KSB-22/2008.
(KSB-63/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2008. november 20-án, 9 óra 12 perckor
a Képviselői Irodaház 569. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Hozzászólók Koleszár Katalin osztályvezető (Pénzügyminisztérium) *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat (T/6575. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6829. szám) (Általános vita) *
Dr. Tordai Csaba szóbeli indoklása *
Dr. Tordai Csaba államtitkár (MeH) reflexiója *
1. Az Országos Rádió és Televízió Testület 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6676. szám) (A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása)
2. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat (T/6575. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
4. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6829. szám) (Általános vita)
5. Egyebek
Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Alföldi Albert (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Vitányi Iván (MSZP)
Dr. Csel-Palkovics András (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Dr.Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Halász János (Fidesz) Dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Alexa György (MSZP) Dr. Schiffer Jánosnak (MSZP)
Bókay Endre (MSZP) Lukács Zoltánnak (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP) Alföldi Albertnek (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP) Dr. Jánosi Györgynek (MSZP)
Kubatov Gábor (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) Tellér Gyulának (Fidesz)
Vincze László (Fidesz) Dr. Lukács Tamásnak (KDNP)
Hozzászólók
Koleszár Katalin osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Schneider Márta szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 12 perc)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek. A bizottsági ülést elkezdjük. Ha jól mérem fel a helyzetet, akkor határozatképesek vagyunk, és a jelenlévők aránya megfelel a bizottság teljes létszámának, mármint arányaiban.
A képviselőtársak megkapták a javasolt napirendet. Ahhoz képest annyi módosulást jelzek, hogy az ORTT jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz nem érkezett módosító indítvány, tehát okafogyottá válik a mai napirendre tűzése a javaslatnak.
Ezt a módosítást figyelembe véve kérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele a mai napirendhez. (Nincs jelzés.) Ilyen nincs.
Kérdezem, hogy ki az, aki a javasolt napirendet elfogadja. Aki igen, kérem, jelezze és ez a határozatképesség ellenőrzése is. 15-en vagyunk jelen, mármint a szavazatok számát tekintve, tehát a bizottság határozatképes.
Elsőnek megtárgyalandó ügyünk a jövő évi költségvetéshez beérkezett kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalása.
Üdvözlöm a Pénzügyminisztérium képviselőjét, a kormány képviselőjét. Elkezdjük a tárgyalást, ha jól tudom, Koleszár Verához van szerencsénk.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Koleszár Katalin.
ELNÖK: Elnézést akkor, nekem rosszul van felírva, de már ez is valami, hogy a vezetéknevét eltaláltam és elnézést kérek.
A bizottság tagjaitól egy jóváhagyó fejbólintást kérek (Zaj, beszélgetés.), ennél egy kicsit csöndesebb fejbólintást, ha nem zavarom a képviselő urat. Szóval azt a kérdést szeretném feltenni, hogy elfogadják-e a képviselőtársak, hogy úgy tárgyaljuk a költségvetési módosító indítványokat, mint más alkalmakkor, tehát amit lehet azt összevonva anélkül, hogy bárkinek a jogait sértenénk és természetesen, ha valaki az összevonás alól ki akarna vonni valamit, akkor azt kötelezettségszerűen.
Mindenki megkapta az ajánlási listát.
Kezdjük rögtön a 44/1-es ponttal. Szűcs Lajos képviselő úr - mindig igyekszem mondani, ha látom, hogy honnan és hova kíván átcsoportosítani a javaslat - a Miniszterelnöki Hivataltól elvonva közművelődési és közgyűjteményi feladatokra kíván többletpénzt fordítani.
Kérdezem a kormány álláspontját!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 6 igen. Aki nem? (Szavazás.) 9. A bizottság többsége nem támogatja, de egyharmad igen.
A 150/1. Németh Zsolt képviselő úr a Miniszterelnöki Hivataltól a Szülőföld Alap támogatására.
Kérdezem a kormány álláspontját!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 6. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 8. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. Tehát egyharmadnál több támogatja.
A 311/. Ez már a második kötet, de ez nem jelenti azt, hogy ilyen tempóban fogunk haladni. Puskás képviselő úr a kulturális költségvetésből elvonva a szombathelyi gyalogos felüljáró építését javasolja támogatni.
Kérdezem a kormány álláspontját.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 2. A bizottság egyharmada sem, tehát a bizottság nem támogatja.
311/2. Vigh képviselő úr a dologi kiadásokból, mármint a Kulturális Minisztériumnál konkrét oktatási célokra fordítana. Ez fejezeten belüli átcsoportosítás, ha jól értem.
A kormány álláspontja!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A képviselők álláspontja! Ki az, aki igen? (Szavazás.) 6. Aki nem? (Szavazás.) 9. A bizottság több mint egyharmada támogatja.
315/1. Lakos képviselő úr művészeti intézményektől vonna el jelentős összeget és csoportosítaná át egy átfogó csomag keretében más célokra. (Gulyás Dénes: Nem tudjuk mire?.) Gazdaságfejlesztési, tehát gazdaságélénkítési célokra - a költségvetési kiadás általános csökkentése jegyében. Hogy még inkább érintsem a lelkedet, az Operaházról van szó.
Kérdezem a kormány álláspontját.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságból, hogy ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 1 igen. (Közbeszólás: Heroikus.) Nem kívánom indokolni, de megtudnám, ha van rá igény, szívesen.
317/1. Kóka János képviselő úr, hasonló jellegű, csak kisebb összeggel elvonást javasol kulturális támogatásokból hasonló célokra.
Kérdezem a kormány álláspontját.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadnál is kevesebb.
324/1. Tasó képviselő úr a közkultúrától elvonva Bagamér község roma közösségi szolgáltató ház céljaira csoportosítana át.
Kérdezem a kormány álláspontját.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Aki igen? (Szavazás.) 6. Aki nem? (Szavazás.) 9. A bizottság egyharmadánál több támogatja.
325/1. Gulyás Dénes képviselő úr a Gazdasági Minisztérium - nem a hivatalos neve, de mindenki tudja, hogy miről van szó - kistérségi munkaügyi szervezeteitől elvonva, Aquincumi helytartói palota helyreállítására javasol átcsoportosítani.
A kormány álláspontja!
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 7. Aki nem? (Szavazás.) 9. A bizottság egyharmadánál több támogatja.
Tné 10.
11/la (elnök)
Most jön egy összevont javaslat, mármint, hogy önkényesen én vontam össze a szokásos jogcímen, hogy valamilyen általános célú kiadás rovására képviselők a választókerületük egy-egy létesítményének támogatását kérik. Ha ebben benne vannak a képviselők, hogy csak a számokat mondjam, akkor felsorolom. 325/2, 325/3, 326/1-estől /3-ig, 326/6-tól /11-ig. 326/13, 326/15, /19, 328/2-3, 318/3-hoz a 318/4-estől elvonva, ott fordított a logikája a számozásnak, 332/3-ból ugyancsak elvonva, oda átcsoportosítva a 332/4-estől és 318/2-es. Tehát itt a képviselők a választókerületükhöz csoportosítanának át. Kérdezem a kormány álláspontját, hogy a felsoroltak közül bármelyiket is támogatja-e.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány egyiket sem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc, a bizottság több, mint egyharmada támogatja. A 324/1-es volt. 332/1-es következik, ha nem tévedünk. 332/1-esben Ángyán képviselő úr és társai a közkultúra-támogatásból elvonva az Agrárkutató Géppark tevékenységére csoportosítana át pénzt.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. 332/3. következik, de ezt megszavaztuk. 334/1-es Gulyás képviselő úr indítványa, az említett gazdasági minisztériumi kistérségi munkaügyi támogatásnál a Budapesti Filharmónia Társaság javára csoportosítana át. Kérdezem a kormány álláspontját.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja. 334/2-es Gulyás Dénes szerzőtársával együtt ugyanabból a forrásból a Rajkó Együttes javára csoportosítana át. Kérdezem a kormányt.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott. Az 551/1-es következik. Cseresnyés képviselő úr és társai módosító indítványa.
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) Nyolc igen, tíz nem. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott. Kérdezem, hogy tud-e valaki még egyéb indítványról? (Nincs jelentkező.) Köszönöm a kormány képviselőjének segítségét.
Áttérünk a következő napirendi pont tárgyalására, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról szóló törvényjavaslat módosító indítványaira. Üdvözlöm a kormány képviselőit és megkezdjük a módosító indítványok tárgyalását. A számok növekvő sorrendjében haladunk, mi vagyunk a kijelölt bizottság, tehát minden módosító indítványról tárgyalunk. De mégis azt kell mondanom - és kérem, hogy ha valaki kifogásolja, jelezze -, hogy vannak olyan logikusan összekapcsolódó módosító indítványok, amelyeknél, ha nincs többség, több más módosító indítvány is okafogyottá válik. De ezt majd jelezem. Tehát úgy értelmezem, hogy a kormány álláspontja ugyanaz lehet csak ilyen esetben az összes módosító indítványnál. De jelzem majd, hogy hol lehet a szavazást rövidíteni. Itt a bizottság tagjai módosító indítványok szerzőiként a szokásosnál nagyobb arányban vannak jelen, mondhatni, hogy csak a bizottságunkból keletkeztek módosító indítványok, egy képviselőt nem számítva. Én akkor nem ismertetném a módosító indítványok tartalmát, hanem ha valaki exponálni akarja a módosító indítványa tartalmát, az kérem, jelezze ezt. Ha nincs külön kérdés, akkor indokoljanak a kormány képviselői.
20.
Tné 21-30. Elnök folyt.
Az első módosító indítvány szerzője én vagyok. Annak megfelelően, ahogy jeleztem, nem ismertetem. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ebben a formában nem, módosított formában azonban fontosnak tartjuk pontosítani a törvény címét. Ha szükséges, javaslattal is élnék.
ELNÖK: Az is jó. De akkor csak jelzem, hogy ilyen válasz több is lesz, akkor azt javaslom, hogy ilyenkor nem az én szerzőségem érdekes ennél a konkrét esetnél, hanem általános eljárásként javaslom, hogy legalábbis, aki úgy ítéli meg, az szavazza meg a módosító indítványt, hogy kapcsolódót akkor lehessen beadni hozzá. Szerintem az a szerencsés, ha a javaslatot is halljuk. Tehát akkor kérem szépen.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen. Egyrészt a módosító indítvány az "előadóművészeti" szó írásmódját is behozza a módosításba. Ebben sajnos másra nem tudunk támaszkodni, mint a jelenleg hatályos helyesírási szabályzatra, tehát ez így nem elfogadható.
A tartalmi eleme viszont elfogadható a módosításnak, mert pontosítja, hogy az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásáról, sajátos foglalkoztatási szabályairól, valamint az önkormányzati és független - ez gyakorlatilag nem igazán értelmezhető ebben a jogszabályban - és a nem állami előadó-művészeti szervezetek támogatási rendszeréről. Ez lenne az új módosítás.
ELNÖK: Mint a módosító indítvány szerzője csak jelzem, hogy nem akarok itt rossz példával előjárni, hogy húzom az időt, a nem állami - hogy is mondjam - így az önkormányzatokhoz nem viszonyítjuk az úgynevezett függetleneket, legalábbis én úgy érzem, de most nem akarok a részletekbe és fogalmazási kérdésekbe belemenni, akkor majd igyekszem, hogy egyeztessünk.
Még egy megjegyzés. Én benyújtottam egy módosító indítványt, ami valóban a helyesírási szabályzatot nem veszi figyelembe, tehát a helyesírási szabályzat szerint az előadó-művészet kötőjellel írandó - ettől tekintsünk el. Én olyan emberrel, aki kötőjellel írta volna az előadó-művészetet nem találkoztam, csak hivatalos szövegekben fordul elő. Utána is néztem, de tudomásul veszem, hogy a helyesírási szabályzathoz kell igazodni, ellentmond nagyon sok egyéb szabálynak, de mindegy - ez nem vita-kérdés és vissza is vonom valószínű a módosító indítványt.
Ki az, aki ezt a módosító indítványt támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A következő módosító indítvány szerzője is én vagyok.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Megint csak azt mondanám, hogy egy kis módosítással a negatívból pozitívba fordítva a kiegészítést, javasolnánk. Azzal egyetértünk, hogy a globalizáció és a tömegkultúra káros hatásaival szemben kikerül, az a behozott szöveg azonban, hogy a törvény szándéka és az igénytelen szórakozással szemben azt javasolnánk, hogy az igényes magyarországi előadó-művészetek: színház-, tánc- és zeneművészet művelését és fejlesztését támogassa.
ELNÖK: Igen. Akkor kérdezem az elhangzottak ismeretében a kapcsolódó módosító indítvány lehetőségének ismeretében, ki az, aki a módosító indítványt támogatja. (Szavazás.) A bizottság többsége, vagy a bizottság támogatja - mondhatom így.
A következő. A bizottságunkban tevékenykedő fideszes képviselők módosító indítványa. Ugyanaz a szakasza a törvénytervezetnek, ugyanazon szakaszához kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 9 tartózkodással, tehát a bizottság többsége nem támogatja.
A következő Schiffer képviselő úr módosító indítványa, ez helyesírási javaslat.
A kormány álláspontja!
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki Schiffer képviselő úr helyesírási módosításait támogatja. (Szavazás.) A bizottság egyhangúan támogatja, erre számítottam is, ezt előre kalkuláltam, de elnézést.
Godó képviselő úr, ő az egyetlen, aki bizottságokon kívül nyújtott be módosító indítványokat: hazai kisebbségek szempontjait szem előtt tartva.
Kérdezem az 5-ös ponttal kapcsolatban a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A képviselők álláspontját kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
6. pont. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Módosítással támogatjuk. Az "illetve magyarországi" helyett a hazai, nemzeti és etnikai kisebbségi alkotások jönnének be, ez pontosabb.
ELNÖK: Igen. Kérdezem a képviselők álláspontját a kapcsolódó lehetőség ismeretében. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
7. pont. Fideszes képviselők módosító indítványa. Gyakorlatilag most itt tartalmat is ismertetek. Ez a munkaügyi szabályok tervezetből való kivételét javasolja és ebben az értelemben ha itt olyan döntés születne, hogy nem támogatja a bizottság többsége és a kormány sem, akkor okafogyottá válik az 57-es, a 60-as és a 68-as módosító indítvány is, mert azok is ugyanebbe a logikai körbe tartoznak, tehát munkaügyi szabályok. Tehát az 57-es, a 60-as és a 68-as, merthogy azt gondolom, hogy ha erre a kormány nemet mond, tehát nem ért egyet azzal, hogy kikerüljön ez, akkor bent marad és akkor az a többi javaslatot is érinti.
A kormánynak mi az álláspontja.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. (Jelentkezésre.)
CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak szeretném megkérdezni, hogy a "nem" mögött mi az indok.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A törvény egyik alapelemét támadja tulajdonképpen ez a módosító indítvány. A törvénynek a célja, hogy a sajátos munkajogi szabályokat megállapítsa az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Én is úgy érzem, hogy ez a megfogalmazott célok között nem szerepel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Azt gondolom, hogy az egész törvény oka, amikor elindult az, hogy színházi törvény legyen, két dolog fogalmazódott meg: az egyik a finanszírozás kérdésének a rendezése, a másik pedig a sajátos munkaviszonyok rendezése.
Azt mindenki, aki színházba járt, kelt, vagy ismeri belülről, pontosan tudja, hogy egy egész más szisztéma működik, mondjuk, mint egy hivatalban, vagy mint egy 8 órás munkahelyen, ahol reggel bemegy 8-ra és eljön 4 órakor. Ennek a helyzetnek a rendezését szolgálja. Eddig minden színházigazgató ki volt annak téve, hogy a munkaügyi felügyelet jött és megnézte, hogy a fővilágosító mióta van bent, és akkor megbüntette az igazgatót. Ilyen típusú volt a Rádiózenekarnál is a kérdés, amikor munkajogi szabályok miatt például két évig nem pályázhatott, mert a munkatörvénykönyve szerinti ügyet lépte át a Rádiózenekar, ezért két évig nem pályázhatott az NK-nál. Ezt a helyzetet próbálja ez a törvény rendezni, ami elsősorban a munkavállalóknak jelent pozitívat, tehát kiszámíthatóságot; és nehézséget fog jelenteni a jelenlegi szisztémával szemben mondjuk az intézményvezetőknek, mert sokkal jobban korlátok közé lesznek szorítva - tehát azt gondolom, hogy abszolút fontos az, hogy ez benne maradjon.
Tné 30.
la/31.
ELNÖK: A vélemények elhangzottak. Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Nyolc. Aki nem? (Szavazás.) Kilenc. Egy tartózkodással a bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott. Elfogadják-e a képviselőtársak, hogy ugyanerre a logikára épül fel a másik három módosító indítvány? Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): A 30. § is benne van, vagy az külön van?
ELNÖK: Az külön van. Ez általában a munkaügyi szabályokat veszi ki, nem a konkrét ügyet. Arról módosító indítványként és csatlakozóként is ismét tárgyalunk. Van-e valaki, ahogy másként szavazna? (Nincs jelentkező.) Akkor itt ugyanez a szavazati arány: 8:9:1.
A következő módosító indítvány a 8-as, ugyancsak fideszes képviselő módosító javaslata.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A 9-es módosító indítvány szintén fideszes képviselők módosító indítványa.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez a törvény alapelveit hagyná ki. A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) Hat. Nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A 10-es Godó képviselő úr módosító indítványa.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 11-es Schiffer képviselő úr módosító indítványa.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 12-es módosító indítványnál megint tartalmi ismertetésbe bocsátkozom, mert a javaslat az előadó-művészeti tanács felállításának elhagyását akarja javasolni és ugyanilyen tartalmú a 13-as, 37-es, 53-as és a 83-as módosító indítvány. Legalábbis én ezeket szűrtem ki. Magyarul ugyanazt az eljárást javaslom, mint az előbb, vagyis, hogy tekintsük úgy, hogy a felsoroltakra leadott szavazatok ugyanolyan arányúak, mint az előző szavazásnál.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. A felsoroltaknál nincs senki, aki máshogy szavazna. (Nincs jelentkező.) A 14-es Schiffer képviselő úr módosító indítványa. Nem beszámol a miniszternek az előadó-művészeti tanács, hanem beszámolót készít.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Kérdésem van. Az eredeti szövegből kitűnik, hogy kinek a számára kell beszámolót készíteni. A módosításban eltűnik ez a bizonyos valaki, akinek a számára ezt készítik. Erre csak felhívom a figyelmet.
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Több módosító indítvány érintette részemről is az előadó-művészeti tanácsot, én azt próbáltam végigvinni, hogy megőrizze a függetlenségét a minisztertől és mentesüljön az alól is, hogy egyeztetnie kelljen. Eléggé - úgymond - furcsa dolog, hogy beszámolót készít egy ilyen nagy tisztelettel rendelkező tanács a miniszternek. Mindenki készít beszámolót a munkájáról. (Közbeszólás: De kinek a számára?) Önmagában a maga számára vagy a nyilvánosság számára. Meg a miniszter számára is! De ne egyszerűen csak a miniszter számára! Ezzel kicsit még jobban alárendelem a miniszternek, hogy kvázi egy ilyen hivatal jellegű intézmény. Beszámol az Országgyűlés is a tevékenységéről. Kinek a számára? A nép számára. Ez pedig az előadóművészek számára, a művészeti élet számára és közben a miniszter számára is.
ELNÖK: A kormányt kérdezem.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja tizenkét igennel. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Négy.
A következő az én módosító indítványom. Az előadó-művészeti tanács összetételét érinti.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk ebben a formában, módosítással támogatjuk. A módosítás első része, amely kinyitja az előadó-művészeti tanács tagjainak a körét, legalábbis a választási körét, a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetekkel támogatjuk. Támogatjuk azt is, hogy a független előadó-művészeti szervezetek képviselete is biztosított legyen a tanácsban, azonban azt a megkötést, amely szerint "a színházművészetnél ötből kettő, a táncművészetnél háromból egy, a zeneművészetnél háromból egy" megkötés van, elhagyásra javasoljuk. Odáig támogatnánk, hogy a függetlenek képviselete biztosítva legyen.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. A következő szintén az én módosító indítványom.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Itt egy kis félreértés történt. A módosító indítvány szövegében az előadó-művészeti tanács a (6) bekezdésben az EMT javaslata alapján, tehát önmagára mondja ki a feladatot, holott itt arról van szó, hogy szakmai kollégiumokat hoz létre. Ez a beszúrás értelemzavaró, de a módosítás további részével egyetértünk.
ELNÖK: A javaslat lényege, hogy a független előadó-művészeti szervezetek ezekben a szakmai kollégiumokban is legyenek képviselve. A bizottságot kérdezem: ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 17-es módosító indítvány megint olyan, amilyen már volt, hogy az erről történő szavazás befolyásol más pontokat is. Itt az előadó-művészeti államigazgatási szerv létrehozásának elhagyását javasolják fideszes képviselők és ugyanerre a logikára, tehát az előadó-művészeti államigazgatási szervvel kapcsolatos rendelkezések kihagyására tesz javaslatot. Felsorolom most a többi hasonló tárgyút.
40.
Tné 41-50. Elnök folyt.
Felsorolom most a többi hasonló tárgyút. Tehát a 17-esen kívül a 19-es, 20-as, 21-es, 27-es, 31-es és a 83-as módosító indítvány is azokat a szövegeket iktatja ki, amely az előadó-művészeti államigazgatási szervre vonatkozik.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 6-an vannak, jóindulatúan 8-an. Ki az, aki nem támogatja. 8. A bizottság többsége nem támogatja a javaslatot.
A 18-as javaslat ismét Godó képviselő úr javaslata.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk ezt a javaslatot.
ELNÖK: A javaslat lényege, ha már a tartalmi kérdésekbe belementünk, hogy ki kelljen kérni a kisebbségi önkormányzatok véleményét az előadó-művészeti szervezetek ügyében a besorolásnál.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A besorolásra vonatkozik és ott nincs szükség erre. Egy automatizmusos besorolás a törvény normái szerint.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A nyilvántartáshoz azonban szükséges a vélemény, és az pedig máshol szabályozott.
ELNÖK: Tehát a kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10. A bizottság többsége nem támogatja.
A 20-as pontról már szavaztunk, a 21-esről ugyancsak, ez az államigazgatási szervről szól, tehát előadó-művészeti államigazgatási szervről szól.
A 22-esben ugyancsak a fideszes képviselők a színház, bábszínház, stb.-nél a számok változását javasolják és beiktatják, hogy rendkívül indokolt esetben el lehet térni a kötelező előadásszámtól.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk a módosító javaslatot.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját. (Szavazás.) 6 igen. Aki nem? (Szavazás.) 8. Tartózkodás? (Szavazás.) 2.
A következő ugyanilyen tartalmú módosítás és a 25-ös pont is ugyanilyen tartalmú módosító indítvány, de egyenként szavazunk, mert azért más tárgyra vonatkozik.
Tehát akkor most a 23-asról.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 6. Aki nem? (Szavazás.) 10.
A 24-es pont Schiffer képviselő úr, tulajdonképpen pontosítása a szövegnek.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. (Jelentkezésre.)
Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Csak vissza szeretnék térni az előzőhöz, tehát a 22, 23-hoz. Ebben a formában, hogy rendkívül indokolt esetben eltérhet, nincs igazából megmagyarázva, hogy mi lehet a rendkívül indokolt eset. Ugyanakkor teljesen elfogadom azt - éppen az Alföldi képviselőtársam is mondta -, hogy mi van, ha leszakad a plafon - én azt mondtam, hogy mi van, ha felrobban a kazán és két hónapig nincs megoldva. Tehát erre valamilyen megoldást kell találni, hogy milyen esetben, vagy milyen szisztéma szerint lehet eltérni, mert az méltánytalan lenne mondjuk, ha a zenére áttér, vagy mondjuk elmarad egy tíz koncertes koncertkörút, hogy utána visszaminősítésre kerüljön mondjuk egy nagyhírű színház vagy együttes olyan okból, ami nem neki róható fel. Tehát mindenféleképpen kérném a tárcát, hogy gondolkozzon, hogy ezt a kérdést hogy lehet elrendezni a törvényben és akkor ehhez jöjjön majd valami vissza. Mert az alapgondolattal abszolút egyetértek, csak ezt a rendkívül indokolt esetet valahogy meg kéne magyarázni, hogy mi a rendkívül indokolt.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, fogunk élni javaslattal e tekintetben. Ez a "rendkívül indokolt eset" valóban így nem kezelhető, azonban meg kell teremteni e között a törvény és a Ket. között a harmóniát, ugyanis a Ket. általában szabályozza a vis maior esetét, elmondja, hogy akkor mi az eljárás, azonban a vis maior eseteit a törvényben fel kell sorolni.
Úgy gondolom, hogy van előrelátható módosulás, ez nem a vis maior, tehát ha egy intézményt átépítenek, azt hosszú évekre előre lehet látni, és arra fel lehet készülni; vannak azonban olyan esetek, amelyek nem láthatók, nem lehet felkészülni rá, ezeket kell felsorolni majd itt az eljárási szabályok között. Valamit elhelyezni, hogy ezt a méltányossági besorolást, ki az, aki dönthet ebben, ki az, aki végezheti - fogunk javaslattal élni.
ELNÖK: Ugyanezzel a problematikával foglalkozik a 25-ös pont, ugyanaz a tartalma, csak más tárgyra vonatkozik. Ennek megfelelően a kormány sem a számok módosítását, sem a konkrét megfogalmazást nem támogatja.
Ki az, aki támogatja - ez fideszes képviselők módosító indítványa. (Szavazás.) 6 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 10. A bizottság nem támogatja.
26-os pont. Schiffer képviselő úr szövegpontosítást javasol.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A képviselők álláspontja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 27-es pontról szavaztunk.
A 28-as pontban Schiffer képviselő úr szövegpontosítást javasol, gyakorlatilag ugyanezt a problémát érinti a 29-es pontban a Fidesz képviselők javaslata; a kettő nem teljesen esik tartalmilag egybe.
Kérdezem a kormányt, hogy melyiket.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 28-as módosító indítványt támogatjuk.
ELNÖK: Tehát akkor értelemszerűen a 29-est nem, mert ugyanarra vonatkozik.
Kérdezem a képviselőtársakat, ki az, aki a 29-es módosító indítványt támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja és akkor a 29-es okafogyottá vált, tehát azt nem támogatja a bizottság, illetve feltehetően visszavonják a képviselőtársak.
A 30-as pont szintén Schiffer képviselő úr javaslata, pontosító tartalmú javaslat, tehát nem érdemben módosítja a szöveget, hanem pontosítja.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 31-es pontról szavaztunk.
A 32-es pontban Schiffer képviselő úr szövegpontosítást javasol.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
Elnézést elnök úr, csak egyetlenegy pontosítás, a tárca, tehát az előterjesztő képviseletében ülünk itt, és az előterjesztő álláspontját közvetíteném. Többször kormány álláspontot kérdezett az elnök úr - az előterjesztő álláspontját képviselem.
ELNÖK: Most értelmezési vitába nem akarok belemenni, mi mindig a kormány álláspontját halljuk. A kormány parlamenti értelemben egy. Jó, de ez nem a minisztériumnak szól, hanem a minisztériumra ugyanez; azt mi meg pontosan tudjuk, hogy a végleges hivatalos álláspont az az ajánlási lista.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Így van.
ELNÖK: Tehát azt nem mondtam az előbb, hogy a 33-as pont ugyanerre vonatkozik, a más szó elhagyását javasolja.
A 32-est a kormány támogatja.
Megkérdezem a képviselőket, hogy ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 33-as ponttal kapcsolatban a kormány álláspontja. Tehát itt az arányos szó elhagyását javasolják a fideszes képviselők.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? A dolog lényege, hogy az eredeti javaslat, amit a kormány benyújtott, az arról szól, hogy az önkormányzati támogatáshoz viszonyul az állami jellegű támogatás, az arányos szó erre utal. Ha ez elmarad - értelmezésem szerint -, akkor önkényessé válik, vagy legalábbis mindentől függetlenné válik, hogy mennyi támogatás adható és a törvényjavaslat lényege, hogy automatizmusra épül az állami támogatás.
Tné 50.
la/51. (elnök)
Tehát ez más típusú szócsere, mint amit Schiffer képviselő úr javasol, az pontosítás, ez pedig érdemi, tartalmi változás.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm. Ha ez nem változik, miért nem ugyanúgy önkényes?
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem értem a kérdést. Hogyha kimondja a törvény, hogy az önkormányzati támogatással együtt mozog az állami támogatás aránya akkor az átlátható, az éves költségvetési törvény mondja meg, hogy a különféle célokra milyen nagyságrendű összeg áll rendelkezésre. Ilyen az az összeg, amelyik az önkormányzati arányos támogatáshoz rendelkezésre áll. Tehát egészen pontosan a törvény megmondja, hogy az önkormányzati támogatáshoz milyen arányú állami támogatás jár ezen a területen.
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): A mi értelmezésünk szerint ez ugyanolyan kiszámíthatatlan.
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Vagy be lehetett volna írni, hogy a fenntartott támogatással azonos, akkor az egy olyan elkötelezettség, amit nem biztos, hogy a költségvetés tud biztosítani. Aki ismeri a rendszert, a korábbi a művészeti támogatás forint-forint rendszere volt, az arányosság azt jelenti, hogy ha százat ad az egyik és 50-et a másik, akkor a támogatás ugyanígy van a kormány részéről, 100 arányában, illetve az 50 százalék arányában. Hogy ez azonos lesz-e az önkormányzati támogatással, azt a mindenkori költségvetés fogja meghatározni. Ha magasabb pénz van benne, magasabb is lehet, ha alacsonyabb lesz, lehet hogy 80. De ennyire nem lehet megkötni a költségvetést, hogy most azt mondjuk, hogy azonos, mert nem tudjuk, hogy az önkormányzatok milyen erőt tudnak kifejteni. Volt olyan időszak, amikor az önkormányzatit emelték, akkor lett a forint-forintból forint-fillér a művészeti támogatásnál, ami nem egészséges dolog, elismerem, de nem tudom, hogy most meg tudjuk-e határozni, hogy azonosan adjon a költségvetés, mint az önkormányzat.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Annyiban egészíteném ki, hogy azért arányos, mert minden önkormányzat számára egyenlőek a feltételek. Ugyanannyi lesz az állami támogatás összege minden önkormányzat számára. Hogy ha ez 90 fillér, akkor 90 fillér lesz, ha 83 fillér, akkor 83 fillér és így tovább. Ez tökéletesen átlátható és előre kiszámolható. Nem egyedi, nem egyes önkormányzatok számára megállapított ez a részhozzájárulás, hanem az önkormányzati támogatással mozog együtt.
ELNÖK: Én csak jelzem, hogy így a javaslat nyomán keletkező mondat nem mondat. Mert nem lehet tudni, hogy mi a jelentése, de a szándékát lehet érteni, csak a jelentését pontosan nem. Abban szerintem Cser-Palkovics képviselőtársamnak igaza van, hogy sok esetleges színházi vezető illúziójával szemben ettől a törvénytől nem lesz kiszámítható az, hogy évente pulzál-e vagy nem pulzál a színházi támogatási vagy előadó-művészeti célokra rendelkezésre álló pénz. De a belső logikája mégis csak az, hogy a rendelkezésre álló pénzen belül azonos normák szerint kapnak az intézmények.
Szavazunk. A bizottságot kérdezem, ki támogatja? (Szavazás.) Hat. Nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A következő az én módosító indítványom, ami arra vonatkozik, hogy mérlegeljék azt is, hogy mi a befogadóképessége azoknak a helyiségeknek, ahol az előadás nagy.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Kisebb szövegszerű módosítással támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A következő Schiffer képviselő úr módosító indítványa, pontosítás.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A következő az én módosító indítványom, amelynek lényege az, hogy különválasztja a három célú pályázati lehetőséget. Tehát a nemzeti és etnikai, a szabadtéri valamint a függetlenek számára meghirdetett pályázatot.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Csak egy kérdésem volna. Van-e mód arra, hogy még az előző ponthoz egy kérdés erejéig visszatérjek?
ELNÖK: Ha nem tiltakozik senki, akkor van. (Nincs jelentkező.) Igen.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Az előzőben az értelmező fejezetben a zenés színpadi műben nincs benne az opera, itt viszont említi. Csak az operett, a daljáték, a musical és a rockopera szerepel, az opera nem. Köszönöm szépen.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az értelmező rendelkezésekben az opera külön szerepel.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Csak az is nagyon rosszul és hiányosan, tehát számomra ez nagyon hibás.
ELNÖK: A következő pont ismertetését annyival ki kell egészítenem, hogy más is van ebben az indítványban, és ilyen több is lesz még. De a döntést az én javaslatom az előadó-művészeti tanácsra bízza és az előadó-művészet tanácsnak tesz javaslatot a tanácsom alapján a szakmai kollégium, mert átrendezi a struktúrát, ami az eredeti javaslatban volt. A kormányt kérdezem.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Több módosító indítvány az előadó-művészeti tanácsra, illetve ennek a döntési struktúrájára vonatkozott. Ebből azt gondolom, hogy most itt nem tudom azt mondani erre az egy módosítóra, hogy igen vagy nem, azt mondanám, hogy a módosításra tulajdonképpen az előadó-művészeti tanács döntési struktúráját érinthetik a módosító indítványok, és ezért mi egy olyan javaslatot teszünk, ami ezt a döntési struktúrát újraírná. Egyrészt azt a tartalmi kérdést, amit elnök úr felvetett, hogy a szakmai kollégiumok végezzék el az első szűrést. Az ő javaslatuk kerüljön az előadó-művészeti tanácshoz és a tanács ez alapján tegyen javaslatot a miniszternek. Ezt a hármas tagozódást elfogadnánk és be tudnánk építeni a törvény szövegébe. Van egy másik módosító indítvány, amely Schiffer János módosító indítványa, ami a miniszter döntését abban az esetben, hogy ha eltér az előadó-művészeti tanács javaslatától, indoklásra kötelezné.
60.
Tné 61-70. Schneider M. folyt.
Ez gyakorlatilag minden olyan lehetőséget kimerít, ami az előadó-művészeti tanács döntési előterjesztési lehetőségeinek a maximuma, és nem vonja el azt a hatáskört a minisztertől, amely jogszabály nem vonható el. Tehát ez lenne az előadó-művészeti tanács és a miniszter döntési javaslatainak a struktúrája - ezt, ha végig tudnánk vezetni a törvény szövegén, akkor minden döntés ezen algoritmus alapján születne meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még ez más helyeken is - a törvény logikájából, a javaslat logikájából adódóan visszatérő -, akkor ott már nyilván nem kell erről érdemben beszélni.
Kérdezem a képviselőtársakat. (Jelentkezésre.)
Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Köszönöm. Ehhez nem írtam a miniszteri indoklási kötelezettséget, de akkor ide is be kéne vennünk. Az elosztásnál mindenhol végigvittem, de akkor, ha készül ilyen bizottsági, akkor itt is meg kell fogalmazni azt, hogy amennyiben nem úgy írják ki a pályázatot, ahogy az EMT javasolja, akkor azt indokolni köteles.
Mielőtt Gulyás képviselő úrnak megadom a szót, akkor azt majd tisztázzuk bizottsági ülés után, hogy mit vállal a minisztérium ebben az esetben, tehát egy ilyen típusú átrendezésre kapcsolódó módosító indítványt.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, azt végigvezetnénk a törvény szövegén.
Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Azt hiszem, hogy a miniszter indoklására való kötelezettsége igazán nem rendíti meg a minisztert a döntésében, ugyanolyan formalizáltnak érzem, mint magát az egész előadó-művészeti tanácsot, bármennyire odakanyarít egy indoklást. Azt gondolom, hogy ez nem igazán lényeges pontja ennek a törvénynek, nem hiszem, hogy különösebb nehézséget vagy elszántságot, vagy eltökéltséget kívánna a minisztertől, hogy bármilyen irányban indokoljon - akár pro, akár kontra - egy döntést. Köszönöm.
ELNÖK: Miután a javaslatot én tettem, ezzel hadd vitatkozzak. Szóval, hogy ha egy tekintélyes - feltételezzük, hogy tekintélyes - testület egy szakmai testületi javaslat alapján azt mondja, hogy a Fidelio volt az év legjobb operaelőadása - most az nem kérdés, hogy van-e ennek alapján lehetőség, de most mindegy, a példa kedvéért elmondható - és a miniszter maga azt mondja, hogy nem az volt, hanem a Bánk Bán a Szegedi Szabadtéri Játékon, akkor meg kell indokolnia szerintem. Nagyon kockázatos egy miniszter számára - legalábbis az én logikám szerint -, hogy egy szakmai testület javaslata alapján született, jelentős tekintélyekből álló tanács javaslatát ilyen módon átírja, ez szerintem komoly korlát ahhoz képest, ami az eredeti javaslatban volt, hogy pusztán egy javaslattevő szervezet, amelyiknek nem is kötelező a szaktudásra épülő testület javaslatára támaszkodni. Kompromisszumként elfogadom azt, de mindenféle jogi érvek alapján elfogadom ezt a Schiffer-féle javaslatot, tehát hogy indokolni kelljen, tudva azt, hogy a miniszteri felelősség bizonyos esetekben kötelezővé teszi, vagy elfogadva azt, hogy kötelezővé teszi a szabályozást, tehát a vita lényege az az, hogy szerintem ez érdemben befolyásolja a mechanizmust, hogy indokolni is kell.
Most szavazunk erről a javaslatról, megint csak a kapcsolódó módosítás lehetőségét figyelembe véve. Tehát ki az, aki a 36-os pontot támogatja. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 37-es pontról szavaztunk, mert előadó-művészeti tanács.
A 38-as pont, ez az, amiről az imént szó volt, Schiffer képviselő úrnak indoklási kötelezettséget érintő javaslata. A kormány ezt támogatja.
Kérdezem a képviselőket, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Schiffer és Godó képviselő urak módosító indítványa. Ez csak helyesírási javaslat.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem, tartalmi javaslat.
ELNÖK: Bocsánat, a 4-est is beveszi.
A kormány álláspontja!
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk. Ismertessem a tartalmát?
ELNÖK: Nem. A 4-es kategóriát, feltehetően, akik elolvasták a javaslatot.....
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A szabadtéri és a kisebb nemzetiségi színházak esetében is az a lehetőség, hogy 50 százalékra elköteleződjön 3 évre a finanszírozás.
ELNÖK: Tehát ez a kiemelt támogatási lehetőség.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): És ne csak az alternatívok számára álljon ez a lehetőség rendelkezésre.
Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném ezzel kapcsolatban az aggályomat felvetni, hogy véleményem szerint és szívem szerint akkor szavaznánk ezt meg, ha lenne ennek egy olyan plusz mondata, hogy akkor, ha 3 évre előre a műsortervet bemutatja a költségvetéssel tok-vonó, mert bianco kiadni szerintem ez... (Közbeszólás, beszélgetés.)
ELNÖK: Bocsánat, mindenki jelentkezésre.
Gulyás képviselő úr kérdését vagy javaslatát megfogalmazta.
Államtitkár asszony!
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Teljesen egyetértünk Gulyás képviselő úrral, ide nem kell ezt behozni, hiszen a támogatási szerződés, tehát az ebből következő lépésekben egyrészt a miniszteri rendeletben a támogatási szerződés tartalmában, a besorolásban ezt lehet szabályozni, és akarjuk is szabályozni itt is és a függetleneknél is.
ELNÖK: Aktuális még? (Schiffer János: Nem.)
Tehát a kormány támogatja a javaslatot, a 39-es pontot.
Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Itt megint vitára nyílik majd lehetőség, mert a 40-es pontban, a Schiffer képviselő úr által megfogalmazott javaslatnak van egy fordítottja a következő pont, amit a fideszes képviselők fogalmaztak meg. Itt a javaslat lényege az, ha egy önkormányzat, mint támogató csökkenti a támogatását, akkor köteles az előadó-művészeti irodát tájékoztatni; a fideszes javaslat pedig azt fogalmazza meg, hogy ha növekszik a támogatás, akkor; ha nem is köteles tájékoztatást adni, de automatikus a további növekedés, állami támogatás növekedés, ebben egyenként szavazunk.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A 40-est támogatjuk.
ELNÖK: Tehát az a javaslat lényege, hogy ha az önkormányzati támogatás csökken, akkor miután ehhez kapcsolódik az állami támogatás, ezt kötelező bejelenteni.
Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 41-es pont, ahogy említettem, arról szól, hogy ha nő a támogatás, akkor növekszik az állami támogatás is, a lényege ez.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ezt nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Az a kérdésem, hogy a másikra is mondhattam volna, hogy mennyire reális az - az előző év költségvetése alapján fogalmazódik meg a támogatás, tehát amikor lezártam az előző évi költségvetést, utána már nem emeli, és nem is csökkenti, mert lezárult az év. (Cser-Palkovics András: Csökkenti.) Tehát ezért kérdezem, lehet, hogy van valami eljárás. Egy dolog van, ami ebben szerepet játszhat, hogy az országos költségvetésnek december 15-ig, 25-ig fel kell állnia, az önkormányzati költségvetés pedig márciusig áll fel, tehát márciusig dönti el, mert az a következő évi. Ezért kérdezem, hogy előjön-e az eset, amikor csökkenés vagy növelés merülhet fel.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Előfordulhat csökkentés esete, azt gondolom, hogy az viszont veszélyezteti az előadó-művészeti szervezet működését. Tehát, ha az állami támogatás arányos az önkormányzati támogatással, akkor ez esetben - a csökkentés esetében - nyilvánvalóan a szankciónak élni kell. Tehát ezt visszafelé lehet érvényesíteni; a támogatás növekedését viszont előre lehet érvényesíteni, hiszen az beépül a következő évi költségvetésbe, főképp, ha bázisba kerül, akkor nyilvánvalóan az állami támogatás ezt a bázisnövekedést honorálja. Ez az oka: a csökkentést tudjuk támogatni, a növekedést nem.
Jellemző módon, szeretném mondani, se erre, se arra igazán nincsen példa, ráadásul ez a finanszírozási metódus arra készteti az önkormányzatokat, vagyis a fenntartókat, hogy pontosan tervezzenek, tehát előre tervezzenek, időben előre tervezzenek és stabilan, tehát a hektikus pénzvisszavonásra és pluszforrásokra nyilvánvalóan lehetőséget ad, csak nem ad értelmet igazán.
Tné 70.
la/71
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm. Mindig örülök, amikor a kormány képviselője azt mondja, hogy gondosan tervezzenek ilyen költségvetési időszakban, amikor egy héten belül háromfajta költségvetés érkezik be egy évről. Azt gondolom, hogy azt elvárni bármely önkormányzattól, fenntartótól vagy intézménytől, hogy pontosan, akár évekre előre tervezzen, azért nem könnyű, tehát szerintem ezt így ne nyilatkozzuk.
ELNÖK: A 41-esnél tartunk. A kormány nem támogatja. Ki támogatja. (Szavazás.) Nyolc. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. A következő Godó képviselő úr javaslata. Külön szorzókat javasol a - nevezzük így - nemzetiségi, kisebbségi színházak, művészeti együttesek számára. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk, külön kategória áll rendelkezésre.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. Következő az én javaslatom, a már tárgyalt ügy, hogy a tanács milyen mechanizmusban működjön. Ebből más megfogalmazásban, más helyen már állást foglalt a bizottság, de itt külön kell szavazni. A kormány, ha jól emlékszem, azt mondta, hogy átstrukturálja a döntési mechanizmust. Kérdezem a bizottság álláspontját. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatta a javaslatot.
A következő a 44. pont, ugyanaz a tartalma más vonatkozásban, mint amiről már egyszer szavaztunk, a miniszteri indoklásról szól. A bizottság álláspontját kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A következő pont a növekszik-csökken műfajba tartozik, fideszes képviselők javaslata. Ez zenekarokra, énekkarokra vonatkozik. A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Nyolc igen.
A 46. az én javaslatom, megint a pályázati mechanizmust érinti, a kormány álláspontját ismerjük. A képviselőket kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 47-ben fideszes képviselők javaslata a miniszter általi külön pályázati rendszerből kivenné a b) pontban és az e) pontban megjelölt célokat.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt szeretném kérdezni, hogy államtitkár asszony meg tudná indokolni, hogy miért nem támogatják.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azért nem támogatjuk, mert a szakma részéről felmerült az a kérdés, hogy a támogatások ne csak a normatív alapon szétosztott állami források legyenek, hanem legyen egy olyan forrás is, egy olyan ösztönző forrás is, amely a zeneművészet produkciók minőségét támogatja, ösztönzi és ezekben ad külön lehetőségeket. Bizonyos tematikai prioritások és bizonyos minőségelismerő támogatások lehetősége nyílik itt meg az a)-tól az f) pontig.
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Csodálkozom is, hogy elhagyásra javasoltátok, mert ez az ún. Zsámbéki és társai általi levél kapcsán született. Többen kérték ezt a minőségi mutatót a pályázatoknál, ezért támogatták aztán később a törvényjavaslatot, mert az általuk kért ilyen módosítás is bekerült a törvényjavaslatba. Ez pont azt húzná ki, ami miatt ilyen sokszor hivatkozás került erre a levélre.
ELNÖK: Ismerjük a kormány álláspontját, a képviselőkét még nem. Annyiban pontatlan voltam, hogy van egy eleme a javaslatnak, ami az előadó-művészeti tanácsot húzná ki a mechanizmusból, de az egy tartalmában elkülöníthető elem, arról már állást foglaltunk. Most az a kérdés, hogy a 47. sz. módosító indítványt ki támogatja. (Szavazás.) Nyolc. Nem? (Szavazás.) Tíz.
A következő Godó képviselő úr javaslata. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A javaslat lényege nem ebbe a törvénybe tartozik, hanem más törvényben megoldott. A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) Négy. A bizottság többsége nem támogatja, sőt ez egyharmadnál is kevesebb.
A következő az én módosító indítványom, megint a pályázati mechanizmust érinti, amiről már tartamában esett szó. A kormány módosítva, de beemel elképzeléseket. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A következő Schiffer képviselő úr más összefüggésben már tárgyalt javaslata a miniszteri indoklásról. A kormány álláspontját ismerjük. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A következő az én javaslatom. Százalékban javaslom meghatározni, hogy a 47-es pont alatt az ajánlásban felsorolt pályázható címekre hány százalékát kelljen elkülöníteni az ebben a törvényben mozgó pénzeknek. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egy kicsit hosszabban fogom mondani. Ha a költségvetés elosztását százalékokhoz és kategóriákhoz kötjük és minél inkább megmondjuk a törvényben a bizonyos százalékokat és kategóriákat, annál merevebb a rendszer, annál többször kell esetleg törvénymódosításhoz fordulni akkor, hogy ha változna a finanszírozási körülmények. Ennek ellenére, amit elnök úr javasolt, miszerint ennek a külön kiemelt minőségi kosárnak legyen egy biztonságos forrása, körülbelül ugyanabban a logikában, mint ahogy a függetlenek, az alternatívok esetében is elkülönítettünk egy összeget és megmondtuk, hogy a mindenkori x költségvetés legalább tíz százalékát kell erre fordítani, ugyanez a logika épült be itt ebben az esetben.
80
Tné 81-90. kormány folyt.
Azt mondanám, hogy ha erre van javaslat és van akarat, akkor ezt természetesen a törvényben meg lehet tenni, azonban két pontosítást javasolnék. Az egyik az, hogy a módosító javaslatban az előadó-művészeti szervezetek támogatására fordított költségvetési összeg áll, azt gondolom, hogy ezt pontosítani kell úgy, hogy az önkormányzati fejezetben rendelkezésre álló énekkari, zenekari, illetve a színházi előadó-művészeti szervezetekre szánt állami támogatás a forrás - ezt pontosan meg lehet fogalmazni, hogy az önkormányzat fejezet címei alapján. Tehát ez a nagy forrás és ennek az X százaléka lehet az, ami rendelkezésre kell hogy álljon - megint csak ugyanúgy, ahogy az alternatívoknál, a minimumot érdemes meghatározni -, tehát ez a legalább X százalék.
Jelen pillanatban - csak mondanám a költségvetési számokat - ez az 5 százalék jelen pillanatban meglehetősen soknak tűnik, hogy ha összeszámoljuk a jelenleg rendelkezésre álló forrásokat, illetve előrenézünk a következő évekre. Ez legalább 7-8-900 millió forintot jelentene, ami viszont megint csak azt gondolom, hogy nagyon beszűkíti az egyéb sávot - tehát alul a függetlenek részéről is van egy szűkítés és itt ebben a minőségi kosár esetében is egy szűkítés. Tehát azt javasolnám, hogy egyrészt pontosítsuk, hogy minek a százalékáról van szó, és a százalékot javasolnám lejjebb venni az 5 százalékról a legalább 3 százalékra.
ELNÖK: Most a részletes indoklásba nem mennék bele, feltehetően mindenki érti, hogy miről van szó. Egy mondatban azt tudom mondani, hogy az alanyi jogon járó támogatást egy bürokratikus, vagy fenntartási támogatással szemben, ha tetszik - ezek szerint mások javaslatával egyezően - egy minőségi művészet, vagy igényesebb művészet többlettámogatására fordított résszel nagyon kívánatosnak tartom, hogy egészítsük ki vagy ezt biztosítsuk. És ismerve az ismerteket, van olyan félelmem, hogy ha az abszolút összeg, ami erre a célra fordítható, az csökken, akkor, ha nincs egy ilyen határral elválasztva ez a 21. paragrafusban jelzett cél, akkor ennek a rovására megy az alanyi jogú támogatás. Én ezt más jellegű dolognak érzem, mintha a költségvetésben automatikusan szerepelne, hogy a Kulturális Minisztérium X százalékot kell, hogy kapjon.
Visszatérünk nyilván majd a kapcsolódó módosító indítványra, de szavazunk róla természetesen.
Az 51-es pont. Ki az, aki támogatja? A kormány, az elhangzottak szerint, támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Halász képviselő úr és társai, tehát bizottsági képviselők fogalomhasználati megnevezést változtatnának, máshogy fogalmaznák meg a megfelelő helyen a szöveget.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk, ez a hivatalos szöveg feladattal terhelt.
ELNÖK: Ki az, aki a javaslatot támogatja? (Szavazás.) 8-an támogatják. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Ebben a pillanatban 8. A bizottság többsége nem támogatja.
A következő az én javaslatom, az 54-es. A javaslat lényege az, hogy nem csak az e törvényben forgó pénzek kerüljenek be a 10 százalékba, hanem a nemzetinek nevezett intézményeknek adott támogatás is - mármint, hogy alapba kerüljön be, nem a 10 százalékba, hanem a 10 százalékot annak alapján számolják.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez majdnem az összeg duplázását jelenti, ezt csak halkan jegyzem meg.
Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Igaz, hogy itt az összeg duplázását jelentené, de azoknál az intézményeknél, amiket behozunk, annak a csökkentését jelenti, tehát elvesz a Nemzeti Színháztól, Operától, stb., stb.-től erre a részre - ez egy nehéz kérdés.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8. A többség nem támogatja. Tartózkodás? (Szavazás.) 2.
Az 55. pont fideszes képviselők módosító indítványa megint csak szóhasználati változtatást javasol.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az első javaslatot nem támogatjuk, tehát a költségvetési kapcsolataiból - tehát ezt a részét nem. A második részét, ami a finanszírozását cseréli ki a központi költségvetésből származó támogatásra - fordulatra, azt viszont támogatnánk, tehát ezt egy módosítóval meg lehet oldani.
ELNÖK: Azt javaslom, ahogy eddig, amihez kapcsolódó módosító indítványt a bizottság el tud képzelni, vagy javaslom, hogy támogassa a bizottság, akkor ennek ismeretében lehet módosítót benyújtani.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 56-os pontban Schiffer képviselő úr szöveget pontosít.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A képviselők álláspontja! (Szavazás.) Egyhangúan a bizottság támogatja.
Az 57-es pontról döntöttünk.
Az 58-as pontban fideszes képviselők a képzettség - mármint művészeti képzettség - megszerzését írnák elő.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8-an támogatják. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10.
A következő módosítás, megint csak fideszes képviselők módosító indítványa. Kihagyni javasolják azt a passzust, amely évadra határozná meg a foglalkoztatási jogviszonyt, ehelyett változik a jogviszony időtartama - értelemszerűen ebből az következik.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Azért szeretném pontosítani, hogy a jelenlegi állapotban az évad szeptembertől mondjuk júniusig tart, tehát 10 hónap. A törvény magyarázó rendelkezése, az évad 12 hónap - tehát ez a munkavállaló számára kedvezőbb, előnyösebb.
ELNÖK: Valószínű, én is úgy ítélem meg - bocsánat, hogy mondom -, hogy a javaslat szándéka érthető, de hátrányosabban változik a szövegelhagyással a munkavállalók helyzete, mintha marad a szöveg, én legalábbis így értem.
A kormány tehát nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8-an. Akik nem támogatják? (Szavazás.) 10-en.
A következő pontról szavaztunk, ez munkaügyi szabály, tehát a 60-as pontról szavaztunk.
A 61-es Schiffer képviselő úr javaslata. Gulyás képviselő úr által korábban felhívott 30. §-a, a javaslat lényege, hogy emelkedjen az a kvóta, ami után esetleg felvetődik, hogy valakit el lehet távolítani egy együttestől.
Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Ehhez a 30. ponthoz szeretném a tisztelt bizottságot és a minisztérium képviselőjét tájékoztatni arról, hogy ma reggel a postaládámban a MASZK-tól ......
ELNÖK: Bocsánat, hogy közbeszólok, de ez itt van előttünk, tehát bekészítettünk annak alapján egy csatlakozó módosító indítványt, amit a MASZK a bizottságnak is megküldött.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Én csak arra szeretnék rávilágítani, mert én tartósan kardoskodtam amellett - talán az államtitkár asszonynak is mondtam -, hogy ezt a törvényt vonják vissza - a miniszter úr hivatkozott az előterjesztésében, azt hiszem talán éppen Hegedűs D. Gézára is, aki ebben a levélben pont azt mondja, hogy ezt az egész 30. §-t, úgy, ahogy van, el kellene felejteni.
Tné 90.
la/91. Gulyás
Születnek itt mindenféle levelek, Zsámbéki levél, stb. stb., nagyon megkérdőjelezi a dolog komolyságát, hiszen Hegedűs D. Géza valamit aláírt, amivel nem ért egyet és a miniszter úr használta a nevét, pedig Hegedűs D. Géza azt mondta, hogy akkor adja hozzá a nevét, hogy ha ez a 30. § kikerül a törvényből. A parlamentben mégis hallottuk a rá való hivatkozást. Tehát rendkívüli módon megkérdőjelezi az egész törvénynek a komolyságát. Ezt szerettem volna csak elmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Nehéz kérdés, azért is adtam be a módosító javaslatot. Én úgy ítélem meg, hogy ezt a speciális felmondási szabályt nem önmagában kell értelmezni, hanem az egész törvénybe bevezetett új intézményrendszerrel összefüggésben. Ma a színművészeknek mintegy 90 százaléka határozott idejű munkaszerződéssel van a színházaknál. Vidéktől az Operáig. Ez a törvény azt vezeti be, hogy ha öt évig szerződésben van, utána határozott idejű munkaviszony jön létre. Tehát egyik oldalon egy nagyon nagy stabilitást ad egy művésznek, öt év után nem kell szerződésekre várnia évente, hogy meghosszabbítják vagy sem, öt év után határozatlan idejű szerződése lesz. Ez tehát egyik oldalon egy stabilitás, a másik oldalon meg meghirdeti a színházat mondjuk egy önkormányzat, hogy pályázatot ír ki, abban megfogalmaz bizonyos elvárásokat és ennek megfelelő igazgatót nevez ki, mert arra kérte, hogy most eddig prózai volt, most mondjuk zenés színház legyen. Ehhez meg kell adni a lehetőséget, hogy ilyen módon átalakítsa azt a társulatot, akivel dolgozik. Ha határozatlan idejű szerződéssel van alkalmazva, igen, hogy nehéz hosszú jogi úton lehet csak felmenteni vagy elküldeni a művészet, de el lehet. El lehet! Mint ahogy mindannyian tudjuk, el lehet. Ha viszont ez a felmentéses rendszer van, amiről az egyik oldalon azt mondom, hogy 40 százalékra viszem le, tehát 60 százalékot kvázi nem tud adni neki, akkor ő a 40 százalékig tudjon szerepeltetni, akkor még nem küldhető el. Ezen még lehet vitatkozni, hogy menjünk még lejjebb, erről még tárgyalni kell, vagy pedig az egész rendszert kell elhagyni, ezt kell megítélniük és ezért voltak bizonytalanok a színészek, a MASZK is, meg a szakszervezetek is. Mert egyik oldalon látták a pozitívumát, valamint azt, hogy a jelenleginél könnyebben elküldhető egy színész, igaz, hogy magasabb végkielégítéssel. A mostani javaslat szerint kénytelen az igazgató végiggondolni, hogy elküldöm, mert nem illik bele az én elképzelésembe, megkapja a magasabb végkielégítést. Tudom, hogy nem jó ez a dolog, de sajnos sehol nem jó, hogy el lehet küldeni embereket, de ebben az életben, világban ez van. Tehát itt vagy azt mondom, hogy vigyük lejjebb esetleg az 50-et 40-re vagy 30-ra, ez az egyik oldalon nagyobb biztosítékot ad vagy pedig nincs határozatlan idejű munkaviszony, mert az bemerevíti a rendszert. És az egész törvénynek az is a célja, hogy a sokat kritizált struktúraváltást elérje, ha nem is kikényszerítse. Eszközöket ad arra, hogy a struktúraváltás elinduljon vagy gyorsabb legyen.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Itt számokról beszélünk, mert százalékokról, az a baj, hogy ezek nem a valós életet tükrözik, a valós élet ugyanis az, hogy szerintem ezzel a törvénnyel példátlan színházvezetői önkényre adunk lehetőséget, példátlanra! Bármelyik színigazgató vagy főrendező meg tudja indokolni az elbocsátást: kérem, nem illik bele az ő személyisége vagy színészi mivoltja az én elképzelésembe. Megadjuk a felhatalmazást, hogy saját önkénye alapján döntsön. Szerintem ez teljességgel elfogadhatatlan. Itt emberekről van szó, mutassanak egy területet az országban, ahol ne érvényesülne, ha érvényesülhet az a fajta önkény, ami embereket utcára tesz. Ez elfogadhatatlan így. Köszönöm szépen.
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Azt gondolom, hogy a mai helyzet sokkal kiszolgáltatottabb a művész számára, sokkal nagyobb önkényt enged meg az igazgatónak, mert nem hosszabbít vele szerződést. Ugyanazt a célt éri el és még nem is kell gondolkodnia. Itt azért el kell gondolkodnia, mert ki kell fizetnie 24 vagy 18 hónapot, ami egy színház számára elég nagy pénz. Tehát el kell gondolkodnia, hogy meglépi-e vagy nem, annyira fontos-e a váltás vagy nem. Tehát én azt mondom, hogy ezt kell mérlegre tenni, nem is nekünk, hanem a MASZK-nak is, meg azoknak is, akik ezzel foglalkoznak, hogy melyik a kisebb kiszolgáltatottság: a mai rendszer vagy pedig ez az eljárásrendszer, ahol határozatlan idejű a művész, de megad az igazgatónak bizonyos körülmények között felmondási lehetőséget. Ami különben is van, tehát a Kjt. alapján is fel lehet mondani valakinek.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Én ezt értem, de az, hogy van egy rossz helyzet, egy rossz állapot, az nem jelenti azt, hogy egy rosszabbat kéne csinálni. Köszönöm szépen.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. Azt kell mérlegre tenni, hogy mi van akkor, ha ez nincs és mi van akkor, hogy ha ez a szabályozás van, akkor milyen folyamatok indulnak el. Ha nincs minden marad a régiben vagyis határozott idejű szerződésekkel szerződtetik a művészeket. Jelen pillanatban 90 százalékban ilyen típusú szerződések vannak, tehát nem is vonatkozik rájuk semmi olyan előny, sem hátrány, ami a 38-asban vagy a 27-esben megfogalmazódott. Nincs is késztetése és kötelezettsége sem az igazgatónak arra, hogy a határozott idejű munkaszerződéseket határozatlanra változtassa, hiszen azzal saját kezét köti meg. Abban az esetben, ha ez a szabályozás életbe lép, akkor a munkaadó számára öt év után kötelezővé válik az, hogy a határozott idejű szerződést határozatlanná változtassa. Vagyis a stabil művészeknek a munkaviszonyát is stabillá változtassa. Abban az esetben azonban, hogy ha művészi profilváltozás van, akkor ezt a stabilitást úgy tudja megmozgatni, feloldani, hogy hozzá kell adni lényegesen több végkielégítést egyébként, mint normál esetben. Ad bizonyos művészi szabadságot az igazgató számára, de csak úgy, hogy ad bizonyos finanszírozási stabilitást a művész számára. Nem úgy, hogy az éves szerződéssel megszűnik a munkahelye a művésznek és azt csinál, amit akar, hanem itt x, y, z emelt végkielégítéssel távozik, vagyis időt kap arra, hogy a következő szerződést, helyet megtalálja magának. Én azt mondom, hogy ha ezt a szabályozást hatályba léptetjük, az jobb a művész számára és jobb az igazgató számára is egyrészt azért, mert látják, mivel mi jár, milyen döntéshez milyen finanszírozás vagy anyagi biztonság jár.
100.
Tné 101-110. Kormány folyt.
Ha ezt kihagyjuk, akkor marad minden úgy, ahogy most történik, nem akarom még egyszer elismételni, hogy az éves vagy az évados szerződések azok mindenre lehetőséget adnak.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A 61-es számú módosító indítványról még, ha jól emlékszem, nem hallottuk tételesen a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselőtársakat, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Ez Schiffer képviselő úr módosító indítványa.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): 50 százalékról 40 százalékra viszi le, egy kicsit bekorlátozza a munkaadó lehetőségét.
ELNÖK: Meg fordítva 60 százalékos nem foglalkoztatás után lehessen eltávolítani valakit.
Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 9. Aki nem támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 9. Tehát nincs többsége a javaslatnak. A bizottság többsége nem támogatja.
A 62-es pontban a felmondási idő... (dr. Schiffer János: Nem lehet hozzá módosítást se beadni.) De még lesz kapcsolódó módosító indítvány, ezt most csak a halk megjegyzésre mondom, de majd visszatérek rá.
Tehát a 62-es módosító indítvány fideszes képviselőké, a végkielégítés összegét, illetve a felmondási időt módosítja.
Kérdezem a kormány álláspontját!
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 8. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10.
A következő, a már említett helyesírási módosító javaslatom, ezt visszavonom - igazam van, de ez most mindegy.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ez nem az.
ELNÖK: Bocsánat. Ezt a 63-ast is visszavonom. Akkor kérem erről ne szavazzunk, mert hivatalosan ezt bejelentem.
A 64-es módosító indítvány fideszes képviselők módosító indítványa. A vitában ezt kifejtette Gulyás képviselő úr részletesen, hogy a főpróba fizető, vagy nem fizető nézők előtt zajlik-e - ők a fizető közönség előírását szeretnék kiiktatni.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elfogadjuk.
Kérdezem a bizottság álláspontját. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 65-ös fideszes képviselők módosító indítványa: négyhavi munkaidőkeret előírását elhagynák a törvényjavaslatból.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki nem támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Aki nem támogatja (Szavazás.) 10.
A következő módosító indítvány fideszes képviselők módosító indítványa és az én módosító indítványom egymástól függetlenül, de ugyanazt javasoljuk.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja - ez volt a 66-os pont.
A 67-es pontban fideszes képviselők módosító indítványa. A javaslat lényege, hogy előre közölni kell a munkáltatónak, hogy mikor veheti ki a foglalkoztatott a szabadságát.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A törekvést értjük, de ez a szövegszerű megfogalmazás pont még egy lehetőséget adna a munkaadó számára, hogy pontosan megmondja, hogy mikor veheti ki a szabadságot a munkavállaló - tehát javasolni fogok egy más szövegváltozatot. Értjük a törekvést. Az a törekvés, hogy ha nem tudja kiadni abban az időszakban, akkor rögtön közölje a munkavállalóval, hogy egyébként milyen időszakban veheti ki, tehát ne legyen bizonytalanságban a munkavállaló e tekintetben.
ELNÖK: Azt javaslom, hogy a bizottság úgy járjon el, mint a más kapcsolódó módosító indítvány szándéknál, tehát, hogy támogassa.
Ki az, aki támogatja. A minisztérium ebben a formájában nem támogatja, de ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 68-as pontról szavaztunk: munkaügyi szabályok.
A 69-es pont apróbb módosításai: mit kell tudni akkor, amikor pályázatot írnak ki, ez egy módosító indítvány.
A kormány álláspontja!
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A képviselő úr álláspontja, tehát hogy az aktuális gazdasági helyzet ismeretében kell tételesen is kimondva pályázni.
A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Fideszes képviselők módosító indítványa a 70-es. A pályázati rendet - mármint itt az igazgatói pályázatról van szó - módosítaná érdemben, méghozzá bizonyos nyilvánossági és egyéb szabályokat iktatna ki a javaslatból.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A javaslatnak két része van. Az egyik, hogy kiiktatja a pályázati rendből ezeket az elemeket, ezt nem javasoljuk; azonban a módosítás utolsó mondata egy lényeges pontosítást tartalmaz, és ezt támogatjuk. "A szakmai bizottság tagjai közreműködésükért díjazásban nem részesülnek, de igazolt költségeik megtérítésére jogosultak" - ezt a kiegészítést támogatjuk.
ELNÖK: Akkor ehhez is kapcsolódó módosító indítványt kell, ha jól értem, indokoltan a kormány álláspontja szerint beadni.
A bizottságot kérdezem, hogy ennek ismeretében ki az, aki a javaslatot támogatja. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A következő az én javaslatom. Megint ennek a pályázati rendnek egy pontosabb megfogalmazását javaslom.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A következő pont: Schiffer képviselő úr a szakmai gyakorlat feltételeit pontosítja, mármint a fogalom feltételeit.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A következő fideszes képviselők módosító indítványa: a 73-as pont. A jellemzően fizető közönség meghatározásból a jellemzően fizetőt hagyja ki, ezt is Gulyás képviselő úr kifejtette szóban is a vitában.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja, kérdezem a bizottság tagjaitól. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Következő Schiffer képviselő úr javaslata, ami tartalmában összefügg a következő ponttal: a 74., és a 75. ponttal. Egymástól függetlenül szavazhatunk erről. A kamarakórust a felsorolásból a képviselő úr elhagyni javasolja.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A következő pontban pedig a kamarakórus beemelésre kerül - az előbbi logikáját folytatva.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 76-os pont szintén Schiffer képviselő úr javaslata és a klasszikus operetthez kötelező létszámot leszállítja - most ezt félig-meddig tréfásan mondom -, mármint az ehhez szükséges: egyrészt létszámot, másrészt pedig a zenekarnál a szimfonikus minősítés elhagyását javasolja.
Gulyás képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy kérdésem lenne. Nem tudom, hogy a Maklári Laci mit szólna ehhez a 30 fős zenekarhoz. (dr. Schiffer János: Nem kötelező, az alsó határ.) Az alsó határ lehetőségét ki fogja használni, ha bajban van minden színházigazgató. Két év múlva pedig azt mondja, hogy akkor a fele majd félplébekről megy az előadásnak, stb. Ez megint megnyit egy olyan csatornát, ami szerintem abszolút nem szerencsés. Szerintem ezek megfogalmazhatatlanok, arról nem beszélve, hogy mondjuk, Lehár Ferenchez egy olyan szimfonikus zenekar kell, mint Puccinihez és mondjuk, Kálmán Imréhez pedig nem, tehát ez így szerintem elfogadhatatlan és szakmailag indokolhatatlan. Köszönöm szépen.
Tné 110.
la/111
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Pont nekem adtál most igazat, mert felsoroltál két példát. Ha előírjuk, hogy csak szimfonikus zenekar, akkor Lehárt is csak szimfonikus zenekarra lehet játszani és nem vagyok benne biztos, hogy egy olyan színház, amelyiknek csak évi egy operett előadása van, az akkor meg fog tudni ennek a feltételnek felelni, tehát megkaphatja azt a szorzót, ami az operetthez magasabb.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Bocsánat, itt úgy van, hogy klasszikus operett. Én olyan klasszikus operettet nem láttam, amit 30 fős zenekarral el lehet játszani. Olyat nem láttam. A klasszikus értelemben vett operett, az a nagyoperett, azt 30 fős zenekarral nem lehet eljátszani. Nem vagyok karmester, de itt garantálom! Köszönöm szépen.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Ilyen nincs. Tartózkodott? (Szavazás.) A többiek. A bizottság többsége támogatja.
Godó képviselő úr javaslata a következő, javasolja, hogy a "vagy nemzeti kisebbség" kifejezés maradjon el és helyette más szöveggel bővítené az adott passzust.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) Négy. Nem támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Godó képviselő úré a következő is. A kortárs magyart még kiegészíti "illetve magyarországi" kifejezéssel.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt szeretném kérdezni, hogy nem érzik-e aggályosnak azt, hogy valaki önmagát magyarnak vallja és ez önmagában elég feltételnek. Bárki akarja magát magyar vallani, mert támogatást akar kapni és megmondom Günther Gassnak, hogy vallja magát magyarnak. Pont. Ehhez szerintem valami szigorúbb körülmények, meghatározások, feltételek kellenének.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem ennek a törvénynek a tiszte eldönteni, de azt gondolom, hogy az, hogy "az a magyar, aki annak vallja magát" kifejezés a megfelelő. Mi ezt csak átemeltük.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Amikor megvan a produkció, már nem fogja magát magyarnak vallani.
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Itt nem arról van szó, hogy az a holland, aki ír egy kottás magyar darabot, az támogatást kapjon. Itt az előadó intézmény kapja a támogatást. Fel van sorolva, hogy a pályázatnál mik a minősítő kérdések. Benne van, hogy kortárs. Ha az Új Színház egy kortárs darabot akar előadni, előadja és ezzel tud pályázni és nem az kapja, akinek a darabját eljátsszák. Az megkapja a jogdíjat. Tehát a támogatást maga a színház kapja, csak meg kell mondani, hogy mi a kortárs darab. De nem a holland kapja.
ELNÖK: Világos. Amit Gulyás képviselő úr mondott, az logikus kérdés, ha vitatja valaki, hogy a "magát magyarnak valló" megfelelő kitétel-e, mert ha azt mondaná az Új Színház, hogy Günther Gass magát magyarnak vallotta, ezzel több támogatáshoz lehetne jutni. Én magát a fogalmat nem vitatom, de hogy a színház vagy a személy kapja-e a támogatást, az ebből a szempontból lényegében mindegy. De nekem nincs egyébként érdemi bajom a "magát magyarnak valló" kitétellel.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ez az értelmező rendelkezések között van és nemcsak azt mondja, hogy kortárs magyar, magyarországi dráma, hanem azt mondja, hogy aki művész magyarul vagy nemzeti kisebbségi nyelven írt alkotást, az a kortárs magyar vagy magyarországi dráma.
ELNÖK: Az előző paragrafusban vagy módosító indítványnál is ez a vita lebonyolódott.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Azt gondolom, hogy ennek az eszmecserének az ad valamelyest értelmet vagy az a kérdés, hogy lehet ezzel visszaélni vagy nem lehet. Valaki magyar nyelven drámaírásra adja a fejét, hogy ez visszaélésszerű volna, ez az én megítélésem és talán Gulyás képviselő úr megítélése szerint sem igazán valószerű feltételezés.
ELNÖK: A módosító indítvány lényegét nem érinti a diskurzus, de ezt szokták akadémikus vitának nevezni. Itt vagy-ok vannak, nem mellérendelés, hanem alternatíva és a magyar nyelv nem kritérium. Az nem lehet kizáró ok, ha valaki nem magyarul csinálja, éppen ezért jött ez elő a kisebbségi kapcsán. A vitát annyiban lezárhatjuk, hogy ez a módosító indítványról való szavazást nem befolyásolja. A 77-esről szavaztunk, ott a bizottság többsége nem támogatta, a 78-asnál a kormány álláspontját kérdezem.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 79-es pontban szintén Godó képviselő úr hasonló tárgyban fogalmaz a kisebbségeket érintően.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Módosítással szeretnénk elfogadni a javaslatot. Az utolsó sora az maradna ki és az első sorában a "vagy", egyébként elfogadjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja a bizottságból, (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 80-as pontban Schiffer képviselő úr jelentős és kihagyását javasolja.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 81-es pontban a fogalmak között a több tagozatos színház szerepeltetését javaslom.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 82-es pontban fideszes képviselők a 2010-es támogatás előfeltétele támogatáshoz kötik a nyilvántartásba vételt. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk, mert nincs ilyen összefüggés a kettő között.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) Hatan. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
A következő pont Schiffer képviselő úr a 84. pontban a második kategória beemelését is javasolja a megfelelő helyen az első mellett.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 85-ös pontban - egy hasonló jellegű módosítás már volt - pontosítja a szöveget. A kormányt kérdezem.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 86-os pont az, ami nagy jelentőségű helyesírási szabályzat, módosítási javaslat, amit visszavonok.
Most áttérünk a bizottsághoz beérkezett kapcsolódó módosító indítványokra, illetve amelyeket bizottsági módosító indítványként javasol, arra érkezett javaslat, hogy így nyújtsuk be. Két javaslatot kaptunk, ez ott van a képviselőtársak előtt: az Emberi jogi kisebbségi bizottságtól, a 6575/87-es és a 6575/88-as számot viseli, mindenki előtt ott van.
Kérdezem a kormány álláspontját, ha van a 87-es számot viseli javaslatról, ami szintén a kisebbséget érintő: az országos kisebbségi önkormányzatoknak jogosítványt adó javaslat.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Még egy kis időt szeretnék kérni az egyeztetésre.
ELNÖK: Akkor a kormánynak most nincs álláspontja - szokott lenni.
Kérdezem a bizottság álláspontját, ki az, aki támogatja a 87-est, tehát azt, amiben az országos kisebbségi önkormányzatoknak véleménynyilvánítási lehetőséget ad. (Szavazás.) 6 igen. Ki az, aki nem támogatja? 2. A többiek tartózkodtak. Tehát a bizottság többsége nem támogatta.
A másik javaslat: a nemzeti és etnikai színházak esetében kevesebb előadást írna elő, mint a nem ilyen hátterű színházaknál, nemzeti szervezeteknél, ez is az Emberi jogi kisebbségi bizottság javaslata.
A kormány álláspontja!
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ilyen nincs. A bizottság nem támogatja.
Összesen négy bizottsági módosító indítvány - és plusz egy, mint most hallom - merült fel.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Elnézést elnök úr, kaphatnánk mi is?
ELNÖK: Igen.
A vidéki színházak igazgatóinak egyesülete a közelmúltban összejövetelt tartott és az ő nevükben a színházművészeti társaság levélben három módosító indítványt javasolt. Ezeket a módosító indítványokat mi parlamenti formába öltöttük és itt van a képviselőtársak előtt. A negyedik az, amiről már itt Gulyás képviselő úr is említést tett, a MASZK javaslata, hogy a 30. paragrafus maradjon el és most került ide egy MSZP-s képviselő által kezdeményezett bizottsági módosító indítvány, amelyet még nem olvastam. A törvényjavaslat helyével lehet azonosítani ezeket a módosító indítványokat.
Az első módosító indítvány úgy fogalmazódott meg az eredeti nekünk írt levélben, hogy a 4. paragrafusba kerüljön az a szöveg, hogy a törvény támogatja és védi az előadó-művészeti társulat értékteremtő munkáját. Mi, amikor itt a bizottsági módosító javaslatot előkészítettük, úgy találtuk, hogy a 4. paragrafusba nem nagyon illeszthető be ez a szöveg és ezért úgy fogalmaztuk meg a javaslatot, hogy az 1. paragrafus (l) bekezdés új j) ponttal egészüljön ki, mert az ilyen természetű általános célok ott fogalmazódnak meg. Tehát tartalmában eleget teszünk a kérésnek - ha ezt a bizottság elfogadja -, csak más helyre tettük, mert a szövegbe logikusabban illeszthető be.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Én egy másik helyet találtam ennek.
ELNÖK: Jó. Akkor tehát én, mint képviselő most azzal egészíteném ki, hogy már a preambulumból is ezt a védjegy kifejezést javasoltam kiiktatni; magyarul azt javaslom, hogy támogassa, ugyanis a védés előadó-művészeti társulatnál szerintem önkormányzati jogokat is sérthet. Ha egy önkormányzat úgy dönt, hogy nem tart fent egy társulatot, akkor a törvény nem tudja megvédeni a társulatot, tehát a védés itt - hogy így mondjam - praktikusan nem működik. Tehát a törvény támogassa az előadó-művészeti társulat értékteremtő munkáját - ez a javaslatom.
Először azt kérdezem meg, hogy ezt a módosítást a benyújtott szöveghez képest elfogadja-e a bizottság. Tehát ki az, aki a védés szót elfogadja, hogy ez maradjon ki, és akkor ennek megfelelően a szöveget módosítjuk - ha a bizottság támogatja, hogy ebben a formában bizottsági módosító indítványként benyújtsuk. Ki az, aki támogatja, mert, ha jól értettem, a kormány támogatja.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Tehát ezt módosító indítványként benyújtja.
A következő módosító indítvány: azt már változtatás nélkül vettük át, csak igen sok további változtatást igényel a módosító indítvány. Nevezetesen a módosító indítvány lényege, hogy egy új kategóriát iktassunk be a törvényjavaslatba, tehát a produkciós színházak, befogadó színházak differenciálására tesz javaslatot a társaság, illetve a vidéki színházak. Most lehet, hogy egy kicsit leegyszerűsítve mondtam el, de a javaslat lényege, hogy az eddigi négy kategória helyett öt kategória legyen, és egy új harmadik kategória kerüljön beiktatásra.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Az az igazság, hogy nem tudtam még megnézni, hogy pontosan végig van-e vezetve.
ELNÖK: Az technikai kérdés. Tartalmilag egyetértenek?
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen. Egyetlenegy kis megjegyzésem lenne a százalékra vonatkozólag. Mert itt van egy olyan javaslat is, amely az első kategóriás színházaknál a 80 százalékos saját produkciót 75 százalékra vinné le. Azt gondolom, hogy a társulattal rendelkező színházaknak alapvető érdeke, hogy saját produkciókat adjanak elő, tehát az, hogy 80 százalékban saját produkciót kell előadni, azt gondolom, hogy ez egy alapfeltétel. Nyilvánvalóan ez az 5 százalék különbség nem egy lényeges különbség, csak erre szerettem volna felhívni a figyelmet.
ELNÖK: Jó. Akkor úgy fogom feltenni a javaslatot, hogy hogyan nyújtsuk be a módosító indítványt, ha egyetért a bizottság a benyújtással.
Először azt kérdezem, hogy ezt a 80-ról 75-re való leszállítást támogatja-e a bizottság. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Ilyen nincs. Tehát akkor úgy teszem fel a kérdést, hogy maradjon az eredeti 80 százalék, de legyen egy új kategória a javaslat szerint. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja, tehát ezt is benyújtjuk bizottsági módosító indítványként.
És végül, de nem utolsósorban - még mindig a vidéki színházigazgatók javaslata - a 24. paragrafushoz érkezett ez a javaslat. A legalább 10 százalékból a "legalább"-ot ihagyná a függetlennek nevezett előadó-művészeti társulatok támogatására, tehát a módosító indítvány erről szól. (Jelentkezésre.) Schiffer képviselő úr jelentkezik.
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Én a három javaslat közül ezt nem támogatnám, mert pont azt akarja mondani, hogy lehet ez 10 százaléka, de lehet kevesebb is. A legalább az az, hogy minimum 10, nem mehet feljebb. Az eredeti javaslat azt mondja, hogy több is lehet, mint 10 százalék, lehet 15 százalék. Ez olyankor érdekes, amikor egy vagy több pénz áll rendelkezésre és olyankor emelni kell a függetleneknek is a keretét. Én nem venném ki ezt a "legalább"-ot. Ahogy az előbb a minőségi dolog, ott is bevettük, hogy legalább x százalék legyen. Lehet több.
ELNÖK: Valljuk meg, az állandó önkormányzati támogatású és fenntartású színházak versenyeznek a költségvetési forrásokért a függetlenekkel. Ha maximálva van, illetve pontosan meg van határozva, hogy mennyit kaphatnak akár esik, akár fúj, annál többet nem, az azt jelenti, hogy esetleg több jut másoknak. Ez a javaslat tartalmi háttere.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Azt gondolom, hogy ha kivesszük a "legalább" jelzőt, akkor tíz százalékot kell. Se kevesebbet, se többet. Ez a rugalmatlan megoldás szerintem. A minimumot óhajtották meghatározni, ez a legalább 10 százalék, de vannak esetek, amikor ennél többet is adhat. Tehát a rugalmasságot hozza be vagy teszi lehetővé ez a legalább jelző. Tehát nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) Ilyet nem látok. A bizottság ezt nem nyújtja be.
Következik a MASZK által javasolt módosító indítvány. Az egész 30. § elhagyását javasolják. A kormány, ha jól értem a korábban kifejtetteket, ezt nem támogatja. A képviselőtársakat kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) Hatan. Ki nem? (Szavazás.) Hat. Akkor a bizottság többsége nem támogatja.
Érkezett még egy módosító indítvány, amit az imént említettem, amely bizonyos helyesírási módosításokon túl az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás, tehát az igazolást támogatási igazolássá módosítaná és az áfa szerinti árumintát beletenné zárójelbe az adózás előtti eredményt növelő meghatározásba. Kérdezem a kormányt.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Ha jól számolom, a bizottság három módosító indítványt fog bizottságiként benyújtani és egyet nem. Gulyás képviselő úr záró nyilatkozatot tesz.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Elnézést, csak kérdeznék inkább, mert ezt most kaptuk meg. Nekem volt egy aggályom a fizető nézők számával kapcsolatban. Azt írja a törvény, hogy az a magánszemély, aki viszonteladótól, stb. vesz. És felvetettem akkor, hogy ha egy cég vagy bank vesz, az nem számít? Merthogy magánszemélyként aposztrofálja a fizető nézőt a törvény. Csak tájékozódásból kérdezem, hogy van-e ezzel kapcsolatban valami.
ELNÖK: Ez, hogy is mondjam, a módosító indítványokról folyó vita. Na most, a szóbeli módosító indítvány nehezen kézben tartható.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Nem tudtam végigolvasni, hogy ez ezt nem érinti-e.
ELNÖK: Nem, nem érinti. Ebben nincs szó erről.
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Csak egy kérdésem, illetve javaslatom lenne. Én is kaptam a postámba levelet, ezt pedig a Művészeti Fesztiválok Szövetsége írta. Tegnap ültek össze, elég későn. Több kérésük van, amit szerintem már nem lehet megvalósítani, de szeretnék magukat is intézményként a törvényben tudni. De egy dolog, amit meg lehetne fontolni és erre kérném a minisztériumot, hogy az adókedvezményeknél, a maguk által létrehozott produkciók esetében a fesztiválok szerepelhessenek, mert ennek van logikája és talán értelme is. Esetleg legközelebb egy bizottsági módosítással lehetne módosítani.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Mindenképpen megnézzük.
ELNÖK: Én azt javasolnám, hogy most már ilyen leveleket ne terjesszünk el, mert már a kapcsolódók jönnek lassan. Én viszont azt szeretném kérdezni, hogy a függőben maradt kapcsolódó módosító indítványok, amelyeket a tárca elfogad, csak módosítana rajta picit, számíthatunk-e arra, hogy a közeljövőben írásban megkapjuk a javaslatokat vagy próbáljunk mi foglalkozni ezzel.
DR. SCHNEIDER MÁRTA szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Vállaljuk ezt, a kérdésem az, hogy mikorra.
ELNÖK: Valószínű a jövő héten lesz a részletes vita, akkorra ennek elő kéne állnia. A bizottság a jövő héten ül a részletes vita után, a kapcsolódókat akkor meg tudjuk tárgyalni.
Áttérünk az utolsó napirendi pontra, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságára. Üdvözlöm a kormány képviselőjét. És rögtön meg is kérem, hogy röviden indokolja szóban a javaslatot.
Dr. Tordai Csaba szóbeli indoklása
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Bizottság! A kormány azzal a szándékkal terjesztette elő ezt a rövid törvénymódosító javaslatot az Országgyűlés elé, hogy megteremtse a lehetőségét annak, hogy a digitális átállásról szóló törvény átmeneti rendelkezései között megfogalmazott frekvenciaosztási moratórium lejártát követően a médiapiaci zavarokat elkerülendő legyen lehetőség arra, hogy a műsorszolgáltatási jogosultságok ne csak egy ízben legyenek meghosszabbíthatóak. A törvényjavaslat tekintettel van a digitális átállás folyamatára is, így ezt a meghosszabbítást csak olyan időtávon teszi lehetővé, ami a digitális átállás sikeres lebonyolítását nem veszélyezteti. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságnak dönteni.
Kérdezem, hogy hozzászóló van-e.
Cser-Palkovics képviselő úr!
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Tisztelt Bizottság! Csak egy nagyon rövid kérdés és még rövidebb észrevétel.
A kérdés az az, hogy milyen társadalmi vita előzte meg ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását és szeretném tudni, hogy körülbelül mikor, milyen szakmai fórumok, milyen egyeztetéseken vehettek részt, amikor ez a médiatörvény módosítás idekerült - erre, ha egy pontos dátumos felsorolást kapnánk, akkor azt megköszönném.
Kettő. Ami pedig az észrevételt jelenti, azt gondolom, hogy ez egy pótcselekvés a zavarok megoldására. Nem ez a törvénymódosítás teremtene alkalmat, hanem egy új médiatörvény, amit tudhatjuk, hogy különböző, elsősorban bűnügyekkel, de most úgy néz ki, hogy a kormány, illetve az MSZP nem támogat, és nem akar benyújtani a Ház elé.
Azt viszont kimondottan sérelmesnek tartom, tartjuk - mondhatom talán azok nevében is, akik az ötpárti egyeztetésen részt vettek -, hogy miközben zajlott az ötpárti egyeztetés és miközben állítólag az MSZP elnöksége még nem hozta meg a döntést a tekintetben, hogy támogatja, vagy nem azt az ötpárti javaslatot, ami elkészült, közben benyújtott a kormány egy egyébként egy részéről a hatályos médiatörvénynek egy módosítását. Most akkor vagy nem volt meg az MSZP döntése és akkor felrúgása a tárgyalásoknak, vagy megvolt, de akkor félretájékoztatták a közvéleményt, hogy miért egy héttel később kellett ezt bejelenteni és miért tartották ezt a területet bizonytalanságban.
Természetesen ezt a törvényt egyébként szakmailag sem tartjuk elfogadhatónak, ez törvényt csinál a törvényből, semmilyen problémát nem old meg, általános vitára sem tartjuk alkalmasnak, a megoldás egy új médiatörvény idei évben történő elfogadása lenne.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha más felszólaló nincs, akkor államtitkár úr természetesen a kormányt érintő kérdésekre, illetve a jogi jellegű kérdések részére reagáljon.
Dr. Tordai Csaba államtitkár (MeH) reflexiója
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen elnök úr. A törvényjavaslat előkészítése a kormány ügyrendjében és az általános információszabadságról szóló törvény rendelkezésének a betartásával történt, amely különösen sürgős esetben lehetővé teszi a honlapon történő közzétételnek a mellőzését. A törvényalkotás szándékát az érintett piaci szereplőkkel folytatott konzultáció alapozta meg, ennyiben a szakmai egyeztetése a törvényalkotási szándéknak megtörtént.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A megjegyzésem csak annyi, hogy az elhangzott nyilatkozat ismeretében arra esély ebben a pillanatban nem látszik, hogy ez egy elfogadott módosító, mármint hogy eredeti médiatörvény módosító javaslat lesz, hiszen kétharmados parlamenti döntés szükséges. A következménye itt annak, hogy ha a módosítás nem történik meg, akik foglalkoznak ezzel az üggyel, feltehetően pontosan fel tudják mérni - ez csak egy ténymegállapítás.
Most szavazzunk az általános vitára való alkalmasságról.
Aki a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 8. Aki nem! (Szavazás.) Ugyancsak 8. Tehát a bizottság többsége általános vitára nem tartja alkalmasnak a javaslatot.
Az első helyen kijelölt bizottság, most nem tudom kívülről, hogy ki, valószínű mi vagyunk. Köszönjük szépen a tájékoztatást.
Az egyebek között még egy ügyet vagyok kénytelen itt említeni, amit a kérdéssel foglalkozó képviselőkkel minden pártból megbeszéltem abban az értelemben, hogy tájékoztattam őket.
Az ez évre vonatkozó költségvetési törvény a bizottság döntési jogkörébe utalt 660 millió digitális átállásról szóló támogatási pénzt. Rigorózusan megnézve a törvényt, a Kulturális bizottság határozza meg, hogy hogyan lehet felhasználni ezt a pénzt: 660 millió a digitális átállás előkészítésére. Rigorózusan megnézve a költségvetési törvény előírásait, véleményem szerint nem tudunk olyan döntést hozni, nem tudok olyan előterjesztést tenni, ami megfelelne a törvény szabályainak, mert olyan szigorúan körülírja a törvény, hogy mire használható fel ez a pénz. Ezt be kell bejelentenem itt a bizottságban, hogy ilyen előterjesztést tehát nem fogok tenni.
Az MSZP frakció médiaügyekkel foglalkozó képviselőjének, Jánosi képviselő úrnak, Cser-Palkovics képviselő úrnak ezt már jó ideje jeleztem, egyelőre más észrevételt, mint ami ebből a bejelentésből következik, nem kaptam és haladunk előre időben; úgyhogy csak a teljesség kedvéért, hogy legyenek elvarrva a szálak - a jegyzőkönyv kedvéért - ezt itt elmondtam. Ha valakinek utólag megjegyzése lenne más bizottsági ülésen, visszatérhetünk a kérdésre.
A következő bizottsági ülést feltehetően nem kedden tartjuk, miután kedden egész nap szavaz a parlament, hanem attól függően, hogy az előadó-művészeti törvény részletes vitája mikor zajlik, azután van értelme bizottsági ülést tartani - ezt most nem tudom megmondani, hogy mikor van, nagy eséllyel szerdán vagy jövő csütörtökön.
Ha nincs más, akkor köszönjük szépen az érdeklődést, a jelenlétet.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 36 perc)
|
|
Dr. Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezetők: Lajtai Szilvia és Turkovics Istvánné