KORB-24/2009.
KORB-113/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2009. szeptember 29-én, kedden 13 órakor
a Képviselői Irodaház 562. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Elnöki megnyitó, napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Általános vita) *
Csuka Mária szóbeli kiegészítője *
Horváth Sándor szóbeli kiegészítője *
Dr. Kling István szóbeli kiegészítője *
Tájékoztató Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtérre vonatkozó környezetjogi szabályozás megfelelőségéről, azok betartásának rendjéről és eredményességéről *
Hónig Péter szóbeli kiegészítője *
Bibók Zsuzsanna szóbeli kiegészítője *
Molnár Zsolt szóbeli kiegészítője *
Fohsz Tivadar szóbeli kiegészítője *
Szarvas Gábor szóbeli kiegészítője *
1. a) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (10554/1. szám)
2. Tájékoztató Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtérre vonatkozó környezetjogi szabályozás megfelelőségéről, azok betartásának rendjéről és eredményességéről
Tájékoztatást ad:
Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium képviselője
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselője
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal képviselője
3. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP) alelnök
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) alelnök
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Császár Antal (független)
Katona Kálmán (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Fetser János (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Kis Péter László (MSZP) megérkezése előtt dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) Balogh Józsefnek (Fidesz)
Csuka Mária főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Horváth Sándor megbízott főigazgató-helyettest (Állami Számvevőszék)
Dr. Kling István államtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Kóthay László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Hónig Péter miniszter (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Szoboszlay Miklós osztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Molnár Zsolt alosztályvezető (Budapest Főváros Önkormányzata)
Fohsz Tivadar, a XVII. Kerületi Önkormányzat alpolgármestere
Szarvas Gábor környezetvédelmi igazgató (Budapest Airport)
Márki László magánszemély
(Az ülés kezdetének időpontja: 13.06 óra)
Elnöki megnyitó, napirend elfogadása
DR. NAGY ANDOR (KDNP), a bizottság elnöke, továbbiakban: ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek a vendégektől a késésért. A helyettesítésekkel a bizottsági ülésünk határozatképes. Arra szeretném kérni a képviselőtársaimat, hogy szavazzuk meg az előzetesen kiküldött napirendet. Aki a napirendi pontokkal egyetért, kérem, tegye fel a kezét. Egyhangú. A mai napon az egyebek mellett két nagyobb napirendi pontot fogunk tárgyalni. Kezdjük a költségvetéssel és az ehhez kapcsolódó ÁSZ-jelentéssel. Köszöntöm a bizottsági ülésünkön megjelent környezetvédelmi minisztériumi képviselőket. Külön köszönöm két államtitkár úrnak, hogy a napirendi pont tárgyalásán ilyen magas szinten képviselik a tárcát, köszöntöm Kling Istvánt és Kóthay Lászlót is. Ha jól tudom, akkor a kolléganőjük is a környezetvédelmi tárcától érkezett. Ha a nevét nem adtuk le előzetesen, arra kérem, a jegyzőkönyvnek mutatkozzon be. Nem látom leadva a nevét, elnézést kérek. (Csók Csilla.)
Tisztelettel köszöntöm Csuka Máriát, aki állandó vendég már nálunk költségvetési ügyekben, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettesét és Horváth Sándor megbízott főigazgató-helyettest az Állami Számvevőszéktől.
Amennyiben nincsen észrevétel a napirendi javaslattal kapcsolatban, rátérünk az első napirend tárgyalására. Arra szeretném kérni a vendégeket, hogy egyben tárgyaljuk a költségvetést, érthető módon az ÁSZ-jelentéssel. Először a Pénzügyminisztérium képviselőjének adok szót, utána az Állami Számvevőszék képviselőjének és a végén megadjuk a tárcának is a lehetőséget. Akkor Csuka Máriáé a szó.
Csuka Mária szóbeli kiegészítője
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A kormány T/10554. számon beadta az Országgyűléshez a 2010. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatát. Mint ahogy az előző években is szokásos volt, ez a törvényjavaslat is úgynevezett tiszta törvényjavaslat, tehát a hozzá kapcsolódó szaktörvények külön kerülnek benyújtásra. Az elmúlt évekhez képest megváltozott a törvényjavaslat szerkezete, mert a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény alapján különböző mellékletek és különböző szerkezetek alakultak ki a fő kötetben és a mellékletekben is. A legfontosabb változás, hogy csak két alrendszerből tevődik össze az államháztartás az eddigi négy helyett. A központi kormányzat és az önkormányzatok alrendszere került külön bemutatásra és a prezentációs táblák is így készültek el.
Tartalmazza a költségvetési törvényjavaslat a többségi állami tulajdonú társaságok várható eredményét, és tájékoztatót tartalmaz a kötelezettségvállalásokról is 2013-ig. Illetve 2013-ig az államháztartás főbb számainak alakulása is megtalálható a fejezeti kötetek 1. mellékletének az elején.
A közpénzügyi törvény szerint szerepel a fő kötetben a költségvetés külső és belső tétel szerinti megbontásban. A külső tételek azok a tételek, amelyek egyedi jogosultságot vagy kötelezettséget hoznak létre különböző törvények vagy rendeletek alapján. A költségvetés tervezésekor, ami augusztus elején történt meg, rendkívül nagy volt a bizonytalanság a világban és az unióban, illetve a Magyarországon megismerhető gazdasági folyamatokkal kapcsolatban. Ezért rendkívül bizonytalanul tudtuk a prognózisokat elkészíteni.
Alapvetően 2010-től a fejlett országok némi bővülésére terveztünk, ami az exportbővülésünket hozhatja maga után és így a GDP is növekedhet, de összességében 2009-hez képest még 0,9 százalékos GDP-csökkenéssel számoltunk.
Éves szinten egy százalék feletti létszámcsökkentéssel kalkuláltunk és az átlagos éves infláció 4,1 százalék körül alakult. Mind a lakossági, mind a közösségi fogyasztást ugyan mérsékelt ütemben, de még mindig a csökkenés jellemzi, a közösségi fogyasztás -2,1 százalékkal, a háztartási fogyasztás -2,1 százalékkal csökken 2010-re várhatóan.
A 2010. évi költségvetés mozgásterét nemcsak ezek az elég aggasztó makromutatók korlátozták, hanem ez a közpénzügyi törvény, ez a 2008. évi LXXV. törvény, ami szigorú korlátokat írt elő a különböző korlátok és az elsődleges egyenlegek tekintetében. A legfőbb szabály, hogy a 2010-11 évben az államháztartás alrendszereinek elsődleges kiadási főösszege, amiből le kell vonni az uniós és a költségvetési szervek saját bevételeit, legfeljebb a GDP növekedésének a felével emelkedhet. Ez a szigorú korlát nagyon kicsi mozgásteret hagyott a költségvetés tervezésénél. Ezek alapján az államháztartás hiánya 4 százalékkal csökken, ez a pénzforgalmi szemléletű hiány a GDP-hez képest, 2013-ra ez -2 százalékra fog mérséklődni terveink szerint.
Az uniós szempont szerinti hiányelszámolás, az SA95-ös rendszer szerint a hiánycél -3,8 százalékban került meghatározásra. A maastrichti adósságmutató 76,7 százalék, a 2009. évi 73 százalék volt a GDP arányában.
A törvényjavaslat fő számai: a központi kormányzati bevétel 13 milliárd 658,6 milliárd forint, a kiadások 13 ezer 529 milliárd forint, a hiány 870,3 milliárd forint. Mind a költségvetési fejezetek bevételei és kiadásai és mind az államháztartás összbevétele jelentősen csökkent az előző évihez viszonyítva. A fejezeti bevételek például 3,1 százalékra csökkentek és a költségvetési fejezetek kiadásai 5,4 százalékkal mérséklődtek, 3483,3 milliárd forintra.
A tervezet tartalmaz jelentős tartalékot továbbra is. Négy rendszerből állnak a tartalékok mintegy 311 milliárd forint értékben. 57 milliárd forint az általános tartalék, ami az előre nem várható fejleményekre lett elkülönítve, a céltartalék 125 milliárd, a stabilitási tartalék 79 milliárd és a kamatkockázatokra pedig 50 milliárd forint lett tartalékba helyezve. Az unióból érkező költségvetésen keresztül működő transzferek esetében is látható, hogy 2010-ben alacsonyabb bevételekkel kalkuláltunk. A 2004 és 2006 közötti nemzeti fejlesztési tervre már nincsen kifizetés, mert azok a programok lezárultak.
Az unióból jött források szinte teljesen a 2007-13-as támogatási rendszerben foghatók meg. Az unióból 6455,9 milliárd forint támogatás jön, amihez a költségvetés 188 milliárdot tesz, tehát összesen 834 milliárd forint beruházásokra számolhatunk a strukturális alapok, a kohéziós alapok és a vidékfejlesztési programok keretében. Ez 2009-ben terv szerint 957 milliárd forint volt összesen, tehát ez is csökkenő.
A környezetvédelem részesedése az államháztartás kiadásait vizsgálva 2010-ben 1,5 százalék, ez mintegy 173 milliárd forint, aminek mintegy 55 százalékát az uniós támogatások teszik ki.
A KVvM fejezete konkrétan 2010-ben 31,6 milliárd támogatással 9,8 milliárd bevétellel, tehát 41,4 milliárd forint kiadással indul a 2010-es évre.
A központosított bevételek között nagy változás nincs a 2009. évhez viszonyítva, 2009-ben 33,4 milliárdot terveztünk, tehát a termékdíj- és a vízkészletjárulék-soron, ez 2010-ben 33,2 milliárdra alakul, tehát majdnem azonos.
A környezetvédelmi fejezetben jelentős változás, hogy a beruházási sorainkból az egyik legfontosabb és legjellemzőbb sor a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése beruházási rész eltűnt, tehát a sor nem került feltöltésre, mert elértük azt, amit 2007-ben elindítottunk, hogy a Vásárhelyi-terv fejlesztései szintje egy az egyben a KEOP uniós támogatásaiból kerülne megoldásra száz százalékos uniós támogatás mellett.
A törvénytervezet normaszövege rendelkezik a széndioxidkvóták eladásával kapcsolatban normaszöveg szinten, mind az uniós széndioxidkvóta, mind pedig a kiotós széndioxidkvóta eladásával kapcsolatban szerepel, hogy az esetleges bevételt melyik sorra kell elszámolni.
Még szerepel a költségvetési törvényben, ami talán érdekes lehet, hogy az szja 1 százalékát szintén újra két ágra lehet felajánlani, amennyiben nem egyháznak megy a felajánlás. Az egyik a parlagfű, a másik pedig a nemzeti tehetségprogram. Ami tavaly volt, az illegális hulladéklerakók, azok kikerültek ebből a körből.
Tisztelt Bizottság! Ezen rövid bevezető és majd a kérdésekre adandó válaszok után kérem, hogy a tervezetet fogadják el általános vitára alkalmasnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót az ÁSZ képviselőjének.
Horváth Sándor szóbeli kiegészítője
HORVÁTH SÁNDOR (Állami Számvevőszék): Tisztelt Bizottság! Az Állami Számvevőszék az eddigi évek gyakorlatának megfelelően elkészítette a véleményét azzal a különbséggel, hogy ebben az évben fejezetenkénti önálló függeléket nem készítettünk, részben a rendelkezésünkre álló idő, részben pedig kísérleti megfontolások miatt. Tehát így az egyes fejezetekre vonatkozó összesített megállapítások önálló függelékként nem jelennek meg. Ezt előrebocsátásul kívántam csak elmondani, hogy ne keressék ezekben a kötetekben, tekintettel arra, hogy eredetileg sem volt szándék, hogy a rendelkezésre álló időben ezt megvalósítsuk, illetve más kísérleti megoldást is próbáltunk megvalósítani. Részben a tervezés folyamatánál a megújításra vonatkozó ÁSZ-javaslatok figyelembevételével, részben pedig, mint említettem, a rendelkezésünkre álló idő alapján.
Az Állami Számvevőszék a makrogazdasági folyamatokkal nem foglalkozott, csak olyan mértékben, amilyen mértékben ez feltétlenül szükséges volt, hiszen a már idézett költségvetési felelősségről szóló törvény végül is az ezzel kapcsolatos feladatokat, ha úgy tetszik, a Költségvetési Tanácshoz telepítette. Tehát mi nem kívántunk ezzel kapcsolatban külön makrogazdasági elemzésekbe bocsátkozni. Természetesen a makrogazdasági kockázatokra azért felhívtuk a figyelmet, illetve felhívjuk a figyelmet.
Egyetértve az előttem szóló pénzügyminisztériumi képviselővel, meg kell erősítenem, hogy a legnagyobb kockázatot ezen a területen a makrogazdasági folyamatok alakulása és ezen belül is a gazdasági élet változása, alakulása jelenti. A mi véleményalkotásunkat részben nehezítette az, hogy viszonylag későn kaptuk meg ezeket az adatokat, viszonylag kevés adatot kaptunk sajnos, hogy megfelelően tudjuk minősíteni az egyes területeket, illetve, hogy a költségvetés megalapozását szolgáló törvények vitája párhuzamosan folyik a költségvetési törvény vitájával.
Ugyanakkor előnyként kell megjegyeznem, ami sajnos a munkánkat nem segítette, hogy az adójogszabályok elfogadására már korábban sor került, tehát ez ebből a szempontból kedvező.
Az egyes területekre vonatkozóan azt kell mondanom, hogy a költségvetést még az átállás nehézsége folytán, úgy érzem, a régi megoldás szerint érdemes alrendszerenként nézni. Két alrendszerében is komoly feszültségek, illetve kockázatok vannak. Említettem a makrogazdasági területet. Sajnos a nemzetgazdasági bevételek döntő többségét kitevő adóbevételek jelentős részénél nem volt módunk arra, hogy az adatok ismeretében ezeknek a megvalósulását, illetve kockázatait felmérjük. Ez nem jelenti azt, hogy ezek, a gazdasági folyamatok megfelelő alakulása esetén nem teljesülhetnek. Ez egyedül azt jelenti, hogy sajnos az Állami Számvevőszéknek nem volt módjában ezt adatok és hatástanulmányok, illetve a különböző számítások alapján véleményezni. Ugyanakkor a nemzetgazdasági kiadások jelentős részére vonatkozó előrejelzések a különböző szaktárcáknál, tehát értem ez alatt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium előrejelzését, ezek jól kidolgozottak voltak, ezek megalapozottságát meg tudtuk ítélni és megalapozottnak is ítéltük. A fejezeteknél természetszerűleg tapasztalható az, ami a kormányzati szándék volt, a költségvetési kiadások csökkentése, visszafogása a bevételek növekedése, kivéve a prioritásokat élvező területeket.
A mi tapasztalataink szerint a fejezetek a kormányzat által kiadott irányelveknek megfelelően terveztek, ettől való eltéréseket, súlyosabb hiányosságokat nem tapasztaltunk. Ugyanakkor az ellenőrzéseink, illetve a megkapott adatok elemzése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy egyes területeken a fejezeteknél is feszültségek vannak. Ezek a gazdálkodás során, tehát a 2010. évi gazdálkodás során valószínűsíthetően további megtakarítási, szigorítási, átcsoportosítási szükségletekkel járnak.
Tudom, hogy nem tartozik a bizottság hatókörébe, azért az általános feltételek közé tartozik az elkülönített pénzügyi alapok rendszere is, amely immáron a központi alrendszerhez tartozik. Ezen belül ki kell emelnem a Munkaerő-piaci Alapnak a súlyát és az ezzel kapcsolatos kockázatot, tekintettel arra, hogy itt a Munkaerő-piaci Alapnál két oldalról is kockázatot vélünk, illetve úgy gondoljuk, hogy kockázatos.
Egyrészt a befolyó bevételeket a gazdasági események függvényében, másrészt sajnos a gazdasági életben kedvezőtlenül még meglévő jelenségek következtében a munkanélküliség és így a pénzbeli és egyéb ellátások folyósításának a pénzügyi fedezete területén is kockázatokat látunk. A társadalombiztosítási alapoknál úgy tűnik, hogy a meghozott intézkedések rövid távon mind az Egészségbiztosítási Alapnál, mint a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a költségvetési támogatás figyelembevételével, hiszen itt jelentős költségvetési támogatásról van szó, amellyel az állam a különböző feladatokat támogatja, egy kvázi egyensúly alakult ki, egy bizonyos hiány mellett, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a törvény által előírt nullszaldós egyensúly. Ugyanakkor, amennyiben ezeknél az alrendszereknél további előrelépés, a változásnak az eddig is megfogalmazódott igénye nem történik meg, akkor a már meglévő feszültségek adott esetben 2010-ben tovább fokozódhatnak, és főleg az Egészségbiztosítási Alap területén további finanszírozási gondokat jelenthetnek.
Problémákat, illetve kockázatokat tapasztaltunk az önkormányzati alrendszernél, amely most már teljesen önálló alrendszer. Itt a kormányzat forráscsökkentést kíván megvalósítani. Az úgynevezett és a sajtóban mindenütt elhangzott 120 milliárdos forráskivonást végül is mi így teljes összegében nem találtuk meg, tehát konkrétan ennél többet, illetve kevesebbet is találtunk. Ezeknek a területeknek a különböző oktatási, kulturális, szociális ellátási feladatok szűküléséből adódó visszafogása adódik az önkormányzati támogatások negyedrészének a csökkentésénél. A fejlesztési támogatások átterelését kívánja megvalósítani a kormányzat az EU felé, illetve a különböző üdülőhelyi, ápolási, sportfeladatok területén megvalósuló elvonások azok, amelyek itt érvényesülhetnek. Ismerve az önkormányzatok eddig is meglévő forrásszegénységét, illetve egyes önkormányzatoknál a nehéz gazdálkodási körülményeket, komoly kockázatokat hordoz magában.
Ami a bizottság illetékességi körébe tartozó fejezetet, illetve területet illeti, részletesebben nem kívánom elemezni. Itt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajnos nem tartozott a prioritást élvező minisztériumok közé, tehát ebből a szempontból érzékelhető az a kiadáscsökkentés, ami a fejezetek döntő többségénél megvalósult. Alapvető szabálytalanságot az ellenőrzés során ilyen szempontból nem találtunk, tehát különböző, itt már elhangzott, kiadáscsökkentő, előirányzatot összevonó összevonásokra került sor, ezeknek egy része is átterelésre került az uniós források területére.
Itt szeretnék kitérni arra, hogy szerettük volna megvalósítani az F12 környezetvédelmi funkciónak az ellenőrzését kísérleti jelleggel, miután tudvalevő, hogy a költségvetési törvényjavaslatokban a kormány kötelessége az államháztartási törvény figyelembevételével, illetve előírásai alapján, hogy az egyes funkcióknak megfelelően is jelenítse meg, mutassa be ezeknek az alakulását. Kísérletet tettünk ezeknek a funkcióknak a feltérképezésére, illetve összefogására. Meg kell mondanom azt, hogy sajnos annak ellenére, hogy ez a funkcionális felépítés, illetve bemutatás már több mint egy évtizede elindult, ennek ellenére ez még sem a fejezetek szintjén, sem pedig a tervezés globális szintjén nem úgy működik, ahogy tulajdonképpen működnie kellene. Ami azt jelenti, hogy új előirányzatok esetén vagy a fejezet maga sorolja be a funkciót vagy pedig a Pénzügyminisztérium sorolja be ide a funkciót. Tehát a környezetvédelmi funkcióba adott esetben az előirányzatokat.
Áttekintve a környezetvédelmi funkció előirányzatait, azt tapasztaltuk, hogy alapvetően három területen tapasztalható a fejezeteknél környezetvédelmi funkcióval kapcsolatos kiadások, előirányzatok tervezése. Ebből a legjelentősebb az uniós fejlesztések fejezet, ahol még a régi kohéziós alappal kapcsolatos kifizetésekből várható jelentősebb környezetvédelmi kifizetés, illetve az új KEOP-programhoz kapcsolódóan várható különböző előirányzatok teljesítése, illetve teljesülése.
Azonban ezt a területet sem kerülte el az a költségvetési visszafogás, ha úgy tetszik, ami általában a költségvetési szférára jellemző, úgyhogy itt az uniós források megjelenítésénél, illetve az ezzel kapcsolatos előirányzatok tervezésénél is visszalépést, alacsonyabb összeget tapasztaltunk - sajnálatos módon -, figyelemmel arra, hogy mindezt a jelentésünkben is írjuk, a nemzetközi és a hazai közéletben is egyre nagyobb szerepet kap a környezetvédelem előtérbe helyezése. Jó lett volna, hogy ha adott esetben sikerül ezt a területet is a prioritások közé sorolni.
Az uniós fejlesztéseken kívül még a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál vannak ilyen jellegű előirányzatok négy címnél, illetve intézményeknél, ahol szintén alacsonyabb összegű előirányzat került tervezésre, illetve a közlekedési, hírközlési és energiaügyi fejezetben vannak még ezzel kapcsolatos előirányzatok. Ide tartozik most már az új besorolási rend szerint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap. Ezzel van kvázi ilyen szempontból, mondjam azt, a legkisebb kockázat és a legkisebb rizikó. Ennek a befizetési összegét a költségvetési törvény tartalmazza, az Energiahivatallal együttesen került megállapításra és úgy látjuk, hogy a feladatok ellátására ilyen szempontból biztosítékot nyújt.
Ami a Pénzügyminisztérium képviselője által is említett, a kiotói egyezményből származó bevételek felhasználását illeti, 2008-ban, 2009-ben nem tapasztaltuk és nem is volt eddig felhasználás ennek a befolyt összegnek a terhére, ez egy nagyon jelentős összeg. Úgy látjuk és ítéljük meg, hogy a zöld beruházási rendszer keretében, amelynek a jogszabályi pályáztatási feltételeit a fejezet megteremtette, komoly lehetőségek nyílnak arra, hogy a 2010-es évben valóban célirányosan a káros gázok kibocsátását csökkentő beruházásösztönző forrás legyen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót a tárca képviselőjének, Kling Istvánnak.
Dr. Kling István szóbeli kiegészítője
DR. KLING ISTVÁN államtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Pár mondatot csak: a KVvM 2010. évi költségvetése megoldható, ha egy mondatban kívánom elmondani. Az ország gazdasági helyzetét hallottuk, a környezetvédelmi tárca is kevesebb támogatási előirányzattal rendelkezik 2010-re, de alapvető feladatok ellátását ez nem veszélyezteti. A Pénzügyminisztériummal folytatott megbeszéléseink során egy konfliktustérképpel jelentkeztünk, amelynek egy részét a tárca elfogadta, érvelésünket elfogadta, így a hatósági szervezetrendszerre visszahagyott körülbelül félmilliárd forintot, ami segíti az intézményi rendszernek a biztosabb működését.
Célunk az volt, hogy az intézményeket kevésbé érintse a csökkentés és inkább a fejezeti kezelésű előirányzatokból történtek a csökkentések.
A KEOP-ban lévő forrásokat, ha összegezzük a tárcánál lévő lehetőségekkel, akkor végül is összefoglalóan azt mondhatom, hogy megoldható a költségvetés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Arra buzdítom a képviselőtársaimat, hogy akár észrevételeket, akár kérdéseket tegyenek. Ennek a sorát én mindjárt meg is kezdeném. Szeretném ismertetni a Fidesz-KNDP véleményét a 2010-es költségvetésről hat pontban. Igyekszem majd rövid lenni, hogy legkésőbb két órakor ezt a napirendi pontot le tudjuk zárni és át tudjunk térni a következő napirendi pontunkra.
Az ÁSZ képviselője úgy fogalmazott, hogy nem tartozik a környezetvédelmi tárca azok közé a területek közé, amelyek prioritást élveznek. Kling István úr azt a szót használta, hogy megoldható a költségvetés. Hát, ha a gyermekétkeztetést nézzük vagy az egészségügyi ellátást, meg a szociális problémákat, akkor biztos, hogy így van ez, de összességében azért az látszik, hogy a 2010-es költségvetési javaslatban nagyon jelentősen csökkennek a környezetvédelemre fordítható pénzeszközök. Nemcsak a hazai forrásokról beszélek, hanem az európai uniós támogatásokról is.
A környezetvédelemre fordított költségvetési forrásoknak a nagy része az európai uniós vállalásokat célozza meg. Saját és hazai forrásokból finanszírozható környezetvédelmi fejlesztésekre, valamint arra, amire nagyon nagy szükség lenne: állagmegóvásra, karbantartásra, pénz és költségvetési forrás híján a mi véleményünk szerint alig kerülhet sor.
A minisztériumnak és a költségvetési szerveknek a költségvetését - nem tudok rá jobb szót használni - kozmetikázzák, a dologi kiadásokat lényegében nullára tervezik, ami nyilvánvalóan nem lesz majd tartható. A bevételeket is - véleményünk szerint - jelentősen alultervezték.
A második megjegyzésem a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban a következő. Normális esetben egy ilyen költségvetést úgy kellene elkészíteni, hogy előtte az Országgyűlés elfogadja a környezetvédelmi tervezés alapjául szolgáló hatéves nemzeti környezetvédelmi programot. Ezt a kormány október 21-én fogja tárgyalni, tehát úgy készült el most egy költségvetési törvényjavaslat, hogy valójában, ami ennek az alapját képezné, az csak októberben kerül a kormányülés elé. Ez tehát azt jelenti, hogy Magyarország nem rendelkezik az új, a környezetvédelmi célokat, feladatokat, az azok teljesítéséhez szükséges finanszírozási eszközöket magában foglaló harmadik nemzeti környezetvédelmi programmal. E nélkül a tárca nem is nagyon tehetett mást, minthogy rövid távú, a minimális túlélési szempontokat követő költségvetést készített, utánam az özönvíz jelszóval.
A harmadik megjegyzésem az az ÁSZ-jelentésben is szereplő ökoadókkal kapcsolatos, a 61-62. oldalon olvasható, hogy sem a környezetterhelési díj, sem az energiaadó vonatkozásában az ÁSZ-nak a rendelkezésre álló információk alapján és részletes indoklás hiányában nem állt módjában az előirányzat-tervezet megalapozottságát, valamint teljesíthetőségét megítélni. Ez egy kicsit bonyolult pénzügyi nyelven van fogalmazva, ez azt jelenti, ha lefordítom, hogy a tervezett bevételek realizálásának igen nagy a kockázata. 25 milliárd forintról beszélünk, ha jól sejtem, tehát nem kevés pénzről.
A negyedik észrevételem a CO2-kvótákkal kapcsolatos. Örülök annak, hogy most ennyien itt vannak, a tárca képviselője, a PM és az ÁSZ is. Megpróbálok világosan látni és kérdezni. Hova lett az a 28,2 milliárd forint, ami befolyt a költségvetésbe, de nem látható a környezetvédelmi tárcánál külön feltüntetve? Jól lehet, egyszer ígéretet kaptunk arra, és talán most ez 2010-ben meg is valósul, hogy lesz egy olyan költségvetési sor, ahol az eladott CO2-kvótákból befolyó bevételeket láthatjuk. A 10. § utal erre, az (5) bekezdés úgy hangzik valahogy, hogy a 2010-ben várható kibocsátási egység értékesítéséből a költségvetési bevétel kormány által meghatározott hányada felhasználható. Nem az lenne a helyes, hogy felhasználandó? Mert a kiotói szerződés végül is azt írja elő, hogy zöld beruházási célokra kell fordítani ezeket a bevételeket. Akkor még egyszer megkérdezném, hogy az a 28,2 milliárd hogy lett felhasználvam és ha eladunk kvótát 2010-ben, akkor azt zöld beruházási célokra fogjuk-e fordítani.
Az ötödik megjegyzésem a 2011-es európai uniós soros elnökséggel kapcsolatos. A 2010-es költségvetési törvény a Külügyminisztérium fejezetében fogalmazza meg azokat a feladatokat vagy ad rá pénzt, hogy ezeket a soros elnökségből adódó teendőket el tudjuk látni. Kérdezem, nem lenne-e célszerűbb - tekintettel arra, hogy nagy valószínűséggel olyan prioritásokat fogunk megfogalmazni, amelyek jó része, akár az éghajlat védelméről, akár a vízzel kapcsolatos stratégiai dolgokról beszélek, a tárcát és az energetikai tárcát is fogják érinteni - már 2010-ben feltüntetni azokat a pénzeket, amelyek az erre való felkészülést szolgálják.
Végezetül az utolsó megjegyzésem, hogy valami pozitívumot is mondjak, valóban a személyi jövedelemadó 1 százalékát majd lehet parlagfű-mentesítési feladatokra felajánlani, bár ezt a pénzt csak 2011-ben lehet elkölteni, hiszen 2010-ben fog befolyni. Ezen indokok alapján a mi frakciónk ezt a költségvetési javaslatot nem fogja tudni támogatni. Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy kívánnak-e szólni. Katona Kálmán, tessék! Orosz Sándort látom még és Velkey Gábort.
KATONA KÁLMÁN (független): Csak azért nem adom át udvariasan a szót, mert úgy készültem, hogy vannak kérdések, aztán az észrevételek, tehát hogy lehet kérdezni, és kommentár nélkül kérdeznék: hol lett tervezve a 2010-es kvótabevétel? Hol van az a sor, ahol meg fog jelenni?
Vízbázisvédelemre mennyit költünk? Mert nem találok ilyen sort. Aztán a társadalmi szervezeteket jól látom-e, hogy nem támogatjuk az idén? Tehát ezeknek a környezetvédelmi szervezeteknek nem szánunk támogatást, madárvédelemre sem adunk? A kérdést teszem fel, hogy ezeket én jól látom-e, illetve a CO2-re, meg a vízbázisvédelemre kérnék egy konkrét választ.
ELNÖK: Köszönöm. Velkey Gábornak adom meg a szót.
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen. Azt hittem, hogy hosszabb leszel. (Derültség.) Nincsenek kérdéseim, mert szerintem a költségvetés eléggé egyértelmű.
Előre szeretném bocsátani, hogy általános vitára bocsátásnál igennel fogok szavazni, de ez csak erre az aktusra vonatkozik, vagyis nem szeretném előrebocsátani a végső szavazatomat. Úgy gondolom, hogy nagyon-nagyon rossz a költségvetés, környezetvédelmi szempontból, vidékfejlesztési szempontból, nagyon rossz önkormányzati és közszolgáltatás-finanszírozási szempontból. És nem akarom elismételni, amivel tele van az országos sajtó és amit a tárcák képviselői, illetve az ÁSZ is részben elismert, illetve hangsúlyozott.
Úgy gondolom, hogy ha a tárca költségvetésénél maradunk, akkor ebben az évben véglegesen kiírtuk a Vásárhelyi-tervet. Az, hogy a KEOP-ban erről szó van, az semmit nem jelent. Az a kötelezettségvállalás, amely megtörtént néhány éve és amelyből szándékaink ellenére folyamatosan kihátrált a kormányzat, az már véglegesen eldőlt, vagyis nincs Vásárhelyi-terv. Ez azt jelenti. Nem akarom én ezt tovább ragozni.
A parlagfű-történet szintén elhangzott. Azt gondolom, hogy itt az operatív végrehajtás tekintetében negatív változások történtek azzal, hogy az önkormányzati jegyzőktől átkerült az ezzel kapcsolatos bírságolás egy hatósághoz, lényegében a tartalmi munkában hatalmas visszalépés történt, azt gondolom, hogy a mentesítés egyrészt forrásszükséglet alapján oldható meg, másrészt pedig hatékony, működőképes ellenőrzéssel. Én itt komoly bajokat látok. Az ÁSZ képviselője a zöldberuházási programot mint lehetséges kitörési pontot említette. Én azokat a vitákat nem akarom megismételni, amiket az elmúlt időszakban lefolytattunk, az én tapasztalatom az, hogy ennek az eredményességét egyelőre nagyon nem látjuk. Katona Kálmán kérdésére adott válaszra én is kíváncsi vagyok, ebben szerintem is lenne lehetőség, de az eltökéltséget, a források valódi biztosítását a múltban sem és a jövőben sem látjuk.
Úgy gondolom tehát, hogy a megoldható jelző optimista, de értem a tárca álláspontját, azt gondolom, hogy a nehéz év részben belső, részben külső okok következtében áll elő. A belső okok esetében azonban én itt most elmondom, mert fontosnak tartom, hogy ebben az évben világgazdasági válság és súlyos költségvetési helyzet esetében a költségvetési helyzetet javítani érdemi, strukturális változtatások nélkül nem lehet. Ez rengeteg alrendszerre vonatkozik és ki kell azt is mondani, hogy az elmúlt négy évben minden, hol jó, hol rossz, hol kevésbé jó, hol kevésbé rossz struktúraváltást célzó átalakítási kísérletek egyik esetben sem kaptak ellenzéki támogatást. Lényegében a pénzkivétnek így csak a legprimitívebb, legegyszerűbb vagy fűnyíró vagy nem fűnyíró fejezeti előirányzatok törlése módszerével lehet csak az államháztartás volumenének csökkentését elérni. Radikális, érdemi, strukturális átalakítások nélkül lényegében előrelépni nem lehet. Ez pedig az elmúlt négy évben lehetetlen volt. Ennek nagyon sok összetevője, oka van, ebbe nem szeretnék belemenni. Ezt most magyarázhatjuk kormányzati hibákkal, meg ellenzéki hozzáállással, társadalmi helyzettel. Azt gondolom azonban, hogy ennek a költségvetésnek az értékeléséhez ez is hozzátartozik, és ez egy fontos szempont. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Orosz Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót és azt a gesztust is, amit "egy rövid harmadiknak" megjegyzéssel rendeztem el, nem szerettem volna elvenni a lehetőséget az egyébként általam is helyeselt, korlátolt, időben behatárolt tárgyalás mellett képviselőtársaimtól.
Ez a költségvetés a válságkezelés költségvetése. Ebben nem hagyott kétséget a miniszterelnök úr. Azt gondolom, hogy ilyen körülmények között a tárca ÁSZ szerinti értékelése is igaz, meg igaz a tárca képviselőinek értékelése a költségvetés egészét illetően. Tehát csodákat ettől ilyen értelemben sem érdemes várni. Azt azért kérdésként megfogalmazom, hogy az ÁSZ nem tudta összegezni, hogy mennyi az, amit környezetvédelmi funkcióra fordítanak. Ezzel szemben a PM részéről elhangzott egy szám, ami pontosan ezt tartalmazta. Ez metodikai vita vagy valami más lehet? Remélem, jól értettem, Csuka Mária főosztályvezető asszony azt mondta, hogy másfél százalék és ha jól emlékszem, 370 milliárd forint, (Csuka Mária: 170 milliárd), igen 170 milliárd, tehát ez kérdés, hogy akkor most van vagy nem nincs ilyen szám.
A válság költségvetését a Magyar Szocialista Párt frakciója általános vitára alkalmasnak ítéli. Természetesen vannak és lesznek is kérdéseink, erre valók a különböző fórumok és viták. Ettől ezt el kell kezdeni, és ha a válságkezelés egészét nézzük, akkor annak a szempontjai azt diktálják, hogy a kellő alaposság mellett is zárolt határidőn belül a végére kell jutni és az ország érdeke az, hogy legyen kontinuitás, ehhez képest legyen az országnak költségvetése.
Személyesen szeretném megjegyezni, hogy végtelenül boldog vagyok azért, hogy a parlagfű-mentesítésre felajánlható ismételten az 1 százalék. Azok a parlagfűvel kapcsolatos észrevételek, amiket itt Velkey Gábor megfogalmazott, korlátosan, de igazak. A legnagyobb problémát én azonban nem az intézkedésekben, hanem abban látom, hogy éppen az volt az a rossz üzenet, amit most korrigálni ugyan nem tudunk, de a jövőt illetően legalábbis az eredeti állapotot helyreállítjuk, hogy nem lehetett felajánlani, ez nagyon sokat rontott a parlagfű-mentesítés helyzetén. Mert ugyanis nem az államnak és nem az állami pénzek nagyságának kellene eldöntenie ma már jó néhány évvel ezzel kapcsolatos parlamenti döntéseket követően azt, hogy irtják vagy nem irtják. Megvan a konkrét felelősségrendszer erre. Ennek a közvetítését sajnos az a politikai és társadalmi közélet, ami Magyarországon eluralkodott, nehezítette. És erre jött ráadásul az 1 százalék felajánlási lehetőség hiánya. Ez így együtt egy kicsit sok egy ügynek.
Összegzésként én azt gondolom, hogy a vitát megkezdve, az ország érdekét felelősen szemlélve tárgyaljuk meg, az általános vita után szavazzuk meg a fő számokat, aztán pedig oldjuk meg. Egyetlen egy prioritást azért említett Kling úr, amit nagyon határozottan szeretnék megerősíteni. Nagyon sok szabály van ma már. Ugyanaz a pénz ésszerűen hatósági munkára felhasználva, mint amit prioritásként megfogalmazott, számtalan olyan rendelkezés érvényre juttatását tudja biztosítani, ami korábban csak szabályként létezett, de betartva nem. Én azt hiszem, hogy ez önmagában is jelentősen tudja javítani a környezeti és társadalmi tudati állapotunkat. Ennek a követelmények bizonyos értelemben prioritásként még meg is felel ez a költségvetés. Tehát környezetvédelmi szempontból is támogathatónak ítélem. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Arra szeretném kérni a vendégeinket, hogy az elhangzott észrevételekre reagáljanak, a kérdésekre próbáljanak meg válaszolni és azt javaslom, abban a sorrendben menjünk, ahogy kezdtük, tehát Pénzügyminisztérium, Állami Számvevőszék és a végén a tárca.
CSUKA MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Én itt vállvetve az Állami Számvevőszékkel, kezdem hátulról, hogy a 170 milliárd forint mint környezetvédelmi funkció. Ezt a számvevőszéki összefoglalóból vettem. Össze tudta számolni az elkölthető pénzeket, tehát szerintem ez a válasz pozitív.
A CO2-kvótával kapcsolatban annyit tudok mondani, amit említett Katona képviselő úr vagy elnök úr, hogy a 10. § (5) bekezdésében mi van. Ez most egységesen kezeli az uniós kvótákat, meg a kiotós kvótákat. Mert a két kvóta kétféle törvény alapján működik és kétféle rendszerben, amíg kétféle törvényt működtet a KVvM. És ami említésre került az 5. §-ban, hogy a kormány által meghatározott hányadát lehet felhasználni, ez kizárólag az uniós, üvegházhatású gázok esetleges eladásából befolyó, körülbelül 2-3 milliárd forintra vonatkozna, hogy ha ilyen eladás történne. A kiotós, ami nagyobb volumen, ami 28 milliárd volt 2008-ban, az pedig a (3) bekezdésben egyértelműen a KVvM-miniszter fennhatósága alatt van, tehát ő nyit előirányzatot és ha befolyt az összeg, azt ő oda az előirányzatra ráhelyezi. Ezt tudom ehhez mondani.
2010-re nem terveztünk kiotós bevételt, mert erről lehetne szó, azért, mert a tárcával közösen abban állapodtunk meg, illetve a szakértők mondták el, hogy ezeket az adásvételeket nem lehet előre prognosztizálni. Az Éhv.-törvény, ami erről szól, az 100 százalékban a környezetvédelmi tárcát nevesíti, mint a kiotós CO2-egységek vagyongazdája. Tehát ő adja-veszi, ő számol be az elköltésről és ő köti a szerződéseket, amik országok közötti szerződések, a magyar állam nevében ezekkel a kvótaegységekkel. Tehát ő, Faragó államtitkár úr az, aki személy szerint ezeket a tárgyalásokat különböző nemzetközi szervezetekkel, országokkal, potenciális EU-jelöltekkel folytatja. Úgyhogy azért nem terveztünk konkrét bevételt, mert nem tudjuk konkrétan megmondani, hogy mikor melyik évben mennyi folyik be. Ez mindig az aktuális helyzettől, a karbonpiac mozgásaitól függ. Én ehhez ennyit tudok egyelőre hozzátenni. Köszönöm szépen.
HORVÁTH SÁNDOR (Állami Számvevőszék): Azt hiszem, félreértés történt, talán én fogalmaztam rosszul, hogy ez nem volt elég érthető. A problémám, ami volt, az a funkcionális rendszernek egyáltalán az alkalmazása. Tehát amikor elindulunk arra, hogy hol mit terveznek és mi tartozik a környezetvédelmi funkcióba. Amit végül is ide tudtunk összesorolni, mert ide sorolták be, az megjelenik mint nagyságrend a jelentésünkben.
Ezt azért jelzem így meg, mert az egyes fejezeteknél ugyanúgy előfordulhat az, hogy olyan energetikai lakástámogatási és egyéb előirányzatok vannak vagy kifizetések vannak, amelyek kvázi ide és oda is sorolhatók. Tehát egy ilyen metodikai dologra akartam csak felhívni a figyelmet, de önmagában az a rendszer, ami kialakításra került 1995-ben, ez végül is nagyságrendileg működik. Tehát az új előirányzatoknál pedig a besorolások megtörténnek, illetve a Pénzügyminisztérium a besorolásokat elvégzi. Tehát ilyen szempontból legalábbis ezek összehasonlítható adatsorok. Köszönöm.
DR. KLING ISTVÁN államtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Egy részére én válaszolnék és ami marad, arra a kollégák. A bevételek tekintetében szólt elnök úr arról, hogy növekedtek a bevételi kötelezettségek. A tervezési köriratnak megfelelően hajtottuk végre azt a számítást, hogy az előző években mit teljesítettek az egyes intézmények. Ennek megfelelően végül is kimerítettük azt a lehetőséget, amit lehetett. Magyarul az előző évek gyakorlata alapján felemeltük az egyes intézményeknél a bevételi kötelezettséget, ez 2,6 milliárd forintot jelentett. A legnagyobb emelés az intézmények közül épp a hatósági szerveknél történt. Utalok erre a struktúraátalakítási kérdésre, ami szóba került, elindult egy folyamat, amelyet tapasztalnak, hogy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a rendszerben az igénybevételért és ez a díj és egyéb más bevételi kötelezettségi sorok megalapozzák azt, hogy végső soron lehetőség van arra, hogy ez a bevétel realizálódjon.
Szó volt a kvótáról. Én azt gondolnám, hogy a Pénzügyminisztérium illetékese részben megválaszolta a kérdést. A másik, bennünket érintő kérdés pedig az, hogy amennyiben 2009-ben és ez pedig az ez évet jelenti, de a 2010. évi költségvetésről beszélünk, tehát ha 2010-ben is bevételre kerül sor, akkor nyit a tárca egy új sort és arra fogja ezt könyvelni.
A vízbázisvédelmi kérdésre válaszolni Kóthay urat kérném meg. Velkey úrnál is voltak vízügyi kérdések, azt hiszem, a Vásárhelyi-terv volt, amit felvetett, abban is szeretném, ha ő válaszolna. Ugyanakkor a társadalmi szervezetek ügyében azt tudom mondani, hogy az állami feladatok költséghatékony átvállalása az EMKP megvalósítása c. soron 300 millió forint volt 2009. évi keretszámként, zárolás után 250 millió maradt és a 2010. évi költségvetésben 200 millió forintot tervezett a tárca. Tehát ebből gondoljuk megoldani. Köszönöm szépen.
DR. KÓTHAY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget. Két konkrét kérdés merült föl. Katona képviselő úr: vízbázisvédelemre mennyit költünk? Kifejezett vízbázisvédelmi program nincsen, viszont vízbázisvédelmi feladatok bele vannak helyezve két fejezeti kezelésű előirányzatba. Az egyik a regionális víziközmű-rendszerek állami kötelezettsége és a pályázatfejlesztéshez szükséges önerő, a másik pedig az ivóvíz minőségét javító program. Kifejezetten, ami elindult 1996-ban vízbázisvédelmi program, ilyen most nem fut, hanem be van építve ebbe a két sorba.
A másik a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése. 2005-ben született az a döntés, hogy a VTT így mint állami közvetlen magyar beruházás megszűnik és a KEOP alrendszereibe kerül besorolásra. Tehát a Vásárhelyi-terv folytatódik, már épültek meg létesítmények és további létesítmények megépítésének van lehetősége. A Tisza-völgy árvízvédelmére és ez teljes körűen felöleli a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének a létesítményét, 110 milliárd forint van 2007 és 2013 között rendelkezésünkre bocsátva. Ebből valósítjuk meg. Valóban az fájó, hogy a minisztériumnak volt egy olyan sora, ami úgynevezett Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, 10/1/7/5. De ez az állami beruházás kifuttatását követően most megszüntetésre kerül, tavaly is 602 millió forint szerepelt, az idén nem. Illetve idén, 2009-ben 602 szerepelt, 2010-ben ez nullával van tervezve.
Kifejezetten beruházásjellegű sor volt ez.
ELNÖK: Katona Kálmán kérdezni szeretne. Kérlek, röviden!
KATONA KÁLMÁN (független): Rövidet kérdezek. Most már megtudtam, hogy a kvótabevételre van külön sor. Ez volt a közlés, hogy ha lesz bevétel, lesz sor. Miután nem lett elköltve a 28,2 az idén, egy buznyák sem, ennek ott kéne lenni. Azt oda be lehetne nyugodtan tervezni, mert ez a pénz megvan. Én tudom egyébként, a jegyzőkönyvnek mondom, hogy nincs meg a pénz, elköltötték. Ha lesz egy sor a jövő évben, ott egy 28,7-es sort be kéne tervezni, mert a bevétel bejött, elköltve hivatalosan nem lett, a pályázatok ki lettek írva. Akkor tudnánk mi követni ennek a pénznek a sorsát.
ELNÖK: Kívánnak erre reagálni?
CSÓK CSILLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Annyi lenne, hogy ez 2008-ban érkezett be. 2008-ban nyitottunk egy fejezeti kezelésű sort, amelynek az a neve, hogy zöld beruházási rendszer feladatai. Ez a pénz jelenleg is ezen a fejezeti kezelésű soron áll rendelkezésre. Egyébként a múlt heti zárszámadás során a zárszámadási törvényjavaslatban benne is van ez a sor, tehát meg lehet tekinteni. 2010-re azért nem nyitottunk ilyen sort, mert akkor az azt feltételezné, hogy 2010-ben is 28 milliárd forintnyi kvótabevétel be fog jönni. Tehát ez a sor jelenleg is él, csak azért nem szerepel, mert 2008-ban nyitott sor. Ezt nem tudom jobban megmagyarázni. (Moraj.)
ELNÖK: Kis türelmet kérek, volt egy kérdés, erre elhangzott a válasz. Én szeretném lezárni a vitát, és azt javaslom, hogy szavazzunk. Felteszem a következő kérdést. Aki a 2010-es költségvetési javaslatot általános vitára alkalmasnak találja, az tegye fel a kezét. (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság támogatja az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm szépen. Most rövid technikai szünetet tartunk.
(Rövid szünet: 14 óra 05-től 14 óra 11-ig)
ELNÖK: Rátérünk a következő napirendi pont tárgyalására. Tisztelettel köszöntöm vendégeinket, Hónig Péter miniszter urat, aki a múlt héten is a vendégünk volt, de ígérem, a jövő héten nem ilyen napirendi pontjaink lesznek, ahol megint meg kell, hogy jelenjen.
Ha jól tudom, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot Bibók Zsuzsanna képviseli. Jelen van még Molnár Zsolt alosztályvezető úr a Budapest Főváros Önkormányzatától, Fohsz Tivadar, a XVII. Kerületi Önkormányzat alpolgármestere, Szarvas Gábor, a Budapest Airporttól, kérem, ön is foglaljon helyet. És jelen van még Márki László. Önök lesznek hatan, akik előzetesen jelezték, hogy szólni kívánnak. A tárca képviselőinél, illetve a főváros képviselőinél egyszerű a helyzet, mert jogosultak véleményt nyilvánítani.
A bizottság tagjait kérdezem, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a XVII. kerület alpolgármestere, a Budapest Airport képviselője és Márki László szintén elmondják a véleményüket. Aki igen, az kérem, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Ez egyhangú.
Azt szeretném javasolni, hogy ne legyen parttalan a vita, hogy a hozzászólások ne haladják meg az ötperces időtartamot, úgyis lesz majd lehetőség még egyszer szólni. Egy órát szeretnék szánni erre a napirendre, és ha mind a hatan szólnak, az már 30 perc, úgyhogy azt szeretném kérni, hogy ezt az időkeretet ne lépjék túl.
Nagyon röviden szeretném a vendégeinket és a bizottságot is arról tájékoztatni, hogy miért tárgyaljuk a Feriheggyel kapcsolatos napirendi pontot. A bizottság átiratot kapott Szili Katalin házelnök asszonytól, amelyben a házelnök arra kért bennünket, hogy a bizottság vizsgálja meg a repülőtér környezetében lévő polgármesterek levelében foglaltakat, ők ugyanis levelet intéztek Szili Katalinhoz és tegyen javaslatot, illetve adjon választ a levélíróknak. Vecsés, Üllő, Ecser, Budapest XVIII. kerület polgármesterei törvényi szintű szabályozást sürgetnek a Ferihegyi Repülőtér és a térség működésére, fejlesztésére vonatkozóan. Ezen túlmenően a Környezetvédelmi bizottság több állampolgári panaszt is kapott a repülőtér káros zajhatására vonatkozóan. Mindezeken túlmenően Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is vizsgálatot indított, és az elmúlt évek során több alkalommal képviselői interpellációk is elhangzottak ebben az ügyben. Mindezek azt jelzik, hogy a repülőtér működése és a környezetével való viszonya ellentmondásokkal terhelt. A tájékoztatók meghallgatásának a célja, hogy a helyzetet megismerjükm, a lehetőségeket feltárjuk, valamint meghatározzuk a tennivalókat.
A folytatásban bizottsági állásfoglalást fogunk készíteni, amelyben a bizottsági tárgyaláson kialakított közös véleményeket próbáljuk megfogalmazni. Körülbelül ez a keret, és most megadom a szót Hónig Péter miniszter úrnak.
Hónig Péter szóbeli kiegészítője
HÓNIG PÉTER miniszter (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Felsorolva a többi társszerv képviselőit, én vagyok itt a kakukktojás, mert komoly szakértők vannak itt, én meg azt gondolom, hogy minden témához nem tudok olyan szakértői szinten hozzászólni, mint ahogy a kedves kollégák.
Úgyhogy én itt ebben az ötperces időkeretben a fő gondolataimat szeretném elmondani. Ha lesz kérdés, én is hoztam szakértő kollégákat, tehát megfelelő szinten meg tudjuk válaszolni.
A Ferihegyi Repülőtérrel az a leglényegesebb dolog, hogy 25 éve épült meg az a struktúra, ami ma van, tehát a két kifutópálya és a repülőtér szerkezete alapvetően 25 éves időtartamra tekint vissza.
Ami változott a reptéren, az a gazdaságélénkülés, az életszínvonal emelkedése következményeként, hogy a forgalom lényegesen megemelkedett a 25 évvel ezelőtti számításokhoz képest, sőt még az utóbbi öt évben is megduplázódott a forgalom. Tehát nyilvánvaló, hogy azok a környezetvédelmi problémák, amelyekkel ma szembesülünk és az, hogy a környéken lakók szenvednek tőle, azok ennek a forgalomnövekedésnek a következményei.
Az is teljesen nyilvánvaló, hogy igazodni kell ezekhez a körülményekhez és a lakosság nehézségeit, amennyire lehet, csökkenteni kell. Ezzel kapcsolatban egy viszonylag részletes anyagot kaptunk, amit - azt gondolom - nem kell ismertetnem. Az alaphelyzet az, hogy egy állam az ilyenfajta beruházásait nyilván az anyagi lehetőségeinek függvényében engedheti meg magának vagy nem engedheti meg.
Ferihegy környékén a megközelítés, a zajvédelem tekintetében az utóbbi időben a gazdaság saját teljesítőképességének megfelelően - lehet, hogy egy kicsit lehetett volna jobban, de végül is - teljesített és végül is a további feltételeknél azt is figyelembe kell venni, hogy üzleti alapon társaságoknak komoly nyeresége képződik. Az ő kötelességük lenne az, hogy ezekről a feltételekről gondoskodjanak, hiszen az ő üzleti tevékenységük az, amely direktben előidézi ezt a forgalomnövekedést.
A vasútvonal kérdése például ilyen. Nyilvánvaló, hogy mindenkinek jobb lenne, ha közvetlen vasúttal lehetne elérni a Ferihegyi Repülőtér összes terminjét, de azt mondják nekem, hogy ez nagyjából nyolcmillió utasnál tud rentábilis lenni. Ezt az utasszámot Ferihegy most nem érte el, sőt a válság következtében csökkent, tehát valakinek ezt üzleti alapon kellene elsősorban kezdeményeznie, mert állami beruházásként ez nehezen tud megjelenni, ha csak nem lesz sikeres a közösségi közlekedés átstrukturálása. Akkor esetleg olyan pénzforrások felszabadulnak, amelyeket eddig kevésbé igénybe vett vonalakon emésztettek fel a társaságok működései.
Én nem is szeretnék többet mondani erről, az anyag önmagáért beszél. Hatástanulmányokat kértek a polgármesterek levelükben ezen kívül, én azt gondolom, hogy ezek teljesen indokolt kérdések, ezt elsősorban a beruházónak kell elvégeznie és ezt az engedélykérésnél, az átalakulások engedélyezésénél a hatóságoknak be kell kérniük. A hatósági szabályozás módosítása is folyamatban van, ezt mind megtalálják az anyagban, ami abba az irányba mutat, hogy a lehetőségekhez képest javítsuk a feltételeket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Bibók Zsuzsannának.
Bibók Zsuzsanna szóbeli kiegészítője
BIBÓK ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Bizottság! A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében tulajdonképpen arról szeretnék beszélni, hogy mi is az a mozgástér, amiben, a szabályozásban tudunk lépni valamit. A szabályozás a repülőterek zajgátló védőövezetére vonatkozóan ír elő kötelezettséget, tehát jogszabályban ki kell jelölni ezt a zajgátló védőövezetet, ami elősegítheti azt, hogy a környéken élő lakosság helyzete valamennyire javuljon és ez a kijelölés nem történt még meg. Ez a jogszabály ennek a zajgátló védőövezetnek a kijelölésére jelenleg is folyamatban van, meghiúsulásának az első oka az volt, hogy igazából nehéz volt az önkormányzatokkal egyeztetni azt a tervet, amit a repülőtér kidolgozott. Új adatok alapján benyújtásra került idén ismét a közlekedési hatósághoz a kijelölési terv, amit már a környezetvédelmi hatóság kikötésekkel elfogadott. A kikötései a környezetvédelmi hatóságnak arra irányultak, hogy egyrészt ennek az alapozó anyagnak egy közérthető formájú összefoglalóját el kell készíteni. Azért van erre szükség, hogy valójában mindenki, akit érint, át tudja látni, hogy miért is így kerülne kijelölésre ez a védőövezet. Másrészt a környezetvédelmi hatóság azt is előírta, hogy meg kell valósítani a Ferihegyi Repülőtérre a stratégiai zajtérkép alapján kidolgozott intézkedéseket. Ez a két előírás szerepel ebben a hozzájárulásban.
Maga a zajgátló védőövezet kijelölésének az egyik célja az, hogy a települések, lakóterületek ne terjeszkedjenek a repülőtér irányába és tulajdonképpen a meglévő épületek tulajdonosai is kapjanak védelmet vagy kártérítést. Ezt a jogszabály leszabályozza. Különböző övezetek vannak, a zajgátló övezeten belül a repülőtéren a legközelebbi övezetben ez kisajátítást is jelent. Tehát az ott lévő lakóingatlanoknál ezt is elő lehet írni.
Ez az a jogszabály, amelyiket gyakorlatilag lehet használni arra, hogy valamilyen védelmet kapjanak az ott élők. Azért, mert ez a jogszabály még felülvizsgálatra szorul, folyamatban van a módosítása is. Ez a jogszabály természetesen a közlekedési tárcához tartozik, ők készítették a tervezetet és most van tárgyalás alatt a módosítás.
Még egy dolgot szeretnék említeni. A repülésből eredő zajhatás igazából zavaróbb, mint ahogy azt a határérték-túllépések jelzik. Ez azért van, mert az egyes, időszakos repülőgép-felszállásokból adódó rövid idejű zajhatás jóval magasabb, mint amit az emberek tolerálni tudnak vagy ami komoly zavaró hatást jelent az ott élőkre. Ezért merült fel már a korábbiakban az, hogy a maximális zajszintet is bizonyos mértékben szabályozni kellene. Ezzel kapcsolatosan történt sok egyeztetés, hogy hogyan lehetne ezt megoldani. Az európai tapasztalatok alapján lett eldöntve, hogy nem a zaj határértékekről rendelkező, a minisztérium hatáskörébe tartozó jogszabályban kerül meghatározásra ez a határérték, hanem más módon lenne kezelve, tehát a zajbírságolásról rendelkező közlekedési jogszabályban, miniszteri rendeletben. Ennek az előkészítése is folyamatban van. És itt lehet majd valamit talán előrelépni.
A harmadik dolog a fejlesztésekről szól. A fejlesztéseknél, ahogy miniszter úr is említette, a környezetvédelmi hatóság is szakhatóságként mindenképpen előírja a hatásvizsgálat készítését azokban az esetekben, amikor ez a repülőtér forgalmának olyan mértékű változását eredményezi, ami ezt igényli. A hatóság tájékoztatása szerint jelenleg még olyan fejlesztések történtek csak, ahol nem érte el ezt a szintet a fejlesztés, de a későbbi, a kapacitásnövelő fejlesztéseknél ezeket a hatásvizsgálatokat mindenképp el kell végezni és elő is lesz írva. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A főváros képviselőinek adnám meg a szót. Molnár Zsolt következik.
Molnár Zsolt szóbeli kiegészítője
MOLNÁR ZSOLT (Budapest Főváros Önkormányzata): Köszönöm elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság!
Főosztályvezető-helyettes asszony gondolatához kapcsolódva, ott tudom folytatni, hogy a főváros két ponton kapcsolódik a feladatokhoz. Az egyik a stratégiai zajtérképezés folyamata, amit egy vonatkozó kormányrendelet szabályoz. Itt Ferihegy esetében a kormányrendelet ezt a hatáskört a közlekedési miniszter által kijelölt szervezethez teszi, tehát a Fővárosnak nincs szerepe Ferihegy stratégiai zajtérképének elkészítésében. Ez érthető érv és szempont, amikor egy út, egy terület fenntartóját terheli valamilyen feladat, államigazgatási feladat elvégzése. Ugyanakkor itt megjelenik egy dilemma, amit pont a fővárosi képviselők ebben talán meg tudnak erősíteni. A fővárosi stratégiai zajtérkép társadalmi elfogadottságát, hitelességét nagymértékben amortizálja, amikor mindig azzal a magyarázattal kell kilépnünk, hogy rendben van, itt van a fővárosi stratégiai zajtérkép, ne tekintsék ezt úgy, mintha Ferihegy és annak forgalma, illetve a forgalom zajhatása nem is létezne, nem lenne.
Ez a majdani kormányrendelet módosításakor szerintünk egy megoldandó jogszabály--módosítási feladat lehet.
A másik csatlakozási pont az államigazgatási eljárásokban, amire szintén utalt Bibók Zsuzsanna, a védőövezetek kijelölésével kapcsolatos jogszabály-alkotási folyamat, illetve ebben a Fővárosi Önkormányzat mint sok szereplők egyike, államigazgatási eljárás keretében véleményezi a jogszabály-tervezeteket. Az áprilisban leírt véleményeinket követően volt egy nagyon sok szereplőt bevonó társadalmi egyeztetés a közlekedési tárcánál. Ott is felhívtuk a Fővárosi Önkormányzat képviseletében arra a figyelmet, amit itt szintén meg szeretnék ismételni, mert ez is egy jogszabály-alkotási dilemma, az egyik a fejlesztések kényszere, a másik oldalon pedig a lakosság panaszából fakadó, ha úgy tetszik, környezetvédelmi szabályozási rendszer áll. Itt, ebben a jogszabály-alkotási folyamatban a nappali forgalom százalékában fejezik ki a megengedhető éjszakai forgalmat. Ez azért fontos, mert a környezetvédelmi jogszabály-alkotási gyakorlatban általában decibelekben, illetve határértékekben fejezzük ki a követelményrendszert. Sőt a szakmában kialakult, ha úgy tetszik egy fix pont, egy tájékozódási pont, hogy egyazon szempont szerinti nappali, illetve éjszakai zaj esetében általában tíz decibel különbséget szabnak meg. Most, ha ezt az előbb említett jogszabály-alkotási módszertant lefordítjuk decibelek nyelvére, akkor meglepve tapasztaljuk, hogy az éjszakai zajhatásban a nappali zajszinthez képest megközelítőleg négy decibel csökkenés van, tehát, ha úgy tetszik, hat decibellel többet enged meg éjszaka Ferihegy esetében, ami a lakossági panaszok még nehezebb kezelését fogja eredményezni a jövőben. Erre a dilemmára szeretném itt és most felhívni a figyelmet. Röviden ennyi. Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fohsz Tivadar következik.
Fohsz Tivadar szóbeli kiegészítője
FOHSZ TIVADAR, a XVII. Kerületi Önkormányzat alpolgármestere: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! Mindenki elmondta, hogy Ferihegy zajos és ezzel mindenki egyetért. A legnagyobb probléma a kerületünkben egy városrészt érint, Rákoshegyet. Azt tudni kell és ez a kiindulási alap és mindenhol elmondjuk, ahol csak lehetőségünk nyílik rá, hogy a 2-es pálya építésekor az Országos Építésügyi Szabályzat olyan megkötéseket tartalmazott, amik miatt meg sem lehetett volna építeni a 2-es futópályát, hiszen ez oldalirányban 3 km-es védőtávolságot, hosszában pedig 5 km-es védőtávolságot írt elő. Ehhez képest a régebb óta, akkor már több, mint száz éve ott lévő Rákoshegy 1,6 km-re helyezkedik el a 2-es futópályától. Innentől kezdve tulajdonképpen minden már csak egy kocogás azután, hogy létrejött egy törvénysértő állapot és akkor hogyan tudjuk az ott élő emberek nyugalmát megőrizni vagy azt a nyugalmat biztosítani.
Született a 2-es pálya megépítését követően egy 17/1984-es KM-rendelet, amely megtiltotta a 2-es futópálya Rákoshegy felőli végének használatát. Szükség volt a két pályára, el lehetett fogadni. Megépítésre került a két pálya, de ahogy a leszállások megtörténhettek az 1-es pályán, úgy a felszállások megtörténhettek a 2-es pályán, csak nem a XVII. kerület, Rákoshegy irányában, hanem Vecsés, Üllő irányában. Aztán utána volt egy változás 1997-ben és a 253/1997-es kormányrendeletből már kimaradt ez a fajta teljes mértékű tiltás, a 2-es pálya ezen végének használatára vonatkozó tiltás. Kerültek bele csökkentések, tehát százalékos csökkentés, éjszakai korlátozás, egyebek, csak ahogy ez lenni szokott, ezeket a tiltásokat nem mindig tartják be, vagy ahogy mondani szokás, általában nem tartják be.
Született egy olyan korlátozás is, hogy egy bizonyos légiutat kell a felszálló új gépeknek megtenniük, tehát ahogy felszállnak a 2-es pályáról, hogy ha Rákoshegy felől szállnak fel, egy bal kitérőt kell tenniük és így kell haladniuk a különböző légifolyósókon. Erről van egy nagyon szép ábra is ezen a lapon, amit megkaptunk, de a tapasztalatunk azt mutatja, hogy ezt a legkevesebb esetben tartják be a pilóták. Biztos megvan az oka, hogy miért nem. A konkrét tiltás az, amelyik nem enged igazából semmilyen kivételt a tiltás alól. Ha már van valamilyen lehetőség, és itt ha egy felszállópálya-módosítás, ha egy zajhatárérték van, ha azt mondjuk, hogy a leszállásoknál maximum 5 százalékot engedünk meg vagy egy zajhatárértéket teszünk valamilyen szinten még korlátozás alá, akkor ezek mind-mind csalókák.
Ha megnézzük azt, ami itt elhangzott nagyon jól, hogy azok a 10-20-30 másodperces zajhatárértékek, amik bizony jelentkeznek egy-egy leszállásnál, azok 80 és 90 decibeles értékeket mutatnak. Az ott élők, akik már régebb óta élnek ott, mint ahogy a futópálya megépült, feje fölött adott esetben félórás, egyórás időtartamban van, hogy 8-10 gép is leszáll, és ezek a gépek lökésszerűen 10-20-30 másodpercre jelentenek ilyen óriási zajterhelést. Ez egy családi házas környék. Nem egy olyan ipari övezet, ahol egy alapzajban ez a nagy zajterhelés szépen elsimulna. Itt egy csendes családi házas környezetről van szó, és ezekben ezek a csúcsértékek kirívó értékeknek számítanak. Mindenféleképpen zavaró hatásúak.
Van egy olyan tilalom is, ami a 100 tonnánál nagyobb gépek leszállásra vonatkozik. Ezt sem tartják be. Leszállnak gépek ennél nagyobb tömeggel is, illetve van egy éjszakai korlátozás. Ezt sem tartják be sajnos a reptér üzemeltetői. Tehát én úgy érzem, hogy minden olyan lehetőség, ami a korlátozásban szerepel, az csak egy lehetőség, de addig lehetőség, ameddig be is tartják. Tehát akkor lenne igazán jó, hogy ha ezt betartanák. Illetve a mi álláspontunk tulajdonképpen az, hogy térjünk vissza arra a tiltásra, amelyik a pálya megépítése után körülbelül húsz évig volt érvényben, hogy a 2-es futópályát még a repülőtér megépítése előtti időben született városrésztől tartsuk távol. Tehát a 2-es futópályát Rákoshegy felől ne lehessen használni.
Azok a megoldások, amiket a repülőtér felajánlott, illetve amik a zajgátlás, meg kártalanítás, kisajátítás, esetlegesen aktív zajvédelemnek a kiépítése, ez sem biztos, hogy megoldást jelenthet. Hiszen egy házat el lehet látni zajvédelemmel, lehet az ablakokra, a falakra, adott esetben a födémre is szerelni, de nem zárhatunk be embereket a házaikba. Úgy hiszem, egy kertes családi házas környéken az embereknek ugyanolyan joguk van használni a saját kertjüket is, mint a házukat. Tehát úgy gondoljuk, hogy az aktív zajvédelem mellett, a kártalanítások, adott esetben a kisajátítások mellett figyelembe kell venni az ott lakók érdekeit. És úgy hisszük, egyetlen egy megoldás lehet jó a rákoshegyiek számára, az, hogy ha visszatérünk ahhoz a megoldáshoz, ami megtiltotta ebből az irányból a pálya használatát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Márki Lászlóé a szó.
MÁRKI LÁSZLÓ magánszemély: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én a másik oldalon egy tulajdonos vagyok, Pestlőrincen, Bélatelepen élek és többszörös az érintettségem, mivel ott fel kellett adnom az életvitelem a rettenetes nagy zaj miatt, megpróbáltam Zuglóban folytatni az életemet és kiderült, hogy csöbörből vödörbe esek.
Én itt most elhallgattam, hogy milyen jogszabályokat kell megmódosítani. Tegnap küldtem ide egy levelet, fejlesztettem egy önálló honlapot, ami viszonylag eldugottan található meg az interneten. Ott összefoglaltam az elmúlt évtizedek általam vélelmezett hiányosságait. Többnyire mindig odajutottam vissza, hogy vannak jogszabályok, például az 1976-os fejlesztési elképzelések és annak írásban létező változatai, amelyek elég komolyan meghatározták, hogy mit kellett volna akkor megtenni. Bele is kezdtek ezekbe a dolgokba, de aztán mindig elmaradt. Jött a 176/1997-es kormányrendelet megjelenése. Ha megnézzük annak a közlönyállapotát, az is meghatározta, hogy ki kell jelölni a zajgátló védőövezeteket, méghozzá 1998. december 31-ig nem történt meg. Ma 2009 van, és arról beszélünk, hogy kellenek stratégiai zajtérképek, meg miegymás. Egy ott élő ember számára a stratégiai zajtérkép semmit nem jelent az égadta világon, hiszen az elkövetkező jövőt - és azt is - egy fikció, egy mérnöki számítás alapján határozná meg, a gyakorlathoz nem igazán van nagy köze.
Amit még el tudnék mondani: nálam személyesen, a XVIII. kerületi birtokomon történt zajmérés, köszönöm szépen egyébként a repülőtér üzemeltetőinek, hogy ezt lehetővé tették, és a mérési eredmények egyértelműek. Megkaptam a repülőtértől - mivel folyt egy bírósági eljárás - a megelőző évekre visszamenő zajadatokat. A probléma egyetlen egy volt vele, hogy a jogszabályokkal nem kompatibilis, nem lehet vele összemérni. Zajadatok vannak, decibeladatok, de a jogszabályok más összeállításban határozzák meg, tehát nem lehet értelmezni igazán, főleg nem jogi szempontból.
Az érdekesség viszont kiderült belőle, a rákoshegyiek mondták, hogy 1,6 km, az én épületem körülbelül 2 km-re van a beton végétől, és Zuglóban, ami 11 km-re van attól, hogy ha azokat a táblázatokat megnézem, közel azonos zajadatok vannak. És innentől kezdve válik az egész dolog érdekessé. Ami elkeserít engem, én egy elég türelmes ember vagyok és megpróbálom megkeresni a jogi utat, mivel ez a társadalom erre van berendezkedve, hogy a vélt sérelmeimet és azt az elviselhetetlen zajt, amit el kell viselnem, valami úton-módon ki tudjam küszöbölni. Sajnos ez nem működik. Ma a jogszabályok rengetege kicsit össze-vissza működik.
A Fővárosi Önkormányzat képviselője elmondta a decibelkérdést. Vannak nagyon érdekes részei, például, ha megnézzük a 176-os kormányrendeletet, hogy 3 decibel emelkedés vagy a forgalom 50 százalékos növekedése, kénytelen voltam utánajárni és az információt én is úgy kaptam: 3 decibel emelkedés megduplázza a zajterhelést. Ha én belegondolok abba - és egy picit leegyszerűsítem a magam egyszerű módjára - hogy, ma elrepül évente x ezer repülőgép, ha 2x ezer repülőgép fog elrepülni, mint amire a fejlesztések irányulnak, akkor nagy valószínűséggel ez 3 decibel körüli növekedést fog hozni. Azok az emberek pedig, akik ott élnek velem együtt, bele fognak bolondulni. Elviselhetetlen.
Még egyre szeretném felhívni a figyelmet. Vannak itt forgalomszabályozási kérdések, hiszen a jog és a nemzetközi jogi is úgy rendeli el, hogy először meg kell próbálni mindenféle műszaki dolgokkal, forgalomszervezéssel lehetőleg csökkenteni a zajt. Nem tudom megérteni, hogy éjszaka negyed 12-kor miért fontos, hogy elrepüljön egy repülő Kolozsvárra, Várnába, meg ilyen helyekre, ahová "egy óra alatt gyalog el lehet szaladni" jóformán. Nem tudom megérteni, hogy miért kell negyed 12-kor. Negyed 12-kor olyan, mintha bombázásból egy kötelék indulna el. Bocsánat a kifejezésért. Gondolom, hogy ezt is meg lehetne úgy szervezni, hogy valami normális időszakban legyen. Legalább annyit adnának meg az embereknek! Miért kell reggel 5-kor puffogtatni? Nyilván azért, hogy a madarak elrepüljenek az útból, arra felkel a környék összes kutyája, arra felkel az összes ember és utána jönnek a repülőgépek. Ezek tények, ennek utána lehet nézni.
Annyit kérnék mindenkitől, aki ebben tehet a jogszabályok megalkotásával, módosításával, hogy végre tegyen meg valamit.
A közigazgatási eljárásról, illetve azelőtt volt államigazgatási eljárásról egy érdekességet szeretnék mondani, tudniillik a bírósági eljárás során fény derült rá. 30 éve folyik egy államigazgatási eljárás, ami soha nem zárult le. Most ugyanúgy vagyunk - 2005-ben kellett, azt hiszem, benyújtani a zajgátló védőövezetek kijelölését legutoljára, most hallom, hogy már most is készült egy -, hogy soha nem fejeződött be egyetlen eljárás. Ma nincs hatályos, jogerős zajgátló védőövezet-kijelölés. Ha lenne, akkor tudnom kéne róla. Ha pedig nincsen és ezek az ingatlan-nyilvántartásba nincsenek bejegyezve, akkor az ember teljes mértékben ki van zárva mindenféle jogából és minden lehetőségéből, hogy normálisan éljen.
Az internetes honlapon feltüntettem egy-két külföldi ország, többek között a zürichi repülőtérrel kapcsolatos bírósági határozatot, nyilván az egy másik ország, Svájc, de ott is kezelni tudják a problémát. A repülőteret jelenleg üzemeltető cégnek van más repülőtere is, meg lehet nézni az ő oldalukat, ott is kezelik a problémát. Mi valahogy mindig kimaradunk belőle. Ezt szeretném, hogy ebben előrelépések legyenek és próbáljunk meg arra az útra rálépni.
Én tudomásul veszem, hogy a repülők ott fognak repülni, nem viszik el a betont, mindenkor a közérdek elsődleges és mindent felülír, de azért a kisebbségnek, nekünk, akik ott lakunk, is lehetne szavunk. És ha a KTI, aki készített ezzel kapcsolatban előrejelzéseket, azt írja, hogy 240 ezer ember érintett, akkor azért 240 ezer ember megér annyit ebben az országban, hogy egy picit törődjenek az ő életével is. Köszönöm szépen. Ennyit szeretettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Utolsóként megadom a szót Szarvas Gábornak, aki a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója, ha jól tudom.
Szarvas Gábor szóbeli kiegészítője
SZARVAS GÁBOR (Budapest Airport): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! A rövid időre való tekintettel néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni az elhangzottakhoz. Egy kicsit talán perspektívába is helyezni a kérdést. Budapest Ferihegy nemzetközi repülőtere az ország első repülőtere, a vidéki repülőterek mellett gyakorlatilag az elmúlt évben a nemzetközi légiforgalom 99 százaléka Ferihegyen keresztül zajlott le. Mindez azon gazdasági körülmények között, miközben a 2000-es évek elején megindult légiforgalmi fejlődések után 2007 óta gyakorlatilag minden évben csökken a forgalom a gépmozgások tekintetében Ferihegyen.
Ezzel együtt természetesen zajvédelmi intézkedések, szabályozások folyamatosan életben vannak, mi úgy érezzük, hogy már most is számos szabály és intézkedés van, ami Ferihegy vonatkozásában érvényes. Egyébként nemzetközi kitekintésben is azt lehet mondani, hogy gyakorlatilag néhány csoportba sorolhatók ezek a szabályozások, intézkedések. Ezek közül szinte minden Magyarországon, Ferihegy vonatkozásában is érvényben van. Itt a nemzetközi gyakorlat igyekszik a repülőgépeknél forrásközelben is már csökkenteni a zajhatást. Ezek az előírások a repülőgépekre mint közlekedési eszközökre érvényesek, ugyanúgy érvényesek Magyarországon is, megfelelő zajbizonyítvánnyal, egyfajta zajjogosítvánnyal kell rendelkezni ezeknek a gépeknek. Még ezek közül sem mindegyik közlekedhet Európában vagy Budapesten sem, hiszen a legzajosabb gépek az uniós csatlakozással egy időben kitiltásra kerültek Magyarországról.
További intézkedések, eszközök vannak érvényben, ezek között megemlíthető a zajdíj, amit a repülőtér vet ki a légitársaságokra, és ez egy motiváló jellegű eszköz, az a célja, hogy a jelentősebb zajjal járó repülőgépek után az őket működtetők nagyobb díjat kell hogy fizessenek, mint a csendesebb légijárművet üzemeltetők. Valamint különbséget tesz a zajdíj az éjszakai és a nappali működés között, szintén büntetve - úgymond - az éjszakai forgalmat egy nagyobb díjjal. Ezen felül vannak zajcsökkentő repülési eljárások érvényben, amelyeket kormányrendelet határozott meg. Ezek forgalomszervezésre, pályahasználatra szabnak meg korlátokat. Ezeknek a végrehajtásáért, illetve megvalósításáért elsősorban a Hungarocontrol, a légiforgalom-irányítást végző szervezet felel. Egyébként hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy jelezzem, hogy a képviselőjük szintén körünkben van, amennyiben ilyen kérdés érkezne.
Éjszakai korlátozás vonatkozásában is érvényes szabály van Ferihegyre. Elhangzott, hogy a nappali forgalom százalékában van meghatározva, de gyakorlatilag ez egy fix szám jelen esetben, tehát ez nem változik napról napra, hanem ez egy érvényben lévő fix korlátozás. Ezen felül a nemzetközi gyakorlatban még eszközként rendelkezésre áll a bírságolás lehetősége, ami jelenleg a magyar szabályozásban is lehetőségként van jelen, de részletes szabályozás híján még alkalmazásra nem került, de amennyiben én tudom, ennek az előkészítése is folyamatban van.
Tulajdonképpen a Hungarocontrol, az említett légiforgalom-irányítást végző szervezet, feljegyzéseket készít az említett zajcsökkentő repülési eljárásoktól eltérő repülést végrehajtó légitársaságok számára. Ez is egyfajta szabályozó eszközként érvényben van. És tulajdonképpen ebbe a sorba illeszkedik az a zajgátló védőövezeti jogszabály, illetve szabályozóeszköz, amely egyébként alapvetően azt a gondolatot jelképezi, amely szerint területfelhasználási intézkedésekkel is szükséges a repülőtér közvetlen környezetében egyfajta szabállyal rendezni és elősegíteni, hogy minél kevesebb lakost érintsen a repülésből származó zajterhelés.
A magunk részéről mi is aggályosnak tartjuk, hogy ez a kijelölési eljárás, amely a '97-es jogszabály óta viszonylag részletes szabályozás alapján megtörténhetett volna már, mind ez ideig nem történt meg, a repülőtér a szükséges adatszolgáltatásokat ehhez a kijelölési eljáráshoz megadta. Mindezek mellett a speciális repülési zajjal kapcsolatos szabályozások mellett a repülőtér üzemeltetője érvényes környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkezik, a fejlesztéseket, amik szintén említésre kerültek, természetesen a szükséges engedélyek birtokában kezdtük el és végezzük. Adott zajcsökkentő, illetve zajvédelmi intézkedésekről, forgalomról, zajterhelésről jelentési kötelezettség terheli a repteret a környezetvédelmi és a légiközlekedési hatóság felé. Ezeket ellátjuk. Ezek nyomán vagy bármilyen más ügyben hatósági eljárás a repülőtér-üzemeltető ellen nem indult.
Említettem a zajgátlóövezet-kijelölési eljárás húzódozását, ennek egy másik eleme lenne az a bizonyos fajta kompenzáció, amit szintén többen említettek, ami tényleg a zajjal leginkább érintett területeken egyfajta zajszigetelési kötelezettséget ró a repülőtér üzemben tartójára. Itt az eljárás elhúzódása miatt ez a kötelezettség nem vált érvényessé a repülőtér számára. Ezzel együtt, nem várva meg az eljárás végét, a Budapest Airport 2008-ban elindította önkéntesen azt a zajszigetelési programot, amelynek nyomán tavaly év végén Üllő leginkább zajjal terhelt területein elvégeztük a program első részét. Jelenleg van folyamatban a XVIII. kerület leginkább zajjal terhelt területein ez a zajszigetelési program, és ez évben tervezzük folytatni a programot Vecsésen. A XVII. kerülettel is kezdeményeztünk tárgyalásokat, hiszen önkéntes program révén itt szeretnénk mindig megnyerni a helyi önkormányzat együttműködését is a kérdésben. Ezek a tárgyalások - hát fogalmazzunk úgy - még folyamatban vannak. Én egyelőre ennyit szerettem volna mondani, ha bármilyen további kérdés van, állok rendelkezésre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A helyzet nem egyszerű. Ez egy környezetvédelmi bizottsági ülés. Úgy gondoltam, hogy ezzel az üggyel foglalkozni kell, a házelnök asszony levele nem is adott mozgásteret, hogy ezt ne tegyük meg. Ez nem egy újkeletű probléma, már nagyon régóta esedékes az, hogy egy ilyen ügyet a Környezetvédelmi bizottság is a napirendjére tűzzön. Most a hozzászólásokból látszik, hogy a helyzet nem egyszerű, hiszen itt egyrészt egy indokolt gazdaságfejlesztési érdek van az egyik oldalon. Van a magyar kormány által a Budapest Airport üzemeltetési joga, a fejlesztő ott fejleszt és Magyarországnak mindig is voltak ilyen törekvései, hogy Budapest legyen regionális központ, jelentős fejlesztések indultak meg a Budapest Airportnál. Ezek meg fognak történni.
A másik oldalon pedig ott vannak azok az emberek, amit most nagyon képletesen Márki László elmondott, akik ott élnek a környéken. Valaki valaha letette ezt a repülőteret oda, ahol van, azt onnan nem lehet elvinni, a környezetében lakóházak vannak és ezt a két egymástól nagyon messze lévő érdeket kellene valamilyen módon, nekünk, politikusoknak a segítségével olyan módon ütköztetni, segíteni a megoldást, ami - azért érzem, hogy - nem egyszerű.
A polgármesterek egy törvényt javasoltak, erre a tárcának határozott álláspontja, amennyiben én ezt jól értettem, az volt, hogy nincs szükség törvényre, nem feltétlenül törvényi szabályozással kell ezt a problémát megoldani. A hozzászólásokból számomra az is egyértelmű, hogy vannak jogszabályok, amelyeket be kellett volna tartani. Ezt meg is kérdezem, hogy ezeket miért nem lehet betartani. Bonyolult dolog ennek a zajgátló védőövezetnek a kijelölése?
A Budapest Airport képviselőit kérdezném, hogy ez a zajszigetelési program pontosan mit jelent? Ez megoldás-e például a Márki László problémájára? Én nem feltételezem például azt senkiről sem, hogy itt rosszindulatúan járnak el, de látható, hogy itt van egy olyan probléma, ami nem egy, nem két embert érint és nagyon korrekt módon a Márki László elmondta azt is, hogy ők értik, hogy onnan nem fogják elvinni a kifutópályát, tudomásul is veszik, de valamit ezért kérnek. Vagy egy kompenzációt vagy legalább a hatályos jogszabályok betartását.
Megfogalmazta az alpolgármester úr, hogy a 2-es kifutópálya Rákoshegy felőli oldalát ne használják. Nem tudom megítélni, hogy ez egy tartható követelés-e, az ott élők számára bizonyára logikus. Ezek olyan kérdések, amik itt felvetődnek és a mi bizottsági ülésünkön megoldást lehet, hogy nem fogunk találni, de minimum beszélnünk kell róla és segítenünk kell abban, hogy az ott élők problémáit, ha meg nem is oldjuk, de valahogy elviselhetővé tegyük az életüket.
Az életben vannak olyan helyzetek, amikor nem tudunk megoldani bizonyos dolgokat, együtt kell élni problémával. Valószínű, hogy itt is ez a helyzet, ezt valahol ki kell mondani, de az együttélést elviselhetővé kell tenni. Ez egyébként a befektetőnek is érdeke, mert ha ebből balhé van, az nem jó az önkormányzatoknak, de a befektetőnek sem. Én valahogy így látom a kereteket, és ebben próbáljunk meg a hátralévő 20 percben egy kicsit előrébb jutni.
Megadom a lehetőséget a kérdezésre. Három képviselőt látok: Orosz Sándor, Katona Kálmán és a végén Gyula Ferencné.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Most én jelentkeztem elsőnek nagyon tudatosan. Igazából egyetlen egy kérdést szeretnék feltenni, hiszen eléggé széles palettát sorolt fel elnök úr is. Mi magyarok hajlamosak vagyunk arra, hogy a problémáinkat úgy próbáljuk megoldani, hogy kizárólag és magunk. Ezért gyakran esünk abba a hibába, hogy megpróbáljuk feltalálni a kanálban a mélyedést.
Ferihegy nem egy extra adottságú repülőtér, a világon nagyon sok repülőtér van, ennél rosszabb környezeti lakossági környezetben lévőknél is jártam már én magam is. A kérdésem nagyon egyszerű: van-e és milyen külföldi tapasztalat és felmérés az ilyen és ehhez hasonló helyzet megoldására? Ha nem, akkor lehetséges, hogy előre lehetne jutni néhány ilyen tapasztalatnak a Magyarországra való adaptálásával, semmint vadi új és mind ez ideig be nem váltott megoldásoknak a keresésével. Köszönöm.
ELNÖK: Katona Kálmáné a szó. Úgy akartam, hogy kormány-ellenzék, de Kálmán annyira udvarias, hogy megadom a szót Gyula Ferencnének.
GYULA FERENCNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök úr beszélt arról, hogy nem egyszerű összeegyeztetni a gazdasági érdekeket a lakossági igényekkel, és én egy harmadik dolgot is mondanék ehhez. És pedig azt, hogy mindezek mellett a két nagyon fontos érdek mellett az is számba veendő, hogy a repülők biztonságos működési feltételei megvannak-e. Gondolom én, hogy ez szorosan összefügg azzal, hogy milyen intézkedéseket lehet bevezetni, mert a repülőtér biztonsága nagyon fontos.
Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a 21 pontból álló zajvédelmi intézkedéscsomag, aminek egyik része már be van vezetve, a másik része majd 2010-ben lesz, ettől várhatnak-e konkrétan az ott élők olyanfajta terheléscsökkentést, ami élhetőbbé teszi ezeket az érintett városrészeket, településeket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Katona Kálmán! Kész vagy, Kálmán a hozzászólásra?
KATONA KÁLMÁN (független): Már otthon kész voltam! (Derültség.) Megpróbálok rövid lenni. Néhány konkrét dologra - úgy gondolom - a bizottság koncentrálhatna. Amit egyébként többször elmondtunk. Én magam is interpelláltam kétszer is ez ügyben. Az egyik az, hogy az éjszakai forgalomkorlátozást szigorúan be kell tartani. Az, hogy a mélyalvás időszakában ne lehessen repülni, csak valami nagyon extra, különleges okból, és büntetéssel ne lehessen megváltani. Mert tehetős társaságok azt mondják, hogy "kifizetem", mert érdemes nekem elmenni valahová. Ez a mélyalvás a 0-5 óra közötti van, akkor egyáltalán ne lehessen repülni.
A másik, hogy hány százalék röpülhet a nappalihoz képest? Van egy ilyen százalékarány. Én azt gondolom, hogy ez nem jó megoldás, mert hiszen, ha nappal nő a forgalom, akkor éjszaka is jobban terhelem, pedig legalább az éjszakát kellene megadni a lakóknak. Itt úgy tudom, hogy 8 százalék lehet 22 és 6 óra között. Ez nagyon magas szám. Nekem idei számom nincs, egy 2006-ost találtam otthon, azt írta, hogy ez január-november között 2006-ban 489 repülőt jelentett. Akkor, amikor a szerencsétlen lakó ott végre kicsit aludni tudna.
A másik kérdés, amit már többször felvetettünk, de meg lehet oldani, ez a mérésnek a technikája. Van az általános zajmérési szokás, átlagot mérek, stb. és az egyedi zajt elmosom. Gyakorlatilag egy napig méricskélek és utána azt mondom az ágyúlövésre is, hogy tulajdonképpen az nem. Na most, itt a jellegéhez kell igazítani a zajmérés technikáját. Az egyedi zajt kell valamilyen formában csökkenteni. Nem azt mondom, hogy ne legyen, mert azt nem lehet, de hogy ezt lehessen korlátozni, az, azt gondolom, hogy mindenkinek az érdeke lenne.
A zajgátló övezetek döntően pénz kérdése. Nagyon hasonlít, emlékezzen a bizottság arra, hogy nemrég tárgyaltuk az árvízi meder kijelölésének a kérdését. Volt, aki örült, volt, aki nem. Azoknak volt egyébként nagyobb a hangja, aki nem örült. Mert úgy érezte, hogy az ingatlanját leértékelik azzal, hogy bejegyzésre kerül valami olyan, amit a vevő már a földhivatalban lát, magyarul leértékeli az ingatlant, miközben az ott élő pontosan tudja, hogy milyen zajkörülmények között él. Én majdnem Zuglóban lakom, tehát azt tudom mondani, hogy szerintem Márki úr nem jól érzi ezt, mert Rákoshegyen sokkal nagyobb a zaj, mint Zuglóban. Ez már csak olyan, hogy itt is van, de nem hasonlítható a kettő. Házak, tetők emelkednek meg. Voltam olyan helyen, hogy odaültettek a kertbe és úgy éreztem, hogy tényleg megemelkedik. A tulajdonos állította, hogy meg is emelkedik a cseréppel együtt a tető és visszazüttyed. (Derültség.) Ez az egyedi zajoktól van.
Felszállásmagasság, hogy milyen szögben szállnak fel, ez nyilván egy kérdés, de nagyon szeretném a bizottság figyelmét az ellenőrzésre felhívni, hogy itt vannak előírások az útvonalra, a felszállási szögre, az éjszakai repülésre. Ezeket kellene - ezek szabályozási feladatok - sokkal szigorúbban ellenőrizni és nagyon fontosnak tartom, hogy kritikus esetekben ne lehessen megvásárolni. Mert azért a nehéz gazdasági helyzet közepette is ez egy jól fizető szolgáltatás. Tehát gyakran előfordulhat, legalábbis az én információim szerint. Én szeretném javasolni tehát a mérés technikáját, az éjszakai repülés korlátozását és a kijelölésben óvatosabb lennék. Nem tudom, ezért kérdezném, hogy a zajmonitor és emissziós rendszer kiépült-e. Mert ebben el vagyok maradva. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elhangzott elég sok kérdés, azt szeretném kérni a vendégektől, hogy ezekre próbáljanak meg válaszolni. Abban a sorrendben menjünk, ahogy kezdtük.
HÓNIG PÉTER miniszter (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Van egy pár kérdés, amiben majd Szoboszlay Miklós kollégámnak adnám át a szót, de azért azt megállapítottam az itt elhangzottakból, hogy ami történik a Ferihegyen, az nem azért van, hogy a környezetben lakókat bosszantsa valaki, a kárukra tegyen valaki valamit. Ettől függetlenül vannak nehezen elviselhető körülmények, amelyek részben erednek abból, hogy egyszerűen nem lehet másképp, mert a megnövekedett forgalmat nem lehet másképpen lebonyolítani és van olyan, ami hanyagságból és üzleti érdekből van úgy.
Azt gondolom, hogy a mi dolgunk az, hogy ezt az utolsó kategóriát mindenképpen megszüntessük, tehát a szabályozást úgy szigorítsuk, amennyire tudjuk, a végrehajtást, az ellenőrzést úgy szigorítsuk amennyire tudjuk. Az optimális megoldás az lenne, hogy a lakókat onnan elköltöztessük, meghatározott zónába és akkor nem zavarna senkit. Ennek a körülményei, lehetőségei, forrásai - azt hiszem - ma nem állnak rendelkezésre. Tényleg, amit csinálunk, az mind áthidaló megoldás, de az ideális állapotot nem fogja tudni megteremteni. Ezekkel a gondolatokkal adnám át Szoboszlay úrnak a szót, mondjon pár gondolatot a szabályozásról, a törvényalkotásról, a betartatásról.
DR. SZOBOSZLAY MIKLÓS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az első kérdés az volt, amennyire rögzítettem, hogy mi az oka annak, hogy nem került kihelyezésre mind a mai napig a zajgátló védőövezet. A repülőtér az elmúlt időszakban négyszer nyújtott be zajgátló védőövezeti kijelölésre tervezetet. Minden esetben az elsőfokú határozatot megtámadták az önkormányzatok, és minden esetben a másod fok visszautalta ismételten az eljárást az első fokra és ez cirkulált körbe-körbe. Ennek egyszerűen az volt az oka, mert a repülőtér zajgátló övezete kijelölésének a jogszabálya azt írta elő, hogy tíz évre előre prognosztizált forgalomra kell elkészíteni a zajgátló védőövezeti kijelölést, és folyamatosan vitatéma volt az, hogy a tíz évre előrejelzett forgalom hogy fog alakulni. Eközben a jogszabály tartalmazta azt a rendelkezést, hogy ha bármelyik küszöbvégen 50 százalékkal megnő a forgalom, újra kell kijelölni. Ha a monitorpontok bármelyikén 3 decibellel megnő a zajszint, újra kell kijelölni és ha végső biztosítékként az ég világon semmi nem történik, de a környező települések önkormányzatának a többsége úgy dönt, akkor tíz éven belül egy alkalommal újra kell számolni és mérni.
Térden állva rimánkodtam többször a XVIII. kerületben tartott önkormányzati gyűlésen, hogy fogadják már el végre a zajgátló védőövezeti kijelölést, mert ezzel életbe lépnek azok az övezeti intézkedések, amik elő vannak írva, és megkezdődhet a zajdíjak szedése jóval korábban, mint amikor valóban - Kiss László akkori légügyi főigazgató döntése alapján - elkezdték szedni a zajdíjat, és elkezdődhetett volna egy elképzelt területfunkció-váltás. Hiszen tévedés ne essék, a zajdíj alapfunkciója az lett volna, hogy a passzív akusztikai védelmek és egyéb intézkedések finanszírozásán túl egy fokozatos funkcióváltást oldjon meg, hiszen ha 15-20 ingatlant ki tudunk sajátítani, akkor azt utána kereskedelmi, ipari célra lehet hasznosítani, de lakóövezetként kéne megszüntetni.
No ennyit arról, hogy miért nem történt ez meg. A repülőtér most ismét benyújtotta a zajgátló védőövezeti kijelölését. Amennyire tudom, a legtöbb érintett kerület építési hatósága szakhatósági hozzájárulását megadta, az önkormányzatok állásfoglalásáról nincs tudomásom. Itt tartunk.
A törvényi szabályozás és az alsóbb fokú jogszabályoknak a viszonya, hogy miért nem tartunk szükségesnek törvényi szabályozást. A légiközlekedésről szóló törvény megadja azokat a kereteket és a mostani módosításával végső fokon megadja mindazon felhatalmazást is, amely ahhoz szükséges, hogy az ellenőrzést és a szabályozást mind a kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek megvalósítsák. Beleértve azokat az ellenőrzési funkciókat is, amikre eddig igazándiból nem volt felhatalmazása a minisztériumnak. Valószínűleg a mi hibánk is, hogy nem volt, de most ezt a légiközlekedési törvény soron lévő módosításával pótoljuk.
Kérdés volt, hogy a 21 pontos csomag mit jelent. A 21 pontos csomag a zajterhelést mérsékelni fogja. Ez fokozatosan végrehajtható. Csak mondok egy példát: a folytonos megközelítéssel történő leszállás azt jelenti, hogy a város fölött magasabban lesz a repülőtér, mint amikor szakaszosan hozzák le. De ennek a feltételeit meg kell teremteni. Ennek szoftver-hardverfejlesztés a feltétele, ezt a Hungarocontrolnak le kell szimulálni, be kell gyakorolni. Tehát ez például egy másféléves kifutással történhet.
A pályavég-használatok átrendezése, amivel folyamatosan a Hungarocontrollal együttműködni kívánunk, pl., hogy a mélyalvási időszakban, ha csak a meteorológiai körülmények abszolút nem zárják ki, ne a főváros felé indítson, hanem Üllő felé, és Üllő-Ecser között vezesse ki a gépeket, hogy se Üllőn, se sehol senkit ne csapjunk agyon. Tehát lehet sorolni ezeket, de egyet tudni kell. Ha a főváros például a Hungarocontrollal és a repülőtérrel együttműködve elvesz forgalmat, az megjelenik Üllő és Vecsés fölött. Tehát a repülőtér pozíciója olyan, hogy ha valahol átrendezünk valamit, akkor azt csak úgy lehet, hogy ha minden önkormányzatot leültetünk és mindenki azt mondja, hogy jó, így akkor lehet. Ha nem, akkor valakit sajnálatos módon bántani fogunk.
Elhangzott az a kérdés Orosz Sándor úrtól, hogy itt nézegettük-e azt, hogy másutt hogy csinálják. Természetesen néztük, konzultáltunk számos módon és hogy ha valakit egyáltalán érdekel, a boeing.com-on lehet látni a világ összes repülőterének a zajvédelmi intézkedéseit. Ezen belül még néztük Zürich-Klotent, Schipholt és számos műhelyeit, Franz Josef Strausst, részleteiben is. És tulajdonképpen, ami ma Ferihegyen szabályozásként létezik, az nagyjából ezeknek a repülőtereknek a megoldásaiból ered.
Amit Katona Kálmán néhai miniszter uram mondott (Derültség, közbeszólások.) Valamikori, bocsánat! Rosszul fejeztem ki magam, tehát még a Dob utcában a miniszter uram mondott, arra azt tudom mondani, hogy az éjszakai repülést megtiltani és tovább korlátozni életveszélyes. Gazdasági okokból életveszélyes, természetesen a gazdaság számára ez nyilván kívánatos. Amit tudunk csinálni, még egyszer mondom: lehetőleg a lakott területről elvinni, ez a felszálló gépekre, elsősorban a Cargo-ra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a meteorológiai körülmények nagyjából az összes üzemidő 70 százalékában megengedik, hogy ne a főváros felé történjen felszállási művelet. Ez éjszakánként 5-6 műveletet jelent. Gazdasági szempontból elsősorban a romlandó áruk szempontjából rettentően fontos, hogy úgy tudjon elstartolni a gép, hogy reggelre ott legyen a célállomáson és a romlandó áru az üzletbe kerüljön. Ez egy éjszakai startot jelent. Ez a helyzet. (Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Alpolgármester úr jelentkezett.
FOHSZ TIVADAR, a XVII. Kerületi Önkormányzat alpolgármestere: Köszönöm szépen. Csak egy apró reagálást tennék, amit Katona Kálmán úr mondott, azt kiegészítve: a napi forgalom 8 százaléka van megengedve éjszakára, de ebből is csak három óra, ami ezen 8 százalékos forgalmat el kell, hogy viselje, hiszen az éjfél és 5 óra közötti időtartamra egy százalék van megengedve. Tehát egy kis matematikai utángondolással mindjárt nem lesz olyan egyszerű, hogy három óra alatt a napi forgalom 8 százalékát kell elviselni az ott lakóknak. Ugyanakkor ezzel a zajgátló védőövezeti kijelöléssel kapcsolatban a kerületünknek az az álláspontja, hogy mivel itt van egy tiltás a 176-os rendeletben és meg van határozva egy felszállási útirány, ahol ezt a felszállási útirányt nem tartják be, de a be nem tartott felszállási útirányhoz határozzák meg a zajgátló védőövezetnek a határvonalát. Tehát ez olyan behúzást jelent a kerületnél, ami miatt nagyjából Rákoshegy érintett szakasza kikerül ebből az érintett zajzónából, holott ez a valóságban nem így van. Pont amiatt, mert nem tartják be.
Tehát, hogy ha itt az egyenes irányt vesszük figyelembe, amit egyébként a felszálló gépek használnak folyamatosan a korlátozás vagy tilalom ellenére, hogy ha e mentén jelölnénk ki ezt a zajgátló védőövezetet, akkor Rákoshegy jelentős része igencsak veszélyeztetett zónába kerülne.
Tehát továbbra is a kerületünknek az az álláspontja, hogy természetesen részt kívánunk venni és sürgetjük, hogy kialakulhasson ez a zajgátló védőövezet és meghatározásra kerüljön a tényleges állapotoknak megfelelően. Ez az egyik. A másik, éppen a 176-osban vannak olyan tiltások, amelyek az 5 százalékos küszöböt engedik meg leszállásnál Rákoshegy felől, ami egyébként az első negyedéves adatok alapján 3,2 százalék Rákoshegy irányából a Ferihegy kimutatása alapján. Ez már olyan csekély érték, hogy az a kérésünk, ami megfogalmazódott és ami a 2-es pálya megépítése után érvényben is volt, hogy a 2-es pályát Rákoshegy irányába ne lehessen használni, szerintem nem kivitelezhetetlen. Hiszen csak egy 3,2 százalékos értékről van szó a felszállást figyelembe véve. Tehát én azt mondom, ami a kerületünk álláspontja, hogy szükség van hatásvizsgálatra és szükség lenne erre a 2-es pálya Rákoshegy felőli teljes tiltására. Köszönöm szépen még egyszer.
ELNÖK: Szoboszlay Miklós, tessék!
DR. SZOBOSZLAY MIKLÓS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Rákoshegyen egy két hónapos méréssorozatot hajtottunk végre az elmúlt időben és holnapután megyünk a Rákoshegyi Önkormányzathoz, hogy végigbeszéljük ezeket a kérdéseket. Nem tudom, hogy lakossági fórum lesz-e ott vagy csak az önkormányzattal találkozunk, de átbeszéljük ezeket a kérdéseket ától cettig a Hungarocontrol és az összes érintett részvételével. Jelzem előre, hogy nem gondolnám, hogy most itt érdemes ebben vitát generálni, hiszen a megegyezés a cél.
MOLNÁR ZSOLT (Budapest Főváros Önkormányzata): Köszönöm elnök úr. Ha megengedi, csak tájékoztatni szeretném a bizottság tagjait, hogy bár jogszabály nem teszi azt kötelezővé, hogy a stratégiai zajtérképet tervezéshez használjuk, műszakilag képes ez az eszköz arra, hogy ABC, akárhány tervvariációnál meghatározza a lakossági érintettségi számot, és különböző tervezési variációknak meghatározza a legkisebb érintettségi számát. Ezt azért bátorkodtam jelezni mint műszaki lehetőséget, mert konfliktusok mindenütt lesznek, de meghatározható az érintettek körében a legkisebb érintettségi szám. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor megadom a szót Márki Lászlónak.
MÁRKI LÁSZLÓ magánszemély: Köszönöm szépen elnök úr. Szoboszlay úr említette, hogy az éjszakai repülések és főleg a mélyalvási időszakban lévő repülések száma üzleti érdek és esetlegesen romló áruk szállítása nem engedheti meg a tiltást. Én ma úgy gondolom - és ezt felelősséggel merem kijelenteni -, hogy a transzplantációra váró szerveken kívül semmi olyan fontos áru nem létezik ebben a világban, ami felülírná az én érdekeimet. Ezt kérem, hogy vegyék figyelembe.
Nagyon sok mindent hallottam vissza, olyan szlogenek keringenek a világban a repülőterekkel kapcsolatosan és főleg Budapesten, hogy nem tudtam, hogy hol lakom, nem tudom, hogy mit veszek meg. Én utánajártam és sajnos ebben is lesznek problémák, mert a szerzés 1936-os, a rajta lévő épület 1943-as, meg egyébként is az ott lakóterület volt és magántulajdon világéletében. És azért a honlapomon is minden egyes oldalon ott szerepel, hogy az együttműködés egy rendkívül fontos dolog. Én elhiszem, hogy a repülőtérnek vannak üzleti érdekei és mindenek felett való, hiszen valahol a közösség is részesedik az abban megtermelt javakból. De én nem vagyok biztos abban, hogy nekem, Márki Lászlónak és a velem egy helyzetben lévő embereknek többet kell teljesíteni a közterhek viselésében, mint az összes többi embernek Magyarországon. Azért, mert én a repülőtérnél lakom, nem akarom mondani, hogy hogy kerültem én oda, de elég érdekes módon, hiszen az egy másvilág volt még akkor, úgyhogy én csupán annyit kérek, az ottani embereknek legyenek egyenlő jogaik, a környezetvédelem tekintetében kapják meg azt, ami az összes többi embernek jár ebben az országban, és én az előbb is hangsúlyoztam, mondtam, hogy tudomásul veszem, hogy a közérdek mindent felülír. Ez jogszabályi lehetőség, csak a jogszabály mindig hozzáteszi, hogy az érdekeiket figyelembe kell venni és azt is, hogy ha valami károm merül fel belőle, márpedig az ablakot nekem azért kell kicserélnem, mert a zajszint megemelkedett.
A mérésekkel kapcsolatban. Nekem több levelem van a minisztériumtól, meg onnan, ahol fejtegették ezt az éjszakai 8, illetve 1 százalékot. A gazdasági minisztérium leveléből idéznék, 161 néhány repülőgép repül el azon a pályavégen, mert ahhoz kell számítani a 8 és az 1 százalékot is. Erre egész éjszaka elrepül 32 repülőgép, ki lehet számolni, hogy a 160-nak a 32 hány százaléka. Éppen a repülőtérnek egy levél kíséretében visszaküldtem a saját mérési eredményüket, a mélyalvási időszakban is, ami az én esetemben, tehát annál a pályavégnél kb. 1,8 repülőt jelentene éjszaka, azt is túllépik. Szoktam mondani, mert van, amikor még vannak humoros pillanataim, ha én valakit éjszaka négyszer pofon csapok, egyszer fájdalommal, elosztva a 24 órás átlaggal, az egyenlő a nullával. Ő annyiszor fel fog ébredni és annyiszor okozok neki rossz pillanatot. Másnap az az ember felkel és nem tudja, hogy miért fáradt, ahogy én sem tudtam hosszú ideig. Ma már kezdek rájönni.
A másik probléma, ami a honlapomon szintén szerepel, a Magyar Tudományos Akadémia nagyon komolyan foglalkozott azzal a problémával, hogy milyen prezentációk hangzottak el, milyen bizottsági ülések voltak és hogy alakul ez az egész. Ott van a WHO, aki szintén foglalkozik vele. Most két héten belül olvastam, hogy a repülőgépek károsanyag-kibocsátása az Európai Unió szintjén előtérbe fog kerülni. Úgyhogy annyit, úgy érzem, hogy megérek én mint állampolgár, hogy legalább egyszer nyugodtan aludjak. És szeretném, hogy ha minden áldott nap ez így lenne, hogy nyugodtan tudjak aludni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szarvas úr, tessék!
SZARVAS GÁBOR (Budapest Airport): Köszönöm szépen. Annyit szeretnék mondani, hogy a repülőtér üzembentartójaként természetesen maximálisan érzékenyek vagyunk a környezetünkben élő lakosság és a szomszédaink zajterhelése vonatkozásában. Itt annak érdekében, hogy ezek a hatások csökkenjenek, indult el többek között az említett zajvédelmi program is. Tulajdonképpen több programról beszélünk, több intézkedésről. Ezek közül az elmúlt években végrehajtott intézkedések légiforgalmi jellegüket tekintve arra irányultak, hogy minél kevesebb lakost érintsen a légiközlekedés, elsősorban Budapest területén.
Talán önök is emlékeznek, néhány évvel korábban elsősorban a budai kerületekből érkeztek panaszok. A felettük lévő terhelés jelentősen csökkent, az elmúlt időszakban is hasonló intézkedésekre került sor. Ennek volt része az az intézkedéssor, amit én zajszigetelési programként tettem, hiszen bizonyos, közvetlenül a repülőtér környezetében élők esetében forgalomintézkedésekkel egyszerűen nem lehet természetesen olyan szintre csökkenteni a zajt, hogy az valamiféle zavarással ne járjon. Ezeken a területeken indítottuk el a zajszigetelési programot.
Elnök úr kérdezte, hogy mit lehet erről bővebben tudni. Tényleg nagyon röviden, Üllőn több, mint 200, a XVIII. kerületben mintegy 600 ingatlan számára ajánlottuk fel ebben a programban a részvételt. Itt, aki jelentkezett, a hálóhelyiségeknél az ablakok utólagos szigetelését végezzük el, ami a jelentős zajszigetelés mellett egyébként energiahatékonysági intézkedésként is felfogható. A szigetelés mellett egy hangmentes ventillációt, szellőztető berendezés felhelyezését is igényelhették, aminek az a célja, hogy a nyári éjszakákon se kelljen kinyitni az ablakot. Ez a szigetelésprogram esszenciája.
Mondom, ezt a programot folytatjuk és tényleg ennek is az a célja, hogy mi maximálisan látjuk, hogy természetesen a zajcsökkentésnek van egy természetes korlátja vagy minimális szintje. Miniszter úr is említette, hogy ha mindenkit sikerülne kiköltöztetni a környékről, akkor nem lenne ilyen probléma, de a realitások mezején igyekezni kell minél inkább megvalósítani ezt a csökkentést. Emellett igyekszünk jó szomszédi kapcsolatokat ápolni a környező önkormányzatokkal. Együttműködési megállapodást kötöttünk a XVIII. kerület önkormányzatával, Vecséssel aláírás előtt állunk. Részt veszünk a helyi fórumokon a megkereséseken, amennyiben erre igény van. Működtetünk egy zajvédelmi bizottságot, amely egyfajta konzultációs lehetőséget biztosít emellett. Tehát igyekszünk a magunk részéről természetesen mérsékelni ezeket a hatásokat. De ugyanakkor azt is tényleg figyelembe kell venni, hogy itt ennek valamilyen korlátja mindig van és lesz is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Dönteni most nem fogunk. Készíteni fogunk egy bizottsági állásfoglalást az elhangzottak alapján, amelyben javaslatot teszünk arra, hogy szerintünk mi a teendő. Az látszik, hogy itt fontos szerepe van a koordinálásnak is, mert annyi szereplője van az ügynek, és ez nem lehet más, mint a miniszter, úgyhogy szeretném is kérni a miniszter urat, hogy tekintse ezt egy fontos ügynek, bár vannak egyéb fontos teendői is, de ez is legyen talán ezek közül az egyik.
Az ellenőrző szerep, ahogy Katona Kálmán mondta, ez lehet a bizottság másik feladata, hogy ha majd teszünk valamire javaslatot, meg kell néznünk, hogy az megtörténik-e.
Köszönöm szépen a megjelenteknek, hogy eljöttek, a miniszter úrnak is, Márki Lászlónak is, hogy eljött, mert ő a hiteles szenvedője az egész történetnek. Nagyon köszönöm a bizottsági tagoknak is, hogy ezt türelmesen végighallgatták.
Egyetlen napirendi pontunk van. A következő bizottsági ülésünk hétfőn fél 10-kor, van egy megtárgyalandó napirendi pont, a zárszámadás. A következő ülésünk valószínűleg nem kedden lesz, hanem csütörtökön reggel 9-kor. Annak pedig az az oka, hogy több napos parlamenti ülés van. Kedden nem tudjuk még megtárgyalni azokat a napirendi pontokat, amiket viszont a héten meg kell tárgyalnunk, kénytelenek vagyunk csütörtökön bizottsági ülést tartani. Köszönöm szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 27 perc)
|
Dr. Nagy Andor | |
|
a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia