KSB-18/2007
KSB-36/2006-2010
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottság
2007. november 12-én, hétfőn 12 órakor
a Képviselői Irodaház 569. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat:*
Az ülés résztvevői:*
A bizottság részéről:*
Megjelent:*
Meghívottak részéről:*
Hozzászóló:*
Elnöki bevezető, napirend megszavazása*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény, valamint a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4313. szám) (Dr. Jánosi György (MSZP), Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz), Dr. Pető Iván (SZDSZ) és Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa)*
Dr. Sarkadi Ildikó szóbeli kiegészítője*
Hozzászólások*
Szavazás az előadó személyéről*
Határozathozatal*
Egyebek*
1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény, valamint a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4313. szám) (Dr. Jánosi György (MSZP), Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz), Dr. Pető Iván (SZDSZ) és Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa)
2. Egyebek
Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Alföldi Albert (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Kubatov Gábor (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. János György (MSZP) dr. Vitányi Ivánnak (MSZP)
Halász János (Fidesz) dr. Gyimesi Endrének (Fidesz)
Alexa György (MSZP) Halmai Gábornének (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP) dr. Schiffer Jánosnak (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP) Bókay Endrének (MSZP)
Gulyás Dénes (Fidesz) Kubatov Gábornak (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz) Vincze Lászlónak (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Dr. Sarkadi Ildikó kormánybiztos (Miniszterelnöki Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 04 perc)
Elnöki bevezető, napirend megszavazása
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! A bizottsági ülést elkezdjük. Egyetlen ügy megtárgyalása szerepel a mai ülés napirendjén, ez a digitális átállásról szóló törvény módosítása négypárti javaslat alapján. A benyújtásról, illetve a tárgysorozatba-vételről kell a bizottságnak döntenie. Itt van Cser-Palkovics képviselő úr is, a véletlen úgy hozta, hogy mi ketten vagyunk, akik az ötpárti tárgyaláson részt vettünk. Gondolom, ki-ki tájékoztatta a maga frakcióját, hogy mi a keletkezéstörténete ennek a módosító indítványnak.
Egyelőre a napirendről szavazunk. Kérdezem a képviselőtársakat, hogy van-e valakinek a napirendhez észrevétele, javaslata. (Nincs jelentkező.) Akkor ki az, aki elfogadja a javasolt napirendet. (Szavazás.) Tizenhárom. A bizottság határozatképes és a napirendi javaslatot elfogadta.
A tárgy ismert, hogy miről van szó, az is ismert, sőt annyiban eltér a helyzet a szokásostól, hogy még mielőtt a kormány képviselőjének szót adnék, mondom, hogy a kormány képviselője az álláspontját írásban megküldte az ötpárti tárgyalásokon részvevőknek. A kormány képviselője nem támogatja az írásos javaslatot, ez derült ki ebből az álláspontból. Megadom a szót Sarkadi Ildikónak.
Dr. Sarkadi Ildikó szóbeli kiegészítője
DR. SARKADI ILDIKÓ kormánybiztos (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt üdvözöljem a négypárti konszenzust, amely előrevetíti azt, hogy talán a médiatörvény módosítása és az átfogó médiareform jogszabályi hátterének tárgyalása a pártok egyetértésével zajlik majd.
Hangsúlyozni szeretnénk azt, hogy a Dtv. módosítását az önök közreműködésének köszönhetőn 98 százalékkal fogadta el június 18-án a parlament. Ezért a kormánybiztosság minden olyan módosítást, amely előremutató és Magyarország digitális átállását felgyorsítja és hangsúlyozza a kormányprogramban meghatározott célokat, támogatni fogja. Ugyanakkor nem tudunk olyan javaslatot támogatni, amely nem a pályázati kiírással összefüggő és amely a piacon, a médiapiacon jogbizonytalansághoz vezet.
Most engedjék meg, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium európai uniós főosztályvezetőjének az írásából idézzek, ami azt mondja, hogy "Magyarország e téren jelentős lemaradásban van mind az Európai Unió régebbi 15 tagországával, mind pedig az újonnan csatlakozott tagországokkal szemben. Amennyiben a digitális átállással kapcsolatos pályáztatási és műszaki tevékenység helyett a jogszabályi feltételek megváltoztatására kerül sor, úgy ez hitelteleníti és elbizonytalanítja az átállás folyamatát. Mindez oda is vezethet, hogy elértéktelenedik a genfi frekvenciaelosztási értekezleten megszerzett frekvenciavagyon is. A kormány hivatalos úton tájékoztatta az Európai Bizottságot a Dtv.-ben foglalt menetrendről és az alapvető szempontjának tartja a kiszámíthatóságot." Ezt csak azért olvastam be, mert ez az "alapvető", ami miatt mi egy-két módosító javaslattal szemben kifogást támasztottunk, de a bizottság munkáját elősegíteni kívánjuk, a digitális átállás folyamatát felgyorsítani kívánjuk, de a mi megítélésünk az és ezt hangsúlyozni szeretném, hogy az eredetileg elfogadott Dtv. alapján is kiírható a pályázat és eredményesen lebonyolítható a digitális átállás pályáztatása.
Ami megjegyzést még szeretnék hozzáfűzni: annak idején ötpárti megállapodás született a tekintetben is, hogy médiaszabályozási kérdésekben salátatörvényben nem rendelkezünk. A mi megítélésünk szerint a médiatörvénynek a módosítását, amely az ORTT-nek az alkotmányellenesnek minősített jogi státusát hivatott rendezni, önálló törvényben kellene megfogalmazni. Mi erre elkészítettünk egy Rttv.-t módosító javaslatot, természetesen úgy, hogy miközben az ötpárti tárgyalások már kizárólag a Dtv. módosítása keretében próbálták rendezni és előrevinni a kérdéseket, addig nekünk a kormányprogram végrehajtása ügyében a nemzeti audiovizuális médiastratégia véglegesítése volt a feladatunk és ennek keretében ezt az Rttv. módosító javaslatot előterjesztettük, tehát amennyiben ma netán egy olyan döntés születik, hogy érdemes megnézni a kormányzati álláspontot, úgy azt is szívesen önök elé terjesztjük. Mindazonáltal tehát, nem vitatva az önálló képviselői jogosítványnak a létjogosultságát és az indítványoknak e lehetőségét, mégis megfontolásra terjesztenénk elő azokat az észrevételeinket, amelyeket a jelen módosításhoz fűzött véleményünkben kifejtettünk. Azt látjuk, hogy most a honlapra felkerült dokumentáció már bizonyos korrekciókat végrehajtott az eredetileg nekünk megküldött tervezeten, tehát látjuk azt, hogy a közös munkának mégis volt valamiféle eredménye. Tehát röviden ennyit szerettem volna elmondani és ha szükséges és indokoltnak tartják, akkor az egyes pontokhoz is szívesen elmondjuk a kormányzati álláspontot.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A helyzet némileg eltér a szokásostól, de ezt most nem szeretném nagyon kommentálni. Csak tájékoztatásként mondom, hogy annyiban tért el, hogy ötpárti egyeztetés volt, a pártok szorosan együttműködtek ebben az ügyben és ilyenkor, amikor a bizottság elé kerül akár általános vitára alkalmasságként, akár tárgysorozatba-vételként egy javaslat, a kormány képviselője csak szűkszavúan igent, nemet szokott mondani, aztán külön kérésre indokolja, de nem hiszem, hogy bárkit is sérelem ért volna abban, hogy itt kifejtésre kerültek az indokok. Tehát ezzel nincs önmagában probléma.
Azt szeretném még jelezni, hogy amennyire én érzékelem, annak persze van hajlama az előterjesztők részéről, hogy minden észrevételt megfontoljanak, tehát van is rá lehetőség a parlamenti tárgyalási mód során, hogy módosító indítványok kerüljenek benyújtásra és ne veszélyeztesse az esetleges módosítás az egész módosítás elfogadását, az a benyújtók szándéka, hogy azt kérik a parlamenttől, hogy itt kivételes eljárásban tárgyaljuk a javaslatot. Tegye lehetővé azt, hogy az általános és részletes vita egy menetben bonyolódjon és a szavazásokra is egymást követően, egy napon nyíljon lehetőség és így belefér ennek a féléves tárgyalási időszaknak a hátralévő részébe.
Azt javaslom, de ehhez nem kell tartani magát senkinek, a vitára bőven van lehetőség, hogy az ötpárti tárgyalás szokásos keretében tárgyaljanak a pártok arról, hogy módosító indítványokat vagy észrevételeket miként kívánnak kezelni és annak jegyében természetesen lehetőség szerint közös módosító indítványokkal jelezzük, hogy mi az, amiben a benyújtók egyetértenek. Mert az itt lévő képviselők jelentős része a tárgyalássorozatban nem vett részt, és valószínű nem ismeri a részleteit a digitális átállásnak, amit esetlegesen a tárgyalásokon részvevők ismernek és ki-ki a maga frakciója felé képviselheti.
Kérdezem a bizottságot tehát, hogy ki kér szót. Tessék!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kedves Sarkadi Ildikóék! Azt mondta az elnök úr az előbb, hogy sajátságos ez a találkozó abban a tekintetben, hogy az igen-nem-en kívül egy részletesebb indoklást is hallottunk a kormány részéről, de szerintem elsősorban azért sajátos, mert ez a néhány mondat azért egyfajta konfliktusra utal vagy mondjuk úgy, hogy véleménykülönbségre a kormány, illetve a két kormánypárti frakció között. Ami, ha nem a Kulturális és sajtóbizottságban lennénk, hanem valami jogi természetű bizottságban lennénk, egy közjogi kérdést vetne fel, hogy van-e kormányválság. Természetesen itt ilyen jellegű kérdést legfeljebb csak ironikusan fogalmaznék meg. Tény, ami tény, ez a Dtv-módosítás, technikai, a pályázattal összefüggő módosítási elemeket is tartalmaz, olyanokat is, amelyek az elmúlt hónapok gyakorlati tapasztalatai alapján tűntek úgy, hogy pozitívak, ha bekerülnek az eredeti Dtv-szöveghez kapcsolódóan és egy-két olyan pont is bekerült, ami pedig korábban nem vagy nem kellő módon volt szabályozva az ötpárti egyeztetés részvevői szerint a digitális átállásról szóló törvényben.
Azzal egyetértek elnök úrral, hogy egy, az ötpárti egyeztetés részvevőinek és az aláíróknak küldött szakmai észrevételre elsősorban ott, ugyanazon a fórumon kell válaszolni, amely fórumra ez érkezett, úgyhogy nem mennék végig a kormány érdemi kritikáján, hanem csak általánosságban jegyezném meg, hogy mi azon szakmai érvelésekre, amik elhangoztak, szakmai érvekkel tudunk ellenérveket mondani. Egyiknél sem érezzük azt, hogy ez módosítási kényszert jelentene az ötpárti egyeztetésen részvevők számára a módosításhoz képest. Van egy-két pont, amivel egyet tudnánk érteni, de ez a szöveg, ami előttünk fekszik és a bizottság tárgyalja, egy ötpárti egyeztetésen született kompromisszumos szöveg. Ha most ezt elkezdjük pontonként szétszedni, ugyanoda fogunk visszajutni, ahol egyébként mondjuk az eljárás közepén tartottunk, nem biztos, hogy létrejöttek volna ezek a kompromisszumok. Az ötpárti egyeztetésen részt vevők úgy érezték, hogy ez egy politikailag, szakmailag vállalható kompromisszum, ezt tükrözi az az aláírás, ami szerepel azon a javaslaton, ami aztán a parlamenthez benyújtásra került. Én gondolom, hogy mindegyik frakció, függetlenül a kormány álláspontjától, ki fog tartani eme szakmai kompromisszum mellett. Ezt fogom javasolni az ötpárti egyeztetésen és ezt javaslom most itt a bizottsági ülésen is. Mert ha kinyitjuk ezt a témát, az egészet szétszedjük megint.
Az pedig, hogy összecsúszott a médiaszabályozás kérdése a digitális átállásról szóló törvény módosításával, ez tényszerűen persze igaz, csak azért arról a három hónap késedelemről nem szabadna elfeledkezni, ami június és szeptember között fennállt azáltal, hogy tulajdonképpen az ötpárti egyeztetés kész lett volna az egyeztetések lefolytatásával, csak nem volt miről egyeztetni. Tehát ebbe is belemehetnénk, csak szerintem nincs értelme. Én továbbra is örülök annak, hogy a digitális átállással kapcsolatban, ami egy kétharmados szabályozást igénylő, meg tudtak a pártok állapodni annak idején és annak is örülök, hogy ez úgy látszik, a módosításra is kiterjedt, hiszen most is meg tudtak állapodni. Számomra minden azt mutatja, hogy igenis lehet bízni abban, hogy nemcsak egy, valamilyen értelemben technikai törvényben, hanem az új médiaszabályozás tekintetében is megszületik a konszenzus, hiszen például ma este fog egy olyan napirendet tárgyalni a parlament, az ORTT költségvetését, ahol minden évben elmondtuk azt, hogy valódi megoldást egy új médiaszabályozás jelenthetne. Ha a konszenzuskeresés továbbra is jellemző az ötpárti egyeztetésen részvevőkre, akkor néhány hónap múlva valódi komplex médiaszabályozást fogunk tudni tárgyalni és akkor talán azoknak a problémáknak egy részére is megoldást lehet közösen találni, amit most a kormány hol szerintünk joggal, hol kevésbé joggal, de felvetett. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Lukács képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Annyit szeretnék jelezni, hogy az általános vitára alkalmasságra igennel fogunk szavazni, ti. jelen politikai körülmények között nagyra kell értékelni azokat a gesztusokat, amelyeket a parlamenti pártok tesznek és ebben az ügyben felelősséggel tesznek, hogy megpróbálják akár a módosítások során, akár más módon az egyetértést kialakítani egy új médiatörvény tekintetében. Azt gondolom, hogy az eredeti álláspontunk szerint, tartalmi törvény nélkül nem lehet digitális törvényt alkotni. Sajnálatos, hogy úgy tűnik, az élet valamelyest igazolta, a digitális pályázat éppen emiatt, a tartalmi törvény hiánya miatt akadt meg. A médiatörvény szabályozását pedig semmilyen módon nem fogja helyettesíteni. Az nem jogszabály, az valószínűleg, ha elfogadják, a kormányra nézve kötelező irányelveket fogalmaz meg, a parlamenti pártokra különösképpen, nem egy kétharmados törvény esetében kötelezettséget nem ró. Ilyen súlyú kérdésben, mint az új médiaszabályozás, nemcsak a parlamenti pártok, hanem az összes érdekelt között a legszélesebb társadalmi konszenzus megteremtésére kell törekedni. Ezt ennek pedig nem látom megfelelő módszerének, részben az időfaktor miatt sem, hiszen mindig elleneztem a salátatörvényeket, nem elegáns törvényalkotásilag, sok esetben megkérdőjelezhető, sokkal nagyobb bajt okozunk azzal, ha ezt a kérdést nem próbáljuk meg január 1-jéig kezelni. Nem látom más megoldását ennek, csak ha ezzel a módosítással megpróbáljuk kezelni ezt a kérdést. Ha most egy új törvényrészről kellene megállapodnunk ebben a dologban, akkor azt veszélyeztetjük, hogy január 1-jével nem lépne hatályba. Felállna egy olyan - nem először - alkotmányossági aggály, amit mulasztásos alkotmánysértésben lehetne meghatározni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kormánybiztos asszony?
SARKADI ILDIKÓ kormánybiztos (Miniszterelnöki Hivatal): Nagyon röviden. Mindenki előtt ismert, hogy a szakmai vitaanyagot a pártok nem engedték felrakni a honlapra, tehát nyáron nem tudtuk lefolytatni azt a szakmai vitát, amit le kellett volna folytatni. De ez nem védekezés, időre el fog készülni a stratégia. Már látható a honlapon az összegzés, a 25 oldalas anyag, ami körülbelül a 600 oldal beérkezett észrevételt tartalmazza és annak az elemzését. Lényegében ugyanazt a munkamódszert folytatjuk, mint eddig. Nekünk a kormányprogram előírja, hogy nemzeti audiovizuális médiastratégiát kell készítenünk. Ezzel haladunk, ahogy tudunk. Úgyhogy igyekszünk megfelelni mindennek. Nagyon örülök, hogy ha a pártok korábban le tudják tenni a szakmailag megalapozott tervezetet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás előtt részben mint bizottsági elnök, részben mint az ötpárti tárgyalások részvevője, szeretném jelezni, hogy a közjogi státusát az ilyen helyzetnek mindenki pontosan ismeri, tehát addig, amíg a kormány elé nem kerül az ügy, addig nincs kormányálláspont a szónak abban az értelmében, hogy közjogilag a kormány nem foglal állást, tehát ebben a pillanatban egy szakapparátusi álláspont létezik. Ilyen szokott módosító indítványban lenni és egy önálló képviselői kezdeményezésnél is. Ez a dolog egy része, amit Cser-Palkovics képviselő úrnak mondok. A médiatörvényt érintő észrevételekre nem kívánok reagálni, mert az ebben a pillanatban nem szerepel a napirenden, csak jelezni szeretném az ügyben nem részt vevő képviselők számára azt a tény, hogy amikor ennek a módosító indítványnak a tárgyalása elkezdődött, az úgy kezdődött el, hogy a kormány képviselője is jelen volt és kifejtette az álláspontját. Ez egy idő után szűkebb körre redukálódott, csak a képviselők, illetve a pártok képviselői voltak jelen. Az én benyomásom szerint és úgy tűnik, hogy ezzel mások is egyetértenek, az, ami az ötpárti tárgyaláson a kormány képviseletében elhangzott, némileg más tartalmi értelemben, mint ami itt elhangzott, de ezek szerint, ahogy kormánybiztos asszony itt elmondta, ebben több tárca véleménye is benne van. De ha tartunk egy ötpárti tárgyalást, amire nyilván Jánosi alelnök urat fogjuk felkérni, hogy a szervezését kezdeményezze, akkor ott ki-ki kifejtheti az álláspontját részletesen az indítvány egy-egy pontjáról.
Szavazás az előadó személyéről
Egyúttal szeretném kérdezni és csak bólintást kérek, hogy elfogadja-e a bizottság, hogy ha Jánosi alelnök urat kérjük fel arra, hogy legyen a napirendi pont előadója. (A képviselők bólintanak.) Akkor nem érvelek mellette. Köszönöm szépen.
Egy szavazás van hátra, a tárgysorozatba-vételről és értelemszerűen az általános vitáról is döntünk. Kérdezem tehát a képviselőtársakat, ki az, aki elfogadja. (Szavazás.) A bizottság egyhangúan szavazott ebben a kérdésben. Köszönjük szépen, ha lesznek módosító indítványok, azok még elénk kerülnek. Ha ilyenben nem állapodnak meg a pártok, akkor más ügyben találkozunk. Egy tájékoztató mondatot szeretnék még mondani.
Hosszú hetek óta folyik az előkészítése az éves miniszteri meghallgatás dátumának, ami mindig egy fontos pillanata a bizottsági ülésnek. A visszajelzés szerint december 11-én, délután 4 órakor tud a miniszter úr a bizottság rendelkezésére állni. Mi a szokásos időszakot jeleztük a minisztériumnak, amikor a bizottság ülést szokott tartani, ezt a visszajelzést kaptuk. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 30 perc.)
|
Dr. Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia