KORB-30/2009.
(KORB-119/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2009. november 16-án, hétfőn, 9 óra 8 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 569. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló T/9952. számú törvényjavaslat*
Podolák György előterjesztő (MSZP) szóbeli kiegészítése*
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal véleményének ismertetése*
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium véleményének ismertetése*
Podolák György előterjesztő (MSZP) reflexiója*
Kérdések, észrevételek, hozzászólások*
Szavazás általános vitára való alkalmasságról*
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554. számú törvényjavaslat*
Módosító javaslatok megtárgyalása*
A vízi társulatokról szóló T/6669. számú törvényjavaslat*
Módosító javaslatok megvitatása*
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló T/11061. számú törvényjavaslat*
A tárca véleményének ismertetése*
Hozzászólások*
Dr. Andréka Tamás (FVM) reflexiója*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Egyebek*
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Császár Antal (független)
Katona Kálmán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Gyárfás Ildikó (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Podolák György (MSZP), a gazdasági és informatikai bizottság elnöke
Szabados Gábor elnök, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
Dr. Szűts Korinna, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Brunner György tanácsos, Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Csuka Mária főosztályvezető-helyettes, Pénzügyminisztérium
Kuncze Gábor (SZDSZ), országgyűlési képviselő
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes, (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Megjelentek
Horváth Tiborné főosztályvezető-helyettes, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Juhász Mária osztályvezető, Pénzügyminisztérium Dr. Kocsner Tibor főosztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 8 perc)
DR. NAGY ANDOR (KDNP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Szeretném elkezdeni a bizottsági ülést, hogy 10 órára be tudjuk fejezni, mert úgy tudom, frakcióülés lesz, tehát igyekszünk 10 órára be is fejezni az ülést. Megállapítom, hogy az ülésünk határozatképes.
Kérem a képviselőtársaimtól, hogy aki az előzetesen kiküldött napirendi pontokat tudomásul veszi, és ezt igen szavazatával jelzi, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a napirendi pontokat egyhangúlag elfogadtuk.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló T/9952. számú törvényjavaslat
Rá is térünk az első napirendi pontunk tárgyalására, amely a bányászati törvény módosításával kapcsolatos. Tisztelettel köszöntöm a gazdasági és informatikai bizottság elnökét, Podolák Györgyöt, valamint a Bányászati és Földtani Hivatal elnökét, Szabados Gábort. A meghívottak között szerepel Brunner György tanácsos úr is, nyugodtan foglaljon helyet Ön is az asztalnál.
Azért tárgyaljuk a bányászati törvényt, mert az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. A bizottságunk már foglalkozott korábban a bányászati törvénnyel, akkor levettük a napirendről, mert nem volt szakmai konszenzus a módosítással kapcsolatban. Úgy tudom, hogy közben jelentős lépések történtek, ugyan változatlan formában kerül be a módosító törvényjavaslat a bizottság elé, de információim szerint készül egy olyan módosító indítvány, amely valamennyi parlamenti párt szakmai és politikai konszenzusát is élvezi. Arra szeretném kérni Podolák Györgyöt, hogy röviden tájékoztasson bennünket arról, mi most a helyzet, és utána természetesen megadom majd a szót a vendégeinknek is.
Podolák György előterjesztő (MSZP) szóbeli kiegészítése
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A gazdasági bizottság évek óta fokozott figyelemmel kíséri a geotermikus energiával kapcsolatos kérdéseket, és ezúton jutottunk el odáig, hogy júniusban beadtunk egy törvényjavaslatot. Úgy adtuk be a törvényjavaslatot, hogy elindítsunk egy olyan folyamatot, amely kezelhetővé, érthetővé teszi ezt az egész folyamatot. Jelen pillanatban ezek jogilag nem tisztázottak, és törvényi oldalról nem kellőképpen alátámasztottak.
Ma Magyarországon mindenki tudja, hogy a termálenergiának jelentős objektív feltételei vannak, amivel az ország nem kellőképpen él. Amire képesek lennénk, az éves szinten 50 petajoule, ebből még 5 petajoule-t sem használunk fel, tehát az adottságainkat messze szint alatt használjuk ki. Ennek elsősorban az az akadálya, hogy a törvényi feltételek nem állnak kellőképpen rendelkezésre. Nem teljesen tisztázott a vízjogi és a bányászatjogi kérdés, ennek kíván megfelelni ez a törvényjavaslat, amelyet elhoztunk. Tehát a jelenleg hatályos Bt.-n mindenképpen változtatni kell, hiszen alkalmazási zavar áll fenn e terület felfuttatása előtt. Ez rontja a jogbiztonságot, elbizonytalanítja a befektetőket, veszélyezteti Magyarország klímavédelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalását.
A javaslat kapcsán, amit bizottságunk letett, szeretném kihangsúlyozni, hogy folyamatosan konzultáltunk a különböző szakmai képviseletekkel, érdekképviseletekkel, hatóságokkal az elmúlt időszakban. Elsősorban a Fideszes képviselőtársaim kapták meg a gazdasági bizottságon belül ezeket az egyeztetéseket, és az ő javaslatukra készült el az a módosító javaslat, amelyet majd a későbbiek során be fogunk adni. Elöljáróban annyit, hogy azért nem adtuk be, hiszen mi június 10-ével beadtuk a törvényjavaslatot, ezen a Ház szabályai szerint nem változtathatunk, de a módosító javaslatok, amelyekkel kerekké és működőképessé tesszük teljes egészében, már rendelkezésre állnak, és a mai nappal, de legkésőbb szerdáig beadásra fognak kerülni.
A törvényjavaslat lényege, hogy a vízgazdálkodást elválassza a geotermikus energia hasznosításától, hogy a geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására egységes, átlátható, következetes szabályrendszert biztosítunk, amely szinkronban fut az EU hasonló törvényeivel. A geotermikus energia hasznosításához koncessziós lehetőséget kapcsol a törvényjavaslat, ami az új, módosított javaslatban határozott számban jelenik meg, 2500 méter alatti fúrásoknál teszi szükségessé a koncessziós eljárást. Ezen az egy ponton van még vitánk, hogy ez 2000, 2500 vagy 3000 méter legyen, de remélem, napokon belül sikerül közösen ezt eldönteni, és ezzel ez a kérdés is tulajdonképpen megoldódhat.
Tehát a törvény lényege, ami az egyeztetések alapján kialakult, és ami önök előtt van, illetve a későbbiek során jön be, hogy a bányatörvény hatálya alá kizárólag a nem vízjogköteles energiahasznosítási feltárások tartoznak. A vízjog marad a helyén, ahhoz nem kíván ez a törvény hozzányúlni, tehát 2500 méter esetén a koncesszió kérdése, és nyílt területen pedig szintén van bejelentési kötelezettség, 20 méterig történő fúrásnál nem, csak ha vizet érint, és vízkivétellel párosul. Ebben az esetben van természetesen a vízjogi kérdés, onnan bejelentési kötelezettség van 250 méterig, és az ez alatti fúrás - természetesen egy ilyen lyuk megfúrása körülbelül egymilliárd forintba kerül - már szigorú, koncessziós eljárás alá kerül.
Tisztelettel kérem a környezetvédelmi bizottságot - bár az önök asztalán lévő törvényből ezek a módosítások nem látszanak, de a módosító javaslatokban benne vannak -, hogy általános vitára alkalmasnak tartsa, hogy ez által a módosító javaslatokkal az ellenzéki és kormánypárti képviselők közös módosító javaslatával működőképessé tudjuk tenni ezt a törvényt is.
Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Kérdezem a bányakapitány urat, kíván-e ehhez valamit hozzátenni.
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal véleményének ismertetése
DR. SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy hivatalnak, egy közigazgatási szervnek nem az a feladata, hogy bíráljon egy jogszabályt, hanem hogy a szerint eljárjon, és végrehajtsa. Amit Podolák elnök úr érintett, de nem hangsúlyozta ki, hogy jelenleg olyan jogalkalmazási zavar áll fenn, ami abban az időszakban, amikor ugrásszerűen megnőtt a geotermikus energia hasznosítása iránti igény, amikor erre lehetőség volna, ezt a lehetőséget akadályozza, ennek a fejlődését gátolja.
Egyszerűen azért, mert belső inkoherencia lépett fel a bányatörvényen belül, ami '93 óta a geotermikus energia kutatását, kinyerését, hasznosítását szabályozni hivatott, de külső koherenciazavarban van a vízgazdálkodási törvényből következő alacsonyabb rendű jogszabályokkal elsősorban, önmagában a vízgazdálkodásról szóló törvénnyel vagy pedig a környezetvédelmi kerettörvénnyel nem.
A javaslat - és különösen annak a szakmai szervezetekkel kialakított konszenzusos módosított változata - elsődlegesen megfelel teljeskörűen annak az igénynek, hogy ezt a koherenciazavart elhárítva azonnal alkalmazhatóvá tegye a jogi környezetet, ami azért nagyon fontos, mert - egy számot szeretnék mondani - a tavalyi 166 kezdeményezéssel szemben idén 600 kezdeményezés lépett be, amiket nem tudunk intézni, mert olyan zavar lépett fel. Tehát egyrészt azonnali hatásként és előnyként ezt kiküszöbölné, a konszenzusos módosító rendelkezéssor pedig megfelel annak a megágyazásnak, hogy utána ez alapján a végrehajtási rendeletekkel egy rugalmas, gyors, a jelenlegi életszerű status quót nem bántó, de ugyanakkor a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás - mert ne felejtsük el, azért a geotermikus energia nemzeti vagyonelemnek minősül, ennek a gazdálkodása - rendezettebb, átláthatóbb, nyilvánosabb rendszerben történik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem, hogy a Környezetvédelmi Minisztériumnak van-e jelen képviselője, és ha van, kíván-e szólni. (Jelzésre.) Legyen kedves, mondja el, hogy önök is megnyugtató módon támogatják-e ezt a módosítást. Kérem, hogy a jegyzőkönyv kedvéért a nevét is legyen szíves bemondani.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium véleményének ismertetése
DR. SZŰTS KORINNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Szűts Korinna vagyok a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól. Sajnos nem tudunk csatlakozni az előttünk szólóhoz, a bányatörvény ez irányú módosítását a KvVM nem támogatja. Ennek egyik alapvető oka az, hogy a jelenlegi módosítás, ami a bizottság előtt van, a 350 méter alatti vízkitermeléseket egyértelműen a bányakapitányságok hatáskörébe utalja, ezzel nem pusztán a termálvíz, illetőleg a geotermikus energia hasznosítása kerül a bányakapitányságok hatáskörébe, hanem egyidejűleg az ivóvíz-kitermelés és minden ahhoz kapcsolódó engedélyezési eljárás is.
Elhangzott, hogy ennek a módosításnak egyik alapvető célja, hogy rendezze azt, hogy a vízjog, illetőleg a bányajog elkülönüljön. Azt gondolom, jelenleg teljes mértékben elkülönül, semmiféle zavar nincs az engedélyezési eljárásban. Minden olyan engedélyezés, ami a vízzel kapcsolatos - akár termálvíz vagy geotermikus energia kitermelése -, a vízjogi hatóságoknál, a felügyelőségeknél van, az összes többi pedig a bányakapitányságoknál. Tehát jelenleg teljes egészében egyértelmű a hatásköri elkülönítés, úgyhogy a jelenlegi formájában a KvVM nem tudja támogatni az előterjesztést.
Köszönöm.
ELNÖK: A módosító indítványt is ismeri, amiről az előbb az elnök úr beszélt, és annak alapján is ugyanez a véleménye?
DR. SZŰTS KORINNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A módosító indítványt ismerjük a kollégákkal. Ott ugyanúgy fennáll az a probléma, hogy 2500 méter alatt összemossa a hatásköröket, tehát ami a célja elvileg, amit itt hallottunk, hogy elkülönítse a két hatáskört, pontosan 2500 méter alatt fog összecsúszni a vízügyi hatósági hatáskör a bányakapitányságok hatáskörével, és nem lesz egyértelmű, hogy melyik az engedélyező hatóság, illetőleg milyen eljárást kell követni. Több variáció van, megduplázódik az eljárás, tehát igazából nem egyértelmű a hatáskörök megosztása.
ELNÖK: Jó lelkiismerettel - (Többen jeleznek.) rögtön megadom a szót természetesen a kérdésekre - szerettem volna ezt az indítványt úgy tárgyalni, hogy van konszenzus, de engem most meglep, hogy a kormányon belül a KvVM ezt az ügyet nem támogatja. Azért húztuk az időt ennek az ügynek a napirendre vételével, mert szerettem volna úgy tárgyalni az ügyet, hogy van mögötte szakmai, és legalább a kormányzaton belüli konszenzus, hogy mondjuk az ellenzék is oda tudjon állni mögé.
Kérem elnök urat, avasson be, hogy ezt a problémát hogyan lehet kezelni, utána megadom a lehetőséget a képviselőtársaimnak is a kérdésre.
Podolák György előterjesztő (MSZP) reflexiója
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak ezt a kifogását hallottuk, de még egyetlen egyszer nem tudták megmutatni a törvényben azt a cikkelyt, ami erre vonatkozik. Most is megkérem, mutassa meg, melyik cikkely az, amely erre vonatkozik, amire a kifogását alapozta.
Szeretném azt is kihangsúlyozni - hogy a környezetvédelmi bizottság érzékelje -, nem hobbiból vettük fel ezt a napirendi pontot, hiszen olyan szakmai igények merültek fel a különböző szakmák részéről, és olyan belterjesség van ezen a területen, amit épp ideje volt elrendezni. Önök tudják jól, különösen vidéken, melegházak fűtésénél olyan privilégiumok alakultak ki, hogy egyes megfúrt kutakkal lefednek 30-50 négyzetkilométeres területet, ahol mindenki számára megtiltják a kutatást. A különböző hivataloknál olyan eljárások vannak, amelyekkel megakadályozzák, hogy ezek feltárásra kerüljenek. Szeretnék emlékeztetni a köztársasági elnök úr levelére, amely egy törvényjavaslattal kapcsolatban megjelent, és amelynek a korrekcióját a gazdasági bizottság végrehajtatta, és a parlament elfogadta, pont ebben a témakörben.
Tisztelettel kérem, hogy most a Környezetvédelmi Minisztériumnak van ilyen észrevétele, számomra - elnézést, hogy így fogalmazok - a kormány véleménye az érdekes ebben. A kormánynak pedig az kell legyen a véleménye, ami - ezt most még nem tudom megmondani, hogy mi lesz -, de a kormány nagy valószínűséggel támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot, különösen azokkal a módosítókkal, amelyek már megfogalmazásra kerültek. Az, hogy a két minisztérium egymás között a vetélkedőjét hol, milyen szinten rendezi el, nem a bizottság dolga - ezt a gazdasági bizottságra értem -, rendezzék el kormányülésen.
Ezek után is tisztelettel kérem, hogy adják meg a lehetőséget arra, hogy ez a módosító javaslat megjelenjen, ez a törvényjavaslat általános vitára alkalmas legyen, és ha nem jó a törvény, akkor a parlamentben nem fogják megszavazni.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Megadom a lehetőséget képviselőtársaimnak, aki akar, nyugodtan kérdezzen, tegyen észrevételt. (Jelzésre.) Kálmán!
Kérdések, észrevételek, hozzászólások
KATONA KÁLMÁN (független): A gazdasági és energetikai - azt hiszem, így hívják - minisztérium véleményére is kíváncsi lennék. (Podolák György: Közlekedési és energiaügyi.) De én most ezt a részét kérdezem, a közlekedés most nem érdekel, csak az, hogy mi a minisztérium álláspontja.
A másik pedig az, hogy megint belementünk egy olyan ügybe, ahol a képviselők nincsenek tájékoztatva arról, hogy bármiféle változás történt volna. Mert az, amit Podolák úr elmondott, talán a vájt fülűeknek mond valamit, de azt gondolom, itt a 350 és a 3000 méter közti határok dolgában kevesen látunk tisztán, nem beszélve arról, hogy ugyanazt tűztük napirendre, módosító indítványok nélkül. A többi csak mellébeszélés. Az, ami itt van, egy törvény, amit már egyszer levettünk a napirendről, kormánykonszenzusos módosító nem jött, tehát egyszerűen nem értem, hogy hétfőn reggel miért foglalkozunk egy olyan üggyel, amiben a Magyar Köztársaság kormányának nincs álláspontja.
Ezeket szeretném, ha valaki megválaszolná.
ELNÖK: Információim szerint azért kellett ezzel foglalkoznunk, mert általános vitára fog sor kerülni, tehát megszavaztuk a parlamentben, hogy ez kerüljön általános vitára, és a bizottságoknak tárgyalnia kell. Ennek ellenére egyetértek Kálmán hozzászólásával, mert meglepődve tapasztalom, hogy ebben nincs konszenzus.
Turi-Kovács Béla is jelentkezett.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt gondolom, akkor lehetne érdemben egyáltalán állást foglalni, ha egységes szerkezetben látnánk mindazt, amiről beszélgetünk. Mi az akadálya annak, hogy amiről beszélünk itt - módosító meg kiegészítő meg nem tudom, miféle további indítványok - egy szerkezetben megjelenjen, és akkor világosan lehetne állást foglalni az ügyben.
ELNÖK: Kérdezem, hogy az energiaügyi minisztérium képviselője itt van-e. (Jelzésre.) Legyen kedves, reagáljon az elhangzottakra.
BRUNNER GYÖRGY (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Brunner György vagyok, a KHEM energiagazdálkodási és szabályozási főosztályáról. A minisztérium álláspontja szerint örömteli dolognak tartjuk, hogy a hazai geotermikus energia kihasználása balneológiai, turisztikai szempontból már ma is jelentős, ugyanakkor szükségesnek látjuk, hogy a további területeken bővítsük, köztük az energetikai felhasználás terén. Úgy látjuk, hogy ez a törvényjavaslat ezt a célt is szolgálná. Éppen ezért - hangsúlyozva, hogy kormányálláspont egyelőre még valóban nem került kialakításra - a tárca ezt támogatja.
ELNÖK: Orosz Sándor alelnök úré a szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném mondani, illetve kérdésként mondom, de úgy tudom, hogy a bizottság támogató vagy nem támogató álláspontja a vita megkezdését tekintve nem halasztó hatályú. Ezt csak azért szeretném mondani, mert akiben van egy olyan érzés, hogy most, ha igent vagy nemet mond, ettől a heti programot e tekintetben módosítja, ilyen tétje nincs a történetnek.
Emlékeztetőül: ez a gazdasági bizottsági módosító indítvány az úgynevezett Ket.-saláta keretei között jelent meg, tehát egészen más indokú törvény kellős közepén. Persze az, hogy a Vgt.-vel és a Kvt.-vel összhangban van, ezzel szemben a végrehajtási jogszabályokkal nincs, ez nagyon erős megállapítás. Ugyanakkor azt is hozzáteszem, hogy ez meg nem feltétlenül törvénymódosítást igénylő kérdés. Azért emeltem így ki, mert ha a Ket.-tel való összefüggésrendszerben jelent meg, akkor nyilván ilyen koherenciák voltak. Mint hallottuk, meg nem erősített hírek szerint most van ütközés, más vélemények szerint ezek az ütközések továbbra is fennmaradnak. Gyaníthatólag tehát nem valami jogi, eljárásrendi problémáról van szó.
Őszintén szólva akkor, amikor levettük, azt is mondtuk, hogy együttes előkészítés legyen. Ebbe szerintem beleértettük, hogy a mi bizottságunk is vegyen ebben részt, sőt azt sem zártuk ki, hogy esetleg a két bizottság együttes ülésén, egyfajta konferenciaszerű előkészítést is vigyünk ebbe a történetbe. Ilyenekről nem tudok. Podolák elnök úr tájékoztatott bennünket, hogy igen széles körű egyeztetés folyt, ezt elfogadom, ugyanakkor a végeredményből úgy tűnik, hogy a konszenzusnak csak egy alacsonyabb foka kerekedett ki belőle.
Találkoztunk már olyannal, hogy egy törvénymódosításról úgy kezdtünk el beszélni, hogy már maga az előterjesztő is mondta, hogy újabb módosítványok várhatók. Semmi akadályát nem látnám annak, és értelmét igazából annak látom, hogy ha ilyenek léteznek, akkor egy új verzióban nyújtotta volna be a gazdasági bizottság. Akkor az a Katona Kálmán által felvetett kérdés is eliminálódhatna, amiről itt beszéltünk.
Két minisztérium, és nagyon határozottan így szeretnék fogalmazni, hogy minisztérium, mert Brunner úr sem, és Szűts Korinna úrasszony sem a miniszter, tehát nem a kormánytag álláspontjáról beszélt, hanem minisztériumról. Figyelemmel arra, hogy jómagam már elég régóta képviselő vagyok, és tudom, hogy adott esetben minisztériumon belül, osztály és osztály között is tud ellentét lenni, számomra semmit - és ezt ne értsék félre -, igazából a kormány lehetséges álláspontját tekintve semmit nem jelent, ami itt eddig elhangzott. Ami pedig azt a levelet illeti, Podolák úr, igen, a környezetvédelmi bizottság nagyon nem örült azért annak a végső döntésnek, de ez a mi belső ügyünk. Viszont a köztársasági elnök úr abban a levélben, ami praktikusan ugyanerről a témáról szóló törvénymódosítás kapcsán született, úgy is fogalmazott, hogy nem tűnik jó megoldásnak, hogy fontos kérdésekben igazából kormányálláspont nélkül, bizonytalan - és e tekintetben Podolák úr is engedje meg, hogy így fogalmazzak -, képviselők által kezdeményezett indítványokon keresztül működjön a Magyar Országgyűlés.
Tehát én a bizottság korábbi álláspontjával azt tartanám egyezőnek, hogyha ezt a javaslatot az eddigi fejlemények ismeretében általános vitára nem tartanánk alkalmasnak. Még egyszer mondom, ez egyébként a vita folytatását nem gátolja. Tájékoztatásul közlöm, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója frakcióálláspontot nem alakított ki ebben a kérdésben.
Köszönöm.
ELNÖK: Józsa István képviselőtársunké a szó.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Való igaz, hogy ez a formális frakciószavazás még nem történt meg, viszont adódnak esetek - visszautalva Orosz Sándor alelnök úr által mondottakra -, vannak helyzetek, amikor a minisztériumok bizonyos osztályai képtelenek megegyezni vagy előrehaladni. Ez is egy ilyen terület, két év óta nyűglődik ez a téma. Ezért is fontos szerintem, hogy ez általános vitára kerüljön, hogy a képviselők legalább meg tudják ismerni ezt az összetettségében.
Széles körű előkészítés, tehát nemcsak a kormányoldal, hanem az ellenzéki oldal, a szakmai szervezetek bevonásával történik - ha jól emlékszem, 8 hónapja - ennek a kérdésnek a tárgyalása. Az elmúlt hónapban az energia albizottsági ülésen az összes érintett szervezettel, ellenzéki képviselők részvételével ki tudott alakulni egy olyan megközelítés, hogy - való igaz - a Házszabály szerint most még az általános vitára benyújtott rész látszik, és amikor megnyílik az általános vita, akkor be tudjuk adni azokat a konszenzussal elfogadott módosító indítványokat, amelyeket az energiabizottsági ülés során az ellenzéki, kormánypárti képviselők együtt alakítottak ki, illetve az előkészítést megelőzően.
Tehát értem, hogy itt ez az oldal, aki úgy gondolja, hogy a környezetvédelmet a vízügy képviseli, de ha picit jobban sikerül majd mindenkinek - főleg jogászoknak - ebbe belemélyedni, ez az előterjesztés biztosítaná azt a transzparenciát, azt a komplex kezelési módot, ami valamennyiünk igénye. Tehát azt hiszem, ez a javaslat előremutató, és szeretném, ha erről mindenki meg tudna győződni, leginkább azzal, hogy elkezdődik az általános vita.
Köszönöm.
ELNÖK: Van-e még valakiben esetleg beleszorult kérdés? (Nincs jelzés.) A hozzászólásokból is látszik, hogy azért ez egy bonyolult ügy, és nem először találkozunk olyan helyzettel, olyan kezdeményezésekkel, amikor a képviselőtársaink indítványait tárgyaljuk, amelyek nem a kormányzat részéről fogalmazódnak meg.
Csak annyit szeretnék a korábbi döntéssel kapcsolatban visszaidézni, hogy azért vettük le a napirendről akkoriban az ügyet, mert ebben az esetben is nagyon jól látszik, hogy itt gazdasági és környezetvédelmi érdekek ütközhetnek. Senki sem állítja, hogy Magyarországon nem kell nagyobb teret adni a geotermikus energia hasznosításának, ugyanakkor, mivel mi a környezetvédelmi bizottság vagyunk, nem tehetünk úgy, mint mondjuk a gazdasági bizottságban ülők, nekünk kötelességünk a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe venni. Egyetértek Orosz Sándorral abban, hogy ha itt a környezetvédelmi tárca képviselője - még ha az egy főosztály is, és nem az államtitkár vagy a miniszter - azt mondja, hogy ez neki nem jó, akkor nem mondhatom azt, mondjuk a képviselőtársaimnak, hogy ennek ellenére engedjük el. Ezt jó lelkiismerettel nem tudom megtenni, figyelemmel arra, hogy - ha jól értem - az általános vita a mi döntésünktől függetlenül el fog kezdődni. Bólintson egyet, elnök úr, ez megtörténik, ugye? (Podolák György: Igen, természetesen.) Tehát hiába értek egyet Józsa István szóbeli kiegészítésével, ezek szóban hangoznak el. Most előttünk van egy írásos előterjesztés, nekünk erről kell dönteni, és erről a mostani ülésünkön elhangzott információk alapján a mi frakciónk jó lelkiismerettel nem fog tudni igennel dönteni.
Azt gondolom, ezekkel a kommentárokkal nyugodtan dönthetünk, ha nincs más kérdés. Úgyhogy aki... (Katona Kálmán: Még csak a kérdések voltak.) Pillanat, Kálmán, kapcsold be a mikrofont, mert nem hallottam.
KATONA KÁLMÁN (független): Volt a kérdések köre, hozzászólás is volt már? Röviden hozzászólnék.
ELNÖK: Akkor szólj hozzá, nagyon röviden!
KATONA KÁLMÁN (független): Megpróbálom összefoglalni magamnak. A kormány képtelen évek óta megoldani ezt a problémát. Ez nem hároméves, ez legalább tízéves probléma. Rengeteg befektetőt és geotermiában működni akarót akadályoz ez a lehetetlen helyzet. Nem arról gondolkodom most konkrétan, hogy a környezetvédelem és a gazdaság szemben áll. Itt konszenzust kell teremteni!
A tényállás - szeretném a jegyzőkönyvnek rögzíteni -, hogy a Magyar Köztársaság kormánya nyolc év alatt nem tudta megoldani. (Podolák György: Tíz. - Dr. Orosz Sándor: Húsz. - Közbeszólások.) Most egy olyan kísérletnek vagyunk a részesei, hogy a képviselők próbálják megoldani, ugyanúgy, mint a következő napirendi pontnál is, a kormány helyett. Ezt támogatom, tehát azt, hogy oldjuk meg valahogy - a kormánnyal szemben.
Tehát ezt a szándékot támogatva magam személy szerint meg fogom most szavazni, hogy kezdjük el a tárgyalást, hátha lesz belőle valami. Ha nem kezdjük el, nem lesz semmi. Tehát erre az álláspontra jutottam, azt fenntartva, hogy sokkal könnyebb szívvel tudnék dönteni, ha legalább az a konszenzusos módosító nálam lenne, amit a hozzáértők nélkülem létrehoztak. Nyilván velem együtt jobb konszenzust tudtatok volna teremteni, legközelebb hívjatok meg.
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Rendben van, akkor szavazunk. Aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Hat igen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenhárom tartózkodás. Ki van ellene? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen, ezt a bizottság nem támogatta.
Előadót kell állítani? (Dr. Szalóki Gyula: Igen.) Kálmán, te megszavaztad?
KATONA KÁLMÁN (független): Igen.
ELNÖK: Akkor nem lehetsz többségi előadó. (Katona Kálmán: Kisebbségi lehetek. - Derültség, közbeszólások. - Katona Kálmán: A kisebbségit elmondom.) Rendben, a többségi előadó pedig én leszek.
Az első napirendi pontot ezzel lezártuk, köszönjük elnök úrnak, a bányakapitány úrnak és a többieknek is a részvételt.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554. számú törvényjavaslat
Áttérünk a második napirendi pontra, amely a költségvetési törvényhez érkezett módosító javaslatokkal kapcsolatos.
Megkérem a napirendi ponthoz érkezett vendégeinket, hogy fáradjanak az asztalhoz. (Megtörténik.) Tisztelettel köszöntöm a vendégeinket. Kérem önöket, hogy a jegyzőkönyv számára a nevüket és beosztásukat mondják el.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Csuka Mária, Pénzügyminisztérium, ágazati fejlesztési és finanszírozási főosztály, főosztályvezető-helyettes.
HORVÁTH TIBORNÉ (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Horváth Tiborné, KvVM, költségvetési főosztály, főosztályvezető-helyettes.
JUHÁSZ MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Juhász Mária Pénzügyminisztérium, reálágazatok osztályvezetője.
Módosító javaslatok megtárgyalása
ELNÖK: Köszönöm szépen. Próbálunk megint egyfajta rendszert vinni a módosítókba, mint az legutóbb sikerült.
Tájékoztatásul közlöm a képviselőtársainkkal, hogy most az úgynevezett második ütemben benyújtott módosítókat tárgyaljuk, tehát azokat, amelyek fejezeten belüli átcsoportosítást igényelnek, és már nem tárgyaljuk azokat, amelyeket korábban megtárgyaltunk, de ezekhez kapcsolódtak. Úgy tűnik, a bizottságunknak olyan módosító indítványokról kell döntenie, amelyek részben a Földművelésügyi Minisztériumot, részben a Környezetvédelmi Minisztériumot érintik.
Az FVM-et érintően van egy módosító javaslat, a 16/26-os, erről tudunk külön dönteni, illetve a KvVM-et érinti 18 olyan módosító javaslat, amelyről mindenképpen döntenünk kell. Jól mondom, Gyula? (Dr. Szalóki Gyula: Igen. Nem ajánlási pont... - Közbeszólások. - Jegyzőkönyvön kívüli egyeztetés. - Dr. Józsa István: Preparált ajánlások.) Preparált ajánlások, így van.
Azt javasolja Szalóki Gyula, hogy döntsünk egyben három olyan FVM-es módosítóról, ezek szám szerint a 37/28-tól a 37/30-ig, valamint a KvVM-et érintő 38 darab módosítóról, a 95/1-től a 104/7-ig, ezeket lehetne egyben szavazni, mert egymással összefüggenek. Tehát azt javasolom, vegyük előre először azt a három darab FVM-es módosító javaslatot, amelyekről egyben döntenénk, ez lenne az első szavazásunk.
Még egyszer, hogy világos legyen: a 37/28., a 37/29 és a 37/30-ról döntenénk egyben. Lehet-e követni? (Közbeszólások. - Dr. Szalóki Gyula: Velkey-féléről majd külön.) Velkey javaslatáról majd külön a végén, majd el fogom mondani.
Menjünk sorba! Ha valami nem világos, hagyjátok, hogy végigmenjek rajta, mert nem egyszerű, hogy egyfajta logikát, rendszert vigyünk a dologba, de talán így gyorsabban végig tudunk menni. (Dr. Józsa István: Nem lehet. - Derültség.)
A három FVM-es módosítóról - ha egyben döntünk - mi a kormányálláspont?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs, akkor szavazunk. Aki ezt a három módosító javaslatot támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja, kérem, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Nyolc nem. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Egy tartózkodás, tehát ezt a bizottság támogatja.
Áttérünk a másik szavazásra. Ezek valamennyien a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot érintik. Itt 34 darab módosító javaslatról van szó, és ezekről is lehetne a javaslatunk szerint egyben szavazni. Ezek csökkentik a KvVM előirányzatait, és egyes települések konkrét környezetvédelmi feladataira próbálnak - a KvVM rovására - átcsoportosítani pénzeket. Szám szerint a 95/1-től a 104/15-ig terjed, és ebből kiveszünk kettőt, mert Velkey Gábor képviselőtársunk jegyzi ezeket, Gulyás Józseffel együtt, és ezek másfajta módosító javaslatok. Tehát nem szavaznánk a 104/4-ről és a 104/10-ről, az lenne a harmadik szavazás.
Szeretnék kormányzati álláspontot kérni - ha így értelmes, hogy egyben szavazunk -, hogy önök támogatják-e ezeket vagy nem.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk, egyeztetve a környezetvédelmi tárcával. A módosítók egy jelentős része az igazgatási fejezetből venné el a forrásokat, ami így is szűkre szabott, a másik csoport a hatósági fejezetből, amit szintén nem támogatunk, a harmadik pedig a felülről nyitott előirányzatoktól is - ez egy darab -, ez pedig hiánynövelő, ezért nem támogatjuk az elvételt.
ELNÖK: Szeretném a Fidesz-KDNP-s képviselőtársaimnak mondani, hogy ezek fideszes módosító javaslatok, nem vagyunk egyszerű helyzetben. Tartózkodni fogunk, mert a frakciófegyelmet valamennyire figyelembe kell venni, de mivel elvesznek a tárcától, ezeket nem javasolom, legalábbis én személyesen nem nagyon tudom ezeket támogatni.
Tehát aki igennel szavaz ezekre a kérdésekre, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Egy igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc nem. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Kilenc tartózkodás, tehát ezt a bizottság egyharmada sem támogatja.
A harmadik szavazásunk következik, mindkettőt Velkey Gábor és Gulyás József jegyzi. Illetve 4 darab, mivel összefüggenek: A 104/4, a 104/12., a 104/16. és a 104/17. Gábor, ezeket tárgyalhatjuk egyben?
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: Kérem a kormányzat álláspontját, hogy támogatja-e a kormány ezeket.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki ezeket támogatja, kérem, ezt kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kettő igen szavazat. (Katona Kálmán: Én is. - Közbeszólások, derültség.) Három igen szavazat. Ki van ellene? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Tíz tartózkodással a bizottság egyharmada sem támogatta.
Köszönjük szépen, ezzel le is zárjuk a második napirendi pontot.
A vízi társulatokról szóló T/6669. számú törvényjavaslat
Áttérünk a harmadik napirendi pontunkra. Tisztelettel köszöntöm Kuncze Gábort, a napirendi pontunk előadóját.
Módosító indítványokat fogunk tárgyalni, szám szerint 9 módosító indítvány érkezett, ha jól tudom, és valamennyit Orosz Sándor képviselőtársunk jegyzi.
Sándor, kívánsz-e szólni?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem.
ELNÖK: Kérdezem Kuncze Gábort, kíván-e a módosítókkal kapcsolatosan előzetesen nyilatkozni.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Nem tudom, tisztelt elnök úr, tisztelt bizottság, hogy mi a metodika, ha egyenként végigmegyünk rajtuk, akkor inkább akkor.
ELNÖK: Kérdezem Orosz Sándort, hogy tárgyaljuk-e egyben a 9 módosító javaslatot, vagy menjünk-e egyenként.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem, menjünk egyenként!
ELNÖK: Akkor menjünk egyenként!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Őszintén reméltem, hogy még az ülés előtt le tudok ülni az előterjesztőkkel, de ha így hozta a sors, menjünk végig.
Módosító javaslatok megvitatása
ELNÖK: Akkor vegyük egyenként! Az első módosító indítványról kérdezem az előterjesztőt, kíván-e ezzel kapcsolatban valamit a bizottsággal megosztani. Mi az álláspont?
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Azért nem támogatjuk, mert itt az a kérdés merül fel, hogy lehet-e a társulat tulajdonában olyan valami, ami köztulajdon. A társulat az ott lévő gazdák közössége, ők a tagjai. Ha ők úgy döntenek, hogy valamelyik mezőgazdasági területen a víz levezetése érdekében a beszedett érdekeltségi hozzájárulásból létesítenek egy vízlevezető csatornát, akkor ez ennek a közösségnek a tulajdona. Ezért aztán azt gondolom, hogy ez a módosító indítvány így nem áll meg, mert lehetséges, hogy a társulat működési területén a tulajdonában van csatorna.
Nem zárja ki semmilyen törvény, hogy az önkormányzati tulajdonokon és az állami tulajdonokon kívül a közösségnek saját tulajdonában is legyen egy vízlevezető árok például.
ELNÖK: Kérdezem Orosz Sándor alelnök urat, kíván-e ehhez valamit hozzáfűzni?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Természetesen a közösségi tulajdon lehetőségének a megszüntetése nem cél, viszont jelen állapotok között vannak olyan vízgazdálkodási létesítmények, amelyek a mai normatív szabályok szerint semmilyen körülmények között nem kerülhetnek a vízi társulat tulajdonába. Emlékeim szerint erre utalt az ombudsman itt volt képviselője is a múlt alkalommal.
Elképzelhető, hogy a kettő között van az igazság, mert magam is úgy érzem, a módosító indítványban több van annál, mint aminek a kizárására törekedett, mert így praktikusan olybá tűnik, mintha a társulat tulajdonát kérdőjelezné meg, ez viszont nem volt cél. Az viszont igen, hogy ne kerülhessen a tulajdonába olyan, ami egyébként nem kerülhet, merthogy az kizárólag önkormányzati törzsvagyon, illetőleg kizárólag állami tulajdonban van.
Köszönöm.
ELNÖK: Szavazzunk! Aki Orosz Sándor képviselőtársunk módosító indítványát támogatja, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Négy igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Tizenegy tartózkodás. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Három nem szavazat, tehát a bizottság egyharmada sem támogatja.
Nézzük a másodikat! Kérdezem Kuncze Gábort, hogy ezzel kapcsolatban az előterjesztőknek mi az álláspontjuk.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): A második módosító indítvánnyal egyetértünk, de azt kérem a bizottságtól, hogy ezt a módosító indítványt némileg módosítsa, mert ha a vízfolyásokat itt zárójelbe tesszük - vagyis kivesszük ebből a paragrafusból -, akkor az azt jelenti, hogy nincs benne, hogy a vízfolyásokon fenntartási munkát végeznek a vízi társulatok, pedig ez a helyzet. Ezért az a javaslatom, hogy maradjon ki a "vízfolyásokat", ahogyan az eredeti módosítóban van, viszont ott, hogy "tart fenn és üzemeltet" legyen vessző, és "továbbá vízfolyások fenntartási munkáit végzi".
ELNÖK: Ehhez viszont egy új módosítót kell csinálni e helyett.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Igen, arra gondoltam, hogy...
ELNÖK: Akkor ezt nem támogatnánk, és benyújtunk...
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Igen, ezt nem, és azzal, hogy "vízfolyások fenntartási munkáit végzi", utána a szögletes zárójelben levő rész kimarad, az rendben van, azzal egyetértünk.
ELNÖK: Orosz Sándor egyetért ezzel a megoldással?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Csak annyiban, hogy támogassátok, és elkészítem a kapcsolódó módosító javaslatot.
ELNÖK: Bizottsági módosítót?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ahogyan jólesik. (Dr. Józsa István: Simán lehet.)
ELNÖK: Jó. Aki Orosz Sándor képviselőtársunknak ezt a módosító indítványát támogatja, kérem, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Tizenkettő igen. Aki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Hét tartózkodás, tehát a bizottság támogatta az indítványt.
A 3. módosító indítványról kérdezem Kuncze Gábor véleményét.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): A 3. módosító indítvánnyal nem értünk egyet az előterjesztők nevében, itt egy meglehetősen nehéz kérdésről van szó, mert azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy rábízzuk-e a társulatokra a saját életük szabályzását, vagy kívülről - ráadásul kormányrendelettel - akarunk előírni számukra különböző dolgokat. Például lehetséges-e az, hogy kormányrendelet részletesen, taxatíve felsorolja, hogy a társulatok belül, maguk a tagok, egymás között milyen módon dönthetnek a hozzájárulásról vagy vízhozzájárulásról, annak felhasználási módjáról. (Dr. Orosz Sándor: Ez a következő.)
ELNÖK: Ez már a következő, amiről beszél.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Bocsánat.
ELNÖK: A 669/8. javaslatról beszélünk most. (Dr. Orosz Sándor: Ez egy kettős.)
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): A 69/8. és a 69/9. összefügg egymással, és nem támogatjuk egyiket sem. Ennek a két javaslatnak az együttes lényege tulajdonképpen, hogy a társulatok működésének ellenőrzését számos tekintetben a vízügyi igazgatóságok alá szándékozik rendelni a módosító indítvány, miközben az előterjesztők véleménye szerint a dolog egyrészt lényegében elrendezett, hiszen ami a mezőgazdasággal kapcsolatos feladataik ellátását illeti, ott a mezőgazdasági hivatalok végzik el a megfelelő ellenőrzést. Ami az engedélyezést illeti, abban az esetben, ha vízügyi kompetenciába tartozó kérdéssel kell foglakozniuk, akkor a megfelelő vízügyi hatóság alá rendeli, és abban az esetben pedig bármilyen törvényességi, működési probléma, észrevétel van, szintén a vízügyi hatóság alá tartozik, a vízügyi igazgatóság alá rendeli ezek ellenőrzését.
Ez egyrészt kilóg a rendszerből, mert ellentétes a közigazgatásról szóló 2004. évi CXL. törvénnyel, semmilyen jogosítványt nem a vízügyi igazgatóságoknak, hiszen ott vannak környezetvédelmi, vízügyi hivatalok, amelyek a feladatot el tudják látni. Másrészt ebben az esetben olyan előre gyártott konfliktust építünk be a vízügyi igazgatóságok és a társulatok működésébe, amely később feleslegesen szüli a további problémákat. Ennek a módosító javaslat csomagnak ez a lényege, és ezzel nem értünk egyet.
ELNÖK: Akkor kezeljük a kettőt együtt, ha jól értem, és az előterjesztő mindkettőre nemet mond.
Kérdezem Orosz Sándort, kíván-e ehhez hozzászólni.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igen. Részben értek egyet. Egyrészt a törvényességi felügyelettel kapcsolatosan most nem szólt Kuncze Gábor úr, ez a 40. § (1) bekezdés, meggyőződésem szerint az rendben van.
A szakmai felügyelettel kapcsolatos észrevételére: azt gondolom, amit az igazgatósággal összefüggésben mondott, azzal jómagam is egyetértek, ez a címzés valóban ellentétes az igazgatóságok feladat- és jogkörével; ez, ha marad, akkor legfeljebb felügyelőség lehet.
Köszönöm.
ELNÖK: Elnézést elnök úr, mert belementem lányos zavaromban a vízügyi igazgatóságokkal kapcsolatos dologba. A 6669/8. számú módosító javaslat (1) bekezdésével egyetértünk.
ELNÖK: Akkor külön fogunk ezekről szavazni, mert az viszont... (Közbeszólások. - Velkey Gábor: A (2) bekezdést módosításához megint kapcsolódót kell benyújtani, hogy külön legyen.)
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Így van, ezt vállalom is, a (2) bekezdés elhagyásával az itt támogatott (1) bekezdést, egy kapcsolódóval.
ELNÖK: Akkor lehet a kettőről együtt szavazni?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem, a 3. pontról szavazzunk most, és...
ELNÖK: Akkor a 3. pontról szavazunk. Aki támogatja Orosz Sándornak ezt a módosító indítványát, kérem, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Tizenkettő igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Hat tartózkodás. Ki van ellene? (Szavazás.) Egy nem szavazat, a bizottság támogatja.
Aki a 4. módosító indítványt támogatja, kérem, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Hat igen. Ki van ellene? (Szavazás.) Öt ellenszavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Hét tartózkodás, ezt a bizottság nem támogatta, de megvan az egyharmad.
Az 5. pontról kérdezem Kuncze Gábor véleményét, ez a 669/7. javaslat.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Igen, amiről lendületesen elkezdtem teljesen fölöslegesen beszélni. Ott folytatnám, hogy a... (Dr. Orosz Sándor: Visszavonom ezt az indítványt.) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Erről akkor nem kell döntenünk.
A következő a 669/10., és a kiosztott lapon a 6. módosító indítvány.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Minden különösebb szöveg nélkül: támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Kérem a bizottságot, hogy aki ezt támogatja, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Tizenkettő igen. Ki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Hét tartózkodással a bizottság támogatja.
A következő a 7. módosító indítvány, a 669/11. sorszámot viseli.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Érzésem szerint ez egy fölösleges módosító indítvány. Az a kérdés, hogy kikerülhet-e az önkormányzat törzsvagyonából közcélú vízgazdálkodási mű. A javaslattevő azért teszi bele a szövegbe azt, hogy külön... Bocsánat, ez a 11-es?
ELNÖK: Igen, a 11-es.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Igen, kiegészíti, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában vannak törzsvagyonként, tehát ezt külön kiemeli. Az 1991. évi XXXIII. törvény 18. § (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: az önkormányzati tulajdonba kerülő vizek és közcélú vízi létesítmények az önkormányzati törzsvagyonba tartoznak és forgalomképtelenek. Vagyis ez ott már megvan, ezért itt fölösleges ebbe a törvénybe külön beírni ezt a szót. Természetesen, ha azt akarjuk, akkor akár benne is lehet, csak ez ismétlés.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Teljes mértékben egyetértek Kuncze úrral. Utalok rá, hogy a Házban egyértelmű jogszabályi előírások mellett is élénk vita folyt, ugyan nem erről, hanem egy másik, ugyanígy létező vízgazdálkodási vagyonról, annak ellenére, hogy a szabály megvolt ott is. Ráerősítettünk. Azt javasolom, erősítsünk rá, aztán a legvégén a Ház majd eldönti.
ELNÖK: Ha jól értettem Kuncze Gábort, igent mondana, bár fölöslegesnek tartja.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Igen, illetve nemigen-t mondok. (Derültség.)
ELNÖK: Akkor, aki ezt a módosító indítványt támogatja, kérem, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Tíz igen. Ki van ellene? (Szavazás.) Egy ellenszavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Nyolc tartózkodás, ezt a bizottság támogatta.
A következő a 669/12., és a 8. a kiosztott lapon.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Itt az a kérdés, hogy beleértjük-e az önkormányzatok víziközmű-létesítményeit, ezért be kell hozni a víziközmű-társulatokat ebbe a törvénybe valamilyen módon. Azt gondoljuk, hogy nem kell, mert a vízi társulatok 200 éve léteznek, és még pár száz évig létezni fognak, míg a víziközmű-társulat létrejön egy megadott feladatra, és amikor befejezte a feladatát, akkor a törvény megszünteti egyúttal. Vagyis üzemeltetési feladatokat nem fog a későbbiek során ellátni, ezért ez itt ellentétben van korábbi törvényekkel.
ELNÖK: Tehát nem.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Tehát nem. Egyébként az 1995. évi LVII. törvény 44. § (1) bekezdés c) pontja mondja, hogy ha a víziközmű-társulat az alapszabályában meghatározott közcélú feladatát megvalósította, a társulat megszűnik, ezért aztán üzemeltetést nem végez.
ELNÖK: Sándor, kívánsz-e szólni?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Úgy gondolom, hogy ez a szabály - tudomásul véve, hogy a vízgazdálkodási törvényből külön törvénybe kerül a vízi társulat rendje -, ettől még nem változik az az alaphelyzet, hogy a vízgazdálkodási társulatok több neműek: van a vízi társulat, és a víziközmű-társulat. Tehát azt gondolom, hogy ez a szabály továbbra is kell.
ELNÖK: Szavazzunk! Aki Orosz Sándor képviselőtársam indítványával egyetért, tehát igennel szavaz, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Öt igen. Ki van ellene? (Szavazás.) Nyolc nem. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Hat tartózkodás. Tehát a ezt a bizottság nem támogatta, és nincs meg az egyharmad.
Az utolsó a 9. pont, ez a 669/13., gyakorlatilag beemeli a víziközmű-társulatokat. Az előterjesztőt kérdezem, mi az álláspont.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Ez egy nagyon hosszú módosító indítvány, és elismerés illeti Orosz képviselőtársunkat, hogy ennyit dolgozott a problémával. (Dr. Orosz Sándor: Nem engem. - Derültség.) De itt most a víziközmű-társulatok a közműtársulatok szabályozására tér át a szabályozó, és ezt az eredeti törvényben írja át, így egyetértünk ezzel a módosítással, támogatjuk.
ELNÖK: Orosz Sándoré a szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): A dicséret ellenére, akkor a jegyzőkönyvnek is mondom: nem engem illet a dicséret természetesen, nem én vagyok a kitalálója ennek a javaslatnak. Örülök egyébként, ha egyetért vele, Kuncze úr, köszönöm.
ELNÖK: Nincs ellentmondásban az előzővel?
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Azért nincs, mert ez a törvényjavaslat az eredeti vízgazdálkodásról szóló törvényben már megpróbálja elrendezni, hogy kivesz minden vízi társulattal kapcsolatos szabályozást, és átírja, hogy bent maradjanak a vízi közművel kapcsolatos szabályozások. Most a módosító indítvány pedig arra irányul, hogy a víziközmű-társulatoknál felmerült problémákat rendezze, plusz továbblép, és nem csak vízközművekről, hanem közműtársulatokról beszél, mert a csatornatársulatoknál is voltak problémák, amiket szintén kezelni kellett. De a törvényjavaslatnak a vízi társulatokra vonatkozó részét nem érinti, viszont egy másik problémát ilyen módon megkísérel az eredeti törvényben rendezni.
ELNÖK: Aki ezt a módosító indítványt támogatja, kérem, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ki van ellene? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) Hat tartózkodás. A bizottság támogatta.
Ezzel véget is ért ez a napirendi pont, köszönöm Kuncze Gábornak, hogy ismét jelen volt a bizottsági ülésen.
Rátérünk az utolsó napirendi pontunkra, az állatvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk.
Kérdezem a vendégeinket, érkezett-e valaki. (Dr. Szalóki Gyula: Az előterjesztő Bárándy Gergely, egyéni indítvány.) Tehát ez egy egyéni módosító indítvány, előterjesztő Bárándy Gergely, aki személyesen nem tudott eljönni, de írt egy levelet a bizottság elnökének, amiben meglepő módon azt kéri, hogy támogassuk a módosító indítványát. (Derültség.)
Kérdezem a vendégeinket, a nevüket és beosztásukat mondják be a jegyzőkönyvnek, majd kérem, nyilatkozzanak arról, hogy támogatják-e a módosító indítványt.
A tárca véleményének ismertetése
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Andréka Tamás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője, valamint dr. Kocsner Tibor az élelmiszerlánc-felügyeleti főosztály vezetője.
A kormány a szerdai ülésén fogja tárgyalni az anyaggal kapcsolatos előterjesztést, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatni javasolja a kormány részére a törvényjavaslat elfogadását.
ELNÖK: Kíván-e valaki szólni? (Jelzésre.) Turi-Kovács Béla alelnök úré a szó.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): A saját álláspontomat mondom, tehát a magam részéről nem támogatom a módosító indítványt, aminek nyomatékos indoka a módosító indítvány 1. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak, amelyek olyan bizonytalanságokat eredményeznek, amelyeknek - ha az emlékezetes Négy Mancs ügyre gondolunk - akár beláthatatlan következményei is lehetnek.
Tehát meggyőződésem szerint ezeket a szabályokat ilyen széles körben nem lehet elfogadni. Ezek a széles körben történő szabályozások rendkívül sokféle visszaélésre adnak alkalmat, tehát a magam részéről nem támogatom.
ELNÖK: Kíván-e még valaki kérdést feltenni vagy észrevételt tenni? (Jelzésre.) Józsa István!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Annyi észrevételt tennék, hogy valószínűleg érdemel ez majd még pontosítást, de azt hiszem, mindenképpen előremutató, hogy a jelenlegi szabályozatlanság helyett szabályozott állapot lépjen elő. El tudom képzelni, hogy ennek a törvénynek lesz egy rendeleti kiegészítése egy listáról, hogy melyek azok, amelyek a közforgalomban vannak, és veszélyesnek ítéli a jogalkotó az őshonos flórára, faunára.
Köszönöm.
ELNÖK: Van-e más kérdés, észrevétel? (Jelzésre.) Még visszaadom a szót Turi-Kovács Béla alelnök úrnak.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Ezt a kérdést annál fontosabbnak tartom, hogysem egyszerűen át lehetne siklani e fölött. Állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó megfelelő mozgásteret biztosítani.
Kérem tisztelettel, egy ilyen szabályozás akármit magában rejthet. Olyat pedig, azt hiszem, tisztességesen gondolkodó törvényhozó nem szavazhat meg, amit arra építünk, hogy majd utóbb és később jönnek olyan szabályozók, amelyek esetleg alkalmassá teszik a törvényt vagy a javaslatot arra, hogy azt alkalmazni lehessen. Meggyőződésem szerint, ha nem lett volna a Négy Mancs esete, akkor is ugyanígy vélekednék, de szenvedő tanúi voltak nagyon sokan annak, hogy miféle visszaélésekre lehet felhasználni törvényi lehetőségeket.
Tehát azt gondolom, hogy ennél sokkal óvatosabbnak kell lennünk.
ELNÖK: Kíván-e még valaki szólni? (Nincs jelzés.) Visszaadom a szót a kormány képviselőinek, hogy reagáljanak erre.
Dr. Andréka Tamás (FVM) reflexiója
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egy rövid tájékoztatást adnék a képviselő úr által felvetett problémára vonatkozóan.
A jelenleg hatályos szöveg is hasonló tartalmú, itt annyiban történik változás, hogy a jelenlegi szöveg az állatoknak az időjárás káros hatásaival szembeni védelmét írja elő, a módosítás nyomán pedig valamennyi hatással szemben, ami az állat egészségére ártalmas lehet, védeni kell.
Ami pedig a megfelelő, az állat szükségleteihez igazodó mozgástér biztosítását illeti, erre vonatkozóan van egy FVM-rendelet, a 32/1999. FVM-rendelet, ami négyzetméterben, illetve köbméterben határozza meg az egyes állatfajoknál a jogszabályban előírt tartási körülményeket. Nyilván a törvényben ilyen részletességgel ezt nem lehet szabályozni, ezért van ez egy FVM-rendeletben szabályozva. Tehát itt nem keletkezik joghézag, ez egy jelenleg is leszabályozott kérdés. (Dr. Turi-Kovács Béla: A törvény a rendeletet felülírja.)
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Nem javasolom, hogy vitát nyissunk, mert tudunk dönteni. Aki ezt a törvénymódosítási javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Tíz igen. Ki van ellene? (Szavazás.) Nyolc ellenszavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Egy tartózkodás, tehát a bizottság általános vitára való alkalmasságot támogatta.
Előadót kell állítanunk. Azok közül, akik megszavazták, előadót kell állítanunk. (Dr. Orosz Sándor: Elvállalom.) Rendben.
Ezt a napirendi pontot lezárom.
A következő bizottsági ülésünk nem holnap, hanem a következő héten lesz. (Dr. Szalóki Gyula: Hétfőn kell tartanunk ülést.) Épp azt akartam javasolni, hogy ne tartsunk többet hétfőn reggeli ülést, mert nem jó, de úgy látszik, muszáj. (Dr. Szalóki Gyula: Muszáj, mert a hulladékgazdálkodási törvényt benyújtották.) Úgy néz ki, hogy 23-án 9 órakor sajnos kell tartanunk bizottsági ülést, de tartanunk kell 24-én is, és akkor ráadásul vendégünk lesz a kínai országgyűlés környezetvédelmi bizottsága is.
Szép napot kívánok mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 14 perc)
|
|
Dr. Nagy Andor |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin