KORB-7/2009.
(KORB-96/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának
2009. március 30-án, hétfőn, 09 óra 12 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdése alapján a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes elvi hozzájárulás megadásáról szóló H/9173. számú országgyűlési határozati javaslat *
Zarándy Tamás főosztályvezető (KHEM) bevezetője *
Társadalmi szervezetek képviselőinek hozzászólása *
Kérdések, vélemények, hozzászólások *
Válaszadás *
További kérdések, válaszok *
Határozathozatal *
Egyebek *
(Általános vita"
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Császár Antal (független)
Katona Kálmán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Fetser János (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Kis Péter László (MSZP) Kránitz Lászlónak (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) dr. Nagy Andornak (KDNP)
Farkas Sándor (Fidesz) Fülöp Istvánnak (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz) dr. Rétvári Bencének (KDNP)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Zarándy Tamás főosztályvezető, Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Perger András projektvezető, Energia Klub
Beliczai Erzsébet elnökhelyettes, Levegő Munkacsoport
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 12 perc)
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim! A környezetvédelmi bizottság mai ülését megnyitom. Szeretném bejelenteni, hogy az ülés előkészítésének menetében - figyelemmel arra a helyzetre, hogy a Magyar Demokrata Fórum megszűnt frakciója azt eredményezte a környezetvédelmi bizottság életében, hogy most nincs elnökünk -, alelnöktársammal és volt elnök úrral egyeztetve megállapodtunk, hogy a mai ülést én vezetem. Már most szeretném jelezni, hogy a bizottság ilyen szituációban való működésénél ezt a módszert kívánjuk a továbbiakban is alkalmazni, hogy félreértés ne legyen. Megállapodtunk tehát abban, hogy a mai ülést én vezetem.
Az aláírt jelenléti ív és a helyettesítési megbízások alapján megállapítom, hogy a mai ülés határozatképes. Az írásban kiküldött meghívóban közölt napirendet javasolom megtárgyalni. Megkérdezem, hogy a bizottság ezzel egyetért-e. Aki igen, kérem, ezt jelezze! (Szavazás.) Volt-e valaki ellene? (Nincs jelzés.) Tartózkodott-e valaki? (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy 13 szavazattal a napirendet egyhangúlag elfogadtuk.
Az elfogadott napirendünknek megfelelően az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdése alapján a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokkok létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes elvi hozzájárulás megadásáról szóló H/9173. számú országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmassága lesz a feladatunk. Az előterjesztő nevében üdvözlöm Zarándy Tamás főosztályvezető urat, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumtól. Megkérem, hogy rövid szóbeli kiegészítéssel ajánlja figyelmünkbe az előterjesztést.
Zarándy Tamás főosztályvezető (KHEM) bevezetője
ZARÁNDY TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Jó reggelt kívánok mindenkinek. Az előterjesztés az atomtörvény 7. § (2) bekezdésén alapszik, amely kimondja, hogy új nukleáris létesítmény létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulása szükséges. Tulajdonképpen ezt az előzetes, elvi hozzájárulást hivatott megkérni a határozati javaslat.
Mi indokolja azt, hogy az atomerőmű bővítésén gondolkodjon az ország? Ehhez négy dolgot emelnék ki.
Az első, az ország energiaellátásának biztosítása, biztonsága. Az atomerőmű egyik legkedvezőbb tulajdonsága az, hogy jól tárolható a fűtőanyaga, az urántermelő államok olyan országok, amelyek politikailag megbízhatók - említeném itt Kanadát, Ausztráliát, Oroszországot, de itt Kanada és Ausztrália tökéletesen megbízható ország -, és az ellátás mindig biztosítható. Jól készletezhető a nukleáris üzemanyag, a Paksi Atomerőműben ma is kétévnyi készlet áll rendelkezésre, gyakorlatilag itt a diverzifikáció teljes egészében megvalósítható. Tudjuk, hogy ez más energiahordozók esetében közel sincs így, tehát azt hiszem, ez egy nagyon fontos elem.
A következő a villamosenergia-ár kiszámíthatósága, megbízhatósága. Tulajdonképpen azt lehetne mondani, hogy jól tudjuk, az atomerőmű beruházási költsége magasabb, mint más erőművek beruházási költsége, a folyó költsége viszont rendkívül alacsony. Ez abból következik, hogy a tüzelőanyag-költség mintegy 10-15 százaléka csak a teljes költségeknek. Tehát ha itt netán a tüzelőanyagár jelentősen elmozdul, akkor sem lesz a végfelhasználói árban komoly változás. A világon az atomerőművek bizonyítják, hogy olcsón termelnek, és a világ számos országa erre építi a villamosenergia-termelését.
A harmadik, és talán a bizottság szempontjából a legfontosabb érv, hogy az atomerőmű környezetbarát módon termeli a villamos energiát. Az atomerőmű kibocsátása gyakorlatilag nulla. Ma, amikor a világ egyik legnagyobb problémája a globális felmelegedés, a szén-dioxid-kibocsátás, az egyéb energiatermelés során származó kibocsátási emisszió visszaszorítása, erre nagyon sokféle választ lehet adni, nyilván kulcsszerepe van a megújuló energiák támogatásának, az energiahatékonyság növelésének, de be kell látnunk, hogy e tevékenység mellett fontos szerepe van az atomenergiának is, hiszen nagyon komoly szén-dioxid-kibocsátáscsökkenés érhető el ezen a téren.
A negyedik, amit megemlítenék, hogy az atomenergia a paksi térségben ma a legnagyobb foglalkoztató, nagyon komoly munkaerő-megtartó képessége van. Egy atomerőmű építésének komoly gazdaságépítési szerepe is van. Jelezném, hogy Finnországban a most folyó atomerőmű-építésen több mint 4 ezer ember dolgozik csak a helyszínen, komoly beszállítók vannak, tehát tulajdonképpen egy nehéz időszakban ez stabilitást adhat talán nemcsak a térségben, hanem az ország gazdasági életében is pozitív elem lehet.
Bevezetőben ennyit szerettem volna elmondani, nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném jelezni, hogy előzetesen - remélem nem sértő vagy leegyszerűsítő, ha így fogalmazok - két környezetvédelmi civil szervezet is szót kért képviselője útján. Akkor van lehetőség, hogy nekik szót adjunk, ha ezt a bizottság megadja. Egyébként ezt fogom javasolni, és lévén, hogy írásban is beadtak véleményeket, ezért az lesz a javaslatom, hogy két-kétperces időtartamban hallgassuk meg őket.
Első kérdésem: egyetért-e a bizottság azzal, hogy Perger András urat az Energia Klubtól, illetve Beliczai Erzsébet asszonyt - ahogy jelentkeztek, abban a sorrendben mondtam - a Levegő Munkacsoporttól két-kétperces időtartamban meghallgassuk? (Katona Kálmán jelez.) Már szavazás? (Katona Kálmán: Szeretnék szólni. - Többen jelzik hozzászólási szándékukat.) Mindenki hozzászólhat. Utána... (Katona Kálmán: Ezzel kapcsolatban.) Ezzel kapcsolatos? Akkor parancsolj!
KATONA KÁLMÁN (független): Ügyrendinek hívják az ilyet.
ELNÖK: Így van.
KATONA KÁLMÁN (független): Szerintem két perc alatt nem lehet semmit elmondani, öt percet javasolok.
ELNÖK: Ezen szerintem nem érdemes vitatkozni, elfogadom azt a javaslatot sajátomként, ami az öt percre vonatkozik.
Tehát először azt tisztáznánk, egyetért-e a bizottság azzal, hogy öt-öt percben meghallgassuk őket. A következő kérdésen pedig az lesz, hogy a képviselők előtt, között vagy utána. A javaslatom az lesz, hogy előtte.
Tehát az első kérdés: egyetért-e a bizottság az említett csoportokat képviselő személyek meghallgatásával? Aki igen, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Igen.
Akkor engedelmükkel - mert ez már akár elnöki jogkör is lehet - most adnám meg nekik a szót, és azon is felbuzdulva, hogy egyébként mindannyian bólogattatok akkor, amikor ezt a lehetséges verziót elmondtam, megkérem tehát Perger András urat elsőként, hogy foglaljon helyet egy mikrofon mögött. Őt is és Beliczai Erzsébet asszonyt is arra szeretném kérni, hogy az ötperces időkeretet vegye szigorúan. Én szigorú leszek, tehát mindenképpen jelzem.
Társadalmi szervezetek képviselőinek hozzászólása
PERGER ANDRÁS (Energia Klub): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon szépen köszönöm a szót. Nagyon megtisztelő, hogy megkaptuk a lehetőséget, hogy véleményezzük az atomerőmű-bővítésről szóló határozati javaslatot. A véleményünket a gazdasági bizottság előtt egyszer már elmondtam, vannak itt, akik már ott is hallották, de a többség azért nem lehetett jelen, ezért elmondanám még egyszer hasonló részletességgel. Annyit mindenképpen megemlítenék, hogy az Energia Klub a Greenpeace-szel, a Levegő Munkacsoporttal, a Védegylettel és a Magyar Természetvédők Szövetségével együtt készítette ezt az anyagot, így az ő álláspontjukat is tolmácsolnám.
Megnéztük a vonatkozó határozati javaslatot, illetve a vonatkozó jogszabályokat és egyebeket, és azok alapján úgy látjuk, hogy természetesen nagyon fontos ezekről a kérdésekről beszélni akár a parlamentben, akár bármilyen más szervezettel a kormánytól kezdve a gazdálkodó szervezetekig, nagyon fontos az ország energiaellátása hosszú távú biztosításának a kérdése. Ez nyilvánvaló, ezzel együtt úgy látjuk, hogy ez a határozati javaslat nem alkalmas arra, hogy a parlament érdemben tudjon erről a kérdésről beszélni, és ebben tudjon dönteni.
Komoly aggályunk van azzal kapcsolatban, hogy az atomtörvény vonatkozó paragrafusának egy rossz részét használja az előterjesztő. Új nukleáris létesítményről beszél, holott a jogszabály szerintünk elég egyértelműen fogalmaz ugyanennek a pontnak a második felében, amikor azt mondja, hogy meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez kell kérni az Országgyűlés vonatkozó előzetes elvi hozzájárulását. Ennek okaira nem kívánok kitérni, bár alapvetően azt gondolom, hogy nyilván, ha további atomreaktorról van szó, akkor esetleg sokkal részletesebb információt kell adni, a tisztelt Háznak arról, hogy ebben a kérdésben tudjon dönteni, mint amennyit kapott.
Hivatkozott a javaslat továbbá a tavalyi energiapolitikai határozat egy bizonyos pontjára. Ha azt megnézzük, megint azt látjuk, hogy nem teljesültek az abban foglaltak. Ugyanis tavaly a parlament felszólította a kormányt, hogy végezzen el ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, igazolja a beruházások szükségességét, és a többi. Most ehhez képest azt látjuk, hogy ebből tulajdonképpen semmi nem valósult meg, és a kormány úgy kéri a hozzájárulást, hogy ezt a szükségességet nem igazolta.
Továbbá nagyon komoly tartalmi és egyéb hiányosságokat találtunk az indokolásban. Az, hogy egy ilyen távú és súlyú beruházást egy másfél oldalas indoklással támaszt alá bárki, meglehetősen bántónak tűnik úgy alapvetően, hiszen azért mégiscsak az ország következő 60-70 évéről van szó, és akkor még a radioaktív hulladékok kezelésének időtartamáról még nem is beszéltem.
Készítettünk egy listát a mai ülésre, amelyekről úgy gondoljuk, mindenképpen szükséges lett volna, ha a kormány már most megvizsgálja, és e kérdések ismeretében gondolkodik arról, hogy van-e szükség az atomerőmű bővítésére vagy sem. Az előterjesztő, a minisztérium képviselője beszélt a költségekről. Ez az egyik legsúlyosabb, legfontosabb kérdése ennek a kérdéskörnek. Nem lehet tudni, hogy a végén pontosan mennyibe kerül egy ilyen erőmű. Beszélnek itt 2-3 milliárd euróról blokkonként, ami 1000 milliárd forintos összegig terjedhet - 750-900 milliárd forint -, de láttunk már olyat az Egyesült Államokban, ahol hasonló méretű atomerőmű kapcsán 11 milliárd euróról beszélnek, ami a teljes költségét illeti ennek a dolognak. Azt a különbséget meg kellene világítani, hogy ez miért is annyi, és hogy miért gondolják, hogy ennél olcsóbban meg lehet építeni. Ez majd ugyanis a villamosenergia-árakban lényegesen jelentkezni fog. Itt hívnám fel a figyelmet a Gazdasági Minisztérium korábbi energetikai államtitkára, Felsmann Balázs múlt héten megjelent tanulmányára. Úgy kalkulál, hogy egy új atomerőmű ára nem a mai Paks 10 forintos árához lenne hasonló, hanem 18-19 forintos árat határozott meg.
Még egy szempont, amire már utaltam, hogy energiapolitika gyakorlatilag nem létezik, ilyen hosszú távon semmiképpen. Amit tavaly elfogadott a parlament, 2020-ig szóló feladatlista, nem nagyon látom, hogy ez alapján 70 évre szóló döntéseket hogyan lehet meghozni.
ELNÖK: Egy záró gondolatot kérek.
PERGER ANDRÁS (Energia Klub): Záró gondolatként pedig kérem, tanulmányozzák át a listát, mert nagyon sok minden van, amit most hirtelen nem tudok összefoglalni röviden, és nagyon kérem önöket, hogy felelősségteljesen döntsenek ezekről a kérdésekről.
Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Jeleztem, hogy írásban is itt vannak a gondolatok, tehát a megszólalás lehetősége igazából fókuszálásra, figyelemfelkeltésre, súlyozásra ad lehetőséget.
Beliczai Erzsébet úrasszonyé a szó.
BELICZAI ERZSÉBET (Levegő Munkacsoport): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot, és nagyon szépen köszönjük, hogy lehetőséget kaptunk a hozzászólásra. Én nem fogom részletezni az érveinket, ezt írásban elküldtük, csak utalnék arra, hogy sokkal egyszerűbb beruházás volt a metró, amit 15 évig készítettek elő, és most egymás után derül ki, hogy még az állomások helye is szakmai viták tárgya lett, miközben már megindult az építkezés.
Tehát úgy érezzük, egy ilyen óriási és nagy szakmai és egyéb körültekintést igénylő beruházás előtt szükséges lenne a kollegám által is felsorolt mindenféle összehasonlító vizsgálat. Részben magáról a témáról - tehát , hogy ezt az 1000-2000 milliárd forintot hogyan lehet a legcélszerűbben elkölteni, pláne ilyen pénzügyi helyzetben, mint a mostani globális válság -, azon belül pedig magáról a létesítmény műszaki kérdéseiről, illetve egyéb, a létesítményhez kapcsolódó kérdésekről. Amikor ezek a világos háttértanulmányok elkészültek, akkor szükség lenne egy olyan társadalmi egyeztetésre - itt a társadalom alatt természetesen a gazdasági élet szereplőit, a különböző, energetikához is kapcsolódó dolgokban érdekelt érdekcsoportokat is meghallgatnánk -, és ennek alapján kerülne az Országgyűlés elé ez a téma.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon köszönöm. Képviselőtársaimé a szó. (Jelzésre.) Nagy Andor úr, utána Józsa úr, majd Katona Kálmán!
Kérdések, vélemények, hozzászólások
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Mi is korlátozva vagyunk a megszólalásban?
ELNÖK: Ilyenről nem volt szó. (Dr. Józsa István: Maximum önkorlátozás.)
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ahhoz, hogy jó lelkiismerettel és szakmai meggyőződéssel igent lehessen mondani, szeretnék néhány észrevételt tenni és kérdezni.
A Greenpeace, illetve Levegő Munkacsoport hozzászólásából is látszik, bár nem mondták ki, de ha jól értem, ők ellenzik azt, amire Magyarország készül. Mára úgy tűnik is, hogy a kocka el van vetve, azért jó, ha legalább itt a környezetvédelmi bizottságban néhány olyan szempontot is megvizsgálunk, és ezekre rákérdezünk, amelyek eddig lehet, hogy nem is voltak olyan nyilvánvalók.
Azt az állítást szeretném megtenni, hogy ez ma Magyarországon az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai döntés, amit most meghozunk, és szeretném azt is megkérdezni, hogy miről is döntünk pontosan. Mert ez is lényeges szempont. Arról döntünk-e, hogy elindul egy folyamat, vagy arról döntünk, hogy megépítünk egy újabb blokkot Pakson? Mert ha jól értem az eddigi vitákat, akkor elvileg még arról nem döntünk, de elindítunk egy folyamatot, egy hógolyót, és abból előbb-utóbb lesz egy olyan méretű, ha nem is lavina, de nagy hógolyó, amit nehéz lesz aztán megállítani.
Azért mondom azt, hogy ez ma Magyarországon a legsúlyosabb gazdaságpolitikai döntés, mert 2000 milliárd forintot - még ha most nem is a pénz felhasználásáról döntünk - tudomásom szerint nem tervezünk másra elkölteni. Ez nagyon nagy pénz. Ráadásul most olyan gazdasági válság van, amikor is minden fillérnek meg kell nézni a helyét. Nem amellett érvelek, hogy nincs szükség atomenergiára Magyarországon, félreértés ne essék. Figyelve a világ, illetve az Európai Unió energiapolitikáját, azt látnunk kell, hogy ebben - bár különböző tagállami megoldások vannak - Európában az atomenergiának van szerepe, és azt állítom, hogy Magyarországon is számolnunk kell az energiamixben az atomenergiával.
De ahogy a hozzászólásokból kiderült, nekünk nincs olyan konszenzuson alapuló energiastratégiánk, tán még 2020-ig sem, az azt követő időszakra meg semmiképp, amely alapján most egyszerűbb lenne a dolgunk, mert csak ránéznénk erre a papírra, és azt mondanánk, hogy 2030-ig Magyarország energiaellátásában az atomenergiának ekkora meg ekkora szerepe van. Ilyen papírunk nincs, és én nem láttam még, nem hallottam még olyan vitát sem - sem a parlamentben, sem azon kívül -, hogy mi Magyarország nemzeti érdeke.
Magyarországnak nemzeti érdeke-e például olyan mértékben függni az orosz gáztól, ahogyan függünk? Magyarország nemzeti érdekeit tekintve mi az optimális arány például a megújuló energiák tekintetében 2020-ig vagy akár azt követő időszakban, és most kifejezetten a nemzeti érdekeink tekintetében mekkora az az optimális arány, amit mondjuk atomenergiából el kell érnünk? A kérdés - főleg a zöldmozgalmak számára - azért konfliktusos, mert az atomenergiáról szóló döntések mindig indulatokat, jogos indulatokat gerjesztenek, elsősorban Csernobil miatt, másrészt pedig a mai napig megoldatlan probléma miatt, hogy a kiégett fűtőelemeket biztonságosan - tudomásom szerint - még mindig nem lehet tárolni. Tehát ez vált ki indulatokat.
A magyar társadalom nem atomerőmű-ellenes. Ezt is látni kell, a felmérések szerint nem lehet kijelenteni, hogy Magyarországon az emberek ne akarnák az atomenergiát. Olyan részletességgel persze nem foglalkoznak a kérdéssel, mint ahogy azt megtette hozzászólásában a Greenpeace, illetve a Levegő Munkacsoport képviselője, mert nem ismerik a részleteket, de nem atomerőmű-ellenesek. Ez nem jelenti azt, hogy mi, akik felelős döntéshozók vagyunk, azért ne világítsunk rá dolgokra, és ne kérdezzünk rá dolgokra.
Elfogadom azt az érvet is, hogy ez egy környezetbarát technológia, a CO2-kibocsátása gyakorlatilag zéró, nem fosszilis energia, tehát csökkenti a fosszilis energiáktól való függőséget. De ami nekem alapvető problémám, és erre rá is szeretnék kérdezni, hogy Magyarországnak kell-e ekkora új blokk - ha új blokkról beszélünk Pakson -, kell-e 2000 megawatt. Azt is tudom, hogy a meglévő erőműveink elavultak, és az elkövetkező időszakban - ha jól emlékszem fejből - 4-5-6000 megawattnyi kapacitás hiányzik. Ezt valahogyan pótolni kell, ehhez valószínűleg erőművekre van szükség, de amit nagyon hiányolok, és bánom, hogy nincs olyan energiastratégiánk, amiből látni lehetne, hogy például energiahatékonysággal mit lehetne elérni ebben az országban, a megújuló energiák mennyibe kerülnek, azoknak mi a jövőjük.
Tehát ha már erről döntünk, és elindítunk egy labdát, én szeretnék elindítani egy másik labdát a megújuló energiák irányába is, és ezt nem látom. Nem tudok úgy jó lelkiismerettel dönteni erről a kérdésről, hogy azt a részét az életnek nem beszéljük ki.
Szeretnék néhány konkrét kérdést is feltenni. Az egyik: időszorításban vagyunk-e? Mert nagyon sokszor hallom, hogy most már azonnal döntenie kell a parlamentnek, és azonnal el kell indítania az elvi engedélyezési folyamatot, mert a világon Kínában hetente épül atomerőmű - mondják, kis túlzással, persze gondolom, hetente nem, de nagyon sok atomerőmű épül -, és arra hivatkoznak, hogy ahhoz, hogy le lehessen kötni valamelyik cég kapacitását. Ilyen cég nem sok van - talán négy nagy cégcsoport, három japán konzorcium és egy orosz konzorcium, amely egyáltalán fel tud ilyet építeni -, és azzal érvelnek a szakemberek, hogy azért kell most elindítanunk a folyamatot, hogy mondjuk 2017-ben Magyarországon eséllyel fel lehessen építeni egy új atomerőműblokkot. Tehát van-e időszorítás?
A másik, amire az előbbi hozzászólók rámutattak, és a főosztályvezető úr azzal érvelt az érvrendszerében, hogy olcsón termel. Ha igaza van a korábbi helyettes államtitkárnak, aki 18-19 forintot prognosztizál, az most magasabb, mint amit a bükkábrányi erőmű. Ha jól emlékszem, az 16 forint körül termel. Ha nem lesz a legolcsóbb, amikor megépül ez az atomerőmű, akkor is lehet-e hivatkozni arra, hogy ez egy olcsó energiafajta? Ez lenne a következő kérdésem.
A harmadik kérdésem az lenne, hogy ki építi ezt az atomerőművet. Van-e erre vonatkozóan már körvonalazódó döntés? Az MVM építi-e, bevon-e az MVM valamilyen partnert ebbe az építésbe, vagy teljesen magánberuházásként fog megvalósulni? Van-e erre vonatkozóan bármiféle kormányzati szándék?
Végezetül szeretném azt is megkérdezni: ha a magyar energiapolitika célja a diverzifikáció, és mondjuk orosz urániumot vásárolunk, vagy ad absurdum orosz cég építi az atomerőművet, eleget teszünk-e a diverzifikációs szándékoknak, vagy felmerülhetnek reálisan más alternatívák is? Említette, hogy Ausztráliából, Kanadából is lehet - nem tudom, hogy az most üzemanyag-e vagy fűtőanyag, azt hiszem, fűtőanyag - beszerezni, ez logisztikailag értelmes dolog-e? Azért az elég messze van. Jóval közelebb van Oroszország, ahol szintén van uránium. Nem tudom, Ukrajnában van-e egyáltalán? (Jelzésre.) Nincs.
Tehát nekem ezek a dilemmáim vannak, és azt szeretném kérni öntől, hogy nyugtasson meg, hogy a Fidesz- és a KDNP-frakció ezt az előterjesztést jó lelkiismerettel általános vitára alkalmasnak tekinthesse.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Józsa István úr hasonló felkészültségű kérdései és véleménye következik.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Pontosan azt szerettem volna kérni, hogy a kérdést és véleményt fogjuk egybe, mert nem tudom szétválogatni.
Azzal szeretném kezdeni, hogy ez az elvi döntés, ami most előttünk van, úgy érzem, szervesen illeszkedik a Magyar Országgyűlés által jó egy évvel ezelőtt elfogadott energiapolitikai határozatba. Ennek az első pontja - mondhatni prioritása - az energiatakarékosság, az energiahatékonyság növelése, ezen túlmenően a megújuló energiaforrások termelésének a felfuttatása. Külön figyelemmel bír az energiapolitika a klímaváltozási szempontokra, és ezt követően említi az energiabiztonság, az ellátásbiztonság stratégiai kérdéseit.
Tekintettel arra, hogy az atomtörvény nagyon egyszerűen fogalmaz, és egy elvi előzetes engedélyt ír elő az Országgyűlés részéről, azt hiszem, minden további műszaki, gazdasági, környezetvédelmi vizsgálat ezt követően történhet. Tehát amikor az Energia Klub képviselője jogértelmezési és különböző szakmai vizsgálatokat említ, úgy gondolom, ezek helyénvalók, de ezt az elvi döntést követően van rájuk szükség.
Egy-két szakmai érvet azért megemlítenék az elvi döntés helyessége mellett. A világban azt tapasztaljuk, hogy a szénhidrogén-függőség hihetetlen kitettséget jelent, nemcsak beszerzési diverzifikáció oldaláról, hanem például az árlengés oldaláról is. Az olajár évekig az egekben van, aztán lezuhan, erre gazdasági folyamatokat építeni meglehetősen kockázatos. Úgy gondolom, ezt figyelembe véve a világ paradigmaváltás előtt áll az energiafelhasználásban is. Ezt már világosan mutatja a megújuló energiaforrások előtérbe kerülése, ugyanakkor azt hiszem, az üzemanyagok, a hajtóanyagok területén is elkerülhetetlen ez a váltás. Itt talán első helyen a hidrogén-hajtóanyag szerepel, aminek egyik előfeltétele lehet a biztonsággal, nagy tömegben, szén-dioxid-kibocsátás nélkül előállított villamos energia.
Szintén az energiatermelés, a fűtési energia diverzifikálását jelentheti a hőszivattyúk nagyobb mértékű alkalmazása, amihez megint stabil és viszonylag olcsó villamos energiára van szükség. Azt hiszem, a gazdasági számításokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy mennyibe fog kerülni egy új atomerőmű által termelt villamos energia, mindig bizonyos időskálára kell helyeznünk. Tehát lehet, hogy most ezek a számítások azt mutatják, hogy amikor elkészül, ennyibe fog kerülni, viszont azt is figyelembe kell venni, hogy egy ilyen 10-12 éves elkészülési idő mellett, ez idő alatt a többi energiaellátás költsége sem szokott - az eddigi tapasztalatok szerint - csökkenni, inkább emelkedni.
Szeretnék építeni arra a javaslatra, amit az Energia Klub vezetője mondott, hogy felelősségteljes döntést hozzunk. Úgy gondolom, akkor hozunk felelősségteljes döntést, ha ezt az elvi határozatot most meghozzuk, utat nyitunk azoknak a szakmai, műszaki és gazdasági vizsgálatoknak, amelyeket el kell végezni. Utat nyitunk a szabályozáshoz, a biztonsági előírások felülvizsgálatához szükséges jogalkotásnak, amit ezt követően el kell hogy végezzen mind a törvényhozás, mind az alacsonyabb szintű szabályozás területén. Ekkor nyugodtan készülhetünk fel egy ilyen nagy volumenű, végül is az ország életét 60-70 éven keresztül meglehetősen jelentősen - meglátásom szerint pozitívan - befolyásoló döntésre.
Úgyhogy azt javasolom, nyissunk utat ezeknek a vizsgálatoknak, és hozzuk meg ezt az elvi döntést.
ELNÖK: Köszönöm, Józsa úr. Katona Kálmán úr!
KATONA KÁLMÁN (független): Köszönöm szépen. Hoztunk egy országgyűlési határozatot, 2008. április 11-én jelent meg a közlönyben. Ez azt mondja, hogy a kormány kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés előkészítését. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé. Gondolom, nem ez a kellő idő, mert ez a kis fércmű, ez az előterjesztés ennek az országgyűlési határozatnak nem felel meg.
Tehát arról határoztunk, hogy vizsgálja meg, és aztán jöjjön az Országgyűlés elé. Ez a mostani anyag ennek a totálisan legyengített változata, de oly mértékben előkészítetlen, hogy még azt sem tudta eldönteni, hogy egy vagy több blokkot akar. Miközben eltelt egy év. Magyarul az a kérdésem: tudja akkor az előterjesztő, hogy mit akar, hány blokkot?
A másik kérdésem: mi szükség van erre a határozatra, ha az előző országgyűlési határozatot sem teljesítette?
A következő kérdésem: az élettartam-hosszabbításhoz hogyan viszonyul ez a döntés? Tehát ez akkor lép üzembe, amikor a hosszabbított élettartam lejár? Vagy párhuzamosan az a beruházás is? Hogyan viszonyul a Duna és a globális felmelegedés dolgához? Tehát ha most itt kibővítjük a kapacitást, akkor végiggondoltuk azt, hogy ezt fűteni kell, vagy hogyan megoldani? Miután azt sem döntöttük el, hogy egyet vagy kettőt akarunk. Csak szeretném a választ segíteni. Hogyan viszonyul ez az energiamérleghez, az épülő gázturbinákhoz? Kiadott engedélyek sokasága van gázturbinákra, lignittüzelésű erőműre, megújulóra, szélre is. Tehát egy energiamérleg minimum kellene ahhoz, hogy egyáltalán mire van szükség.
Valamelyik képviselő úr megkérdezte, hogy ezt ki fogja építeni. Én nem így tenném fel a kérdést. Kinek a pénzén fogjuk építeni? Kimentünk együtt, megnéztük a pénzkonstrukciót, úgy emlékszem, ott a nagyfogyasztók pénzén épül az atomerőmű. Nem az én pénzemen, az adófizetők pénzén, hanem ott az a konstrukció van, hogy a nagyfogyasztók összeálltak, és építenek egy atomerőművet. Itt mi a helyzet? Tehát miről szól a javaslat, amit előterjesztenek?
Legalább annak benne kellene lennie, azon túl, a társadalmi egyeztetés típusa, meghatározása után, hogy mikor - januárban, februárban - hozza vissza a parlament elé tényleges döntésre? De miután ez benne van az előző országgyűlési határozatban, arra válaszoljon, hogy ez az országgyűlési határozat miért kell, amikor azt sem teljesítették!
Első fordulóban ezek a kérdéseim.
ELNÖK: Kíván-e még valaki véleményt alkotni, kérdezni? (Nincs jelzés.) Nem lezárva a lehetőséget, az eddig felmerült kérdésekre megadom a válaszadás lehetőségét. Zarándy úr, parancsoljon!
ZARÁNDY TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdéseket.
Elnök úr, hadd kezdjem egy általános jellegű gondolattal, a zöldszervezetek szerepét illetően! Azt hiszem, az egész társadalom sokat köszönhet a zöldszervezeteknek. Megítélésem szerint a magyar társadalom, a világ társadalmai nagyon sokat köszönhetnek a zöldszervezeteknek atomenergia vonatkozásában is. Hiszen folyamatosan ébren tartják azokat a szempontokat, amelyek ráirányítják a figyelmet a biztonságra, és tulajdonképpen többek között ennek a hatása is az, hogy folyamatosan növelik az atomenergia-biztonság hatékonyságát.
A feltett kérdésekkel kapcsolatban hadd kezdjem azzal: minden hozzászóló érintette, hogy milyen hosszú ez a beruházás. Valóban arról van szó, hogy minimum 70 év, illetve teljesen egyetértek azzal a felvetéssel is, hogy ha a hulladéktárolásról beszélünk, akkor ez nem is 70 év, hanem még hosszabb idő.
Fontos kérdések ezek, valóban ki kell ezeket a kérdéseket tárgyalni. Azt hiszem, a magyar jogrendszer úgy is épül fel, hogy jelen pillanatban az Országgyűlés egy elvi döntést hoz arról, hogy ezekben a kérdésekben döntés-előkészítő munkák folyjanak, és ezek a munkálatok elinduljanak. Amint egyébként ez a határozati javaslat indokolásában is szerepel. Nagyon egyet tudok érteni azzal a megállapítással is, hogy nem véletlenül van úgy fogalmazva az előterjesztés címe is, hogy "blokk", illetve zárójelben "blokk(ok)", hiszen jelen pillanatban azok a vizsgálatok még nem folytak le, hogy hány blokk kell, mikor kellenek ezek a blokkok, mikor kell beépíteni, milyen nagyságúak ezek a blokkok. Azt hiszem, pontosan ezekre a kérdésekre kell majd választ adni, amint Katona úr is feltette ezt a kérdést. 70 év tényleg hosszú idő, meg kell alapozni ezt a döntést, a világon számos országban megalapozták az ilyen döntést, és ez komoly munkát igényel.
A költségek vonatkozásában: a volt főnököm tanulmánya elég nagy port kavart. Azt hiszem, érdemes megnézni - nem tudom, az újságcikkeken kívül ki olvasta el ezt a tizenegynéhány oldalas tanulmányt -, tulajdonképpen két dolgot hadd idézzek belőle. Valóban megjelenik ebben egy szám, a 18 forint, és hadd nyugtassak meg itt mindenkit, hogy ha az ember továbblapoz a 6. oldalra, ott az Amerikai Egyesült Államok két egyeteméről van bemutatva egy-egy számsor. Ott már a nukleáris energiát 6 centre teszi, tehát egy oldallal odébb, ahol bemutatja, hogyan arányulnak a szén-, földgáz-, illetve nukleáris energiával termelt villamosenergia-költségek, már 6 centről van szó, az még a mai istentelen magas árfolyamon sem 18 forint, hanem inkább 12.
A tanulmány azt is összehasonlítja - és hadd válaszoljak itt alelnök úr kérdésére is, hogy melyik erőmű drágább, ezek a tanulmányok 2003-2004-ben készültek, a kollegáimmal előszedettem -, hogy abban az időszakban mekkora volt az olajár. 2002-2004 között átlagosan 25 dollár volt az olajár, tehát lényegesen alacsonyabb, mint most, ez a mai árnak körülbelül a fele, és tudjuk azt is, hogy tulajdonképpen az olajár a mostani gazdasági válság miatt esett vissza. Ha megnézzük, hogy ebben az időszakban, ha ezt a mostani olajárakra átszámítanánk, akkor teljesen egyértelműen az jönne ki, hogy az atomerőmű lényegesen olcsóbb, mint az összes többi erőmű. De az elméleti, szofisztikai gondolkodás helyett elég megnézni a tényadatokat is, nemcsak Magyarországon, hiszen Magyarországon is látszik, hogy lényegesen olcsóbb az atomerőmű, mint az összes többi. Érdemes megnézni az európai adatokat, és érdemes megnézni a világ adatait is.
A következő kérdés a diverzifikáció kérdése volt. Azt hiszem, kicsit más a helyzet a nukleáris fűtőelemek szállítása, illetve a más energiahordozók szállítása között. A nukleáris fűtőelemek szállítása - amellett, hogy nagy odafigyelést és biztonságot igényel - viszonylag olcsón megoldható. Ezzel szemben a villamos energia szállítása a legdrágább, a földgázé valamennyivel olcsóbb, az olajé pedig még egy kicsit olcsóbb, de közel sem hasonlítható össze a nukleáris elemek szállításával. Ha például széket tudunk hozni Kínából, akkor valószínűleg uránércet is be lehet szerezni Ausztráliából vagy Kanadából.
Versenyeztetés, illetve biztonság, ami nagyon fontos kérdés a diverzifikáció szempontjából. Erre tulajdonképpen megvan már ma is a válasz, ez valóban nagyon fontos kérdés. Erre a válasz az, hogy onnan kell beszerezni a nukleáris fűtőelemet, ahol a legolcsóbban adják, de a biztonság kedvéért nyilvánvalóan ki kell alakítani más beszerzési csatornákat is. Ezt tulajdonképpen már ma is biztosítja a Paksi Atomerőmű, hiszen a beszállítás Oroszországból történik, kétéves fűtőelemkészlet van, és az angol BNFL cég bármikor képes elkezdeni termelni olyan fűtőelemeket, amelyeket Pakson fel tudnak használni. Tehát azt lehet mondani, hogy ez a kérdés abszolút megnyugtatóan záródik.
A következő kérdés, hogy ki építi, milyen tulajdonban lesz, mennyibe fog kerülni. Szeretném elnök urat, Katona urat megnyugtatni... (Katona Kálmán: Kinek a pénzéből épül?) Azt hiszem, a kettő szorosan összefügg, ez a kérdés azért nem választható szét. Az adófizetők pénzét ez nem fogja terhelni, minden jel arra mutat, hogy vállalkozási alapon megépíthető az atomerőmű. A világban erre többféle példa van. Van olyan példa, hogy egy cég felépíti bankhitelből, vannak olyan jellegű példák, hogy - valóban, ahogy képviselő úr is említette - a fogyasztók közössége építi fel, tehát több fogyasztó összeáll, akik 70 évre meghozzák azt a döntést, hogy olcsó energiára van szükség, és ennek arányában rakják össze azt a pénzt, amiből az atomerőmű megépül. A világban több olyan példa van arra vonatkozóan, hogy több társaság építi meg, tehát több villamosenergia-kereskedő száll be az atomerőmű-építésbe. Tehát vannak erre kialakult piacszervezési technológiák, hogy az atomerőmű milyen módon építhető meg. Erről is dönteni kell. Tehát azt hiszem, megint ott vagyunk, hogy el kell indítani azt a folyamatot, hogy erről majd valamikor, amikor odaér a folyamat, meg kell hozni azt a döntést, hogy ki építse meg.
Egy dolgot azonban fontos kimondani: az atomerőmű Magyarországon épül, ezért indokolt biztosítani, hogy az atomerőműnek legalább 50 százaléka plusz egy részvény a magyar állam ellenőrzése alatt legyen, ezt biztosítani szükséges.
Van-e időszorítás vagy nincs? Tulajdonképpen alelnök úr is jelezte, hogy valóban egy nukleáris reneszánsz van, viszonylag kevés cég tud ilyen jellegű technológiát megfelelő módon szállítani. Azt hiszem, ez a kérdés szintén összefüggésben van azzal, hogy alaposan végig kell gondolni ezeket a kérdéseket. Tehát a válaszom az, hogy igen, hiszen amíg megszületnek azok a döntések, amelyeket az előbb elmondtam, hogy mikorra kellene beléptetni ezeket a blokkokat, mekkorák legyenek, mennyi lépjen be, tulajdonképpen el kell kezdeni ezen gondolkodni, és valóban kétségtelen tény, hogy a világ energiafogyasztása jelentősen növekszik. A jelenlegi gazdasági válságnak is vége lesz egyszer, a szén-dioxid-probléma nemcsak Magyarországon probléma, hanem a világ számos államában, és kétségtelen tény, hogy Délkelet-Ázsiában számos atomerőmű épül, tehát ezek az atomerőmű-építési kapacitások valóban szűkösek. Ezt meg tudom erősíteni.
Azt hiszem, az atomenergiával kapcsolatosan, illetve azzal párhuzamosan felmerülő kérdések, a megújulóenergia-politika, az energiahatékonysági tényezők nyilván nem választhatók ettől a napirendtől. Abszolút egyetértek, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell. Elnézést kérek, ezekre a kérdésekre részleteiben nem készültem, de valóban, ezek komoly környezetvédelmi kérdések, és a környezetvédelmi kérdéseken túl természetesen szociális kérdések is, gondoljunk csak a lakótelepi lakások hőszigetelésének a problémáira, hiszen ott is komoly előrelépések vannak.
Abszolút egyetértek Józsa képviselő úr azon gondolatával is, hogy energiahatékonyság, környezetvédelem szempontjából is komoly szerepe van a szén-dioxid-mentes villamos energia termelésének, hiszen ennek olyan additív hatásai lehetnek, amelyek az épületek fűtésében, de esetleg a közlekedésében is megjelenhetnek, ami jelenleg döntő többségében csak komoly szén-dioxid-kibocsátással valósítható meg.
Remélem, minden kérdésre válaszoltam, ha nem, akkor természetesen állok rendelkezésre.
Köszönöm.
ELNÖK: Katona úr!
KATONA KÁLMÁN (független): Nem akarom az időt húzni, az energiamérlegről nem sikerült szót ejteni. Azért fontos - épp itt ül a téma egyik nagy tudósa -, hogy tervezhető-e, hogy mikor lépnek ki erőművek, mikor, milyen hatékonyságú megy ki a rendszerből, mire van kiadva engedély, és ebben milyen arányt képviselne? Akkor már rögtön választ is kaphatnánk - ha lenne egy ilyen mellékelve az anyaghoz -, hogy blokk vagy blokkok. Azt gondolom, ez fontos kérdés.
A másik: amit ön most válaszként elmondott, miért nincs az előterjesztésben? Hogy vállalkozói alapú, hogy több lábon áll, az elhelyezés, a társadalmi egyeztetés, környezetvédelmi hatástanulmány. Tehát az, hogy az előterjesztés egy mondat tulajdonképpen. Le kell írni, és azt is, hogy mikorra hozza vissza az Országgyűlés elé ezt az előkészített anyagot és egyáltalán, hogy vissza kell hoznia. Tehát ezek miért nincsenek benne ebben az előterjesztésben? Miért ilyen kurta-furcsa?
ELNÖK: Amennyire figyeltem, legalábbis formális értelemben a kérdéssel foglalkozott a főosztályvezető úr, mert ha más nem, olyan elhangzott, hogy erre ő ilyenformában most nem készült - ilyen is volt, nyilván új kérdések is felmerültek. Az előző válasz alapján azért arra következtetek, hogy kicsit meddő vita lenne, ha ezt itt most folytatnánk, de megkérdezem, kíván-e reagálni, Zarándy úr.
ZARÁNDY TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Azt hiszem, megpróbáltam a kérdésekre válaszolni. A rövid vagy hosszú kérdése - én sem először vagyok itt a parlamentben - fel szokott merülni. Azt hiszem, a lényeg benne van. Megint visszautalnék arra, hogy talán próbáltam arra utalni - egyébként az előterjesztésben ez pontosan benne van -, hogy a beléptetés időpontját a későbbi vizsgálatok alapján kell meghatározni.
ELNÖK: Szeretném megerősíteni, hogy a mostani szóbeli kiegészítésében és válaszában ezt megfogalmazta.
Nem látok újabb jelentkezést, ezért hajlamos lennék lezárni a vitát, illetőleg szavazásra bocsátani a kérdést. (Jelzésre.) A bólogatás beleegyezés.
Tisztelt Bizottság! Megkérdezem, hogy az itt elhangzott érvek, az előterjesztés megismerése alapján ki az, aki a H/9173. számú országgyűlési határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Aki igen, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Tizenöt igen. Ki van ellene? (Szavazás.) Egy ellenszavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Egy tartózkodás.
Tehát 15 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett a környezetvédelmi bizottság a határozati javaslat általános vitára alkalmasnak tartotta.
A vitához előadót kívánunk állítani? A hozzászólások alapján Nagy Andor és Józsa István jöhetnének szóba, hiszen ők voltak itt szóvivők. (Dr. Nagy Andor: Józsa úr a bizottsági, a kisebbségi előadó pedig Katona Kálmán.) Józsa úr tudja vállalni?
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Vállalom.
ELNÖK: Igen. A kisebbségi előadó Katona Kálmán úr lesz, köszönöm. Erről külön nem kell szavazni, ebben egyetértés volt.
Tisztelt Bizottság! Mielőtt bezárnám az ülést, szeretném jelezni, hogy ahogyan az elején mondtam, holnap, március 31-én 14 órakor az erdőtörvény kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása és az abban való állásfoglalások érdekében összejönnénk. Alelnöktársammal aláírtuk a meghívót, készüljetek rá. Remélem, a témához illeszkedő felelősséggel, de gyorsan túl tudunk lenni ezen az előterjesztésen. Annál is inkább, mert az állásfoglalásaink szükségesek lesznek ahhoz, hogy szavazásra lehessen majdan a plenáris ülésen is bocsátani. Tehát a következő ülés időpontja: holnap 14 óra, ugyanitt.
Az egyebek keretében másról nem tudok, nem látok jelzést sem, a mai bizottsági ülést bezárom, köszönöm a megjelenésüket, viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 05 perc)
|
Dr. Orosz Sándor |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin