KORB-21/2009.
(KORB-110/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2009. június 23-án, kedden, 13 óra 5 perckor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló T/9548. számú törvényjavaslat *
Kormányálláspont ismertetése *
Szavazat általános vitára való alkalmasságról *
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló T/9952. számú törvényjavaslat *
Dr. Szabados Gábor (MBFH) szóbeli tájékoztatója *
Dr. Józsa István (MSZP) szóbeli kiegészítése *
A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI. 29.) OGY határozatban foglaltak 2008. évi végrehajtásáról szóló J/9875. számú jelentés *
Darvas Béla (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet) szóbeli kiegészítése *
Szavazás általános vitára való alkalmasságról *
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Császár Antal (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) dr. Nagy Andornak (Fidesz)
Fetser János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP) megérkezéséig dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) Kránitz Lászlónak (MSZP)
Velkey Gábor (SZDSZ) Császár Antalnak (független)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Dr. Dankó István főosztályvezető-helyettes, Honvédelmi Minisztérium
Magó Erzsébet osztályvezető, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Szentpétery Emese főosztályvezető-helyettes, Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Szabados Gábor elnök, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
Dr. Bézi-Farkas Barbara osztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Darvas Béla professzor, MTA Növényvédelmi Kutatóintézet
Homoki Barbara tanácsos, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Megjelentek
Dr. Vértes Csabáné vezető tanácsos, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Kun Anita, Szentpéterszeg
Szabó Sándor, Szentpéterszeg
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 05 perc)
DR. NAGY ANDOR (KDNP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a mai ülésen gyér számú képviselőtársaimat, úgy látszik már nagyon várja mindenki a ciklus végét, és többen lemondták a mai ülésünket, de határozatképesek vagyunk. Megállapítom, hogy hatan vagyunk jelen személyesen, és helyettesítéssel megvan a határozatképesség.
Kérem a képviselőtársaimtól, hogy szavazzuk meg a kiküldött napirendet a következő módosítással. Javasolom, hogy a mai napon, mivel 14 órától a román környezetvédelmi és területfejlesztési bizottság képviselőit fogadjuk, ne tárgyaljuk meg a vízitársulatokról szóló törvényjavaslatot, hanem vegyük le a napirendről, és majd a szeptemberi első ülésünkön foglalkozzunk vele érdemben.
Aki ezzel a módosítással egyetértve megszavazza a napirendi pontokat, kérem, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadta a bizottság a napirendet.
Rátérünk az első napirendi pontunkra: Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényre, itt egy olyan képviselői önálló indítványt tárgyalunk, amelyet Szili Katalin nyújtott be, de úgy látom, hogy ő nincs jelen, úgyhogy előterjesztő nem lesz. Megkérem viszont a tárca képviselőjét - akit tisztelettel köszöntök -, hogy mutatkozzon be a jegyzőkönyv kedvéért.
MAGÓ ERZSÉBET (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Magó Erzsébet osztályvezető vagyok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Érkezett-e még valaki ehhez a napirendi ponthoz a honvédelmi tárcától? (Jelzésre.) Kérem, ön is mutatkozzon be, és üljön az asztalhoz.
DR. DANKÓ ISTVÁN (Honvédelmi Minisztérium): Dankó István főosztályvezető-helyettes.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt érdemben elkezdenénk a napirendi pont tárgyalását, szeretnék eleget tenni képviselőtársam kérésnek, és tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésünkön Kun Anikót és Szabó Sándort, akik Szentpéterszeg településről jöttek, és azért vannak itt, mert egy olyan környezetvédelmi akciót hajtottak végre személyesen, amely 200 embert megmozgatott, és megtisztították a települést. Tisztelettel köszöntjük önöket és gratulálunk is ehhez a teljesítményhez, érezzék jól magukat, és figyeljék, hogyan zajlik a parlamentben egy bizottsági ülés.
Visszatérve az első napirendi pontra, a pécsi választási kampányban is újra felmerült a Tubessel kapcsolatosan a rádiólokátor ügye, és ha jól sejtem, ez a módosító indítvány is ezzel a problémával kapcsolatos. Arra kérem a tárcák megjelent képviselőit, hogy tájékoztassanak bennünket arról, támogatják-e a képviselői önálló indítványt.
MAGÓ ERZSÉBET (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja a képviselői önálló indítványt.
ELNÖK: A honvédelmi tárcának van különvéleménye?
DR. DANKÓ ISTVÁN (Honvédelmi Minisztérium): Különvélemény nincs, elnök úr. A kormány álláspontja nemleges.
ELNÖK: Kérhetnénk indoklást?
MAGÓ ERZSÉBET (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A Honvédelmi Minisztérium ágazati érdeke miatt került be az OTrT-törvénybe ez az országos övezet. A tárca nemzetközi és NATO-kötelezettségeinek csak úgy tud eleget tenni, ha a szükséges objektumait el tudja helyezni. A képviselői önálló indítvány ellentétes a területfejlesztési törvénnyel is, hiszen a törvény az illetékes államigazgatási szervnek adja meg azt a jogkört, hogy ezt az országos övezetet pontosan kijelölje. A módosító indítvány másik része pedig nem veszi figyelembe azt, hogy hiába ad a települési önkormányzatoknak olyan jogkört, hogy a törvény elfogadását követően 60 nappal kezdeményezhetik a megyei tervek módosítását, hiszen ez a kezdeményezés nem kötelező a megyei önkormányzatok számára.
Tehát ezek azok az indokok, amelyek miatt a kormány nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Kérdezem a képviselőtársaimat, kívánnak-e észrevételt tenni vagy kérdezni. (Jelzésre.) Orosz Sándor alelnök úré a szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem egyedüli bizottság vagyunk, amely foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogyha van róla információjuk, hogy - a munkatársam már mutatja - más bizottságok általános vitára alkalmasnak minősítették-e, bár az önkormányzati bizottság és a honvédelmi bizottság ilyen ajánlásai vannak nálam, ők nyilván nem ezt képviselték, és a kormányálláspont is más, ez csak egy információ. A kérdésem arra vonatkozna, hogy az indítvány - mondjuk úgy, a Honvédelmi Minisztérium által képviselt központi érdekkel szemben - lényegét tekintve egyeztetést, illetve mások beleszólási lehetőségét is biztosít abban, hogy mi lesz kiemelt fontosságú honvédelmi terület. Erről szól az előterjesztés.
Tudom, hogy a katonaság nagyon fontos dolog, ott parancs van, végrehajtás van. De azt gondolom, ez úgy általában igaz, de nem lehet igaz olyan ügyek vonatkozásában, amelyek azért nemcsak katonákat érintenek, és azért a területrendezés kérdése nem tekinthető kizárólag katonai kérdésnek. Megítélésük szerint a javasolt módosítás oly mértékben lehetetleníti el bárhol Magyarországon a kiemelt fontossággal honvédelmi területté nyilvánítást, hogy ezért ezt a lehetőséget ki kell zárni, avagy létezhet olyan meggyőző érv, ami ilyen szabályozás mellett is tudja biztosítani a kiemelt fontosságú honvédelmi területek létét? Ez az alapvető kérdésem, nem tudom, így világos volt-e. Tehát csak úgy oldható-e meg, hogy ha a HM direkten kimondja, és akkor annak kell lennie, vagy beleszólhatnak-e mások is, és akkor végeredményben ki tud jönni mégiscsak ugyanaz a végeredmény?
Köszönöm.
ELNÖK: Egyéb kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Kérem, hogy ezt a kérdést próbálják megválaszolni.
DR. DANKÓ ISTVÁN (Honvédelmi Minisztérium): A kérdés megítélése egyrészt honvédelmi érdekből történhet, illetve honvédelmi érdekből közelíthetjük meg a kérdést, másrészt pedig technikai eljárási tekintetben kell megnéznünk, hogy pontosan mit is jelent ez a módosító javaslat.
A kolléganő az előbb elmondta, hogy a területrendezési tervek kialakításának van egy bizonyos jogszabályi folyamata. A legfontosabb jogszabály ebben az egész kérdéskörben ez a törvény, amit most ez a módosító javaslat változtatni szeretne. Ebben a törvényben megfelelő térképszelvényekkel törvényi szinten rögzítve vannak bizonyos olyan területek, amelyek törvényi védelmet élveznek, és ezek közül a területek közül - természetvédelmi és rengeteg egyéb melléklete van a törvénynek - az egyik ilyen a kiemelt, meglévő honvédelmi terület kategóriája. Ezek katonai, nemzetbiztonsági, nemzetközi szerződéses kötelezettségek teljesítése érdekében tartalmazzák azokat a honvédelmi érdekű és most meglévő területeket, amelyek kiemelt törvényi védelmet igényelnek azért, hogy ne váljanak függővé mondjuk helyi építési tervekben eltérő önkormányzati vagy valamiféle szakhatósági álláspont alapján sebezhetővé vagy éppen bizonytalanná adott helyzetben.
Tehát a lényeg, hogy ez a törvény törvényi szintű védelmet biztosít ezeknek a területeknek. Ez azt jelenti, hogy a törvényhez kell igazítani a helyi és a települési rendezési terveket, és nem fordítva. A törvénymódosítási javaslat pont arra tesz kísérletet, hogy megfordítsa valamilyen módon ezt a folyamatot, és egy alsóbb szintű állásfoglalástól vagy felülvizsgálati javaslattól tegye függővé adott esetben azt, hogy a törvénynek ez a kiemelt jelentőségű katonai területre vonatkozó szabályai hogyan alakuljanak. Tehát pont megfordul a rendszer: nem a törvény mondja meg adott esetben, hogy egy adott honvédelmi terület kiemelt jelentőségű meglévő honvédelmi terület, hanem egy alsóbb szintű kezdeményezéstől tennék függővé, hogy mondjuk egy ilyen minősítésű területet a helyi önkormányzat javaslatára a megyei hatóságok felülvizsgálják, és hoznak egy, a törvénytől eltérő rendelkezést, és megváltoztatják ennek a katonai területnek a minősítését. Éppen ezért koherenciazavaros ez a módosító javaslat, és ha eljut ez a javaslat az általános, illetve a részletes vitáig - attól függően, hogy lesz-e hozzá kapcsolódó módosító javaslat benyújtva -, mindenféleképpen felmerül a koherenciazavar problémája. Ez akkor merül fel, ha a törvény a saját rendelkezéseivel, más hatályos törvény rendelkezéseivel vagy az alkotmánnyal ütköző szabályokat tartalmaz.
Hozzá kell tenni, hogy ez a módosítás egyébként nincs összhangban a Balatonról szóló törvényben foglaltakkal, mert ott ez a meglévő kiemelt honvédelmi terület kategória és minősítés a hatályos szövegben benne van. Tehát ha ez a törvény így módosul, akkor nyilván azt is megfelelően hozzá kellene igazítani, de ez csak a koherenciazavaros része a dolognak, logikailag, illetve a honvédelmi érdek tekintetében a kormány abszolút nem tartja támogathatónak a felsorolt indokok alapján ezt a módosító javaslatot.
Szavazat általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Van-e egyéb kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs, akkor javasolom, hogy szavazzunk. Aki Szili Katalin képviselőtársunk önálló indítványát általános való alkalmasnak tekinti, azt kérem, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Tizenhárom igen, egyhangú, ellenpróba szükségtelen.
Előadót kell választanunk. (Jelzésre.) Dr. Orosz Sándor elvállalta ezt a feladatot.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló (T/9952. számú) törvényjavaslat
Rátérünk a második napirendi pontunkra, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra. A gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványát tárgyaljuk, bár nem tudom, hogy ez megfelel-e a valóságnak. Itt nem Podolák György önálló indítványáról van szó? (Dr. Szalóki Gyula: Nem.) Rendben. Józsa István képviselőtársunk nincs itt, nem tudom, szerencsénkre-e vagy szerencsétlenségünkre.
Kérdezem, hogy a gazdasági tárcától érkezett-e képviselő. (Jelzésre.) Kérem, foglaljanak helyet az asztalnál, és legyenek kedvesek a jegyzőkönyv kedvéért bemutatkozni.
SZENTPÉTERY EMESE (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Szentpétery Emese vagyok, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
DR. SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Szabados Gábor vagyok, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke.
ELNÖK: Köszönöm. Ennek a napirendi pontnak a tárgyalásakor a következőt javasolom. Szeretném meghallgatni a két vendégünk véleményét a törvénnyel kapcsolatban, de azt javasolom a bizottságnak, hogy érdemi döntést most ne hozzunk, hanem halasszuk el az érdemi döntéshozatalt szeptemberre, mert úgy tudom, hogy ez akkor lesz úgyis aktuális. Viszont érdekelne, hol tart a folyamat, és még mielőtt érdemben a bizottságunk állást foglal, valószínűleg szervezünk egy konferenciát is azzal kapcsolatban, hogy az egész geotermikus energiahasznosításnak, vízhasználatnak milyen dimenziói vannak, mert tárgyaltuk már a visszasajtolással kapcsolatos problémát is, és látszik, hogy ez olyan terület, ahol részben a megújuló energiák preferálása miatt van egy gazdasági érdek, de vannak környezetvédelmi, vízügyi érdekek is. Tehát számos olyan szempont van, amelyek miatt az ügy maga - amely egyébként fontos ügy - konfliktusos mezőben van, és ezeket jó kibeszélni. (Dr. Józsa István megérkezik.)
Most arra szeretném önöket kérni, hogy mindketten mondják el, hol tartunk a folyamattal, mi a lényege ennek a módosításnak. Közben Józsa István képviselőtársunk is megérkezett, őt is meghallgatjuk, de azt javasolom, hogy érdemi döntést a mai napon még ne hozzunk. (Dr. Józsa Istvánhoz:) István, akarod-e te kezdeni, vagy meghallgatjuk a meghívottakat. (Dr. Józsa István: Meghallgatnám őket, addig kifújom magam.) Jó, így van, fújd ki magad.
A sorrendet önökre bízom. (Jelzésre.) Szabados Gábort kérem, hogy kezdje el.
Dr. Szabados Gábor (MBFH) szóbeli tájékoztatója
DR. SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A geotermikus energiának mint jól ismert - de mégis kevésbé ismert - megújuló energiaforrásnak a jogi szabályozását először ebben a formában a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény rendelte jogi szabályozás alá. Preambulumában meghatározta ennek a gazdálkodási területnek a szükségességét és célját, és a törvény maga megfogalmazta azokat az alapvető fogalmakat, azokat a jogintézményeket, amelyek egyébként a természetes állapotában kizárólagos állami tulajdonban lévő geotermikus energia kutatására, kinyerésére, illetve hasznosítására vonatkoznak. Nagyon fontos, hogy miután az egész bányatörvény a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénynek alávetve készült el - mint ágazati törvény -, ezért a bányatörvény megalkotásának időszakában a geotermikus energia hasznosítását és energetikai célú felhasználását koncesszióhoz rendelte.
Egy oldalról amiatt, mert olcsók voltak a földgáz és egyéb energiaforrások, és azért is, mert ennek nem igazán alakult ki a technológiája sem ebben az időszakban, igazából 1993-tól kezdődően csekély érdeklődés volt a geotermikus energiahasznosítás e formája iránt. Amikor ez élénkülni kezdett, akkor kiderült, hogy a hazai - Kárpát-medencei, de ezen belül magyarországi - specialitásnak vagy földtani adottságnak megfelelően ez a geotermikus energia elsődlegesen a felszín alatti vizekkel együtt termelhető ki, részint technológiailag legkönnyebben, részint leggazdaságosabban, ezért megnőtt az igény a felszín alatti vizekkel kitermelhető geotermikus energia hasznosítására. Ennek a rendezésére egyre több olyan módosítás jelent meg 1997-től - a XII. törvény, ami a bányatörvény módosította - egészen 2007 végéig, ami megpróbálta azt a szabályozási anomáliát rendezni, hogy ugyan a geotermikus energia en bloc, mint jogfogalom a bányatörvény hatálya alá tartozik, de a tényleges felhasználása és a vele való bármilyen manipuláció 99 százalékban pedig vízügyi eljárás alá esett. A törvénynek ez az időszakonkénti toldozgatása, módosítása részben megoldott bizonyos gondokat, de ugyanakkor el is nehezítette.
A bányatörvény 2006. év végi módosítása, ami 2007-ben lépett hatályba, többek között megalkotta először a geotermikus energiába befektetni kívánók befektetési védelmét, amikor megalkotta a geotermikus védőidomról szóló jogfogalmat és jogintézményt, de ugyanakkor elmulasztotta a törvény akkor rendezni mindazokat a már jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, joggal rendelkező meglévő létesítményeket, amelyek egyébként a mai geotermikus energiahasznosítást képviselik.
A gyakorlat és a megnövekedett érdeklődés sajnos olyan anomáliákat teremtett, amelyek továbbra is ellehetetlenítik a geotermikus energiával összefüggő, és a bányatörvényből következően a bányafelügyelet hatáskörébe utalt ügyekben az eljárást. Erre a legborzasztóbb példa az a törekvés, amiben a geotermikus energia kutatására benyújtott kutatási engedélykérelmekben az engedélyt a kérelmezők mint kizárólagos jogot kívánják az ásványi nyersanyagok mintájára bírni és megszerezni, ami a jelenlegi törvényből - a mi jogértelmezésünk szerint - nem következett. Ezzel szemben egy bírósági ítélet, a Békés Megyei Bíróság jogerős és végrehajtható ítélete egy furcsa joghelyzetet teremtett: kimondta azt, hogy a bányafelügyelet részéről a geotermikus energia kutatására kiadott kutatási engedély analóg módon azonos az ásványi nyersanyagokra kiadott kutatási jogadománnyal, és így a kutatás időszakára és az abból következő geotermikus védőidom-megállapítás időszakára kizárólagos jogot biztosít. Azzal az ellentmondással kerültünk szembe, hogy úgy kell az egyik állami eljáró szervnek egy kizárólagos jogot megállapítania, hogy egy másik állami szerv a saját törvényi felhatalmazása alapján pedig - ennek nem alárendelve és ettől függetlenül - eljárhat. Tehát teljes ellentmondásba került az eljárás.
A gazdasági és informatikai bizottság által beterjesztett, a tisztelt bizottság előtt fekvő javaslat arra törekedett - két szempontnak alávetve -, hogy megszüntesse ezt a geotermikus piaci törekvéseket és hasznosítást gátló tényezőt. Az egyik az, hogy koherenciát, egységes és teljesen átfogó szabályozást kívánt teremteni a területnek. Ebben következetesen törekedett arra, hogy elválassza a geotermikus energiát az egyébként a magyar gyakorlatban - tehát a felhasználás tekintetében, kifejezetten a technikai gyakorlatban - vele összeforrott felszín alatti vizektől, és törekedett arra, hogy a más ágazati törvény hatálya alá tartozó tárggyal ne foglalkozzon, mert ez csak zavart kelt. Gondoljuk csak el, hogy azért a geotermikus energia statikus mennyiségének 98 százaléka tárolódik kőzetben, és 2 százaléka tárolódik felszín alatti vizekben, tehát az óriási tömeg nem is oda tartozik, még ha természetesen a kitermelése így is egyszerűbb.
A másik törekvése ennek a törvénymódosítási javaslatnak, hogy lehetővé tegye a Magyar Köztársaság megújuló energiákkal kapcsolatos stratégiájában azt a követelményt, hogy tervezhető legyen. A jelenlegi, kizárólag hatósági szintű engedélyezés természetszerűleg egyedi, a mindenkori igényekhez éppen alkalmazkodó, hiszen ha valaki benyújt egy kérelmet a hatósághoz, a hatóságnak eljárási kötelezettsége van, és ebben az esetben nem tervezhető stratégiailag egy-egy felhasználási területnek a terhelhetősége, az éppen legmagasabb hatásfokon való érvényesítése. Éppen ezért a koncesszióról szóló törvény szellemének és szándékának alávetve, a jelen módosítási javaslat visszavezetné a geotermikus energia hasznosítására a koncesszió kötelezettségét. Az Országgyűlés éppen tegnapelőtti hatállyal módosította az 1991. évi XVI. törvényt a koncesszióról, aminek védelme és garanciája biztosítana lehetőséget arra, hogy ezzel az óriási nagy, látszólag kimeríthetetlennek tűnő, de mégiscsak korlátozottan megújuló vagyonnal lehessen tervszerűen gazdálkodni. Innentől kezdve - tudniillik, ha a koncesszióról szóló törvénynek alávetjük ezeket az eljárásokat is - nyilvános, nyílt pályázati rendszerben, nyílt eljárásban, a szándékok és az állami érdek összevetésével lehet a legalkalmasabb és legmagasabb hatásfokkal érvényesíteni az ehhez fűződő követelményeinket.
Álláspontom szerint a törvénymódosítási javaslat átmeneti rendelkezései kellő mértékben tartalmaznak garanciális szabályt arra, hogy a már működő és jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog alapján fenntartott létesítmények tevékenységüket tovább folytathassák, ugyanakkor elnyerjék azt a védelmet a geotermikus védőidom birtokában, hogy ez a tevékenységük és joguk sértetlenül fenn is maradjon a számukra biztosított működési időn belül. Szintén az átmeneti rendelkezések gondoskodnának arról, hogy kellő ideje legyen az államnak, illetve az államot képviselő miniszternek arra, hogy felkészüljön a vagyonfelmérésre a már meglévő kapacitások valóban reális és tényszerű, legalábbis azt megközelítő kataszterének és nyilvántartásának elkészítésére, illetőleg, hogy előkészítse azokat a koncessziós pályázatokat, ahol ez indokolt, továbbá ki tudja mondani, hogy mely területeken nem indokolt a további terhelés.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem Szentpétery Emesét, kíván-e ehhez valamit hozzátenni.
SZENTPÉTERY EMESE (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Véleményem szerint az elnök úr tájékoztatása olyan széles körű volt, hogy nem kívánom kiegészíteni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem Józsa Istvánt, kíván-e ehhez még hozzátenni valamit.
Dr. Józsa István (MSZP) szóbeli kiegészítése
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Természetesen. Az az igazság, hogy az elnök úr által elmondottakat sokkal színesebb változatban is hallottam már, és így, ahogy abszolút száraz, jogi nyelven elmondta, számomra - megmondom őszintén - alig követhető volt. Úgyhogy megpróbálom összefoglalni a saját élményeimet, gondolataimat ezen a területen.
Tehát Magyarország különleges természeti adottsága, hogy viszonylag könnyen hozzáférhető geotermikus energiával rendelkezik, ezt még megértettem az elnök úr előadásából. Ez mind szakmailag, tehát a geológusok számára, mind a befektetők számára ismert. Ugyanakkor kialakult egy szabályozásbeli hiátus, amit persze - hozzáteszem - nem biztos, hogy pont ez az előterjesztés fog megoldani, de legalábbis a gondolkodást inicializálja. Ennek révén elérhető lenne, hogy ne csak szép reményeket tudjunk fűzni a geotermikus energia kitermeléséhez, és a hazai energiabázisnak, mint egyrészt stratégiai, Magyarország határain belül található energiaforrásnak, másrészt alapvetően megújuló energiaforrásnak - mert visszasajtolás esetén megoldható, hogy gyakorlatilag közel 100 százalékban megújulóvá váljon ez a kitermelt geotermikus energia, ahogy elnök úr is említette, ez új adat volt számomra, 98 százalékban kőzetekben rejtezik, és 2 százalékát, ami legkönnyebben hasznosítható, hordozzák a termálvizek - megfelelő szabályozása szülessen. Ez kielégíti a vízkészlet-gazdálkodás és az Európai Unió víz-keretirányelv követelményeit, a kitermelésre jellemző vízgazdálkodásnál és a vízkitermelésnél - ha szabad ilyet mondani egy jogszabályra -, sokkal szigorúbb, sokkal körülhatároltabb. Sokkal szabályozottabb hozzáférést biztosít az állam jogosítványaihoz, ahhoz az értékhez, ami eleve az állam, a nemzet vagyonát képezi a föld alatt, és gyakorlatilag a koncesszió vizsgálatán keresztül lehetővé teszi minden egyes esetnek a saját adottsága szerinti vizsgálatát is.
Nagyon remélem, hogy azzal, hogy elindítjuk az útjára ezt a törvénymódosítási javaslatot, kezdetét veheti egy olyan konvergáló gondolkodás, ami eddig nem nagyon volt tapasztalható. Tehát eddig tényleg szép eredményeket értek el - ha szabad ilyet mondani - a termálvizesek, a balneológiai területen hazánknak - hála Istennek - jó híre van Európában, ugyanakkor az energetikai terület, amelyben gazdasági hasznát tekintve legalább akkora előnyök találhatók, nem tudott úgy beindulni. Pontosan tudom, hogy ezen a szabályozáson túlmenően számos kritérium tartozik még ehhez. Például említek egyet, ami a gazdasági kockázatokat érinti. Magyarország nagyon kedvező adottságai mellett is tíz célirányos fúrásból jó, ha 8-9 jár eredménnyel. Mondjuk, ha azt nézzük, hogy egy ilyen kútpár költsége másfél-kétmilliárd forint, akkor nem mindegy, hogy a fúrás abba a nyolcba tartozik-e, vagy abba a kettőbe. Mert ha abba a kettőbe tartozik, akkor megbukott a vállalkozás, mert nagyon nehéz akkora tőkeerőt koncentrálni.
Tehát előbb-utóbb gondolni kell valami olyan kockázatmegosztás kialakítására is, ami feloldja ezt. Egyébként ez nagyon kedvező szituáció, mert a tízből nyolc nagyon jó találati arány, a világon nem nagyon lehet más területen ezt elmondani. De nálunk nincs meg az a szabályozás, ami például ezt a részét kezelni tudná, és végképp hiányzik az a része, ami egyszerű jogbiztonság - hozzáteszem, nemcsak a befektető részéről, hanem az állam részéről is -, hogy az, aki kutat, nem tud túlterjeszkedni. Tehát be kell határolni, hogy mire, meddig van jogosítványa, és a magyar jogrend eddigi gyakorlatában - azt hiszem, ezen a területen ez több száz évre visszamenő - a bányászati jogrend az, amelyikben ezek a példák kialakultak.
Úgyhogy ezért szeretném kezdeményezni a jelenlévő képviselőtársaimnál, hogy legalább tárgysorozatba vegyük, általános vitára indítsuk el. Időnk most úgyis lesz, mert a jövő héten a tavaszi rendkívüli ülésszak is véget ér, tehát legközelebb valamikor szeptemberben fog összeülni a törvényhozás. Tehát, indítsuk el ezt a folyamatot, amivel mi, elkötelezett képviselők olyan pályára tesszük - nem akartam mondani, hogy ezzel kikényszerítsük -, hogy a különböző tárcák fogjanak össze, és ezt megtárgyalva, további javaslatokat hozzátéve induljon el ennek a törvénykezésnek a parlamenti tárgyalása.
ELNÖK: Köszönöm. Még nem voltál itt, amikor azt javasoltam, hogy ma érdemben ne tárgyaljuk meg ezt a napirendi pontot, hanem hallgassuk meg, hogy hol tartunk. Köszönjük szépen a tájékoztatást, és most nem nyitnék vitát erről az ügyről, mert hallottunk eleget.
Azt javasolom, hogy akkor mielőtt az érdemi döntést meghozzuk, alaposan járjuk körbe ezt a kérdést, mert ami elhangzott, az valamennyi jogos felvetés, ugyanakkor nem tudom, hogy a környezetvédelmi tárcánál - mert tudjuk, hogy ott is jelentős ellenállások vannak - hol tartanak ezzel a folyamattal, és most nem is érdemes ebbe belemenni. Az a lényeg, hogy megpróbáljuk - ahhoz, hogy felelős döntést tudjunk hozni - ezt az ügyet lelkiismeretesen körbejárni. Úgyhogy ezzel le is zárnám ezt a napirendi pontot, és nagyon köszönöm a tájékoztatást, és hogy eljöttek.
Rátérünk a mai nap utolsó napirendi pontjára - a vízitársulatokat levettük a napirendről -, ez pedig a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI. 29.) OGY határozatban foglaltak 2008. évi végrehajtásáról szóló jelentés, az általános vitára való alkalmasságról döntünk.
Tisztelettel köszöntöm a földművelési tárcától érkezett vendégeinket, dr. Bézi-Farkas Barbarát és dr. Vértes Csabánét, illetve a körükben lévő harmadik hölgyet kérem, mutatkozzon be, és tisztelettel köszöntöm Darvas Béla urat is.
HOMOKI HAJNALKA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Homoki Hajnalka tanácsos vagyok, a környezetvédelmi tárcától.
ELNÖK: Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Ha jól sejtem, GMO-ügyben konszenzus van, ez egyfajta sikertörténete a tárcának és a magyar diplomáciának, illetve nekünk politikusoknak is, hogy meg tudtuk őrizni a GMO-mentességünket.
Kérdezem a tárca képviselőit, kívánnak-e szólni, mielőtt döntünk, esetleg nagyon röviden összefoglalják-e, hogy miről szól ez a jelentés.
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tekintettel az idő rövidségére, inkább nem tennénk kiegészítést, hanem a kérdésekre válaszolunk, ha vannak ilyenek.
ELNÖK: Rendben. Darvas Bélát kérdezem, kíván-e szólni vagy kérdést feltenni. (Dr. Józsa István: Nekünk van időnk, de kettőre jön a román delegáció.) Szerintem belefér még az időnkbe.
Darvas Béla (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet) szóbeli kiegészítése
DARVAS BÉLA (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet): Elnök úr, a bizottság látta-e azt a határozati javaslatot, ami a mezőgazdasági bizottság előtt volt, illetve tervezetként készített?
ELNÖK: Nem, mi nem láttuk.
DARVAS BÉLA (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet): Mivel ehhez kértek tőlem anyagot, illetve ezzel kapcsolatban elmondtam a véleményemet, ezekből kiemelnék néhány dolgot.
Az egyik dolog ezzel a beszámolóval kapcsolatban az, hogy Magyarországon a független mellékhatás-vizsgálatok támogatásával kapcsolatban elég sok dolog megoldatlan. Ehhez költségvetési forrásokat kellene biztosítani, hiszen a másik dolog, ami egészen világosan látszik, hogy az Országgyűlés 2006-os határozata szellemének a magyarországi pályázati rendszerek nem feleltek meg. Nincsenek prioritásba téve ezek a típusú kutatások, és ezeknek a kutatásoknak a támogatása azért is problematikus, mert azok, amelyek nagyobb összegeket különítenek el hazai vizsgálati célra, általában vállalkozócentrikusak, és környezetvédelmi vállalkozó nincs. Tehát nincs prioritásban ilyen típusú vizsgálat Magyarországon a nagy pályázati rendszerekben, ha pedig van, akkor általában vállalkozóhoz, tehát önrészhez kötött egy ilyen vizsgálat lefolytatása.
Megemlíti a közvélemény független tájékoztatási rendszerének a kiépítését, amit én is fontosnak gondolok. Talán lényeges pont az is, hogy megalakult az Egészségügyi Géntechnológiai Hatóság szervezete is, és elkezdte a munkát. Ez felvet jó pár kérdést azzal kapcsolatban, hogy a már eddig, tehát tíz éve működő mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatósággal milyen kapcsolatot alakítson ki. Ez lényegesen megnehezíti annak a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottságnak a munkáját és működését, aminek az elnöke vagyok.
Tehát a jelen pillanatban azzal küzdök, hogy a két hatóság sok szempontból eltérő igényeit megpróbáljam összehangolni azzal a működéssel, amire mi képesek vagyunk. Tény az, hogy ezt a géntechnológiai bizottságot nem elsősorban egészségügyi célra hozták létre, tehát nem egészségügyi dokumentációk vizsgálatára, hanem nagyrészt agrárszakemberek alkotják, és nyilvánvaló, hogy nem lenne célszerű, ha ezek az agrárszakemberek gyógyszerfejlesztési területen véleményeket mondanának. Nagy szerencsénkre most van három kompetens orvos képviselőnk, akik ezt átmenetileg meg tudják oldani, de csupán úgy oldható meg ez a kérdés, hogy az Egészségügyi Géntechnológiai Hatóságtól csak saját, független szakértő által véleményezett anyagot tudunk befogadni jelen pillanatban, azaz átmeneti jelleggel működik a feléjük való munkánk, de ezt nyilván a törvénynek meg kell majd változtatni. Tudomásom szerint egyébként dolgoznak az FVM-ben ennek a géntörvénynek a módosításán, ez valószínűleg egyike azoknak a kérdéseknek, amelyeket feltétlenül érinteni kell majd.
Nagyon fontosnak érzem annak megjegyzését, hogy Magyarország mit közvetítsen ezen a területen az Európai Parlamentben. Ugyanis ez legfőképpen a nemzeti moratóriumok kérdésében merült fel, amely a MON 810-es genetikai eseménnyel kapcsolatos. Például a magyarországi moratóriumot ellenző országok valamennyien északi államok voltak, amelyek nem kukoricatermesztők - tehát Hollandia, Egyesült Királyság, Svédország, Finnország és Észtország -, és én személy szerint elég furcsának tartom, hogy a nem kukoricatermesztő országok igyekeznek a kukoricatermesztő országok ebbéli aktivitását megszabni. Nagyon furcsának tartom az európai uniós gyakorlatból azt, hogy a kukoricát tekintve az úgynevezett dokumentációvizsgáló - akiket egyébként a fajtatulajdonos választ meg - Hollandia és az Egyesült Királyság, ahol úgyszintén nem termesztenek kukoricát, miközben ezeket a dokumentációkat Franciaországnak, Olaszországnak és Magyarországnak kellene vizsgálnia, amelyek tulajdonképpen gazdaságilag érdekeltek.
Ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Orosz Sándor alelnök úr jelezte korábban, hogy szeretne hozzászólni.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Az időkorlátra is figyelemmel csak röviden. Egyrészt azt gondolom, hogy a jelentésről nekünk állást kell foglalni, és úgy gondolom, hogy mindenképpen helyénvaló, ha támogatjuk ezt a jelentést, hogy megismerje az Országgyűlés. Nyilván el fog készülni egy országgyűlési határozati javaslat a jelentés elfogadásával kapcsolatban a mezőgazdasági bizottságban, és gondolom, Darvas Béla annak az elemeiről szólt.
Mindenképpen fontosnak tartom rögzíteni, hogy a helyzet jó, de nem megnyugtató. Itt az elmúlt időszakban kétszer kellett - ha úgy tetszik, lobbieszközökkel, merthogy az érvek nem mindig működtek - eljárni annak érdekében, hogy a számunkra fontos moratóriumunkat fenntartsuk. Ez a jelentés nagyon plasztikusan rávilágít arra, hogy pénzügyi kérdés is, de nem csak pénzügyi kérdés, hogy ennek a státusznak a fenntartásához szükséges kutatásokkal hogyan állunk. Elképzelhető, hogy nagyon sok-sok pénz koncentrált felhasználásával el lehet oda jutni, hogy egy megkérdőjelezhetetlen érvanyagot össze tudunk állítani minden esetre szólóan, ami - a jelentésből is kiderül - azért nem fog menni, mert hiszen azért nyomulnak itt az ellenérdekek.
Tehát helyénvaló az a törekvés, hogy ezek a kutatások mindenképpen kapjanak támogatást, de ez az út vélhetőleg kicsit szélmalomharcszerű. Ezért legalább ilyen súllyal kellene az EU döntéshozatali mechanizmusát - ha tetszik, a lobbiszerepet - alakítani, és diplomáciai úton egy talán ennél kicsivel távolabbra mutató, de mindenképpen talán összességében megnyugtatóbb megoldást kellene átnyomni. Nevesen, hogy helyénvaló visszaállítani azt az EU-álláspontot, ami akkor volt, amikor beléptünk. Ez ugyanis, bár időben nem teszi feleslegessé a kutatásokat, mert azokat folytatni kell, de semmiképpen nem épít be a kutatásokba egy, a gazdasági érdekekkel való versenyfutást, amiben azért - tudjuk - a kutató a maga szempontrendszerével mindig lépéshátrányban van a gazdasági érdekmotiváltak nyomakodásával szemben. Tehát praktikusan azt gondolom, ha a mezőgazdasági bizottság kitér erre, akkor jó, ha nem, akkor meg nyilván a parlamenti vitában szükséges lenne hangot adni annak, hogy erre az oldalra is nagy súlyt fektessen a magyar kormány, próbálja meg az EU genetikailag módosított organizmusokkal kapcsolatos politikáját - ha tetszik - visszafordítani a számunkra gazdaságilag is, kutatásgyorsaságilag és nemzeti érdekeinknek is sokkal inkább megfelelő irányba.
Egyébként tehát azt javasolom, hogy támogassuk a jelentés megtárgyalását és elfogadását.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e valakinek még észrevétele, kérdése? (Nincs jelzés.) Ha nincs, rögtön felteszem szavazásra a kérdést, de szeretném kihasználni a lehetőséget, hogy mivel 10 perc múlva fogadjuk itt a román delegációt, hogy van-e valami üzenetük most, amiről tudnunk kellene, ha ez a téma esetleg felmerül. Szövetségeseink-e, azonosak-e az érdekeink? Ha erről nagyon röviden valamit mondanának!
HOMOKI BARBARA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A román GMO-politika úgy általában inkább a GMO-kat támogatja, de most a legutóbbi moratóriumunkról szóló szavazáskor bennünket támogattak. Úgyhogy ezt nagyon értékeljük.
ELNÖK: Akkor ezt megköszönhetjük. Ennyi elég is, köszönöm szépen. (Dr. Orosz Sándor: Korodi úr akkor képviselő volt?) Melyik tárcához tartozott, emlékeznek rá, a környezetvédelmi vagy mezőgazdasági tárcához?
HOMOKI BARBARA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tulajdonképpen együtt van, de azt hiszem, inkább a mezőgazdasági vonal erősebb.
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm. Kérem a képviselőtársaimat, hogy aki ezt a jelentést általános vitára alkalmasnak tartja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez is egyhangú.
Köszönöm szépen, akkor a mai bizottsági ülésünk véget ért, köszönöm szépen a tárca képviselőinek és Darvas Bélának, hogy megjelentek.
Mivel ez volt az utolsó bizottsági ülésünk, mert tudomásom szerint a 29-ei ülésnap előtt már nem kell bizottsági ülést tartanunk, ezért most hivatalosan elköszönünk egymástól, bizottsági ülésen legközelebb szeptemberben találkozunk. Mindenkinek szép napot kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 53 perc)
|
Dr. Nagy Andor |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin