KORB-12/2009.
(KORB-101/2006-2010.)
az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának
2009. május 11-én, hétfőn, 09 óra 08 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Tájékoztató a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tevékenységéről, időszerű feladatairól *
Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tájékoztatója *
Kérdések, vélemények *
Válaszadás *
A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9555. számú törvényjavaslat *
Dr. Turi András szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Válaszadás *
Egyebek *
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Császár Antal (független)
Katona Kálmán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Fetser János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP) megérkezéséig Kránitz Lászlónak (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP) megérkezéséig dr. Orosz Sándornak
Winkfein Csaba (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Balogh József (Fidesz) megérkezéséig dr. Rétvári Bencének (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz) Bányai Gábornak (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz) megérkezéséig Fülöp Istvánnak (Fidesz)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Dr. Fülöp Sándor a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
Dr. Turi András szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Megjelentek
Dr. Zombor Ferenc (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Gáspár Vera tanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 08 perc)
DR. NAGY ANDOR (KDNP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek! Szeretnénk elkezdeni az ülést, mert a szocialista képviselőtársaimnak 10 órakor frakcióülésük van, és megpróbáljuk egy órán belül megtartani a bizottsági ülést.
Megállapítom, hogy a bizottsági ülésünk határozatképes, 8 fő személyesen van jelen, 4 fő pedig helyettesítéssel.
Szeretném a képviselőtársaimat megkérdezni arról, hogy a napirendet elfogadjuk-e. Két napirendi pontunk van, illetve az egyebek. Aki a napirendi pontokkal egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. Tehát az ülés határozatképes, a napirendi pontokat elfogadtuk.
Tájékoztató a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tevékenységéről, időszerű feladatairól
Rátérünk az első napirendi pontunkra. Tisztelettel köszöntöm dr. Fülöp Sándort, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát. A napirendi pont témája tájékoztató a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tevékenységéről, időszerű feladatairól.
Megkérem a biztos urat, hogy a tájékoztatást a bizottság részére tegye meg.
Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tájékoztatója
DR. FÜLÖP SÁNDOR, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa: Köszönöm, elnök úr. Köszönöm a környezetvédelmi bizottságnak a lehetőséget, hogy annak ellenére, hogy egyébként kérelmünkre az Országgyűlés elnöke és a frakcióvezetők úgy döntöttek, hogy a 2008. évről még formális beszámolót nem kell készítenünk, hiszen csak az elmúlt év utolsó két-három hónapjáról tudtunk volna beszámolni. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a környezetvédelmi bizottság rendszeresen figyelemmel kísérhesse a munkánkat, és javaslataival, kritikájával beavatkozhasson, ha úgy látja, hogy nem megfelelő irányban fejlődnek a dolgok, hiszen egy új jogintézményről van szó, amit közösen kell alakítanunk.
Ennek szellemében tavaly szeptemberben tájékoztattam már a tisztelt bizottságot az első hónapok szervezőmunkájáról, és a JNO iroda struktúrájának a kialakításáról. Már itt három feladatról beszéltünk. Két klasszikus ombudsmani feladatról: az egészséges környezettel kapcsolatos alkotmányos visszásságok kivizsgálásáról, azaz, az egyedi ügyekről; a parlamenti szószólói funkció gyakorlásáról, azaz az általános döntéshozatallal kapcsolatos tevékenységünkről - tervek, programok, jogalkotás -, és ehhez a két klasszikus ombudsmani funkcióhoz társult egy harmadik, a jövő nemzedékekkel kapcsolatos hosszabb távú gondolkodás, stratégiai tudományos tevékenység, amelyet a jogalkotó ehhez az új intézményhez szintén szükségesnek tartott.
Tehát ennek a - már a szeptemberi ülésen elmondott - három funkciónak a mentén szeretnék önöknek beszámolni arról, hogy mit végeztünk az elmúlt durván fél évben. Így akkor most nem köt az évhatár, tehát egészen a mai napig tájékoztatni tudom a bizottságot, hiszen nem formális beszámolóról van szó. Az alkotmányos visszásságok kivizsgálása, tehát az egyedi ügyek kapcsán a panaszok alapján vagy hivatalból történt eljárásokról, az emblematikus, kiemelt ügyekről, a kisebb helyi ügyekről, a témavizsgálatokról is szeretnék beszámolni, illetve két nagyobb jelentőségű ügyről, a Tubesről és Szerencsről egy-két szóval részletesebben is beszélnék.
Az egyedi ügyek túlnyomó többségét, annak a mintegy 500 panasz, megkeresés nyomán bíráltuk el, vizsgáltuk ki, amiket eddig kaptunk. Viszonylag kevés ügyben, elhanyagolható százalékban kezdeményeztünk vizsgálatot saját magunk egyedi ügyben - itt a nyírtassi gázerőmű és a miskolci zöldfelület, park védelmével kapcsolatban ügyet tudom csak említeni -, egyébként pedig támaszkodtunk a panaszosokra, mert összességében úgy hisszük, hogy az állampolgárok, helyi közösségek, környezetvédő társadalmi szervezetek panaszai jól leképezik, hogy milyen környezetvédelmi problémák vannak az országban.
Az emblematikus ügyek körében - amelyek egy része már vár ránk a hivatalba lépésemkor - a legnagyobb ügyeinkkel elkészültünk már. A Tubes elemzését megejtettük, a Zengő környezetvédelmi engedélyének lejártával kapcsolatban megtettük az állásfoglalásunkat. A szerencsi szalmaerőmű, illetve a Belső-Erzsébetváros, a pesti zsidónegyed településrendezési ügyében szintén, ebben a vélemények most érkeztek vissza az érintettektől. Folyamatban van ugyanakkor jó még néhány nagy ügy, a Dunával kapcsolatban kettő is: a Duna hajózhatóságáról és a Szigetköz védelméről, a bátaapáti atomtemető ügyében szintén dolgozunk még, és nemrég kezdtünk el dolgozni a sukorói ügyben, mely mindannyiunk számára ismeretes, és van néhány, repülőterekkel, autópályákkal kapcsolatos ügyünk, szinte állandóan ilyen ügyeink vannak, ez természetes.
A helyi kis ügyek nem elhanyagolhatók, ezek képezik a munkánk fő részét. Úgy látom, az ország lakosságának a környezettudatosságát mutatja, hogy nem hagynak szó nélkül egyetlen környezeti zavarással, károsítással, veszélyeztetéssel kapcsolatos ügyet sem. Ezeknek az ügyeknek a nagy többsége zajjal kapcsolatos: vendéglátás, közterületi rendezvények, például a debreceni pulykanapok ügye, amit nemrég zártunk le; közlekedés, a pesti 91-es busz vonalának meghosszabbításával kapcsolatban szintén nemrég adtuk ki az állásfoglalást. De ezenkívül vízszennyezési ügyünk - például a székesfehérvári temető ügye - és hulladékgazdálkodási ügyünk is szép számmal akad; a vépi hulladéklerakó ügyében adtunk ki állásfoglalást. Ide tartoznak még az állattartással - például az érdi belterületi állattartás ügye - vagy a zöldterületek fogyásával kapcsolatos ügyek, ez sajnálatosan nagyon nagy ügycsoport. A budapesti, XV. kerületi MÁV-telep ügyében adtunk ki egy elég részletes állásfoglalást, és úgy tűnik, komoly meghallgatásra találtunk a képviselő-testület előtt, illetőleg a Kamaraerdő rendezési tervével kapcsolatban adtunk ki az érintetteknek véleményezésre egy állásfoglalást.
Fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy több ügyben hasonló mintázatot látunk, tehát a jogsértések, a hibás jogértelmezések hasonló mintázatát. Ezekben az ügyekben témavizsgálatokat kezdeményezünk, kezdünk el, és igen előrehaladott már a zajvédelem körében - említettem már, hogy igen sok ügyünk zajvédelmi jellegű -; biztosan kifogásolni fogjuk, hogy csak jelentős határérték-túllépés esetén lehet az ügyek többségében intézkedni. Ami azt jelenti, hogy az egészségügyi határértéket 10 decibellel meghaladó határérték-túllépésnél indul el az államigazgatás gépezete, és mivel exponenciális skáláról van szó, ez az egészségügyi szempontból káros hangnyomásszint többszörösét jelenti. Persze megértem, hogy a városokban nem képesek az önkormányzatok tartani a zajszintet forgalomszervezési vagy egyéb intézkedésekkel, de ezt a kérdés mindenképpen a társadalom tudomására kell hozni, ezt tudatosítani kell, hogy úgy élünk, hogy közben nagyon sok embertársunk egészségét, idegeit tesszük tönkre, veszélyeztetjük.
Ugyancsak témavizsgálatot fogunk folytatni, illetőleg folytatunk a zöldterületek fogyása témakörében. Azt látjuk, hogy az önkormányzatok nagyon sok városban, város környékén, agglomerációban rablógazdálkodást folytatnak a zöldterületekkel, és próbáljuk összefoglalni, feltárni azokat a jogi eszközöket, amelyek biztosíthatják, hogy a közösségek önvédelemmel élhessenek. Így a stratégiai környezetvizsgálat szükségességére hívtuk fel az eddigi állásfoglalásainkban az önkormányzatokat, illetőleg az építési törvényben a biológiai aktivitásérték megőrzésére vonatkozó kötelező szabályok betartására mutattunk rá.
Két nagy jelentőségű ügy részletesebb ismertetésére térnék rá, talán erre a kérdések kapcsán mindenképpen úgyis szükség lett volna: Tubes és Szerencs. A katonai rádiólokátor-állomás ügyét nagy elánnal és nagy apparátussal vizsgáltuk, környezetjogi, vízvédelmi jogi, nemzetközi természetvédelmi jogi és nem jogi szakértői tanulmányokat végeztünk. Ismeretes, hogy egy 50 oldalnál is vastagabb összefoglaló tanulmányt tettünk le a bíróság asztalára, és tulajdonképpen az összes fél ezt kedvezően fogadta.
A környezetjog oldaláról azt találtuk, hogy a hatásvizsgálat nem foglalkozott kellő súllyal a kapcsolódó létesítményekhez. Ez egy általános mintázat; úgy látjuk, hogy van egy bizonyos csőlátás a környezetvédelmi joggyakorlatban.
Nem foglalkoztak kelő súllyal a vízvédelmi jogi követelményekkel sem. Úgy látjuk, hogy jelenleg ez a beruházás nem tudja teljesíteni a karsztos, Pécs ivóvizének több mint 70 százalékát biztosító területre vonatkozó jogi követelményeket.
A nemzetközi jogi, Natura 2000-es kötelezettségek megsértését is találtuk, ugyanakkor - mert hát kiegyensúlyozottnak, és ha már vizsgáltuk, őszintének kell lennünk- a nem ionizáló sugárzás kapcsán nem találtunk olyan irodalmi, tudományos adatot, ami a katonai rádiólokátorok káros hatására mutatna rá. Ez persze részben abból is adódik, hogy viszonylag - megdöbbentően - kevés tudományos kutatás van. Hasonló nem ionizáló sugárzásra a mobiltelefonok, a mikrohullámú sütők vonatkozásában jóval több adat van, úgyhogy ha már erről beszélünk, azt ki merem mondani, hogy ezek igenis veszélyesek, és mindegyikkel kapcsolatban, amíg az adatok ennyire vagy hiányosak, vagy ellentmondóak, az elővigyázatosság elvét - a környezetvédelem egyik alapelvét - alkalmaznunk kell.
Vizsgáltuk az ügyben az alternatív helyszínek lehetőségét is, ezt a sajtó félreértette. Mi nem akarjuk a honvédelmi tárcát rábeszélni arra, hogy ezt valahol másutt építse fel, pusztán a jogi jelentősége miatt tártuk fel, hogy van hasonló paraméterekkel rendelkező helyszín a Zengőn és a Tubesen kívül több is, így aztán a jogszabályok más elbírálás alá helyezik ezt az ügyet. És természetesen, ha már alternatívákról beszélünk, a zéró alternatívát is vizsgálni kell, különös tekintettel a megváltozott katonapolitikai helyzetre, és Horvátországban, nem több mint 85 kilométerre, a Papuk-hegyen időközben már megépült hasonló rádiólokátorra.
A szerencsi ügyben szintén nagy ambícióval jártunk el, és ugyanilyen komplex kezelést próbáltunk megvalósítani környezetjogi, nemzetközi jogi - ez alatt a világörökség-védelmi UNESCO-egyezményt értem elsősorban -, energiaügyi és agrár-környezetvédelmi szempontokat vizsgáltunk. A környezetjogban megint csak az említett ezt a csőlátást tapasztaltuk, a hatásterület számítása nem volt megfelelő, és a kapcsolódó tevékenységeket - elsősorban a szállítást - nem vizsgálták megfelelő mélységben. Továbbá véleményünk szerint hibája volt a környezetjogi eljárásnak, hogy a kulturális örökségvédelmi szakhatóságot nem vonták be az eljárásba.
Ez mindjárt átvezet a nemzetközi jogi problémákra, ezen ügy - és egyébként a pesti zsidónegyed ügye - kapcsán is azt láttuk, hogy Magyarország nem hajtja végre megfelelően a világörökségi egyezményt, holott 1985 óta tagja vagyunk. Ezt az állásfoglalásunkban részletesen taglaltuk, és javaslatokkal is éltünk. Energia szempontjából azt találtuk, hogy jót a régi rossz módon próbál megvalósítani a beruházó. Itt bioenergiáról, megújuló energiáról van szó, amit nekünk támogatni kell, viszont nagyon nagy méretet választott, alacsony hatásfokot, a hőhasznosítás hiánya miatt rossz energiamérleget tud produkálni, és a jelentős szállítási energiafelhasználás sem válik így a projekt hasznára. Éppen a múlt héten volt egy nagy, megújuló energiával foglalkozó konferencia Nádudvaron, ahol több szakértő és tudós kijelentette, hogy a szalmának olyan alacsony az energiatartalma, hogy ha 20 kilométernél távolabbról hozzák, akkor már a szállítás tulajdonképpen több energiát emészt fel, mint amennyit nyerni lehet belőle. A jelen ügyben ismeretes, hogy 80-100 kilométeres körzetből tervezték a szállítást.
Agrár-környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vettünk, hogy ha ez megvalósul, akkor a tokaji táj képe meglehetősen átalakul, hiszen az eredeti elv alapján a szalmaégető erőművek eredetileg hulladékkezelési projektek három-négy falu hulladékát, 3-4-5 megawattos erőműben szokás feldolgozni. Ha 50 megawattos erőművet tervezünk, akkor már termeltetni kell például energiafüvet. Több száz gazdálkodóval kapcsolatos szerződést találtunk az anyagban erre az energiafűre, ami önmagában is aggályos agrár-környezetvédelmi szempontból.
Ugyanakkor nem mondtuk - nem is mondhattuk -, hogy egy biológiai alapú megújuló energianyerést ne valósítsanak meg, mi a méretet, az elhelyezkedést és a technikai megoldások átgondolását kértük az összes résztvevőtől, hatóságtól, a beruházó felé is fordultunk. Úgy gondoljuk, az engedélyezési eljárások megismétlésére lesz szükség ebben az ügyben, ami lehetőség. Tehát nem kell ezt egyik félnek sem kudarcként megélni, ez egy lehetőség, hogy az összes érintett közösség, a gazdálkodók, a szakmai, társadalmi szervezetek együtt alakítsanak ki egy mindannyiuk számára elfogadható megoldást, és nem utolsó sorban az előnyök és a hátrányok igazságosabb regionális megosztását vezessék be, alkossák meg. Optimista vagyok ennek a projektnek a jövőjével kapcsolatban.
Az általános ügyekben, nemzeti és nemzetközi szinten is, környezetvédelmi és rokonterületi ügyekben is tettünk állásfoglalásokat. Nemzeti szinten környezetvédelmi ügyekben a termékdíjjal, a kiotói egységek felhasználásával, a telepengedélyekkel, a telepengedélyezési eljárás szabályozásával, a környezetvédelmi engedélyek fellebbezési díjával, egyáltalán az eljárási költséggel - ez alapvető a közösségi részvétel és a környezeti demokrácia szempontjából -, az OTRT-ben a hulladéklerakók védőtávolságával, a repülőterek zajgátló védőövezetével és a szmogriadótervekkel, illetőleg végrehajtásukkal.
Talán a telepengedélyt emelném ki ezek közül. Megint hatalmas erőfeszítéssel - hozzánk mérve - nagy, többoldalú elemző tanulmányt bocsátottunk a gazdasági tárca rendelkezésére, mégis azt kellett tapasztalnunk, hogy viharos gyorsasággal olyan kormányrendelet jelent meg, amelyben a zavaró helyi létesítmények szomszédainak eljárásjogi jogosultságai eltűntek a korábbi szabályozáshoz képest. Ezt panaszoltuk, és Alkotmánybírósághoz fordulunk az ügyben.
A szmogriadótervekkel kapcsolatban: több - miskolci, debreceni és pesti - szmogriadótervvel is foglalkoztunk, és mindenütt szót emeltünk a szankciók elmaradása miatt. Nagyon sajátos, tisztelt bizottság - biztosan sokan osztják itt ezt a nézetet -, hogy amikor néhány napig több tízezer állampolgártársunk nem kap levegőt, akkor is a közbeszéd arról szól, hogy az autósok jogait miért kell korlátozni. Ezt nagyon furcsának és szomorúnak tartom. Remélem, hogy a társadalmi tudat itt fejlődni fog.
Rokonterületi ügyekben azt gondolhatom, a Ket. ügyét nagyon sikeresen vittük végbe, éppen az önök közreműködésével is. Azt hiszem, a tisztelt bizottság támogatása döntő volt abban, hogy a közösségi részvételt nem korlátozták. De régi tanulság, hogy a környezetvédelmi ügyeket - és úgy látszik, a környezeti demokrácia is ide tartozik - nem lehet véglegesen megnyerni, az igazságügyi tárca néhány héttel ezelőtt újból elővette ezt a kérdést, és néhány ágazatban a társadalmi szervezetek jogorvoslati jogát ismét csak drasztikusan korlátozni kívánja, ráadásul nem az alkotmányban megkívánt kétharmados többségben. Szóvá tettük, és lépünk még az ügyben.
A belterületi fák védelmével kapcsolatban igen jó kormányrendelet került elfogadásra. Az erdőtörvényről is egy mondatban, ha megengedik: az eljárás egyszerűsítését mi is fontosnak tartjuk, tehát ezt támogattuk, hiszen ez az európai trend. Ugyanakkor lehet, hogy Kelet-Európában ez az európai trend máshogy fog érvényesülni. Lehet, hogy nem lesz annyi munkaerő arra, hogy fokozottabban ellenőrizzék a nem engedélyezett, csak bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységet, ennek megfelelően javasoltuk, hogy megfelelő fékeket, eljárási garanciákat ültessen be a jogalkotó, itt elsősorban a természetvédelmi szakhatósági részvételre és a közösségi részvétel erősítésére gondoltunk, és a javaslataink többségét a tárca - megint csak a környezetvédelmi bizottság hathatós támogatásával - elfogadta.
Ugyancsak sikeres volt a génbank költségvetési támogatásával kapcsolatos beavatkozásunk, ahol szintén jelentős képviselői támogatást kapott ez az ügy. Megint azt kell mondanom, hogy nem lehet véglegesen megnyerni egy-egy ilyen ügyet, megint azt tapasztaljuk, hogy a megnyert 600 millióból a Pénzügyminisztérium aránytalanul nagy összeget, 200 milliót zárolt a gazdasági nehézségekre hivatkozva.
Nemzetközi szintű ügyek: természetesen a GMO-moratóriumban mi is lobbiztunk, és nagy büszkeség, hogy ilyen komoly nemzeti egység alakult ezen ügy mögött, és egyáltalán, a környezetvédelmi jogalkotásban az NFFT és az új ombudsmani funkció nagy nemzetközi sikert jelent, nagyon nagy az érdeklődés, jó reklám ez az országnak. Nem túl sok nemzetközi aktivitást fejtettünk ki, egy egyhetes angliai tapasztalatcserén kívül ezzel a témakörrel intenzívebben még nem foglalkoztunk. Úgy gondoljuk, először itthon kellene teljesítményt felmutatnunk, és aztán lehetne nemzetközi szinten terjeszteni ezt a jogintézményt.
Eddig a tényszerű beszámoló, utoljára néhány általános tapasztalatot szeretnék önökkel megosztani. Amikor először számoltam be itt önök előtt, akkor a munkastílusunkkal kapcsolatban két szlogenszerű kifejezést használtam: a tisztázás és a hálózatépítés fogalmait emeltem ki. Úgy gondolom, előrehaladtunk ezek megvalósításában. Az ügyeinket körültekintően, jogi és szakértői oldalról próbáljuk tisztázni, sok ismeretforrást próbálunk felhasználni: a panaszos által előadottak, az ügyészségtől, hatóságoktól beszerzett iratok, a sajtóból, internetről elérhető adatok és a helyszín megtekintése. Tehát betartottuk az ígéretünket, úgy tervezzünk az ügyeinket, hogy a helyszín megtekintése minden jelentősebb ügyben része a vizsgálatnak, és minden ügyben egy úgynevezett iteratív folyamatot, többszörös eszmecserét hajtunk végre, interjúkat készítünk, szakmai konzultációkat folytatunk, és mielőtt véglegesítenénk az állásfoglalásainkat, a tervezetet az összes érintettnek megküldjük.
A tisztázásnál rendkívül fontos az időtényező. Mindannyian tudnának példákat hozni olyan több évig húzódó jogalkotási vagy programalkotási folyamatokra, ahol akár tucatnyi három-négynapos vagy egyhetes határidőt kaptak a partnerek. Ez nevetséges. Ahhoz, hogy képesek legyünk feltárni ezeknek a fontos környezetvédelmi ügyeknek az összes oldalát, megfelelő időt kell hagynunk a döntéshozóknak és a résztvevőknek.
Az állásfoglalásaink fogadtatásáról szeretnék végül még néhány gondolatot - talán kicsit most már vitaindítót - önök elé terjeszteni. Nagyon szeretném tudni, hogy mi határozza meg azt, hogy egy állásfoglalást pozitívan vagy negatívan fogad a megcélzott hatóság vagy állami szerv, mindenesetre nagyon sok tényezős dologról van szó. Azt látjuk, hogy bizonyos tárcákkal - IRM, FVM, GM - kifejezetten hűvös lett a viszonyunk, miután egy állásfoglalást beadtunk. Utána már, hogy automatikusan nem kapunk meg iratokat, az biztos, de kérhetünk többször személyesen is iratokat, már nem küldenek. Más tárcák, például a kulturális tárca vagy a KvVM, különösen a főfelügyelőség - annak ellenére, hogy nagyon sokszor és nagyon élesen kritizáltuk őket -, kifejezetten szívélyesek velünk. Ki tudja, mi ennek az oka? A szmogriadó kapcsán is több, lényegében hasonló állásfoglalást kiadtunk, a fővárostól másfél hónap után kaptunk egy meglehetősen elutasító választ, ugyanakkor Miskolcról azt hallottuk, hogy azonnal levették a szmogriadóterv újratárgyalását, és kértük a segítségünket, konzultációt ajánlottak lelkesen és örömmel. Hasonlóan Debrecenben, ahol kiadtunk egy nagyon erős állásfoglalást a közterületi zajjal kapcsolatban, és az volt a reakció, hogy jöjjenek, beszéljük meg, és tegyük jobbá a rendszert.
Nyilván, ha az adott szerv a saját értékeivel és céljaival összhangban valónak találja az állásfoglalásunkat, akkor valószínűleg lelkesen fogadja, még akkor is, ha kritikáról van szó, más esetekben meg nem. Nyilván szubjektív tényezők is közrejátszanak. Tehát lehet, hogy ez a nagyon alapos, sokoldalú tisztázás felfogható úgy, mint egyfajta belügyekbe való beavatkozás, mint egyfajta pimasz támadás. Mi igyekszünk egyértelműen fogalmazni, igyekszünk úgy fogalmazni, hogy nyilvánvaló legyen, segítő szándékkal avatkozunk be az ügyekbe. Nyilván a környezetvédelemben nagyon nehéz elkerülni egyfajta ítélkező szerepet, de mi nagyon-nagyon óvatosan és nagyon körültekintően próbáljuk megakadályozni, hogy ilyen kép alakulhasson ki az állásfoglalásunkkal kapcsolatban. Természetesen nem vagyunk pártatlanok: a környezet, az egészség és a jövő nemzedékek érdekeit próbáljuk erősen képviselni, de az ellenérdekű felek érveire is nyitottak igyekszünk maradni.
Remélem, hogy ez a tájékoztatás megfelelő volt, és a jövőben is minél rendszeresebben erre módot kapok, még egyszer köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatást, ami megfelelő, elég alapos és részletes volt. Megnyitom az ezzel kapcsolatos vitát, és kérem, engedjék meg, hogy elsőként én tegyek fel néhány kérdést.
Az első mindjárt a tájékoztató, illetve a beszámoló közötti különbségre vonatkozik. Említette, hogy még nincs egy éve hivatalban az ombudsman, és ezért választották a tájékoztató műfaját. Mi a különbség jogilag egy beszámoló és egy tájékoztató között? Ha ezt röviden megosztaná a bizottsággal, azt megköszönném.
DR. FÜLÖP SÁNDOR, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa: Azt gondolom, a szavazás. Tehát itt nem kerül sor formális elfogadásra, illetőleg nem készítettünk írásbeli háttéranyagot. Készítettünk, amit fel fogunk tenni a honlapra, és önöknek is megküldünk - sőt, egy előkészítő tájékoztató van -, de azért jövőre már lényegesen vaskosabb kiadványról lesz szó, annál is inkább, mivel az viszont másfél évről szóló jelentés lesz.
ELNÖK: Köszönöm. Szeretnék feltenni két kérdést, ha lehetséges. Külön örülök annak, hogy a Tubesről, illetve a szerencsi szalmaerőműről ilyen részletesen beszélt, mert valószínűleg ezzel kapcsolatban kérdések fogalmazódtak volna meg. A pécsi polgármester-választás kapcsán mindkét jelölt gyakorlatilag a katonai lokátor megépítése ellen foglalt állást, és említette, hogy itt milyen alapos vizsgálatot folytattak. Az ön információi szerint mi várható az ügyben? Van-e arra vonatkozóan bármiféle információja?
Szerencs kapcsán pedig úgy fogalmazott, hogy az engedélyezési eljárás megismétlése várható, és ez új megoldásra készteti a feleket. Ez vajon mi lehet? Érdekelne, hogy van-e itt a beruházó, illetve az érintett települések részéről mozgástér?
A következő kérésem a Duna hajózhatóságára vonatkozik. 2009. május 6-7-én Ulmban volt egy csúcstalálkozó a Duna menti országok részvételével. Amikor Magyarország fogja adni az EU soros elnökségét, akkor valószínűleg pont abban az időben fogják meghirdetni az Európai Unió új Duna-stratégiáját, amelyben a hajózhatóságnak is lesz szerepe. Érdekelne, hogy a Duna hajózhatósága kapcsán mit vizsgálnak. Ki fordult a hatósághoz, és van-e már most álláspontja önnek ezzel kapcsolatban?
Ennyi kérdést szerettem volna feltenni, és kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e élni a kérdés, vagy akár észrevétel jogával. (Jelzésre.) Alelnök úrnak megadom a szót.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm a tájékoztatót és az előzetesen kiadott anyagot is, ami nagyon figyelemreméltó.
Elnézést kérek, talán nagyon szubjektív ez a kiragadás, mely úgy szólt - éppen Szerencs kapcsán tette ezt a megjegyzést -, "jót a régi rossz módon". Ezt lehet kétféleképpen értelmezni. Lehet pesszimistán, és lehet optimistán. Én hajlamos vagyok a jogintézmény és annak megszemélyesítése kapcsán pozitívan nézni a dolgot. Merthogy amikor pusztán nem az, hogy jót, hanem inkább a "régit a régi módon" - inkább ezt a kifejezést használnám - lehetőség volt, és ez nem oly régen még így volt, akkor tulajdonképpen kiszolgáltatott volt a közeg, a környezet, az ott élő ember.
Ma már sikerült eljutni odáig, és ebben bizonyára a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa jogintézménye és személyesen Fülöp Sándor úr tevékenysége is közrehatott, hogy először is elgondolkodnak, hogy a régit kell-e csinálni. Gyakran jutnak arra a nagyon pozitív következtetésre, hogy nem, nem a régit, hanem valami mást, újat - ebben a szóhasználatban jót -, és aztán egyelőre az esetek többségében itt megállnak, és türelmetlenkedve kapják fel a fejüket, hogy ez mégsem elég. Még azoknak sem elég, akiknek a szája íze szerint gondolkodott egészen addig. Igen, kicsivel tovább célszerű lépni, és hogy ennek lehetnek további pozitív következményei, én is azt gondolom, hogy erre ez a két emblematikus ügy, a rádiólokátor ügye, illetőleg a szalmatüzelésű erőművek ügye kifejezetten alkalmas.
Ennek ellenére azt gondolom, hogy ez a jövő évi beszámolóból - vagy amikor már szavazunk is róla - fog igazából kiderülni, hogy a kis ügyek és azok kezelése hogyan, s miként alakul. Mert egy dolog az embereket, a vállalkozókat átnevelni olyan gondolatokra, ami a jövő nemzedékek érdekeit szolgálja - elsősorban persze nem elhanyagolható módon a mai emberét is -, de az ombudsmantól, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosától is ezekben a kis ügyekben való közreműködés az, ami a vele nap mint nap kapcsolatba kerülő sokaság szempontjából válhat érdekessé. Egy kicsit meglepődtem, vagy nem figyeltem jól, nem tűnt olyan túl soknak az ilyen jellegű ügy. Ennek van-e látható oka? Ez lenne a kérdésem.
Merthogy kizárólag az emblematikus ügyek - most csúnya kifejezést fogok használni - nem feltétlenül igényelnének egy ombudsmant. Az jól működő politikai mechanizmus közepette is tudna működni, ezért érdekelne, hogyan látják, vagy egyáltalán érzékelték-e ennek a hiányát, vagy egyáltalán foglalkoztak-e ezzel a kérdéssel, hogy miért annyi az annyi a kis ügyek dolgát illetően. Bár az kétségtelen tény, ahogy megfogalmazta Fülöp úr, hogy azért ezek nagyon fontos kérdések, vagy ahogy fogalmazott, hát nem mennek el szótlanul az ilyen jellegű ügyek mellett az emberek.
Nagy örömmel hallottam Fülöp úrnak az Országgyűlés működésével kapcsolatos megállapításait. Talán most nem látszik ide kirakva, de azért, mert most odaraktuk, ahol éppen a tájékoztatóját tartotta, de a névtáblája folyamatosan itt áll, és természetesnek tartom személyesen is - és remélem, a bizottság nevében fogalmazhatok így -, hogy az Országgyűlést érintő kérdésekben a véleményét megosztja velünk. Én is úgy értékeltem, hogy akár az erdőtörvény, akár a Ket. vonatkozásában volt annak igencsak gyakorlatias és pozitív szerepe, hogy ilyen jellegű együttműködés alakult ki az ombudsman és a bizottság között.
A nemzetközi tapasztalatokhoz végül is annyit, hogy úgy tűnik, a genetikailag módosított növények kérdéskörében, nevesen a MON 810 szabadföldi termeszthetősége dolgában kialakított álláspontunk azért annál többet jelentett, minthogy mi örömmel nyugtázhattuk, hogy itt belül majdhogynem nemzeti egység alakult ki, hogy hogyan foglaljunk benne állást, és hogy sikerre vittük a döntésünket. Úgy tűnik, az Európai Unió több tagállama ezt követően, és az itt felmerült kérdések és megállapítások alapján is hasonló gondolkodásra vett irányt. Tehát azt gondolom, azért ez is mutatja, hogy van értelme ezekkel a kérdésekkel foglalkozni.
Még egyszer köszönöm a tájékoztatót, tulajdonképpen egy érdemleges kérdés volt, arra azért mindenképpen kérnék választ.
Köszönöm.
ELNÖK: Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e valaki kérdést feltenni. (Jelzésre.) Rétvári Bence!
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm. Csak egy rövid és viszonylag konkrét kérdést szeretnék feltenni. Említette itt a biztos úr is a zajszennyezés kérdését a legelején, az első problémák között. Ha meg is állapítják, hogy 10 százalékosnál nagyobb határérték-túllépés van, amit ön is mondott, hogy akkor az önkormányzat is intézkedhetne, milyen lehetősége van, illetőleg az egyes állásfoglalásainak milyen foganatja van, akár lehet ez vasút, akár lehet bármi más, például szórakozóhely, mi az, ami ebből megvalósul? Próbálnak-e az állásfoglalásában foglaltaknak megfelelni azok, akiknek címezik?
Köszönöm.
ELNÖK: Katona Kálmán!
KATONA KÁLMÁN (független): Nem kérdezek, csak azt szeretném kifejezni, hogy gratulálok ahhoz, hogy sikerült egy mérsékeltebb vonalat vinni ebbe a hivatalba, és remélem, így lesz tovább is.
Köszönöm.
ELNÖK: Több kérdést nem látok, megkérem a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát, hogy válaszolja meg a feltett kérdéseket.
DR. FÜLÖP SÁNDOR, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa: A Tubes-ügyre vonatkozott az első kérdés, hogy mi várható. Beavatkozóként részt veszek a tárgyaláson, a stábból azért én, mert viszonylag nekem van tárgyalótermi tapasztalatom. Ennek alapján - úgy is, mint az önök ügyvédje - azt a jogi előrejelzést adhatom, ami teljességgel csak ügyvédi tapasztalat és egyébként meg a személyes szakmai véleményem, hogy az építési, létesítési engedélyezési eljárásban - nem utolsó sorban azért, mert nagyon kevés joggyakorlattal, évi két-három üggyel rendelkezik a katonai létesítési engedélyezési hatóság -, úgy látom, hogy nagyon komoly anyagi jogi és eljárási hibák vannak. Például az építési telek, a megközelíthetőség, a bontás és az építés nem teljesen ugyanarra a telekre vonatkozik. Tehát itt sorolhatnék olyan hibákat, amelyek alapján az én személyes szakmai előrejelzésem - ha így nekem szögezte alelnök úr a kérdést -, hogy valószínűleg hatályon kívül helyezés lesz, és a létesítési engedélyezési eljárást meg kell ismételni, a bíróság útmutatásain alapulva. Ennél távolabbra már nem mernék jóslatot megfogalmazni, hogy aztán ebben az engedélyezési eljárásban mi lesz.
Szerenccsel kapcsolatban lényegében ugyanez volt a helyzet, és akkor itt is veszem magamnak a bátorságot, hogy szakmai jóslásokba bocsátkozzak. Legalábbis a mi álláspontunk az, hogy itt is a környezetvédelmi engedély olyan hibákban szenved, ami miatt új eljárásra volna szükség. Egyik esetben sem jelenti az új eljárást a projekt végét. Az új eljárásban bármi lehet, ha mód van rá, akkor ki lehet javítani - ez különösen igaz az eljárási hibákra, tehát ki lehet javítani az elkövetett anyagi jogi és eljárási hibákat.
A Dunával kapcsolatban a WWF - országos, sőt nemzetközi társadalmi szervezet lévén - a kérelmező, és itt óriási anyaggyűjtésre van szükség. Azt előrebocsáthatom, akár a panasz kézhezvétele nélkül is, hogy az ilyen eljárásokban nekünk az a véleményünk - és remélem, hogy Katona Kálmán képviselő úr pozitív véleménye nem változik emiatt, hogy mérsékelt zöldek vagyunk -, úgy gondolom, hogy az ilyen esetekben a hajókat kell a folyókhoz igazítani, és nem a folyót a hajókhoz. Tehát azt gondolom, a Duna hajózhatósága szempontjából alacsony merülésű és megfelelő formájú és teljesítményű hajókra van szükség.
A hajózással kapcsolatban több egyéb probléma is felmerült. Egyes helyeken, a Dunakanyarban olyan sebességgel közlekednek a hajók, amivel károsítják a halak ívását - nem tapadnak meg, a hullámzás lemossa a kishalakat; idős, régen ott halászó emberektől van ez az információ, kint jártunk a helyszínen -, tehát ez is egy probléma. A rendőrséggel való hálózatépítésről nem volt módom beszélni, mert lejárt az időm, de részt vettünk az Országos Rendőr-főkapitányság értekezletén, és ott beszámoltak róla, hogy ők ugyan számon kérik a hajóktól, hogy miért eresztik a hulladékvizüket, a fenékvizüket a Dunába, de nincs a magyarországi Duna-szakaszon egyetlen olyan kikötő sem, ahol ők ezt törvényszerűen, rendesen megtehetnék. Tehát így a Duna hajózhatóságával kapcsolatban elég sok minden érkezett, elég komplex az ügy.
Orosz Sándor alelnök úr kérdéseire, észrevételeire szeretnék röviden reagálni. Valóban én is látok egy fejlődést a beruházók magatartásában, és reméljük, hogy ez állandó trend lesz. Mindenesetre mi indítottunk egy hatéves projektet, "A fenntartható közösségek csírái" címmel, mert úgy látjuk, hogy valóban igény lesz olyan mintázatokra, amelyek a jelenlegi beruházási, gazdálkodási, fogyasztási minták tarthatatlanságának egyértelmű kiderülése után használhatók lesznek. Ezeket szeretnénk összegyűjteni és a társdalom rendelkezésére bocsátani, ez egy hatéves projekt.
A kis ügyek kezelése. Teljesen egyetértek azzal, hogy ez lenne a kulcsfeladat. Ha az ombudsman-törvényt megnézzük mind a négy ombudsman vonatkozásában a panaszok kezelése ez az egyetlen kogens rendelkezés, ha valamit, akkor ezt teljes erőbedobással kell csinálnunk. Viszont most már 16 éve helyi környezetvédelmi konfliktusokkal foglalkozom, 50-60-nál nincs több ilyen konfliktus egy évben. A statisztika nagy úr, nem tudom, hogy miért, de ez viszonylag állandó szám. Azt tehetjük, hogy ezekből a viszonylag korlátozott számú ügyből - és ne is legyen több, nem mondom, hogy legyen több - kell kinyernünk a lehető legtöbbet. Tehát ezért építünk rá tematikus vizsgálatokat, hogy próbáljuk ennek a tapasztalatait felhasználni, és a joggyakorlatot - sőt a jogalkotást - úgy alakítani; a "zajos" észrevételünkre már érkezett is egy reakció.
Ehhez hozzákapcsolnám Rétvári képviselő úr kérdését; az ilyen ügyekben még nem érkezett vissza - azért csak tájékoztatót tartunk, mert még a teljes ciklust nem látjuk az állásfoglalásainkkal kapcsolatban -, tehát a nyomon követés még előttünk van, de jogos a felvetés, hogy a nélkül nem sok mindent tettünk. Tettünk egy állásfoglalást, mosolyogva elfogadják, és nem történik semmi, tehát a nyomon követés lenne a kulcsa ennek a tevékenységnek. Ezt nem felejtjük el, és beépítettük a működési programunkba.
Visszatérve Orosz Sándor alelnök úr észrevételeihez: a bizottsággal való együttműködés lehetőségét köszönjük, értékeljük és igyekszünk is felhasználni. Több ügyben jöttünk a JNO-irodából és próbáltunk támogatást, segítséget adni és kapni ezekben az ügyekben - 5-6 ilyen közös témát említhetnék.
Úgy látom, mindent megválaszoltam. Kérem, szóljanak, ha valamit esetleg nem válaszoltam meg!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazni most nem fogunk, meghallgattuk a tájékoztatót, amit köszönünk.
Egyetlen megjegyzést szeretnék tenni. Még emlékszem azokra a vitákra - talán a bizottságon belül nem, de a parlamentben igen -, hogy szükség van-e a jövő nemzedékek ombudsmanja intézményének a létrehozására, és most a tájékoztatóból illetve Fülöp Sándor eddigi tevékenységéből is látszik, hogy jó döntést hoztunk, amikor ezt az intézményt létrehoztuk. Az látszik, hogy nem hajolnak el az ügyek elől, megtalálják önöket az ügyek, és önök igyekeznek ezekhez szakmailag hitelesen és korrekt módon viszonyulni, ahogy ezt Katona Kálmán is jelezte.
Sok sikert kívánok a munkájához, és talán útravalóként egy dolog: bár foglalkoznak a CO2-kibocsátással kapcsolatos ügyekkel, ennek az egésznek a jövő nemzedékek szempontjából akkor van értelme, ha a bevételeket - ha már van zöldberuházási rendszerünk - valóban ilyen célokra fordítjuk. Azt kérjük öntől, árgus szemekkel figyelje, hogy ez valóban így történik-e.
Köszönöm szépen a részvételt, szép napot kívánok.
Áttérünk a második napirendi pontunkra, a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Tisztelettel köszöntöm a minisztérium képviselőit. Kérem önöket, mondják el a nevüket a jegyzőkönyv számára.
DR. TURI ANDRÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Turi András vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti szakállamtitkára, aki elkísért, Magyariné dr. Nagy Edit, a rendészeti kodifikációs főosztály vezetője.
ELNÖK: Kérdezem önöktől, kívánják-e szóban kiegészíteni az írásbeli előterjesztést.
Dr. Turi András szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. TURI ANDRÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, néhány szót mondanék, nem sokat, ígérem.
Szólnék néhány szót először is a törvény céljáról. Az bebizonyosodott Magyarországon, hogy a javuló bűnügyi statisztika mellett is romlik az állampolgárok szubjektív biztonságérzete. E törvénnyel a közterületi jelenlétet szeretnénk fokozni, a rendőrség és más szervek közterületi jelenléte nyilvánvalóan az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét javítja. Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy ahol több rendőr van az utcán, ott jobban érzik magukat az arrafelé lakók.
Egységes és hatékony feladatmegosztást szeretnénk a rendészetben jártas szervezetek között, a természetvédelmi őrtől a közterület-felügyelőn keresztül a polgárőrökön, a mezőőrökön át egészen a rendőrséggel. Ez az egységes feladatmegosztás azt jelentené, hogy lehetőleg azonos területre csak optimális számú hivatalos személyt küldjünk. Tehát ahol természetvédelmi őr dolgozik, oda ne küldjünk rendőrt, hanem csak, ha kér segítséget, akkor küldjünk rendőrt, vagy egységes, együttes járőrtevékenységet folytassanak. Ez a törvény megteremtené, hogy a rendőrséggel együttműködő más szervek a szolgálattervezésüket megosszák a rendőrséggel, és a szolgálattervezést a rendőrség a saját szolgálattervezésénél figyelembe vehesse.
A törvény több törvényt módosít. Módosítja a közterület-felügyeletről, a fegyveres biztonsági őrségről, a polgárőrségről és a sportról szóló törvényeket. A törvényben a bizottságot nyilván jobban érdeklő részben, a természetvédelmi őrök vonatkozásában lehetővé tettük, hogy az elmúlt időszakban nagy visszhangot kiváltó erdei quadozások, motorozások csökkentése érdekében a természetvédelmi őrök útakadályokat, zárakat építhessenek be azokra a természetvédelmi területekre, ahova egyébként bemennének ilyen járművekkel. Lehetőséget teremtettünk arra, hogy ha a természetvédelmi őr a természetvédelmi területen kívül észlel természetvédelmi szabálysértést vagy bűncselekményt, akkor is intézkedhessen.
Röviden ennyit tudnék elmondani erről a törvényről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e valaki kérdést feltenni. (Jelzésre.) Orosz Sándornak megadom a szót.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Vélemény és kérdés is. Tekintve, hogy az alap célkitűzéssel, amit Turi úr elmondott, egyetértünk, ezért megelőlegezem, hogy a Magyar Szocialista Párt itt ülő képviselői támogatni fogják a javaslat általános vitára bocsátását.
Szokott módon ez is kicsit salátaszerű törvény, itt is elmondom, hogy ezt továbbra sem szeretjük. Ennek ellenére most két rövid kérdést szeretnék feltenni, ami talán még inkább salátaságot igényelne.
Egyik, hogy nem igazán látom - a fő célt figyelembe véve - a rendőrség kötelezettségeinek az erősítését, vagy esetleg a rendőrségi kötelező eljárás garanciáit. Egy dolog, hogy megteremtek egy együttműködést, azt jobban kiszélesítem, de praktikusan, ha egy mezőőr lát valamit, hol a garancia arra, hogy a jelzését követő öt percen belül ott tényleg intézkedő rendőr lesz? Ilyen egyszerűen szeretnék fogalmazni.
A másik, hogy alapvetően zöldrendőrség-párti vagyok, ennek a hiányát szeretném itt azért elmondani. Miközben látszik, hogy a természetvédelmi őrök, a mezőőrök egyfajta további együttműködési körbővítése megtörténik, kérdezem: a vadőr és a halőr miért marad ki ebből az egyébként igen fontos körből? Az indokát sehol nem láttam. Legalább annyi, ha nem több indoka van egy halászati őr bevonásának, mint a mezőőrnek, ugyanis a halászati őr az esetek többségében állami tulajdonban lévő vizek, állami halászati joga fölött - az kétségtelen tény, hogy a halászati haszonbérlő alkalmazásában - őrködik, látja el a feladatát, de egyébként ugyanolyan formaságok közepette, mint mondjuk a mezőőr. Tehát akkor lennék nyugodt, ha rájuk is kiterjedne ez az együttműködés, nemcsak a hatóságaikon keresztül, hanem ha van teteje annak, hogy személyre szólóan a mezőőrnek dolga van ebben a történetben, ugyanez a dolga a vadászati őrnek és a halászati őrnek is megvan, és akkor talán egy lépést tennénk a zöldrendőrség irányában.
Summázva: ha ez valóban egy jobb szolgálatszervezés, és látnivalóan egységes megjelenést és több megjelenést jelent, akkor ez valóban a közbiztonság érzésének a növekedésével is járhat.
Köszönöm.
ELNÖK: Kíván-e még valaki kérdést feltenni? (Nincs jelzés.) Nem, akkor kérem, válaszolják meg az alelnök úr által feltett kérdéseket.
DR. TURI ANDRÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az a szolgálatszervezési modell, aminek a végén a törvény szerint egy kistérségi közbiztonsági együttműködés áll, azt tenné lehetővé, hogy a rendőrség folyamatosan tudja, hol járnak még a területükön hivatalos személyek. Be kell kalkulálni, hogy ha kell, e hivatalos személyeknek gyorsan segítséget nyújtson. Természetesen a törvény maga garanciákat nem tud adni arra, hogy 5-10-15 percen belül érjen oda a rendőr a helyszínre.
Az összes rendvédelmi szervnek súlyos problémája az a kérdés, hogy mikor szabad beavatkozni. A mezőőr, a halőr, a természetvédelmi őr és a többiek... (Katona Kálmán közbeszólása.) Mikor miért, de az a legfőbb kérdés, hogy akkor szabad-e beavatkozni, vagy csak regisztrálni kell az eseményt és feljelentést tenni. Ezek nagy kérdések, egyébként ez a rendőri intézkedéstaktikában is benne van, hogy szabad-e megfelelő erő nélkül nekikezdeni egy intézkedésnek. Az a véleményünk - és ezt szolgálja többek között ez a kistérségi együttműködési fórum is -, hogy akkor érdemes és akkor célszerű belekezdeni ilyen intézkedésbe, hogyha van realitása annak, hogy rövid időn belül segítséget kap az intézkedés befejezésére.
A rövid időt garantálhatja, ha kellő híreszközök és kellő mobil erők állnak rendelkezésre. Elvileg a kistérségi együttműködési fórum, ami most már működik az országban, azt a célt szolgálja, hogy legyenek ilyen tartalékok, hogy a rendőr mihamarabb odaérhessen a társszervek hivatalos személyeinek intézkedéseihez. De természetesen olyat nem tudok mondani, hogy öt percen belül oda fog érni, ez nyilvánvaló.
A halőr, vadőr kérdésköre izgalmas kérdés. A halőrt a halászati egyesületek, a terület gazdái alkalmazzák. A halőr és a vadőr - de különösen a halőr - esetében az merül fel, hogy a terület gazdálkodásáért való felelősség azonos-e egy hivatalos személy felelősségével. A halőr és vadőr kérdése a tárgyalások során nem került előtérbe. Ez nem jelenti azt, hogy a halőrt és a vadőrt nem lehet bevonni a kistérségi együttműködési fórum munkájába, be is vonják egy csomó helyen, hiszen egyébként a rendőrségnek a halőr és vadőr tevékenységének segítése is hivatali kötelessége. Az erdőőrök vonatkozásában most nemrég jogszabály-módosítás történt, abban bízunk, hogy az erdőben már lesznek más hivatalos személyek is, akik egymás tevékenységét ismerve tudnak eljárni. Meggyőződésünk, hogy az ő tevékenységüket is be kell vonni a kistérségi együttműködési fórumba. (Dr. Orosz Sándor: Jó, akkor megvan az irány.)
Köszönöm.
ELNÖK: Ha egyéb kérdés nincs, akkor felteszem a bizottság tagjai számára a kérdést: aki a második napirendi pontban tárgyalt törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Kilenc igen. Ki van ellene? (Szavazás.) Hat nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Kettő tartózkodás. A bizottság támogatja.
Előadót állít a bizottság? (Jelzésre.) Orosz Sándor úr nagyon készülődik. (Dr. Orosz Sándor: Igen, ezt a halőr-vadőr dolgot szeretném frekventáltan megjeleníteni.) Rendben.
Köszönöm szépen a tárca képviselőinek a részvételt, szép napot kívánok önöknek is.
Egyebek. A következő bizottsági ülésünk időpontja várhatóan május 26-án vagy 27-én lesz, tehát a jövő héten nem tartunk ülést, kivéve, ha ez szükségeltetik, erről a bizottságot időben értesíti a titkárság.
Van-e valakinek észrevétele? (Nincs jelzés.) Nincs.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 10 perc)
|
Dr. Nagy Andor |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin