KSB-12/2009.
(KSB-78/2006-2010.)
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2009. szeptember 28-án, hétfőn, 12 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 569. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása*
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/10635. számú törvényjavaslat*
Keller László (MSZP) szóbeli kiegészítése*
Dr. Ladvánszky György (Országos Rádió és Televízió Testület) kiegészítése*
Kérdések, észrevételek*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló T/10675. számú törvényjavaslat*
Dr. Aradi Zsolt főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
(A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
3.Egyebek
Elnököl: Dr. Pető Iván elnök (SZDSZ)
Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Alföldi Albert (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Halász János (Fidesz) dr. Lukács Tamásnak (KDNP)
Alexa György (MSZP) dr. Pető Ivánnak (SZDSZ)
Bókay Endre (MSZP) Alföldi Albertnek (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP) dr. Schiffer Jánosnak (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP) dr. Jánosi Györgynek (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP) dr. Vitányi Ivánnak (MSZP)
Kubatov Gábor (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Keller László (MSZP)
Dr. Ladvánszky György (Országos Rádió és Televízió Testület)
Dr. Aradi Zsolt főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 02 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Megjelentek! A bizottsági ülést elkezdjük. Képviselőtársaim megkapták a meghívót a múlt héten jelzett tervvel szemben. Mondhatjuk úgy, hogy rendkívüli bizottsági ülést tartunk, szokatlan időpontban. A javaslat szerint két ügy megtárgyalása szerepelne a bizottság mai ülésének napirendjén. Kérdezem, hogy a javasolt napirendhez van-e valakinek észrevétele. (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok.
Amennyiben nincs, akkor kérdezem, hogy ki az, aki a javasolt napirendet elfogadja. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság határozatképes, és a javasolt napirendet elfogadták a képviselők.
Üdvözlöm az első napirendi pont tárgyalására megjelenteket, az ORTT 2008-as költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról van szó. Üdvözlöm az ORTT képviselőit is, elnök úr kimentette magát a nyilvánosság számára ismert kötelezettsége miatt. A költségvetési bizottságot Keller képviselő úr képviseli, ebben az esetben ő az előadó. Tehát megkérem, hogy röviden, ha indokoltnak tartja, akkor foglalja össze a javaslat lényegét.
Keller László (MSZP) szóbeli kiegészítése
KELLER LÁSZLÓ (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Igyekszem nagyon rövid lenni, hiszen a költségvetési bizottság benyújtott törvényjavaslata önmagáért beszél. A bizottságon belül létezik egy ORTT-s albizottság, amelynek keretein belül kissé részletesebben vitattuk meg az ORTT által elkészített javaslatot. Tehát nem önmagunkban vagyunk annyira okosak, hogy mi a zárszámadási javaslatot elkészítjük. Az albizottságban a vitát lefolytattuk és a költségvetési bizottság nagy többséggel benyújtotta a törvényjavaslatot, amely három alapvető részre oszlik. Egyrészt a testület, illetve munkaszervezetének a költségvetési végrehajtásról szóló beszámolója, azon pénzeszközökről szóló beszámoló, amelyet nem a testület használ fel, viszont ő kezel, illetve a Műsorszolgáltatási Alap költségvetésének végrehajtásáról is részletesen szól a beszámoló.
A könyvvizsgáló áttekintette az ORTT költségvetésének végrehajtását, és gyakorlatilag úgy minősítette, hogy teljes mértékben a jogszabályoknak, a számviteli előírásoknak megfelelően készítette el az ORTT a beszámolóját, illetve a tevékenységét eszerint folytatta.
Különösebb vita a költségvetési bizottság és az albizottság ülésén sem merült fel. Annyi megjegyzést tettünk - és ez az ORTT elnökének egyetértésével találkozott -, amit itt persze már sokszor elmondtunk, de most is meg kell hogy ismételjek, hogy különösen most, a válság közepette indokolt lenne áttekinteni, hogy vajon, minden törvényi feladatot úgy és olyan formában és olyan szervezeti keretek között kell-e végrehajtani, ahogy azt mi az erre vonatkozó törvényben előírtuk. Hiszen ha a beszámoló részleteit megnézzük, akkor látszik az, hogy az ORTT önmagában különösebb takarékosságra nem képes, hiszen törvény határozza meg nagyon feszes módon a tevékenységét, viszont az államigazgatáson belül az elmúlt hónapokban a válság következtében olyan jelentős változásokra kényszerültünk, amely változás alól megítélésünk szerint az ORTT-t sem lenne szabad kihagyni, és más egyéb közmédia intézményeket sem.
Nyilvánvaló, hogy ez egy olyan kérdésfelvetés, amit konszenzus nélkül nem lehet megoldani, de mindenképpen jelzésszerűen ezt szeretném elmondani a bizottság előtt. Egyébként azt szeretném kérni, hogy a kulturális bizottság támogassa a költségvetési bizottság javaslatát. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem, hogy az ORTT képviseletében jelen lévők szeretnének-e szólni. Ladvánszky úr!
Dr. Ladvánszky György (Országos Rádió és Televízió Testület) kiegészítése
DR. LADVÁNSZKY GYÖRGY (Országos Rádió és Televízió Testület): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tulajdonképpen a kék könyvnek a pénzügyi - nem tudok jobb szót rá - leképzése ez a zárszámadás, tehát az abban foglalt és a törvény által meghatározott feladatoknak a pénzügyi vonzata vagy leírása. Tehát ehhez különösképpen hozzátenni semmit nem lehet. Ezek kötött számok. Keller képviselő úr elmondta, hogy ez a törvény feszes módon határozza meg a költségvetésünket, a jövőre nézve majd igyekszünk természetszerűleg figyelembe venni, ha lehetőség kínálkozik rá.
Tisztelettel várom én is a bizottság tagjainak bármilyen jellegű kérdését, és arra szeretném a választ megadni, ha szükség van rá.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottság tagjaié a szó. (Nincs jelzés.) Nem kíván senki megszólalni. Akkor én a magam nevében, mármint nem bizottsági elnökként megismétlem, amit az ez évi költségvetés elfogadásakor elmondtam, hogy általános vitára természetesen a javaslatot alkalmasnak tartom. Az ORTT-nél az a szerencsés helyzet, hogy a tartalmi beszámolót és a számszakit külön tudjuk választani szavazattal is. Ha úgy látom, hogy lenne többségi és kisebbségi véleménye a bizottságnak, tehát nem fogadja el a bizottság és jelzi a bizottság tagjainak egy része, hogy a parlamentben is hasonló lesz a helyzet, én nem kívánok - a frakcióm álláspontját képviselve mondom el - olyan helyzetbe kerülni, mintha külön érdekeltségem lenne az ORTT működésében. Tehát ha az előző évek szokása folytatódna, hogy az ellenzéki pártok úgy tesznek, mintha az ORTT költségvetésének elfogadása csak kormánypárti érdek lenne, akkor én a semleges álláspontot fogom képviselni. De ennek most nincs annyiban aktualitása, ez csak a plenáris ülésen, a szavazáson derül ki.
Most az általános vitára én a magam nevében alkalmasnak tartom. Köszönöm szépen.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
Ha nincs jelentkező, akkor gondolom, hogy ez a bejelentés nem kíván visszhangot vagy reakciót, úgyhogy akkor szavazás következik. Most arról szavazunk, hogy ki tartja a bizottságból általános vitára alkalmasnak a költségvetési bizottság javaslatát. Kérdezem a képviselőket, ki tartja általános vitára alkalmasnak. (Szavazás.) 10 igen. Aki nem tartja alkalmasnak? (Nincs jelzés.) Ilyen nincs. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 9 tartózkodás.
Tehát a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja.
Jelzem, hogy ma szavaz a parlament a tartalmi beszámolóról, ahol nagyjából ugyanez a helyzet. Köszönöm szépen. Köszönjük a tájékoztatást.
Áttérünk a következő napirendi pont tárgyalására. Üdvözlöm Aradi Zsolt főosztályvezető urat, akit mostanában gyakran látunk, máskor is az évnek ebben a szakaszában, de most a 2009-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról van szó. A törvényjavaslat rövid, de az egyik leglényegesebb pontja a médiaterületet, a közszolgálati médiumokat érinti, ezért került a bizottság elé.
Megkérem Aradi urat, hogy röviden, amit lényegesnek tart, mondja el.
Dr. Aradi Zsolt főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A bizottság érdekeltségi körébe elsősorban a közmédiumokat érintő javaslat tartozik, és esetleg a művészetoktatással kapcsolatos ügy. Ezek közül nyilvánvalóan az a javaslat érdemel alapvetően figyelmet, hogy a kormány javaslata szerint a műsorterjesztési költségben ez évben elérhető és ténylegesen realizált megtakarítás vagy annak egy része visszakerülhessen a szóban forgó közmédiumokhoz.
Erre a lehetőségre 2008-ban jöttünk rá, amikor a rádió és a televízió is elért ezen a ponton megtakarítást, a rádió 1 milliárdot, a televízió pedig 700 millió forintot. Erről a 2008-as zárszámadásban tájékoztatást is adtunk. Akkor az a technikai lehetőség volt, hogy a rádiónak 250 milliót a kormány a tartalékából juttatott, most ez a lehetőség nem áll fenn. Éppen ezért volna az a javaslat, hogy ezt a felhatalmazást megkapja a kormány, azért, hogy ez a megtakarított összeg vagy egy része ne villanyszámlára menjen, hanem érzékelve a helyzetet, a műsorszolgáltatásra mehessen ez a pénz. Konkrétan azokra a jogcímekre, amelyeket itt megjelöl a törvényjavaslat, ami nem közvetlen műsorokat jelent, de ezeknek a műsoroknak a feltételeiben egy olyan könnyítést jelent anyagilag, ami lehetővé teszi, hogy többet költsenek műsorokra.
Figyelemmel voltunk arra is, hogy a 2009 után, tehát a 2010-es költségvetés, főleg a televíziónál megszorítást tartalmaz, tehát legalább könnyítsünk annyiban a helyzeten, hogy adósság bármelyik közmédiumnál minél kisebb mértékben terhelje majd a 2010-es költségvetést. Ez volt a javaslat lényege ezen a ponton.
A művészetoktatásnál nem történik más, semmilyen extra nincs. Ahogy a szöveges indokolás mutatja, arról van szó, hogy a közoktatási intézményrendszerben a normatívák jövőre változnak amiatt, hogy járulékcsökkentésre kerül sor, 32-ről 27 százalék, illetve az EHO megszűnik. Ezért indokolt az ilyen típusú költségek csökkentésével arányosan csökkenteni a támogatást is. Ez veszteséget nem okoz az intézményrendszernek, de a tanév-típusú finanszírozás, amely feltételezte, hogy jövő augusztus 31-ig nem változnak a normatívák, ennek a külső feltételei most megváltoztak. Ezért a ma érvényes normatívákat év végéig tartaná hatályban ez a törvényjavaslat, azzal, hogy természetesen a döntés 2010-et illetően most nyilván nem történik meg, ez egy későbbi napirend, most itt van egy táblázat a törvényjavaslat mögött, az csak tájékoztatást ad arról, hogy itt miről van szó, hogy érthető legyen a javaslat lényege. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A képviselőké a szó. Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nekem csak egy kérdésem van. Lehet, hogy kellene tudnom magamnak is a választ. Technikailag vagy fizikailag hogyan jön létre ez a bizonyos megtakarítás, amiről szó van. Ahogy én gondolom, a műsorterjesztés az a műsoridőhöz kapcsolódik valamilyen módon arányosan, a műsoridő pedig elő van írva a közmédiumoknak is. Tehát nem értem a megtakarítási lehetőséget. Ha erre esetleg kaphatnék választ.
ELNÖK: Én, mint képviselő szólalnék meg. Egy elemet elmondok, ez a választ érinti. A két magyar közszolgálati televízió, az MTV és a Duna TV külön-külön köt szerződést például műholdas terjesztésre. Valószínűleg előnytelenül, mert ha együtt kötnének szerződést, akkor jelentős árkedvezményt kapnának. Semmiféle kooperáció ez ügyben nincs, a Magyar Televízió megkötötte már az aktuális szerződést, ez most aktuális, merthogy előbb járt le az övé. Ha a Duna Televízió beszállna a Magyar Televízió által teremtett lehetőségbe, nem 3,5 milliárdot, mint amennyit most kérnek a költségvetéstől, de egymilliárdnál valamivel kevesebb pénzt valószínűleg megtakaríthatnának. Egyébként a Magyar Televízió is megtakarított a korábbiakhoz képest, csak önmagában ezzel a dologgal pénzt, de amikor a Rádió kezdeményezte tavaly - ez volt a bizottság előtt is, azért említem - ezt a lehetőséget, amit most a pótköltségvetés megteremt, akkor ebben az volt, hogy a költségvetés automatikusan fizeti azt a pénzt, amire szerződést kötöttek a műsorszolgáltatók, ami nem szigorúan percet érint, hanem egy generálszerződés, és nem voltak érdekeltek a műsorszolgáltatók abban, hogy lehetőleg előnyös szerződést kössenek. De én elsősorban most a tévé műholdas rész miatt kértem szót.
Tehát én ezt tartom ennek a költségvetés-módosításnak az érdemi és esetleg tartósan érvényesülő részének, a többi nyilván alkalmi ügy. De akkor a kérdés nem hozzám volt intézve, csak a magam álláspontját is kifejtendő mondtam el. Jánosi alelnök úr!
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Ha nem figyeltem, elnézést kérek, csak szeretném megfejelni a kérdést. Mekkora összegekről beszélünk? Ezt lehet-e látni már? Nagyjából tudom, hogy a Magyar Televíziónál olyan 380-400 millió forint, de a rádiónál, a Dunánál lehet-e látni, hogy mennyi lesz ez a megtakarítás?
ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Azt, hogy pontosan mennyi lesz, azt természetesen nem tudjuk, mert amit tudunk, az a 2008. Tehát ott volt a rádiónál 1 milliárd 2008-ban, hogy most mennyit ígér, azt nem tudom, hiszen azóta közben más szerződések vannak, illetve a televíziónál volt 700 millió.
Egyrészt azt tudjuk, hogy 2008-ban nem pont ezeket az összegeket ígérték vagy valószínűsítették, és ez az összeg más lett. Nem nagyságrendileg. A televízió körülbelül tudta, a rádió túlteljesítette a megtakarítását. Talán esetleg arra számít, hogy az egészet visszakapja, ha többet elér.
Tehát nem tudom megmondani, hogy mekkora összegről van szó, hiszen a televízió úgy halljuk, hogy most újabb szerződéseket kötött vagy köt, és akkor annak az eredménye más lesz, mint most.
Amit mi tudunk, az két dolog. Egyrészt itt a műszaki lehetőségek változnak, tehát a tényleges szolgáltatások igénybevétele mögött más műszaki megoldások vannak, a másik pedig az, hogy itt piaci árak vannak, tehát a piaci alkuban keményebb partnerként lépnek fel, a rádió és a televízió is. Itt nagyon fontos, hogy itt tényleges megtakarításokról legyen szó, amit a kincstár egyrészt a kiutalással figyel, tehát hogy ez a pénz tényleg nem megy ki, hiszen ez egy rögzített előirányzat a költségvetésben, mérhető, a másik az, hogy ilyenkor a közmédiumok azt vállalják, hogy ha olyan számlát húznak át, amit ki kellett volna fizettetniük a kincstárral, akkor az a jövő évi keretüket fogja terhelni. Tehát egy ilyen ellenőrzésnek mindenképpen alávetik magukat.
A harmadik dolog pedig az, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban be van zárva ez a keret, tehát nem is érdekeltek abban, hogy átnyomják azért, mert majd jövőre akkor akármennyivel túlfuthatnak ezen a kereten.
Tehát mi azt látjuk, hogy most nem baj, ha ezeken a pontokon segítünk a közmédiumoknak, hogy a jövő évi gazdálkodási feltételeik alapja, a bázisa jobb legyen, mint ahogy ők most állnak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
DR. ARADI ZSOLT főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, még egyet hadd tegyek hozzá, hogy Brüsszelnek be kell jelenteni majd ezt a támogatást. Tehát ez nem egy száz százalékos dolog. Tehát volt már rá precedens, ezt nem buktuk el, de ezt be fogjuk jelenteni természetesen.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor szavazás következik. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a 2009-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 10 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem. Köszönjük szépen.
Akkor általános vitára alkalmasnak tartja a bizottság. Mindkét esetben többségi és kisebbségi vélemény létezik. Itt nem kötelező feltétlenül a parlamentben a bizottság álláspontját képviselni, de az előző ügyben igen. Tehát kérném a többségi és a kisebbségi vélemény képviselőinek megnevezését. Ma lesz a másik ügy, ott tehát most meg kellene nevezni az előadókat. Addig nem lehet elmenni a bizottság üléséről. A többségit Jánosi alelnök úr képviseli, amennyire ismerem, nem tudok beleszólni más pártok ügyeibe, de Tellér képviselő úr biztosan arra jár, nem? (Tellér Gyula: Most nem vállalom, de köszönöm szépen.) Akkor nem tudom megoldani a Fidesz problémáit.
TELLÉR GYULA (Fidesz): Majd Jánosi alelnök urat megkérjük, hogy egy mondatot mondjon erről is. (Derültség.)
ELNÖK: Akkor Jánosi képviselő úr hűségesen ismerteti a bizottsági ülésen elhangzottakat. Ez így korrekt. Köszönjük szépen.
Holnap bizottsági ülés lesz, a jövő évi költségvetés lesz a napirend. Köszönöm szépen.
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 25 perc)
Dr. Pető Iván
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva