KSB-5/2007.
(KSB-23/2006-2010.)
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2007. március 21-én, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház 569. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1917. szám)*
A Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2004. január 1-től december 31-ig terjedő időszakáról szóló beszámoló (J/43. szám)*
A Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2004. január 1-től december 31-ig terjedő időszakáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat*
A Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2005. január 1-től december 31-ig terjedő időszakáról szóló beszámoló (J/1003. szám)*
A Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2005. január 1-től december 31-ig terjedő időszakáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat*
Dr. Bíró Sándor kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Döntés a 2004. évi beszámoló általános vitára való alkalmasságáról*
Döntés a 2004. évi beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatról*
Döntés a 2005. évi beszámoló általános vitára való alkalmasságáról*
Döntés a 2005. évi beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatról*
Bizottsági előadók állítása*
Egyebek*
Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP)
Schiffer János (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Kubatov Gábor (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Halász János (Fidesz) Tellér Gyulának (Fidesz)
Alföldi Albert (MSZP) Lukács Zoltánnak (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP) Alexa Györgynek (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP) dr. Schiffer Jánosnak (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP) dr. Jánosi Györgynek (MSZP)
Kubatov Gábor (Fidesz) Vincze Lászlónak (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Dr. Soós László (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bíró Sándor, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 06 perc)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek! A bizottsági munkát elkezdjük.
Üdvözlök mindenkit, aki megjelent a bizottsági ülésen. A kiküldött meghívóhoz képest némileg módosul a napirendünk, miután sem az MTI beszámolójához, sem az ORTT beszámolójához, sem az MTI alapító okiratához benyújtott parlamenti döntéshez nem érkezett módosító indítvány. Tehát értelemszerűen a 2., 3. és 4. tervezett napirendi pont elmarad (Lukács Zoltán: De kár!), és szokás szerint egyebekről is szó esne. Tehát amikor a hivatalos napirend véget ér, akkor az egyebek közt további bizottsági ülésekről még röviden beszélnék.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az elhangzottak ismeretében ki az, aki a napirendi javaslatot elfogadja. (Szavazás.)
A bizottság határozatképes, és a napirendi javaslatot elfogadta.
Ennek megfelelően a Büntető Törvénykönyv módosításával kezdjük mai munkánkat. Üdvözlöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőjét, Soós László főosztályvezető urat.
Egy olyan módosító indítvány érkezett, amely bizottságunk közvetlen érdeklődési körébe tartozik, Korózs Lajos és Bárándi Gergely képviselő urak módosító indítványa. Úgy ítéltük meg, már egy korábbi tárgyaláson, hogy a bizottság a Btk. módosításánál csak a tiltott pornográf felvétellel kapcsolatos módosító indítványokkal foglalkozik.
Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy ezt az említett módosító indítványt támogatja-e a kormány.
DR. SOÓS LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Úgy tűnik, hogy reagálni senki sem kíván, kérdés nincs.
Kérdezem, hogy ki az, aki az említett módosító indítványt támogatja. Aki támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz igen, ha jól számolom. A bizottság többsége támogatja. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Hét nem.
A bizottság 10 igennel, 7 nemmel támogatja a módosító indítványt.
Köszönjük szépen a segítséget. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják a termet.)
Áttérünk a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi beszámolóira. Megkérem Bíró elnök urat és a munkatársait, hogy foglaljanak helyet. (A Hungária Televízió Közalapítvány képviselői helyet foglalnak az asztalnál.)
Amíg a helyfoglalás megtörténik, addig az érdeklődők számára mondom, hogy a szokásoktól eltérően - és ezzel már többször találkozott a bizottság - az előző évben az országgyűlési és önkormányzati választások miatt az azt megelőző év beszámolóját nem tárgyalta a parlament a Hungária Televíziónál sem, és más médiumoknál sem, amelyek parlamenti beszámolóval tartoznak. Tehát most korábbi országgyűlési mulasztást is pótolunk, ezért a 2004-es és a 2005-ös beszámolót egyszerre tárgyalja a parlament. A képviselőtársak megismerhették az írásban benyújtott két beszámolót, és az azokhoz kapcsolódó kötelező véleményt, mármint ellenőrző testületi véleményt.
Arra kérem elnök urat, hogy szóban röviden egészítse ki az írásban benyújtott beszámolót, ha lehet, akkor nem évekre tagolva, mármint a szóbeli kiegészítést, hanem összefoglalva. Köszönöm szépen.
DR. BÍRÓ SÁNDOR (Hungária Televízió Közalapítvány): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Kulturális és Sajtóbizottság! Engedjék meg, mivel nem mindenki ismer engem, hogy bemutatkozzam: Bíró Sándor vagyok, a Hungária Televízió Közalapítvány elnöke, civilben professzor emeritusa a Szent István Egyetemnek, jogász vagyok egyébként.
Mellettem Schulhof Ilona közgazdasági szakértő, a közalapítvány közgazdasági szakértője, és Székely Gabriella elnökségi tag, ők kísértek el, és lesznek segítségemre, ha valamelyik kérdésre választ kell majd adni.
Nagyon röviden, és természetesen a két évet összefoglalva, mert hiszen ugyanazt kétszer nem szeretném elmondani, és lényegében egy televízió életében egy-két év nagyon nem változtat, mert hiszen begyakorlottságok, tendenciák, megalapozottságok vannak mind a műsorban, mind a gazdálkodásban, tehát kardinális változások egyik percről a másikra nem igen szoktak bekövetkezni. Úgy gondolom, hogy élve elnök úr felkérésével, én a két évet együtt próbálom jellemezni, és valamilyen mértékben kiegészíteni.
Azzal kezdeném tehát, a 2004. és 2005. évekről van szó, hogy ha valami Szküllák és Kharübdiszek között zajlik le, akkor a 2004. év biztos, hogy ilyen volt, tekintettel arra - és már most bármelyik közszolgálati médiumnak tanácsként is tudnám mondani, hiszen magam gyakoroltam -, hogy az elnökválasztás éve a legborzalmasabb év minden egyes közszolgálati médium életében. Mert amikor lejár valakinek, korábbi elnöknek, a menedzsmentnek a megbízatása, és újat kell választani, bizony itt a médiatörvény nagyon keményen konszenzus elé állítja az elnökségi tagokat. Szóval közismert: kétharmados többséggel jelölhetnek a nagykuratórium számára jelöltet. Ez nem mindig sikerül.
A Duna Televízió és az azt tulajdonló Hungária Televízió Közalapítvány 2004-es éve is igazában véve az elnökválasztással, az elnökválasztás körüli problémák megoldásával telt, problémák halmaza vetült fel, ezek megoldásával kezdődött, de ez csak a jogi oldala az ügynek. Van azonban egy gazdasági oldala is, nevezetesen azért tendenciózusan minden elnök, amelyiknek a vége felé jár, lejár a megbízatása, igyekszik a műsorpolitikájában, a műsoraiban - már a közszolgálati médiumok műsoraiban, de a Duna Televízió kétségkívül ez volt - valami egészen különlegeset, nagyot, jelentőset produkálni, aminek eredményeképpen vélheti azt, hogy meg is hosszabbítják, vagy legalább újra megválasztják, ha már nem is hosszabbítják meg. Akkor kezdem talán a Duna Televízió gazdasági helyzetének vázolásával. Ennek lett a következménye az, hogy 2004-ben a saját műsor gyártására hatalmas, olyan összegeket állított be a 2004-es üzleti terv, amely gyakorlatilag eleve hiánnyal számolt, mégpedig 460 millió forintos hiánnyal. Abból kiindulva - nem alaptalanul készült ez az üzleti terv ilyen hiánnyal, hogy az év végén 460 millió forint hiány lesz -, azon oknál fogva, hogy abban bizakodtak, és ígéret is hangzott el erre vonatkozóan, hogy az Országgyűlés részéről pótlólagos juttatást is fog kapni a televízió, ezzel a pótlólagos juttatással majd könnyen megoldódik a hiánnyal elfogadott üzleti terv, és ennek következtében nem lesz semmi különösebb hátrány, hiszen társpénzek átcsoportosításával megoldható, kifoltozható a hiány. Egyébként a közalapítvány kuratóriuma 460 millió forintos hiánnyal fogadta el az üzleti tervet - döntő mértékben a műsorgyártás emelésére fordított összegekről van szó. Meg is érkezett 800 millió forint június közepén, ami már meg volt pántlikázva, ezt nem lehetett műsorgyártásra felhasználni, nagyon helyesen egyébként, hanem struktúraátalakításra kellett felhasználni. A Duna Televízió elnöksége és kuratóriuma akkor úgy döntött, hogy 650 milliót a műszaki struktúra átalakítására, 50 millió forintot két külföldi tudósítói pont kiépítésére - az egyik Brüsszel, a másik Marosvásárhely -, 100 millió forintot pedig arra a célra használ fel, hogy a csoportos elbocsátás végkielégítési összegeit valamilyen módon kifizesse.
Ennek lett az eredménye az, hogy még a 460 millió forintos hiányhoz hozzájött ősszel még egy 60 millió forintos hiány. Ennek oka nagyon egyszerűen az, hogy meg lehetett volna állítani, hogy ez a 60 millió forintos hiány ne keletkezzen, de tekintettel arra, hogy Duna Televíziónak szeptemberben már nem volt elnöke, az elnökség, pontosabban a kuratórium pedig úgy döntött, hogy egy triumvirátust fog megbízni, hogy a három alelnök együttesen vezesse a televíziót. A három alelnök mindegyikének liberum vetoja, vétójoga volt, csak közös megegyezéssel hozhattak gazdasági és egyéb döntéseket. Tessék elképzelni! A lehető legrosszabb megoldás volt a részünkről is, hogy ebbe belementünk, nagyon egyszerű oknál fogva, mert úgy nem tud működni egy szervezet, hogy végül is mind a három embernek egyet kell értenie, mert bármilyen költségcsökkentő tényező valamelyik elnökhelyettes területét érintette. Ebből következett, hogy még egy közel 60 millió forintos hiány keletkezett, tehát a Duna Televízió 518 millió forint hiánnyal zárta a 2004-es üzleti évét. Nagyon drágák voltak ezek a műsorok, és a műsorköltségek rendkívül megemelkedtek. Hozzá kell tennem, hogy azt az alapvető kötelezettségét a Duna Televízió akkor is teljesítette, hogy időben kifizette az adóit, járulékait, és műsoraiban azokat az alapító okiratában meghatározott igényeket is messzemenően igyekezett teljesíteni, amely úgy szól, hogy az összmagyarság nemzetképét külföldre és belföldre is közvetítse, a magyar és az egyetemes kultúra sugárzását valósítsa meg. Ezt a kuratórium megállapítása szerint maradéktalanul megtette.
Mindezt azért mondtam el ilyen hosszan, mert a konszenzus fontosságát szeretném hangsúlyozni. A médiatörvényről talán egy mondatot - jogászként nem is tudom megállni, hogy ne mondjak. A médiatörvénnyel sok baj van, de az alapvető baj az, hogy ha azt nem akarják betartani, ha senki sem akarja betartani. Ha meg tudnak a felek egyezni, és meg tudnak állapodni, akkor igen hamar meg lehet egyezni még a hiányainkban is, amelyet nem szabályoz a médiatörvény, de legalább konszenzussal ki lehet pótolni, hogy egyformán fogunk cselekedni, egyformán járunk el, az egész elnökségnek ez legyen az álláspontja. Nagy tanulási időbe került az elnökségnek is, amíg rájött arra, hogy hónapokon keresztül nem lehet elnök nélkül hagyni egy televíziót, előbb-utóbb elnököt kell választani. Ebben a tanulásban és tanításban - nem tudom megállni, hogy meg ne említsem a nevét - az elnökség egyik tényleg kitűnő tagja, Hamburger Mihály úr, aki már azóta meghalt, örök érdemeket szerzett. Valóban, ha tovább hagytuk volna azt, hogy nincs elnöke a Duna Televíziónak, valószínű, hogy még nagyobb csőd, krach keletkezett volna ebből a felállásból.
2005 februárjában sikerült elnököt választani, és az elnöknek az egyik első lépése 2005-ben az volt, hogy a hiányt valamilyen módon számolja fel, természetesen a menedzsmentjével, tehát az elnökhelyetteseivel és az egész apparátusával együtt. Örömmel jelenthetem, hogy míg a 2005-ös üzleti tervben 250 millió forint hiánnyal számolt az üzleti terv, 2005 végére 16 millió forint plusszal zárult a Duna Televízió gazdálkodása. Miből származott ez a csökkenés, és végül is miért lett pozitív szaldós a Duna Televízió, így a Hungária Közalapítvány is? Nevezetesen az, hogy ugyan még 256 millió forintos hiánnyal számolt az üzleti terv, de a saját gyártásra fordított költségeket jelentősen sikerült lefaragni műsorszerkezet-váltással és a gyártási költségek racionalizálásával, hozzátenném: nem a műsorok silányításával vagy elhagyásával.
Szerencsénk volt abban is, hogy a filmek, illetve a szinkronizálás... A Duna Televíziónak nagyon nagy a filmkínálata, és azt hiszem, hogy klasszikus filmjeink is vannak bőven, azonban szinkronizálás nélkül nagyon nehéz ezeket vetíteni. Rendkívül nagy a szinkronizálás költsége, de egy szűkre szabott üzleti terv keretein belül is sikerült megtartani, nem átlépni ezt a keretet. Ez megint jelentős megtakarítással járt.
Végül 2004-ben egy csoportos létszámcsökkentés is volt, ez 72 fő elbocsátását jelentette, ennek pozitív a hatása a bérköltségekre. Igazából 92 személyt bocsátottunk el, illetve 20 személy tekintetében minőségi cserét hajtott végre a menedzsment. Ez érinti a Duna Televízió létszámának durván 15 százalékát, ami megint elég jelentős költségmegtakarításként jelentkezett.
Mindennek eredményeképpen, ami hiány volt 2004-ben, az 2005-ben pozitív szaldóvá változott, és a stabilitás ebben az évben is megvolt, hiszen továbbra is mindenfajta pénzügyi billegés nélkül sikerült a Duna Televíziót működtetni.
Itt szeretném megemlíteni azt, hogy alapvetően problematikusnak látjuk a médiafinanszírozás szabályozottságát vagy szabályozatlanságát, mert szabálya van, csak éppen azzal a szabályozással nem lehet nagyon egyetérteni, hiszen a 2005-ös anyagunkban írjuk is, hogy az Országgyűlés átvállalta ugyan - hadd mondjam a régi nevét - az előfizetési díjat, mert még gyerekkoromban így tanultam meg... (Schulfhof Ilona: Üzemeltetési díj.) Köszönöm szépen. Tehát az Országgyűlés átvállalta a készülékhasználati díj megfizetését. De akkor, amikor az átvállalás történt, a Magyar Posta saját bevallása szerint csak a magyar lakosság 65 százalékától tudta beszedni ezt a pénzt, és ezen a 65 százalékon stabilizálódott ma a közmédiumok fenntartási költsége. Szeretném elmondani ezért, hogy ez semmiféleképpen sem egy előnyös helyzet.
A nagyobbik probléma azonban még csak nem is ez, mert azért a Duna Televízió példája mutatja, hogy igenis lehet nullszaldóval - a 16 millióra nem mondhatom, hogy pozitív szaldó, vicc lenne - működtetni közszolgálati televíziót, csak nagyon nagy takarékosság, gazdálkodási fegyelem szükségeltetik hozzá.
Hozzátenném azt is még, hogy a médiafinanszírozási rendszerünk sajnos egyvalamivel még adós. Nevezetesen ilyen fogalmat, hogy felújítás, műszaki fejlesztés, általában fejlesztés, nem ismer. Tehát az a pénz, amivel a televíziók vagy a médiumok gazdálkodnak, ez ömlesztve van a műsorgyártásra, az egyéb költségekre és fejlesztésre is, külön fejlesztésre nem kapnak. A televíziózás talán a legdrágább kulturális műfaj, ahol azért nagyon fontos az, hogy műszaki fejlesztés legyen. A műszaki fejlesztést is meg kell valamilyen módon oldani. Nekünk nagyon jól jött 2004-ben az a 800 millió, amit az Országgyűlés ily módon átadott nekünk, és amelyből 650 milliót műszaki fejlesztésre fordítottunk, utána jött az 50 millió a két tudósítópont kiépítésére, és a 100 millió a leépítési költségből, tehát a személyzeti struktúra változásából. Ráadásul szeretném megjegyezni, hogy az utolsó fillérig mindenről elszámoltunk az Országgyűlésnek, és ezt az elszámolást mindenki el is fogadta.
Tisztelt Kulturális és Sajtóbizottság! Elnézést, hogy ilyen hosszan mondom, most már mindjárt befejezem, de ez csak kiegészítés, ami itt le van írva, az le van írva, ahhoz én nagyon sokat nem akartam volna hozzátenni. Így is csak annyit, hogy a Duna Televízió okirata szerint nekünk alapvető célunk az összmagyarság egészét szolgáló értékorientált tájékoztató, szolgáltató, kulturális televíziót létrehozni. Úgy érzem, és ez nemcsak érzés, hiszen a visszaigazolások - a nézői visszaigazolás, a különböző nézettségi felmérések, az elnökség és a nagykuratórium határozatai - mind arra mutatnak, hogy a Duna Televízió ezeket a feltételeket teljesítette.
Azonban több nagy problémánk van természetesen, mert miért ne lenne. Óriási problémánk az, hogy az érték és a nézettség összeütközik. Nevezetesen az a problémánk, hogy ma egy közszolgálati, vagy bármilyen fajta médiumot annak alapján ítélnek meg, hogy a nézettsége mekkora. Örülök, hogy Gulyás Dénes itt van, én nagy operakedvelő vagyok, sokat hallgattam az Operában, és azt hiszem, abban teljesen egyetérthetünk, hogy az I Domeneo csodálatos, mivelhogy szerelmi bájital, még akkor is, ha sokan nem szeretik.
Azt kell mondanom, hogy ez örökös konfliktust jelent a közszolgálati médiumokban, hogy nevezetesen szeretném, ha sok nézőm lenne, szeretném, ha a nézettségem nagyobb lenne, de az rettenetes dolog, hogy ha értéket adok, akkor nagyon sokan menekülnek, és nem érdekli őket. Azt mondom, hogy Bartók Concerto-jánál szebb zenét én nem ismerek, de hányan vagyunk így!?
Ez örök problémát jelent a számunkra, a Duna Televízió számára pedig kifejezetten, hiszen alapvető kötelezettség az, hogy értékorientáltan, a magyarság értékeit sugározza, közvetítse. De abba Bartók ám, meg Hidas Frigyes - most halt meg - szervesen beletartozik! Nagyon nehéz ezt megoldani úgy, hogy nézettség is legyen.
Egy szó mint száz, summáznám is, és le is zárnám ezt a hezitálást, hiszen rajtam keresztül az egész Duna Televízió hezitál ilyenkor. Azt kell mondanom, én azzal zárnám le, hogy nem engedünk a negyvennyolcból, tehát az értéket akkor is közvetíteni kell, ha nem nézik, majd nézik később, majd meg fogják nézni, ha megismétlik, akkor ezt el tudjuk érni.
A műsorainkkal és a Duna Televízióval szemben az Országos Rádió és Televízió Testülethez bárki panaszt nyújthat be. 2005-ben kettő, azaz kettő darab panasz érkezett. Ebből az egyiket az Országos Rádió és Televízió Testület panaszbizottsága elutasította, a másikat pedig a panasztevő visszavonta. Tehát gyakorlatilag panaszmentesen - most a nézői panaszokról beszélek - zajlottak, mentek végbe ezek a műsorok.
Ami a közszolgálati előírásokat illeti: szeretném kiemelni, hogy a médiatörvény leírja azt, hogy a közszolgálati televíziónak mi mindent kell teljesítenie, tételesen, hogy mennyi magyar film legyen benne, mennyi európai gyártású film legyen, milyen százalékos arányban.
2005-ben négy olyan területe volt a Duna Televíziónak, ezek voltak a legklasszikusabb értékelő területeket, amelyeket túlteljesített. Nevezetesen, hogy a teljes műsoridő legalább 50 százaléka legyen európai, ez a Duna Televízió esetében 91 százalék. A teljes műsoridő 34 százaléka legyen legalább magyar, a Duna Televízió esetében 66 százalék volt a magyar mű. Vagy a teljes műsoridő legalább 10 százalékában legyen öt évnél nem régebbi műsor, a Duna Televízió esetében 20,2 százalék ez a szám, tehát a duplája.
Ahol nem teljesített, mert ezt is el kell mondanom, ahol nem tudta a Duna Televízió teljesíteni a médiatörvényben a közszolgálatisággal szemben támasztott feladatot, az egyértelműen az, hogy a gyermekműsorok, ifjúsági műsorok tekintetében nem tudott annyit produkálni, mint amennyit kellett volna, de hozzátenném, hogy ezt ma egyik televízió sem teszi meg. Pontosabban a közszolgálatiról beszélek most, a Magyar Televízióra nem akarok kitérni, de a Magyar Televíziónak is olyan nehézségei vannak, hogy gyermek- és ifjúsági műsorokkal ellátni, ami egy folyamatos műsorellátás, ez nem sikerül neki sem. Nekünk sem sikerült, bár 2005-ben javulás volt. Éppen nemrégen, két héttel ezelőtt kapott színésznőink egyike Kossuth-díjat, vele Benedek Elek meséket mondattunk hosszú időn keresztül - illetve nem én mondattam, a menedzsment mondatta - esti meséket, ez sokat javított a helyzetünkön, de azért nem oldotta meg a gyermek- és ifjúsági műsorok sugárzását.
Még egy, ahol restanciánk van igazában véve, nevezetesen a médiatörvény előírja, hogy bizonyos csúcsidőben ilyen vagy olyan műsorokat kell sugározni. A Duna Televízió az összmagyarság televíziója, a Kárpát-medence diaszpóra számára is műsort sugároz, egyedül az időpontokat nem tudjuk betartani: akkor, amikor itt hat óra van, akkor Erdélyben már hét óra van, szóval nagyon nehéz nekünk a Híradó- és a filmkezdeteket összehangolni - a menedzsmentnek, nekem nem -, de számon kérni azért könnyen számon kérhetjük. Nagyon nehéz ezt összehangolniuk, én ezt belátom, hogy ez nem igazi szabálysértés, ha úgy tetszik, hanem egyszerűen a tények körülményeiből fakad mindez.
Annak ellenére, hogy a műszaki fejlesztésre külön forrásaink nem voltak, azért a műszaki fejlesztés tekintetében is apró, lecsipkedett pénzekből azért sikerült sok mindent előrelépnünk, így virtuális stúdiót létesített a Duna Televízió, illetve a szerverrendszerét bővítette - ma már a műsorok átadása és továbbítása számítógépen keresztül történik. De történt montírozóbővítés, a közvetítőkocsik felújítása is folyamatban van, és az egész épület hűtő-, fűtőrendszerét már meg kellett csinálni - erre közbeszerzési pályázatot írt ki a Duna Televízió, ez jelenleg folyamatban van. Még annyi megjegyzést, hogy 2005-ben tehát helyrehozódott a 2004-es negatívum a Duna Televízió esetében, így a Hungária Televízió Közalapítvány esetében. Azt is szeretném megjegyezni, tudom, hogy nem erről van most szó, hogy a 2006. év előzetes adatai alapján a nullszaldó ebben az évben is meglesz, tehát nem fizet rá senki sem a működtetésünkre.
Tisztelt Bizottság! Az ember még sok mindent elmondana, hiszen itt nagyon sok hordalék van, amit jó lenne átadni. Hadd mondjak még két mondatot a Hungária Televízió Közalapítvány gazdálkodásáról. Az egyik az, hogy a hozzánk befolyt összegnek - mi adjuk át a pénzt a menedzsmentnek, amiből működik a televízió - 98 százalékát adtuk át, a médiatörvény szerint minket megillető 2 százalék maradt nálunk. Ez azt jelenti, hogy 151 millió forintból 143 millió forintot használt a közalapítvány a működésére, és 8 millió forintot pedig a médiatörvény alapján a Duna Televízió működésére átadott 2005-ben. Tervez mindenféléket a közalapítvány. Az Állami Számvevőszék vizsgálta három évvel ezelőtt a Hungária Televízió Közalapítvány gazdálkodását. Én egy mondatot idéznék csak belőle, mert az nekem rendkívül jól esett, és hadd csináljak magunknak egy kis propagandát. Ez valahogy úgy szól az ÁSZ jelentésében, hogy a Hungária Televízió Közalapítvány rendkívül takarékosan, racionálisan használta fel azokat a pénzeket, amelyeket rendelkezésére bocsátottak, oly módon, hogy ebből még megtakarított és át is tudott adni a Duna Televíziónak szabadon felhasználható költségként, mert felhasználhatja a Duna Televízió.
Tisztelt Kulturális és Sajtóbizottság! Ennyiben szerettem volna kiegészíteni az írásbeli jelentéseinket, hiszen két évről van szó, a két év valamilyen módon összefügg egymással természetesen, és arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak ítélje a beszámolónkat. Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna mondani, és elnézést, hogy hosszabb volt a mondókám a kelleténél, de úgy éreztem, hogy ennyivel tartozom a Duna Televíziónak.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A képviselőké a szó. Csak tájékoztatásként mondom - a képviselők most már technikai értelemben rutinosan tárgyalják az ilyen beszámolókat -, hogy a beszámolón magán kívül a bizottságnak egy határozati javaslatot is kell tenni a parlament plénuma számára. A vita összevontan zajlik a határozati javaslatról is, ami ebben a pillanatban egy tervezet, tehát ehhez is kérem a képviselők véleményét, de azt gondolom, hogy a Duna Televízió beszámolója kapcsán úgyis kiderül kinek-kinek az álláspontja, tehát egyúttal a határozati javaslatról is szólnak a képviselők.
A vita úgy folytatódik, ahogy indult, tehát együtt a két évről természetesen. A képviselőké a szó. Tellér képviselő úr.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Elnök Úr! Mielőtt megszólalnék, a beszámolóval kapcsolatban egy kérdésem volna. Mi az oka annak, hogy megint 2007-ben egy 2004-es és egy 2005-ös beszámoló elfogadásáról tárgyalunk? Ha esetleg erről valamit lehetne tudni, azt megköszönném.
ELNÖK: Úgy érzem, hogy röviden jeleztem az okot. A kuratóriumok beszámolóját minden év májusa után kell benyújtani az Országgyűlésnek, tehát ez automatikusan azt jelenti, hogy a 2004-es beszámolót 2005. május után kellett benyújtani, abban az évben nem tárgyalta a bizottság ezt a beszámolót, 2006-ban a választások miatt pedig a 2005-öst és a 2006-ost nem tárgyalta. Egyébként itt annyi a különbség az előző hetekben tárgyalt beszámolókhoz képest, hogy a bizottság munkáját megkönnyítendő be szoktuk várni a többi közszolgálati médium beszámolóját is, tehát a Rádióét és a Magyar Televízióét is. A Duna Televízió erről nem tehet - bár a következményeit abban az értelemben viseli, hogy nem tárgyaltuk a 2004-es beszámolóját -, hogy a Magyar Rádió kuratóriuma nem tudott megállapodni a 2004-es beszámolóban. Vártunk, vártunk, és még most is ott tartunk, hogy a Magyar Rádiónak nincs 2004-es beszámolója, ezért addig-addig halasztottuk a beszámolók tárgyalását, amíg át nem csúsztunk a következő évbe.
Az a különbség - ezt már inkább a Hungária Televízió, Duna Televízió képviselőjének mondom -, hogy itt a beszámoló tárgyalásának a határidőt tekintve nincs olyan következménye, mint az MTI-nél lenne, ha nagyon a papírforma szerint működne a dolog. Ott egy részvénytársasági közgyűlésként kell a beszámolót és a következő évi tervet elfogadni, itt, mint azt feltehetően mindenki tudja, nem is a Duna Televízió beszámolóját, hanem a kuratóriumi beszámolót tárgyaljuk, tehát elvben semmi következménye nincs annak, hogy kissé megkésve tárgyaljuk a 2004-es beszámolót.
Most az érdemi felszólalás következik. (Kubatov Gábor az ülésterembe érkezik.)
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen ezt a magyarázatot. Mondjuk az, hogy a Duna Televízióra, illetve a közalapítványi kuratóriumra nézve nincsen semmilyen következménye a beszámolás ilyen elcsúszásának, ezt bizonyos fenntartásokkal igaznak tartom, de éppen ez a bizonyos fenntartás a probléma. Tudniillik minél távolabb kerülünk egy megítélendő tevékenységtől, annak időpontjától, egyrészt annál bizonytalanabbá válik a megítélés, és annál kérdésesebbé, hogy mi értelme van, mondjuk, egy három évvel korábbi tevékenységről elkezdeni vitatkozni, vagy értékelést adni, tehát ez az oldala a dolognak szerintem valamelyest hátrányt szenved.
Ami a két beszámolót illeti, azt gondolom, hogy a Duna Televízió igen-igen fontos intézmény, kiváltképpen azért, amit mindannyian tudunk, mert a magyar nemzet jelentős része határokon kívül él. Ha a határokon kívül élőket hozzászámítom a határon belül élőkhöz, akkor úgy gondolom, hogy az így kijövő összlétszám bő negyede él a határokon kívül, talán ha a más világrészekben élőket hozzászámítjuk, akkor még ennél a negyednél is talán egy kicsivel több. Az, hogy ennek a határon kívülre szorult nemzetrésznek a nemzethez való tartozását, a nemzeti kultúrában való élését megkönnyítse, a Duna Televízió igen komoly munkát fejt ki. A pontos anyanyelvhasználat a különböző szakjellegű ismeretek anyanyelven való elsajátítása vagy újraforgatása során alakul ki, vagy erősödik meg, vagy őrződik meg, szerintem a Duna Televíziónak ebben is óriási szerepe van, bár itt szerintem a külföldre juttatott magyar sajtónak, például az Élet és Tudománynak is óriási szerepe van vagy lehet.
Ebből a szempontból nézve a dolgot, azt hiszem, hogy a Duna Televízió általánosságban véve az alapító okiratában kitűzött feladatait végrehajtja, időnként és bizonyos kérdésekben pedig igen jól hajtja végre. Ezt mindenféleképpen el szerettem volna mondani: nagyra becsülöm egyrészt a közalapítvány, másrészt pedig a közalapítvány által alapított részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság működését.
Ami a két év beszámolóját illeti, ezekkel kapcsolatban azt kell mondani, hogy jelentős sikerekről, de ugyanakkor jelentős problémákról és bizonytalanságokról is beszámolnak. Bíró Sándor elnök úr beszámolójából is kitűnt, de a szövegekből is, hogy a 2004-es esztendő több mint fél milliárd forintos vesztesége, ami akármilyen megfontolásból terveződött be és jött létre, az szerintem, kiváltképp, ha az éves, egész költségvetési összeget nézzük, egy igen nagy kockázat vállalását jelentette, és igen nagy nehézséget. A 2004-es esztendőnek ez lehetett az egyik meghatározó tartalmi jellegzetessége, a másik pedig az elnökválasztás körüli zűrzavarok, amiről jószerivel a napi sajtóból értesülhettünk, úgyhogy végül is elnököt választani csak 2005. elején sikerült.
Ugyanakkor 2004. végén felvetődött és elkezdődött egy jelentős struktúraváltás, vagy mint igény, vagy mint már bizonyos átszervezési javaslatok megtétele, de a nézettsége és a persztízse - ha szabad ezt mondani - a Duna Televíziónak még változatlan volt.
2005-ben viszont mintha némileg egy fordított folyamat zajlott volna le, ez az összkép alakult ki bennem, hogy tudniillik igen-igen nagy eredmény és nagy siker az, hogy a veszteséget sikerült megfordítani és nyereséggé konvertálni. Ugyanakkor a bekövetkezett műsorváltozás, műsortartalom-változás mintha - és talán ezt hallhatom ki elnök úr beszámolójából is - nem tekinthető egyértelműen az értékek felé való nyomulásnak, vagy pozitívnak. Ugyanakkor, ha jól vagyok értesülve, akkor 2005-ben a nézettség tekintetében is egy több ponton jelentős csökkenés mutatható ki.
Együttvéve a két dolgot, azt kell még egyszer mondanom, hogy a jelentős sikerek, a részben külső feltételekből adódó jelentős problémák és a működés bizonytalanságai figyelhetők meg, tehát mondjuk egy vegyes kép az, ami bennem kialakult.
Ezt tekintetbe véve, és itt is tekintetbe véve az idő múlását is, azt, hogy a beszámoló, mint valamilyen eleven dolog előtálalása egyre inkább egy szöveggé alakul át, ami mögül a valóság folyamatosan kimozdul, és miközben a szövegről vitatkozunk, lehet, hogy az, ami van, az már nem pontosan az.
Ezeknek a megfontolásoknak az alapján a következő javaslatot teszem az ellenzéki oldal nevében. Egyrészt mind a két beszámolót általános vitára alkalmasnak ítéljük meg, és általános vitára javasoljuk, ugyanakkor az elfogadás tekintetében mindkét esetben tartózkodunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További hozzászólások? (Nincs jelentkező.)
Akkor én a magam frakciója nevében fogalmazom meg a véleményt. Mi az általános vitára való alkalmasságot is támogatjuk, és a beszámolót is elfogadjuk.
Hosszabb ideje vagyok ebben a bizottságban, illetve veszek részt ilyen típusú beszámolók tárgyalásában. A Duna Televízió, hogy is mondjam, mindig a jó példa a közszolgálati médiumok esetében is, és semmi olyan negatív fordulatot nem látok, sőt inkább pozitív változásokat a tárgyalt éveknél, amik a korábbi konszenzusos bizottsági és országgyűlési álláspont megváltoztatását indokolná. A Duna Televízió annyiban pozitív példa a bizottság és az Országgyűlés előtt is, hogy ez az az intézmény - hosszabb ideig a Magyar Rádió is ilyen volt, de egy idő óta már nem -, amelynek a gazdálkodása, mint azt az elnök úr által is idézett Számvevőszék is megerősíti, példaszerű. Tehát miközben a közszolgálati feladatoknak igyekszik eleget tenni, aközben gazdálkodni is felelősségteljesen gazdálkodik az intézmény. Egy év költségvetési hiánya, amit az elnök úr írásban, és szóban is ismertetett, meg az egyébként is ismert körülmények miatt önmagában nem kell, hogy feltétlenül rossz véleményt szüljön, vagy kedvezőtlen következtetésekre adjon okot.
Másrészt tartalmi értelemben is jó példa, természetesen azzal a megjegyzéssel, hogy kritika mindig érhet egy műsorszolgáltatót, tartalmi értelemben is. Annak a más beszámolók kapcsán is sok szempontból megközelített szempont ismeretében, hogy a közszolgálati tartalom önmagában nem biztos, hogy minden kívánságnak megfelel, az elnök úr is érintette itt, tegnap az ORTT beszámolója kapcsán is, más összefüggésben érintették a képviselők, hogy a közszolgálati tevékenység és a nézettség nem függ össze szorosan. Itt a Duna Televízió arra jó példa, hogy inkább a közszolgálati tartalmat erősíti, mintsem a - nevezzük így - tömegigényeknek igyekszik a nézettség érdekében engedni.
Tehát mindezek ismeretében mi támogatjuk mind a két évvel kapcsolatban az olyan tartalmú határozati javaslatot, hogy a magyar parlament fogadja el a beszámolót.
Azt a megjegyzést még meg kell tennem, hogy a Duna Televízió annyiban bonyolultabb a többi közszolgálati műsorszolgáltatónál, hogy elsősorban nem a magyarországi közönséget célozza meg, bár természetesen elvben a magyarországi közönségnek is szól. Arról különböző felmérések léteznek ma, hogy a megcélzott, határokon túli közönség mennyire nézi a Duna Televízió műsorait, és mennyire nem nézi. Nyilvánvaló, hogy a Duna Televízió is egy olyan piaci verseny részese, ahol a kereskedelmi televíziókkal kénytelen versenyezni határokon túl is, tehát a környező országokban, a földi terjesztésű magyarországi televíziókkal, és az adott ország kereskedelmi televízióival is, és ez nagyban befolyásolja, feltehetően ugyanúgy, mint a magyarországi közönségben, a Duna Televízió nézettségét.
A Duna Televízió nézettsége az én ismereteim szerint ott a legegyértelműbb, ahol más magyar nyelvű televízió-műsort nem nagyon lehet fogni, tehát más, Magyarországról szóló magyar nyelvű információkhoz nehezen jut a közönség. A szélesebb nyilvánosság - most itt nem a bizottság tagjaira gondolok - kevésbé tartja számon, hogy egy tömbben élő magyar anyanyelvű vagy magyar nyelven beszélő közönség, legnagyobb ilyen közönség Izraelben létezik, a Duna Televízió nézettsége és fogyasztása, nevezzük így, a legegyértelműbb Izraelben. A határokon túl élő magyarság, még egyszer mondom, megosztottabb, mert a magyar kereskedelmi televíziókat is ugyanaz a közönség nézi, és ugyanúgy viselkedik a televízió-fogyasztással, mint a magyarországi, és ott még versenytárs az adott ország nem magyarul sugárzott televíziós rendszere is, míg Izraelben más a helyzet. A Duna Televízió adataiból is lehet tudni, talán a mostani beszámolókból nem, hogy ott hozzávetőlegesen 400 ezer olyan ember él, aki magyar nyelven szeretne Magyarországról információkhoz jutni, és ez nem jelentéktelen közönség, bár nehezen mérhető úgy, mint a magyarországi tévénézők szokásai, tehát azzal összevetve nehezebben mérhető, de létező közönség.
Nyilván megváltozik - ezt csak jelzem, nem tartozik szorosan a beszámolóhoz - a Duna Televízió pozíciója is akkor, amikor megváltozik a televízió-műsor sugárzásrendszere, tehát a szinte minden ilyen téma tárgyalása kapcsán emlegetett digitalizáció következtében, ahol feltehetően tematikus adók nagy számban jutnak el a magyar tévéadást igénylő közönséghez. Ez a Duna Televízió pozícióját is változtatni fogja. Most nem feladatunk ezzel foglalkozni, de erre fel kell készülni a Duna Televíziónak, illetve a Hungária Televízió Közalapítványnak is. Én tehát a beszámolót a magam frakciója nevében elfogadom, általános vitára alkalmasnak tartom, és olyan értelmű határozati javaslatot támogatok, amely a beszámolók elfogadását javasolja.
Schiffer képviselő úr!
SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A magam és a frakció nevében ugyancsak javaslom az általános vitára való alkalmasság elfogadását, és magának a beszámolónak az elfogadását is. Hasonlóan az MTI-hez, abszurd helyzetben vagyunk, de az abszurd helyzet oka nem a Hungária Közalapítvány vagy a Duna Televízió, hanem az a jogi és politikai helyzet, amelyben a médiák ügyében vagyunk, ezért a felelősség nem hárítható át a beszámoló elkészítőjére. Ugyancsak úgy, ahogy elnök úr szavaiból is kivettük, azok a működési zavarok, mint például a televízió elnöke választásának elhúzódása vagy például, amit finoman fogalmazott meg, de én kicsit durvábban úgy mondanám, hogy az "Utánam a vízözön!" című lemondás vagy váltás, ezek olyan működési zavarok, amelyeket majd egyszer talán, remélem, ki lehet egyensúlyozni, rendbe lehet tenni, és nem következnek be ilyen problémák.
A beszámoló elfogadását nemcsak azért tartom fontosnak, hogy lezárjuk két év időszakát, és mondjuk, úgymond bürokratikusan pontot tegyünk rá, hanem azt gondolom, hogy minden beszámoló tendenciákat, tapasztalatokat is tartalmaz, mint ahogy ez a beszámoló is. Ennek megerősítése vagy kritizálása, illetve új irányok mutatása feladata ennek a bizottságnak, ha tudomásul veszi azt, hogy azzal, amit leírtak, nagyjából, egészében egyetért. Ezért én fontosnak tartom, hogy ne passzívan viszonyuljunk ehhez a beszámolóhoz, hanem foglaljunk állást pro vagy kontra, vagy fogalmazzuk meg azokat a problémákat, amelyeket fontosnak tartunk.
Egy dologra szeretnék még kitérni, amit mindkét elnök úr is jelzett, ez az érték és nézettség kérdésének problémája. Azt gondolom, hogy nem szabad magunkat felmenteni azzal, hogy az érték kisebb nézettséget teremt, mert akkor talán egy kicsit zsákutcába mennénk. Tudom - és mindannyian tudjuk, akik szoktunk médiával foglalkozni -, hogy igenis, a nézőközönség nagy részét elviszik különböző szappanoperák, butuska vetélkedők és keresztnéven, beszélgetősnek nevezett műsorok, ugyanakkor azt gondolom, hogy nem szabad feladni azt a küzdelmünket elsősorban a közszolgálati területen, hogy ezek a műsorok is nézettek legyenek, tehát meg kell találnunk a speciális igényeket és a speciális igények kielégítését. Itt nem mindig nézőszámra kell csak gondolni, hanem egy bizonyos érdeklődési kör százalékát kell szem előtt tartanunk. Főleg azzal a kihívással, hogy Budapesten és a nagyvárosokban vagy az országban is hatvanvalahány százalékból a kábeleken több mint negyven csatorna fogható, és ez a digitalizálással még nagyobbra fog növekedni, egy tudatos politikát kell szembeállítanunk, hogy meg kell találnunk azokat az embereket, akiknek az érdeklődését fel tudják kelteni, és ki tudják elégíteni. Ez egyre nagyobb kihívás, és ennek az egyre nagyobb kihívásnak egyre nehezebb lesz eleget tenni, ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy én értéket közvetítek, és sajnos csak ketten nézik, mert ez nem vezet sehova, csak bezárhat minket egy elefántcsonttoronyba, de akkor nagyon kevesen maradunk benne. Én tehát azt az erőfeszítést, hogy értéket közvetítsen, kiemelkedőnek tartom a Duna Televíziónál, de még nagyobb erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a nézettsége nem abszolút számban, tehát nem a TV 2-vel vagy az RTL-lel szemben, hanem magához viszonyítva növekedjen. Még egyszer mondom, általános vitára javasolom, illetve elfogadásra javasolom a két határozati javaslatot is.
ELNÖK: Miután nem látok ebben a pillanatban más jelentkezőt, elnök urat kérem meg, hogy ha reagálni kíván az elhangzottakra, akkor tegye meg.
DR. BÍRÓ SÁNDOR (Hungária Televízió Közalapítvány): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Mindazt a sok szépet és jót, amit a Duna Televízióról, a munkánkról elmondtak, szeretettel megköszönöm, a kritikát, bírálatot pedig tanulságként fogjuk alkalmazni. Természetesen tájékoztatom erről az elnökséget is, hogy tanuljon belőle.
Egy megjegyzésem lenne igazából, amivel nem értek egyet a magam részéről: a nézettség csökkenésének kérdése. Ebben az évben tört ki egy vita a Magyar Televízió és a Duna Televízió között, hogy a felmérés tekintetében a Duna Televízió lekörözte a TV 2-t, mégpedig határon túl - a román AGB kimutatása szerint történt ez. Ez nem valami általunk megfizetett, általunk vagy a Duna Televízió által finanszírozott felmérés eredménye volt, hanem maguk a román AGB felmérései alapján történt mindez. Ennek alapján merem mondani, hogy lehet, hogy 2005-ben valóban csökkent a nézettség... (Tellér Gyula: Ezt a kérdést szerettem volna feltenni, hogy 2005-re is igaz-e.) Az írásbeli anyagunkban egyértelműen az van benne, hogy 2005 sem igaz, tehát fejlődött 2004-hez viszonyítva, és ha minimálisan is, de emelkedett. Azóta folyamatosan emelkedik, és ma a felmérések alapján - ez egy külön téma, de 2006 végén történt a felmérés, tehát azért nem került ide napirendre ez a kérdés - egyértelmű javulást mutat. Ettől nem vagyunk elragadtatva, de legalább a tendenciát látva ez pozitív. Még egyszer megköszönöm az észrevételeket.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor, bár a beszámolókat összevonva tárgyaltuk, a szavazás természetesen évenként történik, mármint a beszámoló tagolódása szerint.
Döntés a 2004. évi beszámoló általános vitára való alkalmasságáról
Először tehát az általános vitára való alkalmasságról szavazunk 2004 kapcsán.
Aki a bizottság tagjai közül a 2004-es beszámolót általános vitára alkalmasnak tartja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
Döntés a 2004. évi beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatról
Most a 2004-ről szóló beszámolóhoz kapcsolódó parlamenti határozati javaslatról szavazunk.
Aki a határozati javaslat olyan tartalmú megfogalmazását javasolja - ennek egy tervezetét a képviselőtársak már maguk előtt láthatják -, miszerint elfogadásra javasoljuk az Országgyűlésnek a beszámolót, az kérem kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz igen. Aki nemmel szavaz ebben a kérdésben? (Nincs jelentkező.) Ilyen nincsen, ahogy Tellér képviselő úr jelezte. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Módosult az összeállítás: nyolc tartózkodás.
A bizottság tehát a határozati javaslatot többséggel elfogadásra javasolja. Szövegszerűen ez tudomásul vételt jelent a tervezet szerint, az előző években is így fogadtuk el ezt a beszámolót.
Majd a bizottsági előadókra visszatérünk a következő szavazás után.
Döntés a 2005. évi beszámoló általános vitára való alkalmasságáról
Ugyanez a szavazás ismétlődik a 2005. évi beszámoló kapcsán. Először tehát az általános vitára való alkalmasságról szavazunk. Aki igennel szavaz, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Itt is egyhangúan szavaz a bizottság igennel.
Döntés a 2005. évi beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatról
Aki a parlamentnek az elfogadást javasolja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem? (Szavazás.) Nincs ilyen. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Nyolc tartózkodás.
Tehát 10 igen, 8 tartózkodás mellett a bizottság a határozati javaslat ilyen tartalmú megszövegezését támogatja.
Bizottsági előadót kell állítani, itt már összevontan praktikus személyeket javasolni. Nyilván többségi és kisebbségi előadó lesz. Az MSZP-frakcióból, ha Schiffer képviselő úr vállalja, akkor ő, az ellenzék részéről, ha a ráutaló magatartást úgy tekinthetem, akkor Tellér képviselő úr a kisebbségi vélemény megfogalmazója - csak a jegyzőkönyv kedvéért kell ezt rögzíteni, beleszólni nyilván nem akarunk. Köszönöm szépen.
Legközelebb biztosan a 2006-os évről szóló beszámoló kapcsán találkozunk.
A bizottsági ülés még nem ért véget... (Tellér Gyula: Kérdésem lenne ezzel kapcsolatban!) De nem a Duna Televíziót érinti? (Tellér Gyula: De!) Akkor Tellér képviselő úr még szólni kíván.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. A kérdésem az, hogy van-e esélyünk rá, hogy a 2006-os beszámolót még ebben az évben tárgyaljuk, és akkor ez a restancia felmorzsolódik.
ELNÖK: Képviselő úr, azt tudnám mondani hosszú élettapasztalatom alapján, hogy esélyünk mindenre van... (Derültség.) .., de ez reális igény. (Közbeszólás: A remény hal meg utoljára...) Az elmúlt öt év bizottsági tapasztalata alapján azért általában nem késtünk az ilyen típusú beszámolók tárgyalásával. Tehát jövő évben túlleszünk ezen, illetve körülbelül ilyenkor szoktuk tárgyalni az ilyen típusú beszámolókat. Tehát a 2006-os beszámolót ebben az évben remélem, meg tudjuk az őszi időszakban tárgyalni.
DR. BÍRÓ SÁNDOR (Hungária Televízió Közalapítvány): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tehát a Duna Televízió kuratóriumán még nem múlott, hogy a beszámolót időben tudjuk tárgyalni.
Ez már nem a szorosan vett napirend része, csak tájékoztatásként mondom a bizottsági tagoknak, hogy ahogy jeleztem, a Rádió kuratóriuma még nem készítette el a 2004-es beszámolóját. A Magyar Televízió kuratóriuma azt elkészítette, csak azért az abszurditásokat csökkentendő, önmagában a 2004-es beszámolójukat tárgyalni a 2005-ös nélkül nem lenne igazán praktikus. Tehát, hogy is mondjam, a most újraválasztott kuratóriumnál igyekszünk elérni, hogy a 2005-ről szóló beszámolóját a Magyar Televízió is nyújtsa be, és akkor azt is meg tudnánk tárgyalni.
Köszönjük szépen. Viszont látásra! (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek távoznak a teremből.)
Még az egyebek van hátra. A bizottsági ülésen a képviselőtársak jelen voltak, amikor megállapodtunk abban, hogy a készülő színházi törvényről plenáris bizottsági ülésen tájékoztatást kapunk. Az időpont időközben módosult, kétszer egy-egy hetet csúszott a javaslathoz képest, most véglegesnek tűnik.
Ha csak önmagamat ismételném, akkor azt mondanám, hogy remény mindenre van, de itt a bizonyosság nagyobb. Tehát a véglegesnek tűnő időpont április 3-a, amikor a színházi törvény előkészületeiről szóló tájékoztatást a bizottság megkapja a szokások szerint. Csak az a technikai probléma, vagy nehezítő körülmény, hogy ez a húsvétot megelőző hét, de a kedd még rendes munkanap, azért ilyen távol az ünneptől az még talán nem okoz problémát.
A minisztériumtól kaptunk egy levelet, amit azt hiszem, a képviselőtársak is láttak, vagy ott van az asztalukon. Ennek a levélnek megfelelően az elérhető színházi igazgatókat, illetve színházi vezetőket meghívjuk. Ez előzetes információ. A színházi törvény kapcsán több mint 80 olyan intézmény van, amelynek vezetőjét illik meghívni erre az alkalomra, a különböző felügyeletű és tulajdonú színházak vezetőit, beleértve tehát az alternatívokat, a bábszínházakat, az önkormányzatiakat, a minisztériumiakat.
Ennek megfelelően nem itt lesz a bizottsági ülés, mert itt nem férnénk el közel százan, hanem a főemelet 37-38-as teremben, írja Ági nekem most, a Parlament épületében. A főemelet 37-38. a Kossuth téri homlokzat oldalán fekszik. Ha a tengelyt nézik a képviselőtársak, akkor a tengelytől nem a fehér ház felé, hanem az ellenkező irányba, a sarokban. Tehát a Kossuth térre néz, a sarokban. A közepén van a delegációs terem, és ez az a terem, ahol azt hiszem, az alkotmányügyi bizottság szokott ülést tartani, egy nagy előterem is van a teremnél, tehát ez egy kényelmes hely. Ezt csak a könnyebb tájékozódás érdekében jelzem.
Ennyi lett volna részemről. (Alexa György: Tíz óra?) Tíz órakor.
Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Két kérdésem volna. Lehet, hogy az egyiket elfelejtettem, bocsánat... (Derültség.) .., de a másikat biztosan nem.
A Hungária Televízió Közalapítvány beszámolójáról szóló vitára előreláthatólag mikor kerül sor? Jövő héten? (Dr. Jánosi György: 3-án! - Derültség. - Alexa György: Jövőre!)
ELNÖK: Április 2-án, 3-án, de még módosulhat...
TELLÉR GYULA (Fidesz): Tehát nem a jövő héten, ez mondjuk biztos. (Dr. Jánosi György: Valószínűleg nem.)
ELNÖK: A tervek szerint nem, de ha van rá igény, akkor lehet azért tenni, hogy a jövő héten legyen, ha képviselő úr...
TELLÉR GYULA (Fidesz): Nem forszírozom... (Derültség.)
ELNÖK: Ha az ellenkezőjét javaslod, mármint ha tudod, hogy ne akkor, mert más elfoglaltságod van...
TELLÉR GYULA (Fidesz): Közben eszembe jutott, hogy mit akartam másodikként kérdezni: a színházi törvény tárgyalásával kapcsolatos üléshez valamilyen előzetes írásos tájékoztatót kapunk-e?
ELNÖK: Én kértem, és a minisztérium illetékese, mármint a parlamenti ügyekben illetékese bólogatott, tehát igen.
Ez már szorosan nem a tárgyhoz tartozik, de nekem az egyetemen egy Antal László nevű nyelvész ilyen helyzetekben azt tanította, hogy úgy kell mondani az embernek, hogy két kérdést szeretnék feltenni, és ha nem jut eszébe a második, akkor is tudjon valamilyen, bármilyen kérdést feltenni. (Derültség.) Az általános nyelvészet tárgynál a nyelvcsaládokat ismertette, és amikor az eszkimó nyelvekhez ért, akkor nem jutott eszébe egy alkalommal, hogy az évfolyamnak elmondja, hogy azt hiszem, három eszkimó nyelvjárás közül mi a harmadik, és azt a megoldást választotta, hogy a másodikat kettéválasztotta. (Derültség.) Ahogy jelezte, és én is így jegyeztem meg, és azóta egy teljes évfolyam úgy jár-kel a világban, hogy azt hiszi, hogy az eszkimó nyelvnek az a neve, amit mondott. (Derültség.)
Képviselő úr bölcsebb nálam, tehát ezt a technikai megoldást nyilván ismeri, hogy ha nem jut eszébe az embernek egy kérdés, akkor ilyen trükköt alkalmazzon. Ez már abszolút nem a tárgyhoz tartozik...
TELLÉR GYULA (Fidesz): Bíztam benne, hogy közben eszembe jut.
ELNÖK: Ebben segítettem is ezek szerint.
Komolyabbra fordítva a szót, mint azt jeleztem, a frakciónk nevében én jelen vagyok a házbizottsági ülésen, ahol lehet befolyásolni a napirendet. Ahogy látom, a napirend nem túl szoros, tehát ha nincs ellene kifogás, akkor felmerülhet, hogy a Hungária Televízió beszámolója akár a jövő héten is vitára kerüljön, de lehet, hogy felmerül nemcsak javaslatként, hanem esetleg a parlamenti apparátus részéről, hogy még valamit be lehetne tenni. (Tellér Gyula: Nincs ezzel kapcsolatban különösebb érdekem, csak kérdeztem.) Jó. Akkor mindenki mindent tud ennek kapcsán. Köszönjük szépen mindenkinek a jelenlétet. Ebben a pillanatban a jövő hétre nincs bizottsági ülés téma, de váratlan események még történhetnek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 11 perc)
|
|
Dr. Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina