KORB-32/2009.
KORB-121/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2009. november 26-án, csütörtökön 09 órakor
az Országház főemelet 61. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Elnöki megnyitó, napirend elfogadása *
A vízi társulatokról szóló törvényjavaslat (T/6669. szám) (Kuncze Gábor (SZDSZ), Herbály Imre (MSZP), Katona Kálmán (MDF) és Nógrádi László (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Magyarország fenntarthatósági helyzetéről és az abból adódó feladatokról szóló határozati javaslat (H/11211. szám) *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról, valamint a bizottsági módosító indítványról *
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11028. szám, új/átdolgozott változat a T/10867. szám helyett) (Dr. Szekeres Imre, Herbály Imre, Godó Lajos, Botka Lajosné és Kárpáti Tibor (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11061. szám) *
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9952. szám) *
Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11068. szám) *
A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi .... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11074. szám) *
1. Magyarország fenntarthatósági helyzetéről és az abból adódó feladatokról szóló határozati javaslat (H/11211. szám) (Dr. Szili Katalin (MSZP), Ékes József (Fidesz), Dr. Nagy Andor (KDNP), Velkey Gábor (SZDSZ) és Tóbiás József (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)
2. A 2003-2008 közötti időszakra szóló második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/11177. szám) b(A Környezetvédelmi bizottság önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) (Előterjesztőként)
3. A 2009-2014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló határozati javaslat (H/10931. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
4. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11167. szám) (Hagyó Miklós (MSZP) képviselő önálló indítványa)
5. A vízi társulatokról szóló törvényjavaslat (T/6669. szám) (Kuncze Gábor (SZDSZ), Herbály Imre (MSZP), Katona Kálmán (MDF) és Nógrádi László (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
6. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11028. szám, új/átdolgozott változat a T/10867. szám helyett) (Dr. Szekeres Imre, Herbály Imre, Godó Lajos, Botka Lajosné és Kárpáti Tibor (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
7. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11061. szám) (Dr. Bárándy Gergely (MSZP) képviselő önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
8. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9952. szám) (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
9. Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11068. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
10. A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi .... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11074. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
11. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP) alelnök
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) alelnök
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Császár Antal (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Fetser János (MSZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Kis Péter László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Balogh József (Fidesz) dr. Turi-Kovács Bélának (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz) dr. Nagy Andornak (KDNP)
Farkas Sándor (Fidesz) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Dr. Kapitány Gabriella titkárságvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Kuncze Gábor (SZDSZ) előterjesztő
Dr. Schmuck Erzsébet (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács)
Tóthné dr. Jászai Mária (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Faragó Tibor szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)Dr. Bézi-Farkas Barbara (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09.15 óra)
Elnöki megnyitó, napirend elfogadása
DR. NAGY ANDOR (KDNP), a bizottság elnöke, továbbiakban: ELNÖK: Jó reggelt kívánok a bizottság tagjainak! Tisztelettel köszöntöm a mai bizottsági ülésünkön megjelent vendégeket. Elkezdjük a bizottsági ülésünket. Ugyan foghíjas kicsit a létszám, de a határozatképességünk megvan. 13 szavazattal a határozatképesség biztosított. Mielőtt elkezdjük az ülést, szeretném röviden megindokolni a bizottság tagjainak, illetve a vendégeknek, hogy miért vagyunk itt és miért csütörtökön. Két rendkívüli dolog van a mai ülésben: az időpont, meg a helyszín. Más egyébként nem. A helyszínt két szemponttal szeretném indokolni: az egyik az, hogy úgy volt, hogy a kínai parlament környezetvédelmi bizottsága velünk lesz ezen a bizottsági ülésen, és Kína népes ország, ugyan a delegáció nem annyira nagy, de nem fértünk volna el a fehér házban, meg egyébként is meg akartuk adni a módját annak, hogy üdvözölhessünk a delegációt. Közben a programjuk változott, de mi már előzetesen kiküldtük a meghívót ide.
A másik szempont az volt, hogy ma tárgyalni fogjuk a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Jövőkereső c. jelentését, illetve az ezzel kapcsolatos parlamenti határozatot, és meg akartuk adni a módját annak, hogy ezt a jelentős eseményt itt a Parlamentben tárgyaljuk.
Az időpont pedig azért rendkívüli, mert a következő ülésünk kedden lesz, ahogy szoktuk, viszont a hétfői napon a parlament tárgyal olyan ügyeket, amelyeket napirendre kellett tűzni, és a hétfői napon nem sikerült megbeszélnünk, kénytelenek voltunk bizottsági ülést tartani.
A napirendi pontokat előzetesen kiküldtük. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy a napirendi pontokkal egyetértenek-e. Aki igen, kérem..., látom, Orosz Sándor alelnök úr jelentkezett.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igen, egyrészt ez a kérdésfeltevés bizonytalanságokat takar, hiszen menet közben is változott a mai ülés napirendje, én indítványozom, hogy a mai ülésen se szerepeljen a hulladékgazdálkodásról szóló törvény.
ELNÖK: Igen, tehát van egy olyan javaslatunk, hogy a 4. napirendi pontot vegyük ki a sorból. Illetve a vízi társulatokról szóló napirendi pontunkat szeretnénk az első helyen megtárgyalni az előterjesztő, Kuncze Gábor elfoglaltsága miatt. Aki ezzel a két módosítással egyetért, és elfogadja a napirendi javaslatot, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Akkor rátérünk a napirendi pontok tárgyalására. Kezdjük is a vízi társulatokkal kapcsolatos módosítókkal. Itt a bizottságunk tagjai közül Orosz Sándor és Velkey Gábor is nyújtottak be módosító indítványokat. Orosz Sándor mindjárt kettőt, Velkey Gábor egyet, illetve a Gazdasági bizottságnak vannak - az én információim szerint - inkább technikai módosítói. Javaslom, hogy egyenként nézzük meg a módosító indítványokat, és kezdjük Orosz Sándornak az indítványával. Kérdezem az előterjesztőt, hogy ezt támogatják-e.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Megfelelve annak, amit a bizottsági ülésen Orosz úr, illetve a bizottság többsége mondott, támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés ezzel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Van-e jelen a kormánynak képviselője? (Dr. Kapitány Gabriella helyet foglal az asztalnál, bemutatkozik.)
Szeretném megkérdezni, hogy támogatják-e az indítványt.
DR. KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kormányálláspontot nem tudok mondani, a tárca támogatja.
ELNÖK: Szavazásra teszem fel a kérdést. Aki a bizottság tagjai közül ezt a módosító indítványt támogatja az kérem, tegye fel a kezét! (Szavazás.) 7. Tartózkodás? (Szavazás.) 6. Ellene? (Nincs jelentkező.) A bizottság ezt az indítványt támogatta.
A 2. módosító indítványt Velkey Gábor nyújtotta be.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): A 2. és a 3. azonos célra irányul, azonban a 2. precízebb, mert világosan megjelöli, hogy kihagyja a (2) bekezdést. A 3. úgy hagyja ki, hogy nem tünteti fel, csak nem akarom, hogy ebből valami vita keletkezzen, ezért a 2-t támogatjuk.
ELNÖK: Beszéljünk egyben róluk? Alelnök úré a szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igen. Csak szeretném az előterjesztő figyelmét felhívni, hogy nem a módosító indítványhoz képest kell leírni a szöveget, hanem az eredeti törvényjavaslathoz képest. Tehát én el szeretném kerülni, hogy abba a kellemetlen helyzetbe kerüljünk, hogy végül az eredeti szövegben bent lévő (2) bekezdés is elhagyásra kerüljön. Márpedig a Velkey-féle indítvány egészen pontosan ezt tartalmazza, hogy a (2) bekezdést kiveszi. Nem az én indítványom (2) bekezdését, hanem az eredeti törvényjavaslat eredeti 45. szakasz eredeti (2) bekezdését. Javaslom képviselő úr, hogy ezt tekintse át, mert ha ezt így nézi, akkor mégis csak az enyémet kellene támogatnia.
ELNÖK: Kérdezem a tárca képviselőjét, hogy a 2-esről és a 3-asról mi az álláspontjuk.
DR. KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca Velkey képviselő úr indítványát támogatja, és Orosz Sándor képviselő úrét nem támogatja.
ELNÖK: Akkor egy perc olvasási szünet! Az előterjesztő Orosz Sándor képviselő úr módosító indítványát támogatom.
ELNÖK: És Velkey Gáborét nem. (Kuncze Gábor: Nem.) Azóta változott a helyzet.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Az élet nem egy habostorta. (Derültség.)
ELNÖK: Úgyis mondhatnánk, hogy az élet harc és Orosz Sándor jól harcolt, Velkey meg nincs itt. (Derültség.)
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): A félreértés elkerülése végett az eredeti törvényjavaslat szövegének a változatlanul hagyását. Nem szeretném, ha ebben bárkinek problémája volna, ezért hívtam fel erre a figyelmet.
ELNÖK: Szeretném kérdezni a bizottságtól, hogy aki Velkey Gábor módosító indítványát támogatja, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Nulla. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenhárom. Egyharmad sem.
Orosz Sándor második indítványáról döntünk, aki támogatja, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Hét. Tartózkodás? (Szavazás.) Hat. A bizottság ezt is elfogadta.
A Gazdasági bizottság módosító indítványát, kérdezem az előterjesztőt, tudjuk egyben tárgyalni, érdemes?
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): ezek technikai jellegűek. Egyrészt abból adódnak, hogy a törvényjavaslat, mint ahogy az a 6669-es számból is következik, 2008 óta van a Parlament előtt, a hatálybalépéseket aktualizálni kellett, másrészt olyan hibákat javít, hogy mondjuk egy d) pont kimaradt, de a számozás nem követte. Abszolút technikai, egyben lehet tárgyalni mindegyiket.
ELNÖK: Kérdezem a tárcát, hogy a Gazdasági bizottság indítványait támogatja-e? (Dr. Kapitány Gabriella: Igen.) Akkor szavazunk. Aki a Gazdasági bizottság módosító indítványait támogatja, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Hét. Tartózkodás? (Szavazás.) Hat. A bizottság ezt is támogatta. Ezzel le is zártuk az első napirendi pontot, Kuncze Gábornak köszönöm a részvételt.
Áttérünk akkor az eredeti napirendi pontok közül az első napirendi pont tárgyalására. Ez pedig a Magyarország fenntarthatósági helyzetéről és az abból adódó feladatokról szóló határozati javaslat. Kérdezem, hogy ehhez a napirendi ponthoz kik érkeztek vendégként? Tisztelettel köszöntöm Faragó Tibor államtitkár urat, valamint Schmuck Erzsébetet, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára. Kicsit zavarban vagyok, mert ki itt az előterjesztő? Én ugye? (Derültség.-Dr. Orosz Sándor: Például.) Éreztem én itt, hogy zavar van. Átadom akkor Turi-Kovács Bélának addig az elnöklést.
(Dr. Turi-Kovács Béla átveszi az ülés vezetését.)
ELNÖK: Megadom a szót akkor az előterjesztőnek. Tessék!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm szépen. Szeretném nagyon röviden elmondani a bizottság tagjainak, illetve a vendégeknek, hogy miért is tárgyaljuk ezt a véleményem szerint egyébként nagy jelentőségű ügyet.
Azzal szeretném kezdeni, hogy a tudományos közéletben már régebb óta köztudott, hogy a világ gazdasági növekedése fenntarthatatlan. A gazdasági válság hatására ez a szemlélet - hála Istennek vagy talán érthető módon - beszivárog a politikai döntéshozatalba is. Egyre több ország politikai vezetője ismeri fel azt - beleértve akár az Egyesült Államok elnökét, az Európai Unió több vezető politikusát, Nicolas Sarkozyt, Angela Merkelt, korábban Tony Blair-t -, hogy a jelenlegi gazdasági modell nem fenntartható. A gazdasági válságnak több tanulsága volt. Az egyik az és talán ebben sincs már vita, hogy a neoliberális gazdaságpolitika gyakorlatilag leszerepelt. Leszerepelt az a neoliberális gazdaságpolitika, amely hitt a piac mindenhatóságában és elfogadta azt a tételt, hogy a gazdasági növekedés révén gyakorlatilag minden megoldható. Az derül ki a gazdasági válság kapcsán, hogy ez a modell változásra szorul, és véleményem szerint most a világban keresik, hogy mi lesz ez az új modell, azt, hogy pontosan hogy fog kinézni. Vannak radikális vélemények, hogy az egész kapitalizmus beteg. Soros György fogalmazott úgy, hogy véleménye szerint a gazdasági válság olyan átrendezést fog hozni a világban, mint a Szovjetunió összeomlása. Van, aki ki akarta dobni úgy, ahogy van a kapitalizmust mint modellt, de az a valószínűbb, hogy ez nem fog megtörténni, mert a piacgazdaságnál jobbat egyelőre nem találtak ki, viszont paradigmaváltásra kerül sor a világban, és egy olyan új modell van kialakulóban, mely a fenntarthatóságon alapul. Ha ezt össze akarnám foglalni, ez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedésről nem kell lemondani, lehet úgy biztosítani a társadalom jólétét, hogy közben nem éljük fel az utánunk következő nemzedékek természeti erőforrásait. A fenntarthatóságnak talán ez az egy mondatban kifejezhető megállapítása, lényege.
Magyarország is kezd lépést tartani a világban zajló folyamatokkal, és némi büszkeséggel mondhatjuk azt, hogy a kelet-európai országok közül Magyarországon először jött létre egy éve a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsa. Ezt a tanácsot, amely egyébként a parlament tanácsadó testülete fenntarthatósági ügyekben, a parlament mindenkori elnöke vezeti. Négy társelnöke van, a mindenkori környezetvédelmi miniszter, az akadémia egyik képviselője, a civil szervezetek képviselője és a parlamenti ellenzéki pártok egyik képviselője. Jelenleg ezt a társelnöki pozíciót én magam töltöm be, ezért került sor arra, hogy én magam vagyok ennek a napirendi pontnak is az előterjesztője.
A tanács, ahogy említettem, egy éve ülésezik és nemrégen a magyar közgondolkodásban véleményem szerint rendkívül új jelentést tárgyalt meg, fogadott el. Ez a jelentés a Magyarország fenntarthatósági fejlődéséről szóló jelentés, a Jövőkereső címet viseli. Ez a jelentés próbálja szembesíteni a politikai döntéshozókat, valamint a magyar társadalmat is azzal, hogy Magyarország, a magyarországi társadalmi-gazdasági modell mennyire fenntartható. A jelentés tehát ezzel foglalkozik, ennek a jelentésnek a parlamenti vitájára a hétfői napon kerül sor. Én bevezetőként többet magáról a tanácsról, a fenntarthatóság ügyéről, a jelentésről nem mondanék, azzal zárnám a hozzászólásomat, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnak azok a tagjai, akik a parlamentnek is egyben, öten benyújtottunk a parlament elé egy olyan határozati javaslatot, amely gyakorlatilag két nagyon fontos megállapítást tartalmaz, ez a határozati javaslat egyébként a Jövőkereső című jelentésen alapul.
Az egyik fontos javaslat az lenne, hogy mivel a fenntarthatóság ügye Magyarországon szinte teljesen ismeretlen, a tanács kezdeményezésével induljon egy olyan társadalmi vita az országban, amely megismerteti a politikai döntéshozókat, a média szereplőit, az oktatási rendszeren keresztül a magyar lakosság széles rétegeit azzal, hogy miért fontos dolog az, hogy tudjuk, mi a jelentősége, mi a lényege a fenntarthatóságnak, és hogy hogy tudunk Magyarországnak ez olyan víziót, egy olyan jövőképet megfogalmazni, amelyik a fenntarthatóságon alapul.
A másik fontos megállapítása a határozati javaslatnak, hogy az eredeti határozati javaslatban az szerepel, hogy 2010. december 15-ig a tanács dolgozza ki a fenntartható fejlődés nemzeti stratégiájának az irányait. Kiküldtünk előzetesen a bizottság tagjainak egy olyan bizottsági módosító javaslatot, amely az eredeti, ötünk által aláírt határozati javaslatot némileg módosítja. Azt javaslom a bizottság tagjainak, hogy fontoljuk meg, hogy az eredeti javaslatot kiegészítve egy új parlamenti határozati javaslat kerüljön a parlament elé. Ebben a következő lényegi módosítások lennének: az eredeti javaslat úgy fogalmaz, hogy az Országgyűlés megismerte a tanács által készített jelentést, és ennek alapján határoz. A megismerte szó helyett a tudomásul veszi kifejezést használnánk, és a következő lényeges módosítás az - és ez az eredeti határozati javaslat 2. pontjával kapcsolatos -, hogy a kezdeményezett párbeszéd tapasztalatairól a tanács 2009. augusztus 31-ig az Országgyűlés illetékes, állandó szakbizottságai részére készítene egy jelentést. És én azt javasolnám, hogy a 2/b pontban módosítsuk az eredeti határidőt, a 2010. december 15-ét toljuk el egy fél évvel későbbre. Viszont a stratégia irányai helyett magát a stratégiát dolgozza ki ez a tanács. Én részt veszek az elejétől fogva a tanács munkájában, és úgy érzem, hogy a tanács intellektuálisan, szakmailag fel van arra vértezve, hogy elkészítse ezt a stratégiát, akár a kormányzat helyett - ha úgy tetszik -, és azt javasolnám, hogy egy kicsit több időt hagyva a párbeszédre, a szakmai eszmecserére, dolgozza ki a tanács maga ezt a fenntartható fejlődési nemzeti stratégiát, ellenben ne december 15-ig, hanem 2011. május 15-ig. Vagy július 1-jéig.
A harmadik pont pedig az lenne, hogy a határozat a közzététel napján lépne hatályba. Azért tettem ezt a szóbeli kiegészítést, mert ez a határozati javaslat nemrég kerül a bizottság elé. Elnézést kérek a bizottság tagjaitól, hogy ezt még szóban ki is egészítettem, de úgy gondolom, hogy ezekkel a kiegészítésekkel ezt jó lelkiismerettel tudjuk támogatni. Van-e kérdés vagy észrevétel az általam elmondottakkal kapcsolatban? Ja, és az elnöklést visszaveszem.
(Az elnöklést dr. Nagy Andor veszi vissza.)
ELNÖK: Tehát két jelentkezőt látok, utána meg fogom adni a szót a tanács titkárának, Schmuck Erzsébetnek.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy rendkívül fontos napirend, amiről most beszélünk, de sokkal inkább az lesz a fontos, hogy erről a parlament plenáris ülésén beszéljünk, mert szemben Soros Györggyel nekem az az álláspontom, hogy nem akkora változás lesz, mint a Szovjetunió létrejötte, hanem sokkal nagyobb az, ami előtt állunk vagy aminek a sodrában vagyunk. Egyelőre olyan sodrában, amiben még nem látszik, hogy a Magyar Köztársaság egyáltalán érzékeli-e, hogy ez a sodor egyáltalán van, és hogy ebben a helyzetben pontosan mit kell tenni. Ezt célozza - teljes egyetértésben vagyunk, megítélésem szerint elnök úrral, aki az előterjesztők nevében beszélt - az a vita, annak a stratégiának a kidolgozása, menete, amiben erjesztőleg kíván közreműködni ez az előterjesztés. Tehát támogatjuk az általános vitára bocsátását. Előterjesztőként elnök úr praktikusan javasolja átírni az országgyűlési határozati javaslatot. Őszintén szólva szívemből szólt, hiszen az Országgyűlésnek túl azon, hogy a jövőképről folytassunk egy általános és mélyreható vitát, mégis olyan döntést kell hoznia, ami illik a Házszabályba és azokhoz a formai követelményekhez, ami egy országgyűlési határozattal szemben támasztható.
Azt tudom mondani, hogy a bizottsági módosító javaslat formájában elénk tárt dolgot is tudjuk támogatni, de szeretném jelezni, hogy erről külön kellene olyan értelemben döntenünk, hogy az általános vitára való alkalmasságát megítéljük, még egyszer mondanám, hogy támogatjuk, és javaslom, hogy utána tegye fel a levezető elnök külön szavazásra azt a bizottsági módosító javaslattervezetet, ami azt a tartalmat rögzítené házszabályszerű rendben, amiről egyébként kiegészítésében szólt. Hogy ne kelljen még egyszer szólnom, szeretném mondani, hogy az itt még szóban is pontosított bizottsági módosító javaslattal is egyetértünk. Köszönöm.
ELNÖK: Jelentkezett még Turi-Kovács Béla alelnök úr is.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen. A magam részéről nem kívánnék túlságosan szkeptikus lenni, még kevésbé szükségtelenül kritikus, de mégis azt gondolom, hogy néhány dolgot át kellene összességében gondolni, mielőtt valamiféle döntés felé haladnánk. Először is a házszabályszerűségen kellene elgondolkodni. Erről már alelnök úr is szólt, tehát valami olyan megoldást kell találni, ami egyáltalán házszabályszerűen a Ház elé viheti az egész ügyet. Azt is tisztázni kell, hogy maga a tanács, tehát az a tanács, amiről beszélünk, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, milyen módon kapcsolódik vagy csatlakozik egyáltalán a parlamenthez, a parlamentnek a plenáris lehetőségeihez, az ottani megtárgyaláshoz és pláne határozatok hozatalához. Az ugyanis, hogy kinek van javaslattételi lehetősége döntés-előkészítési szinten, az elég pontosan behatárolt. Következésképpen én inkább azt javasolnám megfontolni első lépcsőben, hogy magában a bizottságban kellene egy ennél sokkal szélesebb körű és sokkal szélesebb merítéssel egy vitát lefolytatni, és ha ez a vita egy olyan eredményt hoz, amely már úgy terjeszthető a parlament elé, hogy a parlament ott valóban döntési helyzetben van, akkor látnám értelmét annak, hogy ez a parlament elé kerüljön.
És ennek megfelelően mondanám azt is, hogy azért fontoljuk meg azt, mert ugye ez egy bizottsági előterjesztés, tehát ez innentől kezdve a bizottság előterjesztése és nem valamilyen tanácsnak az előterjesztése, hanem kifejezetten a bizottságé, ezért, hogyha egy olyan szöveggel terjesztjük ezt a parlament elé, ami most a változtatásban van, amely azt mondja, hogy "tudomásul veszi", én a tudomásul veszi-t nem tartanám szerencsésnek mégsem, mert a parlamentnek e pillanatban nincs még mit tudomásul vennie. Odáig még nem jutott az ügy, hogy konkrét tudomásul vételre kerüljön sor, tehát csak tájékoztatásról lehet szó, ha meg tájékoztatásról van szó, akkor jó az a kifejezés, megtárgyalta és ennek megfelelően értékelte. Az eredeti a "megismerte" volt, ez a helyes kifejezés szerintem, tehát én ezt "megismerte" megjelöléssel gondolom inkább elfogadhatónak. A tudomásul vételen - azt hiszem - nagyon nagy vita lehetne. Mert egy tudomásul vétel azt is jelenti, hogy már az irányok is meg vannak szabva a nélkül egyébként, hogy ezeket az irányokat igazán konkrétan lehetett volna tisztázni.
Tehát az elvi részébe most nem mennék bele, hogy a kapitalizmus halódik vagy nem halódik, de azt egyértelműen lehet látni, hogy a szándék világos, meg jó, mert valamiféle iránymutatást akar adni. Csak még nem tartom ezt az egészet meggyőződésem szerint arra alkalmasnak, hogy a parlamentben olyan döntés szülessen, amely ezt követően már valamiféle kötelezettségeket is róhat a parlamentre. Ezt, attól tartok, hogy a parlamentben nem is nagyon lehetne elfogadtatni.
Tehát a javaslatom arra irányul, hogy egyfelől ezt a szóhasználatot mégiscsak jónak tartanám az eredetit, másrészt pedig a szóhasználat-változásnak megfelelően egy bizottsági feladat további meghatározása lenne szerintem szerencsésebb, mintsem a parlamenté. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Arra szeretném kérni Schmuck Erzsébetet, mielőtt megadom a szót, hogy reagáljon arra, ami itt elhangzott. Itt két opció van, a megismert, illetve tudomásul veszi, hogy mekkora ennek a jelentősége a tanács képviselője szerint. Illetve reagáljon arra is, amit Turi-Kovács Béla felvetett, mert nekem erre az az érzésem, hogy mi ettől függetlenül elfogadhatjuk ezt a határozati javaslatot, de az az ötlet, hogy itt a bizottság előzetesen folytasson le egy vitát, mert a tudás mégiscsak itt van nem feltétlenül a parlamentben és arra akár tarthatunk egy együttes ülést vagy kibővített bizottsági ülést. Ez egy nagyon jó javaslat, de én nem írnám bele a határozati javaslatba, viszont a jegyzőkönyvben ez benne van és én mint a bizottság elnöke, gondoskodnék arról, hogy ilyen módon terjesszük ezt a parlament elé. Megadom a szót, akár Schmuck Erzsébet, akár Faragó Tibor erre reagálhat.
DR. SCHMUCK ERZSÉBET (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mielőtt Turi-Kovács Béla úr javaslatára reagálnék, amit elmondott szóbeli kiegészítésként elnök úr, azzal kapcsolatosan egyetlenegy időrendi módosítást javasolnék megfontolni. A társadalmi párbeszéd idejének végül is augusztus 31. szerepel. Olyan értelemben azt gondolom, hogy ez egy picit korai, mert nyár, előtte választások lesznek. Javasolnám megfontolni, hogy a társadalmi párbeszéd tapasztalatairól december 15-ig készítsen összegzést a tanács.
Amit Turi-Kovács Béla alelnök úr felvetett, én azt gondolom, ez egy nagyon jogos kérdés, mert magával a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos értés, megértés nemcsak a magyar társadalomban, hanem az egész világban még nem eléggé mély és ezt a fenntartható fejlődés útjának a keresése összefügg azzal is, amit elnök úr azt gondolom, a bevezetőjében eléggé mélyen ismertetett. Egy paradigmaváltás előtt áll a világ, egy válaszút előtt, amelyet az Európai Unió legmagasabb szintjén is feltesznek kérdésként. A közelmúltban Barroso elnök úrral a civil szervezetek széles köre találkozott, és Barroso elnök úr is hangsúlyozta, hogy az Európai Unió is válaszút előtt áll. Ebből következik értelemszerűen, hogy Magyarország is. Valóban ezekkel a kérdésekkel a döntéshozóknak is mélyebben, más megközelítésben biztos hogy foglalkozni kell. Mikor előkészítettük a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnak a határozattervezetet, valóban sokat gondolkodtunk, hogy melyik szóhasználat legyen. Tudomásul veszi, tájékoztatásul, tudomásul veszi, megismeri. Én azt gondolom, támogatni tudom mint titkár vagy személyesen aki ezzel a kérdéssel nagyon régóta foglalkozik, a megismertét. Félek attól, ha az országgyűlés elé a tudomásul... Ez nyilván egy erősebb megfogalmazás. Azt gondolom, ha a "megismerte" kerül be, az lehetőséget ad arra, hogy ez a folyamat az elkövetkezendő időszakban elinduljon. Köszönöm.
ELNÖK: (Jelzésre:) Faragó Tiboré a szó.
DR. FARAGÓ TIBOR szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok és Megjelentek! Először is kormányzati képviselőként azt kell jelezzem, hogy az eredeti előterjesztéssel - most két szakaszról beszélünk és utána merülhet fel a módosítás ügye - a kormány csak holnap fog foglalkozni, a tárca egyértelműen és messzemenően támogatja ezt az előterjesztést és az eredetileg beterjesztett országgyűlési határozatot.
Ha megengedi nekem elnök úr, én pár szóban én is kiegészíteném, amit Schmuck Erzsébet elmondott, aki a tanács titkára. Vele együtt nekem is személy szerint megadatott nagyon hosszú ideje, közel két évtizede foglalkozom ezzel a témában. Van hosszú előzménye az ügynek. A Jövőkereső igen egyértelműen azt mutatja, hogy az országnak a fenntartható fejlődés alapjait figyelembe véve egy hosszú távú jövőképre van szüksége, amely természetesen egy helyzetértékelésből kell, hogy kiinduljon.
Amiben segíteni szeretnék és most nincs előttem, de célszerű lenne elővenni az országgyűlés a saját határozatával hozta létre a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot. A tanácsnak ezáltal adott egyfajta státuszt és egyfajta mandátumot. Ez tartalmaz olyan feladatot, aminek alapján végül is a tanács nem önmagában saját indíttatásából, de kapott felhatalmazást arra, hogy ezt a típusú értékelést előkészítse. Nem a tartalomra vonatkozó az iránymutatás, hanem hogy legyen ilyen értékelés, és adjon egyfajta javaslatot arra, hogy hogyan kellene továbbmenni. Ezt azért bocsátottam előre, mert ennek szellemében kellene végiggondolni azt, amit Turi-Kovács úr, a volt miniszterem egyébként, maga előterjeszt ebben a dologban, hogy valóban végig kellene a megadott mandátum alapján, hogy mi a tanács szerepe az országgyűlés viszonylatában. A tartalomról beszélek. Formálisan viszont maga a tanács nem terjesztheti elő. Ezért rendkívül fontos az a kérdés, hogy maguk a képviselők terjesztik elő, akik a tanácsban ülnek, tehát innentől kezdve konkrétan házszabályszerű a dolog. Ennek tudatában, amit én is a tartalom mellé tettem, ha az lenne a fontos - ez egy operatív határozat, nem a tartalomról szól maga az a folyamat -, amely széles körben lehetővé teszi a társadalomnak, a különféle érdekcsoportoknak, a gazdaság, társadalom különféle csoportjait beleértve, hogy jobban megértsék és megismerjék azt, hogy milyen irányba célszerű ennek az országnak menni. E folyamat elindításáról szól a mi számunkra, és a miniszter, amely egyébként a kormányt képviseli alelnökként vagy társelnökként, ez a folyamat indulhasson el.
Ezért előrebocsátva, hogy nekem se kelljen emiatt kétszer szólni, azt, amit maga társelnökként ennek a bizottságnak az elnöke előterjeszt, Orosz Sándor és Schmuck Erzsébet is hozzászólt ebben a vetületben, célszerű több időt adni, hogy egy normális, kiterjedt társadalmi párbeszéd mehessen végbe a parlament érintett bizottságait is magában foglalva. Nem elég, ha csak ez a bizottság tárgyalja, tényleg minden ágazat és minden szektor ügyéről van szó. Ezért azt is ésszerűnek lehet mondani, több idő legyen rá. Nem elég, ha megint egy dokumentum születik, végül is meg kell érteni, hogy miről szól, milyen irányba érdemes menni. Köszönöm, hogy meghallgattak.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról, valamint a bizottsági módosító indítványról
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés vagy észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor azt gondolom, hogy tudunk dönteni. Először döntünk az általános vitára való alkalmasságról. Itt azt hiszem, egyszerű a helyzet. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy aki az eredeti határozat általános vitára való alkalmasságával egyetért, jelezze kézfeltartással. (Szavazás.) Tizenegy. Tartózkodás? (Szavazás.) Kettő. Ezt a bizottság elfogadta.
Most külön döntünk arról a bizottsági módosítóról, amelyet kézhez kaptatok. Én itt elfogadom, amit itt Turi-Kovács Béla javasolt, és csak megismételni tudom azt, hogy szándékunk a "tudomásul veszi"-re az volt, hogy egy kis nyomást akartam gyakorolni, de ez egyébként a tanácsülés kapcsán is felmerült, ott is egy puhább álláspontot foglalt el a tanács. Ez teljesen akceptálható. (Jelzésre.) Egy pillanat, mindjárt megadom a szót, és azt javasolnám, hogy maradjon az eredeti megfogalmazás, tehát az első pontban a tudomásul veszi helyett a megismerte lenne a végleges változat. A második pontban pedig akkor azzal a módosítással javaslom, hogy szavazzunk, hogy a 2009. augusztus 31-i határidőt, amely a társadalmi párbeszéd tapasztalataira vonatkozik, azt változtassuk meg 2009. december 15-re. A december 15-i határidőt, amit a b pontban szerepel és a stratégia kidolgozásának határidejére vonatkozik, azt toljuk el fél évvel, és 2011. július 1-je legyen.
Azt a felvetést, amely a tanács státuszával kapcsolatos felvetés, én jogosnak gondolom, de nem nyitnám meg erről a vitát, és azt gondolom, hogy mi a módosító indítványról enélkül is tudunk dönteni. Ezeket a szempontokat mérlegelve én mindet elfogadom, szerintem az a lényeg, hogy induljon el egy folyamat, és majd ezt a problémát valamilyen módon orvosoljuk.
Nagyon jó javaslatnak tartom azt, amit Turi-Kovács Béla megfogalmazott, hogy a vitát előzetesen bizottsági szinten - mondjuk ennek a bizottságnak a koordinálásával - és egyéb bizottságok bevonásával folytassuk le. Ezekkel a módosításokkal javasolnám, hogy döntsünk, de előtte megadom a szót Orosz Sándor alelnök úrnak.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igen. Köszönöm a szót, elnök úr. Az lenne a tiszteletteljes javaslatom, és nem gondolnám a bizottsági módosító indítvány egészét végigbeszélni, mert jobb lenne, hogyha ez tényleg rögzített formában lenne; vagyis három elemből áll, ezt a három elemet külön-külön fogadjuk el, lehetőséget teremtve a szükséges korrekcióra, tehát technikailag is biztosítsuk a szükséges korrekció lehetőségét. Tehát magyarán az 1-es, 2-es és a 3-as pontról formálisan is kérnék külön szavazást.
ELNÖK: Rendben van. Menjünk sorban. Döntsünk először a bizottsági módosító indítvány 1. pontjáról, és itt a tudomásul veszi helyett a megismerte szó maradna. Aki ezzel egyetért, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) 7 igen, 6 ellene. A bizottság elfogadta.
A 2-es pont (1) bekezdése, itt a határidő augusztus 31-ről december 15-re módosulna. Aki így elfogadja, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Egyhangú.
A harmadik döntésünk pedig a (2) bekezdés lesz, ott a határidő 2010. december 15-ről módosulna 2011. július 1-jére. Aki ezzel a módosítással ezt a pontot elfogadja, az kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Ez is egyhangú. A bizottság a bizottsági módosítót elfogadta.
Előadót is kell állítani. Szeretném elvállalni mint előterjesztő ezt a szerepet. Úgy látom, nagy tiltakozást nem váltott ki a javaslatom. Köszönöm szépen. Alelnök úré a szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Bocsánat, elnök úr, nem a tiszteletlenség okán, de lett-lévén egyéni képviselői indítvány, ez azt feltételezi akkor, hogy egy másik képviselő lesz az előterjesztő képviselője a plenáris ülésen.
ELNÖK: Bocsánat, igen, Szili Katalin fogja előterjeszteni, ezt elfelejtettem az előbb megemlíteni. Az egész úgy lett volna korrekt, ha hozzáteszem, hogy Szili Katalinnak oroszlánrésze volt abban, hogy ez a tanács létrejött, és a mai napig is tiszteletbeli elnökként egyébként közreműködik a tanács munkájában.
Jó, akkor rátérünk a második és harmadik napirendi pontunkra, amelyeket nem tárgyalunk, mert nem érkezett hozzá módosító indítvány. Gyakorlatilag nem vettük le a napirendről, de érdemben foglalkoznunk ezzel nem kell.
A hulladékgazdálkodást levettük, az ötödiket megtárgyaltuk. Rátérünk a hatodik napirendi pontra, amely a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésével kapcsolatos módosító indítványokra vonatkozik. Van-e jelen az előterjesztők közül valaki? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Három módosító indítvány érkezett, ez elsőt és a harmadikat is Orosz Sándor alelnök úr jelzi, a másodikat pedig Czomba Sándor és képviselőtársai. Menjünk egyenként. Kérdezem a tárca képviselőjét, hogy az első módosító indítványt támogatja-e.
DR. KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kormányálláspontot nem tudok közvetíteni. A tárca az indítvány tartalmával és céljával egyetért, azonban a megfogalmazása miatt jelen formájában nem tudja támogatni.
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Egyrészt szeretném jelezni, hogy a külön-külön haladás rendben van, de az 1-es és a 3-asról csak egyidejűleg lehet dönteni. Tehát e kettőről együtt kérnék majdan döntést. És nagy tisztelettel kérdezném, hogy milyen szövegezési probléma van, hogyha lehet, akkor ezt orvosoljuk, mert hogy végül mégis csak az lenne a cél, hogy legyen egy elfogadható szövegezés.
ELNÖK: Illetve az 1-est és a 3-ast vegyük közösen, arról is mondja el, legyen szíves, a véleményét.
DR. KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az ajánlás 1. pontja jogalkalmazási bizonytalanságot eredményezne véleményünk szerint ebben az állapotában. Azt mondja, hogy "gazdálkodás korlátlanul folytatható". A Vtt. törvény 7. § (1) bekezdése, amelyet módosítani kíván a javaslat nem tartalmaz korlátozást a gazdálkodásra, csak az állami támogatást, illetve a kártalanítást tiltja, tehát egyébként gazdálkodási tevékenységet lehet folytatni. Hogyha ennek a bekezdésnek a helyébe ilyen szövegezés lép, akkor egy olyan kiutalás történik, hogy korlátozás nélkül folytatható gazdálkodás, amelynek egyébként elveszik az alapja. Tehát zavart eredményez, hogy mi korlátozta volna egyébként. Azzal egyetértünk, hogy az ártéri gazdálkodás szakmai irányelvei határozzák meg az állami támogatást vagy ezek tartalmazzák, ez a kiutalás okoz problémát.
További nehézséget látunk abban, hogy az ártéri gazdálkodás nemcsak a szakmai irányelvek kidolgozatlansága miatt nem tudott elterjedni, hanem az sem segítette elő, hogy megfelelő támogatási, pályázati rendszer nem épült ki a gazdák számára, úgyhogy szeretnénk, hogy ha ez is megjelenne a szakmai irányelvek mellett.
Az ajánlás 3. pontjával kapcsolatban, amely a kormány számára ad egy felhatalmazást arra, hogy kormányrendeletet alkosson, arra hívnám fel a figyelmet, hogy a jelen előterjesztés alapján ez a képviselő urak által benyújtott törvénynek a 6. § (2) bekezdésébe épülne be, nem pedig a Vtt. törvénybe épülne be. A 6. § (1) bekezdése azt mondja, hogy a törvény hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Ennek következtében ez a felhatalmazó rendelkezés egy napig lenne hatályban, tehát ez alatt kellene megalkotni a kormánynak ezt a rendeletet.
ELNÖK: Kérdezem alelnök urat, hogy kíván-e erre reagálni.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Megköszönöm. Nyilván sokat segített volna, hogyha tudtunk volna előzetesen konzultálni, ennél szűkre szabottabb időkeret és korlátosabb előkészítés - ha tetszik -, kényszerhelyzet, hogy most addig be kéne nyújtani, lépett föl. Amiket mond, jogászfüllel hallgatva, egyetértek vele. A nem jogászi kérdés a támogatásokkal kapcsolatos megjegyzése, tartalmilag egyébként egyetértek vele.
Most igazából a megoldást nem tudom. Abból, amit elmondott, az következik, hogy ez ebben a formájában biztos, hogy nem tud működni, legfeljebb egyetlen egy esetben, hogyha a jogi inkorrekt részeit, ha közben nem sikerül kijavítani, akkor egy záró szavazás előtti koherenciával lehet rendezni. Ez viszont nyilván nem vonatkozhat az állami támogatási rendszerrel kapcsolatos külön kérdésre, mert az már tartalminak számít. Dönteni tudunk...
ELNÖK: Szavazni tudunk, aztán majd megoldjátok ti ezt. (Derültség.) Akkor az 1. és a 3. pontról javaslom, hogy egyben döntsünk. Aki Orosz Sándor alelnök úr módosító indítványát támogatja, az kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) 7 igen, 6 tartózkodás. A bizottság ezt támogatta.
Rátérünk a második módosító indítvány tárgyalására. Kérdezem a tárca képviselőjét, hogy erről mi a tárca álláspontja?
DR. KAPITÁNY GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés? (Nincs jelzés.) Döntsünk. Aki Czomba Sándor, dr. Tilki Attila és Fülöp István módosító indítványát támogatja, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Hat. Ellene? (Szavazás.) Hat. Tartózkodás? (Szavazás.) Egy tartózkodás. Ezt a bizottság nem támogatja, de megvan az egyharmad.
Köszönöm szépen, ezzel ezt a napirendi pontot megtárgyaltuk és áttérünk a hetedik napirendi pont tárgyalására. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosításával kapcsolatos képviselői önálló indítványról döntünk. Van-e itt? Örömmel látom, hogy a tárca képviseletében is van valaki. Kérem, a jegyzőkönyv kedvéért mondja el nevét és beosztását.
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jó reggelt kívánok, Bézi-Farkas Barbara vagyok az FVM Jogi Főosztályának osztályvezetője.
ELNÖK: Kedves Barbara, támogatják-e ezt a módosító indítványt?
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, a kormány támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdés? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottság tagjait, hogy aki ezt támogatja, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Tizenegy. Ellene? (Szavazás.) Nincs. Tartózkodás? (Szavazás.) Kettő tartózkodás. A bizottság két tartózkodással ezt támogatta. Ez gyorsan ment. Köszönöm szépen.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9952. szám)
A nyolcadik napirendi ponttal kapcsolatban tájékoztatom a bizottságot, hogy ezt sem kell megtárgyalnunk, mert nem érkezett új módosító indítvány, úgyhogy ezzel ezt kipipáljuk és ezzel rátérhetünk a kilencedik napirendi pontunkra.
Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11068. szám)
Az pedig az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításával kapcsolatos kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy ugyan kilenc darab módosító érkezett, de Szalóki Gyula tájékoztatása szerint ez bennünket nem érint, ezért döntenie a bizottságnak ebben az ügyben nem kell. Van-e ezzel ellentétes vélemény? (Nincs jelzés.) akkor ezt is elvégeztük.
Az utolsó érdemi napirendi pontunk a polgári törvénykönyvvel kapcsolatos módosító javaslatok megvitatása. Itt pedig hét olyan módosító indítvány van, amelyet a bizottságunknak meg kell tárgyalnia. Összesen 86 érkezett, mondja Gyula, abból nekünk 7-et kell tárgyalnunk. Sorrendben megyünk. A kettessel kezdjük. Van-e itt tárca képviselő? Elnézést kérek, nem vettem észre. Kérem, hogy a nevét és beosztását mondja el a jegyzőkönyvnek.
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tóthné dr. Jászai Mária vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakmai főtanácsadója.
Tisztelt bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Megkönnyítendő a tisztelt bizottság munkáját, mondanám, hogy az ajánlási pontokból a kettes ajánlási pontban szereplő módosító javaslatot nem támogatjuk, a többi ajánlási pontban szereplő módosító javaslatot támogatjuk. Támogatásunk nem kormányzati álláspontként kezelendő, hanem csak minisztériumi tárcaálláspontot tudok mondani.
ELNÖK: Mivel hét módosító indítvány van, nagy a csábítás ugyan, hogy elfogadjuk és két csoportban döntsünk, de szerintem menjünk végig egyenként, nehogy ebből valamiféle probléma származzon. Akkor vegyük a 2-est először. Ha jól emlékszem, a tárca nem támogatja a módosító indítványt, ugye, Mária? (Tóthné dr. Jászai Mária: Igen.) Aki ezt a módosító indítványt támogatja, kérem, hogy tegye fel a kezét. (Szavazás.) Hat. Ellene? (Szavazás.) Hat. Tartózkodás? (Szavazás.) Egy. Ezt a bizottság nem támogatta, de megvan az egyharmad.
3-as módosító indítvány. A tárcaálláspont nem?
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárcaálláspont igen.
ELNÖK: aki ezt a módosító indítványt támogatja, kérem, hogy tegye fel a kezét. (Szavazás.) Egyhangú.
A következő a 34-es. A tárca, ha jól emlékszem, ezt is támogatja ugye? (Tóthné dr. Jászai Mária: Igen.) Kérdezem a bizottságot, hogy van-e ezzel kapcsolatban kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor aki ezt támogatja, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Tizenegy. Tartózkodás? (Szavazás.) Kettő tartózkodás.
59-es. Ugyanazok az előterjesztők, tárca támogatja. Bizottság támogatja-e? (Szavazás.) egyhangú.
60-as. Tárca támogatja. A bizottságot kérdezem, támogatja-e? (Szavazás.) Egyhangú.
A 68-as a következő. Ugyanazok az előterjesztők. Bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Egyhangú.
Az utolsó a 77-es. Ugyanazokkal az előterjesztőkkel, kérdezem a bizottság tagjait, aki támogatja, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Ez is egyhangú.
Jó, akkor megtárgyaltuk és döntöttünk valamennyi módosító indítványról, amely a bizottságot érinti. Máriának köszönjük a részvételt, szép napot.
Ezzel az érdemi napirendi pontok végére értünk, Egyebek között három bejelentéssel szeretnék élni. Az egyik, hogy ma egy órakor fogadjuk a kínai környezetvédelmi bizottság delegációját, és ezen a tájékoztatásunk szerint többen is részt veszünk. Alelnök urak vannak meghívva, Józsa István is meg Anti is. Ha tudtok, gyertek el az ebédre a Gobelin Terembe egy órakor.
A következő ülésünk szokás szerint kedden 13 órakor lesz a Fehér Házban, és előzetesen szeretnénk mindenkit tájékoztatni arról, hogy a környezetvédelmi miniszter kérésére december 8-án, két hét múlva kedden 10 órára kéri a bizottsági ülésünk megtartását, mert akkor ér rá. Mindenképp szeretnénk a minisztert meghallgatni év vége előtt, és gyakorlatilag ez az egyetlen lehetőségünk van erre. Ahhoz kérnék tőletek hozzájárulást, hogy ne egy órakor, hanem kivételesen 10 órakor legyen a bizottsági ülés, és ha ezzel egyetértetek, akkor így mennek ki a meghívók. Van-e valakinek kérdése, észrevétele? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen a részvételt és szép napot kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 08 perc)
|
Dr. Turi-Kovács Béla |
Dr. Nagy Andor |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia és Dancsecs Dóra