KSB-8/2007.
(KSB-26/2006-2010.)
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2007. május 30-án, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V/569. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az elnök általános tájékoztatója *
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat *
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat *
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat *
Döntés képviselő indítvány tárgysorozatba vételéről *
A műsorterjesztésről és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslat *
Döntés tárgysorozatba vételről és általános vitára való alkalmasságról *
Az audiovizuális média szabályozásának reformjáról szóló határozati javaslat *
Kérdések, hozzászólások *
Döntés tárgysorozatba vételről és általános vitára való alkalmasságról *
Bizottsági előadó állítása *
Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Bókay Endre (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Alexa György (MSZP) dr. Jánosi Györgynek (MSZP)
Alföldi Albert (MSZP) Fedor Vilmonsnak (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP) dr. Vitányi Ivánnak (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP) dr. Schiffer Jánosnak (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP) Bókay Endrének (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP) Halmai Gábornénak (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP) dr. Pető Ivánnak (SZDSZ)
Kiss Attila (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Kubatov Gábor (Fidesz) Vincze Lászlónak (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Halász János (Fidesz) dr. Lukács Tamásnak (KDNP)
Dr. Sarkady Ildikó médiapolitikai főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 13) perc)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kedves Megjelentek! A bizottsági ülést elkezdjük. A képviselőtársak megkapták a bizottsági ülésre szóló meghívóval együtt a javasolt napirendet. Kérdezem, hogy a javasolt napirendhez van-e valakinek észrevétele. (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok.
Kérdezem, hogy ki az, aki a javasolt napirendet támogatja. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság határozatképes, és egyhangúan támogatta a javasolt napirendet.
Az elnök általános tájékoztatója
Mielőtt az érdemi tárgyalást elkezdenénk, csak a jegyzőkönyv kedvéért, hogy az utókor is értse, hogy mi történik a mai bizottsági ülésen, mondom el, hogy lényegében olyan napirendi pontokat tárgyalunk most, mindegyik ilyen, amelyekről ötpárti egyeztetés folyik, körülbelül december óta. Majd a tárgyalás során kiderül, hogy mi az, amiben egyetértés van, és mi az, amiben nincs egyetértés, mi az, amiben négypárti egyetértés van, ezt igyekszem majd mindig elmondani. Ez talán lehetővé teszi, hogy rövidebben tárgyaljunk bizonyos dolgokat, hiszen a négypárti egyeztetés... (Közbeszólás: Olyan sok van?) Szót kér, képviselő úr? Már csak a hangerő miatt kérdeztem meg... Tehát van olyan, amiben talán csomagban tudunk szavazni, hiszen rögtön az első napirendi pontnál több mint száz módosító indítványról kellene szavazni egyenként, ha tételesen szavaznánk.
Üdvözlöm a kormány képviselőit, akik személyesen is részt vettek az ötpárti tárgyalásokon, sőt jelentős szerepük volt abban, hogy végül is négypárti megegyezés született. Ennek ellenére azt a formális elemet nem tudjuk nélkülözni, hogy minden módosító indítvány kapcsán, ha nem is egyenként, a kormány véleményét meg kell ismernünk.
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat
Először a napirendnek megfelelően, az egyszerűség kedvéért így fogalmazok, a digitális átállásról szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványokról tárgyalunk. Ehhez a képviselőtársak kezükben tartják a parlament által összeállított ajánlást. Ennek a sorszámaira fogok majd hivatkozni, amikor számokra hivatkozom, és jelzem, hogy tegnap a pártok, amelyek egyetértettek, tehát négy párt, a KDNP kivételével, bizottsági módosító indítványt is megfogalmaztak. (Az ülésterembe érkezik dr. Vitányi Iván.) Ezt most másolják, és a képviselőtársak majd megkapják. Ha jól emlékszem, öt ilyen bizottsági módosító indítványra teszünk javaslatot. Ezekről természetesen majd külön kell szavaznunk, az ajánláson kívül.
Azért, hogy áttekinthető legyen a szavazás, csoportosítottuk a módosító indítványokat. Először azt javaslom, ha ezt a jelenlévők elfogadják, hogy azokról a módosító indítványokról szavazzunk, és lehetőleg csomagban, amelyeknek a támogatásában a négy egyetértő párt egyetért, tehát a KDNP-t nem számítva a másik négy parlamenti párt egyetért. A benyújtók közül hárman itt vagyunk, Cser-Palkovics András, Jánosi György és jómagam vagyunk az aláírók az MDF frakcióvezetője mellett.
Először csak a szavazás menetét ismertetem, utána majd a számokat is.
Vannak olyan, KDNP által benyújtott módosító indítványok, szám szerint hat, pontosabban hét, majd mindjárt elmondom, hogy miért hét, amelyeket a másik négy parlamenti párt is támogat. Azt javaslom, hogy ezekről is külön, de csomagban szavazzunk.
Vannak olyan módosító indítványok, most az egyszerűség kedvéért mondom így, egyes természetűek, amelyekről egyenként lenne praktikus szavazni, van olyan, amelyeket ezek közül a Fidesz támogat, van, amelyeket az MSZP, van, amelyeket vegyesen.
Végül van a KDNP által benyújtott módosítóindítvány-csomag, amelyeket a másik négy parlamenti párt nem támogat. Lukács képviselő úrral előzetesen egyeztettem, és Lukács képviselő úr elfogadja azt a javaslatot, hogy együttesen elmondja a módosító indítványokról az elképzelést, illetve hogy miért nem csatlakozott a KDNP a másik négy párthoz, de hozzájárul ahhoz, hogy a módosító indítványaikról, amelyeket a többi párt nem támogat, szintén egy csomagban szavazzunk.
Kérdezem a képviselőtársakat, erről formális szavazás nem kell, hiszen ez egy informális megállapodás, hogy elfogadható-e az így csoportosított rendszerben való szavazás. (Nincs ellenvetés.) Úgy látom, hogy ez elfogadott, köszönöm szépen.
A kormány véleményét természetesen majd minden csomag kapcsán külön kikérjük, a jegyzőkönyv kedvéért pedig minden csomag kapcsán kénytelen vagyok a számokat felsorolni, hogy a jegyzőkönyvben szerepeljen, hogy mely módosító indítványokról szavazunk.
Már előzetesen elmondom, hogy ugye azt mondtam, hogy a KDNP-nek hat, illetve hét olyan módosító indítványa van, amelyeket a többi párt is támogat. Azért hat, illetve hét, mert hat van ilyen tulajdonképpen, de egy, és akkor ezt már most mondom szám szerint, a 23. számú, az ajánlási sorszáma szerint a 23. számú szó szerint azonos a 22. számú négypárti ajánlással, tehát ezek értelemszerűen egybeesnek, és a parlamentben is együtt szavazunk ezekről. A további számokat majd mondom.
Először most egy hosszú felsorolás következik. Ahogy a parlamenti jegyzők is fel szokták sorolni, felolvasom azoknak a módosító indítványoknak az ajánlási sorszámát, amelyeket a négy párt együtt nyújtott be, és akkor csomagban szavazunk ezekről. Tehát akkor számok következnek: 1., 4., 6., 8-15., kivéve a 12., tehát 8-11., és 13-15., 17., 20., 22., 25., 27., 31., 36., 38., 42., 44., 45., 47., 50., 51., 53., 54., az 58-ast kiszedjük, majd mindjárt elmondom, hogy miért, tehát 58. nincs, 60., 66., 70., 72., 74., 80-82., 84., 85., 92., 94., 100., 103., 105., 107., 108., 113., 114., 117., 119-123., 125-128., 130-134., 136-140.,, 142-144., 146., 148., 149., 151., 152.,. 155., 159-161.
Ezen kívül még két darab olyan módosító indítvány van, amelyet négy párt támogatott, amelyekről külön szavazunk, de a kormány együtt fog nyilatkozni ezekről: ez az 58. és a 68., ezt is négy párt nyújtotta be.
Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e ezeket a módosító javaslatokat.
DR. SARKADY ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Igen, valamennyit támogatjuk.
ELNÖK: Akkor az 58. és a 68. számú módosító indítványról most nem szavazunk. Jelezte a Fidesz, hogy bár együtt nyújtottuk be ezeket a módosító indítványokat, de itt a bizottsági ülésen tartózkodni fognak ennek megszavazásától, tehát ezekről külön szavazunk, az összes többi felsoroltról együtt szavazunk.
Aki ezeket a módosító indítványokat támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Egy.
A bizottság 1 tartózkodással ezeket megszavazta.
Együtt szavazunk az 58. és a 68. módosító indítványokról. Aki ezeket támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodott? (Szavazás.)
A bizottság többsége támogatja.
Most akkor értelemszerűen úgy tekintem, hogy a 23. számú indítványról szavaztunk, mármint az ajánlási sorszám szerint, a 22. számú indítvánnyal együtt, mert az csak technikai hiba folytán nem úgy szerepel az ajánlási sorban. Azt javasolom, hogy együtt szavazzunk a KDNP azon módosító indítványairól, amelyeket a négy másik párt is támogat. Ezek mögé most sorszámokat fogok mondani: 32., 34., 46., 48., 49., 90.
Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e ezeket a módosító indítványokat.
DR. SARKADY ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Nem.
ELNÖK: Aki ezeket a módosító indítványokat támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
A bizottság - még a tartózkodó kezű képviselőtársat is beleszámítva - egyhangúlag megtámogatta ezeket a módosító indítványokat.
Következnek azok a módosító indítványok, amelyekről egyenként szavazunk, mert darabonként más és más a képviselőcsoportok álláspontja. Felsorolom ezeket, mert a kormány álláspontja, ha jól tudom, azonos ezekkel kapcsolatban; ha esetleg nem, akkor azokról természetesen majd külön megkérdezem a kormány álláspontját.
A felsorolás így hangzik, amiről most szavazni fogunk: 2., 12., 16., 19., 26. - ezek összetartoznak, azért ilyen fura a sorszám -, 62., 65., 67., 69., 109., 110., 111., valamint 77., 95., 96. Az a logika a rendben, hogy az utóbbi három például egy képviselőtől származik, és tartalmában is összefügg.
Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy ezek közül van-e olyan, amelyeket a kormány támogat.
DR. SARKADY ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Nincsen. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezeket a kormány nem támogatja. Azt javasolom, hogy először szavazzunk ezek közül azokról, amelyeket Varju László képviselő nyújtott be. Ezek lényege az, hogy a közigazgatási célt is szeretné a digitális átállás kapcsán képviseltetni. Kérdezem, hogy ezek közül valamelyikről szavazzunk-e külön, vagy szavazhatunk együtt? (Dr. Jánosi György: Együtt.) Tehát akkor ezek - megint a jegyzőkönyv számára mondom - Varju képviselő módosító indítványai: 2., 16., 19., 65., 67.
Aki ezeket a módosító indítványokat támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja ezeket? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság többsége nem támogatja.
Nem feltétlenül a jegyzőkönyv kedvéért, hanem tájékoztatásként mondom, hogy ebben maradtunk a tegnapi négypárti tárgyaláson, tehát semmilyen politikai puccsot nem kell feltételezni a dolog mögött. (Derültség.)
Következnek Márfai képviselő úr javaslatai, amelyek tartalmilag szintén összekapcsolódnak: 77., 95., 96., és ezeket sem támogatja a kormány.
Aki ezeket támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
A szavazás eredménye, ha jól látom, ugyanaz, mint az előbb.
(Dr. Schiffer János: Én az előbb sem szavaztam és most sem.) Akkor sincs többség, ez a lényegen nem változtat. Nem lehetett látni, de ilyesmire érdemes akkor külön felhívni a figyelmet.
Ezeket sem támogatja tehát a bizottság, de egyharmadnál többen támogatják.
Most jönnek azok a módosító javaslatok, amelyekről egyenként szavazunk, mert KDNP-javaslatok, és tegnap legalábbis úgy tűnt, hogy a Fidesz ezeket támogatja. Talán ezekről együtt tudunk szavazni: 12., 62., 69., valamint a 109-111-ig terjedőek. Ezek szavazási értelemben egyformák, ha nem is tartalmában. Ha elfogadható, akkor ezekről együtt szavazunk.
Aki ezeket támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Aki nem támogatja? (Szavazás.)
A bizottság többsége nem támogatja, de egyharmadnál többen támogatják.
Most jönnek azok a módosító indítványok, amelyeket a többi párt nem támogat, de a KDNP benyújtotta ezeket.
Ezen belül, mielőtt Lukács képviselő úrnak megadnám a szót, van egy kisebb alcsomag. Szavazási értelemben ez nem különül el, csak az a különbség, hogy ezek tartalmában a most kiosztott bizottsági módosító indítványok javaslata egyetért, vagy úgy, hogy kicsit átfogalmazva átveszi, praktikus okokból átfogalmazva, vagy azért bizottsági módosító indítványként nyújtjuk be, mert a javaslat egyik fele egy másik módosító indítvánnyal már megvalósult, de a másik fele a javaslatnak akkor kárba veszne, ha nem szavaznánk meg. Ezek, amelyeknek tehát a tartalma átmentődik más módosító indítvánnyal, a 32., 34., 46., 48., 49. és a 90. módosító indítvány, de a másik négy párt ezekről is ugyanúgy nemmel szavaz, mint a majd felsorolandó számúakról, de most a többi számot nem mondom, hanem Lukács képviselő úrnak megadom a szót.
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Csak a jegyzőkönyv számára, mi már az utókornak dolgozunk, a következőket szeretném megjegyezni. Azt gondolom, hogy a magyar parlamentarizmusban nem pártok által, de parlamenti képviselők és a parlamentben és a parlament bizottságaiban vitatják meg az egyes kérdéseket, különben azt a gyanút vonják magukra, hogy a megállapodások nem nyilvánosan, és nem a törvényalkotás céljának megfelelően történnek. Ezért hozzátartozik a parlamenti demokratikus gondolkodáshoz, hogy a megállapodások nyilvánosság előtt, indokolva, és a törvény céljának megfelelően történjenek.
Hogy ez mennyire így van, szeretném felidézni, és egy kicsit hadd adózzak az emlékének, Isépy Tamás 1995. december 12-én a Parlamentben elmondott beszédét, ahol a KDNP a médiatörvényt nem szavazta meg, és figyelmeztette önöket, hogy "Uraim, 90 százalékos többséggel is lehet rossz törvényt alkotni!". Isépy Tamás nem volt jós, nem volt jövendőmondó, csak jogász volt.
Tehát azt gondolom, hogy az a felelősség, ráadásul egy ilyen horderejű törvényben, ahol az átállásnak lesznek társadalmi következményei, mint ahogy az egész médiavilágnak vannak társadalmi következményei, a digitalizálásnak is lesznek társadalmi következményei. Akkor, amikor nincsenek meg azok az alkotmányos és jogi garanciák, amelyeket egy országgyűlési határozat - hiszen a múltkor ezt elnök úr elismerte - nem pótolhat, nevezetesen hogy a tartalmi szabályozás és ez a törvény egyidejűleg legyen bevezetve, akkor viszont a kérdésfeltevéseinkre itt és most értelmes választ várnánk, hogy mi értelme az országgyűlési határozati javaslatnak, és miért nem lehetséges, hogy az összetartozó dolgokat együtt tárgyaljuk, azaz a tartalmi törvény és a digitális törvény együtt szülessen meg. Akkor azt gondolom, hogy nem jó, ha találgatásokba bocsátkozunk, nem jó, ha olyan feltételezésekkel élünk, amik talán nem felelnek meg a valóságnak, hanem csak az a tisztességes és korrekt eljárás, ha ezt a vitát itt, a bizottságban is tartalmi kérdésekben próbáljuk lebonyolítani.
Tehát visszatérve Isépy Tamás gondolatára, én azt gondolom, hogy négypárti, ötpárti, hatpárti, bármilyen párti megállapodás, ami nem a nyilvánosság előtt történik, nem pótolhatja azt, amire a parlamentarizmus ki van találva, mióta és ahol működik, nevezetesen azt, hogy jogi érvekre elvárható, hogy jogi válaszokat kapjunk.
A parlamenti beszédemben is feltettem egy-két kérdést, amikre a mai napig sehonnan nem érkezett válasz.
Ezért, most erre ugyan nincs nagyon lehetőség, de én ebbe is szívesen belemegyek, államtitkár asszonynak nagy szeretettel átadok egy tanulmányt, a digitális törvény és a médiatörvény egymáshoz való viszonyát a jelenlegi állapot szerint. Tudniillik azt gondolom, teljesen világos, hogy jogász számára a jogalkotás olyan kérdéseket vet fel, ahol nem nélkülözheti azt, hogy megalapozott, alkotmányos, törvényes és az elérni kívánt célnak megfelelő jogalkotás folyjon.
Ezért, elnök úr többször hangoztatta a négypárti megállapodást, továbbra is az az álláspontom, hogy a megállapodásnak és az egyezségnek a törvényalkotás keretei között kell folyni, és a nyilvánosság előtt kell folyni, és a jogról kellene, hogy folyjon a megállapodás.
Márpedig, ha a felvetett kérdéseinkre választ nem kapunk, akkor meg kell ismételnem Isépy Tamás mondatát, és nemcsak a jegyzőkönyv számára, hanem önöknek adresszálva, hogy 90 százalékkal is lehet rossz törvényt alkotni. Ha akkor hallgattak volna Isépy Tamásra, lehet, hogy sok fájdalmat elkerülhettünk volna mi is, és az ország is, és nem ilyen médiatörvény születik.
A Kereszténydemokrata Néppártnak továbbra is az az álláspontja, hogy támogatjuk, szükség van rá, a tartalmi szabályozással együtt a digitális törvényre. Tartalmi szabályozás nélkül ez a digitális törvény érthetetlen, bizonyos kérdésekben összeegyeztethetetlen, és komoly alkotmányos aggályokat vet fel. Én ezért most ezt a tanulmányt átadom, hátha a kormányzat álláspontja bizonyos kérdésekben változik, vagy pedig, ha nem változik, akkor a kérdéseinkre adekvát, értelmes és jogszerű válaszokat kapunk. (Átadja a tanulmányt dr. Sarkady Ildikónak.) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jánosi alelnök úr kíván reagálni.
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én is csak a jegyzőkönyv kedvéért mondom el, amit elmondok, mert nem szívesen veszem a kioktató hangnemű leckét demokráciából. Én azt hiszem, hogy a demokráciának vannak írott, és vannak íratlan szabályai, vannak játékszabályai, és azt hiszem, hogy abban semmi kivetnivaló nincs, hogy egy kétharmados törvény esetében előzetes egyeztetések zajlanak a különböző pártok között. A kirakat is olyan, a Váci utcában például, hogy nagyon szépen mutat, de mielőtt leveszik róla a leplet, előtte bizony azt rendezni kell, össze kell rakni, hogy úgy mutasson, ahogy mutat. A parlament nemcsak jogi aktusokkal foglalkozó terület, hanem a politizálásnak is nagyon fontos területe, és azért sem veszem jó néven ezt a fajta leckét demokráciából, mert azt hiszem, hogy a négy párt, amely megállapodott előzetes tárgyalások útján a legfontosabb médiapolitikai kérdésekről, inkább jelzésértékkel jót tett a politikának, mintsem kárt okozott. Mert azt hiszem, hogy abban a politikai légkörben, amiben ma él Magyarország, politikai jelentősége és jelentése is van annak, hogy bizonyos szakmai kérdések mentén politikai megegyezést és politikai megállapodást tudnak kötni parlamenti pártok.
Azt hiszem tehát, hogy ez a záloga annak, hogy egy kétharmados törvényt megalkossunk, ez a záloga annak, hogy politizáljunk is a jogi aktus mellett a parlamentben, és éppen ezért én azt gondolom, inkább örülni kellene annak, hogy ilyen ügyekben végre egyezség tud születni politikai pártok között, és én borzasztóan sajnálom, hogy ebben, a társadalom számára is politikai jelentőséggel bíró kérdésben a KDNP nem lett a partnerünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Cser-Palkovics képviselő úr!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nem akarok ebbe a vitába belefolyni, csak a jegyzőkönyv kedvéért tartom fontosnak, hogy egy-két gondolatot mi is elmondjunk.
Azt gondoljuk, hogy ez az ötpárti egyeztetés nem példa nélküli a magyar demokrácia történetében, hiszen ezzel párhuzamosan számos ötpárti egyeztetés folyik, egészen más területek egészen más témáiban is, legfeljebb az a különbség, hogy itt egyfajta megállapodásra jutottak a felek, azok egy részében pedig nem jutottak, ami természetesen következtetések levonására alkalmas lehet, de nem ennek a bizottságnak a feladata ez.
Amit mindenképpen meg szeretnék jegyezni, az az, hogy a KDNP által benyújtott módosító javaslatoknak egy jelentős részével egyébként a négypárti megállapodásban részt vevő négy párt is egyetértett, ezért került be egy olyan csomag, ahol ezeket egyrészt támogattuk, egy másik részét pedig bizottsági módosító indítványként tudja a négy párt négy frakciója támogatni.
Van egy csomag, amit nem tud támogatni a Fidesz sem, egyszerűen azért, mert a mi szakmai elképzeléseinkkel az nem találkozik, amiket egyébként december óta az ötpárti egyeztetésen a KDNP is megismerhetett szakértői szinten, mert politikusi szinten nem igazán képviseltette magát.
Azt még egy fontos gondolatnak tartom, hogy az ötpárti egyeztetésen a megállapodást követően, amikor a módosító indítványok megérkeztek, a négy párt ezeket végigvette. Természetesen számos olyan pont volt, ahol akár technikai, akár tartalmi pontosításra szorult a törvény, akár úgy, hogy egy normaszöveggel került kiegészítésre, akár úgy, hogy éppen az került belőle törlésre, pont az olyan problémák kezelésére, amelyek egy részére itt most a KDNP is felhívta a figyelmet. Itt természetesen az lett volna jó, ha mindegyik frakció elmondja az álláspontját konkrét javaslatokkal, amelyek aztán alkalmassá válhattak volna arra, hogy egyébként az ötpárti egyeztetés még a módosító indítványok benyújtását megelőzően megismerhesse ezeket a javaslatokat, és adott esetben közösen nyújthassa be, nem négypártiként, hanem több esetben ötpártiként.
Bízom abban, hogy a törvény végszavazásáig még sok idő van, és addig esetleg ezek a kérdőjelek is megválaszolásra kerülnek, nyugvópontra kerülhetnek, és a vége egyébként lehet akár egy ötpárti támogatású törvény is. Én ebben bízom, természetesen a realitást azért figyelembe véve, de azért még van pár nap, pár hét a végszavazásig. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt képviselő úr viszontreagál, még a tárgyalásokon részt vevő SZDSZ nevében én is elmondanám a véleményünket.
A demokratikus parlament 1990-es megalakulása óta bevett gyakorlat, hogy a kétharmados törvényekben parlamenten kívül egyeztetnek a pártok. Akinek van türelme visszakeresni jegyzőkönyveket, olvashatja, hogy ha ez nem történik meg előzetesen, akkor a mindenkori ellenzéki pártok milyen szemrehányást tesznek, hogy csak úgy bevisznek a parlament elé olyan kétharmados törvényeket, amelyekről előzetes egyeztetés nem volt. Az a kétharmados törvényekkel kapcsolatos gyakorlat tehát, amit Lukács képviselő úr nem szeret, hogy előzetes egyeztetés után hozzávetőleges konszenzussal kerülnek ezek a parlament elé.
Ami Isépy képviselő úr idézését illeti, abban nem nagyon van vita, hogy a médiatörvény nem tökéletes, de bizonyos helyzetekben van olyan kényszer, hogy a tökéletlenség ismeretében is jobb jogszabályt alkotni, mintsem jogszabály nélkül tevékenykedni. Én a médiatörvényt nagyon rossznak tartom, de azt gondolom, hogy amikor megszületett, akkor jó, hogy megszületett, mert rosszabb lett volna, ha nem jön létre az a kompromisszum. Ezt a törvényt tehát - amennyire az én laikus ismereteim megengedik, hogy ilyet mondjak - jobbnak gondolom a mai ismeretek alapján, mint a médiatörvény volt 11 évvel ezelőtt.
Ami a KDNP álláspontját illeti, ha különböző éllel is, de azért megfogalmazódott, hogy a többi parlamenti párt politikussal és szakértővel vett részt az ötpárti tárgyalásokon. Nekem úgy tűnt már a tárgyalások közben is, hogy a KDNP-ben a kommunikáció még a digitalizálásig nem jutott el, de még alacsonyabb szinten is tart, hiszen nem jutottak el azok az információk a KDNP-hez, amik az ötpárti tárgyaláson keletkeztek, ezért a tárgyalások csak igen késői szakaszában derült ki, hogy a KDNP álláspontja más, mint a többi párté. Ez december óta folyó tárgyalásoknál, mondjuk, áprilist jelent.
Lukács képviselő úr a parlament plenáris ülésén is elmondta, és itt is elmondta, hogy nem érti, hogy a tartalomszabályozás és a digitális átállásról szóló törvény miért nem együtt kerül a parlament elé. Ez körülbelül december óta evidenciaként szerepelt ennek az ötpárti tárgyalásnak a napirendjén, és egyébként a parlamentben is elhangzott. Míg a digitális átállás sürgető, mert minél később történik, annál kevesebb esély van arra, hogy azon elképzelés alapján, amelyben a négy párt egyetértett, meg lehet csinálni - vagyis, hogy üzleti alapon, és nem jelentős állami finanszírozással -, addig a tartalomszabályozásnál, bár tartalmi okok jócskán vannak, ami miatt ez sürgős lenne, de ilyen időhöz kötött kényszer nincs, eddig nem volt. Azzal minden résztvevő tisztában volt, hogy bonyolultabb a politikai összefüggések miatt a tartalomszabályozás, mint a digitális átállásról szóló törvény megalkotása, ezért a kiinduló álláspont az volt, hogy ezeket sorba állítva érdemes a digitális átállásról szóló szabályozást külön létrehozni, és ebben - még egyszer mondom - áprilisig úgy tűnt, hogy a KDNP is egyetértett.
Ami az eseti bizottságot illeti, erről még lesz külön napirendi pont, tehát itt most erre nem térnék ki, csak megemlítem, hogy az eseti bizottság kimondottan az ellenzék igényeinek kielégítésére született. Arról van szó - hogy képviselő úr kérdéseire valahol válaszoljunk, amely válaszok egyébként az ötpárti tárgyalások során megismerhetőek lettek volna -, hogy egy jelentős, részben kétharmados törvénnyel a parlament arról dönt, hogy hogyan lehet pályáztatni a digitális átállás ügyében. Az ellenzéknek az volt az aggálya a tárgyalások során, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy a törvény megszületik, az ellenzék a kontroll lehetőségét elveszíti. Erre született meg az ötpárti tárgyalások során az a megoldási javaslat, hogy alakuljon egy parlamenti eseti bizottság, amely a parlament ellenőrzési jogával élve az államigazgatás által lebonyolított pályázatot kontrollálhatja. A kormánypártoknak erre nem volt igényük, de az ellenzék ezt igényelte, és ez így született meg - ez a rövid válasz. Egyébként pedig a múlt héten az éjszakai órákban még nyilván lehetett volna erről a kérdésről vitatkozni. Én úgy emlékszem, hogy Cser-Palkovics képviselő úr volt csak jelen a jelenlévő pártok képviselői közül, és neki különösebb mondanivalója, illetve kérdése nem volt ebben az ügyben, hanem a többi párttal egyetértett, tehát ha Lukács képviselő úr ott szónokolni szeretett volna, akkor lett volna lehetősége, és talán még válasz is született volna - ennyi az én reagálásom. Én is sajnálom, hogy nem ötpárti megállapodás az ötpárti tárgyalás következménye. Egyébként azt csak csendben teszem hozzá, hogy a médiatörvény megalkotásában részt vevő Kisgazdapárt, amely végül is nem fogadta el a médiatörvényt, tudjuk, hogy hol tart (Közbeszólás: Ne kommentáljuk, mert ti is ott tartotok valahol.), és kevéssé jegyzik, hogy nem értett egyet a médiatörvénnyel, és nem azért nem értett egyet egyébként, ami a legfőbb problémája a médiatörvénynek.
Nem láttam, hogy ki szólt közbe, de értettem a közbeszólást. Lukács képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Megint egy klasszikus: Mocsári Lajost idézem, aki annak idején, 1867-ben, a nemzetiségi törvénynél mondta azt, hogy mit érnek az érvek, ahol a tények sem számítanak. Csak azért merem ezt mondani - és nehogy kioktatásnak vegye elnök úr -, mert lekértem a szavazási jegyzéket, úgyhogy valószínűleg az emlékezete hiányos, hiszen nemcsak a Kisgazdapárt, hanem a Kereszténydemokrata Néppárt is nemmel szavazott a médiatörvényre; a jelenlévő 14 képviselője egyhangúlag nemmel szavazott. Ha ezek a tények nem zavarják az elnök urat, akkor semmi gondom nincs vele - tételezzük fel, hogy az emlékezete csalta meg -, de lekértem a szavazási jegyzéket, és kikértem az akkori vitaanyagot is.
Jánosi György képviselő úrnak szeretném mondani, hogy semmifajta szándékom nem volt, és nem is éreztem kioktatásnak; Isépy Tamást idéztem, és azt gondolom, hogy nem az ellen protestálok, hogy legyen ötpárti, sőt. Az a baj, hogy akkor, amikor még a demokrácia működőképesebb volt, Antall József idejében, voltak olyan kérdések, ahol még kormány elé sem került a dolog, amíg nem volt meg a hatpárti egyeztetés - ilyenek voltak a határon kívüli magyar kérdések, tudom, mert én jártam ezekre az egyeztetésekre -, tehát egy normálisan működő demokráciához ez hozzátartozik.
Akkor, ha figyelte a szavaimat, akkor azt szeretném mondani, hogy viszont a megállapodások nyilvánosság előtt születnek. Azért a nyilvánosság előtt születnek a megállapodások, hogy senki a gyanú árnyékát se vonja magára, hogy a megállapodás tartalma mögött bármilyen más kérdés húzódhat meg. Ezért van a parlamenti nyilvánosság, ezért van a bizottsági nyilvánosság, és azt gondolom, hogy ez is ugyanúgy hozzátartozik a demokráciához.
Egyvalamiben azonban hadd tegyek fel egy kérdést, és nem kell válaszolni, mint ahogy az eddigi kérdéseimre sem kaptam választ. Mégpedig azt a kérdést, hogy ha valóban az egész kétharmados törvény volna, vagy a tartalmi törvény egésze kétharmados, és valóban a megállapodó pártok egyetértenek abban, hogy a tartalmi törvényt együtt kellene tárgyalni ezzel a törvénnyel, hiszen erről még külön országgyűlési határozatot is hoznak, vajon mi az akadálya annak, hogy ennek jogi garanciáját és biztosítékát törvényben biztosítsák. Mert azt már leszögeztük, hogy az országgyűlési határozat, hetvenegynéhány darabot biztos, hogy bemutatott 1990. óta, és abból soha senki semmit nem tartott be. Ezzel szemben, ha törvénybe kerülne az a hatályba léptető rendelkezésekre, hogy egyidejű hatályba léptetés, ebben a pillanatban valódi megállapodás lenne. Könnyű úgy megállapodni, képviselő úr, hogy a kényes és nehéz kérdések tartalmi szabályozását eltoljuk, előreküldjük ezt. Akkor viszont értelmes és adekvát választ várok arra, hogy miért ez a tárgyalási technika. Mi az a sürgősség, amire évek alatt ráértünk, de most két hónapot nem érünk rá? Akkor teljesen joggal kell feltennem ezt a kérdést, és nem kell erre sem válaszolni semmit. Megállapodtak, tudomásul veszem, úgy állapodnak meg, ahogy akarnak.
Elnézést kérek, én Isépy Tamást azért idéztem az 1995. december 12-ei jegyzőkönyvből, mert nagy tanulsága van a médiatörvénynek. Ott is volt megállapodás. Az nem mindegy, hogy tényleges tartalmi kérdésekben állapodunk meg, vagy pedig valami érdekek alapján állapodunk meg, vagy pedig azért állapodunk meg, hogy túllegyünk rajta, és a valódi kérdéseket pedig nem tudom. Mi van akkor, ki vállalja azért a felelősséget, hogy a digitális törvény, tételezzük fel, hogy átmegy az alkotmányossági kontrollon is - vegyük a jobbik esetet, mindegy, jövőbelátók nem vagyunk, ezen átmegy -, utána hatályba lép, megtörténik a pályáztatás, és sehol nincs a tartalmi törvény. Van egy országgyűlési határozatunk, és sehol a tartalmi törvény, hiszen a megállapodó pártok szándéka az volt, hogy együtt lépjen hatályba, megfogalmazták az országgyűlési határozatban. Ja, annyira már nem vagyunk egymással bizalmasak, hogy erre jogi garanciát is adjunk!
Tehát - Pető Iván elnök úrnak mondom - a KDNP következetesen ezt képviselte. Igen, részt kívánunk venni ebben a törvényalkotásban, mégpedig a tartalmi törvénnyel együtt. Ezt mondja a másik négy párt is, csak nem akar jogi garanciákat adni rá. Vajon miért?
Tehát Cser-Palkovics képviselőtársammal egyetértve, bizonyos kérdések megnyugtató, alkotmányos rendelkezéseknek megfelelő szabályozása esetén a Kereszténydemokrata Néppárt partner egy jobb törvény megalkotásában. Ennek bizonyos jogi garanciái is vannak. Ha egyetért a négy párt azzal, amit a Kereszténydemokrata Néppárt kezdettől fogva hangsúlyoz, hogy a tartalmi törvénnyel együtt kell megalkotni és hatályba léptetni a törvényt, akkor azt gondolom, hogy megnyílik arra a lehetőség, hogy akár ötpárti megállapodással is a parlament egy jobb törvényt alkosson. Ennek a feltételnek a hiánya esetén... - hiszen nem nélkülözhetjük, a politikai alkuk sem nélkülözhetik sem a jogszerűséget, sem az alkotmánynak megfelelőséget. Erre is példa a médiatörvény, tehát szeretném azokat a buktatókat elkerülni, amiket a médiatörvényben elkövettünk, többes szám első személyben mondom, és valahol a demokráciához, a kisebbségi vélemények komolyan vétele is hozzátartozik, és ezért idéztem Isépy Tamást, hogy uraim, 90 százalékkal is lehet rossz törvényt alkotni. Tehát senki ne vegye ezt kioktatásnak, csak én nem egyet értek, hogy ha a négy párt egyetért azzal, amivel az ötödik párt egyetért, akkor ezt miért nem tudjuk törvényes garanciákkal biztosítani.
ELNÖK: Cser-Palkovics képviselő úr!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Csak a pontosítás kedvéért, hogy értsük. Ugye jelenleg van egy hatályos médiatörvény. Tehát az az eset nem fordulhat elő, hogy van egy Dtv., van egy pályáztatás, és nincs médiatörvény, hiszen van médiatörvény. Abban persze mindenki egyetért, hogy szükség van egy új tartalomszabályozásra, és ennek eddig az időpontig meg kell születnie. Egy része természetesen nem fog abban az esetben sem a most hatályos médiatörvénynek hatályosulni ebben a pályáztatási vonulatban, ha nem lesz új törvény. Nem az ORTT fog pályáztatni. Köszönöm.
ELNÖK: Ha több hozzászólás nincs... Jánosi képviselő úr, tessék!
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Muszáj vagyok reagálni egy-két dologra, amit Lukács képviselő úr elmondott, már csak azért is, mert most megint előjött egy furcsa kérdés, ami sokkal kevésbé ízlésesen fogalmazódott meg a parlamentben Lukács képviselő úr vezérszónoklatában. Ott úgy fogalmazott: "Mi ez a gyanús sietség? Talán már tudja mindenki előre, hogy ki fogja ezt a pályázatot megnyerni?"
Képviselő Úr! Ha részt vett volna az ötpárti tárgyalásokon, akkor világos képet kapott volna arról, hogy miért volt fontos a digitális átállásról szóló törvény mihamarabbi közös megalkotása. Az ok egyszerű. Ez a törvény, ha valaki ért hozzá, és tudja, miről szól a törvény, mindössze a lakosság 25-30 százalékát érinti jelen pillanatban, mert a földfelszíni frekvenciák digitális átállításáról van szó, amit szobaantennával lehet fogni, és ez a lakosságrész, amelyik még nincs bekábelezve, vagy nincs "lavór" a ház tetején, az egy ekkora rész. Ha csak fél évet csúszik a digitális átállási törvény, akkor ez a lakosságrész összezsugorodik 5-10 százalékra, és értelmetlenné válik a digitális átállás szabályozása. Értelmetlenné válik, mert a kábelrendszerek rohamtempóban fejlődnek, épülnek ki országszerte. Ez az egyszerű oka annak, amit minden párt belátott, hogy érdekünk, közös állami érdek, hogy minél előbb megalkossuk ezt a törvényt.
Ráadásul, még egyet rögtön hadd tegyek hozzá! Az egykori médiatörvény, ha emlékszik rá, képviselő úr, rögzített egy nagyon fontos feltételt, amit aztán később soha, senki nem teljesített. Azt a feltételt rögzítette, hogy egy éven belül meg kell alkotni a kábeltörvényt, vagyis a földfelszíni frekvencián túli terjesztőrendszereket szabályozó törvényt. Ezt senki nem tette meg, és ennek a törvénynek az egyik legfontosabb, lényegi eleme, hogy végre szabályozza a kábelpiacot, megpróbálja rendbe tenni és szabályozni.
Még egyszer mondom: semmilyen gyanús sietség nem volt, de fél év múlva már ennek az egész törvénynek az égvilágon semmi értelme nem lett volna.
Ráadásul volt még egy motívum a négy párt megegyezése mögött, amit megint csak tudhatott volna képviselő úr, ha elfárad ezekre az egyeztetésekre, mert a meghívó folyamatosan elment minden pártnak. Ez pedig az volt, tudtuk előre, hogy a tartalomszabályozásban valószínűleg sokkal előbb és sokkal könnyebb lesz megállapodni, mint ebben a technikai jellegű átállítási törvényben, már csak azért is, mert figyelmébe ajánlom képviselő úrnak, olvassa el majd azt a jegyzőkönyvet a bizottsági ülésről, amikor az európai uniós médiairányelvekről tárgyaltunk. Egy csomó tartalomszabályozási kérdés vetődött fel a magyar tartalom, az európai tartalom kérdéseit illetően, és ha elolvassa a jegyzőkönyvet, ki fog derülni, hogy alapvető kérdésekben már ott nagyjából és lényegét tekintve egyetértettünk. Vagyis megvan az esélye annak, hogy tényleg megcsináljuk ezt a tartalomszabályozást, és meg is fogjuk.
Egyébként pedig az országgyűlési határozati javaslat is jogi garancia bizonyos értelemben.
A törvényi garancia is megsérthető, bármilyen törvény: hányszor volt már rá példa. Én azt gondolom, ezért fontos ez az országgyűlési határozati javaslat. Ha képviselő úr már idézte itt az Antall-kormány működési mechanizmusát, hogy ott a kormányülés előtt folytak a kétharmados törvényeket illetően az egyeztetések, akkor felhívom a figyelmét, hogy itt is a kormányülés előtt folytak ezek az egyeztetések, és a legfontosabb kérdések, amikben sikerült addig megállapodnunk, mind bekerültek abba a tervezetbe, amit a kormány asztalára tettek le, és amit a kormány végrehajtott. Igaz, az idő szorításában utólag jöttünk rá egy-két ponton a korrekció fontosságára, ezért folytattuk a tárgyalást, és ezért alkottunk meg további négypárti megállapodással módosító indítványokat, amikről éppen itt vitatkozunk. Ez folytatódni fog tovább, azt hiszem, és úgy készülünk nagyon sokan, akik részt vettünk a tárgyaláson, hogy bizony, a nyár rá fog menni valamennyiünk számára a munkára akár az eseti bizottságban, akár azon kívül, ahol már elkezdjük előkészíteni a tartalomszabályozásról szóló új törvényt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Más jelentkezőt nem látok. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy kíván-e reagálni.
DR. SARKADY ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Gondolkoztam rajta, hogy hozzászólok-e, de úgy gondolom, hogy nem tudom szó nélkül hagyni. Engedjék meg, hogy inkább a köszönettel kezdjem azért, amit a pártok képviselői és szakértői az elmúlt több mint fél év során ezért az ügyért tettek. Nagyon sajnálom, hogy a KDNP, a képviselő úr egyetlen alkalommal, vett részt ezen a tárgyaláson, egyébként pedig csak szakértői szinten képviseltették magukat, és hogy valóban csak most, amikor célegyenesbe fordult az ügy, ismerhettük meg a KDNP teljes egyetértésünkkel szembeni álláspontját.
Azt gondolom, hogy a képviselő úr az én több mint harmincéves szakmai pályafutásom után sem a munkatársaim tudását, sem pedig a személyes szakmai tudásomat nem vonja kétségbe, és amikor Isépy képviselő urat idézte és a médiában eltöltött éveit, akkor nem úgy fogalmazott, hogy a Miniszterelnöki Hivatal szakértői csapatának, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakembereinek, illetőleg a másik társelőterjesztő, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakértőinek hozzáértését kétségbe vonja, és főleg azt, hogy ezért az országért most már a médiában tehessünk valamit.
Hangsúlyozni szeretném, hogy itt semmifajta rohanásról nincs szó, de arról mindenképpen szó van, hogy Magyarországnak a digitális átállás programját meg kell valósítania. Ez azt jelenti, hogy elsősorban meg kell teremtenünk az átállás jogi környezetét - ez egy hosszú folyamat. Magyarország a jogi szabályozással igenis elkésett, ezt a lehető leggyorsabban be kellett hoznunk, nemcsak az uniós tagság és a nemzetközi kötelezettségek miatt, hanem azért is, mert a szomszédos országok átállását akadályozzuk, hiszen a frekvencia nem ismer határokat.
A másik, hogy miért nem együtt csináljuk a tartalomszabályozást. Ennek számtalan oka van. Az egyet mondjam? (Dr. Lukács Tamás: Igen.) A múlt héten fogadta el az Európai Unió miniszterek tanácsi ülése az audiovizuális médiaszolgáltatásról szóló irányelvet. Politikai megállapodás született, és vélhetően a portugál elnökség alatt, a szakmai, nyelvi helyességi korrekciók után véglegesítjük a szöveget. Teljesen felesleges lett volna, ha Magyarország esetlegesen a tagállami szabályozás keretében Unióellenes jogi szabályozást alkot - meg kellett várnunk -, ugyanakkor a digitális átállás stratégiájával és magával a törvénnyel nem lehetett késlekedni.
Azt gondolom, hogy nem a múltról kell beszélnünk, hanem a jövőről, és most meg kell teremtenünk a jövő hazai médiájának alapjait. Nagyon örültünk volna, ha a KDNP a szakértelmével ehhez járul hozzá, és nem pedig a jogszabály hatályba lépését próbálná gátolni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szavazás következik. Sorolom azokat az ajánlási számokat, amelyekről most szavazási megfontolások alapján együtt szavazunk, tehát a négy egyetértő párt és a kormány nem támogatja ezeket a módosító indítványokat. Ezek tehát sorban a következők: 3., 5., 7., 18., 21., 24., 28-30., 33., 35., 37., 39-41., 43., 52., 56., 57., 59., 61., 63., 64., 71., 73., 75., 76., 78., 79., 86-89., 91., 93., 97-99., 101., 102., 104., 106., 112., 116., 118., 124., 129., 135., 141., 145., 147., 150., 153., 154., 156-158. Ezen kívül, amelyekhez csatlakozó módosító indítvány érkezett: 55., 83. és a 115., mert a 34., ha jól emlékszem, a támogatottak között már szerepelt, tehát pontatlanul mondtam korábban ebben a csomagban a 34-est. Ezekről szavazunk most. A kormány ezeket nem támogatja, mint kiderült.
Aki ezeket a módosító indítványokat támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Kettő.
A bizottság egyharmada sem támogatja.
Most következnek a bizottsági módosító indítványként javasolt módosítások. (Rövid szünet.) Amíg kiosztják - technikai okok miatt az egyik, már kiosztott javaslatot kicserélik egy pontosan leírtra -, itt tulajdonképpen két dologról szavazunk együtt: az egyik az, hogy a bizottság bizottsági módosító indítványként ezeket benyújtja-e, a másik, hogy támogatja-e ezeket az indítványokat. Természetesen értelemszerűen következik az egyikből a másik, vagyis, ha a bizottság támogatja, akkor nyilvánvalóan benyújtani is kívánja, de tartalmában mégis két dologról szavazunk.
Még annyit, amíg osztják a példányokat, hogy egy olyan módosító indítvány van, amit, feltételezem, mindenki támogat, egy technikai jellegű módosító indítvány. A parlamenti apparátus az egyik módosító indítványnál - majd megfelelő helyen visszatérek rá, hogy melyiknél - a kétharmados és a nem kétharmados többség igénye miatt különválasztani javasolta a módosító indítványt; ebben az alkotmányügyi bizottság is állást foglalt. Amikor odaérünk, akkor ezt majd megemlítem.
A módosító javaslat által érintett helyet említem azonosítási jelként, tehát hogy hányadik paragrafus hányadik bekezdését érinti a módosító javaslat. Először a 8. § (4) bekezdését érintő módosító indítványról szavazunk. Ez nem KDNP módosító indítványaihoz kapcsolódik, hanem a négypárti, illetve ötpárti tárgyalásokon merült fel, és ebben a pártok egyetértettek.
Tehát kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki a 8. § (4) bekezdését módosító, kiosztott javaslattal, és ennek a bizottsági módosító indítványként való benyújtásával egyetért... Mielőtt ezt megkérdezem, a kormányt kérdezem, hogy egyetért-e a javaslattal.
DR. SARKADY ILDIKÓ médiapolitikai főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Egyetértünk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság döntő többsége támogatja.
A következő a 21. § új (4) bekezdés. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SARKADY ILDIKÓ médiapolitikai főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Következik a 25. § (5) bekezdése.
DR. SARKADY ILDIKÓ médiapolitikai főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja a képviselők közül? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Ugyanebben a módosító indítványban a 25. § (8) bekezdés is.
DR. SARKADY ILDIKÓ médiapolitikai főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt a kormány támogatja. A képviselők? (Szavazás.) Támogatják.
30. § (2) bekezdés, ez KDNP-s javaslat, ha jól emlékszem, tartalmában.
DR. SARKADY ILDIKÓ médiapolitikai főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. (Az elnök a bizottság munkatársával egyeztet.)
Most jön az, amiről említést tettem, a 47. § (4) bekezdés d) pontja, amit a parlament alkotmányügyi bizottsága kettéválasztani javasolt, jobban mondva eldöntötte, hogy van kétharmados és nem kétharmados rész.
DR. SARKADY ILDIKÓ médiapolitikai főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Végül a 47. § (3) bekezdés d) pontja, ugyanehhez kapcsolódik tartalmi értelemben. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. SARKADY ILDIKÓ médiapolitikai főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontját kérdezem. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Ezeket bizottsági módosító indítványként benyújtjuk. Ennek a javaslatnak, mármint előterjesztésnek a tárgyalását ebben a pillanatban lezárjuk, a részletes vita még ellőttünk áll, tehát elképzelhető, hogy még további módosító indítványok is elénk kerülnek. Köszönjük szépen.
Következik a 2. napirendi pont, az egyszerűség kedvéért médiatörvénynek nevezett törvény jogharmonizációs célú módosítása. Itt is az ajánlás szerint megyünk sorba.
Annyit talán érdemes megjegyezni, hogy a következő napirendi pont ugyanennek a törvénynek a különálló módosítását javasolja, tartalmi értelemben nem teljesen elszakadva attól, amit itt módosító indítványként más képviselők benyújtottak. Volt kísérlet arra - ezt csak a jegyzőkönyv kedvéért mondom -, hogy az önálló, Fideszes képviselők által benyújtott törvénymódosítást vonják vissza, és akkor esetleg a most tárgyalandó módosításhoz benyújtott módosító indítványokat is visszavonták volna, de egyezség nem született, úgyhogy a következő napirendi pontot is külön tárgyaljuk, és itt is külön tárgyaljuk a módosító indítványokat, a szokásos módon, tehát most már egyenként a javaslatokat.
Újhelyi István több javaslatáról most egyenként fogunk szavazni. Kérdezem a kormány képviselőit... (Jelentkezésre:) Cser-Palkovics képviselő úr!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak azt szeretném jelezni, amit már tulajdonképpen elnök úr is jelzett, hogy a 2. napirendi pont eme két módosító indítványa, és a 3. napirendi pont törvényjavaslata tartalmában annyiban összefügg, hogy ugyanazt a problémát szeretné a két javaslattevő szabályozni. Nagyjából, ha jól értjük ebből, abban nincs vita, legalábbis a két nagy párt képviselő között, hogy ezt a kérdést meg kellene oldani. Nem médiaoldalról jött a kérés, azt gondolom, az kiderül, hanem inkább, mondjuk úgy, a sport oldalról próbáltak az ebben a bizottságban ülő képviselők egy olyan, idézőjeles nyomást kifejteni saját frakciójukra, hogy az új médiatörvényben kellene ezt a kérdést kezelni. Ezt mindenki tudomásul vette és örült neki, de egyébként szeretnék fenntartani, mind ezt a két módosító indítványt előterjesztő képviselő úr, mind pedig magát a törvénytervezetet előterjesztő indítványtevők.
Ezt itt szerettem volna elmondani, mert a kettő ebben az értelemben összefügg. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tehát magyarul az, amit most meg tudunk tárgyalni, az a következő napirendi pont tartalmi megtárgyalását is jelzi.
Én a magam részéről, mielőtt a kormány képviselőjének megadnám a szót, azt tudom mondani, hogy ebben nem látom az elkülönült sportszempont médiatörvénybeli érvényesítésének - hogy is mondjam - fontosságát. Egy kulturális bizottságban talán nem kell túlságosan hangsúlyozni, hogy a kulturális tevékenység során megjelenő bizonyos típusú szponzori tevékenység felmutatása legalább ugyanolyan kívánatos, hogy ne számítson reklámnak, mint amit itt a módosító indítványok a sport kapcsán elmondanak. Sőt, akkor hozzátehetem, hogy tegnap ezen az ötpárti tárgyaláson, félig-meddig tréfás formában, de gondolati értelemben nem komolytalanul felmerült, hogy a hitéleti tevékenység kapcsán is felmerül, hogy ne minősüljön a szponzori tevékenység esetleg reklámtevékenységnek. Tehát magyarul ebben az értelemben nekem személyesen, és ha nem tévednek, még másoknak is, tartalmi kifogásunk van a sport ilyen értelmű elkülönítése ellen.
Most eljutottunk oda, hogy újra megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy bármelyik módosító indítványt, amelyik a médiatörvény módosításához érkezett, támogatja-e.
DR. SARKADY ILDIKÓ médiapolitikai főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatjuk egyiket sem.
ELNÖK: Tehát akkor újra ezt a kérdést nem fogom feltenni, és ez áll a következő önálló indítványra is, ha jól értem, amit majd külön napirendi pontként tárgyalunk.
Újhelyi képviselő úr módosító indítványáról van szó. Ki az, aki ezt a módosító indítványt támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Újhelyi képviselő úr másik módosító indítványa, az ajánlás 2. sorszáma alatt. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ilyen nincs.
A 3. módosító indítványban Cser-Palkovics képviselő úr... Igen?
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, csak a 3., 4. indítványról egy-egy mondatot mondanék.
Azt hangsúlyozni szeretném, hogy a megállapodást természetesen nem érinti a kérdés, és az sem, hogy ki mennyiben és hogyan fogja ezt a két módosító indítványt támogatni. Mind a kettőt garanciális jelentőségűnek, illetve főleg a 4. pontban jelzettet szövegpontosításnak is érezzük, és ezért javasoltuk ennél a megnyitásnál ezt a két módosító indítványt támogatni, de hangsúlyozni szeretném, hogy a megállapodás egyéb részleteit sem ez, sem a következő módosító indítvány nem érinti. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A kormány ezeket nem támogatja. A 3. számúról szavazunk most. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság nem támogatja, de egyharmadnál többen támogatják.
A 4. pont szintén Cser-Palkovics képviselő úr javaslata, a kormány nem támogatja. Aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Köszönjük szépen.
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
Áttérhetünk a részben már megtárgyalt, fideszes képviselők által jegyzett módosító indítványra, amely, még egyszer mondom az egyértelműség kedvéért, tartalmi értelemben megegyezik az Újhelyi képviselő úr - hogy így fogalmazzak - leszavazott módosító indítványaival. (Fedor Vilmos távozik az ülésteremből.) A kormány ezt a javaslatot nem támogatja. A tárgysorozatba vételről szavazunk.
Döntés képviselő indítvány tárgysorozatba vételéről
Aki Szíjjártó Péter, Ágh Péter és a többi - most nem sorolom fel mindet - T/2997. számú, médiatörvényt módosító javaslatának tárgysorozatba vételét támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Kilenc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság többsége nem támogatja.
Köszönjük szépen. Ezen a napirendi ponton is túlvagyunk.
Most következik a sokat emlegetett, eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslat, ami négypárti támogatású. A kormány támogatja, hiszen a kormány részvételével, az ötpárti tárgyaláson született ez a javaslat. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy valaki kíván-e ennek kapcsán külön észrevételt tenni. (Nincs jelentkező.) Akkor itt az általános vitára való alkalmasságról és tárgysorozatba vételről kell dönteni. A kormány a javaslattal egyetért.
Döntés tárgysorozatba vételről és általános vitára való alkalmasságról
Aki a tárgysorozatba vételt támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
Aki az általános vitára alkalmasnak tartja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
A bizottság az általános vitára alkalmasnak tartja.
Az audiovizuális média szabályozásának reformjáról szóló határozati javaslat
Az 5. pont az a bizonyos vitatott pont: a média tartalomszabályozásáról egy parlamenti határozat. Itt is ugyanaz a teendőnk, mint az előbb.
Tellér képviselő úr kíván hozzászólni.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ezzel az országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban a következő megjegyzést szeretném tenni. A szöveg harmadik-negyedik sora úgy hangzik, hogy megalkotják az audiovizuális média szabályozásának új alaptörvényét, amely az alkotmány 61. § (4) bekezdésében meghatározott kérdéseket rendezi. Ez egy eléggé szűk megfogalmazás, hiszen ez a megalkotandó törvényt voltaképpen az alkotmány 61. § (4) bekezdésének témáira szűkíti le - erről tudjuk, hogy ez a felügyelet kérdése, a személykijelölés kérdése, a frekvenciakijelölés kérdése és a véleménymonopólium kérdése -, tehát a normaszöveg szerint úgy néz ki, mintha a tartalomszabályozásra vonatkozó törvény erről a négy dologról szólna.
Szerintem nem erről kell szólnia. Szerintem arról kell szólnia, amiről az indoklás beszél, hogy tudniillik nem választható el az audiovizuális média tartalomszabályozásának átfogó reformjától. Voltaképpen ez a bizonyos műsorterjesztési törvény nem választható el az átfogó reformtól, és nyilvánvaló, hogy ezért azt a törvényt kell meghozni, amely ezt az átfogó reformot valósítja meg. Ráadásul itt is van egy ellentmondás, ezen a mondaton belül, mert úgy indít, hogy "Nem választható el az audiovizuális média tartalomszabályozásának átfogó reformjától, ezért a médiaszabályozás alapvető rendelkezéseit tartalmazza a törvény.". Az átfogó és az alapvető között én megint logikai terjedelmi különbséget érzek, úgyhogy - miközben a szándékot természetesen elfogadom - azt javasolom, hogy készüljön esetleg vagy módosító indítvány, ha a bizottság egyetért vele, akkor bizottsági módosító indítvány, vagy pedig akkor külön-külön nyújtsunk be. Amúgy azt gondolom, hogy a normaszövegben ott lehetne módosítást tenni, hogy "az audiovizuális média szabályozásának új alaptörvényét, amely különös tekintettel az alkotmány 61. § (4) bekezdésében meghatározott kérdéseket rendezi", vagy "egyebek közt", tehát itt valami olyan megfogalmazást kellene betenni, amely a szélesebb tartalmi terjedelmet a leendő törvény számára megengedi. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Lukács képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tellér képviselő úrral egyetértek, csak megint a műfaji dolog a probléma: egy országgyűlési határozat nem fogja megkötni a törvényalkotó kezét sem abban, hogy meghozza a törvényt időben, sem abban, hogy milyen törvényt hoz, milyen tartalommal és milyen terjedelemmel.
Kétségtelen tény, hogy az országgyűlési határozat pontosítása jót tenne, csak nem oldja meg az alapvető kérdést, tudniillik még mindig arra a kérdésre várom a választ, hogy miért országgyűlési határozat, és miért nem törvényi garancia a hatályba lépő rendelkezésekre. Az volna az igazi megoldás, akkor nem kellene ilyen határozati pontosság vagy pontatlanság kérdésével foglalkozni, mert akkor megvolna a törvényi garancia. Azt gondolom tehát, hogy természetesen egy törvényalkotásnál egy országgyűlési határozat a törvény tartalmát nem fogja meghatározni.
ELNÖK: Jánosi alelnök úr!
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Most már tényleg csak a jegyzőkönyv számára mondom, mert úgy látom, hogy hiába mondom. Akár a KDNP részvételével, akár anélkül, meg fog születni a tartalomszabályozási törvény - ezt szeretném rögzíteni -, biztosra veszem ezt a dolgot. A törvényi garancia ügyében pedig, még egyszer a jegyzőkönyv számára elmondom, a digitális átállásról szóló törvény jelentős részben a tartalomszabályozástól független, nagyon fontos dolgokat és területeket szabályoz. Azt gondolom, hogy ez önmagában is értéke, de még egyszer mondom, a tartalomszabályozás meg fog születni, és azt hiszem, hogy ez lesz az igazi garancia arra, hogy a pályázati kiírás elbírálásáig, ahogy fogalmazunk, ezt a tartalomszabályozást megpróbáljuk megalkotni. Én hiszek benne, hogy ez meg fog születni.
Egyébként, amit Tellér képviselő úr mond, azzal lényegében én egyetértek, de azt hiszem, hogy most egy furcsa időkényszerben vagyunk, és valószínűleg a megoldás az, hogy engedjük általános vitára, vegyük tárgysorozatba, és aztán egy bizottsági módosítóval - a kormány segítségével és közreműködésével - tegyük ezt abszolút pontossá és koherenssé. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy a felmerült észrevételekre kíván-e reagálni.
DR. SARKADY ILDIKÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Nem akarom hosszan mondani. A tartalomszabályozás egy sokkal komplexebb dolog, minthogy ez év decemberéig az átfogó médiaszabályozási reformot teljesen végig tudjuk vinni, azért határoztunk úgy, illetve azért fogalmaztunk úgy, hogy média alaptörvény, és indultunk ki az alkotmány 61 § (4) bekezdéséből, és különítettük el az úgymond kétharmados kérdéseket az esetleg feles törvényi rendelkezésekkel is rendezhető egyéb kérdésektől. Ezért beszéltünk arról, hogy akár jogtechnikailag egy kódexet alkotunk, és lesznek majd külön közszolgálati, illetve köz- és hírszolgálati részei és kereskedelmi rádiózás és reklámszponzoráció, vagy pedig külön törvényeket alkotunk, de azt mindenképpen rögzíteni kellett, hogy azokat az alkotmányból levezethető kérdéseket mindenképpen meg kell alkotnunk. Ennyi az elkülönülés. Én alapvetően mindennel egyetértek, ami itt felmerült, de látni kell, hogy a fogalmazás mögött ez húzódik meg. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak technikai megjegyzést tennék, hogy ugye a módosító indítványt az indokláshoz nem lehet benyújtani, csak az érdemi szöveghez. Tehát itt az ízlésbeli, vagy a fogalmazásbeli precízség igényéből származó különbségeket ennyiben érdemes megfontolni.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Szerintem az indoklás a jó, és a normaszöveg valóban javítandó.
ELNÖK: Itt ugye az derült ki azért talán, hogy ki-ki mást értett, de ha az egyértelműbbé tehető, amiben feltehetően mindenki ugyanazt gondolta, akkor persze a normaszöveget próbáljuk pontosítani. Ezekről a javaslatokról, amelyek most előttünk vannak, ha nem is egyszerre, de egy napon fog a parlament szavazni, tehát az esetleges bizottsági módosító indítványt úgy érdemes megfogalmazni, hogy ezt vegyük majd figyelembe, de ennek úgy látom, hogy technikai akadálya nincs, tehát tudunk úgy szavazni, hiszen a jövő héten lesz a részletes vitája a digitális átállási törvénynek. Ha keletkeznek további módosító indítványok, akkor azokról a bizottságnak kell még szavazni, és akkor van lehetőség még bizottsági módosító indítványt benyújtani, úgyhogy itt nem látok semmi problémát.
Cser-Palkovics képviselő úr!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak azt rögzítsük a jegyzőkönyv kedvéért, hogy december 31-éig meg kell hogy szülessen az új médiaszabályozásról szóló törvény, ebben állapodtak meg a parlamenti pártok képviselői, és ehhez természetesen szükséges az, hogy az ehhez szükséges egyeztetési folyamat ugyanúgy elinduljon, mint ahogy a Dtv. tekintetében ez megtörtént, hogy ennek legyen egy ugyanolyan egyértelmű ütemezése, a nyári időszakra is kiterjedő módon meghatározva, hogy kinek mikor, mi a feladata, hiszen ez az ütemterv biztosíthatja azt, hogy ez ne csak egy országgyűlési határozati javaslat, hanem majdan egy törvény formájában öltsön testet. Köszönöm.
ELNÖK: Ha mindenki úgy érzi itt, hogy elvi jellegű nyilatkozatot kell tennie, akkor én is csatlakozom az előttem szólókhoz annyiban, hogy Lukács képviselő urat, aki nem vett részt az ötpárti tárgyaláson, ezt az alkalmat felhasználva tájékoztatom, hogy itt az előmunkálatokat a kormány, mint azt ezen az ötpárti tárgyaláson sokszor bejelentették már, elkezdte. Tehát nem most indul, ezzel a határozattal a tartalomszabályozás előkészítése, hanem szakértők dolgoznak már azokon az elveken, amelyekről az imént Cser-Palkovics képviselő úr beszélt, hogy az ütemezést és az előkészítést mihamarabb lehessen ötpárti tárgyaláson is kezdeni.
Most már mindenki mindent tud talán, vagy szinte mindent, amit lehet most tudni.
Döntés tárgysorozatba vételről és általános vitára való alkalmasságról
Szavazunk. Ugyanúgy, mint az előbb, először a tárgysorozatba vételről, utána az általános vitára való alkalmasságról.
Tehát most az audiovizuális médiaszabályozás reformjáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba vételéről szavazunk. Aki egyetért azzal, hogy vegyük tárgysorozatba, vegye a parlament tárgysorozatba, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság a javaslat tárgysorozatba vételét javasolja.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, az is emelje a kezét! (Szavazás.) A bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot.
Bizottsági előadót kell kijelölnünk. Én, ha szabad javasolnom, akkor azt javaslom, hogy a két nagyobb parlamenti párt a két határozati javaslatot vállalja magára, mármint egyikük az egyiket, másikuk a másikat ajánlja a parlament figyelmébe, tetszés szerinti "osztozkodás" lehetséges. (Dr. Jánosi György: Melyiket akarjátok? - dr. Cser-Palkovics András: Az eseti bizottságot.) Jó, akkor az eseti bizottságot Cser-Palkovics képviselő úr fogja a bizottság nevében általános vitára ajánlani, a szabályozást pedig Jánosi képviselő úr.
Köszönjük szépen a jelenlétet az érdeklődőknek, a kormány képviselőinek a segítséget, és akkor e témában találkozunk még. Most nem nyilatkoznék, hogy mikor lesz legközelebb bizottsági ülés, de úgy tűnik, hogy jövő kedden.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 35 perc)
|
|
Dr. Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina