KSB-8/2008.
(KSB-49/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2008. május 13-án, kedden, 10 óra 6 perctől
a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Megnyitó *
A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, valamint a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosításáról szóló T/5594. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Dr. Kovács Ferenc (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli előterjesztése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló T/5396. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A turizmusról szóló T/5655. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Kovács Miklós (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli előterjesztése *
Kérdések, hozzászólások *
Kovács Miklós (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) válaszai, reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Alföldi Albert (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Halász János (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Alexa György (MSZP) Alföldi Albertnek (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP) Fedor Vilmosnak (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP) dr. Jánosi Györgynek (MSZP)
Kubatov Gábor (Fidesz) Tellér Gyulának (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz) Vincze Lászlónak (Fidesz)
Kovács Miklós szakállamtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Sepsi Tibor kormány-főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Kovács Ferenc főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 6 perc)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülést megkezdjük. A képviselőtársak megkapták a meghívót és a tervezett napirendet. Kérdezem, hogy a tervezett napirendhez van-e valakinek észrevétele. (Senki nem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Akkor csak jelzem, hogy az egyebek között szeretnék tájékoztatást adni arról, hogy a mai ismereteink szerint a további bizottsági ülések, ameddig előreláthatóak, hogyan alakulnak. Ennek ismeretében kérdezem, hogy ki az, aki a javasolt napirendet elfogadja. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze - ez egyúttal a határozatképességet is megmutatja. (Szavazás.) A bizottság határozatképes, és a jelenlévők egyhangúlag elfogadták a javasolt napirendet.
Üdvözlöm a napirendi pontok tárgyalására megjelenteket!
Elsőként az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslathoz beérkezett kapcsolódó módosító indítványokról szavaznánk, ha a kormány képviselője itt lenne, de nem látom, úgyhogy azt javaslom, hogy lapozzunk.
A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, valamint a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosításáról szóló T/5594. számú törvényjavaslat (Általános vita)
Menjünk tovább a kitüntetésekről szóló törvényjavaslatra - az egyszerűség kedvéért mondom így -, amelynek az általános vitára való alkalmasságáról van szó. Üdvözlöm a kormány képviselőjét, és megkérem, hogy röviden foglalja össze a lényeget. Tessék parancsolni!
Dr. Kovács Ferenc (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli előterjesztése
DR. KOVÁCS FERENC (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Dr. Kovács Ferenc főosztályvezető-helyettes vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. A kitüntetésekkel kapcsolatos törvényjavaslat a 47/2007-es alkotmánybírósági határozatra vezethető vissza, amely a köztársasági elnök úr kitüntetések adományozásával összefüggő mérlegelési jogának az alkotmányos követelményrendszerét állapította meg. Ezzel összefüggésben a határozat megállapított egy alkotmányos mulasztást is, amelynek a lényege, hogy a törvény nem kellő pontossággal és részletességgel szabályozza a kitüntetésadományozási előkészítési eljárást. Ezért a törvényjavaslatnak két fő elemét emelném ki. Az egyik eleme az, hogy a javaslat megállapítja a köztársasági elnök úr adományozásról szóló döntésének a határidőrendszerét, hogy tehát az önálló döntési jogával milyen időkeretek között élhet. A másik vonatkozás pedig az, hogy a kitüntetésadományozás előkészítésének rendjét a jelenlegi, alkotmányellenesen alacsony kormányhatározati szintről törvényi, illetve kormányrendeleti szintre emeli.
A törvényjavaslat másik vonatkozása az, hogy rendez egy régen húzódó, nem kellő pontossággal rendezett kérdést, ez pedig az, hogy pontosítja a törvény által elismerések alapítására felhatalmazott szervek és közjogi tisztségviselők alapítással összefüggő jogait, jelenleg ugyanis a törvény csak annyit mond, hogy bizonyos szervek a köztársasági elnöktől az ombudsmanokon keresztül a miniszterekig, az Állami Számvevőszékig, és így tovább, elismeréseket alapíthatnak és adományozhatnak, azonban nem mondja meg, hogy ezt milyen formában tehetik. A miniszterek például rendeleti formában teszik, holott nincsen kifejezett felhatalmazásuk. A törvényjavaslat rendezi ezt a kérdést, pontosan megmondjam, milyen módon történhet az alapítás, és hogy jogalkotó szervek esetében ez rendeleti úton történik. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a képviselőtársakat, kinek van észrevétele, kérdése, hozzászólása. (Senki nem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Akkor szavazás következik.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Érdeklődőm, hogy ki az, aki a kitüntetésekről szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tíz igen. Ki nem? (Szavazás.) Öt. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Három. A bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Köszönjük szépen a tájékoztatást.
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló T/5396. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Némileg lóugrásban haladva visszatérünk az eredeti napirend szerinti első napirendi pontra: az elektronikus információszabadságról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz beérkezett kapcsolódó módosító indítványainak megvitatására. Üdvözlöm a kormány képviselőjét!
Két kapcsolódó módosító javaslatról van szó. Szokás szerint az első menetben csak egy egyszavas nyilatkozatot kérek, hogy a kormány támogatja-e vagy sem, ha lesz képviselői kérdés, természetesen arra kérnék majd reakciót.
Az ajánlási lista szerint az első Hankó Faragó Miklós módosító indítványa. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy mi a kormány álláspontja.
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tíz. Aki nem? (Szavazás.) Olyan nincs. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság többsége támogatja.
A másik kapcsolódó módosító indítvány Tóth András és Wiener György képviselő urak javaslata. Mi a kormány álláspontja?
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Szintén támogatja a kormány.
ELNÖK: Mi a képviselők álláspontja? Ki támogatja? (Szavazás.) Tíz. Aki nem? (Szavazás.) Ilyen nincs. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc.
Köszönjük szépen a látogatást és a tájékoztatást.
A turizmusról szóló T/5655. számú törvényjavaslat (Általános vita)
A következő napirendi pont a turizmusról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról szól. A törvényjavaslat érintőlegesen érinti a bizottságuk tematikáját. Üdvözlöm a kormány képviselőit, akiktől a szokásoknak megfelelően rövid tájékoztatást kérek a törvényjavaslat céljáról. Tessék parancsolni!
Kovács Miklós (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli előterjesztése
KOVÁCS MIKLÓS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára vagyok. Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, hogy a turizmustörvénnyel kapcsolatos vitájukon részt vehetek. Szeretném hangsúlyozni, hogy a turizmustörvényt egy hosszú szakmai előkészítés után tárgyalta meg a kormány ez év április 23-án.
Egy teljes szakmai konszenzuson alapuló törvénytervezetről van szó, amelyben a kormány elismeri a turizmus gazdasági jelentőségét, ugyanakkor meghatározza az állam és az önkormányzatok turizmussal kapcsolatos feladatait, és nagyon fontos kategóriákat tisztáz. Hadd említsem meg rögtön a kulturális turizmus fogalmát, illetőleg hogy a törvény preambulumában is olvasható az a felelősség, hogy az állam a turizmus fejlesztése kapcsán a kulturális örökség megőrzéséről hosszú távon is gondoskodni kíván.
Ennyiben szerettem volna kiegészíteni ezt a törvénytervezetet. Kérem a tisztelt bizottság támogatását a parlamenti vitára való alkalmasság szempontjából.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen a rövid tájékoztatást - valóban rövid volt. Kérdezem a képviselőtársakat, hogy kinek van kérdése, észrevétele. (Tellér Gyula jelentkezik.) Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A törvényjavaslattal kapcsolatban először szövegszerű megjegyzéseim vannak. Általában azt gondolom, hogy a törvény struktúrája, logikai struktúrája jó, és jól ragadja meg azt a valóságterületet, amelyet szabályozni akar, a törvényjavaslattal ebben a formájában mégis szövegszerű és egyéb, mondjuk így: a szabályozottság szintjére vonatkozó megjegyzéseim volnának.
A szövegszerű megjegyzéseim közül egyet-kettőt bemutatnék mintának vagy kóstolónak. Az első mindjárt a törvényjavaslat preambuluma, amely, ha az ember nagyon figyelmesen és nagyon jóindulatúan olvassa, akkor tartalmazza a lényeges dolgokat, de úgy érzem, hogy a nyelvi megformálása gyarló, bonyolult; valahogyan ritmikusabb, az alárendelt mondatrészeket valamilyen módon egyforma rangon kezelő bevezetés kellene - ezt tisztelettel ajánlom a törvényjavaslat szövegezőinek a figyelmébe.
Aztán egy másik megjegyzésem azzal kapcsolatos, hogy ahol a fogalommeghatározások vannak, ott a "turisztikai tevékenység" kifejezés szerepel. Lehet, hogy itt én tévedek, de az én nyelvérzékem szerint spontán módon turisztikai tevékenységet az végez, aki elmegy túrázni, aki turistáskodik. Annak a tevékenységét, aki az ilyen turistának szolgáltatásokat nyújt, turisztikai tevékenységnek nevezni, az az én nyelvérzékemmel nem fér össze - az turisztikai szolgáltatás vagy valami más, de semmiképpen sem turisztikai tevékenység.
Ugyanitt a g) pontnál szerepel az agroturizmus meghatározása. Én már magát azt a fogalmat is egy kicsit erőltetettnek érzem, hogy "agroturizmus", de a definíció így szól: "A mezőgazdasági területekhez kapcsolódó falusi turizmus.", amit én egyszerűen nem értek, megvallom férfiasan. Nem értem, mert hogyha az ember elmegy egy erdőbe kirándulni, akkor az most mezőgazdasági területhez kapcsolódó turizmus? Nem értem a fogalmat, az egész meghatározást vagy világosabbá kell tenni, vagy - hogy is mondjam? - el kell hagyni.
Volna még egy pár nyelvi megjegyzésem, de szerintem ezeket a törvényjavaslat nagyon figyelmes újraolvasása felszínre hozhatja.
Még egy ilyen jellegű megjegyzésem van a 13. §-sal kapcsolatban, ahol az egyes turisztikai tevékenységekre vonatkozó sajátos követelmények fejezetben előjön egy turisztikai szolgáltató nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatást nyújtó, s a többi, s a többi. Itt megint azt gondolom, hogy a "nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatás"-nak, magának a fogalomnak a tartalma nem evidens, azon kívül, hogy a megfogalmazása igencsak bonyolult és komplikált. Szerintem ezt például nyugodtan be lehetne venni a fogalommeghatározások közé, és ott előre adni egy definíciót, hogy ne vágja mellbe az embert, amikor a szövegnek ehhez a részéhez érkezik.
Végezetül még két megjegyzésem van a törvényjavaslatnak a tartalmára vonatkozóan. Az egyik megjegyzésem, hogy igaz, hogy kell turisztikai törvény; nagy kérdés az, hogy az egyes szolgáltatóknak a tevékenysége, annak, aki alkalmilag kiad egy szobát, a bejelentési kötelezettsége és egyéb mozzanatok, egy kicsit úgy érzem, hogy - hogy is mondjam? - azért vannak szabályozva, hogy legyen szabály. Az összbenyomásom az, hogy egy kicsit túl van szabályozva, egy kicsit több minden van benne szabályozva, mint ami kellene.
Az érdekes az, hogy ennek a fordítottját is meg tudom jegyezni, mégpedig a 11. § 1. pontja kapcsán, amely azt mondja: "A helyi önkormányzatok a helyi idegenforgalmi adó összegéhez igazodó költségvetési támogatásban részesülnek, amelynek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.". Azt, hogy ezeket az összegeket ki osztja el, hogy ki határozza meg az elosztás szabályait, hogy pontosan milyen testület lesz az, amely dönt az elosztás mértékéről, úgy nézem, mintha egy miniszteri rendeletbe vagy pedig valamilyen másutt keletkező szabályba utalná a törvényjavaslat. Azt gondolom, hogy ezekre a kérdésekre itt, ebben a törvényben kellene válaszolni, tehát arra, hogy ki mondja meg... A költségvetési törvény mondja meg az egész keretösszeget, vagy hogy az egész célra mennyi pénz jut, de hogy azt hogyan osztják el, milyen szempontok alapján, és ki dönt fölötte, annak szerintem itt, ebben a törvényszövegben kellene benne lennie.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük. (Halmai Gáborné jelentkezik.) Halmai Zsuzsa!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Én is azt mondanám el először, hogy örülünk annak, hogy elkészült ez a törvénytervezet, és leginkább annak, hogy a bizottság elé került. Ahogy a szakállamtitkár úr is mondta, nagyon fontos, hogy a kulturális terület szövegszerűen és szellemében is jelen legyen ebben a törvényben. Mégis ugyanez okozza a hiányérzetemet is, mert annak ellenére, hogy - ahogy azt Tellér képviselő úr is említette - bizonyos pontokon benne van a lehetőség akár a közösségi szálláshely ügyében, vagy a rendezvényekkel kapcsolatos költségeknél egy másik paragrafusban, mégis egészen pontosan tetten érhető lehetne az, hogy a kultúrának milyen szerepe van a turizmus fejlesztésében. És én ez alatt nem elsősorban a Világörökség részét vagy a múzeumok, muzeális intézmények szolgáltatásait, hanem a fesztiválokat, kimondottan a kulturális jellegű fesztiválokat, esetenként a falunapokat is érteném.
Ezeknek a pontosabb meghatározása, beemelése tehát nagyon fontos lenne, már csak azért is, mert amíg a kereskedelmi szellem azért ebben a törvényjavaslatban is tetten érhető - minthogy hivatkozás is van a kereskedelmi törvényre -, mindamellett mi azt hisszük, hogy a turizmus bevételének a jelentős részét éppen az ilyen plusz kulturális szolgáltatások adják, tehát nagyon fontos lenne, hogy ez ne csak a bevételi oldalon jelenjen meg és nevesítődjön a kultúra mellett, hanem valahol a kiadási oldalon, a finanszírozás rendszerében is ennél pontosabban legyen meghatározva.
Ezzel kapcsolatban nyilván nem most, hiszen az általános vitánál tartunk, hanem akár a módosító indítványoknál mi szeretnénk olyan javaslatokat tenni, hogy pontosítsuk ezeket a fogalmakat; hogy a regionális turisztikai bizottságokban megjelenjék a kultúra képviselője, akár a regionális közkincsbizottságok egy-egy delegált tagja által vagy valami másfajta módon; hogy a turizmusfejlesztési koncepciókban nevesítve legyen a kulturális attrakció; és egyáltalán, hogy az ilyen célelőirányzatok mindegyik szintjén a településitől a regionálisig és az országosig is megjelenhessék az, hogy valamilyen részben, százalékban, leginkább a hozzáadott érték miatt megjelenjék a finanszírozásban is a kulturális terület. Mi ennek a kezdő megfogalmazásait látjuk, tapasztaljuk a törvényjavaslatban, de szeretnénk, hogyha ez a vitában és a módosító javaslatok által ennél sokkal hangsúlyosabb lenne.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Fedor Vilmos jelentkezik.) Fedor képviselő úr!
FEDOR VILMOS (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Zsuzsához kapcsolódva arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a legnagyobb pozitívuma az anyagnak, hogy van, hogy létezik, hogy erről vita lesz az Országgyűlésben, merthogy ezen a területen rendezetlenek az adójogszabályok, fegyelmezetlenek az adózók, minden város ezzel küzd. Most én arra a problémára utalnék, amikor telephelyként tünteti fel valaki az utazásának a helyét, és onnantól kezdve egészen másképp kerül be a statisztikába, más az adózása, tehát torz képeket kapnak a városok. Nem szabályozott az sem, hogy a bevételeket vissza kell-e forgatni, milyen mértékben kell visszaforgatni, érdemes-e ezzel kapcsolatban mondjuk országosan szabályt alkotni, mert jó lenne, hogyha valamennyi pénz visszakerülne erre a szakmai területre.
A kulturális turizmusra utalt a Zsuzsa, és én is azt látom, hogy ebben nincs igazán összhang, pontosabban fogalmazva nincs mindenki jelen, amikor döntések születnek. Nagyon jó lenne, ha a piaci szereplők valamennyi szegmense ott lenne, amikor arról döntenek, hogy mondjuk egy-egy fesztivál milyen támogatást kap. Jó lenne, ha nem 3-4 minisztérium között kellene állandóan végrehajtani az egyeztetéseket, mert ez majdnem reménytelen, amikor egy ilyen nagy bürokratikus rendszerbe belekerül.
Számomra az is nagy kérdés, hogy a regionális turisztikai bizottságokat egy régión belül mindig megkapta egy megye, megkapta egy város, és onnantól kezdve ott van a központja. Nyilvánvaló, hogy érthető, hogy ott működik az iroda, elsősorban azt a területet támogatják - erre nekem konkrét gyakorlati példáim vannak, de nem szeretném ezzel terhelni a jelenlévőket. Inkább csak azt szeretném mondani, hogy érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy jó lenne például rotációt bevezetni a területi bizottságok elnöki mechanizmusaiba, hogy ne mindig egy megyének az aktuális politikai vezetője legyen mondjuk ennek a vezetője; én azt gondolom, érdemes lenne ezeket kibővíteni.
Kíváncsi lennék arra, hogy a desztinációs menedzsment, amelynek a felállítása ezekben a hetekben történne meg különböző nagyvárosokban meg régiókban, milyen viszonyban van ezzel a törvényjavaslattal. Nem lenne szerencsésebb megvárni a törvényi szabályozás végét, és esetleg utána megcsinálni ezt? Mert érdekes, hogy ennek elébe megyünk: létrehozunk egy szervezetet, majd lehet, hogy a törvényjavaslat vitája kapcsán kiderül, hogy egy másik szervezetet támogat inkább az Országgyűlés. Lehet, hogy érdemes lenne ezen elgondolkodni.
A finanszírozással kapcsolatban pedig azt gondolom, hogy itt az alapvető kérdés az, hogy milyen keretek állnak rendelkezésre.
Nem érinti az anyag a kedvenc területemet, az imázsképzés, az országimázsképzés területét. Tudom, hogy ettől ideges már mindenki, de ne legyen, mert azt gondolom, hogy ma különösen fontos lenne ezzel foglalkozni. Függetlenül a rossz gyakorlattól, a rossz példáktól, a rossz élményektől, emlékektől, mindettől függetlenül érdemes lenne ennek a szervezetét teljesen kiépíteni, amire, úgy tudom, vannak kezdeményezések, az anyag is tartalmazza ezt, részben utal rá.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más jelentkezőt nem látok, úgyhogy kérem, hogy reagáljanak az elhangzottakra.
Kovács Miklós (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) válaszai, reflexiói
KOVÁCS MIKLÓS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): (Hangosítás nélkül:) Tisztelt Bizottság! Nagyon szépen köszönjük az észrevételeket, és természetesen várjuk a módosító indítványokat. Három témára szeretnék nagyon röviden reagálni.
Tellér képviselő úr említette a költségvetéssel kapcsolatos megfogalmazást...
ELNÖK: Bocsánat, a mikrofon gombját megnyomta?
KOVÁCS MIKLÓS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem. (Derültség.) Nem tudtam, hogy van hangosítás.
ELNÖK: Semmi baj, csak nem lehetett jól hallani.
KOVÁCS MIKLÓS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Elnézést kérek! Tehát köszönöm szépen a javaslatokat, és várjuk a módosító indítványokat. Néhány dologra szeretnék csak reagálni.
A képviselő úr többek között említette a költségvetéssel kapcsolatos további szabályozás szükségességét. Jelenleg az idegenforgalmiadó-bevételek után az adott évi költségvetés minden 1 forint után 2 forintot rendel az adott települési önkormányzathoz, és ennek a felhasználását nem köti meg. Ezt az ambíciót a turizmustörvény sem vállalhatta fel, viszont megpróbáltuk meghatározni azokat a jogcímeket, amelyek alapján az önkormányzat turisztikai céllal fejleszt, illetőleg turisztikai célú kiadásokat eszközöl, és abban az esetben, amennyiben a befolyó idegenfogalmi adót nem ilyen céllal használja fel, úgy meghatározott ideig kizárja magát a turisztikai célú pályázatokból. De amire a képviselő úr utalt, az való igaz, hogy a törvényben is megfogalmazott regionális turisztikai célelőirányzat alap részletes szabályait, felhasználásának a szabályait egy későbbi, várhatóan miniszteri szintű rendelet kell hogy szabályozza.
Ahogy említettem, az önkormányzati kiadásoknál megpróbáltuk tételesen felsorolni, hogy mi számít idegenforgalmi kiadásnak. Én teljesen megértem azt az igényt, hogy itt a kultúra szempontjait lehet még finomítani, lehet jobban érvényesíteni, de a kulturális szempontrendszer, a rendezvények támogatása már most is szerepel a kiadások sorában.
A harmadik, amire szeretnék reagálni, az, hogy hogyan jelentkezik a most építésre, kialakításra kerülő TDM, vagyis turisztikai desztinációs menedzsment szervezetrendszer kialakítása a törvényjavaslatban. Erről nagyon sok vita folyt. Tulajdonképpen ebben a formában a "turisztikai desztinációs menedzsment" kifejezést nem engedték betenni a törvényjavaslatba, amit bizonyos tekintetben mi természetesen akceptáltunk, illetve én meg tudok érteni. A 8. § megpróbálta mégis integrálni az ezzel kapcsolatos célkitűzéseket és terveket, amikor úgy fogalmaz, hogy: "a turisztikai szolgáltatók együttműködésén alapuló, általuk önkéntesen létrehozott helyi turisztikai célterületmenedzsment-szervezetek elősegítik", és akkor tételesen felsoroltuk, hogy mit fognak elősegíteni.
Még egyszer nagyon szépen köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Úgy tűnik, hogy több észrevétel, kérdés nincs - a módosító indítványok kapcsán nyilván találkozunk még.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
A bizottságra az általános vitára való alkalmasságról szóló döntés vár. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a turizmusról szóló törvényjavaslatot? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tíz. Aki nem? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc.
Köszönjük szépen.
Az már a bizottság tagjaira tartozik, hogy kíván-e a bizottság előadót állítani, illetve miután nem egybehangzóak a vélemények, akkor az ellenelőadó, a kisebbségi előadó állítása is felmerülne. (Senki nem jelentkezik.) Tolakodást nem látok - nem kötelező -, úgyhogy akkor nem lesz előadó. (Halmai Gáborné: Ha tudjuk, mikor lesz.) Jó, akkor azt javaslom, hogy ha a többség úgy dönt, hogy állít előadót, akkor értesítse a kisebbséget (Derültség.), és akkor mindkét fél megjelenhet.
A kitüntetésekről szóló törvényjavaslatnál nem tettem fel ugyanezt a kérdést, de senki nem vetette fel, úgyhogy akkor ott sem erőltetjük. (Kovács Miklós: Viszontlátásra!) Viszontlátásra!
Akkor röviden a bizottság további üléseiről szólnék. Úgy tűnik, hogy a héten elkészül az ülésterem, tehát a legközelebbi bizottsági ülést már a szokott helyen tudjuk tartani - de emiatt nem mondtam volna, hogy adok egy rövid tájékoztatást. Az ilyen hétfő délelőtti - jobban mondva ma kedd van, de a hétfői - napirendet vagy a még rosszabb időbeosztást az teszi indokolttá, hogy nem tudunk hét közben ilyen módosító indítványokat vagy általános vitára való alkalmasságot megtárgyalni. A múltkor olyan volt a hét, hogy nem lehetett volna megfelelő időben bizottsági ülést tartani. Ezt azért mondom, mert valószínűleg 26-án is kell egy ilyen rendkívüli, déli bizottsági ülést tartanunk a turizmusról szóló törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványok kapcsán, mert a parlament azokat valószínűleg a mi bizottsági ülésünkkel egy időben, vagy valahogy úgy tárgyalja, hogy már nem tudjuk a módosító indítványokat tárgyalni.
A jövő héten, kedden, tehát 20-án előreláthatóan az MTI szokásos éves jelentését, valamint az ahhoz kapcsolódó ÁSZ-jelentést tárgyaljuk. Az érdeklődő képviselők nyilván tudják, hogy az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testülete - amelyben minden parlamenti párt képviselve van - egyhangúlag elkészített egy hírközlésitörvény-módosítást, úgyhogy akkor azt is megtárgyalnánk, abban a reményben, hogy a parlament a napirendjére tűzheti. Tehát 20-án, kedden, a szokásos időpontban lesz ülés.
Ami rendkívüli, az az, hogy a korábbi bizottsági egyetértésnek megfelelően aznap délután a Balassi Intézetben tenne látogatást a bizottság - ez már nem az ülés része, de minden érdeklődő figyelmét felhívom rá. Ez 20-án, kedden délután lenne. Amikor a külföldi magyar intézetek ügye volt a bizottság előtt, akkor általános igény volt erre.
26-án, tehát egy hétfői napon módosító indítványokat meg kapcsolódó módosító indítványokat tárgyalnánk.
27-én, kedden, a szokásos időpontban módosító indítványokat tárgyalna a bizottság.
Ahogy azt időben előre jeleztük, 3-án a könyvár ügyében nyílt napot tartana a bizottság. Annyit hadd mondjak el tájékoztatásként előre, hogy a Kiadók és Könyvterjesztők Egyesülete gyakorlatilag lefedi a szakmát, nagyon kevés kivételtől eltekintve, kiadók vannak az elnökségben is képviselve. Egy kicsit bizonytalan volt, hogy kiket is hívjunk meg, száz-egynéhány könyvkiadót - miután az egyesület az összesnek a közös álláspontját képviseli - nem érdemes meghívni. Abban maradtunk, hogy a Fidesz-frakciót és az MSZP-frakciót megkérjük, hogy jelöljenek meg néhány könyvkiadót, amelyet fontosnak tartanak meghívni, és hogy limitált számú jelenlévő legyen a bizottsági ülésen. Itt lesznek az illetékes kormányhivatalok képviselői, tehát a vélemények reprezentálva lesznek - csak hogy előre világos legyen. A kiadók világát feltehetőleg mindenki ismeri: vannak kis kiadók, van egy-két személyes könyvkiadó is, és annak nyilván nem lenne sok értelme, hogy mindenki itt legyen, amikor az álláspontjuk közös. Ez tehát a harmadik dolog.
Ami még bizonytalanság a nyári szünetig hátralévő időszakban, az az, hogy mikor jön be a filmtörvény módosítása, ha bejön még a nyári szünet előtt. Ez tervbe van véve az európai uniós normák figyelembevétele miatt, a törvénytervezet szövege többé-kevésbé kész a tudomásom szerint. És az is kérdés, hogy a Kulturális Alapról szóló törvény további tárgyalása sorra kerül-e most. Klári úgy tudja biztosan, hogy nem.
Ez az, ami látható az első félév, mármint naptári félév programjából. Tehát keddenként nagy valószínűséggel lesz bizottsági ülés, kivéve holnap, illetve ma van, de holnap nem lesz, ámbár a menetrend szerint mintha kedd lenne.
(Gulyás Dénes jelzésére:) Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha jól értettem, akkor a színházi törvényről nem lesz szó ezek szerint. Még nem kaptuk meg, most sem, hivatalosan azt a fajta verziót, amely már az első forduló utáni új tervezet vagy új törvényszöveg. Akkor ez valószínűleg őszre tolódik majd? Köszönöm.
ELNÖK: Szorgalmazzuk a minisztériumnál, hogy kapjuk meg. Ezek szerint, úgy tűnik, nincs olyan egyeztetett szöveg, amelyet bizottsági tárgyalásra érettnek gondolnak. Csak azt tudom megismételni, amit a múltkor mondtam, hogy kértük a minisztériumtól, hogy még a kormányjóváhagyás előtt, amikor már tárgyalható állapotban van a tervezet, a bizottság tárgyalhasson róla. (Gulyás Dénes: Köszönöm.)
Más ilyen ügy van-e? (Bókay Endre jelentkezik.) Képviselő úr!
BÓKAY ENDRE (MSZP): Én azt kérdezném meg, hogy az 1 százalékról, a beruházások után a kortárs képzőművészeti kultúrára fordítható 1 százalékról szóló törvényi kezdeményezéssel hol tartunk most.
ELNÖK: Most én, mint már egy hete ellenzéki képviselő mondhatnám azt, hogy a kormánypártiaknak kell az ilyesmit tudniuk (Derültség.), de ezt a státuszomtól függetlenül is mondhatom. Valószínű, hogy nincs olyan állapotban, hogy az első félévben be tudják vagy be kívánják nyújtani. Magyarul: nem szerepel a parlament első féléves terében.
BÓKAY ENDRE (MSZP): Bocsánat, csak annyit tennék hozzá, hogy én mint bizottság gondoltam, merthogy ezekről a dolgokról már korábban beszéltünk, tehát arról hogy ez idekerül. Ezért kérdeztem meg. Azt hittem, hogy a bizottság előtt van valamifajta, a kormány által átküldött olyan típusú tárgyalásos javaslat, amelyet akár az idő miatt szeptemberben vagy bármikor veszünk elő. Elnézést a kérdésért!
ELNÖK: Nem vettem bántásnak, de csak azt tudom mondani, hogy mindent, amit hivatalosan küldenek, és a bizottság hatáskörébe tartozik, megkapnak a képviselők, és napirendre tűzzük, nem is várjuk meg, hogy formálisan törvényjavaslat legyen, mint ahogy ezt ez a könyvár-ügy jelzi például. Tehát nincs, és tudomásom szerint a kormány még nem is tárgyalta ezt a javaslatot. (Bókay Endre: Köszönöm. - Tellér Gyula jelentkezik.)
Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök úr, az a kérdésem, hogy vajon túlságosan nagy kérés volna-e, hogy azt a vázlatot, amelynek alapján az elnök úr a Kulturális és sajtóbizottság további munkáját ismertette, dróton megkaphassuk.
ELNÖK: Nagyon nagy kérés, de eleget teszünk neki. (Derültség.) Hogyha van rá igény (Tellér Gyula: Van!), akkor még ma megkapják a képviselők. (Derültség.) Én azért nem vagyok nagy híve annak, hogy ezt feltétlenül kiküldjük, mert sok bizonytalan elem van benne. Többen tudják, hogy a múlt hét második felében, csütörtökön még nem lehetett tudni, hogy ma 11 órakor kezdődik a plenáris ülés, tehát 10-kor kell bizottsági ülést tartani. De nagyobb baj is érte már e hazát, mint hogy egy bizottsági munkaterv esetleg felborult. Úgyhogy nagy kérés, de teljesítjük.
Köszönjük szépen az érdeklődést, és akkor a tervek szerint jövő héten, kedden, tehát mához egy hétre lesz bizottsági ülés, tehát a szokott helyen és a szokott időben.
Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 41 perc)
Dr. Pető Iván
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese