KSB-15/2006.
(KSB-15/2006-2010.)
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2006. november 28-án, kedden, 10.30 órakor
az Országgyűlés Irodaháza 569. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám)*
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám)*
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1205. szám)*
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1380. szám)*
Szabó Lajos szóbeli előterjesztése*
Kovács György szóbeli kiegészítése*
Szavazás általános vitára alkalmasságról*
1. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1205. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) - nem érkezett a bizottságot érintő módosító javaslat
5. Az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1380. szám)
(A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
6. Egyebek
Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Halász János (Fidesz) Tellér Gyulának (Fidesz)
Alföldi Albert (MSZP) dr. Jánosi Györgynek (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP) megérkezéséig Halmai Gábornénak (MSZP)
Kubatov Gábor (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) Vincze Lászlónak (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Dr. Aradi Zsolt főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság alelnöke, az ORTT albizottság tagja
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 35 perc)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke - a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek! A bizottsági ülést elkezdjük. A képviselőtársak megkapták a napirendi javaslatot. A javasolt napirend annyiban módosul, hogy a 4. pont alatt szereplő pénzügyi tárgyú törvényekhez nem érkezett a bizottságunkat érintő módosító indítvány, így okafogyottá válik ennek a pontnak a tárgyalása. A 2006-os költségvetésről tárgyalunk, mert egy közvetlenül kézbesített bizottsági módosító indítványt megkaptunk, de a parlament még nem zárta le ennek a javaslatnak a vitáját, tehát nem látható, milyen módosító indítványok lesznek. Erre majd még visszatérek az egyebek között, amit akkor most külön jelölés nélkül is javasolok fölvenni a napirendre, szokás szerint technikai ügyek megbeszélésére.
Akinek ehhez a kiegészítéshez képest lenne észrevétele a napirendhez, kérem, tegye meg. (Senki sem jelentkezik.) Ha ilyen nincs, kérdezem, ki az, aki egyetért a javasolt napirenddel? (Szavazás.) A bizottság határozatképes, és egyhangúlag elfogadtuk a napirendet.
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám)
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Üdvözlöm a 2007. évi költségvetés tárgyalására megjelenteket, a kormány képviselőit. Ha a képviselőtársak elfogadják, akkor ugyanúgy tárgyalnánk a csatlakozó módosító indítványokat is, mint ahogy a nem csatlakozókat a múltkor tárgyaltuk, ahol lehet, összevonást javasolnék. Van-e ez ellen valakinek kifogása? Természetesen, ha egyéni kívánságok vannak vagy bármi észrevétel, arra külön kitérünk. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, ilyen észrevétel nincs.
Még annyit engedjenek meg képviselőtársak, hogy most megkérdezzem, a költségvetés második fordulójának tárgyalásakor is benne vannak-e abban, hogy hasonló módon tárgyaljuk a módosító indítványokat? Azért kérdezem ezt most, mert amikor ezt tárgyaljuk, akkor a bizottsági ülést az akkori miniszteri meghallgatás miatt időben tempírozni kell. Ha előzetesen tudjuk, hogy tárgyalhatjuk ezzel a technikával is a módosítókat, akkor máshogy tempírozzuk, mintha nem. (A képviselők bólogatnak.) Úgy látom, ebben egyetértés van, akkor ezt a tárgyalási módot alkalmazzuk. Köszönöm szépen.
A 2007-es költségvetésről tárgyalunk. Szokás szerint az ajánlási lista alapján az itt kiosztott, a bizottság munkatársa által kigyűjtött érdeklődési körünkbe tartozó tételeken megyünk végig. A múltkori módszert annyiban is követjük, hogy én igyekeztem előre összegyűjteni minden pontnál, hogy tartalmi értelemben mivel függ össze.
Az első a 10/1. pont, fideszes képviselők módosító indítványa, a művészeti oktatáshoz kapcsolódik, és a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatóságának és az Igazságügyi Minisztérium költségvetési fejezetének a rovására javasolnak módosítást, de itt a szöveges rész olvasható csak. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nyolc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
A 11/1. pontban kereszténydemokrata képviselők szöveges javaslatot tesznek, az egyházi normatívák közé az alapfokú művészeti oktatást, kollégiumi ellátást kívánják beemelni címként. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
A 25/1. pont következik, Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselő urak önkormányzati normatívákhoz kapcsolódóan szintén művészeti oktatást érintő szövegmódosítást javasolnak. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság többsége nem támogatja, de kapott támogatást, ha nem is a szokványos fölállásban.
A következő pontban az ismertetésben lényegében ugyanígy mondható el a képviselők javaslata, más szöveget is érint. Kérdezem a kormány álláspontját!
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Néhány médiaügyi módosítás következik, az egyszerűség kedvéért mondom, de nem érdemes nagyon összevonni, mert négy darabról van szó összesen. A 42/1. pontban fideszes képviselők a készülékhasználati díj kormány által javasolt térítésének módját kívánják módosítani a következő pontban is, csak máshogy. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
A következő pont egy másik variációban terjeszt elő hasonló módosító javaslatot. A kormány álláspontja?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
A 44/1. pontban és a 44/2. pontban a Televízió Közalapítvány támogatására előirányzott összeget kívánják fideszes képviselők más és más célra átcsoportosítani. A 44/1. pontban - hogy ne kelljen keresni, hogy mire - a földutak keményburkolattal való ellátására, a 44/2. pontban közoktatási célokra. Kérdezem a kormány álláspontját a 44/1. ponttal kapcsolatban, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
A 44/2. pontról kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
A 86/1. pont következik, és innen minden 86/-es pont a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatóságának rovására javasol módosítást, legalábbis pénzelvonást mindenképpen. Itt összevonásra van lehetőség. Ha valakinek kifogása van, vagy valamit mégis szeretne kiemelni a felsorolt vagy felsorolandó pontokból, az szóljon. De a 86/1-estől a 86/19-es pontokig technikai értelemben hasonló javaslatokról van szó. Úgy teszem fel a kérdést, hogy a kormány támogat-e olyan javaslatot, amely a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatóság tervezett költségvetési keretét kívánja csökkenteni.
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk egyiket sem.
ELNÖK: Ha valaki bármelyiket szeretné kiemelni, akkor kérem, szóljon. Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök úr, szeretném, ha a 86/1., a 86/2., a 86/3., a 86/4., a 86/5., a 86/6. és a 86/7. pontokról külön, egy csomagban szavaznánk.
ELNÖK: A kormány álláspontját ismerjük a 7. pontról. Aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Ez tíz. A bizottság nem támogatja. (Közbeszólás: Jánosi György nem szavazott!) Nemmel szavazott. Bízzuk a képviselőkre, van egy logikája a szavazásnak. Az a kivétel, amikor a kormánypárti képviselők a kormány javaslata ellen szavaznak. Ha valaki ezt hangsúlyozni szeretné, akkor úgyis szól. Én adottnak veszem, de ha ragaszkodunk a formákhoz, rigorózusan kézfelemelést fogok kérni. Akkor most a 86/8-astól a 86/19-es pontig külön szavazunk.
Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Azt szeretném kérni, hogy a fideszes, illetve kereszténydemokrata képviselők által benyújtott 86-os előszámú módosító indítványokról külön szavazzunk csomagban: a 86/11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18. pontokat.
ELNÖK: Még a 19-es is fideszes képviselő által benyújtott.
TELLÉR GYULA (MSZP): Igen, azt is vegyük hozzá! A 86/8. és 86/9. és 86/10. maradna ki abból a csomagból, amit én javaslok.
ELNÖK: Csak jelzem, hogy Vitányi István is fideszes képviselő. (Derültség.)
TELLÉR GYULA (Fidesz): Bocsánatot kérek, elnök úr, elnéztem! Akkor ezekről mindről egy csomagban lehet szavazni!
ELNÖK: Akkor csak félreértés volt, most már a 7. pontig szavaztunk, a 8. ponttól a 19. pontig egy másik csomagban szavazhatunk. A kormány álláspontját ismerjük. Aki támogatja ezeket a fideszes, illetve kereszténydemokrata képviselők által benyújtott módosító indítványokat, kérem, jelezze! (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja, kérem, határozott kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz. A bizottság nem támogatja.
Következik a 107/1. pont, Márfai Péter képviselő úr a GKM dologi kiadásainál szereplő költségvetési tétel átcsoportosításával a Miniszterelnöki Hivatal audiovizuális médiaszabályozási működését szeretné támogatni. Kérdezem a kormány álláspontját!
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját. Technikai átcsoportosításról van szó, a hatáskör került át - mint azt a bizottság már itt tudja. Ki az, aki a módosító javaslatot támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 114/1. ponttól a 20-asig bezárólag mind ugyanarról a rovatról szeretnének pénzt átcsoportosítani, a Miniszterelnöki Hivatal lakossági tájékoztatást szolgáló kiadásai közül. Ez mind ellenzéki képviselői javaslat, csakhogy ne legyen félreértés. Így teszem föl a kérdést, hogy a kormány ezek közül a javaslatok közül, hogy lakossági tájékoztatáshoz kapcsolódó kiadásokat csökkentsék az előirányzathoz képest, támogat-e egyet is?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): A 114/20-ast támogatjuk.
ELNÖK: Akkor én mondtam rosszul, ez kormánypárti képviselői javaslat... Akkor ezt kiemeljük. Kérdezem, hogy van-e a képviselőtársak között, aki bármelyik másikat szeretné kiemelni a csomagból? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Akkor a 114/1-estől a 114/19-esig együtt szavazunk a javaslatokról. Ki az, aki ezeket a javaslatokat támogatja? (Szavazás.) Aki igen, kérem, jelezze! (Szavazás.) Ez kilenc. Aki nem? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
A 114/20. pont következik. Ha a kormány képviselője most itt kapásból meg tudná mondani, hogy milyen célt javasol a képviselő úr?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Vöröskereszt, véradás, katasztrófa- segélyezés...
ELNÖK: Elnézést, hogy nem néztem meg. Kékesi Tibor képviselő úr javaslata. A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 152/-pontok következnek. Ez a három javaslat, ami 152/1., 2., 3. sorszámot visel, a turisztikai célú előirányzatokat címkézi meg pontosabban, ha nem tévedek, vagy csoportosítja át. A 152/1. pontban Boldvai László és Farkas Imre önkormányzati támogatásra fordítaná a turisztikai célelőirányzatot. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kettő igen. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 152/2. pont és a 152/3. pont is Szili Katalin, Warvasovszky Tihamér, Molnár Albert és Világosi Gábor - többségük székesfehérvári kötődésű -, ugyanezen forrásból, tehát a turisztikai célú előirányzatokat a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyre fordítanák. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk egyiket sem.
ELNÖK: Ha megengedik, együtt szavazunk. Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
A 225/1. javaslat következik. Ez és a következő javaslat az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet dologi kiadásaitól vonna el pénzt és fordítaná más célra. A 225/1. javaslatban fideszes képviselők a pesti zsidónegyed műemléki szempontú felújítására. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
A következő pontban ugyancsak fideszes képviselők ugyanezen forrásból a Moszkva tér rendezésére javasolnak pénzt átcsoportosítani. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
A 228/3. pont következik, ugyanezen fideszes képviselők az Oktatási és Kulturális Minisztérium beruházási fejezetéből elvont pénzzel főterek és főutcák felújítását javasolják. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
A 228/5. pont következik, Szili Katalin, Warvasovszky Tihamér, Molnár Albert a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlekedési fejlesztési forrásaiból elvont pénzzel ugyancsak Székesfehérváron a Nemzeti Emlékhelyet javasolják támogatni. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
A 228/8. pontban ugyanezen fideszes képviselő urak, akikről eggyel korábban szó volt, az Igazságügyi Minisztérium dologi kiadásaiból elvont pénzzel grafitimentesítést javasolnak finanszírozni. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
Itt most az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezetében vagyunk, ami kimaradt, arról máshol szavaztunk. A 242/3. pontban Világosi Gábor a Magyar Versmondók Egyesületét kívánja támogatni a HM dologi kiadásainak rovására, onnan elvont pénzzel. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
A 248/1. pontban Navracsics és Bernáth képviselőtársak helyi önkormányzatok javára csoportosítanának át pénz az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezeti tartalékból. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
Végül - mármint ennél a javaslatnál - a 475/2 következik, amely már a 3. számú melléklet, és formálisan legalábbis szöveges részt érint a 475/1. pont. Czira Szabolcs képviselő úr a helyi közművelődési, közgyűjteményi feladatok normatíváját összegszerűen módosítaná. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Hét nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Ez három. A bizottság többsége nem támogatja.
A költségvetési törvénymódosítások végére értünk. Kérdezem, van-e tudomásuk a képviselőknek olyan módosító indítványról, amiről szavazni kellett volna, de nem szavaztunk. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok ilyet.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Következik a költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok tárgyalása. Az eljárás ugyanez, a 20/1. ponttal kezdődik a bizottságunk listája. Ez a 185. oldalon ugyanebben a paksamétában. Szabó Lajos és Gegesy képviselő urak javaslata, a Nemzeti Kulturális Alap törvény módosítását javasolják. Technikai jellegű a javaslat. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Ilyen nincs. Ha nem jelzi senki, hogy nem kíván szavazni, akkor kilenc tartózkodással a bizottság támogatja.
A 20/3. pontban Tatai-Tóth András és képviselőtársai az alapfokú művészeti oktatást érintő módosítást javasolnak. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 22/1. pontban fideszes képviselők szintén az alapfokú művészeti oktatást érintő törvénymódosítást javasolnak. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 26/2. pont következik, fideszes képviselők javaslata, szintén alapfokú művészeti oktatást érint. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
Az 53/1. pont következik, kereszténydemokrata képviselők az egyházi támogatásban javasolnak szöveges módosítást. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy támogatja-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. A bizottság nem támogatja.
Ugyanazt a formálisan felteendő kérdést teszem fel, hogy akinek olyan ismerete van, hogy volt-e olyan javaslat, amiről szavaznunk kellett volna, de nem szavaztunk, kérem, jelezze! (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen. Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot is lezártnak tekinthetjük egyelőre.
Most következik a 2006-os költségvetést érintő módosítás. Mint azt előzetesen jeleztem, erről ma tárgyal a parlament, tehát a módosító indítványok még nem érkezhettek be. Amennyiben a bizottság működési körébe tartozó módosító indítvány érkezik, akkor rendkívüli bizottsági ülést fogunk tartani hétfőn délben. Ezt jelzem előre, hogy számítsanak rá képviselőtársaim, majd értesítést kapnak.
Ahhoz, hogy bizottsági módosító indítványt tudjunk beadni, már most kell tárgyalnunk az ilyen típusú javaslatokat, tehát nem tudjuk összevonni a hétfői esetleges tárgyalással. Az MSZP-frakció bizottsági tagjai javasolnak módosítást. Valamilyen formában már a bizottság előtt szerepelt a téma. A 2007-es költségvetés tartalmazza az aranyrészvény-ügy megoldását, ami a Mozgókép Közalapítvány vagyonátruházását érinti. Ez a képviselői javaslat szeretné áttenni a megoldást a 2006-os költségvetési törvénybe. Ez a javaslat lényege.
Jánosi alelnök úrnak megadom a szót.
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Bizonyára mindannyian emlékezünk arra, hogy a 2006-os költségvetésben volt egy olyan passzus, amely egyrészt az aranyrészvényről gondoskodott, másrészt pedig kimondta azt, hogy az ÁPV Rt-nek át kell adni a Mafilm eszközeit, vagyoni tárgyait a Mozgókép Közalapítványnak. Az indokolható, hogy a 2006-os költségvetésből az aranyrészvény így kikerült, mert emlékszünk, az uniós normákkal ez abszolút ellentétes. De ezzel együtt kivette ezt a rendelkezést is a kormány a 2006-os költségvetésből, ami a Mafilm-vagyon sorsáról rendelkezik.
Mi azt szeretnénk elérni, hogy az aranyrészvény kerüljön ki ebből a törvényből, de maradjon meg a Mafilm vagyoni eszközeire vonatkozó rendelkezés. Az is igaz, hogy a 2007-es költségvetésben a kormány támogat egy olyan javaslatot, amely visszaemeli a Mafilm vagyonának rendezését. De a mi megítélésünk szerint ennek a rendelkezésnek itt van a helye, a 2006-os költségvetési törvényben, mert itt is volt, tehát akkor ebben hagyjuk benne.
A problémát számunkra az is jelenti még, hogy valószínűleg a parlament előbb fogja elfogadni ezt a 2006-os költségvetés módosításáról szóló törvényt, amely aztán nyolc nap után hatályba is lép. A költségvetési törvényt később fogja elfogadni a parlament, tehát van egy interregnum, egy olyan időintervallum, amikor a levegőben lóg ez a rendelkezés, mert kikerült a 2006-os költségvetésből, de szavazás után még nem került bele a 2007-esbe. Mi indokoltnak tartjuk, hogy a 2006-os költségvetési törvényben rendezzük ezt a kérdést, pontosítsuk, és azt gondolom, ez támogatható a bizottság valamennyi tagja részéről. Ezért javasoltuk, hogy bizottsági módosító indítványként nyújtsuk be ezt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a kormány álláspontját a javaslatról.
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Ugyanaz a helyzet, amit az elmúlt alkalommal mondtam. Azért a pár nap előnyért, amiről itt szó van, nem éri megtenni ezt a módosítást. Nagyon helyesen mondja az indokolás, hogy a költségvetési törvénnyel együtt vagy annak a környékén kellene a mozgóképről szóló törvényt is módosítani. Annak idején ez párhuzamosan futott, mármint a helytelenné vált előírás a két törvényben. Most együtt kellene ezt az ügyet elrendezni, de csak a 2006-os költségvetési törvény módosítása után. A mozgóképről szóló törvényben pedig ugyanúgy maradna. Itt tehát az igény helyesen fogalmazódik meg az indokolásban, de ettől még az a másik módosítás nincs. Ez a probléma.
ELNÖK: Aradi Zsolt által elmondottakat annyiban egészíteném ki, hogy bizottsági ülés előtt, amikor a módosító indítványt megtekintette, számomra közérthetőbben azt mondta, hogy hiába tesszük be a 2006-os költségvetési törvénybe ezt a módosítást, ha a filmtörvényt nem módosítjuk, akkor nem léphet hatályba. Ez engem meggyőzött arról, hogy ennek a változtatásnak így nincs értelme, csak ez így tételesen most nem hangzott el, csak áttételesen.
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): De ez benne van az indokolásban, nagyon helyesen.
ELNÖK: Lukács képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Ha nem mondja ki egy törvény, hogy módosít egy másik törvényt, a későbbi törvény mindig módosítja. Mivel nem kétharmados törvényekről van szó, ez az okoskodás nem állja meg teljes mértékben a helyét, mert ha a költségvetési törvényben módosítunk valamit és érinti a filmtörvényt, akkor automatikusan a későbbi törvény módosítja - ha nem kétharmados törvényről van szó. Persze a precíz jogalkotás az volna, ha jogrendben gondolkodik és minden egyes részletét valamilyen módon érinti.
Nekem nagyobb problémáim voltak azzal, hogy volt egy irányzat még júniusban, hogy mi van az alapítványokkal, bizonytalanságot inkább ebben az irányban érzem, hogy mit akarnak.
ELNÖK: Jogász tudásban nem szeretnék képviselő úrral vetélkedni, de ugyanannak az aktusnak más és más elemeivel foglalkozik a költségvetési törvény, illetve a filmtörvény-módosítás. Nem olyan típusú változtatásról van szó, ahol egyetlen aktussal több helyen módosul különböző törvény, hanem más és más technikai elemeket kell a két javaslatnak rendezni. Ez a korábbiakból valamennyire ismerhető, mármint aki a filmtörvény alkotásánál jelen volt.
Az egyéb kérdéseket most úgy tűnik, mellőzzük. Ha Jánosi alelnök úr nem kíván reagálni... (Dr. Jánosi György: Köszönöm, nem.) ...Akkor szavazunk. Most formálisan arról szavazunk, hogy kívánják-e a képviselőtársak az előttünk lévő javaslatot bizottsági módosító indítványként elfogadni, és ez természetesen támogatást jelent.
Aki bizottsági módosító indítványként való benyújtását támogatja ennek a javaslatnak, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhárom. A bizottság többsége támogatja. Akkor most nem számolom a tartózkodókat. Akkor ezt a módosító indítványt bizottsági módosító indítványként benyújtjuk. Adminisztrálási okok miatt rögzíteni kell, hogy az előterjesztő állást foglalt-e?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Állást foglalt: nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor ennek a napirendi pontnak a tárgyalását is egyelőre lezártuk. Még egyszer mondom, ha érkeznek kapcsolódó módosító indítványok bizottságunk hatáskörébe, akkor hétfőn még ezzel a témával találkozunk. Köszönjük szépen a segítséget.
Áttérünk az ORTT jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Üdvözlöm az ORTT képviseletében megjelenteket, és Szabó Lajos alelnök urat, aki a költségvetési bizottság nevében képviseli a javaslatot. Kérem képviselő urat, hogy röviden foglalja össze!
Szabó Lajos szóbeli előterjesztése
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Keller László képviselő úr hivatalos úton külföldön tartózkodik, ezért a bizottság kénytelen beérni velem, mint az ORTT albizottság tagjával.
A Költségvetési albizottság és a főbizottság a hatályos törvényeknek megfelelően megtárgyalta az ORTT által benyújtott 2007. évre szóló költségvetést. Megállapította azt, hogy ugyanazok a gondok vannak, mint amik évek során mindig felmerültek és átcsoportosításra is ez évben is szükség lesz, és ennek az átcsoportosításnak a mértéke 1580 milliárd forintot valamivel meghaladó összeg. Mindezzel együtt a Költségvetési bizottság javasolja a Háznak benyújtani és megtárgyalni ezt a költségvetést, amely ilyen formában - még ha a médiatörvénynek nem megfelelő átcsoportosításokat is tartalmazva - az ORTT működését 2007-ben biztosítani tudja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nekem egy kérdésem lenne, mielőtt megadom a szót Kovács elnök úrnak. A szavazás hogy nézett ki a javaslatról a bizottságban? Ha felidézhető!
SZABÓ LAJOS (MSZP): Az albizottság egyhangúlag támogatta, a bizottság pedig 19 igen és 8 tartózkodás mellett támogatta.
ELNÖK: Tehát nem kormánypárti-ellenzéki szavazás volt automatikusan... (Szabó Lajos: Nem.) Ha Kovács elnök úr kíván kiegészítést tenni, parancsoljon!
Kovács György szóbeli kiegészítése
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Nagyon röviden szeretnék szólni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszöntöm a bizottság tagjait, a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat! Tényleg az a helyzet, hogy évek óta kormányzati ciklusokon keresztül megoldatlan problémával, pénzügyi feszültségekkel teli hozzuk ide ezt a költségvetést. Szeretném emlékeztetni a képviselőket arra, a múlt héten a média albizottság is foglalkozott ennek egyfajta vetületével a Közszolgálati Kerekasztal képviselői kezdeményezésére - akik ugyanezt a problémát feszegették, tulajdonképpen arra próbálták meg felhívni a figyelmet, hogy mindenféleképpen valami megoldást ki kell találni ezekben az ügyekben. Szeretném jelezni, hosszú évek óta kísérleteztünk többfajta módosító javaslattal a kérdést feloldani. Mindezideig politikai konszenzus hiányában sajnos nem sikerült a kérdésre megnyugtató megoldást találni. Az idei év is ugyanezzel a költségvetéssel fekszik önök előtt.
ELNÖK: Képviselői észrevételeket kérnék szépen! Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mielőtt a véleményemet, mint a Fidesz véleményét kifejteném, egy kérdésem volna a tisztelt vendégekhez. Nevezetesen, hogy az ORTT által benyújtott költségvetési javaslat és e között a bizottság által benyújtott törvényjavaslat között van-e valamilyen különbség. Történt-e valamilyen módosítás az ORTT által benyújtott javaslathoz képest? Utána szeretném a véleményemet kifejteni.
ELNÖK: Kovács elnök úr!
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Két ponton módosult az ORTT nyári tudásának és felkészültségének megfelelő benyújtott javaslat. Az egyik pont tulajdonképpen technikai, de komoly tartalmi vonatkozásai vannak. Ez az, amit a Pénzügyminisztérium illetékes főosztályától kapott támogatás a központi költségvetésben, a kormányzat, illetve a költségvetés által átvállalt, a lakosság helyett fizetendő üzemben tartási díj mértéke a korábbi számokkal szemben az idei színvonalon maradt kizárólag. Ez bizonyos változásokat okoz az ORTT költségvetésében, azért mondom a tartalmit, mert komoly tartalmi vonzatai vannak.
Az ORTT nyári tudásának és ismereteinek birtokában számolt a digitális lehetőségek pályáztatására, és ezt a költségvetési albizottság által benyújtott anyag ezt nem tartalmazza. 406 millió forint volt az az összeg, ami óvatos becslés szerint számoltunk. Ha jövőre elindul a multiplexre való pályáztatási esély, lehetőség, pillanatnyilag ez nem tartalmazza. A másik a költségvetési átvállalás változatlan mértékéből fakadó megváltozott számok. Évek óta, mondjuk két év vonatkozásában problémát okozott, hogy elfogadódott az ORTT költségvetése és más szám került a központi költségvetési törvénybe. Most talán úgy néz ki, hogy technikailag e pillanatban ezek a számok összhangban vannak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jánosi alelnök úr!
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tényleg kérdésem van. Az elmúlt héten a média albizottságban elég hosszasan foglalkoztunk, hogy az ORTT pályázati rendszere megfelelő összhangban-e áll az európai uniós pályázati lehetőségekkel, amelyek, mint tudjuk, az uniós pályázati lehetőségek gyártás-előkészítésre vonatkozóak. Ott kialakult egyfajta vita, hogy összehangolható-e ez a rész. Itt az a kérdés, hogy az ORTT pályázati rendszerében időben összhang van-e az európai uniós pályázatokkal, illetve hogy tudja-e biztosítani az ORTT pályázati rendszere adott esetben az önrészt, mert az európai uniós pályázatoknál is szükség van bizonyos önrészre. Ez az összhang megvan-e most ebben a költségvetésben, vagy megteremthető-e ennek a költségvetésnek a keretei között, ez az igazi kérdésem.
ELNÖK: Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. A második kérdésem arra vonatkozik, amit a digitális átállási költségekkel kapcsolatban mondott Kovács elnök úr. Kérdezem, hogy a beterjesztett költségvetési javaslat 3. számú mellékletében a Műsorszolgáltatási Alap 2007. évi költségvetésében a kiadások között szerepel a kilencedik soron egy rendkívüli finanszírozás az ORTT részére, amelyik 405 millió forintos összegű. Ez kapcsolatban van a digitális átállással, vagy pedig ez ettől teljesen független?
ELNÖK: Úgy ítélem meg, ha nem bántok meg senkit, hogy ezek már olyan jellegű tartalmi kérdések, amelyek összevonhatóak a hozzászólásokkal, és úgy válaszolja meg elnök úr, ha valamire válaszolni kíván, tehát nem olyan jellegű kérdés, mint Tellér képviselő úr első kérdése volt. Ha van hozzászólás, akkor hozzászólásokat is kérnék! Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. Röviden szeretném bejelenteni, hogy a Fidesz ezt a költségvetést nem támogatja, és nem fogja általános vitára alkalmasnak tartani. Elhangzott a bizottsági bevezetőben, hogy itt régi problémák ismétlődnek meg újra. Valóban, az okok, amelyek miatt nem szavazzuk meg ezt a költségvetést, legnagyobb része régi, ismert probléma. Röviden mégis felsorolom, hogy hangozzanak el:
Az egyik az a felhatalmazás, hogy az ORTT átcsoportosíthasson összegeket a Műsorszolgáltatási Alapból. Ez önmagában is aggályos, de különösen aggályos ennek az a formája, hogy semmilyen megszorítást vagy kritériumot nem tartalmaz ez a felhatalmazás. Nem tudjuk, hogy pontosan milyen célra szabad átcsoportosítania, hogy milyen összeget szabad átcsoportosítania, ilyen jellegű megszorítások nincsenek benne. Ráadásul ez a felhatalmazás - mint az sokszor elhangzott - feles törvénnyel ír fölül egy kétharmados médiatörvényt, ahol ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban más szabályozás érvényesül. A 405 millió forintos átcsoportosítás ugyancsak kérdéses az én számomra, miután ezzel kapcsolatban semmilyen további indokolás vagy magyarázat a törvényjavaslatban nem szerepel.
Tudjuk, hogy az ORTT nincs abban a helyzetben, hogy az átcsoportosított összegeket visszapótolja, és évek során sok milliárd forintos - talán kilencmilliárd forint körüli - összeg került így át a Műsorszolgáltatási Alapból az ORTT-hez, és ha nem is pontosan ekkora összeggel, de zsugorította a műsorkészítésre jutó költségeket.
Az ORTT ilyen költségátcsoportosításaival kapcsolatban többször elhangzott, hogy az ORTT költségeire a médiatörvény előírása szerint jutó összeg nem elégséges, két okból sem. Először nem elégséges azért, mert már maga az osztási eljárás nem juttat elegendő költséget az ORTT-nek, de egy másik kiinduló feltétel is van, hogy a kormány által átvállalt üzemben tartási díj összegét nem az üzemben tartásra kötelezettek száma alapján állapította meg a kormány, hanem a tényleges befizetések arányából indult ki, márpedig a tényleges befizetések jócskán elmaradnak a kötelezettek által befizetendő teljes összegtől.
Ilyen értelemben az ORTT kényszerhelyzetben van. Ezt a kényszerhelyzetet súlyosbítja vagy súlyosbította az, hogy az ORTT maga is hozzájárult a forráshiányhoz, azzal, hogy többször mindmáig igazán meg nem indokolt módon elengedett kereskedelmi műsorszolgáltatóknak műsorszolgáltatási díjat. Ilyen műsorszolgáltatásidíj-elengedés történt két nagy kereskedelmi rádió esetében, ha jól emlékszem, akkor a Danubius Rádió és a Sláger Rádió esetében, ahol ezek milliárdos nagyságrendű elengedések voltak. De felemlíthetjük a két nagy kereskedelmi televízió szerződéshosszabbítását is, ahol megítélésünk szerint a szerződés módosítása - vagy ha ebbe nem mentek volna bele a felek - vagy más módon jelentős műsorszolgáltatási díj emelkedést és az ezzel a Műsorszolgáltatási Alap, illetve az ORTT számára bevételnövekedést lehetett volna elérni.
Ezeket az okokat még kiegészíti az, hogy a Műsorszolgáltatási Alap az Állami Számvevőszék jelentése alapján nem igazán áttekinthető módon könyveli az összegek, teljesítések alapján könyvel és nem a teljes pénzügyi struktúrát vázolja fel. Lehet, hogy ebben a kérdésben azóta változás is történt, ezt nem tudom megítélni. Mindenesetre azok az okok, amelyeket eddig felsoroltak, szerintem megalapozzák azt, hogy a Fidesz ne fogadja el ezt a költségvetést, illetve ne szavazza meg az általános vitára való alkalmasságát. Az egész média-finanszírozási struktúrához kellett volna hozzányúlni, és ez nemcsak idén merült fel ez a probléma, hanem más több éve. Nem tudunk róla, hogy például maga az ORTT valamilyen, a jogában álló törvénymódosítási javaslattal elébe ment volna vagy sürgette volna ennek a finanszírozási struktúraátalakításnak az ügyét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jánosi alelnök úr!
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Előzetesen szeretném jelezni, hogy a szocialista képviselők a bizottságban támogatják a költségvetési törvényjavaslatot, általános vitára alkalmasnak tartják. Mindemellett a probléma a mi számunkra is probléma. Nem véletlen, hogy a múlt heti média albizottsági ülésen is nagyjából egyetértettünk azzal, hogy ezt a kérdést rendezni kell, mert nincs a helyén ez a fajta szabályozás. Azt is tudjuk valamennyien - és erről is beszéltünk a média albizottsági ülésen -, hogy az igazi megoldás a médiatörvény módosítása lenne. Ott képzelhető el, hogy feltételeket szabjunk, amelyek biztosítani tudják hosszú távon az ORTT működési költségeinek fedezetét.
Azt azonban látjuk, hogy most igazán nincs esély gyors médiatörvény-módosításra. Egyrészt nagyon előreszaladtunk az időben, másrészt pedig a parlamenti pártok egy része világossá tette, hogy részleges médiatörvény-módosításokkal nem hajlandó foglalkozni, egyszer átfogó rendszerben kellene ezt a törvényt újraszabni. Ez annál is inkább napirendre kerül, mert a digitális átállással kapcsolatban óhatatlan, hogy a médiatörvényhez hozzányúljunk. Itt az idő szorításában azonban most ebben a pillanatban mást tenni nem tudunk, mint követjük a korábbi évek gyakorlatát.
Ismét elmondom, igazából nincs mit egymás szemére hánynunk, mert először 2001-ben történt meg az, hogy az ORTT működőképességének biztosítása érdekében a költségvetési törvény lehetővé tette az átcsoportosítást. Én azt gondolom, ezt az évet még adott esetben kibírhatjuk így. Azt azonban szeretném előre jelezni, hogy nyitottak vagyunk olyan módosító javaslatokra - esetleg akár a Fidesztől vagy a Kereszténydemokrata Néppárttól érkeznek -, amelyek megpróbálják pontosítani vagy bizonyos feltételrendszerrel körülvenni ezt a bizonyos átcsoportosítást. Ebben hajlandók vagyunk együtt gondolkodni, ha ilyen javaslatai vannak az ellenzéki oldalnak. Ezzel együtt azonban általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk is, hogy a parlament tárgyalja meg ezt a kérdést. Ha van ilyen módosító indítvány, azt érdemes lesz kitenni az asztalra, és közös gondolkodással valahogyan megnézni, hogyan lehet jobbítani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lukács képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Rendkívül nehéz műfaj az, hogy valami általános vitára alkalmas vagy nem. Én alelnök úr szavaiból tartalmilag azt szűrtem le, hogy általános vitára ez a törvény nem alkalmas. Szeretném, ha alkalmas volna, mert például az indokolásból kitűnnének, hogy milyen keretek között, az Országgyűlés várhatóan elfogadott költségvetési tervezetébe hogyan illeszkedik. Hogyan illeszkedik abba a blokkba, ahol bizonyos fajta önmegtartóztató magatartást kérnek állampolgároktól, intézményektől, vajon ennek az országgyűlési költségvetési tervezetnek miként tesz eleget az ORTT. És itt nagyon szép dolog, hogy minden évben nőnek a működési költségek. Ezeknek a működési költségeknek az általános indokolásában szívesen láttam volna például az elemzését, hogy milyen működési költségek nőnek, és azok valóban az ORTT alapfeladataihoz vagy a törvényben meghatározott feladataihoz tartozóak-e. Ezeket a működési költségeket a Magyar Országgyűlésnek biztosítani kell. Nem értek egyet azzal, mert szerintem a digitalizálásra történő áttérés, illetőleg a működési költség problémájának kezelése kétharmados törvénnyel, részlettörvény-módosítással is lehetséges, szükséges, és nem kerülhetjük meg ezt a kérdést, és nem is várhatunk vele. Nem kifogás az, hogy visszamutogatunk, évek alatt kialakult egy olyan gyakorlat, amit éppen a törvényhozó hatalom képviselői nem mutatnak, hogy kétharmados törvény megerőszakolását, módosítását tudomásul veszik azért, hogy ilyen gyakorlat alakul ki.
De például az itt elhangzottak okán is fel kell tennem a kérdést, hogy érdekes, a multiplexre történő átállásra valamifajta költségvetési tervezetet előterjeszteni, mert azt feltételezi, hogy a Magyar Országgyűlés ebben a kérdésben úgy fog dönteni, ahogy az ORTT elképzelte. De a hatalmi ágak megosztása miatt nem biztos, hogy a Magyar Országgyűlés azt az álláspontot fogadja el, ami az ORTT elképzelése. Meggyőződésem, hogy a digitalizációra történő átállásban a Magyar Országgyűlésnek döntenie kell, ellenőrizhető módon. A médiapiac pontosan az a piac, ahol az állami beavatkozás - éppen a közszolgálat érdekében - bizonyos esetekben szükséges. Azt gondolom, az itteni átállás esetén is ez a beavatkozás szükséges, és a Magyar Országgyűlés részéről is szükséges.
Ezek mind koncepcionális kérdések. Úgy általános vitára alkalmasnak tartani egy törvényt, hogy a koncepcionális kérdésekben - nem kérdéseket vet fel vagy nem értünk egyet, hanem tudjuk jól, - a jelenlegi magyar jogrenddel és alkotmányos renddel ellentétes. Ilyen koncepcionális kérdésekben nem mondhatjuk azt, hogy azt gondoljuk, ez így általános vitára alkalmas. Természetesen a törvény szerint az ORTT megtette kötelességét, határidőre benyújtott egy törvényjavaslatot, azonban mindnyájan tudjuk, hogy ezzel csak formálisan tettünk eleget valaminek.
Határozottan kijelentem, készen állunk, hogy abban a két kérdésben - a digitalizálás kérdésében és a Műsorszolgáltatási Alap kérdésében - a bizottság dolgozzon ki egy javaslatot, és akár a kétharmados törvény módosításával is ezt tegyük meg. Addig, amíg ezt nem tesszük meg, ez a törvény nem tárgyalható. Azt gondolom, a digitalizálásra való átállás kérdését magának az Országgyűlésnek kell kézbe venni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bizottsági tagként én is szeretném elmondani a véleményemet. Szerintem itt részben félreértésről van szó, részben szerepfélreértésről. Egyébként nem az ORTT előterjesztésében, hanem a költségvetési bizottság előterjesztésében került elénk a javaslat. De ha úgy került volna elénk, ahogy az ORTT eredetileg javasolta, hogy digitális lehetőség elosztásából származó bevételek szerepelnének a költségvetésben, akkor Lukács képviselő úr szövege valamennyire érvényes lenne. De miután ebben a javaslatban nem szerepel az ORTT eredeti javaslata, így inadekvát a szöveg, digitalizálásról vagy azt érintő bevételről nincs szó ebben a javaslatban. Az, hogy az Országgyűlés foglalkozzon az üggyel, és hogy szabályozza a digitális átállást, abban ettől függetlenül egyetértünk. Már elhangzott a bizottságban is, hogy az előző kormányzati ciklus végén egy ilyen természetű javaslat volt a parlament előtt. Nem született teljes konszenzus, de konszenzus közeli állapotig eljutottunk. Szerepel a kormány terveiben, hogy a digitális átállásról törvényjavaslatot nyújt be. Ennek az alapelvei elérhetőek a Miniszterelnöki Hivatal honlapján, erre föl is hívták mindenkinek a figyelmét, most ennek a részleteibe nem mennék bele. Én tehát tévedésnek érzem, amit képviselő úr mondott.
A helyzetet azért érzem furcsának, mert most már lassan kőbe vésődik az a látszat, ami úgy néz ki, mintha a kormánypártoknak speciális érdekeltségük lenne az ORTT működtetésében. Ha abból indulok ki, amit Tellér képviselő úr mondott, hogy a Fidesz nem tartja általános vitára alkalmasnak a javaslatot, akkor ennek az olvasata parlamenti nyelven, hogy nem tud elképzelni olyan ORTT-költségvetést - módosító indítványokkal kalkulálva -, amit el tudnának fogadni. Ha a kormánypártok is azt mondják, amit képviselő úr mond, hogy van egy alapvető kifogás a költségvetés tervezete ellen - nevezetesen az, hogy a Műsorszolgáltatási Alap és az ORTT működési költségei közötti kemény falat puhítja ez a költségvetés visszatérően -, azt mondanák a kormánypárti képviselők is, ami nagyon sokszor elhangzik, hogy ez a kétharmados médiatörvény kvázi módosítását jelenti, ezért nem tudjuk elfogadni, akkor az ORTT-nek nincs költségvetése.
Én ezt nem tartom igazán sportszerűnek, hogy a kormánypártokra hárul az ORTT működtetésének biztosítása. A sportszerűséget azért említem, mert amit Jánosi alelnök úr mondott, az áll az ORTT, a Sláger Rádió és a Danubius Rádió licencdíjának- nevezzük így - csökkentését indokolt, mármint hogy formális értelemben leírt érvekkel - fogadta el egyhangúlag akkor, amikor fideszes javaslatra volt elnöke az ORTT-nek, tehát semmiféle aktualizálható politikai háttere a dolognak nincs.
Előállt egy helyzet, amikor az ORTT ezt a döntést meghozta. Ma más elnöke van az ORTT-nek, részben mások a tagjai, részben mások a tagjai. De ezzel a helyzettel, hogy a működési bevétel jelentős része így kiesett az ORTT bevételi forrásai közül, ezzel valamit kezdeni kell.
Az, amit Tellér képviselő úr mondott, hogy a kormány nem száz százalékban vállalja át az előfizetői vagy készülékhasználati díjat, hanem csak a tényleges befizetés arányában. Ez jogi értelemben vitatható megoldás, mint az a bizottságban már sokszor elhangzott az előző ciklusban, de bevételi szempontból irreleváns a dolog, mert attól még, hogy a kormány úgy viselkedik, mintha a lakosságot képviselné abban, hogy 60 százalékban látja megfizetett a készülékhasználati díjat, attól még nem lenne több a pénz, ha a lakosság fizetné. Magyarul: azt akarom jelezni, az a probléma semmilyen elhangzott észrevétel szerint nincs kezelve, hogy az ORTT rendelkezésére álló pénz nem elegendő az ORTT működéséhez. Ha még ehhez hozzáteszem azt a vitatott kérdést, amiben mi közel azonos álláspántot képviseltünk, hogy a két kereskedelmi televízió sugárzási lehetőségeinek meghosszabbításánál nem mérlegelték eléggé a lehetséges tarifaemelést esetleg. De miután ma már faktum - mondhatjuk azt -, ez a helyzet, tehát lehet szemrehányást tenni, lehet emiatt büntetni is az ORTT-t, de akkor az az álláspontjuk azoknak, akik azt mondják, hogy nem keresnek megoldást, ez így nem elfogadható, hogy "dűljön össze ez a vendégfogadó". Lehet képviselni ezt az álláspontot, akkor ezt kell mondani.
Magyarul: én azt szeretném jelezni, én kormánypárti képviselőként nem érzem speciális kormánypárti feladatnak azt, hogy az ORTT működését jogsértéssel vagy mindenféle eszközökkel biztosítsák a kormánypártok. Vagy van konszenzus abban, hogy egy ilyen intézményre szükség van, és akkor lehetőleg konszenzussal keressük a megoldási lehetőséget, vagy nincs konszenzus, de akkor miért a kormánypártok feladata ez? Amikor ráadásul ott ülnek az ellenzéki pártok delegáltjai is az ORTT-ben. Sportszerű javaslat - hogy ezt a szóhasználatot ismételjem - az lenne, hogy olyannyira föl vagyunk dúlva a kormánypártok által támogatott megoldáson, hogy mi kivonulunk ebből az intézményből, vagy pedig felajánljuk saját delegáltjaink fizetését - nyilván ez abszurd, amit mondok -, de valamilyen megoldás erre a problémára szerintem kell.
Nem azt mondta képviselő úr, hogy nem értenek egyet a javaslattal, mert az más típusú szöveg lenne, hanem azt mondja Tellér képviselő úr, hogy általános vitára alkalmatlannak találják, tehát nincs olyan megoldás, amely módosító indítványokkal elfogadható lenne. Ez az értelme. Tartalmi értelemben nekem is lennének kritikai megjegyzéseim, és a problémák egy része nem mostani, de nem akarom ismételni, amit elmondtam, én ezt ennyiben nem érzem logikusnak. Én tehát azt szeretném a frakció nevében jelezni, hogy általános vitára alkalmasnak tartom a javaslatot. A parlament tervei szerint a jövő heti parlamenti ülésen egy menetben tárgyalná a parlament. Én azt javaslom, úgy ütemezze a parlament ennek az ügynek a tárgyalását, hogy legyen idő arra, módosító indítványokat, amelyeket - ahogy Jánosi alelnök úr mondta - az ellenzéktől is várunk, hogy a finanszírozás problémája legyen megoldva. Ezekkel kalkuláljon a parlament, és ne zárja le rövid idő alatt ennek az ügynek a tárgyalását.
Alexa képviselő úr, utána pedig Tellér képviselő úr!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Folytatnám, amit elnök úr mondott. Én a sportszerűtlennél sarkosabban fogalmaznék. Nem sportszerűtlenek, hanem szerintem törvénysértők lennénk, ha nem lenne költségvetése az ORTT-nek. A dolog üzemeltetése egyébként a parlament egészének a felelőssége. Nagyon remélem, hogy az előterjesztéssel kapcsolatos elégedetlenségek - ami között akár még közös vélemény is kialakulhat - mondatják ellenzéki képviselőkkel, hogy ők általános vitára alkalmatlannak találják. Nagyon remélem, hogy ez nem fogja őket akadályozni abban, hogy jó módosító indítványokkal megpróbálják majd a dolgot jobbá tenni, annál is inkább, mert én magam azt gondolom, kerüljön csak sor általános vitára, jusson ez túl rajtunk azért, hogy egyébként javítani tudjunk rajta akár helyenként közös erővel. Egyébként én magam is azt gondolom, közös felelősség ennek az intézménynek az üzemeltetése. Nyilvánvalóan attól függően, hogy melyikünkön milyen sapka van, látjuk időnként kritikusan vagy megengedőbben. Ennek van egy politikai logikája, hiába is vitatnánk. De működésének lehetetlenné tétele egyikünknek sem érdeke.
ELNÖK: Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Pető elnök úrnak köszönöm a szót, és Pető képviselő úrnak válaszolok először arra, amit az előbb elmondott.
Első megközelítésben úgy néz ki, úgy látszik, mintha Pető képviselő úrnak igaza volna. Az ORTT-nek működnie kell, adva van egy jogi helyzet, ebben a jogi helyzetben az ORTT működése nem biztosítható másképpen, csak azokban a formákban, ahogy ez most történik, meg ahogy tavaly-tavalyelőtt történt. Aki ezt nem fogadja el, vagy az így keletkező törvényt általános vitára alkalmatlannak tartja, az tulajdonképpen egy sajátos obstrukciót valósít meg, mert ha aszerint cselekednénk, ahogyan az általános vitára alkalmatlanságot kimondó ember gondolkodik, akkor nem lenne az ORTT-nek költségvetése.
Hogy Alexa képviselő úrnak is válaszoljak vagy reagáljak arra, amit mondott, nyitva áll az út az obstrukció helyett módosító indítványokat tenni, és akkor ezzel alkalmassá tenni ezt a költségvetést. A probléma az - és erre szeretnék rámutatni -, hogy Pető képviselő úr megszólalásában volt egy rejtett feltételezés, amelyik egyik alapvető eleme az ő gondolatmenetének. Ez a rejtett feltételezés pedig az, hogy ezek a fennálló jogi keretek - tudniillik ami miatt az ORTT költségvetése jogszerűen nem állítható, hogy a kétharmados, feles probléma, egyebek között nem oldható meg - abszolút feltételek. Én meg azt gondolom, hogy nem abszolút feltételek. És itt van közöttünk a nézetkülönbség, tavaly is, tavalyelőtt is, azelőtt is. Nem tudok róla, hogy a kormánypártok a médiatörvény finanszírozási struktúrájára vonatkozó - amúgy kétharmados - törvénymódosító javaslatot fölépítettek volna és benyújtottak volna. Ha pedig ezt nem tették, akkor nem nagyon megalapozott az a feltételezés, hogy ebben a kérdésben úgysem lehetett volna létrehozni konszenzust a kormányoldal és az ellenzék között, mert hiszen a kétharmados törvényre nincs konszenzus. Hátha az a belátás közös belátássá válhatott volna, hogy az ORTT-nek mégiscsak működnie kell, és egy ilyen, a kétharmados törvényt módosító új finanszírozási struktúra keresztülment volna a Házon, és megkapta volna a kétharmados szavazást.
Ugyanezt mondom Alexa képviselő úrnak is, hogy az alapprobléma miatt itt hiába nyújtok be módosító javaslatot, a módosító javaslatnak legfeljebb az a metakommunikatív jelentése lesz, hogy mégis elfogadtam ezt a helyzetet, amit egyébként elfogadhatatlannak nyilvánítottam ki. De viszont ha a problémát megoldó finanszírozási struktúrára a médiatörvényt módosító kétharmados javaslat történt volna, ott lett volna értelme ellenzéki módosítók beadásának, mert hiszen ott a dolog megoldására tettünk volna javaslatot, nem pedig ennek a felemás helyzetnek a toldás-foldásához járultunk volna hozzá mi magunk is. Ez a reagálásom.
Azt gondolom, magát a finanszírozási rendszert kellett volna megoldani. Most, hogy az újonnan benyújtott vagy benyújtásra kerülő médiatörvény-javaslat finanszírozási megoldásai megoldják ezt a kérdést vagy sem, és hogy ez egyáltalán keresztül fog-e menni a Házon, ez egy másik kérdés. De nem pótolja egyik a másikat szerintem. A médiatörvényben lévő rossz finanszírozási struktúrával szemben egy működőképes finanszírozási struktúrának a kidolgozása pedig a mindenkori kormányoldal lehetősége és feladata elsősorban, bár nem tilos ellenzéki oldalról sem ilyen javaslatot tenni. Innentől kezdve elkezdhetjük a mutogatást egymásra. Köszönöm szépen. (Szabó Lajos távozik a bizottság üléséről.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Többen jelentkeznek. Schiffer képviselő úr még nem kapott szót. Mielőtt még szót adnék, technikai jellegű tájékoztatás, annyiban pontosítanom kell a tényekről mondottakat, hogy az ORTT az előző ciklusban benyújtott egy törvénymódosítási javaslatot, amely - az ORTT szándékai szerint - biztosította volna a finanszírozást. Az akkori ellenzéki pártok, amelyek nagyjából azonosak a mostani ellenzéki pártokkal, nem támogatták ezt a módosító indítványt. Most részletekbe nem mennék bele, mert az ORTT a parlamenti képviselőkre bízta a különböző intézmények közötti aránymegállapítást. A javaslat pénzügyi értelemben komplex volt, de az ORTT, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió részesedését nem határozta meg az ORTT-javaslat, hanem kipontozta, ha jól emlékszem. De technikai értelemben a lehetőség előttünk volt, csak ezt akkor az akkori ellenzéki pártok nem támogatták. Ennyi, ami bizottsági elnöki és folytonos képviselői minőségemben tartalmi értelemben elmondható.
Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen. El lehet beszélgetni arról, hogy mi lett volna, ha például tizenkét évvel ezelőtt a médiatörvényben figyelmesebbek vagyunk, és pontosabban tudjuk azt, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, de azzal nem sokra megyünk, mert nem tettük meg akkor, amikor egyszer-kétszer volt arról szó, hogy módosítjuk a médiatörvényt. Most egy konkrét helyzettel állunk szemben, amikor a költségvetését kell az intézménynek jóváhagyni. Lehet nem jóváhagyni, és akkor számolni kellene, mint ahogy annak idején, a médiatörvény jóváhagyásakor sok mindennel nem számoltunk, nem tudom, mivel kellene számolnunk, hogy ellehetetlenül az ORTT tevékenysége, milyen problémákat okozna az a magyar média területén. Ez egy közös felelősség, ezt nem lehet elosztani, az Országgyűlés közös felelősség.
Én nem alapvetően politikai kérdésnek tartom az ORTT költségvetését. Jó lehetőség, ha ezt végig tudjuk vitatni, olyan módosító javaslatok jönnek be, amelyek megpróbálják - ahogy Jánosi alelnök úr is mondta - megkeresni azokat a biztosítékokat, amelyekkel szemben bárki valami kételyt fogalmazott meg. Ugyanakkor szembesülhetünk azzal is, hogy hol van a határa annak, hogy feles törvénnyel tudunk mozogni, és hol kell megtalálnunk a konszenzust arra, hogy az egész - amire nem látok nagy reményt -, de legalább bizonyos ilyen típusú technikai dolgoknál a kétharmados módosításba belemennünk.
Mindenképpen azt gondolom, az lenne a fontos, hogy működjön az ORTT, legyen költségvetése, és ez is egy szembesülési lehetőség, hogy hol vannak a mi határaink a jogi mozgástér keretei között.
ELNÖK: Alexa képviselő úr!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Ezek szerint a kormánypártok méltán hihették volna, hogy esetleg nem lenne egyetértés egy ilyen javaslat esetén, ha erre volt a korábbi ciklusban kísérlet, amit én sem tudtam egyébként, mert én is először üldögélek itt. Eredetileg azt akartam mondani, meglehet, mulasztás van ebben a dologban. Most egy kicsit cizelláltabbá vált, de mindenképpen a politikában keresendő a mulasztás, akár az együttműködési készség hiányában, akár mondjuk egy elmaradt javaslatban. De a múltkor a rádióközvetítések kapcsán éreztem egy kicsit, hogy mi persze jól eltologatjuk a problémát, mert a különböző színeink szerint elóvatoskodunk, elbizalmatlankodunk, csak egy dologgal nem szoktunk törődni: egy kupac szervezet meg intézmény nem tud dolgozni azért, mert mi képtelenek vagyunk döntéseket meghozni, mert még ezt szeretnénk, még rendelünk nyolc papírt... Senkit nem érdekel egyébként a nyolc papír tartalma. Esetleg akkor ezzel most ne foglalkozzunk addig, amíg egyébként nem lesz közöttünk egyetértés, hiszen erre sok példa volt.
Visszakanyarodva arra, miért képzelem azt, hogy a törvényjavaslat általános vitára alkalmas, mert egyébként azzal is törődnünk kellene, hogy lehet, százszor megállapítottuk, hogy a médiatörvény kitalálói nagy jó szándékukban követtek el hibákat vagy nem gondoltak mindenre, korszerűtlenné vált meg a jó ég tudja. De ebben alapvetően nem a médiatörvénytől függő szervezetek a felelősek. Amikor mi ezzel elbirkózgatunk, meg ilyen ráérősen nagyon sokszor az aktuálpolitikai feszültségek begyűrűzését elfogadva nem tudunk ügyekben megegyezni, akkor ezeknek az intézményeknek, szervezeteknek a működését tesszük lehetetlenné. Ebben tovább kell lépni!
Annak egyébként nagyon örültem, amit Lukács képviselő úr mondott, hogy most van nyitottság ebben a történetben. Lehet, hogy arról a javaslatról kell lefújni a port. Meg kell nézni, hogy alapvetően milyen indokok alapján nem tudtunk akkor ellenzéki egyetértést szerezni hozzá. Mi ezt el tudjuk fogadni egyébként, vitassuk meg, legyenek módosítók! De ez nem zárja ki azt, hogy párhuzamosan a történettel ne kezdjünk el foglalkozni,és legalább azt megpróbáljuk megoldani, hogy jövő ilyenkor ne arról vitatkozzunk újra egy ilyen javaslat kapcsán, hogy törvényes-e egyáltalán a beterjesztés vagy nem.
ELNÖK: Cser-Palkovics képviselő úr!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden reflektálnék. Azért arról a pici apró tényről ne feledkezzünk el, hogy bár ebben főleg a mérték tekintetében van vita kormánypárti és ellenzéki képviselők között, itt azért nemcsak az a hagyományos helyzet van vagy lehet - megítéléstől függően -, hogy a kormány vagy az Országgyűlés bizonyos döntések halogatásával nem biztosítja egy szervezet működését, mert ez a szervezet, konkrétan az ORTT, a mi álláspontunk szerint bizonyos döntéseivel maga is hozzájárult ahhoz, hogy ez a helyzet előállt. Természetesen azt nem vitatom ezzel, hogy a problémát valahol meg kell oldani.
Amit Alexa képviselő úr a végén mondott, szerintem az a kulcs, hogy azt kellene valahogy elérni, jövőre ne ugyanitt, ugyanerről, ugyanekkor beszélgessünk, hogy majd jövőre megoldjuk, és jövőre és azután sem oldjuk meg, mert akkor csak egy törvénytelen állapotot - vagy mondjuk úgy, hogy törvényességi aggályokat felvető állapotot - viszünk tovább. Ha jól értettem Jánosi alelnök úr szavait, ő abban a tekintetben optimista, hogy a digitális átállásra vonatkozó jogi szabályozás miatti tárgyalási kényszer azt is eredményezheti, hogy új médiatörvényre vagy annak átfogó módosítására is sor kerül, és ezt a problémát is meg lehet oldani. Erre talán biztató jelekről tudhatunk, hiszen ha jól tudom, a szakértői egyeztetések megindulnak, talán ez lehet a megoldás.
Ahhoz szerettem volna csatlakozni, amit Alexa képviselő úr a végén mondott, azt kell elkerülni, hogy jövőre ugyanitt ugyanerről a problémáról beszéljünk. Ez valószínűleg közös érdeke az Országgyűlésnek, az ORTT-nek és mindenkinek, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik. De még egyszer mondom, annyiban viszont vitatkoznék, hogy ezért a kialakult helyzetért - álláspontunk szerint - az ORTT maga is felelős.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lukács képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Természetesen Cser-Palkovics képviselő úr hozzászólásában ami rám vonatkozik, elfogadom. Az világos, hogy olyan döntési mechanizmusban vagyunk, ahol akkor nem kérdezték meg a parlamentet és nem kértek jogértelmezést, amikor a kereskedelmi tévék meghosszabbításáról volt szó. Annak költségvetési kihatásait pedig a parlament legyen szíves lenyelni és korrigálni!
Az általános vitára alkalmas vagy nem alkalmas kérdéskör. Minden alkalmas, mindenről lehet vitatkozni, mindenhez lehet benyújtani módosító indítványt. Igen ám, csak ha költségvetésről van szó, egy kicsit másképp néz ki a helyzet. Ebben a költségvetési előterjesztésben sok mozgástér nincs. A bevételi oldalon nem hiszem, hogy az üzemben tartási díj pótlását lehetne növelni. Be lehet írni számot, hogy növeljük, csak éppen nem lesz reális, mert nem fog összhangban lenni a 2007. évi költségvetéssel. A probléma innen kezdődik, mert ha bevételi oldalról végignézzük, hiányozni fognak azok a bevételek, amelyeket a kereskedelmi televíziónak kellene befizetni. Itt bevétel-növelési mozgásterünk nincs. A kiadás-növelést meg nem tudjuk ebből az előterjesztésből ellenőrizni, mert ahhoz egy sokkal részletesebb elszámolási rend kellene.
Ha az egész rendszer változására van alkalmas elképzelés és szándék, akkor a legnagyobb problémám ráadásul ebben a költségvetésben - pláne egy feszített költségvetésben -, hogy tartalékképzés nincs, tehát miután egy egész évről van szó, megoldható lenne ez akár tartalékképzéssel is. De jelen pillanatban ebben a formában ebben a struktúrában még módosító indítványokkal sem látom költségvetési szempontból ezt a költségvetést menteni. Ennek következtében lehet azt mondani, hogy a közös felelősség elve alapján - amit egyébként vallok én is - tartsuk általános vitára alkalmasnak, és majd módosító indítványokkal jobbá tesszük. Ezt az előterjesztést jelen formájában nem lehet jobbá tenni, nincs benne mozgástér. Részben azért, mert meghatározza a 2007. évi költségvetést, részben pedig azért, mert az ORTT döntését most nekünk kell elszenvedni. A kiadási oldalról ezzel a részletességgel nem lehet beszélni, ott tisztán kellene látni, sokkal részletesebb megoldások kellenének.
Ezért az az álláspontunk, hogy általános vitára nem alkalmas. Ha tartalékképzést írnánk elő mondjuk bizottsági módosítással, akkor lehetne tárgyalni, akkor viszont évközben a tartalék felhasználását szabályozni kellene. Ez volna az a megoldás, amivel lehetne általános vitára alkalmassá tenni. Költségvetési szempontból, az az álláspontunk, hogy semmifajta mozgástér nincs.
ELNÖK: Annyit hadd mondjak, hogy Szabó Lajos képviselő úr, alelnök úr más bizottsági elkötelezettségei miatt elment, de nyilván nem is várja senki, hogy feltétlenül reagáljon valamire. Már sokszor reagált egyébként, miután az előző ciklusban is tárgyaltunk hasonló költségvetést.
Kovács elnök úré a szó!
KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Egypár konkrét kérdést és néhány általános gondolatot szeretnék ezzel kapcsolatban kifejteni.
Jánosi képviselő úr, a pályázatokkal való összhangteremtés. A Testület célul tűzi ki ezt a feladatot. Ismereteim szerint júniusban lesz közismert az Unió pályázati struktúrája, és a pályázati terveinknél figyelemmel kívánunk lenni ennek az összhangnak a lehetséges megteremtésére.
Tellér képviselő úr, 405 millió forint, a rendkívüli finanszírozás a digitális átállással van-e összefüggés? Nincs összefüggés, ez pontosan a működési források kiesése okán keletkező átcsoportosítási javaslata a Költségvetési bizottságnak.
Lukács képviselő úr arra utalt, hogy nő a működési költségvetés évek óta. Bátran ki merem jelenteni, hogy talán a magyar közigazgatásban páratlan módon hat-hét év óta ennek a költségvetési szervnek a létszáma egy darabbal nem nőtt, sőt csökkent. Kétségkívül, a költségvetés nőtt ezzel szemben, mert voltak olyan intézkedések - köztisztviselői törvény változása, infláció egyebek -, amelyeket szükségszerűen meg kellett lépni. Ez a jövő évre speciálisan nem igaz. A jövő év az első olyan év, amikor abszolút mértékben is csökken a költségvetés, 15 százalékos létszámcsökkentés lett végrehajtva a Műsorszolgáltatási Alap keretein belül, ennek a jövő évi költségvetési kihatása 82 millió forint, mert vannak áthúzódó költségek is. A következő évben már jelentősebb lesz. Az ORTT Irodájának költségvetése 46 millió forinttal csökken annak ellenére, hogy a testületi tagok körében végbement változás - egy fő testületitag-növekedés volt a parlamenti frakciók alakulása következtében -, ott három fő létszámbővüléssel beszélünk a közvetlenül dolgozó munkatársakkal együtt. A létszámnövekedés ellenére tehát 46 millió forinttal csökken az Iroda költségvetése is. Tehát mindazokat az intézkedéseket mi is meghoztuk, ami a költségvetési intézményrendszerben elvárás vagy elgondolás vagy irányzat volt, a 15 százalékos létszámcsökkentést is beleértve, aminek a teljes hatása a következő évben nem jelenik meg. Nyilvánvaló, hogy értelemszerűen ezt csökkenteni kellett, mert ezekkel a pályáztatási keretekkel nincs annyi feladat, mint korábban volt. A területi források fokozatosan csökkennek.
Mi ennek az oka? Erről mindig szó van, és mindig három okot szeretnék elmondani. Eleve a médiatörvényeink a forrásokat egyrészt a bevételeket megcímkézi, hogy mit mire kell költeni és túloszt. Indulásnál a médiatörvény túlosztja, több mint száz százalékát a médiakiadási oldalát a bevételeknek. Menetközben bekerültek olyan kiadások az Alap költségvetésébe, a közszolgálati televíziók jogdíjfizetési kötelezettsége az ORTT költségvetését terheli, bevételi lába soha nem lesz rendezve. A két kereskedelmi rádió licencdíja - most már nevezzük így - egyötödére vagy egyhatodára csökkent. Ezek szoros összefüggésben vannak a működési kiadásokkal. Nyilvánvaló, hogy a költségvetésre hatással bír az a tény, hogy a két közszolgálati kereskedelmi televízió változatlan feltételekkel hosszabbította meg a szerződését, de nem ezekre a tételekre. Ezeket a gondokat a két kereskedelmi televízió szerződésének vagy licencdíjának a változása sem oldhatta volna meg, mert úgy szól a törvény: a közszolgálati televíziók, a Magyar Televízió és a Duna Televízió között oszlik meg a licencdíj, a másik pedig a szórások elosztás-fejlesztését szolgáló kötött keret. A források pedig a működési keretekből estek ki azáltal, hogy a kereskedelmi rádiók szerződése ilyen mértékben csökkent, főleg a Slágeré. A Slágert nem címkézte meg a médiatörvény, az volt a forrása a működési költségeknek.
Összességében azt szeretném kérni, ha tud az ORTT olyan költségvetési törvényjavaslatot a bizottságnak benyújtani, ami jogszabályi háttérrel rendezett és korrekt. Pető elnök úr említette, hogy volt javaslat, amit az ORTT nyújtott be. Volt még két olyan javaslat a jobboldal kormányzati ciklusának idejében, amelyikben jobboldali képviselők jegyeztek módosító indítványt, ugyanannak a kérdésnek a megoldását célozták. Nem került parlament elé a szükséges többséggel. Majd az akkori ellenzék gyakorlatilag szinte ugyanezt - a szövegrészben kicsit változtatva - nyújtotta be, és az akkori kormánytöbbség nem szavazta meg. Három ilyen történetre emlékszem, amikor az ORTT volt a háttérben, mi próbáltuk képviselőkön keresztül megmozgatni ezt a dolgot, nem volt sikeres. Nagyon szeretném, ha ez a parlament felügyelete alatt álló szervezet, az alkotmányos intézményrendszer egyik szereplője úgy nyújthatna be költségvetést, hogy ne volna kérdéses, jogszerű-e vagy nem jogszerű.
Szavazás általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: A bizottság szavazás előtt áll. Ki tartja általános vitára alkalmasnak az ORTT jövő évi költségvetéséről benyújtott költségvetési bizottsági javaslatot? (Szavazás.) Tíz fő. Aki nem? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartja.
Többségi és kisebbségi előadó nyilván lesz a bizottság részéről. Kisebbségi, gondolom, Tellér képviselő úr, a többségiben pedig a kormánypártok még megegyeznek és megnevezik.
Köszönöm szépen.
Egyebek következnek. A jövő heti bizottsági ülésen a magyar jazz helyzetéről tartunk egy ugyanolyan típusú bizottsági ülést, mint amilyet az Operaház helyzetéről tartottunk, azzal a különbséggel, hogy a jazz kevésbé intézményes, mármint épülethez kötött és egycentrumú, mint az opera. Egyelőre ez látható biztosan, valamint talán még az MTI éves beszámolója. A tavalyi évről szóló beszámolót a bizottság még nem tárgyalta, ez valószínűleg ebben az évben már nem kerül a parlament elé, de a jövő naptári évben igen. A bizottság tárgyalja, mert előbb-utóbb tárgyalnunk kell.
A jövő utáni héten pedig annyiban extrém hét lesz, hogy a parlament napirendje miatt csütörtökön tartunk bizottsági ülést, a költségvetés második fordulójának módosító indítványairól szavazunk, és a miniszteri éves beszámoló akkor lesz. Jövő héten szerdán lesz bizottsági ülés, mert kedden szavazunk, és azt követő héten meg csütörtökön.
Azt kérném, a képviselők nézzék az értesítést, mert hétfőn esetleg bizottsági ülést tartunk a 2006-os költségvetéshez esetleg beérkező módosító indítványok ügyében.
Köszönöm mindenkinek az érdeklődést. A bizottsági ülést bezárom.
(A bizottsági ülés befejezésének időpontja: 12 óra 20 perc)
|
Dr. Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezető: Egriné Ambrus Andrea