KSB-9/2006.
(KSB-9/2006-2010.)
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2006. október 18-án, szerdán, 10.00 órakor
az Országgyűlés Irodaháza 569. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/984. szám) *
Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének tájékoztatója *
Keller László előterjesztése *
Képviselői hozzászólások *
Kovács György reflexiói *
Keller László reflexiója *
Szavazás általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/881. szám) *
Egyebek *
Dr. Gyimesi Endre felvetése *
1. Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/984. szám)
(A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
2. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/881. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. Egyebek
Elnököl: Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Dr. Jánosi György (MSZP)
Alföldi Albert (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Halász János (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Alexa György (MSZP) dr. Jánosi Györgynek (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP) Alföldi Albertnek (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP) dr. Vitányi Ivánnak (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP) Tatai-Tóth Andrásnak (MSZP)
Kubatov Gábor (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz) Tellér Gyulának (Fidesz)
Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke
Keller László (MSZP), a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság alelnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke - a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők, Meghívottak és Vendégek! A bizottsági ülést elkezdjük.
A képviselőtársak megkapták a meghívót a mai bizottsági ülésre. A javaslat szerint két ügy megtárgyalása szerepel a mai bizottsági ülés napirendjén. Az első az ORTT tavalyi költségvetése végrehajtásáról szóló beszámoló, a másik az ország költségvetéséről szóló beszámolóhoz érkezett módosító javaslatok megtárgyalása. Kérdezem a képviselőtársakat, van-e a napirendhez valakinek javaslata, észrevétele? (Senki sem jelentkezik.) Úgy tűnik nincs, akkor szavazunk a napirendről.
Ki az, aki a javasolt napirendet elfogadja? Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze - ez egyúttal a határozatképesség ellenőrzése is. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság határozatképes, egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.
Üdvözlöm az ORTT elnökét és munkatársait. Üdvözlöm a költségvetési bizottság által előterjesztett javaslatot képviselő Keller képviselő urat. Először megkérem az ORTT elnökét, hogy szóljon néhány szót a beszámolóhoz. Köszönöm szépen.
Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének tájékoztatója
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszöntöm a bizottság tagjait is. Szeretném jelezni, hogy ez a költségvetési beszámoló gyakorlatilag az évek óta rendezetlen kérdések halmazát tartalmazza. Évek óta vitatott az a kérdés, hogy a médiafinanszírozás - és azon belül az Országos Rádió és Televízió Testület mint költségvetés alapján gazdálkodó szervezet finanszírozása - hogyan történik.
Ciklusokon keresztül, évek óta azt a megoldást alkalmazza a parlament - a politikai konszenzus hiánya okán -, hogy eltér az 1996. évi I. törvényben meghatározott finanszírozási szabályoktól. A működőképesség fenntartása érdekében létrehozta a költségvetési törvényben azt a szabályt, miszerint át lehet csoportosítani az előirányzatok között. A megoldás - kimondom - nem jó, de nincs más megoldás. A működőképességet - álláspontom szerint - fenn kell tartani, a parlament ezt hosszú időn keresztül ily módon próbálta megoldani és elismerni. Ez a jogszabály ma is létezik.
A benyújtott költségvetési beszámoló egy auditált beszámoló, az Iroda költségvetési beszámolóját az auditor korlátozás nélkül teljesen rendben lévőnek találta. Az Alap beszámolója vonatkozásában néhány korlátozó rendelkezés mellett valósnak, igaznak és reálisnak tartotta a beszámolót. Ezek a korlátozások alapvetően javarészt a törvényi rendezetlenségre, az átcsoportosítás tényére, problémáira vezethetők vissza. Korrekt, kiegyensúlyozott, visszafogott gazdálkodás folyik az ORTT-ben, maga a költségvetés sem enged meg más tevékenységet. Ugyanakkor még egyszer mondom, a problémák összességében mutatják a jogszabályi rendezetlenséget.
Nagyjából ez az, amit tudni és érezni kell, amikor a beszámolóról szólunk. Természetesen szívesen válaszolok minden felmerülő kérdésre.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Képviselő úr, tessék parancsolni!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az ORTT benyújtotta a 2005-ös évről szóló zárszámadását. A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságban - most már kibővült a bizottság neve - egy albizottság foglalkozott a zárszámadás kérdésével, majd az albizottság javaslatát tárgyaltuk meg a bizottság plenáris ülésén, és most a bizottság javaslatát tárgyalja meg a kulturális bizottság.
Az albizottságban komoly vita nem folyt a zárszámadásról. A kardinális kérdés az albizottsági ülésen az ORTT jogszabály-, törvénymódosító javaslata volt. Nevezetesen a tavalyi zárszámadás tartalmaz egy viszonylag jelentős összeget a törvény-előkészítő munkára. Azt próbáltuk körbejárni az albizottsági ülésen, hogy vajon hogyan érhet célba az a munka, amire az ORTT pénzügyi forrásokat is áldozott az elmúlt év során.
A bizottsági ülésen - nem most először, hanem a korábbi években is már - előjött a Testület és a műsorszolgáltatók között kötött - kötendő - egyezségi megállapodás, a Sláger Rádió szokásos témája. Ezekkel kapcsolatban a bizottsági ülésen szóban, majd később írásban is Véber János testületi tag részletesen tájékoztatta a testületet arról, hogy amiről a bizottságban a vita folyt, az gyakorlatilag 2001-2002-es döntéseken alapult, tehát nem is a mostani összetételű ORTT az, aki ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. Persze azt is körbejártuk - igaz, hogy nem a zárszámadás, hanem a tevékenységről szóló beszámoló kapcsán -, hogy ezek teljes mértékben törvényesek és megalapozottak voltak.
A bizottsági ülésen az átcsoportosítás kérdése is szóba került, nem most először, hanem korábbi évekhez hasonlóan most is. Gyakorlatilag itt a többségi álláspont az volt, hogy az ORTT egy törvény-végrehajtó testület. Az, hogy a parlament kétharmados többséggel vagy feles törvényben határozza meg az ő átcsoportosítási lehetőségét, ilyen szempontból az ORTT-t nem lehet felelősségre vonni. Ő végrehajtotta azt a törvényt, amelyet egyébként a kormánypártok és az ellenzék képviselői nem azonosan ítélnek meg. De mindenképpen a kihirdetett törvénynek megfelelően járt el az ORTT, amikor az átcsoportosításokat végrehajtotta.
Ezekkel a megjegyzésekkel szeretném most a tisztelt kulturális bizottság ülése elé terjeszteni - az egyébként írásban már kiosztott, testületi tagok által megkapott - 2005. évi költségvetés végrehajtásáról szóló költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsági javaslatot. Kérem, hogy a kulturális bizottság általános vitára tartsa alkalmasnak, és a benne foglaltakat jó szívvel támogassa!
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A képviselőké a szó. Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelettel köszöntöm Kovács György elnök urat és Keller László képviselő urat. Örömömnek adok kifejezést, hogy azt az alapproblémát, ami körül kellene, hogy a vita folyjék, ők maguk vezették elő és vázolták föl. Legfeljebb az a konklúzió különbözhet jelentős mértékben, amit ebből az alapproblémából levonunk vagy ahogyan ezt kezeljük. Teljesen nyilvánvaló, a kétharmados médiatörvény nem teszi lehetővé, hogy a Műsorszolgáltatási Alapból az Országos Rádió és Televízió Testület működését lehessen finanszírozni, viszont egyéb számszaki összefüggések következtében az Országos Rádió és Televízió Testület nem képes abból a költségvetésből működni, amit különben szabályosan megkaphatna. Ennek következtében olyan konfliktus jön létre, amit a korábbi kormány nem a jogi konfliktus feloldásával, hanem a jogi konfliktus überelésével oldott meg. Úgy gondolom, ez nem elfogadható.
Anélkül, hogy az ORTT ebben a kérdésben elfoglalt pozícióját vitatnám, vagy anélkül, hogy a benyújtott költségvetési beszámoló helyességét, okszerűségét vitatnám, magát az alapkérdést gondolom újra és újra előveendőnek és megoldandónak. Én magam nem fogom támogatni a költségvetés elfogadását, pontosan azért, mert egy olyan problémát nem oldott meg, amit szerintem lett volna idő megoldani, és nem egyszerűen a kormányoldali többség feles törvényével überelni. Ez az egyik megjegyzésem.
A másik megjegyzésem nem pontosan erre vonatkozik. 2005 nyarán az Országos Rádió és Televízió Testület - változatlan feltételekkel - meghosszabbította egyes kereskedelmi televíziók, de különösen a két nagy földi sugárzású kereskedelmi televízió műsorszolgáltatási szerződését. Nagy kérdés, hogy ezzel kapcsolatban milyen költségek fognak fölmerülni. Ezekről a költségekről gondolkodott-e az Országos Rádió és Televízió Testület? Valamelyik esztendőben - nem tudom, ezt nem éppen a 2005-ösben kellett volna-e beállítani - ezeket a költségeket fel kell tüntetni.
Azokat a frekvenciákat, amelyek fel fognak szabadulni a multiplexek számára, meg kell pályáztatni. A pályázat alapján bizonyos bevételek remélhetők. Úgy tűnik nekem, mintha ezeknek a bevételeknek egy töredéke szerepelne már a 2005-ös költségvetésben. Ezt kérdés formájában is felteszem, mert ha ez igaz, akkor ezért külön nem fogadható el az ORTT költségvetése.
Csak jelzem, hogy itt a következő problémát is látom. Lehet, hogy ezt az ORTT beszámolójával kapcsolatos vitában kellett volna elmondanom, de mivel pénzügyi hatásai is lehetnek a dolognak, nem alkalmatlan, ha itt vetem fel, ez pedig a következő. A két kereskedelmi televízió frekvenciahasználati szerződése 2012 nyaráig - ha jól emlékszem, július 18-20-áig - terjed. A digitalizációt pedig legkésőbb 2012-ig tartják bevezetendőnek. Nem zárható ki, hogy lesz egy olyan periódus, ha mondjuk már 2011-ben sikerül odáig jutni a digitalizációban, hogy ezeket a frekvenciákat multiplexszé lehet átalakítani. Ebben pedig a két nagy kereskedelmi televízió ellenérdekelt, akkor ők vagy nem fogják odaadni ezeket a frekvenciákat, vagy megfizettetik ezeket a frekvenciákat. A nagy kérdés az, hogy ezeket a problémákat - egyrészt a frekvenciapályáztatás bevételeit, másrészt az ebből a problémából eredő kiadásokat - kezelte vagy kezeli-e valahogyan az Országos Rádió és Televízió Testület.
Még egyszer mondom: míg az előző megjegyzésem egy állítás, a mostani megjegyzésem egy probléma felvetése.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Jánosi alelnök úr!
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Szeretném előrebocsátani, én a magam részéről támogatni fogom a költségvetési beszámoló elfogadását. Az alapproblémával - amit Tellér képviselő úr, illetve Kovács elnök úr is elmondott - egyetértek. Igen, az a helyzet, hogy nem a médiatörvény szabályainak megfelelően működünk akkor, amikor az ORTT költségvetési ügyeit tárgyaljuk. A konklúzióval azonban - amit Tellér képviselő úr elmondott - nem értek egyet. Alapvetően azért nem, mert nem akarok partner lenni semmilyen olyan játékhoz, amikor mi a saját felelősségünket áttestáljuk egy testületre, nevezetre az Országos Rádió és Televízió Testületre. Az a politika felelőssége, hogy éveken keresztül - sőt igazából 1998 óta - politikai megegyezés, konszenzus hiányában nem tudtuk módosítani a médiatörvényt, és emiatt került sor arra, hogy minden évben - még egyszer mondom, 1998-tól - a költségvetési törvény azt a kitételt szerepeltette a javaslatban, hogy az ORTT szabadon átcsoportosíthat az előirányzatai között. Ez nemcsak erre vagy a korábbi kormányzati ciklusra igaz. Még egyszer mondom, '98 óta. Ezért ez a mi közös felelősségünk.
Egyetlenegy megoldás lenne: ha a médiatörvényt módosítanánk, helyére tennénk a dolgokat, és innentől kezdve így működne tovább az ORTT. Nem tud mást tenni addig, amíg a médiatörvény módosítására sor nem kerül, minthogy így működik, és a mindenkori költségvetési törvényben kéri és kapja meg azt a felhatalmazást, amit mi most igazából kifogásolunk. A mi felelősségünk tehát, nekünk közösen kellene megtalálnunk a megoldást. Éppen ezért én nem tenném felelőssé az ORTT-t ezért a helyzetért. Nekünk kellene gondolkodnunk a megoldáson.
Éppen ezért én el fogom fogadni ezt a költségvetési beszámolót, mert az ORTT-nek működnie kell, mint ahogy '98 óta működnie kellett. Vagy felszántjuk sóval, behintjük, és akkor úgy mondunk ellent a médiatörvénynek - mert ráadásul a médiatörvény nagyon komoly feladatokat ír elő az ORTT-nek -, vagy valóban módosítjuk a törvényt, és végre megteremtjük a jogi alapokat, hogy normális módon tudjon működni a Testület.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lukács képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, először is műfaji meghatározás kell, hogy a kulturális bizottságnak az ORTT költségvetése végrehajtását milyen szempontból kell áttekintenie, milyen szempontokat kell alapul vennie, annak a kérdésnek az eldöntését, hogy támogatja-e ezt a költségvetést vagy nem. Azokban a kérdésekben Jánosi György képviselőtársammal végképp egyetértek, hogy ami törvényalkotási kérdés, az ezen a beszámolón nem számon kérhető. Meggyőződésem, akkor jártunk volna el helyesen, ha az ORTT beszámolójával együtt tárgyaljuk az ORTT költségvetési végrehajtását. Én egyetértek az elnök úr által tett megállapítással is, illetőleg azzal, aki az auditálást végezte, hogy a számviteli törvény szempontjából erre a költségvetési beszámolóra korlátozás nélkül megadható volt az auditálás. Ezek a számok!
Azért lett volna jó a kulturális bizottságnak együtt tárgyalnia az ORTT beszámolójával, mert a számok között vannak tények, és nyilván azokat a kérdéseket kell tárgyalnunk, hogy az adott játéklehetőség, az adott törvényi feltételek mellett milyen volt a gazdálkodás. Nem abból a szempontból, hogy könyvvizsgálati szempontból megkérdőjelezhető lenne vagy a számok valódisága megkérdőjelezhető lenne, hanem az adott körülmények között - ha ennyire szűkösek a törvényi lehetőségek - megfelelt-e az okszerű és célszerű gazdálkodásnak. Itt már nem tudok egyértelműen azonosulni ezzel az anyaggal, mert azok a magyarázgatások, amiket hozzáfűznek egyes jelentős eltéréshez - világosan lássunk: vagy valaki rosszul tervez, vagy valaki rosszul hajt végre. Ha a tervszámokat és a tényszámokat egymás mellé tesszük, és jelentős mértékű az eltérés, akkor vagy tervezési hiba történt, vagy meg kell vizsgálni, hogy mi van mögötte.
Nézzük meg - nem teljes terjedelmében - az egyes anyagokat. Ilyennek tekintem például a pályázati díjakat, ahol 35 százalékos eltérés van a módosított tervszám és a tényszám között, és álláspontom szerint nem megfelelő magyarázat erre az, hogy a kifizetések áthúzódása miatt, mert a pályázati pénzeket a tervezés időszakában tervezni tudni kellett volna. A tervezőnek tudni kell, hogy vannak áthúzódó tételek, és a tervszámok kialakításánál ezzel számolnia kellett volna.
Ugyancsak problémásnak érzem a műsorszolgáltatási díjakkal kapcsolatos megjegyzést, amikor felsorolja és azt mondja, hogy jelentős tartozások vannak. Elvárható egy beszámolónál, hogy "a jelentős tartozások behajtása érdekében milyen lépéseket tettem vagy milyen eszközök vannak a kezemben..."
Ugyanilyen problémásnak tartom a kiadási többlet szerkezeti megoszlását. Az üzemben tartási díjnál szeretném egy nagyon lényeges dologra felhívni a figyelmet. Amikor azt írja a beszámoló, hogy az üzemben tartási díj változásának hatása 35 millió forint forráskivonást jelentett. Tudni kell, hogy ezzel alapvetően eltér az ORTT a törvény céljától, amikor az üzemben tartási díjnál ilyen forráskivonást hajt végre.
Ha megnézzük a Műsorszolgáltatási Alapot és a Stratégiai Kutatóintézetet, annak kiadási oldalát, akkor meg kell nézni - nem akarok cinikus lenni -, egyik oldalról teljesen természetes, hogy a magyar parlament mindenkori képviselőin mindenkor számon kérhető-e a kétharmados törvény. Álláspontom szerint Werbőczy-utódok toldozzák-foldozzák, ehelyett koncepcionálisan is végre végiggondolandó új törvény alkotását, amikor számon kérjük. (?)
Egyetlenegy kérdésem maradt: ilyen pénzügyi szerkezet mellett és ilyen pénzügyi helyzetben mennyit költött az ORTT különböző - az eddigi gyakorlat szerint papírkosárba dobott vagy tudományos konferenciákon jól eladott - médiatörvények gyártására? Azért van az ORTT a jelenlegi költségvetési helyzetben, mert különösenképpen nem azért van, hogy soha el nem fogadható és a parlament elé be nem terjesztendő médiatörvény-gyártásként működjön az ORTT. Ezeknek a kiadásoknak a célszerűsége, ésszerűsége jelen gazdálkodási körülmények között erősen megkérdőjelezhető.
Ne feledkezzünk el arról a tényről, ami nem konkrétan csak erről a költségvetési évről szól, hogy jelen jogszabályi feltételek mellett ez az év volt az, amikor teljesen indokolatlanul - és álláspontom szerint törvénytelenül - a két műsorszolgáltatónak meghosszabbították a szerződését, és ezzel nemhogy a bevételeket maximalizáljuk, hanem a jövőt tekintve is bevételi oldalról, meggyőződésem, hátrányos helyzetbe hozta az Országos Rádió és Televízió Testületet ezzel a döntéssel.
Amiért, álláspontom szerint a súlyos jogsértés miatt, az ORTT beszámolója nem volt elfogadható, úgy gondolom, a költségvetési beszámoló sorsának ugyanennek kell lenni, mert ugyanerről az évről van szó. Azt gondolom, a tartalmi kérdések fölött nem mehetünk el úgy, hogy egy ilyen költségvetési helyzetben ne vizsgálnánk azt, hogy a törvényi célkitűzésnek, az ORTT működésének megfelelően alakultak-e a költségvetések még abban az esetben is, ha nyugodtan megállapíthatjuk, hogy költségvetési, számviteli szempontból ez a költségvetési beterjesztés elfogadható.
De itt a kulturális bizottságnak nem ez a feladata, hanem az, hogy nézze meg azokat a tartalmi kérdéseket, belső mozgásokat, amiket a számok tükröznek. Azt gondolom, az általam kiemelt, de nyilván nem teljes körű kifogások, amelyeket a kiadási többlet, szerkezet, üzemben tartási díj, pályázatok és a Stratégiai Intézet működésével kapcsolatban mondtam, elegendő ahhoz, hogy a kulturális bizottság azt az álláspontot alakítsa ki: tartalmi szempontból nem elfogadható.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A szokásoknak megfelelően most a jelen lévő negyedik párt képviseletében megszólalok, utána természetesen, ha vannak még további jelentkezők.
Tegnap a költségvetési bizottság ülésén tárgyalták az ORTT tavalyi évről szóló szöveges beszámolóját. Ott is elmondtam, hogy én ezt a műfajt - amiről itt most szó esik - szerencsésnek tartom, tehát hogy a számszaki beszámoló és a tartalmi beszámoló külön válik. Ez tudomásom szerint az egyetlen ilyen beszámolótípus a parlament előtt. Egyébként mindenhol a számszaki beszámoló és annak a szöveges része - mint az állami költségvetésnél - egybeesik. Mint a mi bizottságunk múltkori vitájából is kitetszik, ha egy minisztérium ügyvitelét komoly kifogások érik az Állami Számvevőszék részéről, az összekeveredik a kultúrpolitika vagy gazdaságpolitika kritikájával a bizottsági vitában.
Szerencsésnek tartom, hogy külön tudunk szavazni - formálisan is - az ORTT esetében arról, hogy a most előttünk lévő zárszámadás technikai értelemben megfelel-e. Az előttem szóló képviselő úr megjegyzései a zárszámadás nemcsak technikai, hanem tartalmi részeit is érintették. Itt csak jelezni akarom, hogy értem. Mégis szerencsésnek tartom, hogy ettől függetlenül tudjuk az ORTT érdemi tevékenységét is vizsgálni. Én tehát annyiban előnyét látom a dolognak, hogy a kétfajta beszámolóról lehet külön is - és nem feltétlenül ugyanolyan módon - szavazni.
Ami a most előttünk lévő zárszámadást illeti - és ezt az előttem szóló Lukács képviselő úrnak is jelzem -, két bizottság illetékes a két beszámoló ügyében. Nekünk, a kulturális bizottságnak a szöveges beszámoló ügyében kell parlamenti előterjesztést készítenünk, a költségvetési bizottságnak pedig a most előttünk lévő ügyben. Ezért az összhangot, hogy egyszerre tárgyaljuk a két beszámolót, meg lehetne oldani, de nem érzem feltétlenül szükségesnek. Két külön előterjesztés kerül a parlament elé.
Ami a konkrét ügyeket illeti. Jól ismerjük egymás álláspontját, ha nem is feltétlenül személyesen, de a pártok álláspontját ebben az ügyben. Az ORTT annak idején pártdelegáltaktól vagy pártállástól függetlenül döntött a Sláger Rádió és társai befizetésének csökkentése ügyében, tehát ez nem politikai értelemben megosztott döntés volt. A következményeket a mindenkori kormánypártok kezelik kényszerűen. Jánosi alelnök úr is jelezte, hogy ha nem hoz valamilyen döntést a parlament az ORTT költségvetésének működőképessé tétele érdekében, akkor egy - alkotmányossági szempontból - fontos intézmény működőképességét veszélyezteti.
Abban az ügyben nem akarok állást foglalni - mert nem tisztem -, hogy lehet-e egyszerű többséggel egy kétharmados törvény részkérdésében dönteni vagy nem. De ha vita tárgya, akkor az is érdekes kérdés lenne, hogy vajon mi a nagyobb "vétség": az ORTT működőképességét nem biztosítani, vagy pedig ezt az átcsoportosítást jóváhagyni?
Az ORTT tett javaslatot - és ez a javaslat szerepelt a kulturális bizottság előző ciklusbeli egyik ülésén - a probléma megoldására. Ez ügyben sem volt konszenzus a politikai oldalak között. A készülékhasználati díj elosztása más százalékos megosztással is elképzelhető, mint ahogy az most működik. Tegyük hozzá: nemcsak az ORTT érintett ebben az ügyben, tehát minimális százalékos emeléssel, amiből az ORTT kaphatna, megoldható lenne ez a költségvetési probléma kétharmados törvény évről évre való érintése nélkül. De legalább ekkora - vagy még nagyobb - probléma a készülékhasználati díj megosztásánál, hogy reális-e a három közszolgálati médium közötti megosztási arány. Ebben nyilván elsősorban politikai - de nemcsak politikai okok - miatt a parlamenti pártok nem tudtak egyetérteni, és szerintem ma sem tudnának egyetérteni.
Marad az a megoldás, hogy az ORTT egészének költségvetésén belül ezt a valóban mindenki által rossznak tartott megoldást választjuk, hogy a Műsorszolgáltatási Alap terhére gazdálkodik az ORTT, aminek a hátrányait - aki ismeri a körülményeket - pontosan tudjuk, és nehéz ezt jónak nevezni.
Ismerve azt, hogy a zárszámadás elleni legfőbb kifogás ez, ebben az ügyben pedig az ORTT csak végrehajtó, hiszen az "eredendő bűn" a parlamenti döntés - ha ezt bűnnek lehet tekinteni -, és az eredendő bűnt a parlament már többször elkövette, amikor ilyen típusú költségvetést hagyott jóvá. Én a zárszámadást elfogadom a magam nevében, általános vitára alkalmasnak találom, azzal együtt, hogy természetesen minden megoldás érdekel, amiben egyet tudunk érteni.
Még annyit az elhangzott megjegyzésekre: elénk kerül majd a közeljövőben az ORTT jövő évi költségvetési terve. Amit Tellér képviselő úr jelzett, szerintem akkor vethető fel. Az ORTT augusztus 31-ei határidővel a törvényeknek megfelelően benyújtotta a maga tervezetét és megküldte, csak a költségvetési bizottság még nem készítette el a maga ehhez kapcsolódó indítványát. Ebben az ORTT számol a digitális platformok most ismert lehetőségeinek pályáztatásával, most ne menjünk bele ennek vitatásába.
Még annyit tennék hozzá: elvben tudható, hogy a kormány foglalkozik a digitális átállás szabályozásával. Az előző ciklus utolsó hónapjaiban egy digitális átállásról szóló tervezet volt a parlament előtt, a tervezet viszonylag késői fázisban akadt el a parlamentben. Most a digitális átállásról szóló elvek a Miniszterelnök Hivatal honlapján hozzáférhetőek. Én azt gondolom, hogy az ORTT ehhez kapcsolódó költségvetési lehetőségeiről más alkalommal tárgyaljunk. Úgy ítélem meg, hogy ez az ügy a 2005-ös évet közvetlenül semmiképpen sem érinti.
Gyimesi képviselő úré a szó!
DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Én is köszöntöm az ORTT jelen lévő vezetőit. Rövid leszek, mert az előttem szólók többé-kevésbé kimerítették a témát. Természetesen Tellér Gyula és Lukács Tamás álláspontjával értek egyet. Jánosi Györggyel is annyiban, hogy nem a médiatörvénynek megfelelően folyik a működés, de a végkövetkeztetésével semmiképpen nem tudok egyetérteni. Úgy gondolom, jogellenes dolgokat képviselni akkor sem szabad - a kulturális bizottságban különösen nem, etikai alapon sem.
Mint ahogy elnök úr is elismerte a bevezetőjében, az előirányzat-módosítás szabadon való csoportosítgatása semmiképpen nem megfelelő és helyes gyakorlat. Ezen mindenképpen változtatni kell, hiszen az aránymódosítási lehetőség ad absurdum még a döntéshozó szándékával is ellentétes végeredményeket hozhat.
Két rövid kérdésem lenne az anyaggal kapcsolatban. Az egyiket csak példaként említem és az átcsoportosítások mértékére - bár a dolog jellege nyilvánvalóan nem kiszámítható -, de az, hogy a kötbér mértéke mind kiadási, mind bevételi oldalon több mint harmincszorosa az előirányzatnak, az úgy gondolom, magyarázatra szorul. Mint ahogy nagyon érdekelne engem az is, hogy a műsorszolgáltatási díjak tekintetében - ahol a teljesítés alig haladja meg az ötven százalékot - legalább tendenciájában hogyan alakul a jelentősen tartozó műsorszolgáltatók kötelességének teljesítése? Javul, romlik, mi van vele? Úgy érzem, magyarázatra szorul a számadatok alapján.
Összességében úgy gondolom, hogy ilyen formájában - függetlenül attól, hogy ezt a végrehajtó ORTT testülete nyilván a törvény adta lehetőségeket kihasználva - nem elfogadható.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bókay képviselő úr!
BÓKAY ENDRE (Fidesz): Elnök úr, köszönöm a szót. Egyetértek azzal a felvetéssel, amit ön az előző hozzászólásában elmondott, hogy két külön dologról kell beszélnünk: egyrészt a költségvetésről, másrészt azokról a tartalmi, megvalósult programokról, amelyekről egyszer korábban már beszéltünk. Bár a kettő egymást biztos, hogy meghatározza, hiszen amire van pénz, azt tudja megvalósítani az ORTT is.
A mostani napirendi pontunk viszont a költségvetésről szól. Az ÁSZ-jelentés ezt a költségvetést elfogadja, maradéktalannak, jónak tartja, tehát nem érzem annak a súlyát, most miért utasítanánk el, hiszen csak költségvetésről beszélünk. De értem azt az ellentmondást is, hogy tulajdonképpen a médiatörvény kétharmados törvény, amit felülírunk ezzel a költségvetési eljárással.
A megoldás maga a törvény átírása, a kétharmados törvény megváltoztatása lenne. Nem értek egyet Lukács képviselőtársam előző megjegyzésével, hogy feleslegesek ezek az összegek, amelyeket a médiatörvény megfogalmazására, illetve egy új médiatörvény előterjesztésére készítenek. Ha ezek feleslegesek, akkor önmagában ellentmondunk annak a felvetésnek, hogy ha egy nem jó kétharmados törvény él '96 óta - és azt hiszem, ebben van csak közmegegyezés közöttünk, hogy ez a törvény alkalmatlan arra, hogy az új feltételeknek megfeleljen -, akkor miért mondjuk azt, hogy feleslegesek ezek. Lehet, hogy inkább valami módon fel kellene gyorsítani a médiatörvény kidolgozását, mert tudomásom szerint most ősszel a bizottság elé fog kerülni egy kidolgozott változat. Rajtunk múlik, hogy ebből mit fogadunk el. Erre mindenképpen rendkívül nagy szükségünk lenne.
A másik dolog, amivel kapcsolatban még szeretnék beszélni. A kérdésem tulajdonképpen az lenne az előterjesztőkhöz - mert tudom, hogy dolgoznak ezen a törvényen -, ezekre ad-e valamilyen választ a kidolgozandó médiatörvény? Lesz-e valami más megoldás, ami esetleg elkerüli ezeket az anomáliákat. Ugyanakkor ahhoz a tartalmi megjegyzéshez, amit önök is tettek, én is azzal szeretnék hozzájárulni: szívesen hallgatnék vagy vállalnék olyan vitákat itt a bizottság keretei között, amelyek a máról szólnak. Tehát olyan aktuális kérdésekről, amelyek kint az utcán zajlanak, és nagyon élesen vetődnek fel a mai mindennapokban a közszolgálatiság és egyebek kapcsán. Napi kérdéssé vált, hogy hogyan működik a médiaszolgáltatásunk, az a rendszer, amit többé-kevésbé közvetett formában irányít a költségvetésen keresztül az Országgyűlés. Ezekről mindenképpen aktuálisnak tartanék itt fórumokat, megbeszéléseket szervezni.
Ennek aktualitást adhat az is, hogy a Közszolgálati Televíziós Kerekasztal 2006. június 26-án megalakult, és nemrégiben, október 5-én tartott ülést, itt vetették fel, hogy a közszolgálati civil szolgáltatás, műsorszolgáltatás, illetve ennek finanszírozása közpénzekből hogyan zajlik, milyen hiányosságai vannak. Véleményem szerint ez egy nagyon civil kezdeményezés. Ezt érdemes lenne nekünk beemelni a saját működésünkbe. Máris azt tudnám mondani, jó néhány olyan felvetett kérdésre, ami itt elhangzott, hogy bizonyos pénzeket mire fordítanak, hogyan csoportosítanak át, illetve a szükségletek mit váltanak ki, milyen döntéseket igényelnek az ORTT-től. Ezekből a jegyzőkönyvekből elég jól tudnánk a mindennapi élet gondjait, és valószínűleg megoldási javaslatot is tudnánk tenni rá.
Zárszóként azt mondanám el: a magam részéről támogatom a költségvetés zárszámadásának elfogadását elsősorban azzal a megokolással is, hogy semmiféle visszásságot nem talált az Állami Számvevőszék és a szükséges ellenőrzések, másodsorban a dilemma ezen kívül van, hogy a kétharmados törvény intézkedéseinek bizonyos értelemben ellentmondanak. Ezt nem az ORTT fogja megoldani. Ezt vagy mi oldjuk meg a parlament keretei között, vagy marad hosszú éveken keresztül. Ahogy elnézem, ez öt-hat éve így van, igazából nem zavart másokat sem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Bókay képviselő úr nagy részére kitért annak, amit mondani akartam. Utánanéztem annak, hogy a médiatörvény tíz éve alatt - betöltötte már a tizedik születésnapját is a törvény - hányszor került napirendre az, hogy új törvény kellene. Ugyanennek a bizottságnak korábbi jegyzőkönyveiből kiderült, hogy nemcsak a nyilvánosság előtt, a sajtóban, itt is elhangzott, hogy az ORTT nagyobb szerepet vállalhatna, hiszen ők használják, ők látják leginkább a mindennapok gyakorlatában működésének a nehézségeit. Nagyobb szerepet vállalhatna a korrigálásában vagy akár új médiatörvény kidolgozásában.
Úgy éreztem egy kicsit, hogy a "kis nyúl és a sapka" esete forog fenn: az is baj volt korábban, hogy nem készített ilyen javaslatot, ma pedig az a baj, hogy foglalkozik vele. Én csatlakozom Bókay képviselő úrhoz ebben a vonatkozásban, és én is támogatom a javaslat elfogadását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs további hozzászólás, elnök úrnak adom meg a szót, ha reagálni kíván!
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr.
Talán a legfontosabbal kezdem: az ORTT miért foglalkozik az új médiatörvénnyel? Több ezer jogeset, több ezer bírói joggyakorlat, jogalkalmazói gyakorlat birtokában ma kizárólag az Országos Rádió és Televízió Testület van. Azt gondolom, van tudás a házban, felkészült szakembereink vannak, kiváló szakértőket foglalkoztattunk ebben a kérdéskörben. Ezt a felhalmozott tudást, tapasztalatot, bírói joggyakorlatot, jogeseteket, jogalkalmazói gyakorlatot vétek volna kidobni az ablakon. A legreálisabb, szakmai oldalról megközelített médiatörvény-tervezetet ebben a házban ettől a csapattól lehet várni. Feladatunk is a médiatörvény módosítására felhívni a parlamentet, a törvény több helyen megemlíti az erre vonatkozó kötelezettségünket. Tényleg itt a bizottsági ülésen is többször fölmerült korábban, hogy az ORTT vállalhatna egy kicsit nagyobb szerepet ebben a kérdéskörben.
Abba a témába nem akarok belemenni, hogy az ORTT súlyos jogsértést követett el, amikor meghosszabbította a két kereskedelmi televízió műsorszolgáltatási szerződését. Ezzel nem értek egyet. Ebben a házban, ebben a teremben többször, hosszú időn keresztül vitattuk ezt a kérdést. Az ORTT álláspontja ebben a kérdésben nem változott.
Ami a 2007. évi költségvetést illeti, Tellér képviselő úr. Tényleg számolunk vele. Amikor napirendre kerül, nagyon szívesen tájékoztatom a bizottság tagjait. Van egy 70 százalékos multiplex ma Magyarországon leegyeztetve a nemzetközi koordinációban, van 50 százalék és egy 30. Ha optimista lennék, mondanám, hogy módosul a törvény, jövőre minden rendben lesz, és utat nyitunk annak, hogy elkezdődik a digitalizáció és digitális bevételekkel számolunk. Ha a kormánytervezetet nézem, 2007-re már pályáztatási tevékenység is szerepel a 2012-esben.
A két kereskedelmi televízió frekvenciakészlete. Ha nem hosszabbítottuk volna meg a két kereskedelmi televízió szerződését, meg kellett volna pályáztatni ezt a frekvenciakészletet. Körülbelül napjainkban bírálnánk el a pályázatokat és döntenénk a frekvenciakészletek sorsáról. Sem az adási, sem a vételi oldalon senki nincs felkészülve a digitális átállásra. Senkinek nincs setupboxa az országban, lehet, hogy néhány embernek van, de gyakorlatilag, 99,99 százalék a vételi oldalon nem rendelkezik, az adásoldal bizonytalan, lehetetlen ma. Gyakorlatilag ezt a frekvenciakészletet osztatnánk ki valaki másoknak. Nem biztos, hogy igaz az az álláspont, hogy ezzel a hosszabbítással akár a digitalizáció kérdésében bármiféle hátrányt szenvedne Magyarország.
Sokáig hallottam - sajtóban és mindenütt -, hogy hátrányos helyzetbe hozta az ORTT a Genfi Értekezleten tárgyalókat, mert meghosszabbította a két kereskedelmi televízió szerződését. Kiváló eredménnyel zárult a Genfi Értekezlet, álmaink legjobb eredményével, olyan multiplex-számot kapott Magyarország... Azt gondoltuk, azzal a tanáccsal eresztjük el a kormány képviselőit, hogy jó lenne ezt megcélozni és elérni. Maximálisan azt érték el! Semmi köze nem volt ehhez a két kereskedelmi tévé szerződéshosszabbításának. Nem volt köze a szabályozottság jelenlegi állapotának. Nagyon eredményesen és jól zárta Magyarország ezt a Genfi Távközlési Értekezletet.
Lukács képviselő úr néhány konkrét kérdést felvetett. A pályázati díj eltérése, áthúzódó tételek. Abban az időszakban, amikor készül a költségvetés, becslés, tapasztalatok alapján készül ez. A pályázati díjaknál, amikor készül a költségvetés, a törvény szellemének és betűjének megfelelően - most eltekintek attól, hogy az átcsoportosítás nem a törvény szellemének és betűjének megfelelően - összeáll az a fajta technikai költségvetés, ami önök elé tárul, és később kibontja az Országos Rádió és Televízió Testület. Január tájékán, amikor önök jóváhagyják a parlamentben, készül egy részletes pályázati terv. Elhatározzuk, hogy milyen pályázatokat készítünk ezekből a forrásokból, milyen célokat tűzünk ki magunk elé. Nem tudjuk nagyon pontosan megbecsülni, hogy a pályázók körét hogyan fogja megmozgatni ez a világ, hány pályázó lesz, mennyi lesz abból a pályázatból az eredményes és az eredménytelen, kinek mennyit kell abból visszautalni, mennyi nyúlik át egyik évről a másikra. Ezek bizony becslésszintű információk kétség kívül. Nem lehet ennél jobb megközelítéssel ebben a témakörben megállapítani ezt. Nem tartom olyan kardinálisnak kérdésnek, mert óriási tételek, néhány tíz millióról van szó.
A műsorszolgáltatásidíj-tartozás vonatkozásában. Szokatlanul hosszú anyagot tártunk a bizottság elé. Nyilvánvalóan ez az anyag nem tartalmazhat mindenre választ. Értem a kérdést és jogosnak tartom, hogy adjunk számot a tartozások helyzetéről. Azt gondolom, ma a műsorszolgáltatók jelentős köre - a szerződéssel rendelkezők, a földi frekvencián működők és ide teszem még a kábelen működőket is - viszonylag stabilan tudja fizetni a műsorszolgáltatási díját. Van egy pár száz milliós tartozásállomány, de ez mobil. Ma egyik szorul meg, holnap a másik, változik, fizetik, megállapodásokat kötnek, részletfizetéseket adunk. Segítjük a műsorszolgáltatót, hogy maradjon a piacon. Ez az állomány tehát stabil.
Van viszont egy másik szektor, a műholdas műsorszolgáltatás. Főleg nem is a mostani hanem egy korábbi időszak tartozási halmozódtak föl. Biztosíthatom önöket és ezt a legjobb szívvel mondom el önöknek, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel - ami jogi eszköz a birtokunkban van - rendszeresen, állandóan, átfogóan és következetesen hajtjuk be és szedjük be a bevételeinket. Rendszeresen foglalkozik vele a Testület, a Számvevőszék is vizsgálta. Abban a pillanatban minden rendelkezésünkre álló jogi eszközt bevetünk. Évekig tartanak ugyan ezek a perek. Meg is nyerjük, általában az a tapasztalat, mire megnyerjük, általában kiüresedett a cég, pénz nincs. A tartozások listáján az F kategóriában vagyunk, mindenki megelőz minket. Minden rendelkezésre álló jogi eszközt kihasználunk.
Az üzemben tartási díj változása technikai dolog. Amikor tervezzük a költségvetést, ugyanebben az időszakban - mint ahogy most is - foglalkozik az állami költségvetéssel a parlament. Mi egy hónappal előbb nyújtjuk be, mint az állami költségvetés benyújtásra kerül, kivéve a választási évet. Amikor megkapjuk az információt, hogy üzemben tartási díj átvállalása címén mennyivel számol az éppen aktuális költségvetés, azt mi betervezzük, benyújtjuk a parlament elé, elfogadja a parlament, és akkor jön a központi költségvetés, amiben ez a szám megváltozik. Ez van keresztülvezetve ezen a költségvetésen. Ez a 35 millió forráselvonás azt jelenti, hogy a működésre szánt pénzek egy százaléka az üzemben tartási díj pótlásából származik. Ha megváltozik az üzemben tartási díj a központi költségvetésben, csökkenés esetén forráskivonás következik. Ebben az évben ez történt, de szerintem az idei évről szóló beszámoló is ugyanezt a problémát fogja tartalmazni, technikai okok miatt.
Az Alkalmazott Kommunikáció-tudományi Intézet működése. Azt gondolom, egy ilyen szervezetnek, aki egy ágazat fölött áll és "hatóságolja" az ágazatot, egyedüliként próbálja ezt a piacot valamilyen módon kezelni és a médiatörvény előírásait betartatni, bizony szüksége van arra, hogy a nemzetközi trendek, események, a hazai szabályozás gondjaival és a hazai piaccal is átfogóan próbáljon foglalkozni. Az a fajta tevékenység, amit a köztisztviselői állomány el tud látni ebben a "gyárban", ami működik ma a hivatalban, ebbe a gyárba ez a tevékenység nem illik bele, nem koherens vele. Akkor döntött úgy a Testület, hogy létrehozza a Műsorszolgáltatási Alap szervezetén belül - ez nem önálló költségvetési szervezet - hét-nyolc főből álló szervezeti egységét, az Alkalmazott Kommunikáció-tudományi Intézetet. Van egy kiemelt szervezeti egység, ami a stratégiai nemzetközi folyamatokkal és minden más kutatási tevékenység szervezésével foglalkozik, kiemelve a napi köztisztviselői ügyek megoldásával foglalkozó emberek közül.
A kötbér harmincszorosa az előirányzatnak. Sok minden befolyásolja a kötbér összegét. Ebben az évben több száz milliós kötbért róttunk ki a két kereskedelmi televízióval szemben. A mai napig is per alatt áll a dolog. Nem lehet ezeket előre pontosan előírni. Vannak tapasztalatok. Vannak kiugró évek, amikor valamilyen jogsértés miatt a két kereskedelmi tévére 2-300 millió forintot kiróttunk.
A kötbértartozások hogy folynak be? Bírósági gyakorlat! Minden kötbért, bírságot megállapító határozatunkat a műsorszolgáltatók szinte száz százaléka megtámadja. Évekig folynak a perek. A táblák belépésével ezek a perek lerövidültek, ma már nem tartanak négy évig, körülbelül a második évben jogerős döntés várható a bíróságoktól. Ezek a bírósági döntések befolyásolják, hogy mikor válik jogerőssé, beszedhetővé. Volt olyan esemény a múlt évben, amikor olyan összegű kötbér behajtására nyílott mód, ami korábban egy kirívó cselekmény folytán kirovásra került.
A műsorszolgáltatási díj tervezése és a ténylegesek közötti eltérések oka szintén a tartozások helyzetére és a perek lezárására vezethető vissza. Volt olyan műsorszolgáltató, akivel perben és haragban álltunk a díj fizetése vagy nem fizetése kapcsán. Vitatta egyáltalán a díj jogalapját, évekig nem teljesített a műsorszolgáltató, majd megnyertük a pert, részben vagy egészben le kellett írni, hogy valami mégiscsak befolyt. Ezek mindig több eljárásjogi cselekmény befejezésétől, határidejétől, jogerőre emelkedéstől és sok mindentől függenek.
Ad-e valamit az új törvénytervezet ezeknek az alapvető problémáknak a megoldására? Igen. Amikor jeleztem, hogy a rendelkezésre álló tapasztalatok felhasználásával is próbáljuk a törvénytervezetet valamilyen módon olyan szintre és helyzetbe hozni, hogy komplex módon egy új világ, másfajta megoldások legyenek, vagy az éppen aktuális, itt tárgyalt problémák megoldást nyerjenek. Igen, van javaslat ezeknek a problémáknak a megoldására. Nem vesztettem el abbéli hitemet, hogy a parlament fog vele foglalkozni. Reálisan látjuk mi is a helyzetet, ugyanakkor arra biztatnám önöket, hogy rendezni kell ezt a kérdést. Egyik oldal - mikor ki van kormányon - a másikkal. Egyet nem lehet megengedni: hogy ágazatot ne tudjunk olyan helyzetbe hozni, hogy korszerűen, az európai piac részeseként versenyfeltételekkel, azonos feltételekkel, korrektül, normális működés szabályai legyenek. Ez - nem mondok jelzőt - nem európai megoldás, mégis kimondom.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök úr részletesen válaszolt a felvetésekre. Két kérdést szeretnék csak érinteni. Tellér képviselő úr a Műsorszolgáltatási Alapból történő átcsoportosítással kapcsolatban tett egy megjegyzést, hogy a korábbi kormány jogi konfliktus überelésével akarta megoldani a problémát. Igen, a korábbi kormányok! Jánosi képviselő úr utalt arra, hogy mikor indult el a folyamat. Én erre azt mondom - a költségvetési bizottságban is nagy vita volt erről -, hogy az ORTT magatartását ne minősítsük jogellenesnek! Azt lehet vitatni, hogy kétharmados törvénnyel lehet vagy nem lehet ilyen rendelkezést hozni. De ők egy kihirdetett törvényt hajtottak végre, ezért Gyimesi képviselő úrnak az a megjegyzése, hogy ez jogellenes cselekedet, az ORTT szempontjából nem áll meg.
A másik, amit szeretnék szóba hozni, a médiatörvény-gyártás. A 2007-es költségvetés kapcsán el lehet dönteni az Országgyűlésnek, hogy erre a célra ad pénzt, mennyi pénzt ad, mert nyilván be tudja határolni az ORTT költségvetését ebből a szempontból. Különösen az albizottság ülésén világossá vált számomra az, hogy az ORTT által kidolgozott médiatörvény-javaslatnak a kezelése nincs kitalálva, megoldva. Érdemes lenne a kulturális bizottságnak azon gondolkodni, hogy ennek az ORTT-s médiatörvény-javaslatnak a befogadását hogyan oldja meg, és hogyan visszük tovább, hogy abból reményeink szerint legyen egy parlamenti elfogadás.
Ma gyakorlatilag igazából nincsen felelőse annak, hogy ebből a kidolgozott törvényjavaslatból legyen valamikor törvény. Ha lenne politikai szándék, még akkor sincs kitalálva a mechanizmus. Emlékszünk a '95-ös időszakra, amikor elég sajátságosan alakult a médiatörvény előkészítése, de alakult valahogy. Megvolt az az intézményes feltétele, hogy formálódott az elgondolás. Most ez nagyon fontos lenne, hogy ezt megtalálja. Megítélésem szerint a kulturális bizottság az, aki a leginkább képes lehet arra, hogy ezt megpróbálja kezelni.
Miután az átcsoportosítással kapcsolatban nem a jelenlegi kormány tevékenységét kell megítélni, hanem azt, hogy az ORTT törvény szerint járt-e el - és ez szerintem megállja a helyét -, én tisztelettel kérem, hogy támogassák az ellenzéki képviselők ezt az ORTT-s zárszámadási törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen a válaszokat. Lukács képviselő úr kezét láttam először, utána Tellér képviselő úrét! Parancsoljon!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Elnök úrnak köszönöm azokat a válaszokat, amelyek számomra, feltett kérdéseimre elfogadhatók vagy korrektek. Továbbra is vannak azonban olyan válaszok, amelyek nem elfogadhatók. Ha már ezt a jogalkotási kérdést körbejárjuk, hadd mondjam, hogy [himeuen ..... perentis]. Azt gondolom, a demokratikus működési rendben a hatalmi ágak szétválasztásával megvannak a jogalkotó szervek, a végrehajtó szervek. Ha valahol ezek keverednek, akkor demokratikus alapelvek sérülhetnek. Ha az ORTT készít vagy készíttet törvényt, akkor félek az ajándékot hozóktól is, mert vélem, hogy netán a megrendelés arra irányul, hogy az ORTT jelenlegi pozícióját tovább erősítse, és nem biztos, hogy kívánatos irányba viszi el. Nem biztos, hogy jó dolog. Én nem azt vitatom, azt gondolom, normális, tisztességes, demokratikus ember azokat a tapasztalatokat, amelyek adott esetben az ORTT-nél találhatók, számunkra is hozzáférhetők lehetnek, egy jogalkotó számára mindenképpen hozzáférhető. Ezeket nyilvánvaló, hogy fel kell használni.
A kérdés nem erről szól, hanem - ahogy képviselőtársam az előbb jelezte - hogy ez hogyan került be ide. Ha a költségvetésről tárgyalunk, akkor konkrétan fel kell tennem a kérdést, mert azok a belső munkatársak, akik az ORTT-vel munkaviszonyban állnak, és adott esetben ezzel foglalkoznak, az a költségvetésben nem jelenik meg. Helyes, foglalkozik vele! Milyen külső megbízásokkal mennyit fizetett ki az ORTT olyan törvényekért, ami soha még lehetőségként sem merült fel, hogy a jogalkotók elé kerüljön.
Az a kérdés, hogy egy ilyen költségvetési helyzetben a tisztességes és ésszerű gazdálkodásba beletartoznak-e olyan megrendelések, amelyeknek nincs célja, és nem is alapvető feladata. A következő költségvetési évben még jobban át kell gondolni, hogy mire lesznek kiadások és mire nem lesznek. Ugyanez vonatkozik a Stratégiai Kutatóintézetre, ezt is valamifajta eredményességgel kellene... Az, hogy kiszervezték oda ezt a hat-hét embert... Akkor megint egy konkrét szám kellene, hogy a köztisztviselői szféra vagy a versenyszféra béreivel arányos, amit az ORTT kifizetett ennek az intézetnek. Ha költségvetési kérdésekről tárgyalunk!
Azt gondolom, kicsit talán félrevisz minket ez a vita. Megmondom őszintén, amikor először olvastam ezt az anyagot, arra gondoltam, hogy a KDNP álláspontja legyen az: miután nem rendelkeztünk képviselőcsoporttal ezen időszakban, nem volt beleszólásunk ebbe, ezért tartózkodunk ebben a kérdésben. De átolvasva az anyagot, azt gondolom, ezekre a kérdésekre - megnyugtató válasz hiányában - továbbra is változatlanul fenntartom az álláspontomat, azzal együtt, hogy ami válaszokat elnök úr adott, számomra egy-két kérdésben korrekt és elfogadható a válasz. Azt gondolom, az a helyes, ha kérdezek, és megpróbálok az anyagból valamifajta választ kapni. Különben el lehetne intézni öt perc alatt, bevételi és kiadási főösszegekkel semmi gond és szavazzuk meg! Azt gondolom, a kulturális bizottságnak nem ez a feladata.
ELNÖK: Elnézést, hogy bizottsági elnökként itt megjegyzést teszek. Van az ilyenfajta ügyeknek történetük, ezt néhány szóban érdemes elmondani. Ez nem történeti, hanem más típusú ténybeli kérdés, hogy az ORTT kötelessége jogszabály-módosításokra javaslatot tenni. Természetesen ebbe beleértendő a médiatörvény is. Ez az egyik megjegyzésem.
A másik megjegyzésem: ha a képviselők kívánságait útmutatásnak tekintenénk, akkor nehéz helyzetbe kerülne az ORTT, mert tegnap a költségvetési bizottság ülésén az egyik ellenzéki képviselő eléggé éles hangon azt fogalmazta meg, hogy - az ORTT minden éves beszámolójában a médiatörvény problémáit idehozva - miért nem csinálnak már valamit a médiatörvény ügyében. Egyszerre ennek a két kívánságnak nehéz lenne megfelelni. (Derültség.)
Harmadrészt meg azt jegyezném meg, hogy az ORTT képviselői itt a bizottsági ülésen máskor is elmondták, amit most elmondtak, hogy technikai értelemben tesznek le egy javaslatot, és nem a szó parlamentáris értelmében előterjesztenek egy törvénytervezetet. A kulturális bizottság - vagy ha a parlament máshogy dönt, másnak az - asztalán itt lesz a törvénytervezet, és annak rendje s módja szerint a parlamenti képviselő ezzel azt tesznek, amit akarnak. Ki-ki ismeretei meg alkata szerint lehet optimista vagy kevésbé optimista abban az ügyben, hogy bármilyen tervezet, média-törvénytervezet ügyében lehet-e politikai konszenzus ma a parlamentben. Szerintem ez ügyben szemrehányást tenni az ORTT-nek nem lehet. Ettől független kérdés - és ebben nyilván ki-ki ízlése meg véleménye szerint alakíthatja ki a maga álláspontját -, hogy a média-törvényjavaslat elkészítésére fordított pénzt soknak, kevésnek, helyesnek tartja-e, de ez egy másik kérdés.
Azért voltam kénytelen ezt elmondani, mert az előző ciklus bizottsági ülésén is sokszor előkerült ez az ügy. Akik folyamatosan itt ültek a bizottsági üléseken, ez ügyben tájékozottabbak, mint aki most kezdte a tevékenységét ebben a bizottságban.
Tellér képviselő úré a szó!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Röviden szeretnék reagálni Pető elnök úrnak arra a megjegyzésére, vajon jó-e, hogy az ORTT költségvetési beszámolója és a tevékenységi beszámolója, illetve ezek tárgyalása elszakadt egymástól. Én inkább a fordított állásponton vagyok, ugyanakkor annak a véleményemnek adok kifejezést, hogy ezt érdemes volna megvitatni. Ez bonyolultabb kérdés, mintsem első véleményre megnyugtató álláspontra tudnánk jutni. Nyilvánvaló, hogy a tevékenység és a rendelkezésre álló pénzügyi keretek között bonyolult összefüggések vannak, és hátha ezek a bonyolult összefüggések véleményünk kialakításához pozitívan hozzá tudnának járulni, akár a tevékenységi beszámoló, akár a költségvetési beszámoló megítélése tekintetében.
Ami a kereskedelmi televíziók szerződéshosszabbítását illeti, ott nekem volna még megjegyzésem, de nem gondolom, hogy most itt ebbe a vitába bele kellene mennünk, hiszen egyszer már folytattunk vitát ezekről a kérdésekről. Másrészt egyáltalán nem zárható ki - sőt valószínűsíthető -, hogy még lesz olyan alkalmunk, amikor ez kifejezetten napirenden fog szerepelni.
A törvénnyel kapcsolatban én árnyaltabb állásfoglalást alakítok ki magamnak. Miután a médiatörvény az ORTT-t kimondottan felhatalmazza, hogy jogszabály-javaslatokat tegyen az éves beszámolójában, tehát az önmagában rendjénvaló, hogy a médiatörvénnyel foglalkozik az ORTT. Olyan mértékben foglalkozik vele, amilyen mértékben úgy gondolja, hogy foglalkoznia kell vele. Az viszont meggondolandó, hogy egy önálló törvény megalkotása - ami nyilvánvalóan jelentős költségeket jelent - éppen a jelentős költségeken keresztül belefér-e abba a felhatalmazásba, amit a médiatörvény ad az ORTT-nek. Vagy pedig célszerű volna ennek a jó költségbecslésével külön költségvetési pénzt kérni erre a munkára az ORTT-nek. Miután az a felhatalmazás, ami a törvényben benne van, az valahogyan nem tételezi fel, hogy ez az ORTT rendes tevékenységének a finanszírozásához képes külön finanszírozási forrásokat igényelne. Itt látok - főleg a finanszírozás oldalán - olyan rejtett ütközést, ami a törvényből nem következik direkt módon, csak a gyakorlatból, abból viszont nagyon is.
Ehhez erősen hozzátartozónak vélem, hogy csakugyan a munka egyik része az ORTT-ben folyik, de a munka másik része - a politikai feldolgozás és a politikai elfogadás, ennek az előmunkálatai - már nyilvánvalóan átkerülnek az Országgyűlés hatáskörébe, vagy még esetleg a kettő között valamilyen politikai egyeztetési fórumra. Hogy ez pontosan mi legyen és hogyan legyen, azt nem tudom. De egyetértek azokkal, akik úgy gondolják, a médiatörvény módosítására szükség van - sőt egyesek azt mondják, teljesen új törvény kell. Egyetértek vele, hogy ezen a téren sok olyan probléma halmozódott fel, amire mozdulni kellene.
Ami Keller képviselő úr felszólítását illeti - hogy fogadjuk el ezt a költségvetést -, én úgy gondolom, továbbra sem tudom elfogadni. Annak az alapvető politikai problémának a megoldására ugyanis nem látok külön formát vagy lehetőséget, hogy itt egy jelentős kollízió van a kétharmados médiatörvény és a feles költségvetési törvény, illetve a feles ORTT-költségvetési törvény problémája között. Továbbra sem gondolom, hogy ezt a törvénytervezetet el kell fogadni.
Ha a bizottságnak ajánlást kell tennie, gondolom, két mozzanata lesz, hogy általános vitára alkalmasnak tartja, illetve elfogadásra javasoljuk-e. Általános vitára alkalmasnak tartom, elfogadásra nem javaslom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Mielőtt még a technikai jellegű tájékoztatásra sor kerülne, kérdezem elnök urat, illetve képviselő urat, kívánnak-e reagálni az elhangzottakra. (A megszólítottak ingatják a fejüket.)
Köszönöm szépen. Eljutottunk a szavazásig. Szavazni csak az általános vitára alkalmasságról szavazunk. Itt is a költségvetési bizottság önálló indítványáról, ami lényegében a költségvetési beszámoló általános vitára való alkalmasságáról való szavazást jelenti. De valóban, ahogy képviselő úr mondta, a parlamentben a plenáris ülésen, amikor az előterjesztésről szavazunk, akkor magáról az elfogadásról szavazunk. De az elfogadásról itt formálisan nem szavazunk.
Ha szabad még egy mondatot mondanom. Egyfajta logika szerint ilyenkor arról szavazunk, hogy formai értelemben megfelel-e a követelményeknek az előterjesztés, alkalmas-e arra, hogy akár igennel, akár nemmel szavazzunk majd erről a plenáris ülésen.
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
Szavazás következik. A kérdés az, hogy ki fogadja el a bizottság tagjai közül az ORTT 2005-ös költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz készített költségvetési bizottsági önálló indítvány általános vitára való alkalmasságát? Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz. Aki nemmel szavaz, tehát általános vitára nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Ilyet nem látok. Megkérdezem, ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot.
Köszönjük szépen.
Tisztelt Bizottság! Áttérünk a következő - és egyben utolsó - napirendi pontunk tárgyalására, a 2005-ös költségvetésről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslatra. A módosító indítványok közül egyetlenegy az, ami a bizottság érdeklődési körébe tartozik. Az ajánlási lista szerinti 9., de mielőtt érdemben erről tárgyalnánk, Jánosi alelnök kért szót.
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Csak szeretném bejelenteni, hogy a módosító javaslat megfogalmazójának nevében visszavonjuk ezt a módosító indítványt.
ELNÖK: Ezt tudomásul vesszük, és ezzel sajnálatunkat fejezzük ki a kormány képviselőjének, aki meglehetősen hosszú ideig várt azért, hogy megtudhassa ezt a hírt. Ennek a napirendi pontnak a tárgyalása okafogyottá vált.
Egyebekben Gyimesi képviselő úr kért szót!
DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Mi javasolunk egy olyan határozatot, hogy visszaadva a minisztérium munkatársainak az országos intézmények integrációjára vonatkozó előterjesztést, kértük, hogy kerüljön ismételten elénk ez a dolog. Azt szeretném kérdezni elnök úrtól, hogy ez mikor várható?
ELNÖK: Kimerítő választ tudok adni: nem tudom. (Hangos derültség.) Semmilyen információm nincs arról, hogy hogyan áll az előterjesztés. Az előbb azt a hibát elkövettem, hogy a megtárgyalt ügyben előadót kell állítanunk, egy többségi és egy kisebbségi véleményt a parlamentben képviselni kell. Azt kérném, hogy jelezzék, ki az.
Bókay képviselő úr a többségi vélemény előadója, Cser-Palkovics András a kisebbségi vélemény előadója.
Csak jelzem, hogy jövő héten kedden-szerdán van plenáris ülés. Napirendre kerülnek az ORTT megtárgyalt ügyei, az ORTT szöveges beszámolójához készített bizottsági indítványhoz már megérkezett egy módosító indítvány, ami azt jelenti, hogy ezt a bizottság előtt meg kell tárgyalni. De a módosító indítványok leadási határideje az általános vita vége. Addig nem érdemes bizottsági ülésen a beérkezett módosító indítványt tárgyalni. Azt, hogy kedden vagy szerdán tárgyalja a parlament, még biztosan nem lehet tudni.
Rövidre fogva a dolgot: az a veszély fenyegeti a képviselőtársakat, hogy vagy szerda délután vagy csütörtökön bizottsági ülést kell tartanunk a módosító indítványok a dolgok jelen állása szerint - a parlament ezzel az üggyel foglalkozó apparátusának - terve, hogy a jövő héthez később, a részletes vitát is megtartaná a parlament. Egyelőre nyitott ez az ügy, mindenféle javaslatok előke elképzelhetőek. Elképzelhető az is, hogy kedd este tárgyalja a parlament az ORTT ügyeit, és elképzelhető, hogy egy hét kihagyás lesz az általános és a részletes vita között, akkor nem kell bizottsági ülést tartanunk, mégis kénytelen vagyok jelezni előre, hogy ilyen extrém - mármint a szokásos munkarendhez képest extrém - eset előállhat, hogy valamikor szerdán egy óra magasságában üléseznénk.
Én igyekszem a bizottság érdekeit képviselni, az SZDSZ-t én képviselem a Házbizottságban, és perszonálunióban bizottsági elnökként és frakció-képviselőként képviselem azt, hogy lehetőleg ne kelljen ilyen időben bizottsági ülést tartani. Sok más szempont is van, ezét jeleztem előre. Még egy jelzés! A bizottság működése során először egy európai uniós ügyet - mint azt jeleztem - tárgyalnunk kell. A tervek szerint ezt e hónap 31-én bizottsági ülésünkön meg tudjuk tenni. Az Operaház ügyének napirendre tűzése megtörtént vagy legalábbis a szervezés elkezdődött. November 7-e jeles napján fogunk az Operaház ügyével foglalkozni, ha a dolgok úgy alakulnak, mint ahogy most látni lehet.
Tessék Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Az a kérdésem volna az operaházi meghallgatással kapcsolatban: tud-e a bizottság készíteni vagy készíttetni vitaindító, tájékoztató előzetes iratot, vagy például egy jó sajtógyűjtést, a sajtóban eddig megfogalmazott problémáiról az Operaháznak. Ez nagymértékben javítaná a meghallgatás érdemét.
ELNÖK: Minden ilyen esetben az illetékeseket fölkérik, hogy lehetőleg időben írásos előkészítő anyagot juttassanak el. Ez most is megtörtént, tehát a minisztériumra és az Operaház vezetésére is áll ez, sőt az érdekképviseletekre. Kértük, hogy írásban fejtsék ki előre az álláspontjukat. A sajtó-összeállítást megpróbálhatjuk megkérni a könyvtárból. Előfordult már, hogy csináltak ilyet. Most akkor itt hivatalosan is itt az Országgyűlési Könyvtár képviselője hallotta ezt a kérdést. Szerintem meg tudják tenni, hiszen számítógép áll rendelkezésre. Most már csak az a feladatunk, hogy lehetőleg időben jusson el a képviselőkhöz.
Ha nincs más technikai jellegű megbeszélnivaló, akkor további jó szórakozást kívánok!
A bizottsági ülést bezárom.
(A bizottsági ülés befejezésének időpontja: 11 óra 30 perc)
Pető Iván
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Egriné Ambrus Andrea