KSB-10/2009.
(KSB-76/2006-2010.)
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2009. szeptember 21-én, hétfőn, 11.30 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 569. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megjelentek*
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása*
A Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló J/10107. számú beszámoló*
Dr. Nagy Imre (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Dr. Nagy Imre (Miniszterelnöki Hivatal) válaszai az elhangzottakra*
Határozat az általános vitára alkalmasságról*
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló T/10221. számú törvényjavaslat*
Dr. Páva Hanna főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Határozathozatal*
Egyebek*
1.A Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló (J/10107. szám)
(Általános vita)
2.A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat (T/10221. szám)
(Nem kijelölt bizottságként)
(Általános vita)
3.Egyebek
Elnököl: Dr. Pető Iván elnök (SZDSZ)
Halász János (Fidesz), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Alföldi Albert (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Jánosi György (MSZP) dr. Schiffer Jánosnak (MSZP)
Kubatov Gábor (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz) dr. Lukács Tamásnak (KDNP)
Kiss Attila (Fidesz) dr. Gyimesi Endrének (Fidesz)
Vincze László (Fidesz) Tellér Gyulának (Fidesz)
Dr. Nagy Imre igazgató (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Páva Hanna főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Horváth Péter titkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Juhász Péter tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 33 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülést elkezdjük. Üdvözlök mindenkit az ebben az idényben megtartandó első bizottsági ülés előtt, és jó munkát kívánok az egész idényre. Nem lesz rendszeres, hogy hétfőre hívjuk össze a bizottsági ülést, de két olyan ügyet tárgyalunk meg, ami a frakciókkal való konzultáció alapján úgy tűnt, hogy inkább abban van egyetértés, hogy ezért egy hétköznapra, nem parlamenti napra ne hívjunk össze bizottsági ülést.
Az előre kiküldött javaslat szerint két ügy megtárgyalása szerepelne a mai bizottsági ülés napirendjén, ha a bizottság elfogadja a javaslatot: a Szülőföld Alap, illetve a jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat.
Az utóbbihoz bizottsági módosító indítványra javaslat érkezett be, de erre majd visszatérünk. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a napirendi javaslathoz van-e észrevétel. Tessék, Tellér képviselő úr! (Tellér Gyula: Én már szavazni akarok.)
Akkor Tellér képviselő úr előzetes bizalma, mármint támogatásának ismeretében a többieket is kérdezem, hogy ki az, aki a javasolt napirendet elfogadja. Aki igen, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta a javasolt napirendet.
A Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló J/10107. számú beszámoló
Megkérném először a Szülőföld Alap ügyében illetékes kormánytisztviselőt, hogy legyen szíves helyet foglalni. Nagy Imre igazgató úr. Azt kérném, hogy röviden az elmondandókat foglalja össze, annak ismeretében, hogy a bizottság már máskor is tárgyalt ilyen típusú ügyet. Köszönöm szépen.
Dr. Nagy Imre (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése
DR. NAGY IMRE (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszöntöm a bizottság tagjait. Nem lehet olyan nagyon ismeretlen önök számára a Szülőföld Alap, hiszen ez a harmadik alkalom, hogy a Szülőföld Alap a beszámolóját az Országgyűlés elé terjesztette. Ebben az anyagban is körülbelül ugyanazt tudom elmondani, mint a tavalyi évben is, hogy a Szülőföld Alap, amikor 2005-ben létrejött, akkor egy egymilliárd forint összegű állami pénzalapként működött. A célja az volt, hogy egy stabil, kiszámítható forrást biztosítson a határon túli magyarok számára, ami független a kormányzati intézkedésektől, és akár a válságtól is.
2007-ben változott némileg az Alap működése, ekkor nőttek meg a forrásai is, és az elmúlt két évben már 2 milliárd forint összeg fölött nyújtott támogatást a határon túli magyarok számára.
Három szakterületen, három döntéshozó kollégium szerint működik a Szülőföld Alap. Az egyik ilyen a kulturális, egyházi és médiakollégium, ami alapján el lehet mondani, hogy körülbelül olyan 550 millió forint az évente, ami a határon túli kultúra szolgálatába állítható. Ennyi összegben szokott támogatást nyújtani a határon túli kultúrára az Alap.
Ez elég sok pályázatot is jelent, évente körülbelül olyan 3 ezer pályázat érkezik be, amiből a kollégiumok körülbelül 1500-at ítélnek támogatásra érdemesnek.
Köszönöm szépen. Röviden én csak ennyit szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottság tagjaié a szó. Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csakugyan magam is úgy emlékszem, hogy már harmadszor tárgyaljuk a Szülőföld Alap beszámolóit. Minden alkalommal elmondjuk, most is, hogy igen-igen fontos intézménynek tekintjük a Szülőföld Alapot. A határon túli magyarság támogatásában, magyarnak való megmaradásához való anyagi hozzájárulásban, kultúra, oktatás, médiumok és egyebek támogatásában elsőrendű fontosságú intézmény.
A beszámolót általában korrektnek gondoljuk, korrektnek tartjuk. Két megjegyzésem volna azonban, ezek számomra fontos megjegyzések. Az egyik az, hogy részben a költségvetési törvényből, részben pedig a Szülőföld Alap támogatási rendszeréből az tűnik ki, hogy bizonyos határon túli intézményeket két különböző csatornán keresztül támogatnak, bizonyos határon túli felsőoktatási intézményeket például, melyek részben kapnak közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatal megfelelő részlegétől támogatást, de ugyanezek a szervezetek pályázhatnak a Szülőföld Alaphoz is, és akkor a pályázaton keresztül vagy kapnak vagy nem kapnak. Nem válik világossá a beszámolóból sem az, hogy van ilyen kettős támogatási csatorna. Nem válik világossá, hogy mi az indoka ennek, és főleg mi az indoka annak, hogy például a határon túli felsőoktatási intézmények nem előre kiszámíthatóan, mármint általuk előre kiszámíthatóan egy - mondjuk így -, a Miniszterelnöki Hivatal által nyújtott közvetlen támogatásban részesülnek, hogy miért nem ez van. Miért kell nekik még a sokkal bizonytalanabb és nem mindig teljesen világos, hogy milyen megítélés alapján odaítélt pályázati összegekhez folyamodniuk?
Ez az egyik probléma, ami nekem nagyon hiányzik, ennek a megoldása vagy az erre vonatkozó információ nagyon hiányzik a beszámolóból.
A másik pedig a következő. Bizonyos tartalmi vonulata a Szülőföld Alap tevékenységének nem válik világossá az eddigi beszámolókból. Ez a tartalmi vonulat körülbelül a következő. Kell hogy legyen egy stratégia. Ez a stratégia nincs rögzítve. Valaha egy tanácskozásnak a - hogy is mondjam csak - nem jegyzőkönyvét, de ismertetését olvashattuk a Szülőföld Alap honlapján, amelyiknek bizonyos megállapításai, ha úgy tetszik, stratégiaként is értelmezhetők, de valamilyen külön ilyen címmel közölt dokumentum tudomásom szerint vagy nincsen, vagy nem jutottam hozzá, és a honlapon keresztül sem lehet hozzájutni. Ez az egyik megjegyzés, vagy ennek a tartalmi vonulatnak ez az egyik mozzanata.
A másik mozzanat szükségképpen ennek a második fele volna, hogy tudniillik maga ez a stratégia mennyire valósult meg. Tehát azon a támogatási rendszeren keresztül, ami a beszámolókból is kitűnik és a tervekből is kitűnik, hogy ezeken a pályázatokon vagy támogatásokon keresztül az a bizonyos stratégia hogyan valósult meg, mennyire valósult meg. Úgy is feltehetném a kérdést, hogy mennyire sikeres vagy mennyire volt sikeres a Szülőföld Alap tevékenysége.
Most minden kétséget kizárólag ebben a megjegyzésemben inspirált engem a beszámoló 8. oldalán lévő fejezet, egy IV. fejezet, amelyik azt mondja, hogy a támogatások felhasználásának ellenőrzése, számomra az "a" határozott névelő hiányzik a címből.
Itt szó van egy ilyen célú, mint amit én most itt elmondtam, monitoring vizsgálatnak - a beszámoló szavát idézem - a lefolytatásáról. Ez a monitoring vizsgálat úgy folyt le - ha jól következtetek a beszámoló szövegéből -, hogy az erre vonatkozó kérdőívek visszaküldésének határideje 2009. május 31-e volt. Ha most mondjuk egy kis rátartással még egy hónapot rászámolunk a beadási határidőre, mert késedelmesen nyújtanak be beszámolókat, akkor mondjuk legyen június 15-e, és akkor június 15-től, most pedig van szeptember 21-e, ez alatt elkészülhetett volna az a jelentés, amelyiket én hiányolom. Most ezt a jelentést nem tartalmazza ez a beszámoló. Tisztelettel kérdezem, hogy miért.
Az van, hogy a kérdőívek visszaküldésének határideje 2009. május 31. Ezt követően kerül sor a kitöltött kérdőívek értékelésére, amelyet erre a célra létrehozott monitoring bizottság fog elvégezni. Ez a jövő idő is érthetetlen. Nem érthetetlen, mert 2009 júniusi a dátuma ennek a beszámolónak, ez elkészülhetett volna, nagyon hiányolom vagy sajnálom, hogy nem készült el. Köszönöm szépen a meghallgatást.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Más jelentkezőt nem látok. Akkor megkérem, hogy válaszoljon.
Dr. Nagy Imre (Miniszterelnöki Hivatal) válaszai az elhangzottakra
DR. NAGY IMRE (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Akkor reagálnék. Vannak olyan részei a kérdésnek, amire nem feltétlenül én tudok választ adni. Itt szó esett erről a többcsatornás támogatási rendszerről, ami sajnos, még jelenleg is fennáll a határon túli támogatások tekintetében, és ez nem is csak kétcsatornás. Tehát például a Kárpátaljai Magyar Főiskolát, mint felsőoktatási intézményt a határon túl nemcsak a Miniszterelnöki Hivatal és a Szülőföld Alap, hanem az Oktatási és Kulturális Minisztérium is támogatja. Ennek a többcsatornásságnak szerintem főleg a forráshiány az oka, tehát onnan támogatják, ahol éppen abban a költségvetési évben van pénz.
A Szülőföld Alappal a Miniszterelnöki Hivatalnak egyébként van egy olyan szóbeli megállapodása, hogy ők, mint kiemelt nemzeti intézmény ezeket a felsőoktatási intézményeket elsősorban a működés szempontjából támogatják, mi pedig akkor, ha bármilyen halaszthatatlan probléma merül fel. Tehát valami meghibásodik, tetőcsere, stb., vagy pedig valamilyen programjuk van ezeknek a felsőoktatási intézményeknek, és akkor ezeket tudjuk támogatni. Természetesen ezen a többcsatornás támogatási rendszeren szerintem mindenképpen a jövőben majd változtatni kell azért.
A másik a stratégia és ennek a monitoring jelentésnek a kérdése. Ilyen stratégia kifejezetten, ami a Szülőföld Alap támogatásaira vonatkozik, nincsen, hacsak magát a Szülőföld Alapról szóló törvényt nem vesszük ilyennek. Pályázati stratégia létezik, de ez lényegében a pályáztatás adott évben történő lebonyolítására vonatkozik, nem pedig a hosszú távú célokra.
Az Állami Számvevőszék is felvetette ezt a "vizsgáljuk meg a Szülőföld Alap céljait" kérdést, és emiatt indult ez a monitoring vizsgálat. Jelentés még valóban nem készült, még máig sem, a monitoring bizottság dolgozik rajta. Nagyon nagy csúszások voltak ebben a vizsgálatban, nemhogy május 31-ig, hanem augusztus 31-ig sem küldték vissza sokan ezeket a kérdőíveket. Nyilván, ha a határon túli szervezeteknek nem fűződik ehhez semmiféle anyagi érdeke és mondjuk úgy, hogy nincs semmiféle szankciója, akkor nagyon nehezen tudjuk ezeket összegyűjteni, de ígérem, hogy minél hamarabb elkészítjük ezt a jelentést és elküldjük majd.
ELNÖK: Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Elnézést kérek, egy kérdésem volna. A monitoring kérdőívek kiküldésekor nem szabtak egy olyan feltételt, hogy a továbbiakban csak az pályázhat, aki visszaküldi rendesen ezt a kérdőívet?
DR. NAGY IMRE (Miniszterelnöki Hivatal): Lehetett volna, lehet, hogy ezt elmulasztottuk, mert nem gondoltuk, hogy ennyire nem veszik majd ezt komolyan. De egyébként az anyagok beérkeztek és most dolgozzuk fel őket, tehát ilyen jelentés lesz minél hamarabb, és küldjük majd. Köszönöm szépen.
Határozat az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Úgy látom, hogy szavazásra érett az ügy. A kérdésem az, hogy ki az, aki a beszámolót általános vitára alkalmasnak tartja. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 10 szavazat. Aki nem tartja alkalmasnak? (Nincs jelzés.) Ilyen nincs. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 9 tartózkodás.
Tehát a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja a beszámolót. Köszönöm szépen.
Ha a holnapi tárgyaláson szeretne valaki bizottsági véleményt, illetve kisebbségi véleményt ismertetni, akkor jelentkezőket kérek. Ha ebben a pillanatban nincs jelentkező, akkor a bizottsági ülés végéig kérném jelezni. Úgy látom, hogy Tellér képviselő úr kisebbségi álláspontot kíván képviselni...
TELLÉR GYULA (Fidesz): Az ülés végéig jelezni fogom, jó?
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló T/10221. számú törvényjavaslat
ELNÖK: Akkor a bizottsági ülés végéig jelzés érkezik. Köszönöm szépen.
Akkor kérem szépen a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről, ha jól tudom, akkor dr. Páva Hanna főosztályvezetőt, hogy röviden a bizottság számára foglalja össze az elsősorban a bizottságot közvetlenül érintő elemét a jelnyelvtörvényről szóló javaslatnak. Itt a bizottságunk ebben nem volt kijelölt bizottság a parlament részéről, de miután médiatörvényt is érintő elemei vannak a törvényjavaslatnak, ezért került a bizottság elé. Tessék parancsolni!
Dr. Páva Hanna főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PÁVA HANNA főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ennek a javaslatnak az indokoltsága, hogy miért is van itt, alapvetően két tényezőre vezethető vissza. Elsődlegesen azért került kidolgozásra, mert a civil társadalom, a civil érdekvédelmi szervezetek, gondolok itt elsősorban a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségére, most már azt mondhatom, hogy évtizedek óta szerette volna azt elérni, hogy a magyar jelnyelv nyelvként elismert legyen Magyarországon. És ezzel a szabályozással reményeink, illetve az ő reményeik szerint ennek a kívánságnak eleget lehet tenni.
A másik tényező, amit mindenképpen meg kell említeni, ez a nemzetközi kötelezettségvállalások kérdése. Magyarország 2007-ben ratifikálta az ENSZ fogyatékos emberek jogairól szóló egyezményt, a világon másodikként, és az Európai Unió tagjai közül elsőként.
Ez a nemzetközi egyezmény egyértelműen deklarálja, hogy a jelnyelv is egyfajta nyelv, és felhívja a részes államokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ezt a jelnyelvet az adott államban használni lehessen, a siketek és nagyothallók ezzel a nyelvvel érintkezhessenek a mindennapok során.
Ezen kívül az Európai Tanácsnak is számos nemzetközi dokumentuma, ajánlása van, ami hasonló módon fogalmazza meg a jelnyelvvel kapcsolatos elvárásokat.
Azt látni kell, hogy a siket emberek, a nagyothalló emberek egy jelentős részének a jelnyelv az elsődleges kommunikációs eszköze, és így ez tulajdonképpen alapvető emberi jogokat érint, hogy a mindennapok során ezt a kommunikációs eszközt használni tudják és az információhoz, a közérdekű adatokhoz hozzá tudjanak férni.
Hogy miért most került sor ennek a javaslatnak a kidolgozására, azon túl, ahogy említettem, hogy van ez a bizonyos ENSZ egyezmény, azért, mert talán most érett meg rá leginkább a helyzet. Tudni kell, hogy 2003-ban kezdődött meg a jelnyelvi tolmácsszolgálatok felállítása, és ez a mai nap már úgy néz ki, hogy gyakorlatilag minden megyében, illetve a fővárosban több helyen működnek ilyen tolmácsszolgálatok. Tehát vannak jelnyelvi tolmácsok, akik már az ilyen jellegű igényeket ki tudják elégíteni, és 2007 óta pedig nemcsak a nagyothallók, hanem a siketvak emberek is igénybe vehetnek ilyen szolgáltatásokat. Ezen kívül számos képzés indult meg ezen a területen, a jelnyelvi tolmács szakképesítés bekerült az OKJ-s képzési jegyzékbe, tehát tulajdonképpen több intézkedés eredményeként ma már olyan helyzet van, hogy ezt a törvényjavaslatot ki lehetett dolgozni.
Ami az előkészítést illeti, röviden csak annyit, hogy egy nagyon széles körű szakmai egyeztetés előzte ezt meg, mind a civil érdekvédelmi szervezetekkel, mind pedig a szakmai szervezetekkel, mint például a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetségével, folyamatos egyeztetés és konzultáció volt, tehát azt gondolom, hogy egy alapvető szakmai konszenzus van a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Ami a bizottság konkrét területét érinti, ez a médiatörvény módosítása. Azt tudni kell, hogy az elmúlt három évben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatta pályázat útján a televízió-műsorszolgáltatókat, hogy a műsoraikat, vagy azoknak egy részét feliratozzák. Tehát ilyen jellegű igény már korábban megjelent, és ezt mi próbáltuk kielégíteni.
A médiatörvény módosítása tulajdonképpen ezt próbálja intézményesíteni, ezt a gyakorlatot, ami mondom: egy-két tévétársaságnál már megjelent, és a módosításnak az a lényege, hogy egy felmenő rendszerben, 2015. évre szeretnénk azt elérni, hogy a közérdekű közlemények, alapvetően a hírműsorok feliratozva legyenek, vagy jelnyelvi tolmácsot vegyenek igénybe, tehát ilyen módon lehessen a siket, nagyothalló embereket elérni. Illetve a filmeket és a filmsorozatokat kellene hasonló módon vagy felirattal ellátni vagy pedig a jelnyelvi tolmácsolással elérhetővé tenni.
A bizottsági módosító javaslat, amit most mi is megkaptunk, azzal kapcsolatban annyit mondanék, hogy így első rálátásra azt gondoljuk, hogy a kormányzat részéről támogatható lenne. Köszönöm szépen, én elsőre ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottsági tagok hozzászólásait, véleményét kérem. (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Akkor a szokásoknak megfelelően a bizottsági módosító indítványról külön szavazunk. Először az általános vitára való alkalmasságról. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot.
Akkor most kérdezem, hogy a bizottsági módosító indítvány benyújtásával ki az, aki egyetért? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ezzel is egyetért a bizottság. Tehát akkor ezt a módosító indítványt bizottsági módosító indítványként benyújtjuk. Köszönjük szépen a segítséget.
Kérdezem, hogy kíván-e a bizottság előadót állítani? Ebben az ügyben a felszólalási aktivitást látva nem biztos, hogy lenne, aki ragaszkodik ehhez. (Nincs jelzés.) Akkor majd ki-ki elmondja a véleményét.
Mint az ismeretes a bizottság tagjai előtt - ez már az egyebekhez tartozik -, holnap bizottsági ülést tartunk, és a jövő héten is tartunk bizottsági ülést. Ezt kedden minden alkalommal 10 órakor tartjuk, hacsak egyéb rendkívüli ok nem mondat mást. Tehát holnap bizonytalan volt az ORTT-beszámoló tárgyalási időpontja, attól függött, hogy mikor tudunk bizottsági ülést tartani, de minden a szokásoknak megfelelően alakul, tehát délelőtt 10-kor a bizottság ülést tart.
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): A Szülőföld Alapnál Tellér képviselő úr mond kisebbségi véleményt.
ELNÖK: Tehát Tellér képviselő úr elmondja a kisebbségi véleményt.
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Azt gondolom, hogy a képviselő úr nyugodtan hozzászólhat, de nem volt vita, nem értem a kisebbségi, többségi véleményt.
ELNÖK: Ez egy parlamenti lehetőség.
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Olvassa el a Házszabályt, és meg fogja érteni. Kisebbségi véleményt fog mondani Tellér képviselő úr. Dolgozzanak, önök mondjanak többségit, legalább erre a kis időre.
ELNÖK: Annyira fellazultak a szabályok és a szokások a bizottsági vélemény ismertetéséről és a kisebbségi vélemény ismertetéséről, hogy ezt most nem hiszem, hogy itt meg kellene vitatni. Amennyire én követem a gyakorlatot, a bizottsági vélemények ismertetésekor, a kisebbségi vélemények ismertetésekor bevetté vált az a módszer, hogy soha nem hallott állításokat lehet hallani a parlamentben, mármint bizottsági ülésen nem hallott állításokat, amit a jelen lévő mintegy 8 képviselő, maximálisan 8 képviselő a vitákban aztán korrigálni szokott. De ezzel én nem tudok mit kezdeni.
Tehát abból se következik semmi, ha nincs többségi vélemény, akkor is elő lehet adni a kisebbségit.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Szerintem a szavazásban fejeződött ki a többségi vélemény.
ELNÖK: Ez így van, úgyhogy bízunk benne, hogy Tellér képviselő úr a szavazást fogja ismertetni, és akkor nem lehet tartalmi kérdésekbe belekötni. Köszönjük szépen. Az ülést bezárom.
(Az ülés végének időpontja: 11 óra 58 perc)
Dr. Pető Iván
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva