KORB-27/2009.
(KORB-116/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2009. október 20-án, kedden, 13 óra 13 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A bizottság titkársága részéről *
Tájékoztató a Szigetköz Kerekasztal állásfoglalásáról *
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10745. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: *
A Tisza-völgyi árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10867. szám) *
Herbály Imre (MSZP) képviselő szóbeli kiegészítése *
Herbály Imre (MSZP) válaszai *
Kárpáti Tibor (MSZP) válaszai *
Döntés a módosító indítvány tárgysorozatba-vételéről *
Tájékoztatást ad:
Tóth Tiborné dr. országgyűlési képviselő, a Szigetköz projektek miniszter megbízottja
A Tisza-völgyi árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10867. szám)
(Dr. Szekeres Imre, Herbály Imre, Godó Lajos, Botka Lajosné és Kárpáti Tibor (MSZP) képviselők önálló indítványa)
Elnököl: Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Császár Antal (független)
Katona Kálmán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Kis Péter László (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Farkas Sándor (Fidesz) dr. Nagy Andornak (KDNP)
Balogh József (Fidesz) dr. Turi-Kovács Bélának (Fidesz)
A bizottság titkársága részéről
Dr. Szalóki Gyula parlamenti főtanácsadó
Tóth Tiborné dr. országgyűlési képviselő, a Szigetköz projektek miniszter megbízottja
Hegyi Gyula a Duna Stratégiáért felelős nagykövet, egykori EP-képviselő
Szokoli Sándor Dunakiliti polgármestere, a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége és Térségfejlesztési Társulás elnöke
Janáki Emil igazgató (Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság)
Beke Károly (Szigetközi Természetvédelmi Egyesület)
Dr. Farkas Hilda főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Borsányi-Bognár Levente főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Havas-Kovács Gabriella tanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Láng István főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Tamás Lőrincné (Mosonmagyaróvár Kistérség)
Tóásó Gyula (Szigetközi Természetvédelmi Egyesület)
Dr. Bagi András szakmai tanácsadó (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Palotásné Gyöngyösi Ágnes főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Szilágyi Péter főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Vörös Attila szakreferens (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bérczi Anna (Jövő Nemzedékekért Országgyűlési Biztos Hivatala)
Dr. Biczó Imre László (Jövő Nemzedékekért Országgyűlési Biztos Hivatala)
Kajner Péter (Jövő Nemzedékekért Országgyűlési Biztos Hivatala)
Tóth Kamilla (Magyar Sörgyártók Szövetsége)
Verő Krisztina (Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület)
Hajóssy Adrienne (Reflex)
Fridrich Róbert (Magyar Természetvédők Szövetsége)
Mucska Péter (Coca-Cola Magyarország)
Figeczky Gábor (WWF)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 13 perc)
DR. NAGY ANDOR (KDNP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésen megjelent képviselőtársaimat és vendégeinket, elkezdenénk a bizottsági ülést. Megállapítom, hogy a bizottsági ülésünk helyettesítésekkel határozatképes.
Szeretném kérni képviselőtársaimtól, hogy az előzetesen kiküldött napirendi pontokat fogadjuk el. Aki egyetért a napirendi pontokkal, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) A napirendi pontokat 14 szavazattal elfogadtuk.
Tájékoztató a Szigetköz Kerekasztal állásfoglalásáról
A mai napon három napirendi pontot fogunk tárgyalni. Rátérünk az első napirendi pontunkra, amely egy tájékoztató lesz, dönteni a bizottságnak nem kell. Tájékoztatást fogunk meghallgatni a Szigetköz Kerekasztal állásfoglalásáról. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársunkat, Tóth Tibornét, aki egyébként a Szigetköz projektek miniszteri megbízottja, Hegyi Gyula nagykövet urat - ugye nagykövet vagy? (Hegyi Gyula: Igen.) Ha jól emlékszem, a Duna Stratégiánál foglalkozol nagykövetként az ügyekkel, és Szokoli Sándort, Dunakiliti polgármesterét, aki a Szigetközi Önkormányzati Szövetségnek is elnöke, valamint Janák Emilt, a vízügyi igazgatóság igazgatóját.
Azt javasolnám, hogy a négy vendégünk közül valaki ragadja magához a szót, ez gondolom, te leszel, Zsuzsa. Kíváncsian várjuk ezt az állásfoglalást, képviselőtársaimtól pedig egy kicsi figyelmet szeretnék kérni, hogy a jegyzőkönyvvezető is hallja, amit Zsuzsa majd nekünk el fog mondani. Zsuzsa, tiéd a szó.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Köszönöm, kedves bizottság, hogy elfogadta kérésünket, mely szerint egy tájékoztatásra, tájékozódásra, közös gondolkodásra szerettünk volna megjelenni itt a bizottság előtt. Úgy gondolom, hogy Szigetköz ügye mindannyiunkat egyformán érintő ügy. 1992. október 25-26-án, majdnem napra pontosan történt a Duna elterelése, amely Szigetköz lakosait rendkívül érzékenyen érintette, és évtizedek óta érezzük, hogy hátrányos helyzetben van a térségünk, fejlesztést, fejlődést akadályozó dolog történt. Közel négy évvel ezelőtt az országgyűlési képviselői választásokon ígéretet tettem Szigetköz és a kistérség lakosainak, hogy méltóképpen képviselem ezt az ügyet.
Ennek képviseletében több olyan dolog történt, amelyeket nagyon röviden fogok áttekinteni, hogy ne vegyem az időt túlságosan igénybe. A Szigetköz Kerekasztal rendezvények első alkalmával ugyanitt ültünk 2008. október 29-én. Civil szervezeteket, szakmai szervezeteket, országgyűlés szakbizottságát, miniszter urat hívtuk meg és a szakembereket is természetesen, hogy közös gondolkodásba kezdjünk. Ennek a közös gondolkodásnak a vezérfonalául összeállítottam egy Szigetköz Kerekasztal állásfoglalási javaslatot. Ez a javaslat úgy építkezett, hogy a környékünkön élő emberek, szakmai szervezetek, polgármesterek, kistérség véleményére támaszkodva nyolc pontban állítottam össze azokat a dolgokat, amelyeket képviselni szeretnénk.
Országgyűlési képviselőként az érdekvédelem rendkívül fontos feladatom. Úgy gondoltam, hogy ennek összefoglalása ez a nyolc pontos állásfoglalási javaslat. Ezt az állásfoglalási javaslatot még akkor frissen visszavonatták velem a zöldszervezetek, azt mondták, hogy túlságosan orientálná ezt a megbeszélést.
A Szigetköz Kerekasztal rendezvényéhez vendégül és segítségül hívtam Hegyi Gyula Európa parlamenti képviselő urat, akkor ott a mi érdekeinket képviselte többek között parlament előtti felszólással és olyan személyes találkozások összehozásával, ahol a mi kis érdekvédelmi és szakmai csoportunk a helyszínen, Brüsszelben tudta képviselni Szigetköz ügyét.
Visszatérve tehát a Szigetköz Kerekasztal első rendezvényére, amely itt történt, úgy gondoltuk, hogy a második rendezvényt a helyszínen kell megtartanunk, ahol minden lakos, minden állampolgár, az önkormányzatok képviselői, szakmai szervezetek, civil szervezetek, a SZITE képviselője végighallgatja a meghívottak tájékoztatóit, majd pedig egy fórum keretében közös véleménycsere megtörténhet.
Mindkét esetben a fórum vezetésére Szokoli Sándor urat kértem fel, és a legrégebbi szigetközi civil szervezet, a SZÖSZ, a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége, amely régóta részt vesz minden egyes rendezvényen, és bizony a fejlesztés kérdésében is döntő szerepet vállalt fel a közelmúltban. Ez az állásfoglalás-tervezet tehát egy egyeztetett tervezet a lakosokkal, a lenti képviseletekkel, a felépítése pedig az általános politikai és környezeti háttértől indul, majd az emberek érdekeit, környezetvédelmi, vízügyi érdekeket sorol fel, végül egy jövőképet fest, amely nem utolsósorban a Duna Stratégiához való csatlakozása, és a Duna Régió működéséhez csatlakoztatható.
Nagyon röviden szeretnék csak erről az állásfoglalás-tervezetről szólni, hiszen mindenkinek a kezében van. A legfontosabb pontja talán az első pont, amely azt kéri, hogy Bős-Nagymaros környékétől elkülönítetten próbáljuk meg kezelni Szigetköz kérdését. A politika fogságában lenne, vagy van még talán most is Szigetköz, ha arra várunk, hogy Bős-Nagymaros kérdésében konkrét állásfoglalás és lépések szülessenek. Úgy gondolom, hogy ez létfontosságú Szigetköz fejlesztése szempontjából is, de hasonlóval találkoztunk a Duna Stratégia előmunkálataival való ismerkedés közben is. A műszaki megoldások közül a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület dolgozott ki egy saját javaslatot, amely három vízlépcső, ha erről érdeklődnek, bővebb tájékoztatást tud adni két itt lévő kollégám is. Ez a műszaki megoldás végigment egyfajta elismertetési folyamaton. Azt gondolom, hogy a Szigetközi Fejlesztési Tanács és a regionális fejlesztési tanács is foglalkozott ezzel a kérdéssel és támogatta ezt a kérdést úgy, ahogy a Szigetközi Kerekasztal dolgait is. A dunakiliti duzzasztómű hasznosításában nagyon nagy lehetőségeket látnánk az energiatermelésben és a víziturizmus dolgaiban. Jelentős előrelépést várunk és bízunk benne, hogy ez a jelen, mai találkozás ehhez fog hozzásegíteni.
A Szigetközben élő emberek képviseletére külön ki szeretnék térni. Úgy gondolom, hogy országgyűlési képviselőként az a feladatom, hogy minden eszközzel, minden korrekt, legális, hivatalos eszközzel ezt a célt szolgáljam.
Ez az állásfoglalás-tervezet nagyon sok fórumot végigjárt, nagyon sok civil és szakmai szervezet támogatta, de úgy gondoltam, hogy a politika szereplőitől is támogatást kérek. Egyéni támogatást kértem országgyűlési képviselőtársaimtól. 140-en írták alá a parlament képviselői közül, természetesen nemcsak az MSZP-frakció képviselői, hanem ellenzéki képviselők is, és mindenki, aki ezzel az állásfoglalás-tervezettel azonosulni tudott. Ez a 140 aláírás feljogosít engem arra, hogy a folyamat végeztével visszacsatoljak majd valamilyen szinten az országgyűléshez. Ebben a tervemben támogat miniszter úr is és Szabó Mihály miniszter úr, a Szigetközi Kerekasztal rendezvények résztvevőjeként is. Egyébként is ezt az ügyet nagyon-nagyon támogatja.
A következőkben szeretnénk a régió bizottsága előtt is megjeleníteni ezt az állásfoglalás-tervezetet, amely megtestesíti a Szigetközben élő emberek elgondolását, de több mint elgondolás, ezek felé a kitűzött célok felé próbáljuk vinni ezt a fejlesztési folyamatot. Email-portált létesítettünk, és itt engedjék meg, hogy bemutassam meghívottaink közül Beke Károlyt, akit azért hívtam meg erre az ülésre, nemcsak azért, mert az előző két kerekasztalban ő volt a segítőnk mint vidékfejlesztési mérnök és mint Brüsszelt járt szakember, hanem azért is, mert az áprilisi választások után én befejezettnek tekintem ezt a tevékenységemet, és ő a hivatalosan megválasztott képviselőjelölt, aki ezt a kérdést a továbbiakban menedzselheti. Egy internetes portált nyitottunk ,erre is nagyon sok támogató nyilatkozat érkezik, és bízom benne, hogy ha ennyire egységesen szeretnénk az itt leírtakat érvényesíteni és hogy megkapjuk az itt lévők konzultációjával is azt a lehetőséget, hogy esetleg egyetértésben lehetnek az állásfoglalás-tervezettel, mert akkor azt gondolom, hogy a munkánk nem hiábavaló és kielégíti azt a folyamatot, amely az Európai Unió szubszidiaritás elvében foglalt össze, hogy a helyi emberek értékeljék a szakmai véleményeket, a civil és egyéb szakmai szervezetek véleményét vigyük felfelé, egészen addig, amíg ez becsatolható a Duna Stratégiába, illetve az Európa Parlament Környezetvédelmi Bizottságának a munkájába is.
Köszönöm a figyelmüket, várok mindenféle kérdést, és úgy gondolom, hogy a közös gondolkodás biztos hozzájárul majd, hogy még eredményesebben képviselhessük Szigetköz ügyét.
ELNÖK: Én is köszönöm. Azt nem lehet elvitatni képviselő asszonytól, hogy ne lenne agilis, mert arra is rávett bennünket, hogy napirendre tűzzük ezt a tájékoztatót. Abban maradtunk, hogy itt nekünk döntenünk nem kell, hiszen a bizottság nem tud érdemben állást foglalni, hanem meghallgatjuk, hogy állnak az ügyek. A problémának az aktualitását az is adja, hogy vízgyűjtő gazdálkodási terveket kell decemberben leadnunk, illetve a Duna Stratégia most formálódik, és ez az ügy kapcsolódik mindkettőhöz. Én azt szeretném kérdezni vendégeinktől, hogy szeretnék-e kiegészíteni, amit képviselő asszony mondott? (Jelzésre:) Hegyi Gyuláé a szó.
HEGYI GYULA Európa parlamenti képviselő: Ígérem, nagyon rövid leszek, elnök úr, hiszen még más napirendi pontjaik is vannak. Magam is valóban külön-külön minőségben részt vettem a Szigetközben különböző megbeszéléseken. A legrokonszenvesebb az volt, a helyi polgármesterekkel is találkoztunk, hogy egységes vélemény van, a politika nem szabdalja szét, a különböző pártállású polgármesterek ugyanúgy vizet és életet akarnak a Szigetközben és nem is értik, hogy miért húzódik ez a dolog távol tőlük.
Azt gondolom, amit képviselő asszony mondott, valóban két peremfeltétel van. Az egyik, hogy el kell választani Bős-Nagymaros vitától, attól független megoldást kell találni. Másik viszont, hogy úgy, ahogy a dolgok vannak jelenleg, nem maradhatnak az idők végezetéig. Valamilyen módon megoldást kell találnunk, és ehhez a Duna Stratégia is lehetőséget ad reményeink szerint. Azt gondolom, én amennyire tudom elnök úr majd meghívja külügyminiszter urat és ő majd részletesen beszámol a Duna Stratégia részletes állásáról, de az első magyar dokumentumot - a Bizottság készíti a stratégiát - nekünk decemberig le kell adnunk a Magyar Kormány részéről. Nagyon rövid az idő, és ebben igyekezünk minél többet beletenni, utána indul egy úgynevezett társadalmi vita, akkor persze minden résztvevő, így a szigetköziek is, elmondják majd a véleményüket. Az biztos, hogy kényes kérdés, de nyilvánvalóan a magyar-szlovák vízügyi vita elő fog jönni a Duna Stratégia kapcsán, ezt nyilván nem lehet megkerülni. Ezért is fontos, hogy világosan legyen nemzeti álláspont abban a tekintetben, hogy mi az, amiben biztosan nem nyerünk és nem is érdemes az asztalra tenni, de melyek azok a kérdések, amelyekben viszont tárgyalni kell. Azt hiszem, hogy egy új szereplő belépése, nevezetesen az Európai Bizottság, amely készíti a stratégiát magyarok, szlovákok meghallgatásával, ez lehet, hogy előreviszi a dolgot különösen akkor, ha a projektekhez a stratégiában megvalósul pénzt is biztosítja. Mondhatnám nyersebben és egyszerűbben is, de az előrelépéshez nyilvánvalóan anyagi eszközök is kellenek, és ezt a Bizottság részéről várjuk.
Megőriztem azt, amit egyszer még képviselő asszonytól kaptam, közös magyar-szlovák nemzeti park kialakítása Szigetköz, Csallóköz területén, ez 2001-ben készült még a PHARE támogatásával egy ilyen szakértői összefoglaló. Csak mondom, hogy ezek azok a projektek, amelyek ha elkészülnek, dokumentáció van hozzá, ügyesen tárgyalunk, akkor reményeink szerint legkésőbb a 2014-ben induló költségvetésben támogatást is kapunk hozzá. Nemcsak arról van szó, hogy megoldási javaslatokkal kell előállni, hanem azoknak olyanoknak kell lenni, hogy beilleszkedjenek egy olyan stratégiába, amely aztán uniós forrásokat is lehet biztosítani. Nem akarom húzni az időt, ha van kérdés, akkor persze válaszolok. Ez a lényeg, amit mondtam.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szokoli Sándor vagy Janák Emil kívánnak-e szólni. (Jelzésre:) tessék polgármester úr!
SZOKOLI SÁNDOR: Tisztelettel köszöntök én is mindenkit és köszönöm a lehetőséget a megszólalásra. Én csak néhány mondatot szeretnék kiegészíteni az előbb elmondottakhoz. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a SZITE javaslata a térségben élő, dolgozó szakemberek által, szlovák és magyar oldali szakemberek által a helyi közvélemény-kutatáson alapuló civil szervezetek véleményét is tartalmazó anyag után állíttatott össze, amely egyébként vizsgálta egészen idáig ezen tanulmány elkészültéig elkészült a különböző műszaki megoldások adta lehetőségeket is. Ez nem egy vizsgálat, hanem egy szerteágazó vizsgálatok után elkészült anyag.
Azt gondolom, hogy nagyon nehéz lesz tovább tartanunk ott a térségben az olyan együttműködéseket, mint például a helyi szervezetek és önkormányzatok között, mint például aminek eredményeként most ebben az évben nyolcadik alkalommal, nyolc éve folyamatosan megrendezzük a nemzetközi Szigetköz-Csallóköz kenu maratont, ami példaértékű azt gondolom akár az Európai Unió bármely határvidékén is, és példaértékű lehetne. Jó lenne, ha példát is vennének belőle a nagypolitika szereplői. A verseny úgy történik, hogy a Dunakilitin indulnak a magyar oldali ágrendszeren, a főágra kijutva, utána a csallóközi ágrendszeren vissza és Dunakiliti a célpont, ez 42 kilométeres verseny, amely most már nemzetközi olyan értelemben, hogy egy nemzetközi versenysorozatnak is része és Magyar Kajak-Kenu Szövetség szabadidős versenyének egyik fordulója.
Ezt csak azért akartam említei, mert ahogy romlik a Szigetköz helyzete, a mellékág, főág állapota, nemcsak az árvízvédelmi helyzet miatt romlik, amiatt, hogy az árvízveszély növekszik, hanem a fő- és mellékágak állapota is olyan helyzetben van, hogy kevés lehetőségtől is a helyben lakók gyakorlatilag elzárttá válnak.
A duzzasztómű hasznosíthatóságát pedig nem akarom túlzottan ragozni, hisz ez nevetségesnek tűnő dolog, hogy ott van egy működőképes rendszer, és még csak víziturizmus részére sem tudjuk hasznosítani, és mellettünk elmegy a világ, mondjuk más Csurgó, ahol nemzetközi és világversenyeket rendeznek a Dunán épített létesítményekkel, mi pedig még a turistákat sem tudjuk átcsábítani.
Kérném az önök segítségét, hogy ebben az állásfoglalásban, amit leírtunk, minél előbb minél teljesebb mértékben teljesítsük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Igazgató úr, kíván szólni? (Janák Emil: Nem. Ha van kérdés, szívesen válaszolok.) Akkor kérdések. Kíván-e valaki kérdést feltenni képviselőtársaim közül? (Jelzésre:) Annyira kimerítő volt a tájékoztató, hogy nem. Egyértelmű. Nem látok jelzést, parancsolj, Zsuzsa.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Amíg képviselőtársaim gondolkodnak, addig egy rendkívül fontos információt szeretnék feleleveníteni. Nagyon sokan tudják egészen biztosan, hogy Szigetköz kérdésben az elmúlt három-négyéves periódusban megmozdult a rendszer, hisz uniós projektből az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként Szigetköz mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztéséről szól az egyik projektünk 6 milliárd forintos költségvetési támogatással. A másik projektünk pedig a Mosoni-Duna és Lajtaköz térségi vízgazdálkodási rehabilitációjához 4,86 milliárd forintot rendel.
LIFE projekt keretében történt nagyon sok rehabilitációs lépés, dolgoztunk, nem sorolnám fel szlovák-magyar projektekben. Itt szeretném elmondani, hogy a vízügyi szervek részéről az a fajta együttműködés és szakszerű munka, amely Janák Emil úr irányításával történt, mintaszerű a térségünkben. Kevéssé publikus dolog ez, a nagyközönség inkább a negatívumokat ismeri. Ha ez az együttműködés nem ilyen precíz és szakszerű, akkor a szigetközi természeti értékeink károsodása sokkal nagyobb is lehetne. A Szigetköz egységének őrzése érdekében jómagam ugyancsak a közép- és felső Szigetközt képviselem, de alsó Szigetköz érdekei is hozzám terelődtek ebben a projektrészben, így leader-csoport kialakításában is az egész Szigetközt felvállaltam, és 1,2 milliárd forintos ráépülő fejlesztés indulhatott Szigetközben.
Azért mondom el mindezt, hogy a nehéz helyzetünkből a kilábalás útját látjuk már körvonalazódni nemcsak anyagilag, rehabilitációs projektekkel, uniós segítséggel és hazai összefogással. Ez a rendezvény is ezt támasztja alá, hogy nagyon sok ember együttműködésével tudjuk előrevinni ezeket a közös ügyeket. Köszönöm.
ELNÖK: (Jelzésre:) Felbátorodott két képviselőtársunk is, úgyhogy megadom a szót Orosz Sándor alelnök úrnak, utána Velkey Gáboré a szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igazából nem bátorságra van szükség, bátorság ahhoz szükségeltetik, hogy az ember tudja, hogy korlátos az idő, és egy időben beláthatatlan végű témában mégis merjen kérdezni. Janák Emil úrtól szeretném kérdezni az ajánlási javaslat második pontja a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel való összefüggést jeleníti meg, nevesen azt az igényt, hogy azok a műszaki megoldások, amelyekből néhányat egy évvel korábban itt prezentáltak is, ezek lépjenek be a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamatába.
Kettő lehet, hogy több, de kettő vízgyűjtő-gazdálkodási terv szinten látom ennek lehetőségét vagy másodlagos szükségét, egyrészt a Duna részvízgyűjtő, másrészt a Szigetköz tervezési alegység, ennek van valami becsületesebb neve is, illetőleg a harmadikat érintette egy más összefüggésben Hegyi Gyula a Duna vízgyűjtő egésze programban. Mit lehet tudni, hogy itt ez az állásfoglalás kettes pontjában rögzített követelmény jelent-e vagy ebből történt-e valami a mostani állás szerint a mostani állás szerint ezen vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban? Köszönöm
ELNÖK: (Jelzésre:) Velkey Gáboré a szó.
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen. Először is - érdekes az összetétel vagy nem érdekes - látom, hogy van kormányképviselő, van vízügyi-szakmai szervezet képviselő, van önkormányzati képviselet, és nem látom a Kerekasztal civil, zöld vagy természetvédő vagy környezetvédő képviseletét. A felvezető szövegben történt utalás arra, hogy kezdetben voltak konfliktusok. Nem tudom, hogy most hogy állnak a konfliktusok, és a Kerekasztalnak milyen szinten aktív tagjai a természetvédő vagy zöldszervezetek, ez érdekelne.
Másrészt én nem vagyok annyira tájékozott, mint Sanyi, ez konkrétan a 2-es, 3-as pontok részletei. Ezt most nem akarom, hogy kifejtsék, mert ennek utána kellene nézni. Úgy gondolom, hogy itt felmerülhetnek az összeegyeztethetőség kérdései vagy problémái. Szívesen olvasnék ezzel kapcsolatos részletes anyagokat, és nem várom, hogy válaszoljanak, mert nyilván azt fogják válaszolni, hogy nincs koherenciazavar, el is várható, hogy ne is legyen, de én meg szívesen belenéznék a részletekbe, mármint konkrétan a 2-es és 3-as pontban megfogalmazott irányelvek összeegyeztethetőségébe a konkrétumok szintjén. Ez felmerülhet nyilván mindenkiben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha nincs több kérdés, akkor arra szeretném kérni önöket, első kérdés egyértelműen Janák Emilnek szólt, a másodikat meg valaki majd megválaszolja, gondolom. Tessék!
TÓTH TIBORNÉ DR (MSZP): A SZITE képviselője, dr. Tóásó Gyula halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni, viszont a SZITE egyik tagja a szervezet nevében nyilatkozni tud, Beke Károly SZITE tag. A SZITE a civil egyesületek egyesülete. Köszönöm.
ELNÖK: Rendben, Janák Emilé a szó.
JANÁK EMIL (Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság): Köszönöm szépen. A keretirányelvről tudni kell, hogy uniós elkötelezettséget ad mindenki számára. Ez év végére minden országnak egy tervezetet kell letenni az asztalra, ami az ország teljes egészét le kell, hogy fedje. A dokumentáció úgy kell, hogy felépüljön, hogy alulról építkezve fog összeállni az országos terv, és az egyes alegységeken kell elkezdeni a tervezést, és azon a szinten kell elkezdeni az egyes intézkedési javaslatok elfogadását. Amennyiben valóban van egy térségben jelentős probléma, arra köteles az ország egy műszaki megoldást adni.
A Duna esetében a Szigetközben leadtunk Brüsszel számára jelentős problémákat mint a medersüllyedés, ezeket kötelezően a tervezés folyamán orvosolni kell. A másik fontos előírása a keretirányelvnek, hogy ha a térségre vonatkoztatva bárkinek van valamilyen javaslata, ezt kell vizsgálni, ez a program segíti a keretirányelv céljainak elérését. Ilyen értelemben Szigetközben kötelezettség, hogy válaszoljunk a problémákra, illetve meg kell nézni, hogy milyen érvényes programok vannak, amelyek hathatnak a célok elérésére. A cél a jó állapot elérése.
A SZITE megoldása az, amely három éven keresztül a térségben vizsgálta a problémákat, és adott egy műszaki intézkedési alapot a jó állapot elérése céljából, így ezt beemeltük, a tervezést meg már megvizsgáltuk. A SZITE mellett nem volt egyéb kész program, amelyet beemelhettünk volna, így mi egyetlen vizsgált projektet tekintettünk át és ez a szigetközi térségben úgymond megállta a lábát. Az volt a tervező állítása, hogy alkalmas a problémák kezelésére. Ebből úgy lehet országos tervrész, ha mind a két fórumon is jóváhagyják, hiszen lesz majd a részletgyűjtők fóruma, ezt követően lesz az országos fórum, amelyen is a vízgazdálkodási tanácsok fogják minősíteni ezeket és tesznek meg a kormány számára javaslatot, hogy mi maradjon benn az intézkedések közül és mi nem, és majd a kormány fogja eldönteni, hogy mely intézkedés az, amely benn maradhat. Mi az, amire egyáltalán van pénz, hiszen nyilvánvalóan pontjaihoz fognak jönni az intézkedési javaslatok, és lehetséges, hogy az ország azt mondja, hogy derogációt kér, mert ennyi pénze nincs, el fogja húzni hatévi periódussal, mert erre lehetősége van. A másik, ami rossz hír, hogy ha valami nem illik bele az országos kormányzati programba, akkor azt kihúzhatja, viszont utólag nem teheti meg. Az elő nem fordulhat, hogy az országos tanács keretében valaki előáll, és nem megy végig a lépcsőn, kihagyva az alegységek egyes fórumait, utólag beletuszakol valamit. Ez a terv most ott tart, hogy jelenleg ebben az egyeztetési fázisban csak egy javaslat áll, egy volt, az első fórumon ez részben átment, és a következő hónapok alapján fog eldőlni, hogy bennmarad-e, illetve van egy másik tényszerű információ, hogy ezzel párhuzamosan és ettől teljesen függetlenül folyik egy másik folyamat, miszerint a Magyar Kormány hónapokra vállalt kötelezettsége, hogy letesz egy lehetséges megoldási javaslatot, többet is ha kell, amelyet Szlovákiával közösen kell megvizsgálni, amelynek célja nem a jó állapot elérése, hanem a vízlépcső kérdésének megoldása. Az több, és bővebb. Amennyiben ez a munka is véget érne, mire ez az országos tanács lezárja a keretirányelvben végrehajtandó feladatokat, akkor ezt vissza lehet kapni, ha van idő, lefuttatni az egyeztetési fórumokon, ezáltal az is valamilyen megoldásként bekerülhet az országos tanács elé. Ha van olyan lehetőség, akkor a következő időszakban kell beemelni a keretirányelv megoldásai közé, akkor csak egy fog a tanács elé kerülni.
ELNÖK: Velkey Gábor kérdésére ki fog válaszolni? (Jelzésre:) Arra kérem, hogy üljön le a Gábor mellé, ott van mikrofon is. Beke Károly, jól emlékszem? A jegyzőkönyv miatt.
BEKE KÁROLY (Szigetközi Természetvédelmi Egyesület): Én is nagy tisztelettel köszöntöm önöket. Ha jól értelmeztem a kérdést az volt, hogy hova tűntek a civil szervezetek a Kerekasztal történetből. Hogy őszinte legyek, a kérdést kettéválasztanám és megpróbálok nagyon röviden válaszolni. Az egyik, a helyi civil szervezetek közül a támogatás látható, hiszen mintegy 15 civil szervezet támogatja és vesz aktívan részt a program és a stratégia különböző műszaki megoldások kidolgozásában, illetve tervezésben. Azt gondolom, a civil szervezeteknek ezen túl van egy másik fontos feladata, hogy a műszaki megoldásokat társadalmat is - igaz, amit nagykövet úr is mondott - a Duna Stratégia alkotása során a helyben élők véleményét közvetítsék a döntéshozók felé, hiszen maga a Duna Stratégia rendszere, illetve a makroregionális együttműködések történése is ezen gondolati síkon működik és él ma már.
Másik gondunk és problémánk, ez nyilván így van, és ezzel sem árulok el nagy titkot, hogy vannak valójában olyan civilnek mondott szerveződések is Magyarországon, amelyeknek vagy érdekében állt az elmúlt közel 17 évben, hogy Szigetköz ügyében nagyjában és egészében ne történjen semmi. Ez sajnos okoz problémákat mind politikai, mindpedig megoldási javaslati síkon is, erről azt gondolom, ennyi elég lesz.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre :) Úgy látom, Janák Emil hozzá kíván tenni valamit.
JANÁK EMIL (Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság): Két része volt a kérdésnek. A kettes-hármas volt itt a bizottságban, de erről írásban tudunk adni tájékoztatást, ez megtörtént a tervezeten belül.
ELNÖK: Köszönöm, ezzel ezt a napirendi pontot lezárnám. Köszönjük a tájékoztatást és szép napot kívánok még a vendégeinknek.
Áttérünk a második napirendi pont tárgyalására, amely a termékdíjjal kapcsolatos módosítókra vonatkozik. Szeretném megkérni a tárcától érkezett képviselőket, hogy foglalják el a helyüket. Üdvözlöm dr. Farkas Hildát és Borsányi-Bognár Leventét. Szeretném megkérni önöket, menjünk sorba. Öt módosító javaslat van összesen.
Az 1-est Szatmáry Kristóf jelzi. Szeretnék kérni itt egy tárcaálláspontot.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kormányálláspontot tudunk mondani, elnök úr, a kormány nem támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Kérhetünk indoklást?
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Persze, természetesen, elnök úr. Azt gondolja a kormány, hogy a benyújtott módosítás adminisztratív és a cégadminisztráció szempontjából nagyon komoly terhelést jelent, mégpedig a végrehajtás tekintetében komoly problémákat fog okozni. Egyértelműen csomagolásnak minősítő részeket emelne ki a szabályozás hatálya alól, magyarán megbontaná az egységes csomagolás termékkört egy olyan részre, ami csomagolásnak minősül termelés szempontjából, illetve egy olyan részre, ami nem minősül termékdíjköteles szempontból, de csomagolásnak minősül. Az európai uniós irányelv alapján egyértelműen csomagolásnak minősül, de ennek megfelelően az uniós irányelvben foglalt minden kötelezettség érvényes lesz rá, ugyanakkor a termékdíj-fizetési kötelezettségbe, illetve a termékdíjas körbe nem fog beletartozni, magyarul egy párhuzamos adminisztrációs rendszer alakulna ki. Egyrészt ez is többletadminisztrációt jelent, másrészt elkülönítené azokat a forgalombahozatali, mindpedig a mentességi oldalon azokat a csomagolási egységeket, amelyek termékdíj hatálya alá esnek azokkal, amelyek nem esnek a termékdíj hatálya alá. Annak megfelelően, hogy tárgyi eszköznek minősül és benne van-e a könyvvitelében vagy nem minősül tárgyi eszköznek és nincs a könyvvitelében, urambocsá' nem az ő könyvvitelében található meg, hanem egy másik cég nyilvántartásában találhatóak meg, hiszen ezen eszközök sok esetben lízingeltek, bérbevett eszközök, és így aki csomagol bele, annak a számviteli rendszerében tételként, tárgyi eszközként meg sem jelenik, ez úgy gondoljuk, hogy olyan bonyolult rendszert jelent, ami csak problémákat okoz. Egy, visszaélésekre vezethetnek, kettő, jogértelmezési vitákra, eljáró hatóság, illetve kötelezettek között, ami problémák halmazát és bonyolultságát növelné a jogszabálynak.
ELNÖK: Gondolom, Kristófnak nem ez volt a célja, nem tudom, hogy egyeztettek-e vele, mert én másra emlékszem, de elég logikusan elmagyarázta, hogy itt mi történne, ha mi ezt itt elfogadnánk, úgyhogy valószínű, hogy mi tartózkodni fogunk. A szándékot nem vitatom, Szatmáry Kristóf az egyszerűsítés irányába akart elmenni, de úgy látszik, nem találta meg a helyes megoldást egyelőre. Szavazzunk, aki ezt a két módosító indítványt támogatja, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Ellene? (Szavazás.) Tizenkettó. Tartózkodás? (Szavazás.) Hét tartózkodás. Ezt a bizottság nem támogatta, nincs egyharmad sem.
Második, dr. Orosz Sándor képviselőtársunk indítványát a tárca támogatja-e?
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Orosz Sándor kíván-e szólni?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Annyit szeretnék mondani, hogy természetesen ebben a paragrafusban rend legyen, ebben az egyébként általam generálisan nem támogatott törvényjavaslatban, erre igyekszem súlyt helyezni, az általam ismert indokrendszer alapján kapcsolódót fogok benyújtani, bár őszintén szólva jobban örülnék, ha ez így maradna, ahogy javasoltam, éppen ezért most arra kérném képviselőtársaimat, hogy támogassák az indítványomat.
ELNÖK: Aki támogatja Orosz Sándor módosító indítványát, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Egyhangú, ha jól látom.
3-as, Szatmáry Kristóf.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Indokolja meg, legyen olyan kedves.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Jelen pillanatban a jogszabály a kötelezettek számára kötelező jelleggel írja elő a számlán való feltüntetést. Ennek két oka van. Egyrészt a forgalomhozatali számla esetében ez egy olyan számviteli bizonylatként is szerepel, ami a vámhatóság számára ellenőrzési lehetőséget biztosít, tehát hogy ellenőrzési pont ez a bizonylat. Másik pedig, hogy az első vevő vagy a második, harmadik, negyedik vevő számára lehetőséget biztosít a visszaigénylésre. Képviselő úr módosítója azt mondja, hogy ha az első vevő kéri, ebben az esetben tünteti fel a számlán a kötelezett. Ezzel több probléma merült fel.
Az egyik, hogy nem gondoljuk, hogy piaci erőviszonyok alapján lenne célszerű szabályozni, hogy most feltüntetésre kerül vagy sem, hiszen a vevő nem olyan piaci pozícióban van, hogy ki tudja kényszeríteni a kötelezettől a számlán való feltüntetést. A másik nagyon fontos probléma az 5/C. §-ban megfogalmazottak, miszerint nemcsak az első vevő igényelheti vissza a termékdíjat, hanem a második, harmadik, negyedik vevő is, neki meg már egyáltalán esélye sincs, hogy kérést intézzen a gyártó felé, hogy a termékdíjat visszaigényelhesse. Tehát ez csak bonyolultabbá tenné a rendszert, illetve az exportkivivő export esetén a termékdíj bennragadna az államkasszában, hiszen a visszaigénylési jogosultsággal nem tudnak élni ezek a vevők.
ELNÖK: Aki ezt a módosító indítványt támogatja, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Kilenc. Ellene? (Szavazás.) Tíz. Tartózkodás nincs, ezt a bizottság nem támogatta, de megvan az egyharmad.
4-es, Világosi Gábor módosító indítványa.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Világosi Gábor úr módosító javaslatát a kormány támogatja.
ELNÖK: Akkor szavazunk, a bizottság tagjait kérdezem, hogy aki ezt támogatja, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Tizenkettő. Tartózkodás? (Szavazás.) Hat. Ellene? (Szavazás.) Nincs. Akkor ezt a bizottság támogatta.
Az 5-ös, Font Sándor javaslata.
DR. FARKAS HILDA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja Font Sándor javaslatát.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, hogy aki Font Sándor javaslatát támogatja, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Itt az a nehézség, nehéz környezetvédelmi szempontból támogatni egy olyan dolgot, amikor a műanyag... (Derültség.) Ugye érti mindenki? Itt úgyis tartózkodni fogunk Font Sanyi iránti minden tiszteletünk ellenére. Akkor ezt nem támogatta senki. Ellene? (Szavazás.) Tizenegy. Tartózkodás? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság nem támogatta. Ezzel a napirendi pont végére is értünk.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
Rátérünk a harmadik napirendi pontra. Tisztelettel köszöntöm az előterjesztők megjelent képviselőit, Herbály Imre képviselőtársunkat és Kárpáti Tibor képviselőtársunkat. Harmadik napirendi pontunkban önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről és az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. A tárgy pedig gyakorlatilag a Vásárhelyi Tervvel kapcsolatos módosító indítvány. Megadom a szót az előterjesztőknek, ha kívánnak szólni, hogy röviden ismertessék, mi ennek a módosításnak a lényege.
Herbály Imre (MSZP) képviselő szóbeli kiegészítése
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót, köszönjük a meghívást. A Tisza árvízi biztonságának növeléséről szóló Vásárhelyi Terv törvény elfogadása óta jelentős változások következtek be, és ezeket a változásokat igyekeztünk a törvénybe átvezetni. A módosító javaslatunkkal. Ami nagyon lényeges, hogy az egyszeri kártérítés összege az adott időszakban 6 ezer forint volt aranykoronánként. Úgy éreztük, hogy a közben eltelt időszak inflációs okai következtében indokolt, hogy ezt az összeget emeljük és az inflációval növelve évente tartsuk karban.
A másik fontos kezdeményezése ennek a javaslatnak az, hogy korlátoztuk a tározón belüli mezőgazdasági termelők termelési lehetőségeit. Ebben a módosító javaslatban igyekszünk ezeket a korlátokat lebontani.
A harmadik pedig, hogy a kártalanítás fogalmát igyekszünk pontosítani.
Amiért elnézést kérnék, hogy a részletes indoklás lemaradt a javaslatunkról, de ha ez lenne az akadálya az általános vitára való alkalmasságnak és a tárgysorozatba-vételnek, akkor ezt pótoljuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Kárpáti Tibor.
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Én még egy nagyon rövid kiegészítést szeretnék tenni. Ezek az árvízi tározók a munkanélküliséggel leginkább sújtott térségekben vannak és javasoljuk azt, hogy egészüljön ki a törvény azzal, hogy a közmunkás foglalkoztatás beépítése ebbe a törvénybe törvényileg is az árvízi tározók területére is vonatkozzon, hisz ezek nagyméretű műtárgyak, ahol jelentős foglalkoztatási lehetőségek is adódnak, és mind a kivitelezés, mind a későbbi üzemeltetés során erre lehetőség nyíljon. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Az a jelentősége a bizottsági ülésünknek, hogy mi vagyunk a kijelölt bizottság, tehát ez akkor kerül tárgysorozatba-vételre, ha igennel szavaz a többség. Én úgy látom, hogy ennek nem lesz akadálya. Mi is tudjuk - mármint a Fidesz-KDNP - ezt az indítványt támogatni. Egyetlen aggályom van környezetvédelmi szempontból, amire szeretnék rákérdezni, és az a záró rendelkezésekkel kapcsolatos. Az szerepel a módosító indítványban, hogy veszítse hatályát a 7. § (1) bekezdése, és ebben az (1) bekezdésben az szerepel, hogy az árvízi tározó területén lévő termőföldön kémiai talajjavításra, öntözési, stb. beruházásokra állami támogatás nem vehető igénybe. Itt felmerült az az aggodalom, hogy ha ezt kivesszük, akkor az azt jelenti, hogy szabad utat kaphatnak adott esetben a gazdák arra, hogy kémiai talajjavítás történhessen a tározók területén. Én ezt azért kérdezem, mert én itt látok némi problémát. Ezeket egyébként lehet az általános vita alatt még módosító indítványokkal kezelni, tehát nem az ellen érvelek, hogy tárgysorozatba-vételre ne kerüljön ez a módosítás, de erre szeretnék rákérdezni, (Jelzésre:) és úgy látom, hogy a két alelnök úr is szólna. Megadom a szót először Turi-Kovács Béla alelnök úrnak.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Az utóbbi kérdésre, amit elnök úr felvetett, azt gondolom, hogy pontosítani lehet, hogy milyen eszközök felhasználását teszi majd lehetővé a 7.§ elhagyása esetén a jogszabály, és akkor ez nemigen lehet akadály.
Generálisan a magam részéről is úgy gondolom, hogy minden olyan kezdeményezés, amely valami picikét is javíthat azon a helyzeten, ami most éppenséggel nem tekinthető megfelelőnek és jónak, az támogatható, ugyanakkor azért valamit mégis csak meg kell jegyeznem.
A teljes Vásárhelyi Tervnek azt gondolom, az egyik elhibázott és alapvető - tudom, hogy nem ezzel függ össze - hibája, hogy pontosan azt nem kívánja szolgálni, amit szolgálni kellene. Nevezetesen tározókat fogunk építeni, tározókat építünk, miközben ez úgy tűnik, hogy az öntözéses gazdálkodáshoz semmilyen módon nem lesz képes hozzájárulni. Alapjában véve csak arról van szó, hogy tartalékterületeket állítunk fel. Attól félek, hogy annyira nem nagy az ország, hogy ezt követően meg majd megoldjuk azokat a problémákat, amelyekkel majd az öntözést lehet megvalósítani. Következésképpen egy átmeneti helyzet van, ezt az átmeneti helyzetet javítja, és minthogy ez egy javítási szándék, a magam részéről támogatom. Köszönöm.
ELNÖK: (Jelzésre:) Orosz Sándor alelnök úré a szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. Az elhangzottak alapján talán nem nagy kockázat megelőlegeznem, hogy az előterjesztő számára jó hírként, hogy ezt a bizottság támogatni fogja, méghozzá nagy többséggel. Valószínűleg azért is nem túl nagy kockázat, mert két értelemben biztos, hogy előrelépés a mostani állapotokhoz képest. Nyilván hogy ezt ki miként értékeli, abban lehetnek ugyan különbségek, de az tény, hogy lehetnek előrelépések két irányba. Egyrészt a lakosság gazdálkodási viszonyait érintően, másrészt pedig a beruházás utáni vízgazdálkodási vagyoni viszonyokat illetően. Az első számomra a fontosabb. Ebből egy kiragadott témát érint az indoklás, tehát azt megerősítem Imre képviselőtársunknak, hogy az indoklás és erre lehetőséget jelent majd az általános vita. Ki kellene egészíteni, hiszen egyrészt szabadabb gazdálkodási lehetőség van. Itt azért én is szeretném felhívni a figyelmet, hogy azt a listát érdemes lenne megnézni, de erre is lesz lehetőségünk. A 4. paragrafusra hívnám fel a figyelmet, ahogy Kárpáti Tibor úr is. Nem feltétlenül csak azért, mert bővülnek a jogcímek, hanem sokkal inkább azért, hogy használjuk is. A legnagyobb bajom a Vásárhelyi Tervvel, hogy ez úgy regionális program, hogy csak a régiót nem teszik magukévá. Ha megnézünk különböző regionális operatív programokat, köszönőviszonyban sincsenek vele. Természetesen ez az általános vita folyamán is kikerekíthető.
Szeretném, ha már most felhívnád az előterjesztők figyelmét arra, hogy technikai módosítást igényel a javaslat. Jogászként tudom mondani, hogy a 4. paragrafus módosítása nem feltétlenül a 7. paragrafus módosítását követően szokott bekerülni a jogszabály szövegébe. Ezen túlmenően az indoklásba legyenek kedvesek majd megnézni, szerintem nem módosítottátok a 6. § (6) bekezdését, az indoklás szerint igen. Talán annyi, hogy olvasó képviselőtársaink figyelmét majdan a szóbeli kiegészítésben indokoltnak tartanám felhívni, hogy számítástechnikai ördöge gyanánt bennmaradt az indoklásban. Egyébként pedig a szocialista frakció támogatja az egészet.
KATONA KÁLMÁN (független): Ha megengeditek, én volt elnökként szólnék hozzá. Én formai okokból nem tűztem volna napirendre, ugyanis azért a jogalkotásnak vannak formai követelményei, mégpedig a beterjesztő által időközben észrevett részletes indoklás hiánya. Aztán az a kis kópéság, hogy 6 ezer és 8 ezer szövegrészből a forintot szerényen elhagyjuk, hogy az olvasó ne legyen tisztában azzal. Itt forintról van szó. Csak ez tájékoztat, hogy miről döntünk, mert szerintem ezt egy kicsit pontosítani kellene. Úgy értem, hogy arról döntünk, hogy vethet, arathat, állami pénzt felhasználhat, majd amikor elárasztjuk, az államtól pénzt kérhet állami támogatásra. Erről döntünk annak tudatában, hogy egy elárasztás célra igénybevett földről van szó, ugye? Fizetünk érte, majd utána állami pénzt adunk és utána kártérítést fizetünk. Tehát ilyen árvízi dolgokban, már aki részt vett, az tudja, hogy ez komoly játéklehetőséget ad, elég kockázatosnak tartom, egy kicsit jobban körülhatárolnám a szöveget, hogy milyen esetben. Tehát túl általánosnak érzem ezt a kérést. Kópéság van benne, nincs jól körülhatárolva, hogy mit is akarok. Ez az indítványt egyébként a kormánynak kell megoldani megfelelő apparátusi háttérrel, látva, hogy van ilyen probléma. Apámat idézem a jegyzőkönyv kedvéért, slendrián előterjesztésnek tartom. Ha én javasolhatnék, azt kérném, mert nyilván az idő nem megy el, hogy írják meg rendesen, állítsák össze, és akkor hozzák vissza. Az elvi egyetértésem nekem is megvan, kell ezzel kezdeni valamit, de nem elég alapos ahhoz, hogy ezt törvénynek lehessen nevezni.
ELNÖK: Katona Kálmán - hadd reagáljak erre - rendkívül bölcs elnöke volt ennek a bizottságnak, de most másik elnök van, aki úgy ítélte meg, hogy napirendre meri tűzni. Megkérdeztem Szalóki Gyulát, aki most behozza a Házszabályt, hogy ez megfelel állítólag a jogalkotásról szóló törvénynek. Ügyrendi javaslatként sem tudod feltenni, mert elfogadtuk a napirendet, tehát itt most nem nagyon tudok mit kezdeni azzal a kérdéssel, hogy vegyük le napirendről. (Jelzésre:) Alelnök úr jelentkezett, utána Katona Kálmánnak adok szót, és majd Bányai Gábornak is.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm. Amiket itt az előbb képviselőtársam elmondott, azokkal egyetértek, de ezen az alapon úgy gondolom, hogy a kormány-előterjesztések egy részét lehetett volna értékelnünk az elmúlt időszakban nem is egyszer-kétszer. Hadd tegyem hozzá, nemcsak én mondom ezt, hanem a kritikus szocialista képviselők is elmondták néhányszor. Mégis azt mondom, hogy ez esetben javítható, és amennyiben javítható, úgy értem, hogy a kormányhibák javíthatók, ebben az esetben célszerű elfogadni és továbbengedni, mert azt semmi nem tiltja a jogalkotásról szóló törvényben, hogy akár szakaszonként elkezdjük kijavítani ezeket a hibákat, ami benne van. Ezekre majd mód lesz. Ha meg visszaadjuk, hogy majd a kormány beterjeszti, akkor nagy esélyeket nem látok arra, hogy még egyszer találkozzunk vele. Következésképp én a magam részéről fenntartom azt az álláspontot, hogy helyes volt elnök úr részéről napirendre venni, és helyesek voltak szerintem azok a nyilatkozatok is, amelyek támogatták. Köszönöm.
ELNÖK: (Jelzésre:) Bányai Gáboré a szó és utána visszaadom a szót Katona Kálmánnak.
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): két kérdésem van, hogy hány földtulajdonost érint ebben az évben a Vásárhelyi Tervvel kapcsolatos módosítás, illetve hány hektár föld került az elmúlt öt évben más használatába, illetve hány hektárt használt más az elmúlt öt év alatt. Egy ilyen számot csak tudnak mondani, és hogy mennyi település tartozik az aktuális támogatási körbe, nem mindegy, mert ott igen komolytámogatások járnak majd a következő öt esztendőben.
ELNÖK: Kérdezem Katona Kálmánt. Kívánsz szólni? (Jelzésre:) Tessék.
KATONA KÁLMÁN (független): Távol áll tőlem minden kritika, elnök úr munkájával nagyon meg vagyok elégedve. (Derültség.) Azt mondtam, hogy én hogy gondolom, és az én gondolatom oda akart vezetni, mert én közben néztem az előterjesztők arcát is, hogy mondjuk hétfő reggelig meg lehet csinálni. Segíteni akartam, ne kerüljön be a Ház elé, ami nem vet ránk jó fényt, de az előterjesztőkre se. Tegye oda azt a nyavalyás részletes indoklást, nézze meg, hogy ezt hogy fogalmazta meg, mi pedig gyorsan, rugalmasan el tudjuk fogadni. Ez lett volna az én gondolatom, mivel van idő arra, hogy ezt ilyen szempontból pontosítsák. Amit alelnök úr elmondott, hogy az indoklásban ezért vagy azért töröltük, ilyen nincs. Ezeket ki kell javítani, és úgy kell elfogadni. Olyan megoldás is létezik, hogy a bizottság felhatalmazza az elnököt, hogy a kijavítottat nézze át és bólintson rá, de szerintem ezeket a formai dolgokat az előterjesztőnek - ha ez jövő héten kerül napirendre, akkor - ki kellene javítani. Az lenne az elegáns.
A másik, hogy alelnök úrnak egyetértve az észrevételével, arról van szó, hogy a kormány megteheti, egy képviselő személyében képviselő, ne égesse magát gyenge előterjesztéssel. Adnánk egy esélyt arra, hogy egy kicsit igazítson rajta.
ELNÖK: (Jelzésre:): Kérdezem, hogy hányan kívánnak még ehhez hozzászólni Orosz Sándoron kívül, mert akkor utána zárjuk le és visszaadom a szót az előterjesztőknek majd.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Úgy gondolom, hogy ki égeti vagy nem égeti magát, az kinek-kinek a magánproblémája vagy nem problémája. Itt minden lehetőség elhangzott, ami egy oldalról szükséges, más oldalról lehetséges atekintetben, hogy most beszéljünk róla, és ha egyetértés van, hogy ilyen kell, márpedig szerintem egyetértés van, akkor úgy beszéljünk róla, hogy menet közben már a hivatalos rendben alakítjuk is, és a végén lehet róla szavazni. Ha nem szóban akarja az előterjesztő kiegészíteni, megteheti azt is, de az egyébként irományszámmal rendelkező korábbi iratához pótlólag mellékeli a lemaradt indoklásrészt, és pontosan ugyanúgy hivatalosan része lehet, csak erre szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy vagy szóbeli kiegészítésben vagy így külön írásban mellékelve az eredeti irományszám megőrzése mellett ez megoldható. Azt javaslom, hogy érdeme szerinte vizsgáljuk a történeteket.
ELNÖK: Visszaadom a szót az előterjesztőknek.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök úr, tisztelt bizottság! Miután válaszolok a kérdésekre, kérem, hogy a kormány képviselőjét is hallgassák meg, de úgy gondolom, azt egyébként is megtennék.
A fejmosást tisztelettel megköszönöm, jogos volt. Az igazság az, hogy elég sokat dolgoztunk az előkészítésen, és utána megijedtünk attól, hogy nem sikerül már a parlamenti ciklusban benyújtani, és azért lett ilyen slendrián. Én vállalom ezt. Ami a kérdéseket illeti, én nem tudok válaszolni Bányai úrnak, hogy hány földtulajdonost érint, mindenesetre a jelenleg építési megkezdés előtt álló nagykunsági tározó úgy tudom, 4 ezer hektár földterületet érint és tiszasülyi tározó körülbelül 6 ezer hektár, de ebben nem vagyok biztos most. A Tiszasüly nagyobb, mert az a legnagyobb. A szamos-kraszna-közi 6 ezer hektár. Nagyon sok földtulajdonost érint részben úgy, hogy a gát alatt lévő területtel, ami ki is kerül a tulajdonából rézben úgy, hogy a gáton belül lévő területtel.
Ami a korlátozások megszüntetésére vonatkozó kérdést illeti, tulajdonképpen engedélyezi ez az új javaslat a tározón belül a termelést és a korlátozásokat lebontja, és akár támogatásokat is igénybe lehet venni ezekre a fejlesztésekre. Természetesen úgy gondolom, hogy a tározók víz alá helyezése nem évente, rendszerességgel fordul elő, hanem szükség szerint, és lehetőség szerint váltakozva, nem pedig minden évben úgy, hogy elöntés és minden évben károkozás keletkezzék. Mi bízunk az árvízvédekezést irányító vízügyi szervezetekben, és úgy gondoljuk, hogy ezt szakmailag rendben le tudják vezetni.
Ami a regionalitást illeti, azt gondolom - nem akarom a jóindulatát a bizottságnak elrontani - a regionalitás működik, a regionális operatív programokban belvízelvezetésre és szennyvízhálózat-bővítésre van zárt pályázati lehetőség. Ezek kivitelezésénél, illetve a tározók belső tereinek előkészítésénél lehetőség van közmunka, közfoglalkoztatásban részt vevők igénybevételére.
Azt kérném a tisztelt bizottságtól, hogy adjon arra lehetőséget, hogy kiegészítve az előterjesztésünket, a részletes indoklással benyújthassuk és fogadja el általános vitára való alkalmasságát és vegye tárgysorozatba.
ELNÖK: Kárpáti Tibor kíván hozzászólni? (Jelzésre:) Tessék!
KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Nagyon rövid kiegészítést szeretnék, hogy képviselőtársaim előtt is köztudott, hogy az eredeti törvényben is úgy van, hogy 30-40 évente kerül tervezés szerint elárasztásra tározónként, de ha ez valamivel kevesebb, akkor is rendkívül nagy időintervallum. Az eddigi tapasztalatok, az ott élő emberek megítélése, hogy szinte egyetlen megélhetési lehetőség a földből való megélhetés, és az úgynevezett egyszeri 6 ezer forintos térítés azt jelenti, hogy ott aranykoronánként 40-60 ezer forintba kerülő földnél egy ilyen jellegű egyszeri térítést kap. Indokolatlan túl nagyok voltak azok a korlátozások más szempontok miatt is, tudniillik összehasonlíthatatlan. Ha elárasztásra is kerül, kevesebb lesz az a kártérítés, mint ami veszteség érné őt azzal, hogy egy erős korlátozás van a területen. Marad a további korlátozás, mint tudjuk, rá, nem lehet tereprendezést, terepmódosítást végezni, ami engedélyköteles, ahhoz építési, hatósági engedélyt kell beszerezni és ott megvannak a további korlátok. Úgy gondoltuk, hogy azokat az általánosan az eredeti törvényben megfogalmazottakat, minthogy nem lehet kémiai talajjavítás, nem tudták az emberek, akkor nem lehet műtrágyázni, semmit sem csinálni. Tehát a talajjavítás, műtrágyázás meg egyéb dolog.
Úgy gondoltuk, hogy egyeztetve a tárcaközi bizottság, amely egy jó éve foglalkozott ezekkel a javaslatokkal, és megjárt a tárcaközi bizottság minden minisztériumot, szakértőt, minden szintet, tulajdonképpen ezek a végleges módosító javaslatok több más mellett nem kerültek be, de ezeket úgy tűnt, hogy mindenki elfogadja és mindenki megkereste a saját engedélyezési feltételeinek a benne foglaltatását. Ez nagyon fontos dolog, és mi úgy gondoljuk, hogy megnyugtató az ott élő embereknek, hisz látjuk, hogy az árvízi tározó nagyon kis területet sajátít ki, csak a nyomvonalat és a műtárgyak helyét, az általa körülzárt területen, amely több ezer hektár terület a Szamos-Kraszna-köznél is, jelenleg és a jövőben is művelés folyik. Szeretném azt hozzátenni, hogy a tározók kialakítása viszont lehetővé tesz egy olyan állapot megteremtését, ami most nincs meg. Én a Szamos-Kraszna-közről tudok egy nagyon eklatáns példát mondani, az Ecsedi-láp felső, lecsapolt részének a területét foglalja magába, ahol rettenetesen kiszolgáltatott az időjárásnak, vagy csak nagyon száraz időszakokban van igazán jó termés. Ha eső van vagy több a csapadék, akkor szinte megközelíthetetlen, művelhetetlen. Ezekkel az úgynevezett kiépülő műtárgyakkal, benne lévő úthálózat, csatornahálózat felújításával, rendben tartásával, valamint az ott meglévő szivattyútelep használatával szabályozható a terület vízellátása. Ha több, el lehet vezetni, ha kevés, bepótolni lehet. Úgy gondolom, sokkal jobb feltételeket fog teremteni, hogy a korlátozás csökkentésével normális művelést lehet majd végezni, merem azt mondani, hogy jobbat, mint most jelen pillanatban, amikor rendezetlenek ezek a belső csapadékelvezetési vagy vízpótlási viszonyok. Köszönöm.
ELNÖK: Úgy látom, hogy megérett a helyzet arra, hogy döntsünk. (Kárpáti Tibor: Kormányálláspont van.) Van kormányképviselő? Bocsánat, elnézést!
DR. HAVAS-KOVÁCS GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kormányálláspont még nincs, tehát a kormány még nem alakította ki ezzel kapcsolatban az álláspontját, viszont annyit tudok esetleg segítségül mondani párhuzamosan, hogy a minisztériumon belül az előkészítő munka, illetőleg a Vásárhelyi Terv tárcaközi bizottságán belül az előkészítő munka egy hasonló tervezet előkészítésére, és azt gondolom, hogy tárcaálláspontként el lehet mondani, hogy a benyújtott normaszöveget apró módosításokkal tudjuk támogatni.
Döntés a módosító indítvány tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor, aki ezt a slendrián módosító indítvány tárgysorozatba-vételre és általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, hogy kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Úgy látom, egyhangú. Ellene nincs, tehát ezt egyhangúlag támogattuk.
Előadót kell választanunk. Ki vállalja el a nemes feladatot? (Jelzésre:) Dr. Orosz Sándor úr.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Bele fogom venni a slendriánt. (Derültség.)
ELNÖK: Dr. Orosz Sándor fogja a bizottsági véleményt elmondani. Köszönöm szépen Herbály Imrének és Kárpáti Tibornak, hogy eljöttek.
A negyedik napirendi pontunk Egyebek. Következő bizottsági ülésünk 27-én lesz. Jól mondom ugye? 20-ika van ma. 14 óra 30-tól tartunk bizottsági ülést, de nem itt, hanem fél egykor elindulunk egy busszal a budapesti központi szennyvíztisztító telepre, de előtte még a bizottsági ülés előtt meg fogjuk nézni a Fővárosi Csatornázási Művek ferencvárosi átemelő telepét. Érdemi bizottsági ülésünk lesz? (Dr. Szalóki Gyula: Igen, lesznek napirendi pontok.) Fél 6-kor fogunk ide visszaérkezni a busszal. (Jelzésre:) Bányai Gábor úr jelentkezett.
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Kérdésem van, elnök úr, a költségvetés után jöttem, a Parlamentben voltam, ezért elnézést kérek. 6 milliárd pár százmillió forintot fog elvonni a vízügyi ágazattól, a minisztériumtól, és ebben jelentős szerepet kapott minden évben az elvonási területen a vízkár-elhárítási műtárgyak felújítása, karbantartása, ami továbbra is nagyon kevés. Többpárti kapcsolódó módosító indítvánnyal az 1 milliárd 100-200 milliárdot megemelnénk két-háromszorosára, mert végül is a költségvetésben van tartalék, amire lehetne hivatkozni és egy nagyobb bajt elkerülni. Kicsit több a gátrendszerünk, mint mondjuk Hollandiának, és sokkal kevesebb pénz van rá, ez az egymilliárd nem elég, hogy éves szinten a karbantartásokat elvégezzék a Dunán, Tiszán, Dráván, tehát lehetne egy ilyen többpárti módosító.
ELNÖK: Bizottságit javasolt, hogy legyen? Kérdezem alelnök urat, hogy egyetért-e ezzel?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): A költségvetés mindig is egy érdekes műfaj, és engedd meg, hogy így reagáljak erre, szóval egy felelősségvállalást jelent. Egy olyan indítvány esetén tudunk ilyen értelemben partnerek lenni. Nem az a kérdés, hogy mi egyetértünk-e ebben, hanem hogy költségvetési felelősséggel benne tudunk-e lenni azonos módon, jelent-e valamilyen változást a költségvetés egészének a megítélésében. Az, hogy fejezeten belül hova toljuk, hova nem toljuk... De nem akarnám lezárni az erről való gondolkodást, hogy elzárkózunk ettől, de fejezetek közötti főszámokat érintő javaslatról fogalmaztál meg egy víziót. Erről nagyon azt tudom mondani, hogy mi már ezen meglehetősen túl vagyunk a saját költségvetés-előkészítő szakaszunkban már a frakción belül, tehát pótlólag arra esélyt, hogy ezt mi bevigyük vagy bármilyen értelemben a frakció ilyen értelmű támogatását tudjuk biztosítani, erre esélyt nem látok ebben a fázisban.
ELNÖK: (Jelzésre:) Katona Kálmánnak adok szót.
KATONA KÁLMÁN (független): Az átvitel reménye nélkül mint bizottságit tudjátok támogatni? Mert végül is üzenni akarunk azzal, hogy ezt itt látjuk, tehát a bizottság látja. Én egyébként az alatt a két és fél percem alatt, amit megengednek, pont ezt mondtam el, hogy lekaszálni se tudják a gátakat. Annyira vissza lett fogva a tavalyi elvonással együtt, mert tavaly is elvonás volt. (Dr. Orosz Sándor: Melyik töltésen jártál?) Ahol te jártál, ott biztos lekaszálták. (Derültség.) Kvázi annak reménye nélkül, hogy nem tudod a frakciódat garantálni, attól még be lehet-e nyújtani, az a kérdés vagy azt is tiltja a frakciófegyelem? A bizottság adjon be egyet.
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Egyetértek azzal, amit Kálmán mond és amit felvetett Gábor. Innentől kezdve, ha Tóni is megszavazza, akkor megvan a bizottsági többség. Innentől kezdve javaslom, hogy nyújtsuk be, a szocialisták meg eldöntik, hogy támogatják vagy nem és majd a parlament többsége eldönti, hogy támogatja vagy nem bizottsági módosítóként. Ha megvan a többség, akkor érdemes benyújtani, az általános vitában én is elmondtam. Van ilyen konkrét módosító javaslat különben, csak a forrás megteremtésében kell valahogy dűlőre jutnunk, hogy olyan forrást jelöljünk meg, ami valóban széles körben elfogadható. Javaslom, hogy nyújtsuk be, mert ez valóban indokolt és fontos. Talán neked is van, Andor, ilyen módosítód. Kálmán elmondta, én is elmondtam, és mást is hallottam erről, szerintem Bence is elmondta az általános vitában a vízkár-elhárítási létesítmények felújítási forrásait. Biztos elmondtad, mert én hallottam, vagy nem emlékszem? (Derültség.) De Bence is elmondta.
ELNÖK: Döntsünk erről, hogy egy ilyen készül. Akkor úgy látom, hogy a konszenzus megvan, segít Szalóki Gyula és Reich Gyula is abban, hogy ezt megszövegezzük, és ha jól értem, akkor egy kétmilliárd? (Bányai Gábor: Meg kell duplázni, mert akkor több esély van rá.) A 27-i ülésünkön, Gyula, be tudjuk hozni? (Dr. Szalóki Gyula: Akkor majd a bizottság megtárgyalja.) Jó, rendben van.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Akkor elviekben döntsétek el és az alapján a fontos döntés alapján kerüljön benyújtásra.
ELNÖK: Miről döntünk pontosan?
KATONA KÁLMÁN (független): Arról döntünk, hogy javasoljuk megemelni, és felkérjük elnök urat, hogy szövegezze meg és nyújtsa be a bizottsági módosító indítványt. Erről beszéltem. (Közbeszólások.)
ELNÖK: Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem tegye fel a kezét. (Szavazás.) Ellene? Tartózkodás? Nincs. Tíz igen, tehát a döntés megszületett és akkor az elnöké a kötelesség, hogy ezt megfogalmazzuk. Más Egyebek?
Akkor köszönöm a részvételt mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 27 perc)
|
Dr. Nagy Andor |
Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra