KORB-5/2009.
(KORB-94/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2009. március 3-án, 13 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042.szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Tájékoztató a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervről *
Haraszthy László szakállamtitkár szóbeli kiegészítése *
Haraszthy László szakállamtitkár válaszai *
1. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6934. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
2. Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042.szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. Tájékoztató a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervről
(Előadó: Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára)
4. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Császár Antal (független)
Helyettesítési megbízást adott
Fetser János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) érkezéséig Gyula Ferencnének (MSZP)
Dr. Rétvári Bence (KDNP) érkezéséig Fülöp Istvánnak (Fidesz)
Velkey Gábor (SZDSZ) Katona Kálmánnak (MDF)
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Haraszthy László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm a bizottság megjelent tagjait, vendégeket. Tisztelt Környezetvédelmi Bizottság! Az ülésünket megkezdjük.
Lenne egy javaslatom, amely a bizottság több tagjától érkezett, hogy az 1-es számú napirendet vegyük le. Aki támogatja, hogy az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot ma ne tárgyaljuk, kérem, hogy szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A napirendről szavazunk. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvény lenne az első napirend, annak módosítói, a második pedig tájékoztató a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervről. Ennél államtitkár úr tájékoztat bennünket, és ha van Egyebek, akkor szóljatok. Köszönöm szépen. Aki a napirendet ebben a formában támogatja, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú.
Kérem, hogy az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk. (Jelzésre.) Andor!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Szeretnénk egy ügyrendi javaslatot tenni. Amennyiben a kormánypárti képviselők a módosító javaslatokat megszavazzák, akkor azt javasolnám, hogy miután én két kérdést felteszek, szavazzunk egyben a javaslatokról.
ELNÖK: Ha megengeded, előtte megkérdezem, ki érkezett a tárcától. Ki képviseli a tárcát?
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Andréka Tamás vagyok a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Andor, kérdezzél.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Támogatnánk két kivétellel. Arra a kettőre szeretnék rákérdezni, és akkor gyorsabb lenne a napirend megtárgyalása. (Elnök: Ha belelátsz a többiek fejébe...) Tehát azt javasoltam, hogy szavazzunk egyben az összes módosító indítványról kettő kivételével, amelyekre most szeretnék rákérdezni, és ha esetleg azt is tudjuk támogatni, majd egyben tudnánk az egészről szavazni.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): 19 módosító indítvány van, igazából gyorsan végig tudunk szaladni rajta. Ha ez a megítélés, akkor gyorsan végig tudunk menni, és amikor odakerülünk, azt a kettőt meg tudod kérdezni. (Dr. Nagy Andor: Én megtettem a magam javaslatát.)
ELNÖK: Nehezen kezelhető. Javaslatom, hogy fogjunk neki.
1-es számú módosító indítvány. Kormány álláspontja?
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. Van kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs, akkor aki a bizottság részéről támogatja, kérem szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú.
2-es, Ángyán József indítványa. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Itt egy apró kommunikációs pontosítás kell majd, egyébként egyetértünk. Kapcsolódó módosítóval ez megoldható.
ELNÖK: A kormány egyetért. Bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag egyetért.
3-as. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja? Andor, kérdezel? (Dr. Nagy Andor: Nem.) Aki támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 8 igen. Ellene? (Szavazás.) 9. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás. Egyharmadot megkapta, nincs többség.
4-es. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A felvetéssel egyetértünk, hogy valóban ezt a problémát rendezni kell, de pontatlan a megfogalmazása. Nem támogatjuk, de egy kapcsolódóval rendezhető.
ELNÖK: Azt ki fogja elkészíteni? (Dr. Andréka Tamás: Képviselő úr.) Képviselő úr dolgozik? Ilyenkor azt szoktuk, hogy megszavazzuk, és utána jön a módosító.
Aki a 4-est támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
5-ös. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság részéről aki támogatja az 5-öst, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 9 igen. Ellene? (Szavazás.) 9 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás. Megvan az egyharmad.
6-os. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kormány nem támogatja. Bizottság részéről ki támogatja? (Szavazás.) 10 igen. Ellene? (Szavazás.) 9 nem. Ezt támogatja a bizottság.
7-es, Kékkői Zoltán indítványa. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kormány nem támogatja. Bizottság részéről aki támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 10 igen. Ellene? (Szavazás.) 9.
8-as számú indítvány. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kormány nem támogatja. Bizottság részéről aki támogatja, szavazzon. (Szavazás.) 10. Ellene? (Szavazás.) 9.
9-es. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a kormány még nem tárgyalta az előterjesztést, tehát én csak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontját tudom csak képviselni. Ezen pont vonatkozásában vita van az FVM és az igazságügyi minisztérium között, nevezetesen a Vtv. 65. § (3) bekezdése kapcsán. A rendelkezés azt tartalmazza, hogy ha valakinek a büntetőjogi vagy szabálysértési felelősségét bíróság megállapítja például orvvadászat vagy védett állat- vagy természetkárosítás, állatkínzás miatt, akkor ahhoz, hogy a vadászati hatóság egyidejűleg vissza tudja vonni a vadászati engedélyét, meg kell kapnia azokat az adatokat, amellyel tudja azonosítani az illetőt. Viszont az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az adatátadással nem ért egyet, ugyanis álláspontjuk szerint ez az eljárás kizárólag az elítélt kérelmére indulhat, neki kell kezdeményeznie, hogy visszavonják tőle a vadászati engedélyét, és az igazságügyi minisztérium ezt az elítéltek információs önrendelkezési jogából vezeti le. Ezzel azonban az FVM nem ért egyet, mert ez azt a helyzetet teremti, hogy valakit elítélnek orvvadászat miatt, és neki továbbra is érvényes vadászengedélye lehetne. Ezzel szakmai szempontból nem értünk egyet. Az FVM támogatja.
ELNÖK: Akkor a bizottság részéről kérdezem, aki támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú.
10-es. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: (Jelzésre.) Nagy Andor szeretne kérdezni.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Szeretném kérdezni, hogy nem tartják-e túl szigorúnak ezt a rendelkezést. A horgászok nekem azt mondták, hogy nem elvárható az egyes horgásztól, hogy ha tíz nap után nem tudja bemutatni az egyébként érvényes engedélyét, akkor elvehetik tőle.
ELNÖK: (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.) Képviselő úr?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Hadd válaszoljak én erre a kérdésre alelnöktársamnak, tekintettel arra, hogy amit ezzel a módosító javaslattal beállítunk, az nem más, mint a ma hatályos szabályozás. Tehát a ma hatályos szabályozás értelmében vízparton halászatra, horgászatra alkalmas eszközzel csak az tartózkodhat, akinek az ehhez jogosító okmányai ott vannak. Talán kevéssé ismert, de jelenleg az egyik legnagyobb probléma mind a természetes, mind pedig a nem természetes vizeken a vagyonvédelem, amiben döntő szerepe van egy halőrnek, hogy el tudja-e kapni a rapsicot vagy nem tudja elkapni. Ha és amennyiben kinyitjuk annak a lehetőségét, mint ahogy egyébként az előterjesztés javasolja, hogy bárki mondhatja azt, hogy nincs nálam, majd bemutatom, akkor egészen egyszerűen a vagyonvédelem szempontjából működőképessége határán álló halászati őrsereget arra kárhoztatjuk, hogy intézkedésre képtelen. Megítélésünk szerint tehát az a szigorú követelmény, amelyik azt mondja, hogy legyen ott nála, maradjon fenn. Figyelemmel arra, hogy más passzusaiban, hogy mondjam, mérlegelési joga szabadabban van, hogy most mennyi ideig vonja meg az engedélyt, hogy ténylegesen van neki, de nincs ott, hogy ezt majd adott körülmények között olyannak tekinti, ami miatt kevésbé bünteti meg, azzal egyet tudok érteni, de a követelmény maradjon meg, a halászati őr ne kerüljön abba a helyzetbe, hogy akkor bárki járkálhat a parton, és bárki mondhatja, hogy van. Ez a halászati őr munkáját teljesen ellehetetleníti. Ezért javasoljuk, hogy maradjon a mai hatályos, szigorúbb szabályozás ebben az ügyben.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Ha a mai hatályos így van, akkor miért kell ez?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Azért, mert ebben az indítványban lazítani akarta a tárca, és most kivesszük ezt a könnyítést, a lazítást, amit ő belerakott. Ha nem akarta volna lazítani, akkor ezt a passzust meg se nyitotta volna. (Dr. Nagy Andor: Miért akarta lazítani? - hadd kérdezzem meg. Hallgassuk meg, hogy mit mond a tárca.)
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az eredeti javaslat szerinti szándékunk arra irányult, hogy voltak problémás esetek, például ha valaki ladikban horgászott, annak tipikusan nem a ladikban voltak a papírjai, hanem kint a parton mondjuk az autójában. Ebben az esetben is megbüntették őt, mert nem voltak nála az engedélyek, vagy ha otthon felejti, ezzel teljesen analóg a BKV-nál szokásos bérlet utólagos bemutatása. De valóban a képviselő úr által felvetett és megfontolásra érdemes javaslat alapján úgy határozott a tárca, hogy túlságosan fellazítaná ez a parti fegyelmet, tehát ezért egyetértünk azzal, hogy mégse adjuk meg ezt az utólagos bemutatási lehetőséget a horgászoknak, halászoknak.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Még annyit tennék hozzá, hogy a megfelelő érdekképviseletek - ebbe beleértve a Magyar Országos Horgász Szövetséget - azzal értenek egyet, hogy ne lazítsunk.
ELNÖK: Az orvhorgászoknak nincs érdekszövetsége.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): De van. Magyarország olyan extra ország, ha már fölveti elnök úr, hogy bejegyzett orvhorgász egyesület is van Magyarországon.
ELNÖK: Akkor ezt a tárca támogatja, a kormány még nem tudja. A bizottságot kérdezem, hogy ki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) 13 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 6 tartózkodás.
11. pont.
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság részéről, aki támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 9 igen. Ellene? (Szavazás.) 10 nem. Megvan az egyharmad.
12. pont.
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság részéről ki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ellene? (Szavazás.) 6 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 5. Nem támogatja.
13. pont.
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság részéről, aki támogatja a 13-ast, kérem, szavazzon. (Nincs jelzés.) Egyharmad sem.
14. pont.
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság részéről, aki támogatja, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú.
15. pont.
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk. (Dr. Nagy Andor: Kérdezni szeretnék.)
ELNÖK: Andor kérdez.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Nem értem ezt. Kifejtené valaki, hogy pontosan mit jelent a módosítás?
ELNÖK: (Dr. Andréka Tamás felé:) Fejtse ki!
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elhagyásra kerülnek, ez a bortörvény felhatalmazó rendelkezésének a megváltoztatása. Igazából ez azért indokolt, mert folyamatban van a közösségi borreform nyomán szükséges hazai szabályozás felülvizsgálata, ennek keretében a bortörvény is átfogó felülvizsgálatra kerül, és még a tavaszi ülésszakban beterjesztésre kerül az Országgyűléshez. Tehát teljesen fölösleges ezeket a felhatalmazásokat megváltoztatni, mert ezek alapján már a közösségi szabályozás megváltozása miatt úgysem fog kiadni a miniszter rendeletet, fölösleges változtatni rajta.
ELNÖK: Aki a bizottság részéről a 15. számú módosítót támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú.
16. pont.
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja, egyhangú. Köszönöm szépen.
17. pont.
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. A bizottság részéről, aki támogatja, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú.
18. pont.
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú.
19. pont.
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság részéről, aki támogatja, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Köszönjük szépen a közreműködést.
Tájékoztató a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervről
Tisztelt Bizottság! Következő napirendünk a tájékoztató a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervről. Ennek az a lényege, hogy Haraszthy László államtitkár úr a Nemzeti Környezetvédelmi Program természetvédelmi részét elkészítette, és úgy gondolta, hogy mielőtt összeáll az egész, a saját részét bemutatja, és ehhez majd kéri az észrevételeinket, hogy amikor a végleges változat lesz, azelőtt már egy kört fut, és nyilván jobb lesz a fogadtatása.
Köszönjük szépen a felajánlást, és akkor államtitkár úr, ülj le valamelyik székre, amelyik tetszik. Szemben is ülhetsz, ha szimpatikusabb. (Haraszthy László: Először ideülnék, és ha az előadás lement, lehet, hogy átülök szembe.) Tiéd a szó!
Haraszthy László szakállamtitkár szóbeli kiegészítése
(Az előadó kivetítőt használ előadása megtartására.)
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a lehetőséget.
A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv készítési kötelezettségét a természet védelméről szóló törvény írja elő, egyúttal azt is kimondja, hogy ez a környezet védelméről szóló törvény alapján készítendő Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként kerül benyújtásra az országgyűlésnek. Kettő ilyen már van, az egyes kötet a 1996-2002-ig szóló, majd 2002-2008-ig szóló időtartamra készült a második. Nem tudom, hogy szerencse-e, de azt is én terjesztettem önök elé, és emlékszem, hogy milyen típusú vitát folytatott róla a bizottság. Akkor nem éltünk azzal a lehetőséggel, amit most nagyon szépen köszönök elnök úrnak, és a bizottságnak, hogy előzetesen, kvázi informálisan meg lehet az anyagot vitatni. Akkor végül is a bizottság egységesen tudta támogatni.
Ez azért rendkívül fontos, mert egy hatéves ciklust átívelő programról van szó, és ha ezt matematikailag nézzük, akkor kettő darab választás lesz, amiből logikusan következik, hogy nem biztos, hogy ugyanazok fogják megvalósítani, akik tervezték. Ezért különösen fontos lenne, hogy olyan anyag tudjon elkészülni, amelyet minden politikai erő a magáénak tud érezni, ez viszont akkor fordulhat elő, ha minden politikai erő saját véleménye meg tud jelenni benne. Ezért gondoltam, hogy egy ilyen informális beszélgetés kapcsán mindenki el tudja mondani, hogy mit hiányol, mi az, amivel egyetért és mi az, amit nem szeretne benne látni, hogy a végső anyag olyan tudjon lenni, amely leginkább szolgálja ezt a célt.
Az anyagot a bizottságnak átadtuk és gondolom, hogy a tisztelt képviselő hölgyek és urak megismerték. Tekintettel arra, hogy viszonylag az év elején vagyunk és a korábbi években sokkal később fogadta el az országgyűlés, mindig az az évi anyagot, nincs teljes mértékben lezárva az elmúlt hat év. Ezért ha megengednék, egy rendkívül rövid helyzetképet adnék arról, hogy hol van ma a természetvédelem annak érdekében, hogy legyen egy kiindulási pont, hogy mihez képest tervezünk mi az elkövetkező hat évre, hol tart ma ez a tevékenység.
Az elmúlt hat évet néhány fontos program köré lehet csoportosítani. Az egyik a koncepcióalkotás. Gyakorlatilag minden olyan részterületére a természetvédelemnek, amely igényelte, hogy tartós koncepció mentén legyen a tervezése, megvalósítása, értékelése, pályázata megvalósítva, stb., kidolgoztunk legkülönbözőbb koncepciókat, amelyeket értelemszerűen nem szeretnék részletezni, az idő annál korlátosabb.
Ahhoz, hogy ebben a dzsungelben, amit jogrendnek nevezünk ma Magyarországon vagy Európai Unióban, el tudjanak igazodni, ezt az elrettentő táblázatot szeretném önöknek bemutatni. A természetvédelmi tevékenységet Magyarországon 95 törvény és 94 kormányrendelet szabályozza, a többit már fel se sorolom. Nyilván logikusan az ember úgy gondolná, hogy a természetvédelemről szóló szabályok a természetvédelmi törvényben vannak, plusz 94 törvényben. Azt gyanítom, ha megnéznénk aktuálisan az erdőt vagy bármely más területét az életnek, ott se találnánk sokkal jobb helyzetet. A mi dolgunkat bonyolítja, hogy minden egyes védett területről miniszteri rendeletben kell rendelkezni. Ez azt jelenti, hogy van az általános szabályokon túl 248 védetté nyilvánító rendelet, de ez a dolgot annyira nem bonyolítja, mert nagyon korlátos hatáskörben vannak.
Az elmúlt időszak nagyon fontos eseménye volt, hogy megkezdődött a védett természeti területekre vonatkozó kezelési tervek kidolgozása, amely az ott folyó tevékenységet tudja kellően szabályozni ahhoz, hogy kiszámítható legyen, a gazdálkodó tudjon rá tervezni, pályázni, a pályázatát meg tudja valósítani akár agrártámogatásról, akár más jellegű támogatásról van szó. Elmondom még azt is természetesen, hogy a barlangokra és veszélyeztetett növény- és állatfajokra is igen nagy számban készült fajmegőrzési, fenntartási terv, és növeltük a szabványok számát, illetve az agrártárcával való megállapodás értelmében erdős, védett területekre első lépésben a kezelési szabályzatok a körzeti erdőtervekben jelennek meg. Így az elmúlt hat évben a védett területeknek mintegy 75 százalékára ez a szabályozás elkészült.
Ez a térkép mutatja azt, hogy Magyarországon a hazai jogrend alapján hogy néznek ki a védett természetvédelmi területek, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és a természetvédelmi területek, és ha erre rávetítjük a Natura 2000 területeket, akkor így néz ki az ország térképe. Talán a Balaton igényel itt egy nagyon rövid kommentárt. A Natura 2000-nek az a filozófiája, hogy bizonyos jelölő fajok miatt kellett kijelölni, amely jelölő fajt az Európai Unió irányelvének melléklete adja meg. A Balaton tehát nem egy azonos értékű Natura 2000 területet takar, hanem a garda nevű halfaj miatt van kijelölve, és gardára vonatkozó intézkedéseket kell a Balatonon megvalósítani, minden más pedig megy más szabályok szerint.
Jelentős előrelépés történt a vagyonkezelés tekintetében. Köztudomású, hogy elsősorban a nemzeti parkok vonatkozásában az a világmodell, és az az ideális, amikor a nemzeti park az állam tulajdonában, némely országban tartós - 100 év feletti - bérletében és a nemzeti park vagyonkezelésében van. E tekintetben az elmúlt hat évben a szabályozásban léptünk nagyon sokat előre, egészen a részleteket érintően minden igazgatóságnak van vagyonkezelési stratégiája, 10 éves terve, és jelentősen növekedett a vagyonkezelt terület kiterjedése is.
Csak a nemzeti parkokra vonatkozóan mutatom ezt az ábrát, amiből látható, hogy a Hortobágyi és Aggteleki Nemzeti Park területén nincs magántulajdonban lévő terület egy hektár sem, és az, hogy az alföldi nemzeti parkok esetében a baloldali részében a táblázatnak elsősorban a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében van a terület, jobboldalinál pedig a középzöld, tehát az állami erdészeti részvénytársaságok dominálnak. Itt lehet látni, hogy van két darab nemzeti park, a balatoni és az őrségi, amelyeknél hosszú idő óta a magántulajdon dominál, és ezen nem is kívánunk változtatni, hiszen senki nem akarja sem az őrségi magánerdőket, sem a balatoni szőlőket állami tulajdonba venni és kezelésbe vonni.
Az uniós csatlakozás rendkívül kedvező lehetőséget kínált Magyarország számára, hogy pályázati úton a természetvédelem számára elérhető forrásokat akár nagyságrendekkel is növelni tudjuk. Ennek megfelelően a korábbi időszakban erősen kritizált elmaradásunkat lehetett pótolni, és - azokat az 50-es években vagy még korábban tönkretett területeket, például hortobágyi térségben rizskazetták kialakítása, amelyeken 30-40 éve semmi nincs, ott maradtak az üres csatornák, és elvitték azt a vizet, ami kellene - a rekonstrukciókat meg tudtuk valósítani.
Jelentős előrelépés történt a barlangok védelme terén is, amelyről önök bizonyára pontosan tudják, hogy minden barlang Magyarországon a törvény erejénél fogva helyből védett, azaz ha felfedezték, már abban a pillanatban is. Ez aztán sokszor, főleg itt Budapest környékén okoz bizonyos problémákat, de hát mentségünkre azt tudom mondani, hogy nem mi tettük valakinek a nagyon drága, százmilliós telke alá a barlangot, hanem így alakult. Most viszont eljutottunk odáig, hogy befejeztük a közhiteles barlangnyilvántartást, és gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy nagyjából-egészéből tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarországon mintegy 4053 barlang van, és ezeknek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is nagyjából-egészéből a befejezéshez közeledik.
A természetvédelem nemcsak az élő objektumok, fajok, élőhelyek védelmére irányul, hanem nagyon sok minden másra, ami nem élő és nem barlang. Ezek például az ásványok, a nyílt karsztterületek vagy a földtani alapszelvények. Talán itt kiemelném azt, hogy Magyarországon is megindult az európai vagy világméterű geoparkhálózathoz való csatlakozás. Erről a geoparkról azt kell tudni, hogy alulról jövő kezdeményezés, tehát nem az állam ügye ez a geopark, hanem bizonyos térségek, amelyekben jelentős geológiai értékek vannak, ha úgy gondolják, hogy ők csinálnak egy geoparkot, akkor ehhez tudunk adni segítséget és támogatást. Ma Magyarországon két térség gondolta úgy: az egyik Nógrád a szlovákiai oldalra is átterjedően, ők már be is adták a kidolgozott pályázatukat, és a másik pedig a Balaton-felvidék, amely heteken belül fogja ugyanezt a dokumentumot lezárni és beadni. A dolog lényege a geológiai értékek széles körű bemutatása, az ehhez kapcsolódó turizmus, amely aztán nyilván egy térségre pozitív hatással tud lenni.
Igen komoly előrelépést tettünk az elmúlt hat évben a természetvédelmi információs rendszer kialakítása terén. Erről azt kell tudni, hogy ez egy olyan információs rendszer, amely más alrendszerekben képződő adatokra, tehát például a helyrajzi számra, az erdészeti adatbázisra és másokra piramisszerűen építkező rendszer. Mi a biológiai adatokat tesszük rá. Az az illúziónk, hogy egyszer az állam eljut arra a pontra, hogy egy hatalmas térinformatikai rendszere lesz, amelyben a villanyoszloptól a vízvezetékig, a természeti értéktől az erdőfoltig, a háztól a tulajdonig minden egyszerre látható. Ez alapvetően átalakítja és megkönnyíti majd a hatósági munkát, mindenfajta stratégiai tervezést és nem stratégiai tervezést, és természetesen azokat a jelentéskészítéseket, amelyeket az állami élet legkülönbözőbb területein elsősorban az Európai Unió számára készítenünk kell.
Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a társadalmi kapcsolatokat alapvetően kiszélesítsük. Ennek értelmében például minden nemzeti park mellett létrehoztunk az elmúlt években, egész pontosan négy évvel ezelőtt egy nemzeti park tanácsot, amelyben a térségben élő köztiszteletben álló személyiségek vesznek részt, és amely a nemzeti parki apparátustól független vélemény alkotására képes. Ezen túlmenően további kilenc bizottság segíti a természetvédelem munkáját a legkülönbözőbb szakterületekre vonatkozóan, és ezekben mind-mind tőlünk független emberek vannak, tehát nem az apparátus ül a bizottságban és mondja azt, hogy mit kellene csinálnia a főnököknek. Természetesen a kor szellemének megfelelően minden nemzeti parknak egy vagy több honlapja is van, amelyeknek hellyel-közzel hihetetlen nagy a látogatottsága; itt milliós számokra kell gondolni. Saját statisztikáink vannak arra vonatkozóan, hogy ma már a látogatóink 80 százalékánál is több az internetről keresi a nemzeti parki programokat, és nem más módon.
Ha már a látogatókra kitértünk, elmondanám önöknek azt, hogy háromféle látogató van egy nemzeti parkban: az egyik, aki jegyet vesz valamilyen objektumba, őket nagyon pontosan tudjuk mérni, a második a csoportosok, akiket nagyjából tudunk kalkulálni, és a harmadik a bakancsos turista, akit nem tudunk regisztrálni. Az első csoport nagyon pontosan regisztrálható. 2007-ben az ő számuk fölé ment az egymilliónak, és tavaly még több mint 200 ezerrel növekedett, úgyhogy most már az 1,3 millió fölött van, ami egy nagyon szép szám, ha a turizmus egyéb elemeit itt Magyarországon idevetítjük. A látogatókat a nemzeti parkokban nagyon-nagyon sok új objektum várja. Ma 67 látogatóközpont, múzeum, bemutatóhely és 125 nemzeti park működtetésű tanösvény van. Az összes látogatók száma a bakancsos turisták számát leszámítva mintegy 2,5 millió volt az elmúlt egy-két évben.
Nagyon sok új létesítményt avattunk 2002 óta. Értelemszerűen ezeknek egy része 2002 előtt kezdett a tervezési fázisból átlendülni a megvalósításba, és van egy csomó olyan, aminek meg a tervezése is ebben az időszakban kezdődött el. De végül is az a dolog lényege, hogy azokon a helyein a nemzeti parkoknak, ahol van látnivaló, és amit meg lehet tudni mutatni, ott már egy olyan hálózat áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi ezt a nagyon magas turistaszám-fogadást, amelyet kulturáltan tudunk kezelni.
Nagy ívű terveink vannak természetesen az elkövetkező időszakra. Látnak önök egy vonalat. A vonal fölöttiek megnyert pályázattal rendelkező fejlesztések, ami azt jelenti, hogy a regionális operatív programokban a tavalyi év folyamán a tíz nemzeti park igazgatóság 11 programot nyert mintegy 4 milliárd forint értékben, és ezek meg fognak valósulni. Az alatta lévő öt és még további néhány pedig a következő kiírásnál kerül beadásra.
A természetvédelemhez is források kellenek, ha mást nem, ahhoz, hogy a rendszert működtetni tudjuk. Engedjék meg, hogy nagyon röviden bemutassam azt, hogy ez hogyan alakult 2000-től kétéves ugrásokban, mert nem fért föl több a táblára. Látják, hogy 2002 és 2004 között van a nagy ugrás fölfelé, aminek az a következménye, hogy akkor csengett le a KAC, KÖVICE vagy KKA, kinek milyen néven ismert. A korábbi időszakban a nemzeti park igazgatóságok működését részben pályázati úton finanszírozta az állam. Ez itt megszűnt, és átment egy stabil állami támogatásba. Azt is látják, hogy 2006-tól a KAC, KÖVICE megszűnik, a következő táblán viszont fogják látni, hogy mi jön be helyette az Unióban. Azt gondolom, ebből azt le lehet szűrni, hogy nagyjából-egészéből mindenféle viharok ellenére stabilan lehetett tartani a nemzeti park igazgatóságok költségvetését.
Azt gondolom, hogy az elmúlt hat év egyik legjelentősebb eredménye az, hogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy Magyarország rendkívül jó hatékonysággal használta ki az európai uniós pályázati lehetőségeket. Látják, hogy ugrálnak a számok a nagyságrendet illetően. Ez attól is függ, hogy az Európai Unió éppen mit ír ki, illetve egy dolgot tudunk csak tenni, hogy a megnyerés évében írjuk be a pénzt. Ezek általában 3 és 5 év közötti pályázatok, tehát széthúzódnak, 2007-ben pedig nem voltak pályázati kiírások. Viszont azt is látják, hogy 2008-ban összességében több mint 12 milliárdot nyert az állami természetvédelem. Ha visszagondolnak az előző ábrára, hogy körülbelül 3,2 milliárd az állami támogatása ennek a rendszernek, akkor egy év alatt egy kicsit több vagy közel négyszeresét sikerült bevonni mint plusz forrást különböző élőhely-rekonstrukciókra, ökoturisztikai fejlesztésekre és mindenféle más pozitív dologra, akkor azt gondolom, hogy öntömjénezés nélkül kijelenthető, hogy a tavalyi év különösen sikeres volt. Azt is ki lehet jelenteni, hogy ebből a 12,5 milliárdból egy 3-5 éves skálán bizony az elkövetkező időszakban nagyon sok komoly dolog fog megvalósulni. Azt is elmondom önöknek, hogy erre az évre is körülbelül ennek a kétharmadát tervezzük még megnyerni, tehát most már nagyon sok van, kész pályázatok vannak, rövidesen jönnek az új kiírások, és akkor lehet újra beadni a pályázatokat.
Egy nagyon gyors összehasonlítást engedjenek meg az érdekesség kedvéért. A 2008. évi magyar köztársasági költségvetésben a természetvédelem durván 6 milliárdja, ami saját bevétel és támogatás, nem éri el a 0,1 százalékot. Az Új Magyarország fejlesztési tervben ez már 0,8. Tehát azt lehet látni, hogy egy viszonylag jó lobbizással ment az ágazat. Ha pedig a környezet és energetika operatív programot nézzük, akkor 2,7 százalék, amely összességében 46 milliárdot jelent. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak a nemzeti parkok által lehívható, ebben a civil szervezettől az önkormányzatig, az állami erdészeti részvénytársaságtól a magángazdálkodóig mindenki pályázhat.
Köszönöm szépen. Így foglaltam volna össze az elmúlt hat év nagyon-nagyon tömör és koncentrált történéseit. Ha kérhetem és kaphatom, akkor örömmel veszem az összes észrevételeiket az önök előtt lévő tervezethez, amihez egyetlen egy gondolatot még muszáj, hogy hozzátegyek. A nagy egész a nemzeti környezetvédelmi program, annak lesz része a biodiverzitási stratégia és melléklete a nemzeti természetvédelmi alapterv. Itt most a papírokból ez fordítva látszik, de ez azért van, mert úgy gondoltuk, hogy a biodiverzitási stratégia, ami nagyobb egység, mint a természetvédelmi alapterv, kell hogy együtt fusson a természetvédelemmel, mert műfajában ez tartozik közelebb, mint egy hulladékos, egy veszélyes vagy egy vizes program, de a végére, amikor önök elé kerül döntésre, akkor ezek a dolgok mind a helyükre fognak kerülni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen én is. Én annyit tennék hozzá, hogy az utolsó országgyűlési határozat, ami erről szólt, amit mi hoztunk, azt mondja, hogy 2008. december 31-ig nyújtsa be a kormány ezt a nemzeti környezetvédelmi programot. Miközben én örülök, hogy van ilyen munka, a határidő már elmúlt a benyújtásra. Csak hogy tudjuk, hogy az örvendezés mellett van ilyen eleme is, hogy megint késésben vagyunk, és nyilván nem a természetvédelmi rész az, ami nincs meg, hiszen látjuk, hogy az megvan. Kérdezem a képviselő hölgyeket, urakat, észrevételt ki kíván tenni? (Jelzésre.) Nagy Andor alelnök úr!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr! Szeretnék néhány generális megjegyzést tenni és kérdéseket is feltenni, ha már az államtitkár úr itt van köztünk, ami igen ritka alkalom. Köszönjük szépen, hogy személyesen eljött az előterjesztést megtenni.
Államtitkár úr engem is személyesen megkért, hogy nyilvánítsuk ki véleményünket, mert azt tartja szerencsésnek, ha a parlament elfogadja a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet, akkor a mögött legyen egy konszenzus.
Szeretnék most elmondani valamit, ami kicsit spontán lesz, de meg szeretném osztani mindenkivel, aki most itt ül. Őszintén azt gondolom, hogy nem biztos, hogy szerencsés, ha politikai véleményt mondunk egy ilyen alkalommal. Ezt tényleg nagyon őszintén mondom, mert belegondoltam abba, hogy ezt hogy tudnám megfogalmazni. Mi, akik itt ülünk a bizottságban, egyikünk sem természetvédelmi szakember. Ilyenkor az ember azt tudja csinálni, hogy valamilyen szakértőhöz fordul, akinek kikéri a véleményét, viszont a társadalmi vita kapcsán olyan széles körben kérdezték meg a szakértőket, hogy akiket én meg tudtam volna kérdezni, azoknak a véleményét már becsatolták. Gondolkodtam, hogy mi a fenét csináljak? Mondjak valamit, ami hozzájuk képest új dolog, vagy mondjam el, hogy kiket kérdeztem volna meg? Arra jutottam, hogy sokkal szerencsésebb, ha nem nyilvánítunk politikai véleményt, mert azt gondolom erről a természetvédelmi alaptervről, hogy el lehet fogadni, nincs ezzel semmi komolyabb probléma. Nem tartom szerencsésnek, hogy politikai támogatást kapjon, ez egy szakmai ügy. Nem gondolom egyikünkről sem, hogy bele kellene olyan mértékben nyúlni, hogy valamit változtassunk rajta. Ez generális hozzáállás és érzés bennem, és szerettem volna a nyilvánosságot kihasználva elmondani. Ettől függetlenül van véleményem a dolgokról, de ezek tényleg politikusi vélemények lesznek, és rákérdezek majd egy-egy szakmai véleményre is természetesen.
Viszonylag új fiú vagyok a parlamentben, mert 2004 óta vagyok képviselő, de némi kormányzati rutinom van. Az én hozzáállásom általában az egyszerű megközelítés. Amennyire csak lehet, le kell egyszerűsíteni dolgokat azért, hogy az az emberek számára emészthető legyen. Ez az egyik alapvető kötelessége a törvényhozónak és a végrehajtó hatalomnak is.
A következőt szeretném kérdezni. Miután kiderült, hogy 95 törvény és 94 kormányrendelet szabályozza a természetvédelmet - és akkor még nem is beszéltem egyéb dolgokról -, nem lehet ezt egyszerűsíteni? Amikor ilyen alapterveket csinálunk, akkor nincs arra idő, hogy ha valaki teljesen friss tapasztalatokkal nyúl hozzá a dolgokhoz, meglássa, hogy ez így nem jó, vagy visszük tovább az elsőnek a logikáját, bizonyos értelemben a terhét is? Ebből az anyagból nem látok ilyenfajta reflexiót, hogy a kettőhöz képest mitől más a harmadik, jó volt-e a kettő úgy, ahogy volt. Lényegében államtitkár úr csinálta azokat is, persze azt fogja mondani, hogy jó volt, és nem is kötözködni akarok. A logikát próbálom megjeleníteni, hogy amikor hatéves dolgokat csinálunk, nem érdemes-e végiggondolni, hogy ami eddig volt, jó-e. Azt érzem, hogy nem biztos, hogy jó, de nem tudom megítélni. Kérdezem, hogy jó volt-e minden, ahogy volt eddig?
A másik, hogy 2009-2014 közötti időszakról beszélünk. 2010-ben lesznek választások, és lehet, hogy egy új kormány lesz. A következőt szeretném megtudni. Erre az időszakra 9 milliárd áll rendelkezésre, jól emlékszem? (Haraszthy László: 12,5-t nyertünk az idén, ezért széthúzódó..) Mennyit kap a költségvetésből a természetvédelem? (Haraszthy László: 3,2 millliárdot.) Ha megnézem az egész tárca költségvetését meg a rendelkezésre álló pénzeket, akkor ki lehet-e azt jelenteni, hogy az a pénz, ami megszerezhető, és ami jön a költségvetésből, koherens módon igazodik azokhoz az elképzelésekhez, amelyeket megfogalmaztak az alaptervben? Vagy az van, hogy ki az erős ember a kormányban, ki tud több pénzt elhozni, majdnem mindegy, hogy mire? Arra akarok kilyukadni, hogy ha vannak értelmes célok, akkor ez a pénz elég-e vagy még több kellene? Ahogy én a magyarországi természetvédelmet nézem politikusként, azt látom, hogy itt nagy problémák nincsenek.
Egy dolgot tudnék kiemelni, a Natura 2000-t, ami szerintem elérte a politikai ingerküszöböt, mert biztosan mindegyik képviselőtársunkat megkeresték, hogy ez így nem jó, nem tájékoztatták az embereket, elkezdődött egy munka, amelyről fogalma sem volt az emberek többségének. Ezt nem jól csináltuk. Ezt leszámítva, illetve van itt barlangokkal kapcsolatban Budapesten a Lukács Fürdővel szembeni ingatlanfejlesztés, ami szintén politikai ügy. A nemzeti parkok igazgatóságainak megszüntetése volt még bizonyos értelemben politikailag érzékeny ügy, de ez már rendeződött. Ha végignézem a természetvédelem területét, nem látok politikailag olyan dolgokat, ami úgymond bennünket mint bizottságot, ha nem a szakmai részét nézem, nagyon érdekelhetne. Politikailag nem azt mondom, hogy problémamentes, de politikai rutin alapján működő terület. Igazam van-e?
Aztán szeretném a következő kérdést is feltenni, ha én most elvonatkoztatok attól, ami itt benne van. A múltkor elolvastam egyébként az előterjesztést. Bevallom, a mai napra már nem, és azért kértem egy példányt, hogy fel tudjam idézni. Nagyon érdekes volt, mert én először rágtam magam át természetvédelemmel kapcsolatos rendszeren, mert nem ismertem annyira. Volt benne rengeteg meglepetés, hogy mi mindennel foglalkozik a természetvédelem. Nem is gondoltam volna. Azt a kérdést szeretném feltenni, hogy mi a három fő irány, mert én politikusként mindig azt mondom, hogy ha háromnál több dologba vágja bele az ember a fejszéjét, az általában nem megy, mert az túl sok. Van-e három olyan fő irány, amit kiemelne, és van-e három olyan megoldandó probléma, amire pénzt kell szerezni nemzetközi pályázaton vagy a költségvetésből? Nem kérnék többet, mint három.
Szeretnék néhány, anyaggal kapcsolatos kérdést is feltenni, ami nem a véleményem, hanem szeretném tudni, hogy hogy áll. Az egyik a geopark ügye, ami személyesen is érint, mert az én kezdeményezésemre történt Nógrádban a geopark ügy. Abba kicsit belefolytam, és érdekelne, hogy ez a folyamat hogy áll, mi lesz ennek a jelentősége, hogy lehet támogatni, értelmes dolog-e támogatni, hogy tud ebből a magyar természetvédelem profitálni.
Érdekelne az Ipoly-völgy ökuturizmus-fejlesztési programja, ha fejből tudja államtitkár úr, mert arra is szeretnék rákérdezni. Ez is személyes érdekeltség, mert Csongrád megyében vagyok képviselő, és ott van az Ipoly-völgy jó része, és az én körzetembe is átnyúlik. Ez a két dolog engem kifejezetten érdekel.
A harmadik pedig a barlangos történet, ahol nehezen igazodom el, hogy kinek van igaza, arról is érdekelne államtitkár úr véleménye.
Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre.) Orosz Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr! Államtitkár úr többünket keresett meg azzal a kéréssel, amit alelnöktársam az előbb elmondott. Azt gondolom, hogy ez teljesen normális és jó dolog.
Tehát amikor véleményt mondunk, akkor az sem lényegtelen időnként, hogy mely közegben mondja el az ember, mert bizonyos közegekhez szerepek is társulnak, és jó az egy jó ügyért, ha lehet mentesíteni időnként olyan felhangoktól, amik nem feltétlenül kell, hogy hozzátartozzanak. A természetvédelem egyébként legalább annyira szakkérdés, mint nem szakkérdés, és legalább annyira politikai kérdés, mint nem politikai kérdés.
Egyébként meg abban kiválóak vagyunk, hogy hogyan keverjük ezeket a dolgokat, hogy egy másik időszakomra emlékeztessek. Itt Farkas Sándor barátomra nézek, aki ugyancsak volt a Mezőgazdasági bizottság elnöke. Én magam mondtam annak idején azt az agrárértelmiségről, hogy amikor politizálni kell, akkor szakmázik, amikor szakmázni kell, akkor meg politizál.
De ennyi bevezető után: Nem előzmény nélküli ez az alapterv abban az értelemben sem, hogy azt hiszem, Haraszthy úrnak sem az első, a Környezetvédelmi bizottságnak meg pláne, és olvashatjuk is, hogy ez már a harmadik. Haladó hagyományokat követ, már abban a tekintetben, hogy látnivalóan, aki foglalkozott vele, aki leírta, aki összerakta, igyekezett jó anyagot készíteni, és ha a szó olvasmányi értelmében vesszük, akkor ez biztos sikerült is. Most ezzel nem kisebbíteni akarnám a benne lévő szakmaiságot, hanem azt akarnám inkább mondani, hogy ez szakmailag is egyébként pozitívra minősített olyan anyag, ami ráadásul még olvasmányos is.
Ugyanakkor mindenképpen új kormány lesz, Andor, mert hogy a választások kiírását követően... (Haraszthy László: Kétszer, mert még 2014-ben is lesz.) Köszönöm, államtitkár úr. A magyar demokráciának és szerintem az egész országnak akkor jó, ha ez tényleg így lesz. Két ciklust záró dolog lesz, ebből az egyik jövőre és nyilván 2014 ezek szerint az utolsó évében is. Mindenképpen nemcsak közjogilag, hanem biztos vagyok benne, hogy sok más szempontból is új kormány lesz.
Megélhettük a napokban, egészen pontosan tegnap, hogy nem baj az, ha úgy gondolkodunk, hogy nem az adott párt vagy adott politika a döntő, hanem mondjuk a nemzet a döntő. Jó példája volt ennek a MON 810-es kukoricamoratórium ügye, ahol az elmúlt héten mi magunk is közre tudtunk működni ismételten abban, hogy nem pártoztunk, hanem azt mondtuk, hogy mi jó az embereknek, mi jó a népegészségügynek, mi jó a környezetünknek, mi jó a gazdálkodás hosszú távú érdekeinek, és azt mondtuk, hogy maradjon moratórium. Szerintem itt ma már mindenki tudja, hogy a moratóriumunk megmaradt, amivel egyébként meglepetést is okoztunk más, moratóriumukban elbukott országoknak.
Tehát abban, hogy vannak pártpolitikától, ciklusoktól független ügyek, és a természetvédelem is ilyen, nemcsak a genetikailag módosított organizmusok kérdése, biztos vagyok. Éppen ezért, mert ez így van, lehet olyan kritikai megjegyzéseket tenni, és engedd meg, államtitkár úr, hogy ezek közül, amiket neked is elküldtem, néhányat azért föl is idézzek, ami az ügy egésze szempontjából megítélésem, megítélésünk szerint érdekes.
Gyakran tesszük szóvá, hogy miközben nagyon jó, hogy a természetvédelmi szempontok minél szélesebb körben érvényesüljenek, de ma már követhetetlen az az úgymond követelményrendszer, aminek egy oldalról a jogszabályi hátterét Nagy Andor alelnök úr is megfogalmazta, hogy nem lehetne-e egyszerűbben, nem ennyi törvénnyel és egyébbel. Ha ezt levetítjük azokra a különböző területi kategóriákra, amelyek ezekben a törvényekben vannak, amiben "üdítő színfolt" a Natura 2000 is a maga összes ágával-bogával, ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani azt ma, hogy merre hány lépés van bizonyos területeken. Ez nem tesz jót például a Natura 2000-nek sem, mert abban biztos vagyok, hogy a legtöbb helyen egyszerűen a Natura 2000-kijelölés nem szabad hogy jelentsen semmifélefajta korlátozást, márpedig az emberek azt gondolják, hogy ebben óhatatlanul valami korlátozás van. Egészen pontosan persze most nagyon agráros megközelítéssel voltam, mert valószínűleg gyepgazdálkodási, erdőgazdálkodási, halgazdálkodási értelemben általánosságban majdnem hogy igazam van szerintem, mondjuk lehet, hogy építési beruházási ügyben nincs igazam, de az meg annyira nem fáj, megmondom őszintén. Nem is azok az emberek sivalkodnak a Natura 2000-es besorolás ellen, akik mondjuk majdan valamikor építési beruházásra várnak, hanem azok, akiknek a mai mindennapi tevékenysége például azt szeretné, hogy ezt ki tudta jelölni a Magyar Köztársaság.
Tehát valószínűsítem, és itt a dolog lényege szempontjából szeretném csak megerősíteni, hogy egyszerűsíteni kellene azt a területi minősítési rendszert vagy területi fogalmi rendszert, amiben többek között a természetvédelem is gondolkodik. Fontos lenne, ilyen döntésünk már volt az integrált... Mi is annak a pontos neve? Tehát annak a térinformatikai rendszernek a megteremtését célzó digitalizációnál már van érvényes döntésünk, de az majd csak valamikor lesz, annak is jót tenne, ha ezek a területi kategóriák egyszerűsödnének, és nyilvánvalóan segítene a természetvédelem ügyén is, mert azok a bizalmatlanságok talán oldódhatnának, amik ma ebben az átláthatatlan, kusza szövevényben óhatatlanul rárakódnak az emberi viszonyokra.
Gyakran hallani, hogy a természetvédőkkel az a baj, hogy ők akarnak mindent megmondani. Bizonyára sokan találkoztak ezzel a kitétellel. Ez az anyag ezt az érzetet erősíti. Jómagam is, amikor például olyat olvasok, hogy elkezdjük egyes fajok, meg egyes ilyen, egyes olyan, mégis mire gondolnak közelebbről, mert ha egyes halfajokról beszélünk, akkor az lehet mondjuk a horgászokat kevésbé érintő valamely halfaj, meg lehet mondjuk busa is, vagy lehet ponty is adott esetben. Egyáltalán nem mindegy, hogy amikor az van odaírva, hogy egyes, és amikor annak a konkretizálása lesz, akkor az konkrétan mi a csuda is. Ez annál is inkább érdekes, mert most napirenden van, illetve egészen pontosan levettük napirendről ma az erdőtörvényt. A kérdés úgy hangzik, hogy mindaz, ami ide le van írva az erdők vonatkozásában, hogy viszonyul ahhoz az erdőtörvény-tervezethez, ami most bent van a Ház előtt a kormány beterjesztésében, az FVM gondozásában.
Aztán ha már halakkal példálóztam, tudják sokan, hogy azért nem tudom megszakítani magam így ketté, amikor olvastam a kormoránkezelési tervet, úgy álltam magam előtt, hogy atyaisten, Sándor, te már mióta ott vagy, az államtitkár úrral is nagyon gyakran beszélgettünk itt ezekről a dolgokról, de hát ezt még nem láttad. Jól tudom, államtitkár úr, tényleg nem találkoztam ezzel a kormoránkezelési tervvel? Én nagyon úgy emlékszem. (Haraszthy László: Képviselő úr, ha a honlapunkat látogattad volna, akkor találkoztál volna, de a halászati érdekképviseleti szerveknél nagyon sok embert név szerint meg tudnék nevezni, aki ezt ismeri.) Igen, ezzel én is tisztában vagyok, csak ne tekintsük...
A kormoránkezelési terv mellett, ahol ezt olvastam, ott a stratégiától kezdve egészen bizonyos barlangok kezelési tervéig egy nagyon széles körű felsorolás is volt. Erre azért nagyon jól emlékszem. Ezek óriásiak mind hatásukat, mind információtartalmukat tekintve. Egészen eltérő dokumentumok, amelyek ismertségét feltételezni még a legközvetlenebb körben lévőktől sem biztos, hogy indokolt.
De ha már halászatról beszéltem, az anyag egyébként a biodiverzitásról szól részletesebben, a másik, hogy az én megítélésem szerint nagyon mostohán bánik a halászat ügyeivel. Többek között a majdani környezetvédelmi program mellékletét képező tervben alig van, a biodiverzitásban viszont gazdagabban van. Ugyanakkor jelenleg az a helyzet - és erről bizonyára tud államtitkár úr is -, hogy az az állapot, ami többek között az extenzív halastavak esetében kifejezetten pozitív megítélésű is lehetne természetvédelmi szempontból, azt a dolgot, nevezetesen az extenzív halastavi agrár-környezetgazdálkodási támogatást, igen komoly veszély fenyegeti.
A kérdés az, hogy ez a ma többnyire vállalási alapon működő dolog, ha becsődöl, nem lehet biztosítani a forrását, fedezetét, ennek megfelelően nem fogják tudni vállalni a követelményeket, akkor ennek mi következménye van. Ezzel számol-e, vagy hogy számol az alapterv, hiszen ezek igen komoly vizes élőhelyek, mert ezek igen komoly természetvédelmi értékek.
Úgy veszem észre az elnöki asztal feszengéséből, hogy túl mélyre mentem. Itt csak azt szerettem volna példaszerűen érzékeltetni, hogy ez egy óriási, nagyon komoly anyag, nagyon komolyan kell venni, és nagyon sok akna van azért benne. Ennek megfelelően az elfogadása előtt még jónéhány részt végig kell benne gondolni.
ELNÖK: Alelnök úr, szó sincs arról, hogy nem volt érdekes a hozzászólása, csak elveszttettük a szálat. (Dr. Orosz Sándor: Volt olyan rész, ahol én is. - Derültség.) Elvesztettük a damilt, és nekem az esett rosszul, hogy a busa tervet nem kérted számon. A busa tervet írd fel. (Jelzésre.) Tompa képviselő úr jelentkezett. Gyűjtsük csak a hozzászólásokat. Tompa képviselő úr!
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr! Tényleg nagyon rövid leszek. Egyetértek mind Nagy Andor, mind Orosz Sándor alelnök urak felvezető gondolataival, hogy nem érdemes itt nagyon szakmai részletekbe belemenni, ez egy jól előkészített szakmai anyag. Én mindössze csak egy szemléletre szeretném felhívni az anyag készítőinek a figyelmét. Nevezetesen arra, hogy a természetvédelem, természeti értékeink turisztikai szempontból is kiemelt jelentőségűek. Foglalkozik is ezzel az anyag, ezzel együtt azt gondolom, mint ahogy Natura-ra is tud minden képviselőtársam példát mondani a helyi konfliktusok vonatkozásában, turizmus kapcsán is fontosnak tartanám, hogy a természetvédelemmel foglalkozók ne csak önmaguknak akarják ezt az értéket megőrizni, hanem legyenek nyitottabbak. Ez gazdasági jelentőséggel is bír, és ha a turizmus számára olyan módon lehetővé tesszük ezeknek az értékeknek a bemutatását, az effektíve hasznot is hoz az országnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem képviselő urakat, hölgyet. (Jelzésre.) Bányai képviselő úr.
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget. Az én kérdésköröm kicsit konkrétabb lenne. Például a klímaváltozásnak Magyarország sok vidéke kitett, és nemcsak a természet, hanem saját hibánkból is. A korábbi időszakban mindent lecsapoltunk, amit csak lehetett, és nem nagyon foglalkozik az anyag olyan érzékeny területekkel mint a Homokhátság és a Duna-elterelés kérdésével, vagy hogy mi a Kisalföld szerepe természetvédelmi szempontból. Nem kellene-e több figyelmet szentelni ezekre? Ha a bálnavadászatról van szó, akkor nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Homokhátság is kiemelten szerepeljen. Nem azért, mert ott élünk, hanem mert ez a terület a nemzeti parknak a közepén van, illetve a két folyó szerepe is nagy fontosságú, mellyel kapcsolatban szintén kérném államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Rövid leszek. Konkrétan megnézve az anyagokat, azt gondolom, minden benne van, ami kell. Az adatszerűségnél érzem, hogy kicsit a barlangoknál, ha megnézi a 44. oldalon, strukturálni kellene egy kicsit "idiótabiztosabbá" tenni, hogy mindenki megértse, hogy tényleg hány darab van, mennyi van a kezelésünkben.
A másik, hogy jól értem-e, hogy lényegesen nem lesz több pénz? Itt úgy értelmeztem az anyagot, hogy forrás nem lesz sokkal több. A világörökség kapcsán jegyezném meg, hogy mi egyetértünk, mert kezdeményeztük is, hogy a jogszabályi környezetet biztosítani kell. Az szeretném, ha az is bekerülne, hogy jogszabályi és finanszírozási kérdés. Nem egyszerű jogszabályi kérdés ez a világörökség kérdés, mert itt elnyerjük, boldogok vagyunk, és aztán fenn is kell azt tartani.
A busa tervet már mondtam mint balatoni. Mindig félek, ha a lábamnak úszik egy ilyen 60 kilós hal. Az angolnát is utáltam, mert én Balatonon voltam gyerek, és egyszerűen érthetetlen volt számomra, hogy miért tettünk bele kígyókat. Ezeket a nagy állatokat is le kellene halászni, majd megbeszélem a szomszédommal. (Derültség.) Keszeget, fogast kellene tenni bele, mert gusztusosabb halak. A globális felmelegedés kapcsán természetesen a jegyzőkönyvbe is belevesszük, hogy sellőre is van igény. (Derültség.)
A komoly része az, hogy olyan érzésem van, hogy mindent szeretünk, és talán a prioritásokat lehetne jobban érzékeltetni, hogy mit szeretünk jobban vagy mit tartunk előbbre valónak és aztán megoldandónak.
Megnéztem a korábbi kiadványokat, és azt szeretném valahogy sugallni, hogy nem azt kellene mindenhova írni, hogy meg kell, ezt kell, azt kell, hiszen ha jól értem, ez arról szól, hogy ezt megcsinálom, elkészítem, megvalósítom, folytatom vagy folytatjuk. Tehát nem azt, hogy kell folytatni, az olyan kívülálló dolog, mintha valaki másnak kellene elvégezni. Ez arról szól, hogy aki ezt elfogadja, a parlament, az ezt megcsinálja. Ha lehetne egy kicsit így átgondolni, hogy nagyon sok kemény "kell" van a szövegben, és kicsit nyelvtanilag kellene úgy megfogalmazni, hogy benne legyen ez a "mi bulink" megfogalmazás.
Ha nincs több...(Jelzésre.) Andor egyet elfelejtett.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Nem szeretnék második kört nyitni, mert így is van teendője elég államtitkár úrnak. Egy fontos dolgot szeretnék szóba hozni. Elég komoly potenciális konfliktusforrást látok az elkövetkező években a magyarországi természetvédelem és a megújuló energiák kapcsán. Konkrétan megmondom azt is, hogy mire gondolok.
Kell-e szivattyús tározós erőmű Magyarországon? Hol lesz annak a helyszíne? Biomassza-erőművek kapcsán, bioetanol-gyártás kapcsán, szélerőművek kapcsán, tehát klímaváltozás elleni védelem, klímavédelem kapcsán fogjuk a megújuló energiákat támogatni, hogy elérjük a 13, de jó lenne a 20 százalékot. Ez előbb-utóbb konfrontálódni fog természetvédelmi érdekekkel. Azt szeretném kérdezni, hogy mit tud tenni egy ilyen helyzetben mondjuk a magyarországi kormány, ki fog nyerni ebben az ügyben, hogy lehet bebiztosítani kvázi a természetvédelmi érdekeket egy ilyen lehetséges konfliktus esetén.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én úgy emlékszem, hogy az anyag baromi keményen elutasítja a tározós erőmű kérdését. Meglepően határozott. Államtitkár úré a lehetőség, hogy kibontakozzon.
Haraszthy László szakállamtitkár válaszai
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy a konkrét kérdésekre való válasz előtt két dolgot kvázi esernyőszerűen mondjak. Az egyik az, bocsánatot kérek, elmulasztottam az elején mondani, hogy az anyag kezemből való kikerülése előtt minden olyan szót kiirtottam belőle, ami valamilyen prioritással összefüggésben lett volna, tehát tudatosan azért, hogy a vita után tudjuk meghatározni, mit akar ez a nagy közösség, amit Magyarországnak hívunk. Tehát vissza fog kerülni a prioritás sok helyre, csak nem akartuk, hogy a vita arról szóljon, hogy szerintem ez a prioritás. Mindenki mondja el, és az alapján mi majd szépen fogjuk látni és tudni, tehát ezt meg tudjuk oldani.
A másik az, bocsánat, úgy látom, hogy akármilyen körbe ez az anyag vagy ez a természetvédelmi kérdés eljut, ez a bálnaügy mindenkinek rettenetesen tetszik. Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy ez hogy kerül, nem mondom azt, hogy a magyar vízbe, mert Orosz Sándor rögtön mondaná, hogy "na nem, nana!", tehát az asztalra. A világon az a furcsa helyzet alakult ki, hogy van egy ország, amelyik megeszi ezeket a bálnákat mértéktelen módon. Bizonyára tudják, hogy melyik, nem biztos, hogy nekem most meg kell neveznem. Azt mondja magáról ez az ország, hogy neki ez nemzeti tradíciója. A valóságban pedig az a helyzet, hogy a II. világháború után az éhínséget az amerikaiak úgy oldották meg, hogy adtak nekik bálnát. Magyarul 1948 óta esznek bálnát, és semmiféle tradíciók nincsenek. Az nem baj, hogy eszik a bálnát, az a baj, amikor olyan bálnákat kezdenek enni, amiből már nincs az egész világon, csak mondjuk ezer vagy hatszáz példány, azt nem kellene megenni, mert hogy lehet baromfit is, meg sertést meg mindent sokkal egyszerűbben és olcsóbban termelni.
Ez a bizonyos ország elég tehetős ország, és ezért a bálnavédelmi egyezménybe a kis országokat beszervezte, azokat a szigeteket, amelyik százezer fő/ország, és ugyanolyan szavazattal bír a százezer fő/kis sziget ország, mint az Amerikai Egyesült Államok vagy Oroszország. Kialakult egy verseny, hogy a bálnavédők vagy a bálnaevők tudnak-e több tagot beszervezni ebbe a nemzetközi szervezetbe, és egyszer csak Magyarországra rámutatott az Európai Unió is meg a magyar közvélemény, hogy na most aztán nincs tovább, tessék belépni. (Közbeszólás: Mi melyik kategória vagyunk?) Mi nem esszük. Ugyanis az a filozófia a világon, hogy a világtengerekben élő bálna a szárazföldi országok természeti kincséhez is tartozik, tehát nem azoké, akinek van tengerpartja, hanem mindenkié. Ez a filozófia az Unióval és mindenkivel együtt. Mi odaálltunk a bálnák ellen, egy évben egyszer elmegyünk egy konferenciára, és megszavazzuk, hogy nem lehet újabb bálnákat megenni. Ennyi a bálna Magyarországon.
Engedjék meg, hogy tételesen végigmenjek azokon, amiket fölvetettek.
Nagy Andor képviselő úrnak köszönöm szépen, hogy ezt így a politikai környezetbe is behelyezte. Őszintén mondom, hogy nem volt szándékom kicselezni sem képviselő urat, sem másokat olyan értelemben, hogy az összes elérhető szakértőt más bizottságból bevonjuk és megkérdezzük a véleményét, hogy ne maradjon a pártok mögött. Ha ez így sikerült tudtunkon vagy akaratunkon kívül, akkor nagyon örülök, mert ténylegesen az volt a cél, hogy aki csak él és mozog, és hozzá tud tenni akár kritikát, akár pozitív észrevételt, legyen az Országos Környezetvédelmi Tanács, legyenek a civilek, legyen az a Magyar Tudományos Akadémia, a vadászati szervek, vagy bármilyen más érdekképviseletek, ezeket megkérdeztük, hogy tessék mondani. Ha ezek ugyanazok az emberek vagy részben ugyanazok, akiket képviselő úr el tudott volna érni, akkor azt gondolom, hogy elértük a célt, mert végül is az a cél, hogy a vélemény itt legyen, és egy kicsit kevésbé az, hogy az mondjuk honnan érkezik.
Abszolút mértékben egyetértek azzal, hogy minden, ami egyszerű és ami a közember számára érthető, az a jó, az az előremutató, az fog megvalósulni, minden más pedig tudományos műhelyekben meg valamilyen elvarázsolt körökben marad, és a természetvédelem nem maradhat ott. A 94 törvényt és a 95 kormányhatározatot azért úgy kell éretni, hogy ezeknek egy jelentős része mondjuk csak egy szakhatósági jogkört tesz oda, tehát nem érdemi szabályokat. Ennek az egyszerűsítésére egy nagyon kemény munka indult meg az Igazságügyi Minisztérium vezetésével. Azt gondolom, hogy egy év múlva ez a szám drasztikusan kevesebb lesz. Most keményen azon megy a munka, hogy a törvényekből kiszedni a felhatalmazást a szakhatóságikra, áttenni kormányrendeletbe, és nem húszfelé, hanem egy helyen. Tehát a dolog elindult, és jelentősen fog egyszerűsödni.
A pénzek kérdése. Azt mutattam itt, hogy 2008-ban 12,5 milliárd forintot nyert az ágazat. Azt gondolom, hogy 2009-re is legalább egy ötös biztos, lehet, hogy még több, meg még 2010-ben is körülbelül ugyanennyi. Ezen felül vannak azok a természetvédelemre elérhető források, amiket a gazdálkodók vagy tőlük független szervezetek tudnak megszerezni. Tehát azokra a fontos célokra, amelyeket úgy lehetne összegezni, hogy mondjuk az ökoturizmus kérdésköre - bemutatás, ismeretterjesztés, szolgáltatás, a közjó direkt szolgálata olyan értelemben is, hogy a helyi vállalkozónak étteremtől kezdve az égvilágon mindenére hat ez a tevékenység -, ez az egyik csomag, a másik csomag a veszélyeztetett fajok kérdésköre, a harmadik csomag pedig a valamikor leromlott, tönkretett, kiszáradt, satöbbi élőhelyek rendbetétele. Ezekre egészen 2013-2015 időszakáig - attól függ, hogy hogy fogunk kifutni - nagyon-nagyon komoly pénzek vannak. Azt kell hogy mondjam, hogy az ökoturizmusnak körülbelül addig a fejlesztési részét be is lehet fejezni, a többi pedig olyan, hogy veszélyeztetett fajok mindig lesznek, tehát még száz év múlva is lesz ezzel kapcsolatos tevékenység. Tehát ebből a szempontból nézve a források szinte hihetetlenek, hiszen a költségvetés adja a 3,2-et, saját bevétel ehhez hozzájön, egy kicsit több mint 2 milliárd, tehát ma ott tartunk, hogy a magyar állami természetvédelem 40 százalék saját bevételből, 60 százalék állami támogatásból működik. Ebben persze nincsenek benne ezek a fejlesztési típusú pénzek, ez csak a működéssel összefüggő kérdés. Viszont azt gondolom, nem árulok el ebben a körben titkot, hogy a működéssel el tudnánk képzelni jobb kondíciókat is.
Nem szeretném önöket számokkal megterhelni, de csináltam délelőtt egy érdekes kimutatást. A Magyar Állami Operaházat egy évben 320 ezer ember látogatja, 7,2 milliárd a költségvetése, egy jegy 23 ezer forintba kerül, és az állam vagy az önkormányzat 15 ezer forint támogatást ad minden jegy mellé. A magyar állami tíz darab nemzeti park 1,3 millió látogatót tud - tehát több mint négyszerese az Operaházénak -, 3,2 milliárd az állami támogatása - tehát kevesebb a fele -, és ha mindent összerakok, márpedig ezt ebbe az ötbe nem lehet összerakni, akkor egy nemzeti parki látogatóra 2500 forint támogatás jut, szemben az operaházi 15 ezerrel. Ez tény. (Elnök: Én mint operaházi látogató tiltakozom. Keress másik összehasonlítást!) Elnök úr, a következő alkalommal egy másik színházat... 1,3 a látogató, 3,2 milliárd a 2008-as támogatást, és ha ezt egymáshoz vetítem, akkor 2500 forintot ad támogatást. Ez irreális, mert egy nemzeti parknál nemcsak olyan tevékenység van, mint mondjuk egy színháznál, hogy csak a bemutatással foglalkozom, ezer olyan, amit nem lehet idehozni. Tehát ha ezt is hozzáveszem, akkor még kevesebb a támogatás.
Tudom, hogy ez egy abszurd összehasonlítás. Azt is tudom, hogy ez sok mindenkit sért. De azt gondolom, hogy azért valamiféle aránytalanságot mutat, és csak egyetlen egy operaházat vettem ki, ha meg tetszenek nézni egy tavaly nyári HVG-t, abban az összes, az országban talán ötvenvalahány színház és minden kimutatható.
Tehát képviselő úrnak a kérdésére, a fejlesztésekre, előrelépésre megvan a forrás, veszélyeztetett értékre, tönkretétel visszatételére megvan a forrás. Erősíteni kellene egy picit a támogatást. Azt mondom, hogy ha ez a 3,2 milliárd forint 20 százalékkal tudna erősíteni, ami legyünk egész őszinték, nem tétel, tehát itt nem 10 milliárdról beszélünk, hanem még csak 1 milliárdról se, akkor azt mondom, hogy ez a dolog a helyén lehet. Tehát nem arról szól a történet, hogy ki erősebb a kormányban és ki gyengébb, hanem arról, hogy szerintem egyszer el kell jutni ennek az országnak oda, hogy ezeket a dolgokat végig kell gondolni, hogy vajon tényleg minden fillér ott van-e jó helyen, ahol van, és lehet-e belső átcsoportosítással valamilyen jobb dolgot kezelni.
Én, mint aki egész életemet a természetben töltöttem, az utóbbi éveket ebben nem az éppen könnyű feladatkörben, amit úgy hívnak, hogy szak- vagy helyettes államtitkár, örömmel hallom, hogy képviselő úr csak a Natura 2000-et látja kritikusnak a természetvédelemben, és közben itt nagyon sokan bólogattak, amiből azt látom, hogy ez talán tényleg így is van. Ez nekem nagyon nagy elismerés.
Natura 2000-ről nagyon röviden. Kérem szépen, tegyék a szívükre a kezüket. Ki gondolta 2002-ben, hogy Magyarország 2004. május 1-jén az Unió tagja lesz? Én nem tartottam magam azok közé - ezt rögtön rögzíteném is -, és nagyon sokan mások sem az elődeim közül. Következésképpen Magyarországon 2002. július 1-jén, mikor én kezdtem dolgozni a minisztériumban, a Natura 2000 ügy nulla állapotban volt. Ezzel szemben Szlovákiában egy 38 fős intézet több mint 10 évig dolgozott rajta. Sejtettük, hogy nem sok idő van, de hogy 2004, azt senki nem gondolta. Nekiálltunk, majd egyszer csak azt mondták 2004 elején, hogy nem lesztek készen, mit képzeltek. Ha lett volna még másfél évünk vagy akár egy fél, akkor mi is tudtunk volna mindenkivel kommunikálni, egyeztetni, de nem volt rá lehetőség. Ez nyilván jelentős részben az én felelősségem, jelentős részben mások felelőssége, de ez tény. Lehet ebből a legkülönbözőbb konfliktust keletkeztetni, én azt gondolom, hogy ez uniós csatlakozási feltétel volt, amit teljesíteni kellett. Lehet azt mondani, hogy sok vagy kevés, de ha megnézzük, akkor nem sok. Egyetlen út van, jól csinálni, és akkor itt válaszolnék képviselő úrnak arra, hogy mondjak három dolgot, ami a természetvédelem prioritása vagy ami a legfontosabb feladat.
Az első mindenekfelett a Natura 2000 ügy rendbetétele a helyrajzi számok bejegyzésétől és ellenőrzésétől a támogatásig, gazdálkodókkal való egyeztetésig, a falugazdászok képzéséig, amit most elkezdünk nemsokára megfelelő agrárpartnerekkel, az MVH-val és a másik hivatallal. Nagyon hosszan lehetne sorolni, de ez az elsődleges prioritás. Igenis igaza van Orosz Sándor képviselő úrnak abban, hogy aki rendeltetésszerűen használja azt a termőföldet agrártevékenységre vagy azzal összefüggőre, annak nem lenne szabad észrevennie a lényeges változást, amit észrevesz, azt pedig támogatással kellene helyrebillenteni. Ez a filozófiája egyébként az egész Natura 2000-nek, abszolút más, mint a védett területnek Magyarországon, mert itt csak néhány objektumról szól a történet, és annak az objektumnak a kímélete, jobb állapotba hozása érdekében lehet vagy kell támogatást adni.
Elmondanám önöknek, hogy a 80-as években a túzokvédelem láthatóan nagyon nagy problémákkal küzdött, és jó esélyre haladtunk afelé, hogy a madár Magyarországon ki fog pusztulni. Sikerült kidolgozni az érzékeny természeti területek rendszerét az agrártárcával közösen, és olyan támogatási rendszert biztosítani, amely a "túzokos gazdákat" kedvező helyzetbe hozta. A Kiskunsági Nemzeti Parkban számos gazdálkodó azt megelőzően olyan alpári stílusban az ajtóban ordítva követelte az igazgató fejét, amit el se merek mondani. Ugyanazok két év múlva úgy mentek vissza, hogy két földem van, az egyiken van túzok és kapok támogatást, mit kellene tenni, hogy a másikon is legyen. Magyarul vannak olyan praktikák, széltében alkalmazott magyarországi praktikák, amelyekkel az agrárgazdálkodókat és reményeink szerint a magánerdő-gazdálkodókat is nemsokára az ügy mellé lehet állítani. Egyrészt azért, mert ezek az emberek eleve nincsenek szemben az üggyel, de ha azt látják, hogy anyagi érdekeltségükben nem hátrány, hanem pici kis előny képződik - ugyanis tudjuk, hogy az agrártámogatásoktól gazdag senki nem lehet, mivel az agrárium rossz állapotban van nemcsak itthon, hanem az egész világon -, akkor ezeket a dolgokat nagyon ügyesen arányba lehet rakni. Azt tudom mondani, hogy a gyepgazdálkodás vonatkozásában kihirdetett Natura 2000 terület a köz megelégedésére van. Sok ezer pályázó jelentkezett be sok tízezer hektáron, semmiféle konfliktust nem érzékelünk. Nagyon reméljük, hogy nagyon rövid időn belül a magánerdő-gazdálkodók ugyanebbe az érzelmi állapotba tudnak kerülni azzal, hogy megnyílik számukra a támogatás.
A második prioritásként képviselő úrnak mondanám a meglévő mindenféle védett területre a kezelési tervek kidolgozását, mert ez ad választ mindenkinek arra, hogy mit lehet tenni és mit nem, és helyben kerül megvitatásra, kifüggesztésre az önkormányzatnál, stb. Azok az emberek fogják érzékelni, akik ott vannak, és nem az ország túlsó végén. Ezzel összefüggésben egy perjelként teszem mellé, hogy a teljes átláthatósága a rendszernek a földnyilvántartási bejegyzéstől odáig, hogy minden tulajdonos tudja, hogy neki ki a partnere tanácsadásban, természetiérték-őrzésben, hol a falugazdász stb. Ez a második.
A harmadik csomag pedig a prioritásokban a közjó szolgálata, ha szabad így fogalmaznom, az ökoturisztika-fejlesztéseken és mindenen keresztül, ami ehhez kapcsolódik, nyomatékosan hangoztatva, hogy nem mindent az államnak kellene megvalósítani. Egy látogatóközpont egy nemzeti parkban nem kerülhet magántulajdonos kezébe, mert lehet az illető egy nagyon kedves, szimpatikus ember, csak azt nem lehet tudni, hogy 13 év múlva ki lesz annak a birtokosa. A közelükben lévő kerékpárszolgáltatók, éttermek, szállásadók és sok minden más esetében nincs kimondva, hogy állami kézben kell lenni, sőt, azt mondjuk, hogy annak nem államinak kell lenni.
Mi az ilyen típusú fejlesztéseinket értelemszerűen a térség vállalkozóival összhangban valósítjuk meg, tudják, hogy mit szeretnénk, hova akarunk eljutni, és ehhez tudnak ők is tervezni. Nagyon szép példákat tudnék mondani. Itt ül mellettem Tompa Sándor képviselő úr, aki nagyon pontosan ismeri, hogy például Felsőtárkányban hogyan működik ez a dolog, és nagy örömére van a vállalkozőknak, hogy ott létrejött egy látogatóközpont, amelyben élet van, vendég van, fogyasztás van, stb.
A geoparkokra szeretném mondani, hogy ez egy alulról jövő kezdeményezés. A nógrádi geopark beadásra került, a balaton-felvidéki pedig a napokban történik. A nógrádi geopark határon átnyúló. Kicsit azt mondom, ez egy szakmai alapokra helyezett PR- vagy marketingstratégiája egy térségnek, amely a világon nagyon jól működik. Van egy geopark hálózata, és van rengeteg ember, aki ilyen típusú érdeklődéssel bír, és ezeket keresi fel. Hagyja magát vezetni egy geoparkban. Felmegy az Internetre és megnézi, hogy na, itt még nem voltam Magyarországon. Látja, hogy ilyen fosszíliák, milyen ásványok, képződmények vannak, és azt mondja, hogy ilyet még nem láttam, gyerünk oda. Ez Kínától az Egyesült Államokig, Romániától Szlovákiáig egy működő rendszer, ehhez szeretnénk mi is csatlakozni. Ez alulról jövő kezdeményezés, ezért mi nem is szeretnénk csinálni, és nem is szeretnénk átvenni az önkormányzatok vagy nagyobb térségi társulásoknak a felelősségét, ugyanakkor szakmailag kötelességünknek érezzük, hogy ezt segítsük. Ennek a segítségnek a része volt például, hogy a Bükkábrányban felfedezett 8000 éves fákat Ipolytarnócra vittük, mert ott már volt egy látványosság, és a két látványosság sokkal nagyobb vonzerőt jelent, és a geoparknak ez a két dolog olyan szimbóluma tud lenni, ami világszenzáció.
Úgy gondoljuk, hogy a most beadott anyag egy éven belül eljut mindenféle nemzetközi teszteléseken, ellenőrzéseken keresztül odáig, hogy ki fogja mondani a nemzetközi szervezet, hogy igen, befogadom a nógrádi térséget a geopark hálózatba, és reményeink szerint Ipolytarnóccal és a térség minden más egyéb természeti értékével boldogabb lesz, mert belekerül egy olyan turisztikai hálózatba, ahol a figyelem középpontjába tud kerülni.
Az ipoly-völgyi fejlesztéseket illetően mi szeretnénk az Ipoly-völgyben egy látogatóközpontot létesíteni, amelyet összehoznánk azokkal a hagyományos állatfajta-tartási technológia bemutatásával, amelyet ott gyakorlunk. Van azonban egy kis problémánk, hogy Ipoly-völgy a közép-magyarországi régióban leledzik, és az ottani operatív programokkal nem vagyunk olyan jó pozícióban, mint az ország más részein. Ez érthető, hiszen a közép-magyarországi régióban a verseny sokkal nagyobb, mint egy északkeleti vagy délkeleti régióban, ahol nagyobb lehetőséget, kitörést kínál egy ökoturisztikai fejlesztés. Ilyen a főváros és egymillió embert magába foglaló körzet, ahol olyan milliárdos ötletek vannak százával, amelyek nagyon komoly konkurenciát jelentenek.
A barlangot kérdezte képviselő úr a Lukács Fürdővel szemben. Több ízben is jártam már ott, úgyhogy sok mindent tudnék mesélni. Az építkezés vonatkozásában a tárca egy nagyon határozott, elutasító álláspontot képvisel. Nem a tárca a hatóság, a mi hatóságaink is ugyanezt az álláspontot képviselik, azonban itt egy gyönyörű szép kis magyar történet van. Mint ide a fal, körülbelül annyi irat keletkezett már ebben, hogy ki kinek mondott ellent, a szakértő hogy űberelte a másik szakértőt, és ki minek a résztulajdonosa, szóval áttekinthetetlen.
Ezzel együtt is azt gondolom, hogy aki odamegy, és látja azt a romos, egyébként a kupolája miatt műemlék, ipari emlék épületet, ott azért valamit csinálni kell. Hogy ott szállodát kell-e csinálni, afelől erős kétségeim vannak, de rendet kell csinálni. Éppen tegnapra készült el egyébként egy olyan lézeres technikával készült mérés, amely alapján a felszínt és a barlangot egyszerre látjuk, és pontosan tudjuk, hogy milyen magas kéreg veszi körül a barlangot, mindent most már ebből a szempontból pontosan tudnunk. Természetesen azon vagyunk, hogy a barlang barlang maradjon, megőrzésre kerüljön, ebben támogat minket a kerület is, egyébként pedig a jogszabályok teljes mértékben mellettünk állnak, de a barlangok vonatkozásában Budapesten, illetve elsősorban a budai oldalon bizony időnként nagyon súlyos konfliktusok keletkeznek, leginkább akkor, amikor valakik százmilliókért egy telket megvesznek, és egy idő után kiderül, hogy alatta van egy telek, és nem építkezhetnek rá.
Most már hosszú évek óta zónarendszer van a kerülettel való együttműködésben, ilyen zóna, olyan zóna, amiből tudvalévő, hogy bizonyos zónán belül akkor se lehet építkezni, ha akárki veszi meg a telket, a másikon korlátosan, a harmadikon meg szabadon. Megnyugodni látszik ez a rózsadombi telek-, illetve barlangkonfliktus ügye, de szeretném jelezni, hogy nincs ma Magyarországon olyan ember, aki azt mondja, hogy nem várhatók a térségben újabb barlangok. Geofizikai mérések alapján azt lehet mondani, hogy körülbelül lehet is tudni, hogy vannak. Hogy aztán mikor és hol fognak előkerülni, azt nyilván pontosan előre nem lehet tudni. Tehát itt azért még van rejtett akna, de hát ez a természetnek olyan mértékben független alkotása tőlünk, amire nehezen hiszem, hogy bármilyen előzetes eszközzel fel lehetne készülni.
A legvégén képviselő úr fölvetette a megújuló energia, szivattyús erőmű, tározó és egyéb kérdéskörét. Tisztelt Bizottság! Magyarországon ma 31 törpe és nem törpe vízi erőmű van. Ebből négy tartozik ide a mi relációnkban relatíve nagyobb, kettő a Tiszán, a többieket most nem mondom, Ikerváron, satöbbi. Ezek 31-en a magyar villamosenergia-termelésnek a fél százalékát produkálják. Ezt csak arra mondom, hogy ugyan nem hangzott el kérdésben, de amikor a csongrádi vízlépcső mellett lobbiznak sokan, és azt mondják, hogy ott micsoda energiatermelés lesz, akkor tessék ebbe a sorba beilleszteni, hogy a maximum, amit ki lehet hozni, az a 0,15 százaléka a mai magyar villamosenergia-ellátás igényének.
A szivattyús erőműtározó kérdése. A szivattyús erőműtározóhoz három dolog kell. Két dolog tőlünk független. Kell egy jó magas hegy meg jó sok víz, és kell egy végig nem gondolt, rossz döntés. 30 százalék a vesztesége. Nagyon rossz hatékonysággal megtermelt áram. Elégetjük mondjuk a szenet, tudjuk, hogy milyen borzasztó nagy veszteséggel, ebből a megtermelt áramnak a 30 százaléka "fölnyomom, leengedem, fölnyomom, leengedem" rendszerben elvész. Magyarországon, ha a víz oldaláról közelítjük, csak a Duna az, amelyik tud olyan mennyiségű vizet az év minden szakában, hogy ez a kérdés reálisan szóba jöjjön.
A mi véleményünk az, hogy ha mindenáron az ország ebbe az irányba akar menni, ez nem a mi döntési kompetenciánk, akkor ott van Vác fölött a Naszály-hegy, le van bontva a fele a hegynek, ideális pálya arra, hogy ezt a dolgot ott meg lehessen valósítani 30 százalék energiaveszteséggel. De semmiképpen nem gondoljuk azt, hogy két hegyen átemelve a Bodrogból a zempléni sima 1, sima 2 meg tudjon valósulni úgy, hogy ott még hét települést ki is kell telepíteni, miközben küzdünk Szentgotthárdon, küzdünk Tőketerebesnél, küzdünk a másiknál. Azt gondolom, hogy ezek életveszélyes vállalkozások lennének, ha megvalósulnának.
Ami az egyéb energiadolgokat illeti. Úgy gondolom, hogy megtaláltuk a szélenergia-termelés vonatkozásában azt az összhangot, ami az elején kicsit nehezen alakult. A honlapunkon található egy térkép, amin világosan jelöltük azokat a térségeit az országnak, ahol nem engedhető meg, hogy szélerőmű legyen, és világosan vannak jelölve azok a térségei az országnak, ahol pedig az engedélyezési eljárást végigfolytatva, a helyi önkormányzati engedélyt is belekalkulálva kiadható. Az utóbb az ország hatvanvalahány százaléka. Azt gondolom, hogy nyilván a Balaton, nyilván a Hortobágy és nagyon sok minden térség nem igényli azt, hogy ott kerekek forogjanak, miközben az autópályák mellett vagy a csuda tudja, melyik részén az országnak minden további nélkül lehet ebbe az irányba menni.
Persányi úr volt a miniszter, amikor egyszer elfogyott neki a cérna, és azt mondta, hogy most már ebből elege van, hogy minden ilyen szélkereket megakadályozunk. Akkor csináltattam a kollegáimmal egy táblázatot, és a következő jött ki belőle. 650 szélkerékre adtunk ki természetvédelmi hozzájárulást, és kettő forgott. Most több mint 1000-re van kint természetvédelmi engedély, és a tudomásom szerint nincs 100. Innentől kezdve azt gondolom, hogy nem mi vagyunk az akadálya annak, hogy szélkerekek árasszák el Magyarországot, csak úgy tűnik, hogy volt egy érdekkör, amelyik az engedélybeszerzés felé mozdult, és aztán most már van egy érdekkör, amelyik meg épít is.
Ami az egyéb bioenergiát illeti, a bioetanol. A bioetanol nem természetvédelmi probléma. A bioetanollal egyetlen egy gond van, ezt minden mértékadó agrárkutató is így látja, hogy nem létezik szabályozással elérni, hogy a 30 aranykoronás földön valaki búzát termeljen, ha jobban megéri a bioetanol, mert szabadon választ minden gazdálkodó, hogy mit termel, veszteségesen répát, vagy nyereségesen cukorrépát vagy búzát. Innentől kezdve teljesen az agrárrendszerbe betolódik ez a bioetanol-termelés, és az agrárélelmiszer- és takarmánytermesztésnek lesz egy konkurenciája. Ez nem természetvédelmi kérdés. Lehet ezt csinálni persze. Zárójelben mindjárt megkérdezem, hogy 300 forintos gázolajjal meghajtott traktorral valóban nagyon hatékony-e ez a bioetanol-termelés.
Amit mi konfliktusosnak látunk, az a fára alapozott energiatermelés, amelynél látjuk az anomáliákat, hogy ahogy tágul a kör, növekszik a tűzifa ára, bizonyos szegélytérségeiben az országnak ez elég komoly konfliktust keletkeztet, és azért egy bizonyos faminőségen túl nem volna illendő azt a kazánba betolni. Akik jártak Kazincbarcika környékén, és mondjuk buszból vagy vonatból átláttak a magas betonkerítésen, látják, hogy mit égetnek. Nem merném azt állítani, hogy jó érzéssel azt a kazánba kellene hogy betoljuk.
Nem gondolom, hogy ebből küzdelem lesz, inkább azt gondolnám, hogy a szélenergia logikáján meg kell találnunk azokat a kompromisszumokat, hogy jut is, marad is alapon a legfontosabb természeti értékek, a legszebb magyar tájak mentesüljenek azoktól a problémáktól, amelyekkel itt a közélet tele van Szerencstől kezdve sokáig. Emellett pedig itt él 10,5 millió ember, vagy most már egy kicsit kevesebb, akinek energiára és minden másra szüksége van, és nyilván nem a természetvédelem fogja azt mondani, hogy márpedig, bocsánat, jegyet osztunk, és csak 200 liter benzint lehet havonta venni vagy csak 20-at. Tehát azt hiszem, hogy ezeket össze lehet majd illeszteni.
Remélem, hogy képviselő úrnak mindenre válaszoltam, ha nem, akkor bocsánat, nem azért, mert el akartam mismásolni.
Orosz Sándor képviselő úr nagyon sok konkrétumot vetett föl. A területi kategóriák kérdése. Igazándiból két területi kategória van, de a nemzetközi életet sikerült olyan mértékben felülírnia a nemzeti életnek, hogy lassan tényleg áttekinthetetlen. Van a hazai jog szerint kihirdetett védett terület, és van a Natura. De van ramsari terület, van világörökség-terület, van Európa-diplomás terület, van génrezervátum, amit el lehet képzelni, ezek mind tőlünk függetlenek, de ezek belül vannak. Igyekszünk ezt egyszerűsíteni, de nem könnyű. Azt gondolom viszont, hogy a nómenklatúrában való eligazodás talán az átlagembert meg a földhasználót annyira nem érdekli, mint inkább az odavonatkozó szabály. Ezért tartjuk kiemelkedően fontosnak, hogy a kezelési tervek minél előbb elkészüljenek.
Még egyszer hangsúlyozom, egy kezelési terv Magyarországon úgy készül, hogy 60 napig a tervezet az önkormányzatokban ki van függesztve, bárki észrevételezheti. Ennél demokratikusabb tervezés Magyarországon nincs. Ezt a célt szolgálja a természetvédelmi információs rendszer is, amely szándékaink szerint már most is nem teljesen feltöltött állapotában mind a hatóság, mind a kezelőszervezet számára egyszerre láthatóvá teszi ugyanazt az információt. Az a célunk, hogy ez ne csak a mi köreinkben legyen, hanem az erdészeti hatóságtól kezdve a területfejlesztési tervezőkig az égvilágon mindenki ugyanazt lássa, és előre tudjon tervezni. A mi konfliktusainknak a 99 százaléka abból adódik, hogy valaki elkezd valamit tervezni, nem kérdez, milliókat elkölt, eljut az engedélyezésben már valameddig, egy, kettő, három lépésig, majd szembesül azzal, hogy itt korlátok vannak, mert védett, meg ez, meg az, és akkor elkezd ránk mutogatni, hogy milyen gazok vagyunk. Holott, ha előtte feltenne egy kérdést, hogy segítsetek már, hogy ide meg ide meg ide, akkor egy pillanat alatt tudnánk mondani, hogy oda nem, de itt igen, és a dolog kezelhetővé válna. Nem merném állítani, hogy mi úgy gondoljuk, hogy mindent tudunk és mindent meg tudunk oldani, de nagyon széles körű egyeztetés alapján azt feltételezzük, hogy legalábbis a természetvédelemmel összefüggő kérdéseket kezdjük tudni. Az akadémiai, civil és más szakterületekről érkező vélemények integrálásával reményeink szerint, amikor ide visszakerül önök elé kvázi döntésre az anyag, akkor ez egy kicsit még jobban fog rajta látszani, hogy egyrészt figyelembe veszünk nagyon sok kívülről érkező véleményt, másrészt pedig sok észrevételt pontosítottunk.
Amit képviselő úr az egyes fajok kérdésében felvetett, meg fogom nézni, lekeresem, hogy ezek hol vannak és megnézem, hogy mit gondolunk mögötte. Nem szándékunk semmiféle zsákbamacskát árulni. Amit elmondtam, abból egyetlen dokumentum nincs, amit ne lehetne elérni a honlapunkon. Kifejezetten az a célunk, hogy minden mindenki számára elérhető legyen. Az, hogy kicsit sok a kicsit sok a dokumentumunk és nem minden ugrik azonnal elő, az egy dolog, de ott van. Egyetlen nem titkos, hanem nem publikus dokumentumot nem gyártottunk az elmúlt hat év alatt, pedig nagyon sok dokumentumot készítettünk. Köszönöm tehát, át fogjuk nézni ennek megfelelően.
Erdőtörvényhez való viszony. Képviselő úr is bizonyára tudja, hogy egy sokismeretlenes fogalom tervezési fázisához való alkalmazkodás meghaladja az emberi képességet, legalábbis az enyémet igen. Abban reménykedem, hogy előbb lesz elfogadott erdőtörvény, mint ahogy ez végleges zárásra kerül, és az utolsó pillanatban azokat az alakításokat az erdőtörvény alapján el tudjuk végezni, amit el kell végezni. Elmondanám, hogy mi tavaly novemberben lezártuk a magunk szintjén, akkor pedig az erdőtörvény még éppen csak a benyújtás pillanatában volt, tehát nem tudhattunk a két dologra készülni, de látjuk ezt a problémát és szeretnénk is vele megbirkózni, csak a kérdés, hogy ki végez előbb. Ha mi végzünk előbb, akkor nyilván nem tudjuk megtenni, ha az erdőtörvény végez előbb, akkor természetesen ezt el fogjuk végezni.
Halászat kérdése. Oda fogunk figyelni. Ami az extenzív halgazdálkodást és halastavakat illeti, képviselő úrral teljes mértékben egy véleményen vagyunk, de azt is mindenkinek tudnia kell, hogy van itt az Unióban egy nagyon súlyos vita. Nevezetesen az, hogy az Unió ezt a fajta halastavi tevékenységet nem ismeri el olyanfajta tevékenységnek, ami alapján abból a forrásból, ahonnan célszerű lenne támogatni, támogatható lenne. Ezért aztán mi a halászati érdekképviseleti szervek és mások mellett ugyanazért a pénzért lobbizunk és harcolunk Brüsszelben abban a reményben, ahogy képviselő úr is mondta, hogy tegnapi rendkívül kedvező magyar összefogás alapján talán ebben is hasonló helyzetbe kerülünk, és reméljük, hogy nagy kukoricatermesztő országok mint Svédország nem fog ellenünk szavazni.
Ami a busát illeti, elnök úrnak is mindjárt válaszolnék, hogy mi sem egészen értjük, hogy miért kellett a Balatonba kígyót, azaz angolnát, valamint busát beletenni, de a kígyót legalább ki lehet fogni és jó pénzért el lehet adni. A busát viszont nem lehet kifogni és a kutyának sem kell. Ebből a konstrukcióból kellene valahogy a kérdést megoldani. Nem szeretnék elébe menni egy nem sok időn belüli, reményeim szerinti történésnek, de a dolog úgy áll, hogy talán a balatoni halászat felelőssége odakeveredik a közelünkbe, és akkor a kérdést meg tudjuk oldani. Nagyon fontos terveink és elképzeléseink vannak, és azt gondolom, meg is oldható, csak világossá kell tenni, hogy mi a Balatonon a közjó szolgálata. Szerintem a horgászat a közjó szolgálata a Balatonon, és addig a Balatonon nem lesz sokkal érdemibb horgászat, amíg nem takarítjuk le a rablóhalakat a Balatonról, akik vitorlásokkal és mindenféle legdrágább eszközzel... (Dr. Orosz Sándor: Halrablók, nem rablóhalak.) A drága nemeshalak a rablás eredményeként eltűnnek a Balatonból, a másik probléma pedig az, hogy a Balaton is olyan, mint egy akvárium, ha 100 hal fér bele, akkor abból 95 busa. Addig nem lesz se több kárász, se több ponty, se több keszeg, amíg a busát legalább mennyiségében nem szedjük ki. Szeretnénk nagyon intenzíven beleállni ebbe a dologba. Vannak is szakmai és nem szakmai elképzeléseink rá. Remélem, hogy már ebben a szezonban a balatoni horgászatban egy nagyon látványos változást tudunk elérni, feltéve, ha megkapjuk azt, amit szeretnénk.
Tompa Sándor képviselő úrral teljesen egyetértek. Azt gondolom, nagyon különleges helyzetben van a magyar természetvédelem, mert éppen ott tud ökoturisztikailag leginkább fejleszteni, ahol szinte semmi nincs. Van egy kimutatásunk, nagyon pontos elemzésünk arra, hogy a borsodi térség súlyos problémákkal küzd. Két kistérséget összehasonlítunk, az egyikben van nemzeti park, a másikban nincs. A nemzeti parki kistérségben nem zártak be óvodát, iskolát, színház működik és számos dolog, ami a nemzeti parkkal összefüggésben van. A másik térségben pedig fogy a gyerek, a népesség és egy csomó probléma van. A nemzeti park a legnagyobb munkaadó, és az a 200 ezer látogató, aki évente felkeresi a barlangokat, az ottani fogyasztásával, szállásigényével alapvetően átírja a térség jelenlegi helyzetét. Nemcsak egy ilyen térség van, Dráva-mente ugyanilyen, de lehet mondani Békés megyének számos térségét, illetve még lehet sajnos sorolni az országban más részeket. Mi ezekkel tisztában vagyunk és fejlesztéseinket is próbáljuk úgy alakítani, hogy ez a két dolog találkozzon.
Bányai képviselő úrnak a Homokhátsággal kapcsolatos kérdéskörére azt tudom elmondani, hogy az elmúlt 10 évben körülbelül annyi tanulmány készült erről, mint az önök mögött lévő szekrény. Ebből egyetlenegy se valósult meg, pedig a tanulmányok árából egy falu határában rendet lehetett volna már tenni, de lehet, hogy többet is. Készült egy újabb nekifutás, hogy megint valami hatalmasat alkotunk, és én voltam, aki azt mondta, hogy ebből elég, nem kell itt már nagyokat álmodni, mert úgy se fogja senki megvalósítani. Csináljunk két kicsit, relatíve kicsit, valósítsuk meg, és kérdezzük meg az ott lévő embereket, hogy ez örömükre van-e, és mutassuk meg, hogy mai tudásunk alapján ezt tudjuk csinálni vízügyi, természetvédelmi, agrárgazdasági, ökoturisztikai stb. logikával. Jó hír, hogy az Európai Unió elfogadta, hogy ez a két projekt előkészítése és megvalósítása elindulhasson. Az egyik Fülöpháza és tágabb térsége, a másik pedig Tiszaalpár térsége. Abban reménykedünk, hogy ez a kettő megvalósul, lehet mit mutatni és magunk is meg tudunk bizonyosodni arról, hogy sok százmilliárd elköltése nélkül tényleg meg tudjuk-e csinálni azt, amit gondoltunk. A probléma nagyon nagy, és a terület is túl nagy ahhoz, hogy azon kísérletezgetni lehessen, főleg közpénzből.
A két folyó kérdése. Azt gondolom, hogy a Tiszára kell egy picit jobban figyelni. Rendszeresen előkerül a Tiszán való hajózás kérdése. Meg szoktam kérdezni, hogy Romániából Romániába Magyarországnak milyen szállítási érdeke van. Nagyon mértékadó szakemberek is azt mondják, akik egyébként hajózáspártiak, hogy Szolnoktól délre, aztán semmi. Aki a Felső-Tiszát ismeri, az tudja, hogy Tiszabecs környékén augusztusban térdig érő vízben is át lehet menni. Hiába kotorjuk, ettől több víz nem lesz, annyi víz van, amennyi. Azt gondolom, hogy hihetetlen potenciál van a Tiszában ökoturizmus szempontjából, erre kell a jövőt kanyarítani. Óriási lehetőség van szerintem Magyarországon horgászturizmusra.
A Balatonnál is az egyik fő célunk kihúzni a szezont. Látjuk, hogy amikor működik a repülőtér, akkor bejelentkezik a repülőtér a nemzeti parknál, hogy "ugyan a tapolcai tavasbarlangot ti bezárjátok október 1-jén, de ha hoznék minden hétvégén száz vendéget, kinyitnátok?" Hát persze, hogy kinyitjuk, miért ne nyitnánk ki, azért van, csak két emberért nem tartjuk nyitva, mert azt nem tudjuk megtenni. Bizony jön a vendég októberben is, és ha lenne horgászati lehetőség a Balatonon, még novemberben is jönne a vendég, csak addigra már a derék emberek ellopják azt a halat, amit ki lehetne horgásztatni belföldiekkel vagy külföldiekkel. A Tisza is egy kicsit ugyanilyen, csak azt a problémát vélem látni, hogy egyszerre akarunk a Tiszán nagyon hi-tech műszaki fejlesztést meg a legjobb ökoturizmust is csinálni. Ezek egymás mellett nem nagyon fognak megélni. A Duna meg olyan, amilyen, tehát lesz rajta előbb-utóbb egy komoly hajózás. Emellett azért nagyon komoly természeti értékek vannak, a nagyvárosaink itt vannak Győrtől egészen lefelé Bajáig a Duna mellett számosan, ezekkel kapcsolatban bizonyos kötelezettségeink vannak, víztisztítás, egyebek, de alapvetően természettel összefüggése a Tiszának és mellékfolyóinak van.
Elnök úrnak. A 40. oldali barlangi statisztikát meg fogom nézni.
Világörökség. Jogszabályon dolgozunk a társtárcával. Az, hogy finanszírozás, ezzel egyet tudok érteni, csak a kérdés az, hogy egy nemzeti terv vagy alaptervrész az a fórum, ahol hat évre világörökségre finanszírozást lehet előirányozni, vagy az ország költségvetése. Nekem van egy kis kétségem afelől, hogy ez a helyes, talán inkább a költségvetés lenne az alkalmas.
A busára elnök úrnak reagáltam. A forrásokra vonatkozó kérdésekre már más képviselőknél válaszoltam. A prioritást pedig említettem, hogy az most fog belekerülni éppen az itt lefolytatott vita alapján is.
Ha véletlenül valakinek valamire nem válaszoltam, nem volt szándékos, akkor egy kulcsszóval hívják föl a figyelmet, és rögtön mondom, ha tudom.
ELNÖK: Szerintem már nagyon meg vagyunk okosodva. Én csak annyit tennék hozzá, hogy ne maradjon így a tudatban, ahogy államtitkár úr elmondta. Nem 30 százalék energiáért emelgetem, hanem azért, hogy 70 százalékot megfogjak abból, ami teljesen elveszik. Tehát mivel az éjszakai áramot, Paks éjszakai villanyát fölnyomom valahova, utána hasznosítom, és csak 30 veszik el a 100 helyett, és nem a Dunát fűtöttem, ez a lényege, de az igazi indok valahol egy tározó irányába a pontosan a szeles, a bio meg mindenféle megújulóknak a kiegyenlítése. Tehát ezeknek egyenetlen szolgáltatása van. A tehenek se ISO-minőségűt rottyantanak, ennek következtében a biogáz sem olyan egyenletes, és ezeket kell kiegyenlíteni. Ugyanígy a szél is egyenetlenül fúj. Ennek a kiegyenlítése. A másik pedig az, hogy valóban kiadtak sok-sok engedélyt szélerőműre, és az Energia Hivatal éppen a szabályozhatóság hiánya miatt korlátozta be azt, hogy mennyit ad ki. Most valamennyit bővített, de azt gondolom, hogy ez így kerekebb, amit elmondott.
A fával maximálisan egyetértek, már hogy az egy rossz döntés volt, hogy annyi fatüzelésű erőművet engedtünk elképesztő alacsony hatásfokkal. Tulajdonképpen a régi szenesek alakultak át, de ennek is természetesen gazdasági okai voltak. Rossz szerződéseket kötöttünk annak idején, és a szeneseket be kellett zárni.
Az Operaház védelmében mint zeneszerető család, állatkerttel, vagy bármivel hasonlítsa a jövőben össze, mert az egy másfajta kincs. A természetvédelem is egy fontos érték. Tehát inkább a pozitív megközelítés, hogy mi is többet szeretnénk, mert ennél kicsit az volt az érzése... Az egy más műfaj.
Az lenne a javaslatom, hogy busaügyben össze kellene fogni a bálna nem evőkkel, és akkor tudnánk ilyen nemzetközi uniós támogatásokat is kapni busakihalászásra.
Komolyra fordítva a szót, ez az én ötletem volt, hogy hallgassuk meg az államtitkár urat, mert nagyon szerény volt, mindenkinek szólt, hogy szétküldik, de én úgy gondoltam, hogy együtt ez érdekesebb, és szerintem így is volt. Nagyon jó volt, tanfolyamnak is jó volt, gondolatokat adott kérdésekre, interpellációkra, és természetesen az anyag támogatása is elő lett készítve. Úgyhogy köszönöm szépen a munkát, a tájékoztatót.
Ha jól értem, az a kérés, hogy minden képviselő önállóan is a véleményét küldje el az államtitkár úr e-mailcímére az anyaggal kapcsolatban. (Haraszthy László: Megköszönném, ha lenne ilyen.)
Egyéb? (Nincs jelentkező.) Akkor köszönjük szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 6 perc.)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezetők: Dancsecs Dóra és Földi Erika