KORB-28/2009.
(KORB-117/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2009. október 27-én, kedden 14 óra 17 perckor
a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep konténerépületében
(Budapest, Csepel-sziget)
megtartott üléséről

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása *

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10745. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *

Tájékoztató a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei környezetvédelmi jelentőségéről, a próbaüzemi időszakban és azt követően *

Groniewsky Tamás tájékoztatója *

Kérdések, vélemények *

 

Napirendi javaslat

1. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám)

(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

2. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10745. szám)

(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

(Első helyen kijelölt bizottságként)

3. Tájékoztató a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei környezetvédelmi jelentőségéről, a próbaüzemi időszakban és azt követően

Előterjesztő:

Groniewsky Tamás ügyvezető igazgató, Enviroduna Kft.

4. Egyebek

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság elnöke

Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)

Helyettesítési megbízást adott

Fetser János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) dr. Nagy Andornak (KDNP)
Farkas Sándor (Fidesz) dr. Rétvári Bencének (KDNP)
Fehérvári Tamás (Fidesz) Balogh Józsefnek (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Kling István környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár
Csuka Mária főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Borsányi-Bognár Levente főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Groniewsky Tamás ügyvezető igazgató (Enviroduna Kft.)

Megjelentek

Juhász Mária osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Csók Csilla főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Farkas Hilda főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Nick Dorottya osztályvezető (Fővárosi Önkormányzat)
Dr. Havas-Kovács Gabriella főtanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Miklánné Szávai Kitti parlamenti titkárság (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)

(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 17 perc.)

Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása

DR. NAGY ANDOR (KDNP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelettel köszöntök mindenkit! Egy bizonyos szempontból rendkívüli bizottsági ülésünk van, mert mi általában a Fehér házban szoktunk ülésezni, de mivel nagyon bölcsen azt a döntést hoztuk, hogy megtekintjük a csepeli szennyvíztisztítóval kapcsolatos építkezést - és köszönjük szépen igazgató úrnak, hogy ezt lehetővé teszi -, tartunk egy rendes bizottsági ülést is, mert van két olyan napirendi pontunk, amelyet a mai napon meg kell tárgyalnunk.

Megállapítom, hogy a bizottsági ülésünk határozatképes, hatan vagyunk jelen személyesen és helyettesítéssel 12 fő biztosított.

Szeretném megkérdezni a képviselőtársaimat, hogy az előzetesen kiküldött napirendi pontokkal kapcsolatban van-e valakinek észrevétele. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérem, kézfeltartással mindenki jelezze, hogy elfogadjuk-e a napirendi pontokat. (Szavazás.) Ez egyhangú.

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

A mai napon három napirendi pontunk van. Mielőtt majd az igazgató úr megkapja a lehetőséget arra, hogy bemutassa nekünk, hogy hol is vagyunk, lesz két érdemi napirendi pontunk, az első a költségvetési módosítókkal kapcsolatos. Nagy tisztelettel köszöntöm szinte már állandó vendégeinket, a Máriákat, Csuka Máriát és Juhász Máriát, ha jól mondom. Nem? Mária nem akar ideülni? Jöjjön ide, legyen szíves. Az ön nevét legyen olyan kedves megmondani, mert a jegyzőkönyv miatt fontos lenne. (Csók Csilla: Csók Csilla vagyok.) Ön Csók Csilla, bocsánat.

A költségvetési módosítókkal kapcsolatosan a következőt javasolnám, hogy minél gyorsabban meg tudjuk hozni a döntéseket. A módosítókat, amelyeket ma tárgyalnunk kell, gyakorlatilag három csoportra lehet szétszedni. Az első Orosz Sándoré. (Derültség.) Nepotizmusnak hívják az ilyesmit, amikor külön tisztelgünk a tekintély előtt? A tiédről külön döntenénk. Aztán van 7 olyan módosító, amely mindegyik a tárcánkat érinti és mindegyik elvesz a tárcától, azt javaslom, ezeket egyben kezeljük, és a harmadik csoport a saját módosítónk, erről döntenünk nem kell, de meg fogom kérdezni a kormány álláspontját, hogy erről mit gondolnak.

Ha elfogadjuk ezt a módszert, akkor azt javaslom, hogy kezdjük mindjárt Orosz Sándor módosító javaslatával. Szeretném kérdezni a kormány képviselőit, hogy erről mit gondolnak.

CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Egyetértünk vele, támogatjuk, mert az már egy jól megszerkesztett módosító.

ELNÖK: Akkor kérem a bizottság tagjait, hogy aki támogatja Orosz Sándor módosító indítványát, az tegye fel a kezét. (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm.

Áttérünk a tárcát érintő módosító javaslatokra. Ha egyetértenek vele, akkor itt is egyben. Kérdezem a kormányt, hogy támogatják-e ezeket a módosítókat.

CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Ezt a hét darabot egyben nem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, hogy aki támogatja ezeket a módosítókat, az tegye fel a kezét. (Nincs jelzés.) Ilyen nincs. Ellene? (Szavazás.) 6 ellene. Tartózkodás? (Szavazás.) 6 tartózkodás. Egyharmad sem.

Az utolsó csomagnál, a mi bizottsági módosítónkról kérdezem, hogy mi a véleményük, mi a kormány álláspontja.

CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): 1 milliárdot szeretne a vízkárelhárításra, és elvenne ebből a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala előirányzatból ugyanennyi összeget. Ezt nem támogatjuk.

ELNÖK: Van-e kérdés? (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.)

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igen. Erről a múltkor beszéltünk, a bizottság azt a döntést hozta, hogy egy ilyet adjunk be. Én azt feltételeztem, hogy egyébként ilyen kormányzati és valószínűleg ilyen többségi megítélés alá is esik. Ugyanakkor azt javaslom, hogy gondolkodjunk el azon is, hogy ellenzéki képviselőtársaim sok mindent el akartak venni a KvVM-ből, amivel nagyon nem tudnánk egyetérteni, az viszont biztos, hogy a vízügyi problémák rendezéséhez elő kell majd vennünk ezt a bizonyos 1 milliárd forintos vagy valamilyen összegű előterjesztést a főszámok ismeretében. Pusztán csak azért szólok, hogy nem zárkózunk el attól, hogy akkor ismételten elővegyük ezt a kérdést.

ELNÖK: Van-e valakinek kérdése vagy észrevétele? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor az 1. napirendi pontot le is zárjuk, köszönjük szépen, hogy eljöttek. Nem tudom, hogy önök hozzánk vannak-e kötve, velünk tartanak vagy elköszönnek tőlünk. Szívesen látjuk önöket. (Csuka Mária: Nem, mert szívesen megnéznénk.) Természetesen, úgyhogy örömmel vesszük, ha itt maradnak.

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10745. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)

Áttérünk a 2. napirendi pontra, ez pedig a termékdíjjal kapcsolatos módosítók megvitatása. Köszöntöm dr. Farkas Hildát és Borsányi-Bognár Leventét, a tárca képviselőit. Itt pedig, mivel az előző ülésünkön már megtárgyaltunk néhány módosítót, ha jól látom, olyan módosító indítványok maradtak, amelyeket a Mezőgazdasági bizottság nyújtott be. Alelnök úrral arra jutottunk, hogy megpróbáljuk ezeket is egyben kezelni, ha lehet, mert talán össze is függenek egymással, ha nem, akkor mehetünk egyenként is végig. Nem tudom, hogy önök mit gondolnak erről.

BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Elnök úr, egy kérdésem lenne csak ezzel kapcsolatban. Ma délelőtt a Mezőgazdasági bizottság ülésén a Mezőgazdasági bizottság egy újabb módosító javaslatot terjesztett elő. Ezt a módosító javaslatot beleérti az együttkezelésbe vagy külön, a korábbiakat csak?

ELNÖK: Én beleértettem, igen. Vegyük külön?

BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Akkor vegyük külön.

ELNÖK: Jó. Azt is lehet persze, hogy ne bonyolítsuk az életünket, hogy gyorsan végigszaladunk mindegyiken, mert meg fogunk kavarodni előbb-utóbb, úgyhogy akkor menjünk egyenként, ha már egyet különveszünk, akkor nem érdemes úgyse csomagban. Az én tudomásom szerint a következőkről kell szavaznunk. A 2. pont. Kérnék szépen kormányálláspontot a 2-esről.

BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: Aki ezt támogatja, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú.

A következő a 3. pont.

BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, aki támogatja, az tegye föl a kezét. (Szavazás.) 6 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 6 tartózkodás. Megvan az egyharmad, mert döntetlen lett.

A következő a 4. pont.

BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: A bizottságot kérdezem, aki támogatja, tegye föl a kezét. (Szavazás.) 6. Tartózkodás? (Szavazás.) 6.

A 6. pont jön, ha jól tudom.

BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: A bizottságot kérdezem, aki támogatja, tegye föl a kezét. (Szavazás.) 6. Tartózkodás? (Szavazás.) 6.

Külön a 7. pont.

BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A 7-est is támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) 6 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) Másik 6. Itt is megvan az egyharmad. (Dr. Orosz Sándor: Elnök úr!) Van még egy? (Dr. Orosz Sándor: Kérdésem lenne.) Igen?

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): (Mikrofon használata nélkül:) A második ajánlási pontnál döntött úgy a bizottság, hogy támogatta. Én azért gondoltam, hogy ezt a dolgot egyben kellene szavazni, mert ott többek között azt támogattuk, egy olyan rendelkezést, amelyik utal arra az 5/F. §-ra, amely egyébként meg nem kapta meg a bizottságon belüli többséget, mert arra a másik háromra, amelyik ugyancsak utal egyébként erre az 5/F. §-re, erre meg hivatkozik. Tehát én most azt tudom mondani, hogy egy biztos, a mostani szavazásunk inkoherens végeredményű, egy üres dolgot támogattunk, mert nem lesz 5/F. §, ha így lenne a végső szavazás.

ELNÖK: Ha ezt az elején mondod, lehet, hogy ügyrendi javaslatként megszavaztatjuk, de már túlvagyunk a szavazáson, úgyhogy egy inkoherens döntés van, aztán majd meglátjuk, mi lesz a sorsa. De utólag ezt már nem tudom reparálni.

Még a különálló van, amit ma reggel nyújtottak be. Ennek valaki összefoglalná a lényegét? Ezt most kaptuk kézhez. Meghallhatnánk, hogy mi ennek a lényege?

BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A Mezőgazdasági bizottság javaslata szerint a 600 ezer forint éves árbevételt el nem érő mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozók, mezőgazdasági vállalkozók mentesülnének a termékdíj-fizetési kötelezettség alól, és a bizottság javaslata szerint nemcsak a befizetési, hanem a bejelentkezési és bevallási kötelezettség alól is mentesülne ez a vállalkozó. (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.)

ELNÖK: Orosz Sándor alelnök úr!

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): (Mikrofon használata nélkül:) Kérdésem van. Ketten is vagyunk itt a Mezőgazdasági bizottságban is tagok, ha jól látom. (Elnök: Nem, a Józsi nem.) Akkor Péter, te vagy. Ezt úgy gondoltátok, hogy az egyébként az előző csomagban bent lévő kedvezményeken túl illesse meg az illetőket? (Kis Péter László: Igen.) Már a legelső alkalommal, amikor erről szavaztunk, elmondtam az eredeti előterjesztéssel kapcsolatos eredeti problémákat, hogy mindenre alkalmas, tehát a lobbik közti béke megteremtésére kiválóan alkalmas, megalkudtak egymással, hogy ki mennyi pénzt fizet, csak egy dologra nem, nevezetesen a hulladékgazdálkodás segítésére. Most ezen nem akarok vitát nyitni, de egy biztos, hogy ez a javaslat aztán végképp még továbbmegy azon az úton, amikor a környezetvédelmi termékdíjból mint hulladékgazdálkodási eszközből minden más lesz, csak hulladékgazdálkodási eszköz nem. Tehát úgy gondolom, hogy ezt nem fogjuk tudni támogatni.

ELNÖK: Hasonló véleményem van. Érthető a logika, de azt gondolom, hogy egy Környezetvédelmi bizottság ezt jó lelkiismerettel nehezen tudja támogatni. Kérjük a kormány álláspontját is.

BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani, mivel ma reggel kaptuk meg. A tárca nem támogatja.

ELNÖK: Akkor szavazunk. Akarsz-e mondani még valamit, Péter? Tessék!

KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Csak azt, hogy kérném a minisztérium képviselőjét, hogy azt az okfejtést, amit a Mezőgazdasági bizottságon előadott, jó lenne, ha itt megismételné.

BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Akkor úgy, ahogy a Mezőgazdasági bizottságban is, két részre bontanám az okfejtésemet. Az első része az, hogy általánosan, generálisan nem tudunk egyetérteni ezzel a szabályozással, mert véleményünk szerint ez az adminisztrációt növeli, nem csökkenti.

Az Agrárkamarával való egyeztetéssorozat során megegyeztünk velük is egyébként abban az átalányfizetési rendszerben, amit az ajánlás már tartalmaz, és azt el is tudta fogadni a tárca. Azt látni kell, hogy ha kiemelünk bármilyen kört a kötelezetti körből, a fizetési kötelezettség alól kiemelésre kerülnek, az állami támogatásnak minősül. Az állami támogatásokkal kapcsolatosan az európai uniós szabályok meghatároznak egy minimális állami támogatási szintet, ami adható vállalkozások számára, ez az úgynevezett de minimis szabályrendszer, amely minden ilyen állami támogatásra érvényes. Egyébként meghatározza ez a de minimis szabályozási rendszer, hogy nyilvántartásba kell hogy vetesse magát a kötelezett, nyilatkoznia kell arról, hogy mekkora állami támogatást vesz adott évben igénybe, illetve az elmúlt évek átlagában mennyit vett összesen, tehát két mutatót is figyelnie kell, hogy annak megfeleljen, és ezt csak úgy tudja megtenni, hogy ha precízen, pontosan kiszámolja, hogy mekkora állami támogatásban részesült egyébként. Tehát egy olyan nyilvántartást követelünk meg, mint ami most van, csak nem kell megfizetnie.

Mi azt gondoljuk ezzel szemben, hogy ha egyszer van egy bejelentési kötelezettség, ami itt is meglenne, tehát ha mentesíteném, akkor is be kell jelentkezni, hiszen nyilvántartásba kell vetetnie magát az uniós szabály szerint, és utána éves szinten nem kell nyilvántartást vezetnie, nem kell bevallást benyújtania, hanem éves szinten egyszer egy csekket felad a jogszabályban meghatározott összeggel, akkor azt gondolom, hogy ez a legkisebb adminisztrációval járó tevékenység. Tehát ez a logikai nemnek az oka.

Technikailag azt kell mondjam, hogy nem illeszkedik maga a módosító a termékdíjas szabályozás fogalmi rendszerébe. A mentesség fogalmi rendszere alapvetően mindig egy környezetvédelmi cél teljesítéséhez kapcsolódik, meghatározott környezetvédelmi célok teljesítése esetén lehet mentességet kapni, ami kérelemre történik, tehát bead egy kérelmet a kötelezett és úgy mentesül. Ezt javasoltam a Mezőgazdasági bizottságban is, hogy ha ebben gondolkodik a Mezőgazdasági bizottság, inkább azt a szófordulatot kellene használni, amit a termékdíjas nómenklatúra is alkalmaz, hogy nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége, hiszen ez ugyanazt jelenti, mint amit a Mezőgazdasági bizottság szeretne, hogy befizetési, bejelentkezési és bevallási kötelezettség nem keletkezik. Mondom, annak a tudatában, hogy a de minimis szabályrendszer lábát meg kell teremteni, és egy nyilvántartásba-vételi, egy nyilatkozattételi kötelezettséget elő kell írni.

ELNÖK: Kérdés van? (Nincs jelzés.) Akkor szavazzunk! Aki ezt a módosító indítványt támogatja, az tegye föl a kezét. (Szavazás.) 1 fő. Ellene? (Szavazás.) 7. Tartózkodás? (Szavazás.) 4. Egyharmad se.

Jó, akkor a 2. napirendi pontot is lezárhatjuk. Köszönjük szépen a részvételt, és önök is, ha gondolják, nyugodtan maradjanak.

Tájékoztató a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei környezetvédelmi jelentőségéről, a próbaüzemi időszakban és azt követően

Áttérünk a 3. napirendi pontunkra, ami miatt jöttünk igazából. Tisztelettel köszöntöm még egyszer Groniewsky Tamás igazgató urat.

NICK DOROTTYA (Fővárosi Önkormányzat): Elnézést kérek, engedjék meg elsőként, hogy két szót szóljak én is. Nick Dorottya vagyok, a közmű ügyosztály vezetője a Fővárosi Önkormányzattól. Demszky úr elnézést kér, nem tudott eljönni ma erre az ülésre, hogy vendégül lássa önöket, ezért kért meg, hogy helyettesítsük, illetve hogy a hivatal nevében köszönetet mondjak, hogy lejöttek megnézni ezt a nagyprojektünket. Ha bármilyen kérdés vagy bármi egyéb lesz, akkor állok szíves rendelkezésre.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Igazgató úr, tájékoztasson arról bennünket, hogy mi fog történni, hogy itt valahogy el tudjuk helyezni magunkat időben is, mert egy kicsit pörgős volt a bizottsági ülés. Egyébként pörögni szokott, de azért ennyire gyorsan nem szoktam levezényelni az ülést, és többen is szoktunk lenni, csak most több vidéki képviselőtársunk nincs itt. Időben nagyon jól állunk, ezért szeretném megtudni, hogy mi vár ránk még a hátralévő időben.

GRONIEWSKY TAMÁS (Enviroduna Kft.): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a bizottság elnökét és tagjait. Röviden lesz egy 15-20 perces prezentáció, utána lesz egy munkavédelmi tájékoztató, sapka meg csizma vagy attól függ, hogy merre megyünk, és utána lesz egy bejárás. Első helyen a mechanikai rendszert, aztán a biológiai egységeket megnéznénk, meg tudjuk nézni még a diszpécserközpontot, illetve ha marad idő, mást is lehet, ez döntés kérdése, végül is maga a szennyvíztelep közel 27 hektáron van, nagyon sok minden készen van, de miután a próbaüzem elindult, tehát nem minden helyre fogunk tudni bemenni.

ELNÖK: Köszönjük szépen.

Groniewsky Tamás tájékoztatója

GRONIEWSKY TAMÁS (Enviroduna Kft.): Köszönöm szépen. Akkor röviden adnék egy tájékoztatást magáról a teljes projektről, figyelembe véve, hogy elsősorban nem engem akarnak hallani, hanem magát a szennyvíztelepet szeretnék megnézni. (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához.)

A projekt elemei itt láthatók. A budai főgyűjtő körülbelül 7,4 kilométer hosszú, a budai alsó rakparton, a Zsigmond téri átemelőtől egészen a kelenföldi átemelőig tart. A következő csomag a szennyvízátemelők, ezt zölddel jelöltük, összesen három átemelő van, Budán kettő, Albertfalván és Kelenföldön, van a ferencvárosi átemelő, ez beköt a szennyvíztelepre, ez azt jelenti, hogy a folyó alatti átvezetést jelöltük feketével, két helyen történik, az Öreg-Dunánál, illetve a Kis-Dunánál, és van a központi szennyvíztisztító telep. Ezen túl kékkel jelöltünk egy árvédelmi töltést, amit meg kellett csinálni, valamint egy megközelítő utat. Tehát ott, ahol önök jöttek és a benzinkútnál balra elfordultak, van egy ilyen tiltó tábla jelenleg, ami közvetlenül a központi szennyvíztelepre visz a HÉV-híd alatt.

Röviden szeretnék tájékoztatást adni a projekt pénzügyi részéről, és hogy mi mennyibe kerül. Az eredeti szerződés 429 millió euró, a jelenlegi aláírt 491 millió euró. Ebből látható, hogy a különböző elemek hogy állnak, kik a kivitelezők, mi a véghatáridő, tehát bő 10 hónapunk van még a befejezésig, illetve a jobb oszlopon feltüntettük az eddig kifizetett teljesítést. A szennyvíztisztító telep esetében az összeg egy kicsit csalóka, mert vissza van tartva belőle a próbaüzem lebonyolítása miatt, tehát a fizikai készenlét sokkal nagyobb, de a próbaüzem egy igen fontos dolog, és ezért ez vissza van tartva. Ott szerepelnek a szerződéses összegek és a végösszegek.

Az összegekről azért még szeretnék egy igen fontos tájékoztatást adni. A projekt első szerződését 2005. év végén kötötte a főváros, 4 évvel ezelőtti szerződés, percre pontosan sikerült betartani. A próbaüzem 2009. augusztus 3-án elindult, és a megtakarítás a projekt esetében 106 millió euró. A főváros a jelentős megtakarítás bővített felhasználása érdekében Brüsszellel egy tárgyalást kezdeményezett, ez a tárgyalás gyakorlatilag elindult már 2007 nyarán, és egy folyamatos, rettentő nehéz, nyögvenyelős folyamat, aminek még most sem vagyunk teljesen a végén, de a projektelemeket szeretnénk bővíteni. Bizonyos elemek bővítése elindult, erről pár szót azért fogok a későbbiekben említeni.

Egy pár képpel szeretném jelezni, hogy mi az, ami elkészült és mi az, ami hátravan. A jobb felső kép a főgyűjtő, ez 2 méter 20 centiméter átmérőjű, egy betoncső, ami műanyag béléscsővel van bevonva, ez gyakorlatilag a főgyűjtő. Mellette - csak jelzésképpen - a 19-es villamost átépítettük a Batthyány tértől egészen a Döbrentei térig, közben a sajtóban megjelent, hogy mondjuk ciszternát találtak, ami nem volt előre látható. Akkor mi baromi boldogok voltunk, hogy nem kell a régészettel foglalkozni, mert a régész kijelentette, hogy túl friss ez az emlék, de aztán elvette a kedvünket, mert ipari műemlék címen ugyanolyan problémák adódtak. Végül is aztán az I. kerülettel sikerült rendezni a témát.

A bal alsó sarokban szerepel a gyakorlatilag jelenleg is vita alatt álló támfalépítés, amelyiknél azt érzékelik, hogy napközben a budai alsó rakpart végig járható, de este vagy hétvégén tevékenység van, gyakorlatilag ezeknek a köveknek a visszahelyezése, adott esetben javítása vagy bontása, ha az igény olyan, szükséges. Ez indokolja azt, hogy ne folyamatosan és végig haladjon a forgalom. A forgalom végighaladásának az egyik oka, amiért tulajdonképpen az egész fölmerült, hogy a Margit hídtól északra körülbelül 1,5 méterrel meg lett emelve a rakpart, mert hogy a Zsigmond tértől a rakpartra jött le a vezeték. Az, hogy megemeltük az alsó rakpartot, ez azt jelenti, hogy a Margit híd alatti ív alatt nem férnek el a teherautók és a személygépkocsik, ezért ezt egy kicsit ki kellett szélesíteni, ami nem egy kis feladat. Csak példaként mondom, hogy a főváros gyarapodott x négyzetméterrel meg a kerület is, ennek a rendezése sem egy egyszerű dolog.

Szeretném jelezni, hogy a főgyűjtő készen van, elkészült, a szennyvizet lehet szállítani, bizonyos helyen a próbaüzem is elindult már.

A következő az átemelők. A ferencvárosi átemelő környékén önök jártak nem sokkal ezelőtt. Gyakorlatilag ilyen átemelő van még Kelenföldön, illetve Albertfalván, bár a ferencvárosi a legnagyobb. Határidőre szintén elkészültek, és a szennyvíz jelenleg is a Ferencvárosból jön a szennyvíztisztító telepre.

A bal fölső kép igazából két darab 1400-as ikernyomócső, amelyik a szennyvizet áthozza a telepre.

Ez a jobboldali, gyakorlatilag egy zongora jellegű forma maga a szennyvíztisztító telep, a fotó pedig az árvédelmi töltést jelenti. Ez egy új töltés. Két ok volt, amiért erre szükség volt. Egyrészt árvizes terület, amire a szennyvíztelep épült, tehát védeni kellett, a másik meg, a következő képen látszani fog, hogy mi itt a jobb alsó képen a bekötőút miatt az elsőrendű védművet megbontottuk, tettünk oda egy átvezetést, pont a HÉV van most fölötte, és ezáltal megszűnt ennek az árvédelmi töltésnek a jellege, ezért kellett egy új árvédelmi töltést is csinálni.

Szeretném megjegyezni még, hogy ott a szennyvíztelepnek a bal fölső területe még szennyezett terület, amely most monitoringozás alatt van, korábban egy iszaplerakó volt, ami a Csatornázási Művek üzemeltetése alatt állt.

Ezen a képen igazából olyan aknák láthatók, amelyek különösebb információval nem nagyon rendelkeznek.

A központi szennyvíztelep madártávlatból. Annyit tennék hozzá, hogy a jobb fölső képen az a zöld meg az a piros, pirosból is előbb-utóbb zöld lesz, a zöldtetős lezárt műtárgy. Összességében körülbelül 4 hektár, meg fogják nézni, az alatta lévő csíkos biológiai műtárgy szerkezetében körülbelül 14 méter magas, háromszintű, 18 vízvonal van benne, ebből az egyik felét fogjuk megnézni, ahol nincs szennyvíz.

Még egyet hozzátennék. Gyakorlatilag az a gondolat, hogy a szennyvíztelepet teljes egészében le kellett zárni, azért nem kevés pénz volt. Tehát túl azon, hogy a beruházás költségét jelentősen megemelte, az üzemköltséget is, mert gyakorlatilag mindent, ami ebbe a 4 hektáros műtárgyba vagy bármelyikbe bekerül, egy biológiai szűrőn eresztjük ki, tehát egy tartós és folyamatos üzemköltség is jelentkezik. Előtte láthatók, talán innen is majd meg fogják nézni, az iszapvonal, illetve két darab gáztartály. Jelenleg még nitrogén van bennük.

Az iszaprothasztó tornyok itt a bal oldalon alul láthatók, ebből három darab van, jelenleg a föltöltésük folyamatos.

Az integrált próbaüzemet említettem, augusztus 3-án megkezdtük. Az integrált próbaüzem alatt azt kell érteni, hogy itt több projektelemről volt szó, és a projektelemeket össze kell hangolni, és ez az összehangolás, ami erről szól.

A kohéziós alappal kapcsolatban az előbb említést tettem, hogy küzdelem van. Vannak olyan elemek, amelyeket meg tudunk csinálni határidőre, vannak olyan elemek, amelyeket 2012-re gondoltunk elkészíteni, a főváros ezt is küldte ki Brüsszelbe, Brüsszel pedig 2010-et mond. Reményeink szerint ez év végére egy konkrét választ kapunk, mert hiába van pénzünk, ha nem tudjuk korrektül elkölteni, akkor az a pénz nincs is nálunk.

Ennek ellenére - ide külön föltüntettem - új műtárgyba kezdtünk, ez például a ferencvárosi átemelőnél egy új záporátemelő létesítése, amit augusztus 10-én indítottunk el. Ezen kívül még két átemelőt fogunk csinálni, valamint 15 kilométer plusz csatornát. Ez a 15 kilométer plusz csatorna elszórva jelentkezik a városban, tehát többhelyütt lehet minket emlegetni kedvesen a forgalomnál, mert hisz mi vagyunk azok, akik ezeket csináljuk. Tehermentesítő gyűjtők néven fut, pontosan annak érdekében, hogy a megfelelő mennyiség a szennyvíztelepre jusson, ezek már új beruházások, amiket szeretnénk még 2010. év végéig megcsinálni.

Ez itt a pesti oldalt jelzi. Itt van a budai oldal, szintén föltüntettem, hogy melyek azok az utak, utak alatti csatornák, amiknek a bővítésére lehet számítani. Több helyen elkezdtük, útbontási engedélyek is folyamatban vannak, úgyhogy reményeink szerint mindent meg fogunk tudni csinálni határidőre.

A határidővel kapcsolatban egy gondolatot. Gyakorlatilag az Unió nem egy egyszerű falat, de egy dologban abszolút merev, ez a határidő. Tehát itt nincs olyan, hogy valamit nem csinálunk meg határidőre, mert akkor rendkívül szigorú és kemény büntetést kapunk. Így nem szabad - és a főváros ezt kellően előrelátóan is kezeli - olyan vállalásokat tenni, amely vállalásokat nem vagyunk képesek határidőre megcsinálni. Ez sajnos adott esetben azt jelenti, hogy az a pénzt, amit el tudnánk költeni... Ezt nem említettem, de az Unió 65 százalékban támogatja a projektet, az állam pénze 20 százalék és a főváros 15 százalékkal járul hozzá, tehát a főváros számára is teljesen egyértelmű, hogy célszerű lenne megcsinálni.

Ezek tulajdonképpen ezeknek a tehermentesítő gyűjtőknek a megkezdett munkálatai. Itt azt kell mondanom, hogy szinte napi kapcsolatban vagyunk, mert forgalomtechnika szempontjából bárhol jelenünk meg, ezek főútvonalak, nagy átmérőjű vezetékek, csövek, tehát valóban a főváros közlekedésében adott esetben problémát jelenthetünk.

További feladat, ami megint szintén többször szerepelt a sajtóban, ez az iszapvonal. Az eredeti projektben a Cséry telep szerepelt mint egy komposztáló berendezés az Unió kezdeményezésére, de a XVIII. kerületi lakosság egy részének a tiltakozása mellett a főváros a Cséry telepi komposztálótól visszalépett. Ez azt jelentette, hogy viszonylag rövid idő alatt meg kellett oldani az iszapvonalat, mert a hatóság nem ad ki engedélyt, se a próbaüzemet nem lehet elkezdeni és üzembe helyezni se lehet a szennyvíztelepet. Így egy háromütemű iszapmegoldás körvonalazódik. Az első, a rövid táv, ez jelenleg működik, hogy a próbaüzem egy éve alatt egy külső vállalkozó a keletkezett iszapot elviszi. A következő egy 9 évre szóló nyílt tender, amelyik szintén a vállalkozók engedélyére számítva gondolja az iszapot elszállítani és kezelni. A harmadik egy hosszú távú megoldás, amit most kezdünk el. Kiírunk egy megvalósíthatósági tanulmányra, költséghaszon-elemzésre és környezetvédelmi dokumentációra elkészített többváltozatos megoldást, amelyik tartalmazza a három szennyvíztisztító telepet, tehát a budapesti összes szennyvíztisztító telep iszapjának a kezelését, és emellett figyelembe vesszük, hogy adott esetben egy termikus hulladékhasznosítóval és iszappal való együttes kezeléssel. Ennek az első lépését tudjuk megcsinálni 2010-ig.

A tervek úgy lettek felépítve, hogy 2012-ig a főváros közgyűlése által jóváhagyott megoldásra ki lehetne írni egy újabb pályázatot, az engedélyek beszerzése és szintén, ami ahhoz kell, hogy meg lehessen csinálni. Gyakorlatilag azt kell mondanom, hogy környezetvédelmi és energetikai szempontból is a helyén lenne, és ennek a megvalósítási üteme 10 év alatt fejeződne be, pontosan az alatt a 10 év alatt, ami alatt mi egyrészt ezt az egyéves rövid távú, illetve a 9 éves középtávú iszapkezelést gondoljuk.

Emellett megjelenítettünk alternatív logisztikai eszközöket, amelyek vasúti és folyami iszapszállításban gondolkodnak. Több egyeztetés is történt, elsősorban a vasúti szállításnál, hisz a kikötő 1,5 kilométerre van ide, egyeztettünk a BKV megfelelő műszaki vezetőjével, hogy egy iparvágányt tennénk le ide, rákötnénk a HÉV-vasútra, le tudnánk menni a kikötőnél, és a MÁV-ot ezzel el tudtuk érni. Egy probléma van ezzel: nem tudjuk megcsinálni 2010-re. Ugyancsak tervbe van véve egy önjáró uszály. Az önjáró uszály gyártása körülbelül 18-20 hónap. Tehát nem egy egyszerű dolog, ugyanakkor célszerű egy ilyen eszköznek a beszerzése, de ezt sem tudjuk 2010-ig megcsinálni. Tehát ha Brüsszel nem enged, akkor tulajdonképpen az alternatív iszapszállítást nem tudjuk 2010-ig megoldani.

Külön szeretnék pár szót szólni befejezésül a harmadik tisztítási fokozatról, amit Brüsszel rendkívül erősen ambicionál. Esetünkben - és ez kevésnek tűnik föl - mondjuk a Duna mentén a legnagyobb város Budapest. Magyarországot érintve, ha a főváros fölvállalja, hogy a harmadik tisztítási fokozatot megcsinálja, akkor az ország a tápanyag-eltávolítás előírt feltételeinek eleget tett. Tehát nem kell akkor a különböző kisvárosokban vagy településeken ilyen nitrogén-, foszforeltávolítással foglalkozni, mert ha ez egy tömegben elkészül, akkor gyakorlatilag az előírt feltételeknek az ország eleget tud tenni. Ezzel kapcsolatban egy csomó vita van, nem tudjuk megcsinálni ezt 2012-re sem, mert túl az engedélyek beszerzésén, a versenyeztetésen, van olyan elképzelés, hogy a harmadik tisztítási fokozatot egy nyílt eljárással kell versenyeztetni, hogy ki fogja megcsinálni, de itt azért jó pár olyan probléma van, ami nem nagyon érzékelhető. Tehát ez egy FIDIC sárga könyves pályázat, ami azt jelenti, hogy megadtuk a bemenő paramétereket, megadtuk a kimenő elvárt paramétereket, kaptunk hozzá beruházási költséget és kaptunk hozzá egy becsült üzemköltséget. Így sok olyan eleme van a rendszernek, amit igazából nem is nagyon ismerünk; elsősorban a szoftver részére gondolok. Egy idegen ahhoz, hogy beleszálljon ebbe a rendszerbe, egy üzemelő, mert jelenleg próbaüzem alatt van, de mire az sorra kerül, már üzemelni fog, nem egy egyszerű dolog. Tehát jelenleg a harmadik tisztítási fokozat függőben van.

Egy apróság még hozzátartozik. Gyakorlatilag az a feltételrendszer, amely az elfolyó víz minőségére vonatkozik, nálunk jelenleg még nem írja elő azt a szigorú feltételt. Tehát a szennyvíztelep a jelenlegi előírásokra teljesít. Amíg nincs új határérték, addig megbecsülni se tudjuk, hogy most 1 az elfolyó vagy 0,1 az elfolyó, amíg meg nem tudjuk, hogy mik a célok, addig nem lehet hozzá egy tisztességes technológiát és becslést csinálni. Szóval ez nem egy egyszerű dolog, ebben azért mi egy kicsit óvatosak lennénk.

Szeretném megköszönni a figyelmet. Ha kérdések vannak, szívesen válaszolunk, és akkor utána a körsétát megtennénk. Köszönöm szépen.

Kérdések, vélemények

ELNÖK: Köszönjük szépen igazgató úrnak a tájékoztatót. Elfelejtettem az előbb államtitkár urat köszönteni, azért tisztelettel köszöntöm Kling Istvánt. István, akarsz-e ehhez hozzátenni valamit hivatalból vagy föltehetjük a kérdéseket? (Kling István: Nem, köszönöm szépen.) Jó.

Szeretnék három észrevételt tenni meg kérdezni is, ha már lehet. Azt javaslom, hogy a kérdéseket most tegyük föl, mert a bejáráson bonyolultabb lesz, mielőtt ezt a napirendi pontot lezárjuk.

Ugyan nem mondta ki igazgató úr, de a projekt a természete miatt is meg a nagysága miatt is ma Európában talán a legnagyobb - környezetvédelmi szennyvíztisztítás kapcsán mindenképp a legnagyobb - beruházás, tehát ha úgy tetszik, akkor most Európa vagy Brüsszel szeme azért ezen van. Ez részben bonyolítja is a helyzetet, lehet, hogy bizonyos szempontból egyszerűsíti, de ez ma Magyarország életében egy nagyon nagy dolog, azért mondom ezt vagy emelem ki külön. Nagy dolog azért is, mert eddig a budai oldalról szinte tisztítatlanul folyt be a szennyvíz a Dunába, ahogy ezt korábban is hallhattuk, és ha ez a telep elkészül, akkor a Budapest alatt lévő települések meg maga a Duna is gyakorlatilag fellélegezhetnek. Vállalt Magyarország még annak idején egy csatornázottsági kötelezettséget, és ez a projekt maga is ebben a 2015-ig tartó folyamatban azért egy nagyon jelentős állomás. Ezeket szerettem volna így előzetesen mindenképp kiemelni.

Három kérdésem lenne, abból kettőt érintett, egyet nem. Azokkal kezdem, amelyekről ön is beszélt, ez a szennyvíziszap elhelyezése. Látszik az ön beszámolójából is, hogy ez egy bonyolult dolog, és azt is kivettem a szavaiból, hogy előzetesen nem számoltak azzal, hogy ez mekkora probléma lesz. A Cséry telep azért esett ki, ha jól értem, mert a lakosság tiltakozott ellene, vagy az egy erős opció volt egyébként a szennyvíziszap kezelésében? Azt nem értem pontosan, hogy 2010-ig miért kell megoldani az alternatív szállítást, ha a harmadik opció, amit említett, egy 9 éves tenderkiírás. Ez az én fejemben nem válik világosan külön.

Értem azt, hogy ha hosszú távú megoldást keresnek, akkor logikus a másik két szennyvíztisztító telepen keletkezett iszapot meg az itteni iszapot valahogy együtt kezelni. Ezekről esetleg mondana többet, mint amennyit elmondott? A termikus feldolgozás, ami hulladékégetést jelent, említette, ezt Brüsszel támogatja-e? Meg logikus, költség-haszon szempontjából ez egy logikus megoldás.

Én elmondanám egyben a kérdéseket, és akkor utána válaszoljon rá, legyen szíves.

A másik kérdésem azzal kapcsolatos, hogy ki a tulajdonosa ennek a helynek, ennek a BKSZT-nek. Most ugyanaz a tulajdoni arány van-e, mint a Fővárosi Csatornázási Művekben? Az üzemeltetés meg a tulajdonos kettéválik-e, ha majd üzemeltetésre meghirdetik a szennyvíztisztító telepet, akkor ki fogja ezt üzemeltetni, és ha üzemeltetésre kerül sor, akkor a csatornázási díjak mennyivel emelkednek? Amikor készültem erre a napirendi pontra, akkor láttam, hogy ez az egyik támadási felület volt, hogy talán 40 százalékkal - valaki azt mondja, 50 százalékkal is - emelkedhet a budapestiek számára a csatornadíj. Itt is tegyünk rendet a fejekben, mondja el, hogy ez pontosan hogy van.

Az utolsó kérdésem azzal a 10 milliárd forintos tétellel kapcsolatos. Erről egy interpellációt is mondtam a parlamentben, és itt is szeretném azt megkérdezni, hogy hol tartunk most a Brüsszellel való vitában, meg nem világos számomra ennek a 10 milliárdnak a műfaja. Én a büntetés szót használtam, ezt kijavították, hogy ez nem büntetés. Akkor micsoda? És mit jelent az a megoldás, hogy ha ezt a pénzt ettől a beruházástól elvonja az Európai Bizottság, de máshol föl lehet használni, ezt hogy kell értelmezni? Most elbukjuk-e ezt a pénzt vagy nem bukjuk el? Erre szeretnék egy egyértelmű választ kapni.

Köszönöm.

GRONIEWSKY TAMÁS (Enviroduna Kft.): Az első az iszap kérdése. A Cséry telepi komposztálónál az volt az eredeti elképzelés, hogy van egy 1960-ban felhagyott kommunális hulladéklerakó, és ha odatelepítenek egy komposztálót, akkor ezzel rekultiválni lehetne ezt a felhagyott hulladéklerakót. Igen ám, de azért ez egy rettentő nagy mennyiség, itt keletkezik 70-80 ezer tonna évente. Ha ehhez még az anyagokat hozzáviszem és víztelenítem, akkor az éves mennyiség 40-50 ezer tonna komposzt is lehet. Ez 2-3 év múlva ennek a bizonyos rekultiválásnak eleget tesz. Tehát a komposztálás önmagában egy jó technológia, de nincs meg a megfelelő felvevő piac. Lehet tájsebeknél használni, lehet a fővárosnál, sok helyen lehet használni, de akkor is túl nagy piac.

Tehát itt volt egy erős lakossági tiltakozás, amely lakossági tiltakozás több alkalommal is kikelt a megoldás ellen. De alapvetően - és ez nemigen jelentkezett, mert ez csak a látszat volt - mögötte van egy-két ilyen szerény, mondjuk 4 méter széles szilárd burkolatú út, amiből a tervek szerint kétszer kétsávos út lett volna, és a kerületnek egy jelentős forgalmát arra ráterhelik. Ez volt a fő ok, ami miatt a lakók tiltakoztak. Ennek a környékén lett volna ez a bizonyos komposztáló, és ez a kettő együtt volt, ami azt jelentette, hogy nem. Ebben egyébként támogatás lett végül is Brüsszelből, tehát a kezdeményezés onnan indult, és így aztán a komposztálót nem csinálták meg.

Most egy viszonylag gyors döntést kellett hozni, és meg kellett oldani, mert gondolják el, hogy egynapi kötbér 250 ezer euró. Ez a vállalkozóra nézve is igaz. Tehát azt, hogy mondjuk a főváros valamit nem teljesít és a főváros miatt késik a szennyvíztelep próbaüzeme, egyszerűen nem lehetett megengedni. Tehát most elindult egy egyéves próbaüzem, ennek van egy nyertes konzorciuma, most kiírjuk a következőt, hogy a saját eszközeivel, a saját engedélyével, a saját gépparkjával biztosítsa, hogy az üzembe helyezés megtörténjen, és ez alatt az idő alatt a főváros ezt a problémát kezeli. Ebbe a hulladékégető úgy került bele meg egyáltalán az egész, hogy gyakorlatilag Brüsszel ezt a koncepciót, amit az előbb fölvázoltam, elfogadta, biztosít a papírmunkára kerekítve 2 millió eurót. Ez a 2 millió euró arra elegendő, hogy tisztességes, korrekt, több változatot dolgozzunk ki, ebből a több változatból a közgyűlés jóváhagy egyet, arra minden engedélyt meg lehet csinálni, tenderdokumentációt, egyebet, sőt még Brüsszelbe pénzért is lehetne fordulni.

A szándék az, hogy ha van energia, akkor bekapcsoljuk a Főtáv-ot, és ha megfelelő kilométeren belül tudunk területet találni, akkor a nyert energiát a Főtáv föl tudja használni. Ennek érdekében gyakorlatilag a főváros a Főtáv-ot, az FKF-et és a Csatornázási Műveket bevonta az Enviroduna menedzselése mellett, hogy ezt a megoldást kidolgozzuk. Tehát ezt gondolom az iszapra.

Még annyit, amit elnök úr kérdezett, a szállítóeszközökkel kapcsolatban, hogy szállítóeszközöket 2010. év végéig tudunk a jelenlegi brüsszeli jóváhagyás alapján beszerezni, de az eszközök beszerzése a teljes rendszernek csak egy része. Tehát ha az ember ezt végiggondolja, akkor nem tudja minden elemét megcsinálni 2010-re, de 2012-re tudná. Olyan megoldást kerestünk, amely megoldás alkalmas arra, hogy közúton, vasúton vagy uszályon is lehessen szállítani. Tehát itt konkrétan húszlábas konténerekben gondolkodunk, amely gyakorlatilag egy teljesen típuskonténer, rá tudom tenni a vasútra, rá tudom tenni az uszályra, uram bocsánat, közúton is el lehet ezt szállítani. (Dr. Józsa István megérkezik az ülésre.) Ha nincs időnk rá, mert nem tudjuk beszerezni, akkor csak egy részét tudjuk megoldani, elsősorban a darabáru-vásárlást, de sajnos akkor az veszteség, mert időben nem tudjuk megoldani, a pénz is elvész.

A másik kérdése a tulajdonos. Ez egy tiszta dolog, a főváros a tulajdonos. Minden olyan, amiben az Unió támogatást ad, a főváros a tulajdonos. Ennek van egy csomó egyéb problémája, mert akkor, amikor aktiválni akarunk valamit, kérdezem én, hogy mondjuk a hidat hogy aktiváljuk, vagy hogy aktiváljuk például a villamost, vagy ha ki kellett váltani egy könyököt valahol vagy egy útfelületet. Tehát egy csomó olyan elem van, amit nem lehet a csatornázási díjba betenni, ugyanakkor uniós pénz ez, gyakorlatilag a teljes projektnek körülbelül az 5-10 százalékát teszi ki. Tehát jelenleg ezzel külön csoport foglalkozik, hogy hogy lehet ezt korrekt módon megoldani, hogy lehet az, hogy kérem szépen, egy másik üzemeltetőnek belenyúlok a rendszerébe, mert odébb teszem a csövét, amit ő nem kért, ráköltök x eurót, amely eurónak egy része uniós pénz, ő egy nyereségorientált cég, de vissza kell nekem adni. Tehát ennek a megoldását most keressük. Úgy néz ki, hogy találunk is rá megoldást, de gyakorlatilag ezt egyeztetni kell.

Ami az üzemeltetőt illeti, a fővárosnak két lehetősége van: vagy 100 százalékos fővárosi tulajdonnak odaadja üzemeltetni vagy pedig megpályáztatja. Esetünkben egy olyan kombinált megoldás született, hogy a kivitelezéssel együtt egy négyéves időtartamra egy kft.-t bíztak meg az üzemeltetéssel, ennek a kft.-nek 51 százaléka fővárosi tulajdonban van és 49 százaléka pedig a kivitelező konzorcium tulajdonában van. Tehát jelenleg ők végzik a próbaüzemet, illetve ők fogják a későbbiekben négy évig az üzemeltetést is végezni.

A 10 milliárddal kapcsolatban a magánvéleményemet mondanám el, a tények mellett persze. Kiírt a főváros 2005 második felében egy kétlépcsős közbeszerzési eljárást. Az első lépcsőben bárki jelentkezhetett, aki akart, a megfelelő feltételek mellett, a másik lépcső pedig egy tárgyalásos eljárás volt. A kiírásra öt cég jelentkezett, az öt cégből kettő cég maradt állva, amelyekkel a főváros tárgyalni akart, de a tárgyaláskor csak egy cég adott be ajánlatot. Brüsszelből itt voltak a kollegák, és először kifogásolták, hogy nem volt verseny. Akkor azt mondtuk, hogy azért nem volt verseny, mert valaki nem adta be a kettő közül. Akkor egy kicsi csönd volt, és utána az volt a problémájuk, hogy tárgyaltunk a vállalkozóval.

Most a magánvéleményemet tenném hozzá. Kérem szépen, Magyarországon egy város van, Magyarországon nem volt ilyen méretű beruházás, és ennél a beruházásnál az, hogy ő azt mondja, hogy csinál a vállalkozó egy biológiát, ezerféle megoldása van, tudok venni kilincset 1000 forintért meg 200 ezer forintért, tehát igenis tudnia kellett a megrendelőnek, hogy ezt a majdnem 80 milliárdos beruházást mire költi. Tehát nem értek egyet a brüsszeli döntéssel. A 2005 decemberében aláírt szerződésre három évvel később reagáltak Brüsszelben, és a rendkívül erős fellépésre, amiben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is aktívan részt vett, úgy döntöttek, hogy na jó, 40 millió eurót elvonnak a projekttől és kérés nélkül visszaadják a projekt további területeinek a bővítésére. Tehát olyan elemeket tudunk ebből a 40 millió euróból... Plusz ez a 40 millió euró a 65 százalék, tehát még hozzájön a fővárosnak és az államnak a 35 százaléka összesen, tehát 68 millió euróról beszélünk, ennek a 68 millió eurónak ennek a projektre történő elköltéséről. Meg is csináltuk a tervezetet, ki is küldtük Brüsszelbe. Ezek elsősorban a csepeli szennyvízelvezetést illetik, érintik a felvezetést, jó pár helyen csatornázást.

Tehát összességében - és a kérdésére az a válasz - az elvont 40 millió eurót ki kell fizetni, ami gyakorlatilag a fővárosnak és az államnak fele-fele arányú plusz pénze, ugyanakkor a kérés nélkül kapott 40 millió eurót ugyane projektre tudjuk elkölteni. Egy feltétele van: mi 2012-höz ragaszkodunk, ők egyelőre 2010-et írtak le. Most a magánvéleményemet mondom. Ha nem kapjuk meg 2010. év végéig, el kell menni Strasbourgba, mert akkor nem adták oda a pénzt. Úgy vélem, hogy lennének érveink, hogy megvédjük a projektet.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Egyéb kérdés? (Kis Péter László jelentkezik.) Tessék!

KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): (Mikrofon használata nélkül.) Igazgató úr említette, hogy gyakorlatilag 70-80 ezer tonna komposzt keletkezik. A rekultiváció kapcsán gyakorlatilag három év... (Közbeszólás: 40 ezer a komposzt.) Igen. Most azt szeretném megkérdezni, úgy fogalmazott, hogy túl nagy a piac, keletkezik egy olyan anyag, amivel igazán nem tudnak mit kezdeni, és hogy tápanyag-összetételét tekintve milyen anyag ez, ami keletkezik. Arra szeretnék utalni, hogy talajerő-visszapótlás szempontjából az agráriumban használható anyagról van-e szó.

GRONIEWSKY TAMÁS (Enviroduna Kft.): 70-80 ezer tonna, 26 százalék szárazanyag-tartalmú iszap keletkezik, amiből lehet komposztot csinálni. Jelenleg ott tartunk, hogy ma az élelmiszer-biztonság annyira megerősödött, hogy a gondolatra már a mezőgazdaság tiltakozik. Tehát olyan szinten tiltakozik, hogy tudok olyan projektről, ahol a méhészek tiltakoztak, hogy ha ő oda leteszi, akkor ami ott termel, akkor az ő méheivel gond lesz, vagy ha napraforgó alá kerül, akkor nem fogják átvenni. Lehet, hogy ennek egy része szöveg, de egy biztos, a mezőgazdaság nem szívesen veszi, annak ellenére, hogy van szervesanyag-tartalma és lenne haszna.

A másik. A szennyvízben az, ami szennyezés, annak jelentős része az iszapban akkumulálódik. Ahhoz, hogy én egy árut csináljak, az áru minőségét garantálnom kell. De jelenleg senki nem garantálja, hogy mi van az iszapban. Tehát ha valaki rosszindulatú és betesz mondjuk egy kiló higanyt, az előbb-utóbb ott van az iszapban. És ha az iszap minőségét nem garantálják, akkor ez az áru rendkívül nehezen adható el, tehát csak olyan helyeken, ahol szívességből használják. Például mondhatnám azt, hogy energiaerdő vagy energiafű, ebben az esetben a hasznosítása csak ellenőrzött módon történhet, mert akár a szárban, a zöldrészben vagy a gyökérben akkumulálódott, adott esetben nehézfémek vagy egyéb szennyezők csak a kéményen keresztül mehet, ami ellenőrzött módon meg van szűrve, meg van tisztítva. Tehát nem egyszerű dolog, ennek ellenére, hogy a komposzt egy hasznos anyag.

ELNÖK: Egyéb kérdések? (Jelentkezésre:) Tessék!

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): (Mikrofon használata nélkül.) Tulajdonképpen lenne. Nagyon sok mindenről volt itt szó. Annyi szám hangzott el, nem csodálom, hogy azt az adatot Péter is rosszul jegyezte meg, de legelőször az ütötte meg a fülemet, hogy 429 millió euróról jelenleg 491 millió euró, remélem, jól írtam fel ezeket az adatokat. Ehhez képest a 2005-ös eredeti részprojektben volt 106 millió euró, ha ezt is jól írtam fel. Ezenközben elmaradt a komposztálótelep. Az is kiderült, hogy menet közben itt sok minden másképp alakult, de ekkora megtakarítás mellett kijön az a 491. Ez az első.

A másik kérdésem, azt mondta, hogy 250 ezer euró/nap kötbér. Még egyszer, 250 ezer euró/nap. (Groniewsky Tamás: Igen.) Köszönöm.

GRONIEWSKY TAMÁS (Enviroduna Kft.): A számokról csak annyit, hogy a 429 millió euróból a megtakarítások hogy jöttek ki. Volt egy eredeti koncepció, hogy a budai alsó rakparton csinálnak egy kétszer kétsávos utat, befedik, burkolják, satöbbi. Ez körülbelül 80 millió euróra volt becsülve. A jelenlegi kivitelezés 37-38 millió euró körüli, tehát ott van egy megtakarítás. A Cséry telep 16 millió eurója megtakarítás. A pályázatok útján történő olcsóbb vállalás a tervezett mérnökdíjjal szemben, azok is megtakarítások. Tehát ezek a megtakarítások. Ez kereken 106 millió.

Most úgy jön ki a többi, hogy ezt a 106 milliót nem tudom elkölteni, csak akkor, ha Brüsszel hozzájárul ahhoz, hogy nem ide költöm, ha nem akarok hiányt csinálni, hanem helyette egy csatornát, egy átemelőt vagy egyebet. Ezen kívül hozzájön még az a 40 millió euró, amit elvont innen és ugyanide visszatett, de a 40 millió euró az egésznek csak 65 százaléka. Tehát a fővárosnak még 15 százalék önrészt kell hozzátenni és az államnak még 20-at. Tehát így jön ki összességében az elköltendő rész.

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): (Mikrofon használata nélkül:) Így már többet értek. Ez alkalmat teremtett arra, hogy megjegyezzem, hogy persze az nyilván adódik a magyar nyilvántartási rendszerből, már ami az ingatlan-nyilvántartást jelenti, hogy olyan helyeken és bizonyos beavatkozásokat kell tenni, ami nem a sajátjuk. Aztán erre mondta, hogy emiatt aztán itt egy egész csoportnak... Az eredeti terv is tele volt olyannal, ami nem kifejezetten a csatorna, bocsánat, szennyvíztisztító beruházással, hanem annak hozadékaként mindenképpen máshol aktiválódott, jelent meg, hiszen éppen az elmaradt is ilyen volt. Tehát azt gondolom, hogy ez ennyire nem érte meglepetésként önöket.

GRONIEWSKY TAMÁS (Enviroduna Kft.): Egy dolgot tennék hozzá. Elnök úr kérdezte a csatornadíjat. Most ha ezt a 400 millió eurót beruházom és utána működtetnem kell, ez egy jelentős üzemköltség. Ennek az üzemköltségnek a kiszámítása pont most van folyamatban, tehát leválasztani azokat az elemeket, amiket nem lehet a csatornadíjba betenni, meg kell nézni, hogy mik azok a fix költségek, amik mindenképp megjelennek, és utána a csatornadíj kialakításának mértéke pedig egy közgyűlési határozat, hogy mi az, amit közgyűlés elfogad. Egy biztos, hogy jelentős csatornadíj-emelés várható. Feltételezem, hogy nem műszaki, hanem inkább politikai döntés lesz, hogy milyen lépcsőkben gondolják ezt. (Dr. Orosz Sándor: Milyen az amortizációs kulcs?)

Az amortizációs kulcs az egyetlen, ahol van lehetősége a fővárosnak "játszani". Csak egy példát mondok. A fővárosnál mondjuk most 4 vagy 4,2 százalékos amortizációt mondanak az építményre, de miután itt nagyon nagy építmények vannak, ráadásul egy ilyet 40-50 évre építünk, akkor lehetne abból mondjuk 2,4-2,5 százalék. Tehát az amortizációs kulcs az egyetlen, ahol van játéklehetőség, az összes többi kötött. Csak egy példa, a vízterhelési díj. Vízterhelési díjat akkor is fizetni kell, ha a hatóság által előírt alatt vagyok határértékben, akkor is van, valahova be kell tenni. Akkor vannak üzemköltségek, amelyek fix költségek. Tehát konkrétan azt tudom mondani, hogy nem tudunk még határozott választ adni, hogy mennyi lesz. Most dolgozik a csapat, leválasztja, hogy mi az, ami nem része a csatornadíjnak és hogy hol vannak a határok. (Kling István jelentkezik.)

ELNÖK: Kérdezni szeretne?

KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Annyit szeretnék hozzászólni, hogy kollegámmal, Gyapjas József igazgató úrral azért is gondoltuk eljönni erre a szemlére és megköszönni a meghívást, mert tényleg egy olyan beruházásról van szó, ami nyilván egyedülálló Magyarországon.

Egy dologra szeretnénk felhívni a figyelmet mindketten, ez pedig az iszapkezelés kérdése. Ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül vagy szó nélkül sem. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy körülbelül 6 év alatt sikerült odáig eljutni, hogy most egy átmeneti megoldás van a próbaüzem idejére, és ez nyilvánvalóan csak arra az időre szól, tehát a próbaüzem idejére szól. Mindenképpen fölhívnánk a figyelmet arra, hogy a hatóságnak lépéskényszere lesz akkor, ha itt nincs az iszapkezelésben megoldás. Nyilván nem lehet bezárni egy ekkora telepet, de azért az idő sürgetésére szeretnénk az önkormányzatot is felhívni. Itt volt egy közbenső megoldás, ami 9 évre szólna, és lenne egy hosszabb távú megoldás, de mondjuk arra sarkallnánk, hogy finoman mondjam, hogy inkább a végleges megoldást kellene megcélozni minél rövidebb idő alatt.

Körülbelül ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Igazgató úr akar erre reagálni?

GRONIEWSKY TAMÁS (Enviroduna Kft.): Azt szeretném mondani, hogy amit Kling úr mondott, azzal egyetértek. Az egyetlen, amiben van köztünk eltérés, hogy a távlatot meg kell csinálni, tehát a távlatra kell egy átmeneti idő. Én azt mondom, hogy ezt a rendszert ennyi idő alatt lehet felépíteni. Ha hamarabb megvan, annál jobb, de végre meg kell oldani, és erre a megoldásra valamilyen időre van szükség. Az Unió pénzt biztosít, a pénz elköltésének szigorú feltételei vannak, be kell tartanunk.

ELNÖK: Van-e még kérdés? (Nincs jelentkezés.) Ha nincs, akkor nagyon szépen köszönjük, igazgató úr. Ha jól értem, akkor egy helyszíni szemlére megyünk.

A bizottsági tagoknak mondom, hogy a jövő héten kedden egész nap szavazunk a parlamentben, tehát kedden nem tartunk bizottsági ülést, és most úgy néz ki, hogy nincs is szükség a jövő héten ülni. Ha lenne rá, akkor valószínűleg szerdán lesz, de nagyon bízom benne, hogy nem. (A jelen lévők ezt követően megtekintik a szennyvíztisztító telep egyes létesítményeit.)

(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 22 perc)

 

 

Dr. Nagy Andor
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika