KSB-22/2007.
(KSB-40/2006-2010.)
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2007. december 5-én, szerdán, 16 órakor
a Képviselői Irodaház V/569. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Alföldi Albert (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Alexa György (MSZP) dr. Schiffer Jánosnak (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP) Halmai Gábornénak (MSZP)
Halász János (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz) Tellér Gyulának (Fidesz)
Vincze László (Fidesz) dr. Lukács Tamásnak (KDNP)
Dr. Aradi Zsolt főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Závecz Ferenc fejlesztési és gazdálkodási szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 13 perc)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülést megnyitom. Egy tervezett napirendi pontot tárgyalunk, a jövő évi költségvetés második fordulóban benyújtott módosító indítványait.
Kérdezem a képviselőtársakat, van-e valakinek észrevétele a napirendi javaslathoz. (Nincs jelentkező.)
Ki az, aki elfogadja a javasolt napirendet? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta, és határozatképes.
A tárgyalási mód a szokott, nevezetesen hogy az összekapcsolódó, tehát forrásoldalon a javasolt újraelosztáshoz kapcsolódó számokat nem soroljuk fel egyrészt, másrészt pedig, ha nincs ez ellen kifogás, akkor ami összevonható és csomagban szavazható, azt csomagban teszem fel szavazásra, így eléggé lerövidíthető talán a tárgyalási idő.
A képviselőtársak és a Pénzügyminisztérium, a kormány képviselője megkapta a kigyűjtést - (Tellér Gyula szólásra jelentkezik.) egy pillanat, végigmondom a mondatot, és utána -, hogy mi tartozik a bizottság érdeklődési körébe. Itt informálisan szó esett az egyházi közgyűjtemények támogatásáról. Azt javaslom, hogy azt emeljük ki külön, és erről külön tárgyaljunk, erre van bent két módosító indítvány.
Az MSZP-frakció kulturális munkacsoportja két bizottsági módosító indítvány benyújtását javasolja. Tudtommal az egyik szövegszerűen is megvan, a másikat, majd amikor a végére értünk a listának, akkor szóban előadják - azt gondolom, hogy abban nem lesz vita -, és utólag megformázzuk a dolgot.
Akkor most Tellér képviselő úré a szó.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tulajdonképpen csak egyetlen megjegyzésem van, azok után, hogy elmondtad a 101/35-ös kiemelését.
Ebben a listában, amit a szavazáshoz kaptunk, sem a 101/35., sem a 101/36. nem szerepel.
ELNÖK: De szerepel, csak az ellentételezési oldalon, tehát ha a második hasábot nézed, akkor a közepétől valamivel lejjebb, a 101/16-osnál van a 36-os, és a 101/5-ösnél a 35-ös.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Csakugyan! Akkor elnézést kérek.
ELNÖK: Mind a kettő a kulturális költségvetéshez kapcsolódik.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Én a bal hasáb sorrendjét néztem, és ott nem találtam.
ELNÖK: Mindentől függetlenül kiemeljük ezt.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Tehát mind a kettőt szeretnénk, a 101/35-ös, és a 101/36-ost is. (Az ülésterembe érkezik dr. Lukács Tamás.)
ELNÖK: Jó. Akkor, még mielőtt a reneszánsz évről, mert azt gondoltam, hogy az egy együtt, csomagban szavaztatható tétel, mielőtt még erről csomagban szavaznánk, azelőtt erre külön kitérünk, tehát kiemeljük.
Ha más nincs, akkor indulunk. Az első a 10/2. számú, ami a 9. oldalon található. Ez az ügy szerepelt már a bizottság előtt, a bizottság egy csatlakozó módosító indítványt benyújtott, időközben tárgyalás folyt a közszolgálati médiumokkal, vagy legalábbis a Rádió vezetésével, és ez egy kompromisszumos megoldás, tehát ők tudomásul vették, ha nem is értenek teljesen egyet vele. (Az ülésterembe érkezik Závecz Ferenc.) Üdvözlöm az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselőjét. (Závecz Ferenc: Elnézést a késésért!) Semmi gond, még éppen csak most kezdtük, és még nem is tartunk a fejezetnél.
Tehát a 110/2-esről kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk!
ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Tartózkodó? (Nincs ilyen.) Ellenszavazat? (Szavazás.) 8 ellenszavazat. Tehát egyharmadnál többen támogatták.
A 15/1-es és a 15/2-es, Herényi képviselő úr mindkettőben a Duna Tévét támogatná a Magyar Televízió rovására. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Több, mint 8, tehát a bizottság nem támogatja. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás.
Ez volt a 15/1., formálisan a 15/2-esről is külön kell szavaznunk. Nyilván a kormány álláspontja ugyanaz.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Ugyanazok. Akik nem támogatják? (Szavazás.) Ugyanazok. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Ugyanaz. Tehát ezt sem támogatja a bizottság.
A 20/1-es következik, Domokos képviselő úr a helyi önkormányzatok támogatási rendszerében a közművelődési és gyűjteményi feladatokra többletforrást adna a fővárosi metróépítkezéstől elvont pénzből. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 6 nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás. Ez is 9, a bizottság többsége így sem támogatta... (Közbeszólások: Nem jó!) Miért? (Dr. Jánosi György: Mert 6 + 2 csak 8!) Bocsánat.
Akkor újra kell számolni, rosszul számoltam a kezeket. (Az ellenzéki képviselők felé:) Tehát ti nyolcan nem támogattátok, az egyértelmű... (Közbeszólások: Támogattuk!) Vagyis támogattátok, igen. (Egyeztetés.) Tehát 9 az igen. Aki nemmel szavaz, azt kérem szépen! (Szavazás.) 6 nem. És 2 tartózkodás, tehát a bizottság többsége támogatta. Bocsánatot kérek, én nem tudom, ki hány kezet emel, az tévesztett meg.
A 20/2-es formai hibás javaslat, úgyhogy miután feltüntettük, azután kaptuk az értesítést, hogy arról nem lehet házszabályszerűen szavazni.
A 23/1-es javaslat következik, ez a 24. oldalon található, Halász képviselő úr és társai a metróberuházás rovására helyi színházakat támogatnának. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Ez most azért vitathatatlanul többség.
A bizottság egyharmadánál több támogatja.
23/2. pont: az önkormányzati színházak támogatása ügyében a 6. számú mellékletet módosítaná, és nevesítene tulajdonképpen az önkormányzat működőképességét finanszírozó forrásokat - így lehet röviden összefoglalni a javaslatot. Szabó Lajos és Gegesy Ferenc javaslatáról van szó. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.)
A bizottság támogatja.
Feltételezem, hogy a harmadik megoldási javaslatot, amely szintén önkormányzati színházakat támogatna - ez Ágh Péter, Hende Csaba és a többiek javaslata, szintén a metró rovására támogatnák -, a kormány nem támogatja.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nyolc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc.
A bizottság nem támogatja.
Most érkeztünk el a reneszánsz évre aspiráló javaslatok első csoportjához. Miután a kormányt úgy fogom megkérdezni, hogy egyáltalán támogat-e olyan módosító indítványt, ami a reneszánsz év tervezett kiadásaiból vonna el, itt megállunk egy pillanatra, mert sok ilyen javaslat van, és kiemeljük az említett 101/35. és 101/36. javaslatot, amely ebből a forrásból az egyházi közgyűjtemények kiadásait támogatná.
Többen kaptunk levelet az érintett közgyűjteményektől, miszerint nevesített forrásaik jelentősen csökkennek a korábbiakhoz képest. Nem tudom, hogy a Kulturális Minisztérium képviselője kíván-e valamit mondani. Itt a rövid tájékozódás során az derült ki, hogy ennek a megnevezett forrásnak, tehát a módosító indítványban megnevezett forrásnak a bevonásával ezt a kormány nem támogatja, ugyanakkor az egyházak más címen történő támogatása jelentősen nő. Az a kérdés merült itt fel informális egyeztetés nyomán, hogy lenne-e annak különösebb akadálya, ha a bizottság a bizottsági módosító indítványként nem ennek a forrásnak a terhére, hanem az egyházi egyéb kiadások terhére nevesítené a közgyűjtemények további támogatását.
ZÁVECZ FERENC fejlesztési és gazdálkodási szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. A helyzet rövid összefoglalása tökéletes, én sem tudnám jobban összerakni. Azért óvnék ettől a fajta módosító indítványtól - mármint a másodiktól, tehát nem a reneszánsz év költségvetése rovására -, mert jelentős mértékben determinált kiadások jelentkeznek a tárca egyházi sorain mind az szja-kiegészítésben, mind a hitéleti tevékenységekkel összefüggő támogatásban. Becsapnánk saját magunkat, ha valamelyikre ilyen plusz többletterhet telepítenénk, még akkor is, ha összeköti őket bizonyos tematika.
Anélkül, hogy el akarnék ígérkezni, szeretném azért mondani, hogy a reneszánsz év programjai keretében - és ez nem üres ígéret, higgye el mindenki, aki itt van - jelentős aktivitási terület nyílik minden közgyűjtemény, így az egyházi közgyűjtemények számára is, és programfinanszírozás keretében komolyan számolunk az ő részvételükkel.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Cser-Palkovics képviselő úr!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Csak kérdezném, hogy ha nem is ígéretként, de itt van egy 175 millió forint körüli csökkenés; várható-e, hogy annyit kapnak ennek a keretében, hiszen a számokat tekintve minimum kétséggel nézzük ezt, de azért hadd tegyem fel a kérdést. Van-e remény arra, hogy ezt a 175 milliót ebből tudják majd pótolni?
ZÁVECZ FERENC fejlesztési és gazdálkodási szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. Abszolút jó a kérdés, és remélem, hogy elhiszik, hogy korrekt a válasz is. Minden attól függ, hogy melyik intézmény - ezek között közgyűjtemény és művészeti intézmény -, milyen programjavaslattal él a reneszánsz év programsorozata keretében. Azt mindenféleképpen tudom ígérni, ez eddig is így volt, hogy semmiféle diszkreditálás nem merül majd fel, a program tartalma fog majd dönteni, és nagyon számítunk ezekre a közgyűjteményekre is.
Semmiképpen nem tennék arra ígéretet, hogy akármilyen logika szerint ezt a keretet meg akarnánk osztani; eddig is ezt az álláspontot képviseltük. Semmiféle előzetes elígérkezést nem tettünk sem minisztériumi intézményeknek, sem önkormányzati intézményeknek, sem valamiféle tematika módján megosztott, tehát például művészeti vagy közgyűjteményi intézménycsoportnak, de nagyon komolyan gondoljuk, hogy ez egy nyitott keret, egy komoly keret, és nagyon komoly lehetőséget nyújt a kulturális intézmények széles körének a részvételre.
ELNÖK: Jelentkezési sorrendben Lukács képviselő úr, utána Tellér képviselő úr következik.
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Nem véletlen, hogy felmerült a bizottsági módosító indítvány, nem véletlen, hogy a politikai életben meg a sajtó útján is egy ekkora nagyságrendű költségmegvonás jelent meg a legjobban. Az a kérdés, hogy a dologi kiadások várható növekedésével egyáltalán a működési költségek biztosítottak-e az egyházi intézményekben, vagy hogy a hasonló intézményeknek, tehát hasonló közgyűjteményeknek azonos-e a finanszírozása az egyházi intézményekkel. Ez teljesen eltér attól, hogy most milyen programra vagy esetleg programokra lesz felkínálva pénz. Bocsánatot kérek, a program az egy programfinanszírozás, amit meg kell valósítani, arra a programra és arra a költségre lehet felhasználni, itt viszont működni kell, ki kell nyitni a könyvtárnak, égetni kell a villanyt, fűteni kell és a többi. Úgy tűnik, hogy egy ekkora költségmegvonás 500 millióról 350-re - nagyságrendre azt hiszem, jól mondom, százalékos arányban hirtelen nem is fejezem ki - elképzelhetetlen és indokolhatatlan. Ha itt felmerül a bizottsági módosító indítvány, azért szeretném, hogy legalább próbáljuk meg azt végiggondolni, hogy legalább az azonos finanszírozás elvét tudjuk-e alkalmazni az egyházi közgyűjtemények esetében; a műemlékvédelem megint egy másik kérdés, az a másik érzékeny terület.
ELNÖK: Tellér képviselő úr, utána Gulyás képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Amit Závecz államtitkár úr mond, ahhoz a következő megjegyzésem volna. Ha ez a reneszánsz év program tartalmilag a magyar reneszánsz - mondjuk így - fogalomköréhez és időszakához kapcsolódik, akkor bizony az érintett egyházi intézményeknek egy jelentős része nincs abban a helyzetben, hogy ezzel a dologgal kapcsolatban pályázzon. Csak annyit mondok, hogy mondjuk a református egyházi levéltárak anyagai nem tartalmaznak a magyar reneszánszra vonatkozó iratokat, vagy oppozítumokat, és egyszerűen nem tudom, hogy hogyan tudnának kapcsolódni. Tehát már maga a téma eleve hátrányos helyzetbe hozza a levéltáraknak vagy az egyházi levéltáraknak egy jelentős részét.
Úgyhogy én valami olyasfélét vélek látni, hogy egy jelentős összeget ezektől a közgyűjteményektől elvettek, esetleg azzal a szándékkal, hogy ezeknek az összegeknek a visszaadása fejében ne csak az eredeti működés valósuljon meg, hanem még nyújtsanak ezek az intézmények valamilyen többletteljesítményt is, dolgozzanak többet, mint amennyit különben dolgoznának, csak éppen az ehhez az összeghez való hozzáférés szerintem a közgyűjtemények egy jelentős számára egyszerűen lehetetlen.
Ezért tisztelettel javaslom, hogy fontoljuk meg még egyszer, hogy ezt a két módosító indítványt - vagy nem is tudom most már pontosan, hogy hányról van szó -, a két eredetileg felmerült módosító indítványt, vagy az egyiket, vagy a másikat bizottsági indítványként adjuk be és szavazzuk meg.
ELNÖK: Gulyás képviselő úr, utána Schiffer képviselő úr.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Annál is inkább izgat engem ez a kérdés, mert hiszen nem látok részletes programot arról, hogy mi lesz a reneszánsz év programja. Mire van a 4 milliárd forint félretéve? Úgy érzem, hogy az ott lóg a levegőben, egyszerűen nem látom azokat a rendezvényeket, amikre ennyi pénzt el lehetne költeni. Tehát teljesen természetesnek érzem, hogy egy meg nem lévő programra... Ha meglenne a program, akkor olvasható lenne valahol, vagy tanulmányozható lenne valahol. Nem értem, hogy miért ne lehetne ebből a pénzből más célokra átcsoportosítani. Tehát gyakorlatilag nem tudjuk, hogy ez a 4 milliárd forint mire fog elmenni, pontosan milyen program, milyen kiállítások, milyen rendezvények, milyen események lesznek, amik ennyi pénzbe kerülnek, és hány és hol. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Schiffer képviselő úr, utána Jánosi alelnök úr.
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Azt kérdezném államtitkár úrtól... Ahogy néztem a költségvetési számokat, maga az egyházi támogatás normatíván kívül mintegy másfél milliárd forinttal növekedett. Akkor miért, milyen alapon került ilyen elosztásra, hogy viszont egy intézményhálózatnál csökkenésre került sor? Az, hogy honnan veszünk el, nem mindegy, mert ahogy itt képviselő úr is mondta, hogy ha egy egy évre jóváhagyott programfinanszírozásból egyszer elveszünk, a következő évben ugyanúgy problémaként merül fel, tehát olyan helyről kell, ha nem egy belső megállapodás alapján történt ez a csökkentés, ami hosszú távon biztosítja. Tehát ezért én nem nyitnám ki ebben az esetben a reneszánsz év vitáját, mert ez egy másik kérdés. (Halmai Gáborné: És az nem működési, hanem programköltség.)
ELNÖK: Jánosi alelnök úr!
DR. JÁNOSI GYÖRGY alelnök (MSZP): A kiegészítő kérdés mindahhoz, amit Schiffer képviselő úr elmondott, jól értettem-e az államtitkár úr szavait. Ez a másfél milliárdos növekmény az egyházak támogatásánál automatizmusként determinált, meghatározott, tehát az utolsó fillérig lekötött már, ezért nem szabad hozzányúlni? Mert egyébként célszerű lenne onnan átcsoportosítani azt a 175 millió forintot a közgyűjtemények támogatására.
ELNÖK: Mielőtt államtitkár úr válaszolna, én azt javaslom a bizottságnak a válasz függvényében, vagy attól függetlenül is, mert úgy tűnik a megszólalásokból, hogy a bizottságnak egyöntetű szándéka, hogy valamilyen módon erre a problémára megoldást találjunk, hogy - hogy is mondjam - a politikai logika szerint, meg a szokásos parlamenti mechanizmusnak megfelelően ne olyan forrás legyen, amit a kormánypárti képviselők feltehetően nem tudnak hitelesen megszavazni, amit nem támogat a kormány, és nincs is esély, hogy a parlamenten ez keresztülmenjen, tehát magyarul ne csapjuk be magunkat. Viszont az elhangzottakat úgy lehetne összefoglalni, hogy még kapcsolódó módosító indítványként, vagy addig, ameddig kapcsolódó módosító indítványt be lehet nyújtani, addig próbáljuk meg esetleg megkeresni azt a lehetőséget, hogy nevesítve erre a célra keressünk forrást. Tehát ne tekintsük lezártnak az ügyet, a szándék itt egybehangzó volt, hogy azt a levelet, amit én említettem az ismertetéskor, azt feltehetően mindenki ismeri, vagy annak a számait mindenki ismeri, és a problémát mindenki egyöntetűen látja.
Most államtitkár úr... (Jelentkezésre:) Vagyis Cser-Palkovics képviselő úr.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm államtitkár úrnak is az előző választ. Arra szerettem volna utalni a kérdéssel, hogy az nem lenne jó, ha a reneszánsz év eseménysorozata közben egyébként a reneszánszhoz is köthető tárgyi emlékek, eszmei értékek kerülnének veszélybe, mert akkor a végén ebből marad egyébként, a reneszánsz évnek ez lesz az üzenete és nem más.
Egy kérdésem nekem is lenne, az elhangzottakat kiegészítve, hogy mennyibe kerül egyébként a tervezet szerint a reneszánsz év kommunikációja és PR-kiadásai. Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár úr!
ZÁVECZ FERENC fejlesztési és gazdálkodási szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. Őszintén mondom, hogy teljesen jogos az érdeklődés, akkora költségvetési testről van szó, hogy mindenki, aki ránéz komolyan egy költségvetésre, az ebbe belegondol. Ezért most ezzel kezdeném, miután az eredetileg eltervezettel szemben, mint most értesültem, a bizottság nem kapott részletes tájékoztatást egyelőre a reneszánsz év tervezett programjairól.
Kezdeném mindenekelőtt azzal, hogy amit mondtam az előbb, az most is áll: pályázati úton, elsősorban programfinanszírozásra fordítódik a pénz, nem a történelmi reneszánsz megünneplésére. Tehát nincsenek kizárva senkik, sem intézmény, sem ember, aki nem abból a korból származó tárgyi, írott vagy bármilyen más kultúrtörténeti emléket őriz, mert a reneszánsz fogalmat a programsorozat nem kizárólag történeti vonatkozásában és tartalmában, hanem a Magyar Köztársaság újraéledéséhez és az ország újjáépítéséhez is kötődő tartalommal kívánja összekötni. Ha most... (Dr. Cser-Palkovics András: Akkor miért reneszánsz évnek hívják? - Derültség.) Nagyon kérem, ne vicceljük el! Nem politikai propagandát szeretnék mondani, hanem egy tartalmi programról igyekeztem beszélni, aminek megvan a maga megalapozottsága.
A kulturális sajtóban is, egyébként minisztériumi információkban is néhány nyitórendezvényről mindenki tájékozódhatott. Négy nagy kiállítás, tehát négy nagy közgyűjtemény összekötött, tematikájában összekötött kiállítása indítja ezt a programsorozatot, de már idén is sorra kerül egyébként felvezető program e tekintetben.
Most készültebbnek kellene lennem, nem tudom megmondani, hogy a pályázatok mentén mikorra áll össze az év teljes programsorozata, de ennek január végére össze kell állnia, mert egy évről beszélünk, nem húzhatóak ezek a pályázatok, és a programfelállítások ezerrel dübörögnek.
Nincs elkülönített büdzséje a kommunikációnak és a sajtónak, de nem becsülném le a feladatot, mert ahogy mondjuk a minisztériumi honlapon már megjelent reneszánsz évhez kötődő történelmi játék és internetes kapcsolatépítő, illetve tudásépítő játék már felkerült, ezért sok kommunikációs elem fog szerepelni ebben a programsorozatban, aminek az a célja, hogy elsősorban ismeretbővítő és a nemzetazonosulást segítő elemeket hozzon be. Nem tudok önöknek most konkrét büdzséelkülönítésről beszélni.
A Lukács képviselő úr által felvetettekre hadd mondjam, hogy nem kívánom visszautasítani a felvetést, de a fenntartó felelőssége a közgyűjtemény fenntartása. Ez esetben a fenntartó nem az állam, nem állami intézményről beszélünk, egy támogatásról beszélünk ebben az esetben, és az egyébként jelentősen megnövekvő, tehát az egyházi kiadásokra az OKM-fejezetben jelentősen megnövekvő támogatási összegek belső arányát nem elsősorban a minisztérium munkatársai határozták meg, hanem konzultációk során alakult ki, részben a történelmi egyházakkal, részben több egyházzal folytatott konzultáció során.
Az összegek - hogy Jánosi képviselő úr kérdésére ugorjak rögtön - részben determináltak csak, tehát ha csak az összegeket nézem, akkor ez a 1,5 milliárd növekmény bőven megengedi egy 175 vagy 200 milliós terhelés mozgatását. Én csupán arra hívtam fel a tisztelt képviselők figyelmét, hogy sok-sok egyeztetés van e mögött az elosztás mögött, ezért javaslom különösképpen az ellenzéki képviselőknek, hogy óvatosan nyúljunk ezekhez az összegekhez, mert sok ember munkája van ebben a finoman elosztott költségvetési allokációban. Tudásomnak megfelelően, akinek tudtam, válaszoltam. Köszönöm.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Még egy kérdésem volna: mekkora összegeket lehet egy-egy pályázónak megpályázni?
ZÁVECZ FERENC fejlesztési és gazdálkodási szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Pillanatnyilag nincs határ szabva erre a dologra, tehát a kontingentálás nem blokkokban dolgozik, hogy mondjuk, kétszáznál többet nem kaphat valaki. Nyilván egészen más elbírálás alá kerül, mondjuk a megyei múzeumok hálózata, ha közös projektet nyújt be, amit nagyon remélünk, míg mondjuk egy intézmény - akár egy középiskola, ha ebben pályázik - valószínűleg más költségvetési nagyságra számíthat.
ELNÖK: Én akkor megpróbálom a magam nyelvére lefordítani a választ. Az problémát jelenthet az előzmények után, hogy a bizottság módosító indítványt nyújt be, de technikai értelemben lehetséges... (Dr. Aradi Zsolt: Nem.) Akkor erre kérjük a választ. Parancsoljon!
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Az egyház-finanszírozásnak és az egyház-finanszírozási törvénynek a lényege az automatizmus. Nem úgy van tehát, hogy van tíz jogcím, három jogcímről leveszünk, és áttesszük máshová, mint amit nagyon sokszor meg lehet csinálni, hanem a meghatározó eleme - amit Schiffer képviselő úr felvetett - nőtt. De miből nőtt? Amiből nőtt, az a járadék és az szja-kiegészítés, abból levenni nem lehet, az nem olyan jogcím; ebből persze levehet, de maga az egyház vehet le, hiszen ez a lényege az egyház-finanszírozási törvénynek, hogy valamilyen előzetesen kialakított modellben képződik az összpénz, utána mindenkihez eljut, és utána ő dönt a felhasználásról. Teljesen más a szisztéma, mint az állami szférában, ahol a költségvetés alulról építkezik, és jogcímekből épül fel; levenni ezen a szinten nem lehet. Persze nem teljesen igaz, amit mondtam, hiszen van hittanoktatás, van vidéki kispapok támogatása, tehát apró jogcímek vannak, de ott a természetes determináció van, a szabályozás maga, amitől nem lehet véleményünk szerint elvenni. Ez a probléma tehát, hogy a növekvő pénz pontosan ott van, ahol kell, és nem az állam döntöget felhasználási jogcímekről. Köszönöm.
ELNÖK: Cser-Palkovics képviselő úr!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak szeretném leszögezni az álláspontunkat, amin az elhangzottak nem változtattak, hogy a programfinanszírozást, így a reneszánsz év programját is természetesen támogatjuk, de csak a működés biztosítása felett, azaz először a működést kell biztosítani, például a közgyűjtemények tekintetében. Efölött lehet programokat finanszírozni, és fontos is a programfinanszírozás, de a kettő közötti sorrend nem fordítható meg, mert egyébként felvethető az a kérdés, hogy vállalja-e a kormány egyébként a felelősséget a közgyűjteményekért. Nem kellene összekavarni az egyház hitéleti tevékenységét és az egyébként állami, önkormányzati feladatok átvállalását, márpedig ha jól értem egyébként, akkor kimondatlanul, de mégiscsak megint ez a kormány szándéka. Köszönöm.
ELNÖK: Halmai Zsuzsa következik.
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Pontosan azt nem értjük, hogy abból a levélből is, amellyel a bizottság tagjait megkeresték, egyrészt az derül ki, hogy 40 és 35 százalékos csökkenés van ezen a közvetlen szakmaterületen - ami a bizottsághoz tartozik az egyházi közgyűjtemények ügyén -, a másik oldalon pedig tényszerű, hogy részben a klasszikus normativitásnál is van egy tényleges emelkedés az egyházi iskoláknál, ami jó, és egyébként is van egy 1,5 milliárdos támogatási összeg. Hogy a kettőt miért nem lehet összhangba hozni, azt nem értem pontosan, mert azt mondjuk, hogyha arra jogosítványa van a költségvetés tervezésének, hogy ezekről a helyekről elvegyen, viszont arra nincs jogosítványa a költségvetés tervezőinek, hogy az egyébkénti pluszból ide determináljon, akkor valamit nem értünk pontosan.
ELNÖK: Bókay képviselő úr!
BÓKAY ENDRE (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Már régóta jelentkezem. Azt kérdezném önöktől, hogyha jól értem az egészet, hogy egyrészt az egyház finanszírozása 1,5 milliárd forinttal nő - most lehet, hogy nem pontos az összeg -, és erről az összegnövekményről az egyháznak szuverén joga, hogy döntsön: odaadhatja a közgyűjteményektől kezdve, amire akarja, maga elosztja. Ez tiszta, világos.
A második lépés, a második oldal pedig az, hogy vannak közgyűjtemények, aminek a fenntartója az egyház, tehát ő maga gondoskodik arról, hogy ezeket a közgyűjteményeket fenntartja, milyen mértékben, hogyan finanszírozza, és itt az állam ad egy kiegészítő támogatást ezek működtetésére (Dr. Aradi Zsolt: Adhat!) - adhat egy kiegészítő támogatást, tehát ez a szuverén joga -, és a javaslat szerint azt mondta az állam, hogy ebből körülbelül 200 millió forintot elvesz. Azt mondom, hogy van 1,5 milliárd plusz az egyik oldalon, a másik oldalon pedig 200 millióval kevesebbet ad az állam erre a dologra. Én ezt kérdésként teszem fel, mert számomra eddig ez derült ki. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lukács képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Próbáljunk már egy kicsit rendet tenni! Ha én jól értettem, annyira nem merültem el benne, de a korábbi években mindig politikai vita volt arról, hogy a vatikáni szerződésnek vagy más történelmi egyházakkal kötött szerződésnek megfelel-e az a finanszírozás, ami történt. Úgy számolták az önkormányzati átlagot, ha az óvodával vagy az összes oktatási intézménnyel hasonlítom össze, hogy más az egyházi oktatás szerkezete. Erről a kérdésről, helyesen, megállapodás született, vagy úgy tűnik, hogy az egyházak és a kormány megállapodott, és így van a növekmény, mert ez egy megállapodás függvénye, amiben megvan, hogy mire szólt a megállapodás.
Az egésznek ehhez a részhez semmi köze, tudniillik itt az a kérdés, hogy mondjuk van egy önkormányzati levéltár, megkapja az egyházi levéltár; a magyar nemzet kultúrkincse, a levéltári törvény szerint nem gyújthatja fel, mindenki látogathatja a könyvtárat, nem zárhatja be. Mit fog csinálni, ha a dologi kiadások nincsenek fedezve? Ez a 1,5 milliárd teljesen más dologról szól; Ez arról szól, hogy a kiegészítő normatívákat az iskolákra, oktatásra ne kelljen... (Közbeszólások. - Zaj.)
ELNÖK: Egy pillanat türelmet kérek! A gyorsírásos jegyzőkönyvbe az kerül, hogy zavaros handabanda (Derültség.), mert ebből egy szót nem lehet érteni. Kérek szépen mindenkit, hogy őrizze meg a nyugalmát! Nem ez a költségvetés legnagyobb problémája, bár fontos ügy kulturális szempontból.
Lukács képviselő úré a szó, utána államtitkár úr következik.
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Ha emögött valóban egy konszenzus és valóban megállapodás lenne, akkor nem született volna levél; itt az a probléma, hogy ezt a kulturális bizottságban próbáljuk meg kezelni. Az alapvető dolog, hogy megkapják-e ezek az egyházi gyűjtemények ugyanazokat a költségvetési összegeket, mint mondjuk egy hasonló önkormányzati levéltár vagy egy hasonló önkormányzati könyvtár: ez az alapkérdés, mert ha itt konszenzus lett volna ebben a kérdésben is, akkor ez a levél nyilvánvalóan nem születik meg. Az a kérdés, hogy most tudjuk-e kezelni valahogy ezt a problémát. Elhiszem, hogy a reneszánsz évből rossz az elvonás módja, de én azt gondolom, hogy az volna a tisztességes, ha megtalálnánk azt a megoldást, hogy egy bizottsági módosító indítvánnyal ezt rendezzük.
ELNÖK: Államtitkár úr régóta jelentkezik; nyilván akkor még nem zárult le a vita.
ZÁVECZ FERENC fejlesztési és gazdálkodási szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igyekszem rövid lenni. Ott siklik félre a gondolkodás, hogy az egyházakkal történt megállapodás nem szól arról, hogy az egyház mire költi ezt a pénzt; arról szól, hogy az mennyi, és az állam bácsi ebbe nem beszél, és nem is beszélhet bele. Azon a pénzen belül, amit egyébként például a ma már jogi értelemben nem érvényes vatikáni megállapodás logikája szerint, annak továbbélésével - megítélésem szerint rendkívül gáláns módon - a magyar állam finanszírozást biztosít az egyházaknak, annak belső felosztásáról egyetlen szó sem esett, soha senki nem kérdezte, különben nagyon helyesen. Ebbe éppúgy belefér közgyűjtemények támogatása, mint egyházi oktatási intézményeknek adandó kiegészítő támogatás, művészeti, bármi, ez az egyházak dolga.
Az egyházi közgyűjtemények támogatása, és más közgyűjtemények, mondjuk nem egyházi, de nem is állami közgyűjtemények támogatása pedig a "-hat, -het"-kategóriába tartozik. Ha van rá forrás, akkor próbálunk biztosítani, ha nincs, nincs.
Még egy másik megfontolást engedjenek meg, hogy a bizottság elé tárjak! Az elmúlt hat évben a Kulturális Minisztérium, majd most a jogutód OKM költségvetése fenntartási feladatokon keresztül oly mértékben determinálódott, hogy ma több mint 93 százaléka a rajta keresztülhaladó pénznek determinált. Egyszerűen nemhogy nem akcionista, nemhogy nem programszervező, arról szól, hogy dologi költségek és személyi kiadások. Rendben van, az állam a közfeladatokat jelentős részben az intézményein keresztül teljesíti, de amikor véletlenül megjelenik egy költségvetési test, ami arról szól, hogy egy programot hajtsunk végre, akkor az elmúlt években is sorra-rendre ez történt, és most is, nem rossz szándékból, hanem mert mindenki keresi a forrásokat, az történik, hogy a szabadnak látszó programfinanszírozás tolódik el a gázszámla és a bérjárulék irányába.
Én nagyon kérek mindenkit, hogy azért tanúsítson e tekintetben megfontolást, mert így is rettentő rossz a költségvetési szerkezete e tekintetben - hangsúlyozom, e tekintetben - a tárcának, hogy ha a programfinanszírozási elemeket levágjuk, akkor mindig, újra és újra abba a zsákutcába kerülünk bele, hogy vajon megcsinálják-e az intézmények, amiket gondolnak a képviselők, és amit gondol a kormány, vagy nem csinálják meg.
ELNÖK: Jánosi alelnök úr!
DR. JÁNOSI GYÖRGY alelnök (MSZP): Nem véletlenül foglalkozunk ennyit ezzel a kérdéssel, mert az egyházi közgyűjtemények ügye nem egyszerűen az egyházak belső ügye, ezek közszolgáltatást végző intézmények, a közjót szolgálják ilyen értelemben.
Éppen ezért a nagyon konkrét kérdésem a következő, államtitkár úr: a levélből kiderül, és nincs okom kételkedni annak igazságtartalmában, hogy 2006-ban 2005-höz képest 40 százalékkal csökkent az egyházi közgyűjtemények támogatása. Most, a következő...
ELNÖK: Állami támogatásról van szó, nem? Ja, támogatásról.
DR. JÁNOSI GYÖRGY alelnök (MSZP): A támogatásról. Tehát ami a költségvetésben szerepel, 40 százalékkal csökkent. Most, ebben az évben, pontosabban a 2008-as költségvetésben ehhez az évhez, 2007-hez viszonyítva 35 százalékos a csökkenés. Miért? Mi ennek az oka?
ELNÖK: Államtitkár úr!
ZÁVECZ FERENC fejlesztési és gazdálkodási szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Erre nagyon rövid választ tudok adni: a tervezési munka során próbáljuk a fősorok összegei szerinti arányokat tartani, és kétségtelen, hogy az egyházi támogatások során egyébként nem másfél, hanem egy milliárdos - hogy térjünk vissza a számokhoz - növekmény tapasztalható, logikai automatizmusok mentén. Hangsúlyozni kell, amit Zsolt mondott, hogy nem feltétlenül törvényi, hanem vállalt megállapodásokon alapuló, és logikai automatizmusok mentén. Ez az oka.
Hadd mondjam azt is, hogy ha valaki mindenáron át akar csoportosítani, akkor az állami közgyűjteményektől kell. Azt kérem, ne csináljuk, hogy rongáljuk a programfinanszírozási pénzeket! Külön vita, hogy a reneszánsz év programjai hogyan lesznek jól megszervezve. Nem szabad ez elől, és nem is ugrik el ez elől a tárca, de a logika így áll meg. Ha azt mondjuk, hogy van közgyűjteményi közfeladat, és azt mondjuk, hogy az egyházi közgyűjtemények ebbe sorolódnak, és ebben nincs vita közöttünk, akkor ennek a pandantja az, hogy a közgyűjteményekre adott forrásokon belül kell átcsoportosítani.
ELNÖK: Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt szeretném kérdezni, államtitkár úr, hogy azt mondta, hogy nem tudjuk, hogy hogyan lesznek megszervezve még a reneszánsz év programjai. Ne haragudjon, én egy példát hoznék az én szakmámból! Négy-öt évre előre szerződünk színházba, külföldre, négy-öt évre egy színházi programot lehet előre tudni. Az szerintem teljes mértékben elképzelhetetlen, hogy egy ilyen költségvetésű programnál, mint a reneszánsz év, egy egyéves, 365 napos periódusra vonatkozó programsorozatnál, másfél vagy két hónappal az indulás előtt ne lehessen tudni azt, hogy milyen programok vannak, mert még vagy nem írták ki a pályázatot, vagy mert még nem pályáztak. Szerintem ez most az olló másik oldala, mert itt az egyházakról meg a közgyűjteményekről beszélünk, de nem is tudom, miről beszélünk, hogy ez hogyan képzelhető el egyszerűen.
Én azt szeretném tisztelettel kérdezni, hogy elképzelhető-e még az, hogy a miniszter úr meghallgatásáig az eddigi, biztosan megrendezésre kerülő programok listáját és költségvetését megkapjuk a reneszánsz évről. Rettenetesen kíváncsi lennék! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tellér képviselő úr, utána Lukács képviselő úr.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. (Bókay Endre: Utána Bókay képviselő úr. Már olyan régen jelentkezem.)
ELNÖK: Bocsánat, nem láttam. (Bókay Endre: Semmi baj.)
TELLÉR GYULA (Fidesz): Újra szeretnék rávilágítani arra, amire az előbb már rávilágítottam, de úgy látom, hogy egyre nagyobb fontossága van a dolognak. (Folyamatos zaj.) Ez az összegcsökkentés láthatólag egy olyan normatív jellegű - idézőjelbe téve a "normatív"-ot - csökkentés, amely mindenkit érint, tehát mindenkitől von el, minden finanszírozott közgyűjteménytől von el pénzt, és utána a reneszánsz év programfinanszírozásán keresztül pedig...
ELNÖK: Bocsánat! Egy picit halkabban, mert nem lehet hallani!
TELLÉR GYULA (Fidesz): ... visszaadja, csak éppen, amit mindenkitől vesznek el, azt csak egyesek fogják visszakapni. Tehát a működés biztonsága kerül veszélybe.
ELNÖK: Bókay képviselő úr, utána Lukács képviselő úr.
BÓKAY ENDRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A reneszánsz évhez kapcsolódóan nekem az a véleményem, hogy örülök annak, hogy ebben az országban csinálunk egy olyan rendezvénysorozatot, amire 4 milliárd forintot fordít a kormány. Az, hogy most tudjuk, hogy 2010-re garantáljon valamilyen értelemben hasonló programsorozatot - bár ott lesz Európa kulturális fővárosa Pécs, ez egy másik dimenzió, ezt nem lehet megmondani. Én ezt úgy tartom, hogy ez a jelenlegi művelődési hálózat, ami van Magyarországon, az a kulturális intézményrendszer tud élni ezzel a lehetőséggel, és gyakorlatilag a saját tevékenységének egyfajta menedzselésére, egyfajta feltupírozására fog szolgálni ez a reneszánsz évre szánt 4 milliárd forint. Tehát én ennek a magam részéről kimondottan azért örülök, mert a kulturális szféra kap egy relatív szabadon elkölthető összeget. Hangsúlyozom, hogy relatív. De ettől nem kell félni, szerintem ennek örülni kell. (Gulyás Dénes: Ha nem tudom, hogy mire költjük, félek tőle!) A költségvetésnél egyszer az a baj, ha nincs benne, másodsorban az a baj, ha van benne. Tehát itt nagyon nehéz eleget tenni, és szerintem a vita valahol most kezd vakvágányra futni.
Tehát szerintem a reneszánsz év, az én véleményem szerint, így, ahogy van, rendben van, örülök neki. Meg lehet szüntetni, persze, különböző módosító indítványokkal, és azt mondjuk, hogy kérem, ne legyen reneszánsz év, és szétosztjuk... (Alföldi Albert: És nem kell a pénz!) .., és nem kell a pénz, és lehet akárhová elvinni. Ez az egyik oldalról.
A másikról: ne haragudjanak, de nem kaptam egyértelmű választ az előbbi, egy kicsit hevesebb vitára, amit itt egymás közt folytattunk. Tehát az egyik oldalon az egyház számára általa eldönthető, szabadon felhasználható források másfél milliárddal nőttek. (Tellér Gyula: Egymilliárddal.) Jó, köszönöm szépen. A másik oldalon a közgyűjtemények támogatottsága, ilyen értelemben támogatottsága, amit az egyháznak kötelessége fenntartani, az körülbelül 200 vagy 300 millióval csökkent. (Halmai Gáborné: 176 millióval.) Erre kérnék szépen egy igen vagy nem választ, mert akkor számomra az szűrődik ki, hogy végül is egy ilyen, kvázi költségvetési helyzetben az érintett egyházak, mint autonóm intézmények, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy jól járnak. (Többen: Nem!) Én köszönöm szépen.
ELNÖK: Meghallgatjuk Lukács képviselő urat, és akkor...
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Nekem ügyrendi javaslatom van. Azt hiszem, hogy ez tényleg felesleges. Azt a kompromisszumos javaslatot tenném, hogy a Kulturális Minisztérium tartaléka terhére jelöljük meg ezt a közgyűjteményi támogatást, és szavazzunk. Tudniillik technikailag lehetséges, most próbáltam konzultálni. Nyilván azt a vitát, hogy most programfinanszírozás és reneszánsz év, amit nem tudunk, hogy micsoda, majd később megtudjuk, hogy mi a reneszánsz év, nem lehet tervezni egy reneszánsz évet, ha nem ismerem a költségvetését, ebben meg a minisztériumnak van igaza. Hogy ez növekvés vagy nem növekvés, ezt a vitát se folytassuk, ehelyett az volna a javaslatom, hogy úgy fenntartva, és esetleg, ha bizottsági indítvány elfogadható, hogy a tartalék terhére jelöljük ezt meg bizottsági indítványként, a többiről pedig szavazzunk.
ELNÖK: Ügyrendinek nem ügyrendi az indítvány, mert ügyrendi akkor lenne, ha többet ne szóljon hozzá senki más (Derültség.), én elmondtam az utolsó szót. Most már lassan véget ér a vita, mert mindenki elmondta többször a véleményét. Ez egy konkrét indítvány volt, hogy nyújtson be a bizottság egy módosító indítványt, ilyen és ilyen forrást megnevezve. Amikor a végén majd igyekszem összefoglalni az elhangzottakat, akkor ezt is beépítem a szavazási lehetőségek közé.
Cser-Palkovics képviselő úr jelentkezett.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Ígérem, nagyon rövid leszek, csak megütötte a fülemet, hogy nem lehet megbontani egy programot. Egy kész programot persze nehéz lenne, de itt láthatólag nem egy kész programról van szó, legalábbis ez a bizottság ebben a pillanatban a reneszánsz évről annyit tud, hogy van egy ilyen költségvetési sor, és hogy ezen belül ez micsoda, azt legalábbis mi, ellenzéki képviselők, egészen biztos, hogy nem tudjuk, tehát a megbontásáról sem lehet beszélni; arról lehet beszélni, hogy mennyi pénzt látunk erre reálisan elkölthetőnek. Azt gondolom, hogy 3,8 milliárd forintból egészen biztos, hogy legalább ugyanolyan kiváló, és mindenki számára örömteli reneszánsz évet lehet szervezni, mint 4 milliárd forintból, de akkor közben egy közgyűjtemény problémáját megoldottuk közösen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További jelentkezőt nem látok. Ez egy óvatos kérés, nem ügyrendi javaslat, hogy akkor most már ugyanahhoz a dologhoz ugyanazt ne mondjuk el.
Először Zsuzsa, utána pedig Dénes következik!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Csak azért mondom, mert ezt tegnap elmondtam egyébként a részletes vitában is, hogy nekem az egésszel az a problémám, hogyha valami van egy évre, 2008-ra egy programra, az nem lesz2009-re, mi pedig, ha ezt beépítjük működésbe, akkor ugyanezt a problémát csak továbbvittük egy évvel. Emiatt nem lehet a működést és a programfinanszírozást összekötni. Ennyi.
ELNÖK: Gulyás Dénes!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon röviden: azt gondolom, hogyha komolyan vették volna a reneszánsz évet, mint olyat, akkor kettő évvel ezelőtt kész programmal kellett volna rá előállni, költségvetéssel, hogy ez ennyibe és ennyibe kerül. Megjegyzem itt mellékesen - ez nagyon fontos, és még egyszer megkérem önöket -, hogy mivel miniszter úr november 6-ára ígérte nekünk a programot, annak pedig holnap egy hónapja lesz, és azóta sem tudunk semmit erről a programról. Nagyon jó lenne, ha a bizottság kapna részletes, eddig lekötött programokat költségvetéssel, szereplőkkel és a többivel a reneszánsz évvel kapcsolatban, hogy kérdéseket tudjunk feltenni a miniszter úrnak a meghallgatáson. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Államtitkár úr másodszor szembesül itt a bizottságban azzal a ténnyel, hogy a reneszánsz programról tájékoztatást vár a bizottság; ez nem bizottsági döntésre előterjesztett szöveg, hanem ez egy tény. Valóban mához egy hétre miniszteri meghallgatás van. Valószínűleg könnyítenénk az ottani feladatokon, ha erről előzetesen tájékoztatást kapna a bizottság.
Ami a bizottsági döntést illeti, mármint hogy döntenünk kell, én az elhangzottak alapján a következő lehetőségeket látom. Az egyik, hogy bent van két módosító indítvány, ki mit gondol a dologról, annak alapján szavaz: meg akarja bontani a reneszánsz év finanszírozását, indokoltnak látja, hogy éppen ennek a célnak a finanszírozására bontsa meg, vagy esetleg más, nemes feladatokra további, ennek az évnek a terhére megtett javaslatokkal is megbontsa. Ez az egyik szavazási lehetőség a bizottság előtt.
A másik szavazási lehetőség, amit Lukács képviselő úr mondott, hogy valamilyen más címen - most nem nevesíteném, mert Lukács képviselő úr ötlete is esetleges volt, ha jól értem -, minisztériumi tartalék terhére.
A harmadik lehetőség, legalábbis elvben, hogy az azért nincs tiltva a képviselőknek, hogy egy ilyen, jogi értelemben nem létező, de szokásjogra épülő metódust, hogy az egyházi támogatás benne szerepel tételesen a költségvetésben, a képviselők, a kulturális bizottság figyelmeztetésként benyújtsanak egy módosító indítványt a szándékuk jelzésére, miszerint javasolják, hogy ebből és ebből a forrásból címezzenek meg ennyit és ennyit. Én ezt értem, hogy ezt nyilván a kormány nem fogja támogatni, de néhány olyan módosító indítvány van a parlament előtt, amit a kormány nem támogat. Üzenet jellege van a dolognak, mint ahogy minden módosító indítványnak; ki ide akar üzenni, ki oda, ki a választóinak, hogy a választókerületében egy művelődési házat akar tatarozni, itt a képviselők meg üzenhetnek az ügyben, hogy ha az állam nem tud jobban beszállni ebbe a finanszírozásba, akkor az egyházak figyelmét felhívják.
A szavazás tehát a következőképpen fog kinézni. Kiemelten a többi összevonható szavazási tétel közül a 101/35., illetve 101/36. pontokról szavazunk egyszer, és utána meg fogom kérdezni, hogy Lukács képviselő úr javaslatát van-e, aki támogatja - ha a többség támogatja, akkor azt nyilván meg lehet utólag írni. Ha a többség elfogadja azt, amit én most a végén megfogalmaztam, hogy nyújtsunk be egy módosító indítványt az általános egyházi támogatás megcímzésére erre a célra, akkor ennek megfelelő eljárást is lehet alkalmazni.
Következik először a megformált és benyújtott módosító indítvány, a 101/35., ezt most már mindenki tudja: a reneszánsz év finanszírozásának terhére az egyházi közgyűjtemények támogatására csoportosítana át. A kormány nem támogatja.
Kérdezem a képviselőket, hogy ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Nyolc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
Ezt a bizottság nem támogatja.
Ugyanez a kérdés, mert tartalmában hasonló, a 101/36. pontnál. A kormány nem támogatja. Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nyolc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
Következik Lukács képviselő úr javaslata. Ki az, aki ugyanezt a finanszírozást a minisztériumi tartalék terhére javasolja bizottsági módosító indítványként benyújtani? Aki ezt támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nyolc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
Ezt a bizottság nem támogatja; ilyen bizottsági módosító indítványt sem nyújtunk be.
Végül van az általam szóban megformált, szintén még nem létező módosító indítvány, amit bizottságiként lehetne benyújtani, hogy az egyházi támogatásnál nevesítsük azt az összeget, amit ez a két módosító indítvány hozzávetőlegesen megjelöl.
Aki ezt a javaslatot bizottsági módosító indítványként való benyújtásként támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc.
A bizottság többsége ezt támogatja.
Az ellen nincs a kisebbségnek sem kifogása, hogy ez most nincs írásban; az összeg benne van a fideszes módosító indítványban, ezt írásban rögzítjük, és benyújtjuk. Ez ellen a technika ellen nincs kifogás? (Nincs ellenvetés.) A kormány álláspontját ismertnek vettem, hogy a kormány nem támogatja.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány erről nem tud, hogy van ilyen lehetőség. Azt mondom, hogy szerintem technikailag nem lehet megírni, szeretném megismételni; a rendszerből következik, hogy nem lehet. Nem címkézett pénzből ez felülírja a rendszert, tehát az egyház-finanszírozási rendszert - ahogy elhangzott, hogy elosztódik a pénz az egyházak között - felülírja azzal, hogy megmondja a jogcímét. Ennek ez a problémája. Amit Lukács képviselő úr mondott, az teljesen más figura, az egy más ügy, de ezt nem lehet, mert az megvan, hogy járadék ennyi, szja-kiegészítés ennyi, és utána még ezt tovább tagolni nem lehet, mert az az egyházak ügye.
ZÁVECZ FERENC fejlesztési és gazdálkodási szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ráadásul, bocsánat, ezt a csatlakozó törvényekben, tehát például az szja-törvényben már nevesítette is mechanizmusszerűen az Országgyűlés.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Arról nem beszélve, hogy az egyházakkal ez nincs megbeszélve.
ELNÖK: Ilyet, hogy is mondjam, láttunk már - karon varjút és sok mindent lehet mondani -, hogy egy bizottság benyújtson egy ilyen módosító indítványt, és utána azt mondja a parlamenti apparátus a kormány tanácsának vagy álláspontjának megfelelően, hogy nem házszabályszerű, ez előfordulhat, de most a szándékot akarjuk jelezni. (Dr. Aradi Zsolt: Törvény inkább, nem Házszabály.)
Most haladunk tovább. Azt jeleztem, hogy a reneszánsz év költségvetési cím terhére sok-sok módosító indítvány van. A kormány jelezte már összefoglalóan is, hogy ennek a címnek a megbontását nem támogatja. Én felsorolom azokat a módosítóindítvány-pontokat az ajánlási sorszám szerint, amelyek erre a címre aspirálnak. Ebből kiemeltünk már kettőt, azt most nem fogom újra sorolni, ha valaki ki szeretne emelni továbbit, akkor az kérem, jelezze!
Tehát a 87/8., 87/9., 87/10., 87/19., a 87/21-estől a 87/25-ösig, tehát 22., 23., 24. is, a 95/1., a 95/10., a 96/1., a 96/17., 96/20., 101/1-től 101/5-ig, 101/10., 101/12., 101/16., 101/21. Ezek a módosító indítványok csoportosítanának át a reneszánsz év rovására valamilyen más, az esetek egy részében kulturális célra. Ebben felsoroltam, ebben benne van - bocsánat, ez pontatlanság volt részemről - a 101/5., illetve a 101/16. Kérem, hogy ezt a jegyzőkönyvből vegyük ki, mert ez a most megvitatott két cím, tehát ez nem szerepel a felsorolásban, erről már szavaztunk.
Miután senki nem jelezte, hogy valamelyik tételről most külön vitát szeretne, egyben határozunk róla. A kormány nem támogatja ezeket a módosító indítványokat. Ki az, aki támogatja? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 7 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Az eddigi logika szerint 9. A bizottság nem támogatja.
Következik a 87/15-ös. (Egyeztetés.) Ebben a Kulturális Minisztérium elektronikus információs szolgáltatása nemzeti program rovására Pálinkás képviselő úr jégpályaépítés és helyi beruházás támogatását javasolja. Kérdezem a kormányt, támogatja-e.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselőket, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 2 igen. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 87/19-es számon... (Egyeztetés.) 101/6., ez volt, bocsánat, ez reneszánsz év.
A 87/20-as szám következik. Ebben kulturális beruházások rovására nem állami jellegű oktatás támogatását javasolja Tatai képviselő úr és társai. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk!
ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját. Tehát kulturális beruházásoktól elvont 14,4 millió forint, oktatási célra, nem államioktatás-finanszírozásra. Aki a módosító indítványt támogatja? Ez Tatai képviselő úr, és mondanám azt, hogy az oktatási bizottság MSZP-s tagjai által benyújtott indítvány. Ilyen neveket látok még rajtuk kívül, mint Bókay képviselő úr, Halmai Gáborné, Fedor Vilmos. Tehát kik azok, akik ezt a módosító indítványt támogatják? (Szavazás.) 4 igen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott
A 95/8-as módosító indítvány következik, melyben a kulturális bizottság MSZP-s képviselői a Mozgókép Közalapítvány többlettámogatását javasolják, kulturális közhasznú társulásoktól elvont pénzzel. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk!
ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás. - Nincs ilyen.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodás.
A következőben viszont Pálinkás képviselő úr oktatási finanszírozást javasol a Mozgókép Közalapítvány rovására, tehát onnan elvont pénzből, 95/9-es. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontja? Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 6 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság egyharmada, a nagyobb hányada támogatja.
A 96/10-es volt, 95/11-esben Pálinkás képviselő úr a kulturális alapítványok támogatásától elvonna pénzt oktatási támogatásra. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 2 igen. Egyharmad sem támogatja, de a jegyzőkönyv kedvéért beleírjuk, hogy Tellér képviselő úr támogatta. (Derültség.)
A 96/14-es módosító indítvány következik, és a 15-ös. Azt hiszem, ez a kettő hasonlít egymásra. Mind a kettőben Világosi képviselő úr a kulturális közhasznú satöbbi társaságok rovására konkrét kulturális finanszírozást javasol, mind a kettőnek ez a lényege.
Kérdezem először a 96/14-esről a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Itt én leszek Tellér képviselő úr másik oldali megfelelője. (Derültség.) 1 igen. A bizottság egyharmada sem támogatja.
96/15-ösben ugyancsak Világosi képviselő úr ugyancsak egy konkrét kulturális cél támogatását javasolja, ugyanezen forrásból. A kormány álláspontja?
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Ugyanúgy alakul, mint az előbb, egyharmad sem támogatja.
A 96/3-as pontban Tatai képviselő úr, és a már említett képviselők, kulturális és oktatási bizottsági MSZP-s képviselők kulturális és oktatási szakdiplomáciai feladatok rovására a New York-i, washingtoni magyar kulturális évad támogatását javasolják. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Ez hányas?
ELNÖK: A sorrendben ugrottunk véletlenül, ez a 96/3-as, aminek a forrása a 96/4-es, ez a 156. oldalon van. Átcsoportosítás, mint mindegyik a fejezeten belül.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodás.
Most ugrunk egyet: 101/27-es, ez a 175. oldalon található. Most már csak az oktatási bizottság MSZP-s tagjai a névadói a módosító indítványnak. Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés forrásból oktatási kiadásokra csoportosítanának át. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
101/31.: a korábbi kulturális és oktatási bizottsági MSZP-s képviselők módosító indítványa a kulturális társadalmi szervezetek támogatásából a területi művelődési intézményeknek csoportosítanának át pénzt, tehát kultúrából kultúrába, művelődésből művelődésbe, csak más címzettel. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját. Még egyszer mondom, kulturális társadalmi szervezetekből, egyesületekből TEMI, tehát Területi Művelődési Intézmények Egyesülete. A kormány támogatja.
Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Hat.
A bizottság támogatja.
A 107/8. következik - ez egy akadémiai könyvtári tétel, ha jól emlékszem. Általában ez az akadémiai fejezeten belül van, de határeset, miután könyvtárról van szó. Pósán képviselő úr javaslata az európai uniós hazai kutatóintézetek pályázatuk önrészének forrásából vonna el az Akadémiai Könyvtár működési költségeire. A kormány álláspontja?
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Jánosi képviselő úr, alelnök úr!
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Én azt az információt kaptam az Akadémiai Könyvtár igazgatójától, hogy ebben egyetértés van az Akadémia legfelsőbb szintű vezetésével. Erre vonatkozóan kapott-e jelzést akár a kulturális tárca, akár a pénzügyi tárca? (Dr. Aradi Zsolt és Závecz Ferenc jelzik, hogy nem.) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nem voltam egészen pontos, mert csak azt mondtam, hogy európai uniós és a többi pályázatok: ez Akadémián belüli pályázat.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Ez a pályázati önrész megteremtését szolgálta az Akadémián, tehát ezért kapott többletpénzt az Akadémia a költségvetésben, hogy tudjon pályázni kutatásra; ez volt a célja annak a pénznek.
ELNÖK: Rosszmájú ötletem van: ilyet már láttunk, hogy valaki kapott címzetten pénzt, elköltötte másra, és utána kért még egyszer, de nem feltételezem, hogy itt ez az eset állt elő. Az világos, hogy mi a módosító indítvány: Akadémián belül. A kormány nem támogatja.
Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nyolc. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Nyolc.
Ez azt jelenti - itt éppen 16-an vagyunk, mármint szavazati értelemben -, hogy a bizottság többsége nem támogatja.
A 109/1. következik, ez a 240. oldalon található: Szabó és Gegesy képviselő urak az alapfokú művészeti oktatás támogatásának módosítását javasolják. Ez egy nagyon sok lábon álló javaslat, ezért nem sorolom fel. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezért sem soroltam fel, mert ez sejthető volt. Kérdezem a képviselők álláspontját. Sok módosító indítvány, több is van, ami az alapfokú művészeti oktatással foglalkozik, támogatási területet igényelve. Ezt a kormány támogatja. Kérdezem a bizottság álláspontját.
Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz. Aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) Hat.
Következik a 114/3., ez a 257. oldalon található: Révész képviselő úr a minősített alapfokú művészeti oktatás támogatásának rovására a közoktatás általános támogatását javasolja. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Nincs jelentkező.)
Lényegében ugyanilyen tartalmú, ha összegszerűen más is talán, Hoffmann Rózsa javaslata, a 114/4., tehát alapfokú művészeti oktatás rovására a közoktatásra átcsoportosítással. A kormány álláspontja feltehetőleg ugyanaz.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Négy.
Nincs egyharmad sem.
A 128/3. következik, ez már az utolsó kötet a 295. oldalon: Tatai képviselő úr és a kulturális és oktatási bizottsági MSZP-s képviselők az alapfokú művészeti oktatás normatív támogatásának módosítását javasolják. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját. Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Nincs jelentkező.)
A bizottság egyharmada sem támogatja; más megoldás született erre.
Fordítsanak a listán, mármint az oldalon: a 128/4. pont következik. Még mindig alapfokú művészeti oktatás: különböző képviselők az összeg módosítását javasolják. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Nincs jelentkező.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 128/5. pontban fideszes képviselők javasolják ugyancsak az alapfokú művészeti oktatás összegének módosítását. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hat. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A bizottság többsége nem támogatja, de egyharmadnál több.
A 131/2. pont a 308. oldalon színházműködtetéssel kapcsolatos szövegmódosítás, MSZP-s képviselők javaslata. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az utolsó kötetben van a 308. oldalon. Színháztámogatás ügyében egy módosítást elfogadtunk, mármint a kormány támogatott.
Aki támogatja az indítványt, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Nincs jelentkező.)
A bizottság egyharmada sem támogatja.
133/1. (Tellér Gyula felé:) Tessék!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Lehet, hogy megint rosszul figyeltem, de a 131/3-asról már szavaztunk valahol?
ELNÖK: Megkeresem. Szavaztunk.
TELLÉR GYULA (Fidesz): És a 131/1-ről sem szavaztunk.
ELNÖK: Egy pillanat! Még egyszer legyen szíves!
TELLÉR GYULA (Fidesz): A kérdésem az volt, hogy a 131/3-asról szavaztunk-e.
ELNÖK: Igen, A 23/3-asnál.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szerintem most már csak két tétel van, és utána, ha valakinek hiányérzete lenne...
Következik a 133/1-es pont, itt Horváth Csaba képviselő úr szintén színházi szövegmódosítást javasol. (Dr. Schiffer János: Erről szavaztunk az előbb!) Nem, az egy másik volt, hasonló.
Tehát a kormány álláspontja?
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A képviselők közül ki az, aki támogatja? (Nincs ilyen.) Egyharmad sem támogatja.
Végül, de nem utolsó sorban a 136/8-as a 334. oldalon van, ez Halmai Gáborné javaslata, és a mozgókönyvtár mellé a közművelődési feladatokat is felveszi a 8. számú melléklet 4. pontjába, tehát szövegszerű kiegészítés. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Most jön a megfelelő kérdés: ki az, aki olyan módosító indítványról tud, amiről kellett volna szavaznunk, de nem szavaztunk? (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok.
Jánosi képviselő úr kért szót.
DR. JÁNOSI GYÖRGY alelnök (MSZP): Szeretnék javaslatot tenni a bizottságnak egy bizottsági módosító indítvány benyújtására. Amikor a költségvetési tervezetet benyújtotta a kormány, akkor igazodott még ahhoz a bizonyos elhíresült 2118-as kormányhatározathoz, amely azt vetítette előre, hogy a Mozgókép Alapítványt és a Történelmi Film Alapítványt összevonja. Időközben megszületett a megállapodás, az egyezség, hogy megmarad önállóan a Magyar Történelmi Film Alapítvány. Ezért egy olyan javaslatot szeretnénk benyújtani, amely önálló rovaton megjeleníti ezt a költségvetésben, és a Mozgókép Alapítvány rovására 100 millió forintot mellérendel a következő évi működéshez.
ELNÖK: Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány még nem tud róla.
ELNÖK: A kormány egyik fele a vállát rándítja, a kormány másik fele ismeri a történetet pontosan, ez a költségvetést összegszerűségében nem érinti, tehát - hogy is mondjam - egy tényből indul ki a javaslat.
Kérdezem a bizottság tagjait. Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja, tehát akkor ezt a bizottsági módosító indítványt megírjuk. (Dr. Jánosi György: Készen is van. - Derültség.)
Van még egy, ha nem tévedek. Zsuzsa!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Igen, ezt is mondanám. Miután itt elég sok felvetés és vita volt már a reneszánsz évvel kapcsolatban, végül is, amikről eddig beszéltünk, és amiket biztosan tudunk a programmal kapcsolatban, és amit el is várnánk, hogy nemcsak egyes dolgok, hanem a nagyon széles spektrum hozzáférését biztosítja, erre javasolunk egy módosító indítványt, amit az előbb kiosztottunk itt.
ELNÖK: Ezt hogy lehet megkülönböztetni... Mindenki, aki ránéz, látja, hogy a reneszánsz évről van a táblázatszerű szövegben szó.
Kérdezem a kormány álláspontját, hogy ezt a módosítást...
ZÁVECZ FERENC fejlesztési és gazdálkodási szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Szimpatikus!
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Szimpatikus! (Derültség.)
ELNÖK: Szimpatikusnak találja a kormány, tehát ötös alát kap a javaslat. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy bizottsági módosító indítványként ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja, tehát ezt is benyújtjuk. Ezt a három bizottsági módosító indítványt nyújtjuk be, az egyik kettes alá a kormány osztályzata szerint... (Derültség.) Köszönöm szépen.
Ha csatlakozó módosító indítványokról kell szavazni, akkor azt a miniszteri meghallgatáshoz viszonyítva, ha lehet, akkor, de nem valószínű.
Ez már hirdetmény, ha tetszik, hogy mához egy hétre lesz az éves miniszteri meghallgatás, fél négykor, és nem itt lesz a bizottsági ülés, hanem valószínűleg az első emeleten, egy nagyobb teremben.
Závecz államtitkár úrnak még egyszer kiemeljük, hogy nagy igény van a bizottságban a reneszánsz évről szóló tájékoztatásra. (Závecz Ferenc: Vettem. Köszönöm szépen.) Köszönjük szépen. Viszont látásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 17 óra 35 perc)
|
|
Dr. Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina