KSB-14/2008.
(KSB-55/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2008. szeptember 23-án, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V/569. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat *
Dr. Majtényi László szóbeli kiegészítése *
Varga Zoltán szóbeli kiegészítése *
Döntés általános vitára való alkalmasságról *
A Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló *
Balogi Csaba szóbeli kiegészítése *
Balogi Csaba további válasza *
Döntés általános vitára való alkalmasság tárgyában *
A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, valamint a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Halász János (Fidesz), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Alföldi Albert (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Jánosi György (MSZP) Halmai Gábornénak (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP) Fedor Vilmosnak (MSZP)
Kubatov Gábor (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz) Halász Jánosnak (Fidesz)
Dr. Majtényi László elnök (Országos Rádió és Televízió Testület)
Varga Zoltán, az ORTT költségvetési törvényjavaslatát előkészítő albizottság elnöke
Balogi Csaba, a Szülőföld Alap igazgatóhelyettese (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Kovács Ferenc főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülést elkezdjük. Üdvözlök mindenkit, aki megjelent a bizottsági ülésen.
A képviselőtársak megkapták a javasolt napirendet, ami egy korábbi változathoz képest módosult, mint azt e-mailben megküldték a képviselőtársaknak, az alkotmányügyi bizottság tegnap kapcsolódó módosító indítványt nyújtott be a kitüntetésekről satöbbiről szóló törvényjavaslathoz, és ezt a bizottságnak meg kell tárgyalni. Ennek megfelelően módosul a kicsit korábban kiküldött napirendtervezet, tehát összesen három napirendi pont megtárgyalását javasoljuk.
Kérdezem a képviselőtársakat, van-e valakinek észrevétele, javaslata a napirendhez. (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok.
Kérdezem, hogy ki az, aki a javasolt napirendet támogatja. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Úgy látom, hogy akiknek szavazási hajlandóságuk van, egyhangúan támogatják a javasolt napirendet.
Ennek megfelelően akkor 1. napirendi pontként az ORTT 2007-es költségvetésének végrehajtásáról szóló javaslatot tárgyaljuk meg. Üdvözlöm az ORTT elnökét és az ORTT megjelent munkatársait, és üdvözlöm a költségvetési bizottság ORTT költségvetésével foglalkozó albizottságának elnökét, Varga Zoltán képviselő urat.
A szokásoknak megfelelően elnök urat - mármint most az ORTT elnökét értem ez alatt - kérném meg arra, hogy ha szóbeli kiegészítést kíván tenni az írásban benyújtott javaslathoz, akkor tegye meg.
Dr. Majtényi László szóbeli kiegészítése
DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Köszönöm szépen, elnök úr, nagyon röviden szeretnék néhány megjegyzést fűzni az előterjesztéshez.
Egyrészt természetesen hangsúlyozni kell, hogy ez egy zárszámadásról szóló vita, amelyben persze felmerülhetnek a jövőbeni gazdálkodással kapcsolatos kérdések is. Itt arról van szó, hogy a múlt évben, amely évben egyébként a gazdálkodással kapcsolatban nekem semmiféle tapasztalatom egyébként nem volt, és felelősségem sem, a jelenlegi pozíciómban mindenesetre helyt kell állnom érte, de azt kell mondjam, hogy ezt nagyon könnyű szívvel teszem, mert az ORTT gazdálkodását független könyvvizsgáló ellenőrizte, és ez az önök előtt lévő anyagban, azt hiszem, megtalálható. Ha mégsincs... Úgy látom, hogy nincs, mert ez egy vastagabb paksaméta, a költségvetési bizottság ülésén szét lett osztva, akkor hadd tájékoztassam önöket, és természetesen itt van nálam, és mindenkinek betekintést tudok adni, vagy meg is küldöm, hogy ezt a gazdálkodást valóban ellenőrizte független könyvvizsgáló.
Az Országos Rádió és Televízió Testület az irodája és a Műsorszolgáltatási Alap a számára biztosított költségvetési keretek között gazdálkodott. Ez a gazdálkodás egyébként, amint ez önök előtt nyilvánvalóan ismert, elég komoly feszültségekkel terhes, hiszen a parlament évről évre törvényben teszi lehetővé azt, hogy egyébként a médiatörvényben meghatározott keretektől eltérjen az Országos Rádió és Televízió Testület, és ez évről évre így megy, ennek nagyon hosszú története van. Mindenekelőtt ide tartozik a műsorszolgáltatási díjnak a szerintem nem nagyon szerencsés története és annak az állami átvállalása. Úgyhogy annyit tudok kiegészítésként elmondani, hogy a takarékos gazdálkodás elemei, és a korábbihoz képest is takarékosabb gazdálkodás elemei megjelennek ebben az anyagban.
A Műsorszolgáltatási Alapnál volt létszámcsökkenés, az Országos Rádió és Televízió Testület a biztosított 128 köztisztviselői helyhez képest 120 köztisztviselővel működik, feladatait ellátja, az európai uniós együttműködésből fakadó, egyébként folyamatosan növekvő feladatokban ugyancsak helytáll, és most elkészítettük, és azt majd később nyilván a bizottság elé hozzuk, a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos terveinket.
Előzetesen azt hiszem, az idejüket feleslegesen nem rabolva ennyit szeretnék csak mondani, és egyébként, ha felmerülnek kérdések, a legjobb tudásom szerint válaszolok, illetőleg mögöttem ülnek kiváló szakértők, akik, ha nagyon megszorulok, akkor meg fognak segíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor most albizottsági elnök úré a szó, aki a javaslatot előterjeszti.
Varga Zoltán szóbeli kiegészítése
VARGA ZOLTÁN, az ORTT költségvetési törvényjavaslatát előkészítő albizottság elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót.
Tisztelt Bizottság! Az albizottság és a főbizottság ezt két menetben tárgyalta, és mind a két bizottság egyhangúlag döntött arról, hogy ezt a törvényjavaslatot előterjeszti, ami itt önök előtt fekszik az asztalon, és azt kéri önöktől, hogy tárgyalásra alkalmasnak tartsák ezt a törvényjavaslatot a bizottsági ülés végén.
Köszönöm szépen, én csak ennyit szerettem volna hozzáfűzni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottság, mármint a kulturális bizottság tagjaié a szó. (Jelentkezésre:) Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót.
Tisztelt Vendégeink! Tisztelt Elnök Úr! Lakonikus rövidséggel szeretnék megnyilatkozni. Ismeretes immáron, most már számomra is évek óta, hogy az ORTT költségvetésével kapcsolatban mindig felmerülnek ugyanazok a problémák. A két legsúlyosabb ezek közül: az egyik az, hogy a törvény meghozatalának a jogszabályi háttere bizonytalan, hogy enyhén vagy óvatosan fejezzem ki magam; a másik pedig, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület újra és újra több száz millió forintot kénytelen átcsoportosítani vagy csoportosít át - most a "kénytelen"-t zárójelbe teszem - a Műsorszolgáltatási Alapból a saját működési költségeire.
Főleg ennek a két problémának a következtében a Fidesz évről évre nem szavazza meg a költségvetést magát; most eléggé abszurd volna, hogy egy általunk meg nem szavazott költségvetésnek a zárszámadását viszont megszavaznánk, ezért a következő megjegyzést teszem. Miután ez a két alapprobléma továbbra is fennáll, ennek következtében, miközben magát a dokumentumot nem kifogásoljuk semmilyen szempontból, általános vitára alkalmasnak is tekintjük, de meg nem fogjuk szavazni, és megszavazását nem javasoljuk.
Zárójelben jegyzem meg, hogy én nem vitatom továbbra sem, hogy a Műsorszolgáltatási Alapból a működés normális biztosítása érdekében kénytelen - most mondom a szót, amit az előbb zárójelbe tettem - az ORTT most például 400 millió forintos összeget átcsoportosítani, de újra és újra megjegyezzük, hogy ez a pénz, ha egyszer már a Műsorszolgáltatási Alapba bekerült, akkor ez állami pénz. Állami pénzt használ fel az ORTT saját maga számára, miközben - és ezt újra és újra el fogom mondani jövőre is és minden lehetséges alkalommal - 2006. július 20-án a kezében volt az Országos Rádió- és Televízió Testületnek az az eszköz, hogy ezt a pénzt a saját forrásaiból biztosítsa magának, azzal, hogy nem automatikusan hosszabbítja meg a két nagy kereskedelmi televízió műsorszolgáltatási szerződését, hanem valamilyen más megoldást választ. Most én ezt nem akarom elkezdeni részletezni, hogy milyen más megoldás lett volna lehetséges.
Megismétlem, amit az előbb mondtam, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk, meg nem szavazzuk, egy kérdésem viszont volna, és ez merő kíváncsiság, hogy vajon az ORTT új tagjainak belépésével a személyes jellegű kiadások hogyan nőttek vagy nőnek meg az ORTT-ben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. (Alexa György hozzászólásra jelentkezik.) Cser-Palkovics képviselő úr! (Alexa György: Nyugodtan!) Nyugodtak vagyunk egyelőre. Alexa képviselő úr, a váltó felszólalások jegyében.
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen, van ennek egy ilyen kötelező szertartásszerű íze, ismerjük el; ez évről évre megismétlődik. Most már én is, kezdő képviselőnek nem nevezhetem magam, többször részt vettem ebben a szertartásban: általában Tellér úr elmondja azt, amit elmond, mi pedig elmondjuk, hogy mi meg fogjuk szavazni, és általános vitára is alkalmasnak tartjuk, leginkább azért, mert nem gondoljuk, hogy az ORTT-n kellene egyébként alapvetően jogszabályi gyengeségek miatt elverni a port.
Én ebben a szertartásszerű ismétlődésben egy dolgot tartok jónak, hogy egyébként magával a költségvetéssel, tehát az elszámolással nem szokott baj lenni. Azt gondolom, hogy ez alapvetően valószínűleg minősíti az ORTT gazdasági tevékenységét, hogy egyébként meg azokkal a tételekkel, ami ebben a zárszámadásban szerepel - a felhasználás módjával, annak jogszerűségével és a többi -, eltekintve az átcsoportosítással kapcsolatos vitától, amiben azért Tellér úr is, szigorú következetessége mellett is jó szándékú szokott lenni, ismerjük el, ezen kívül igazából nem szokott probléma lenni. Ez azért, azt gondolom, hogy mindnyájunkat megnyugtathat, immár csak a saját, mondjuk úgy, hogy jogszabálymeghozó-képtelenségünkön kellene változtatni, és saját magunkat kellene felruházni olyan képességekkel, amelyek ehhez szükségesek.
Kettő darab kérdésem nekem is lenne. Jól látszik, hogy a Műsorszolgáltatási Alapba való befolyt bevétel növekedett. Érdekelne ennek a magyarázata, hogy miért is, megjelent-e új pályázati cél például, és ez hogy került felhasználásra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Most Cser-Palkovics képviselő úr következik.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Urak! Tellér képviselőtársam elmondta azokat a problémákat, felvetéseket, amit évről évre el szoktunk mondani; én egy-két dologgal egészíteném csak ki.
Összefoglalva: ez egy közös felelősség. Felelősséget visel az, aki úgy szüntetett meg egy üzemben tartási díjat, hogy a finanszírozási problémákat teljes egészében nem kezelte, ami ezáltal előállt; felelős természetesen az ORTT azokért a döntésekért, amiknek minden évben van következménye. Nem lehet tehát azt mondani, hogy miért hozzuk ezt elő minden évben. Azért hozzuk elő, mert ha akkor ezek a rossz döntések, amiknek a jogszerűsége is megkérdőjelezhető, nem születtek volna meg, akkor ez évről évre jelentett volna egy biztos, a mostaninál nagyobb bevételt az ORTT számára, harmadrészt természetesen a jogalkotás is felelős, hiszen nem oldja meg azt az alapproblémát, ami miatt erre az átcsoportosításra évről évre sor kerül. Hiányoljuk azt a megoldási, szabályozási javaslatot, ami ezt fel tudná oldani. Ez évről évre elhangzik, hogy majd megszületik, de nem születik meg igazán senki részéről.
Én egy szemponttal egészíteném ki az elmúlt években elmondottakat, ez pedig az, hogy amiben még tavaly bíztunk, abban ugyan most is bízunk, de eltelt megint egy év, az új médiatörvény szabályozása nem készült el, ha pedig nem készült el, akkor ezt a problémát sem tudta kezelni, amely egyébként valószínűleg ezt generálisan tudná kezelni és megoldani. Csak a reményünket tudjuk kifejezni, hogy jövőre nem ugyanerről a problémáról ugyanígy kell beszélni; hogy van-e ennek realitása vagy nem, az persze egy másik kérdés. Azzal együtt, hogy számszaki kifogás a beszámolóval kapcsolatban nem merül fel, tehát az azt tartalmazza, amit tartalmaznia kell, itt a kritikai észrevételek, a kérdések, a feltett kérdőjelek nem is erről szóltak, hanem erről a problémáról, amit évről évre görgetünk magunk előtt, és valahogy egyszer fel kellene oldani, meg kellene oldani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselőként én szeretnék megszólalni a saját frakcióm nevében. Elöljáróban azt a megjegyzést tenném, hogy az ORTT költségvetésének és költségvetési beszámolójának tárgyalása, mint annyi más ügy, a parlamentben akár - hogy is mondjam - kódszámok felmutatásával is megoldható lenne, hiszen ismerjük egymás szövegét, és valóban minden évben szinte mindenki ugyanazt mondja el. Én is elmondom mindenesetre azt, hogy ez egy szerencsés eset, az ORTT esete annyiban, és ezt tényleg minden évben el szoktam mondani, hogy semmilyen más beszámolónál nem válik külön a számszaki és a tartalmi beszámoló. Lehetne úgy kezelni az ORTT most előttünk lévő beszámolóját, illetve ennek a parlamenti változatát, hogy ez csak egy számszaki beszámoló, ha a könyvvizsgálók rendben találják és dicsérő szavakat mondanak, hogy a kiadásokat, bevételeket pontosan tükrözi a beszámoló, és a gazdálkodás - hogy is mondjam - semmiféle visszásságot nem mutat, akkor ezt el lehetne fogadni. Én eddig ezt az álláspontot képviseltem. A tartalmi elemeket ettől különválasztva, az ORTT éves beszámolója kapcsán lehetett vizsgálni, és lehet ebben az esetben is vizsgálni, külön szavazással dönt a parlament erről, illetve arról. Ezzel szemben mondjuk az éves költségvetésről, tehát a zárszámadásról már egyetlen szavazással kell dönteni, ott a számszaki elemek és a tartalmi elemek ezért összecsúsznak.
Ebben az évben, mármint a 2007-ről szóló ORTT-beszámoló kapcsán, én megvallom őszintén, hogy mást fogok követni, mint amit eddig követtem. Eddig csak a számszaki elemekre adtam le a szavazatomat és támogattam, az ORTT beszámolóját részben itt már elhangzott, részben még nem elhangzott érvek alapján nem támogatom évek óta. Ettől függetlenül távollétek, ellenzéki képviselői távollétek miatt az éves beszámolókat a parlament mindig elfogadja, de ez egy zárójeles megjegyzés. Ebben az évben azért vagyok nehéz helyzetben, mert ha most előre jelzem, hogy nemmel kívánok szavazni a beszámolóra, akkor ugye, tudom azt, hogy ennek semmilyen érdemi következménye nincs, ha véletlenül a parlament is velem egyformán szavazna, mármint a többség, akkor sincs. Másrészt pedig az elnök úrnak, ahogy jelezte is, meg ahogy tudjuk is, sok köze ahhoz, hogy hogyan alakult a pénzügyi ügyintézés vagy a döntések, nincs, merthogy nem ő volt az elnök az időszak nagyobb részében, és azok a döntések, amelyeket én kifogásolok és mindjárt említek, ráadásul nem is feltétlen - nem azt mondom, hogy egyáltalán, de nem is feltétlen - a mindenkori elnök döntései, hanem a testület döntései.
Én most részletekbe nem mennék bele, csak jelzem, hogy általános vitára természetesen, mint egy számszakilag rendesen megkonstruált beszámolót, amely a vélemények szerint is, könyvelési szempontból is hűen tükrözi a történteket, én általános vitára alkalmasnak tartom, de az ORTT-ben tavaly olyan döntések születtek, amelyeknek számszaki következményei voltak, és én ezt nem tudom elfogadni. Nevezetesen a pályázati pénzelosztás tovább szűkült, és a tagok egyéni döntésére épülő pénzelosztás tovább bővült. Olyan gyakorlat vezetődött be, ami eddig vállaltan nem működött, most, tavaly már működött: egyszerűen felosztották a tagok egymás között az elosztható pénzek nem jelentéktelen részét, és ki-ki annak adta, akit kedvezményezni akart. Ezt nem tudom a számszaki beszámolótól különválasztani, és elfogadhatatlan módszernek tartom.
Nyilván, amikor a szöveges éves beszámolóját tárgyaljuk majd az ORTT tavalyi tevékenységének, akkor ez újra szóba kerül. Én csak jelzem, hogy nem tudom pontosan, hogy a szakértői tanács, szakértői kollégium, amelyik abszolút értékben nem, de relatív összegét tekintve nem jelentéktelen költségvetési támogatást kap, mit tesz, nem ismerem a tevékenységüket. A Kommunikációtudományi Intézet tevékenységéről már többet tudok, de megítélni azt, hogy az a pénz, amibe ez kerül - hogy is mondjam - költséghaszon-elemzéssel arányos-e vagy nem, nehezen tudom, de fenntartásaim vannak.
Tehát összességében, amikor - nem most, hanem majd a parlamentben - nemmel kívánok szavazni, akkor ezek miatt az elemek miatt tartom elfogadhatatlannak a beszámoló pénzügyi részét.
Cser-Palkovics képviselő úrhoz csatlakozom a remények megfogalmazásában, de attól tartok én is, hogy nagyobb esélye van ebben a pillanatban annak, hogy jövőre ugyanígy szóvá tehetjük, nem is ezt a részt, amit most említettem, hanem azt, hogy a - hogy is mondjam - "szemhunyásos" törvénysértés oldja csak meg az ORTT gazdálkodását.
Itt még egy megjegyzést tennék, ez minden évben elhangzik, hogy formális értelemben erről az ORTT annyiban nem tehet, hogy ha a parlament hoz egy döntést többséggel, hogy a Műsorszolgáltatási Alap pénze átfolyatható az ORTT tevékenységének finanszírozására, akkor ezt, ahogy tavaly az ORTT akkori elnöke elmondta, és ebben teljesen igaza volt, végre kell hajtani az ORTT-nek, de ez mindenképpen rossz megoldás.
Én tavaly is elmondtam, most is elmondom, hogy képviselőként, akik nem támogatják ezt a megoldást, azoknak akkor színt kellene vallani, hogy most szűnjön meg az ORTT, vagy ne szűnjön meg az ORTT, mert ebben a pillanatban olyan törvényjavaslat, ami megoldaná az ORTT működési problémáit, nincs. Tehát az a többség, amelyik megszavazta ezt a módszert évről évre az elmúlt években, az nyilván nem vélekedik erről másként, legalábbis én, aki megszavaztam, a magam nevében mondhatom ezt, de mások is elmondták, csak egyszerűen egy technikai problémát szeretett volna megoldani, és ezt tavaly is elmondtam, hogy én akár abban is benne vagyok, hogy ne szavazzuk meg, csak akkor a következményeket nyilván mindenkinek vállalni kell. Az ORTT minden kritikával együtt is olyan tevékenységet végez, amit ha nem végezne, akkor valóban űr támadna, és lennének problémák jócskán. Köszönöm szépen.
Visszatérek bizottsági elnöki ernyőm alá. (Jelentkezésre:) Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Amit mondani szeretnék, azt voltaképpen az előző felszólalásom végén kellett volna elmondani, csak megfeledkeztem róla.
Az egyik dolgot most Pető elnök úr már részben elmondta, hogy tudniillik Majtényi ORTT-elnök úr olyankor került ide, az ORTT elnöki székébe, amikor az a bizonyos fontos döntés, amelyikre én újra és újra vissza szoktam térni, megszületett, ő a következményeit szenvedi, de nem folyhatott bele. Mégis, ezzel a döntéssel kapcsolatban szeretném egy olyan összefüggésre felhívni a figyelmet, ami hátha őt magát, vagy az ORTT jelenlegi összetételű tagságát valamilyen megoldás keresésére ösztönzi.
Ez pedig a következő, ezt is elmondtam már többször, kérem a türelmüket azoknak, akik nem tudom, hányadszor hallják.
Ugye van egy bizonyos költségigénye az ORTT-nek, mondjuk vegyük ezt a 400 millió forintot, amit a Műsorszolgáltatási Alapból átcsoportosított. Van ez a 400 millió forint többletigénye, aminek a fedezetét a médiatörvény és az egyéb törvények - költségvetési törvény - jelen pillanatban nem biztosítják. Ennek a 400 millió forintnak elvileg kétféle biztosítási lehetősége lett volna. Az egyik az, hogy a kereskedelmi médiumok befizetéseiből próbálja az ORTT ezt megteremteni, és ezzel azt a bizonyos 400 millió forintot otthagyja a Műsorszolgáltatási Alapnál, és azt mondjuk ideális esetben a közszolgálati műsorszolgáltatók támogatására, vagy közszolgálati műsorok támogatására lehet fordítani.
Ennek a fordítottja történt. Én úgy gondolom, hogy nem abszurd az az összekapcsolás vagy az az állítás, hogy miközben egy igen jelentős összeget otthagyok annál a kereskedelmi szereplőnél, akitől egyébként ezt az összeget beszedhettem volna, és az összeg pótlására állami forrásból veszek el összeget, még egyszer mondom, nem abszurd ezt úgy ábrázolni, hogy voltaképpen állami forrásból csorgattam át pénzt a kereskedelmi szférába, magánszférába.
Az a helyzet, hogy amíg nincs új médiatörvény, ez az átcsorgatás újra és újra folyamatosan zajlik. Kétségtelen, hogy azt a döntést kapásból megváltoztatni nem lehet, amelyik ezt a helyzetet létrehozta, de hátha lehetne találni valamilyen más eszközt arra, hogy ennek az állami pénznek a kereskedelmi televíziók vagy a kereskedelmi műsorszolgáltatók javára való folyamatos megcsapolása maradjon abba, szűnjön meg, valamilyen módon ezt megállítani. Ezt szerettem volna még elmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Más bizottsági felszólalót most nem látok. Abban a sorrendben, ahogy elővezették a javaslatot, kérem, hogy reagáljanak az elhangzottakra; először Majtényi elnök úr.
DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Köszönöm szépen. Nagyon szépen köszönöm a bizottság tisztelt tagjainak a megjegyzéseit, és a tisztelt képviselő hölgyeknek és uraknak azt, hogy egyáltalán itt lehetek. Nem olyan nagyon sokára, pár hónap múlva az ORTT beszámolójának tárgyalásán fogunk találkozni, és itt felmerült néhány kérdés, ami akkor biztos, hogy újból fel fog merülni, de szerintem egyébként nem haszontalan, hogy ez itt most felmerült, és beszélünk róla, még akkor sem, ha nincsen közvetlen összefüggésben a zárszámadással.
Az elhangzottakat két csoportra osztanám. Az egyik, azt kell mondanom, hogy megnyugtató, és itt most hadd beszéljek az összes tisztelt megszólalóhoz és az összes tisztelt megszólalónak a megjegyzéseiről. Ezekből a megszólalásokból az derült ki, hogy a kulturális bizottság véleményt formáló tagjai úgy látják, egyetértve a költségvetési bizottság előterjesztésével, hogy számszakilag, gazdálkodási szempontból, a gazdálkodás törvényességét tekintve - hozzáteszem, hogy annak a törvény szerint vett törvényességéről beszélek, amelynek betartásáról nekem most itt számot kell adnom, tehát nem akarok csúsztatni, nem a médiatörvényről beszélek - kifogás tulajdonképpen nem merült fel. Ez egy szűk válasz, és ezt örömmel veszem, azzal együtt, hogy egy olyan időszakról van szó, amelyre ez most független, mert a mindenkori elnöknek kell beszámolni, van-e személyes érintettsége és felelőssége vagy nincs. Ez a dolog egyik része. Ezzel nem akarok senkit abban a tekintetben befolyásolni, hogy esetleg a nem szavazatát vizsgálja felül, hiszen valóban felmerülhetnek egyéb szempontok is, mindazonáltal úgy tűnik, hogy ez a gazdálkodás alapvetően rendben volt.
A másik része a dolognak - és itt most már akkor a kritikai megjegyzésekre szeretnék rátérni -, Tellér képviselő úr tulajdonképpen mind a két felszólalásában, valamint Cser-Palkovics képviselő úr is szóvá tette a 2006-os szerződések módosításának ügyét, amikre, azt megértik, semmit nem tudok reagálni, de közvetetten mégis. 2008-ban két nagy földfelszíni analóg rádió műsorszolgáltatási licence lejár, és ezt mi most megpályáztatjuk.
ELNÖK: Bocsánat, 2008-at mondott. 2009!
DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Bocsánat, igen, 2009-es év. A szóbotlásnak van magyarázata, mert 2008-as feladata a testületnek. A médiatörvény frekvenciamoratóriuma miatt ez egy nehéz menet lesz, előre lehet látni, hiszen nem hirdethetjük meg ebben az évben a frekvenciát, viszont keményen dolgozik az iroda azért, hogy a pályázat kiírása 2008 januárjában megtörténjen. (Többen egyszerre: 2009!) Bocsánat, igen, 2009. január elején. Úgy kell ezt levezetni, hogy 2009 októberéig az eredmény is megszülessen.
Az ORTT-nek azt a feladatát, hogy a költségvetés szempontjait messzemenően figyelembe vegye, hogy mint tudjuk, nem a szufficit a legnagyobb gondja a magyar költségvetésnek, hanem éppen a hiány, ezeket a kritikai megjegyzéseket én ilyen értelemben abszolút magamra veszem. Az előttünk álló feladat tekintetében megpróbálok a kritikai megjegyzésben foglalt igénynek a magam részéről a magam egykilenced szavazatával - nem is mindig szavaz az elnök a médiatörvény szerint, de az előkészítésben van szerepem -, tehát ha előretekintek, akkor ezt a megjegyzést így tudom magamnak lefordítani, hogy 2009-ben pályáztatunk, itt lesz költségvetési bevétel, nem mindegy, hogy mennyi.
Fontos kérdést tett fel még Tellér úr, ami kifejezetten az adott évre is vonatkozik, hogy az új tag belépésével kapcsolatban milyen kiadások keletkeznek. Tellér képviselő úrra nézek, hogy a 2007-es évre vonatkozik-e a kérdése, vagy a tárgyunktól kicsit ellépve, a mostani új tagok belépéséről is szóljak. (Tellér Gyula: Válaszolhatok?)
ELNÖK: Az egyszerűség kedvéért, igen.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Az az igazság, hogy én nem tettem fel pontosan a kérdésemet, csak általánosságban. Hogyha ezt esetleg egy hónapra például ki lehetne számítani... (Dr. Majtényi László: Évre meg tudom mondani.), vagy esetleg évre.
DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Itt nem volt olyan vágtató infláció, tehát jó közelítéssel azt tudom mondani, hogy egy új tag megjelenése a testületben, tehát egy többlettag 40 millió forint évi költséggel jár. (Tellér Gyula: Ebben a gépkocsi benne van?) Ez csak a személyi költség, és ezen kívül van dologi vonzata is, tehát csak a személyi költség évi 40 millió forint. 2007-ben Meszlényi László úr lett tagja az ORTT-nek; akkor az ORTT gazdálkodása lehetővé tette azt, hogy ezt külön elvonás és különforrás igénybevétele nélkül megoldják. Ha most a 2008-as évről is beszélhetek, akkor Gyuricza úr lépett be, amely ugyancsak ezt a 40 milliós személyi költséget és a hozzá tartozó dologit jelenti, és ezt is a gazdálkodás szorosabbra fogásával gazdálkodta ki az ORTT.
Amikor én beléptem a testületbe, másnap eladattam az Audit, tehát nem járt különösebb költségekkel a váltás, sőt, szóval ez a business as usual.
A következő dolog: ugyancsak Tellér képviselő úr figyelt fel arra, hogy növekedtek a bevételek. A 2007-es évben 263 millió forint előirányzattal szemben 685 millió forint volt a bevétel a Műsorszolgáltatási Alapnál, és egy 37 milliós tétel, az ORTT-t terhelő, műsorszolgáltatók által be nem fizetett áfa térülése... Nem, bocsánat! Egyéb bevételek címén 37 millió helyett 183 millió forint lett. Ez ugye önmagában is örvendetes, hogy nagyobb. Ennek a magyarázata az, hogy az ORTT több kötbérkártérítést és bírságot szabott ki és érvényesített a műsorszolgáltatókkal szemben. Kicsit Janus-arcú dolog, mert ez azt jelenti, hogy elég sok volt a jogsértés, abból a szempontból pedig pozitív, hogy az ORTT ebben a tekintetben, nyilván a jogi szolgálatainak a működése folytán - merthogy ezek általában jelentős részben peres úton behajtott követelések - azt kell mondjam, hogy a közvagyont ezzel gyarapította. Tehát kétarcú, mert egyrészt jogsértések vannak mögötte, másrészt pedig nagyobb bevétel.
Ez a másik növekmény pedig kamatbevétel, ami a nagyobb pénzeszközök... Illetve az ORTT ugye tartósan leköt pénzeket, amelyeket éppen nem használ fel, és ez a bevétel innen származik, tehát lényegében kamat, meg államkötvény és hasonlók állnak mögötte.
Alexa képviselő úr a Műsorszolgáltatási Alap növekményére kérdezett egyrészt szintén, másrészt viszont a pályáztatási célokra. Itt azt megint kérdeznem kell, hogy a 2007-es pályáztatási célokra utalt-e a képviselő úr (Alexa György bólint.), vagy pedig általában.
2007 tőlem eléggé messze van, tehát a 2008-as pályáztatásokról inkább tudnék beszélni, mint a 2007. éviről. Ezzel kapcsolatban az egyik probléma az, amire Tellér képviselő úr, és Cser-Palkovics képviselő úr is utalt, és meg kell mondjam, hogy meglehetősen fájdalmas dolog, hogy itt tulajdonképpen ezek a forráscsökkenések döntően a nemes közcélú pályáztatási forrásokat szűkítik. Ugye végül is mindenre jut pénz, amire kell, csak arra nem, vagy nem elég, amire nagyon fontos lenne, hogy ezeket a médiumokat próbáljuk az értékesebb tartalom felé terelni, illetőleg olyan közcélokat szolgáljunk, mint a helyi televíziók, helyi rádiók infrastruktúrája fenntartásának a céljai, ami ugyancsak hihetetlenül fontos, mert a helyi demokrácia építésében és fenntartásában a helyi médiumoknak ugyanolyan szerepük van, mint az ókorban a piactereknek. Itt sok egyéb probléma van, nemcsak a pénz, de a pénz is alapvető, hogy ezek a médiumok működjenek. Azt mondhatom, hogy az ORTT ebben a tekintetben biztos, hogy alapvetően felelősségteljes magatartást tanúsít, tehát a helyi médiumok infrastrukturális hírműsorainak és hasonlóinak a támogatására a szükséges pénz eddig mindig megvolt, és én nagyon azon leszek, hogy a jövőben is meglegyen. Azonban az komoly probléma, hogy ezek a források szűkülnek.
Meg kell mondjam, hogy elnöki programom része, ha szabad ezt mondanom, a korlátozott lehetőségeimmel én ezt ígérem, hogy nagyon határozottan azon leszek, hogy ezekre a fontos célokra minél több jusson, és nagyon fontos az, hogy az ORTT-nek legyen meghirdetett támogatáspolitikája. Igazán hosszú távú, komoly támogatáspolitikája az ORTT-nek, azt kell mondjam, hogy nem volt, amiben le van írva, hogy milyen prioritásokkal, hogyan támogat az ORTT. Én nagyon szeretném, hogy ilyen legyen.
Ami pedig a tartalmat illeti, az, hogy minél több kultúra - most hadd maradjak a bizottság legszűkebb tárgyánál -, európai és különösen magyar kultúra a televíziónézőkhöz és a rádióhallgatókhoz eljusson, és ugye itt eleve korlátozott az ORTT lehetősége, de a szponzorálási lehetőségeivel ebben a tekintetben köteles élni. Ezt én alapvető prioritásnak tartom.
A másik nagy prioritás pedig a helyi demokrácia szolgálata, ugyancsak azokkal a korlátozott eszközökkel, amelyek rendelkezésünkre állnak.
Tehát én nagyon remélem, hogy a 2009-es pályáztatási célokban ez látszani fog. Ezzel egyáltalában nem azt akarom mondani, hogy például a 2008-as vagy a 2007-es pályáztatásban nagyon nemes célok nem jelentek meg, nekem például a Nyugat-pályázat, aminek a kiírásához semmi közöm nem lehetett, abszolút szívügyem, olyannyira, hogy az én egyéni keretemet teljes egészében átadtam annak a kuratóriumnak, hogy ők osszák el.
Azt hiszem, hogy Cser-Palkovics képviselő úr kérdéseire már válaszoltam (Dr. Cser-Palkovics András bólint.), és Pető Iván megjegyzéseire szeretnék annyiban rátérni, amennyiben eddig nem mondtam. Külön örülök, hogy számszakilag ő is rendben találta az előterjesztést. Amit a tagok egyéni keretéről mondott, azt én számtalanszor nyilvánosságra hoztam, hogy teljesen egyezik az álláspontunk. Én a magam részéről kifejezetten ellenzem azt, hogy a közbirtokot ilyen egyéni parcellákra szétosszuk, és az, hogy a tagoknak ez a lehetőségük ma megvan, azt én nem helyeslem, és előterjesztéseket teszek arra, hogy ezt a rendszert megváltoztassuk.
Felírtam magamnak a támogatáspolitika kérdését, amit már említettem. Voltaképpen ezek a dolgok összefüggenek. Tehát ha nincs meghirdetett, nagyon precíz támogatáspolitika, és a mindenkori többség nem eléggé felelősségteljes, már az ORTT mindenkori többsége, akkor bizonyos értelemben egy nagyon helytelen technikájú korrekciója ennek a rendszernek az egyéni keret, mert ha egy ilyen többségi diktátum érvényesül a támogatásban, azt valamelyest ellensúlyozhatja. Azonban hangsúlyozom, hogy én nem értek egyet az egyéni kerettel, de az egyéni keret nagyon kívánatos megszüntetése igazából úgy célszerű, hogy egy támogatáspolitikát is el kell fogadnia a testületnek, és hogy milyen sorrendben, mit kíván szponzorálni.
Ami az ilyen, valóban nem olcsó szervezeti egységeket illeti, itt persze különböző nagyságrendek vannak, azt kell mondjam, hogy az elmúlt hónapokban az ORTT testületi tagjai folyamatosan konzultációkat folytattak, részben az én kezdeményezésemre is, ezekről a kérdésekről, és ezek a megbeszélések jelenleg is folynak. Vagyis magának a pénzosztásnak és a működésnek a mechanizmusában hol vannak tartalékok, az általunk létrehozott intézmények és testületek mindenben megfelelnek-e a funkcióból fakadó követelményeknek. Erről azt tudom mondani, hogy bizonyos változások szerintem szükségesek. Egyébként a Stratégiai Tanács most egy közszolgálati törvényjavaslatot készített, amelynek nagyon értékes elemei vannak, de hozzáteszem, hogy én például személy szerint a koncepció alapvonalaival például nem értek egyet. Ez persze nem jelent semmit, de annyit igen, hogy dolgoznak, tehát médiatörvény-tervezetet is készítettek, ennek elemei a különböző, kormányzat által előterjesztett, illetőleg a parlamenti bizottság által készített tervezetekbe beépültek, tehát van pozitív hozadéka a Stratégiai Tanács eddigi működésének.
Voltaképpen a Tellér képviselő úr által utólag megemlített 400 millió forintos kérdésre és egyfajta gondolatkísérletre azt hiszem, már külön nem térnék ki, azt gondolom, hogy magát a problémát én érintettem. Köszönöm szépen. Csak a kérdezőktől szeretném megkérdezni, hogy minden felvetésre válaszoltam-e. (A bizottság tagjai jelzik, hogy igen.)
ELNÖK: Bizottsági alelnök úré a szó.
VARGA ZOLTÁN, az ORTT költségvetési törvényjavaslatát előkészítő albizottságának elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Én igazából azt gondolom, hogy mivel számszaki dologban nem volt vita, az én hozzászólásom elég rövid, a tartalmi kérdésekben pedig azt gondolom, hogy a mi bizottságunk annyiban kompetens, minthogy képviselők alkotják; meghagyjuk a kulturális bizottságnak, hogy döntsön bölcsen, az elkövetkezendő törvény majd legyen jobb, és akkor talán egy más zárszámadáson leszünk túl.
Csak annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy én magam is nagyon rövid idő óta töltöm be ezt az elnöki posztot, június óta, kinyomtattam az ezzel kapcsolatos előzetes anyagokat, és el tudom mondani, hogy gyakorlatilag a jegyzőkönyv lehetne ugyanaz most is, mint ami 2007-ben vagy 2006-ban volt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha nincs több kérdés, hozzászólás, akkor szavazás következik. A költségvetési és pénzügyi bizottság által készített, parlament elé terjesztett törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról szavazunk.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Aki az általános vitára alkalmasnak tartja az ORTT 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló parlamenti javaslatot, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönjük szépen a tájékoztatást.
A bizottságnak előadót kellene állítani. Az a nehézség, hogy az egyhangú támogatás mögött sokféle vélemény húzódik meg, tehát én azt javaslom akkor, hogy Alexa képviselő úr legyen a bizottsági előadó, annak igényével, hogy jelezze, hogy sokféle vélemény húzódik meg az általános vitára való alkalmasság mögött (Alexa György: Már elég alaposan ismerem ehhez Tellér úr véleményét.), és aztán persze a képviselők elmondják a parlamentben azt, hogy mit is gondolnak. Köszönjük szépen.
A Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló
Áttérünk a következő napirendi pont tárgyalására. Üdvözlöm Balogi Csaba urat, a Szülőföld Alap igazgatóhelyettesét. Itt, hogy is mondjam, strukturális értelemben hasonló lehetne a tárgyalási metódus az előzőhöz, mert van egy előterjesztés, amihez parlamenti határozati javaslat csatlakozik, de annyiban mégsem hasonló, hogy egyrészt más viszonyban van a Szülőföld Alap a parlamenttel, mint az ORTT, másrészt a költségvetési bizottság határozati javaslatát nekünk nem kell ebben az ügyben tárgyalni, tehát csak a Szülőföld Alap tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságát önmagában kell a bizottságnak mérlegelni.
(Balogi Csaba felé:) Akkor ugyanúgy, ahogy az előbb, arra kérném, hogy tegyen rövid szóbeli kiegészítést.
Balogi Csaba szóbeli kiegészítése
BALOGI CSABA, a Szülőföld Alap igazgatóhelyettese (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszöntöm a tisztelt bizottságot. Balogi Csaba vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal Szülőföld Alap igazgatóhelyettese. Engedjék meg, hogy összefoglaljam egy pár mondatban, hogy mi az, amiben 2007. évben már másként cselekedtünk, és máshogy történtek az események, mint 2005-ben és 2006-ban.
Fontos, hogy a 2007. évben a korábbi 1 milliárd forint helyett már közel 2,5 milliárd forint állt a Szülőföld Alap rendelkezésére. Ezt egy háromszintű irányítási rendszer mellett kezeljük. Az alapvető elvi irányítási jogosultság a regionális egyeztető fórumé, melynek elnöke a miniszterelnök úr, a következő szakmai döntéshozó szint a kollégiumok szintje. Három kollégium működik, vagy működött 2007-ben is a Szülőföld Alapnál, mint a korábbi években, ami lényeges eltérés, hogy 2006. év végén, 2007. január 1-jével megszűnt a korábbi kezelőszervezet, a Határon Túli Magyarok Hivatala, és létrejött az úgynevezett Szülőföld Alap Iroda: ez az a szint, ami végrehajtói feladatokat lát el.
Ami a pályázati kiírásoknál újdonság volt a korábbi évekhez képest, hogy bevezettük az úgynevezett kisösszegű pályázatok rendszerét, ami 100 ezertől 500 ezer forintig terjed, és ezeknek az összegeknek a sorsa határon túl dől el. A döntéshozó szakmai kollégiumok 2007. évben hat ülést tartottak, két pályázati kiírás volt: egy tavaszi és egy őszi forduló. Lényegében ennyi, ami változás a korábbi évekhez képest. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor a képviselőké a szó. Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Volna néhány megjegyzésem vagy kérdésem; ha ez nincs ellenükre, és elnök úr megengedi, szeretném egyszerre feltenni őket.
ELNÖK: Soha nem kértem, hogy két részben vagy több részben adják elő.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem szeretnék idézni a beszámolóból most itt hosszasan, ami egyébként olvasható a beszámolóból, úgyhogy ezt nem olvasom fel, de a megfogalmazás alapján "Az a tény, hogy a megszüntetett közalapítványok forrásainak pótlását a törvény az alapot felügyelő miniszter mérlegelési jogkörébe helyezi, lehetőséget ad a fejezeti előirányzatokból történő átcsoportosításra.". Nem tekinthető megnyugtató megoldásnak ez szerintem, különösen akkor nem, ha az elmúlt évek költségvetési gyakorlatából látható, hogy a Szülőföld Alap 2007-ben kapott forrásai nagyságrendileg megegyeznek azzal az összeggel, amit az Illyés és az Apáczai Közalapítványok 2003-ban együttesen felhasználtak, beleértve a Munkaerő-piaci Alap akkori hozzájárulását is. Más szóval a megújuló támogatáspolitika forrásai az elmúlt 5 évben nem növekedtek, ellentétben a központi költségvetés kiadási összegének növekedésével.
A feladatok távlati tervezhető finanszírozásának megoldatlansága mellett felvethető kérdés, hogy a Szülőföld Alap mennyiben tudott az új helyzetnek, az új kihívásoknak megfelelő és kellő hatékonyságú választ adni. Az alap által elbírált pályázatok tárgya, száma, a megítélt támogatások összege lényegében nem különbözik a két megszüntetett közalapítvány hasonló mutatóitól, tevékenysége jellemzően adminisztratív, testületek és szereplők előzetes egyeztetésére épül, hiányzik belőle a civil szervezetek és szakmai szervezetek, alkuratóriumok intézményesített részvétele.
A támogatási célokra vonatkozóan elsősorban a Miniszterelnöki Hivatal tisztségviselői felé vethető fel az a kérdés, hogy a beszámolóból idézhető stratégiát, miszerint előtérbe helyezi a felzárkózás, az együttműködés, a közös fejlesztési stratégiák, közös térség- és intézményfejlesztés kialakítását az Európai Unió pályáztatási rendszerével kompatibilis, közösségépítést szolgáló normatív támogató és fejlesztési politikát, hogyan tükrözi az alap támogatási gyakorlata. Mennyiben tér el a két közalapítvány támogatási gyakorlatától, elegendőnek bizonyul-e például a közös térség- és intézményfejlesztési programok megvalósítására az alap forrásaiból az önkormányzati együttműködési informatika, médiakollégium számára rendelkezésre bocsátott 15 százalék?
Ehhez kapcsolható kérdés: mennyire sikeres az alap új kihívásokra kialakított támogatási programja az elmúlt három-négy év tapasztalatai alapján, vagy kívánnak-e módosítani az irányokon és a belső arányokon?
A támogatási gyakorlattal kapcsolatban azt tartalmazza a beszámoló, hogy a miniszterelnök úr által elnökölt - ahogy ön is említette - regionális egyeztető fórum 2007. február 27-i ülésén döntést hozott az évi támogatási célokról és a prioritásokról, a pályázati támogatások arányáról, illetve a támogatások régiók és szakmai kollégiumok közötti elosztásának arányáról.
Itt olvasható egy százalékos felsorolás, amit most nem tartok szükségesnek idézni, de ehhez képest a beszámolóban szereplő összesítésből az derül ki, hogy a 2007-ben ténylegesen kiosztott támogatás arányai nem úgy alakultak, tehát Románia 38 százalékot kapott, Szlovákia 14-et, Szerbia 21-et, Ukrajna satöbbi, és sorolhatnám. Érdemes lenne tisztázni ezzel kapcsolatban azt is, hogy az alap működése, a szakmai kollégiumok tevékenysége milyen viszonyban van a regionális tanács tevékenységével, utóbbi döntései befolyásolják-e az alap, illetve az alapkezelő munkáját.
A másik kérdés ezzel kapcsolatban az lehet, hogy itt a százalékos felsorolásnál olvasható, hogy milyen okok miatt került be a támogatott országok közé Magyarország, méghozzá egy olyan összeggel, amely nagyobb annál, mint amit Horvátország, Szlovénia és Ausztria együttvéve kapott.
Aztán van itt még egy fontos kérdés a támogatási gyakorlattal kapcsolatban. A stratégiát érintő másik kérdés az, hogy a nyertes pályázatok körében mérlegelési szempont-e az, hogy a pályázat célja a szomszédos országban működő civil szervezet, vagy az ottani állami intézmény tevékenységének támogatása. Ennek a kérdésnek alapja a beszámoló 23. oldalán, a II. Rákóczi Ferenc kárpátaljai magyar főiskola pont alatt olvasható sorok, és ezen keresztül az a kérdés vetődik fel, hogy a Szülőföld Alap tudatosan kíván-e hozzájárulni ahhoz, hogy az adott állam saját kisebbségével kapcsolatos feladatait saját költségvetése terhére elvégezze, vagy az alap saját stratégiája alapján kizárólag a kisebbségek támogatásának nem állami, vagy nem állami keretekben zajló feladatait végzi el. Ha az adott példánál maradunk, akkor általános érvénnyel tisztázandó lenne, hogy az alap által támogatott civil szervezetek hogyan kapcsolódhatnak idegen állami intézmény fejlesztési programjaiba, milyen kétoldalú megállapodások alapján, milyen munkamegosztással, milyen kifizetéssel satöbbi.
A beszámoló az összes 2007-ben beérkezett pályázatot tartalmazza - ugye 2674 pályázat érkezett be, és ebből 1260 részesült támogatásban. A támogatás átlagos összege alig haladta meg az 1,6 millió forintot, a pályázatok átlagos összege viszont 2,4 millió forint volt. Ebből arra következtetünk, hogy a döntéshozók a beadott pályázatok közül jellemzően az alacsonyabb összegűeket preferálták. Ez az összefüggés minden országban érvényesült, kivéve Szerbiát, ahol a támogatások átlagos összege egyenesen meghaladta a beadott pályázatokban szereplő átlagos támogatási összeget. Mivel a döntéshozók körében erős általános trendnek tekinthető a támogatási igények mérséklése, érdekes lehet, hogy Szerbia esetében ez a tendencia milyen körülmények miatt nem érvényesült.
Ezeket a pontokat írtam össze a beszámolóban, köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelentkezésre:) Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az elmúlt esztendőben is volt szerencsém a Szülőföld Alap kérdésével foglalkozni, és akkor az alap kötelezettségei közé tartozó tájékoztatás problémáinak a felvetésével kezdtem. Most azt mondom, hogy ezen a téren örvendetes javulást konstatálok. Az elektronikus tájékoztatás javult, a honlapot igyekeztem alaposan végignézni, fent vannak a Szülőföld Alap tevékenységét meghatározó jogszabályok, át lehet nagyjából tekinteni a szervezeti szerkezetet, az egyes döntéshozókat, a kollégiumokat, a pályázatok is áttekinthetők, az archívumból kiolvashatók az elmúlt esztendők nyertesei és a pályázati témák. Külön megemlítem a térképvázlatok közlését, amelyen annak a területnek az áttekintése is lehetővé válik, amelyikre a pályázatokban elnyert összegeket fordítani lehet.
Azt már kevésbé tartom örvendetesnek, amit Gulyás képviselő úr is megjegyzett, hogy tudniillik a forrásbővülés látszólagos. Én ugyan annak is nagyon örülök, hogy kétmilliárd forintot sikerül szétosztani a határon túli magyarság között, de kétségtelen, hogy ennél sokkal nagyobb összegre volna szükség.
Még egy olyan megjegyzésem van, ami a Szülőföld Alap működésével kapcsolatban nekem feltűnt és pozitívnak tartom, ez pedig az, hogy a Társadalmi Tanácsadó Testület tagjai egyfelől, másfelől pedig az egyes kollégiumok, amelyek a döntést hozzák, folyamatosan kapcsolatot tartanak azokkal az egyes határon túli területeken működő társadalmi szervezetekkel, amelyeknek a véleményét figyelembe véve, vagy ismereteit felhasználva a támogatás szétosztása mondjuk célszerűnek, remélhetően célszerűnek mondható.
Az a baj azonban, hogy én magam is látok egy csomó problémát a Szülőföld Alap működésével kapcsolatban. Ezek közül egyiket-másikat pontosan ugyanúgy látom, ahogy Gulyás képviselő úr felsorolta. Első és legfontosabb problémának azt látom, hogy ez a bizonyos regionális egyeztető fórum van hivatva a Szülőföld Alap működése stratégiai kérdéseinek a meghatározására. Ezekre a stratégiai kérdésekre, vagy ennek a meghatározására dokumentumszerű közlést nem találni sehol sem, tehát nincs olyan dokumentum, amelyik azt mondaná, hogy a Szülőföld Alap támogatási összegei megítélésének a stratégiai megalapozása, és akkor ott volnának azok a szempontok vagy azok a célok, és így tovább, és így tovább, amelyek egy ilyen stratégiát jelentenének. Az, hogy bizonyos alapító iratokban vannak mondatok, vagy egy-egy ilyen ülésről szóló beszámoló tartalmaz ilyen mozzanatokat, ez nem pótolja szerintem a stratégiai dokumentum bemutatását.
A másik problémám a Társadalmi Tanácsadó Testülettel kapcsolatos. A Társadalmi Tanácsadó Testület működése természetesen nem kifogásolható, jöjjenek határon túli hozzáértő emberek, és szóljanak bele, vagy adjanak tanácsot a stratégiához is, meg a konkrét döntéshozatalhoz is. Van azonban ennek egy aggályos pontja, a 32. pontja a Társadalmi Tanácsadó Testület ügyrendjének, amelyik a következőképpen hangzik: a testület határozatai ajánlás jellegűek, de azokat a kollégiumok döntéseik során kötelesek figyelembe venni.
Na most, miután a Szülőföld Alap működését jogszabályok szabályozzák, amelyek magasabb rendű jogszabályok, mint egy ügyrend, az ügyrend megítélésem szerint nem kerekedhet fölébe a Szülőföld Alap működését meghatározó egyéb jogszabályoknak. Ezt a mozzanatot nagyon aggályosnak tartom.
Aztán ha a működési apparátusi kiadások összegének alakulását nézzük, bizony, az ugrásszerűen megnőtt. Egy olyan indoklás olvasható valamelyik dokumentumban, hogy ez az ugrásszerű növekedés azt hiszem, több mint háromszorosára nőtt, vagy háromszorosára nőtt körülbelül. Úgy van megindokolva, hogy eddig is voltak ezek a kiadások, csak a Miniszterelnöki Hivatal különböző strukturális helyein helyezkedtek el bizonyos tevékenységek és azoknak a forrásfedezete, de most ezek össze vannak gyűjtve. Azt gondolom, hogy ez nem elfogadható, tudniillik akkor, ha onnét kiveszem ezeket a forrásokat, ott vagy forráshiánynak kell keletkezni, és más feladatokra nem jut összeg, és a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében akkor ennyivel kisebb összeget kellene beszámítani, vagy pedig, ha ez nem így történik, akkor ez mégis egy plusz összeg, mert ott is elköltjük, és itt is elköltjük. Egyébként is úgy gondolom, hogy az a meghatározás, hogy a működési költségekre az összes kiadás 10 százaléka fordítható, szerintem abszurd, és ezt meg kellene változtatni, ugyanis mi van akkor, hogyha van egy apparátus, de csak egy nagyon kis összeg áll valamilyen okból kifolyólag rendelkezésre, hogy szétosszuk. Akkor mindenkinek fel kell mondani, mert a 10 százalékból nem fedezhető? És mi van a fordítottjával, ha mondjuk 5 milliárd vagy 10 milliárd forintja lesz az alapnak arra, hogy elossza? Akkor 1 milliárd forintot költhet? Maga a szabályozás szerintem ebben a formában, hogy az elosztandó összeg százalékában van meghatározva az apparátusi vagy működési költség, nem elfogadható.
Aztán az egyik beszámolóban, amelyik a Szülőföld Alapról szól, azt olvasom, hogy ott döntenek a nyilvános és a nem nyilvános pályázatok kérdéséről; a nem nyilvános pályázatokról utána sehol egy árva szó sincsen. Kérdezem, hogy mik ezek a nem nyilvános pályázatok. (Derültség az MSZP oldalán.) Kinek nem nyilvános? Nekem sem nyilvános, vagy a bizottság számára sem nyilvános, vagy pedig hogy van ez? Az a baj, hogy a képviselői elmében bizonyos kötelező paranoid elemek (Derültség az MSZP soraiban.) és képzett kapcsolási elemek vannak. Miután azt mondja ez a derék állami számvevőszéki jelentés, hogy nem készíthető pontos elszámolás a támogatásokról különböző elszámolási okokból, összekapcsolom a nem nyilvános pályázat és a nem pontos elszámolás kérdését. Vajon van-e egy ilyen összefüggés? (Alexa György: Nincs. Gulyás Dénes: Ez azért nem annyira paranoid.) Sőt, egy olyan mozzanata is van itt a számvevőszéki jelentésnek, hogy azt mondja, hogy előfordult a törvénytől eltérő kedvezményezettek támogatása, és ez a három dolog is esetleg összefügg, tehát vannak nem nyilvános pályázatok, amelyek a törvénytől eltérő szereplőket támogatnak, és el van tüntetve a dolog, mert úgysem készíthető pontos elszámolás a forrásokról és a források felhasználásáról. Én ezt egy kicsit karikírozom, és szándékosan a legrosszabb indulatú feltevést veszem elő, de bocsánatot kérek, a politikában sok minden előfordul, és kiderülhet, hogy nem is olyan rosszindulatú ez a feltevés.
Aztán ugyancsak a számvevőszéki jelentés említi meg, hogy a Társadalmi Tanácsadó Testület tagjainak és egyáltalán a társadalmi munkában a feladatukat végzőknek a költségtérítési elszámolása nincsen világosan véve. Ugyan azt mondja a szabályzat, hogy az igazolható költségeket számolják el, ha jól emlékszem a kulcsszóra, de azt tudjuk, hogy igazolhatóvá tenni különböző belső szabályzatokkal a legkülönbözőbb költségelemeket is lehet.
Végül megjegyzek egy dolgot, ami szerintem az egyik legsúlyosabb probléma, ez pedig a következő. Most nagyon durva számokat fogok mondani, mert a nagyságrendi összefüggéseket látom fontosnak, és nem a pontos elszámolást. Durván számolva 2 milliárd forintnyi támogatást ítél meg a Szülőföld Alap három kuratóriuma, ezekhez a pályázatokhoz, a pályázatok teljesítéséhez és az elszámoláshoz határidők vannak rendelve; az állami számvevőszéki jelentés szerint 481,1 millió forint nincs határidőre elszámolva. Ez, ha durván számolom, akkor a 25 százaléka, vagyis a negyedrésze a támogatásoknak. A támogatás negyedrészéről nem lehet pontosan tudni - legalábbis az állami számvevőszéki jelentés készítésének időpontjában -, hogy arra fordították-e a pénzt vagy sem, hogy megvan-e a pénz, ha nem arra fordították, vissza tudják-e fizetni és így tovább. Úgy gondolom tehát, hogy a pályázatok sorsának figyelemmel kísérése és ellenőrzése nincs megoldva, és ez egy nagyon-nagyon súlyos probléma, ha tekintetbe vesszük ezeket az óriási arányokat, hogy a 2 milliárdból majdnem 500 millió forintnak a nyoma nem volt fellelhető, vagy az elszámolás nem volt fellelhető.
Mindebből én a következő következtést vonom le, hogy nem támogatható a Szülőföld Alap beszámolója, mert stratégiai célkijelölési problémák vannak, szervezeti és strukturális problémák vannak, az összegek elszámolása és ilyen jellegű precizitási problémák vannak, az utólagos ellenőrzéssel kapcsolatos problémák vannak. Végül - ezt is ki kell mondani -, láthatólag van egy olyan rés az összegek nagysága, felhasználási céljai és nyilvánossága tekintetében, amelyik résben olyan homály van, amely önmagában is elfogadhatatlanná tenné az egészet, úgyhogy én magam azt javaslom, hogy ne fogadjuk el ezt a dokumentumot.
ELNÖK: Alföldi képviselő úr!
ALFÖLDI ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem is tudom, hogy szabad-e ilyet mondanom egy bizottság előtt, hogy ki mint él, úgy ítél, de én nem látom azért ezt a dolgot ennyire kifogásolhatónak és kifogásolandónak. Még azt is megmondom, képviselő úr, hogy miért nem: mert nem az alap honlapjáról tájékozódom a dolgokat illetően, hanem személyesen vagyok bátor elmenni Szerbiába, vagyok bátor elmenni Ukrajnába, ahol is nem azokat a hangokat hallom erről a nagy lepárlórendszerről, amiket ti itt szóba hoztatok, hanem valamiféle megelégedést vélek felfedezni. Talán az első mondatoddal azonosulva: mindenki többet akarna, de nem hiszem, hogy van akkora támogatás, aminél ne akarnának, vagy nem szeretnének többet az emberek.
Én, ellentétben az előttem szóló ellenzéki képviselő urakkal, igenis elfogadásra javaslom a beszámolót, és azt kell mondjam, hogy nem fog kitalálni sem a mostani kurzus, sem a következő, sem az az után következő olyan támogatási rendszert, ami minden ponton mindenki számára tökéletesen elfogadható és támogatandó lesz.
Ami az elszámolásokat illeti, képviselő úr, ezeknek a támogatásoknak egy része olyan, a világ dolgaiban kevésbé járatos, a nagy papírelvárásokat meghatározó világtól távol eső, egyszerű emberek, akiknek lehet, hogy nem kis feladatot jelent ezeknek az elszámolásoknak az elkészítése. Azonban azt kell mondjam önnek, azt kell mondjam neked, hogy ez nem mentesíti őket attól, hogy ez ne így történjen, de én nem azt tételezem fel, hogy ezt a pénzt valaki "lenyúlta", ez a pénz valahová máshová került. Hallottam ezekről a dolgokról ezelőtt néhány, öt-hat évvel, hogy itt valamiféle biznisz is kialakult e körül a dolog körül, de épphogy ez a Szülőföld Alap próbálja távol tartani az ilyen embereket ettől a dologtól. Én a horgosi művelődési intézet kistanyájának a rendbe hozására kapott pénzből indulok ki, ahol úgy fogadták ezt az egészet, mint valami mannát, ami az égből érkezett, mert egyszerű emberek, kicsinek örülnek, és - ne haragudj - kurvára nem érdekli őket, hogy milyen rendszeren, milyen házirenden, milyen izén, satöbbin keresztül jutott el hozzájuk ez a pénz. A dolognak ez a része engem jobban érdekel, mint az a rész, amiről te beszélsz, mert ettől vagyunk, azt hiszem, okosak és szépek, hogy egyikünk erre gondol, a másikunk meg arra gondol.
Összefoglalva: én mindenképpen elfogadásra javaslom a beszámolót. Köszönöm szépen. (Alexa György a jegyzőkönyvvezetők felé: Ha a hölgyek egy konkrét szót nem tudnak leírni, képviselő úr segít. - Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt kérem a képviselőtársaktól, hogy azokat a szavakat, amelyekre a számítógép azt írja ki, hogy nem szokás használni (Derültség.), azokat ne használják. (Alföldi Albert: Majd fütyülök.)
Miután két ellenzéki képviselő szólalt meg, akkor most Fedor képviselő úré a szó.
FEDOR VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én is azzal szeretném kezdeni, hogy a véleményem inkább Alföldi képviselő úréhoz hasonló, hogy ez az elosztási rendszer jobb, mint ami volt eddig, de nyilván megfogalmazódik bennünk, hogy lehetne jobb is, és akkor körülbelül közelebb járunk az igazsághoz.
Nekem lenne néhány konkrét kérdésem. Az egyik az, hogy döntés született arról, hogy jó néhány pályázatot civil szervezetek nyertek el, mármint határon túli civil szervezetek, akik továbbírták, és az egészet menedzselték. Arról szeretnék érdeklődni, hogy mi volt ennek a tapasztalata. Milyen pályázatokról van szó, mekkora volt az összeg, mennyire követhető nyomon ennek a pénznek a felhasználása? Egyetértek Alföldi képviselő úrral: azért ne magunkból induljunk ki, egészen más határon túl elszámolni ezekkel a pénzekkel, én is küszködök, mint miskolci alpolgármester, több ilyen határon túli együttműködésünk van, és egészen másképp zajlik ott az élet, a sok kistelepülésen, tehát ott még nagyon nagy gondot jelent ezeknek a megértése, a pályázatok megértése is.
Az teljesen világos az anyagból, tudjuk jól, hogy 18 évvel ezelőtt köttetett a Magyar Országgyűlésben egy olyan megegyezés, nevezhetjük külügyi konszenzusnak, ami ugye három fő prioritást jelölt meg. Ettől még egy picit odébb vagyunk, hiszen kettő teljesült, és koncepcióváltás következett be a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásban, a támogatásukban is. Az identitásmegőrzés erősítése az egyik, a másik ilyen prioritás a versenyképesség. Én ebből a papírból és a támogatásból azt nem nagyon érzem, látom, hogy mennyire volt jellemző ez a bizonyos harmadik kollégiumban szereplő tevékenység támogatása, nevezetesen az önkormányzati együttműködések. Tehát azt látom, hogy az a kollégium elsősorban különböző médiumok támogatására kért forrást, határon túli médiumok támogatására, de tudjuk jól, hogy nem kevés olyan forma van, amely lehetőséget teremt és meglehetősen nagy forráshoz juttathat határszéli településeket, mondjuk az Interregen keresztüli, vagy ezen belüli együttműködésre gondolok. Hadd mondjak erre példákat is! Jó néhány magyar város színháza nagyon jó kulturális együttműködést és megállapodásokat kötött, pályázott az Európai Unióhoz, és Interregen belül 40-50 milliós forrásokhoz jutottak. Vajon a kistelepülések ilyen típusú, tehát kulturális-gazdasági együttműködésére mennyire jellemző, hogy ilyen pályázatok érkeztek, és ha nem, akkor miért nem, és mit lehetne tenni annak érdekében, hogy mondjuk ezek a polgármesterek, képviselők találkozhassanak? Talán lehet, hogy a kollégiumoknak lenne ilyen szerepük - nem tudom, lehet, hogy nem a kollégiumok dolga, de mindenképpen érdekes lehet.
Van egy napihír, amin én magam is megdöbbentem. Az elmúlt héten Ostravában jártam, testvérvárosa Miskolcnak, és Kassa is, és nyilván sok mindenkivel találkoztunk, beszélgettünk. Nyilván képviselőtársaim ma reggel, ha nézték a reggeli hírösszefoglalókat, láthatták, hogy az Európai Unió asztalára kerültek azok a szlovákiai ügyek, amelyek az elmúlt hetekben történtek: elég sok magyar iskolának bedobják az ablakát, bemennek, betörnek és a többi. Mennyire befolyásolja ez azt a fajta gondolkodásunkat, amikor arról döntünk, hogy melyik régióba mekkora forrást szánunk és mire? Lehet, hogy ezek a számunkra nem nyilvános pályázatok - Tellér képviselő úrnak mondom. Ha ez így van, akkor nem is akarok róla tudni, akkor rendben van, akkor csináljuk, de azért megnyugtató lenne pontosan tudni. Más az identitás megőrzése, más talpon maradni, amikor nem fúj a szél, és egészen más, amikor erős széllel kell szembeszállnunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Még egy rövid kérdés jutott itt eszembe a képviselőtársak által feltett kérdések kapcsán.
Az egyik: természetesen nem azt gondolom, hogy határon túli magyar kézen-közön tűnik el, vagy válik keresendővé mondjuk ez az 500 millió forint, ami az ÁSZ-jelentés szerint is hiányzik, ezt én nem feltételezem... (Alföldi Albert: Nem hiányzik, csak nincs elszámolva.) Ha én nem számolok el valamit az Apeh felé, akkor az hiányzik az Apehnek, és jönnek, és kapok "hathavi tarkónlövést", szóval azért ez más súly, mégiscsak 500 millió forint.
A másik az, hogy mindaz, ami az ÁSZ-jelentésből, ebből a Tellér képviselő úr által idézett néhány sorból kitűnik számomra, különösen akkor, ha összevetem a beszámoló 2. oldalának negyedik bekezdését, amiben az áll, hogy a kollégiumok az alap támogatási célok alapján megszervezett szakmai döntéshozó testületei, a kollégiumok döntései a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter jóváhagyásával válnak érvényessé, az új kollégiumok szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett, politikamentesen végzik szakmai tevékenységüket. Így elérhetővé válik, hogy az érintett célcsoportok legitim vezetőivel való egyeztetés után, véleményük messzemenő figyelembevétele mellett szakmailag megalapozott, depolitizált döntések szülessenek felelős magyarországi tisztviselők részvételével.
Szerintem ebben a bekezdésben van egy súlyos antagonizmus, bár jóllehet, bizonyos kormányzati felügyelet mégiscsak kell, ahol ennyi pénzről van szó, de ez önmagában antagonizmus. Hogy lehet depolitizált az, amihez a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter jóváhagyása kell? Itt ez valahogy egy szerencsétlen mondat a számomra.
Tulajdonképpen ehhez a témához kapcsolódik, nem szorosan, de ha már nálam van a szó még egy másodpercre vagy kettőre, én tisztelettel megkérném önöket, hogy változtassanak azon a gyakorlaton, aminek mondjuk szenvedő alanya voltam, mint a Kárpát-medencei magyar képviselők oktatási és kulturális albizottságának társelnöke, hogy én kértem önöktől egy KMKF-ülésre részletes anyagot - elszámolásokat megnyert pályázatokról, kik nyertek, kik voltak a kurátorok satöbbi, satöbbi - és én ezt nem kaptam meg, és nem tudtam a KMKF-ben mint társelnök a munkámat rendesen végezni. Ez csak annyiban kapcsolódik ide, hogy ez most a téma, de ezt rendkívüli módon nehezményezem. Nem hiszem, hogy ez igazán járható gyakorlat, úgyhogy nagyon kérem önöket, hogy a jövőben tegyék meg azt, hogy a szükséges anyagokat időben a rendelkezésünkre bocsátják. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Vincze képviselő úr!
VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Én tisztelettel és halkan kérdezném azt, hogy azért ugye az az öt-hat paraméter, amit Tellér képviselőtársunk felsorolt, kedves Alföldi képviselőtársam, nem tolható át mind a határon túlra, és nem az ottani pályázók és az ott élők tájékozatlanságából fakad, hanem egész másról van szó. Gondolom, képviselőtársam arra gondolt, hogy itt azért van egy hivatal anyaországon belül, akinek kötelessége lenne azt a tájékozatlanságot is feloldani, ami esetleg körbelengedezi a pályázati témákat. Nem hiszem, hogy ennyire tájékozatlanok lennének a kedves határon kívüli barátaink. Orvosra hivatkoztál; nekünk gazdakapcsolatunk van már tizenéve, és eléggé tudják, lehet, hogy még jobban is tudják, mint mi, hogy hol és merre lehet ezeket a lehetőségeket utolérni, nyakon csípni, próbálkozni belőle, épülni, szépülni ott, ami nagyon helyes és jó. Én nem kavarnám a kettőt ennyire össze.
Emlékszem, hogy volt egy olyan időszak '98-tól, amikor én is egy kicsit közelebb voltam ezekhez a határon túli dolgokhoz. Lehet, hogy elő lehetne szedni mintának esetleg abból a jó módszereket - (Balogi Csaba felé:) ezt viszont önnek próbálnám ajánlani, nem kioktatásként -, esetleg lehet, hogy érdemes lenne az akkori gyakorlatból is meríteni, mert mintha akkor több pénz ment volna ezekre a dolgokra, kevesebb az itthoni adminisztrációra, a személyzetre és egyébre. Nem akarom ezt ragozni, már eléggé körbejárta itt a tisztelt bizottság. Köszönöm, ennyit akartam hozzáfűzni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Igazgatóhelyettes úré a szó.
BALOGI CSABA, a Szülőföld Alap igazgatóhelyettese (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Engedjék meg, hogy visszafelé haladjak a kérdések megválaszolásában. Elnézést kérek Gulyás képviselő úrtól, hogy nem kapta meg ezt az anyagot; valószínűleg nem jutott el hozzám a felkérés, úgyhogy itt adminisztrációs hiba van. Azonnal eleget teszünk ennek, hogyha legközelebb hasonló tájékoztatásra lenne szüksége. (Gulyás Dénes: Köszönöm szépen.)
Gulyás képviselő úr említette, hogy miniszteri döntésre, illetve jóváhagyásra van szükség; ezt sajnos jogszabály írja elő. A 2005. évi II. törvény szól a Szülőföld Alapról, 2006. december 1-jéig a 105. végrehajtási rendelet szabályozta, 2007-től a 355. A helyzet az, hogy mind a kettő előírta az akkor felügyelő miniszternek - korábban a külügyminiszternek, most a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek - ezt a jóváhagyási kötelezettséget, azonban a Szülőföld Alap lassan hároméves fennállása során egyszer sem fordult az elő, hogy a kollégiumi döntéseket megkérdőjelezte volna a miniszter úr, vagy visszadobta volna, hogy tárgyalják meg újra. Ez sajnos formalitás, ezt a jogszabály előírja, ennek eleget teszünk, viszont a miniszter úr nem köt bele ezekbe a döntésekbe.
A 481 millió forint többször felmerült. Ez a pályázati tömeg nem azért nem került lezárásra, mert mi nem kísérjük figyelemmel a pályázatokat, hanem pont ellenkezőleg: a pályázóknak lehetősége van arra, hogy egyszer meghosszabbítsák az elszámolási határidőt. Ezt nyomós indokok után általában engedélyezni is szoktuk. A másik, hogy ebből a 481 millió forintból a másik részét azért nem zártuk le, mert olyan elszámolás érkezett be, ami alapján megnyugtatóan nem zárhatjuk le. Ilyenkor hiánypótlásra szólítjuk fel, helyszíni ellenőrzéseket teszünk, és ahogy sikerül ezeket a dokumentumokat beszerezni, vagy megbizonyosodni a külföldi projekt sikeréről, akkor ezeket utána le tudjuk zárni, egészen addig nem, amíg nem tudjuk biztosan, hogy végrehajtották a vállalt feladatot.
Fedor képviselő úr kérdezte, hogy a régió forrásai miként oszlanak meg. A százalékos arányokat a létszámarányok alapján állapították meg. A többi régió egyetértésével Ukrajna és Szerbia az eltérő sajátosságok miatt kap magasabb támogatást, mint az ott élő magyar lakosság aránya.
Önkormányzati együttműködés és ezeknek az együttműködéseknek a serkentése miként valósul meg. Az önkormányzati kollégium törekszik arra, hogy legyenek ilyen pályázati kiírások, és egy pár perccel korábban Tellér képviselő úr vetette fel, hogy törvénytől eltérő támogatottak szerepelnek. Ez a kettő összefügg, ugyanis az Állami Számvevőszék nehezményezte azt, hogy olyan magyarországi szervezetet is - tegyük fel, egy határ menti civil szervezetet vagy önkormányzatot - támogatunk, amelynek nincsen határon túli országban telephelye. Ezen változtatunk; megpróbálunk olyan irányba dolgozni, hogy magyar szervezet csak abban az esetben kaphasson támogatást, hogyha feltüntet egy külföldi partnerszervezetet, vagy éppen rendelkezik telephellyel.
A Társadalmi Tanácsadó Testület tagjainak költségelszámolása: kizárólag útiköltség-elszámolásról lehet szó. Ha bizonyos ülések elhúzódnak, abban az esetben a Szülőföld Alap Iroda szállást biztosít, de itt semmi egyébről nincs szó, mint esetleg benzin, autópálya-matrica vagy egy szállodaszámla. Ezt belső szabályzataink tükrözik is, és mindenben megpróbálunk megfelelni a törvényi előírásoknak, illetve az Apeh vonatkozó rendeleteinek, tehát amikor az üzemanyag-normákat havonta a honlapjukra felteszik.
Nem nyilvános pályázatok: lehet, hogy a jogszabály fogalmaz egy kicsit nehézkesen, valóban benne van ez a fordulat a jogszabályban, hogy lehetőség van nem nyilvános pályázatra, viszont ez idáig a Szülőföld Alap hároméves létezése során egyszer sem fordult elő olyan, hogy esetleg ilyenre sor kerülhetett volna. Az összegek és hozzárendelve a pályázatok fent vannak a honlapon.
A működési kiadások alakulása. A jogszabály azt írja elő, hogy a működésre rendelkezésre álló keret maximum 10 százalékát használhatjuk fel; fontos, hogy maximum. Eddig sosem használtuk fel a 10 százalékát, az adott évben szükséges kiadások fedezetére fordítjuk ezt az összeget, mikor mennyit, tehát a 10 százalékot nem éri el. Hogy példával éljek, hogyha 5 milliárd forintra növekedne az összeg, valószínűleg akkor sem költenénk sokkal többet a jelenleginél, hiszen az apparátus jól működik, felállt, erre már pluszban nem kell áldozni.
A Társadalmi Tanácsadó Testület ügyrendje írja azt, hogy "az ajánlások, amelyek kötelező erejűek". A Társadalmi Tanácsadó Testület inkább véleményez, segíti a kollégiumok munkáját, egy kis összeköttetést biztosít. Egyébként száz százalékig nem lefedhető sem a civil szféra, sem az önkormányzatok, semmi, ez egy kis kapcsolatot teremt még a pluszban elérhető határon túli szervezetekkel, utasítást sosem tett, véleményeket fogalmaz meg. Ennek időzítését is kifogásolta talán az Állami Számvevőszék, hogy a Társadalmi Tanácsadó Testület mikor tartja az üléseit, viszont ez is inkább arra erősít rá, hogy nincs semmi eszköz a kezében arra, hogy a kollégiumokat utasíthassa.
Tellér képviselő úr vetette fel a forrásbővülést, a kétmilliárd forintot meghaladta már 2007-ben a Szülőföld Alap forrása. Viszont én úgy érzem, hogy kétmilliárd forint elosztásához nincs szükség három, esetleg négy szervezetre. Tehát kétmilliárd forint felosztásához nincs szükség pluszban egy Illyés Közalapítványra, egy Apáczai Közalapítványra, ez nem olyan rengeteg pénz, hogy 10, 15, 20 fős, esetleg központi költségvetési szerv vagy közalapítvány jöjjön létre.
A kétmilliárd forintban természetesen nem merül ki a határon túli támogatások összege, a minisztériumoknál szakfeladatokra még rendelkezésre állnak tekintélyes források, nem is beszélve a Miniszterelnöki Hivatalról, ahol többek között az oktatási-nevelési támogatás található.
Remélem, hogy végig tudtam menni minden kérdésen. Gulyás képviselő úr talán...
ELNÖK: Akkor Gulyás képviselő úr...
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Mondhatom? Jó, köszönöm.
A Rákóczi Főiskolával kapcsolatos kérdés. Jól értettem, ugye, hogy itt az 5 százalék Magyarország megjelent, ugye akkor, ha jól értettem, amit mondott az előbb, ezek olyan határon túli magyar szervezetek, amelyeknek a székhelye Magyarországon van bejelentve. Így jelentkezik az 5 százalék Magyarország-támogatás?
Az is egy kérdés volt itt, hogy a támogatási gyakorlattal kapcsolatban, hogy megjelent, Magyarország 5 százalékkal van támogatva, és ezt kérdezem. Ugye az volt a kérdés, hogy a beszámoló azt tartalmazza, hogy a miniszterelnök által elnökölt regionális egyeztető fórum 2007. február 27-ei ülésén döntött a támogatásokról, és itt van Románia 40, Szlovákia 15, Szerbia 22, Ukrajna 19, Horvátország 2, Szlovénia-Ausztria 1, összesen 100. Ehhez képest a beszámolóban más számok szerepelnek, plusz megjelenik benne Magyarország 5 százalékkal, és ön az előbb itt említette ezt, hogy olyan támogatottak is voltak, akiknek a székhelyük Magyarországon volt bejelentve. Tehát azt kérdezem, hogy akkor ez az 5 százalék Magyarország-támogatás ilyen módon jelenik itt meg, vagy pedig valamilyen magyarországi szervezet is kapott, tehát magyar, magyarországi szervezet.
Az előbb beszélt ön arról, hogy vannak olyan kinti támogatottak, akiknek a székhelye Magyarországon bejelentett. Ennek az 5 százaléknak is? Ezt kérdeztem, illetve azt, hogy a Rákóczi Főiskola végül is ukrajnai állami feladat, tehát akkor a Szülőföld Alap a gyakorlatába fogja-e venni, vagy milyen módon történhet az meg, hogy egy olyan intézményt is támogat a Szülőföld Alap... Egyébként nem azzal van a problémám, hogy támogatja, mert hiszen én is dolgoztam azért a főiskoláért, hogy jobb legyen nekik, hanem a szisztéma hogyan illeszkedik a támogatási rendszerbe, az az elv, hogy egy külföldi állam területén lévő, külföldi állami támogatásra igényt tartó intézményt mi még innen támogatunk a Szülőföld Alapon keresztül. Ez volt az egyik kérdés.
De ez a másik az 5 százalék, amit még fontosnak érzek, hogy hol van ez az 5 százalék, ez milyen 5 százalék, a magyarországi 5 százalék támogatás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kiegészítő válasz következik.
BALOGI CSABA, a Szülőföld Alap igazgatóhelyettese (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm. Visszacsatolnék Fedor képviselő úr kérdésére, hogy az együttműködés serkentése hogyan valósul meg. Ez az 5 százalék egy olyan keretnek mondható, nevezhető, ami erre a célra irányul, tehát hogy a magyar-román, magyar-szlovák kapcsolatokon miként lehet segíteni. Itt lehet szó önkormányzati együttműködésről, konferenciákról, akár iskolák közötti együttműködésről. Tehát ez az összeg megjelenik már a teljes összegben, ez nem adódik hozzá a mi keretünkhöz.
A II. Rákóczi Ferenc Főiskola valóban egy állami intézmény Ukrajnában, viszont vannak olyan céljai, programjai, amik vitathatatlanul az ott élő magyar diákoknak, vagy a magyar közösségeknek válnak hasznára. Úgyhogy itt úgy is vehetjük, hogy itt nem magát az intézményt támogatjuk, hanem a programot, és annak a nemes célját, tehát a tartalmát. Köszönöm szépen. (Gulyás Dénes: Köszönöm.)
Döntés általános vitára való alkalmasság tárgyában
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha jól érzékelem, akkor elérkeztünk a szavazáshoz. A kérdés az, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a Szülőföld Alap tavalyi évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámolóját. Aki igennel szavaz, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 10 igen. Aki nem? (Nincs ilyen.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodás.
A bizottság többsége tehát általános vitára alkalmasnak tartja a beszámolót. Köszönjük szépen.
Akkor még egyszer tájékoztatom a bizottságot, hogy a költségvetési bizottság határozati javaslatot nyújt be a parlament elé, de - ha csak nincs rá külön igény - azt nem tárgyaljuk a bizottságban, a plénumon ki-ki állást tud foglalni. Ha igény van rá, akkor hétfőn tarthatunk rendkívüli bizottsági ülést, de úgy gondolom, hogy a dolog érdemi részéről ki-ki el tudta mondani így is a véleményét, a többi pedig egy parlamenti aktus, mármint a határozatijavaslat-tervezet szavazással eldönthető.
(Jelentkezésre:) Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen. Azt szeretném kérdezni, hogy van-e egyebek napirendi pont ma, mert akkor abban szólnék...
ELNÖK: Még van egy napirendi pont...
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Ja, bocsánat, elnézést kérek!
ELNÖK: Kérdezem, hogy előadót kíván-e a bizottság állítani (Gulyás Dénes: A kisebbségit vállalom.), nyilván annak megfelelően, hogy többségi és kisebbségi vélemény van. (Jelentkezésre:) A többségi előadó Alföldi képviselő úr, és a kisebbségi Gulyás képviselő úr. Köszönjük szépen. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Áttérünk az utolsó - mármint sorrendben természetesen - napirendi pont tárgyalására. Üdvözlöm a kormány nevében megjelent főosztályvezető urat, Kovács Ferenc urat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről és Kossuth- és Széchenyi-díjról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ehhez alkotmányügyi bizottsági módosító indítvány érkezett, amit a képviselők ismerhetnek közvetlenül is, és a kiegészítő ajánlás alapján is.
Tulajdonképpen egyetlen kérdést tennék fel a kormány képviselőjének, hogy a kormány ezt a módosító indítványt támogatja-e.
DR. KOVÁCS FERENC főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A kormány támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőket, hogy ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs ilyen.) Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 6 tartózkodás.
Elnézést kérünk, hogy ezért a - hogy is mondjam - rövid aktusért ennyit kellett várni, de utolsónak érkezett a napirendi javaslat (Dr. Kovács Ferenc: Nagyon tanulságos volt! - Derültség.), és gondolom, hogy örömet okozott, hogy ez a legbékésebb napirendi pont. Köszönjük szépen. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Gulyás képviselő úr érdeklődött, hogy egyebek lesz-e. Az elfogadott napirendben nem szerepel az egyebek, de ha a bizottság hallgatólagosan tudomásul veszi, akkor ügyrendi szavazás nélkül tárgyalhatunk tovább.
Mielőtt képviselő úr felvetne valamit, én is elmondom tájékoztatásként, hogy jövő hétfőre Leonard Orban úr, az Európai Unió biztosa találkozóra hívja a mi bizottságunk tagjait is, másik két parlamenti bizottság tagjaival, hétfőn délelőtt, a frakcióülések időpontjában - úgy látszik, ezt az Európai Unió még nem vette tudomásul, majd intézkedem. (Derültség.) A bizottsági képviselőcsoportok leadták a neveket, úgyhogy akkor találkozunk fél tízkor a Delegációs teremben. Egyórás, három bizottság képviselői vesznek részt. Román kormány által, illetve Romániából delegált európai uniós biztossal van dolgunk, akit a magyarországi kisebbségek oktatása, ha jól emlékszem, érdekel. Amit erről egy óra alatt több mint tíz képviselő, ha jól emlékszem, húsz képviselő összesen és három bizottsági elnök el tud mondani a kérdésekkel és válaszokkal együtt, azt majd ott nyilván produkálják együtt. Ez az egyik megjegyzésem.
A másik, hogy jövő héten is tartunk természetesen bizottsági ülést, ahol már az adótörvények általános vitára való alkalmassága kerül sorra. (Közbeszólás: Mikor?) Kedden, a szokott időben. Még annyit tudok elmondani, hogy a múlt héten beszéltem a Kulturális Minisztérium magas beosztású vezetőivel: a színházi törvénynek nevezett előadó-művészeti törvénytervezetről azt az ígéretet kaptam, hogy október elején, még a kormánynak történő benyújtás előtt a bizottság vitát rendezhet a tervezetről, ez a múlt héten téma volt. Ennyit szerettem volna tájékoztatásként elmondani.
Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Okafogyottá vált a kérdésem, mert ezt szerettem volna kérdezni az előadó-művészeti törvénnyel kapcsolatban.
ELNÖK: Képviselő úr óhaja megfogalmazatlanul is figyelembe van véve. Természetesen, akkor azt még hozzáteszem gyorsan, hogy megfelelő anyagokkal kértem, tehát nemcsak magát a tervezetet, hanem ha vannak kiegészítő írásos információk, akkor azt is megkapjuk.
Köszönjük szépen a megjelenést, és további jó munkát mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 52 perc)
|
Dr. Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezetők: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina