KSB-10/2006.
(KSB-10/2006-2010.)
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2006. október 25-én, szerdán, 10.00 órakor
az Országgyűlés Irodaháza 569. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló határozati javaslat (H/982. szám) *
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1065. szám) *
Dr. Vitányi Iván előterjesztése *
Kérdések, hozzászólások *
Hargitai Gábor (OKM) tájékoztatója *
További kérdések, hozzászólások *
Hargitai Gábor (OKM) reflexiói *
Határozathozatal általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
1. Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló határozati javaslat (H/983. szám)
(A Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Előterjesztőként)
2. Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/984. szám)
(A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása) - Nem érkezett módosító indítvány
3. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1065. szám, új/átdolgozott változat a T/1029. szám helyett)
(Tatai-Tóth András, Vitányi Iván és Göndör István (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
4. Egyebek
Elnököl: Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Halász János (Fidesz), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Alföldi Albert (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Fedor Vilmos (MSZP) Alexa Györgynek (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP) megérkezéséig dr. Jánosi Györgynek (MSZP)
Gulyás Dénes (Fidesz) Halász Jánosnak (Fidesz)
Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke
Hargitai Gábor (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke - a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők, Meghívottak és Vendégek! Ahogy Szabad György, az Országgyűlés első elnöke mondta, a magántanácskozmányokat kérjük abbahagyni! Üdvözlök mindenkit. A bizottsági ülést megkezdjük. Mielőtt az érdemi munkához hozzákezdenénk, bemutatom Palkó Katalint, aki az önkormányzati bizottság mellett dolgozik. Miután Fogarasi Ági ma külföldi útja miatt nem tud itt lenni, ő helyettesíti, ha bármiben a parlamenti apparátus segítségére szorulnánk.
A meghívó szerint a mai ülés napirendjére három ügy megtárgyalását javasoltam. Ebből a 2005-ös költségvetési beszámoló kiesik, miután nem érkezett hozzá módosító indítvány, ez a napirendi pont okafogyottá vált. Formálisan nem javasoltam egyebeket, néhány technikai jellegű ügyet, a további üléseket érintő ügyeket kellene megbeszélnünk. Javaslom, hogy bővüljön a napirend "egyebekkel".
Kérdezem a bizottság tagjait, a javasolt napirendet - tehát az ORTT 2005-ös beszámolóját, illetve az MTA-ról szóló törvény módosítását mint napirendi pontot - elfogadják-e? Előtte megkérdezem, hogy van-e észrevétel a napirendhez? (Senki sem jelentkezik.) Úgy tűnik, nincs. Aki a javasolt napirendet elfogadja, az kézfelemeléssel jelezze - ez egyúttal a határozatképesség ellenőrzése is. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság határozatképes, egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.
Megkérem Kovács György urat, az ORTT elnökét, foglaljon helyet az asztalnál. A bizonytalanságot nem tudom, mi okozta. (Kovács György: Nem én vagyok az előterjesztő.) Ha a napirendi pont tárgyalásakor kérdés merül fel, ne a hátsó sorokból kelljen válaszolni. Valóban nem előterjesztő az ORTT. A költségvetési bizottság, amelyik első helyen tárgyalta, nem képviseltette magát, de nem is szükséges.
Egyetlenegy módosító indítvány érkezett a javaslathoz. Képviselőtársak feltehetően át tudták tekinteni a "bonyolult" módosító indítványt. Kérdezem, kíván-e valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Gondolom, senkit nem lep meg, hogy a bizottságban megjelent másik álláspont módosító indítványként jelenik meg.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a módosító indítványt - miszerint az Országgyűlés fogadja el a 2005-ös beszámolót - ki támogatja? Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Kilenc. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Öt. A bizottság többsége a módosító indítványt támogatja. Elnök úr jelenlétével erősítette a szavazatokat, elnézést kérek, nem lehetett tudni, hogy nem lesz kérdés. Köszönjük szépen.
(A napirendi ponthoz érkezett meghívottak távoznak a bizottság üléséről.)
Következő napirendi pontunk az MTA-ról szóló törvénymódosítás. Három képviselő módosító indítványa. Kérdezem, kíván-e az előterjesztők nevében Vitányi Iván szólni?
Dr. Vitányi Iván előterjesztése
DR. VITÁNYI IVÁN (MSZP): Csak két szót. Benne van a javaslatban. Az Akadémia kérte, hogy a közgyűlés határozatképes legyen. Rendkívül nagyszámúnak kellene jelen lenni, ami általában nem szokott biztosított lenni. Nem a jogosultak száma szerint, hanem a jelenlévők száma szerint legyen a kétharmad. (Megérkezik Halász János.)
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, kíván-e valaki hozzászólni?
Lukács képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Azt gondolom, tényleg olyan jogi kérdésről van szó - hogy analógiát mondjak - mint például a társasházi törvénynél. Amikor egy jogalkotói, törvényalkotói szándék azt írja elő, hogy nagyobb garanciát épít a törvénybe, akkor nyilvánvalóan nem véletlenül teszi ezt. Tudom, hogy például a társasházak esetében - ezt gondolom, sokan tapasztalták - a gyakorlati megvalósítás során nagyon komoly kérdéseket vet fel, amikor egy alapító okiratot módosítani kellene.
Hogy az akadémiai törvény esetén indokolt-e feloldani ezt a szigorú szabályt? - én azt gondolom, alapvető szakmai kérdés. Az, hogy most valamilyen megrendelésre idehozunk egy módosító indítványt, nem biztos, hogy ez okos és jó jogalkotási folyamathoz vezetne. Ha arra tudunk érvet hozni, hogy az eredeti akadémiai törvényben miért van előírva az összes tagok száma, jelenleg pedig miért kívánjuk ezt feloldani, ha annak a jogi garanciának látjuk az alkotmányos értelmét és célját, akkor lehet abban a kérdésben állást foglalni. Nem tekintem ezt a módosító indítványt csupán technikai jellegű dolognak. Azt gondolom, ezt felelősséggel végig kellene gondolni, mert ilyen alapon megrendelésre minden jogi szankciót fel lehet oldani vagy enyhíteni lehet.
ELNÖK: Jánosi alelnök úr!
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Jogi szempontból akár egyet is lehetne érteni Lukács Tamás képviselő úrral, hiszen gondolom, valóban nem véletlenül került be egy ilyen szigorú szabály. De az sem véletlen, hogy az Akadémia vezetése ezt kérte. Mindannyian tudjuk, hogy az akadémiai tagság bizonyos életkori következményeket húz maga után. Nem készültem pontosan, de majdnem biztos vagyok abban, hogy az akadémiai tagság, az akadémikusok körében az átlagéletkor jelentősen 60 év fölött van. Sajnos azt is tudjuk, hogy betegség, az egészségi állapot, az életkor előrehaladtával erőteljesebben romlik, nagyobb a betegség, távollét veszélye. Így gyakran ilyen döntéseket akkor sem tudtak meghozni, amikor a jelenlévők száz százaléka támogatta, mert éppen betegség vagy egyéb ok miatt olyan sokan voltak távol, hogy lehetetlen volt a szigorú szabály miatt ezt megtenni. Azt gondolom, ez az egyetlen olyan indok, amit mérlegre téve mégiscsak javaslom, hogy fogadjuk el ezt a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Mielőtt Lukács képviselő úrnak újra megadnám a szót, még más képviselők is jelentkeztek. Bókay képviselő úr!
BÓKAY ENDRE (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Az én véleményem épp, amit Lukács képviselő úr felhozott példaként a társasházi törvény kapcsán. Ott is azért került sor a módosításra, mert egyszerűen működésképtelenné váltak ezek a közösségek. Olyan beruházások előtt álltak - a magam részéről az eddigi munkámban elég sok tapasztalatot összegyűjtöttem ebben -, egy elenyésző vagy olyan kisebbség meg tudott akadályozni döntéseket, akik nem voltak érdekeltek vagy egyszerűen nem törődtek a dolgokkal.
Az Akadémia esetében természetesen más a helyzet. A párhuzamos példát azért tartom rossznak, mert az Akadémia mégiscsak olyan testülete, közössége az országnak, amely hihetetlen komoly. Úgy vélem, ha egy ilyen közösségből jön ez a kérés, és ők szeretnék a saját működőképességüket ezen a módon fenntartani, akkor nekünk ezt mindenképpen tolerálnunk kell.
Még egy megjegyzésem volna. Nem tartom rossz gyakorlatnak, ha a társadalom ilyen autonóm szervezeteitől elvárások érkeznek mifelénk, mi ezt törvényben megfogalmazzuk és elfogadjuk. Ez szerintem inkább azt a nyitottságot jelzi, hogy mi megértjük ezeket a problémákat, és a törvényeinket úgy módosítjuk, alakítjuk át, hogy ezen autonómiák működését sikeresebbé tegyük.
ELNÖK: Egy pillanat türelmet kérek Lukács képviselő úrtól. Először kapjanak szót azok, akik még nem szóltak. Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nekem kérdésem van. Azonkívül, hogy az igen tisztelt előterjesztők ezt a törvénymódosítási javaslatot előterjesztik, az Akadémia részéről milyen megkeresés, alátámasztás, javaslat, kérés támasztja alá ezt a törvénymódosítási javaslatot? Mik voltak vagy volnának azok a fontos döntések és átszervezési vagy egyéb javaslatok, amelyek e nélkül a módosítás nélkül veszélybe kerülnek vagy nem valósulhatnak meg? (Megérkezik Tatai-Tóth András.)
ELNÖK: Cser-Palkovics képviselő úr!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kérdésemet részben elmondta Tellér képviselőtársam. Egy kérdéssel egészíteném ki. Az, hogy a jelen lévő szavazásra jogosultak kétharmadára viszi le a határozatképességi küszöböt, az elég jelentős változás. Ha az analógia a társasházi törvény volt, ott ilyen drasztikus lépésre egyből nem került sor. (Megérkezik Hargitai Gábor, az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője.)
Én azzal egyetértek, ha a működőképességi problémák ezt a gyakorlatban jelezték, akkor lehet gondolkodni ezen a módosításon, és lehet ezzel az Akadémia munkáját segíteni, de ez szerintem elég drasztikus és jelentős változás. Nem biztos, hogy kimondottan erre lenne szükség. Én is kíváncsi lennék, hogy az Akadémia pontosan milyen problémákra való hivatkozással jelezte. Elfogadom, hogy betegség, külföldi út miatt nagyon nehéz volt a határozatképesség, illetve szavazási képesség megtartása és fenntartása, de nem hiszem, hogy az Akadémia tagságának a közgyűlésen szavazati joggal résztvevőknek közel a fele mindig beteg lenne, illetve külföldön lenne. Ez a számszaki adat, amit most szabályként meg akarunk határozni, nagyjából ezt a számadatot hozná ki.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Még egy pillanat türelmet, képviselő úr szót fog kapni. Üdvözlöm Hargitai Gábor urat, az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselőjét. Ha az akadémiai törvény módosításához érkezett, akkor elmondom, ami eddig elhangzott, hogy esetleg a véleményét megismerjük. Ha szabad nekem összefoglalnom, az aggályokat úgy lehet megfogalmazni, hogy jelentős változás a közgyűlés működésében, hogy a jelenlévők kétharmada vagy az összes tag kétharmada - mondják a képviselők, akik kételyeket fogalmaznak meg. Nem ismerik az Akadémiától érkezett megkeresést ez ügyben. Tehát csak - és ezt már csak én teszem hozzá - három kormánypárti képviselő javaslatát ismerik, de talán nem korrigálom a mondanivalót. Az ügy természete, miután mindenki feltételezi, hogy nem politikai szándék húzódik meg a dolog mögött, talán szerencsésebbé tette volna, ha ilyen esetben többpárti javaslatként érkezik úgy, hogy meggyőzik az ellenzéki képviselőcsoportokat is arról, hogy egy ilyen típusú változást az Akadémia kezdeményezett és kezdeményezett. Még egyszer mondom, ez már az én megjegyzésem, de akkor erre is kérek reagálást. Azt nyilván mindenki érti, ha nem működik így az akadémiai közgyűlés, de azt meg a parlament működése ismeretében feltehetően mi értjük, hogy minden egypárti javaslat politikai színezetet kap.
Arra kérnék tehát választ, hogy a kezdeményezés az Akadémia részéről formálisan is felmerült-e vagy ez egy szóban megfogalmazott kezdeményezés, esetleg a minisztérium kezdeményezi? Van-e valami olyan határidő, ami az eljárásának időbeli határt szab, nem lehet-e esetleg nagyobb meggyőző erőt fölvonultatni az ügy mögött?
Kérném szépen, hogy egyrészt az eredeti mondanivalóját mondja el, másrészt az összefoglalót és az elhangzottakra reagáljon! Köszönöm szépen.
Hargitai Gábor (OKM) tájékoztatója
HARGITAI GÁBOR (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A Magyar Tudományos Akadémiától írásos megkeresés ebben az ügyben nem áll a rendelkezésemre. Ugyanakkor több ízben Vízi E. Szilveszter elnök úr, illetve Pléh Csaba - aki az Akadémiai Reformbizottság megbízott vezetője - egyöntetűen azzal a kéréssel fordultak a miniszter úrhoz és a minisztériumhoz egészében, hogy ennek az indítványnak a napirendre vételét, illetve majdani megszavazását támogassa.
Az alapvető indok az, hogy az Akadémián belül egy nagyon egészséges és széleskörű reformfolyamat indult meg. Erről bizonyára tájékozódva vannak. A reformfolyamat továbbviteléhez a közgyűlés döntései szükségesek, és ezeket a döntéseket könnyítené meg ez a változás. E miatt az indokolás miatt - miután e reformok szükségességét belátjuk és támogatjuk - magát az indítványt is támogatjuk. Azt hiszem, választ adtam mindkét kérdésre...
ELNÖK: Még egy kérdést! Ha ön ebben nem tud választ adni, akkor lehet, hogy a jelöltek közül más tud. Mikor lesz akadémiai közgyűlés? Van-e valami olyan határidő, ami sürgőssé teszi?
HARGITAI GÁBOR (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Legközelebb 30-án, hétfőn lesz egy rendkívüli közgyűlése az Akadémiának. Tudomásom szerint délelőtt '56-os megemlékezés, majd 14 órakor a reform jelenlegi helyzetéről, állásáról lesz egy beszámoló. Ekkor fogják ezt a kérelmet is napvilágra hozni, a közgyűlés elé vinni, a reform előtti út kikövezése vagy szabaddá tétele érdekében.
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Lukács Tamáshoz:) Képviselő úr, számon tartom, de még mindig vannak, akik nem szólaltak meg ebben az ügyben, és akkor majd újra...
Tatai-Tóth képviselő úr!
További kérdések, hozzászólások
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Elnézést a késésért. Az oktatási bizottság ülésén előterjesztőként, az előterjesztők képviseletében kellett részt vennem.
A következőt szeretném elmondani: Ez a kérés - hogy változzék az akadémiai törvény - ez az Akadémia vezetésétől érkezett. Én személyesen konzultáltam Vizi E. Szilveszter elnök úrral, aki ezen a megbeszélésen is kifejezetten megerősítette, hogy a működőképesség és a döntéshozatal miatt indokolt ez a változtatás. A hatályos akadémiai törvény szerint a közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik minden tudományos fokozattal rendelkező tudós. Ismert dolog, hogy a világ szinte minden területén a magyar tudomány képviselői különböző feladatokat látnak el. Az elmúlt években egy-egy közgyűlésen a határozatképességet - amely a szavazásra jogosultak 50 százalékánál többet jelent - mindig tudták biztosítani. Viszont azt, hogy a megjelenés meghaladja a kétharmadot, ezt nem vagy nagyon ritkán tudták biztosítani. De még kétharmados megjelenés esetén is az alapszabály módosításához legalább kétharmadnak az egybehangzó szavazata kellene. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy módosíthatatlan az Akadémia alapszabálya. Ahhoz, hogy a reformokat végre tudják hajtani, a kitűzött célt el tudják érni, az alapszabály módosítására több esetben szükség lesz a következő időszakban.
Emiatt szükséges az, hogy a határozatképes közgyűlés minősített többséggel változtathasson az alapszabályon. A határozatképességhez a szavazásra jogosultak - mint említettem - legalább 50 százaléka, illetve annál több szükséges, hogy jelen legyen. Természetesen matematikatanárként tudom, hogy lényeges különbség van aközött, hogy az 50 százalék kétharmada vagy a szavazásra jogosultak kétharmada jogosult az alapszabályt módosítani. De miután az Akadémia vezetése ezt a kérést megerősítette, azt gondolom, vállalható volt számunkra, hogy ezt az előterjesztést a parlament elé hozzuk.
Szeretném a bizottságot tájékoztatni, hogy Pálinkás képviselő úr - aki az Akadémia vezetői közé tartozik és a Fidesz képviselője - az imént az oktatási bizottság ülésén támogatta a tárgysorozatba vételt is az általános vitára való alkalmasságot is. Az ellenzéki képviselők többsége az oktatási bizottságban szintén támogatta ezt a javaslatot. Én ezt kérem a kulturális és sajtóbizottságtól is, segítsük azt, hogy az Akadémia minél eredményesebben tudja a maga elé tűzött célokat végrehajtani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
Lukács képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Csak hogy tamáskodhassak tovább, szeretnék válaszolni. A társasházi törvény módosítása akként történt, hogy bizonyos nem garanciális kérdéseket ki lehet rakni a szervezeti és működési szabályzatba, de továbbra is csak egyhangú határozattal lehet alapszabályt módosítani.
A jogalkotás tárgya az Akadémia alapszabályáról szól. Ennek vannak garanciális feltételei. Ha valami nem megy - nagyon egyszerű -, változtassuk a szabályokat. Az sem biztos, hogy jó és végiggondolt jogalkotási folyamat, ha ilyen ad hoc kérésekre jogszabályokat módosítunk. Zárójelben jegyzem meg: fel kell tenni jogi kérdésként, a szeptember elsején hatályba lépett lobbitörvénynek ez az eljárás, amit most hallottunk, megfelel-e. Az tehát, hogy parlamenti képviselőkkel kapcsolatba lépek, hogy így változtassák meg, ráadásul ez szóban történik és akkor gyorsan előterjesztenek. Jövő héten meg jön egy másik csoport és egy másik előterjesztést ugyanígy be fog hozni.
Hajlandó lennék ezt megszavazni, ha itt lenne most az Akadémia... Ráadásul nem beszélve arról, hogy kiváló jogászok vannak az Akadémián, akik indokolt kérelemmel azt mondják, hogy ez a garanciális szabály azért oldható fel, mert... Az a feloldási kísérlet, "mert a szabályok ellenére nem sikerül megfelelő közgyűlést összehozni", számomra nem érv, mert akkor mindig az ilyen vagy olyan rossz gyakorlathoz alakíthatnánk a jogszabályokat. A garanciális jogszabályok azért vannak, mert az alapszabály tekintetében, ha egyébként teljesen határozatképes, működőképes az Akadémia, kizárólag az alapszabályról van szó, ugyanúgy, mint egy szervezetnek az alkotmánya, ezért vannak a garanciális szabályok.
Egyetértek elnök úrral abban, ha egy ilyen megkeresés érkezik az Akadémiától, biztos vagyok benne, hogy ötpárti előterjesztést tettünk volna, és akkor azt gondolom, nagyon egyszerű lenne most a dolgunk. Csak engedjék meg, hogy tamáskodjak az ilyen fajta jogalkotással és az ilyenfajta jogalkotási gyakorlat kialakításával kapcsolatban.
Aztán fölteszek egy másik kérdést is: A reformról is el kell mondani, mi a reform, valamikor mit gondoltak erről a szóról azok az emberek, akik tették. Van egy zen és van egy zolen, van egy kiindulópont és valahová el akarok jutni, azt is megmondom, hogy hogyan. Végig tudom az egész pályát rajzolni, nem pedig részletekbe belekapok. Nem volna-e egyszerűbb jogalkotási metódus, ha kidolgozzák az Akadémia reformját, megkapják a parlamenti bizottságok és a teljes jogalkotási folyamatban áttekintik a teljes akadémiai törvényt, hiszen '94-es az akadémiai törvény, lehetséges, hogy ennyi év gyakorlata után felmerülne több kérdés is, mint hogy az alapszabállyal mit teszünk.
Nincs elvileg kifogásom. Nekem az eljárás ellen van kifogásom. Mondom, ha ez egy ötpárti módosító indítványként érkezne, akkor sokkal átgondoltabb, sokkal nagyobb konszenzussal, az akadémiai reform tekintetében is szükség van konszenzusra, de akkor látni kellene a teljes akadémiai reformot. Belekapunk ebbe a folyamatba az elején, úgy, ahogy ezt a gyakorlatot folytatjuk, hogy mindig belekapunk valamibe, anélkül, hogy látnánk a végét. Ez nem reform, ez kapkodás!
Tiszteljük meg annyira az Akadémiát, ha akadémiai reform miatt szükséges az alapszabály módosítása, akkor foglalkozzon a bizottság az akadémiai reformmal, de teljes áttekintéssel. Akkor jöjjön ide a bizottság elé, hogy az Akadémia által kidolgozott reform mit takar. Hol kell még ezt a jogszabályt módosítani ahhoz? Vagy pedig két hónap múlva újabb kérésekkel újra módosítjuk a jogszabályt?
Nekem ez az alapvető problémám. Abban partner vagyok, ha egy áttekinthetőbb folyamat, aminek a végpontja és végcélja is meghatározható, hogy abban ötpárti konszenzus szülessen.
ELNÖK: Több jelentkező is van. Mindig érdekes a régi parlamenti képviselők számára, hogy hogyan lehet a rövidnek ígérkező bizottsági ülést hosszúvá varázsolni. A további hozzászólások előtt csak jelzem, hogy itt bizottságunk nem érdemi tevékenységet végez a szó parlamenti értelmében, hanem az Akadémia - a parlamenti rend szerint - az oktatási és tudományos bizottsághoz tartozik. Ha képviselő úr feltételeit valaki teljesítené és esetleg a parlamenti bizottságban megvitatnánk az akadémiai reformot, akkor is csak "másodosztályban" játszanánk ebben az ügyben.
Most az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Én az érdemi dologhoz nem akarnék hozzászólni. Csak jelzem, ha jól értettem, ezen a hétfői rendkívüli közgyűlésen nincs szükség ennek a változtatásnak a következményeire. Nem is lehet szükség, hiszen a parlament csak hétfőn tárgyal erről. Ez ügyben rendelkezem ugyan véleménnyel - mert én is azt gondolom, nem a legszerencsésebb érv, hogy az Akadémia tagjainak egy része nem az utazás miatt, hanem fizikai okok miatt nem képes ellátni a feladatát, és ez mindenféle megjegyzésekre alkalmat adna -, de azokat az észrevételeket én méltányolhatónak gondolom, és én magam is fölvetettem, hogy egy ilyen típusú ügyben szerencsésebb, ha nincs politikai felhangja a dolognak. Ha nem indokolja valami különösen nyomós ok, hogy erről hétfőn feltétlenül tárgyaljon a parlament, akkor én szerencsésnek tartanám, ha az Akadémia vezetői megkeresnék a frakciókat, és úgy kerülne a parlament plénuma elé általános vitára ez az ügy.
Ettől függetlenül azt gondolom, a bizottságnak a mostani állapot szerint kell állást foglalni az ügyben. Nem javasolnám, hogy napoljuk el az általános vitára való alkalmasságról szóló döntést.
Mielőtt Tatai képviselő úrnak megadom a szót, ha még kívánnak szólni, akik jelentkeztek, akkor ők következnek, tehát Halmai Zsuzsa, utána Lukács képviselő úr! (Halmai Zsuzsa: Mondja Tatai képviselő úr!)
Akkor Tatai képviselő urat mint előterjesztőt illeti a szó!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Pontosan értem a felhozott ellenérveket, ugyanakkor szeretném megerősíteni azt, amit elnök úr mondott. Az oktatási és tudományos bizottság az illetékes az Akadémia ügyeiben első helyen. Az oktatási és a tudományos bizottság elnöke személyesen tárgyalt az Akadémia vezetőjével, elnökével. Az oktatási bizottság tagjaként én magam is pontosan azért folytattam konzultációt az Akadémia elnökével - nemcsak ebben az egy kérdésben -, hogy a parlament megalakulását követően ezen a területen milyen segítséget tud nyújtani az oktatási és tudományos bizottság az Akadémia működéséhez. Egy tárgyalás keretében került felszínre ez a kérdéskör, amit én nem neveznék lobbizásnak. Az oktatási és tudományos bizottság az alapfeladatát végezte, amikor tájékozódott arról, hogy a Tudományos Akadémia működésével kapcsolatban tud-e valamilyen segítséget nyújtani.
Azt a kritikát elfogadom, hogy helyesebb lett volna többpárti konzultációt tartani erről, de miután az Akadémián belül nem jelentkezett egy olyan fajta vita, tehát egyértelmű volt az Akadémia vezetésének kérése, ezért az oktatási és tudományos bizottság szolgáltatta azt az ötpárti fórumot, ahol ezt a kérdést tisztáztuk. Azt hiszem, nem követünk el hibát, ha az általános vitára való alkalmasságot támogatjuk. Egyébként a tanulságot levontuk és a következőkben - ha bármilyen területen, különösen az Akadémiát érintően - törvényjavaslat-kezdeményezés kerül a bizottságunk elé, a javasolt ötpárti konzultációk meg fogják előzni a beterjesztést. Ennek felvetését köszönöm és továbbítom az oktatási bizottság elnökének.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: A további jelentkezők visszaléptek. A következőt javasolnám. Technikai értelemben, elvben arra van lehetőség - nem azt mondom, hogy feltétlenül szükséges -, hogy új változatban beterjesszenek egy hasonló tartalmú javaslatot, miután képviselői indítványról van szó, ha valami nem indokolja feltétlenül, hogy ez így maradjon. De a javaslat tartalmát a mi bizottságunk megvitatta, szavazni tudunk most. Azt kérném - miután abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az előterjesztők közül többen is itt ülnek, és az Oktatási és Kulturális Minisztérium illetékese is itt ül -, hogy azokkal az informális eszközökkel, ahogy a Akadémia kérte ezt, akkor jusson vissza az Akadémia illetékeseihez, hogy egyebek között az ellenzéki frakciókat győzzék meg arról, hogy ez nem valami politikai kezdeményezés, hanem az Akadémia kezdeményezése, függetlenül attól, hogy Pálinkás képviselő úr valóban köztudottan egyszemélyben képviselő is és az Akadémia egyik vezetője is.
Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! A következő javaslatot teszem. Miután kiderült az előadó közléseiből, hogy ennek törvényjavaslatnak a keresztülvitele nem annyira sürgős, hogy ez az Akadémia valamilyen fontos lépését megakadályozná, hogy esetleg egy-két bizottsági üléssel elhalasztanánk az erről való döntést, és megvárnánk, amíg az Akadémia írásban jelzi az ezzel kapcsolatos óhaját, az indokokat, az a kísérőlevél itt volna a törvényjavaslat mögött. Akkor én minden további nélkül meg tudnám szavazni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Vitányi Iván!
DR. VITÁNYI IVÁN (MSZP): Azt hiszem, inkább az kellene akkor valóban - de természetes, hogy úgy lesz -, készül egy akadémiai reform. Nincsen kész. Bizottságaink dolgoznak. Különböző javaslatok vannak. Hogy valaha el lehessen fogadni, ahhoz ez egy szükséges dolog. Valamikor az akadémikusok alkották, akik döntöttek, és már nem is tudom, mikor volt egy másik törvény, amely nem minden akadémiai doktort valamilyen ráta alapján, mindenesetre egy nagyon nagyszámú tömeg jött létre. Az Akadémia egyik problémája - mint az elmúlt hónapokban oly sokszor hallottuk a Televízióban - az akadémikus pálya elöregedettsége. Ez egy olyan dolog, ami holtáig érvényes az embernek, ebből nem lehet nyugdíjba menni. Ha én egy ilyen akadémikus körben ott vagyok, mint doktor, a közgyűlésnek is tagja vagyok... (Közbeszólás a Fidesz oldaláról: Gratulálunk!) ...hála Istennek, a fiatalsághoz tartozom, örülök neki, hogy van egy hely, ahol azt mondják, hogy "Kedves öcsém, hogy vagy?" (Derültség.)
Ahhoz, hogy a reformok végbemenjenek, ahhoz a testületeken is szükséges változtatni. De ahhoz előbb meg kell szavazni az Akadémián bizonyos dolgokat. Ez egy folyamat, aminek ez egy darabja. Azt javaslom, ne ezen szíveskedjetek akadékoskodni, hanem inkább azon, ami természetes különben, de ismét megkérdi, hogy nyilván az akadémiai reform bővített tervezetéről - amely munkában van, és amely most nem lesz lezárva a hétfői közgyűlésen - a parlament illetékes bizottságaiban, elsősorban az oktatási és tudományos bizottságban, de a miénkben is, részletesen tárgyaljon. Ez egy smafu ahhoz, amilyen javaslatoknak végül is keresztül kell menni. Azok az érdemi kérdések, amelyekben a bizottságnak állást kell foglalnia.
Véletlen, úgy történt, én is azért írtam alá, mert részt vettem egy akadémiai ülésen, odajött hozzám a Vizi E. Szilveszter, azt mondta, ugye, aláírod ezt a javaslatot. Mondtam Vizi E. Szilveszternek, hogyne, kérlek szépen, aláírtam. Nem mondtam azt se, hogy bocsánat, csak abban az esetben fogom aláírni... Lehet, hogy hiba! Lehet, hogy azt kellett volna mondani, hogy ötpárti. De úgy gondoltam, ez nem annyira fontos dolog, hogy ebből föltétlenül most ötpártiskodjunk.
Majd akkor, amikor arról lesz szó, hogy hogyan működik az Akadémia, milyen lesz az új vezető testület! Ennek a testületnek kell majd megszavaznia egy új vezetői testületi gondolatot, mert így a vezető testület meglehetősen béna.
ELNÖK: Lukács Tamás megerősítést nyert abban, hogy ez a legfontosabb döntés, mert erre épül majd a többi, ha jól értem.
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tekintettel arra, hogy nem mi vagyunk a főbizottság, véleményem szerint nem megkerülhető, hogy döntsünk a kérdésben. Azt is megmondom, hogy ezekkel a garanciákkal - amik most itt elhangoztak - én igennel fogok szavazni. Szeretem, ha értelmes párbeszédet próbálunk folytatni. Jogászként próbáltam ezt eljuttatni. Elfogadom azokat az érveket, ha elfogadják azt, hogy ez nem reform.
Az akadémiai reformnak lehetnek majd olyan részei, ami egyébként törvénymódosítás lesz. Akkor pedig egységesen kell beterjeszteni, és időben meg kell ismerni. Ha ezekre garanciát kapunk, akkor azt gondolom, mint nem főbizottság, én igennel szavazok.
ELNÖK: Akkor úgy érzem, a módosító indítvány általános vitáját lezárhatjuk. Ha a minisztérium képviselője kíván szólni az elhangzottak nyomán, akkor természetesen megadom a szót.
Tessék parancsolni!
Hargitai Gábor (OKM) reflexiói
HARGITAI GÁBOR (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnök úr kérésének megfelelően, természetesen, én elnök úrnak, Vizi E. Szilveszternek ezt el fogom mondani. De miután úgy tudom, a Magyar Tudományos Akadémia az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel, nem tudom, jogszerű-e, kérhetem-e, hogy ennek az ülésnek a jegyzőkönyvét vagy jegyzőkönyvi kivonatát hivatalból is az Akadémia elnökségéhez szíveskedjenek eljuttatni. Én ugyanis, hadd mondjam, nem proponálom az Akadémia elnökének a politikai eljárásmódot. Azt hiszem, közvetíteni tudom, de ezt merőben informálisan tehetem csak.
ELNÖK: Vesszük a javaslatot, tehát eljuttatjuk az Akadémia elnökének a bizottsági ülés jegyzőkönyvét hivatalos úton.
Határozathozatal általános vitára való alkalmasságról
Szavazás következik! A most tárgyalt akadémiai törvényt módosító javaslatot ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ez a bizottság döntő többsége. Aki nem? (Szavazás.) Ilyen nincs. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Ketten.
Köszönöm szépen a tájékoztatást.
Áttérünk az egyebekre. Itt két dologról szeretném tájékoztatni a bizottságot. Az Operaház ügye - mint bizottság által megtárgyalandó vagy megvizsgálandó ügy - már régóta szerepel terítéken. Tegnap megkeresett Vass Lajos úr, az Operaház megbízott vezetője, és azt kérte, hogy praktikus okok miatt halasszuk egy kicsibb későbbre az ügyet, tehát november második felére. Tudniillik az Operaház zenei igazgatója vendégszerepel, és Vass Lajos szeretné, ha ő személyesen itt lehetne.
Én azt kértem, hogy Gulyás képviselő úrral Vass Lajos egyeztessen, ő volt a kezdeményező. De természetesen a kérést indokoltnak tartottam, a napot már kijelöltük, november 7-ét, de legfeljebb szürke hétköznap lesz a meghallgatás vagy az ezzel foglalkozó ülés. Ez az egyik ügy, amiről szerettem volna a bizottságot tájékoztatni.
A másik ügy, hogy a Magyar Rádió Kuratóriumának elnöksége nevében a kuratóriumi elnök - de emögött politikai konszenzus van tudomásom szerint - megkereste az Országgyűlés elnökét a parlamenti rádióközvetítések ügyében. Mandur alelnök úr a Házbizottság legutóbbi ülésén tájékoztatta a Házbizottságot a kérésről.
A kérés lényege, most leegyszerűsítve mondom el: a parlamenti egyenes adás a rádióban - az, hogy folyamatosan közvetítik, ami a parlament plenáris ülésén történik - a lakosság döntő többsége számára nem hallható adón megy, ami ráadásul már csak a parlament által adott hosszabbítás miatt működik, ez az úgynevezett "keleti URH". Be kellett volna már fejezni ezen a hullámsávon az adássugárzást, és záros határidőre befejeződik.
Két műsortípust sugároztak ezen a hullámsávon: a parlamenti közvetítést és a nemzeti kisebbségek műsorát. A nemzeti kisebbségek műsorára ígéretet kaptak a Frekvenciabiztosító Hatóságtól, illetve az ORTT-től, hogy ezt a Rádió rendelkezésére bocsátják, ez meg is történt lényegében.
Most a Kuratórium elnöksége azzal a kéréssel fordult a parlament elnökségéhez, hogy megszüntetnék a parlamenti egyenes közvetítést, hanem - annak rendje és módja szerint, mint egy közszolgálati rádióhoz illik - a parlament tevékenységéről, annak súlyának megfelelően rendes beszámolókat, illetve műsorokat készítenek.
Azért taglalom ezt ilyen részletesen, mert abban a szerencsében van részünk, hogy a parlament Házbizottságán azt kérte Mandur alelnök úr, hogy a kulturális bizottság foglaljon állást ebben az ügyben. Nem most kell állást foglalni, de megkaptam a hivatalos levelet. Én arra kértem a Rádió Kuratóriumának elnökét, hogy helyettesével - aki ellenzéki párt által delegált - a megfelelő bizottsági ülésre jöjjenek el, nehogy ilyen félreértés legyen, mint Akadémia-ügyben, tehát hogy ellenzéki és kormánypárti kuratóriumi tag legyen itt képviselve. A Rádió elnökétől, aki a műsorszolgáltatásért, a tartalmi kérdésekért felel, pedig egy levelet kapjunk mint bizottság, amiben kifejti, hogyan is képzeli el a műsorban a parlament tevékenységének a bemutatását. Valamikor november elején a bizottsági ülés napirendjére kerül ez az ügy. Addig a rendelkezésemre álló információkat eljuttatom a képviselőtársakhoz. Kérek mindenkit, hogy ki-ki a maga lehetőségeit használva tájékozódjon az ügyben, majd akkor vitassuk meg, és próbáljunk egy közös álláspontot kialakítani ebben az ügyben.
Ez volt a másik dolog, amiről a bizottság tagjait szerettem volna tájékoztatni. Ha valakinek van egyéb kérdése, akkor jelezze! (Senki sem jelentkezik.) Jelzem, hogy a jövő heti bizottsági ülésen - ha addig megkapjuk a szükséges előkészítő anyagokat - az európai ügyek bizottsága által kezdeményezett ügyet tárgyaljuk. Remélem, hogy időben megkapjuk és a bizottság tagjai is megkapják az előkészítő anyagokat.
További jó munkát kívánok mindenkinek!
A bizottsági ülést bezárom.
(A bizottsági ülés befejezésének időpontja: 10 óra 55 perc)
|
|
Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezető: Egriné Ambrus Andrea