KORB-22/2009.
(KORB-111/2006-2010.)
az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának
2009. szeptember 14-én, hétfőn, 9 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. június 15-ei ülésnapján elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvény *
Katona Kálmán ügyrendi javaslata *
Szavazás az ügyrendi javaslatról *
Hozzászólások, észrevételek *
Határozathozatal *
A bizottság 2009. II. félévi munkatervének megvitatása *
Határozathozatal *
Egyebek *
1. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. június 15-ei ülésnapján elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/9194/8. számon került iktatásra.)
(Záróvita és zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárásában)
2. A bizottság 2009. II. félévi munkatervének megvitatása
3. Egyebek
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság elnöke
Fetser János (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Császár Antal (független)
Katona Kálmán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Orosz Sándor (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Fetser János (MSZP) megérkezéséig Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) megérkezéséig Winkfein Csabának (MSZP)
Farkas Sándor (Fidesz) dr. Nagy Andornak (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz) megérkezéséig Katona Kálmánnak (független)
Dr. Rétvári Bence (KDNP) Császár Antalnak (független)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Baranyai Gábor főosztályvezető (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Megjelentek
Dr. Jánossy László (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 10 perc)
DR. NAGY ANDOR (KDNP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek! Időközben a bizottságunk határozatképessé vált, úgyhogy szeretném elkezdeni az ülést. Tíz órakor frakcióülésünk van, ezért szeretném, ha 10 óráig a mai napirendi pontokat le tudnánk zárni.
Tisztelettel köszöntöm a képviselőtársaimat az őszi évad első bizottsági ülésén, remélem mindenkinek jól telt a nyár. Megállapítom, hogy a mai bizottsági ülésünk helyettesítésekkel határozatképes.
A napirendi pontokat előzetesen kiküldtük, és szeretném megkérdezni képviselőtársaimat, hogy a három napirendi ponti javaslattal egyetértenek-e. Kérem, aki egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) A napirendi pontokat egyhangúlag elfogadtuk, a bizottsági ülésünk határozatképes.
Tisztelettel köszöntöm az első napirendi ponthoz érkezett meghívott vendégeinket. Úgy tudom, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól nem tudott senki sem eljönni, az előterjesztők sincsenek jelen. Képviselőtársunk, Farkas Sándor személyesen jegyezte az eredeti módosító javaslatot, de ő még nem ért ide vidékről, és úgy tudom, Szirbik Imre sem tud jelen lenni az ülésünkön. Viszont úgy tudom, az energetikai minisztériumtól van itt valaki munkatársként. Így van-e ez? (Nincs jelzés.) Onnan sincs.
Megkérem Baranyai Gábort, akit mint a jövő nemzedékek ombudsmanja hivatalának képviselőjét meghívtuk erre az ülésre, foglaljon helyet az asztalnál.
Röviden szeretném tájékoztatni a képviselőtársaimat, hogy miért került sor ennek a napirendi pontnak a tárgyalására. Talán emlékeztek rá, hogy a környezetvédelmi bizottság még egyik májusi ülésén tárgyalta a vízgazdálkodási törvény módosításával kapcsolatos javaslatot, amelyet Farkas Sándor és Szirbik Imre képviselőtársaink jegyeztek. Ennek a módosító javaslatnak az volt a lényege, hogy javaslatuk szerint az Országgyűlés adjon felmentést bizonyos esetekben - amikor termálvizet energetikai célokra hasznosítunk - az úgynevezett visszasajtolási kötelezettség alól.
A bizottság ülésén jelentős vita volt az ügyben, szólnak ugyanis érvek az mellett, hogy Magyarországon a megújuló energiákat támogatni kell. Az itt meghallgatott szakértői vélemények, valamint az ombudsmani hivatalból érkezett két képviselő, Zlinszky János és Baranyai Gábor meghallgatása és a személyes vélemények megfogalmazása után a bizottság többsége nem támogatta a visszasajtolási kötelezettség alóli felmentést. A parlament azonban ezt a bizottsági döntést felülbírálva a két képviselőtársunk, Szirbik Imre és Farkas Sándor módosító javaslatát elfogadta. A törvényt megküldték a köztársasági elnöknek, és a köztársasági elnök úr, élve az alkotmány által biztosított jogkörével, a törvényt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A bizottságunk emiatt tárgyalja újra ezt a törvényjavaslatot.
Tájékoztatásképpen még azt is el szeretném mondani, hogy a mi bizottsági ülésünket megelőzően a mezőgazdasági bizottság tárgyalta ezt az ügyet, ők azonban döntést nem hoztak, csak megvitatták. A gazdasági bizottság döntést is hozott, és információim szerint gyakorlatilag a köztársasági elnök mellett foglalt állást.
Ilyen előzmények után kerül sor a mi ülésünkre, amelyen két döntést fogunk hozni. Az egyik egy állásfoglalás lesz, amelyet kiosztottunk a képviselőtársainknak. Amennyiben ezt az állásfoglalást a többség el fogja fogadni, akkor bizottságunk egy módosító javaslatot terjeszt majd az Országgyűlés elé. Kiosztottuk-e ezt az állásfoglalást mindenkinek? (Nemleges jelzésre.) Akkor ezt mindjárt pótoljuk, lesz idő elolvasni, esetleg tartunk olvasási szünetet, nem lesz bonyolult szöveg.
Azt javaslom, hogy addig hallgassuk meg a jövő nemzedékek ombudsmanjának a képviselőjét. (Katona Kálmán jelez.) Előtte azonban Katona Kálmán képviselőtársam kért szót.
Katona Kálmán ügyrendi javaslata
KATONA KÁLMÁN (független): Nekem ügyrendi javaslatom van. Nem tudom, hogyan lehet egy indítványt úgy tárgyalni, hogy a kormány álláspontját nem ismerjük. Idekerült a levél, és nincs mellette semmi, hogy mit mond erről a kormány. Most mi itt magunkban - és minden bizottság - beszélgetünk róla? Az a kérdés, hogy mit mond a kormány ez ügyben. Addig nem szabadna tárgyalni! A kormány írja le az álláspontját. Azt akarja-e, hogy változatlanul menjen, esetleg dolgozik rajta, és valami normális vélemény lesz, de ezt átvenni magunkra, hogy most hogyan módosítjuk, azt gondolom, hibás megközelítés.
Nem beszélve arról, hogy megengedhetetlen, hogy a bizottsági ülésen most már nem hogy nem vesz részt a kormány megfelelő szinten - emlékezzetek rá, többször szóvá tettük, és kérem elnök urat, újra tegye szóvá a mai bizottsági elnökök értekezletén, hogy főosztályvezetői szint alatt egyáltalán ne küldjenek de senkit -, de az államtitkár jöjjön el, és mondja el, hogy mit gondol a kormány. De most kormány nélkül, tárcák nélkül dönteni, szerintem ez nem vezet semmiféle eredményre.
Tehát hallgassuk meg, amit akarunk, de szerintem nem szabadna ilyen körülmények között tárgyalni, már csak a precedensteremtés miatt sem. Tehát azt javasolom, hogy ezt a napirendet vegyük le, és kérjük fel a kormányt, hogy az álláspontját közölje a bizottsággal, és akkor vegyük vissza.
ELNÖK: Kíván-e valaki ehhez az ügyrendi javaslathoz hozzászólni? (Nincs jelzés.) Magam nem értek egyet mindenben Katona Kálmánnal. Abban egyetértek, miszerint tarthatatlan, hogy a kormányzat képviselői nincsenek jelen egy ilyen napirendi pont tárgyalásánál. Ez a kormány működésének egyfajta szimbóluma, bizonyítéka is.
Azért nem értek teljes mértékben egyet az egyébként jogos észrevétellel, mert szerintem a bizottságunk állást tud foglalni. Majd meglátom, mi lesz a végeredmény, de azt gondolom, nekünk meg kell erősítenünk a korábbi döntésünket. Tehát olyan nagyon új szempontokat nem tudok megfogalmazni. Az pedig, hogy a kormány ehhez miképpen viszonyul, a kormánynak lesz a dolga.
Szavazás az ügyrendi javaslatról
Ennek ellenére azt javaslom, hogy erről az ügyrendi javaslatról szavazzunk, hiszen ügyrendi javaslatként hangzott el. Aki egyetért Katona Kálmán javaslatával, vagyis azzal, hogy ne tárgyaljuk az első napirendi pontot, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Négy igen. Aki nem támogatja Katona Kálmán javaslatát, és egyetért azzal, hogy tárgyaljuk meg az ügyet, szavazzon! (Szavazás.) Tizenegy. Tehát a többség szemmel láthatóan egyetért azzal, hogy a bizottság foglaljon állást ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Rátérve a napirendi pont tárgyalására, megadom a szót Baranyai Gábornak, aki, úgy tudom, kíván szólni. A kolléga is?
DR. JÁNOSSY LÁSZLÓ (Országgyűlési Biztosok Hivatal): Dr. Jánosssy László vagyok.
ELNÖK: Azt javasolom, hogy egy hozzászólás legyen, és lehetőleg Baranyai Gáboré, mert nem lesz annyi időnk a napirendi pont megtárgyalására, hogy mindenkinek szót adjunk. Úgyhogy megadom a szót Baranyai Gábornak.
Dr. Baranyai Gábor (OBH) tájékoztatója
DR. BARANYAI GÁBOR (Országgyűlési Biztosok Hivatala): Köszönöm szépen, elnök úr. Jánossy László kollégám, ha esetleg olyan típusú műszaki kérdések merülnének fel, amihez én kevés vagyok, majd segít.
Még egyszer köszönjük, hogy itt lehetünk, a korábbi álláspontunkat teljes mértékben fenntartjuk. Nevezetesen, hogy mint a jövő nemzedékekért felelős parlamenti tisztviselő, az ombudsman úr nem támogathat egy olyan javaslatot, ami gyakorlatilag egy nem vagy korlátozottan megújuló erőforrás előreláthatóan rendkívül korai kimerítését segíti elő.
Korábban környezetpolitikai, illetve alkotmányos aggályokat is felvetettünk, ehhez hasonló érvelés meg is jelenik a köztársasági elnök úr levelében. Úgy minden tekintetben fenntartjuk a korábbi álláspontunkat, nevezetesen hogy az elfogadott módosítás rossz irányba viszi el a felszín alatti vizek kezelését.
Még egyetlen kis hozzátennivalóm lenne a korábbi állásponthoz. Folyik a bányatörvény módosítása, és bár arra a napirendi pontra expressis verbis nem lettünk felkérve, azonban van egy olyan összefüggés a két dolog között, amire szeretném a tisztelt bizottság figyelmét felhívni. Nevezetesen, hogy az európai vízpolitika alapja a 2060. számú EK-irányelv, amit víz keretirányelvnek hívunk, ami a felszín alatti vizek tekintetében két paraméter vonatkozásában határozza meg a jó vízállapotot, nevezetesen a víz kémiai és mennyiségi állapotát. 2015-ig el kell érni a jó vízmennyiségi állapotot, ami esetünkben azt jelenti, hogy nem kezdjük el korlát nélkül kipumpálni a felszín alatti vizeket.
A bányatörvény ehhez akképp... (Folyamatos zaj.)
ELNÖK: Bocsánat, egy kis csöndet szeretnék kérni, mert zavar, én például nem hallom rendesen a hozzászólót, őt pedig zavarhatja, hogy beszélünk. Kérem, tiszteljük meg azzal, hogy csendben maradunk. Köszönöm.
DR. BARANYAI GÁBOR (Országgyűlési Biztosok Hivatala): Köszönöm szépen. Tehát a víz keretirányelv előírja a kémiai, illetve - jelen esetben még fontosabb - a jó mennyiségi állapot elérését. A bányatörvény által bevezetni tervezett módosítások, így különösen a hatósági jogkörök elvonása a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségektől megbontaná ezeknek a víztesteknek az egységes kezelését, gyakorlatilag egy meglehetősen önkényes határt húz, hogy onnantól lefelé más engedélyezi ezeket a kitermeléseket.
Azon túl, hogy megbontjuk ezt az egységes szemléletet, amelyet ez az európai jogszabály meglehetősen progresszív módon előír számunkra, veszélybe kerül a társadalmi szervezetek részvételi joga is. Ugyanis szeretnék emlékeztetni a Legfelsőbb Bíróság 2004/1. jogegységi döntésére, amely arról szól, hogy amennyiben a környezetvédelmi felügyelőség az engedélyező hatóság, illetőleg a szakhatóság, akkor a társadalmi szervezeteknek automatikusan ügyféli jogállása van ezekben az ügyekben. Ha pedig ezt áttelepítjük a bányakapitányságokra, akkor ez a társadalmi részvételi lehetőség automatikusan szűkül.
Úgyhogy - fenntartva a termálvíz energetikai hasznosításával kapcsolatos korábbi véleményünket - szeretném erre az egy jogi, technikai vagy államszervezési kérdésre is felhívni a tisztelt bizottság figyelmét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Dr. Jánossy Lászlóhoz:) Kívánja-e kiegészíteni a Baranyi Gábor által elmondottakat valamivel? (Dr. Jánossy László: Nem kívánom.) Köszönöm szépen.
Kérdezem a bizottság tagjait, kíván-e valaki élni a hozzászólás jogával. (Velkey Gábor jelez.) Egy jelentkezőt látok, Velkey Gábor képviselőtársamnak adok szót. (Katona Kálmán jelez.) Utána Katona Kálmán következik.
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon régen volt ennek a törvénynek a parlamenti és bizottsági vitája. Az akkor elmondott álláspontomat nem fogom megismételni, csak szeretném egyértelműen felhívni a figyelmet arra, hogy környezetvédelmi, közigazgatási, hatósági eljárási szempontból sem tartottuk akkor sem és jelenleg sem tartjuk alkalmasnak a törvényt. Ez egy elhibázott irány, komplexebben kellene kezelni, általában a megoldási javaslat problematikus. Olyan mentességeket és egyedi eljárásokat eredményez, ami rossz irányba vezet Magyarországon. Tehát az az irány, amit megfogalmazott ez a tervezet, helytelen. A köztársasági elnök úr észrevétele lényegében az összes ilyen kritikai észrevételt, ami a parlamenti akár általános, akár részletes vitában vagy akár az ombudsman észrevételében elhangzott, ezt mind visszaigazolta. Ezért úgy gondolom, hogy a törvényt nem szabadna semmi esetre sem elfogadni.
A zárószavazás előtti, itt helyben kiosztott bizottsági módosító javaslat a legsúlyosabb problémákat kezeli. Úgy gondolom, ebbe az irányba lehetne menni. Az általános vitában legutóbb erről beszéltünk, hogy az előterjesztők mehetnének ilyen irányú kompromisszumot keresve, ez nem következett be. Kíváncsi leszek majd az ő álláspontjukra, ha azt megtudhatjuk, hogy hogyan állnak ehhez a módosító javaslatunkhoz. Magam fenntartom azt a korábban fenntartott véleményt, hogy ez rossz irány, és komplexen megközelítve kell a kérdést kezelni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Katona Kálmáné a szó.
KATONA KÁLMÁN (független): Majdnem mindent elmondott Velkey képviselő úr. Azt szeretném mondani, hogy ha olvastam volna az elnök úr javaslatát, akkor nem javasoltam volna a levételt. Mert ez akkor nem volt még a kezünkben. Úgyhogy így már visszavontam volna, tehát beszéljünk erről.
Köszönöm.
ELNÖK: Elnézést kérek, hogy nem osztottuk ki időben, ez hiba. Kér-e még valaki szót? (Jelzésre.) Józsa István képviselőtársamé a szó.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Azt hiszem, messzemenően igaza van mindenkinek, aki azt a véleményt fejti ki - a köztársasági elnök úrral együtt -, hogy a kérdés komplex vizsgálata célszerű, mert nagyon sok vetülete van, nagyon sok célt, szempontot, európai jogszabályt kell figyelembe venni. A gazdasági bizottság múlt heti ülésén mi is úgy foglaltunk állást, hogy figyelembe kell venni, és annak megfelelő irányba haladjon tovább, mint amit a köztársasági elnök úr javasolt.
Ezzel együtt úgy látom, hogy amit az elnök úr beterjesztett elénk, ennek a komplex kezelésnek egy kis részét helyesen kezeli.
ELNÖK: Akkor, ha nincs több hozzászólás, nem kívánom megismételni az érveket. A helyzet ugyanaz, mint a legutóbbi bizottsági ülésünkön, a környezetvédelmi bizottság jó lelkiismerettel a két képviselőtársunk módosító javaslatát akkor sem, és most sem tudja elengedni. Azt hiszem, ez a lényeg, és persze ezt szakmai érvekkel is alá tudnánk támasztani.
Sikerült-e mindenkinek elolvasni ezt az ajánlást? Azért fogalmaztuk meg az ajánlást, mert a Házszabály az ilyen esetekre, amikor a köztársasági elnök megfontolásra küld vissza törvényeket, lehetővé teszi a bizottságok számára, hogy úgynevezett ajánlást fogalmazzanak meg. Ezzel a Házszabály adta lehetőséggel kívántunk élni. Ez az ajánlás gyakorlatilag megerősíti a bizottság korábbi álláspontját, egyetért a köztársasági elnök által ismertetett érvekkel, és ennek alapján nem javasolja a vízgazdálkodási törvény tervezett módosítását.
A Házszabály lehetővé teszi azt is, hogy az ajánlással egyidejűleg egy zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtsunk be. Ezt is a mai bizottsági ülésünkön megtennénk. Ez a módosító javaslat gyakorlatilag fenntartaná hatályában az eredeti törvényjavaslatot, tehát nem tenné lehetővé az úgynevezett visszasajtolási kötelezettség megkerülését.
Kérem a képviselőtársaimat, hogy aki ezzel az ajánlással egyetért, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Egyhangú. (Kis Péter László: Tartózkodtam.) Elnézést, Kis Péter tartózkodott. Ellene? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen.
Kérdezem a bizottság tagjait, támogatják-e, hogy a bizottság módosító indítványt nyújtson be a Házszabály megfelelő rendelkezései alapján az Országgyűlésnek. Aki ezzel egyetért, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Tizenöt. Ellene? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Szavazás.) Három tartózkodás. Tehát a bizottságunk mind az ajánlást, mind a módosító javaslatot a többség szavazataival támogatta, illetve elfogadta.
Ezzel az első napirendi pontot le is zárjuk, köszönöm szépen a részvételt.
A bizottság 2009. II. félévi munkatervének megvitatása
Áttérünk a bizottsági ülésünk következő napirendi pontjára. Remélem, megkapták legalább itt a bizottsági ülés előtt - bár interneten is fent van - a bizottság II. félévi munkatervét. Szükséges-e egy rövid olvasási szünet? (Nincs jelzés.)
Kérdezem képviselőtársaimat, van-e valakinek a munkatervvel kapcsolatban észrevétele, kérdése, hozzászólása. (Nincs jelzés.)
Amennyiben nincs, akkor kérem képviselőtársaimat, hogy aki egyetért a II. félévi munkatervünket, jelezze kézfeltartással. (Szavazás.) Ki van ellene? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Nincs jelzés.) A bizottság ezt egyhangúlag elfogadta.
A harmadik napirendi pont az egyebek. Az egyebek napirendi pont kapcsán tájékoztatom a bizottságot, hogy a héten már nem kell bizottsági ülést tartani, ellenben jövő héten kedden a szokásos időben lesz egy rendes ülésünk. Egyébként igyekszünk a kedd 13 órás időpontokat tartani, a mai azért rendkívüli, mert egy hete még úgy volt, hogy ma tárgyalja a parlament a vízgazdálkodási törvény módosítását, közben pénteken egy héttel eltolták, de mi ezt csütörtökön még nem tudhattuk.
Tehát 22-én lesz egy rendes ülésünk, és itt tájékoztatásképpen szeretném elmondani, hogy amennyiben megfelelő módon elő tudjuk készíteni, akkor javasolom, hogy foglalkozzunk a BKV kapcsán azzal, hogy Budapesten hogyan lehetne a BKV problémáit a jövőben úgy megoldani, hogy valamilyen módon a környezetvédelem szempontjait is figyelembe vegyék. Tehát lehet-e környezetbarát autóbuszokkal kiváltani azt a buszparkot, amivel most a BKV közlekedik, és javasolnám azt is, hogy röviden foglakozzunk a budapesti közlekedéssel, kifejezetten környezetvédelmi szempontból.
Amennyiben a hét közepére nyilvánvalóvá válik, hogy érdemes egy ilyen ülést tartanunk, a szakértői vélemények, illetve a kormányzati álláspont beérkezik, akkor a két alelnökkel és a budapesti képviselőkkel szeretnék erről előzetesen egy konzultációt lefolytatni.
Erről döntenünk nem kell, ezt csak tájékoztatásképpen mondtam. A BKV szinte naponta szerepel az újságcikkekben - nem emiatt, hanem egyéb botrányok miatt -, és ennek kapcsán úgy gondolom, ezzel a környezetvédelmi bizottság is foglalkozhat.
A másik, amit biztosan meg kell tárgyalnunk a jövő héten, a zárszámadás. Tehát ezt mindenképpen meg kell tárgyalnunk a keddi ülésünkön. Úgyhogy előzetesen a keddi ülésről ennyit szerettem volna mondani.
Van-e valakinek az egyebek között észrevétele? Akár ezzel a tervezett napirendi ponttal, ami a közösségi közlekedés környezetvédelmi szempontjait igyekszik áttekinteni. Van-e ezzel kapcsolatban észrevétel?
(Jelzésre.) Katona Kálmán képviselőtársamé a szó.
KATONA KÁLMÁN (független): A parlament összes budapesti képviselőjével kíván az elnök úr a BKV-ról tárgyalni?
ELNÖK: Nem, a bizottság összes budapesti képviselőjével. (Közbeszólások.) Jó, nem fogalmaztam egyértelműen. A bizottságunk azon tagjaival szeretnék konzultálni, akik egyben a fővárosi közgyűlés tagjai is. (Közbeszólások.) Vagyis Katona Kálmánnal. (Derültség, közbeszólások.) Javasolom, hogy az egyéb javaslatokat írásban terjesszétek be, és majd megfontolom. Még nem tudom, mikor konzultálunk, valószínűleg pénteken.
(Jelzésre.) Velkey Gábor képviselőtársamé a szó.
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen. Szerintem nagyon helyes, ha a helyi közlekedéssel akarunk foglalkozni, mert alapvetően töménytelen mennyiségű környezetvédelmi problémát vet fel, nyilván nemcsak a budapesti és nem csak a BKV, hanem az összes nagyvárosi és nem nagyvárosi helyi közlekedés is.
Ezért azt javasolom, hogy ebből adódóan tágabban értelmezzük a kérdést, és akkor fogjuk tudni alaposan körbejárni az ügyet, szakmai alapon - kevésbé a BKV körüli mostani politikai, környezetvédelmi ügyekhez azért kevésbé kötődő politikai ügyek kapcsán -, ha megfelelő színvonalú szakmai anyagokat kapunk előtte. Tehát azt szeretném kérni, hogy úgy tűzzük ki a bizottsági ülés időpontját, hogy a beérkezett szakértői anyagot mindenki a saját szakértőjével együtt rendesen meg tudja nézni. Különben pedig helyesnek tartom az ötletet, tehát támogatom.
Köszönöm.
ELNÖK: Levelet írtam a környezetvédelmi miniszternek, a belügyminiszternek és az energiaügyi miniszternek is, és a levélben ez szerepel. Tehát nem a BKV-ra kívánok koncentrálni, hanem Magyarországon a közösségi közlekedéssel foglalkozni, kifejezetten környezetvédelmi szempontból, és megismerni azt a kormányzati álláspontot, ami van. Remélem, erre lehetőséget kapunk.
Ezek a levelek nem érkeztek még vissza, tehát akkor érdemes foglalkoznunk az üggyel, ha ezt megfelelően körbe tudjuk járni. Nem kívánok a BKV körüli botrányokra koncentrálni, mert az nem a mi bizottságunk feladata, de azt gondolom, hogy a BKV jövőjéről, egyáltalán a közösségi közlekedésről most érdemes beszélgetni, mert most figyelnek rá, és ilyen napirendi pontunk korábban még nem volt. Ez az apropó vezetett oda, hogy foglalkozzunk vele. De azt, hogy érdemben foglalkozni tudjunk vele, még nincs annyi információm, hogy el tudjam dönteni, de ezen a héten meg fog történni.
Van-e valakinek még kérdése az egyebek kapcsán? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor mindenkinek szép napot kívánok, és jövő kedden egy órakor találkozunk. Köszönöm mindenkinek a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 36 perc)
|
Dr. Nagy Andor |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin