KSB-4/2006.
(KSB-4/2006-2010.)
az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának
2006. június 27-én, kedden, 10.00 órára
az Országgyűlés Irodaháza 569. számú tanácstermébe
összehívott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Általános bevezető*
A napirend elfogadása*
Meszleny Lászlónak, az Országos Rádió és Televízió Testület tagjelöltjének választás előtti meghallgatása az Országgyűlés elnökének felkérése alapján*
Elnöki bevezető*
Meszleny László rövid bemutatkozása*
A média közalapítványok kuratóriumi elnökségeinek, illetőleg az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testületének kiegészítésével kapcsolatos állásfoglalás - az Országgyűlés elnökének OE/38-1/2006. sz. levelében foglalt felkérés alapján*
Elnöki bevezető*
Képviselői vélemények, hozzászólások*
Szavazás*
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz (T/231. szám) benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megvitatása*
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz (T/233. szám) benyújtott módosító javaslatok megvitatása*
Dr. Lukács Tamás megjegyzése*
Dr. Sáriné dr. Simkó Ágnes reflexiói, válaszai*
Képviselői kérdések, válaszok*
Szavazások*
A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló T/366. számú törvényjavaslat általános vitája*
Dr. Tordai Csaba szóbeli tájékoztatója*
Szavazás általános vitára való alkalmasságról*
Egyebek*
Az ellenőrzési albizottság megalakítása*
Dr. Jánosi György (MSZP) javaslata*
1. Meszleny Lászlónak, az Országos Rádió és Televízió Testület tagjelöltjének választás előtti meghallgatása az Országgyűlés elnökének felkérése alapján
2. A média közalapítványok kuratóriumai elnökségeinek, illetőleg az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testületének kiegészítésével kapcsolatos állásfoglalás - az Országgyűlés elnökének OE/38-1/2006. sz. levelében foglalt felkérés alapján
3. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/233. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
5. A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/266. szám)
(Általános vita)
6. Egyebek
Elnököl: Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Dr. Jánosi György (MSZP)
Alexa György (MSZP)
Alföldi Albert (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Halász János (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Alexa György (MSZP) távolléte idejére Fedor Vilmosnak (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP) Halmai Gábornénak (MSZP)
Ékes Ilona (Fidesz) Vincze Lászlónak (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz) Tellér Gyulának (Fidesz)
Dr. Tordai Csaba főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Nemes András szakmai tanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Koleszár Katalin osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Varga Zoltán tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Meszleny László, ORTT-tagjelölt
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 00 perc)
PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke - a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülést elkezdjük. Üdvözlök minden bizottsági tagot, érdeklődőt és hivatalból megjelentet. A képviselőtársak megkapták a meghívót, ebben öt megtárgyalandó ügy szerepel, valamint egyebek. Kérdezem, hogy a napirendi javaslathoz van-e valakinek észrevétele? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazunk.
Ki az, aki a javasolt napirendet elfogadja? Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze - és ez egyúttal a határozatképesség ellenőrzése is. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság határozatképes, egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.
Az elfogadott napirendnek megfelelően üdvözlöm Meszleny László urat, az ORTT tagjelöltjét, akit a kereszténydemokrata frakció megalakulásával a frakciót megillető helyre jelölnek. Miután ilyen meghallgatás még nem volt a bizottság e ciklusbeli tevékenysége során, jelzem a képviselőtársaknak, hogy sokféle meghallgatás létezik. Nem bántom meg a jelölt urat, ha azt mondom, hogy ez egy tét nélküli meghallgatás, a bizottságnak nem kell határozatot hozni, és nem kell állást foglalni ebben az ügyben. Köznyelven én bemutatkozásnak nevezném. Még ehhez hozzátenném azt, hogy a parlamenti szokások szerint - amitől csak rendkívüli esetekben és csak egyes képviselők szoktak eltérni - a pártok ilyen jellegű ügyekben megejtett jelölését a többi párt tudomásul veszi, nem mérlegeli. Megint csak elnézést kell kérjek jelölt úrtól, nem szokták a személy alkalmasságát mérlegelni, amikor szavaznak a pártok, mert kölcsönösen tudomásul veszik egymás jelöltjét. Ha többségi alapon vagy szimpátia alapon szavaznának, a többség ilyen típusú ügyekben a kisebbség jelöltjét - bármilyen felállás is van a parlamentben - le tudnák szavazni, ilyenkor automatikusan megszavazzák a jelölteket. Természetesen mindez nem fokozza le a bemutatkozás jelentőségét.
Ennek megfelelően megkérem jelölt urat, egy rövid bemutatkozó megnyilatkozást tegyen, annak ismeretében, hogy a képviselőtársak a rövid önéletrajzát megkapták.
Meszleny László rövid bemutatkozása
MESZLENY LÁSZLÓ, az ORTT tagjelöltje: Köszönöm, elnök úr. Meszleny László vagyok, tizenhét éve tartom magamat újságírónak, akkor jelent meg az első cikkem. Itt a kulturális bizottságban nem első alkalommal szerepelek, hiszen korábban közszolgálati médiavezetőként rendszeresen beszámoltunk a tevékenységünkről. Ebben a korábbi minőségemben többször találkoztam nyilván a korábbi kulturális bizottságokkal.
Magamról annyit, hogy mindig is a minőségi újságírást tartottam követendőnek. Én még ahhoz a társasághoz tartozom, aki Pető Tibortól, Ruffy Pétertől és Lázár Ervintől leshette el pályája elején a mesterfogásokat.
Az önéletrajzom önök előtt van. 2000-ig, az úgynevezett fúzióig én a Magyar Nemzet munkatársa voltam, korábban kisebb lapokban publikáltam, utána pedig hosszabb időt töltöttem a Duna Televízióban hírigazgatóként. Jelenleg pedig a Magyar Rádió Aktuális Főszerkesztőségének vagyok a vezetője, ez ugye a hírműsorokat foglalja magában. Belülről látom a magyar médiavilágot, és talán személyemben az első olyan tagja lehet az ORTT-nek, aki komolyabb újságírói gyakorlattal rendelkezik, tehát a másik oldalról jön, belülről tapasztalta meg a magyar médiarendszer működését, annak előnyeit, hátrányait, és belülről élhette át az elmúlt években a rendszerváltozás óta azt, hogy hova jutottunk. Szeretném a továbbiakban is a közszolgálat és a minőségi újságírás rangját megőrizni, illetve a magyar médiarendszer sokszínűségében tevékenykedni.
Ha van kérdésük, szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselőké a szó, ha megjegyzés lenne. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látszik, hatásosra sikerült az expozém, és "lebeszéltem" a képviselőtársakat az érdeklődésről... (Derültség.)
Köszönöm szépen. Sok sikert kívánunk! Gondolom, ezt a bizottság nevében mondhatom, és a parlament plenáris ülésén feltehetően találkozunk!
Köszönöm szépen.
MESZLENY LÁSZLÓ, az ORTT tagjelöltje: Köszönöm szépen, és köszönöm a figyelmet. Viszontlátásra! (Meszleny László távozik a bizottság üléséről.)
ELNÖK: Áttérünk a második napirendi pontra. Itt a vendéghelyen nem foglal helyet senki, mert a bizottságot az Országgyűlés elnöke kérte fel egy állásfoglalásra. Itt is kénytelen vagyok egy rövid bevezetőt elmondani.
Ha megengedik, egy módszertani megjegyzést tennék. A bizottság régi tagjai tudják, ha médiaügyek kerülnek a bizottság napirendjére, akkor akarva-akaratlanul is nagy hajlam van arra, hogy körülbelül 1989-től kezdve a magyar médiaügy - és általában a globális világ médiaproblémáit - megvitassuk. Javaslom, ha szabad, hogy ezt most kerüljük, és általában kerüljük a túl általános megközelítését a konkrét ügyeknek. Itt meglehetősen konkrét ügyben kérte az Országgyűlés elnöke, hogy a bizottság foglaljon állást.
Áttérve most már a konkrétumokra! Elvben a bizottság előtt háromfajta lehetőség nyílik. Az egyik az lenne, hogy a bizottság úgy dönt, hogy miután jogi természetű kérdést tett föl az Országgyűlés elnöke, azt javasoljuk, hogy ezt az alkotmányügyi bizottságnak tegye fel. Én magam mint bizottsági elnök is választhattam volna az állásfoglalási javaslatomban ezt a változatot. Ismerve az ügy kényességét, azt a veszélyt látnám ebben a megközelítésben, ez politikai értelemben úgy lenne interpretálható, hogy húzni akarjuk az időt.
Úgy ítélem meg - anélkül, hogy a bizottságot olyan fajta ügyekbe rángatnám bele, amelyhez a szükséges szakértelem itt nincs meg -, ebben az ügyben nincs különösebb jogi ismeretre szükség ahhoz, hogy esetleg állást foglaljunk. Az a javaslat, amit a képviselőtársak megkaptak állásfoglalás-tervezetként, az a dolgot egyetlen elemében közelíti csak meg jogi aspektusból. Nevezetesen abban a tekintetben, hogy nem zárja ki a médiatörvény annak a lehetőségét - az teljesen egyértelmű -, hogy ilyen esetekben, amikor új frakció alakul, már létező kuratóriumok esetében, akkor az új frakció is delegáljon a kuratóriumokba, illetve ide értem az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testületét is, tagot, azzal, hogy a kiegyensúlyozottság jegyében a másik oldalnak nevezett politikai oldal is delegáljon tagot. Úgy érzem, ennek a lehetőségnek az elfogadására különösebb jogi ismeretre nincs szükség. Ha nem fogadja el a bizottság többsége ezt a fajta állásfoglalást, akkor valóban lehet passzolni, és az alkotmányügyi bizottság jogi mérlegelésére bízni azt, hogy a különböző értelmezési lehetőségek közül a kuratóriumi elnökségi tag választásánál mit is tart jogszerűnek, az Alkotmánybíróság állásfoglalásának és a médiatörvénynek az ismeretében. Nyilván az észrevételekből - mint azt már nem hivatalos megjegyzések kapcsán tudom - majd kiderül, hogy milyen vélemények fogalmazódnak meg.
Az állásfoglalás két elemből áll. Az egyik szorosabban a kuratóriumi tagok - ide értve persze a Tulajdonosi Tanácsadó Testületet is - jelöléséhez kapcsolódik, a másik pedig a konkrét helyzethez. Úgy ítéltem meg, ha nem vesszük tudomásul azt, hogy a Magyar Televízió Kuratóriumában sajátos helyzet alakult ki - és pusztán a konkrét ismeretek nélkül egy általánosabb állásfoglalást hozunk -, akkor behunyjuk a szemünket, ugyanakkor a bizottság mozgástere és bárki másnak is, aki nem tagja a kuratóriumnak, a konkrét ügyben meglehetősen szerény.
Hogy nevén nevezzem a kívülállók számára, hogy miről van szó. A Magyar Televízió Kuratóriumi Elnökségében az ellenzéki oldalt ebben a pillanatban négy MDF-frakció által jelölt tag képviseli, ami nyilván nem fedi le a parlamenti arányokat. Ma az MDF-frakció a parlament legkisebb frakciója. A kurátorok jogosítványa a személyük jogosítványa, tehát nem visszahívhatók, ezért a megfogalmazás azt választotta, hogy legalább a bizottság tekintélyével élve kérjük föl - részben morális érvekre is hivatkozva - az MDF által jelölt kurátorokat, hogy hárman mondjanak le közülük, hogy a parlamenti arányokat ugyanolyan módon lehessen esetleg tükröztetni a kuratóriumi elnökségben, mint a többi közszolgálati intézményben.
Ez az állásfoglalás-tervezet lényege. Lehet hosszú vitát is folytatni az ügyről és az egész kuratóriumi rendszerre kiterjeszteni, és lehet lényegre törően, pusztán az érdemi dologról beszélni. Azt reméltem, a rövid bevezetővel talán a vitát lehet redukálni.
A képviselőké a szó! Talán ha megengedik, akkor először Lukács képviselő úrnak adom meg a szót, mégiscsak az ő frakciójuk létrejötte tette az ügyet megtárgyalandóvá. Képviselő úré a szó!
Képviselői vélemények, hozzászólások
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Elnök úr, köszönöm szépen. Nagyon rövid próbálok lenni. Teljes mértékig egyetértek az állásfoglalás mindkét pontjával. Az első tekintetben szakmám révén mégsem kívánok jogi érvelésre bocsátkozni és jogi érveket felhozni. Én csak annyit szeretnék megemlíteni - ami részben jogi, részben politikai érv is -, hogy amikor a MIÉP-frakció bekerült a magyar parlamentbe, akkor ez a kérdés nem vetődött fel, hogy delegálhatnak-e tagot a kuratóriumi testületekbe. Én tehát a jogértelmezés tekintetében a joggyakorlatra is kívánok hivatkozni. A magyar parlament akkor ekként értelmezte. Nem hiszem, hogy a KDNP esetében másként kellene értelmezni, mint ahogy a MIÉP esetén értelmezték akkor a törvényt. Ezért miután a törvény rendelkezései szerint ez a lehetőség megvan, az első pontról nem hiszem, hogy erről a joggyakorlat ismeretében másféle vitát kellene nyitni, különösképpen nem ebben a bizottságban.
A második tekintetben pedig köszönöm az előterjesztést, mert valóban olyan morális kérdést fogalmaz meg a kulturális bizottság, amelynek jól tudjuk, hogy jogi relevanciája nincs, az érintettek ennek vagy eleget fognak tenni vagy nem. Az érintett képviselőcsoport erre valahogy reagál, ebben az esetben nyilvánvaló, hogy az erkölcsi és a politikai felelősség azokért, akik ezt az állásfoglalást vitatják. Jogi relevanciája nincs, de el kell dönteniük, hogy adott esetben a közös célok - és a korrekt és erkölcsileg megkérdőjelezhetetlen célok - elérése érdekében hogyan viselkednek.
Azt gondolom, a bizottság részéről mindent megtettünk annak érdekében, hogy ebben az esetben valóban a törvény szellemének megfelelően alakuljanak a közalapítványi kuratóriumok a jogi rendezés szerint.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jánosi alelnök úr?
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az egyszerűség és a gyorsítás kedvéért szeretném jelezni, hogy amit elmondok, az a szocialista bizottsági tagokkal egyeztetett álláspont. Egyetértünk azzal, hogy szülessék a bizottság hatáskörében állásfoglalás. Mindannyian tudjuk, hogy ezen a ponton többféle jogértelmezésre ad lehetőséget a törvény, olyannyira, hogy bizonyos kérdésekben az Alkotmánybíróságnak is már korábban állást kellett foglalnia. Mivel azonban annak idején - 1994 tájékán - én is ott voltam a médiatörvény megszületésének időszakában az erre kijelölt bizottságban, meg tudom erősíteni azt, amit képviselő úr mondott, hogy a jogalkotói szándék akkor valóban az volt, hogy ilyen esetekre értelmezzük a törvény passzusait, és adjuk meg a kiegészítés lehetőségét, ha az ellenzéki vagy a kormányoldali képviselőcsoportokban változás áll be.
Egyetértünk tehát azzal, hogy egy ilyen állásfoglalás szülessék meg, és egyetértünk elnök úrnak azzal a megjegyzésével, hogy ne húzzuk az időt, nem feltétlenül szükséges itt az alkotmányügyi bizottság véleményét kikérni, megtehetjük mi ezt saját hatáskörben.
Egyetértünk az állásfoglalás-tervezet első pontjában foglaltakkal - éppen az előbb elmondottak miatt -, vagyis azzal, hogy adjuk meg a lehetőséget az új frakciónak, hogy delegálhasson a kijelölt kuratóriumi elnökségekbe, illetve az MTI-nél a TTT-be. Persze tudnunk kell azt - és ezt valamennyiünk figyelmébe ajánlom -, hogy a törvény betűje szerint ilyen esetben nincs önálló jelölési joga egyik vagy másik kormányoldali vagy ellenzéki frakciónak. A törvény egyértelműen fogalmaz: ilyen jelölést az ellenzék, illetve a kormányoldal együttesen tehet meg. Éppen ezért azt gondolom, ha mi támogatjuk az első pontot, az a feladat még az ellenzéki pártok frakcióira hárul majd, hogy egyeztessék az álláspontot, és az ellenzéki frakciók döntsenek arról, hogy a kiegészítést valóban a KDNP által jelölt delegáltak kaphassák meg jogként.
Mivel azonban az ellenzéki oldalnak egyeztetnie kell ezekben az ügyeknek a Magyar Televízió Kuratórium és az egyéb kuratóriumi elnökségek ügyében is - tehát egy asztal mellé kell ülniük, hogy a delegálásról, az elnökség átalakításáról döntsenek -, éppen ezért mi a magunk részéről az állásfoglalás-tervezet második pontját feleslegesnek tartjuk. Én azt gondolom, ez az a kérdés, amit az ellenzéki frakcióknak maguk között kell megoldani akkor, amikor a jelölést el fogják végezni. Mivel így is, úgy is felnyílik a jelölés kérdése, felnyílhat a Televízió kuratóriumi elnökségi ellenzéki részére vonatkozó kérdés is, és az ellenzéki pártok egymás között egyeztetve úgy döntenek, nemcsak egy plusz fő delegáltat javasolnak, hanem belső átalakítást is végeznek az arányokon, akkor ezt tegyék meg saját hatáskörükben. Azt gondolom, a bizottságnak nem kell állást foglalni, főleg nem a kormányoldali képviselőknek, mert ez valóban az ellenzéki pártokra és az ellenzéki frakciókra vonatkozik.
Az állásfoglalást támogatjuk, az első ponttal egyetértünk, és azt javasoljuk, a második pontot vegyük ki ebből az állásfoglalás-tervezetből, mert önmagában a többi elegendő ahhoz, hogy azt a gondolatiságot kifejezze, amit a második pont is sugall.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, legjobb volna azzal kezdeni az eszmecserét a kormányoldal és az ellenzéki oldal között, hogy röviden rögzítjük, mi az, amiben mindenképpen egyetértünk, hogy így körül lehessen határolni a probléma vitatott részét.
Miután a törvény azt mondja - és ezt Jánosi alelnök úr is elismeri vagy így gondolja -, hogy a törvény szerint minden frakciónak legalább egy képviselőjét meg kell választani, ez a kiinduló elv. A másik, ha a médiatörvény kérdéssel kapcsolatos elveit akarnám felsorolni. A két oldalnak egyenlőnek kell lenni. A harmadik, hogy a mandátum nem vonható vissza. Ezekből együttesen nagyon fontos következtetések adódnak.
Az Alkotmánybíróságnak a többször idézett - most a számát nem tudom megmondani, de itt le van írva - határozata ezt három másik elvvel egészíti ki. Az egyik azt mondja, hogy országgyűlési választáskor új helyzet van. Tehát nemcsak akkor van új helyzet, amikor a kuratóriumi elnökség mandátuma a határidő elmúlása következtében lejár, hanem akkor is új helyzet van, amikor az Országgyűlésen belül a frakciók száma, aránya megváltozik. Zárójelben jegyzem meg, ilyen új helyzet most van egyébként. A másik elv, amit az Alkotmánybíróság kimond, az, hogy aki mögül kimegy a frakció, az onnantól kezdve sem nem ellenzéki, sem nem kormánypárti. A harmadik, hogy az Országgyűlés által választott elnökség nem kerülhet többségbe az úgynevezett társadalmi kurátorokkal szemben. Ez azért nagyon lényeges, tudniillik ebben egy másik állítás is benne van, az tudniillik, egyébként az elnökség növekedésének nincsen akadálya. Fontos ez az általam előterjesztett megfontolások szempontjából.
Abban, hogy az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testületébe, a Magyar Rádióhoz a Közalapítvány Elnökségébe, a Duna Televízióhoz a Közalapítvány Elnökségébe és - hozzáteszem, hogy - a Televízióban a Közalapítvány Elnökségébe a Kereszténydemokrata Néppártnak jelölési joga van, az ezeken az alapokon nem vonható kétségbe.
Na most! Miután az elnökségi mandátum nem visszavonatható vagy visszavonható, ebből az én számomra nem az következik, hogy akkor kezdjünk kuncsorogni a mandátumokról lemondani nem akaró képviselőknél, hogy most szíveskedjenek visszavonni vagy nem. Egészen egyszerűen a Kereszténydemokrata Néppártnak joga van a jelen helyzetben is saját jelöltet jelölni, ha az ellenzéki oldalon jelen pillanatban négy kurátor van, akkor egy ötödik kurátort jelölni, és ehhez képest akkor egy ötödik kurátort jelöl a kormányoldal is. Én csak így tudom értelmezni a jogszabályt. Azt remélem vagy azt szeretném inkább, ha ebben a kérdésben is egyetértés volna közöttünk. Nem arról van szó tehát, hogy az egész oldal jelöli az új kurátort, hanem arról van szó, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt jelöli, mert eddig frakciója nem volt, most van frakciója, és a törvény szelleme azt mondja, hogy minden egyes frakcióval rendelkező párt jelölhet képviselőt. Itt a jelölés joga szerintem a Kereszténydemokrata Néppártot illeti meg, és szerintem meg is kell választani.
A probléma ott van - és azt gondolom, legalábbis az én jámbor szándékom szerint egyetlenegy vitapont maradt -, hogy tudniillik mi a helyzet a Fidesszel ebben a helyzetben? Az országgyűlési választás új helyzetet teremt-e a kuratóriumi elnökség delegálása szempontjából, vagy pedig itt örökségként kell hordozni magunkkal azt a korábbi választáskor kialakult helyzetet, hogy a Fidesznek sincs képviselője, viszont van négy képviselője a Magyar Demokrata Fórumnak. Azt gondolom, itt sajnos az én gondolkodásomban a külső szemlélő nem tudja megkülönböztetni az érdekmotívumot és a tiszta logika vagy a jogszabályokból való tiszta következtetés motívumát. De azt gondolom, a jogszabályokból is az következik, miután a választásban új erőviszonyok, új helyzet, új politikai szituáció alakul ki, ennek megfelelően akinek nincsen az elnökségben jelöltje, illetve elnökségi tagja, az ebben a helyzetben is jelölhet.
Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert a Pető Iván elnök úr által aláírt állásfoglalásnak a második pontja az egy jámbor szándékot fejez ki, amellyel természetesen egyet lehet érteni, csak éppen nincs föltéve az a kérdés, hogy és mi van akkor, ha a négy MDF-es elnökségi tag egyike sem kíván lemondani. De közben a törvény azt mondja, hogy mindenkinek lehet, az új választás új szituációt teremt. Ez a kereszténydemokratákra nézve, akik most jöttek be a képbe, nem lehet kétséges. Az én megítélésem szerint a Fideszre nézve sem lehet kétséges.
Én azt hiszem, azt gondolom, azt állítom, hogy jelen pillanatban a következő megoldás lenne a megnyugtató. Most csak a Televízió Közalapítvány Kuratóriumi Elnökségére nézve mondom. Az lenne a megnyugtató, ha egy elnökségi tagot mindenképpen jelölhetne a Kereszténydemokrata Párt és azt az Országgyűlés meg is választaná, és az új helyzetre való tekintettel legalább egy tagja lenne a Fidesznek is, és azt jelölné a Fidesz és az Országgyűlés megválasztaná. És mivel ennek következtében - nem tudom, fél évre, háromnegyed évre, mikor jár le a mandátuma ennek az elnökségnek, amelyik jelen pillanatban van - az elnökségi mandátum lejártáig kettővel megnövekszik az elnökségi tagok száma az ellenzéki oldalon, ennek következtében ugyanígy ki kellene egészíteni kormányoldalon is az elnökséget. Ennek mennyiségi akadálya nincs, hiszen az alkotmánybírósági döntésnek általam előbb idézett mozzanata azt mondja, a növelésnek nincs akadálya. Egyetlenegy felső korlátja van, nem kerülhet többségbe az elnökség a társadalmi szervezetek által delegált társadalmi kurátorokkal szemben.
A summázata - felfogásom szerint - a helyzet jó megoldásának az, hogy ha a Televízió Közalapítvány Kuratóriumi Elnökségében nem oldaljelölés alapján, hanem saját jog jelölés alapján a Kereszténydemokrata Párt jelölhet ugyanúgy, mint a többi testületbe egyet, és mivel új helyzet, új politikai helyzet van, amiben a törvény szelleme alapján a Fideszt is megilleti legalább egy képviselő. A törvény valahogy úgy szól, hogy minden parlamenti frakcióval rendelkező párt legalább egy jelöltjét meg kell választani. Legalább egy jelöltet a Fidesz részéről is meg kell választani.
Köszönöm szépen a türelmes végighallgatást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lukács képviselő úrnak mondom, hogy látom a jelentkezést, más is jelentkezett. Akkor mint a harmadik jelen lévő frakció képviselője én is elmondanám - részben az elhangzottak figyelembevételével is - a véleményemet. És nem szeretnék jogászkodni és még egyszer mondom, kímélni szeretném a bizottságot, hogy többségünk nem jogvégzett ember, most a médiatörvény, illetve az Alkotmánybíróság állásfoglalása értelmezésébe belemenjünk.
Az a jogi vélemény, amit a képviselőtársak megkaptak - csak a kívülállók számára tájékoztatásként mondom - abból indul ki, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntése úgy értelmezhető, hogy két egymástól megkülönböztethető szituáció létezik. Az egyik, amikor a kuratóriumi elnökség alakul, akkor ilyen és ilyen követelményeknek kell eleget tenni, érvényesül az a követelmény, hogy minden parlamenti frakciónak kell kurátort, illetve kuratóriumi elnökségi tagot delegálni. És másfajta szituáció e szerint az értelmezés szerint a jelenlegi vagy a jelenlegihez hasonló szituáció, amikor konkrét időtartamra választott kuratóriumi elnökség létezik, megfelel annak a törvényi kritériumnak, hogy kiegyenlített a kormánypárti-ellenzéki arány. E szerint az álláspont szerint ilyenkor nem kell automatikusan kiegészíteni a kuratóriumi elnökséget. Arra hivatkozik a jogi álláspont - a Lukács Tamás által idézett jogi helyzethez is visszanyúlva -, amikor a MIÉP-frakció kapott kuratóriumi elnökségi tagságot, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalása későbbi keltű, és éppen az ilyen szituációra mondja azt, hogy ha az a kritérium teljesítve van, nem kell delegálni új tagot automatikusan, a kuratórium politikai értelemben kiegyensúlyozott. Hogy erről ne folytassunk vitát, azért javasoltam ezt az állásfoglalást.
Úgy tűnik, a konkrét dologban nincs is véleménykülönbség. Nem kívánok abban állást foglalni, hogy ez a jogértelmezés, amit itt interpretáltam, jó-e vagy nem. Azaz Jánosi képviselő úr álláspontját megerősítem, ha a frakciók között nincs megállapodás, bármennyire is logikus egy megoldás, az nem automatikus. Tehát nem automatikus az, hogy ha - vegyük a jelenlegi esetet - a kormányoldalnak is ki kell egészíteni a maga kurátorainak a számát, akkor nincs olyan szabály, amiből automatikusan következne, hogy oda valamelyik kormánypárt delegál kuratóriumi tagot, hiszen két kormánypárt van, meg kell állapodni a kormánypártoknak. Jelen helyzetben logikus, de természetesen nem automatikus, hogy csak a Kereszténydemokrata Párt delegálhat új kuratóriumi tagot. Ad abszurdum - és ez nem teljesen életidegen példa - fölvetheti mondjuk a Fidesz - nem életszerű a példa adott esetben, korábbi analógiák esetében igen -, ha a Kereszténydemokrata Pártnak egy kuratóriumi elnökségi tagja van, neki miért ne lehetne négy, hiszen a parlamenti arányok ezt is megengednék, és a Kereszténydemokrata Párt is fölvethetné, hogy neki miért egy kuratóriumi elnökségi tagja van, hiszen még egyszer akkora frakciója van, mint az MDF-nek. Tehát nem logikátlan, amit Jánosi képviselő úr mond, hogy az ellenzéki oldalnak - amit egyébként tételesen a médiatörvény is tartalmaz, hogy oldalaknak - kell megállapodni a jelöltekben, a jelöltek számában, a jelöltmandátumokban is. Még akkor is áll ez, ha egyébként a konkrét helyzetben szinte automatikus - a Magyar Televíziót nem számítva -, hogy a kereszténydemokrata frakció jelöl egy kurátort és ez egy sima megoldás. Sima a megoldás, a kormányoldal pedig meg tud állapodni, hogy a maga oldalán mit csinál.
Én tehát ezt nem érzem igazán érdemi vitakérdésnek. Legfeljebb formai kérdésről van szó, hogy rögzítjük vagy nem rögzítjük, hogy oldalakról van szó. Nincs ennek olyan nagy jelentősége.
Ami a Televíziót illeti, az egy lehetséges megoldás - legalábbis számomra -, amit Tellér képviselő úr mond. Az az akadékoskodó észrevételem, hogy amikor a kuratórium megalakult, akkor ez nem vetődött fel. Azért alakult ki ez a sajátos helyzet - most a részletekbe ne menjünk bele -, mert a vita azon volt az előző parlamenti ciklusban, hogy a négy ellenzéki kurátori helyen hogyan osztozzon az akkori két ellenzéki párt. Ha a kereszténydemokrata frakció meg a Fidesz-frakció tudomásul veszi, hogy a parlamenti arányoktól eltérő a kuratóriumon belüli arány - ez nem a mi bizottságunk kompetenciájába tartozik -, akkor feltehetően az Országgyűlés elnöke ennek tudomásulvételével - de ezt is csak a magam véleményeként mondom - egy problémát részben megoldottnak tekintve így írja ki a jelölést. Nyilván akkor tényszerűen ismertetjük a Tellér képviselő úr által itt elmondottakat az Országgyűlés elnökével, hogy itt elhangzott egy ilyen javaslat, hogy ezt a Televízió kuratóriumi elnökségi problémát így és így lehetne megoldani. Akkor így írja ki a parlament elnöke a jelölést.
Én - a konkrét ügyben kívülállóként - azt feltételeztem, hogy továbbra is áll az a politikai konfliktus, hogy a két másik ellenzéki párt számára az arányoknak is van jelentősége, nemcsak annak, hogy jelen legyenek a kuratóriumi elnökségben. De ha kisebbik rossznak tartják azt, hogy az arányok nem a parlamenti arányoknak megfelelőek, és ha így nem is fogadják el, de tudomásul vesznek egy ilyen megoldást, nyilván nem állásfoglalásként, csak ismeretközlésként továbbítom a parlament elnökéhez.
Ami a második pontot illeti. Én azt gondolom, hogy magának a nyilvánosságnak van itt morális nyomatéka, ha tetszik. Ha a bizottságban nem kap a második pont többséget, de itt a bizottsági ülésen elhangzott mindaz, ami ez ügyben elhangzott, és a javaslatban, állásfoglalás-tervezetben ez szerepel. Bízunk benne, hogy a nyilvánosság elé kerül, és bízunk abban, hogy akiknek címeztem én a tervezetben ezt az állásfoglalás-tervezetbeli pontot, azok úgyis meghallják, ha ebből nem lesz formális állásfoglalás. Van ugyan nyomatékbeli különbség abban, hogy állásfoglalásban szerepel-e ez a pont, de igazi jogi relevanciája nincs akkor sem, ha benne van az állásfoglalásban, és akkor sem, ha nincs.
Lukács képviselő úr, majd Jánosi képviselő úr!
DR LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Szeretnék kifejezetten csak az állásfoglalással foglalkozni, miután az első pontjában úgy érzem, konszenzus van, egyetértés van, ezzel nem kívánok foglalkozni. A második pontban viszont szeretném megkérni az MSZP képviselőcsoportját, gondolja végig. Ez a helyzet nem az ellenzéki pártok konszenzusa alapján jött létre, mint ahogy a törvény betűje alapján létre kellett volna jönnie. Miután ennek a második pontban lévő szövegnek csak és kizárólag erkölcsi jelentősége van, viszont megnyitja az ellenzéki képviselőcsoportok előtti olyan tárgyalási lehetőséget, ami egy komolyabb konszenzust hozhat létre, ebbe beleértve persze Tellér képviselő úr által megjelölt egyeztetést is. Ennek nagyon sokféle kimenetele lehet, nem biztos, hogy így zajlik.
Ami pedig az ellenzéki képviselőcsoportok egyeztetését illeti, nem kívánok reagálni, mert nem ez a fóruma az ellenzéki képviselőcsoportok egyeztetésének. Azonban van egy nagyon komoly jelentősége a bizottság szempontjából. Miután mindannyian, akik itt ülünk, tudjuk, hogy rövidesen lesz dolgunk a médiatörvénnyel, és konszenzusra kell jutnunk egy jó pár dologban a médiatörvény kapcsán. Kérdés, hogy a bizottság jövendő munkáját megterheljük-e ezzel a dologgal, ezzel a helyzettel, ami fennáll, vagy pedig próbáljuk - lehetőleg saját dolgunkat megkönnyítve - tehermentesíteni. Ezzel az állásfoglalással a bizottság tulajdonképpen abba az irányba tesz egy lépést, a konszenzus irányába. Próbáljuk a múltat valahogy - ha nem is lehet - helyrehozni, de valahogy tehermentesíteni, olyan módon, hogy erkölcsileg azt mondjuk, ez nem jó helyzet, hogy nem konszenzus alapján jött létre ez a helyzet. Próbáljuk meg, hogy a mi helyzetünkből morálisan próbáljuk megoldani ezt a helyzetet, és teremteni a jövendő médiatörvény számára egy olyan konszenzusos helyzetet, légkört, ahol egymás érdekeit, egymás véleményét tisztelni próbáljuk.
Ez a jelentősége a második pontnak, álláspontom szerint. Nagyon jól tudom, ha a bizottság egy ilyet előterjeszt, aztán valamit mondanak rá. Lehet, hogy ne kelljen tovább növelni a kuratórium létszámát, egy képviselő lemond, annak a helyére bemegy egy KDNP-s képviselő és megvan az arány. Lehet, hogy lemond három képviselő, és akkor a Tellér képviselő úr által felvetett probléma is könnyebben megoldható. De ennek az egyeztetésnek nem ez a bizottság a fóruma. A bizottság, azt hiszem, jó lelkiismerettel megtette, amit ebben a helyzetben megtehet, mert megpróbál olyan légkört teremteni a jövendő médiatörvény számára, ami tehermentesíti a múlttól, és ezt a helyzetet próbálja megoldani. Nem jogi kérdésként kezelem ezt a második pontot, hanem alapvetően erkölcsi kérdésként, ezért az előterjesztéssel egyetértek.
Önöket pedig arra kérem, ezeket az érveket fontolják meg, gondolják végig, képviselőtársaim, hogy jövendő együttes munkánk szempontjából van-e jelentősége, hogy ebben egyezségre jussunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jánosi képviselő úr?
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Az első gondolatsort Tellér képviselő úr felszólalásához kapcsolnám. Jól összefoglalta képviselő úr a legfontosabb alapelveket, viszont összekeveredett benne két különböző helyzet, erre utalt elnök úr. Mert két különböző helyzet az, amikor meg kell alakulnia - egy ciklus lejártával - egy új kuratóriumi elnökségnek, és egy másik helyzet az, amikor a kuratóriumi elnökség életciklusa közben - parlamenti választások nyomán - megváltoznak a kormány-, illetve ellenzéki frakcióviszonyok.
Az első esetben igaz az, hogy a törvény úgy szabályoz, minimum nyolc fő kell, hogy legyen, felső plafon valóban nincs az elnökség létszámát illetően. Erre az esetre mondja ki a törvény, hogy úgy kell felállítani a kuratóriumot, hogy minden parlamenti frakciónak legyen delegált helye az elnökségben.
A második eset, amikor egy kuratóriumi elnökség ciklusának közepén valamikor parlamenti választás van, és változás áll be az ellenzéki és a kormánypárti frakciók életében, akkor jön az a szabályozás, amivel most szembe kell néznünk, hogy lehet egy újonnan megalakult frakció számára biztosítani a helyet, de csak az ellenzéki oldalnak és a kormányoldalnak közösen jelölt delegáltja juthat be az elnökségbe. Erre az esetre igaz az, hogy itt az ellenzéki oldalnak és a kormányoldalnak közösen kell javaslatot tennie a jelölt személyét illetően.
Éppen ezért mondtam el azt - és ezt most már Lukács képviselő úrnak címzem, amit mondok -, hogy nyilvánvalóan le kell ülni az ellenzéki pártoknak egy asztalhoz megbeszélni, és biztosítani a KDNP-nek a delegálás jogát, hogy az ő jelöltjét delegálja - javasolja legalábbis a parlamentnek - a kuratóriumi elnökségbe.
De ha ez bekövetkezik, akkor úgy gondolom, elő fog kerülni az ellenzéki oldalon a Televízió Kuratóriumának kérdése is. Egymás között az ellenzék ezt megbeszélheti. Ha vita alakul ki ebben az ügyben - és én ezért mondtam, hogy nem javasoljuk a második pontot -, akkor az az álláspontom, hogy a bizottság maga, vagy legalábbis a kormányoldali képviselők ebben a vitában eleve ne foglaljanak állást. Ez az ellenzékre tartozik, vitassák meg, mert ez a második pont - bocsánatot kérek - kicsit beavatkozás az ellenzéki oldal számára biztosított jogba az ottani vitában. És én nem szívesen foglalnék állást ezzel a második ponttal egy ilyen vitában egyik vagy másik ellenzéki párt mellett. Ezért mondtam, mi azt javasoljuk, hogy a második pontot vegyük ki ebből az állásfoglalásból.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnézést kérek, Tatai-Tóth András korábban jelentkezett.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Jobb volt így, hogy Jánosi György összefoglalta ezt a mondanivalót. Én mindössze egy dologgal szerettem volna kiegészíteni. A választások miatt bekövetkezett új helyzet megoldására partnerek vagyunk, viszont megérthetik ellenzéki képviselőtársaim, hogy egyetlenegy olyan új státusznak a bejuttatását nem támogatjuk, amely nem feltétlenül szükséges a választási eredmények miatt bekövetkezett új helyzet miatt. Például azt, hogy növeljük még eggyel, kettővel, hárommal a kuratóriumok tagságát, ha ez nem következik be a választás eredményéből, akkor biztos, hogy nem tudjuk támogatni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Azt gondolom, csakugyan a médiatörvény, illetve a vonatkozó alkotmánybírósági döntés értelmezésében van közöttünk különbség. Azt gondolom, csakugyan nem ez az a hely, ahol ezeket a dolgokat meg kell vitatnunk. Csak jelzésképpen mondom, hogy ha oldalaknak kellene megegyezni, mi a helyzet mondjuk a Magyar Rádió Kuratóriumi Elnöksége esetében? Pontosan ugyanolyan helyzet, ott is van olyan parlamenti párt, amelyiknek két elnökségi tagja van, akkor jogosan fölvethető volna, hogy az egyik elnökségi tag mondjon le, és a Kereszténydemokrata Párt elnökségi tagjának jelöltje annak a helyét foglalja el. Ezt miért nem mondjuk? Azért, mert abszurdum.
Pontosan ugyanez a helyzet énszerintem a Televízió elnökséggel kapcsolatban is. Ez a megegyezés ugyanis olyankor racionális, amikor még nincsenek a helyek betöltve. Amikor nincsenek a helyek betöltve, akkor lehet megegyezni pártoknak, hogy kit jelölnek, és utána az Országgyűlés megválasztja. Amikor a helyek be vannak töltve, akkor a jelölés lehetősége azokra a helyekre nézve megszűnik létezni.
Most azt javasolni, hogy az ellenzéki oldal pártjai olyan helyekre alkudjanak, amelyek nem léteznek - mert a fölött a hely fölött már az ott lévő elnökségi tag egyénileg rendelkezik -, ilyen alkut javasolni, ez nem helyes, talán ez a legfinomabb és legjobb kifejezés, amit ezzel kapcsolatban mondok.
Általában azt gondolom - én is végigolvastam a törvényt is meg az alkotmánybírósági határozatot is -, hogy az oldalak jelölése olyan esetben értelmes, amikor már minden parlamenti frakcióval rendelkező párt jelöltje benne van a pakliban, és a struktúra logikája következtében még van olyan hely - az elnökségi hely -, amelyik nincs betöltve, és e fölött lehet alkudni. És akkor ott az oldalnak kell alkudni, hiszen, ahogy elnök úr mondta, nincs csakugyan olyan logika, amiből egyenesen következne, hogy mondjuk három már betöltött hely mögött álló frakciók valamelyike kapja meg a negyedik vagy esetleg az ötödik helyet. Abszurd, ha történetesen megszűnő frakció kiesett képviselői helyének a kiegyenlítéséről vagy annak a betöltésével való oldalkiegyenlítésről van szó.
Az a helyzet, amivel az én javaslatomat visszautasítja vagy megcáfolja - bocsánat, ez a helyesebb kifejezés - az elnök úr és elnökhelyettes úr, szerintem nem helytálló, mert olyan körülmények is vannak a szituációban, amelyeket ezek a javaslatok vagy érvek nem vettek tekintetbe. Nincs olyan hely, amelyik fölött jelen pillanatban alkudni lehetne az ellenzéki pártoknak, mert már nem a pártok rendelkeznek azok fölött a helyek fölött. Még egyszer mondom, az oldaljelölés pedig szerintem olyan esetekben helytálló, amikor van betöltetlen mandátum, már mindenkinek van helye, és a betöltetlen mandátum fölött lehet oldalegyeztetést tartani.
Azzal a gondolattal zárom, amivel kezdtem mostani megszólalásomat, hogy csakugyan nem ez az a hely, ahol ezt a jogvitát le kell folytatni. Miután nyilvánvalóan nem tudunk megegyezni, próbálunk más utat választani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait és a jelenlévőket emlékeztetném, hogy a vita időtartama nem mindig arányos az ügy jelentőségével. A továbbiakban adótörvényekről és más, az életet kiterjedtebben meghatározó jogszabályokról fogunk majd tárgyalni... (Közbeszólás a fideszes képviselők részéről: ... életet megkeserítő jogszabályokról!) ...ebbe most nem mennék bele. De nyilván a kuratóriumok ügye más természetű. Azt gondolom - és itt tényleg fennáll a véleménykülönbség Tellér képviselő úrral -, az általa ismertetett kritériumok, amelyek meghatározzák, hogy a kuratóriumi tagokat hogyan kell választani, azok között nem szerepel tételesen, hogy a kuratóriumi tagokat frakcióarányos számban kell jelölni. (Tellér Gyula: Csak az, hogy minden frakciónak!) Igen, ez igaz. De miután feltehetően a józan ész alapján, ahol nincs rendkívüli helyzet, mint a Magyar Televíziónál, öt kurátor adódik ellenzéki oldalon és kormányoldalon, nincs olyan írott szabály, amiből automatikusan következne, legfeljebb a pártok józan viselkedéséből, hogy három fideszes kurátorra tegyenek javaslatot vagy vegyék tudomásul... (Tellér Gyula: Ezt én se mondtam!) ...Ezért logikus, amit Jánosi képviselő úr mond, hogy - nem megállapodni, nem ezt a kifejezést használnám, hanem - egymással megállapodásra jutni érdemes ilyen ügyekben. Elvben a kuratóriumi elnökségi tagjelölés ráadásul - bár a gyakorlat nem ez, de - arra a logikára épült, hogy arra alkalmas személyeket kell bizonyos feladatra jelölni. Miért ne merülhetne fel ad abszurdum, hogy ellenzéki oldalon a Kereszténydemokrata Párt tud három vagy négy alkalmas személyt jelölni, és a másik két ellenzéki párt tudomásul veszi, hogy ellenzéki jelöltként ők tudják képviselni. Imént ült itt az ORTT tagjelöltje, akinek az életrajzából számomra kiderült, hogy korábban a Fidesz-frakció alkalmazottja volt. Tehát nem életidegen az általam fölhozott példa. De ezt csak annak alátámasztására mondtam, amit Jánosi képviselő úr mondott, az szerintem ebben az értelemben megalapozott.
Azt javasolnám a bizottságnak, úgy foglaljunk állást, hogy természetesen szavazunk az MSZP módosító indítványáról, hogy maradjon el a második pontja az állásfoglalás-tervezetnek. A döntés függvényében aztán az állásfoglalás-tervezetről. És akkor a bizottságban elhangzottak ismeretében pedig jelzem az Országgyűlés elnökének, hogy ilyen és ilyen állásfoglalás született, illetve ami itt elhangzott javaslatként Tellér képviselő úrtól, hogy ha megoldhatatlanná válik a kuratóriumi helyek arányos - vagy valamilyen józan ész alapján diktált arányos - elosztása a Televíziónál, akkor fölmerült egy ilyen javaslat is, hogy legalább képviselve legyenek a pártok kurátorai. Aztán erről majd döntenek nem politikai egyeztetésen.
Az első szavazásra feltett kérdést, hogy azt a módosító indítványt, amit Jánosi képviselő úr fogalmazott meg, ki támogatja, hogy maradjon el az állásfoglalás-tervezet második pontja? Aki ezt támogatja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Kilenc szavazat. Aki ezt nem támogatja? (Szavazás.) Tíz szavazat. Akkor ez tehát többség.
Az állásfoglalás egészéről szavazunk, együtt a két pontról, jobban mondva pontonként teszem fel a kérdést, mivelhogy van politikai jelentősége, hogy az első pontot ki támogatja, függetlenül attól, hogy az egészet együtt hogyan támogatják. Tehát most akkor az első pontról szavazunk. Ki támogatja? (Szavazás.) Ezt a bizottság egyhangúlag támogatja.
Az állásfoglalás egészét ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság ezt is támogatja ebben a formában.
A tények ismertetésével az állásfoglalást az Országgyűlés elnökével ismertetjük, a Tellér képviselő úr által megjegyzettekkel kiegészítve, de ez már nem az állásfoglalás része.
Köszönöm szépen az érdeklődőknek a megjelenést.
Áttérünk a harmadik napirendi pont tárgyalására, egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett kapcsolódó módosító indítványok tárgyalására. A képviselőtársak a most tárgyalandó törvénymódosítás általános vitára való alkalmassága bizottsági tárgyalása kapcsán elhangzottakra reagálva kaptak a Pénzügyminisztériumtól egy tájékoztató anyagot, aminek a címe "A fizetendő közterhek és nettó jövedelem alakulása különféle foglalkoztatotti jogviszonyok esetén". Csak jelezni szeretném, hogy a tájékoztatás számomra nagyon informatív, de Tellér képviselő úr kérése tételesen nem ez volt. Még mielőtt érdemi tárgyalásba bocsátkoznánk ez ügyben, megkérném képviselő urat, fogalmazza meg még egyszer. Attól függetlenül, hogy a Pénzügyminisztérium tud-e olyan tájékoztatást adni, amit képviselő úr kért.
Parancsoljon, képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Főosztályvezető Úr! Emlékeztetem a két alkalommal ezelőtti vitára, amikor azt vetettem föl, hogy jó volna az önök törvényjavaslatának a hatástanulmány részét kiegészíteni olyan adatokkal, hogy vajon az eva felemelése a kulturális területen működő hány olyan kisvállalkozást érint - valójában vállalkozó személyekről vagy vállalkozás formájában a kifizetőhelyekhez kapcsolódó személyekről van szó -, akik mint előadóművészek, mint tanácsadók, mint grafikusok és így tovább biztosítják az egzisztenciájukat, hogy lássuk, az eva emelése a kulturális területen működő hány ilyen kisvállalkozót, mikrovállalkozót érint személyében. Az se volna rossz, ha tudnánk, hogy ezek a kulturális területek pontosan milyen kategóriába sorolhatók és hogyan oszlanak meg. Ez volt az én eredeti kérésem. Amennyiben ez a kérdés teljesíthető, akkor ismét megkérem, hogy ilyen adatokat kaphassunk, talán ez a bizottság más tagjai számára is érdekes lehet.
ELNÖK: Maradjunk ennél a konkrét javaslatnál. Magyarul az a képviselő úr kérése - és ez volt a múltkor is a kérése -, hogy ha létezik olyan kimutatás vagy elkészíthető olyan kimutatás, ami nagyságrendekben tudja jelezni, hogy hány főt érint a rendelkezés - de ezt főosztályvezető úr érti, amit képviselő úr kér -, ezt kérnénk pótlólag. Ha nincs ilyen és nem készíthető el rövid időn belül, akkor nyilván ezt is meg lehet mondani.
Tessék parancsolni, ha kíván erre a konkrét ügyre reagálni!
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban két dolog hangzott el a múltkori bizottsági ülésen. Felvetése arra vonatkozott, bizonyos tevékenységeket sorolt fel, hogy ott hogyan érinti az eva miatti változás, illetve... (Tellér Gyula: Csak példálózva soroltam fel! Nem úgy gondoltam, hogy csak arra...)
ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr, főosztályvezető-helyettes úré a szó!
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Erre ilyen módon tudtunk egy kimutatást készíteni. Természetesen utánanéztünk ennek a másik felvetésnek is. Azonban egy dolgot hadd tegyek hozzá ehhez. 2006. július 1-jétől ennek a bizonyos moratóriumnak a lejárta, ami a színlelt szerződésekre vonatkozott, egyébként új helyzetet teremt. Ebből a szempontból is igen nehéz valószínűsíteni, hogy egyébként egy más szempontból bekövetkező hatásnak mi lenne az eredménye. Összességében azt is nehéz valószínűsíteni, hogy a moratórium lejárta önmagában hány esetben kérdőjelezné meg egyáltalán azt, hogy vállalkozási szerződéssel folyik tovább a foglalkoztatás, és ilyen módon maradhassanak az eva hatálya alatt. Hiszen nagyon gyakran az eva alkalmazása olyan szempontból is megkérdőjelezhetővé vált volna, hogy sok esetben nem is valóságos vállalkozói jellegű tevékenységről volt szó. Tehát itt a hatások különválasztása igen-igen nehézkes. Természetesen olyan típusú kigyűjtést, ami legfeljebb fő tevékenység szerinti kigyűjtést jelenthet, gondolom, ezt el lehet végezni, és ezt a kérést az elemző kollégáknak ismételten továbbítani fogom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Most akkor arról a kérdésről, hogy mit kaptunk, mit nem kaptunk, nem nyitnék vitát. A módosító indítványokról kellene... Lukács képviselő úr?
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tegnap a kisebbségi véleményt képviseltem a parlamentben a parlament ülésén...
ELNÖK: Képviselő úr, most még nem annál a javaslatnál vagyunk! A pénzügyi tárgyú törvények...
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): A mondandóm a módosító indítványok mindegyikét érinti. Ezért szerettem volna, de mivel az Igazságügyi Minisztérium képviselője nincs jelen, ezért felesleges.
ELNÖK: Képviselő úr, még egyszer mondom, ez a pénzügyi tárgyú törvényjavaslat. Itt ül az Igazságügyi Minisztérium képviselője a teremben, de ehhez a javaslathoz a kormány munkamegosztása értelmében... Mellékesen jegyzem meg - és a félreértés nyilván ebből adódik -, hogy egy másik táblázatot is megkaptak a képviselőtársak, ami a tegnapi bizottsági ülésen merült fel igényként. Erre is felhívom a figyelmet, és ha képviselő úr majd erről szeretne mondani valamit, akkor a megfelelő helyen visszatérünk rá.
Most a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot tárgyaljuk, a T/231. számút. A tegnap már megismert gyakorlatnak megfelelően csak a bizottságunk érdeklődési körébe tartozó javaslatokról tárgyalunk. A munkatársak úgy látják, hogy az 5. és a 6. pont az, ami a kultúra területét közvetlenül érinti, és az 5. és a 6. ponthoz tartozó táblázatok, tehát a 10., 11. és a 12. - ha nem is ilyen sorrendben -, amelyekről itt a bizottságban állást kell foglalni.
Az 5. pontban Szalay képviselő úr tesz javaslatot, ehhez tartozik a 10. és a 12. pontban szereplő táblázat. Kérdezem a kormány képviselőjét, támogatják-e a javaslatot. Igennel vagy nemmel kérjük a választ.
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először bemutatkoznék: Varga Zoltán vagyok, a Pénzügyminisztérium Forgalmi Adók Főcsoportjáról. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönjük szépen, mármint a bemutatkozást. Szavazás következik. A bizottság tagjai közül ki az, aki a javaslatot támogatja, Szalay képviselő úr javaslatáról van szó. (Szavazás.) Kilenc. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. A bizottság egyharmadnál nagyobb arányban támogatja, de a bizottság nem támogatja.
A 6. pont szintén Szalay képviselő úr javaslata, ehhez tartozik a 11. pontban lévő táblázat. A kormány álláspontja?
VARGA ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Van-e valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, ami kimondottan a kulturális bizottság működési körébe tartozó ügyeket érint? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, nincs. Köszönöm szépen a segítséget és a türelmet.
Áttérünk a következő napirendi pont tárgyalására, az államháztartásról szóló törvényhez és az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szól törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványok tárgyalására. Itt merült fel a tegnapi bizottsági vita során, hogy nem pusztán a Pénzügyminisztérium áll a törvényjavaslat mögött, hanem a Kulturális Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium szakmai ismereteire is szükség van. A Pénzügyminisztérium képviselője által tegnap tett ígéretnek megfelelően képviselőtársak megkapták a kimutatást a kulturális és oktatási tevékenységet végző közalapítványokról. Csak jelzem, hogy ebben az is szerepel, ki látja el a felügyeletet. Az nem egyértelmű a táblázatból - de nem nagy kutatómunkával kideríthető -, hogy ki az alapító, tehát hogy hol áll az a törvényjavaslatban szereplő megoldás, hogy ha nemzetközi megállapodáson vagy pedig törvényen nyugszik az alapítvány, közalapítvány, akkor nem vonatkozik rá a törvényjavaslat. De gondolom, ez kinek-kinek könnyen kideríthető.
Ha Lukács képviselő úr most megteszi a megjegyzését, azt megköszönjük.
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Bizottság! A jelenleg hatályos törvényt szeretném ismertetni. Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos törvény kiegészítve a KK 2. állásfoglalás 5. és 6. pontjával, a Legfelső Bíróság álláspontjával, a 74/G. szakasz, ami megszüntetésre javasolt, ennek (9) bekezdése akként rendelkezik, hogy a bírósági közalapítványt az alapító kérelmére nemperes eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretek között hatékonyabban megvalósítható. Tehát amit a törvény módosításának indokának tegnap előadtak, kiderül, hogy vagy ismeretek hiányára vagy téves megítélésre vezethető vissza. Hiszen ha valóban az volna a probléma, hogy egyes közalapítványok gazdálkodásában - mint ahogy az Állami Számvevőszék több alapítvány esetében erre vizsgálatot is folytatott - problémák merülnek fel, hogy nem hatékonyan működik, akkor a jelenlegi jogszabályi keretek között a jelenlegi joghatályos törvény szerint a kérdés megoldható lesz. Ezért azt gondolom, valami más oka kell legyen a törvény módosításának, és nem az, amit tegnap itt hallottunk. Nevezetesen attól tartok, hogy ha ez a közalapítvány mint jogintézmény megszűnik - hiszen az a javaslat lényege -, akkor ez egyben azt jelenti, hogy bizonyos feladatok, közfeladatok áthelyezése nem fog megtörténni.
ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr. Ha a plenáris ülés lenne most, azt mondaná a levezető elnök, hogy konkrétan melyik javaslathoz kapcsolódik a megjegyzése? A részletes vitát, a módosító indítványokról szóló vitát az különbözteti meg az általános vitára való alkalmasságtól...
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Halász János módosító indítványa... Zárójelben jegyzem meg, hogy minden módosító indítványt - ami a közalapítványt érinti - általánosságban érinti a mondandóm. Végiggondolandó ebből a szempontból, hogy az alapvető kérdés, amit tegnap itt hallottunk, hogy azért van szükség, mert a működési költségekbe nem megfelelő forrásokat vontak be, jelenleg hatályos jogi rendelkezések között ez a probléma kezelhető. Akkor az a kérdés, hogy a módosítás további indokai mik lehetnek, ami a közalapítvány mint intézmény megszűnését jelentené. És ha ez így van, akkor - végignézhetjük a listát, amit kaptunk - a kulturális bizottságot érintő közfeladatoknak mi lesz a sorsa.
ELNÖK: A továbbiak kedvéért mondom, hogy azt javaslom képviselő úrnak és általában a képviselőknek, hogy hasonló esetekben a forma kedvéért ki-ki várja meg, amíg egy konkrét módosító indítványhoz érünk. Ugyanezt a mondanivalót úgy javasolnám más esetekben elmondani, hogy az összes közalapítvány - képviselő úr elmondta, csak a módosító indítványokról szóló bizottsági ülés formai elemeire hivatkozva nem általános jellegű a vita, hanem konkrét módosító indítványokhoz kapcsolódik. Erre értettem az észrevételemet.
Valóban, ahogy a megszólalásból kiderült, a bizottságot ez a törvénymódosítási javaslat a közalapítványokkal kapcsolatban érinti, és ugyanúgy, mint az előző javaslat megtárgyalásánál, csak ezekkel a módosító indítványokkal foglalkozunk. Ez az 1., 2., 3. és 4. Most már a sok - részemről elhangzott mellékes - megjegyzés megkérném a kormány képviselőit, a Lukács képviselő úr által felvetettekre és esetleg a tegnapi általános vitára való alkalmasság kapcsán a közalapítvány ügyében elhangzottakra reagálva, ha ezeket ismerik, kérem szépen, mondják el a mondandójukat.
Dr. Sáriné dr. Simkó Ágnes reflexiói, válaszai
DR. SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Dr. Sáriné dr. Simkó Ágnes vagyok, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője. Ha megengedik, néhány mondatot mondanék az előzményekről. 1987-ben született meg a jogszabályi lehetőség arra, hogy alapítványt lehessen létrehozni. Ez azt jelentette, hogy természetes személyek, emberek és szervezetek is a vagyonuk egy részét közérdekű célra rendelhették. Ahogy az idő telt-múlt, kiderült, hogy egyes állami, önkormányzati szervezetek nemcsak éltek, hanem bizony vissza is éltek ezzel a lehetőséggel, hiszen az alapítványi szabályozás meglehetősen laza módon tette lehetővé azt, hogy valaki a magánvagyonával rendelkezzék. Ez az igény tette aztán szükségessé, hogy ahol nem magánvagyonról van szó, hanem önkormányzat, kormány, illetve az Országgyűlés az alapító, ott szigorúbb szabályokkal váltsák ki vagy egészítsék ki az alapítványi szabályokat.
Miért volt egyáltalán szükség közalapítványra? Az a feltételezés volt a jogalkotók és jogszabály-előkészítők vezérelve, amikor készültek ezek a szabályok, hogy a közalapítvány alkalmas lesz arra, hogy egyrészt behozzon olyan forrásokat, amelyek a költségvetési szférán kívüliek, tehát államháztartáson kívüli forrásokat, magánszemélyek adományait, másrészt a pénzek elköltésére is szigorú társadalmi ellenőrzést biztosítottak volna a közalapítvány keretében.
Ezek a várakozások nem igazolódtak be. A jelenleg előkészületben lévő intézményi reform keretében az a cél, hogy a közalapítvány mint intézmény megszűnjön, ugyanakkor azoknak a feladatoknak az ellátásában, amelyeket jelenleg a közalapítványok látnak el, ne legyen fennakadás.
Úgy véljük, hogy ez az előterjesztett jogszabály-tervezet ezt a két célt megfelelőképpen biztosítja. Egyrészről megszünteti a közalapítvány intézményét, másrészről ad átmeneti szabályokat, bizonyos szűk körű kivételeket enged meg, és másfél évnyi felkészülési időt ad arra, hogy el lehessen rendezni a közalapítványok által eddig ellátott vagy addig ellátandó feladatokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr?
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Én annyit szeretnék kérdezni, hogy ez kivétel nélkül mindegyik közalapítványra vonatkozik? Ez a félmondat, amit mondott, lehet, hogy félreértettem, szűk körű kivételekről beszélt...
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Csak mondom, az Igazságügyi Minisztérium képviselője nem volt itt, tegnap elhangzott a bizottsági ülésen is, benne van a javaslatban is, a törvény által létrehozott közalapítványokra és nemzetközi szerződésekre épülő közalapítványokra nem érvényes. Ezt csak azért mondom, mert tegnap itt voltam a bizottsági ülésen és tudom, meg a javaslatból is, de ha valami megjegyzés lenne, tessék parancsolni!
DR. SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Úgy gondolom, elhangzott a válasz, tehát az 1. paragrafus (3) bekezdése az, ami választ ad erre a kérdésre, hogy törvény, nemzetközi szerződés által előírt közalapítványok, amelyek alapítója az Országgyűlés, ez a harmadik kategória, ezek a közalapítványok továbbra is működhetnek, amíg egyébként velük szemben a törvényben jelenleg szabályozott megszűnési okok valamelyike be nem következik. Ez lenne az a bizonyos szűk körű kivétel, amire utaltam.
ELNÖK: Lukács képviselő úr?
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Akkor már csak egyet nem értek, ha a magyar jogrendből egy paragrafussal töröljük a közalapítványt mint intézményt, ugyanakkor a törvény által alapított közalapítványok tovább működnek, sehol a magyar jogrendben a közalapítvány nem lesz szabályozva. Ennek következtében lesz egy olyan jogintézmény, aminek a szabályozását töröltük.
ELNÖK: Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Akkor csak azt szeretném megkérdezni, hogy a harmadik pont szerint melyek azok a közalapítványok, amelyek ennek a hatálya alá tartoznának?
ELNÖK: Halmai Zsuzsa képviselő asszony!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Először hallgassuk meg a kormány képviselőjét!
ELNÖK: Jó, akkor parancsoljon!
DR. SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ami a szabályozást illeti. A tervezet 1. paragrafus (4) bekezdésében található pontok tulajdonképpen felidézik azokat a pontokat, amelyeket a Polgári törvénykönyv 74/G paragrafusából hatályon kívül helyez a tervezet. Tehát a jogintézményt a Polgári törvénykönyvből megszünteti, ugyanakkor a legfontosabb, a működéshez továbbra szükséges szabályokat itt összegyűjti egy helyen annak érdekében, hogy az előbb említett, kivételként még tovább működő közalapítványok tudjanak mi szerint tovább működni. Az a)-tól f) pontig tartó felsorolás egybeesik jelenleg a Polgári törvénykönyv 74/G paragrafusában található, a közalapítványokra speciális rendelkezéseket megállapító szabállyal. Tehát a továbbműködésük jogi feltételei ilyen módon biztosítva vannak.
ELNÖK: Ha a másik, Gulyás képviselő úr kérdésére kívánnak általánosan válaszolni, természetesen nem felsorolásszerűen, akkor mi szűnik meg? (Közbeszólás: Mi marad meg!) Mindegy, hogy milyen oldalról közelítjük meg! (Közbeszólás: Pozitív oldalról közelítsük meg!)
A képviselőtársak is megkapták ezt a kimutatást a kulturális-oktatási tárgyú közalapítványokról. Ahogy jeleztem is, ebből nem derül ki, hogy a törvényjavaslatnak megfelelően mi az, ami nemzetközi szerződésekre épül, mi az, ami törvény által létrehozott. Ha erre a kérdésre tudnak válaszolni itt, feltehetően képviselő urat is a kulturális tárgyúak érdeklik. Ha nem, akkor pedig azt kérnénk, írásban jelezzék, ezek közül melyek azok, amelyeket nem érinti a javaslat.
DR. SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Azt hiszem, ez a célszerű megoldás, ha ezzel a lehetőséggel élünk. Egyenként meg kell nézni a közalapítványokat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor ezt a részét tudomásul vesszük.
Halmai Zsuzsa, tessék!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Én egy dolgot szeretnék hozzátenni, egy kicsit Lukács képviselő úr felvetésére is megjegyzésként. Ez pedig az, hogy a közalapítványok alapvetően közfeladatok ellátást nem a hagyományos költségvetési intézményi formában, az államháztartás különböző pontjain rendelik el. Amit idézett, az a visszavonás, az azt mondja, hogy amennyiben az alapító kéri. Az alapítók pedig nyilvánvalóan nem fogják kérni, hogy ha nem úgy oldják meg most a feladatot. Tehát önmagában az a törvényi hely nem garancia arra, hogy a nem költséghatékonyan, nem az eredeti célnak megfelelően működő közalapítványokat valaki megszünteti, mert az vagy külső bejelentésre vagy az alapító kérésére lehetséges csak.
Azt gondolom, ebben az egész kérdéskörben talán a leglényegesebb az, hogy közfeladat ellátására közpénz felhasználása történik minden ilyen esetben, ahol nyilvánvaló, hogy az eredeti cél szerint - ha ez jobb vagy hatékonyabb - akkor ki kell állnunk és kardoskodnunk mellette. Ha nem az, de van egy másik megoldás helyette, ahol ugyanezt a közfeladatot el kell, hogy lássák, hiszen a közfeladat önmagában nem szűnik meg, sem az önkormányzatoknál, sem az államháztartás bármely más területén. El kell látnia! Hogy ebben a formában látja el vagy ha ez megszűnik, akkor egy másik formában látja el, ott kell szerintem ennek a módosításnak a lényegét keresni, hogy a feladatellátás nem szűnhet meg, és miután közpénz-felhasználás történik ebben az esetben, minden érintett hatékonyan formában tegye meg. Nem véletlen volt az, hogy kértük a számokat.
Azok a számok - ha nem is ezek az általában jellemzők -, de alapítványok és nem név szerint közalapítványok a működtetés, ráfordítás arányában 41 százalék meg majdnem 28 százalék a személyi ráfordítás, az borzasztóan magas. Tényleg nagyon magas ahhoz képest, hogy mi az eredeti cél. Lehet, hogy egy másik formában, önkormányzati, alapítványi vagy más formában ennél olcsóbb konstrukcióban, de az eredetileg felvállalt vagy kötelező feladatnak a megvalósítása meg kell, hogy történjen. Ezt én nagyon fontos elemének érzem, hiszen mindannyian azon dolgozunk, hogy a feladatok megmaradjanak, és célszerű felhasználás legyen.
ELNÖK: Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Én azt kérdezném, kicsit úgy érzem, most valamit - talán erős szóval kifejezve - "lefejezünk" vagy megszüntetünk. De igazán nincs kitalálva, hogy mi lesz helyette és hogyan fog működni. Bizonyára vannak ezek között olyan alapítványok, amelyek mondjuk betegek vagy nem úgy működnek, ahogy kellene. Bizonyára vannak olyanok is, amelyek úgy működnek, ahogy kell. Az volna a kérdésem, hogy az alternatív működési forma vagy lehetőség mi lenne ezzel kapcsolatban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. Miután Pető elnök úr ritka türelme lehetővé teszi, hogy újra általános vitát folytassunk...
ELNÖK: ...bízva, hogy a négy módosító indítványnál röviden... (Derültség.)
TELLÉR GYULA (Fidesz): Én egyetlenegy megjegyzést szeretnék tenni általános jelleggel, ami természetesen minden egyes konkrét törvényhelyre és azokkal kapcsolatos módosításra is vonatkozik. Nevezetesen már a múlt alkalommal megjegyeztem, hogy az alapítványoknak általában, a közalapítványoknak pedig különösen a céljai közé tartozott - a külső források bevonása és egyéb problémákat, azok létezését elismerve -, hogy valamilyen feladatot a közalapítvány alapítója úgy bíz rá másra, hogy az ő közvetlen befolyásolása csak a kurátorok kiválasztásán keresztül érvényesül, és a kurátorok saját belátásuk szerint döntenek.
Én azt gondolom, miután - Lukács képviselő úrral egyetértve - az a bizonyos saját működésre való túlköltekezés az alapítványoknak, közalapítványoknak más eszközökkel és sokkal egyszerűbben és a közalapítványi intézmény megszüntetése nélkül kezelhető lett volna, itt valami más mozgatónak is kell lenni. Ez a más mozgató szerintem az, hogy ezt a bizonyos függetlenséget - amit a közalapítványok az alapítóval szemben élveznek - számolja fel ez a jogszabály, és azok fölött a célok fölött, a célok szükségessége fölött, a célok finanszírozása fölött, a céloknak megfelelő működtetés biztosítása fölött újra közvetlen kormányzati befolyást nyit meg vagy ezt teszi lehetővé.
Megítélésem szerint ennek a törvénymódosításnak egyéb célok teljesítése mellett nagyon határozott és nagyon erős centralizációs funkciója, törekvése, tartalma állapítható meg.
Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha már Tellér képviselő úr felhívta rá a figyelmet, nem kívánom ezt a gyakorlatot meghonosítani. Az általános vita és a bizottsági ülésen és plenáris ülésen folyó vita különbsége betartandó, és erre akkor ügyelni fogok. Ha tetszik, politikai jellegű értékelés is elhangzott, amire nyilván nem várjuk, hogy a köztisztviselők válaszoljanak. Azért engedtem, ha tetszik, szokásomtól eltérően Lukács képviselő úr összevont megnyilatkozását a négy bennünket érintő pont kapcsán és másokét is, mert tegnap bizonyos kérdésekre nem kaptunk választ. Úgy gondolom, ezt itt többé-kevésbé megkaptuk, a véleményt pedig ki-ki összevontan a négy majd eldöntendő kérdés kapcsán kifejtette.
Mielőtt önöknek megadnám a válasz lehetőségét, Tóth képviselő úré a szó!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én az indítványokhoz szeretném hozzáfűzni a véleményemet, hogy miért nem támogatom például Halász János és Gyimesi Endre 1. pontban beadott módosító indítványát. A törvény célja az, hogy a kötelező állami feladatokat és a privát szférát, a magánszférát, a civil szférát szétválassza. Amióta ez a közalapítványokról szóló rendelkezés él, azóta számtalan változás következett be az alapítványok, a nonprofit szervezetek finanszírozásában, és ahelyett, hogy a közalapítványok a társadalmasítást segítették volna, inkább összekeveredett a két szféra.
Én mindenképpen indokoltnak tartom azt, hogy ami kifejezetten állami feladat, azt az állam jól szervezetten, hatékonyan felhasználva a közpénzt, teljesítse, ami pedig a civil szférának a feladata, arra is állnak rendelkezésre egyébként megfelelő mennyiségben állami források, és annak a hozzáférése is jól szabályozott. Egyetlenegy olyan indítványt sem támogatok, amely ennek a zavaros helyzetnek és - csak utalok a táblázatra - az állami pénzek kishatékonyságú felhasználására vonatkozik, amely ennek a rendszernek a továbbélését szeretné elősegíteni. Azt gondolom, a nonprofit szféra ezzel erősödni fog, hogy az állami beavatkozásoknak ez a direkt formája, ami a közalapítványok révén megvalósul, ez nem keveredik össze a nonprofit szférával.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lukács képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Konkrét indítványokról bár még a minisztérium nem nyilatkozott, de ha már belementünk, az 1. és a 2. ponthoz szeretnék hozzászólni. A Halász János képviselő úr által tett módosítás nem erre irányul, hanem arra irányul, hogy a jogbiztonságot szolgálja, ami alapvető alkotmányossági kérdés is. Ma úgy szavaznánk a közalapítványok megszüntetéséről, hogy senki nem tudja megmondani, hogy egyes közalapítványok feladatai és hatáskörei hol és milyen intézményrendszerben lesznek ellátva. Azt a jogbiztonságot szolgálja a módosító indítvány. Az előző hozzászólás nem erről szólt, és úgy gondolom, alapvetően az 1. és 2. pontban megfogalmazott módosító indítvány is azt a jogbiztonságot szolgálja, amely esetleg az alkotmányossági aggályokra választ adhat, hiszen a közalapítványok megszűnnek. Vegyük csak a saját területünkről a kulturális alapítványokat, ha végignézzük, senki ma meg nem tudja mondani, hogy ezek az államilag vállalt feladatok egyáltalán a jövőben nem lesznek államilag vállalt feladatok, ezzel a vagyonnal mi történik, és ezek a feladatok milyen formában kerülnek ellátásra.
Miután nem egy csomagot tárgyalunk, hanem csak egy részét, vagy azt a szándékot ismerjük, hogy hatékonyabban kell ellátni, de a hatékonyabb ellátásra nincsenek meg a biztosítékok, ezért ez az átmeneti szabály a jogbiztonságot szolgálja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt megadnám a szót, egyetlenegy kérést hadd fogalmazzak meg. Nyilván technikai okok miatt mi olyan tájékoztatót kaptunk, ami a kulturális és oktatási tevékenységet végző közalapítványokról szól. A bizottság kulturális és sajtóbizottság. Ha már úgyis kiegészítő adatokat kértünk, akkor kérnénk azt, hogy a sajtó, média területén működő közalapítványokat is tüntessék föl, ha ez megoldható.
Tessék parancsolni!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Elnézést kérek, a média közalapítványok azért nincsenek rajta ezen a táblázaton, mert ők nem tartoznak a beszámolási kötelezettség alá. Ahogy jeleztem is a lábjegyzetben egy csillaggal, az államháztartási törvény végrehajtási rendelete szerinti beszámolási kötelezettség alá tartozó közalapítványok. Azt tudom, hogy a közalapítványok amúgy is beszámolnak a tevékenységükről évente, csak ezért nincsenek rajta. De nyilván hasonló szerkezetben összeállítható az ő adatsoruk is, csak ők nem beszámolási kötelezettség alá tartoznak, ezért nincsenek rajta.
ELNÖK: Akkor a kérdést megismételve, ha ez megoldható, azzal a kiegészítéssel, amit itt korábban kértünk, mi az, ami törvény által, illetve nemzetközi szerződésből adódóan működik.
Vincze képviselő úr!
VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Kérdezném, mennyi idő kell önöknek, hogy ezt megtegyék? 1-től 21-ig néhány szám... Énszerintem ez néhány órán belül sikeres lesz. Köszönöm szépen, ha egyetértenek a megjegyzésemmel.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Csak reagálnék arra, hogy a média közalapítványok ezeket az adatokat ebben a formában nem feltétlenül állítják elő. Ehhez nekünk az kell, hogy a három közalapítványnak az Országgyűléshez benyújtott beszámolóját végigböngésszük. Amennyiben ugyanerre a szerkezetre szeretnének adatot kapni, akkor ez nekünk nyilvánvalóan hosszabb időt igényel. A média közalapítványok beszámolóival nem rendelkezünk. Azokkal rendelkezünk, amiket most átküldtünk, mert beszámolási kötelezettségüket felénk teljesítik.
ELNÖK: Gulyás Dénes!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt szeretném kérdezni, lehetséges lenne-e, hogy ezt mondjuk holnapra megkapjuk? Ez lenne az egyik kérdésem...
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Természetesen próbálkozunk, elnézést kérek.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): A másik kérdésem az, hogy a média és sajtó területén tevékenykedő közalapítványoknak - ahogy mondta - nincs beszámolási kötelezettségük. Ez akadálya annak, hogy mi megkapjuk, mégis melyikre vonatkozik azok közül?
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Ez a beszámolási kötelezettség az államháztartási törvény végrehajtási rendelete alapján előírt beszámolási kötelezettség. Ez a szabály azt is megmondja, hogy melyek azok a közalapítványok, amelyeknek be kell számolni. Ebbe a körbe nem tartoznak bele a média közalapítványok, amelyek az Országgyűlés által közalapítványok, és ezért az Országgyűlésnek mint alapítónak számolnak be egyébként. Ezekkel a beszámolókkal mi ezért nem rendelkezünk, mert felénk nem kell ilyen beszámolási kötelezettséget teljesíteniük.
ELNÖK: Hogy ne legyen félreértés itt az asztal körül. Ez az állítás azt jelzi - ha jól értem -, hogy a három közalapítványon kívül nincs más a sajtó és a média területén működő közalapítvány. (Koleszár Katalin bólogat.) A képviselők nem ilyen alapon közelítik meg az intézményrendszert. Ez szerintem lezárható. Ismereteik szerint tájékoztatják a képviselőket írásban. Akkor szerintem továbbléphetünk. A képviselői kérés, javaslat elhangzott, de ha valami kiegészítő megjegyzés van, tessék parancsolni!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Egy félmondat erejéig. A másik táblázat az összes közalapítványt tartalmazza, amelynek beszámolási kötelezettsége van felénk. Ebben, azt gondolom, más sajtóval összefüggő feladatokat ellátó közalapítvány nincsen.
ELNÖK: Mindenki szinte fejből tudja, hogy milyen média közalapítványok vannak a felsoroltakon kívül, de nyilván lehet rögzíteni.
Parancsoljon, a felmerült egyéb kérdésekre válaszoljon!
DR. SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Először is arra a kérdésre, hogy mi lesz azzal a feladatkörrel, amit jelenleg a közalapítványok ellátnak, illetve mi lesz azzal a vagyonnal, ami a közalapítványok rendelkezésére áll. A törvénytervezet 1. paragrafus (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az alapító a hitelezők kielégítése után köteles a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani az alapítvány vagyonát, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. Tehát nem fordítható más célra ez a vagyon, hanem kizárólag hasonló célra fordítható. Illetve megfordíthatom a gondolatmenetet: nem kell attól félni, hogy ellátatlan marad a terület, hiszen ez a vagyon változatlanul ennek a területnek az ellátására fog szolgálni.
Engedjék meg, hogy egy mondat erejéig arra a felvetésre is kitérjek, hogy az eddigi függetlenségük megszűnik a feladatot ellátóknak vagy sem. Azért kérdésesnek tartom ezt a függetlenséget akkor, amikor a közalapítványok szinte 98-99 százalékban a vagyonukat a költségvetéstől kapták, akkor nem lehettek függetlenek a költségvetéstől, akármilyen jól megkonstruált jogi formulák biztosítják a kuratórium függetlenségét. Valódi függetlenség ilyen pénzügyi függés mellett nyilvánvalóan nem lehet.
Ami a jövőbeli megoldásokat illeti. A törvényjavaslatnak az államháztartási törvény 24/A paragrafusát módosító rendelkezése arról szól, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatoknál egy társadalmi szerveződés jöhet létre. Tulajdonképpen ez a kuratóriumhoz hasonló megoldás lenne olyan, az adott témakörben ismert kiváló szakemberekből, akiknek a véleményét az adott fejezet pénzügyi felügyeletét ellátó döntéshozója ki tudja kérni. Az ő döntés-előkészítésük alapján tud a döntés megszületni. Ugyanúgy az a fajta társadalmi ellenőrzés biztosítva van, mint amit a kuratórium modellezett volna, de úgy gondolom, nyíltabb a dolog annyiban, hogy egyértelműen látszik, kik azok, akik felelősséggel is tartoznak azért, hogy az adott költségvetési pénzeszközök milyen célokra és milyen módon lesznek felhasználva.
Ez a jelenlegi gyakorlatban bizony nagyon sokszor nem volt egyértelmű. Minden évben az Állami Számvevőszék célvizsgálatai egy-egy nagy közalapítványra vonatkozóan visszatérően azt észrevételezik, nem nyomon követhető, a forrásokat pontosan mire fordították.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most már akkor visszatérve a módosító indítványokhoz. A bizottsági vita szokásos menetében - hogy az általános vita eluralkodását elkerüljem - ha a képviselőtársaknak az 1. számú módosító indítványhoz, Halász és Gyimesi képviselő urak javaslatához van még észrevételük, tegyék meg.
Lukács képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Csatlakoznék az 1. módosító indítványhoz és az előbb elmondottakhoz. A Legfelső Bíróság KK. 2-es pontja akként rendelkezik, hogy "ha az alapító okirat másként nem rendelkezik". Jogbiztonság szempontjából elegendőnek tartják-e ezt, különösen, hogy a KK. 2-es pontjában úgy szól. Hogyan fogják ezt a konfliktust föloldani, ha a közalapítvány alapító okiratban rendelkezik a vagyon felhasználásáról, és a törvény szövege, miután ezt nem tartalmazza, ellentétes lehet vele. Vajon a megszüntetési kérelmet a bíróság ilyen körülmények között - figyelemmel a Legfelső Bíróság állásfoglalására - befogadja-e?
Ennek fényében ez a megoldás, amit Halász János képviselő úrék mondanak, azok elfogadhatóak számomra a jogbiztonság szempontjából.
ELNÖK: Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Ehhez kapcsolódva még azt szeretném megkérdezni, a vagyon felhasználásának módja, illetve hogy mire használják fel, azt sem látom ebből, hogy az meddig marad úgy? Úgy marad örök időkre vagy jövőre, három év múlva már más célokat fog szolgálni. Voltak azért az elmúlt évben olyan ígéretek, amelyek nem teljesültek, ha csak mondjuk a gázárakról beszélnék. Kicsit fél attól az ember, hogy velük mi fog történni, vagy csak egy bizonyos ideig fog történni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Csak megjegyzem, hogy Halász képviselő úrék javaslata a kormányjavaslattal ellentétes tartalmú. Nem provizórikus megoldásokkal kísérletezik, hanem azt mondja, minden közalapítvány - felsorolva a lehetséges fajtákat - maradjon meg. Még nem jogászként is észreveszem, itt nem az a tárgya a javaslatnak, amiről Lukács képviselő úr beszélt, de joga van képviselő úrnak értelmezni a javaslatot. Az 1. módosító indítványról beszélek.
A kormány képviselőjéé a szó, ha kívánnak válaszolni az elhangzottakra.
DR. NEMES ANDRÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az volt a kérdés tulajdonképpen, hogy a jelenleg hatályos alapítványi szabályozás lehetővé teszi-e, hogy az alapító okirat eltérő célra fordítást határozzon meg...
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): (hangosítás nélkül) Nem, az csak azt teszi lehetővé, hogy meghatározza, az alapítvány megszűnése esetén az alapító okirat rendelkezhet arról. Azt mondja a Legfelső Bíróság KK. 2-es állásfoglalása, hogy ilyen esetben az alapító okirat rendelkezéseit kell figyelembe venni, ha ezzel ellentétes rendelkezés születik. Beadhatja a bírósághoz a megszüntetés iránti kérelmét, a bíróság el fogja utasítani, hogy az alapító okirat rendelkezéseit kell figyelembe venni, a Legfelső Bíróság KK. 2-es állásfoglalása szerint. Az alapító okiratban kötelező meghatározni, az alapítvány megszűnése esetén ezt a vagyont ugyanilyen célra - nem hasonló célra, ugyanilyen célra - ez az alapítvány fogja megkapni. Biztosítani fogja, hogy nem viszik el a vagyont, a pénzt, hanem a célhoz kötött vagyon mint alapítvány megmarad, ehhez a célhoz rendelve.
DR. NEMES ANDRÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Dr. Nemes András vagyok, szintén ez Igazságügyi Minisztériumból, az előbb nem mutatkoztam be. Szakmai tanácsadó vagyok. Az a helyzet, hogy ez az alapítványok esetén így van, közalapítványok esetén viszont nem. Közalapítványok esetén nincs erre lehetőség. Közalapítvány megszűnése esetén csak hasonló célra lehet fordítani. Ott nincs olyan megkötés, hogy az alapító okirat más tartalmú rendelkezést foglaljon magában. Közalapítvány esetén eltérő szabály van, és most mi a közalapítványokról beszélünk.
Alapítvány esetében valóban volt erre lehetőség, hogy ha az alapító okirat eltérően nem rendelkezik, ott a bíróság - és ráadásul a bíróság, nem az alapító, mint a közalapítvány esetén... Ez a probléma egyszerűen nem merülhet fel.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Ne haragudjon, képviselő úr. A bizottsági ülésen a vitának redukált funkciói vannak. Egymást győzzék meg a képviselők arról, hogy a módosító indítványt érdemes támogatni vagy nem érdemes támogatni. A képviselő urakat arra kérném, hogy ha bírósági igazságszolgáltatási színhelyként próbálja a bizottsági ülést használni meggyőzni az ítélkezőt arról, hogy helytelen jogi álláspontot képvisel, akkor ezt bizottsági ülésen kívül tegye. Sajátos munkamegosztásról van szó. A kormány képviselői - függetlenül attól, hogy ha jól értem, még jogi meggyőződésük is az, amit képviselnek - a kormány álláspontját képviselik, nem ők hozzák a döntést.
Képviselő úr véleménye elhangzott, szerintem megismerhető, a jegyzőkönyvből visszakereshető. A kormány képviselőinek az a dolguk, hogy továbbítsák, ilyen vélemény is elhangzott. A módosító indítványról pedig úgyis a kormány dönt, hogy esetleg módosítja-e ezt a korábbi álláspontot, vagy hogy nem támogatja. Ez sokszor elhangzik bizottsági vitákon, hogy az ajánlott sorból derül ki végső soron a kormány álláspontja. Itt csak munkaálláspontot képviselnek. Most ez jelen esetben nem azt jelenti, hogy ebben az ügyben megváltozik a kormány álláspontja, ahogy itt értelmezem az elhangzottakat, de általában ez a helyzet.
Ha megengedik, képviselő úr, azt javaslom, most ezt a jogi vitát tekintsék befejezettnek, még ha az élet esetleg megengedi a további vitatkozást, akkor is.
Szavazás következik. A kormány álláspontját jól értem, hogy az 1., 2., 3., 4. pontban nem támogatják a módosító indítványt? (A kormány képviselője bólogat.) De egyenként szavazunk az egyszerűség kedvéért. Mármint, hogy a jegyzőkönyvbe pontosan kerüljön.
Az 1. pontban Halász és Gyimesi képviselő urak módosító indítványát a kormány nem támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Heten. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. A bizottság egyharmadánál nagyobb arányban támogatja, de a bizottság nem támogatja.
A 2. pont, ugyancsak Halász és Gyimesi képviselő urak javaslata. A kormány nem támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Heten. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. A bizottság egyharmadánál nagyobb arányban támogatja, de a bizottság nem támogatja.
A 3. pontban Hargitay képviselő úr javaslata. A kormány nem támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Heten. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. A bizottság egyharmadánál nagyobb arányban támogatja, de a bizottság nem támogatja.
A 4. pontban Tóth képviselő úr javaslata. A kormány ezt sem támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Heten. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. A bizottság egyharmadánál nagyobb arányban támogatja, de a bizottság nem támogatja.
Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot is megtárgyaltuk. Köszönöm szépen a segítséget. (A napirendi ponthoz érkezett meghívottak távoznak a bizottság üléséről.)
Áttérünk az ötödik napirendi pont tárgyalására, ez a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Az Igazságügyi Minisztériumot Tordai Csaba főosztályvezető úr képviseli. Rövid összefoglalást kérnék szépen annak ismeretében, hogy a kulturális bizottság a közszférában foglalkoztatottak ügyében érdekelt bizottság, hiszen a kulturális területen sokan dolgoznak a közszférában, sokan végzik a tevékenységüket, röviden kérjük szépen az ismertetést.
Dr. Tordai Csaba szóbeli tájékoztatója
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat négy elemét emelném ki a bizottsági általános vita elején.
Az első, talán legfontosabb változtatási szándéka a törvényjavaslatnak, hogy jelenleg amennyiben egy közszférában foglalkoztatott személy a felmentési idejéből még hátralévő, de már munkavégzési kötelezettséggel nem terhelt időszakban ismételten elhelyezkedik a közszférában, akkor a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó illetményére, valamint a végkielégítésére annak ellenére jogosult lesz, hogy gyakorlatilag folyamatos a közszférában foglalkoztatása. A javaslat úgy kíván változtatni ezen, hogy a közszférában való ismételt elhelyezkedés esetén a felmentési időből hátralévő időre nem jár illetmény, illetve végkielégítés nem járna, azonban a végkielégítés szempontjából folyamatosnak kell tekinteni az érintett személy jogviszonyát.
A második ilyen fontos elemként azt emelném ki, hogy a létszámcsökkentés elrendelésére az adott szerv vezetője is hatáskört kapna.
A harmadik fontos elemként azt emelném ki, hogy a felmentett, közszférában dolgozó személy számára a másik munkakör felajánlásának kötelezettsége megszűnne. Ennek a legfontosabb oka, hogy ha a felmentésnek fennállnak a jogi feltételei, ha ez egy rugalmatlan munkajog-szabályozásnak tekinthető vagy például egy munkáját alkalmatlanul végző személy számára, ennek ellenére kötelező másik munkahely felajánlása.
Negyedik elemként a közigazgatási szervezeti törvény hatálybalépésével összefüggésben azt mondja ki a javaslat, hogy a központi hivatalok, az országos rendvédelmi szervek, illetve a honvédség első számú vezetője esetében személyi illetmény megállapítását teszi lehetővé a javaslat, párhuzamosan ezzel az államtitkári, helyettes államtitkári juttatások lehetősége megszűnik július 1-jétől.
Köszönöm szépen.
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó! Ha van kérdés, észrevétel! (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs kérdés, az általános vitára való alkalmasságról szavaz a bizottság.
Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Kilenc. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Ez hét fő. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot. Bizottsági előadót most nem kell megjelölnünk, mert nem olyan rövid időn belül tárgyalunk, mint az elmúlt esetekben. De írásban tájékoztatjuk az illetékeseket a bizottságban kialakult álláspontról.
Ha valaki ragaszkodik ahhoz, hogy eladót állítsunk, akkor persze ennek nincs akadálya, de praktikus jelentősége nincs.
Köszönöm szépen a türelmet és a tájékoztatást. (A napirendi ponthoz érkezett meghívottak távoznak a bizottság üléséről.)
Az ellenőrzési albizottság megalakítása
Az egyebek között egyetlen feladatunk van, az ellenőrzési albizottság tagjainak megválasztása, jobban mondva tudomásul vétele, hiszen itt a frakciók jelölik a tagokat. A kormányoldalon az MSZP-frakció Alexa Györgyöt, Bókay Endrét és Halmai Gábornét javasolta. A negyedik tag az SZDSZ-frakció képviseletében - alternatíva hiányában - én vagyok. Az ellenzéki oldal névsorát is megkaptam. Ellenzéki oldalon is nagyjából ugyanaz a helyzet mint kormányoldalon, hogy Lukács képviselő úr - alternatíva hiányában - képviselni kénytelen a kereszténydemokrata frakciót. A Fidesz-frakciót pedig Halász János és Kiss Attila képviseli az ellenőrzési albizottságban. Az elnök itt mindig ellenzéki, tehát Halász képviselő úr az elnök.
Kérem a bizottságot, hogy vegye tudomásul az ellenőrzési albizottság megalakulását az elnök bejelentésével.
Jánosi képviselő úrnak még mindjárt megadom a szót. Annyit szeretnék még mondani, hogy a legközelebbi bizottsági ülést szükség szerint hívjuk össze, tehát ha vannak kapcsolódó módosító indítványok a bennünket érintő javaslatokhoz, akkor lesz bizottsági ülés, egyébként nem. A kuratóriumi jelölés, ha a parlament elnöke elindítja, az nem bizottsági hatáskörbe tartozik, tehát ott már nincs meghallgatás, önmagában ezért nem kell bizottsági ülést tartanunk.
Jánosi alelnök úr!
Dr. Jánosi György (MSZP) javaslata
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az egyebek között a szocialista bizottsági tagok nevében további két albizottságra tennék javaslatot, hogy alakítsunk meg két albizottságot. A döntést nem tartom most szükségszerűnek, gondolkodjon el rajta minden érintett, frakció, bizottsági tag, és szerintem a következő bizottsági ülésen térjünk vissza. Írásban ezt szeretnénk elnök úr asztalára letenni.
Javasoljuk, hogy jöjjön létre egy média albizottság. Azt gondolom, elég sok olyan ügy lesz ezen a területen, amit érdemes egy albizottság keretei között megtárgyalni, és aztán ott dönteni, hogy ezek közül melyik, amelyik a nagy bizottság elé kellene, hogy jöjjön, mert olyan a politikai súlya vagy szakmai hordereje.
A másik albizottság, amire javaslatot tennék, egy kulturális vidékfejlesztési albizottság. A régiók, kistérségek szerepe, a turisztikai, idegenforgalom, kultúra kapcsolata kerülne ennek az albizottságnak a hatáskörébe. Azt gondolom, elég aktuális ez is, hiszen tudjuk, hogy a közigazgatási rendszer átalakulóban van, érdemes egy albizottság keretei között figyelemmel kísérni, hogy a kultúra szempontjából ez milyen mozgásokat indít el.
Ezért javasoljuk, hogy ennek a két albizottságnak a létrehozását fontolja meg a bizottság, és ha kellő támogatottságra talál, akkor hozzuk létre ezt a két további albizottság is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ahogy képviselő úr is javasolta, a következő bizottsági ülésen visszatérünk erre a kérdésre, addig ki-ki alakítsa ki az álláspontját. Ha az írásos javaslat megérkezik, azt a képviselőtársak a szokásos módon megkapják.
Mindenkinek további jó munkát kívánok! Viszontlátásra!
(A bizottsági ülés befejezésének időpontja: 12 óra 05 perc)
|
|
Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezető: Egriné Ambrus Andrea