KSB-3/2006.
(KSB-3/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés kulturális és sajtó bizottságának
2006. június 26-án, hétfőn, 9 óra 03 perckor
a Képviselői Irodaház 569. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megtárgyalása *
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat *
Kérdések, észrevételek, válaszadás *
Döntés általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Halász János (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Jánosi György (MSZP)
Alexa György(MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Ékes Ilona (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Jánosi György (MSZP) megérkezéséig dr. Pető Ivánnak (SZDSZ)
Alföldi Albert (MSZP) Tatai Tóth Andrásnak (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP) megérkezéséig Lukács Zoltánnak (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP) megérkezéséig Alexa Györgynek (MSZP)
Kiss Attila (Fidesz) Halász Jánosnak (Fidesz)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes, Pénzügyminisztérium
Koleszár Katalin osztályvezető, Pénzügyminisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 03 perc)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Még tart a rendkívüli állapot, mármint, ami az időbeosztást illeti. Üdvözlöm a bizottság tagjait és a megjelenteket.
A képviselőtársak megkapták a mai bizottsági ülésre szóló meghívót. Miután hétfőn délelőtt frakcióülések vannak, limitált időben tudunk csak tárgyalni. Meglátjuk, hogy az előre javasolt napirend tárgyalásában meddig jutunk.
Kérdezem a képviselőtársakat, hogy a napirendi javaslathoz van-e valakinek hozzászólása. (Nincs jelzés.) Úgy tűnik, nincs, akkor még egyszer kérve, hogy mindenki addig, amíg erre szükség van, helyettesítsen valakit, de úgy látszik, hogy most már ellenzéki oldalon erre nincs szükség. (Ellenzéki képviselők csoportja érkezik.) Megvárjuk, amíg a képviselőtársak helyet foglalnak.
A napirendről szavazunk. Aki a javasolt napirendet elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Utólag mondom, hogy az egyebek címszó alatt majd részben Halász alelnök úr múltkor elmaradt tájékoztatására lesz szükség, részben egyéb dolgok, illetve a következő ülésről kellene pár szót szólni.
Mielőtt az érdemi napirendhez hozzákezdenénk - elnézést kérek a kormány képviselőjétől -, miután az utolsó bizottsági ülésen magam is rosszul tudtam az aktuális szabályokat, csak a jegyzőkönyv és a képviselőtársak kedvéért szeretném pontosítani a múltkor elhangzottakat. Egy ötpárti megállapodás született abban az ügyben, hogy legfeljebb ötször lehet helyettesíteni mindenkit, de ez a megállapodás nem lépett még életbe, ennyiben én is rosszul tudtam a múltkor, mert a Házszabály még nem módosult ennek megfelelően. Tehát az ügy technikai elemei nincsenek tisztázva, vagyis jelenleg még a bizottsági ülések megszokott helyettesítési rendje van életben.
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
E kitérő után az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyalunk. A képviselőtársak kezében ott van a bizottság munkatársai által készített javaslat, melyek azok a módosító indítványok, amelyek a bizottságunk érdeklődési körébe tartoznak, összesen négy ilyen javaslat van.
Módosító javaslatok megtárgyalása
A 11. számú javaslat az első, Kovács Ferenc módosító indítványa, az eva rendszerét érintő módosító javaslat. Az új bizottsági tagok kedvéért mondom, akik még ilyen típusú tárgyfaláson nem vettek részt, hogy a gyakorlat az, ha csak nem kíván valaki magához a javaslathoz megjegyzést fűzni, akkor először a kormány képviselője nyilatkozik igennel vagy nemmel, hogy támogatják-e vagy nem, és ha valakinek külön kérdése van, akkor természetesen azt utólag elmondhatja. Tehát kérem, ha valaki külön mondanivalót szeretne megfogalmazni a módosító indítvány kapcsán, akkor látványosan jelezze.
Most Kovács Ferenc módosító indítványáról van szó, kérdezem a kormány képviselőjét, támogatja-e.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Szatmári László vagyok a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. A kormány nem támogatja az indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, ki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Kilenc igen, tehát a bizottság több mint egyharmada támogatja. Csak a határozatképesség ellenőrzése és rögzítése érdekében kérem, ki az, aki nem támogatja. Tíz, tehát a bizottság nem támogatja.
A következő a 48. pont. Azt még nem mondtam, mert evidensnek tekintettem, de nem evidens annak, aki ez ügyben még nem munkálkodott, hogy a bizottság ilyenkor az úgynevezett ajánlássor szerint, és nem a módosító indítvány sorszáma szerint halad a bizottsági tárgyaláson. Feltehetően ott van a képviselőtársak kezében ez az ajánlás, melyet a parlamenti apparátus állított össze. A 48. pont Farkas Imre javaslata.
Kérdezem a Pénzügyminisztérium képviselőjét, mi az álláspontja.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselőket, ki támogatja. (Szavazás.) Ilyen nincs, tehát a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 49. pont Kovács képviselő úr módosító indítványa, ehhez tartozik egy függelék, a 68. pont alatt egy táblázat.
Kérdezem a kormány képviselőjét.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját. Ki támogatja? (Szavazás.) Kilencen támogatják, tehát több mint egyharmad. Ki nem támogatja? Tíz, tehát a bizottság nem támogatja.
Végül a 62. pont következik.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönjük szépen, és hogy elhangozzék, kinek a javaslata: az oktatási bizottság javaslata, erről múltkor - mármint a helyről, amit módosítani kívánnak - tételesen is szó esett a bizottsági ülésen.
Tehát a kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
Kérdezem a képviselőtársakat, van-e olyan képviselő által javasolt, megtárgyalni való módosító indítvány, amelyről nem beszéltünk tételesen. (Nincs jelzés.) Úgy tűnik, ilyen nincs.
Köszönöm szépen a segítséget. Az államháztartási törvénynél is ön képviseli a kormányt?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Akkor köszönjük szépen, jó napot kívánok. (A Pénzügyminisztérium képviselőjéhez.) Gondolom, ön Koleszár Katalin.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az államháztartásról és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, nincs kulturális specialitása a javaslatnak, de mint általános, kultúrát is érintő módosítás került a bizottságunk elé. Arra kérem, tényleg csak nagyon röviden ismertesse a javaslat lényegét.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Meg kell vallanom, nem készültem különösebb kiegészítésre, hiszen a törvény általános és részletes indokolása eléggé alaposan körüljárja mindazokat az indokokat, amiért ezek a törvénymódosítási javaslatok az Országgyűlés elé kerültek.
Az alapvető indok az államháztartási reform keretében, a közpénzek felhasználásának hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele. Ehhez kapcsolódik valamennyi törvényjavaslat-módosítás.
Azt hiszem, hogy igazából, ha kérdések lesznek, arra természetesen konkrétan válaszolok, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a bizottság tagjait.
Halász alelnök úr!
Kérdések, észrevételek, válaszadás
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ennek a törvényjavaslatnak az általános indokolása azt tartalmazza, hogy a törvényjavaslat megszünteti a közalapítványt, mint szervezettípust. Ezt írják az általános indokolásban.
Azt szeretném megkérdezni, milyen hatástanulmányok készültek ezzel kapcsolatban, és azt mi, mint megválasztott országgyűlési képviselők, a döntésre egyedül hivatottak, mikor kaphatjuk meg, hogy a döntésünk megalapozott legyen.
ELNÖK: Van-e más kérdés, észrevétel?
Gyimesi képviselő úr!
DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Kicsit ugyanezzel kapcsolatos a kérdésem. Alaposabb indokolást szeretnék hallani azzal kapcsolatban, hogy miért van szükség erre a szabályozásra, miért van szükség a közalapítványok megszüntetésére. Hiszen azt hiszem, ezt a területet, a kultúra és a sajtó területét rendkívüli mértékben érinti.
Hajdanában vívmányként kezelte ez az ágazat, hogy egy csomó olyan pénz, amelyet korábban esetleg nem hozzáértő emberek osztottak szét, szakmai alapítványba került, és ezzel társadalmasították a pénz újraelosztását. Úgy érzem, mindenképpen visszalépés, és helytelen szemléletet takarna, ha ezen a területen a szabályozás megváltozna, nem beszélve arról, hogy az önkormányzatok jogkörét is jelentős mértékben csökkentenénk ezzel.
Tehát egy alaposabb indokolást szeretnék, hogy mi az oka ennek, hiszen nem nagy pénzekről van szó, ezzel nem lehet az államháztartás dolgait rendbe tenni.
ELNÖK: Egyelőre más jelentkezőt nem látok, kérném a választ.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. A közalapítványi forma megszüntetésének az volt az alapvető indoka, hogy nem érvényesült az az eredeti jogalkotói szándék, amely a közalapítványokat létrehozta. A közalapítványi forma lényege alapvetően a külső források bevonása lett volna, a működő közalapítványok döntő - tényleg, 90 százalék feletti - része 90-100 százalékban államháztartási, de inkább központi költségvetési forrásból működik. Minimális mértékben tud külső forrást szerezni, ez is leginkább az szja egyszázalékos felajánlásaiból adódik.
A közalapítványi forma ugyan megszűnik, de az, amit a közalapítvány képvisel az által, hogy a civil szféra bevonásával osztotta el azokat a forrásokat, amelyek rendelkezésre állnak, nem feltétlenül szűnik meg, ez az államháztartási törvény módosításának része. Az államháztartási törvény módosításában bevezetésre kerül egy fogalom, a támogatási célú fejezeti kezelés rendszere, melynek az lenne a lényege, hogy ez az előirányzat, ez a forrás, a költségvetésben nyíltan megjelenik, és lehet tudni, hogy mennyi. Mert a közalapítványi támogatásoknál ezt nem is lehet tudni, hiszen a költségvetési törvény nem tartalmazza, de ezeket egyértelműen lehet látni, hogy ez mekkora összeg, és ennek az elosztására egy kuratóriumot, egy testületet ugyanúgy létre lehet hozni a civil szféra, szakértők bevonásával. (Gyimesi József: De mi van az önkormányzatokkal.)
A másik lehetőség pedig az, hogy a közalapítványi forma létezését nem zárja ki teljesen a módosítás, ugyanis azt mondja ki, hogy a törvénnyel létrehozott, vagy törvényben rögzített, az Országgyűlés által, illetve a nemzetközi szerződés alapján létrehozott közalapítványok továbbra is működhetnének.
A hatástanulmányok tekintetében arról tudnék tájékoztatást adni, hogy az államháztartási törvény alapján a közalapítványok fenntartóinak évente beszámolási kötelezettsége van, tehát valamennyi közalapítvány gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről, szakmai munkájáról éves beszámolót kell adni a Pénzügyminisztériumnak, innen is tudjuk, amit mondtam, hogy zömmel államháztartási forrásból élnek, rettentő nagy apparátussal, ami a közalapítványi forma miatt kötelező, hatalmas felügyelőbizottságokkal, hatalmas kuratóriumokkal, ami egyrészt a szétaprózottság miatt is pluszköltség. Talán jó példa a szétaprózottsággal szemben a kevésbé aprózottságra az Oktatásért Közalapítvány létrehozása, ahol öt közalapítványból jött létre egy, és ez már nem igényel akkora felügyelőbizottságot, akkora titkárságot, mint öt közalapítvány. Így a közalapítvány által ellátandó feladatoktól nem von el akkora forrást az apparátus fenntartása.
Azt hiszem, annak nem lehet akadálya, hogy ebből egy tájékoztatót készítsünk az Országgyűlésnek, illetve a bizottság tagjainak, de most nem kaptam felhatalmazást arra, hogy ilyen ígéretet tegyek.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. Egy megjegyzésem egy kérdésem vagy kérésem volna.
A megjegyzésem a közalapítványok céljával és jellegével kapcsolatos. Kétségkívül a közalapítványok egyik funkciója, és ennek következtében a közalapítványok létrehozásának egyik értelme bizonyos támogatások elosztása, e mellé azonban egy nagyon határozott másik jellegzetesség vagy szándék is társul a közalapítvány létrehozója részéről. Tudniillik, olyan valaki ossza el a pénzt, aki nem függ a pénz odaadójától, finanszírozójától. Az alapítvány általában olyan szerkezetű intézmény, amelyiknek éppen ez a lényege, hogy az alapító kimondja, milyen célra teszi le azt a vagyont vagy azt a bizonyos forrást, amely az alapítvány lényege, és megválasztja azokat a személyeket, akik ezt a célt meg fogják valósítani az illető vagyon segítségével, onnantól kezdve az alapítónak semmiféle beleszólása nincs az alapítvány további működésébe.
Ez a függetlenítés vagy függetlenedése az alapítványnak, döntő mozzanata a közalapítványnak is. Vegyünk néhány példát, ilyen, mondjuk a médiatörvény keretében létrehozott három közalapítvány, amely a három közszolgálati műsorszolgáltatót működteti. Ezeknél teljesen nyilvánvaló volt egyrészt a jogalkotónak, másrészt az alapítást tevőnek az a szándéka, hogy a parlamentben megjelenő többségi erő és többségi érdekekkel szemben egy olyan független szerkezetet hozzon létre, amely kiegyensúlyozottan - ha a politikai megfontolásoktól nem is függetlenül, de kiegyensúlyozottan - hozza meg a döntéseket arra a bizonyos célra, illetve cél megvalósítására vonatkozóan. Ez döntő fontosságú.
Ez egyébként - miután önkormányzatok is hozhattak létre közalapítványokat - az önkormányzatok esetében is nagyon lényeges. Megint a média területéről hozok példát: ha egy önkormányzat létrehozza a maga helyi televízióját, rádióját, a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek valamilyen módon az önkormányzat direkt befolyása alatt állnak, az önkormányzat direkt befolyása pedig - minél kisebb településről van szó - annál inkább feltehető, hogy a polgármester vagy a mindenkori helyi hatalom céljait szolgálja, de úgy, hogy közben közpénzt - az önkormányzat pénzét - használja, fekteti be. Például itt a közalapítványszerű struktúra közbeiktatása megint azt jelenti, hogy valamilyen mértékben sikerül leválasztani a finanszírozóról, a finanszírozó érdekeiről és közvetlen döntéshozói befolyásolásáról az illető működő valamilyen szerkezetet, és a köz érdekében működhet.
E megfontolások alapján nem gondolom szerencsésnek a közalapítványi forma megszüntetését, és a magam részéről nem is akarom támogatni ezt a megszüntetést. Ez a megjegyzésem.
A kérdésem ennél sokkal rövidebb. Van-e a Pénzügyminisztériumnak valami olyan kimutatása, hogy milyen tárgyra, milyen céllal jöttek létre a létező közalapítványok, és azokból melyek azok, amelyek a kultúra területére vonatkoznak? Erről lehet-e kapni valamilyen kimutatást vagy táblázatot? Mert, ha összesen két közalapítvány - most a hasamra ütöttem, természetesen tudom, hogy ennél több van -, de ha összesen két közalapítvány van, akkor megfontolható, hogy valamilyen jelentéktelen intézmény megszüntethető vagy megszüntetendő-e vagy sem, de ha sok van olyan masszív közalapítványokból, mint amilyen például a három média-közalapítvány, akkor bizony, ez is nagyon meggondolandóvá teszi.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Halász János képviselő úr!
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak szeretném mondani, hogy amikor a kormány tisztelt képviselője arról beszél, hogy a közalapítványok mennyire rosszak, akkor bizonyára megvan neki a megfelelő alapja, hogy ilyeneket mondjon.
Bizonyára vannak is olyan példák, amelyek alátámasztják az ő most elmondott véleményét. Én azért némi árnyaltságot, óvatosságot kérnék, kedves Katalin! Ne tessék azt mondani általánosan - a jegyzőkönyvből ön is visszaolvashatja, hogy így volt -, hogy a közalapítványokkal olyan bajok vannak például, hogy hatalmas felügyelőbizottságaik vannak! Butaságokat ne beszéljünk, kedves Katalin! Ezt tetszett mondani, majd el tudja olvasni.
Ugyanakkor azt is mondta - bocsánat, hogy önnek kell ezt címeznem, ön bizonyára csak végrehajtja ezt a szörnyűséget -, hogy a költségvetés nem tartalmaz például olyan részeket, ahol a közalapítványok támogatását lehet látni.
Mondok önnek egy példát. Jó? A Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatása ott szerepel a mindenkori éves költségvetésben. Már csak ezért se tessék azt mondani, hogy nem szerepel a költségvetésben olyan tétel! Mert ezt mondta. (Koleszár Katalin: Nem ezt mondtam.) De, bizony!
Ebből adódik is a kérdésem, hogy például mi lesz a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal. Az a helyzet, hogy ez a magyar parlament kulturális és sajtóbizottsága. Azt hiszem, a magyar parlament kulturális és sajtóbizottságnak tagjai joggal várják el azt a felkészültséget a kormány képviselőjétől, hogy ha idejön, egyből tud felvilágosítást és szóbeli kiegészítésben tájékoztatást adni azokról a közalapítványokról is, amelyek érintik ezt a területet. Ne csak megúszni akarják a bizottsági vitákat, és letolni az ellenzék torkán - szavazógépként - ezt a javaslatot! Persze, ezt csinálják. De jobb lenne, ha nem ebben az irányban mennének, ez ugyanis a demokrácia megcsúfolása. Főleg, amikor közalapítványokról van szó.
Szóval, engem érdekelne, hogy mi lesz például a Magyar Történelmi Film Alapítvánnyal, a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal, hogy csak hirtelen két példát mondjak. Szeretném megkérni a tisztelt elnök urat, nyomatékosan kérje meg a kormány képviselőjét, hogy válaszoljon a kérdésemre. Az imént ugyanis azt kérdeztem, hogy készültek-e hatástanulmányok, és azokat mi mikor kaphatjuk meg. Ha a jegyzőkönyvet elnök úr is végigolvassa, lehet látni belőle, hogy erre a kérdésemre nem kaptam választ.
Kedves Katalin, legyen kedves, és most kezdje ezzel a választ, ha megkérhetem. Készültek-e hatástanulmányok, és mi, az Országgyűlés képviselői, akik hivatottak vagyunk dönteni erről a javaslatról, tulajdonképpen a közalapítványi rendszer megszüntetéséről, mikor kaphatjuk meg ezeket a hatástanulmányokat, hogy a döntéseinket az alá tudja támasztani.
Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt Lukács képviselő úrnak megadnám a szót, hadd tegyek egy megjegyzést. Szeretném, ha a bizottságban a minősítő jelzők minimális számban fordulnának elő. El lehet mondani ugyanezt a mondanivalót anélkül, hogy sértő megjegyzéseket tenne, képviselő úr, úgy is lehet kifogásolni, ha nem kap választ a kérdéseire.
Tehát kérni szeretném a képviselőtársakat, hogy a minősítő jelzőket - például, hogy szó szerint idézzem, a "butaság" kifejezést - lehetőleg mellőzzük. Ennél természetesen vannak szerényebb és vannak durvább jelzők is, amelyeket jó lenne mellőzni. (Halász János: Ami igaz, az igaz, elnök úr.)
A másik megjegyzésem, hogy mindannyian halljuk, amit itt, a bizottsági ülésen elmondanak. Én úgy hallottam a választ, hogy azt mondta a kormány képviselője, hogy természetesen azokat a közalapítványokat, amelyekről külön törvény rendelkezik, ez az államháztartási törvényt érintő módosítás nem érinti. Tehát magyarul áll ez a médiakuratóriumokra és a film közalapítványi kuratóriumokra is. Most akkor nem szeretnék minősítő jelzőket tenni, hogy mennyire figyelünk egymás kijelentéseire.
A harmadik megjegyzésem ebben az ügyben - és ez nem érinti Halász képviselő úrnak azt a jogos igényét, hogy hatástanulmányokat szeretne látni -, hogy a kormány képviselője nem azt mondta, hogy a törvényekből, vagy a költségvetésből nem olvasható ki bizonyos közalapítványok pénzügyi része, hanem azt mondta, hogy hatástanulmányok helyett arra tud hivatkozott, hogy a közalapítványok beszámolója minden évben elkészül, és ebből mi olvasható ki. A költségvetést érintően olyan megjegyzést - én itt ültem - nem hallottam, amire a képviselő úr kritikai megjegyzést tett.
Egyébként a hatástanulmány igénylése, bármilyen formában is fogalmazódik ez meg, szerintem indokolt. Az általános vitára való alkalmasság periódusában vagyunk, feltehetően a képviselők éppen ezt a pontot érintően nyújtanak be módosító indítványt. Tehát lesz még a bizottsági ülésen mód arra, hogy azt az igényt, amit Tellér képviselő úr fogalmazott meg, hogy milyen közalapítványok működnek a kulturális területen - a külön törvénnyel létrehozottakat nem számítva, így is lehet mondani, hiszen azokat szinte fejből tudjuk -, még nem késő a bizottságnak bemutatni, és lehetőleg természetesen nemcsak a kultúrát érintően, hanem általában. Szívesen látnánk egy következő, ez üggyel foglalkozó bizottsági ülésen a közalapítványokat érintő valamilyen érdemi tájékoztatást.
Most Lukács képviselő urat illeti a szó.
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Köszönöm szépen. Megpróbálnám konkretizálni a hatástanulmány kérdéseit. Általában közalapítványokat nem l'art pour l'art hoztak létre, mindig valami feladat ellátására. Tehát az a kérdés, hogyha a közalapítványokat megszüntetik, akkor hova kerülnek át a feladatok, és mikor. (Közbeszólás: Egy hatástanulmány ezt feltehetően tartalmazza.) Igen, azért próbálom konkretizálni.
A második kérdésem, hogyha megszüntetnek közalapítványokat, akkor miért gondolandó, hogy ha nem tudjuk, hogy hova és milyen módon helyezik át a feladatokat - mert a feladatok vagy maradnak, vagy nem, erről is jó volna tudni, hogy mi az, ami marad állami feladatban -, akkor miért gondolják, hogy ezek hatékonyabban látják el, mint közalapítványi formában, mikor eddig azért alapítottak közalapítványokat, mert ez a hatékonyabb. Nem vagyok benne biztos, lehet, hogy butaságot fogok kérdezni, mert nincs előttem a Ptk. 77/B szakasza, hogy milyen szervezeteket érint, tehát érinti-e az önkormányzatokat is ez a fajta megszüntetés.
A harmadik kicsit legyen az alkotmányos aggályom kifejezése. Nem vagyok biztos benne, hogyha erről az alapítványok alapító okirata nem rendelkezik, a megszüntetés jogilag járható-e. Más alapítvánnyal egyesíthető, de ebben a formában, hogy megszüntetem az alapítványt, a jelenlegi jogrendünk - azt hiszem - ilyen módon nem engedi. Tehát ezért volna érdekes kérdés, hogy milyen alapítványokat, milyen feladatokat érint, ezek a feladatok hogyan lesznek átcsoportosítva ezzel az átcsoportosítással, milyen pénzügyi kondíciókkal. Miért feltételezik egyáltalán azt, hogy egy alapítvány megszüntetésével, egy alap-feladatellátás megtartásával ez a feladat hatékonyabban és olcsóbban látható el?
A kérdés másik része viszont jogi jellegű, jelenlegi állapotban csak az alapító okiratok ismeretében lehetne arra válaszolni, hiszen az alapítványi vagyon a feladathoz kötött célvagyon, ha nem rendelkezik az alapító okirat arról, hogy az alapítvány megszűnése esetén hova kerül át ez a célvagyon, akkor nem biztos, hogy ez a jelenlegi szabályozás alkotmányosan megfelelő lenne.
ELNÖK: Mielőtt válaszolna, csak jelzem, hogy ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája ma lesz, a módosító indítványok beadási határideje ma, az általános vita lezárása. Tehát - ezt a kormány képviselőjének mondom - a bizottságunk holnap tárgyal a módosító indítványokról, és akkor azt kérem, arra is reagáljon, hogy a kért adatokat holnapra lehet-e prezentálni, itt felmutatható formában.
Parancsoljon, az eddig elhangzottakra...(Halász János: Csak viccel, elnök úr, ugye?) Miért?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Természetesen lehet holnapra prezentálni a kért adatokat, hiszen, amint említettem az előbb, az éves felmérésekből az államháztartási törvény szerint június 30-ig kell az alapítói jogot gyakorló részéről elkészíteni a beszámolót és összesített beszámolót, ez alatt értem azt, hogy a közalapítványok működését értékelni, az alapító szemszögéből is. Természetesen tudunk összeállítani holnapra ilyen kimutatást, csak ki kell emelni ebből a kulturális célú közalapítványokat.
Elnézést kérek, megint megfordítom a válaszadást. Nem kívántam általánosítani, de valóban általánosságban beszéltem, azért fogalmaztam úgy, hogy a közalapítványok döntő része államháztartási forrásból él. Ahogyan elnök úr is mondta, ez a módosítás természetesen nem érinti a törvénnyel létrehozott, illetve törvényben szereplő közalapítványokat, így a média-közalapítványokat, a Mozgókép Közalapítványt, ugyanígy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt sem. Illetve az sem kizárt, hogy ezeket a közalapítványokat fenntartsuk, hiszen ez a törvénymódosítás csak 2007. december 31-ével szünteti meg ezeket a közalapítványokat, addig a törvényi rendelkezésről lehet még gondoskodni.
Ugyanígy nem kívántam általánosságban azt mondani, hogy ezek rossz közalapítványok, mert ez megint csak nem igaz. A közalapítványok feladatellátás tekintetében nem rosszak, hanem az a probléma, hogy pénzügyileg nem az óriási, hatalmas felügyelőbizottságok, hanem a sok kis, közepes közalapítványnak mindegyiknek külön-külön van felügyelőbizottsága és titkársága. Csak erre próbáltam rámutatni, hogy a közalapítványi formának olyan járulékos költségei vannak, amelyek a feladatellátástól veszik el a forrásokat. Nem hiszem, hogy ezt különösen tovább kellene részleteznem, azt hiszem, ez egyértelmű.
A kuratóriumok függetlenségének kérdése, ahogyan a képviselő úr említette. Az államháztartási törvény rendelkezik ezeknek a szakmai testületeknek a működési szabályozásáról is, ahol ezt a függetlenséget, az összeférhetetlenségi szabályokat ugyanúgy rögzíteni lehet. Ez a szabály azt is rögzíti, hogy ezek a testületek díjazás nélkül látják el a feladatukat, legfeljebb költségtérítés írható elő, bár ez is abba az irányba mutat, hogy ezeknek feladatoknak az ellátása nem közalapítványi formában még olcsóbb lenne. A kimutatás természetesen arról is fog szólni, hogy ezek a járulékos költségek egy-egy közalapítvány esetében mekkora hányadot jelentenek, a kormány egy - elnézést kérek, nem tudom, mikor született - kormányhatározat értelmében legfeljebb 10 százalékban javasolta meghatározni a közalapítványok működésére fordítható arányt a közalapítvány rendelkezésére álló forrásokon belül. A közalapítványok ki is használják ezt a 10 százalékot, ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló források 10 százalékát saját magukra költik a közalapítványok. Megint nem szeretnék általánosítani, biztosan vannak kivételek.
Az önkormányzatok érintettségéről: úgy tudom, ezért elnézést kérek, azért a felkészületlenségem, mert az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése, és úgy tudom, hogy természetesen az önkormányzati közalapítványokat is érinti a szabályozás, és nemzetközi szerződés, illetve az Országgyűlés által alapított közalapítványokat is. Azt hiszem, ebben a körben, az önkormányzati közalapítványok ügyében még módosítási javaslat készül.
Hova kerülnek a feladatok a közalapítványok megszüntetésével? Nyilván, a feladatellátás nem szűnik meg azzal, hogyha a törvény szerinti fejezeti kezelésű támogatás, illetve fejezeti kezelésű előirányzatot használjuk. A költségvetésben pontosan megjelenik, hogy milyen célra, mekkora összeget fordítana az Országgyűlés, és ennek a célnak, ennek a feladatnak az ellátásához a döntéshozatalra állítható fel egy testület. Tehát maga a feladat megmaradhat, a forrás megmaradhat, csak látható a költségvetési törvényben, és visszautalnék a felvetettekre, a közalapítványi támogatások nagy része természetesen megjelenik a költségvetési törvényben, egy része nem. Gondolom, az is lehet, hogy a költségvetési törvényben nagyon sok esetben csak annyi szerepel, hogy alapítványok támogatása, szakmai feladatot ellátó alapítványok támogatása. Ebből az Országgyűlés pont azt a tájékoztatást nem tudja megkapni, hogy a konkrét közalapítvány konkrét feladataira mekkora támogatást kell adni.
A hatékonyság alapvetően a pénzügyi hatékonyság javítása, alapvetően ismét a járulékos költségekre utalnék.
Köszönöm szépen, elnézést kérek, ha kihagytam valamit.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt javasolnám a bizottságnak, talán ki tudja alakítani a maga álláspontját, de nyomatékosan felkérjük a kormányt, hogy a kultúráért felelős minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium képviselői, miután részben jogi természetű, részben a kultúrát érintő ügyről van szó, a következő bizottsági ülésre - tehát holnapra - delegálják a képviselőjüket. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a mai bizottsági ülésre is meghívott volt, nyilván bizonyos kérdések, mint az kiderült, nem a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartoznak, vagy legalább is, a részletes szakmai ismeretek nem a Pénzügyminisztériumnál vannak, hogy így fogalmazzak. Tehát a holnapi bizottsági ülésen, amikor feltehetően módosító indítvány kapcsán folytatjuk ennek az ügynek a tárgyalását, akkor talán már más természetű megközelítésben is jobban megismerhetjük a kormány véleményét, az indokokat. Ezt majd kérjük nyomatékosan.
Aki továbbra is szeretne felszólalni - ez természetesen nem eltanácsolás volt, csak jó szándékú megjegyzés -, szóljon.
Halász alelnök úr!
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ha jól értem, akkor nincs átfogó hatástanulmány, amely a közalapítványok megszüntetésével kapcsolatos, amely alátámasztaná azt, hogy milyen előnyökkel, hátrányokkal jár ez, és miért kell ezt meglépni. Ha jól értem, ilyen anyag nem készült.
Ha jól látom, ilyen típusú anyagot nem kaptak a képviselők, mert csak a törvényjavaslat szövegét kaptuk meg. Ha jól érzékelem az elnök úr által az imént elmondottakat, az a helyzet is előállt, hogy itt, a kulturális bizottság ülésén nem kapunk kellő szakmai tájékoztatást az anyagról, mert nincs jelen a kidolgozó igazságügyi miniszter, és nincs jelen a szakmailag is illetékes, az ide meghívást kapott Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője.
Kérdezem, illetve már nem is kérdezem, csak várakozok, és figyelni fogom, hogy kedves kormánypárti képviselőtársaim e mellett is szó nélkül elmennek-e, és képesek lesznek most csak azért igent mondani erre az egészre, hogy délután ezt tárgyalhassuk. Miért nem lehet betartani a dolgok normális rendjét? Hogyan fordulhat elő, hogy majd holnap, a részletes vitához kapunk anyagot, ma nem kaptunk? Majd most megcsinálják? Miért nem csinálták meg hamarabb? Ha kész volt, miért nem kaptuk meg ezt most? Ha meg nem volt kész, miért nem volt kész?
Az önkormányzatokat érinti ez az egész dolog. Ha ezt a törvényt jól olvassuk, ez arról szól, hogy gyakorlatilag minden önkormányzatnak az általa létrehozott közalapítványt 2007. december 31-ig meg kell szüntetnie. Megvizsgálta valaki, hány ilyen közalapítvány van? Megkérdezte valaki az önkormányzatokat erről, hogy mit szólnak ehhez? Látom, polgármester úr bólogat, például egy megyei jogú várost meg sem kérdeztek erről. Nyilván a többit sem kérdezték meg. Valószínűleg Zalaegerszeget nem azért nem kérdezték meg, mert ellenzéki vezetése van, hanem azért, mert senkit nem kérdeztek meg erről. Vizsgálták ezt, hogy ezek a közalapítványok - helyi, települési szinten - milyen előnyökkel járnak?
Értem, és bizonyára megvannak az indokai a nagy mamut-közalapítványok lebontásának. Na, de miért vetnek össze egy nagy, akár több tízmilliárddal foglalkozó mamut-közalapítványt ilyen módon egy kistelepülés helyi közalapítványával, amely például a helyi tehetséges diákokat támogató közalapítvány, és évről évre biztosítja a nyolcezres lakosságszámú településen a fiatalok továbbtanulási lehetőségeit. Persze, ezt most meg kell szüntetni, majd ők megoldják máshogy, mondják ezt önök. De lehet, hogy ott ez nagyon jól működött, és nem volt hatalmas felügyelőbizottságuk, lehet, hogy csak éppen a törvényileg előírt minimum volt. Miért nem ezen a minimumon változtatunk a törvényben? Azt is kidobjuk ezzel a módosítással, ami működik, és jól működik.
Átgondolatlan, elfogadhatatlan módosítás ez így, szerintem. Képzeljék el - tekintettel arra, hogy hosszú évekig más szakbizottságban, meg az élet bizonyos területein is foglalkoztam ezzel a dologgal -, teljesen elképzelhető lenne, hogy a közalapítványi átalakítási rendszerben partnerek tudnánk lenni, tudnánk együttgondolkodni, és végre ilyen területen is hoznánk olyan döntést, amit közösen tudna a parlament támogatni. Ehelyett önök átgondolatlanul, előkészítetlenül hoznak egy javaslatot, és bedobják ezt az egész ügyet a szokásos magyar parlamenti logikába, vitába, és nem tudunk az ügyről beszélni, mert előkészítetlen. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ez így készül, hogy nincs átgondolva, nincs hatástanulmány, nem kérdezték meg az érintetteket. Ahelyett, hogy ezt normálisan végigvittük volna, ilyen utcába megyünk be a közalapítványi területen is. Ennél sokkal többet érdemelne a harmadik szektor, mert a közalapítványi rendszer igenis, valahol része ennek a területnek.
Azt sem tudom, mi indokolja azt, hogy például nem lehet ezt jövő héten megtárgyalni, akár a plenáris ülésen is. Nem számoltam ki, hogy ez a nyári törvénykezési ütemben így végigér-e vagy sem, de egyáltalán, miért nem lehet ezt ősszel, előkészítetten meglépni. Higgyék el, sokkal jobb döntés lenne, az érintetteket, az érintett ügyeket jobban pártoló döntés lenne, akkor is, ha önök megszavazzák, mi meg nem. Így viszont olyan döntés lesz, amikor önök meggondolatlanul, szavazógép módjára meg fogják ezt szavazni, és lehet, hogy több helyen használnak is vele, de nagyon sok helyen ártanak, és nem mondhatják, hogy szándékuk ellenére, mert akár, például most is felhívtuk erre a figyelmet, hogy ezzel ártani is fognak, ha ezt a törvényt megszavazzák.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Hogy időt takarítsunk meg, nem az érdemi kérdést érinti, nyilván azért kell az államháztartási törvényt most módosítani, mert a következő évi költségvetés előkészítésekor már ismerni kell, hogy milyen államháztartási törvény alapján készül a költségvetés, és a határidő - ha július végéig a parlament szeretné befejezni a munkáját - nagyjából ezt indokolja. Ez nem tartalmi kérdés, csak technikai válasz.
Tehát, ami elhangzott, mindenki hallotta, a kormány képviselője is hallotta, de természetesen a társminisztériumok meghívása a holnapi bizottsági ülésre a mi feladatunk. Holnap feltehetően újra szóba kerül ez az ügy.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az általános vitára való alkalmasságról szavazhatunk-e. (Jelzésre.) Igen. Akkor gondolom, nem lesz meglepő a szavazás eredménye, de ki az, aki az államháztartási törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatja. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem? Kilenc.
Bizottsági előadót kell állítanunk, kisebbségi és többségi előadót, mert ma van a vita, tehát írásban már nem tudjuk leadni a véleményt. Lukács képviselő úr? (Jelzésre.) Lukács képviselő úr a kisebbségi előadó, a többség pedig estig még megadja, hogy ki az, aki a többségi álláspontot képviseli.
Köszönjük szépen, a holnapi viszont látásra!
Tisztelt Bizottság! Mielőtt továbbmennénk, előzetesen jeleztem, bár nem írtam bele tételesen, hogy ilyenkor, hétfőn délelőtt frakcióülések szoktak lenni, ezért limitált időben tudunk csak bizottsági ülést tartani. Holnap lesz bizottsági ülés, úgyhogy a tervezett harmadik napirendi pontot, amely már többször halasztódott ilyen-olyan-amolyan ok miatt, holnap most már tényleg meg tudjuk tárgyalni, nyugodt körülmények között. Tehát azt javasolom, hogy ezt holnap tárgyaljuk meg.
Az úgynevezett egyéb ügyekről is holnap tárgyaljunk, amennyiben ilyen van. Annyit szeretnék egyéb ügyek címén mondani, hogy a holnapi előzetesen kiküldött napirendi javaslathoz képest a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló T/366. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát is holnap kell tárgyalnunk.
Ha a bizottság tudomásul veszi, hogy ezzel most lezárom a bizottsági ülést, akkor a holnap 10 órai viszont látásra! (Jelzésre.) Egy pillanat, mindenkit kérek, hogy maradjon a helyén, Tellér képviselő úr kért szót.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Melyik napirendi ponttal kezdjük a holnapi bizottsági ülést? (Közbeszólás: A mai elmaradottal.) Tehát a médiakérdéssel?
ELNÖK: Kezdhetjük a médiaüggyel, ha indirekt módon erre irányult a kérdés.
Annyit még hadd mondjak el a jegyzőkönyv kedvéért, hogy Halász alelnök úrtól kaptam egy levelet, miszerint az Operaházba időközben történt változások miatt a kezdeményezett, most nyár eleji meghallgatás helyett ősszel bonyolítsuk le ezt a bizottsági aktust. Azt javasolom, hogy az általános médiaügy előtt egy pontot tárgyaljunk meg - ha már ez ilyen közfelkiáltással megy - az ORTT-tag meghallgatását, hogy ne kelljen megvárnia egy napirendi pont megtárgyalását. A képviselőtársak megkapták - vagy megkapják - az életrajzot. (Jelzésre.) Most megkapták.
Tehát holnap 10 órakor kérek mindenkit, hogy lehetőleg pontosan legyen itt. Köszönjük szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 09óra 52 perc)
|
Dr. Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné