KSB-14/2007.
(KSB-32/2006-2010.)
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2007. október 2-án, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V/569. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászóló(k)*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat*
Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat*
Lucz Zoltánné szóbeli kiegészítése*
Dr. Kovács Tamás szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Lucz Zoltánné válasza*
Dr. Kovács Tamás válasza*
Kérdések, hozzászólások*
Döntés az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságról*
Döntés az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról*
A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat*
A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat*
A Magyar Rádió Közalapítvány 2005. április 1. - 2006. március 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat*
A Magyar Rádió Közalapítvány 2006. április 1. - 2007. március 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat*
Döntés bizottsági önálló indítványok benyújtásáról*
Egyebek*
Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Halász János (Fidesz), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Alföldi Albert (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Alföldi Albert (MSZP) Alexa Györgynek (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP) Halmai Gábornénak (MSZP)
Kubatov Gábor (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz) Halász Jánosnak (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz) Vincze Lászlónak (Fidesz)
Vincze László (Fidesz) dr. Gyimesi Endrének (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Tamás tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Sámuel Balázs főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 11 perc)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek, Meghívottak! A bizottsági ülést elkezdjük.
A képviselőtársak megkapták a tervezett napirendet. Kérdezem, hogy van-e észrevétel a tervezett napirendhez. (Nincs jelentkező.)
A javasolt napirendhez egy megjegyzést fűznék, a bizottsági alelnökökkel egyeztetve úgy tűnik, hogy elfogadható, de hangosan is elmondom, hogy két csoportra osztjuk a mai napirendet. A két adótörvényt együtt tárgyaljuk, ha ez a bizottság tagjai számára elfogadható, és természetesen külön szavazunk az általános vitára való alkalmasságról. A négy parlamenti határozati javaslatról is együtt tárgyalunk, ha van észrevétel, aztán természetesen külön szavazunk. Ez ellen van-e valakinek kifogása? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs.
A napirendi javaslatról szavazunk. Aki egyetért a javasolt napirenddel, kérem, kézfelemeléssel jelezze! Egyúttal a határozatképességet is ellenőrizzük. (Szavazás.) A bizottság határozatképes, és a javasolt napirendet egyhangúan elfogadta.
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat
Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat
Üdvözlöm a Pénzügyminisztérium képviselőit, Lucz Zoltánné főosztályvezető asszonyt, az egyes adótörvények módosítása ügyében ő képviseli a kormányt, illetve dr. Kovács Tamás urat az áfatörvények ügyében. Itt ül az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője, Sámuel Balázs főosztályvezető-helyettes úr is, ha valamiben őt kívánja valaki megszólítani, akkor erre is lehetőség van.
Azt szeretném kérni a Pénzügyminisztérium képviselőitől, hogy a kultúrát érintő elemekre koncentrálva, röviden foglalják össze, külön-külön természetesen, az adott törvényjavaslat lényegét. Köszönöm szépen.
Lucz Zoltánné szóbeli kiegészítése
LUCZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a bizottságot.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatról szeretnék néhány szót szólni általánosságban. Talán azzal szeretném kezdeni, hogy a benyújtott törvényjavaslatnak alapvetően az a célja, hogy hogyan lehet a versenyképesség szempontjából a magyar adórendszert fejleszteni, tehát hogyan tudja a magyar adórendszer a versenyképességet jobban támogatni. Ennek érdekében számos módosításra kerül sor a 2008. évet illetően. Általánosságban a feladatok úgy fogalmazhatók meg, hogy jogszabályok egyszerűsítése, adók számának csökkentése, adóalap szélesítése, mentességek, kedvezmények csökkentése, illetőleg a feketegazdaság elleni küzdelem érdekében szükséges intézkedések.
Gyakorlatilag a módosítások között direktben, ha arról beszélünk, hogy mi az, ami közvetlenül a kultúrával összefüggésbe hozható, akkor néhány kisebb módosítást lehetne megfogalmazni, de mielőtt erre rátérnék, úgy általánosságban szeretnék néhány fontosabb módosításra azért mégis kitérni.
A foglalkoztatás ösztönzése szempontjából lényeges a személyi jövedelemadóban az adójóváírás rendszerének átalakítása, amely a marginális adóterhelés csökkentését szolgálja 1 millió 700 ezer és 2 millió 100 ezer forint éves jövedelemhatár között. Lényeges a jogharmonizációval és a kedvezményekkel, mentességekkel összefüggésben a személyi jövedelemadóban a lakásszerzési kedvezmény átalakítása. Fontos, és ez talán a kultúra szempontjából is jelentős, a versenyképesség javítása szempontjából a társasági adóban a fejlesztési tartalék képzésének lehetőségére vonatkozó módosítás, ami lehetővé teszi azt, hogy a fejlesztési tartalékképzés az eddigi, adózás előtti eredmény 25 százaléka helyett 50 százalékra terjedjen.
Ezen túlmenően számos olyan módosítás van, amely a fekete- és a szürkegazdaság szűkítését, vagy az ellenőrzés hatékonyságának javítását szolgálja, így csak nagyon röviden például a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén a becslés alkalmazásának a lehetősége, vagy pedig a közbeszerzés alapján megvalósuló projektek esetében a vállalkozóra vonatkozó felelősségi kérdések.
Mindezek a módosítások úgy fogalmazódtak meg, hogy ezek beleilleszthetők legyenek a 2008. év elejére tervezett, az adórendszer átalakítását illető nagyobb lépésekbe, tehát úgy jelentek meg ezek a módosítások.
Konkrétan három olyan területet tudok megjelölni, amelyik a kultúrával összefüggésbe hozható. Itt említettem a társasági adóban a fejlesztési tartalék képzését, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy az adott pillanatban jóval kevesebb adót kell megfizetni, ha valaki fejlesztési tartalékot képez, mert az az adóalapból levonható, tehát tulajdonképpen egy előrehozott adómentességet jelent a társaságok számára. (Alföldi Albert az ülésterembe érkezik.) Az eredeti szabályok szerint a fejlesztési tartalék felhasználása műemlékként nyilvántartott épületen végzett beruházások esetében... A korábbi szabályok alapján erre nem volt lehetőség, és a módosítás ezt biztosítja, mert beruházásra lehet felhasználni ezt a fejlesztési tartalékot. Tehát ha a műemlékké nyilvánított épületen történik beruházás, akkor a fejlesztési tartalék felhasználásába ez betudható.
Ugyanilyen másik kisebb, de azok számára, akik ebben érdekeltek, jelentősebb módosítás lehet, hogy a számvitel szerint, ha egy épületnek az értéke nem csökken, akkor arra nem lehet értékcsökkenési leírást elszámolni. A társasági adó módosítása által akkor is lehet elszámolni értékcsökkenést, tehát a Tao.-ban ez adóalap-csökkentést jelent, ha egyébként a számviteli törvény erre nem nyújt lehetőséget.
Az építményadót illetően lehetne kiemelni, ugyancsak a műemlékek felújításával kapcsolatban, hogy ha a műemlék teljes felújítására sor kerül, és ez 2008. január 1-jétől megvalósuló teljes felújítás esetében igaz, ha az önkormányzat kivet építményadót, akkor három évre teljes mentességet biztosít a módosítás az esetleges építményadó fizetése alól.
Egyebekben konkrétan más típusú módosítást talán így elöljáróban nem tudok közvetlenül megemlíteni, ami a kultúrával direktben összefüggésbe hozható, tehát tulajdonképpen három olyan típusú kedvezmény van, de ez is a kultúra részét illetően a műemlékké nyilvánított épületekkel összefüggő. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az áfatörvénnyel kapcsolatban a kérés ugyanaz. Köszönöm szépen.
Dr. Kovács Tamás szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS TAMÁS tanácsos (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Az áfatörvénnyel kapcsolatos módosítások kapcsán is általános bevezetőként azt szeretném elmondani, hogy azért volt időszerű, hogy az áfatörvényt újrakodifikáljuk, mivel egyrészt az Európai Unióban is újrakodifikálták a vonatkozó irányelvet, egy újrafésült irányelv az, amihez most már az áfatörvény is igazodik.
Kiküszöbölhetővé váltak a korábbi jogbizonytalanságok, illetve azok a szövegben rejtett problémák, amik eddig jelentős nehézségeket okoztak, illetve bizonyos szempontból a versenyképesség javítását célzó rendelkezések azok, amik bekerültek a törvénybe. Lényegében nem változott sem az áfakulcsok, sem azok szerkezete tekintetében, új rendelkezések sem igazán jelentkeztek, csak két területen, egyrészt versenyképesség szempontjából az azt elősegítő rendelkezések, másrészt az ilyen fiktív adóalanyiságok, illetve visszaélések tekintetében jelentkeznek olyan rendelkezések, amelyek korábban nem voltak megtalálhatók a törvényben.
Néhány kiemelt terület, amit megemlítenék. (Vincze László az ülésterembe érkezik.) Egyrészt az a csoportos adóalanyiság létrehozása, ami szintén a vállalkozásokat elősegítő intézmény, mivel a köztük lévő ügylet az áfa hatályán kívül esik, ezért az ilyen csoportot alakító társaságoknál az adóteher csökkenne. Szintén az adóalanyiságot érintő, illetve a vállalkozásokat elősegítő lépés, hogy az alanyi adómentesség értékhatára 4 millióról 5 millió forintra emelkedik. Eddig az adóalanyiságot megelőző időben beszerzett termékek és szolgáltatások után az adó nem volt levonható. Ezt most változik: amikor egy adóalany megkezdi működését, de még nincs bejelentkezve, azt az áfaterhet is levonhatja. Átalakul az áfamentességek rendszere, ami bizonyos szempontból a kulturális tevékenységet is érinti. Az eddigi áfamentesség rendszere az SZJ-re épült, ami az áfatörvényben jelen volt. Az áfatörvényen kívül is bizonyos törvények áfamentességet biztosítottak egyes tevékenységekre; ezeket ez a törvény hatályon kívül helyezi, illetve magába olvasztja azokat az áfamentességeket, amit az irányelv alapján lehetséges fenntartani.
A korábbi adómentességi rendszer a szolgáltatások jegyzékének meghatározására épült, de ez nem tartható fenn a jövőben, ezért saját meghatározásokat alkalmaz a törvény azon tevékenységek körülírására, ami mentesíthető. Az ingatlanértékesítések, illetve ingatlan-bérbeadások tekintetében is változás áll be; lényegében egységesül a rendszer, oly módon, hogy ingatlanügyletek - ide értve értékesítést és bérbe adást is - adómentessé válnak alap esetben, de az adóalany dönthet úgy, hogy áfafizetéssel él, és akkor a levonási joga is biztosított. Az építési telek, illetve a két évnél nem régebbi ingatlan az, ami továbbra is adóköteles alapállásban. A vállalkozásokat segítő egyszerűsítő lépés az adó-visszaigénylés egyszerűsítése, ami korábban árbevételhez kötött volt: most kizárólag az előzetesen a negatív elszámolható adó mértékétől függ, és ebben a kontextusban az értékhatárok is alacsonyabbak lettek.
Kisebb, olyan jellegű szigorító intézkedések is megjelennek a törvényben, amelyek a visszaéléseket igyekeznek visszaszorítani, így a fordított adózás kiterjesztése, tehát az a típusú adókötelezettség, amikor a megrendelőre, illetve a terméket vásárló személyre telepít az áfatörvény adófizetési kötelezettséget. Ezek olyan ügyletek, ahol fiktív adóalanyok kiszűrése indokolt. Többek között az ingatlanoknál is ilyen adófizetési, fordított adózási rendszer érvényesül, tehát amikor ingatlanértékesítés történik, és az adózó úgy dönt, hogy az adómentesség helyett áfafizetést választ, akkor a vevő az, aki adófizetésre kötelezett. Ez természetesen adóalanyok között érvényesülő szabályozás. A másik ilyen visszaszorító intézkedés, amikor egyetemes adófizetési kötelezettséget ír elő a törvény: ezek jellemzően olyan típusú láncértékesítések, ahol több szereplő van, és az egyes szereplők adott esetben csak számláznak, illetve tényleges értékesítés, termékmozgás nincsen. Itt a fiktív adóalanyok kiszűrésére az a megoldás, hogy bármelyik, értékesítési láncban részt vevő személyen követelhető a teljes áfa.
A bizonylatolás és számlázás területén is bizonyos könnyítés az, hogy az adóalanyok az azonos adómegállapítási időszakban egymás közötti ügyleteikről gyűjtőszámlát is kiállíthatnak, nem kell egyenként minden ügyletet számlázni, illetve a helyesbítő számla adattartalmának enyhítésével gyakorlatilag bármilyen bizonylat helyesbítő számlának minősíthető, ami utal arra a számra, illetve egyértelműen megjelöli, hogy mi az az eredeti bizonylat, amit módosít. Röviden ezek lettek volna azok, amit itt szerettem volna kiemelni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A képviselőké a szó. Mindkét törvényjavaslathoz lehet hozzászólni; nyilván majd ki-ki reagál vagy válaszol. Először Halmai Zsuzsa, utána Schiffer képviselő úr, illetve Halász alelnök úr jelentkezett. (Dr. Schiffer János: Nekem csak kérdésem van.) Nincs kérdés és hozzászólás különválasztva. Tessék, Zsuzsa!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Ahogy a bevezetőben is elhangzott, a most elénk kerülő két jogszabálynak van két fő iránya; az egyik az, hogy egyszerűbb, átláthatóbb, és az adózók számára is talán könnyebb adózási módokat adjon, másrészt az, hogy kiszűrje a visszaéléseket, és van egy harmadik elem is, ami néhány helyütt hivatkozásra kerül, ezek pedig a különböző EU-irányelvek.
A három területhez képest szeretném mondani azt, hogy melyek azok a területek, ahol mi is úgy érezzük, hogy valóban valami pozitív elmozdulás van, és melyek azok a területek, ahol nem értjük pontosan, hogy az EU-irányelvek hogyan tudnak a magyar jogalkotásba úgy átkerülni, hogy az ne sértse a jelenlegi kulturális szolgáltatás területeit, és még néhány pontosításom is lenne.
Először azokról a területekről szólnék - csak megerősítésképpen szeretném mondani
-, amelyek most pozitívumként kerültek felsorolásra, hogy ezt jól értjük-e. Amit én megtaláltam a jogszabályok között, ami a területet pozitívan érintheti: az egyik a társadalmi, kulturális, sport-, hagyományőrző, szabadidős rendezvények keretében adott vendéglátás és csekély értékű ajándékok adómentessége. Ezt azért tartjuk nagyon fontosnak, mert a korábbi években ugyanígy az adójogszabályok tárgyalásánál mi határozottan kértük, hogy ez ne ugyanaz legyen, mint, mondjuk, egy piaci kontextus, tehát ezt tényleg pozitívan értékeljük.
Ugyanilyen kérdés volt a műemléképület és -építmény beruházására a fejlesztési tartalék felhasználása, hiszen azt is tudtuk, hogy viszonylag kevés forrás van a műemlékek megóvására egyik oldalról, másik oldalról ezek egy része ma már átkerül más tulajdoni viszonyok közé, és ha ez vállalkozás vagy magánszemély birtokában van, akkor nagyon fontos az, hogy valamilyen módon az állam mégis segítséget nyújtson ahhoz, hogy ezek állagmegóvására, megtartására legyen lehetőség.
Egy harmadik területet is találtam, ez pedig az, hogy a K+F költség társasági adóalapból történő levonásának nem feltétele, hogy a kutatást az adózó felsőoktatási intézmény, vagy az MTA által alapított kutatóintézet területén végezze, ehelyett a feltétel a közösen végzett kutatás. Ezt azért tartom fontosnak és lényegesnek, hiszen számtalan olyan terület van, főleg most, az európai uniós forrásoknál, hogy a kutatásfejlesztésre megnövekedett összegek állnak rendelkezésre, hogy ebbe egy újabb kör be tudjon lépni, legalábbis partnerségben a hivatalos kutatóintézetekkel. Ez szerintem a kultúra területén is jelenthet pozitívumokat.
Ami még a járuléknál érdekes, az az úgynevezett ekho, vagyis egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, ez szintén az előző ciklusnak egy közösen kezdeményezett és indítványozott pozitívuma volt a művészeti területen a feketemunka visszaszorítására, az átlátható munkaszerződéseknek, és annak viszonylag könnyű elszámolhatóságára. Eltelt azóta két év, és most már látjuk, hogy van néhány olyan terület, ahol viszont pontosítani kellene ezeket a listákat. Ezekre is születtek javaslatok, de nem mindegyik került bele az előterjesztésbe. Itt szeretném elmondani, hogy mi fontosnak tartjuk, hogy például a színházi területen dolgozó fodrászok, maszkmesterek legalább bele tudjanak kerülni ebbe a körbe, részben azért, mert hasonló jellegű a tevékenységük az eddig bent lévőkhöz, másrészt mondjuk ugyanennek a filmes területen ma már megvan a lehetősége, és nem érezzük azt, hogy miért lenne más, ha valaki mondjuk egy filmstúdióban, vagy filmgyártásban végzi ugyanazt a tevékenységet, vagy színházi körben. Ezt mindenképpen szeretnénk majd valamilyen módosítással mi lehetővé tenni.
A szigorító intézkedések közül viszont van, amelyik kimondottan előnytelen így első olvasásra, és ez ügyben szeretnék kérdést feltenni, és támogatást kérni a Pénzügyminisztériumtól, hogy ezt meg tudjuk oldani. Ez kimondottan egy EU-irányelvre történő hivatkozással a zsűrizett népi iparművészeti termékek kikerülése az adómentességi körből. Mindannyian tudjuk, hogy milyen nagy vívmánynak tekintettük azt, amikor például ez a terület az adózásban kapott már kis plusz lehetőségeket, hiszen a népi iparművészeti szövetkezetek megszűnése után, ami egy elég hosszú folyamat volt, nagyon fontos volt mindannyiunk számára, hogy a minőségi termékek egyértelműen váljanak el a bóvlitól, és erre ez a szabályozás, amely ezeket a termékeket adómentessé tette, egy jó megoldás volt. Értjük, hogy az EU-nak van egy olyan irányelve, ami ezt intézményhez köti, mégis fontosnak tartjuk, hogy a mai viszonyokhoz igazítsuk ezt az elvárást, és keressünk olyan megoldást, ami részben kielégíti nyilván az EU-s irányelveket - ezeket nehéz megkerülni -, de ugyanakkor megtartja azt a lehetőséget, hogy kiemelt figyelmet és adómentességet vagy -kedvezményeket élvezzenek ezek a területek.
Még egy további kérés van, amit a szakma továbbított felénk, ez pedig az, hogy az "iparművész" meghatározás mellett a "népi iparművész" külön is kerüljön bele a szakterületek felsorolásába, mert jelen pillanatban ennek nincsen feor-száma.
Tehát azt tudom mondani az egészről, hogy természetesen ilyenkor örülünk annak, ha vannak ilyen könnyítések, már csak azért is, mert ez az eddigi munkánk folyamatosságát támasztja meg, ugyanakkor ezen a két területen pedig segítséget kérnénk. Az egyik területen majd akkor kérünk támogatást, ha a módosítóinkat benyújtottuk, viszont a zsűri által minősített népművészeti termékekre egy közös megoldás kitalálását kérnénk a minisztériumtól. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Halász alelnök úr!
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Általában szólva a most tárgyalt adótörvényekről én úgy látom, hogy a 2008-as adótörvényeknek éppen az a legnagyobb hibájuk, hogy a korábbi adó- és járulékemeléseket hatályban hagyják. Emlékszünk, hogy a koalíció mit is tett: a választási kampányok idejére csökkentette az adókat, majd a választások után azonnal vissza is emelték, és növelték az adókat. Tehát tulajdonképpen csak a választási időszak idejére volt fontos, azaz átvertek mindnyájunkat, az egész országot. 2006 szeptemberében egy jelentős adóemelés volt, ami önmagában is elég példátlan, év közben ilyet lépni, és 2007. január 1-jétől újra. 3,5 százalékkal emelték a munkavállalói járulékokat, az egyszerűsített vállalkozói adó 15 százalékról 25 százalékra emelkedett, és az általános forgalmi adó kedvezményes kulcsát is 15 százalékról 20 százalékra emelték. És most ezt mind befagyasztják, a korábbi adóemeléseket megtartják. Ez a legnagyobb hibája véleményünk, véleményem szerint ezeknek a törvényeknek. Éppen ezért mi ezeket nem tudjuk támogatni, általános vitára sem tartjuk alkalmasnak.
Áttérve a kulturális területre, a kulturális ügyeket érintően lenne egy kérdésem. Átnézve az anyagot, az világos, hogy a kulturális járulék tulajdonképpen változatlan formában marad, ahogy én látom. (Halmai Gáborné bólint.) Ugyanakkor van egy másik dokumentum is, nemcsak az adótörvény, a kezünkben, még júniusban vagy júliusban kaptuk, amely a kormány jogalkotási programját tartalmazza. Ebben a jogalkotási programban erre az őszre azt jelzik, hogy a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényt módosítani kívánják. Namost, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény igen szoros kapcsolatban van a kulturális járulékokkal.
Azt szeretném kérdezni, hogy hogyan kell érteni ezt a helyzetet. Arra készülnek, hogy majd az NKA-törvényben változtatnak a kulturális járulékokon, vagy akkor nem szabad elhinni azt a jogalkotási programot, amit beterjesztettek? Vagy egészen másra vonatkozik? Folyik-e bármilyen előkészítő munka a Pénzügyminisztériumban a kulturális járulékokkal kapcsolatosan, akár az NKA-törvényhez kapcsolódóan, akár máshoz kapcsolódóan? Ezeket szeretném megkérdezni. A mi területünket ez jelentősen érintő ügy, kifejezetten akkor, amikor azt látjuk, hogy a költségvetésben több mint tízmilliárdos tervezés a Nemzeti Kulturális Alap esetén nem fog teljesülni. Látszik, hogy vagy rosszul terveznek, vagy nem érdekli a kormányt az, hogy a magyar kultúra milliárdokkal kevesebb támogatást tud kapni az önök hibájából.
A másik kérdéskör, amit Halmai Gáborné feszegetett: szeretném jelezni, hogy egyetértünk mindegyikkel, magunk is tapasztaljuk ezeket a problémákat, és kapunk jelzéseket, és ha lehet, én tisztelettel kérem, hogy akár bizottsági módosító indítványként is jegyezzük, ha ez jelent valamit, akár az ekhoval kapcsolatos úgymond harmonizáció, akár a népi iparművészek ügyében, a zsűrizett termékek adómentességének a fennmaradása kapcsán. Azt hiszem, ezek az egész ágazatot jelentősen érintő, negatívan érintő lépések lennének, ha nem tudnánk ezen változtatni. Szeretném üdvözölni ezt a szándékot, ezt a kormánypárti felvetést, mert fontos ügy, ha legalább ezen a területen segíteni tudunk. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük. Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Két dolgot szeretnék érinteni. Az egyik, amit Halász János képviselő úr vetett fel, ez a kulturális járulék kérdése. Azt hiszem, ezt mindenféleképpen modernizálni kell, hiszen amikor ebben közös megállapodás volt, akkor például a hangkazetta, mint jelentős bevétel, szerepelt a járulékkutatásnál. Nem tudom, ki vett utoljára hangkazettát itt, közöttünk, de különben nagy tömegben már nem vásárolják, tehát át kell szabni azt a listát, ami a járulékkutatást határozza meg, ezzel mindenféleképpen egyetértek. Hogy ezt most, vagy pedig az NKA-törvénynél beilleszthető-e a rendszerbe, ez az előkészítők felelőssége és feladata.
Inkább kérdésem lenne, de mondom hozzá a véleményemet is. Én nagyon örülök a műemléki fejlesztési tartalékképzés előrehozása lehetőségének, illetve, hogy ez itt is megjelenik. A kérdésem az - a helyi védettségre, gondolom, nem vonatkozik -, hogy megoldható-e még az egy módosítással, tudniillik a helyi védettséget ugyanolyan szigorú jogszabályi előírások alapján kapják az épületek, legtöbbször ezek lakóépületek. Nagy segítség lenne a benne lakóknak, a társasházaknak, ha egy ilyen kedvezményt kapnának, hogy a helyi védettségűek is bekerülhetnének a műemléki védettség mellett. A kettő szerepel más jogszabályokban együtt, hol az egyik kizárásával, hol a másikkal együtt értelmezve, tehát én mindenféleképpen javasolnám, hogy ezt végig kellene gondolni, hogy nem lehet-e a műemléki védettség mellett a helyi védettség kérdését is szerepeltetni.
ELNÖK: Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Én valóban nagyon örülök, hogy ez a terv pozitív hatással lesz a műemlékekre, de engem jobban érdekelne az evások helyzete, tudva azt, hogy nagyon sok művész a társaságban a társasági adót és az eva formáját választotta; azt hiszem, hogy talán a művészek túlnyomó többsége ilyen.
Most arról szeretnék valamit bővebben hallani, hogy ebben az olvasatban nekem úgy tűnik, hogy az iparűzési adó így közel 90 százalékkal növekszik: 1,9 százalék lesz az iparűzési adó az összevont adókon belül, ami eddig a társaságiadó-alapból levonható volt az evások esetében, ez az újfajta adónem viszont nem lesz levonható. Ezt valóban mindenféle él és gúny nélkül mondom, hogy nagyon örülök annak, hogy a műemlékek pozitívabb elbírálás alá kerültek, de ez egy olyan permanens kiadása lesz az evában működő, az eva adózási formáját választó társaságoknak, amik nagyon rossz hatással lesznek ezekre az egyébként is nem túl rózsás helyzetben lévő társaságokra. Én itt látok egy egyértelmű adóemelést ebben az esetben, összekapcsolva még azzal, hogy az evások el sem számolhatnak - plusz az evának az egyéb hátrányai -, és az evát már emelték egyszer, tehát én úgy érzem, hogy itt egy egyértelmű megszorítás van ezen a területen, ami, még egyszer mondom, hogy nagyon negatív helyzetbe hozza azokat a művészeket, akik egyébként is a megmaradásukért küszködnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Más jelentkezőt most nem látok. Olyan sorrendben, ahogy gondolják, kérem szépen, hogy reagáljanak.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Akkor kezdeném. Elnézést kérek a tisztelt bizottságtól, de útközben még én is összeszedtem magamban jó néhány dolgot, amit nem említettem, ami ugyancsak plusz, tehát amit a képviselő asszony elmondott, azoknak a körét még csak bővíteni tudnám. Valóban úgy van, hogy az szja-törvényben az adómentességek között megjelenik egy olyan rendelkezés, amely a rendezvény összes költségének 10 százaléka erejéig adómentességet biztosít, ha kultúra, sport, egyház vagy önkormányzat alapján szervezett rendezvényekről van szó. A társasági adóban is talán még meg lehetne említeni a K+F-fel kapcsolatban, amit a képviselő asszony említett, a filmmel összefüggésben is van egy olyan rendelkezés, ami nagyon lényeges, hogy kétféle típusú kedvezmény van a társasági adóban, az egyik az adóalapot érinti, a másik pedig adókedvezmény. A törvény fő szabálya alapján egy jogcímen két kedvezményt nem lehetne érvényesíteni, most azonban a törvény külön módosítása alapján lehetőség van arra filmgyártási támogatás és K+F-költség esetében, hogyha ugyanarra akar valaki adóalap-kedvezményt és adókedvezményt érvényesíteni, mind a kettőre lehetőség van, tehát ezt külön nevesíti a törvény - ez még nem hangzott el itt az előzőekben.
Az ekhot illetően valóban igaz, hogy van benne minimális körbővítés, tehát hogy ki tartozhat az ekho alá: a díszlettervező, a díszítő és a népi iparművész eddig nem tartozott bele. Hozzá kell tennem, hogy nagy vita volt a színházi fodrászt és a színházi kikészítőt illetően, hogy ez mennyiben tartozhat bele a törvény preambulumába, olyan értelemben véve, hogy egy színházi fodrász tevékenysége egy sima fodrászati tevékenység, vagy pedig ő is egy művészi alkotást hoz létre, tehát az az eredmény, ami a produktuma, mennyire tekinthető művészeti alkotásnak. Végül is az volt a döntés, hogy ez nem igazán illeszthető a törvény preambulumába, és ezért nem került sor az ilyen típusú körbővítésre. Esetleg még az ekhoval kapcsolatban megemlíthetem azt, hogy például, ha a művész nem egyéni vállalkozó, hanem önálló tevékenységként látja el fő művészeti tevékenységét, akkor szja-ban biztosított az a lehetőség, hogy az adóelőleget maga fizesse, tehát nem a kifizető. Ez az ekho-ban nem volt így, és most az ekhotörvény egyik módosítása azt is lehetővé teszi, hogy ha ekhozik egy művész - nem egyéni vállalkozó, hanem úgy, mint önálló tevékenységet végző -, akkor is negyedévente nem a kifizető állapítja meg és fizeti be, hanem saját maga rendezi az előleg fizetését. Ezt kifejezetten a művészek kérték egyébként, tehát ilyen módosítás is van.
A kulturális járulékot illetően kétségkívül szó volt róla a különböző kis adók összevonásával kapcsolatban, hogy a kulturális járulékot illetően az adócsomagban történik módosítás, de végül is, mivel a kis adók összevonása a kulturális járulékot nem érinti, ezért a kulturális járulékot illetően semmilyen módosítás nincs ebben az adómódosító jogszabályok között. Arról van szó, ahogy itt elhangzott, hogy az NKA-törvényben, ami esetleg a kulturális járulék alapját érinti, illetőleg ezzel összefüggésben a százalékos mérték megvalósítása külön - tehát ahogy eredetileg a törvényalkotási törvényben szerepel -, én úgy tudom, hogy az NKA-törvény módosításának részeként valósul meg, tehát nem az adótörvények részeként, tehát nincs az adómódosítások között a kulturális járulékot illetően változtatás.
Azt, hogy amikor nem műemlék, hanem helyi védettség alá tartozik egy épület, arra vonatkozóan a kedvezmények kiterjesztését természetesen megvizsgáljuk, és ha esetleg jön ezzel kapcsolatban módosító indítvány, akkor azt megvizsgálja a kormány, hogy mennyiben lehet azt kezelni. Az evát érintően nem akartam belemenni abba az új típusú kötelezettségbe, amely a kisadók összevonását érinti. Itt a képviselő úr említette tulajdonképpen azt az új kötelezettséget, ami három adónemet vált ki: a szakképzési hozzájárulást, a rehabilitációs hozzájárulást és az innovációs járulékot. Tehát a törvényjavaslatban egy olyan új kötelezettségtípus jelenik meg, aminek az a neve, hogy erőforrás-fejlesztési hozzájárulás. Ez gyakorlatilag azt szolgálja, amit említettem: a szakképzési hozzájárulás, az innovációs járulék és a rehabilitációs hozzájárulás helyett az innovációs járulék alapja, ami a helyi iparűzési adóalappal egyezik meg, az innovációs járulék alapján egy új típusú, összevont kötelezettséget. Ez a vállalkozások számára meghagyja a régi pozíciót, tulajdonképpen az evások számára is meghagyja a régi pozíciót, mert az iparűzési adó alapjára építve, létszámtól függően mond adómértéket. Úgy van, hogy a 20 fő alatti az iparűzési adó alapján 0,3 százalékot fizet a jövőben, a 20 és 50 fő közötti 0,35 százalékot, és az 50 fő fölötti pedig 0,6 százalékot.
Amiatt, hogy létszámnagysághoz kötődik a fizetendő mérték, adódik az, hogy azok, akik eddig nem fizettek például rehabilitációs vagy innovációs járulékot, azok jövőre is kimaradnak, mert nekik kisebb lesz a mérték. Tehát gyakorlatilag, ha most az evásokat nézzük, akkor az evás régen szakképzési hozzájárulást fizetett az evatörvény szerint. Az evatörvényben ez a külön szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség a minimálbérhez volt kötve, tehát a minimálbér volt a nagysága. Amennyi foglalkoztatottja volt az evásnak... Tehát önmagában nem kellett fizetnie, csak akkor, ha foglalkoztatottja volt, akkor ahány foglalkoztatottja volt, a minimálbér alapján volt 1,5 százalék. A jövőben az evásnál azért nem változik a pozíció, és ezzel kapcsolatban végeztünk is számításokat, mert azt, amit eddig nem fizetett, azt ezután sem fizeti. A szakképzési hozzájárulást ugyan az új alapon fizeti, ami az iparűzési adó alapja, de benne van ebben a törvényjavaslatban, hogy választhatja, hogy ő saját maga megállapítja. Az iparűzési adóalap a nettó árbevétel, csökkentve az anyagköltséggel, az eladott áru beszerzési értékével, és a közvetített szolgáltatások értékével, ez most az iparűzési adóalap. Ő ezt magának megállapítja, és ez alapján teljesíti ezt a kötelezettséget, vagy pedig az evásokra volt egy olyan szabály, hogy az eva-alap 50 százalékát tekinti az iparűzési adó alapjának, és ez az új törvényben is megmarad.
Tudom, hogy első hallásra egy kicsit bonyolultnak tűnik a szabályozás, már abból a szempontból, hogy változás történik, de higgyék el, hogy ez a fajta módosítás - most nem akarom, elnézést kérek, önöket untatni azzal, hogy az egész szabályozást végig elmondjam, de összességében az evásokat érintően az a módosítás lényege, hogy az, amit eddig fizettek, az ezután sem lesz több. Ugyan más alapon teljesítik a kötelezettséget, mert rájuk döntően a szakképzési hozzájárulási rész vonatkozott a három adónemből, mert jellemzően innovációs járulékot nem fizettek, mert kisvállalkozások rehabot általában nem fizettek, de elvileg azt is kellett nekik fizetni, ha húsz főnél több az evás alkalmazottja, és nem alkalmaztak megváltozott munkaképességűt. Tehát döntően szakképzési hozzájárulást fizettek egy másik alapon. Gyakorlatilag a létszámnagyságtól differenciált adókulcs miatt továbbra sem lesz nekik több a kötelezettségük, az alap az, amiben változás következik, de ott a változás alapján is gyakorlatilag az eva-alap 50 százalékát tekinthetik, ami számukra kedvezőbb, az adó fizetését illetően.
Tehát ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy úgy készült ez a törvényjavaslat főszabály szerint, hogy minden vállalkozásnak maradjon meg a korábbi, eredeti pozíciója, és ezzel egyidejűleg a rendszer pedig egyszerűbbé váljon. Köszönöm, ennyit szerettem volna ezzel kapcsolatban kiegészítésként mondani, a kollégám pedig az áfát érintően szól.
DR. KOVÁCS TAMÁS tanácsos (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Az áfát érintően a népi iparművészeti termékek adómentessége került szóba, ami azzal, hogy átalakult az adómentességek megfogalmazása és meghatározása, kikerült az áfatörvényből. Ennek az az oka, hogy az alapul vett irányelv is az adómentességet bizonyos esetekben az értékesítő státuszához, tehát ahhoz köti, hogy valaki közszolgáltató, közintézmény-e. Ez a kulturális szolgáltatások területére is igaz. Olyan esetben engedi az irányelv mentesíteni a kulturális szolgáltatásokat, illetve az ehhez kapcsolódó termékek értékesítését, ha azt közintézmény, illetve kulturális intézmény teljesíti.
Úgyhogy az indoka úgymond a változásnak ez, hogy nem látunk rá lehetőséget. Amennyiben olyan szakmai javaslat, megfontolás vagy megközelítés található, ami ebbe a keretbe beilleszti az iparművészeti termékeket, akkor ez nyilvánvalóan megfontolás tárgya lehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Először Halmai Zsuzsa, utána a többiek.
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Csak azért, mert értem én a választ pontosan, csak ehhez nekünk egy pici segítség kell. Mert azt meg tudjuk mondani, hogy mitől gondoljuk másként, még a kérdésünket is fel tudjuk tenni, de a jogi szabályozáshoz nyilván segítség kell. Mondjuk az én fejemben a közszolgáltató vagy közintézmény olyan, mint a közjó, ez tipikusan abba a kategóriába tartozik, mondjuk egy népi iparművészeti termék, ami ilyenfajta közjó. A kérdés pedig az, hogy ennek bármilyen közösségi formája, ami nem intézmény, hanem mondjuk egyesület, vagy szövetkezés, vagy bármilyen forma, meg tud-e ennek felelni. Mert ha meg tud felelni, akkor még mindig tisztességesebb azt mondani, hogy efelé próbáljuk a népművészeket irányítani; egyébként hajlandóak is rá, és ez egy jó irány ahhoz, hogy ők meg tudjanak jelenni vásárokban, egyéb adózási ügyek miatt, és ennek elkezdett kialakulni egy gyakorlata. Tehát ha tudunk erre közösen egy jó formulát kitalálni, és ezt időben és jól kommunikáljuk, akkor ez szerencsés lehet, de önmagában ennél szakszerűbbet, vagy más okot nehezen tudunk mi képviselői oldalról megfogalmazni, mint hogy ezt a közjót fordítsuk le egy közintézményhez hasonló jogi formulára. Köszönöm.
ELNÖK: Halász alelnök úr, utána Gulyás képviselő urat láttam.
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ha jól értettem főosztályvezető asszony szavait, azt mondta, hogy az NKA-törvény módosítása készül, és az majd egy külön törvényben jön elénk. Most akkor szeretném azt megkérdezni, hogy az mennyiben fogja érinteni a kulturális járulékokat, változnak-e a kulturális járulékok, az előkészítő munka a törvénymódosítás kapcsán ezt a területet is érinti-e. Azért kérdezem ezt, mert most itt van előttünk egy önök által egységesnek mondott adócsomag, de máris azt mondják, hogy nem egységes, mert majd lesz egy külön törvény, ami ebbe belepiszkál. Mi az oka annak, hogy nem lehetett együtt hozni ezeket a törvényeket? Azt is szeretném megtudni, hogy a Kulturális Minisztériumot bevonják-e ebbe a munkába, és milyen fázisban tart ez a munka. Csak egy egyszerű késésről van szó, és ezért nem sikerült együtt behozni ezt az anyagot, vagy tudatosan teszik ezt? Miért jobb ez így, mintha rendesen csinálnák?
ELNÖK: Erre, ha a kérdések vagy észrevételek elhangzanak, majd Sámuel Balázs válaszol. Gulyás Dénes!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt szeretném mondani, hogy természetesen nem vagyok adószakértő vagy pénzügyi szakember, de azt hiszem, hogy egy új teher fogja sújtani ezeket a társaságokat, az evásokat, ugyanis szerintem ez olyan bonyolult, hogy a könyvelők fel fogják emelni a díjaikat. (Derültség.) Nekem van a családomban könyvelő; eddig is rettegett minden évben, hogy milyen új rendelkezések jönnek, amik megnehezítik az életét, holott egyhuzamban arról hallunk mindenütt - rádióban, tévében, újságban -, hogy adóegyszerűsítésről van szó. Lehet, hogy ez az összevonás, a kis adók összevonása így egyszerűsítésnek tűnik, mert négyből lesz egy, de attól, hogy négy számból lesz egy, a megoldás nem feltétlenül lesz egyszerűbb szerintem.
A másik, azt szeretném kérdezni, hogy eddig az volt, gyakorlatilag én is azért hoztam el a cégemet Budapestről, hogy abban a faluban fizessem be az iparűzési adót, ahol lakom. Ebben a kis tájékoztatóban az van, hogy "Az új járulékból befolyó összeget ugyanúgy szétosztják az állami pénzalapok között, mint eddig, amelyikbe a négy megszűnő járulék befolyt, meghagyják a választási lehetőséget is, azaz, hogy a cégek célzottan róják le járulékukat.". Ez nem tiszta előttem, hogy melyik, mennyit, hogyan, hány százalékot, melyik részét, kinek, tehát ha erről valami bővebbet hallhatnánk, azt megköszönném. Tényleg nem viccelődésből kérdeztem, de ez olyan elképesztően bonyolult, hogy szerintem valóban sokan számíthatnak arra, hogy a könyvelőik megemelik a könyvelési díjakat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Gyimesi képviselő úr!
DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Csak nagyon röviden. Teljes mértékben egyetértek az előttem szóló kormánypárti képviselőkkel, a népi iparművészeti terület esetleges közös, akár bizottsági szintű módosító javaslatával, ugyanígy egyetértek a helyi védettségű műemlékek beemelésével; mint módosító javaslat, rendkívül fontos lenne, és azt hiszem, hogy mindenki számára érthető, hogy miért. Ugyanakkor viszont nagy problémája a mostani előterjesztésnek, a törvénynek az, ami nincs benne, tehát hogy milyen nehéz helyzetbe kerültünk az elmúlt két adóemelés kapcsán a kulturális területen; ezek a jogszabályok, mintha stabilizálódnának és megmaradnának, amivel semmiképpen nem lehet egyetérteni, és úgy gondolom, hogy ezért általános vitára alkalmatlan jelen pillanatban ez az anyag. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Először Sámuel Balázs úr következik.
DR. SÁMUEL BALÁZS (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az NKA-törvény kapcsán annyit tudok mondani, hogy a kulturális tárca az NKA-val együttműködve készítette elő a törvény módosításának tervezetét, és ahogyan arra a tisztelt képviselő hölgyek és urak utaltak, döntően az indokolta a módosítás előkészítését, hogy a fogyasztási szokások átalakultak, és ennek megfelelően a különféle termékeket és szolgáltatásokat is az új kor követelményeihez kellett vagy kellett volna igazítani. Szó volt arról, hogy az NKA-törvény módosítása az egyes adótörvények részeként kerül a parlament elé, a múlt keddi ülésén azonban a kormány úgy döntött, hogy az NKA-törvény módosítása az egyes adótörvények részeként nem kerül a parlament elé.
Újabb információ arról, hogy kerül-e az NKA-törvény módosítása most vagy a közeljövőben a parlament elé, hogy önállóan vagy más törvény révén, erre vonatkozóan sajnos még nem tudok tájékoztatást adni. Nyilván, mihelyt lesz információnk, készek vagyunk arra, hogy a tisztelt kulturális bizottságot tájékoztassuk. Jelenleg ez a helyzet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha a Pénzügyminisztérium részéről kíván szólni, akkor megadom a szót.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Azt szeretném mondani, hogy azzal összefüggésben, hogy a bevezetett szigorító intézkedések miért nem jelennek meg az adócsomagban, tehát mi lesz a sorsuk, tulajdonképpen lehet, hogy nem hangsúlyoztam kellően, vagy nem tértem ki rá, de nagyon lényeges az, hogy a konvergenciaprogramban vállalt kötelezettségek teljesüljenek. Végül is abban született nyáron a koalíciós megállapodás kiegészítéseként döntés, hogy mivel még most 2007. év alapján meg kell várni, hogyan alakul a 2007. év, tehát hogyan alakul azoknak a szigorító intézkedéseknek a sorsa, amelyikben döntés született tavaly, ahhoz mindenképpen kell a 2007. év vége. A 2008. év elején - és ez szerepel a koalíciós megállapodás kiegészítésében is - koncepciót kell készíteni az adórendszer átfogó átalakítására, és ennek részeként a szigorító intézkedések jövőbeli sorsát illetően is. Az ütemezés szerint ez a koncepció január, február végére készül el, és a tervek szerint a törvényalkotás a jövő év első felében történne meg ezzel összefüggésben. Azt szeretném mondani, hogy azért nincs ezekkel kapcsolatban semmi a törvénycsomagban, mert egyszerűen felelőtlenség lett volna bármit mondani ezzel kapcsolatban, tehát jövő év elején lehet ezekre a kérdésekre visszatérni.
Képviselő úr említette ezt az új kötelezettséget, az erőforrás-fejlesztési hozzájárulást. Igaz, hogy említettem, hogy nem négy, hanem három adónem összevonásáról van szó, és kifejezetten az a cél, hogy ez egyszerűsítő legyen a vállalkozások számára, igaz, hogy először majd meg kell ismerni, hogy miről van itt szó, és utána nyilvánvaló, hogy addig, amíg valaki ezt megismeri - most így mondom, könyvelőként is -, lehet, hogy úgy látja, hogy micsoda szörnyű bonyolult ez a rendszer, de én bízom benne, hogy utána rájön arra, hogy ez mégiscsak egyszerűsítés. Három adónemről van szó: szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs és innovációs járulék. Ennek az összesített adónemnek az alapja az innovációs járulék alapjával egyezik meg, ami a helyi iparűzési adónak is az alapja, de egyébként semmi köze nincs a helyi iparűzési adóhoz. Az alap tehát az, mint a helyi iparűzési adó alapja, de a helyi iparűzési adót ugyanúgy fizetik, ahhoz a településhez, ahogyan eddig, tehát ahhoz semmi köze. Csak azért használtuk vagy használjuk azt a szót, hogy az megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával, hogy egyszerűbb legyen, hogy ne kelljen mondani azt, hogy mi ennek az új közös köztehernek az alapja. Ennyiből van köze a helyi iparűzési adóhoz, de az egyebekben az égadta világon semmiben, minden ugyanúgy marad a helyi iparűzési adó fizetése, felhasználása, a mérték és minden, ami az eddigiekben volt.
Ez az új közteher - akkor megpróbálom még egyszer elmondani - létszámnagyságtól differenciáltan mond adómértéket, aminek az alapja, most még egyszer mégiscsak azt mondom, hogy a helyi iparűzési adó alapja, tehát gyakorlatilag akkor inkább mégis úgy mondom, hogy ennek az új köztehernek az alapja a nettó árbevétel, mínusz az anyagköltség, mínusz az eladott áru beszerzési értéke, és mínusz a közvetített szolgáltatások értéke. Ez most a helyi iparűzési adónak az alapja, ez lesz ennek az új köztehernek az alapja, de az, hogy ki mennyi adómértéket fizet, az attól függ, hogy mekkora a foglalkoztatottak száma.
A 20 fő alatti vállalkozás az elmondott alap után fizet 0,3 százalékot. Eddig béralapon a 20 fő alatti nem fizetett rehabot, meg innovációs járulékot, szakképzési hozzájárulást viszont fizetett például az evás is. Tehát kicsit összekapcsolva az evással, egy 20 fő alatti eddig is, meg ezután is a szakképzési hozzájárulási részt fizeti. A különbség abban van, hogy eddig béralapon fizettek 1,5 százalékot, most meg ezen a korrigált alapon 0,3 százalékot. Tehát ez próbálta visszahozni azt, hogy új az alapon - mert ugye ez megegyezik az iparűzési adó alapjával, eddig béralapon ez 1,5 százalék volt - most 0,3 százalék, és gyakorlatilag ez a mérték fejezi ki azt, hogy továbbra sincs benne a 20 fő alattiban a rehab és az innovációs járulék rész.
A 20 fő és az 50 fő közötti esetében: ugye a 20 fő fölöttinek már kellett rehabilitációs hozzájárulást fizetnie, ha nem volt megváltozott munkaképességű foglalkoztatottja, ott egy minimális mértékben emelkedik a kulcs, mert nem 0,3 százalék, hanem 0,35 százalék. Azok, akik 50 fő fölöttiek, mivel rájuk már vonatkozik az innovációs járulék, ők pedig 0,6 százalék egységes kötelezettséget fizetnek.
Ebből a kötelezettségből a felhasználás, tehát ennek a felhasználása részben a vállalkozások számára lehetőséget biztosít - saját képzés, vagy szakmunkástanuló -, tehát azok a rendelkezések mind benne vannak a törvényben, és az is benne van, ami a K+F felhasználását jelenti. Tehát, ha megnézték a törvényjavaslatot, akkor a K+F esetében ugyanúgy ott van, hogy ha saját kutatást végez, akkor visszatarthat, vagy pedig ha másnak ad megbízást, akkor azt is be tudja számítani. Tehát gyakorlatilag ez az új kötelezettségnek az innovációs járulék része, annak a felhasználása a vállalkozások számára továbbra is megmarad.
Én elfogadom azt, mint adóval foglalkozó ember, hogy első hallásra kétségkívül úgy tűnik, hogy most ez borzasztó bonyolult, és egy könyvelőnek is, de ha elolvassa majd és megnézi, akkor látni fogja, hogy tényleg az volt maximálisan a szándék, hogy ez egyszerűsítés legyen, ne kelljen ezt a hármat külön-külön bevallani, külön rendszerben elszámolni, hanem együtt történjen ez az egész. Tehát biztos, hogy a megismerés, mint minden újnak a megismerése, egy kicsit problémát okoz, de feltehetően utána majd úgy fogják konstatálni, hogy nem növekedett a teher, viszont egyszerűbb lett a könyvelő élete. Nem biztos, hogy ez egy könyvelő esetében - bocsánat, hogy ezt mondom - ilyen értelemben véve pozitív, mert egy könyvelő akkor kap több díjat, ha több a munkája. De bízom benne, hogy ettől függetlenül ez a rendszer nem ezt a célt szolgálja, hanem azt, hogy egyszerűbb legyen a szabályozás.
Tehát csak azt tudom önöknek mondani, hogy itt mindig megfogalmazódik az, nagyon érdekes volt az egész törvényalkotási folyamatban, ugye mindig elvárás az, hogy legyen egy egyszerűbb rendszer. Ha kialakul egy egyszerűbb szabályozás, akkor azt úgy élik meg első hallásra, hogy az nem egyszerűbb, hanem bonyolultabb rendszer. Bocsánat, hogy ezt hozzátettem még, de én tényleg nagyon bízom benne, hogy ez az összevonás valóban eléri a célját. Köszönöm szépen.
Döntés az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szavazás következik. Külön-külön szavazunk a két törvényjavaslatról, miután úgy látom, hogy nincs több jelentkező.
Először az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról szavazunk. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 10 igen. (Vincze László Lucz Zoltánnéval beszélget.) Elnézést, képviselő úr, a külön kiképzés adóügyekben, ha költségmegtakarítással jár, akkor befizetéssel is jár a kulturális bizottság számlájára. (Derültség.)
Jó, tehát akkor még egyszer, hogy egyértelmű legyen. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot? Minden képviselőt kérek, hogy aki egyetért vele, emelje a kezét! Újra ugyanazt a kérdést tettem fel. (Szavazás.) 10 igen. Akik nemmel szavaznak, kérem, emeljék a kezüket! (Szavazás.) 7 nem. Köszönöm szépen.
Tehát a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja. Előadót, illetve kisebbségi előadót a bizottság részéről feltehetően ki kell jelölni. Zsuzsa, nem tudom, jól sejtem-e, hogy a többségi véleményt elmondod... (Halmai Gáborné: Attól függ, hogy mikor tárgyaljuk. Jövő héten külföldön leszek.) Jó. Akkor a felek később nevezik meg segédeiket. A kisebbség is később nevezi meg a maga előadóját, a többségi ismeretében...
Döntés az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról határozunk. Aki egyetért, általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot, kérem, emelje a kezét! (Szavazás.) 10 igen. Aki nem ért egyet, kérem, emelje a kezét! (Szavazás.) 7 nem. Köszönöm szépen.
Feltehetően ugyanaz a helyzet, mint az előbb volt, hogy az előadókat később nevezzük meg, de ne felejtsék el a képviselőcsoportok. Köszönjük szépen. (Vincze László felé:) Nem szeretném az intenzív munkát megzavarni, de talán ennek máshol is lehetne teret adni. Hiába... (Derültség. - Halász János: Szavazzunk róla!)
Következik a négy kuratóriumi beszámoló. A múlt héten a bizottsági ülést úgy zártuk, hogy nem hozzuk a bizottság elé, hanem körözéssel egyeztetjük. Akkor még az volt a terv, hogy... (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.) Köszönjük szépen a közreműködést! ... nem lesz bizottsági ülés. Nem tudhattuk, hogy ezek a törvényjavaslatok már ilyen stádiumban vannak, egyszerűbbnek tűnt tehát idehozni a javaslatokat. A képviselőtársak látják, hogy érdemi értékelő mondatok nincsenek a határozati javaslatban, ez a korábbi... (Vincze László Lucz Zoltánnéval beszélget.) Mégiscsak kérném a rend kedvéért, merthogy mások is odafigyelnek... (Vincze László: Az előbb mondtad, hogy beszéljük meg, hát megbeszéljük!) De azt nem mondtam, hogy a bizottsági ülés keretein belül.
Tehát a korábbi időszakban is azt a megoldást választottuk, hogy az indoklásban nem írtunk érveket, hogy miért támogatja a többség a beszámolót, mert módosító indítványokkal az indoklás nem módosítható, és esetleg vita lenne abban, hogy ki miért támogatja, vagy miért nem támogatja. Úgyhogy nagyon puritán mind a négy határozati javaslatunk, a képviselőtársak látják. Bár a bizottság az előterjesztő, de többségi és kisebbségi előadó kell a jelentéshez, tehát nem a határozati javaslathoz, és ott ki-ki elmondhatja az indoklását, hogy miért nem támogatja, illetve támogatja a határozati javaslatot, és természetesen erre az általános vitában is lehetőség van.
Miután abban maradtunk, hogy nem nyitunk újabb vitát erről a kérdésről, ha megengedik a képviselőtársak, és nincs más szándék, akkor egyenként szavazunk a határozati javaslatokról.
Döntés bizottsági önálló indítványok benyújtásáról
Aki a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma 2004. évi jelentésének elfogadását, illetve a benyújtandó szöveget támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Hét.
A bizottság többsége a határozati javaslat benyújtását ezzel a szöveggel támogatja. A múltkor már kiderült, hogy ki az, aki támogatja a kuratóriumi beszámoló elfogadását.
Következik a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma 2005. évi beszámolója - itt ugyanez a kérdés. Aki a határozati javaslatot támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Hét.
Aki a Magyar Rádió 2005. április és 2006. március közötti tevékenységéről szóló beszámoló elfogadását, mármint az erről szóló határozati javaslatot támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Hét.
Ugyanez a következő, a Magyar Rádió 2006. április és 2007. március közötti tevékenységéről szóló beszámolóhoz kapcsolódó határozati javaslat. Aki a határozati javaslatot támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Hét.
Előadót kérnék szépen majd megnevezni, mire a parlament elé kerül plenáris ülésre az ügy; a jelentéshez többségi és kisebbségi előadó szükséges.
Az "egyebek" között én a további bizottsági ülések kapcsán szeretnék egy dologgal kapcsolatban felvetni egy problémát. A költségvetés és az adótörvények vagy ezekhez kapcsolódó törvények közeledtével nem mindig kiszámítható a parlament működése annyira, mint korábban. Egy probléma már előre látszik: az október 23-i hét nem szokványos hét: kedden van október 23-a. Egy héttel korábban, úgy tűnik, hogy a költségvetési törvény viszonylag későn lesz olvasható, abban az értelemben, hogyha bizottsági ülést nem akarunk az október 23-i héten tartani - ami, ha a levegőbe szimatolok, sejtem, hogy nem szándéka a képviselők többségének -, akkor viszonylag kis időközzel kell megtárgyalni a javaslatot a törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó számvevőszéki vélemény kézhez kapásához képest. Valószínűleg a 13-i hétvégén - 13-a szombat - lesz elérhető ez a szöveg vagy 15-én, hétfőn.
Az a kérdés, amit ilyen bonyolult felvezetés után szeretnék feltenni, hogy a bizottság tagjai 17-én, szerdán vagy 18-án, csütörtökön akarnak-e ülést tartani. (Halász János: A 16-a nem jó, elnök úr?) Azt mondják itt, akik a dátumokat ismerik, hogy akkor jön be az ÁSZ-jelentés. (Halász János: Akkor 17-e.) Addig még van idő, ha most nem akarnak a képviselők válaszolni: az a kérdés, hogy 17-e, szerda vagy 18-a, csütörtök. (Dr. Schiffer János: Szerintem szerda.) Én is azt gondolom. Ezt lehetett volna ultimátumszerűen is, mert szerdán bizottsági ülést hirdetni... (Halász János: De elnök úr liberális.) Az ÁSZ-jelentés 16-án érkezik meg; aki azt elolvassa és kivonatolja, annak is időt kell hagyni. Ez még messzebb van, de akkor számítsanak arra a képviselőtársak, hogy azon a héten nem kedden tartunk bizottsági ülést, hanem szerdán, és akkor viszont valószínű, hogy a következő héten pedig nem, de azt majd meglátjuk, hogy a napirend hogy alakul.
Van-e más az "egyebek" között? Természetesen annak ismeretében, hogy a múltkori albizottsági ülésekkel kapcsolatos bejelentéseket vettük, tehát azt regisztráltuk, és a tervezett programhoz, tehát a féléves munkatervhez megtett észrevételeket is.
Gulyás Dénes, tessék!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Tudjuk, hogy a minisztérium a színházi törvénynek ezt az általuk megalkotott szövegét átadták a színházi szakma képviselőinek. Azt szeretném kérdezni, hogy ez mikor lesz olvasható vagy tárgyalható általunk is. Köszönöm.
ELNÖK: Halász alelnök úr!
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Egész pontosan azt szeretném megkérdezni, hogy az ellenzéki képviselőknek is rendelkezésére bocsátják-e majd ezt, vagy megtartják maguknak.
ELNÖK: Akkor most hasonló stílusban válaszolhatok, hogy azt, amit megkaptak a kormánypárti képviselők, szívesen átadják az ellenzékieknek, akár több példányban is. (Halmai Gáborné: Rajta van az OKM honlapján - ennyire nyilvános.) Ez papírtakarékossági szempontokat is jelent, mert nincs mit átadni, legalábbis én nem kaptam ilyet. Tudomásom szerint október 1-jével zárult le a tézisek megformálása, és a bizottság nevében már jelentkeztünk a minisztériumnál, hogy amint írott formája létezik a színházi-törvénytervezet téziseinek, szeretném azt megkapni, és a bizottság napirendjére tűzni.
DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): A sajtó mindig igazat ír; bejelentette, hogy a színházi szakma képviselői már megkapták.
ELNÖK: De a színházi szakmai képviselői - most én nem tudom, hogy ki mit jelentett be - részt vesznek ennek alkotó folyamatában.
Tessék, Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Amennyit én tudok, elkészült egy nem jogszabálytervezet, hanem egy koncepcióanyag, ami - tegnap találkoztak a minisztérium vezetői a szakma képviselőivel, akik részt vettek az előzetes vitán - rajta van a minisztérium honlapján, tehát le lehet tölteni. Ez még nem a törvény, hanem arról van szó, hogy a törvényt milyen irányba kellene elvinni. (Alexa György: De csak kormánypárti kódokkal lehet hozzáférni. - Derültség.)
ELNÖK: Akkor ünnepélyesen kijelentem, hogy ahogy a bizottság hivatalosan szöveget tud szerezni - akár téziseket, akár bármilyen tervezetet -, a lehető legrövidebb időn belül napirendre tűzzük az ügyet. Még egy elem van, amit én ismerek ebből a dologból, hogy a fővárossal is egyeztetni kívánnak és szeretnének, mielőtt továbblépnek, mert a színházak jelentős része mégiscsak fővárost is érintő ügy, de pontosabb információm erről nincs; magyarul, remélhetőleg a bizottság a közeli jövőben tárgyalhat erről.
Halász alelnök úr!
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Arról nem tud-e véletlenül, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségével is akarnak-e még egyeztetni a főváros mellett? A megyei jogú városok ugyanis mégiscsak fenntartanak legalább annyi színházat, mint a főváros.
ELNÖK: Én fővárosi, egyénileg megválasztott képviselő vagyok és nem minisztériumi alkalmazott, magyarul a válaszom nem, de logikus, hogy nyilván minden érdemi színházműködtetővel tárgyalni kívánnak; a fővárost tudom, hogy vele tárgyalni kívánnak, de az nem jelenti azt, hogy a megyei jogú városokkal nem.
Kis türelmet! Mint azt a bizottság korábbi ülésein együtt kiderítettük, ebből nagy eséllyel ebben az évben kodifikált törvény nem lesz, tehát az, hogy a bizottság elé most egy nappal vagy egy héttel később kerülnek szövegek, szerintem nem foszt meg senkit semmitől. Remélem, a bizottságnak lesz módja a dologról a maga véleményét kialakítani, de vettük, tehát a sürgetést igyekszünk továbbítani - itt ül a minisztérium illetékese is, aki a parlamenti ügyekben illetékes. Hangsúlyozottan jelzem, hogy a bizottságban... (Halász János: A képviselő úr mellett a hölgy?) De már meglehetősen régóta... (Halász János: Biztos kódot cserélnek...) A hölgy mellett a képviselő úr, a képviselő úr ült el a helyéről.
Komolyra fordítva a szót: jelezzük a minisztériumnak, hogy a színházi törvénnyel kapcsolatos tézisek ügyében a bizottság igényli, hogy amint ez elérhető, bocsássák rendelkezésünkre, mert mint korábban jeleztük, a bizottság folyamatában figyelemmel szeretné kísérni az ügyet. Köszönjük szépen.
Legközelebb feltehetően egy hét múlva lesz bizottsági ülés, jövő kedden, ugyanebben az időpontban, mármint 10-től. Mindenkinek jó munkát kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 31 perc)
|
|
Dr. Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina