KORB/3/2010.
KORB-126/2006-2010.
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2010. április 6-án, kedden, 13 óra 05perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Dr. Kling István államtitkár (KvVM) szóbeli kiegészítője*
Dr. Molnár József, a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke szóbeli kiegészítője*
Dr. Molnár József, a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke válaszadása*
További kérdések, észrevételek, válaszadás*
Dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hozzászólása*
Döntés a tájékoztató elfogadásáról*
Döntés a bizottság határozatáról*
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tájékoztatója*
Elnököl: Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Császár Antal (független)
Katona Kálmán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) Dr. Nagy Andornak (KDNP)
Balogh József (Fidesz) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz) Farkas Sándornak (Fidesz)
Velkey Gábor (SZDSZ) Katona Kálmánnak (független)
Dr. Kling István államtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Molnár József, a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke
Dr. Fülöp Sándor (a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 05 perc)
DR. NAGY ANDOR (KDNP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szép jó napot kívánok mindenkinek a mai rendkívüli bizottsági ülésünkön. Nem terveztük már, hogy bizottsági ülést tartunk. A múlt héten a miniszter úr fordult levélben a bizottság elnökéhez, hogy a CO2 kvóták értékesítése ügyében tartsunk rendkívüli bizottsági ülést, ezért kellett egyébként a mai napon összejönnünk.
Éppen hogy határozatképesek vagyunk, a helyettesítésekkel tízen vagyunk a bizottsági ülésen, tehát a bizottsági ülésünk határozatképes.
Előzetesen a napirendi pontokat kiküldtük. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy van-e észrevételük ezzel kapcsolatban. (Nincs jelzés.)
Ha nincsen, akkor arra kérlek benneteket, hogy aki a napirendi pontokkal egyetért, tegye fel a kezét. (Szavazás.) A napirendi pontokat megszavaztuk egyhangúlag.
Tisztelettel köszöntöm a mai ülésünkön megjelent államtitkár urat, valamint a kabinetfőnök urat. Írásos anyagot most kaptunk az előbb, legalábbis én előzetesen nem kaptam. Nekem ugyan volt időm átolvasni, de javaslom, hogy térjenek ki erre is majd a beszámolójukban. Nem tudom, milyen munkamegosztást fognak követni, ezt döntsék el önök és döntsék el, hogy milyen sorrendben kívánnak megszólalni, kíváncsian várjuk a tájékoztatást.
A mai bizottsági ülésünkön, ha jól értem, döntenünk nem kell semmiről, hanem egy tájékoztatást fogunk pusztán meghallgatni; akkor államtitkár urat, vagy kabinetfőnök urat kérem, önöké a szó!
Dr. Kling István államtitkár (KvVM) szóbeli kiegészítője
DR. KLING ISTVÁN államtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Megköszönjük, hogy miniszter úr kérésének eleget téve összehívásra került a Környezetvédelmi bizottság ülése. Szeretném kimenteni miniszter urat, aki más irányú elfoglaltsága miatt nem tud itt részt venni és kabinetfőnök úr fog tájékoztatást adni részletesebben, aki miniszter úr nevében és helyette eljár ezekben a tárgyalási ügyekben - úgyhogy átadom dr. Molnár József kabinetfőnök úrnak a szót.
Dr. Molnár József, a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke szóbeli kiegészítője
DR. MOLNÁR JÓZSEF, a környezetvédelmi minisztérium kabinetfőnöke: Köszönöm szépen. Köszönjük szépen a bizottságnak, hogy érdeklődik a napirendi tájékoztató iránt. A napirendi tájékoztatót azért kértük, hogy tartsuk meg, mert januárban a miniszter úr úgy döntött, hogy abban az esetben, ha érdemi kiotói kvótaegység értékesítésre kerül sor, akkor csak úgy folytathatjuk az eljárást, hogy előtte az Országgyűlés minisztériumot érdemben felügyelő bizottságát tájékoztatjuk a folyamatról.
Jelenleg a múlt héten érkezett hozzánk 6 millió tonnaegységre, AAU tonnára konkrét vételi ajánlat, az előterjesztőre szerepel a cég neve, a Camco nevű vállalat tette az ajánlatot. Decemberben kötöttünk szerződést a céggel. A szerződés lényege az, hogy 10 millió tonna megvásárlására a japán piacon egy meghatározott cégkörben kereshet vevőt - most jelentkezett, most van érdemi vételi ajánlat. Ez a 6 millió tonna az eladható készleteknek egy töredéke, tehát körülbelül 140 millió tonna értékesíthető kvótánk van jelenleg, ez a 6 millió tonna pár százaléka csak, tehát nem egy jelentős tétel. A kereskedés időszaka közepén tartunk körülbelül, de ennek ellenére a miniszter úrnak az a szilárd álláspontja, hogy a bizottságot tájékoztatni kell egy ilyen - az összmennyiséghez képest csekély tételről is. Az előterjesztésbe leírtuk az ebben az évben ismertté vált hasonló kvóta, azonos kvótafajban történt értékesítéseknek az árait, amit mi ismerünk. Szeretnénk jelezni, hogy természetesen nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy a sajtóhírek pontos számokat közölnek, nem a sajtóban nem bízunk, hanem a szerződések nyilvánossága más államokban még alacsonyabb szintű, mint nálunk, de ezek az irányárak léteznek a világpiacon jelenleg. Álláspontja a miniszter úrnak az, hogy az értékesítésre abban az esetben kerülhet sor, ha a jelenleg kialakult világpiaci árakon, vagy fölötte tudunk értékesíteni pár centtel.
Annak érdekében, hogy a világpiaci folyamatok ismertebbek, átláthatóbbak legyenek, kiosztottunk egy anyagot, amelyet részünkre a Camco készített és más nemzetközi szakmai fórumokon már ismert. Ebből látható az, hogy a világpiacnak az értékesítő, eladói oldala milyen erősen túlkínálattal jellemzett és a vevői oldal mennyire kisebb felvevőképességgel rendelkezik. Tudjuk azt, hogy az időszak kényes, ennek ellenére miniszter úrnak az az álláspontja, hogy nem lehet a bizottság véleménye ismerete nélkül döntést hozni.
Jeleznünk kell azt is, hogy a nálunk jelentkező japán kereskedők már az időpont egyeztetéskor jelzik, hogy folyamatosan más kelet-európai államokba is elmennek, tehát közlik, hogy Budapest, Varsó, Prága, vagy más sorrendben járják a három értékesítésre potenciálisan kinézett államot végig. Azt gondoljuk, hogy ebben a két hónapban, ha leállunk a piaci jelenléttel, akkor a Magyar Köztársaság kvótaértékesítési tevékenysége jelentős hátrányt szenvedne. Ez ennek az értékesítésnek a stratégiai oka, és azokkal az adatokkal tudunk szolgálni, amelyeket az előterjesztésben leírtunk - elnézést, ha ugráltam volna az adatok között.
ELNÖK: Államtitkár úr nem kíván ehhez semmit hozzátenni. (Jelzi, hogy nem.)
Szeretnék röviden reagálni majd arra, amit itt hallottunk. De szeretném ezt az alkalmat arra is kihasználni, hogy a korábbi CER-es értékesítésről is kérdezhessünk.
A költségvetési bizottságot ugyan tájékoztatták erről, de a Környezetvédelmi bizottság tagjainak nem volt alkalmuk meghallgatni, hogy az hogyan történt - én is csak a sajtóból értesültem erről, és szeretnék néhány dolgot világosan látni; úgyhogy ha a kabinetfőnök úr megengedné, akkor nemcsak azzal foglalkoznék, amit elmondott, hanem az általam felvetettekkel is.
Az értékesítéssel, a leendő értékesítéssel kapcsolatban a következő a Fidesz és a KDNP álláspontja. Mi nemcsak azt mondjuk, hogy az időszak kényes, 6 nap van hátra az április 11-i választásokig, hanem azt javasoljuk megfontolásra a kormánynak, hogy bár az ellenzék jóváhagyására szükségük nincsen, de ennyire rövid idővel a kormányváltás előtt ne történjen semmiféle értékesítés. A sajtóból is, meg az önök által küldött anyagból is látszik, hogy itt vannak bizonyos szempontok, amik miatt önök úgymond sietnek, és ezt joggal próbálják indokolni is. A mi határozott véleményünk azonban az, hogy nem tudom elképzelni, hogy ne tudna egy ilyen ügy pár hetet, akár egy-két hónapot várni, úgyhogy szeretném önökön keresztül a miniszter urat is tájékoztatni arról, hogy mi nem támogatunk semmiféle értékesítést a hátralévő ciklusban.
Egy kicsit sérelmezem azt is, hogy miniszter úr nincsen személyesen jelen. A mai napon egyébként felhívott - azt a korrektség kedvéért el kell, hogy mondjam -, de ez egy elég súlyos ügy ahhoz, hogy ne legyen itt személyesen, és ő kérte, hogy rendkívüli bizottsági ülést tartsunk. Választási kampány van és ilyenkor nem egyszerű a határozatképességet sem biztosítani, hiszen számos képviselőtársunk egyéni jelöltként érintett ebben a kampányban és nem olyan egyszerű összehívni a bizottság ülését - ezt egy kicsit sérelmezem, de persze túl tudunk ezen lendülni.
Szeretnék néhány konkrét kérdést is feltenni. Most egyelőre maradjunk a meghirdetett napirendi pontnál és majd nyissunk egy újabb kört a korábbi értékesítéssel kapcsolatban.
Azt szeretném megkérdezni, hogy az a 6 millió tonna CO2-kvóta, amiről itt szó van, az várhatóan mekkora nagyságrend milliárdokban kifejezve - ha erről itt lehet valamilyen tájékoztatást kérni, illetve kapni.
Szeretném azt is tudni, hogy ki milyen szerepet játszik. Ez a Camco Ltd., egy magyar cég-e, vagy valamilyen nemzetközi cég-e, amelyik közreműködik a kvótaértékesítésben. Hogyan állapítja meg a minisztérium, hogy a piacon jelenleg - hogy is fogalmazott? - elérhető legmagasabb áron történik-e ez az értékesítés.
Azért kérdezem ezeket, mert a mi bizottsági ülésünk eddig egyetlen alkalommal foglalkozott CO2 kvóta-kibocsátással. Akkor az volt a témánk, hogy miért nem az elkülönített számlán jelenik meg az a pénz, ami az akkori: a spanyol és a belga kormánynak történt értékesítésről beszélek, ez egy 28,2 milliárdos - ha jól emlékszem fejből - tétel volt, és akkor azon sajnálkoztunk, hogy miért nyeli le a költségvetés ezt a pénzt és miért nem fordítjuk zöld beruházási rendszer, zöld beruházási célokra. Azóta ezt a helyzetet orvosolták, azt hozzá kell tenni. De nem tudom, hogy mekkora garancia van arra - figyelembe véve a jelenlegi költségvetési hiányt -, hogy ha ez az értékesítés megtörténik, akkor valóban zöld beruházásokra fordítja még ez a kormány esetleg ezt a pénzt, hogy hogy gondolták ezt az átmenetet, hogy önök eladják, aztán megjelenik egy elkülönített számlán, és majd a leendő kormány rendelkezhet-e efölött - erről is szeretném megkérdezni a véleményüket.
Egyelőre ennyi kérdést szeretnék feltenni és kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki akár észrevételt tenni, vagy pedig kérdést intézni a kabinetfőnök úrhoz.
Két jelentkezés volt. Először Orosz Sándornak adom meg a szót, majd utána Farkas Sándor következik.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Igazából egyetlenegy észrevételem lenne a történethez. Nevesen, hogy a kvótaértékesítést, illetőleg a kvótaértékesítésből befolyt bevételeknek a felhasználását szabályozó törvényi előírások nem a kormány színéhez, hanem a kormányhoz és annak meghatározott tagjának a felelős eljárásához kötik az eljárásokat, ennek megfelelően nem tudom értelmezni azt a kérdést, amit megfogalmazott. Nevesen, a Magyar Köztársaság nevében értékesítésre kerülő kvótát a Magyar Köztársaság fogja felhasználni és abban a szabályozott rendben, amit az erről szóló törvény előír. Köszönöm.
ELNÖK: Farkas Sándor!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engem, megmondom őszintén, az aggaszt ebben az egész dologban, hogy az elmúlt hetekben, de mondhatnám, hogy az elmúlt hónapokban is a nyugat-európai sajtó, a szakirodalom tele van olyan megjegyzésekkel, olyan sajtóhírekkel, amelyek Magyarországnak az ilyen irányú teljes elmarasztalását szolgálják. Magyarul: elég - hogy is fogalmazzam csak - negatív képet festettek a magyar gazdaságról, sőt kimondottan a kvótaeladással kapcsolatos kiszámíthatatlan, labilis és talán nem nyomon követhető értékesítési rendszerről.
Ezután, kérdezném a tisztelt jelenlévőket, hogy mi ebből az igazság, mert ezek a sajtóhírek jelentős részben Magyarországnak a megítélését olyan módon befolyásolják a nemzetközi világban, ami egyértelműen a negatív hatások felé mutat. Mennyire felelősek ezek a döntések, mennyire átgondoltak és miből adódik ez egyáltalán, hogy a nyugat-európai sajtó ilyen felvetésekről készít beszámolókat, tájékoztatókat, amikor itt a magyar belviszonyok között erről nagyon kevés információnk van, sőt úgyis ezt külön aggasztónak tartom, hogy mi itt a Környezetvédelmi bizottság tagjai mindig ilyen kész tények elé vagyunk állítva, az utolsó pillanatokban értesülünk bizonyos dolgokról. Sőt erről a mai előterjesztésről viszont számomra egyértelműen - habár nem beszéltünk olyan értelemben elnök úrral össze - ezt messze-messze elutasítónak tartom, vagyis elutasítom, hogy ilyen kérdéseket valóban pár nappal a választások előtt egy bizottsági ülés napirendjére tűzzenek és próbáljanak ilyen módon befolyást szerezni, vagy támogatást kapni a számomra kiszámíthatatlan, bizonytalan jövőbeli értékesítésekkel kapcsolatban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Katona Kálmáné a szó!
KATONA KÁLMÁN (független): Csak azt szeretném kérdezni, hogy a miniszter úr végül is várja a bizottság jóváhagyását, vagy sem. Tehát most egy tájékoztató ilyen ügyben akkor értelmes, ha meggyőzi a bizottságot, tehát azt gondolom, hogy a bizottságnak ezzel kapcsolatban határozatot kell hozni, hogy egyetért a javaslattal, vagy sem.
ELNÖK: Van-e egyéb kérdés. (Nincs jelzés.) Nincsen, akkor a kabinetfőnök urat megkérném, hogy a lehetőség szerint válaszoljon a feltett kérdésekre.
Dr. Molnár József, a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke válaszadása
DR. MOLNÁR JÓZSEF, a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Az ár volt az első kérdés, amit elnök úr említett, hogy az árról hogyan alakítjuk ki a véleményünket, hogy az jó ár, vagy nem jó ár. Erre nagyon nehéz válaszolni. A nemzetközi szaksajtó, még a Világbank honlapja is, ami közzéteszi azokat az adatokat, hogy melyik állam mennyiért értékesített és hány tonnát, szóró adatokat jelöl meg; onnét tudom, hogy a magyar adatokat rendszeresen fölé kalibrálják, tehát fel kell tételezzük, hogy a többi szám sem pontos, de az bizonyos, hogy az ár folyamatosan egyre alacsonyabb.
A nemzetközi kvótakereskedelemnek van egy zsinórmértéke, ez a Point Carbon nevű internetes honlap, amelyet gyakorlatilag, ha most nyilatkozunk neki, egy órán belül minden kereskedő megkap, az ő adatbázisa az, amilyet a szakmában leginkább elfogadnak, mint valós adatbázist; itt és más lapok szokták közzétenni azt, hogy melyik állam feltehetőleg mennyit értékesített. Több tanulmány van, amely összegyűjtötte az összes árat, amely az utóbbi években, az utóbbi másfél évben keletkezett a mennyiségekhez kötődően.
Ebből látható az, hogy mennyi az értékesített mennyiség és ehhez milyen euróár kötődik. Más valódi fogódzó nincs, a nemzetközi szervezetek sem tudják pontosan azt, hogy ki mennyit értékesít. A táblázataik általában azt jelölik meg, hogy 10 euró körül, ezt az árat adják meg. Tehát pontosan nem lehet tudni, hogy ki mennyiért értékesít. A múlt évben megkerestünk több európai uniós tagállamot, köztük visegrádi tagokat is, és kértük őket, hogy adják át számunkra az adatokat, illetve a szerződéseket, amelyeket példaként állítottak elénk. Minden állam azt válaszolta, hogy titkos adat, nem adja át számunkra ezeket az információkat. Tehát tájékozódásul kizárólag egyet tudunk mondani, hogy figyeljük, hogy másnak mi a gyakorlata, és igyekszünk magasabb árat ajánlani. De emellett tudni kell azt is, hogy folyamatosan érkeznek Budapestre a japán és a nyugat-európai kereskedők képviselői, mindegyiknek az ajánlatát dokumentáljuk, hogy ki mit mondott, ebből követhető; és ezek az árak megegyeznek a nyilvánosságra hozott kötések adataival, tehát ez az egyetlenegy támasz, amiből tudjuk követni azt, hogy a világpiacon milyenek az árak az AAU-egységek szempontjából.
Camco: vissza a Point Carbonhoz, amely - mint mondtam - az egyik legelismertebb ilyen szakmai lap. Szerintük a Camco Európa egyik legismertebb kvótakereskedője, mi is azt gondoljuk, hogy egy megbízható, felkészült cég. Nem tudom pontosan, hogy most mit tudok jobbat mondani róla, ismerik a piacot, nemzetközi előadások sorozatát tartják, az ő szakmai anyagukat osztottuk ki önöknek. Jelen vannak, elismert nemzetközi cég.
A számlával kapcsolatban. Elnök úr, úgy tudom, hogy a számla a Magyar Államkincstárban van vezetve, el van különítve a minisztérium igazgatási költségeitől, nem keveredhet össze. Azon a soron kizárólag a miniszter úr döntése alapján történhet bármiféle pénzátcsoportosítás, kifizetés, bármi. Tehát ez egy elkülönített sor, nem nyelte le a költségvetés, csak a miniszter úr rendelkezik róla. Délután át fogom faxolni a bizottsági elnök úrnak azt a papírt, amelyben igazolja nekünk a kincstár, hogy elkülönített számlán ott van a pénz. Tehát azzal nem történhet más rendelkezés, csak a ZBR-rel kapcsolatos rendelkezés.
A működési költségeket is a minisztérium megelőlegezi az igazgatási költségeiből, tehát csak a már beindult, rendelkezett programok után hívjuk le az 5 százalékos működési költséget, tehát azt sem finanszírozzuk, utána számolunk csak el a program terhére költséget. Nem tudok arról, hogy valaha is bármire felhasználtak volna ZBR-forrást, mint a ZBR támogatottaira, illetve a működési költségeire a programnak.
Nem tudom, hogy melyik kérdésre nem válaszoltam, elnézést kérek, ha valamelyiket nem jegyzeteltem le jól.
További kérdések, észrevételek, válaszadás
ELNÖK: Sándor, te elégedett vagy? (Farkas Sándor: Nem.) Tehát a képviselő úr arra próbált utalni, hogy botrányos volt a korábbi értékesítés, és meséljen valamit arról a kabinetfőnök úr...
DR. MOLNÁR JÓZSEF, a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke: Elnök úr azt mondta, hogy a CER-ről beszéljünk külön, ezért azt gondolom, hogy az egy másik téma.
ELNÖK: Jó, térjünk át arra.
DR. MOLNÁR JÓZSEF, a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke: Hogy a miniszter úr mit vár, erre nem tudok jó választ adni, elnök úr beszélt vele utánam, tehát én reggel beszéltem vele, elnök úr beszélt vele utánam; hogy a miniszter úr mit vár a bizottság állásfoglalásától, azt nem tudom megmondani, most ön beszélt vele később, mint én.
ELNÖK: Ő nekem azt nem mondta, hogy foglaljunk állást, de ha jól értem, Katona Kálmánnak ez egy javaslata, hogy a bizottság foglaljon állást erről a tervezett értékesítésről. Szerintem erről dönthetünk majd a végén. (Jelzésre:) Orosz Sándoré a szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm, elnök úr. Elfogadtunk egy napirendet, ez egy tájékoztató napirend volt, nem tartalmazott döntéshozatali igényt. Igazából nem látom indokát sem, okát sem, hogy ezen menet közben változtassunk. Ráadásul a bizottságnak nem kompetenciája, egyértelmű miniszteri kompetenciáról van szó.
ELNÖK: Ez igaz, de a bizottság fogalmazhat meg véleményt. Tehát mi fogalmazhatunk meg egy olyan véleményt, erről majd szavazhatunk, és meglátjuk, hogy ez kap-e többségi támogatást vagy nem, hogy támogatjuk-e ezt az értékesítést vagy nem. Szerintem Katona Kálmán fölvetése teljesen jogszerű, és a napirendi ponttól függetlenül egy ilyen döntést szerintem a bizottságunk meg tud hozni a végén.
Katona Kálmáné a szó.
KATONA KÁLMÁN (független): Ennek az a technikája, hogy arról szavazzunk, hogy hozzunk-e határozat vagy sem, és utána, ha megszavazzuk, akkor hozunk.
ELNÖK: Illetve - most segített nekem épp az előbb Szalóki Gyula - dönthetünk arról, hogy elfogadjuk-e a tájékoztatót. Ha a többség nem fogadja el, akkor dönthet úgy, hogy egyben hoz egy saját véleményt megfogalmazó határozatot, amelyben a miniszter urat akár fölkéri, hogy ne értékesítsen a kormányváltásig.
Akkor beszéljünk egy kicsit a CER-es értékesítésről, ha lehet. Én is csak a sajtóból tájékozódtam erről az ügyről. Farkas Sándor az előbb arra próbált utalni, hogy eléggé botrányos volt a korábbi értékesítés. Ez egy másfajta kvóta, de nem akarok belemenni, hogy mi az AAU meg a CER közti különbség, mert ebben az országban elég kevesen értik ezt, talán még a bizottsági tagok közül sem mindenki. Nem is talán ez a lényeg. De azt sem vitatom, hogy a magyar kormánynak, beleértve a miniszter urat is, nincs joga ilyen kvótákat értékesíteni. A probléma inkább az, hogy nagyon nehezen tudok olyan helyzetről beszámolni, amikor ez botránymentesen történt volna. Az első alkalommal, egyébként az egy sikertörténet is lehetett volna, amikor Magyarország elsőként értékesített a spanyol, illetve a belga kormánynak jelentős mennyiségű kvótát, csak abból meg azért lett baj meg probléma, mert nem arra használták fel, amire egyébként a kiotói szerződés kötelezne bennünket. Később aztán orvosolták persze a helyzetet, de el lehetett volna ezt is kerülni akkor, ha az elejétől fogva jogszerűen járnak el.
A CER-es értékesítéssel kapcsolatban most persze csak idézni tudok, de az Economist című újságban elég durva dolgokat írnak Magyarországról. Egyébként azt nem vitatják, hogy jogszerűen jártak el, ezt senki nem vitatja, de hogy mondjuk, hogy a jogszerűség ellenére lehetett volna-e másképp csinálni, azt azért sokan megírják.
Ami érdekes abban az ügyben, és ezek most konkrét kérdések is lesznek: miért egy decemberben alapított céget bízott meg a minisztérium ezeknek a kvótáknak az értékesítésével? A Hungarian Energy Power Kft. egy gázkereskedelemre bejegyzett cég, és ő adta el egy másodlagos vevőnek, amely gyakorlatilag egy ciprusi bejegyzésű cég, az orosz-európai relációban dolgozik. A sajtóból veszem az adatokat, lehet, hogy nem pontosak. Microdyne UK a cégnek a neve, egy Anvar Casimos nevű ember ennek a cégnek a vezetője, és ez a cég 2 millió kiotói kvóta értékesítésében vett részt. Ez nem egy jelentős tétel.
Miért kellett egy ilyen majdnem ismeretlen, egyrészt egy magyarországi, másrészt egy nemzetközi céget megfuttatni ebben az üzletben? Nem lehetett volna-e esetleg ezt másképp csinálni? Nem kerülhettük volna-e el azt a botrányt, ami történt?
Nem tudom, igaz-e, hogy le kellett állítani a kvótakereskedelmi tőzsdét? Az Európai Bizottság - legalábbis az Index-cikk alapján - azt mondta, hogy nem hagyták jóvá ezt a tranzakciót. Ez egy kérdésem lenne, hogy a tagállami tranzakciókat jóvá kell-e hagyni egyáltalán a Bizottságnak.
Mekkora közvetítői jutalékkal dolgoznak? Érdekelne, hogy az a cég, aki ezt az ügyletet a CER kapcsán létrehozta, mekkora közvetítői jutalékot kap, illetve a Camco Ltd. mekkora közvetítői jutalékot fog kapni, ha sikeres lesz az értékesítés.
Nekem több kérdésem nem lenne ezzel az üggyel kapcsolatban. Van-e másvalakinek kérdése? (Nincs jelzés.)
Akkor kabinetfőnök úr, legyen kedves, válaszoljon ezekre a kérdésekre.
DR. MOLNÁR JÓZSEF, a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Sem a Camco, sem a HEP szerződésében jutalék nem volt kikötve, tehát ők a saját nevükben megvásárolják a kvótát, és ha el tudják adni magasabban, akkor keresnek rajta. Erre ezt tudom mondani.
Hogy miért a HEP nevű cég lett a nyertes? 2009 októberében a Deutsche Bank tett egy ajánlatot a minisztérium számára, hogy tőzsdére vinné a teljes CER-készletünket.
Más tőzsdei cégek is megkerestek minket ebben a kérdésben. December 18-án változott meg úgy a szabályzás, hogy nem lett volna biztonságos tőzsdei céggel szerződni arra, hogy ezt a terméket átadjuk nekik, és hogy ők az európai rendszeren kívül értékesítsék. Eleve a tőzsdei cégek ettől kezdve - mert fennállt a veszélye annak, hogy összekeveredik a CER készletünk az elsődleges CER-ekkel - már a jogi garancia szempontjából is kétségessé váltak volna, mint szerződő felek. Három olyan cég volt, aki - másképp mondanám, elnök úr. Soha senkit nem keresett meg a minisztérium, hogy visszabontott CER-t értékesítsen, kizárólag alulértékesítésre kerestünk meg cégeket, a hozzánk érkező cégek tették fel ezt a kérdést, hogy a visszabontott CER-einket megvehetik-e, és ha igen, milyen áron.
Három olyan ajánlatot tudunk dokumentálni, amelyeket a komoly ajánlati körbe lehet sorolni. Egyik a világ egyik legnagyobb japán kvótakereskedő cége volt, őneki egy üzletkötője tartósan itt Budapesten állomásozott azért, hogy ezt az üzletet előkészítse, ők egy euróval kevesebb árat ajánlottak körülbelül, mint a magyar cég ajánlott. Egy skandináv cégnek az üzletkötője is itt volt Budapesten, talán még itt is van, ő is egy euróval alacsonyabb árat mondott, mint a magyar cégnek az ára volt. A magyar cég tudta igazolni, hogy magyar bankban van a vételár, előre kifizette az átadott egységeknek az árát, és azért szeretném jelezni, hogy lehetséges, hogy a cég nem öreg, nem régi, de a tudásalapú cégnél, mint egy kereskedő cégnél a szakemberek lehetnek olyan gyakorlottak, hogy ez önmagában ne legyen kérdés. Azt gondolom, ha lesz egy olyan vizsgálat, adóhivatali - kivétel, amin átesett már a cég -, amikor a személyeket egyesével végig fogják kérdezni, hogy rendelkeznek-e ők más kvótaegység kereskedelemben gyakorlattal, bizonyára fognak tudni igazolni olyan gyakorlatot, tehát azért nem teljesen kezdő kvótakereskedőkről van szó.
Az, hogy a cégjegyzékben milyen néven szerepelnek, nem tudom, milyen szám nem lenne jobb, amit a bíróságon be kell jegyeztetni a tevékenységi körükként: a gyakorlat az, hogy a cégek a gázkereskedelem alapján folytatják a kvótakereskedelmet. Lehet, hogy ezen tanulnunk kell és kell a KSH-tól kérni a minisztériumnak, hogy legyen egy külön szám, ami kizárólag a kiotói kvótaegységek kereskedésére vevő tevékenységre, legyen egy szakmai leírás ebben a jegyzékben, ezen biztos még kell dolgozni, hogy legyen egy konkrét ilyen szám, ez volt, ami a legközelebb állt hozzá, azt mondják az ügyvédek, ezért ezen a számon jegyezték be a céget.
Leállt-e a kvóta tőzsde, vagy nem állt le. A sajtó tömören párizsi tőzsdének nevezi a Bluenext tőzsdét. A Bluenext tőzsde honlapja egy olyan szót tartalmaz, amely szerint két egység, kétféle kiotói egységgel kereskednek: az egyik a CER, amelyről szó van és a CER kereskedelme Svájcban történik; ezt külön írásban kértük, hogy erősítse meg a tőzsde, hogy valóban a svájci számlákon kereskedik-e ezekkel az egységekkel, megerősítették. Azt gondolom, hogy az Európa Bizottságnak a tényfeltáró vizsgálata, meg a tőzsdének a saját jelentése - mind a kettő - készül, ezt a kérdést körül fogja járni, hogy a svájci számlák azok az Európai Unió kereskedelmi rendszerén belül, vagy kívül vannak-e ebben a kérdésben, és hogy azok a garanciák, amit a szerződésben előírtunk, azok az ETS rendszer védelmére elegendőek-e, vagy nem. Ezt lehet botrányosnak minősíteni, egyes újságok ezt így is írják, de azt gondolom, hogy az önmagában, hogy visszaéltek a kereskedők egymással, egymás között csalást követtek esetleg el, ez a mi szégyenünk.
Azt gondolom, az, hogy a párizsi tőzsdén lehetett szabálytalanul kereskedni esetleg, ebben a tőzsdének kell rendet tenni a tőzsdetagok között, a pénzt előre kifizették a számunkra, egyetlen szervezet szerint sem volt sértő a szerződés. Az ENSZ szóvivőjének a nyilatkozata szerint olyan szabályozást kell alkotni, ami egyszerre képes a cégeknek a biztonsági követelményének eleget tenni, és egyszerre képes arra, hogy az államok tudjanak a rendelkezésükre álló kvótákkal rendelkezni.
Március 31-én az a nemzetközi szervezet: az IETA, amelyik ezekkel a kérdésekkel foglalkozik - a levelét át fogom elnök úrnak küldeni, elnézést, hogy ezt nem gondoltam, hogy fontos lenne - azt írta, hogy a szerződésünket jogszerűnek tartja, a kísérőlevelet, amilyet előállítottunk a kvótához, azt szabályosnak és célszerűnek tartja. Ennek ellenére nem volt elegendő a biztonsági intézkedésünk az esetleges csalások elkerülésére, és azt kéri, hogy minimálisra korlátozzuk, vagy szüntessük meg a CER kereskedelmet addig, amíg az Európai Unió új szabályozása ki nem zárja a csalásokat.
Tehát nem állítják azt, hogy jogellenes volt a lépésünk, nem állítják azt, hogy saját szempontjaink szerint nem jártunk el helyesen, és olyan elítélő mondatok az ő levelükben nem szerepelnek, ami alapján azt gondolnám, hogy botrányos, amit tettünk. Bizonyos vagyok abban, hogy az Európa Bizottság tényfeltáró vizsgálata be fogja bizonyítani azt, hogy nem jártunk el gondatlanul. Azokra a korábban nekünk jelzett CER visszaélési kérdésekre, amelyek korábban jellemzőek voltak, készültünk; arra meg - kicsit pestiesen mondva -, hogy valami olyan lépést fog tenni, amikor kettő nap után mindenképpen kudarcba kell fulladjon, valóban nem készültünk. Nem voltam soha CER csibész - hogy ezt a szót használjam, nem is készülök erre -, hogy ilyennel visszaéljek, de ha már ilyenre készülnék, aligha hinném, hogy ezt a megoldást választanám, mert ez tulajdonképpen kettő napig üzemképes, utána megállítja a rendszer. Azzal, hogy valakik ilyen hibák kövessenek el, ebben az esetben nem kellett számoljunk, azt gondolom, mert ez a tőzsdén azonnal jelzi, hogy a termék nem idevaló, tehát ezzel nem kellett számolni.
A másik cég, amit említett elnök úr, a Microdyne. Erről a cégről nem volt tudomásunk, hogy ez a cég a láncon bárhol fel fog bukkanni; ismerjük a magyar HEP és a Microdyne közti szerződést, átadták a Microdyne-nak az összes jogi korlátozást, aki azt állítja, hogy saját maga is alkalmazta a későbbi vevőjével szemben ezeket a jogi tilalmakat.
Azt is szeretném elmondani elnök úrnak, hogy korábban jeleztek számunkra problémákat a CER értékesítések kapcsán japán kereskedők, ezek műszaki jellegűek voltak és nem jogi jellegűek. Tehát láthatóan minden korábbi vevőnk tételesen átnézte a CER-eknek a műszaki tartalmát, ez alapján döntött arról, hogy érdekli a vétel, vagy nem, és minden kereskedő, akivel tárgyaltunk, pontosan tudta, hogy visszabontott CER-ekről van szó, senkit nem tévesztettünk meg ebben a kérdésben.
Hatáskör, nem hatáskör. Nincs tudomásunk arról, hogy létezne olyan brüsszeli hatáskör, ami alapján a kvótaértékesítés előtt engedélyt kell kérnünk, és csak az engedély beszerzése után köthetnénk szerződést. Igen nagyszámú cikk és nyilatkozat jelent meg ebben az ügyben, egyik sem jelzi, hogy valamilyen hatáskört figyelmen kívül hagytunk volna. Elnézést, ha nem válaszoltam mindenre.
ELNÖK: Nem tudom megállni, hogy ne mondjam el, hogy elég figyelmesen hallgatom azokat, amiket mond, de egyszerűen nem értem, hogy egy ilyen botrányos értékesítés után nem tehetünk úgy, hogy mossuk kezeinket, mert ez a cég volt a hunyó, mert Magyarországra hullott vissza az egész - szóval, az emberek egyszerűbben gondolkodnak, nem tudják, hogy itt cégek vannak közbeiktatva. Egy ilyen ügy után miért kell nekünk a választások előtt ennyi idővel 6 millió tonnát eladnunk úgy, hogy ez a 140 milliónak csak egy töredéke? Mi az a kényszerhelyzet, ami miatt a bizottságunkat össze kellett hívni? Köszönjük a tájékoztatást, de ha a miniszter úr azt várja tőlünk, hogy adjunk önöknek egy zöld lámpát, ezt nem tudjuk megtenni. Egyrészt túl közel vannak a választások, másrészt volt egy botrány, és nem értem, hogy miért van erre egyáltalán most szükség. Tehát kicsit tanácstalan vagyok, hogy nem jön el a miniszter úr az ülésre, nem mondja meg pontosan, hogy most mit vár tőlünk, nélküle nem nagyon tudunk más álláspontot elfoglalni az általam felsorolt érvek alapján, mint azt, hogy ezt nem tudjuk így támogatni.
Az előbb elfelejtettem mondani, hogy meghívást kapott a bizottsági ülésünkre a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa: Fülöp Sándor is, akit tisztelettel köszöntök - és egyben kérdezem, hogy kíván-e észrevételt tenni vagy akár kérdezni - és arra kérném, hogy üljön is oda az asztalhoz, mert hely is van. Egyébként is az lett volna - bocsánat, hogy az elején nem mondtam - az illendő, hogy foglaljon helyet az asztalnál.
Kérdezem biztos urat, hogy kíván-e hozzászólni.
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hozzászólása
FÜLÖP SÁNDOR, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa: Köszönöm elnök úr. Csak nagyon röviden. A tárgyhoz annyiban szeretnék hozzászólni, hogy nekünk ebben az ügyben volt egy vizsgálatunk, ami nem zárult le megnyugtatóan. Nem is minden minisztériumból kaptunk választ, a környezetvédelmi tárcától kaptunk, de nem minden kérdésünkre kaptunk megnyugtató választ, ezért utóvizsgálatot folytatunk egyrészt az ajánlások teljesítése, másrészt a KvVM által felállított támogatási rendszerek hatékonysága, illetőleg a 2008-at követő kvótaeladások és bevételek felhasználása tárgyában.
Ez az egész, azt gondolom, hogy ugyanazt a célt szolgálja, amit mindannyian jól-rosszul próbálunk követni, hogy az ország tekintélyét, illetőleg megbízhatóságát a kvótapiacon javítsuk, helyreállítsuk és a későbbiekben nagyobb lehetőségünk legyen, jobb lehetőségünk legyen a kvótaeladásokat sikeresen lebonyolítani. Bízom benne, hogy az együttműködés így a minisztériummal, illetőleg az érintettekkel jó lesz és sikeres lesz az ország számára is.
ELNÖK: Parancsoljon kabinetfőnök úr!
DR. MOLNÁR JÓZSEF, a környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke: Köszönöm, elnök úr. Nem tudom pontosan miniszter úr összes gondolatát, én el tudom mondani, hogy körülbelül mi az az irány, amiért a bizottság elé jöttünk ezzel a kéréssel.
Valóban az emberek egyszerűen gondolkodnak. Én magam több lakossági fórumon voltam - nem a választási kampány részeként -, ahol szóba kerültek a panelpályázatok, ahol folyamatosan azt mondták, hogy szeretnék, ha ennek lennének forrásai, tovább mennének a programok. Magam is tisztában vagyunk azzal, elnök úr, hogy nem ez a kormány folytatja pár hét múlva a tevékenységét, és azt gondolom, hogy a szerződés, amilyet a Camco-val kötöttünk, elég tág ahhoz, hogy ha abból értékesít, a következő kormánynak legyen bevétele és szabad keze arra, hogy az zöldítési célok között mit hajtson végre. Elnézést, azt hiszem erre nem válaszoltam, hogy ez a kormány tenne-e bármit azzal az összeggel, ha a szerződés megköttetik. Nem, bizonyosan kizárt. Egyrészt műszakilag is lehetetlen, másrészt pedig a programok annál sokkal hosszabb átfutásúak, minthogy ez lehetséges lenne, tehát bevétel keletkezik.
Én azért két dologban azt gondolnám, hogy a botrány, nem botrány kérdésről mit gondolok, azt elmondanám, ha elnök úr megengedi. Készültünk arra, hogy a CER is szóba kerül, de nem vettük bizonyosra, ezért nem osztottuk ki azt az anyagot, amit, ha megengedi, most kiosztanánk a tőzsdének az adatbázisát. A tőzsdének van egy egyszerű adatbázisa negyedévre visszamenőlegesen, ami jelzi azt, hogyan mozognak az árak és hogyan mozognak a mennyiségek.
Mi azt gondoljuk, abban az esetben, ha a tőzsdén valóban a klasszikus pánikhelyzet és hasonló alakult volna ki, amelyet az újságcikkekből magam is gondolnék, ha csak azt nézném, akkor az áraknak zuhanniuk kellett volna és a tőzsdére vitt mennyiségnek is meg kellett volna roppannia. Elnök úrnak átadnánk, tekintsék meg a tőzsdének a saját adatbázisát. Van rajta egy jelentős árzuhanás, ami december közepén és végén történik, ezt nem kommentálnám, hogy vajon miért akkor történt, de a márciusi, április eleji időszakban az egyszerű szabványos hullámzás van a tőzsdei árakban, a kék színű a Spot CER, amely alapján azt gondolom, ha nincsenek a CER szűrők beépítésével kapcsolatos hírek, akkor ezek a kérdések, ezt nem minősíthetnénk botránynak. Azt gondolom, hogy a tőzsde honlapján szerepel egy közös közlemény a minisztérium és a tőzsde vezetése között, amelyben, ha később az ilyen problémák elkerülésének a jogi és műszaki leírását megadjuk, ez alapján újra tudták indítani a kereskedést, és a tőzsdei árakon és a mennyiségeken ez a dolog nem érzékelhető.
Ha azt gondolom, hogy az év első kettő és fél hónapjában érdemi érdeklődés jelentős japán cégektől a magyar AAU-kvóta iránt nem volt, most viszont megjelent, akkor azt kell mondjam, hogy a kereskedők, akik ezen a piacon lényeges döntéseket hoznak, nem fordultak el Magyarországtól. Ezek a kereskedők gyakorlatilag mind tagjai a tőzsdének, a CER-re, meg az ERU-árra, érdemi elfordulás nincs, azt kell mondjam; sőt az, hogy van lehetőségünk kétszer annyit értékesíteni és a következő kormány számára bevételt teremteni, ez egyáltalán nem a piaci bizalomvesztés jele.
Azt szeretném mondani elnök úr még, tisztelt bizottság, hogy pontosan értjük azt, hogy a helyzet mennyire kényes és hogy mennyire nehéz ebből a helyzetből egy bizalomépítéssel kijönni. De azt is látjuk, hogy a piacon milyen mennyiségben jelenik meg új értékesítő, azt is látjuk, hogy a piacon milyen hihetetlen túlkínálat van, és azt gondoljuk, hogy ebben a két hónapban Magyarország nem jelentheti ki azt, hogy leáll az értékesítésekkel. Ha ugyanis ezt tesszük, akkor a kereskedők, akik számára most Magyarország ismert és minden szakvéleményben azt olvassák, hogy jogszerűen kereskedett, minden további nélkül tovább tudnak menni egy közeli országba, ahol tudnak vásárolni ugyanilyen terméket és nem fognak visszajönni Magyarországra, merthogy megvásárolták azt a mennyiséget, amire szükségük volt. Ez az oka annak, hogy a bizottság elé hoztuk a kérdést és szerettük volna önöket erről tájékoztatni.
ELNÖK: Van-e még valakinek észrevétele vagy kérdése. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor szerintem dönthetünk.
Döntés a tájékoztató elfogadásáról
Azt szeretném kérdezni a bizottság tagjaitól, hogy aki ezt a tájékoztatót elfogadja, az kérem, hogy kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 1 mellette. Aki nem fogadja el? (Szavazás.) 10. Tartózkodás nem volt.
Tehát 10 nem szavazattal a bizottság ezt a tájékoztatót nem fogadja el.
És akkor Katona Kálmán javaslatára térnék vissza. Ha jól értem, Kálmán, te azt javasoltad, hogy a bizottság hozzon egy határozatot, egy állásfoglalást arról.... (Katona Kálmán jelentkezik.
Tessék, Kálmán!
KATONA KÁLMÁN (független): Elnök úr kifejtette, hogy van egy álláspontja, miszerint azt szeretné, ha nem lenne értékesítés. Ha már összejöttünk, akkor azt gondolom, hogy a bizottság vitassa meg, hogy bizottsági álláspont lesz-e abból, amit elnök úr mondott, vagy sem. Ha bizottsági, akkor arról határozni kell. Egyébként a napirendet gyakorlatilag megtárgyaltuk, tehetünk javaslatot arra, hogy kérjük a kormányt, hogy legyen olyan kedves ezt a pár hetet már értékesítés nélkül töltse el - ez az én javaslatom. De technikailag ezt úgy kell bonyolítani, hogy határozni kell arról, hogy szavazzunk arról, hogy hozzunk határozatot, vagy sem és aztán lehet dönteni.
ELNÖK: Orosz Sándor alelnök úré a szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP), a bizottság alelnöke: Bizonyára úgy van, ahogy Katona Kálmán mondja. Én továbbra is azt tudom mondani, hogy volt egy elfogadott napirendünk, ezt az elfogadott napirendet megtárgyaltuk, egyfajta állásfoglalás született.
Ez, amiről szó van, legfeljebb egy újra összehívandó új bizottsági ülés napirendje lehet, lett lévén, hogy ilyen döntést előzetesben sem jelzett elnök úr. Természetesen, ha összehív ilyen célból egy bizottsági ülést, akkor én, mint ahogy most is itt voltam, fegyelmezett alelnökként azon is itt leszek, és nyilván fel fogom hozni azokat az érveket, amely érvek amellett szólnak, hogy ilyen döntést, merthogy minden szempontból alkalmatlan a folyamatok befolyásolására és alkalmatlan egy magára valamit is adó ország képének pozitív alakítására, de hozzunk. Köszönöm.
ELNÖK: Egyéb javaslat van-e? Kálmán, te a bizottsági véleményt vonod?
KATONA KÁLMÁN (független): Ezzel nem értek egyet. A bizottság ülésezik. Az egyik képviselő tett egy javaslatot a témával kapcsolatban egy határozathozatalra, a bizottságnak erről szavaznia kell. Elnök úrnak fel kell tenni a kérdést, hogy ki támogatja azt, hogy hozzunk határozatot. Ha megvan a többség, akkor megfogalmazzuk a határozatot, nem kell azért újra összehívni; és ha annak megvan a többsége, akkor születik határozat, ha nem, akkor nem születik - ez a technikája ennek.
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor a következőt javaslom. Aki egyetért azzal, hogy a bizottság hozzon a mai napon határozatot a CO2 kvótaértékesítéssel kapcsolatban, az tegye fel a kezét! (Szavazás.) (Dr. Orosz Sándor távozik.) 9. Ellene? (Szavazás.) Aki ellene van, az eltávozott a bizottsági ülésről, úgyhogy akkor határozunk, és a határozat szövegét - a jegyzőkönyvben benne van. Ha jól értem, abban nem volt köztünk vita, hogy kérjük fel a kormányt, nevezetesen a környezetvédelmi minisztert, hogy a kormányváltásig már ne történjen CO2-kvótaértékesítés. Gyakorlatilag ezzel az egy mondattal elégedettek lehetünk, aztán majd a következő kormány szembenéz azzal a kihívással, ami ennek a következménye.
Jó, tehát akkor a határozatunk gyakorlatilag egymondatos: a környezetvédelmi bizottság felkéri a környezetvédelmi minisztert, hogy a kormányváltásig ne kerüljön sor CO2-kvótaértékesítésre. (Farkas Sándor: Ne kezdeményezze.) Nem mi kezdeményezzük, ezt a vevők kezdeményezik. Jó ez így, hogy ne kerüljön sor CO2-kvótaértékesítésre.
Döntés a bizottság határozatáról
Aki ezzel egyetért, kérem, az tegye fel a kezét. (Szavazás.) Ellene? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Szavazás.)
Akkor 9 igennel, 1 tartózkodással ezt a bizottság elfogadta.
Ezzel az 1. napirendi pontot lezárjuk.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kérte korábban, hogy az egyebek napirendi pont keretében röviden hadd szóljon a bizottsághoz, és utána bezárjuk a bizottság ülését.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tájékoztatója
DR. FÜLÖP SÁNDOR, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa: Köszönöm, elnök úr. Nagy örömmel ragadtam meg ezt a nem várt lehetőséget, hogy még egyszer személyesen tudunk találkozni, és ezt a lehetőséget használtam föl arra, hogy az éves beszámolónkat, másfél éves beszámolónkat önöknek így személyesen kézbesíthettem.
Nem szeretném ezzel az önök idejét húzni, azt remélem, hogy illő módon, méltó módon megemlékeztünk arról a nagyon hasznos és azt gondolom, hogy példamutató együttműködésről, ami az irodánk és a bizottság között volt a kapcsolatrendszer leírásában, és azt is remélem - mivel a bizottságban specialisták ülnek, környezetvédelmi szakemberek egy vagy akár több környezetvédelmi területen is -, hogy a könyvhöz csatolt CD-t fogják tudni a szakmai munkájukban használni. Egy egyszerű Word keresőprogrammal a több mint ezer oldal állásfoglalást mindenféle témában tudják keresni, és esetleg a hivatkozási indexünket így javítani, ez lenne a mi érdekünk, meg az, hogy így a környezetvédelmi szakmai munkát és az önök munkáját is segítsük.
Köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Van-e valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele vagy kérdése? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor a mai bizottsági ülésünket lezárjuk, további szép napot kívánok mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 52 perc)
|
|
Dr. Nagy Andor |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné és Baloghné Hegedűs Éva