KSB-15/2008.
(KSB-56/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2008. szeptember 30-án, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V/569. számú termében
megtartott üléséről

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászóló(k) *

Elnöki megnyitó *

A napirend elfogadása, határozatképesség megállapítása *

Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat *

Szatmári László (PM) szóbeli kiegészítése *

Rónai Iván (OKM) szóbeli kiegészítése *

Kérdések, hozzászólások *

Szatmári László (PM) válasza *

Rónai Iván (OKM) válasza *

Döntés általános vitára való alkalmasság tárgyában *

A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat *

Bécsy Etelka (SZMM) szóbeli kiegészítése *

Kérdések, hozzászólások *

Bécsy Etelka (SZMM) válasza *

Döntés általános vitára való alkalmasság tárgyában *

Egyebek *

 

Napirendi javaslat

  1. Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291. szám)
    (Általános vita)
  2. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5950. szám)
    (Általános vita)
  3. Egyebek

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke

Halász János (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Alföldi Albert (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott

Alexa György (MSZP) Halmai Gábornénak (MSZP)
Bókay Endre (MSZP) dr. Schiffer Jánosnak (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP) Fedor Vilmosnak (MSZP)
Vitányi Iván (MSZP) dr. Jánosi Györgynek (MSZP) - megérkezéséig
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) Vincze Lászlónak (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz) Halász Jánosnak (Fidesz)

 

Meghívottak részéről

Hozzászóló(k)

Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Bécsy Etelka főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Fekete István osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Rónai Iván főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc)

Elnöki megnyitó

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! Üdvözlök mindenkit. A bizottsági ülést elkezdjük.

A napirend elfogadása, határozatképesség megállapítása

A képviselőtársak és a meghívottak megkapták a javasolt napirendet. Kérdezem, hogy ehhez van-e valakinek észrevétele, javaslata. (Nincs jelzés.) Ilyen nem látok, tehát szavazunk a javasolt napirendről.

Aki elfogadja a javasolt napirendet, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyhangúan elfogadta a javasolt napirendet, és a bizottság határozatképes.

Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat

Ennek megfelelően az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról szóló napirendi pontot megnyitom. Üdvözlöm a Pénzügyminisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselőit, és rögtön meg is adom a szót Szatmári László főosztályvezető úrnak, akivel minden évben ugyanilyen alkalomból szoktunk találkozni.

Tessék parancsolni, rövid ismertetést kérnék szépen!

Szatmári László (PM) szóbeli kiegészítése

SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban próbálok rövid lenni, hiszen a törvénycsomaghoz egy viszonylag részletes és átfogó tájékoztatást adott a kormány.

Először is arra térnék ki, hogy ez a törvénycsomag célkitűzéseit tekintve három jól elkülöníthető prioritás köré épül. Az egyik a költségvetési lehetőségeken, illetve a konvergenciaprogram adta lehetőségeken belül a vállalkozások terheinek csökkentésén keresztül a versenyképesség javítása, a másik ilyen prioritás az adózási folyamat lehetséges egyszerűsítése, és a harmadik pedig egy fokozódó aktivitású fellépés a fekete-, illetve szürkegazdaság visszaszorítására, illetve a gazdaság kifehérítése irányába.

Ami a versenyképesség javítását érintő intézkedések között mindenféleképpen megemlíthető, az az, hogy a minimálbér kétszereséig a foglalkoztatót terhelő járulékterhek 4 százalékkal csökkennek. Ennek a megoszlása: 2,5 százalék társadalombiztosítási járulék, 1,5 százalék pedig úgynevezett munkaadóijárulék-tehercsökkenés.

Szintén jelentős csökkenésnek mondható, ami az érintett adózók 40 százalékánál jelent tehercsökkenést, a személyi jövedelemadóban az alsó kulcshoz tartozó sávhatár emelése 1,7 millió forintról 2 millió forintra. Ez, mint említettem, a magánszemélyek 40 százalékát érinti. Ez azt jelenti, hogy ebben a körben legfeljebb havi 4500 forinttal csökkenhet a havi nettó adóterhelés.

A foglalkoztatást, mégpedig a megváltozott munkaképességű magánszemélyek foglalkoztatását elősegítő változásként került be a módosító csomagba az az intézkedés, amely a rehabilitációs hozzájárulás mértékét jelentősen, háromszorosára emeli. Itt meg kell említeni azt, hogy ennek az intézkedésnek nem az a célja, hogy elsődlegesen költségvetési bevételt biztosítson a Rehabilitációs Alapba, bár kétségkívül lesz egy ilyen hatása is, hanem inkább az, hogy ezzel a mértékkel a munkáltatókat inkább arra ösztönözze, hogy valóban a törvény által előírt 5 százalékos mértékig valósítsák meg a megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatását, hiszen az elsődleges cél ezzel a változással is ez.

2009. január 1-jétől megszűnik a vállalkozásokat terhelő különadó. Ez ugye vonatkozik az egyéni vállalkozókra is, hiszen ilyen különadó-fizetési kötelezettség az egyéni vállalkozókra vállalkozói minőségben is vonatkozott. Ezzel egyidejűleg viszont a társasági adó alapja szélesedik, és a társasági adó mértéke a jelenlegi 16 százalékról 18 százalékra emelkedik.

Megszűnik a személyi jövedelemadóztatás rendszerében az úgynevezett cégautóadó. Ez eddig egy jövedelem típusú adó volt, egy vélelmezett magáncélú használat alapján. 2009-től ezt a kötelezettséget egy vagyoni típusú adóztatás váltja fel, váltja ki, amely a gépjárműadó rendszerében fog működni.

Szintén a vállalkozásokat érinti az a változás, hogy 2009-től, de már a 2008-ra megállapított osztalékok esetében is - tehát mondhatni, ilyen szempontból visszamenőleges hatállyal - megszűnik az osztalék adóztatásának kettős kulcsa. Ismeretes, hogy bizonyos mértékig 25 százalékkal adózott az osztalék, meghatározott mértéket meghaladó osztalékfizetés esetében pedig 35 százalékos kulccsal. Ez a 35 százalék, az utóbbi magasabb kulcs megszűnik, tehát már a 2008-ra megállapított osztalék, osztalékalapok után sem kell ezt a magasabb kulcsot teljesíteni. (Dr. Vitányi Iván az ülésterembe érkezik.)

Szintén megemlítendő változás, hogy az üzemanyagok kivételével a jövedéki adóztatásban az adómértékek 10 százalékkal emelkednek. Ez részint egyébként jogharmonizációs kötelezettség is, hiszen a dohánytermékek esetében a csatlakozáskor vállaltuk azt, hogy elérjük az 57 százalékos adószintet, és gyakorlatilag 2009. január 1-jétől érhető el ez a beállási szint.

Az adminisztrációt egyszerűsítő intézkedések között, engedjék meg, hogy egy kicsit a saját szakterületemen jelentkező intézkedéseket emeljek ki. Az egyik változás: az adókedvezmények érvényesítésének szabályai némileg egyszerűsödnek, az úgynevezett összevont adókedvezményt vezeti be a szabályozás. Ez azt jelenti, hogy az ebbe a körbe tartozó kedvezmények esetén a korábban létező különös, egyedi korlátozások megszűnnek, a közös 100 ezer forintos kedvezményi korlátozás marad meg, tehát ez egy változás.

Szintén ebben a körben említendő meg, hogy 2009-től, de már 2008-ra is lehetővé válik az úgynevezett egyszerűsített adóbevallás benyújtásának lehetősége; ez egy adóhatósági közreműködéssel történő adóztatás. Itt az elv nagyon egyszerű. A korábbiakban az adóhatóság rendelkezésére álló számos információnk kifizetőktől, munkáltatóktól, illetve adókedvezményre jogosító igazolást kiállító személyektől származott; ezt az adóztatáshoz mintegy kontrollinformációként használta fel az adóhatóság. Most ezek az adatok egyébként alkalmasak arra is, hogy ezek felhasználásával az adóhatóság megállapíthatja azt, hogy a magánszemélyt milyen adófizetési kötelezettség terheli, illetve azt is, hogy az adóhatóság tudomása szerint a magánszemély milyen kedvezményekre jogosult. Aki tehát ezzel a lehetőséggel élni kíván, az lényegében egy nyilatkozattal jelzi azt, hogy ezt igénybe kívánja venni, és akkor az adóhatóság mintegy szolgáltatásként közli, hogy milyen adóadatokról, tehát milyen jövedelmekről tud, és milyen kedvezményekről, amely szerinte megilleti a magánszemélyt. Alapesetben azt a magánszemély egyszerűen elfogadhatja, aláírhatja azt a kitöltött bevallást, és visszaküldi, amennyiben viszont valami eltérést tapasztal, lehetősége van arra, hogy azt korrigálja, illetve olyan kedvezményeket is feltüntessen, amiről az adóhatóság nem tudhat, de az a magánszemélynek valójában jár, tehát ebből a logikából itt a személyi kör is ilyen egyszerűen meghatározható. Aki olyan jövedelmekkel rendelkezik, amelyről az adóhatóság megbízható adatokkal rendelkezik kifizető, munkáltatói adott szolgáltatás útján-révén, azok vehetik ezt alapvetően igénybe, tehát aki például tételes költségelszámolást alkalmaz, azok a személyek értelemszerűen nem, hiszen sem a bevételről, sem az elszámolni kívánt költségekről az adóhatóság nem rendelkezhet adatokkal.

Ez a változás egyébként potenciálisan akár 3,4 millió magánszemély számára jelenthet egyszerűbb adózást. Természetesen ezzel nem kötelező élni; továbbra is megmarad a munkáltatói adómegállapítás lehetősége, és a magánszemély továbbra is választhatja az adóhatóság közreműködése nélküli önadózást. Mint említettem, külön intézkedéscsomag foglalkozik azokkal a lépésekkel, amelyek a feketegazdaság visszaszorítását szolgálják. Ezek között egynémely adminisztratív jellegű, mint például a számlatartási kötelezettség kiterjesztése olyan területre is, ahol ez eddig nem volt kötelező, illetve a számla-, nyugtaadási kötelezettség felelősségi szabályainak erősítése, valamint, amennyiben lehetséges, a készpénzforgalom korlátozására irányuló intézkedések. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és a kérdésekre állok rendelkezésre.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem Rónai Iván urat, hogy a kulturális tárca nevében kíván-e valamit kiemelni.

Rónai Iván (OKM) szóbeli kiegészítése

RÓNAI IVÁN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm. Nagyon röviden - egyrészt azért, mert borzalmas a hangom, meg vagyok fázva - annyit tennék hozzá, hogy a kormányzaton belüli vita során a Pénzügyminisztérium az OKM észrevételeinek többségét figyelembe vette. Úgy ítéljük meg, hogy a kulturális terület adóztatása nem tűnik kedvezőtlenebbnek, mint a korábbi években; bizonyos vitatott pontok még fennmaradnak, vagy fennmaradtak, ezeket pedig folyamatosan egyeztetjük a Pénzügyminisztériummal.

ELNÖK: Köszönjük szépen. A képviselőké a szó. Először Halász alelnök úr jelentkezett.

Kérdések, hozzászólások

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Kérdésem lenne. Az egyik kérdésem arra vonatkozik, amely az állítólagosan készülő színházi vagy előadó-művészeti törvénnyel kapcsolatos: ott adókedvezmények ígéretéről van szó. Szeretném megkérdezni, hogy az adótörvények, a tervezett adótörvény-módosítások tartalmaznak-e erre vonatkozóan bármit is, ami most előttünk van, és ha nem, akkor ennek mi a magyarázata.

A másik kérdésem arra vonatkozik, hogy az elmúlt időszakban a kultúra területén is nagyon sokszor hallottuk miniszter úrtól is, hogy ő milyen nagy barátja a magánmecenatúrának. Szeretném megkérdezni, hogy a most beterjesztett adótörvények az előző évhez képest az adományozás területén, ennek az adókedvezmény-rendszere területén tartalmaznak-e bármilyen változást, segítést és előrelépést.

Lenne egy tanácsom, jobbulást kívánva Rónai Ivánnak, hogy amennyiben a kulturális tárcának véleménye van a dologról, akkor legyenek kedvesek olyan kollégát küldeni, akit ennek elmondásában az egészségi állapota nem akadályoz. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Úgy tűnik, hogy nem akadályozza főosztályvezető urat az egészségi állapot, csak talán bennünket akart kímélni reszelős hangjától, de majd kiderül, hogy válaszol-e a kérdésekre vagy sem.

További kérdések, észrevételek következnek. (Nincs jelentkező.) Ha nincs ilyen, akkor... (Halmai Gáborné: A kérdés után észrevételem lesz.) Lehet egyben. Akkor tessék!

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm a szót, és köszönjük szépen a tájékoztatást. Én azt gondolom, hogy a teljes adótörvény-tervezetet a járulékilletékkel együtt a bizottságunknak elsősorban a kulturális területre vonatkozó hatásai szerint kell áttekinteni, és persze egy ilyen nagy csomagban az ember nagyon nehezen talál olyan pontokat, amelyek közvetlenül ide érintőlegesek.

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az előző időszakban volt egy komoly problémánk, ez pedig a népművészekkel kapcsolatos probléma, amikor ők kikerültek az alanyi adómentes körből, és elég komoly küzdelmeket folytattunk az irányban, hogy ez ne maradjon így, akkor a közszolgáltatások formájában végzők számára maradt meg az adókedvezmény. Először erre szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez most pozitíve változott, hiszen az adómentes tevékenységi kör pontosításánál az egyházak és a népművészek kerülnek egy picivel jobb helyzetbe. Itt az érintettek köre a nonprofit és egyházi szervezetek: tagjaik felé végzett tevékenységük tekintetében nem feltétele az adómentességnek, hogy nyilvántartott tagsággal rendelkezzenek, ezt én nagyon pozitívnak gondolom. Illetve itt, a 297. §-ban az adómentes körbe visszateszi a népi iparművész alkotók, az általuk értékesített népi és iparművészeti termékek adómentességét. Ezt azért tartom fontosnak, mert ez ügyben tavaly közösen próbáltunk meg küzdeni, és ha akkor nem is teljes körben értük el azt, hogy itt megmaradjon a kedvezmény, ez most pozitív irányba változik.

Még két területen találtam olyat, amire én azért figyeltem fel, mert reményeim szerint köze van a kulturális területhez, és ott némi segítséget adhat. Az egyik a helyi adók esetében, ahol az iparűzési adó alapjából le lehet vonni a K + F közvetlen költségeit, amit én azért tartok nagyon fontosnak, merthogy nemcsak a kulturális, hanem általában a teljes területen azt tapasztaltam, hogy pontosan a leghátrányosabb helyzetű térségekben volt nagyon nehéz arra késztetni a vállalkozásokat, magánszemélyeket, hogy a kutatásfejlesztésben érdemben erőfeszítéseket tegyenek. Most ehhez találunk egy ösztönzőt, hogy azok a területek, ahol éppen valamilyen fejlesztés által segíteni tudunk a gazdaság versenyképességének növelésében, ehhez ez egy segítő támogatást ad.

A járulékoknál figyeltem meg azt - és remélem, ezt jól értelmezem -, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot akkor is csak egyszer kell megfizetni, ha valaki több vállalkozásban személyesen közreműködik. Ezt megint csak azért szeretném kiemelni és hangsúlyozni, mert ugye az volt a tapasztalatom - és ez megint a népművészet területéhez kötődik elsősorban -, hogy főállásban ebből nagyon nehezen lehet megélni, gyakorta fordul elő az, hogy valaki valamilyen más helyen foglalkoztatási jogviszonyban van, és a korábbiakban ez esetben mind a két helyen kellett egészségügyi hozzájárulást fizetni. Ha jól értem, akkor most ez a változás arra irányul, hogy ez esetben mentességet élvez ez a terület. Ha így van, akkor én azt gondolom, hogy ez a három dolog egy pici segítséget ad abban, hogy a mi területünkön is tudjunk előrelépni.

Egyébként azt gondolom, hogy az adó- és járulékváltozások egésze nyilvánvalóan nem éri el azt a szintet, amire mindannyian örömmel mondanánk, hogy ebben biztosak vagyunk, hogy ez most már a gazdaság élénkítését egy az egyben elősegítené, mégis azt mondom, hogy azt kell megnéznünk, hogy jelent-e ez negatív változást is a mi területünkön, és egy az egyben ilyenre én nem figyeltem fel, reményeim szerint nincs is.

Nyilván, ahogy a minisztérium is azt mondta, hogy neki is vannak még olyan területei, ahol a részletes olvasás után még esetleg további módosító javaslatokat kell benyújtani, nyilván mi is fogunk még ilyeneket találni. Én most egyelőre ilyen területre egy az egyben nem tudtam rámutatni, de azt gondolom, hogy a beterjesztett anyagot általában tárgyalásra alkalmasnak érdemes tekinteni, és ha ilyen változásokat észlelünk, azon pedig módosító indítványokkal majd tudunk még változtatni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen. (Jelentkezésre:) Gulyás képviselő úr, utána Schiffer képviselő úr, majd Tellér képviselő úr.

GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nekem volna egy-két rövid kérdésem.

Az egyik: nem értettem teljesen világosan és tisztán a cégautó körüli problémát.

A másik az, engedjék meg, hogy egy rövid, velem megtörtént esetet elmondjak, hogy várható-e az, hogy a jövőben megszűnnek az ilyen teljesen nonszensz, és azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy eszement történetek. Én kaptam nulla forint kötelező befizetéséről felszólítást, és azon törtem a fejem, hogy elmenjek-e a postára, és kitöltsek-e nulla forintról egy átutalási bizonylatot, és utaljam-e, mert ha nincs nyoma annak, hogy nulla forintot én átutaltam, akkor majd jön az Apeh, és megbüntet mondjuk 50 ezerre. Tehát ez nagyon komolytalanná teszi magát az intézményt. Ne haragudjanak, ez abszurd! El tudom önöknek küldeni ezt a levelet.

A harmadik pedig, mert mégiscsak van adóügyi vonzata, törtem a fejem, hogy feltegyem-e ezt a kérdést vagy sem, de hátha önök meg tudnak nyugtatni, vagy valamilyen irányt tudnak mutatni ez ügyben. Szintén nem szeretném jelzőkkel illetni a TEÁOR-számok körüli anomáliát, a TEÁOR-számok körüli hercehurcát, vagy nem is tudom, minek nevezzem, ami az elmúlt hónapokban kialakult, hogy kell, nem kell, november 1-jéig kell, december 31-éig, július 30-áig. Draskovics miniszter úr megköszöni azoknak, akik már pénzt költöttek erre, hogy a Cégbíróságon ezeket a dolgokat elintézzék, de lehet, hogy feleslegesen költötték el a pénzt, visszakapják a pénzüket, nem kapják vissza, egyáltalán, valami európai megoldásra számíthatunk-e ebben a TEÁOR-szám ügyben, mert egyszerűen elfogadhatatlan, ami most van. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Schiffer képviselő úr!

DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Lehet, hogy kapcsolódik a kérdésem Halász képviselő úr felvetéséhez. Én úgy láttam, hogy az adózás előtti eredmény csökkentésére korábban rendelkezésre álló közalapítványok, közhasznú szervezetek kiestek ebből a sorozatból. Az lenne a kérdésem, hogy körülbelül mekkora összeg volt ez, amivel így több adó folyt be a Kincstárba, tehát hogy mennyit érintett évenként az így leírható kedvezmény.

ELNÖK: Tellér képviselő úr!

TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Nekem is egy kérdésem volna. Bár én átnéztem ezt a brosúrát, de lehet, hogy éppen átsiklottam afölött, amit kérdezni szeretnék, hogy vajon a szellemi tevékenységek utáni nem tételes költségelszámolás szabályai változtak-e vagy sem. Eddig egy meghatározott hányadát a bevételnek, mint költséget le lehetett vonni. Ez továbbra is így van-e?

ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor a válaszokat kérnénk. Először Szatmári urat kérném szépen.

Szatmári László (PM) válasza

SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Amennyire lehet, próbálok a kérdések sorrendjében haladni.

Ha jól emlékszem, felírtam, alelnök úr kérdése a színháztörvényben esetleg szereplő kedvezményekről szólna, a másik pedig az adományokat érintő változásokról, ha jól vettem ki a kérdés lényegét.

A színháztörvény jelenleg még egyeztetés alatt áll, tehát semmi esetre sincs abban a helyzetben, hogy ehhez kapcsolódóan az adócsomagban valamiféle kedvezményeket be lehessen mutatni. Egész egyszerűen ennek ez az oka.

Úgy jelzem, hogy ebben a pillanatban azzal kapcsolatban, hogy milyen típusú kedvezmények legyenek, ne legyenek, továbbra is egyeztetések folynak a tárcákon belül, ez még messzemenően az egyeztetés állapotában van, tehát erről még nem is igazán tudok mit mondani.

Az adományok esetében a személyi jövedelemadóztatás kérdésében egyszerű a helyzet: az adományok kezelésében semmi változás nincs, tehát ugyanaz a helyzet. A társasági adóztatás esetében összetettebb a helyzet. Itt attól függ az adomány kezelése a jövőben, hogy pénzbeni formában nyújtott adományról van szó, illetve nem pénzben, tehát eszközként vagy pedig nyújtott szolgáltatásként valósul meg. A pénzben nyújtott adományok esetében - azt hiszem, Schiffer képviselő úr szintén felvetette - valóban ez a korrekciós tényező, amely a korábbiakban szerepelt, hogy ugyan a pénzbeli adománynál le lehetett vonni az adóalapból, sőt volt, amikor 150 százalékig le lehetett vonni, megszűnik. Ez a benyújtott javaslatban így szerepel, tehát ez egy ténykérdés. A természetben nyújtott adományok esetében pedig volt egy olyan szabály, hogy az átadással, az eszközátadással, illetve a szolgáltatásnyújtással meg kell növelni az adóalapot. Ezt akkor nem kellett tenni, hogyha közcélú adományként történt a termékátadás, illetve a szolgáltatásnyújtás, illetve ezen belül persze volt egy korlátozás. Az átadás itt is legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százalékáig történhetett. Ebben a körben viszont az a változás, hogy nem kell megnövelni az adóalapot, és ezzel együtt ez a százalékos korlátozás is megszűnik. Most némi leegyszerűsítéssel lehet mondani, hogy akkor korlátlanul lehet természetben, illetve szolgáltatásként adományt adni anélkül, hogy az nem emelné meg az adóalapot. Egyébként nyilván ennek az adóhatása nem volt egy jelentős adóhatás. Azt kell mondanom, hogy ennek az intézkedésnek a kiváltó oka az, hogy az adóalap-csökkentő kedvezményeket nagyjából a mostani különadó szintjére kívánta redukálni a jogszabály-előkészítés, tehát gyakorlatilag nem a kedvezmények csökkentésének általános okán került sor ennek a kedvezménynek a redukálására. Ha emlékeztethetnék rá, itt a pénzbeli adományt érinti ez a szűkítés.

Cégautó-adóztatás. Itt valóban arról van szó, hogy a személyi jövedelemadóban volt eddig a cégautó-adóztatás jövedelemadóként. Aki ismeri az szja-törvény 70. §-át, ott egy nagyon csúnya táblázat szerepelt, ami arról szólt, hogy mikor történt a kocsi beszerzése, mennyi a beszerzési értéke, és úgy volt egy tételes adó meghatározva. Ez az adó kimenthető volt akkor, amikor a kifizető bizonyította, hogy a gépkocsiját nem használták személyes célra, következésképpen ennek az adónak a kikerülése gyakorlatilag nagyon sok esetben tulajdonképpen papír, ceruza, illetve toll, tinta kérdése volt. Ezt az adóztatást váltja fel lényegében egy vagyoni típusú adóztatás, amelynek helye természetesen ilyen módon nem is lehet a személyi jövedelemadó-törvény, hiszen a személyi jövedelemadó-törvényben jövedelem típusú adóztatás valósulhat meg; ennek az adóztatási helye ezentúl a gépjárműadóról szóló törvény. Egyébként ez azt jelenti, hogy lényegesen többen fognak a jövőben fizetni cégautóadót, de jellemzően kisebb mértékű adót fognak fizetni.

Ezekre az anomáliákra, ha megengedik, most nem igazán térnék ki, mert azt gondolom, hogy ez talán nem ennek az általános vitára való alkalmasságnak a tárgya. Egyébként az tény és való, hogy az olyan rendszer, amely nulla forintos igazolást vagy befizetési kötelezettséget küld ki, nyilvánvalóan nem jól beállított számítástechnikai rendszer, hiszen ez valószínűleg csak azon múlik, hogy a paramétereket hogy adják meg; ez ilyen módon egy nyilvánvaló hiba, valószínűleg nem is az a megoldás, hogy nulla forintot be kell fizetni. (Gulyás Dénes: Nem egyedi hiba, sajnos.). Természetesen sajnálatos.

Szellemi tevékenység adóztatásában az égvilágon semmi változás nincs 2009-re. Gondolom, itt az egyes művészeti tevékenységet folytatókra gondolnak, hogy milyen különös költség-elszámolási lehetőségek működnek; jelenleg az szja-törvény 3., illetve 11. számú mellékletében vannak ilyen szabályok. A mellékleteket átrendeztük, tehát összébb húztuk, kevesebb számú melléklet van, de ezekhez a szabályokhoz nem nyúltunk hozzá, tehát itt nincs változás, nem bántottuk ezeket a szabályokat.

ELNÖK: Rónai Iván!

Rónai Iván (OKM) válasza

RÓNAI IVÁN (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Kiegészítésképpen: utánanéztem, hogy a közhasznú szervezetek részére történő adományoknak mekkora az összege. 2006-ban az APEH adatai alapján 21 milliárd körüli összeget ajánlottak fel adományként, és ezek után nem kellett fizetniük a vállalkozásoknak vállalkozási adót, ami körülbelül 3 milliárd körüli adókiesést jelenthet.

A másik kérdésben, a mecenatúra kérdésében reagálok egy rövid megjegyzésben, hogy a kortárs művészeti alkotások után járó kedvezmények továbbra is benne vannak az adótörvényekben, tehát ilyen értelemben ez a vívmány továbbra is él, és valóban a mecenatúrának egy fontos eszköze. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük. Gulyás képviselő urat látom jelentkezni.

GULYÁS DÉNES (Fidesz): Csak egy rövid kérdés. Akkor a TEÁOR-számokról nem tud mondani semmit, vagy az sem ide tartozik véleménye szerint? Lehet, hogy ez a nulla forintos befizetési kötelezettség valóban nem ide tartozik, de a TEÁOR-számoknak van adóügyi vonzata is. Tud-e ezzel kapcsolatban nekünk valamit mondani?

SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Erről nekem jelenleg nincs információm, és itt nyilván én is, mint egyszerű állampolgár, a sajtóból értesülök arról, hogy nagyjából hogy áll az ügy.

ELNÖK: Köszönjük. A képviselőknek máshol is módjuk van tájékozódni, vagy akár egyre keményebb eszközzel fellépni a parlamentben ez ügyben, tehát interpellálni, miegymás. (Vincze László: Egy kicsit hangosabban, mert nem halljuk!) A képviselőknek más módon is módjuk van ilyen ügyekben megszólalni a parlamentben, nemcsak bizottsági ülésen, ha nem kapnak kielégítő választ, vagy nem megfelelő személytől kérdezték.

Úgy látom, hogy Halász alelnök úr jelentkezett.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Szeretném kérdezni, hogy jól értettem-e a válaszokat, illetve az általam és Schiffer képviselőtársam által kérdezett téma következményeit. A mostani adótörvény-javaslat a társasági adó tekintetében a különböző társaságok készpénzadományai kapcsán a kedvezmények lehetőségét megszünteti? (Szatmári László: Igen.) Az előző évben közcélú adományként, gondolom, kiemelkedően közhasznú szervezeteknek juttatott ilyen összeg - és ebben nem vagyok biztos, hogy ez akkor most a társaságok által adott, vagy a magánszemélyek és társaságok által adott összeg - huszonegynéhány milliárd forint volt, aminek az adókedvezmény része 3 milliárd forint.

Az érdekelne, hogy akkor a válasz csak a társaságokra vonatkozik-e, mert ha igen, akkor, ha jól értem, most ez a javaslat éppen 3 milliárd forintot kíván elvonni - mondjuk így - erről a területről, vagy ebből a tevékenységrendszerből, vagy ebből az adományozási folyamatból. Ezt akkor jól értem, a nagyságrendet is a válasz alapján?

ELNÖK: Egy pillanat türelmet kérek, hátha van még más kérdés is! (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs, tessék parancsolni!

SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, ez valóban társasági adó. (Halász János: Gratulálok!)

Döntés általános vitára való alkalmasság tárgyában

ELNÖK: Úgy tűnik, hogy több észrevétel, kérdés nincs.

Az adótörvények általános vitára való alkalmasságáról szavazunk. Kérdezem, hogy a T/6291. számon benyújtott adótörvény-javaslatokat ki tartja a bizottság tagjai közül általános vitára alkalmasnak. (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak általános vitára az adótörvény-javaslatokat? (Szavazás.) 7 nem. A bizottság többsége tehát általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatokat.

Köszönjük szépen a tájékoztatást, a módosító indítványok tárgyalásánál találkozunk. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)

A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat

Áttérünk a 2. napirendi pont tárgyalására, a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény módosításáról szóló javaslat tárgyalására. Megkérem a kormány képviselőit, hogy foglaljanak helyet! (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek helyet foglalnak az asztalnál.)

Rögtön meg is adom a szót, ha nem tévedek, Bécsy Etelka főosztályvezető asszonynak. Egy rövid ismertetést kérnénk a javaslat lényegét illetően. Tessék parancsolni!

Bécsy Etelka (SZMM) szóbeli kiegészítése

BÉCSY ETELKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Sok szeretettel köszöntöm a bizottságot! Engedjék meg, hogy nagyon röviden tájékoztassam önöket arról, hogy az NCA-törvénnyel kapcsolatosan milyen módosítási javaslatot nyújtottunk be a parlamentnek.

Mint ahogy az önök előtt is bizonyára ismert, 2003. január 1-je óta él ez a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény, gyakorlatilag egy ötéves működés tapasztalatait jelenti ez a módosítási csomag, illetve még említeném azt, hogy ebben az időszakban már gyakorlatilag két választási ciklusra is sor került az NCA-t irányító testületek tekintetében.

Mindezen gyakorlati kérdések, amelyek a működés során felmerültek, illetve néhány esetben törvények miatt kellett tulajdonképpen ezt a módosító javaslatot megtennünk.

Hozzátenném még azt, hogy nagyon széles körű egyeztetésen ment keresztül ez a módosítási javaslat, tehát a civil szervezetek széles körét vontuk be, és a javaslatot konkrétan megtekintve négy nagy súlypontra hívnám fel a figyelmet, ahol a módosítások szükségszerűvé váltak, és ez a módosítási javaslat ezeket tükrözi.

Az első ilyen kulcsterület azt a kört pontosítja, amely kör támogatásban részesülhet, tehát szervezeti kör, amely támogatásban részesülhet az NCA forrásaiból. Itt felhívnám arra a figyelmet, hogy nagyon fontos volt és szükségszerű, hogy pontosodjon ez a kedvezményezetti kör, például a pártok által alapított civil szervezetek kizárásának jobb megfogalmazását tükrözi ez a javaslat.

A másik terület, amely a kulcsterületét jelenti a módosításnak, az pedig az egyes támogatásokkal kapcsolatos, elsősorban a beszámolóra vonatkozóan a testületek felülvizsgálati folyamata. Tehát ha valaki jogorvoslatot keres a beszámoló elfogadásával, illetve el nem fogadásával kapcsolatosan, akkor ennek a folyamata pontosításra, finomhangolásra került, és a jogorvoslat eljut gyakorlatilag a bírósági fórumig.

A harmadik nagy terület, amely szintén kikristályosodott ez alatt az időszak alatt, hogy módosításra, finomításra szorul az összeférhetetlenség szabályozása, és e tekintetben is gyakorlatilag a 2007. évi törvény volt számunkra egy útmutató, amely a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságát szabályozza, tehát itt kellett tulajdonképpen a szinkront megteremtenünk, ezért került sor a törvény módosítására.

Legutoljára említeném a közpénzek felhasználásával kapcsolatos nyilvánosság erősítését, tehát ez a módosító javaslat azt tartalmazza, hogy amikor döntés születik a beszámolókról, a pályázatokról, még fokozottabban éljünk azokkal a lehetőségekkel, amelyek a nyilvánosságot szolgálják, még inkább köztudottá váljanak ezek a döntések, illetve a végrehajtásról szóló beszámolók.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak, és ha észrevételek, kérdések merülnek fel, akkor állok rendelkezésre. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszöntjük szépen. A képviselőké a szó. (Jelentkezésre:) Halmai Zsuzsa!

Kérdések, hozzászólások

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. A társadalmi szervezetek bizottságának tagjaként én magam is részese voltam az eredeti törvény kialakításának, és valóban itt van az ideje annak, hogy egy kicsit ezt felülvizsgáljuk, korrigáljuk, pontosítsuk.

Azt gondolom, hogy akkor nagy jelentőségű volt ez a törvény, és azóta nyilván kiderült néhány hiba is, amit itt a céljai szerint ez a módosítási javaslat most megpróbál rendezni. Ezek közül az egyik nagy csomag a jogorvoslatok minél szélesebb körben való megjelenése, amit én személy szerint támogatni is tudok. Véleményem szerint még egy picivel hatékonyabb és eredményesebb lenne, hogy a jogorvoslatok mellett valamilyen szinten a méltányosság lehetőségét is beemelnénk ebbe a rendelkezésbe. Én magam azt gondolom, hogy ezen a területen akár módosítással vagy kiegészítéssel még hatékonyabbá lehetne tenni a megvalósítást. Konkrét példákat mondok. Aki dolgozik a civil szektorban, az pontosan tudja, hogy gyakori változások vannak, nem olyan könnyű egy rendszert átmozgatni. Elsősorban a beszámolók elfogadásánál, a kifizetéseknél fordul elő, hogy tulajdonképpen tényleg önhibáján kívül valamilyen beszámolással, valamilyen részletanyaggal elmarad a civil szervezet. Ha ez önmagában a teljes támogatás visszavonását vonja maga után, én azt gondolom, hogy erre további, nemcsak jogorvoslati, hanem méltányossági lehetőséget is érdemes lenne megfogalmazni.

Azt is gondolom, hogy ha már megnézzük az NCA-törvényt, akkor egy nagyobb dologra is érdemes a figyelmet felhívni. Nem biztos, hogy maga a törvény tudja ezt szabályozni, de ez egy jó alkalom arra, hogy ennek hangot adjunk. A civil szervezetek több helyütt elmondták azt, hogy az egyik legnagyobb problémájuk az, hogy az erős civil szervezetek nemcsak önmaguk működésével foglalkoznak, nemcsak azt végzik helyesen és közhasznúan, ahogy szoktuk volt mondani, hiszen feltétel is a közhasznúság mindenféle pályázati módozatok elérésében, hanem ennél többet is vállalnak, feladatátvállalással, európai uniós pályázatokkal, foglalkoztatással, a társadalmi mobilitás növelésével, a demokrácia fejlődésének elősegítésével is foglalkoznak. Számukra nagyon nagy problémát jelent a mindenféle utófinanszírozás, és egyáltalán, minden olyan rendszer, ami feltételezné azt, hogy ők maguk valamilyen komoly anyagi bázissal rendelkezzenek, nem ez a jellemző. Ezért ez ügyben én ezt itt hangosan elmondom - nem biztos, hogy a törvényjavaslatban kellene módosítást tenni, de a figyelmet a vitában mindenképpen fel kell hívni arra -, hogy érdemes lenne megnézni azt... Az eredeti cél ugye az volt - és itt van is egy módosítás, ebben a javaslatban -, hogy aki egyébként az államháztartás más alfejezetéből kap működési pénzt, az itt ne kapjon. Merthogy ebben nagy előnye és újdonsága volt ennek a törvénynek az, hogy a civil szervezetek számára működési támogatást is adott, nemcsak programtámogatást, de fontos lenne az, hogy a projektlehetőségek kihasználását is valamilyen módon elősegítsük.

Én annak idején erre tettem már egy javaslatot, ami mondjuk, egy visszatérítendő támogatási rendszert alakítana ki, ami pontosan azt szolgálná, hogy azoknak a civil szervezeteknek, akik elnyernek pályázatokat, immár az elnyert és szerződés birtokában való jogosultsága mellett legyen lehetőségük arra, hogy akár ebből a nagy kalapból, ami azért évről évre nő, lehetőséget kapjanak arra, hogy átmeneti finanszírozási nehézségeiket valamilyen módon segítsük. Azért tartottam fontosnak ezt most elmondani, mert lehet, hogy nem a törvényi szabályozás, hanem majd épp a következőben kialakuló konstrukció segítheti ennek a megoldását is.

Egy utolsó megjegyzést szeretnék tenni, ez pedig az, hogy most a törvénymódosítás is rendelkezik arról, hogy még inkább egy másik törvénnyel összhangban, ami az állami támogatások kifizetésének nyilvánosságát, átláthatóságát jelenti majd, ezt itt is további szabályozás segíti, hogy teljesen egyértelmű legyen, hogy mindenki a maga számára is láthassa, követhesse, hogy hol tart a kérése, a pályázata az elbírálásban, hogyan és kik vesznek benne részt. Én itt inkább annak a módját tartom majd - nem feltétlenül a törvényben, hanem végrehajtási utasításokban - pontosan szabályozandónak, hogy ez a lehető legkevesebb pluszteherrel járjon a civil szervezetek számára. Értem ezalatt azt, hogy gyakorta egészen kis összegek esetében is olyan sokféle macera van többek között ezzel, ami aránytalan az elnyert pályázatokkal szemben.

Ugyanakkor hadd említsek meg egy pozitívumot, mert ezt is fontosnak tartom, hogy ez a szféra és ez a terület volt az első, ahol mára valóban megvalósult az egyszerűsítettebb pályázati rendszer. Ez részben az elektronikus pályáztatás módja, részben pedig annak köszönhető, hogy nem kell a civil szervezeteknek előre, már a pályáztatás időpontjában minden dokumentumot többszörösen kikérve, aláírva, biztosítva bemutatni, hanem ezt részben egy szervezet, a kiíró vagy az APEH-en keresztül ő meg tudja tenni, másrészt pedig ezeket tényleg csak akkor kell bemutatni, ha a pályázat elnyerésre kerül. Én ezt egy komoly vívmánynak gondolom, és továbbfejlesztendőnek is. Ezekkel a kiegészítésekkel azt gondolom, hogy ez a javaslat általános vitára alkalmas. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük. Tellér képviselő úr!

TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Két kérdésem volna. Az egyik magával az egész törvénymódosító-javaslattal kapcsolatos. Úgy nézem, összehasonlítva az eredeti törvénnyel, hogy az eredeti törvény szövegének több mint a fele, vagy talán nagyobb része módosult a módosító javaslat következtében. Mi indokolja, hogy ezt nem új törvényként fogalmazták meg, hanem a régi törvény módosításaként? Ez az egyik dolog.

A másik dolog: végigolvastam a módosító javaslatot, és beleütköztem egy-két helyen olyan megfogalmazásba, amit vagy nem sikerült megértenem, vagy csak nagyon nehezen sikerült megértenem. Egy példát felolvasnék, ez a törvénymódosító-javaslat 3. oldalán a 4. § (2) bekezdésének szövege, ezt példaként említem fel. Így hangzik ez a szöveg: "A tanácsban, kollégiumban a jelölést, illetve a választást megelőző három év során tagi tisztséget betöltő személy akkor jelölhető, illetve választható újra, ha megbízása kezdetét megelőző három évben az alapprogram egyik testületének sem volt tagja.". Ha én jól értem, akkor itt egész egyszerűen arról van szó, hogy egyszer már volt három évig, akkor kezdődött a megbízatása, és azelőtt nem volt szabad tagnak lenni ahhoz, hogy most lehessen jelölni. (Bécsy Etelka: Így van.) Tisztelettel kérdezem, hogy ezt tényleg ilyen komplikáltan kell megfogalmazni, vagy csak egyszerűen annyit kell mondani, hogy csak két cikluson keresztül lehet valaki képviselő, és akkor négy vagy három sor helyett egy sorban vagy fél sorban leírható a dolog.

Az az összbenyomásom, ha én most jól fogalmaztam át az itt megadott bekezdést (Bécsy Etelka: Igen.), hogy ilyen komplikáltsága ennek az egész törvényszövegnek mindenhol megfigyelhető. Lehet, hogy én túlságosan szeretem leegyszerűsíteni a dolgokat, és a jog vagy a jogászok kimondottan ilyen szövegek emésztésére vágynak (Derültség. - Alföldi Albert: Milyen törvény az, amit meg lehet érteni?), de tisztelettel megjegyzem, hogy szerintem új törvényt kellett volna írni, ha már ennyi javítanivaló van rajta, és az új törvényt jó egyszerűen megfogalmazni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük. Halász alelnök úr!

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Én úgy látom, hogy gyökeresebb változásra és változtatásra lenne szükség ennél a törvénynél. Öt témakört szeretnék megemlíteni, amivel nem foglalkoznak a mostani módosításkor, pedig szerintem ez elkerülhetetlen lesz hamarosan.

Az egyik kérdés, amiről beszéltünk - legalábbis én beszéltem az előző bizottsági ülésen is - a kezelőszervezet kérdése. A Nemzeti Civil Alapprogram története azt mutatja, hogy a kezelőszervezetének működése nem segíti a tartalmi folyamatokat. Kezdődött úgy, hogy az Államkincstárhoz került, nagyon sok nyűggel, nagyon sok problémával járt, mire megtanulta - mondjuk így - az Államkincstár és az Államkincstárban dolgozók a civil nyelvet, ezt a területet, és mire helyrerázódott a dolog, el is került tőlük, és átkerült az ESZA nevű szervezethez. Én az előző bizottsági ülésünkön példaként a Nemzeti Kulturális Alapot említettem, ahol is önálló kezelőszervezet jött létre néhány évvel ezelőtt, és nagyon jól működik. Most ezzel nem szeretném felhívni a figyelmet a dologra - nem tudom, hogy a PM munkatársai elmentek-e már mind -, nehogy az legyen akkor a következő évi lépés vagy még akár az idén, hogy akkor majd az NKA-t is kezelje az ESZA. Én azt hiszem, hogy van ez akkora önálló alap a maga néhánymilliárd forintjával, hogy léptékben már nyugodtan hasonlíthat a Nemzeti Kulturális Alaphoz, a náluk lévő 9-10 milliárd forinthoz. Én itt is indokoltnak tartanám azt, hogy önálló kezelőszervezet kezelje, bonyolítsa, működtesse az NCA pályázati rendszerét, hiszen ez annyira speciális a civil szervezetek jellegéből adódóan, hogy ez társadalmi értelemben sokkal hasznosabb lenne, még ha esetleg többe is kerül a kezelőszervezet működtetése, és szerintem a civileknek is előnyösebb lenne, mint egy másik nagy, mamut kezelőszervezethez alkalmazkodni. Szerintem ezt kezelnie kellene egy törvénymódosításnak.

Én azt hiszem, és ezt az első pillanattól - mint ahogy az előzőt is - felvetettük, hogy bebizonyosodott, hogy tévút a törvény működtetése kapcsán az a gyakorlat, miszerint a civil szervezetek az előző évi pénzforgalmuk alapján pályázhatnak. Azaz amely civil szervezetnek egy adott előző évben nagyobb volt a forgalma, egy bizonyos határon felül - 500 ezer, 1 millió forint és így tovább, tehát kategóriák vannak -, minél nagyobb volt egy civil szervezet, minél több pénzt kezelt egy évben, annál inkább pályázhatott nagyobb támogatási forrásra a működési területet illetően az NCA-nál. Azaz aki nagy, az nagy maradhat, aki kicsi, az meg kicsi is marad. Szerintem ez a civil szemlélet gettósítja a magyar civil társadalmat: az elmúlt évek ezt bizonyítják. Ez nem életszerű; a civil szervezeti fejlődési folyamatot, a civil szervezetek természetes fejlődését és épülését is gátolja ez a szemlélet, szerintem ezt nem szabadna így folytatni.

Én úgy látom, hogy demokratikus deficittel küzd az NCA. Ezen változtatni kell, ez nagyon-nagyon fontos dolog, akár a gyökerénél megfogva a problémát. Mire gondolok? Arra gondolok, hogy az NCA esetében tarthatatlan az, hogy míg Magyarországon a nyilvántartások szerint, mondjuk, van 60 ezer civil szervezet - de a legóvatosabb becslések is azt mondják, hogy ténylegesen működő civil szervezet legalább 30 ezer van az országban -, olyan rendszert működtetünk, hogy az elosztásban csak néhány ezer civil szervezet, aki egyáltalán jelentkezik, és regisztrálja magát, úgymond elektorként a döntéshozó testületekben szeretné képviselni a civil társadalmat.

Amíg ez nem olyan rendszerként működik, hogy a civil szervezetek nagy többsége részt tud ebben venni, véleményt tud mondani arról, hogy kik azok, akik dönthetnek ezekről a forrásokról, addig álszent magatartás azt mondani erről, hogy ez milyen demokratikus dolog, mert a civilek vannak többségben a döntéshozó fórumokban, a kitüntetett civilek vannak többségben. Ez elfogadhatatlan, ezt szerintem gyökerestől változtatni kell.

A negyedik terület pedig az a része a dolognak, és az előzőhöz kapcsolódik: nagyon kevesen pályáznak. Tizenegynéhány-ezer pályázat érkezik az NCA-hoz, de ez nem tizenegynéhány-ezer szervezet, mert van, aki több pályázatot is benyújt. Szerintem ez nem helyes, és mondom, csak a tényleg működő 30 ezerről beszélek, ahhoz képest a fele sem pályázik a szervezeteknek. Olyan pályázati rendszert kell működtetni, ha már van mondjuk 6 milliárd forint, ami nagyon jelentős összeg - bár ennek többnek kellene lenni -, ha van egy ilyen összeg, akkor igenis tömegesíteni kell a pályázati lehetőségeket. Szerintem ezzel sem foglalkozik most a módosítás, itt is a gyökereinél kell megfogni a problémát, ezért gondolom, hogy egy teljesen új törvényre van szükség.

Ha a pénzről beszéltünk - és ez az ötödik téma -, fontos arról beszélni, hogy már az induláskor deficitet, hiányt generált a parlament, a parlamenti többség, aki ezt a törvényt elfogadta, mert 2003-ban arról volt szó, hogy már 2003-ban elkezd úgymond feltöltődni a rendszer forrással, és az egyszázalékos összegek időarányos részét már 2003-ban is megkapja az NCA. Az utolsó pillanatban a szocialisták becsempésztek egy módosító javaslatot, azt elfogadták és kikerült belőle ez, és csak 2004 elejétől kezdődött el feltöltődni, és az egész rendszer nagyon lomhán, nagyon vontatottan indult el, amellett, hogy körülbelül 3 milliárd forint nem is került be így a rendszerbe az eredeti szándék és a civilekkel egyeztetett folyamat után.

Ráadásul most, az elmúlt években már nem működik az az automatizmus, miszerint az egyszázalékos, felajánlott összegeket úgymond megduplázza - amennyit az emberek egy százalékként felajánlanak, az állam azt egy külön alapban, az NCA-ban elhelyezi -, hanem a költségvetés egy felső korlátot meghatároz, de ez alacsonyabb, mint az egyszázalékos felajánlott összeg. Ebben az évben ez már különösen látszódott, a jövő évi költségvetési számot még nem néztem meg, hogy az mit tartalmaz erre vonatkozóan, de nincsenek kétségeim, hogy ugyanilyen, a civilek számára hátrányos, az eredeti törvényalkotási helyzetből adódóan hátrányos lesz. Azt gondolom, hogy ez sem helyes, ezt is helyre kellene állítani.

Még utalnék arra, hogy elharapózott az a szemlélet a minisztériumokban, miszerint a különböző minisztériumi, szakmaterületeken működő civil szervezeteknek nyújtott támogatások gyakorlatilag megszűnnek a tárcáknál, és mindenkit próbálnak az NCA-hoz irányítani, holott az egyik alapkérdés a törvény létrehozásakor mindnyájunk részéről - erre képviselő asszony is nyilván emlékszik - az volt, hogy ez ne így legyen, ez nem helyes folyamat. Az elmúlt években sajnos a legrosszabb álmaink váltak valóra e tekintetben is, mert kiürültek a minisztériumoknál a különböző civil szervezeti támogatások, és próbálják azt mondani, hogy de ott van az NCA, pedig azt mondták, hogy ez nem így lesz. Ha lehet, ezt a folyamatot is érdemes visszafordítani.

Tehát én azt gondolom, hogy gyökeresebb változásra van szükség, biztos eljön az az idő, talán nem is olyan soká, amikor lesz mód arra, hogy egy ilyen szemléletű, az általam elmondott szempontokat figyelembe vevő NCA-törvényt tudunk alkotni; a mostanit általános vitára is alkalmatlannak találjuk. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Gulyás képviselő úr!

GULYÁS DÉNES (Fidesz): Nekem egy rövid kérdésem lenne. Ugye a jelenlegi törvény 18 millió forintban limitálja a támogatás összegét. Volt-e olyan civil szervezet, amelyik ennek a négyszeresénél is többet vett fel, holott ez törvényileg nem lett volna megengedett? Az új törvényjavaslat pedig ad-e arra vajon valamilyen garanciát, hogy ilyen dolog ne forduljon elő többet? Illetve nem értem: annál erősebb garancia, minthogy egy törvény tilt ilyesmit, mi lehet még egyéb, hiszen a jelenleg hatályban lévő törvényben is megvan ez az összeg, tehát meg van húzva a limit... Történt-e egyáltalán valami ez ügyben? Megkérdezték-e azokat, vagy volt-e felelősségre vonás, vagy az új javaslat erre kitér-e, hogy hogyan lehessen az ilyen dolgokat kiküszöbölni? Ez érdekelne. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük. Akkor válaszokat... (Jelentkezésre:) Bocsánat! Fedor képviselő úr!

FEDOR VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Halász alelnök úr hozzászólása váltotta ki belőlem azt, hogy mégis meg kellene ebben szólalni. Én általános vitára alkalmasnak tartom ezt az anyagot, és ennek az az oka, hogy pusztán az, hogy ez létezik. Kezdjük azzal, innen induljunk, hogy 2003 óta létezik egy ilyen. Ezt önmagában nagyon nagy dolognak tartom, és miután állandó változásban van a civil szektor a kilencvenes évek közepétől, azt gondolom, hogy azért is kell folyamatosan hozzá igazítanunk, és szerintem két szerepe lehet. Az egyik, hogy követi a változásokat, tehát érzékenyen reagál arra, hogy hogyan változik a civil élet Magyarországon, másrészt maga is előidézi, elősegíti ezeket a változásokat.

Én inkább azt kifogásolom, ha szabad így fogalmazni, majd nyilván az általános vitában el fogom mondani, hogy talán túlságosan a szervezetre koncentrál az anyag. Én örömmel venném, ha inkább a feladatra koncentrálnánk, mert ez a civil lét lényege. Tehát rengeteg az olyan félelem, hogy szabályozzuk le teljesen a működést, ahogy csak lehet, nehogy véletlenül valami gond legyen vele. Ez biztosan nagyon jó, biztosan van erre társadalmi igény, de azt gondolom, legalább ennyire van társadalmi igény arra is, hogy feladatot támogassunk - hogy melyek azok a feladatok, amiket tényleg érdemes lenne, ebben nem nagyon mozdulunk el.

Itt inkább csak felhívom a figyelmet arra, hogy ugyanakkor működik egy önkormányzati gyakorlat Magyarországon, hogy a helyi önkormányzatok például közfeladatok ellátására, vagy olyan feladatok ellátására, amire egyébként nincs forrás már az önkormányzatnál, szerződéseket kötnek civil szervezetekkel, például közművelődési feladatokra. Miskolcon, ahol én élek, kilenc ilyen van. Tehát azt gondolom, hogy tágabb a civil lét, és egyre inkább mozdul ez a szektor afelé, hogy valóban nem megkérdőjelezhető egy jó részüknél a társadalmi hasznosság, de ez valahogy talán nekem nem jön annyira át az anyagból. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük. Akkor reakciót kérnénk szépen!

Bécsy Etelka (SZMM) válasza

BÉCSY ETELKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm ezt a nagyon sok észrevételt, hozzászólást, és úgy látom, hogy egy jó kis muníciót kapunk a törvény jövőbeni továbbfejlesztéséhez, úgyhogy tényleg nagyon hasznos volt.

Egyenként reagálva: Halmai képviselő asszony gyakorlatilag három területre hívta fel a figyelmet, a méltányosságra, a finanszírozásra, illetve a visszatérítendő támogatásra. Hadd mondjam ezzel kapcsolatosan, hogy valóban most ez a törvényjavaslat, -módosítás ezekhez a kérdésekhez nem nyúlt, de folyamatosan napirenden van, és a mi feladatunk az, hogy különböző kutatási anyagokkal, különböző szakértőkkel tárgyalva folyamatosan napirenden tartjuk mind a három kérdést, és igyekszünk kiérlelni egy olyan álláspontot, amely esetleg majd egy következő törvénymódosítás része lehet. Nagyon örülök igazándiból, hogy e tekintetben ilyen egyforma az út, amit úgy tekintünk, hogy be kell járnunk, és majd be kell vennünk ebbe a törvényjavaslatba.

A kérdés, ami tulajdonképpen e tekintetben, azt gondolom, nem hangzott el, úgyhogy amire én még reagálnék, összevonva egy következő felszólalóval, hogy mi indokolja azt, hogy ez a törvényjavaslat nem egy új törvényt jelentett. Én azt gondolom, hogy közben itt a véleményekben azért ez el is hangzott, hogy alapvetően ennek a törvénynek a rendszere jó, működik, öt éve működik. Ez egy nagy vívmány, nagyon kevés olyan intézményrendszer van Magyarországon, ahol a civilek saját magukról döntenek.Tehát a sok-sok javítandó és csiszolandó területtel együtt véve azért ez egy működő rendszer, és különösen a döntés, illetve a beszámolás, tehát azt biztosítja ez a törvény, hogy önmagukat rendezik a civilek, és ez tulajdonképpen működik. (Tellér Gyula felé:) A megfogalmazást tekintve én azt gondolom, hogy önnek teljesen igaza van; egyetlenegy biztató van benne, hogy ön is le tudta fordítani. (Derültség.) Bocsánat, ez félreérthető volt, egyáltalán nem a képességeket akartam megítélni, csak azt, hogy végül is valójában érthető az, hogy azt akarja ez a paragrafus kiszűrni. Még egyszer elnézést kérek, ha félreérthető voltam, nem olyan szándékkal mondtam, csak azt akartam mondani, hogy gyakorlatilag tényleg a jogászi nyelv uralja az életünket, és ebben nagyon nehéz előremozdulni.

A következő: Halász úr megjegyzéseivel kapcsolatosan azt mondanám, hogy itt a kezelőszervezetet illetően az ESZA Kht. kijelölésének, azt gondolom, az volt a logikája - az is egyfajta logika, tehát sajnos ebben többféle logikát lehet követni -, hogy az ESZA Kht. foglalkozik a humán erőforrás témakörben az uniós források lebonyolításával. Az uniós források azért valamennyivel nagyobb nagyságrendet képviselnek, mint a mi kis NCA-nk a maga 7 milliárdjával; ott több százmilliárd forintról van szó. Meg kell mondanom őszintén, hogy az sem egy hátrány, ha ezeket a pályázati lehetőségeket egy kupacban látja a kedvezményezett, a pályázásra predesztinált szervezet, és az sem egy hátrány, hogy lehet látni a pályázó egész nacionáléját egy szervezeten belül. Voltak persze olyan ötletek is, aki azt mondta, hogy az egészet egy darab szervezetnek kellene lebonyolítani, hogy ne legyen különböző témáknak különböző lebonyolító szervezete. Én azt gondolom, hogy talán most már az ESZA Kht. is túl van azokon a gyermekbetegségeken, amelyeket a Magyar Államkincstár már leküzdött, mire elkerült tőle. Nagyon remélem, hogy talán jobb vélemény alakul majd ki az ESZA Kht.-ról, ugyanis másik oldalról meg - pont, amit Halmai képviselő asszony mondott -, amit bevezetett, például ez az elektronikus rendszer, számomra tényleg meglepő sikert aratott a tekintetben, hogy milyen gyorsan ráálltak a civil szervezetek, és milyen nagy számban alkalmazzák viszonylag rövid idő alatt. Persze ott is vannak gyermekbetegségek, és természetesen mindenki törekszik arra, hogy ezeket leküzdjük.

A működési költségekkel kapcsolatosan én azt gondolom, hogy Halász úr megjegyzése is egy megfontolandó megjegyzés. Biztos, hogy e tekintetben is tovább kell gondolni, és tovább kell fejleszteni az alapprogramot. Annyit tudok mondani, hogy azért az NCA-ról azt tudni kell, hogy a 60 százalék a működési költségeket támogatja (Halász János: Minimum 60 százalék!), és a kapcsolatos elveket saját maga, a szervezet határozza meg, tehát tulajdonképpen ez az egyetlen, és azért mondom, hogy nehezen bolygatnám meg a törvényt alapjaiban, hiszen valójában a civilek döntenek a civilekről. Valószínűleg a civileknek kellene arra törekedni, amivel itt a működési költségek frontján lehetne javítani.

A demokratikus deficittel kapcsolatosan az elektori rendszerrel kapcsolatos pályázati kedvet, illetve nem pályázati kedvet hozta fel Halász úr példaként. Én azt gondolom, hogy itt már két cikluson túl vagyunk. Ennek a ciklusnak, a mostani választásnak még igazából nem látjuk a végszámait, de egyelőre, ha azokat az elektronikus letöltéseket, illetve számokat, nézzük, amelyek már most látszanak, hogy hogyan is áll ez a jelöltrendszer, úgy tűnik, hogy túlhaladja a másik kettőt, tehát itt is egy fokozatos fejlődésről tudnék azért beszámolni, azaz a rendszer talán önmagát is javítja, ahogy ez szintén elhangzott.

A következő megjegyzése Halász úrnak arról szólt, hogy valóban ilyenek az arányok, hogy hála istennek, napról napra keletkeznek civil szervezetek, bejegyződnek, viszont azoknak egy része működik csak, és azoknak egy része pályázik csak, és az NCA keretén belül 11 ezer ezeknek a száma. Azért ehhez hadd mondjam el, ha civil szervezetben gondolkodunk - igaz, hogy most ez a törvény az, ami napirenden van, és ennek módosításáról beszélünk -, hogy azért itt elhangzott, szintén ezen a grémiumon, hogy vannak civil szervezetek, akik nem tudnak pályázni, mert nevesítve vannak a költségvetési törvényben, de azért azokat is bele kell számolnunk abba a 77 ezerbe, és tudnunk kell, hogy azok is masszívan tevékenykednek. Aztán hadd mondjam el azt, hogy az NCA azért nem egyedüli forrás. Van itt rengeteg forrás; hála a jóistennek, a civil szervezetek nincsenek diszkriminálva, egyéb pályázati lehetőségekből nincsenek kizárva. Hadd mondjam el az uniós forrásokat azért, ami tulajdonképpen 25 százalékkal bővíti az NCA rendelkezésre álló forrását, tehát annyival több pénzhez tudnak jutni, és aztán a többit ne is mondjam, magáról az 1 százalékról ne is beszéljek, amit a magánszemélyek ajánlanak fel, ami szintén a civil szervezeteknél landol, de más egyéb hazai források és más nemzetközi források is rendelkezésre állnak. Nem olyan régen került sor például a norvég alap pályázatainak elbírálására, illetve a döntésre, és nagyon-nagyon jó projekteket támogat a norvég alap, amelyek végrehajtói a civil szervezetek lesznek.

Gulyás úr felvetése: a 18 millió forint limit. Megmondom őszintén, hogy tanult kollégáimhoz kell fordulnom, mert nem emlékszem, hogy a törvény ilyen számot tartalmazna, úgyhogy elnézést, de a jogász kollégát hadd kérdezzem meg, hogy tartalmaz-e ilyen korlátot. Én úgy tudom, hogy nincs benne egy darab szám sem, óvakodik a számoktól ez a törvény, úgyhogy ha megengedi, akkor ezt legfeljebb úgy tudnám felvenni a napirendünkbe... Bocsánat, máris átadom a szót a kollégámnak.

DR. FEKETE ISTVÁN főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Annyi pontosítást szeretnék hozzátenni, hogy a tanács működési elvei minden pályázati év megkezdése előtt kerülnek nyilvánosságra: az határozza meg ezt a 18 millió forintot. A 2008-as évre a Nemzeti Civil Alap Tanácsának működési támogatási elvei közül a 3. számú támogatási elv szól arról, hogy egy szervezet egy évben összesen maximum 18 millió forint támogatást kaphat az adott naptári évben kiírt NCA-pályázatok forrásaiból, ebből maximum 7 millió forint lehet a működési költség, tehát nem a jogszabály szövege. Jogszabályi szöveg felhatalmazása alapján a civil delegáltak többségét alkotó Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa határozza meg minden évben, hogy mennyi forrást nyerhet el maximálisan egy civil szervezet.

ELNÖK: Bocsánat, egy pillanat. Szerintem menjünk végig a kérdéseken, csak ha megszólalnak, akkor a nevüket legyenek szívesek bemondani.

DR. FEKETE ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Bocsánat. Dr. Fekete István.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor menjünk végig a kérdéseken.

BÉCSY ETELKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Még egy felvetés volt, elnök úr, ha megengedi, akkor erre még reagálnék. (Jelzésre:) Nagyon szépen köszönöm azt a megjegyzést, hogy a törvény módosítását képviselő úr úgy tekintette, mint ami elősegíti a változást, illetve követi a változásokat, tehát hogy korszerűsödik a törvény. Tulajdonképpen én ezt szerettem volna láttatni, hogy korszerűsödött. (Fedor Vilmoshoz:) Abban a felvetésben, amit a képviselő úr mondott, hogy talán a szervezeti kérdésekre jobban koncentrál, mint a feladatra, hadd mondjam el, hogy nagyon nehéz a feladatra koncentrálni. Pont nem olyan régen fejeztük be három ilyen uniós pályázat akcióterveinek formálását, ami most kerül majd kormány elé, és bizony azon keresztül is láttuk - úgy, ahogy ön is említette -, hogy oly mértékben vállal fel más állami feladatokat a civil szervezet, hogy talán az lenne a nagyobb baj, ha korlátoznánk, hogy egyáltalán mire vonatkozzon a tevékenysége.

Nagyon nehéz törvényi szinten arról beszélni, hogy milyen feladatokat lásson el az a civil szervezet, és nagyon örülök, hogy pont a helyi önkormányzatokat hozta fel példának a képviselő úr, mert pont ott van egy nagy előrelépés, és egyébként a pályázatoknál is azt látjuk, hogy nagyon sok esetben hazai pályázatoknál is ösztönzi az önkormányzatokat a civilekkel való közös pályázásra, illetve közös pénzfelhasználásra. Nagyon szépen kérem, hogy fogadják el válaszaimat, és nagyon köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Gulyás Dénes szeretett volna még valamit kérdezni.

GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Egészen röviden. Én nem vagyok jogász, de ha egyszer szerepel egy ilyen 18 millió forintos limit, előfordult-e, hogy valaki 72-nél is többet kapott. (Dr. Fekete István: Nem.) Információm szerint fordult elő ilyen.

BÉCSY ETELKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Megmondom őszintén, hogy a minisztérium feladata ennek a törvénynek a gondozása, illetve a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletnek a gondozása. Igazándiból, ahogy látjuk a törvényen keresztül is, itt bizonyos szervezetek, testületek azok, amelyek saját maguk hozták ezeket a szabályokat, tehát ezen szabályok mentén óhajtják úgymond szétosztani a pénzeket a pályázók között, tehát saját maguknak kell a saját maguk által hozott irányelveket betartatniuk. Egyébként ezeket az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, és nagyon sok ellenőrzési fórum ellenőrzi. E tekintetben magának a minisztérium főosztályának, amely a törvényt és a rendeletet gondozza, nincsen olyan jogosítványa, hogy konkrétan így, ahogy Gulyás képviselő úr felemlítette, ellenőrzést végezzen. Köszönöm szépen.

Döntés általános vitára való alkalmasság tárgyában

ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor szavazás következik az általános vitára való alkalmasságról. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a civil alapprogramról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot ki tartja általános vitára alkalmasnak. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 10 igen. Aki nem? (Szavazás.) 7 nem. Tehát a bizottság többsége a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.

Ahogy a megszólalásokból sejtem, sok módosító indítvány lesz, úgyhogy még találkozunk ez ügyben.

A bizottságnak előadót, illetve kisebbségi véleményt képviselőt lehet állítani. Kérdezem, hogy van-e erre igény. Ezt az előbb, az adótörvényeknél nem kérdeztem meg, de ott talán kevésbé speciálisan a mi bizottságunkat érdekli a megszólalási lehetőség, illetve az előadó.

(Jelzésre:) Halmai Zsuzsa a többségi vélemény előadója, és a kisebbségi vélemény kijelöli majd a képviselőjét. (Halász János: Meglátjuk, melyik nap tárgyalja a Ház.) Köszönjük szépen. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)

Egyebek

Áttérünk az egyebekre. (Dr. Schiffer János: Jelezzék az adónál, hogy nem akarunk állítani, mert a múltkor felvettek minket.) Jelezzük. Az gyakran fordul elő, hogy még a személyek is meg vannak nevezve, de valamiért nem tudnak ott lenni. Ezt jelezzük, most beleírtuk.

A bizottság további napirendje lenne az egyebek között, amiről én szeretnék beszélni. A következő alkalommal, legalábbis előreláthatóan egy hét múlva biztosan bizottsági ülést tartunk, a szerzői jogi törvény módosítása, általános vitára való alkalmassága kerül elénk, és esetleg a 2007-es költségvetési zárszámadás, ha van olyan módosító indítvány, ami a bizottságra tartozik.

Vannak még olyan médiabeszámolók, amelyeket nem tárgyaltunk. Itt ugye az a szokás, arra szoktunk törekedni, hogy bevárjuk, hogy egyszerre többet tudjunk tárgyalni, de a türelmünk elfogyott, és nem érkeztek meg, úgyhogy a Duna Televízió, Hungária Televízió 2006-os, és a Magyar Rádió 2007-es beszámolóját napirendre tűzzük, hogy legalább ezen legyünk túl, a továbbiak jóval később jönnek, most érdeklődtünk.

Nem feltétlenül kötelező, hogy itt megbeszéljük a következő bizottsági ülés napirendjét, ami miatt az egyebek közt ezt szóba hoztam, az a Balassi Bálint Intézetnél teendő látogatás. Tekintettel október 23-ára, azon a héten elvben október 21-én lehetne bizottsági ülés, de valószínűleg akkorra nem szerencsés intézetlátogatást tervezni. (Halász János: Miért nem, elnök úr?) Ha van rá igény, és ha a 21-e jó... (Halász János: A rendőrök még a laktanyában, azon a napon nyugodtan mehetünk.) Ez egy keddi nap, szokás szerint, mához két hétre magyarul. (Dr. Jánosi György: A tüntetőkről nem is beszélve... - Derültség.) Most ezen nem érdemes vitatkozni, a lehetőség 14-e vagy 21-e, ezt javasolták, illetve 28-a, de azt jeleztem, hogy ha lehet, 28-án nem tartunk bizottsági ülést, mert iskolai szünet van azon a héten. Tehát akkor, ha a 21-e megfelel, akkor a 21-ére még jobban fel lehet készülni. (Nincs ellenvetés.) Ez egy bizottsági ülésnap, egy keddi nap, akkor 21-ére megtervezzük a Balassi Bálint Intézetbe a látogatást. Ez azt jelenti, hogy úgy, mint a bizottsági ülés szokott kezdődni, tehát 10 órára... (Az elnök a bizottság főtanácsadójával egyeztet.) Délután, bocsánat, Klári mondja, én jóhiszemű voltam jogcím nélkül, tehát délután 2-kor.

Akkor elképzelhető, hogy valami kötelező feladatunk is adódik, és azt valahogy a köré csoportosítjuk, hogy délután 2-re tudjunk menni. Akkor viszont a délelőtti ülést nem 10-kor kezdenénk... (Vincze László: Nekünk, vidékieknek nem igazán szerencsés a délután.) Ha én intézet lennék, azt mondanám, hogy a képviselőség egy folyamatos tevékenység, és nincs olyan, hogy... (Vincze László: Folyamatosan lehet a lakóhelyen is végezni.) Nem! A keddi nap... Tulajdonképpen - hogy is mondjam - fél szemünket behunyva tartjuk kedden a bizottsági üléseket, mert szerdán lehetne csak bizottsági ülést tartani. (Halász János: Valaki mind a kettőt behunyja.) A fülét is befogja...

Elvben, ha áll még, akkor a színházi törvény tervezete ebben az időszakban valamikor a bizottság elé kerül. (Jelentkezésre:) Schiffer képviselő úr!

DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Azt szeretném... (Tellér Gyula: A színházi törvény szövegét mikor kapjuk meg?) Ezt szeretném elmondani. Ma van a tárgyalás Kecskeméten az úgynevezett "jobboldali" színházigazgatókkal, hogy hogy van ez szétszedve, azt nem tudom, de részletkérdés. Én olyan információt kaptam, illetve beszéltem a minisztérium vezetésével, hogy 8-án, szerdán lehetne egy nyílt napot tartani a színházi törvényről. Mégpedig én azt javaslom - pénteken küldik meg a törvénytervezetet, ami addig összejön, de péntek a határideje a módosító javaslatoknak -, hogy ami péntek és szerda között van, az még egy kiegészítést eredményezhetne, hogy tisztán lássuk a tervek egészét. Mert úgy tervezik, hogy a következő héten kormány elé kerüljön, utána a parlament elé, ez sürgős a költségvetés miatt, hogy az új rendszer szerint lehessen már a költségvetést megállapítani, tehát ez a hét lenne jó.

ELNÖK: Én ezt a tervet nem ismertem. Ezeket a médiabeszámolókat nem kötelező jövő héten tárgyalni. A hagyományos bizottsági ülésrend a kedd, tehát ha rajtam múlik, akkor én azt javaslom majd, hogy kedden kerüljön elénk ez, és amennyire én emlékszem, abban maradtunk, hogy nem nyílt napot tartunk, mert a nyílt napnak az a hátránya, hogy a szakma folytat egy vitát a mi jelenlétünkben. Most szerintem már olyan fázisban van a javaslat, hogy ki-ki konzultál, akivel akar, de itt az lenne az érdekes, legalábbis én így emlékszem, hogy ebben maradtunk, hogy a képviselők megvitatják előzetesen a javaslatot, és ki-ki elmondja a maga észrevételeit, mielőtt még a kormány elé kerülne. Én, amikor a minisztériumi illetékesekkel tárgyaltam, akkor úgy értettem, hogy arra van igény, hogy felmérjék, hogy a parlamenti pártok hogyan reagálnak a törvénytervezetre, hiszen a szakmai reakciókat a képviselő úr által is említett fórumokon többé-kevésbé össze tudják gyűjteni. (Dr. Schiffer János: A nyílt napot úgy értettem, hogy egy nyílt vita a törvénytervezetről.) Jó, ez csak műfaji kérdés, tehát nem nyílt napot tervezünk, hanem egy bizottsági ülést, ahol megtárgyaljuk vagy megbeszéljük minden formai kötöttség nélkül, a szokásos bizottsági keretek között, de még a tervezet időszakában, a kormánynak való benyújtása előtt a törvényjavaslathoz fűzhető észrevételeket.

(Jelentkezésre:) Halász képviselő úr kért szót.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Én abban a kivételezett helyzetben vagyok, hogy képviselőtársaimmal szemben vagy velük ellentétben kaptam egy törvénytervezet-szöveget a Magyar Színházi Társaság elnökétől; nyilván ezt majd eljuttatom a képviselőtársaimnak. Gondolom, a kormánypárti képviselőtársaknak nem kell, nekik talán hasonló forrásból vagy másból van szövegük. Én a szöveget most láttam. Amennyiben ez az Előadó-művészeti Tanács és ez a kérdés ugyanígy benne van a törvényben, akkor inkább ne is tartsunk semmilyen előző tájékoztatást, mert el se jövünk, vagy meggondoljuk, hogy eljöjjünk-e egyáltalán; semmi értelme egy ilyen ízlésrendőrség felállításához asszisztálnunk. Egyébként pedig én nem ismerek baloldali színházigazgatókat; színházigazgatókat ismerek, amelyeket minisztérium, fenntartók kineveznek.

Én már csak az eddigi kellemes és szakmai hangulat érdekében szeretném javasolni minden képviselőtársamnak, hogy ne címkézze az igazgatókat. Egyébként ma - én is olvastam róla -  van egy találkozó, ahol vidéki színházak igazgatóinak egy jelentős csoportja kíván beszélni a minisztérium illetékesével, vagy talán miniszter úrral; egy levelet olvastam erről a sajtóban. Nem rontanám el a közös hangulatunkat címkézéssel. Ezt gondolom most a törvény jelenlegi állásáról. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor én, mint bizottsági elnök, most azt kérném, hogy ez az "egyebek" műfaj eleve arra ösztökéli az embert, hogy informálisabbnak tekintse a megbeszélést, mint a tételes napirendeknél, tehát ez egyszerűen köznyelvi szóhasználat, amit Schiffer képviselő úr alkalmazott. Én sem tudom megjegyezni még a különböző társaságok, mármint formálódó, alakuló társaságok nevét, és ez rövid összefoglaló volt. Informálisan még a bizottsági ülés előtt én is alkalmaztam, a sajtó is valami ilyesmi jelöléssel jelölte azokat a színházi vezetőket, akik ma Kecskeméten találkoznak, de ez mellékes, nem értjük félre egymást, nem hiszem, hogy a művészi alkalmasságot ez befolyásolja.

Inkább azt kérném, ha tetszik, Halász képviselő úr, alelnök úr megszólalása után, hogy abban tudunk mi dönteni, hogy bármilyen tervezet kerül elénk, azt beszéljük meg. Ha az az álláspont, hogyha ez meg ez benne marad, akkor ne kerüljön elénk, hogy is mondjam, így nehéz megvitatni egy tervezetet. (Halász János: Így van.) Szerintem amit képviselő úr most ilyen erőteljesen fogalmazott meg, azt el lehet mondani egy bizottsági vitában, kormány-előterjesztés előtt. Ha a minisztériumi vezetés azt szeretné, hogy ötpárti támogatása legyen a törvényjavaslatnak, és így kívánja a kormány elé terjeszteni, akkor majd a bizottsági ülésen kiderül, hogy a művészeti tanács kiemelése a törvénytervezetből egy alapfeltétel; én így fordítanám le, amit képviselő úr mondott.

Azt kérem, én csak azt tudom továbbítani hivatalosan, mások nem hivatalosan, hogy van-e igény a bizottságban a vitára vagy nincs, tervezetként pedig az van, amit többen láttunk már hivatalosan vagy nem hivatalosan, közvetlenül megkapva.

Kérdezem is egyben a képviselőtársaktól, hogy elfogadható-e, hogy jövő kedden, ha ez technikailag megoldható, és természetesen, ha a képviselők időben megkapják a tervezetet és a háttéranyagokat, 7-én, kedden tartsuk az ezzel foglalkozó bizottsági ülést, úgy, hogy esetleg rövid "egyéb" napirendi pontokat is kell tárgyalnunk, de a bizottsági ülés érdemi része a színházi törvénytervezet megtárgyalása lenne. (A bizottság tagjai egyetértően bólogatnak.) Jó, akkor így kiszámíthatóbb a bizottság munkája. Azt kérjük, hogy a minisztérium igazodjon a bizottság szokásos ülésrendjéhez, és gondolom, hogy a mai kecskeméti találkozó után kialakul a végleges álláspont, tehát remélem, hogy azt megkaphatjuk holnaputánra. A képviselőknek a bizottság munkatársai továbbítják az ide e-mailen küldött anyagokat. Ez lett volna az én mondanivalóm az "egyebek" között. Köszönjük szépen. A Balassi Intézetbe teendő látogatás időpontját megbeszéltük, és nagy eséllyel akkor jövő héten nem médiaügyeket, beszámolókat tárgyalunk, hanem színházitörvény-tervezetet. Köszönjük szépen. További jó munkát! (Többen: Köszönjük szépen, elnök úr.)

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 35 perc)

 

 

Dr. Pető Iván
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezetők: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina