KSB-12/2007.
(KSB-30/2006-2010.)
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2007. szeptember 18-án, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V/569. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Egyebek - Fogarasi Ágnes búcsúztatása *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat *
Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről *
Koleszár Katalin szóbeli kiegészítése *
Szabóné Farkas Katalin szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszok *
Döntés általános vitára való alkalmasságról *
A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló *
A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat *
Balogi Csaba szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Balogi Csaba válaszai *
Döntés általános vitára való alkalmasságról *
Határozathozatal *
A kulturális és sajtóbizottság második félévi munkaterve *
Hozzászólások, javaslatok *
Egyebek *
Napirendi javaslat
Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Halász János (Fidesz), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Alföldi Albert (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Jánosi György (MSZP) Halmai Gábornénak (MSZP)
Vitányi Iván (MSZP) dr. Schiffer Jánosnak (MSZP)
Bókay Endre (MSZP) Alexa Györgynek (MSZP)
Kiss Attila (Fidesz) dr. Gyimesi Endrének (Fidesz)
Kubatov Gábor (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Koleszár Katalin osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Szabóné Farkas Katalin osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Balogi Csaba, a Szülőföld Iroda igazgatóhelyettese (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Sámuel Balázs főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek! Üdvözlök mindenkit az új parlamenti idény kezdete alkalmából, és az első bizottsági ülés alkalmából. A bizottsági ülést elkezdjük.
Képviselőtársaim megkapták a javasolt napirendet. Kérdezem, hogy van-e valakinek a napirendhez észrevétele, javaslata. (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok.
Kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja a javasolt napirendet. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyhangúan elfogadta a napirendet.
Egyebek - Fogarasi Ágnes búcsúztatása
Rendhagyó módon fogjuk kezdeni a mai bizottsági ülést. Akivel volt módom, megbeszéltem, jeleztem, hogy az Egyebek című napirendi pont egy részét előrehozzuk. Aki nagyon figyelmesen körülnéz, az látja, hogy a szokott helyen nem Fogarasi Ági ül. Fogarasi Ági "kiült a pálya szélére", befejezte aktív munkatársi tevékenységét - ez nagyon eufemisztikus megfogalmazása a nyugdíjba vonulásnak, ami nem teljesen önkéntes. Tehát Ági nyugdíjba megy, befejezte bizottsági munkáját.
Azt gondolom, hogy a jelen lévő képviselők nevében is, és az 1990. óta bármikor képviselői tevékenységet végzők nevében is mondhatom, hogy köszönjük szépen a nagyon kitűnő és elfogulatlan, politikai értelemben elfogulatlan munkát. Ági a demokratikus parlament megalakulása óta a kulturális bizottság munkatársa, az első ciklusban MDF-es bizottsági elnökök voltak, Kulin Ferenc és rövid ideig Zsigmond Attila, a második ciklusban szocialista elnöke volt a bizottságnak, Vitányi Iván, a harmadik ciklusban Fideszes elnöke volt a bizottságnak, Sasvári Szilárd. Sasvári Szilárd után én lettem a bizottság elnöke, SZDSZ-es országgyűlési képviselő, tehát szinte minden parlamenti frakcióból került ki bizottsági elnök. Én senkitől nem hallottam semmilyen rossz szót Ági munkájára, és ennél nagyobb elismerés, azt hiszem, nem kell. Ugyanakkor mondhatom, mint aki már régóta együtt dolgozik Ágival, hogy mindaz, amit elmondtam, úgy igaz, hogy egy szuverén emberről van szó, akinek van határozott véleménye a dolgokról, de ezt a köztisztviselői tevékenységével össze tudta egyeztetni, és a munkájában ennek semmi nyoma nem volt.
Még egyszer nagyon szépen köszönöm minden volt bizottsági elnök, és minden jelenlegi és volt képviselő nevében a munkát, és remélem, hogy látjuk egymást, és ez tényleg csak szimbolikus megemlékezés. (Az elnök egy szál rózsát ad át Fogarasi Ágnesnek. - Taps.)
Gondolom, azt nem kell mondani, hogy ha valakiben van vágy arra - mármint Áginak mondom -, hogy a bizottságba eljöjjön, akkor bármikor, külön meghívó nélkül is beletekinthet abba, hogy nélküle hogyan megy tovább. Ha akarsz néhány szót szólni, szívesen meghallgatjuk.
FOGARASI ÁGNES: Köszönöm szépen. Ez különleges alkalom, mert az első dolog, amit a bizottsági munkát elkezdve meg kellett tanulnom, hogy a bizottsági munkatársnak, aki az elnök mellett ül, ugyanúgy, ahogy a parlament főtitkárának, sajnos nincsen hozzászólási joga, csak kivételes alkalommal. Ez most ilyen kivételes alkalom. Nagyon szépen köszönöm azokat az igazán szép szavakat, amiket elnök úr mondott, úgy is, mint Pető Iván, és úgy is, mint Iván, mert azt hiszem, mindegyik minősége megszólalt ezekben a mondatokban.
Szinte napra pontosan 17 évet töltöttem ennél a bizottságnál, hiszen 1990. szeptember 15-én mutattak be a bizottságnak, ma 18-a van, és búcsúzom. Szerettem itt dolgozni, örülök, hogy itt dolgozhattam, mindenkinek köszönöm a segítségét, és mondom, hogy ha a továbbiakban bármiben tudok segíteni, a telefonom él, én magam is úgy gondolom, hogy alkalmas vagyok egy-két segítségre.
Mindenkinek további jó munkát kívánok, és különösen kívánom ezt utódomnak, Szalay Klárinak, akinek, azt hiszem, könnyű dolga lesz, mert nagyon jó bizottságban tevékenykedhet, és ha bármiben tudok neki segíteni, szívesen megteszem. Köszönöm szépen még egyszer, hogy itt dolgozhattam. (Taps. - Halmai Gáborné: Mi köszönjük!)
ELNÖK: Köszönjük szépen még egyszer a munkát, és a szép búcsúzást is. Ági - hogy is mondjam - a "meleg csákányváltásról" is gondoskodott, mármint kimondta a bizottság új munkatársának nevét. Szalay Klárit láthatják mellettem a bizottság tagjai, aki eddig az európai együttműködési bizottság munkatársa volt. Sokan ismerik már a bizottságból, mert a nyáron is működött digitális átállási eseti bizottság munkatársi teendőit ő látta el. Ez - hogy is mondjam - fokozatos bekapcsolódást jelentett a kulturális bizottság - ha nem is minden jellegű - tevékenységbe, de már sok mindenkit ismer Klári a bizottságból. Sokan nem vették észre, vagy a többség valószínűleg nem vette észre, de már a nyári szünet előtt Klári itt ült a bizottsági üléseken, amikor még nyilván nem tudták, hogy ki ő - mivel sok mindenki ül itt, nem is lehet ezt feltétlenül észrevenni -, úgyhogy már találkozott a bizottsági légkörrel. Örülök, hogy Ági felajánlotta a segítségét, és eddig is készségesen segített. Remélem, hogy a bizottság tagjai nem vesznek észre semmit a személyi változásból, csak az arcok változását. (Dr. Szalay Klára felé:) Sok sikert Neked!
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat
Most áttérnénk a bizottság érdemi tevékenységére, mármint a napirend szerinti tevékenységre. A mai bizottsági ülés 1. pontja, az első feladatunk a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása, ennek részeként a Számvevőszék költségvetési beszámolóról szóló jelentésének tárgyalása. A szokásoknak megfelelően először a Pénzügyminisztérium, utána pedig a Számvevőszék képviselőjének adnám meg a szót. Tessék parancsolni!
Koleszár Katalin szóbeli kiegészítése
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Igazából, ha megengedik, a törvényjavaslatot nem kívánom kiegészíteni különösebben hosszan, annyit jegyeznék csak meg, hogy az elmúlt évben benyújtott zárszámadási törvényjavaslathoz, költségvetési törvényjavaslathoz hasonlóan ez a törvényjavaslat is egy tiszta javaslat, kizárólag a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról szól. Mind az Állami Számvevőszéknek, mind az Országgyűlésnek határidőben benyújtotta a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány a törvényjavaslatot, és kérném önöktől, hogy az általános vitára való alkalmasságát támogassák. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A Számvevőszék részéről Szabóné Farkas Katalin osztályvezető asszony van jelen.
Szabóné Farkas Katalin szóbeli kiegészítése
SZABÓNÉ FARKAS KATALIN (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az ÁSZ az alkotmányos kötelezettségének eleget tett: ellenőrizte a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást. A hazai sajátosságoknak megfelelően kidolgozott módszer alapján, a financial audit módszerével minősítettük az egyes fejezetek beszámolóit. Ebben az évben annyi előrelépés történt, hogy a kiadási főösszeg körülbelül 83 százalékáról tudtunk véleményt mondani, amely alapján elmondható, hogy a zárszámadási törvényjavaslatban lévő pénzforgalmi adatok összességében megbízhatóak. Ezt az ÁSZ úgy érte el, hogy ebben az évben az igazgatási és a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolóin felül több fejezetnél teljes fejezeti auditot végzett, amely azt jelenti, hogy a fejezethez tartozó összes intézményt ellenőriztük; ez a PM-fejezetre, az ÖTM-re, az IRM-re, a KVVM-re és az EU-integrációs fejezetre, valamint a KSH-ra vonatkozott.
A bizottságot érintően elvégeztük az OKM-nek a beszámolói ellenőrzését. Az OM bázisán jött létre az OKM, ami azt jelenti, hogy a kormányzati struktúraváltással egy időben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma beolvadt az Oktatási Minisztériumba. Ennek keretében hat intézményi beszámolót néztünk meg: a már megszűnő és a meglévő, megmaradó intézményekét és a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolóját. Tulajdonképpen mindegyiknek tiszta véleményt adtunk, azonban három intézménynél, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatoknál fel kellett hívni az intézmény vezetésének figyelmét arra, hogy kisebb hiányosságok vannak, amelyek azonban a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásolták.
Ezen túlmenően javaslatokat fogalmaztunk meg az igazgatási címekkel, a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatosan, és magában a jelentésben is tettünk javaslatot az oktatási és kulturális miniszter felé. Ide tartozik még a Nemzeti Kulturális Alap, amely 2006. január 1-jétől önálló alapként működik, így a beszámolót csak a szabályszerűségi ellenőrzés keretében vizsgáltuk meg, mert az ÁSZ beszámolóját könyvvizsgáló hitelesítette. A könyvvizsgáló tiszta záradékot adott az alap működéséről, az ÁSZ-ellenőrzés pedig lényeges megállapításokat nem tett. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A képviselőké a szó. (Jelentkezésre:) Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy a kormány tevékenységének nagyon fontos mozzanatára látunk rá, amikor a zárszámadási törvény Oktatási és Kulturális Minisztériumról szóló fejezetét vizsgáljuk és tárgyaljuk. Igaz, hogy ennek a mostani elemzésnek, vagy bírálatnak nem célja, hogy tüzetesen végigmenjen a fejezethez fűzött egyes megállapításokon, illetve a beszámoló egyes mozzanatain, hanem az a célja, hogy a törvényjavaslatnak ezzel a fejezetével kapcsolatban az általános vitára való alkalmasságot állapítsa meg. Ebben, az általános vitára való alkalmasság megállapításában azonban van egy olyan probléma, amely megítélésem szerint évről évre újra felmerül, és nemcsak ezzel a beszámolóval vagy zárszámadási törvénnyel kapcsolatban, hanem más intézmények beszámolójával kapcsolatban is.
Tudniillik ezek a beszámolók kétféle megítélésnek képezhetik a tárgyát. Az egyik megítélés az, hogy magát a dokumentumot próbálja az ember megítélni, és megállapítani, hogy az megfelel-e azoknak a szempontoknak, kritériumoknak, amelyeket egy ilyen beszámolóval szemben támaszthatunk. Ez az egyik megítélés.
A másik megítélés viszont az, hogy általában ezeken a dokumentumokon kívüli ilyen mélységű ismeretet magának az illető intézménynek a tevékenységéről és működéséről nem tudunk szerezni, csak ebből tudjuk megszerezni. Tehát az ítéletalkotásunk egyszersmind kell, vagy kellene, hogy vonatkozzék az intézmény tevékenységére is.
Tehát ez két, nem azonosan egyenlő dolog, mert - és ez hipotetikus megállapítás, amit most teszek - egy elégtelen intézményi működésről is lehet jó minőségű beszámolót készíteni, ahol a beszámoló, mint műfaj követelményei teljesülnek. Úgyhogy én magam is ketté kívánom választani ezt a két szempontot a megjegyzéseimben.
Először a dokumentum műfaji alkalmasságát, és az általános vitára való alkalmasságát jegyzem meg.
Bár elég rövid idő áll a képviselő rendelkezésére, hogy egy ilyen vaskos dokumentumot végignézzen, amennyire én ezt át bírtam tekinteni, a dokumentum általában megfelel a műfaji követelményeknek. Miután ez zárszámadási törvény, nincs tisztázva, hogy a zárszámadás tárgyát képező intézményi működés tartalmáról milyen mértékben számoljon be a zárszámadási törvény. Most az a helyzet, hogy ilyen értelemben a műfaj is bizonytalan, vagy bizonytalannak tűnik számomra.
Ami a számszaki részét illeti, az Állami Számvevőszék ezzel kapcsolatos jelentése meglehetős pontossággal rögzíti, hogy általában a minisztérium működésének a számszaki elszámolása megfelelő, azokkal a kivételekkel, amelyeket az állami számvevőszéki elemzésben olvashatunk. Tehát ebből a szempontból megfelelőnek, és általános vitára alkalmasnak ítélhetjük a zárszámadási törvénynek ezt a fejezetét. Azonban már itt felmerül az, amit az előbb mondtam a műfaji bizonytalansággal kapcsolatban, hogy nagyon sok ponton tartalmi igényei volnának az embernek, tehát hogy a minisztérium tevékenységének az indokairól, bizonyos döntések mögötti megfontolásokról többet szeretnénk tudni, és ez valahogyan nem jelenik meg ebben a dokumentumban.
Ami már most a minisztérium tevékenységének a tartalmát illeti, ezzel a tartalommal kapcsolatban - és ez a dokumentumban is tükröződik - vannak problémák, olyan problémák, amelyek nem most vetődnek fel, hanem felvetődtek már a költségvetési törvénnyel kapcsolatban is. Ugyanis a minisztérium egy hatalmas átszervezési és összevonási folyamat kellős közepén volt, amikor a költségvetési törvényt megalkották, és ennek következtében sok helyen, ahol összevonások, átszervezések voltak várhatók vagy előirányzottak, a költségvetés nem tartalmazott részletes adatokat, hanem csak aggregátumokra vonatkozólag tartalmazott adatokat, és ennek következtében nem tudtuk, hogy az összevonásra ítélt intézményekre, vagy a közös módon kezelt intézményekre külön-külön mekkora költségvetési összegek jutnak. Ez a probléma, úgy látom, nemcsak az ellenzék problémája, hanem talán magának a minisztériumnak a problémája is, amennyiben azt olvashatjuk a zárszámadásban, hogy... - remélem, meg fogom találni azt a passzust, amelyikről szó van. (Az ülésterembe érkezik Halász János.) Ugye megjegyzéseket tesz az Állami Számvevőszék beszámolója, elemzése, és az egyik ilyen megjegyzése azt mondja, hogy intézkedjenek az 5/2006. számú miniszteri utasításhoz kapcsolódó intézkedési terv 6. pontja szerinti összesített jelentés, az átszervezések és a létszámleépítés végrehajtásáról, tehát ennek az elkészítéséről a 140/2006. (VII. 29.) számú kormányrendeletben előírtaknak megfelelően.
Ez azt jelenti, hogy ez a jelentés nem készült el, vagyis talán a minisztérium vezetőinek sincs áttekintése arról, hogy pontosan hogyan zajlott le az átszervezés és az összevonás, illetve a létszámleépítés. Ennek megfelelően nekünk még kevesebb áttekintésünk van, holott a miniszteri meghallgatáson is, és egyéb alkalmakkor is nyilvánvalóvá vált, hogy annak a nagyobb mélységű politikai folyamatnak, ami az Oktatási és Kulturális Minisztériumban zajlik, szinte az egyik legfontosabb tartalmát képezik ezek az összevonások és ezek az átszervezések, amelyekkel kapcsolatban már az első pillanattól kezdve megállapítható volt, vagy legalábbis az ellenzéki képviselőknek az volt a véleményük, hogy miközben jelentős mennyiségű pénzt vonnak el az oktatási és kulturális tárcától a korábbi összegekhez képest, ezek az átszervezések, és ezek a személyi létszámcsökkentések voltaképpen különös módon a reform címet viselik. Azonban, amikor a tavaly év végi meghallgatáskor a miniszter úrtól megkérdeztem, hogy ez a reform tulajdonképpen mit jelent - hatékonyságnövelés, hogyan kell értelmezni például a hatékonyságnövelést a kulturális területen, ahol vajon a létszámcsökkentés milyen értelemben jár hatékonyságnöveléssel satöbbi, satöbbi, nem akarom felidézni most részletesen a meghallgatáskor feltett kérdéseimet -, nem kaptam rá érdemi válasz. Nyilvánvalóan nem is kaphattam, mert ha a pénzkivonást reformnak kezdik el nevezni, akkor ennek a reformnak a szó eredeti jelentéséhez méltó tartalmáról nemigen kaphatunk képet. Nekem a zárszámadással kapcsolatban tehát kétféle ítéletem van. Az egyik ítéletem azt gondolja, hogy a dokumentum a műfaji követelményeknek megfelel, és ilyen módon akár általános vitára alkalmasnak is lehetne minősíteni, de magának a minisztériumnak a tevékenységéről csomó dolog nem derül ki; ez talán a műfaj kritikája is, ezért talán nem is olyan határozott az előző ítéletem. Ami azonban a minisztérium tevékenységét illeti, a minisztérium tevékenységével kapcsolatban elégedetlen vagyok, és ennek következtében nemmel fogok szavazni magára a dokumentumra, mert nem tudom benne szétválasztani a műfaji szakmaiságot, tudnillik a dokumentumra vonatkozó műfaji szakmaiságot és a minisztérium tevékenységével kapcsolatos ítéletemet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Halmainé!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ott folytatnám, ahol képviselőtársam abbahagyta, hogy valóban különleges műfaj a zárszámadás, mert egyik oldalról magának az elszámolásnak a jogosultságát, szakszerű felhasználását kísérhetjük nyomon belőle, másik oldalról azért tendenciákat is mutat, harmadsorban pedig - én ezt nagyon fontosnak tartom -, ha ezekben a tendenciákban hiányokat látunk, akkor egy kicsit azt is megmutatja, hogy bizottságunknak vagy ennek a szakmai területnek mely ügyeket kellene közelebbről szemügyre venni, és ott javaslatokat tenni. Ha konkrétan azt nézzük, hogy mennyire volt számszerűleg és szakmai szempontból elfogadható ez az előző évi zárszámadás, akkor én azt gondolom, hogy a gazdasági, szakmai szakszerűségi ügyekre az Állami Számvevőszék nagyon pontosan rámutatott, meghatározta a feladatokat a minisztérium számára; nem hiszem, hogy mi ennél többet tudnánk képviselőként mondani. Ami viszont a tendenciákat jelenti, itt számtalan olyan százalék, arányszám vagy tendencia mutatható ki, ami figyelemreméltó. A változások jellemzői között megmutatkozik az, hogy a szórakoztató kulturális és vallási tevékenységek most az összkiadásokon belül 2,8 százalékot képviseltek, ezen belül nőtt a sport- és szabadidős tevékenységekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások összege. Aki ezekkel a területekkel foglalkozik, azt hiszem, találkozhatott azzal, hogy milyen kényes kérdés az, hogy az állami művészeti alkotások, azok nézőkig való eljuttatásánál fajsúlyosabb vagy nagyon fontos a befogadó oldaláról való közelítés is. Ez a tendenciaátalakulás talán arra is mutat, hogy nekünk is külön figyelemmel kell lenni erre a területre, a sport- és szabadidős tevékenységek, -szolgáltatások területére.
Az adó- és járulékpolitika változásában megemlíti az anyag azt a tényt, amelyen túl vagyunk, ami ebben az évben történt, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás egy nagyon komoly problémára jelentett, ha nem is végleges és kiváló, de köztes megoldást, ez pedig az volt, hogy a művészeti szellemi szabadfoglalkozásúak körében valamivel tisztább munkaügyi viszonyokat és egyszerűbb közteherviselést tegyen lehetővé.
Izgalmas kérdés megnézni azt, hogy a beruházások és a bevételek hogyan alakultak ebben az időszakban. A központi beruházások kiadásairól azt írja az anyag, hogy a 2005. évi 5,3 milliárd forinthoz képest 6,1 milliárd forintra teljesültek ezek a kiadások, amelyek teljes egészében a kulturális tevékenységek és szolgáltatások alcsoportjához kötődnek. Azt is elolvashatjuk az anyagból, hogy a kormányzati területen a kulturális tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított 2006. évi tényleges működési, valamint szakmai célok kiadása 71,3 milliárd forint, ami 4,8 százalékkal magasabb az előző évben teljesített kiadásoknál. Persze ilyenkor - és nyilván képviselőtársaimnak is mindig ez jut eszébe, hogy belegondol az inflációba és az egyéb számokba - viszonylagos az, hogy történt egyfajta emelkedés, hiszen ezt mindig ebben a másik kontextusban is meg kellene néznünk.
Ami még izgalmas terület, az például az, hogy hogyan alakult nemcsak a közvetlenül minisztériumhoz kapcsolódó kiadások és intézmények bevételi-kiadási szaldója, hanem, hogy mi történt, mondjuk, az önkormányzati területen, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a kultúra, a közművelődés területén a kulturális szolgáltatásokhoz az állampolgárok nagyon nagy súllyal ott helyben, ezen a területen férnek hozzá. Itt a következő mutatható ki: egyrészt az, hogy a kulturális tevékenységek és szolgáltatások bevételei nőttek 17,3 százalékkal, amire mondhatnánk azt is, hogy jó, és mondhatnánk azt is, hogy rossz, hiszen nyilván ez tudta kompenzálni azt, hogy az önkormányzatok kevesebb pénzből gazdálkodtak, rászorultak arra, hogy külső forrásokat is bevonjanak, másként jelzi azt a pozitív tendenciát, hogy igenis, van a kultúrára kereslet, vásárlói igény, és ha egyelőre csak nyomokban is, de megjelent még vidéken is a mecenatúra. Azaz, ha jó programokat, jó konstrukciókat tudnak kínálni a szolgáltató intézmények, akkor ennek valamiféle támogatására is van ma már lehetőség.
Az a szám különös figyelmet igényel, ami azt mutatja, hogy az Európai Uniótól kapott támogatás összege 66 százalékkal megnőtt. Én tudom, hogy ezt persze nem szabad túlértékelni, mert egy nagyon alacsony induló összeghez képest - hiszen nem olyan régóta van az EU-támogatások rendszere - ez viszonylagos szám is lehet, ugyanakkor jelzi azt, ami tényleges tendencia, hogy azokban az időszakokban, amikor az államháztartás megszorításokra kényszerül, nagyon fontos, hogy minden lehetséges forrással éljünk. Ezek között vannak az európai uniós források. Sokan nem hittek abban, hogy maga a kulturális terület, az önkormányzatok, a civil szervezetek képesek lesznek ezeken a területeken forrásokat lehívni, már csak azért is, mert nagyon nehezen találhatók meg az uniós források között a kimondottan kultúra címszóval szóló területek, hiszen mindenki tudja, hogy ezek ennél sokkal szélesebb körben alkalmazhatók. Emiatt én megnéztem azt is, hogy mit ír az anyag az Új Magyarország fejlesztési tervről. Azt a saját magam által is megtapasztalt tendenciát láttam és olvastam az anyagban, ami azt mutatja, hogy bár van elmozdulás azt illetően, hogy a társadalmi infrastruktúra operatív programban és a társadalmi megújulás operatív programjában kicsit szélesebbre nyitódott a kör, mert először úgy nézett ki, hogy ezek elsősorban csak az oktatás területéhez köthetők, ma már nyilvánosan is a kultúra területén is vannak előrehaladások. Sokkal fontosabb azonban az, hogy nagyon szélesen értelmezzük ezt a területet, hiszen közel 21 milliárd forint van az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alapban, ami kimondottan a vidék és a kistelepülések kulturális ellátásának lehetőségeit bővíti, de mondjuk, a környezet és energia operatív programjában található az erdeiiskola-hálózat fejlesztési terve, vagy - ami csak nagyon áttételesen kapcsolódik, de mégis nagyon fontos - a középületek energiafelhasználásának növelése, ami korábban csak a magánszférára terjedt ki.
Van egy összesített szám is az anyagban, ami azt mutatja, hogy az összes fejlesztési forrás körülbelül 11 százaléka oktatási és kulturális fejlesztésre allokált forrás. Mindezek nem azt mutatják, hogy én elégedett lennék az előző időszak állami kulturális kiadásaival vagy a bevonható forrásokkal, sokkal inkább arra mutat rá, hogy mennyire fontos az, hogy mi itt belül is nagyon nyitott szemmel, nagyon szélesen értelmezzük a kultúrában a változásokat, a folyamatokat, a tendenciákat. Amikor bármilyen elemzést tekintünk át az előző időszakból, akkor ne csak szűken vetten az Oktatási és Kulturális Minisztérium forrásait, hanem az ÖTM-forrásokat, a másik tárcák forrásait is - az európai fejlesztési forrásoknál különösen, akár öt-hat tárca területén -nézzük meg, hogy milyen irányba mozdultunk el.
Ezt azért mondom, mert egyrészt én magam elfogadásra fogom javasolni a beszámolót, de számomra, mint képviselő számára egy ilyen dokumentum mindig azt jelenti, hogy valamikor a következő héttől már a következő évi költségvetést fogjuk tárgyalni, és ez annak egy megalapozó dokumentuma, arra szolgál, hogy nézzük meg, hogy hol voltak hiányosságok, és ezeket keressük. Hogy mondjak egy másik példát: ebben az anyagban is látható, hogy amíg, bár kis mértékben, de növekedtek a források vidéken, ugyanakkor mondjuk a Nemzeti Kulturális Alap forrásai, bár ma önálló, de szűkültek. Ez jelzi számunkra azt, hogy a kulturális járulék forrásai ma kevesebbek, mondjuk például strukturális okokból. Ezt képviselőtársaim is többen felelevenítették már az előző időszakban, hogy amikor változik az ismerethordozók köre, akkor a kulturális járulékbevételt mondjuk ehhez kellene igazítani. Ez, én azt gondolom, hogy a képviselők számára, és azt is gondolom, hogy a hivatalos állami szereplők számára is egy feladatot jelent majd a jövőben, hogy mondjuk ezeket keressük. Ugyanilyen feladat számunkra az, hogy amikor az adótörvények változásait nézzük, akkor ismét vizsgáljuk meg azt, hogy ez a terület hogyan tud a jövőben érvényesülni, vagy további forrásokat allokálni.
Szóval én sem vagyok elégedett, ugyanakkor az anyagot elfogadásra javaslom, és javaslom a magunk számára, hogy ezeken a területeken lépjünk tovább. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyimesi képviselő úr!
DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Csak nagyon röviden, mert egyetértek Tellér Gyula sommás megállapításával, hogy elégtelen működésről is lehet jó anyagot készíteni. Én csak kérdezni szeretnék.
Az ÁSZ ugyan egyre keményebben fogalmaz, de úgy látom, hogy ez lényegében lepereg a döntéshozókról. Ha polgármesterként egy olyan költségvetésről kellene zárszámadásban számot adnom, ahol mindössze a kiadások 83 százalékáról tudok információval rendelkezni, és tudok információt adni, akkor bizony nem sokáig maradnék ebben a székben. Az ÁSZ képviselője eredményként könyvelte el, hogy már 83 százalékról kaptak anyagot, és tudtak véleményt mondani, de én azért megkérdezném azt, hogy vajon hogyan lehet így teljesen magabiztos képet festeni a költségvetésről, ha majdnem minden ötödik forintról nincsen információnk.
A másik kérdésem pedig az, hogy vannak-e világos szabályok arról, hogy mit vállalhat magára az állam, és meddig nyújtózkodhat a költségvetés. Vajon tiszták-e ezek a keretek? Mert ha nincs ilyen, akkor mi a mozgástere az ÁSZ-nak e tekintetben a vizsgálatoknál?
Nagyon bizonytalan talajon járunk, úgy érzem, és összességében, bár méltányolom azt a kemény fogalmazást, amivel a költségvetés állapotát az ÁSZ bírálta, úgy érzem, hogy sok még a tennivaló. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük. Halász alelnök úr!
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Az anyaggal nem az a probléma, hogy műfajilag lenne valami gond, hanem egyáltalán, az egész elkeni azt a nagy problémahalmazt, amiben ma a magyar kulturális élet, az államilag finanszírozott, az állami hatókörbe tartozó kulturális-művészeti élet van. Ha igaz lenne az, amit Halmai Gáborné képviselő asszony mondott, hogy ez megalapozása majd a jövő évi költségvetésnek, és milyen jó ez az anyag (Halmai Gáborné: Nem ezt mondtam!), ezt érdemes elfogadni, mert majd erre lehet alapozni a következő év költségvetését, akkor nagyon nagy baj lenne. Ugyanis, ha erre alapozzuk, akkor továbbra sem számíthat semmi jóra a magyar kultúra ettől a kormánytól.
Kezdődhet azzal, hogy lehet látni, hogy mennyire agyonnyomja a szűken vett kulturális ágazatot ez a minisztériumi összevonás. Ha valaki lapozgatta a törvényhez kapott mellékleteket, amelyekben hosszasan, ahogy azt kell, ki van fejtve minden tárca és terület tevékenysége, hát most már nem Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával találkozunk, hanem Oktatási és Kulturális Minisztériummal, és igencsak oda kell figyelni, hogy ha ezt a több száz oldalt át akarjuk lapozni, hogy mikor is van szó a kultúráról, és mikor is van szó oktatási területről. Önmagában nem ez a baj, hanem az aránytalanság.
Az aránytalanság és a problémák elkenése, ami jellemző az anyagra. Rögtön azt olvashatjuk a kultúra fejezet alatt, a (2) bekezdésben, hogy a nagyvárosok és kistelepülések közötti kulturális szakadék áthidalása milyen fontos célja ennek a kormánynak. De ha megnézzük a jelentésben, hogy például a kistelepülések kulturális célú normatívája hogyan változott, akkor azt látjuk, hogy az csökkent. Ha ez csökken, akkor nem értem, hogy hogyan lehet ezt a szakadékot áthidalni az alapszolgáltatások tekintetében, mert ezt írják. A helyben elérhető kulturális alapszolgáltatásokat magasztalják, miközben persze teszik tönkre ennek a lehetőségét a költségvetés csökkentésével.
Az anyag további fejezeteinél is hasonló problémákat vélek felfedezni. Azt mondják, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítványt jelentős összeggel támogatták. Kétségtelen, a papíron szereplő 6,2 milliárd forint nagyon jelentős összeg. Azt is írhatták volna, hogy "nagyon jelentős összeggel". Hogy ez mennyire arányos vagy sem a magyar kultúrafinanszírozáson belül, azt a kérdést még ne nyissuk ki, de esetleg még e tekintetben is írhattak volna ide valamilyen jelzőt. Egyébként persze 10 milliárd forintot ígértek 2006-ra a magyar filmnek, amely egy kormányhatározat mellékletében is megjelent. Ahhoz képest a 6,2 milliárd nem is biztos, hogy olyan jelentős.
Az anyagban hosszasan írnak arról, mint sikerről, hogy 2006 őszén elkészült a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet. A filmtörvény szerint ezt két évvel ezelőtt meg kellett volna már hozni. Legalább annyi gátlás lenne az anyag készítőjében, hogy nem írja ezt így ide, vagy ha ideírja, jelezné azt, hogy "jelentős késéssel", "több mint kétéves késéssel", és akkor tényszerű lenne az anyag.
Egyébként, ha már a filmnél tartunk, engedjenek meg egy kérdést is. Az anyag 195. oldalán, már ami az OKM-fejezet részletes indoklása tekintetében megtalálható, 11 31 19 - nem tudom, ez a fejezetszám, vagy valami -, filmszakmai támogatások. A táblázatok alatt a szöveges rész elmondja, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány, és a jogelőd Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma között létrejött 2006. évi támogatási szerződés 6200 millió forint közvetlen költségvetési forrás felhasználását tette lehetővé. Emellett a Magyar Mozgókép Közalapítvány 2007. évi előirányzata terhére miniszteri hatáskörben további 3100 millió forint kötelezettségvállalás engedélyezésére is sor került. Hogy kell ezt érteni akkor, teszem fel szendén a kérdést, hogy 6,2 milliárd, plusz 3,1 milliárd forint ebben az évben a magyar film ügyére elköltődött, rendelkezésre állt összeg? Ezt tényleg el is költötték, és ezt a filmszakma tudja-e, és így tudja-e a filmszakma is? Illetve az ellenőrző albizottságban, amikor erről beszéltünk, akkor is így tudtuk-e ezeket a számokat?
Arról is írnak, hogy az év során támogatták a művészeti társulatokat, intézményeket, közhasznú szervezeteket és így tovább, és az anyagban végig lehet látni, hogy mennyi mindenki támogatást kapott. Persze, mindenki támogatást kapott, mert egyelőre még a kormány kulturális támogatása összességében nem nulla forint, ezért mindig kap valaki valami támogatást; persze több mint 4 milliárd forinttal kevesebb a 2006-os támogatás, mint a 2005-ös volt, de a helyzet az, hogy azért mégiscsak illene odaírni, hogy az a támogatás, amit most adnak, lényegesen kevesebb, mint az előző évben volt. A 2006-os év úgy telt el, hogy a magyar kulturális élet szereplői, beleértve a közhasznú társaságokat vagy az alapítványokat, kulturális civil szervezeteket is, egyfolytában tiltakoztak amiatt, hogy kevesebb támogatást kapnak, illetve azt a kevesebbet is, amit nekik szánnak, késve, szerződéseket be nem tartva kapják meg. Ebben a helyzetben, amikor mindenki tudja, hogy a 2006-os év is nagyon sokszor, sajnos, erről kellett, hogy szóljon, azt leírni, hogy támogatást kaptak, legalábbis nem az igazság megfogalmazása. Ha ez az anyag a jövő évi költségvetés előkészítése e tekintetben is, akkor rossz előérzete kell, hogy legyen az embernek.
Az épített örökségről is írnak ebben a fejezetben. Nagyon beszédes, hogy mit írnak róla: azt írják, hogy összesen hány lelőhelyet nyilvánítottak védetté, és megemlítik a kulturális örökség napjai rendezvénysorozatot. Ez nagyon derék és helyes dolog, ezek szükséges dolgok, de arról nem írnak, hogy az épített örökség védelmére szánt összeg mekkora és milyen drasztikusan csökkent 2005-ről 2006-ra vonatkozóan, pedig így lenne teljes a kép, én úgy gondolom, főleg akkor, ha ez az anyag a következő évi költségvetés egyik megalapozója is, ahogy képviselő asszony ezt említette.
Csak jellemzően az anyag részletességére vagy kevésbé részletességére: írnak a múzeumi szakmai programokról, és elmondják, hogy a minisztérium átfogó múzeumfejlesztési koncepciója mennyire fontos dolog, és ez az előirányzat ezt az átfogó múzeumfejlesztési koncepciót is segíti, annak forráshátterét biztosította a teljes hazai múzeumhálózat tekintetében. A teljes hazai múzeumhálózat több mint 800 múzeumi intézményt tartalmaz, ez az előirányzat pedig összesen 230 millió forintot tartalmaz. Az előző évben több mint 1 milliárd forint volt ez is, tehát itt is egy drasztikus csökkenés volt - erről elfelejtenek megemlékezni -, de ha ezt a 230 millió forintot, ami itt a táblázatban ezen az oldalon szerepel, ahol ez a szöveg, és a 800-840 intézményt összevetjük, akkor intézményenként mintegy 350 ezer forint az, ami a nagy múzeumfejlesztési koncepciót segíti. Ennyiből kimeszelni sem lehet egy vidéki múzeumban, pedig igazán ráférne majdnem mindegyikre, szóval ennél egy kicsit több, részletesebb, kifejtőbb, a valóságot tényleg leíró anyagra számítanánk.
Én elfogadhatatlannak tartom ezt az anyagot, és meg kell mondanom, azt is furcsállom, hogy - ahogy az máskor is szokott lenni - annyira sem tartják fontosnak ezt az egyébként állítólagosan a következő költségvetést is megalapozó ügy tárgyalását, hogy a Kulturális Minisztériumból, mondjuk, itt legyen a terület szakállamtitkára, az Országgyűlés őt, minisztériumát felügyelő szakbizottsági ülésen. Ezt múltkor is így csinálták, most is így csinálják. Nyugodtan le lehet értékelni ezt a bizottságot, tisztelt minisztérium, de nem érdemes, azt hiszem, mert ezzel a magyar kultúra ügyét is leértékelik. Persze a költségvetési számok, sajnos, ezt támasztják alá, de hátha egyszer ebből kizökkenhetünk, és mégsem ez lesz a jövő évi költségvetést megalapozó szemléletű és hátterű anyag, éppen ezért nem tudjuk elfogadni ezt a költségvetést. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, a vita nem arról szól, ami előttünk van, de mi, politikusok, mindannyian úgy vagyunk, mint a Móricka, hogy mindig az jut eszünkbe, ami éppen foglalkoztat minket. Itt nem arról van szó, hogy minek kellett volna benne lennie a 2006-os költségvetésben, hanem arról van szó, hogy mi került bele a 2006-os költségvetésbe; persze fájhat nekünk, hogy csak 230 millió van a múzeumi felújításokra, karbantartásokra, de ez a vita egyszer már lebonyolódott, és az az összeg került bele. Persze nyilvánvalóan össze kell szedni a számokat, és nyilvánvalóan nem az ellenzéki képviselő dolga, hogy összeszedje a számokat, hanem esetleg a minisztérium képviselőinek vagy a kormányzati oldalnak - ez valamivel több, de nem ez a lényeg a kérdésben.
Most, mivel nem is a Kulturális Minisztérium az előterjesztő, hanem a Pénzügyminisztérium és mellette az Állami Számvevőszék, arról szól az előterjesztés, hogy annak a kevés pénznek a felhasználása, ami a minisztérium, illetve az egyéb alapítványok rendelkezésére állt, megfelelt-e a törvény céljainak, úgy használták-e fel, ahogy a törvény meghatározta, úgy határozták-e meg, ahogy a különböző egyéb pénzügyi törvények előírják. Ezzel kell szembesülnünk itt, és erre kell azt mondani, hogy alkalmas-e a vitára, a negatív megállapításokra is ez az előterjesztés, vagy nem alkalmas. Ezt lehet itt mérlegelni, nem azt, hogy minek kellett volna belekerülni az egy évvel ezelőtti költségvetésbe, mert ez már elmúlt.
Az, hogy a jövő évi költségvetés megalapozását szolgálja, igen, azt gondolom, ha gondolkodunk, akkor mindenfajta információ alkalmas arra, hogy a következő döntésünket megalapozza, tehát látjuk ebből az anyagból, hogy hol vannak feszültségek, vagy látjuk azt, hogy hol nem úgy használták fel a pénzeket, ahogy kellett volna. Ez megalapozza a jövő évi költségvetés vitáját, mert támpontot ad az ellenzéknek, támpontot ad a kormányzati oldalnak is az, hogy mit támogasson, vagy mire hívja fel a figyelmet, és milyen törvényi feltételeket írjon elő a következő költségvetésben. Ilyen szempontból tehát teljesen egyetértek Halmainé képviselőtársammal, hogy alkalmas arra, ha gondolkodunk, ha azt mondjuk, hogy mit szeretnénk a következő költségvetésben elérni, hogy ezekre a pontokra, ezekre a megállapításokra hivatkozzunk. Én nem nyitnám ki a 2006-os költségvetés vitáját, mert az sajnos már elment, arra az évre már több pénzt nem fogunk tudni rendelkezésre bocsátani; az fontos, hogy az a kevés, ami tényleg sokszor nagyon kevés pénz, célirányosan került-e felhasználásra, és ennek megállapítására alkalmas ez az előterjesztés. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük. Halász alelnök úr!
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem nyitotta ki senki a 2006-os költségvetés vitáját; a 2006-os költségvetésről szóló törvény végrehajtásáról beszélünk, és ha már szöveges részek kerülnek itt a végrehajtás indoklásába, akkor én továbbra is úgy gondolom, hogy az lenne a helyes, ha nem elhallgatnák a kulturális ágazat költségvetésének csökkenését, hanem bemutatnák ezt a folyamatot, pontosan azért, hogy a döntéshozók meg tudják fontolni, hogy a jövő évben már ne ez a csökkenő tendencia jelenjen meg a költségvetésben. Ha már csak ezért is, érdemes lenne.
Egyébként persze a 2006-os költségvetést, aminek végrehajtásáról most beszélünk, a szocialista képviselőtársaink fogadták el, mi nem fogadtuk ezt el, és ami sajnálatos, hogy a szocialista képviselőtársaknak ugyan lett volna lehetőségük a kulturális ágazaton belül is magasabb támogatást elfogadni, itt a bizottságban voltak is olyan javaslatok, amiket támogattak, utána, amikor átsétáltak a Parlamentbe, ott már leszavazták ezeket a javaslatokat. Tehát önök igenis, ennek a csökkentett költségvetésnek az elfogadói, önök az elfogadói ennek a költségvetésnek - legalább a lelkiismeretük rossz lehet. Értem én, hogy azután, hogy a költségvetést kulturális tekintetben is ilyen drasztikusan csökkentették, most nem akarnak erről hallani, de a tény mégiscsak tény, és ha a 2006-os költségvetésről beszélünk, akkor ez a helyzet. Egyébként pedig a költségvetés végrehajtása kapcsán az a helyzet, hogy a minisztérium nem készítette el teljes körűen az átalakítás miatt szükséges szabályzatokat. Színlelt szerződésekről is van szó, a létszámleépítésekkel kapcsolatosan több probléma merült fel, nem tartották be a határidőket, nem tudták mindig igazolni az ellenőrzések lefolytatását, rendszeresen késtek a kifizetések ebben az évben - ez főleg az alapítványok, közalapítványok mellett a különböző szövetségek, egyesületek működését megnehezítette -, és azokat a szerződéseket sem módosították, amiket egyoldalúan megszegett a minisztérium a maradványképzési kötelezettség miatt.
Röviden csak ennyi, nem folytatom, ami a törvény végrehajtásával kapcsolatos olyan aggály, amely miatt elfogadhatatlan ez, együtt kezelve azzal, hogy milyen számok vannak ebben, és ezekért a számokért, a kultúra 2006-os, több mint 4 milliárd forintos támogatáscsökkenéséért azok felelősek, akik ezt a parlamentben megszavazták. Kedves szocialista képviselők, ezek önök. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Egyelőre nem látok más felszólalót, úgyhogy megkérem a kormány képviselőit, ide értve az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselőjét is, hogy ha kíván...
SZABÓNÉ FARKAS KATALIN osztályvezető (Állami Számvevőszék): Én szeretném kezdeni...
ELNÖK: Jó, csak mondom, hogy mindhárman válaszolhatnak a felmerült kérdésekre. Tessék, a Számvevőszék részéről!
SZABÓNÉ FARKAS KATALIN osztályvezető (Állami Számvevőszék): Képviselő úr feltette a kérdést, hogy a 17 százalék hogyan viszonyul. Ha a teljes központi költségvetés kiadási főösszegét nézzük, akkor az a 17 százalék, amely intézményi körhöz kapcsolható, a statisztika alapján úgy ítélhető meg, hogy nem befolyásolja a kiadások megbízhatóságát.
Azt még szeretném elmondani, hogy az ÁSZ folyamatosan törekszik, és jövőre még nagyobb kört szeretnénk bevonni az ellenőrzés körébe, tehát a fejezeteknél folyamatosan el szeretnénk érni 2010-ig, hogy az összes intézmény beszámolója auditálva legyen.
A második kérdés az volt, hogy az ÁSZ-nak milyen lehetőségei vannak. Ezt az Állami Számvevőszékről szóló törvény határozza meg, ugye mi a zárszámadáshoz egy jelentést készítünk, ebben javaslatokat fogalmazunk meg. A tapasztalat általában azt mutatja, hogy akik felé megfogalmazunk javaslatokat, azok az ÁSZ felé intézkedési tervet adnak be, amelyben közlik, hogy az általunk felvetett hiányosságokat hogyan kívánják megszüntetni. Ennyit tudnék mondani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Sámuel Balázs, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese következik. Tessék parancsolni!
DR. SÁMUEL BALÁZS főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Halász alelnök úr tette fel a kérdést az MMK finanszírozásával kapcsolatosan. Az anyag azt tartalmazza, hogy ez a bizonyos 3,1 milliárd forint a 2007-es éves előirányzat terhére történik. Tehát ez nem adódik össze, nem 6,2 plusz 3,1-ről van szó, hanem egy kvázi éven túli kötelezettségvállalásról. A négyéves szerződésben, amelyet a 2007. és 2010. közötti időszakra kötött a tárca, egyébként ez a 3,1 milliárd forintos éven túli kötelezettségvállalás le fog csökkeni az időszak végére 1 milliárd forintra. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A Pénzügyminisztérium képviselője nem kíván szólni. (Jelentkezésre:) Gyimesi képviselő úr, tessék!
DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Szeretném megköszönni a választ, tudomásul vettem, de hogy mennyire aktuális a kérdésem továbbra is, azért szeretném idézni az önök elnökének, Kovács Árpádnak a nyilatkozatát, ami így szól: tulajdonképpen minden, ami 2006-ban történt, annak szükségességét húzza alá, hogy világos szabályokat kellene alkotni arról, hogy mit vállalhat magára az állam, és meddig nyújtózkodhat a költségvetés.
Tehát van közös tennivalónk, önöknek javaslat szintjén, nekünk pedig törvénykezés szintjén, hogy ez ne így legyen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Más jelentkezőt nem látok. Szavazás következik. Csak elöljáróban, tájékoztatásként elmondom, amit már mindenki tud, hogy a költségvetési beszámoló ugyanolyan műfaj parlamenti szempontból, mint a költségvetés, tehát a bizottságnak nem kell a maga álláspontját élőszóban előadni, hanem írásban adják le a képviselőcsoportok az álláspontjukat. A megszólalások alapján nyilvánvaló, hogy nem lesz egyhangú a döntés, tehát többségi, illetve kisebbségi véleményt írásban kérünk. Ezeket a költségvetési bizottság összesíti, és ennek megfelelően nincs a plenáris ülésen bizottságiálláspont-ismertetés, de természetesen a plenáris ülésen is van vita. Ez csak tájékoztató megjegyzés, és független attól, hogy most szavazunk.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem a képviselőket, hogy ki az, aki a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megpróbálok számolni. 10 igen.
Aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? Ugyancsak számolok. (Szavazás.) 9 nem.
A bizottság többsége tehát a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
Azt kérem, hogy a többségi, illetve kisebbségi álláspont rövid összefoglalását írásban juttassák el hozzám. (Halász János iratot ad át az elnöknek.) A kisebbségit meg is kaptam, a többségit várom. Köszönjük szépen a segítséget. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló
Következik a 2. napirendi pont, a Szülőföld Alap 2005-2006-os tevékenységéről szóló beszámoló, illetve az ehhez kapcsolódó, a költségvetési bizottság által benyújtott határozati javaslat, amit a képviselőtársak feltehetően ismernek.
Üdvözlöm a Miniszterelnöki Hivatal képviselőjét, Balogi Csaba urat, ha jól tudom, a Szülőföld Iroda igazgatóhelyettesét. Megkérem, hogy ha szükségesnek látja, akkor rövid szóbeli kiegészítést tegyen.
Balogi Csaba szóbeli kiegészítése
BALOGI CSABA, a Szülőföld Iroda igazgatóhelyettese: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszöntöm a tisztelt bizottságot. Röviden ismertetném a Szülőföld Alap 2005-ös, 2006-os tevékenységét.
2005-ben fogadta el a Magyar Köztársaság Országgyűlése a Szülőföld Alap létrehozásáról szóló 2005. évi II. törvényt. Ez létrehozott egy 1 milliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénzalapot, ami a határon túl élő magyarság szülőföldön való boldogulását, anyagi, szellemi gyarapodását, kultúrája megőrzését, és a magyarországi kapcsolatok ápolását tűzte ki célul.
Az alap működése három szintre korlátozódott. A legfelső szintje volt a Szülőföld Alap Tanácsa. Ez a testület látta el az elvi irányítását magának a Szülőföld Alapnak. Ennek tagjai magyarországi szervezetek, mint például az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Közalapítvány elnökei voltak, hét tagot pedig külföldi szervezetek delegáltak. Az elnöke dr. Kiss Elemér volt.
A tanács határozza meg a pályázati prioritásokat, a preferenciális részesedési arányokat, és a pályázat elbírálásának alapvető elveit.
Kiemelném, hogy a Vajdaság és Kárpátalja a térség eltérő problematikája miatt kiemelt támogatásban részesült 2005-ben és 2006-ban is.
A Szülőföld Alap következő szintje a Szülőföld Alap Kollégiumok voltak, három testület. Ezen a szinten születtek meg a szakmai döntések, ezek a szervezetek írták ki a pályázatokat, és döntöttek a támogatások felől. Tagjai szintén magyarországi minisztériumok köztisztviselői, és határon túli szervezetek delegáltjai voltak, és jelenleg is azok.
Három kollégium működött, az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Médiakollégium, a Regionális Területfejlesztési és Önkormányzati Együttműködési Kollégium, és a Gazdasági, Informatikai Kollégium.
Harmadik szintje a Szülőföld Alapnak a Határon Túli Magyarok Hivatalában működő Szülőföld Alap Iroda volt. Ez a szervezeti egység végrehajtói feladatokat látott el, és segítette a döntéshozó testületek munkáját.
A 2005. évi keretből 525 pályázatot támogatott a Szülőföld Alap, 2006-ban 316 pályázatot. Ez a lecsökkent szám nem azt jelenti, hogy az érdeklődés lett volna kisebb a Szülőföld Alap iránt, mindössze a Szülőföld Alap Tanácsa hozott egy határozatot, miszerint törekedni kellene a támogatási összegek elaprózódásának elkerülésére, hogy a határon túl élő magyarság minél nagyobb hányada élvezhesse a megvalósuló projektek előnyeit. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A képviselőké a szó. Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Majdnem azt mondom, hogy kísértetiesen ismétlődik a zárszámadási törvénnyel kapcsolatos probléma ezzel a beszámolóval kapcsolatban is. A beszámolóval kapcsolatban a gazdasági bizottság a beszámoló tudomásulvételét határozta el, ami azt jelenti, hogy az előirányzott összegek, az összegek felhasználása és az ezzel kapcsolatos elszámolások rendben vannak. Ha a beszámolónak ennyi volna a feladata, vagy a mi igényünk a beszámolóval szemben ennyi volna - nem biztos, hogy ez a kettő különbözik egymástól -, akkor itt abba is lehetne hagyni a vitát, de nem lehet abbahagyni, mert egy beszámolónak az a feladata, hogy az illető intézmény tevékenységéről, nemcsak annak számszaki burkáról, hanem magáról a tevékenységéről, a tevékenység tartalmáról adjon átfogó képet.
Ami a tevékenység tartalmát illeti, ebből a beszámolóból semmi sem derül ki. Kiderül, hogy hány pályázatra mennyi pénzt költöttek el, de hogy milyen szempontok alapján, milyen elvek alapján, kik döntöttek, kik nyerték a pályázatot, milyen témájú pályázatot nyertek, ezek a beszámolóból nem állapíthatók meg. Az Állami Számvevőszék ezzel kapcsolatos jelentésében a következő szerepel, hogy a Szülőföld Alap törvény 10. § (2) bekezdése előírja, hogy "Az alap működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja, amelyen közzé kell tenni a tanács és a kollégiumok tagjainak nevét és döntéseit, az alap működésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az alap és kezelő szervek működésére vonatkozó valamennyi rendelkezést.".
Én megnéztem ezt a honlapot, és a honlapon a legfontosabb dolgokat, vagy legalábbis nagyon fontos dolgokat - szelídítek valamit a fogalmazásomon - nem találtam meg. Például nem találtam meg, hogy a tanácsnak kik a tagjai; ez a honlapról nem állapítható meg. Nem állapítható meg a tanács ügyrendje sem, tehát hogy hogyan működik a tanács, milyen gyakran ülésezik és így tovább, amit általában egy ügyrendnek tartalmaznia kell - nincs rajta a honlapon. Továbbmegyek: nincs rajta a honlapon az sem, ami itt elhangzott, és ami a dokumentumokban is, mint téma, le van írva, hogy tudniillik milyen prioritásokat állapított meg ez a bizonyos tanács - a részesedési arányokra vonatkozólag vannak adatok, annak nagyon örültem -, és nincsen semmilyen támpont az elbírálási elvekre vonatkozóan. Ami pedig a honlapon található archívum címszó alatt feltárul, az az, hogy a rendelkezéssel ellentétben nem nyilvánosak vagy nem köznyilvánosak az egyes pályázatok adatai és az egyes pályázatok dokumentumai. Ha a tartalmat akarom, már tudniillik az intézmény tevékenységének a tartalmát akarom megítélni, akkor először tudnom kellene, hogy milyen elveket tűzött ki a saját működésére vonatkozólag, másodszor, hogy ezeket az elveket milyen döntéseken keresztül valósította meg, kik nyerték a pályázatot, és hogy ezt az egészet kik irányítják, kik mozgatták. Se az egyik, se a másikat, se a harmadikat, se a negyediket a honlapról nem lehet megtudni, tehát voltaképpen se a beszámoló, se a honlap az én megítélésem szerint nem ad lehetőséget rá, hogy ennek az intézménynek a tevékenységét, még egyszer mondom, a számszaki burkon belül lévő kérdésekben, meg lehessen ítélni, úgyhogy én ezt a beszámolót ezek miatt az okok miatt nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Ha jól emlékszem, azt mondta a beszámolójában, hogy Kárpátalja kiemelt pályázati támogatást kapott. Nem tudom, én feltételezem, hogy akkor ön járt például Beregszászban az Illyés Gyula Színházban, akár előadáson, akár csak a színfalak mögött. Katasztrofális állapotok uralkodnak, csak panaszáradat érkezik onnan, hogy nem kapnak támogatást, hogy a művészek a jelmezeiket saját maguk varrják, hogy saját maguk kaparják a glettelést a próbatermek faláról, és saját maguk festik a színházat, hogy nincs autóbuszuk, amivel az Európai Unió határait átléphetnék. Ugyanilyen panaszáradat érkezik a Vajdasági Magyar Színházból. Az igazgató nekem küldött levelében szinte szó szerint az van, hogy önök nem is válaszoltak arra a kérésükre, ami egy új autóbusz vásárlásának igényeként merült fel, hogy egyáltalán elhagyhassák a lakhelyüket, és átjöhessenek Magyarországra. Egy olyan társulatnál, amelyik a bombázások közben, két bombázás szünetében az embereket az utcán szórakoztatta és játszott, azt hiszem, hogy ez elég méltánytalan elbánás.
Azt szeretném megtudni, hogy részletesen ez a kiemelt támogatás mi volt, amit ön Kárpátaljával kapcsolatban említett. Lehet, hogy itt is ugyanaz a helyzet, mint amit Halász képviselő úr az előbb mondott, hogy ugyan támogatták, csak jóval kevesebbel, mint legutóbb, az előző évben. A jelzések, amik jönnek vissza határon túlról - és most csak a színházakról beszélek -, mind rettenetesen negatív. Ha erről kaphatnék valami részletes tájékoztatást, azt megköszönném.
ELNÖK: Nem látok jelentkezőt. Tessék parancsolni!
BALOGI CSABA igazgatóhelyettes (Szülőföld Alap Iroda): Kárpátalja és Vajdaság támogatása olyan szinten is kiemeltnek tekinthető, hogy a lakosságszám arányában jóval tekintélyesebb összegekhez jutnak, mint akár Felvidék, akár Erdély. A döntéseket kizárólag a kollégiumok hozzák. A kollégiumokban ülnek kárpátaljai képviselők, tehát a kollégium elnöke tőlük várja a javaslatokat, hogy milyen pályázati kiírások szülessenek - színháztámogatás, szórványtámogatás és még sorolhatnám -, és később a döntésekben is elsősorban az ő véleményét kéri ki a kollégium. A kárpátaljai vagy a vajdasági képviselők hosszas egyeztetés után előterjesztik az ő javaslataikat a pályázati felhívásokra, erre beérkeznek a pályázatok, ezt a Szülőföld Alap Iroda feldolgozza, majd döntésre előkészíti, tehát a döntés, hogy ki mennyi támogatást kap, kizárólag a kollégiumok hatáskörébe tartozik, ahol a kárpátaljai képviselő terjeszti elő a javaslatait.
Így van: jártam Kárpátalján, és személyesen is tapasztaltam az egyes szervezetek problémáit, viszont, ha már Beregszászról beszéltünk, az oktatási kollégium tagja 2005-2006-ban egy beregszászi képviselő volt, aki feltehetően jobban ismerte a környék problémáját, mint az adott kollégiumban bárki, és ő egy olyan javaslatot terjesztett elő, amiben ezek a szervezetek csekélyebb támogatásban részesültek. Ezt mi megcáfolni sem kívánjuk, ugyanis ő hivatott arra, hogy a régiója problémáit elénk tárja.
A vajdasági színházzal kapcsolatban felmerült az autóbuszvásárlásra beérkezett kérés. Mi nyilvánvalóvá tettük, hogy a Szülőföld Alap Iroda nem diszponál a pénzek fölött, kizárólag pályázati úton nyújtható támogatás. Ha tehát az illető színház a megfelelő kiírásra benyújt egy pályázatot, és ismerteti a problémát, hogy nekik valójában nagyon fontos lenne ez az autóbuszvásárlás, ezt a vajdasági képviselők az adott kollégiumon belül mérlegelik, és a kollégium együttesen dönt arról, hogy ez most egy olyan pályázat, ami a támogatást feltétlenül igényli, vagy pedig hátrébb sorolódik, pont amiatt, mert más szervezeteknek is égető problémái vannak.
Tellér képviselő úr kérdésére reagálva: az internetes honlapunk valóban kezdetleges formában működik jelenleg, de nyár végétől már készül az a honlap, ami bátran vállalható, és megfelel minden kritériumnak.
A tanács tagjaival kapcsolatban jelezném, hogy 2007. január 1-jétől nem létezik ez a szervezet, a Szülőföld Alap törvény módosításának megfelelően ez megszűnt, helyébe lépett a regionális egyeztető fórum, melynek elnöke a miniszterelnök úr. (Tellér Gyula: És amelynek a tagjai ugyancsak nincsenek rajta a honlapon. - Alföldi Albert: Ami most készül.) A regionális egyeztető fórum tagsága az utóbbi időben meglehetősen képlékeny, ugyanis ezek határon túli tagjait a jogszabályban rögzített szervezetek delegálják, általában elnökeik személyében. Akár a Vajdaságot tekintve, akár a Felvidéket tekintve is, változások történtek. Idén év végén lesz a regionális egyeztető fórum második ülése, ahogy ezt a jogszabály előírja, és ezt megelőzően meg fogják kapni a kinevezésüket az elnök urak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük. Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Ha jól értettem, amit nekem válaszolt, akkor ön most nem tudja elmondani hozzávetőleg sem azt, hogy mennyi volt az a támogatás, ami Kárpátaljára ment. Merthogy jól emlékszem, ugye azt mondta, hogy a kinti kollégiumok képviselői döntenek. Ergo megint nincs elszámolási kötelezettségük, vagy önök nem kapnak képet róla, hogy ez a pénz hogyan lett felhasználva? Ez az egyik kérdésem.
A másik pedig, hogy ezzel az internetes honlappal... Most már azt gondolom, hogy internetes honlapot megcsinálni talán három és fél perc - viccesen mondom természetesen. Elég régóta létezik már az önök intézménye. Hogy ne lehessen tájékozódni a honlapról, ez meglehetősen furcsa. Köszönöm.
ELNÖK: Alexa képviselő úr korábban jelentkezett, elfelejtettem. Parancsoljon!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Két dolgot mondanék. Az egyik, ami nem szervesen a témához tartozik, de felmerült: együtt voltunk Gulyás úrral azon az úton, ahol ezzel az autóbusz-problémával az Újvidéken közvetlenül találkoztunk. Csak szeretném tájékoztatni a bizottság tagjait, hogy az illetékes minisztert megkerestem, szóban is és írásban is a dologgal, és remélem, hogy megnyugtatóan, belátható időn belül pontot tesz erre a problémára. Háttér-információként csak annyit, hogy nehezíti a történetet, hogy ők annak idején a Határon Túli Magyarok Hivatalától egy konkrét ígéretet kaptak a vezetés szintjétől ennek az autóbusznak a beszerzésére, és miután szervezeti változások történtek, a szervezeti változások elvitték ennek az ígéretnek a végrehajtását. Nagyon remélem, hogy a (Gulyás Dénes: Jogfolytonosság nincsen?) minisztérium ezt belátható időn belül pótolja. Dénes, vesznek el azért ilyenkor jó szándékú kezdeményezések, amikor szervezetek átalakulnak. Fontos lenne, hogy ez ne ilyen legyen, ami elveszik.
A másik: azt én is hadd mondjam, hogy a honlap informatív mivolta egy picit nagyobb jelentőségű kérdés ebben az esetben annál, mint ahogy általában egyébként célszerű, hogy egy szervezet mondjuk például a honlapját felhasználja arra, hogy tájékoztasson az ő tevékenységéről, és ez milyen jó. Egyik oldalról itt állami pénzek elosztásáról van szó, a másik oldalról vállalható módon való elosztásáról, hiszen azt gondolom, az egy vállalható mód, ha ezekben a szakkollégiumokban, effektív azoknak a térségeknek a legitim magyar képviselői bírnak befolyással annak a pénznek a sorsára. Ilyen értelemben persze egymást kritizálgathatjuk időnként, hogy ők mit tartanak fontosnak, de én teljesen megértem azt a kezelést, hogy a helyben élők javaslatát tekintik igazából fontosnak, mi meg itt majd elvitatkozgatunk, hogy erről mi a véleményünk.
A pénzodaítélés módja, az ezzel kapcsolatos szervezetek, és az ezzel kapcsolatos egész jelenlegi állami ügykezelés, az, hogy egy ismert adat legyen a világban, borzasztóan fontos. Tehát én csak javasolnám, hogy ezt a honlapkészítő munkát gyorsítsák fel a kollégák, mert még a végén itt valaki azt hiszi, hogy ez magánügyként van kezelve, hogy ez hogyan történik.
Még egyszer mondom: vállalható a módja a pénz elosztásának. Azzal, hogy maga a pénz kevés, egyébként egyetértek, nyilvánvalóan tízszer ekkora összeg is kritizálható lenne, hogy kevés. Azt tapasztalom egyébként a határon túli magyar szervezetek képviselőivel való beszélgetésekkor, hogy abban van bennük megértés, hogy ha egyébként maga az állam takarékoskodik, ha saját szervezeteivel takarékoskodik, ha a belső pénz felhasználásával takarékoskodik, hát akkor ez valamilyen hatással bír - őszintén remélem, átmeneti hatással - a határon túli magyar történések támogatására is. Egyébként ebben valószínűleg mindnyájunkban van elégedetlenség, tehát boldogabbak lennénk, ha Svájc gazdasági helyzetű országként sokkal vitézebbül tudnánk ezen a fronton helyt állni. Ebben kétség nincsen, hogy egyetértés van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, és elnézést még egyszer, hogy sorrendet cseréltem. Igazgatóhelyettes úr, ha válaszolni kíván!
BALOGI CSABA, a Szülőföld Iroda igazgatóhelyettese: A pénzfelhasználással kapcsolatban: a döntéseket valóban az illetékes régiók illetékes képviselői hozzák meg a támogatásról, viszont ennek felhasználását a Szülőföld Alap ellenőrzi. Igen szigorú elszámolási szabályzatunk van, ami egyrészt kiterjed a pénzügyi felhasználásra, tehát hogy miként tudják azt igazolni, hogy az elnyert összeget mire, mikor és miként használták fel, másfelől van egy tartalmi része a dolognak, ami a megvalósulását egész pontosan bemutatja.
Próbaszerűen határon túl is végzünk ellenőrzéseket, tehát meglepetésszerűen leellenőrizzük, hogy az adott iskola megvette-e azokat a számítógépeket, amikkel elszámolt; elvégezték-e az épületen azt a tatarozást, amire pályáztak, és amiről számlákat nyújtottak be. Közel 900 nyertes pályázat volt az elmúlt két évben, nyilván mindet nem tudjuk helyszínen leellenőrizni, de egy szűk százalékát megpróbáljuk mintának venni.
A kárpátaljai és vajdasági kiemelt keretre visszatérve: ha 2005-ben és 2006-ban is 1 milliárd forint támogatást nyújthatott a Szülőföld Alap, akkor Kárpátalja az elmúlt két évben mintegy 230-240 millió forinthoz jutott, a Vajdaság pedig 430 millió forinthoz az elmúlt két évben.
Azt, hogy nem csökken a támogatás, jelzi, hogy 2007-től megváltozott formai keretek között működik a Szülőföld Alap, és a Szülőföld Alap Iroda, és a korábbi 1 milliárd forintról 2 milliárdra emelkedik az az összeg, amit 2007-ben megpályáztathatunk.
A honlapra visszatérve. A honlapról elérhető az a központi támogatás-nyilvántartó rendszer, amit annak idején azért hoztak létre, és most már a Szülőföld Alap kezelésébe van adva, hogy láthatóvá váljon, hogy melyik szervezet melyik régióban, melyik minisztériumtól vagy közalapítványtól mennyi támogatást kapott. Ennek van egy nyilvános profilja, és van egy zárt profilja. A zárt profilt használjuk mi, hogy ne lehessen pályázati célokat megváltoztatni, és hasonlók, viszont a nyilvános profil a nyilvánosságnak szól teljes egészében, ahol ezek az adatok megtekinthetőek. Ez a központi támogatás-nyilvántartó rendszer, ami a mi kezelésünkben van, büszkén mondhatom, hogy határozott fejlődésen ment át, ugyanis a korábbi Illyés Közalapítvány vagy az Új Kézfogás Közalapítványnak elmaradt adatmigrációja is megtörtént.
ELNÖK: Köszönjük. Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Elnézést, hogy vitatkoznom kell megint. Az hangzott el, hogy ezek az adatok megtekinthetőek - nem tekinthetők meg, épp ez a vicc. Van egy olyan cím a honlapon, amely ezt ígéri, és amikor kinyitja az ember, akkor ez nincs ott. (Alexa György: Nincs jelszavad, Gyula! - Derültség.)
ELNÖK: Gondolom, annak nincs értelme, hogy most egy másik állítás elhangzik, hogy ott van; ki-ki ellenőrizheti, amikor kimegy a teremből, hacsak nem akarunk egy laptopot behozni, és internetes kapcsolatot teremteni. Két állítás hangzott el: ki-ki ellenőrizheti, de ha valami mást szeretne mondani, természetesen öné a szó.
BALOGI CSABA igazgatóhelyettes (Szülőföld Alap Iroda): Természetesen azonnal le fogom ellenőrizni, hogy miért nem jelenik meg. Elképzelhető, hogy ez a honlap-átalakítás vagy -leállás és -újjáalakítás miatt van; remélem, hogy ez lehet a gond, nem pedig más. Köszönöm. (Alexa György: Eltitkoljátok.)
ELNÖK: Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Csak nagyon röviden. Ez a támogatás, amit Kárpátaljának és Vajdaságnak mondott, több vagy kevesebb, mint volt, és az előirányzott terv mennyi - ezt szeretném megtudni. Köszönöm.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
BALOGI CSABA igazgatóhelyettes (Szülőföld Alap Iroda): 2005-ben és 2006-ban nagyságrendileg ugyanannyi volt Kárpátaljának, Vajdaságnak és a többi magyarlakta régiónak a támogatása: 2005-ben Kárpátalja 120 millió forint, 2006-ban szintúgy, Vajdaság 2005-ben 215 millió forint, 2006-ban szintúgy.
Tekintettel arra, hogy a 2007-es összeg a duplája az eddigieknek, így egy évre eshet annyi támogatás az adott régióban, mint az elmúlt két évben, 2005-ben és 2006-ban.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Nem látok további jelentkezőt. Két szavazás következik. Először magának a beszámolónak az általános vitára való alkalmasságáról szavazunk, utána pedig a határozati javaslatról.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Aki a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámolót általános vitára alkalmasnak tartja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Nyolc nem.
A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja.
Következik a költségvetési bizottság határozati javaslata. Aki támogatja a határozati javaslatot, amely a Szülőföld Alap beszámolójának tudomásulvételét javasolja a parlamentnek, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc nem.
Kérdezem, hogy előadókat most meg tudnak-e nevezni a felek, vagy később. A többségi álláspontot talán Alexa képviselő úr - önkéntes jelentkezés alapján - elvállalja (Alexa György: Ez egy nagyszerű választás.), a kisebbségi véleményt pedig Tellér Gyula adja elő. Köszönjük szépen a közreműködést.
A kulturális és sajtóbizottság második félévi munkaterve
Áttérünk a 3. napirendi pontra. A második félévi munkatervjavaslatot a képviselőtársak a bizottsági ülés meghívójával együtt megkapták. Azok számára, akik nem emlékeznek pontosan az elolvasott munkatervre, jelzem, hogy három szakaszra bontottuk a munkatervet. Az egyik az első szakasz, ami a jogalkotási programból kiolvasható, a másik a bizottság kiszámítható kötelezettségei, jelentések és egyéb törvényi kötelezettségek, és a harmadik, a bizottság által kezdeményezett, de nem előírt tevékenység. Itt érdemes talán megemlíteni, hogy amire volt korábban már igény, azt megpróbáljuk erőltetni. A bizottság nem hallgatja meg hivatalból a külföldi magyar kulturális intézetek igazgatóit, úgy mondjuk, mint a Magyarországot külföldön képviselő nagyköveteket vagy követeket, de mi szeretnénk, ha már kinevezés után is, de mégiscsak megismerni az elképzeléseiket.
Szeretnénk kezdeményezni, hogy a külföldi magyar évadokról és más hasonló, kiemelt programokról kapjunk tételes ismertetést. A korábbi bizottsági ülés folytatásaként az Európa kulturális fővárosa Pécs 2010 programról szeretnénk tájékoztatást kapni. Külön kiemelem, hogy a Külügyminisztériumban külkapcsolati stratégia készül, amelynek külön kulturális fejezete is készül - ennek nyersanyagai már rendelkezésre állnak. Azt gondolom, hogy ez is a bizottság alapvető érdeklődési körébe tartozik, hogy ezt a stratégiai kérdést megismerjük, és ez a dolog lényege, ha valaki előtt nem lenne ott a terv. Halász alelnök úr jelentkezik.
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A külföldi kulturális intézetekkel, illetve a magyar kultúra külföldi megjelenésével kapcsolatosan az első három pont is szerepel - gondolom, hogy ezt egy bizottsági ülés keretében próbáljuk megoldani. Ha ez így van, akkor feltételezem, hogy Bogyai Katalin államtitkár asszonyt fogjuk elhívni erre az ülésre, vagy őt is elhívjuk. Azt szeretném felvetni, hogy az lenne célszerű, hogy ezeket a témákat egyben tárgyaljuk, ha már ilyen összetartozó blokk van. Mivel ezeket az évadokat - ahogy azt egyébként az úgynevezett zárszámadási törvényben is lehetett látni - a Hungarofest Kht. szervezi, ezért a kht. vezetőit is javaslom meghívni, tehát Bogyai Katalint, a kht. vezetőit, és nyilván az altémához az érintett kulturális intézetek új vezetőit is.
A másik megjegyzésem, illetve kérésem arra vonatkozna, hogy elnök úr említette, hogy nyersanyag már rendelkezésre áll a Külügyminisztériumban készülő külkapcsolati stratégia kulturális vonatkozásáról. Mi is szeretnénk megkapni ezt a nyersanyagot, még akkor is, ha nagyon nyers. Legyen kedves ezeket eljuttatni hozzánk.
Az Európa kulturális fővárosa kapcsán tájékoztató meghallgatása szerepel ebben a pontban. Ez ügyben javasolnám azt, hogy erre akkor kerüljön sor, miután a kulturális vidékfejlesztési albizottság már tárgyalt a dologról Pécsett - Bókay képviselőtársam segítségét is kérném ebben. Legutóbb úgy váltunk el, valamikor áprilisban, Tasnády polgármester úrtól, hogy ő meghívott bennünket, az albizottságot: azt szeretném kérni képviselő úrtól, hogy beszéljünk majd róla, hogy ez mikorra valósítható meg. Úgy lenne szerintem célszerű, ha megtartjuk az albizottsági ülést, és valamikor azt követően tarthatnánk itt bizottsági ülést, ha ezt így el tudjuk fogadni. Mindenesetre azt szeretném ezzel jelezni, hogy van egy albizottsági folyamat. Még ehhez kapcsolódna, hogy én azt gondolom, hogy ez az egyik téma, ami albizottsági, a kulturális vidékfejlesztésnél, ami élő, fontos dolog, a másik pedig a filmtörvény végrehajtásával kapcsolatos dolog. Ott is azt ígértük a múltkori ülésen a filmszakma képviselőinek, hogy ősszel visszatérünk rá, és mivel megvan ez a többcsatornás terjesztésről szóló miniszteri rendelet, az meg is ér egy misét, hogy gyakorlatilag egy év eltelte után az hogyan és miként működik átfogóan is, de erre a dologra fókuszálva egy ilyen ellenőrzési albizottsági ülést gondolok, tervezek. Ezért mondtam el, hogy talán ennek itt a helye. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tessék, Bókay képviselő úr!
BÓKAY ENDRE (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon szívesen adunk a városban helyet egy ilyen albizottsági ülésnek, bár nem tudom, alelnök úr úgy gondolta-e, hogy csak az albizottság tagjait hívjuk meg, vagy esetleg a bizottságot magát hívjuk meg, mert azt is szívesen látjuk vendégül.
Én azt javaslom időpontban, hogy toljuk ki október-novemberi időszakra, éppen azért, mert közben lesz egy uniós látogatás, és nagyjából a programokról is tudunk tájékoztatást adni, tehát nemcsak a beruházások állásáról, hanem arról is, hogy milyen programokat tervezünk. Nagyon szívesen egyeztetek előtte esetleg, hogy milyen anyagokat készítsünk elő, ami megkönnyíti a bizottság vagy az albizottság tájékozódását - itt dokumentumokra, egyebekre gondolok. Ha van annyi idő, hogy az albizottság vagy a bizottság ezt szívesen felvállalja, akkor természetesen helyszíneket is bemutatunk, és a helyszínekre is szívesen elkalauzoljuk a bizottság tagjait, mert ott egy nagyon jó képet lehetne kapni. Ha ezt a bizottság vállalja, akkor szerintem megéri azt, hogy mondjuk egy olyan öt-hat órás időtartamot ténylegesen Pécsett töltsenek, tehát délelőttől délutánig tartó helyszíni bejárásokkal, és egy tanácskozással együttesen... (Fedor Vilmos: Legalább két napra gondoltunk... - Dr. Schiffer János: Szeretnél bort is inni? - Derültség.) Ez még formális bizottsági ülés, úgyhogy az egyebek között majd a gasztronómiai szándékokat elő lehet adni.
BÓKAY ENDRE (MSZP): Köszönöm szépen képviselőtársaim kedves megjegyzéseit...
ELNÖK: Gyimesi képviselő úr!
DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Három témakört szeretnék a figyelmébe ajánlani a bizottságnak, a harmadik blokk kiegészítésére.
Az egyik a készülő színházi törvénnyel kapcsolatos előkészületek. Ha normaszöveget még nem tudunk tárgyalni, bár arról is volt szó a korábbi közös értekezletünkön, de mindenképpen szeretném, ha ennek az előkészítéséről tudnánk tárgyalni.
A másik: volt egy korábbi döntése a bizottságnak, hogy meg fogjuk nézni, miután nem fogadta el a bizottság egyhangúlag azt a rendeletet, ami a központi kulturális intézmények összevonásával kapcsolatos volt, és kaptunk akkor egy ígéretet, hogy ez visszakerül a bizottság elé. Ez nem került vissza ezidáig a bizottság elé, erről szeretnénk egy tájékoztatást kapni, hogy hogyan áll ez az összevonás, illetve milyen tapasztalatai vannak, megtörtént-e.
A harmadik dolog pedig, hogy célszerű lenne, ha esetleg kapnánk egy tájékoztatást a Batthyány év lezárulta kapcsán a Batthyány év eseményeiről - ugye az idei év a Batthyány emlékév -, és a készülő jövő évi, Zala György születése 150. évfordulójának az előkészületeiről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tessék, Bókay képviselő úr!
BÓKAY ENDRE (MSZP): Köszönöm. Nekem lenne még egy javaslatom. Nem tartanám rossznak, ha lenne a pályázatokról egy összefoglaló napirend, hogy hol, milyen pályázatok jelennek meg. Itt az uniós forrásokra is gondolok, és amit az OKM meghirdet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Gulyás képviselő úr, utána Alexa képviselő úr.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Én csak azt szeretném kérdezni: mindenki előtt itt van ez a levél, a Magyar Rádió énekkarának a levele. Én eléggé részletesen ismerem az együttest, ismerem a múltjukat is, és napi kapcsolatban állok velük. Azt kérdezném, hogy volna-e mód valamelyik csoportba ezt a témát felvenni. A zenekarnak is súlyos problémái vannak, a rádió művészeti együtteseivel nem oldódott meg az a kérdés, tulajdonképpen a leépítésük, a leépülésük, ellehetetlenülésük folyamata. Úgyhogy valamilyen módon erről beszélnünk kellene, nem tudom, hogy melyik csoportban, miután a dolog elég sürgős, itt emberekről, állásukról, egészségükről van szó, úgyhogy erre valamilyen javaslatot kellene tennünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Alexa képviselő úr!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): A Magyar Rádió Közalapítvány a közeljövőben a vendégünk lesz, de talán inkább előre kellene szólni, hogy részint olyan ügyek érdekelnek bennünket, amit Gulyás úr mondott, mert nyilvánvalóan ezt a levelet én is elolvastam. Nyár folyamán kaptunk olyan e-mailt, ami a Magyar Rádió hallgathatóságát kérdőjelezte meg. Korábban, még nyár elején az anyanyelvápolással kapcsolatos műsorok dolga is szóba került.
Tehát arra kellene felkészíteni a közalapítvány képviselőit, hogy az általános beszámolón túl lesz néhány olyan preferált ügy, amiben úgy vélem, hogy oldaltól függetlenül kérdéseket fogunk feltenni. Különösen az anyanyelv ápolása kapcsán azt gondolom, hogy megnyugtató válaszokat kellene hallani. (Tellér Gyula: Például arról, hogy mi az, hogy "Hungarofest". - Derültség.)
ELNÖK: Ha további felszólaló van, akkor kérem, hogy jelentkezzen! Halász alelnök úr!
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is ehhez a rádiós kérdéshez szerettem volna csatlakozni, vagy ezt fölvetni, amikor jelentkeztem.
Elnök úr volt kedves a hozzá érkezett anyagot másolatban megküldeni hozzánk, közvetlenül is kaptunk megkereséseket, és az én emlékeimben úgy váltunk el legutóbb a Magyar Rádió Közalapítvány képviselőitől, hogy ősszel folytatjuk a megbeszélést. Schiffer úr kezdeményezett egy tájékoztatást, vagy nem tudom, minek lehet nevezni, meghallgatásnak talán túlzás lenne, de mindenképpen kaptunk egy tájékoztatást az új műsorrendről, illetve általában a rádió helyzetéről. Nagyon sok kérdést megfogalmaztunk, és több mindenre az volt a válasz, hogy nyilván kell hagyni egy kis türelmi időt, és kérték a rádió képviselői, hogy majd egy fél év múlva térjünk vissza rá, vagy ősszel, ősz végén. Én azt javaslom, hogy úgy, ahogy akkor, nem egy éves beszámolóhoz, ami a közalapítvány adott időszakról szóló beszámolója, kössük, mint ahogy korábban is, hanem külön napirendként beszéljünk róla. Különösen az énekkar esete olyan szerintem, amely a kulturális bizottság témakörébe vág. Volt előzmény, van tartalmi összefüggés, ezért indokoltnak látom, hogy önálló napirendként lehessen beszélni erről az ügyről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fedor képviselő úr!
FEDOR VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy dolgot szeretnék csak felvetni, nem a "kultúrfestet", de némiképp azzal összefüggésben. A jövő év Európában a kulturális párbeszéd éve. Ez szerintem jó alkalom arra, hogy foglalkozzunk a kulturális turizmussal, és nem látom, hogy ez szerepelne bárhol az anyagban. Ezzel érdemes lenne foglalkozni, miután tudjuk, hogy átértékelés, átgondolás alatt van a fesztiválok támogatásának rendszere. Ez mind-mind összefügg ezzel a kérdéssel. Szánjunk erre egy napirendet valamikor, bár nem szokás, mivel egy másik tárca foglalkozik a turizmussal, de ebben jó nagy szelet a kulturális turizmus. Valahogy lehetőséget kellene arra teremteni, erre kérném és biztatnám az elnök urat, hogy találkozzunk annak a tárcának a képviselőivel, és akkor egyeztessünk, hogy hogyan is fog kinézni ez a jövőben, hiszen ez egy fontos kérdés lenne, utalva 2010-re is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Alföldi képviselő úr!
ALFÖLDI ALBERT (MSZP): Egyszer majd... A magyar lakosság, több millióan falvakban élnek. Mi van a falusi művelődéssel, közművelődéssel, könyvtárakkal, hova lett ez, milyen szerepet kapott, ki csinálja, miért csinálja, van-e még egyáltalán? Gondolom, nem ártana erre egyszer egy bizottsági ülést szánni, és ha véletlenül a sors úgy hozza, én Hajóson ebben az ügyben rendelkezésetekre állok, az egész bizottságot szívesen meghívom. (Fedor Vilmos: A hajósi kulturális kör megalakul...)
ELNÖK: Technikai kérdésekről most nem szívesen beszélnék, tehát hogy mi egy napirend, mi két napirend, mi egy bizottsági ülés tárgy, mi két bizottsági ülés tárgya. Itt vannak olyan technikai körülmények, amelyeket nem mi határozunk meg. Mondjuk, például a pályázaton nyertes külföldi magyar intézeti vezetőkhöz annyiban alkalmazkodni kell, hogy mielőtt elfoglalják állomáshelyüket, azelőtt érdemes meghallgatni őket. Nem biztos, hogy addigra elkészül az évadokról szóló beszámoló, de nem hiszem, hogy különösebb kár érné a bizottságot, ha ezt, mondjuk, két különböző alkalommal tárgyaljuk, legfeljebb kétszer jön el az illetékes szakállamtitkár, de nem hiszem, hogy ez közöttünk vérre menő vitát eredményezne.
A felmerült javaslatok döntő többségével, mint tartalmi kérdéssel, én egyetértek. Azt érdemes a bizottsági munka tervezésekor megfontolni, hogy mi az, amit önálló napirendként érdemes a bizottságnak napirendjére tűzni, és mi az, amit egy-egy napirendi pont tárgyalása kapcsán érdemben meg tudunk beszélni. Ne felejtsük el, hogy a költségvetési tervezés már eléggé előrehaladott fázisban van, tehát akkor bizonyos dolgokról érdemben lehet beszélni, és annak semmi akadálya, hogy ehhez kapcsolódóan, mondjuk, például a vidéki közművelődés, falusi közművelődés helyzetéről beszéljünk. Lesz miniszteri meghallgatás, annak kapcsán is érdemi dolgokat legalábbis fel lehet vetni. (Halász János: Így van, elnök úr.) Nekem van egy olyan figyelembe veendő szempontom is, hogy lehetőleg olyan bizottsági üléseket érdemes tervezni, ahol a bizottsági tagok kellő számmal megjelennek, és ez nem mindig biztosítható. Ha nincs határozathozatal - és ezt azért fontos számon tartani -, akkor elég nehéz olyan bizottsági ülést összehozni, amikor demonstrálni is tudjuk a jelenlévők számával, hogy hihetetlen nagy az érdeklődés az adott téma iránt, de ez nem a témákat minősíti, csak ezt érdemes figyelembe venni.
Sorba menve: kulturális turizmust, a színházi törvény helyzetét, a pályázatok ügyét, a falusi művelődés ügyét, a rádiózenekar ügyét mind olyan témának gondolom, amelyek talán önálló napirendi pontként is szerepelhetnek bizottsági ülésen. A Batthyány-emlékévről, a Zala-ünnepségről való tájékoztatást talán nem önálló napirendi pontként, de valamelyik megfelelő téma részeként be lehet venni a bizottsági ülés napirendjére. A rádiózenekar és -énekkar ügyével szerintem is érdemben foglalkoznia kell a bizottságnak. Egy probléma van, hogy erre az évre létezik a költségvetés, a parlament által elfogadott költségvetés - pótköltségvetés ez ügyben nincs -, az a költségvetés annyira futja, amennyire futja, de a Rádió operatív ügyeibe a bizottság közvetlenül beleszólni nem tud. Mást tehát nem tudunk itt csinálni, csak ugyanúgy, mint múltkor, meghallgatjuk a Rádió egész tevékenységéről a kuratóriumi elnököt, illetve elnökség képviselőit. Én természetesen jeleztem, hogy akarva-akaratlanul is, függetlenül a formális szabályoktól, ha a Rádió kuratóriumi éves beszámolóit tárgyalja a bizottság, akkor az aktuális problémák is felmerülnek. Ezt a két utolsó éves beszámolót a jövő hétre tervezzük megtárgyalni. Én kértem, hogy lehetőleg számoljanak azzal, reagáljanak arra, ami a Rádióval kapcsolatban felmerült, akár itt a bizottsági ülésen, akár a bizottság tagjaihoz írt levelekben, de arra nem tudjuk kötelezni a kuratóriumi elnökséget, hogy a két éves beszámoló kapcsán érdemben tárgyaljanak erről az ügyről. Azt én elfogadom, hogy akkor legyen ez külön napirendi pont, ha lehet, akkor még a jövő héten, amikor a két beszámolót tárgyaljuk, hogy formálisan is elkülönüljön.
A többi ügyhöz nincs hozzáfűznivalóm, így, úgy, amúgy a bizottsági ülés napirendjére fogjuk akkor tűzni ezeket a témákat. Arra, hogy vidéki utazásokat hogy tudunk tervezni, megint csak azt tudom mondani, hogy az eddigi tapasztalat alapján, amikor a lehetőség felmerül, csillog a képviselők szeme, de amikor határozottan jelentkezni kell, hogy ki vállalja, hogy utazik ennyit és ennyit, akkor szerény létszámmal és egyre kisebb gépjárművel tudunk csak számolni. Amit Halász alelnök úr javasolt, hogy először a vidékfejlesztési albizottság foglalkozzon az üggyel, az rendben van. Én egyébként azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az albizottság a falusi művelődés ügyét is napirendjére tűzi, és ha olyasmi a következménye a tevékenységnek, hogy úgy ítéli meg, hogy a bizottság plenáris ülésén is valami szerepeljen - ilyen volt már filmügyben -, akkor a bizottság is napirendjére tűzi. Ha pedig Alföldi képviselő úr meghívja a bizottságot, mármint nem materiális értelemben, hanem abban az értelemben, ahogy itt elmondta, hogy falun tárgyaljunk erről az ügyről, akkor nyilván felmérjük, hogy tényleg van-e arra esély, hogy egy kihelyezett bizottsági ülést tartsunk, és ugyanígy áll ez Pécsre is, tehát nincs a témákat illetően véleménykülönbség, legfeljebb technikai, szervezési kérdések merülnek fel. Gulyás képviselő úr.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Röviden csak azt szeretném kérdezni, hogy a rádiókórussal és -zenekarral kapcsolatos napirendnél a személyes megjelenésen túl megnyilatkozhatnának-e - én azt javasolnám, hogy igen - a rádiókórus képviselői, illetve javasolnám, hogy a kuratóriumon túl a minisztérium képviselője is jöjjön el erre a beszélgetésre.
ELNÖK: Én ezt evidensnek tekintem. Miután képviselőjükön keresztül kerestek meg bennünket egyenként is meg együtt is a Rádió művészeti együttesei, meghívjuk őket is. Itt mindig az szokott a technikai probléma lenni, hogy hányan szólalhatnak meg - ezt limitálni érdemes. Ez az én magánvéleményem, amit most mondani fogok, de azért nem teljesen személyes álláspont: a Rádió művészegyüttesei technikailag, ahogy ez a múltkor is elhangzott már bizottsági ülésen, ma a Rádióra tartoznak, de kultúrpolitikai ügyek. A Rádióra nem bízható tehát, hogy saját költségvetéséből - ami ugyancsak erősen limitált - művészeti együtteseket támogasson, legalábbis teljes mértékben ő finanszírozza azokat, tehát magyarul: evidensen minisztériumi ügynek gondolom. Itt az a kérdés, hogy jövő hétre ez megszervezhető-e, amikor a két éves beszámoló szerepel a bizottsági ülés napirendjén, vagy ezt különválasztjuk, de az egy vagy két hét különbség lehet, ha ez így elfogadható. Praktikus lenne, ha jövő héten tudnánk tárgyalni, természetesen.
Miután itt csak tájékoztatásról van szó, és nyilvánvaló az eddigi gyakorlatból is, hogy a tervezés korlátozott lehetőségű, tehát sok olyan törvényjavaslat érkezik, érkeznek olyan javaslatok, amelyek eredetileg nem szerepelnek a jogalkotási programban, az abban szereplő javaslatok meg időnként nem érkeznek meg, tehát ez tájékoztatás a szándékokat illetően, ami itt írásban van, és ami elhangzott, de úgy érzem, hogy itt akkor most többé-kevésbé megfogalmazódott, hogy mi fér bele és mire van igény a második félévi programba. Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot lezárhatjuk.
Az "egyebek" között azt szerettem volna elmondani, hogy szerepel itt a második féléves programban a Bécsbe szervezett szakmai út. Ez egy számomra érdekes történet. Értesítést kaptunk, hogy így fogalmazzak, hogy a parlament elnöke az osztrák parlament elnökével tárgyalva a két parlament közötti kulturális kapcsolatok erősítésében állapodott meg. Ennek megfelelően értesítést kaptunk, hogy a bizottság szeptember, ha jól emlékszem, 28-án menjen Bécsbe, majd egy következő szakasza volt a tájékoztatásnak - talán már szeptember elején vagy augusztus végén érkezett a parlament külügyi hivatalától egy értesítés -, hogy az osztrák parlament megfelelő bizottsága iksz napon, 10-11 között hajlandó fogadni a kulturális bizottság képviselőit. Én erre úgy reagáltam, hogy mi nem kértük, hogy fogadjanak bennünket, és nem járulunk az osztrák parlament megfelelő bizottsága elé, de ez csak a dolog formai része volt, tehát ne legyenek hajlandók fogadni bennünket.
A dolog érdemi része, és azóta, amióta ez az ügy elkezdődött, ez a lényeges, és Klári már dolgozott ezen, hogy akármilyen közel van is Bécs, azt gondolom, hogy költséghaszon-elemzés alapján nem nagyon praktikus elmenni egy órára Bécsbe, az osztrák parlament bizottságába egy valószínűleg protokoll jellegű találkozóra. Tehát én azt az igényt fogalmaztam meg, hogy legkevesebb négy órás olyan programra érdemes egyáltalán útra kelni, ami komollyá teszi a bécsi látogatást, és ebben a bennünket érdeklő, mármint a feltételezhetően közösen érdeklő ügyeket soroltuk fel. Természetesen találkozó az osztrák megfelelő bizottsággal, az osztrák médiarendszerről valamilyen módon egy tájékoztatás, az osztrák kulturális támogatási rendszerről egy tájékoztatás - ez egy étlap természetesen, nem kell kimeríteni -, az osztrák színházi törvényről, vagy színházi törvénynek megfelelő szabályozásról - most nem akarom teljesíteni a felsorolást -, tehát mindazokat az ügyeket felsoroltuk, vagy többé-kevésbé azokat az ügyeket, amelyek a bizottság napirendjén szerepeltek, vagy valamilyen módon előkerültek.
Ma ugye 18-a van, nagyon kicsi az esélye, hogy ez 28-ára összejön. Azt jeleztük a Külügyi Hivatalnak, hogy ha nem jön össze 28-ára, akkor viszont egy alaposabb program legyen. Klári a Külügyi Hivatallal tárgyal, amelyen keresztül a bécsi magyar követséggel is kapcsolatba lehetett kerülni. Az kiderült, hogy a szállás nem probléma, tehát akár a követségen, akár a követségen kívül a bizottság delegációját el tudják szállásolni, és erre az esetre mi kétnapos programot javasoltunk.
A másik, a felsoroltakon túlmenő program, hogy Linzbe lenne egy látogatás, egyrészt, hogy tartományi szinten is ismereteket lehessen szerezni nagyjából ugyanezekről a témákról, másrészt Linz kulturális főváros 2009-ben. Nyilván érdekes lenne megnézni, hogy Ausztriában hogyan csinálják azt, amit nálunk próbálnak csinálni.
Ez a tájékoztatás része. Azt szeretném kérni, hogy iksz időpontban - nincs még határozott időpont, hogy mikor - egy tervek szerint öttagú delegáció álljon össze a bizottság tagjaiból, nyilván adott, hogy mely frakcióból többen, és honnan kevesebben, de ki-ki gondolkodjon azon, frakciócsoportonként kérek mindenkit, hogy gondolkodjon, hogy ki szeretne és tudna jönni. Valószínűleg október elején, vagy első felében.
Klári most azt mondja, hogy szeptember 28-a esélye erősödött, tehát lehet, hogy a rövidebb változat lesz. Akkor azt kérném, hogy a lehető legrövidebb időn belül derüljön ki, hogy ki az, aki jönni tud. A vajdasági látogatás kapcsán meglehetősen nehezen állt össze a parlamenti bizottsági delegáció, ezért is érzem fontosnak, hogy ezt mondjam. Ha jól emlékszem, egy pénteki nap 28-a, tehát jövő péntek. Mi legkésőbb a hét második felében érdeklődni fogunk a frakcióknál, hogy kiket delegálnak. Ha jól emlékszem, négytagú a delegáció, plusz az elnök. Tehát jelölteket szeretnénk kérni! Nem az szokott lenni a probléma, hogy többen vannak a jelöltek, mint ahányan menni tudnak... (Tellér Gyula: Ez a 28-i dátum azt jelenti, hogy aznap megyünk, aznap jövünk?) Igen. De azt gondolom, hogy két és fél óra mondjuk óvatos becsléssel Bécsbe eljutni, azért, hogy egy órát találkozzunk, az, bármennyire érdekes Bécs, ezt mindenki megteheti... (Halász János: Budapestre számtalanszor járunk így vidékről...)
Alexa képviselő úr!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Ha megenged elnök úr egy kérdést, amit talán, ha körültekintő vagyok, a munkaterv kapcsán kellett volna feltennem. Olyat tudnánk-e csinálni, mert most itt az Országgyűlés elnökének látogatásai kapcsán támadnak nekünk ilyen típusú feladataink, és én a vajdasági látogatásnak nagyon örültem. Olyat nem tudunk csinálni, hogy úgy döntünk, hogy mindenféle látogatás nélkül elmegyünk, mondjuk Beregszászra, Erdélybe? Tehát egy picit mondjuk akár a Szülőföld program helyi megvalósulását is tanulmányozzuk, akár egyszerűen csak meghallgatjuk, hogy ott mi újság van?
ELNÖK: De lehet erről szó...
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Akkor azt javaslom, elnök úr, hogy csináljuk!
ELNÖK: Amikor azt mondom, hogy lehet, akkor ez azt jelenti, hogy a saját zsebéből mindenki azt finanszíroz, amit akar. Ha a képviselők úgy döntenek, hogy a kulturális bizottságból önkéntes alapon összeállunk, bérelünk egy autót, és elmegyünk Beregszászra, ennek semmi akadálya, de a parlament erre nem biztosít pénzt ebben az évben. A vajdasági út nem a bizottság kezdeményezése volt, hanem szintén az elnök asszony vajdasági látogatásának következménye. Én, némileg naivan, úgy gondoltam, hogy ez viszonossági alapon működik, tehát ha ott úgy láttak vendégül bennünket, ahogy, akkor kötelességünk a lehető legrövidebb időn belül visszahívni a vendéglátókat. Azt a választ kaptam egyelőre, hogy a parlament költségvetésében nem tervezték ezt az ügyet. A jövő évre tervezni fogjuk, vagy terveztetni fogjuk, hogy a kulturális bizottság szeretne ilyet. Gondolok itt én is Kárpátaljára, ha már a Vajdaságban voltunk, hiszen Kárpátalja az, ami a legindokoltabb, tényleg oda érdemes menni, ami nem európai uniós terület, és a speciális problémákat feltehetően mindenki ismeri. Annál többet én azt gondolom, hogy nehéz lenne reálisan tervezni, már úgy, hogy más helyre is elmegyünk, de ha van rá igény, és tényleg reális, hogy a bizottság ki tud állítani delegációt, akkor természetesen többet is lehet igényelni a jövő évi költségvetésből.
Itt most, formális szavazás nélkül úgy érzem, hogy az senkinek az akaratával, szándékával nem ütközik, hogy egy kárpátaljai, mondjuk olyan jellegű látogatást megpróbáljunk megszervezni, mint a vajdasági volt, de ennek csak akkor látom - hogy is mondjam, a lovagiasság szabályai szerint - értelmét, ha itt is viszonossági lehetőséget tudunk teremteni, tehát mi is meg tudjuk az ottani magyar kulturális szervezetekből, vagy bármilyen más módon összeálló delegációt hívni. Azt nem szívesen venném, ha még egyszer olyan helyzetbe kerülnénk, amilyenbe a vajdasági ügyben, hogy azt kell írnom annak, aki tényleg szívét-lelkét a vendéglátásba beletette, hogy a magyar parlament egyelőre nem tudja biztosítani a vendéglátást. Ezt még nem írtam, csak türelmet kértem, de félek, hogy ez lesz. (Dr. Schiffer János: Elnök asszony hozta össze a találkozót, oldja meg!) Ez következik. Egyelőre a Külügyi Hivatallal állunk kapcsolatban. Nyilván nem az első lépés az elnök asszonyhoz fordulás, de ebben a kérdésben itt tart a dolog.
Akkor ez a jövő évi bizottsági terv, ez reális, ezt szerepeltetjük, és a megfelelő lépéseket megtesszük. Ebben, azt hiszem, egyetértés van, és főleg azok, akik a Vajdaságban jártak, azt gondolom, hogy tényleg átérezték, de nyilván másnak is adott ez a lehetőség, nemcsak számunkra tanulságos az ilyesmi, hanem az ott élők számára tényleg nagyon fontos, hogy a magyar parlament delegációt küld.
Kérdezem, hogy az "egyebek" között van-e más felvetés. (Nincs jelentkező.) Azt szeretném elmondani, hogy a jövő heti ülésen akkor a Televízió elmaradt két kuratóriumi beszámolója - ugyanígy, kedden tízkor, hacsak nincs valami extrém ügy - és a Rádió két beszámolója szerepel a napirenden, és ezt kiegészítjük, vagy megpróbáljuk kiegészíteni a Rádió aktuális ügyeiről szóló újabb tájékoztatással, amire meghívjuk a művészeti együttesek és a minisztérium képviselőit is.
Ha már ilyen részletesen beszéltünk erről, még egy kérdést szeretnék feltenni. Az ilyen beszámolók kapcsán sokfajta technika van arra, hogy az erről szóló, bizottság által benyújtandó parlamenti határozati javaslatot a bizottság elé tárjuk - akkor jó ezt előre tisztázni. Miután most nem akarom felmérni, hogy ki szeretné elfogadni a beszámolót, ki nem, úgy terveztem, hogyha ez elfogadható, hogy nem nyújtunk be határozatijavaslat-tervezetet a bizottsági ülésre, hanem az itteni vita alapján fogjuk megfogalmazni. Ha a bizottság számára ez elfogadható, akkor körözés útján kontrolláltatjuk, hogy az tükrözi-e a bizottságban elhangzott véleményeket, mert a jövő hét utáni hétre nincs sok olyan napirendi pont, ami miatt bizottsági ülést terveznénk, viszont sürgős lenne a határozati javaslat benyújtása, mert a költségvetési és az adott törvények vitája elkezdődik, amikor kisebb az esély a tárgyalásra, és nem lenne jó ezzel elmaradni. Ehhez kérek támogatást, hogy körözés útján kontrollálhassák a képviselők, vagy tehessenek észrevételt a határozati javaslat indoklása ügyében. Hogy ki az, aki elfogadja a beszámolót és ki nem, az szavazással kideríthető, de a vita kapcsán kell egy összefoglalót készíteni.
Még egy dolgot szeretnék az "egyebek" közt elmondani, amivel kapcsolatban nem tudom, hogy ki mennyire van képben. A bizottság környékén két többpárti tevékenység is folyik, most a Halász alelnök úr által említett albizottságot nem számítva. A digitális átállás eseti bizottsága működött egész nyáron, és működik a továbbiakban is. Ez a bizottság viszonylag ritkán ül, albizottság, kedd délutánonként. Ennek két szintje van - van egy szakértői és egy politikusi szintje -, és ötpárti tárgyalások indultak, ezt is feltehetően minden frakció tudja, mert minden frakció képviselője ott ül a bizottságban, a nemzeti audiovizuális médiastratégia zászlaja alatt a médiaszabályozásról. Ezt csak azért érzem fontosnak én elmondani - az a frakciók belügye, hogy ki milyen tájékoztatást kap erről -, mert részben érinti a bizottság időbeosztását. Az ilyen albizottságok, eseti bizottságok, ötpárti tárgyalások mögött álló technikai jellegű megfontolások ugyanazok, mint a bizottsági ülés összehívásának technikai körülményei, magyarul és röviden, az egyszerűség kedvéért mondom, szeretnek kedden ülni, délután, mert a vidéki képviselők nem biztos, hogy más napokon vissza szeretnének jönni. Ezért abban maradtunk az ötpárti tárgyalásokon, hogy ki-ki a frakciójában tervezhetővé teszi, hogy a kulturális bizottság ülésével időben hogyan egyeztethető össze az eseti bizottság és az albizottság ülése. Nyilván vannak olyan napirendi pontok, amelyeknél kiszámítható, hogy egy tíz órakor elkezdődő ülés délután kettőre nem fejeződik be, csak ezt, akkor azt kértem, hogy kölcsönösen jelezzük egymásnak, ha ilyen lehetőség van, mert akkor arra az időpontra nem lehet bizottsági, eseti bizottsági és a többi időpontot tenni.
Ennyit szerettem volna elmondani. Nyilván, ha folyamatosan ülésezik a bizottság, akkor kevesebb ilyen technikai kérdést kell megtárgyalnunk. Jövő héten kedden, tíz órakor várhatóan találkozunk; mindenki értesítést kap a bizottsági ülésről.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 15 perc)
|
|
Dr. Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina