KSB-6/2009.
(KSB-72/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2009. május 26-án, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház 569. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatályba lépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: Egyes törvényeknek a nemzeti filmvagyon privatizációját megakadályozó módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7025. szám) *
Halász János szóbeli kiegészítése *
Dr. Török Endre szóbeli kiegészítése *
Váradi-Bor Judit szóbeli kiegészítése *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *
Döntés javaslat napirendrevételéről:
"Az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke és tagjai véleményének meghallgatása a kereskedelmi televíziók koncessziós díjcsökkentésére irányuló kérésének ügyében" *
Döntés javaslat napirendrevételéről *
Elnököl: Dr. Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Halász János (Fidesz), a bizottság alelnöke
Fedor Vilmos (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZ)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Alexa György (MSZP) dr. Jánosi Györgynek (MSZP)
Alföldi Albert (MSZP) dr. Schiffer Jánosnak (MSZP)
Bókay Endre (MSZP) dr. Vitányi Ivánnak (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP) Halmai Gábornénak (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) Tellér Gyulának (Fidesz)
Kubatov Gábor (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) Halász Jánosnak (Fidesz)
Vincze László (Fidesz) Kiss Attilának (Fidesz)
Dr. Barabás Gergely osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Török Endre tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Váradi-Bor Judit főosztályvezető-helyettes (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kedves Megjelentek! A bizottsági ülést elkezdjük.
Mielőtt a hivatalos részhez hozzákezdenénk, üdvözlöm a Klárit, aki visszatért, és egyúttal - és ezért is örökítjük meg a jegyzőkönyvben - köszönöm szépen Nagy Zoltánnak a segítséget. Az fáj, hogy elmegy, de Klárinak örülünk. Köszönjük szépen, tényleg nem volt semmi fennakadás a bizottság munkájában. Aki Zolival szeretne találkozni, a honvédelmi bizottság összes termeiben megtekintheti... (Derültség.)
Most már a hivatalos részre áttérve: megkapták a képviselőtársak a meghívót, három ügy megtárgyalása szerepel a napirenden. A 3. napirendi ponthoz rögtön a napirend elfogadása előtt jelzem, hogy Halász alelnök úrral egyeztetve a parlamenti plenáris ülés tárgyalási módját javaslom a bizottságnak, nevezetesen ügyrendi vitát folytatunk. Minden frakció képviselője szót kap, és a végén az előterjesztő, javaslattevő pedig zárszóra kap lehetőséget, mielőtt szavazunk.
Ezzel együtt javaslom a napirend elfogadását, ha nincs valakinek a napirendhez észrevétele vagy javaslata. (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok.
Kérdezem, hogy ki az, aki a javasolt napirendet elfogadja. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A bizottság elfogadta a javasolt napirendet.
Elsőként a közigazgatási hatósági eljárás - nem mondom végig a hosszú című törvény megnevezését - módosító indítványairól szavazunk, illetve tárgyalunk.
Üdvözlöm dr. Barabás Gergely osztályvezető urat, aki a kormányt képviseli.
A bizottság munkatársai két olyan módosító indítványt találtak, ami a bizottság közvetlen érdeklődési körébe tartozik, erről a kettőről nyilvánítunk véleményt, ha más javaslat nincs.
Az első a 6. oldalon található az ajánlás szerint, Halász képviselő úr javaslata, az 5. ajánlási pontról van szó.
Először kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja vagy nem támogatja. Miután, azt hiszem, itt a bizottsági ülésen először találkozunk: nálunk az a szokás, hogy először csak egy "igen"-t, "nem"-et kérünk, és ha valaki indoklást kér, akkor kérünk csak szóbeli indoklást. Tehát akkor támogatja-e a kormány vagy sem?
DR. BARABÁS GERGELY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A kormány az 5. pontban szereplő módosító javaslatot nem támogatja.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a képviselőket: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 6 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem, és 1 tartózkodással a bizottság többsége nem támogatta.
A következő módosító indítvány a 31. oldalon található 33-as számú, szintén Halász képviselő úr, alelnök úr módosító indítványa. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. BARABÁS GERGELY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja a módosító javaslatot. (Az ülésterembe érkezik Fedor Vilmos.)
ELNÖK: Kérdezem a képviselők álláspontját: ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Szintén 8, és 1 tartózkodás, tehát a bizottság többsége nem támogatja. Köszönjük szépen. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Áttérünk a következő napirendi pont tárgyalására: Halász képviselő úr javaslata a mozgóképtörvény, illetve az állami vagyonról szóló törvény módosítására. A bizottságnak itt a napirendre tűzést kell vagy kellene támogatnia, tehát ez ügyben kell állást foglalnunk; tárgysorozatba-vétel hivatalos megnevezéssel.
Üdvözlöm a téma tárgyalásához megjelenteket, a Pénzügyminisztérium képviselőjét, és ha az Oktatási és Kulturális Minisztériumból is helyet foglal valaki, akkor őt is.
Azt kérem Halász alelnök úrtól, miután már régen volt előttünk az az ügy, ami a javaslatot kiváltotta, hogy néhány szóban foglalja össze az okokat.
Halász János szóbeli kiegészítése
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tavaly év végén merült fel kérdésként, hogy jó-e az, ha az úgynevezett kis filmstúdiókat - nem én neveztem így, hanem filmes szakemberek egy albizottsági ülésen itt nálunk - az állam eladja. Ugyanis meghirdették a privatizációs pályázatát a Budapest Stúdiónak, a Hunniának és az Objektívnek, és a filmes szakma tiltakozott ez ellen, nagyjából egyöntetűen, talán csak az érintett stúdióvezetők kivételével, de még közülük is volt, aki tiltakozott a dolog ellen. Akkor tartottunk albizottsági ülést, és mire az albizottsági ülésre sor került, már körvonalazódott az, hogy talán vissza is vonja a vagyonkezelő a pályázatot: másnap visszavonta, és azóta áll az ügy. Nem arról van szó, hogy állandó védelmet kaptak volna ezek a stúdiók a magánosítással szemben, hanem egyelőre nem merik, nem tudják, nem akarják kiírni a pályázatot, ha én jól látom.
Az én javaslatom a következő megoldást célozza: azt szeretnénk elérni, hogy ezek a kisstúdiók, a filmvagyon egy megmaradt része kizárólagos állami tulajdonban maradhasson. Ennek érdekében az itt olvasható szövegszerű módosítást javasoljuk a mozgóképtörvényben és az állami vagyonról szóló törvényben; ez kellő védelmet adna az úgynevezett kisstúdiók eladása ellen. Az egyik alapkérdés, hogy miért is kell védeni ezeket a stúdiókat. A jelenlegi magyarországi mozgóképstruktúra egyik alappillére a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Magyar Mozgókép Közalapítványban alapítói jogokkal rendelkeznek ezek a stúdiók. Amennyiben az állam eladja ezeket a stúdiókat, azzal egyúttal a Mozgókép Közalapítvány alapító jogait is eladja, majd pedig nyilvánvalóan egy privatizáció után, állami tulajdonból kikerülve, ezek a stúdiók adhatóvá, vehetővé válnak ezt követően bármikor - a kiírt pályázat erre semmilyen garanciát nem tartalmazott -, magyarul a Magyar Mozgókép Közalapítvány alapítói jogai is adhatóvá, vehetővé válnak. Ez a közalapítvány az, amely a több milliárd forintos állami támogatásról dönteni hivatott, annak a közalapítványnak a vagyonkezelő szerve, a kuratóriuma, amely ezt a nagy állami támogatást tulajdonképpen végső soron elosztja, felügyeli, gondozza, és az alapítók e vagyonkezelő szerv összeállításában rendelkeznek például vétójoggal. Amennyiben egy alapító nem járul hozzá a lejárt kuratóriummandátum után az új kuratórium létrejöttéhez az aláírásával, egy patthelyzet állhat elő, akárki akármilyen üzleti érdekből ezután tudja blokkolni a Magyar Mozgókép Közalapítvány működését. A közalapítvány kuratóriumának a mandátuma egyébként jövő év elején lejár, tehát a dolog ilyen módon aktuális is, és szeretném felhívni minden kedves jelenlévő figyelmét, hogy az új parlamenti többség vélhetően eszerint fog eljárni, amit most mi javasolunk, és az is bekövetkezik hamarosan. Szeretném, ha már most támogatnák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a kormány képviselőit, hogy mi a kormány álláspontja. Először, ha jól látom a szereposztást, a Pénzügyminisztérium képviseletében dr. Török Endre tanácsos úrnak adom meg a szót, és utána pedig, ha gondolják, akkor Váradi-Bor Judit, a Kulturális Minisztérium képviselőjének. Tessék, parancsoljon!
Dr. Török Endre szóbeli kiegészítése
DR. TÖRÖK ENDRE (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Török Endre vagyok a Pénzügyminisztérium vagyongazdálkodási főosztályáról. A kormány álláspontját tolmácsolom, mely szerint a T/7025. számon benyújtott képviselői önálló indítványt a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönjük. (Váradi-Bor Judithoz:) Ön kíván ehhez hozzátenni valamit?
Váradi-Bor Judit szóbeli kiegészítése
VÁRADI-BOR JUDIT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Csak röviden kiegészíteném annyival, hogy a kulturális tárca a privatizáció során mindig, mint véleményező szervezet kapott részt, hiszen kezdetben az ÁPV Rt., azóta az MNB Zrt. intézi ezt a folyamatot. Ennek során mindig a szakmai érdekeket próbáltuk képviselni, és azt, hogy szakmai privatizációra kerüljön sor. Úgy tűnt, hogy ez a szakma álláspontja, és tavaly év végén ez megváltozni látszott.
Azt, hogy a filmstúdiók állami részesedésének tartós állami tulajdonban való tartása indokolt-e vagy nem, a PM hivatott eldönteni. A mi részünkről inkább arra térnék ki, ami a javaslat második része, mégpedig arra, hogy a Filmarchívum legyen az a szervezet, amely kötelező feladatként a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését végezné. Jelenleg a 203/2006. számú kormányrendelet azt írja elő a filmtörvény alapján, hogy a filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésére két mód van: egyrészt a Filmarchívum terjesztheti közvetlenül, vagy pedig terjesztési szerződést köt a jogszabályban meghatározott pályázati felhívás alapján. Azt, hogy milyen formában kerül sor a forgalmazásra, az határozza meg, hogy a célokat melyik alapján lehet jobban ellátni, vagyis hogyan lehet minél szélesebb közönségréteghez eljuttatni ezeket a filmeket minél hatékonyabban, minél eredményesebben, és hogy a Filmarchívumnál megvannak-e azok az infrastrukturális feltételek, amelyek ehhez szükségesek - csak ezt szeretném mondani. Tehát véleményem szerint a jogszabályi környezet ebben a kérdésben most rendezett, inkább ennek a részleteit kell majd kidolgozni akkor, ha a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások, amelyek jelenleg még az MNV Zrt.-nél vannak, vagyonkezelési szerződés keretében átkerülnek a Filmarchívumhoz. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kíván-e valaki szólni. (Jelentkezésre:) Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Először a privatizációval kapcsolatban. Teljesen indokolt az a problémafelvetés, hogy itt az alapítói jogok ezekkel a stúdiókkal együtt működnek, mennek, tehát ez okozhat gondot magában az egész rendszer működésében.
Ugyanakkor az is látszik, vagy a korábbi vitákban is megfogalmazódott, hogy ezeknek a kisstúdióknak - amelyek inkább szellemi műhelyek, mintsem gyártóbázisok lennének - indokolatlan az állami kézben való tartása, az állam nem akar filmgyártást finanszírozni saját cégeinken keresztül, hanem a jelenlegi rendszeren keresztül.
Így egy kettős probléma van, amit valahogy meg kell oldani, de nem megoldás az, hogy most állami vagyonban marad, mert nem oldódik meg az a probléma, hogy azok után, hogy ha állami vagyonban marad, hogyan fognak tudni ezek a stúdiók, tehát az Objektív, a Budapest és a Hunnia filmeket csinálni a rendszerben.
Tehát nekem az lenne a javaslatom, hogy az a vita, ami tavaly év végén elindult, amelyik arra futtatta ki tulajdonképpen, a lényegre a tiltakozást, hogy itt az alapítói jogosítványok nem megoldottak, ezt végig kellene gondolni, hogy hogyan lehet ezeket úgy biztosan szabályozni, hogy ne veszélyeztesse a Nemzeti Filmalap működését, a kuratórium létrejöttét, annak működését, ugyanakkor piaci viszonyoknak megfelelően tudjanak működni ezek a stúdiók.
Azt javaslom, vagy azt is kérném aztán, elsősorban a Kulturális Minisztériumtól, hogy ezt a szakmai dialógust próbálja létrehozni, hogy egy egységes álláspont alakuljon ki a filmszakma részéről, és akkor lehet a konkrét jogi megoldást megtalálni. A három stúdió megmerevítése szerintem a stúdiók érdekét sem szolgálja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A magam részéről képviselőként csak annyit jegyeznék meg, hogy én sem támogatom a javaslatot ebben a formában, mármint a tárgysorozatba-vételt. Amennyire én ismerem a helyzetet, a Nemzeti Filmalap, tehát a filmes pénzek elosztásában alanyi jogon, a közalapítvány működtetésébe beleszólók összetételével amúgy is probléma van, olyan időszakban hozták létre ezt a közalapítványt, amikor sok mindenki, aki ma érdemi szerepet játszik a filmgyártásban vagy filmalkotásban, nem létezett tényezőként. Én nem vagyok híve annak, hogy örökölt jogon legyenek olyanok esetleg tagjai ennek a komoly pénzek fölött diszponáló testületnek vagy szervezetnek, akik most már sokkal kevesebb lehetőséggel rendelkeznek az ügyekbe való beleszólással.
Tehát az a probléma, amit Halász alelnök úr a javaslata egyik részében kezelni kíván, szerintem is probléma; valóban vannak nagy hátrányai, vagy lennének, ha vásárlás vagy privatizációs pályázat útján ilyen filmes ügyekbe beleszólási jogot lehetne szerezni. De amit Schiffer képviselő úr mondott, az is indokolt, hogy az, hogy tartós állami vagyonban maradjon pusztán emiatt az ok miatt ez a három filmstúdió, ami gyakorlatilag üres ebben a pillanatban, már csak eszmei értéke van igazából, az semmiképpen nem lenne jó megoldás.
Tehát a problémát aktuálisnak tartom, amire Halász alelnök úr reagálni kívánt, csak a megoldást a magam nevében nem tudom támogatni. Köszönöm szépen.
Ha további hozzászóló nincs, akkor csak azt tudom mondani alelnök úrnak még, akár bizottsági elnökként, hogy a következő parlamenti ciklust ő biztosan ismeri már, a parlament összetételét, és megalapozottan mondja, amit mond, nyilván akkor majd felelős döntést hoznak, akik többségben lesznek. (Tellér Gyula: Felelőtlen... - Halász János: Akkor felelős lesz a döntés, de most nem lesz az, úgy látom.) De, most is felelős a döntés, akkor azok hoznak felelős döntést, szórendet változtatok, akik ott lesznek.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
Ha nincs több megjegyzés, dönthet a bizottság, tehát a javaslat tárgysorozatba-vételéről döntünk. Ki az, aki a tárgysorozatba-vételt támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem. A bizottság többsége nem támogatja.
Köszönjük szépen a segítséget, a tájékoztatást. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Ezzel áttérhetünk a következő napirendi pontra, ami sajátos annyiban, hogy tulajdonképpen nem az ügy érdemi részéről fogunk most beszélni, legalábbis jó lenne, mert az egy más típusú napirendi pont, hanem egy ügyrendi vitát kell lefolytatnia a bizottságnak. A képviselőtársak e-mailben megkapták a kettőnk közti véleménykülönbséget: Halász alelnök úr azt javasolta, hogy hívjuk meg az ORTT elnökét és tagjait a kereskedelmi tévék koncessziós díja ügyében, hogy számoljanak be, vagy ismerjük meg a véleményüket. Én azt az álláspontot képviseltem bizottsági elnökként, hogy ez eddig nem volt gyakorlat a bizottság munkájában, hogy parlament által választott testületek meglévő belső vitáit a bizottság elé hozzuk, és attól tartottam Halász alelnök úrnak írt levelemben, hogy ezzel olyan lehetőséget nyitunk ki, aminek nehéz felmérni a következményeit, hiszen más ilyen típusú testületek is vannak, amelyekben viták vannak. Most az egy külön kérdés, hogy parlament által megválasztott, szuverén módon döntő testületek ügyeibe a bizottság ilyen módon beleszóljon-e vagy beleszólhat-e, és ennek közjogi problémái lehetségesek. Nem akarok jogászkodni, vagy nem kívánok jogászkodni, ez a vita érdemi része, ha korrekten ismertettem.
Az ügyben kell a bizottságnak dönteni, hogy a képviselő-alelnök úr javaslatát elfogadja-e, tehát hívjuk-e az ORTT tagjait és elnökét egy bizottság előtti - nevezzük így, nevén a dolgot - vita lefolytatására, vagy pedig ez az ő szuverén döntési körük, és a bizottság más módon reagálhat erre a témára esetleg.
Alelnök úr, ha kíván szólni.
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Úgy beszéltük meg, hogy frakciónként egy ember, tőlünk Tellér képviselő úr lesz, és én a végén. Nem húznám az időt, hogy kétszer szólok. Próbálok példát mutatni...
ELNÖK: Én sem kívánok akkor még egyszer megszólalni, mert itt nincs külön mondanivalóm, mármint képviselőként és bizottsági elnökként.
Akkor, aki szólni kíván az ügyben, kérem, jelezze! (Jelentkezésre:) Jánosi alelnök úr!
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Mi alapvetően egyetértünk azzal a logikai gondolatmenettel, amit elnök úr a levelezésben leírt. Az Országos Rádió és Televízió Testület független médiahatóság, amelynek parlamenti kontrollja ilyen szempontból és ilyen ügyekben, döntés előtt semmiképpen nem indokolt. Ad abszurdum, nagyon kiélezve a példát, ha ezt megtennénk, akkor az alkotmányügyi bizottság a parlamentben megtehetné azt, hogy egy-egy alkotmánybírósági döntés előtt meghallgatásra hívja be az alkotmánybírákat, akiket ugyanúgy a parlament állított fel független joghatóságként, ha úgy tetszik. Tehát én azt hiszem, hogy ez oly mértékű beavatkozás lenne egy független médiahatóság belső ügyeibe, ami nem igazán vállalható fel.
A másik ok, ami miatt mi nem támogatjuk ennek az ügynek a napirendre tűzését: mindannyian tudjuk, hogy azt gondolom, okafogyottá vált alelnök úr kezdeményezése, mert az ORTT-ben lekerült napirendről ez a kérdés.
A harmadik ok, amire hivatkozik alelnök úr, hogy az ORTT költségvetését módosítani kell abban az esetben, ha a hatóság olyan döntést hoz, ami csökkentené a koncessziós díjat, egyrészt az még jogilag is kérdéses, azt akkor meg kellene vizsgálni alaposan, hogy szükséges-e ez a költségvetés-módosítás.
Másrészt én azt gondolom, egy független hatóság esetében nekünk ezt akkor kell megvizsgálni, ha a hatóság meghozta ezt a döntést. Akkor van értelme annak, hogy nézzük meg, hogy az ORTT költségvetését módosítani kell-e, és ha igen, akkor ezt kezdeményezi maga a bizottság, amely médiaügyekben állandó bizottságaként működik a parlamentnek. A három érvet egymás mellé téve mi nem támogatjuk a napirendre tűzést. Köszönöm.
ELNÖK: Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagy önuralomra próbálok törekedni abban a kérdésben, amit az elnök úr úgy vezetett be, hogy nem a dolog érdeméről, hanem a kérdés napirendrevételéről kell vitatkozni, illetve eszmét cserélni, és emellett érveket felhozni.
Az a helyzet, hogy én meg is próbálok eleget tenni ennek a szigorú témamegjelölésnek, és át is kívánom hágni; először megpróbálok megfelelni. Úgy gondolom, hogy az az érvelés, amit Pető elnök úr és Jánosi alelnök úr elmondott, fordítva ugyanolyan alapos és ugyanolyan jogos, mint abban a sorrendben, ahogyan ők összeállították a tényezőket. Ha ugyanis - és nem zárhatjuk ki ezt az esetet sem - az Országos Rádió és Televízió Testület úgy dönt, hogy egy másfajta konstrukcióban szedi be a műsorszolgáltatási díjat az egyes kereskedelmi médiumoktól, és ez megváltoztatja az államhoz és ezen keresztül a közszolgálati médiumokhoz, illetve magához az ORTT-hez bekerülő pénzek nagyságát, akkor bizony a következő esetek lehetségesek. Most csak azt az esetet tételezem fel, hogy az így beáramló összegből kevesebb fog jutni az előbb említett szervezeteknek. Ha kevesebb jut, akkor két eset lehetséges: az Országgyűlés vagy módosítja ilyen értelemben például az ORTT költségvetését, a közmédiumokkal kapcsolatos finanszírozásban pedig ugyancsak hoz valamilyen döntést, vagy nem, és akkor előáll egy olyan helyzet, hogy az ORTT hozott egy döntést - módosítani az ilyen, olyan, amolyan befizetéseket és költségvetéseket -, csak éppen egy falba ütközött, tehát hiába hozta meg ezt a döntést.
Most a nagy kérdés az, hogy mi jobb: ha az ORTT ezt a finanszírozási struktúramódosítást elfogadja, és aztán utána kudarcba fullad vele, mert a következményeken keresztül az Országgyűlés megakadályozza ennek érvényre juttatását, vagy az jobb, hogy előre valamilyen módon azokkal, akik az ORTT költségvetése meg a közmédiumok költségvetési finanszírozása fölött dönthetnek, előzőleg egy alapos eszmecsere folyik. Ennek az eszmecserének kétféle formája lehet. Az egyik az, hogy mi itt ülünk, és némán hallgatjuk, hogy az érintett testületben a különböző nézeten lévők elmondják a saját nézeteiket, és alátámasztják vagy cáfolják a majdani döntést, mi pedig utána megköszönjük nekik, és amikor elmentek, akkor esetleg mi egymás között még valamilyen közös álláspontot megpróbálunk kialakítani, vagy eleve kérdezünk, felelünk, eszmét cserélünk, és akkor tényleg előáll az a helyzet, amiről Pető elnök úr és Jánosi alelnök úr is beszélt, hogy tudniillik elkezd a bizottság belefolyni egy döntés meghozatalába. Nehéz a kérdés. Az, hogy most levették a napirendről, nem garancia arra, hogy két vagy három hét múlva valamilyen más formában ez újra nem kerül oda, hiszen látjuk, hogy a kereskedelmi televíziók folyamatosan nyomulnak, tehát én jobbnak vélem, ha az ORTT egy ilyen, esetleg zsákutcába futó döntése előtt eszmét cserélne az ORTT és a bizottság. Ez az egyik megjegyzésem, és ez vonatkozik a napirendrevétel problémájára.
Ugyanakkor itt van egy másik probléma, amit azért merek elmondani, mert ez a bizottság foglalkozik folyamatosan a közmédiumok tartalmi kérdéseivel, utólagos ellenőrzés formájában magának az ORTT-nek a döntéseivel vagy a közmédiumok döntéseivel, egyáltalán figyelemmel kíséri a médiarendszert, és ezért a tartalmi kérdéseknek legalábbis a felvetése nem jogosulatlan és nem alaptalan.
ELNÖK: Bocsánat, hogy közbeszólok. Ha most a képviselő úr - ha jól sejtem - belemegy a tartalmi kérdésekbe, annak az a következménye, hogy nem tudjuk tartani azt az ügyrendi eljárást, hogy nincs viszontreflektálás, csak az előterjesztő reagál az ügyrendi kérdésre, mert nyilván akkor nem lehet megjegyzés nélkül hagyni, vagy legalábbis nem automatikus, hogy megjegyzés nélkül marad a vélemény. Formálisan pedig - amit olyan nagyon rigorózusan nem szoktunk tartani, de azért mégis megjegyzek - a napirenden most nem a konkrét probléma szerepel, csak az, hogy napirendre tűzzük-e a meghívás ügyét. Bocsánat, hogy ezt közbeszólva mondom el.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a figyelmeztetést, elnök úr. Én a következőképpen gondolkodom ebben a kérdésben. A napirendrevétel indokai között lehetnek olyanok, amelyek kimondottan az ügyrend szabályaiból fakadnak - eddig ilyenek hangzottak el -, én pedig úgy gondolom, hogy a napirendrevétellel kapcsolatban az ügy érdeme felől is lehet érvelni, és éppen ezt szerettem volna megtenni, ha az elnök úrnak nincs ellene kifogása, és nem mondja azt, hogy ne folytassam.
ELNÖK: Képviselő úr belátására bízom, hogy hol húzza meg a határokat; a következményeket jeleztem.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Tudom. Ezzel kapcsolatban csak annyit bocsátok előre, hogy lehet, hogy maga az eredeti elhatárolás nem tartható, tehát nem tartható a napirendrevétellel kapcsolatban kizárólag az eljárási szabályok felől való érvelés, hanem a napirendre veendő kérdés tartalmi vonatkozásai felől is kell vagy lehet érvelni. Én ezt az utóbbit gondolom, és nagyon röviden azt akarom mondani, és talán más képviselő urak és hölgyek sem gondolkodnak nagyon másképpen ebben a kérdésben, hogy a kereskedelmi médiumok - igyekszem tézisszerűen nagyon leegyszerűsíteni, amit mondani akarok - olyan intézmények, amelyek pénzből kulturális jellegű tartalmak forgalmazása segítségével még több pénzt csinálnak. A háttérben európai részvénytulajdonosok vannak, és ezek a részvénytulajdonosok esetleg elégedetlenek lesznek azzal a bevételcsökkenéssel és profitcsökkenéssel, amit a jelen helyzet kikényszerít ezektől a kereskedelmi médiumoktól, és a menedzsment nem szeretné, ha ilyen alapon kritika érné őket, vagy leváltanák őket, és ezért úgy ítélik meg, hogy a magyar adófizetők pénzéből célszerű a megfelelő színvonalú nyereséget biztosítani a részvényesek számára, és ezzel a saját pozíciójukat fenntartani. Azt gondolom, hogy ez van a dolog mögött, mint lényeg, és azt, hogy az ORTT egyes tagjai hogyan gondolkodnak ebben a kérdésben, és végül ennek következtében milyen döntés születhet, ezt az Országgyűlés ORTT-költségvetést módosító döntése előtt mindenféleképpen tisztán kellene látni. Ennek a tisztánlátásnak szerintem a legjobb eszköze egy ilyen meghallgatás. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor Halász alelnök úr, mint előterjesztő vagy javaslattevő, övé a szó.
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Két pont köré csoportosítanám a gondolataimat. Az egyik az, amit elnök úr itt mondott is, és a levelezésünkben meg is található. Ön azt mondta, vagy azt is írta, hogy a javaslatomat azért nem tudja elfogadni, mert beláthatatlan következményei lennének az ilyen típusú ügyek tárgyalásának. Én ezt a véleményt egyáltalán nem osztom, meg is írtam ezt röviden elnök úrnak. Miért is szerepel a Házszabályban az, hogy az állandó bizottság a működési területét érintő bármely kérdést megtárgyalhat, és abban állást foglalhat, ha nem azért, hogy ez nyilván így van.
Azt értem, hogy elnök úr véleménye szerint beláthatatlan az, ha ez mindenféle társadalmi jelzés, egyéb nélkül történne, képviselői ad hoc felvetésre, de itt nem erről van szó, itt egy olyan fontos ügyről van szó, amely ügyben a magyar médiavilág nagyon-nagyon sok szereplője már ellenérzését fejezte ki. Azt gondolom, hogy akkor, amikor a szakmai szervezetek tiltakoztak ez ellen, a helyi televíziók, helyi rádiók tiltakoztak, a köztelevíziók, a köztelevíziók kuratóriumai tiltakoztak az ORTT-ben megfogalmazott javaslat ellen, a Műsorszolgáltatási Alap felügyelőbizottsága is aggodalmát fejezte ki, ráadásul a Pénzügyminisztérium illetékes, EU-s támogatásokat vizsgáló irodája úgynevezett nem hivatalos levélben jogellenes támogatásnak minősíti ezt a fajta műsorszolgáltatásidíj-elengedést, akkor, amikor ilyen dolgokat tudunk képviselőként, és mindnyájan tudjuk ezt, akkor azt gondolom, jogosan lehet és kell eljárnunk és érvényt szereznünk annak a kitételnek, hogy az állandó bizottság a működési területét érintő bármely kérdést megtárgyalhat és abban állást foglalhat. Mert az érintettek nagy része jelezte az üggyel kapcsolatos aggodalmát. Ebben az esetben nekünk feladatunk erről tárgyalni, és ezért nem osztom elnök úrnak azt a véleményét, hogy ez beláthatatlan következményekkel járna, hogy csak úgy kitalálunk egy ilyen dolgot. Ezt nem csak úgy kitaláltuk, nagyon komoly előzményei vannak.
Azért is fontos ez a dolog, ami itt már elhangzott, hiszen a műsorszolgáltatási díjak csökkenésével a Műsorszolgáltatási Alaphoz befolyó összegek csökkennek, és az ORTT költségvetéséről szóló törvény is változhat így. És ahogy itt Jánosi alelnök úr mondta, majd ha az ORTT dönt, akkor kell erre visszatérnünk - én azt gondolom, hogy nem. Egyetértek Tellér Gyulával, és úgy hiszem, hogy a napirendi javaslat megfogalmazása is - és ezt figyelmébe ajánlanám alelnöktársamnak - mutat arra, hogy nem egy nyomásgyakorlásról van szó, hanem egy felvetett, a szakma által is kritizált ügyben egyfajta tájékozódásról, egy eszmecseréről, mely ügy a mi munkánkat, a törvényhozói munkánkat is befolyásolni fogja. Nem befolyásolhatja, hanem nyilvánvalóan befolyásolni fogja.
Azt mondtuk, a napirendi javaslatnál azt kezdeményeztem, hogy az ORTT elnöke és tagjai véleményének meghallgatása legyen. Tehát nem arról van szó, hogy nyomást gyakorolnánk, hanem ezt az elindult folyamatot - amely nyilvánvalóan, ha az ORTT ezt a döntést meghozza, azzal folytatódik, hogy törvényt kell módosítani - minden szereplő előtt, egy eszmecsere, egy úgymond egyeztetés kapcsán előzetesen vázolja, pontosan azért, hogy a magyar médiavilágban, ha már egy ilyen nagyon fontos döntés készül, akkor, ha lehet, legyen előzetesen kontrollálva. Azt hiszem, hogy nem szabad ilyen döntést erőből meghozni, egy ilyen találkozó arra is felhívná a figyelmet, hogy ez szakmailag mennyire megalapozott, mennyire elfogadott döntés. Ezt az esélyt a parlamenti szakbizottság meg kellene, hogy adja a magyar médiavilágnak. Ez a javaslat ezt célozná, ezt célozza, ezért is kérem, hogy támogassák.
Tudtommal nem állja meg a helyét az, hogy ez nem aktuális. Én úgy tudom a Fidesz ORTT-delegáltjától, hogy a téma vagy a témával kapcsolatosan bizonyos javaslatok a május 28-ai ORTT-ülésen szerepelnek, csütörtökön. Ha jól hallottam, van olyan javaslat, hogy majd csak negyedévente fizessenek ezek a médiumok műsorszolgáltatási díjat. Azaz most, ha lejár az első félév, akkor csak az első félévet kell befizetni. Én félek attól, hogy nyáron majd, ahogy a koncessziós szerződésüket is fű alatt, negyven más szerződéssel együtt valamikor a júliusi hőségben meghosszabbították, itt is majd az történik, hogy már vége a kampánynak, nem kampánytéma, nem figyel annyira senki oda, az első félévet befizették, a nyár közepén, vagy az ősz legelején hirtelen hoznak egy döntést, hogy majd mégis elengedik ezt a több milliárd forintos műsorszolgáltatási díjat, vagyis ezt a kedvezményt megadják nekik. Tehát én látok olyan javaslatot most az asztalon, amely után ugyanez a helyzet fennállhat néhány hónap múlva, és ezért is lenne jó erről beszélni, hogy ezeket a szándékokat is világosan lássuk. Félek, hogy a szocialista delegáltak az ORTT-ben esetleg egy ilyen trükkre készülnek. Remélem, hogy fogják támogatni a javaslatunkat, és itt napirendre tűzve a dolgot kiderül, hogy semmi ilyen trükkre nem készülnek, szó sincs erről, minden rendben van, csak mi értettük félre. De szeretnék erről itt bizonyságot szerezni, ezért kérem, hogy támogassák a javaslatunkat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Akkor, ahogy előre megbeszéltük, az ügyrendi vitát lezárom, és szavazás következik.
Tehát a bizottság belterjes ügyéről van szó, hogy a következő bizottsági ülésen napirendre kerüljön-e a javaslat úgy, ahogy Halász alelnök úr megfogalmazta, az ORTT-elnök és -tagok meghívásával tárgyaljunk erről a témáról, a koncessziós díj csökkentésére irányuló kérdésekről.
Döntés javaslat napirendrevételéről
Aki a javaslatot támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 8 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Köszönjük szépen.
Annyit szeretnék még az egyebek közt mondani, hogy beérkeztek az adótörvények, és ezeket a bizottságnak meg kell tárgyalni. Pénteken, késő este került fel a parlament honlapjára, azt nem éreztem volna szerencsésnek, hogy ma tárgyaljunk egy pénteken beérkezett érdemi, rendszert változtató javaslatról. A jövő héten parlamenti plenáris ülés nincs, de a jövő utáni héten napirendjére tűzi a parlament az adótörvényeket. Tehát valamikor bizottsági ülést kell tartanunk. Az informális egyeztetések során arra jutottunk, hogy feltételezzük, hogy a képviselőtársak a héten még egyszer nem ragaszkodnának ahhoz, hogy bizottsági ülést tartsunk, jövő héten nagyjából ugyanez a helyzet, tehát a legkisebb közös többszörös, hogy így fogalmazzak, a jövő utáni héten, 8-án délelőtt, amikor egyébként frakcióülések szoktak lenni, és kerüljük a bizottsági ülést, de ennél a többségnek megfelelőbb időpontot nem sikerült találni. Miután nagyobb témáról van szó, 11-re javasolom, hogy hívjuk össze a bizottsági ülést: 11-kor hétfőn az adótörvények kerülnek napirendre.
Halász alelnök úr!
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak emlékeztetni szeretném magunkat, hogy a kulturális vidékfejlesztési albizottság ülésén valamikor év elején beszéltünk arról, hogy júniusban ellátogatunk Pécsre; házelnök asszony meg is hívott bennünket, mint egyéni országgyűlési képviselő. Én a polgármester úrral fogok tárgyalni a következő napokban, és kérem, hogy számítsanak rá, hogy júniusban - nyilván majd természetesen az albizottság tagjaival egyeztetve - egy alkalmas időpontot találjunk, hogy el tudjunk menni, és tudjunk tájékozódni az ottani fejleményekről. Házelnök asszony biztos segít ebben, polgármester úr is, nekünk kell találni egy időpontot. Mivel a parlament tartani fog június végéig vagy július legelejéig, ha jól érzékelem, ezért talán időben így még belefér még. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 51 perc)
|
Dr. Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina