KSB-21/2008.
(KSB-62/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2008. november 11-én, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V/569. számú termében
megtartott üléséről

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászóló(k) *

Elnöki megnyitó *

A napirend elfogadása *

Az Országos Rádió és Televízió Testület 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6676. szám) *

Varga Zoltán szóbeli kiegészítése *

Dr. Majtényi László szóbeli kiegészítése *

Kérdések, hozzászólások *

Döntés általános vitára való alkalmasság tárgyában *

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám) *

A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *

 

Napirendi javaslat

  1. Az Országos Rádió és Televízió Testület 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6676. szám)
    (A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa)
    (Általános vita)
  2. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6572. szám)
    (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
  3. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám)
    (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
  4. Egyebek

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke

Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Halász János (Fidesz), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Alföldi Albert (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott

Alexa György (MSZP) Fedor Vilmosnak (MSZP) - megérkezéséig
Alföldi Albert (MSZP) Jánosi Györgynek (MSZP) - távozása után
Lukács Zoltán (MSZP) Halmai Gábornénak (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP) Bókay Endrének (MSZP) - megérkezéséig
Kubatov Gábor (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz) Halász Jánosnak (Fidesz)

 

Meghívottak részéről

Hozzászóló(k)

Varga Zoltán, az ORTT költségvetési törvényjavaslatát előkészítő albizottság elnöke

Dr. Majtényi László elnök (Országos Rádió és Televízió Testület)

Dr. Aradi Zsolt főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc)

Elnöki megnyitó

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek! Üdvözlök mindenkit, aki érdeklődő, és aki hivatalból van jelen. A bizottsági ülést elkezdjük; bízom benne, hogy az MSZP képviselői, felzárkóznak, de a tárgyalást el tudjuk kezdeni, ha megszavazza a bizottság a javasolt napirendet. (Halász János: Úriemberek leszünk.)

A képviselőtársak megkapták a tervezett napirendet. Kérdezem, hogy van-e ehhez észrevétel. (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok.

Jelzem, hogy a költségvetést megalapozó egyes törvényekről szóló javaslatban mi nem találtunk olyan elemet, ami szigorúan a bizottságunk érdeklődésébe tartozik. (Az ülésterembe érkezik dr. Vitányi Iván és dr. Schiffer János.) Egyetlen olyan tétel van, a Nemzeti Civil Alapprogramot érintő elem, de az sem szigorúan a mi bizottságunk érdeklődési köre. Ha valakinek más a véleménye, akkor tárgyaljuk a javaslatot, ha nem, akkor azt javaslom, hogy ezt ne tárgyaljuk. (Halász János: Egyetértünk, elnök úr! - Nincs ellenvetés.) Úgy látszik, hogy egyetértés van ez ügyben is, tehát akkor a három helyett két napirendi pontot tárgyalnánk meg, ha a bizottság elfogadja a javasolt napirendet.

A napirend elfogadása

Kérdezem, hogy ki az, aki a javasolt napirendet elfogadja. (Szavazás.) A bizottság az időközben felzárkózottakkal együtt elfogadja a javasolt napirendet.

Külön üdvözlöm a politológushallgatókat, akik megtiszteltek bennünket, és igyekszünk méltóak lenni a képviselői státuszunkhoz.

Az Országos Rádió és Televízió Testület 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6676. szám)

Az 1. napirendi pont az ORTT jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Üdvözlöm Varga Zoltán urat, a költségvetési bizottság e tárgyban előkészítő bizottságának a vezetőjét, és kérem, hogy röviden ismertesse a javaslat lényegét.

Varga Zoltán szóbeli kiegészítése

VARGA ZOLTÁN, az ORTT költségvetési törvényjavaslatát előkészítő albizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a szót. Én nem nagyon szeretném indokolni a benyújtott törvényjavaslatot, ez önök előtt fekszik, nyilván, ha kérdés, észrevétel van, akkor majd a vita során mondanám el inkább. Én inkább elnök úrnak adnám meg a lehetőséget kiegészítésre. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A javaslatnak és a szokásoknak is megfelelően elnök úré a szó. Tessék parancsolni!

Dr. Majtényi László szóbeli kiegészítése

DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Tisztelt Politológushallgatók! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek, és noha az előterjesztő a költségvetési bizottság, gondoltam, hogy nekem kell erről a törvényjavaslatról néhány szót mondanom. (Az ülésterembe érkezik Halmai Gáborné.)

Önöknek sokkal ismertebb ez a csomag, mint nekem, mert nekem ez az első, önöknek már többedik, tehát bizonyos értelemben egy régi nóta folytatása ez a költségvetési javaslat, de vannak bizonyos érdekes elemek. Az egyik az, hogy a tavalyi év után idén is A- és B-változat ment eredetileg a költségvetési bizottsághoz, de miután a B-változat igen jelentős költségvetési pluszforrást irányzott volna elő azoknak a lyukaknak a betömésére, amelyeket a hiányos finanszírozás az évek során felhalmozott, és miután ugye a magyar költségvetésnek nem a szufficit a legnagyobb gondja, ezért érthetően az a változat kerül most önök elé, amely pótlólagos költségvetési forrásokra nem épít. Ez az oka, hogy míg a költségvetési bizottság előtt két változat volt, itt már csak egy van.

Nekem magyarázatra szorult az, hogy van a kiadási oldalon két táblázat, az önök előtt lévő előterjesztés 4. oldalára gondolok. Itt tulajdonképpen, amennyire én ezt át tudom látni, valójában könyvelési sajátosságról van szó, hogy vannak olyan tételei az ORTT bevételeinek, amelyekért maga az ORTT számláz, noha a felhasználás már a Műsorszolgáltatási Alap feladata lesz, és ezért a költségvetésen kívüli előirányzat egy része - a műsorszolgáltatási díj, a frekvenciapályáztatási díj és hasonlók - az ORTT bevételeként, illetve kiadásaként is jelennek meg.

A további megjegyzésem az, hogy számomra eléggé sajnálatos, de természetesen nem teljesen érthetetlen vonása a benyújtott költségvetésnek, amely mögött parlamenti döntés áll, hogy tudniillik sajnos támogatási célra tovább csökken a felhasználható pénz. Ennek pedig az az oka, hogy a közalapítványokra az ORTT forrásaiból átutalt összeg 1,8 százalékról nő, azt hiszem, 3 százalékra, és ez azt jelenti, hogy ami tavaly 440 millió forinttal terhelte az ORTT költségvetését, az most 770 millió, ami a közmédiák közalapítványainak a költségeire fordítódik, ez a többlet, és ez parlamenti döntés alapján van így. (Az ülésterembe érkezik Bókay Endre. - Varga Zoltán: Bizottsági döntés, mert parlamenti döntés nincs még.) Ja, bocsánat, pontatlanul fogalmaztam, ez még egyelőre bizottsági döntés. Tudat alatt bizonyosan arra próbáltam utalni, hogy ez nem az ORTT döntése, nem is lehet az ORTT saját döntése; nem azt mondom, hogy nem indokolt.

Még annyit szeretnék mondani, hogy ha a számokat jól nézik, akkor azt látják, hogy ami az ORTT apparátusán és magán az ORTT-n múlik, tudniillik a bírságok behajtása, a bírósági eljárásban érvényesített, közcélt szolgáló igény, ezekben nem áll rosszul az ORTT, tehát azt kell mondanom, hogy ezekben az adatokban azért az látszik, hogy a jó gazda gondosságával intézi az ORTT apparátusa a kintlévőségek behajtását. (Fedor Vilmos az ülésterembe érkezik.) Ehhez a dologhoz hozzátartozik, hogy ebben az évben külön egyeztetést folytattam én személy szerint az APEH elnökével, mert van ez a jogilag rendkívül kétes üzemben tartási díj, tehát a tévékészülékek üzemben tartási díjának állam általi átvállalása, és nominálisan azonos összegben évről évre a média különböző funckióira visszaszolgáltatása az ORTT-n, illetőleg az alapon keresztül. Nem minden tévékészülékre szól viszont ez a mentesség: a szállodák, éttermek, szórakozóhelyek, kocsmák, nyilvános létesítmények televízió-készülékei után továbbra is üzemben tartási díjat kell fizetni.

Tapasztalataink és számításaink szerint a behajtott, illetőleg önkéntesen befizetett díj lényegesen elmarad attól, ami egyébként beszedhető, vagy amely jog szerint járna. Ennek az ügynek a rendbe tétele, a behajtási fegyelem erősítése, vagy az önkéntes jogkövetés erősítése érdekében az adóhatóság elnökével egyeztetéseket folytattunk, és érdekes módon már annak is volt bizonyos pozitív hatása, hogy erről néhány sajtóközlemény megjelent. Úgy tudom - nem lényegtelen, persze összegében nem egészen kivételesen nagy összeg, de sok kicsi sokra megy -, hogy emelkedett a befizetett televízió üzemben tartási díj szám összege, és az adóhatóság folyamatosan dolgozik azon, hogy ezt ellenőrzésekkel tovább erősítse. (Gulyás Dénes távozik az ülésteremből.) Ennyit szerettem volna előzetesen és kiegészítésképpen elmondani, és ha tudok válaszolni a kérdéseikre, akkor természetesen erre készen állok. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek! Sajátos helyzet van előállóban, hogy így fogalmazzak: a parlament plenáris ülésének napirendje átrendeződött az eredeti tervekhez képest, miután a bizottság érdeklődési körébe tartozó, úgynevezett színházi vagy előadó-művészeti törvényt tárgyalja délelőtt a parlament, és jelzések szerint 40 perc múlva vagy most már 30 perc múlva kezdődik az érdemi vita. Én, mint bizottsági elnök, egyetlen frakciót sem hozhatok olyan helyzetbe, hogy ha a képviselők nem tudnak egyszerre két helyen lenni - márpedig sem a kisebbségi kormány képviselői, sem az ellenzék képviselői erre még nem képesek -, akkor biztosítanom kell a plenáris ülésen való megjelenés lehetőségét, tehát félbe kell szakítani a bizottsági ülést, és újra össze kell ülni, amikor a színházi törvény vitája lezárult. Más megoldás nem lehetséges. A parlamentben előnyt élvez a plenáris ülés, de úgy lehetett előre tudni, hogy dél után - a szó igazi értelmében -, 12 után kezdődik ennek a törvényjavaslatnak, mármint az előadó-művészeti törvényjavaslatnak a vitája. Ezt kérem tudomásul venni a bizottságtól, és akkor meghallgatva elnök úr, illetve az előterjesztő véleményét, én más megoldást nem tudok, minthogy akkor itt most szakítsuk félbe az ülést, mert annak sok értelmét nem látom, hogy magát a vitát a költségvetésről, mármint az ORTT költségvetési tervéről a vita kellős közepén szakítsuk félbe. Bocsánatot kérek, mindenkitől, de ez rajtam vagy rajtunk kívül álló ok. (Jelzésre:)

Tellér képviselő úr!

TELLÉR GYULA (Fidesz): Elnök Úr! Mikor folytatnánk, vagy kezdenénk újra a bizottsági ülést?

ELNÖK: Két lehetőség van. Én a magam részéről felajánlom a hét további napjait. Amennyire a képviselőket ismerem, lehet, hogy ebben nem sokan csatlakoznak hozzám; nem Tellér képviselő úrra gondolok, mert valószínűleg ő esetleg igen. A másik lehetőség, hogy ma, akkor, amikor lezárul az előadó-művészeti törvény parlamenti vitája; ez délután várható. A lista szerint - mert kikértük - összesen kilenc felszólaló jelentkezett. Ismerve a kétperces felszólalásokra való hajlamot, nehezen tudom kiszámítani, hogy ez hány óra, de több órás vitára kalkulálom, tehát 2-3 órára. A lehetőség az, hogy miután a parlamenti vita 11 előtt már elkezdődik, józan kalkuláció szerint 14 órára összehívom a bizottságot, mármint az ülés folytatására, hogy ez előre kalkulálható legyen. A köztisztviselőknek, miközben elnézést kérek tőlük, kötelességük, hogy rendelkezésre álljanak ilyen esetben, vagy ezt megoldják - elnök úrtól is elnézést kérek, hogy így pulzál a bizottsági ülés -, és a képviselőknek ugyancsak kötelességük, hogy megoldják az ilyesmit.

Tellér képviselő úr!

TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tekintettel arra, hogy évről évre ugyanazok a problémák merülnek fel ezzel az ORTT-költségvetéssel kapcsolatban, és amennyire végignéztem a szöveget, ezekhez képest semmilyen nóvum nincsen benne, nem tehetnénk-e meg, hogy megítélésem szerint mondjuk 10 perc alatt túljuthatunk ezen a napirendi ponton, hogy ezt még - bocsánatot kérek, talán nem ide illik a kifejezés - zavarjuk le, és akkor utána szakítsuk félbe az ülést.

ELNÖK: Ezzel magát az alapkérdést nem oldjuk meg, tehát újra össze kell ülnie a bizottságnak, még egyszer mondom, 14 órakor, de én ezt a javaslatot elfogadom. A reagálásokból úgy tűnik, hogy senki nem kívánja újra megfogalmazni az ORTT költségvetésével kapcsolatos alapvető gondolatait. Elnök úrtól elnézést kérünk és a politológus hallgatóktól különösen, hogy olyan látszat keletkezik, mintha nem vennénk komolyan a dolgokat; sőt, éppen azért ütköztünk nehézségbe, mert nagyon komolyan vesszük. Szóval most nem akarom mondani, hogy mint, hol, de mindenki mutassa fel azt a táblát, amiről tudjuk, hogy kinél mit jelent. Tehát aki 1-est mutat fel, azt ugye úgy vesszük, hogy elmondta azt a szöveget, amit tavaly mondott (Derültség.), aki 2-est satöbbi, satöbbi.

Tellér képviselő úr javaslatát, úgy látom, mindenki elfogadta. Ha nem egy képviselő fogja a vitára szánt tíz percet kitölteni, akkor kérem a felszólalásokat, ha van, nem erőltetem. (Jelentkezésre:) Tellér képviselő úr! (Derültség.)

Kérdések, hozzászólások

TELLÉR GYULA (Fidesz): Az ellenzék mindig el szokta mondani, és tulajdonképpen most is ezt mondanánk el, hogy az átvállalt műsorszolgáltatási díj kevés, meg ezen kívül is, az ORTT megnövekedett igényei következtében az eredeti konstrukció szerint oda jutó pénz kevés, ezért átcsoportosítások zajlanak. De ezzel az átcsoportosítással, és főleg azzal, hogy ez feles törvényben zajlik, nem értünk egyet - egyrészt.

Másrészt azzal sem szoktunk egyetérteni, hogy az ORTT jogot kap arra, hogy különböző fejezetek között szabadon átcsoportosítson összeget, némileg függetlenül attól, amit eddig elmondtam. Ennek következtében az ellenzék nem szokta megszavazni ezt a bizonyos javaslatot, hanem tartózkodik. Most is ezt tesszük, és ha itt elnök úr szavazásra fogja feltenni a kérdést, akkor az ellenzék jelen lévő képviselői tartózkodni fognak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azzal az apró, hogy is mondjam, nem pusztán esztétikai jellegű kiegészítéssel, hogy az ellenzékhez én is hozzátartozom a parlamenti normák szerint ebben a pillanatban (Dr. Cser-Palkovics András: Nem szoktuk még meg!), miután én is sokszor elmondtam már a véleményem ez ügyben, azt is elmondtam, hogy nem a mindenkori kormánypártok érdeke, hogy az ORTT működőképes legyen, mondtam az előző évben, amikor még kormánypárti voltam, és nem akarom, mondtam az előző évben, vállalni azt a felelősséget, hogy egyesek szerint alkotmánysértő vagyok valamilyen szempontból. Akkor sem szavaztam meg a költségvetést, ha jól emlékszem, mert azt gondoltam, hogy ez az ellenzéknek is kötelezettsége lenne. Miután most itt a teremben körülnézve azt látom, hogy ha én a többi ellenzékivel szavazok, akkor sem változik a kormánypárti többség, tehát most is úgy fogok szavazni, mint az előző évben, elvi alapon és nem pragmatikusan. Ennyit az elvi indoklásról.

Alexa képviselő úr következik. (Dr. Schiffer János: Nem! Jánosi alelnök úr előbb jelentkezett!)

ALEXA GYÖRGY (MSZP): Szintén csak a rend kedvéért, és azért, hogy ne sértsük meg...

ELNÖK: Bocsánat, Alexa képviselő úr! Jánosi képviselő úr, alelnök úr korábban jelentkezett, csak azt hittem, hogy ügyrendi javaslatot szeretne mondani.

DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Csak azok kedvéért, akik értetlenül állnak az eddigi történtek előtt, egy dolgot szeretnék elmondani, ami igazán indokolja, hogy nem érdemes lefolytatni ezt a vitát, vagy nem most érdemes lefolytatni ez a vitát.

Itt az asztalnál sokan tudjuk, hogy előkészületben van egy vadonatúj médiatörvény, minden remény megvan arra, hogy hamarosan benyújtásra kerüljön a parlament elé. Ez teljes mértékben átrendezi a médiahatóság finanszírozását és átrendezi a Műsorszolgáltatási Alap működési rendszerét is.

Tehát az én javaslatom az, hogy erre is tekintettel az általános vitára most tartsuk alkalmasnak ezt a javaslatot. Megvan arra a technikai eszköz, hogy összeérjen az esetlegesen benyújtandó új médiatörvény az ORTT költségvetésének a vitájával, és a kettőből ki fog sülni valami, ami azt gondolom, hogy alapvetően új megoldási rendeket hozhat előre.

Ha mégsem lesz új médiatörvény, akkor pedig lesz időnk, hogy ezt a vitát lefolytassuk később, akkor, amikor esetleg módosító indítványok nyomán a részletes vitára sor kerül. Tehát tényleg zárjuk most ezt rövidre, és mindarra tekintettel, amit elmondtam, javaslom, hogy tartsuk általános vitára alkalmasnak, aztán később lesz alkalom, hogy részleteiben is lefolytassuk ezt a vitát. Azt gondolom, az illendőség tényleg úgy kívánja, hogy tiszteljük elnök úr idejét (Dr. Majtényi László: Köszönöm!), meg a költségvetési bizottság megjelent képviselőjének idejét is, és most zárjuk rövidre ezt. Köszönöm.

ELNÖK: Alexa képviselő úr!

ALEXA GYÖRGY (MSZP): Csak azt akartam mondani, hogy ne bántsuk meg azzal az elhangzott véleményeket azért, a rövidséggel együtt is, hogy nem reagálunk rá.

Ugye mi azt szoktuk mondani, hogy ne az ORTT-n verjük el azt a gyakorlatilag eddig megnyilvánuló, pártok tevékenységében megjelenő cselekvésképtelenséget, ami a médiatörvény tapasztalat alapján való módosításáról szól, ami egyébként - és ez Jánosi képviselő úr hozzászólásából kiderül - talán éppen megszűnőben van, és egy új kor hajnala előtt állunk; bízom ebben magam is. Köszönöm.

ELNÖK: (Jelentkezésre:) Cser-Palkovics képviselő úr!

DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm, a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mi pedig azt szoktuk elmondani, hogy persze az ORTT is felelős, hogy ilyen költségvetési helyzet alakul ki, de abban egyetértünk, hogy a megoldást egy új médiaszabályozás jelentené, ahol többek között arra az átcsoportosításra már nem lenne lehetőség, ami itt alapvetően mindig az egyik legfontosabb problémát és kifogást szokta jelenteni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Még én tennék egy megjegyzést, hogy amit mondtam, az a javaslat tartalmát illeti, tehát hogy nem támogatom, az általános vitára természetesen alkalmasnak tartom, hiszen diskurálni kell a parlamentben az ORTT költségvetéséről.

Döntés általános vitára való alkalmasság tárgyában

Úgy látom, hogy elérkeztünk a szavazáshoz. Ki az, aki az ORTT költségvetéséről szóló javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja? Aki igen, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ez a bizottság többsége. Aki nem? (Nincs ilyen.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 5 tartózkodás. Tehát a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.

A bizottság nevében előadót kell állítani, többségi és kisebbségi véleményt képviselőt. Az MSZP képviselői majd eldöntik, hogy a többségit ki képviseli, és Tellér képviselő úr nevét már le tudjuk adni, mint kisebbségi véleményt képviselő. (Dr. Schiffer János: Előveszi a tavalyi szöveget...)

Még annyit szeretnék megjegyezni - lezártam most már ennek a napirendi pontnak a tárgyalását, és köszönjük szépen a segítséget -, hogy ha úgy tudjuk tárgyalni a költségvetési törvény módosító indítványait - ez most nem erre a költségvetési szabályra, hanem a jövő évi költségvetésre vonatkozik -, ahogy máskor szoktuk, akkor remélhető, hogy viszonylag gyorsan tudunk végezni. Ezt csak azért mondom, hogy akik 2-re visszajönnek, azok azzal számoljanak, hogy... (Halmai Gáborné: És itt vagy odaát?) Itt; az most már nehéz lenne. (Tellér Gyula: Hogy tudjuk meg, hogy hányra kellene jönni?) 2-re kell jönni.

Köszönjük szépen, és még egyszer elnézést kérek mindenkitől.

(Szünet: 10.28-tól)

30

(Szünet: 10.28 - 14.22 óráig)

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám)

A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek! A bizottsági ülést folytatjuk. A napirendet elfogadtuk, tehát erről újra nem kell szavazni. Üdvözlöm a kormány képviselőjét. El is kezdhetjük.

A képviselőtársak és a kormány képviselője megkapták az ajánlás szerint kigyűjtött számokat, hogy mi is az, ami véleményünk szerint a bizottság érdeklődési körébe tartozik. Ha valaki úgy találja, hogy kimaradt a sorból valami, akkor miután ezen a listán végigmentünk, akkor esetleg szóljon, és akkor pótlólag arról is tárgyalunk.

Ha egyetértés van a bizottságban, formális szavazás nélkül is, akkor a módszer az lenne, ami az előző években is módszer volt, tehát a valamilyen módon tartalmi értelemben összevonható módosító indítványokat lehetőleg együtt tárgyaljuk, hogy ne kelljen mindegyiket esetleg egyenként megszavazni.

Ennek a papírnak a logikája, amit a képviselőtársak megkaptak, az, hogy az első számok növekvő sorrendjében haladunk, de ami megjelenik első számként, oda csatoltuk - ha tetszik - azokat a számokat is, amelyek a köré a szám köré csoportosíthatóak, ezért ugrál egy kicsit a sorszámozás. Akkor most elkezdjük a módosítók tárgyalását. Tehát a sorszámok szerint haladunk. Rögtön az első a 24-es, Halmai Gáborné módosító indítványa. Természetesen mindig megkérdezem a kormány képviselőjét, és igyekszem röviden összefoglalni, hogy miről is van szó. Ebben az esetben nem számszerű módosításról van szó, hanem szövegszerű módosításról. Kérdezem a kormány képviselőjét.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Ha van rá igény, akkor lehet kérdezni. Tessék!

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Nem kérdezni szeretnék, hanem kiegészíteni, hiszen a nevemhez fűződik a módosító javaslat. Ez a szakszerű szöveg nem mondja el pontosan azt, amiről itt szó van, ez pedig a következő. A civil szervezetek közül nagyon sokan vállalnak európai uniós projekteket is, méghozzá nagy projekteket. Ebben minden olyan esetben, amikor munkáltatói jogokat is gyakorolnak, nagyon fontos számukra, hogy a projektben részt vevőket ki tudják fizetni, és annak a közterheit is ki tudják egyenlíteni. Miután utófinanszírozás van és részlehívása a programoknak, ebből az következik, hogy ha nem tudja kifizetni a munkatársat és annak közterheit, akkor az APEH megállapítja, hogy köztartozása van. Ha ilyen megállapítás van, akkor a következő részszámlát sem tudja beadni, azaz ez egy csapdahelyzet.

Emiatt született meg ez a módosító javaslat. Tényszerű, és nyilván a kormány képviselője ezért mondja, hogy nem támogatja, mert ehhez európai uniós tárgyalás és engedély kell. De miután Magyarország ezt az agrárkifizetéseknél korábban kezdeményezte, és megkapta ezt a jogosítványt, az idei évi költségvetésben azokon a területeken már így működhet a finanszírozás. Ezért fontosnak tartottam, hogy ezzel a módosító javaslattal is kvázi felkérjem arra az illetékeseket, hogy ezt a kezdeményezést tegyék meg az Európai Unió felé.

Bíztam abban, hogy amíg a költségvetés tárgyalása folyik, ez a kezdeményezés megtörténik, és jön rá egy igen válasz, amivel aztán mindenki számára elfogadható a módosítás. Köszönöm.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Mindenesetre második fordulós ez a szöveg úgyis, tehát ilyen értelemben ezt akkor meg fogják vizsgálni, hogy van-e ennek esélye, mármint az Európai Unió megkeresésének.

ELNÖK: Akkor szavazás következik. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki a módosító javaslatot mindennek ismeretében támogatja. (Szavazás.) 10 igen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás. A bizottság többsége támogatja.

A 31-es módosító indítvány következik, ezt feltehetően a döntő többség ismeri. Ötpárti módosító indítvány, mármint képviselői értelemben öt pártból kerülnek ki a képviselők, a rádió működési költségeiből - így nevezem - a rádió művészeti együtteseihez kíván pénzt átcsoportosítani. Kérdezem a kormány képviselőjét.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Jánosi alelnök úr!

DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Miért?

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Az indokolás ügyes. Azt mondja, hogy a hatályos médiatörvény nem írja elő a rádió számára, hogy saját költségeiből finanszírozza az együttesek működését, ezért van erre szükség. A médiatörvény abból indul ki, hogy a rádió egy részvénytársaság, az ehhez kapcsolódó jellemzőkkel. Ezért azt írta le, hogy a művészegyüttesek támogatása címén költségvetési támogatásban lehet részesíteni. Ezt írja le. Azért ez egy másik oldalról fogalmaz, mint az indokolás, fordított irányba. Egyrészt ebből elég nehéz szembeállítani ezt a két érvet, mert nem ugyanarról beszélünk.

A másik dolog, hogy a Rádió ezt nem kérte. Tehát a Rádió 200 milliót kért, amikor benyújtotta az üzleti tervét, és ebből lett 100 millió. Nem tudom megmondani pontosan, hogy éppen mennyit költ a művészegyüttesekre, de hallomásból azt tudom mondani, hogy ahhoz képest, amit most plusz 100 millióval elrendeztünk, ahhoz képest nem sokkal többet, tehát nem 400 millióval költ többet, mint most.

Mi úgy gondoljuk, hogy egyrészt a médiatörvény alapján nem jár, illetőleg ha mindent kifizet a költségvetés, akkor nem felelünk meg a médiatörvénynek, és annak sem, hogy gazdasági társaság, és tényleg nem költ annyival többet, hogy a plusz 100 millió a tavalyihoz képest ne lenne elég.

ELNÖK: Jánosi képviselő úr!

DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Az én értelmezésem szerint a hatályos médiatörvény idézett rendelkezése arra vonatkozik, hogy a költségvetésben külön rovaton szerepeltetve a művészeti együtteseknek adható támogatást. Ezt évről évre meg is tesszük, a Rádió művészeti együttesei ott szerepelnek ezen a rovaton.

Volt már bizottsági ülés is a Rádió művészeti együtteseinek, volt tárgyalás a kulturális miniszter és a Rádió vezetője között is, Such György mindig világossá tette, és ebben neki teljesen igaza van, hogy ezen felül, amit itt a költségvetésben teszünk, neki nem kötelessége a médiatörvény alapján ezt kiegészíteni vagy hozzátenni. Legyen boldog mindenki, hogy ők nagyvonalúan ezt mégis megteszik, és adnak valamennyit még pluszban a Rádió működési költségeiből az együtteseknek.

Ezt a problémát szeretnénk áthidalni két lépcsőben. Egyrészt azzal, hogy most még 400 milliót adunk az egymilliárdra, mert a művészeti együttesek jelzése szerint ez nagyjából fedezi az ő következő évi költségeiket. Második lépésben pedig szeretnénk elérni, hogy az új médiatörvény vegye ki a rádiótól ezeket a művészeti együtteseket, és hosszú távon készítse elő, hogy a kormány, illetve a kulturális tárca fennhatósága, kontrollja alatt olyan kiemelt nemzeti művészeti együttes legyen, mint amilyen jelen pillanatban a Fesztiválzenekar, és nagy valószínűséggel ilyen lesz majd a MÁV Szimfonikus Zenekar is, mert a vasúttól sem várható el, hogy szimfonikus zenekart tartson fenn.

Tehát azt gondolom, hogy ez a kétlépcsős megoldás végre rendezné a helyzetet, mert akkor ez az 1,4 milliárd a következő évben egy normál működés feltételeit megteremtené, és a következő évben elő lehetne készíteni az új médiatörvény alapján, hogy hogyan működik majd a továbbiakban, valamilyen közös megoldást keresve. Ezért született meg ez az ötpárti módosító indítvány.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Csak két megjegyzésem van. Így, ahogy most Jánosi úr mondta, hogy jövő évre ők ennyivel számolnak, ez egy dolog. Én arról beszéltem, hogy most mennyit költenek. Nem tudom, mivel nem vagyunk tárgyaló viszonyban hivatalosan, ezért nem tudom, hogy ebben a növekményben mi van benne.

A másik dolog, hogy itt van megjelölve egy forrás. Az a forrás még akár jó is lehetne akkor, ha nincs digitális átállás. De ha van, és van analóg sugárzás is, akkor ez a javaslat hiánynövelő, mert ennek a sugárzási díjnak az összege egy nyitott előirányzaton van rajta, és ha a két sugárzási mód együtt van, akkor ez az összeg abban a pillanatban hiányt jelent. Tehát a mai állapothoz képest ez az összeg akár megtakarítható is volna, de csak akkor, ha marad az analóg sugárzás.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor gondolom, a bizottság eltekint attól, hogy ki-ki kifejtse a Rádió művészeti együttesek finanszírozásával kapcsolatos helyes álláspontját, úgyhogy akkor szavazunk. Ki az, aki a javaslatot támogatja? (Szavazás.) A bizottság döntő többsége támogatja. Én magam nem, de ennek nincs jelentősége.

Akkor következik a legnagyobb csomag, egy mindenki számára ismerős MSZP-s képviselő, Veres János módosító indítványairól van szó, amelyek persze jóval nagyobb számúak, mint amennyi tétel itt fel van sorolva. A kormány álláspontját a forma kedvéért megkérdezem.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: Ez meglepett. (Derültség.) Akkor a hozzászólások itt a tere. Én magam azt tudom mondani a magam nevében, hogy ez egy sajátos helyzet. Azt tudjuk, hogy a sajátos helyzetből sajátos megoldás következik. Gyakorlatilag a költségvetési tervezet harmadik változatáról kell véleményt mondani. Én abba nem akarok itt most belemenni, hogy képviselői módosító indítványokat, még ha az ember tudja is, amit tud - hogy is mondjam -, azt hogyan lehet kezelni, mint kormányelőterjesztést. A következménye mindenesetre ennek a technikának az, hogy amihez a képviselők benyújtják a módosító indítványokat, mármint összeget, ha ezeket tekintjük a kormány álláspontjának, akkor azok érvénytelenek, merthogy ez átírja gyakorlatilag az egész költségvetést.

Akkor most elmondom a leckét is, hogy az SZDSZ álláspontja az, hogy önmagában a költségvetési kiadások és bevételek kalkulációjának módosítása kevés a gazdasági problémák megoldásához. Tehát míg nem látjuk az egészet, hogy a kormány mit tesz az asztalra a mai helyzet egészének megoldására, hogy lehetőleg ritkán forduljanak elő ilyen problémák, mint ami most van, addig az SZDSZ ezt a költségvetési módosítást, mármint a harmadik változatot addig nem támogatja, csatlakozó módosító indítványt készítenek kollégáink az úgynevezett Veres-féle módosító indítványhoz.

A többieké a szó, ha kívánnak szólni. (Nincs jelzés.) Akkor mondom a számokat a jegyzőkönyv kedvéért. Itt a csoportosítás a közvetlenül kulturális jellegű tételeket érinti. Alatta külön tételként szerepel a Szülőföld Alap, de azt is belesorolom, hiszen az csak technikai értelemben különül el. Tehát a jegyzőkönyv kedvéért mondom, hogy a 61., 79., 154., 369., 370., 372., 373., 374., 376., 513., 514., 565., 566., 607., 608., valamint a 650-688-ig, a 691., 692. és 721. számú módosítások érintenek a Veres János által benyújtottakból bennünket, mármint bizottságként.

Akkor a kormány álláspontját ismerjük. Ki az, aki támogatja ezeket a módosító indítványokat. (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 4 nem. A bizottság többsége támogatja.

A 80-as és a 689-es módosító indítvány úgy tartozik össze, hogy az önkormányzati színházi támogatási keretet csökkenti. Ha jól emlékszem, Tatai-Tóth képviselő úr módosításairól van szó. Ő ezeket a pénzeket oktatási célokra, közoktatásra csoportosítaná át. Ennyiben hasonlít a két módosító indítvány.

Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját, akkor együtt szavazunk a kettőről, tehát a 80-as és a 689-es módosító indítványról, és nem mondtam, de az természetes, hogy a módosító indítványok másik része, tehát az úgynevezett lába is ide értendő, ami az ajánlásban szerepel. Ki az, aki tehát támogatja ezt a módosító indítványt. ((Nincs jelzés.) Ilyen nincs. A bizottság tehát nem támogatja.

A 690., 693. és 694. számú javaslat az önkormányzati színházak pályázati támogatásának csökkentését javasolja. A 690-es szintén Tatai-Tóth András javaslata, szintén közoktatás, a 693-as ugyanez, és a 694-es is ugyanez. (Megérkezik az ülésre dr. Schiffer János.)

Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját, ki az, aki... Tellér képviselő úr!

TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, hogy az önkormányzatok az iskolatámogatásban is, és/vagy fenntartásban is, és a színházfenntartásban is az államilag nekik juttatott forrásokon kívül igen jelentős saját forrást használnak fel. Ez valahol a fele-fele és az egyharmad-kétharmad között helyezkedik el. Amikor jelentős elvonás történik, akár a színház oldalon, tehát főleg az oktatás-oldalon, miután az oktatás kötelező feladat, a színház pedig nem, nyilvánvaló, hogy az erőteljes átcsoportosítás iránya az, hogy a színháztól vesznek el, és az oktatásra fordított költségeket igyekeznek megtartani minél tovább, az eredeti mértékben.

Tehát a Tatai képviselő úr által elmondottak akkor is megtörténnek, ha ilyen jellegű módosító indítványok nincsenek. Ide akartam kilyukadni.

ELNÖK: Akkor szavazhatunk. Tehát a 690., 693. és 694. számú módosító indítványokkal ki az, aki egyetért? (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Tehát a bizottság nem támogatja.

A 375. számú módosító indítványt ennek a bizottságnak a fideszes képviselői nyújtották be, és a kulturális terület felhalmozási költségein belül az intézményi beruházásokat kívánják bővíteni a Földművelésügyi Minisztérium terhére, tehát onnan vonnának el.

Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 1 igen. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás. Tehát a bizottság nem támogatja a módosító indítványt.

Következik a 380., 381., 382., 383., 384. számú módosító indítvány. Ezeket tagolnám, mert nem egyforma jellegűek, csak annyiban, hogy kulturális célokat szolgálnak.

A 381-es nevezzük úgy, hogy hasonlít struktúrájában az előbb tárgyalthoz, tehát ezt is fideszes képviselők nyújtották be, az FVM-től elvonva kulturális felhalmozásra fordítanának pénzt. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) 1 igen. A bizottság tehát nem támogatja.

Bocsánat, a 380-ast kihagytam, akkor visszamegyek, mert a sorrendet helytelenül mondtam, de gondolom, ez nem zavar meg senkit. A 380-asban ugyanezen képviselők az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási hivatalától fordítanának ugyanilyen, illetve hasonló célra többet. A kormány álláspontja?

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság nem támogatja.

Akkor most rátérek a 382., illetve a 383., 384. számú tételekre. Ezek Áder képviselő úr javaslatai. Az a típusú javaslat, és ezzel nem megbántani akarom a képviselő urat, amilyen típus más évben több szokott lenni, hogy a képviselő saját választókerületének egy-egy kulturális jellegű beruházására, felújítására terel át máshonnan pénzeket. Ennyiben a három hasonló. A 382-es az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól, a 383-as és a 384-es pedig a Miniszterelnöki Hivataltól.

Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők közül ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság nem támogatja.

A 392-es, illetve a 393-as módosító indítvány következik. A 392-es és a 393-as módosító indítványt ugyanazok a képviselők nyújtották be, a bizottságunk fideszes tagjai, és mind a kettő a civil szférát, a civil és nonprofit szervezeteket a kulturális fejezeten belül támogatnának, az egyikben a Környezetvédelmi Minisztérium terhére - hogy így mondjam -, a másikban a Szociális Minisztérium terhére.

Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját. Ki támogatja? (Szavazás.) 3 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság nem támogatja.

A 394-esben ugyanezen képviselők a Munkaügyi Minisztérium költségvetési tervének terhére egyházi célú központi költségvetési hozzájáruláson belül az egyéb működési célú kiadásokat növelnék, és ilyen a 396-os is struktúrájában, tartalmában is, csak az első a Munkaügyi, a második az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - hogy így mondjam - rovására javasol ilyen átcsoportosítást.

A kormány álláspontja?

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A képviselők álláspontja? (Szavazás.) 3 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság nem támogatja.

A 390-es - akkor most visszanyúlunk - Balog Zoltán és társai, szintén a kulturális fejezeten belül, a 395-ös ponthoz kapcsolódóan az egyházi alapintézmények működéséhez javasol többletkiadást a kulturális tárca működési célú támogatásából. Ez fejezeten belüli átcsoportosítás, ha jól értem, de benne van az ajánlási sorban. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 3 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság nem támogatja.

Lazán tartozik a bizottságunk szokványos érdeklődésébe az MTA könyvtárának többlettámogatása. Könyvtár, de mégiscsak MTA. Az 515. pont, és ez a Miniszterelnöki Hivatalból csoportosítana át erre a célra. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Pósán képviselő úr javaslatáról van szó. Kérdezem a képviselőket, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 3 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság nem támogatja.

A 605., 609., illetve 638. számú módosító indítvány a művészeti oktatást érinti egyaránt. A 605-ösben Gyimesi képviselő úr a fejkvótát módosítaná, nem olyan nagyon, de mégiscsak jelentős összeggel, 10 százalékkal, vagy majdnem 10 százalékkal. A 609-esben, ha jól emlékszem, Cseresnyés képviselő úr csak szövegszerű módosítást javasol, és a 638-asban pedig ha jól emlékszem, Révész Máriusz képviselő úr tesz javaslatot ebben a tárgykörben. Akkor a szövegszerű módosítást válasszuk le, és a két számszerű következményekkel is járó módosításról tárgyaljunk együtt. Tehát a 605. és a 638. számú módosító indítványról van szó. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) 3 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság nem támogatja.

A 609-es Cseresnyés képviselő úr módosító indítványa következik, a Waldorf alapfokú művészetoktatást is beleveszi szövegszerűen a támogatandó célok közé.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja? Ez nem kerül pénzbe. (Dr. Aradi Zsolt: Csak feltételeket változtat.) Igen, és akkor máshol is felmerülhet ez az igény. Tehát ki az, aki támogatja? (Nincs jelzés.) Ilyen nincs.

Akkor a 626-os módosító indítvány következik. Bizottságunk fideszes képviselői a könyvtári, közművelődési támogatás előirányzatát megemelik, itt forrásmegjelölés nélkül. Tehát a kormány álláspontját kérdezem.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Nem kétséges. Kérdezem a képviselőket, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság nem támogatja.

A 643-as módosító indítvány, két MDF-es képviselő az Új tudás programoz kiegészítő szöveget javasol, jelentős pénzügyi következményekkel, ha jól értem. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját. (Szavazás.) 3 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. A bizottság nem támogatja.

A 722-es pont következik, a többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtáráról van szó. Halmai Gáborné szövegmódosítást javasol. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: Akkor már nem voltunk itt hiába. (Derültség.)

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): És a rengeteg Veres-javaslat? (Derültség.)

ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság döntő többsége támogatja.

Akkor végül, de nem utolsósorban a következő a 723-as, ellenzéki bizottsági tagok nyújtották be, a többcélú kistérségi társulás mozgókönyvtári és egyéb közművelődési feladataira szintén szövegszerű módosítást javasolnak. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Ezt nem támogatjuk.

ELNÖK: Akkor ezt kézfelemeléssel is demonstráljuk, ki támogatja? (Szavazás.) 3 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás. A bizottság többsége ezt sem támogatja.

Kérdezem, hogy van-e olyan módosító indítvány, amiről kellett volna tárgyalnunk, de nem tárgyaltunk?

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A listán itt egyszerűen kimaradt a 388., 389. és 391-es módosító indítvány véleményem szerint. Nem maradt ki ez az egész csoport? Ez mind olyan, amely az OM-től vonna el forrásokat.

ELNÖK: Nem volt, bocsánat, tényleg kimaradt. A 388-asnál Mikola képviselő úr és társai a kultúrától, tehát az OKM költségvetésétől vonnának el, ez a háromban a közös jegy, az egészségügy javára kívánnak átcsoportosítani. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját, ki az, aki támogatja? (Nincs jelzés.) A bizottság nem támogatja.

A 389-esben Jakab István és képviselőtársai ugyanígy az oktatástól a mezőgazdaság támogatásához kívánnak átcsoportosítani.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Aki támogatja, kérem, jelezze! (Nincs jelzés.) A bizottság tehát nem támogatja.

A 391-esben Balog képviselő úr és társai szintén a kulturális tárcától a Civil Alapprogramhoz kívánnak átcsoportosítani.

DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Ki támogatja? (Nincs jelzés.) Ilyen nincs. A bizottság nem támogatja.

Arról szeretném jutalmul a jelenlévőket tájékoztatni, hogy a jövő héten a bizottsági ülést nagy valószínűséggel csütörtökön tudjuk csak megtartani, mert a költségvetéshez kapcsolódó módosító indítványok akkorra lesznek tárgyalható állapotban, és annak pedig nincs értelme, hogy kedden vagy szerdán tárgyaljunk mondjuk a színházi törvény módosító indítványairól, és egy következő nap pedig erről. Mindenkit kérek tehát, hogy erre számítson, nem tudunk máskor ülni, csak csütörtökön. Akkor viszont, ha ez mindenki számára kedvezőbb, az lenne jó, ha minél korábban, tehát reggel 9 órakor.

Felteszem szavazásra. Tehát a jelenlévőknek az a jutalma, ha tetszik, hogy beleszólhatnak javaslattevőként, hogy elfogadható-e a 9 óra, hogy minél hamarabb végezzünk. (Szavazás.) Tehát akkor jövő csütörtökön 9 órakor találkozunk, kivéve, ha valami váratlan dolog nem jön közbe. Köszönöm szépen a türelmet.

(Az ülés végének időpontja: 14 óra 56 perc)

Dr. Pető Iván

a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezetők: Biczó Andrea, Várszegi Krisztina és Ipacs Tiborné