KSB-17/2009.
(KSB-83/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2009. október 27-én, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház 569. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat *
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi szóbeli kiegészítése *
Varga Ágnes szóbeli kiegészítése *
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat *
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat *
Keller László szóbeli kiegészítése *
Dr. Majtényi László szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, reagálások *
Döntés általános vitára való alkalmasságról *
Elnököl: Dr. Jánosi György (MSZP), a bizottság alelnöke
Bókay Endre (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP)
Dr. Schiffer János (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Pető Iván (SZDSZ) dr. Jánosi Györgynek (MSZP)
Alexa György (MSZP) Halmai Gábornénak (MSZP)
Alföldi Albert (MSZP) Lukács Zoltánnak (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP) dr. Schiffer Jánosnak (MSZP)
Halász János (Fidesz) Kiss Attilának (Fidesz)
Kubatov Gábor (Fidesz) dr. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) Tellér Gyulának (Fidesz)
Dr. Aradi Zsolt főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP) előterjesztő
Varga Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Páva Hanna főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Majtényi László elnök (Országos Rádió és Televízió Testület)
Keller László (Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 16 perc.
Az ülés megkezdése előtt a Fidesz és a KDNP képviselői távoznak az ülésteremből.)
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntök mindenkit! Köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket! Előzetesen kiküldtük a mai ülés javasolt napirendjét: ezek szerint öt napirendi pontot tárgyalnánk meg. Elsőként a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot - itt a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványokról kell döntenünk -, másodszor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, képviselők önálló indítványáról van szó, az ehhez kapcsolódó módosító javaslatokat kell megvitatnunk. 3. napirendünk a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat - itt is a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatokat kell megvitatnunk -, negyedik az Országos Rádió és Televízió Testület 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, itt az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk, és végül 5. napirendként az "egyebek" megtárgyalására kerülne sor.
Van-e valakinek véleménye, észrevétele a javasolt napirenddel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nincs. Döntenünk kell; a döntés egyben létszámellenőrzés is.
Ki az, aki elfogadja a javasolt napirendi pontot? Aki igennel szavaz, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz.
A bizottság határozatképes, és elfogadta a napirendjét.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat
Soron következik a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, a kapcsolódó módosító indítványok megvitatása. Köszöntöm dr. Aradi Zsolt főosztályvezető urat a Pénzügyminisztérium képviseletében! Ő fogja nekünk tolmácsolni a kormány álláspontját az egyes indítványokkal kapcsolatban.
A kiegészítő ajánlás pontjainak sorrendjében mennénk. Mondom azokat a számokat, amelyek a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokat tartalmazzák.
Elsőként a 12/1., ez a Televíziót érintő módosító javaslat, Jánosi György indítványa. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. Vélemény, észrevétel? (Nincs jelentkező.)
Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.)
9 igen és 1 nem szavazat.
Bocsánat, azért játszom szemafort, mert elnök úr rám bízta szavazatát, és itt van az útmutató, ami szerint az ő nevében szavaznom kell.
A bizottság 9 igen és 1 nem szavazattal támogatja az indítványt.
A következő a 28/2., Világosi Gábor képviselő úr indítványa. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Vélemény, észrevétel? (Nincs jelentkező.)
Ki az, aki támogatja? (Nincs jelentkező.) Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, és egyharmadot sem kapott a javaslat.
A következő a 72/2., Kuzma László és képviselőtársai indítványa.
A kormány álláspontja?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja. (Nincs jelentkező.) Senki. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem.
A bizottság egyharmaddal sem támogatja a javaslatot.
A következő a 2398/1. indítvány a 44. oldalon, Tatai-Tóth András és képviselőtársai indítványa. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány ezt nem támogatja.
Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja. (Szavazás.) Egy igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Hét nem. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Kettő tartózkodás.
A bizottság egyharmada sem adott a támogató szavazatokból.
A soron következő a 2398/2., dr. Hoffmann Rózsa és képviselőtársai indítványa.
A kormány álláspontja?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Nincs jelentkező.) Senki. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem.
Egyharmadot sem kapott.
A következő a 2399/1., Tatai-Tóth képviselő úr és társai indítványa.
A kormány álláspontja?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Hét igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Három nem.
A bizottság támogatja.
2403/1. indítvány, Halász képviselő úr javaslata.
Kormány?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja a bizottságból? (Nincs jelentkező.) Senki. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz.
Egyharmados támogatást sem kapott a javaslat.
2418/1., Halmai Gáborné és képviselőtársai javaslata.
Kormány?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.)
A bizottság támogatja a javaslatot.
2974/1., dr. Hoffmann Rózsa és képviselőtársai indítványa.
A kormány álláspontja?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja.
Ki az, aki támogatja a bizottságból? (Nincs jelentkező.) Senki. Aki nem támogatja? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja; egyharmados támogatottságot sem kapott.
2976/1., ugyancsak Hoffmann Rózsa és képviselőtársai javaslata.
Kormány?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (Nincs jelentkező.) Senki. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Ez egyelőre nyolc nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Kettő tartózkodás.
Egyharmados támogatást sem kapott.
3022/1. javaslat, Gulyás József és Velkey Gábor képviselők indítványa.
Kérdezem a kormányt.
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja.
Ki az, aki támogatja a bizottságból? (Nincs jelentkező.) Senki. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Hat nem. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Négy tartózkodás.
Egyharmados támogatást sem kapott a javaslat.
3022/2., Hoffmann Rózsa és képviselőtársai indítványa.
Kormány?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja az indítványt. (Nincs jelentkező.) Senki. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem.
Egyharmados támogatást sem kapott.
3023/2., Tatai-Tóth képviselő úr és képviselőtársai indítványa.
Kormány?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen.
A bizottság támogatja a javaslatot.
3041/1. indítvány, Szabó Lajos képviselő úr indítványa.
Kormány?
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. Ki támogatja a bizottságból? (Szavazás.) Kilenc igen. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Egy tartózkodás.
A bizottság támogatja a javaslatot.
Végül a 3066/1., dr. Botka László képviselő úr indítványa.
DR. ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja a bizottságból? (Nincs jelentkező.) Senki. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem.
A bizottság nem támogatja, és egyharmadot sem kapott.
A mi kimutatásunk szerint végére értünk a minket érintő indítványoknak. Van-e valakinek tudomása olyan módosítóról, amit nem tárgyaltunk meg? (Nincs jelentkező.) Ilyen nincs. Köszönöm. Akkor az 1. napirendi pontot lezártuk.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - Vidorné és Kökény Mihály törvényjavaslatáról van szó. A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványt kell megvitatnunk, és döntenünk annak támogatásáról vagy elutasításáról. Nemsokára megérkezik Vidorné képviselő asszony is. Itt két, egymással összefüggő módosító javaslatról van szó; a parlament apparátusa - biztos, ami biztos -, kettébontotta a javaslatot.
Egy perc türelmet kérek! Várjunk Vidornéra. (Bókay Endre: Ha sorrendet cserélünk, és más napirendet tárgyalunk, az nem jó?) Azt is lehet. Akkor azt javaslom, hogy térjünk át a papíron szereplő 3. napirendi pontra. (Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi az ülésterembe érkezik. - Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi: Jó napot kívánok!)
Foglaljon helyet, képviselő asszony! A jegyzőkönyv számára mondom, hogy mégiscsak visszatérünk az eredeti sorrendhez, a 2. napirendi pontnál tartunk. Két módosító indítvány érkezett a képviselő asszony és Kökény Mihály úr által benyújtott törvényjavaslathoz.
Kérdezem az előterjesztőt, hogy mi a véleménye a módosító indítványról: az ajánlás szerinti 1. pont.
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi szóbeli kiegészítése
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI előterjesztő: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Köszönöm a lehetőséget. A Kökény Mihály képviselőtársammal együtt jegyzett módosító indítványunknak ez az 1. pont meglehetős szűkítése, ugyanakkor úgy gondoljuk mind a ketten, hogy a jelen helyzetben ezt támogatni, befogadni tudjuk, és ugyanezt tudom elmondani a 2. pontról is. Köszönöm szépen, és kérem a bizottság támogatását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony.
A kormány képviselőjét kérdezem az indítványról.
Varga Ágnes szóbeli kiegészítése
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Varga Ágnes vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nyugdíjbiztosítási osztályvezetője. Az 1. számú javaslattal kapcsolatban csak tárcaálláspontot tudok ismertetni. A tárca álláspontja az anyagi jogi javaslattal kapcsolatban nem, a 2. számú javaslattal kapcsolatban igen. Jelezni szeretném, hogy kodifikációs szempontból kiegészítésre szorul ez a javaslat, akkor is, ha a tartalmával kapcsolatban általános konszenzus alakul ki, ugyanis egyidejűleg több azonos társadalombiztosítási szabályra mutató törvénymódosítás lépne életbe, ha ennek kodifikációs rendbetétele nem történne meg - ezt csak jelezni szeretném. Ez természetesen javítható kapcsolódó módosítással vagy koherenciajavaslattal.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy mivel a részletes vita, ha jól tudom, még ma tartani fog, ezért van még lehetőség kapcsolódó módosító indítvány benyújtására is, úgyhogy reméljük, hogy ez az egyeztetés megtörténik, és akkor a kapcsolódóval rendbe lehet tenni kodifikációs szempontból is a módosító indítványokat.
Megnyitom a vitát. Kinek van véleménye, észrevétele az 1. pontban jelzett módosító indítványhoz? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs.
Akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ki az, aki az 1. pontban jelzett módosító indítványt támogatja. Aki igen, az kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Tíz igen.
A bizottság egyhangúlag támogatja a módosító indítványt.
Kérdezem, hogy a 2. ponttal kapcsolatban van-e észrevétel, vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ki az, aki támogatja a 2. pontban jelzett módosító indítványt. Aki igen, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz igen.
A bizottság ezt is egyhangúlag támogatja.
Köszönöm szépen a képviselő asszony és a kormány képviselőjének megjelenését! (Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi: Köszönöm szépen a bizottságnak. Köszönöm, elnök úr.) Ezzel a 2. napirendi pontot is lezárjuk.
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat
Áttérünk a 3. napirendi pontunkra, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat, az ehhez beérkezett kapcsolódó módosító indítvány megtárgyalására.
Köszöntöm dr. Páva Hanna főosztályvezető asszonyt a szakminisztériumtól és Horváth Péter titkár urat! (Jelzésre:) Dr. Juhász Péter tanácsos urat; bocsánat, több név is szerepelt. Köszöntöm önöket! A 2. kiegészítő ajánlás egyetlen kapcsolódó módosító indítványt tartalmaz, amit az ifjúsági bizottság nyújtott be. Ezzel kapcsolatban kérdezem a kormány álláspontját.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tárcaálláspontot tudok mondani: támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. Van-e valakinek kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Akkor kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ki támogatja a kapcsolódó módosító indítványt. Aki támogatja, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Tíz igen.
A bizottság egyhangúlag támogatja.
Köszönöm szépen a tárca képviselőinek megjelenését. Ezzel a 3. napirendi pontunkat is lezártuk.
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat
Áttérünk a 4. napirendi pontunkra, az Országos Rádió és Televízió Testület 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megvitatására. Itt az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Köszöntöm Keller László képviselő urat, aki a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság képviseletében van jelen az ülésen! Megkérdezem képviselő urat, kíván-e szóbeli kiegészítést fűzni az előterjesztéshez. (Jelzésre:)
Parancsoljon! Keller László.
Keller László szóbeli kiegészítése
KELLER LÁSZLÓ (Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Csak nagyon röviden kívánok szólni. Nagy valószínűséggel az ORTT anyagát a kulturális bizottság is két változatban kapta meg. Eredendően a költségvetési bizottság feladata a költségvetés előterjesztése. Mi az úgynevezett A-változatot terjesztettük az Országgyűlés elé, amely a Műsor-szolgáltatási Alap költségvetésénél tér el a B-változattól, nevezetesen kerekítve 31,3 milliárd forint a Műsor-szolgáltatási Alap kiadási és a bevételi főösszege.
A költségvetési bizottságban egyetlenegy kérdést érintettünk igazából, az pedig a digitális műsorterjesztés átállása, illetve fejlesztése költségeinek előirányzata. Azt kell látni, hogy különböző összehangolatlanságok miatt az eddig erre a célra biztosított előirányzat nem került felhasználásra: ez a halmozott összeg nagyjából 1,5 milliárd forint az ORTT tájékoztatása szerint. Mi ettől függetlenül azt az összeget, amit tartalmaz a javaslat, javasoljuk elfogadni, de azzal, hogy itt az Országgyűlés illetékeseinek át kellene tekinteni azt, hogy mi hátráltatja ennek az összegnek a felhasználását, egyéb más vonatkozásban pedig a benyújtott A-változat szerint kérem, hogy a bizottság támogassa az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm dr. Majtényi Lászlót, az Országos Rádió és Televízió Testület elnökét és munkatársait! Mielőtt megkérdezném elnök urat, hogy kíván-e elöljáróban kiegészítést fűzni a javaslathoz, csak jelezni szeretném Keller képviselő úrnak, hogy mi egy változatot kaptunk: valószínűleg az ön által is támogatott A-változatról van szó, ezt tartja mindenki a kezében. (Keller László: Akkor jó.)
Megkérdezem elnök urat, kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Tessék parancsolni!
Dr. Majtényi László szóbeli kiegészítése
DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen az illendőség is azt követeli, hogy kívánjak. Itt fél füllel elkaptam Keller képviselő úr előadásának, gondolom, az érdemi részét, és ez felment az alól, hogy ugyanazt elmondjam, amit már Keller képviselő úr is elmondott. A testület törvényi határidőn belül elkészítette és benyújtotta a parlament számára a 2010-es költségvetés tervezetét. Két változat volt, ezt megvilágította már Keller képviselő úr. Egyébként a testület egyhangú döntésével készült el ez a tervezet, és legfőbb vonása - és meg kell mondanom, hogy ebben nekem elég jelentős személyes aktivitásom is benne volt - a takarékosság. Tudni kell, hogy az ORTT ilyen értelemben kissé állam az államban, tehát semmi nem kötelezi arra, hogy a gazdasági válság hatásait figyelembe véve önmagán takarékoskodjon. Ezzel egyébként természetesen nem azt akarom mondani, hogy ez valami rendkívüli érdem, szilárd meggyőződésem, hogy ez erkölcsi kötelessége az ORTT-nek, és ezen az úton egyébként tovább is lehet menni, amint erre egyébként Keller képviselő úr a költségvetési albizottság, sőt a főbizottság vitájában is utalt, és amelyben a személyes egyetértésemet ki is fejeztem. Azért az nem jelentéktelen, hogy nominálisan a mi költségvetési tervezetünk több mint 4 százalékkal kevesebb inflációs hatások figyelembevétele nélkül is, mint a 2009-es tényadat. Ebben természetesen bizonyos fokú segítséget jelent az, hogy - bár nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap - most egy testületi taggal kevesebb van, mint az év elején, de nem lehet tudni, hogy a következő év hogy alakul, nem változik-e a testületi létszám.
Számos számadatot tudnék mondani, amely ezt a takarékos működést bizonyítja, de nem vagyok benne biztos, hogy a kulturális bizottság a részletekre annyira fogékony lenne, mindenesetre a javasolt létszámnál 5 százaléknál alacsonyabb a létszám. Ez azt jelenti, hogy 130 helyett 124 az irodai létszám, a rendszeres személyi juttatások mintegy 13 százalékkal csökkennek a bázisévhez képest. A dologi kiadások az áfa új adókulcsa következtében és a munkáltatói szja miatt növekszenek, de ez a növekmény meglehetősen mérsékelt a jogi környezethez képest.
Keller elnök úr már utalt erre, és ezt nagyon fontos dolognak és a kulturális bizottság működési területe szempontjából nem lényegtelen vonásnak tartom, hogy a 2009-es év egyik jelentős sikere az volt, ami a költségvetést érinti, hogy az utolsó fillérig sikerült megóvni azt az alapot, amely most 1,5 forint körül jár, ami a digitális átállás finanszírozására szolgál, és amelyet az ORTT felhalmozott. Noha a törvényi szabályozás nem hibátlan volta miatt jó néhány olyan előterjesztéssel kellett a testületi üléseken megküzdeni, amelyek ennek az alapnak a felhasználásáról szóltak volna, de ha azokra a felhasználási célokra ez az alap részben akár felhasználásra került volna, az a digitális átállást - lelkiismeretem szerint mondhatom és teljes bizonyossággal - semmivel nem vitte volna előbbre lényegében, úgyhogy ez a pénz megvan. Az ORTT a Miniszterelnöki Hivatalt, a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és a Gazdasági Versenyhivatalt is bevonta az arról való gondolkodásba, hogy vajon ezt a pénzt a legcélszerűbben hogyan lehetne felhasználni. Itt két egymásra épülő, de egymástól független problémáról van szó, hiszen a pénz ésszerű elköltése csak egy stratégiai tervezéssel lehetséges. Azt is mondhatnám, hogy az, hogy ez a pénz rendelkezésre áll, azért is fontos, mert a nyakunkon lévő digitális átállás körüli állami feladatok meghatározása és az ezekhez történő forrásrendelés egymást feltételező dolgok, de miután rendelkezésre áll a pénz, van alap arra, hogy a stratégiai gondolkodás is elinduljon. Meg kell mondanom, hogy nagyon nagy késésben vagyunk ezzel, és nagyon remélem, hogy rövidesen előbbre jutunk. Én szóbeli kiegészítésként ennyit szerettem volna elmondani.
Kérdések, hozzászólások, reagálások
ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! A vitát megnyitom. Kinek van kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, vagy amíg gondolkodik a bizottság többi tagja, addig én hadd mondjam el a magam és Pető Iván elnök úr álláspontját.
Jeleztem, hogy elnök úr nincs jelen, viszont egyeztettük az álláspontunkat, így amit most elmondok, azt az ő nevében is mondom. Az általános vitára való alkalmasság tekintetében természetesen igennel fogunk szavazni, általános vitára alkalmasnak tartjuk a javaslatot, a végső döntésnél azonban elfogadni csak akkor tudjuk az előterjesztést, ha annak kivesszük az 5. §-át. Ez az 5. §, amely minden évben megengedi az átcsoportosítást a kiadási összegek között, és ami lehetővé teszi, hogy a Műsor-szolgáltatási Alap rendelkezésre álló forrásaiból az iroda, a hivatal a működéséhez átcsoportosíthasson pénzt azon az összegen felül, amit a költségvetés megenged.
Minden évben ebből óriási vita van a parlamentben, ezt mindannyian tudjuk, és minduntalan felvetődik az a probléma - bár most nincs itt az ellenzék -, hogy egy kétharmados törvényt, hiszen a médiatörvény jelenleg még hatályban van, felül lehet-e írni egy feles törvénnyel, vagyis meg lehet-e tenni azt, hogy a médiatörvényben előírt forrásokon felül a Műsor-szolgáltatási Alapból csoportosítsunk át pénzeket. Ez valóban alapvetően egy jogi probléma is, de azt hiszem, hogy most itt a következő évben sok indok és érv szól amellett, hogy ezt az átcsoportosítást most ne engedje meg az Országgyűlés.
Mindannyian tudjuk, hogy a pénzügyi-gazdasági válság azért jelentősen befolyásolja a médiavilág életét is, hiszen a megszoruló gazdasági vállalkozások általában a reprezentációs és reklámköltségeiket fogják vissza, így nagyon jól érzékelhető a reklámbevételek drasztikus csökkentése már ebben az évben is. Nyilvánvalóan ez a következő évben is várható, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a Műsor-szolgáltatási Alap hihetetlenül jelentős kiegészítő forrása a helyi közműsor-szolgáltatóknak, a helyi televízióknak, a helyi rádióknak. Általában statisztikai adatok azt mutatták, hogy eddig, ha átlagot nézünk, akkor a helyi műsorszolgáltatók esetében az ő költségvetésükben egyharmad a fenntartói finanszírozás, eddig nagyjából egyharmad volt a saját reklámbevétel, de az utolsó egyharmadot szinte a Műsor-szolgáltatási Alapból, pályázati úton nyerték el ezek az intézmények. Itt is nyilvánvalóan komoly reklámbevétel-kiesés van. Nagyon sok érv és indok szól amellett, hogy maradjon meg az az alap, amiből segíteni lehet a helyi közösségi műsorszolgáltatók működését, ezért is vetődik fel a jogi problémán túl az, hogy ebben az évben itt az átcsoportosítást ne engedje meg a parlament. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, és látható a kormány törekvése, hogy ahol csak lehet - állami intézményeknél, hivatali rendszerekben -, mindenütt próbálja visszafogni a működéseket, olyanfajta takarékossági intézkedés jegyében, ami nagyon is indokolható abban a helyzetben, amiben ma az ország van.
Erre hivatkozva is lehet, hogy az Országgyűlésnek jogos elvárása lehet az általa fenntartott, illetve működtetett Országos Rádió és Televízió Testületnél, hogy fontolja meg ezt a fajta lehetőséget, hogy itt is induljon meg egy racionálisabb költségfelhasználás, ha kell, akkor olyan belső átszervezésekkel, ami - hogy mondjam - nem sérti még a hivatal, az iroda működését, de mégiscsak költségmegtakarító lépésként jelentkezik. Ez a mi álláspontunk Pető Iván elnök úrral, ezt el kellett mondanom. Természetesen - rögtön hozzáteszem, vagy megismétlem még egyszer - az általános vitára való alkalmasság tekintetében egységes az álláspontunk, hogy azt támogatjuk. Köszönöm.
Schiffer képviselő úr kért szót.
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Elméletileg egyetértenék azzal, hogy a válság kapcsán minden intézmény, minden költségvetési szervezet és nemcsak költségvetési szervezet takarékoskodjon, ugyanakkor itt évek óta kialakult egy rendszer, ami nem volt jó természetesen, de erről az Országos Rádió és Televízió Testület tehetett a legkevésbé, hanem a Magyar Köztársaság Országgyűlése tehetett arról, hogy nem tudta ezt a kérdést megoldani.
Kérdésem lenne: egyik oldalról az, ha erre az átcsoportosításra nincsen lehetősége a hivatalnak, van-e még akkora puffer a megtakarításban - ahogy elnök úr mondta, hogy 5 százalékkal már kevesebb -, hogy ezt kezelni tudja, vagy nem. Kettő: ez csak egy kis pici megjegyzésem, hogy azért lehet, hogy az ORTT hivatal költségvetésénél vagy annak a felhasználásánál is problémák vannak, de az elmúlt évek Műsor-szolgáltatási Alapjának a felosztásánál is voltak megjegyzések, és ezzel kapcsolatban sem történt igazából semmi, de ez csak egy ilyen kis zárójeles megjegyzésem volt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Keller képviselő úr kért szót.
KELLER LÁSZLÓ (Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elnök úrnak és alelnök úrnak az álláspontját volt lehetőségem megismerni, és ezzel kapcsolatban néhány dolgot szeretnék mondani. Az 5. § azt mondja, hogy az ORTT jogosult az e törvényben jóváhagyott költségvetések kiadási előirányzatai közötti átcsoportosítására, tehát ez azt jelenti, hogy lényegében van három költségvetés, amit most elfogadunk: az egyik az ORTT, a másik az ORTT-n kívüli, de kezelt összeg, a harmadik a Műsor-szolgáltatási Alap. Az én értelmezésem szerint - és a bizottság nyilván ennek megfelelően hagyta jóvá - itt csak arról van szó, hogy e három külön költségvetésen belüli kiadási előirányzatoknál van lehetőség az átcsoportosításra. Az a veszély tehát, hogy mondjuk a Műsor-szolgáltatási Alapból, azon túlmenően, amit már most is a bevételi oldalon szerepeltetünk - a rendkívüli finanszírozás soron egyébként is kiegészítésre kerül az ORTT költségvetése a Műsor-szolgáltatási Alapból -, nincs lehetőség az átcsoportosításra, mert csak a költségvetési kiadási előirányzatai között van lehetőség átcsoportosításra. Abban az esetben tehát, ha mondjuk a Műsor-szolgáltatási Alap valamelyik soráról az ORTT-re ráemelnénk, az nem jelenti automatikusan az ORTT bevételének növelését, hiszen az egy stabil, fix összeg, amit itt meghatároz a bizottság költségvetési törvényjavaslata. Én azt gondolom tehát, hogy az a veszély, hogy a Műsor-szolgáltatási Alap sorainak átrendezésével az ORTT felbővíti a rendelkezésre álló forrást, ez nem lehetséges. Pusztán arról van szó, hogy az ő ORTT-s költségvetésében bizonyos átrendezéseket a kiadási előirányzatoknál meg lehessen csinálni, de többletpénzt az 5. § bent hagyása sem jelent az ORTT számára, ezt szeretném világossá tenni. (Lukács Zoltán: Azt tudjuk.)
Az a probléma pedig, amire Schiffer képviselő úr utalt, egy létező probléma, de a költségvetési bizottság gyakorlatilag úgy terjeszti be most már évek óta a javaslatát, hogy most is 1,5 milliárd forint bevételből tud gazdálkodni az ORTT, ami előáll a fix összegű támogatásból, illetve abból a külön összegből, aminek ki kell egészítenie a működési költségeit, ha törvényt nem tudunk módosítani az ORTT-nek, márpedig nem tudunk. Ez a kis magyarázkodásom arra volt jó, hogy én értem elnök úrék szándékát, de gyakorlatilag a benyújtott javaslat is azt valósítja meg; ezt szeretném világossá tenni. Nem lehetséges az, hogy a három elemi költségvetés között az előirányzatok átcsoportosításával az ORTT forrása több legyen, mint amit itt meghatározunk, ezt szerettem volna világossá tenni, de ez már lényegében az általános vitához tartozik, csak én úgy látom, hogy van köztünk kicsi értelmezési probléma. Nyilván az lenne jó, ha ezt elnök úr is megerősítené. Én költségvetési bizottsági tagként ezt látom, mint előterjesztő; nyilván azt javaslom, hogy az ORTT is mondja el a véleményét.
ELNÖK: Parancsoljon, elnök úr!
DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Köszönöm szépen. Az egyik egy ilyen alkotmányjogi probléma, amire elnök úr utalt, ez pedig egy kétharmados törvény feles törvénnyel való módosítása; nekem ez szakmám, tehát azt kell mondanom, hogy erről van személyes véleményem. Több olyan alkotmánybírósági döntés van, amelyik ezt a problémát elemzi. E döntések alapján én azt mondanám, hogy legalább olyan eréllyel lehet amellett érvelni, hogy van olyan részük a kétharmados törvényeknek, amelyek akár feles törvénnyel is módosíthatók, mint az az álláspont, amelyik azt mondja, hogy ez nem megengedett. Alkotmányossági szempontból ennek tesztje az, hogy az adott problémakör a szabályozott életviszonyoknak azokhoz a köréhez tartozik-e, amely közvetlen összefüggésben van valamilyen alkotmányos rendelkezéssel, ideértve például a sajtószabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadságának a kérdését. Azt a vitát tehát én teljesen értelmesnek tartom, hogy ez megengedhető-e, csak azt szeretném jelezni, hogy elég jó érvek vannak amellett, hogy ez alkotmányjogi, technikai szempontból egyébként megengedhető.
A dolog érdemére pedig annyiban szeretnék reagálni, hogy egyrészt mondanám, hogy ebben a tekintetben, amit a mi költségvetésünk rendkívüli finanszírozásnak nevez, egy 11 százalékos, 57 millió forintos csökkenés van a mi tervezetünkben. Egyébként teljes mértékben egyetértek Keller képviselő úr megjegyzésével, érdemes egy nagyon rövid pillantást vetni a dolog történetére is. Egy 2002-es törvény idézte elő ezt a helyzetet. Ez a 2002-es törvény, azt kell mondanom, hogy olyan, mint az állatkertben a zsiráf, amire azt mondja a gyerek, hogy ilyen állat nincs; ez a 2002-es törvény átvállalt egy állampolgári adókötelezettséget a költségvetés által. Egy adót szerintem meg lehet szüntetni, tehát technikai abszurdum volt, hogy a parlament úgy döntsön, hogy átvállal egy adót, hiszen a parlament nem képes bevételeket produkálni a költségvetés számára, tehát ezt meg lehetett volna szüntetni, de átvállalni szerintem egyszerűen logikailag nem lehetett. Ez azzal a sajnálatos következménnyel járt, hogy az akkor megállapított 2002-es összeg a mai napig változatlan. Hozzáteszem, hogy nagyon komoly problémák vannak azzal a szegmenssel is, amelyet egyébként be kell szedni az APEH-nak. Az elmúlt 1,5 évben folyamatos erőfeszítéseket tettem azzal kapcsolatban - egyébként az APEH elnökének teljes támogatása mellett -, hogy az is elég rosszul van kitalálva, hogy a vendéglátó-ipari helyiségek, vállalkozások és szállodák kötelesek ezt a bizonyos üzemben tartási díjat megfizetni, de azt kell mondanom, hogy egy nagyon nagy részük nem fizeti be. Adatvédelmi problémáktól kezdve sok minden van, még az is, hogy a helyi adóhatóság mennyire érdekelt, hogy ezekben az ügyekben fellépjen. Elég jelentős előrelépést értünk el, tehát a tavalyi évben, ha jól emlékszem, majdnem 50 százalékkal nőtt ez a bevétel, de ez csak egy töredéke az egésznek. Ezzel most Schiffer képviselő úr kérdésére is válaszolok, hogy ez a típusú forrásmegszüntetés, azt gondolom, hogy bizonyosan működési nehézségeket, akár ellehetetlenülést is okozna, tehát természetesen az Országgyűlés hatalmában van ennek a kérdésnek bármilyen eldöntése; jobb lenne egy új médiatörvénnyel rendezni szerintem. Ennyiben válaszolnék a feltett kérdésre. Nem tudom, hogy mennyire volt ez világos.
ELNÖK: Az én számomra teljesen egyértelmű és világos volt. Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság): Csak azért, hogy akkor ezt a kérdést beszéljük már ki: én úgy értelmeztem elnök úrék javaslatát, hogy azt nem kifogásolják, hogy az a 467 millió forint, ami rendkívüli finanszírozásként benne van az ORTT bevételében, szerepeljen gyakorlatilag forrásként az ORTT működési kiadásaihoz, hanem azt szeretnék elérni, hogy ezen túl a Műsor-szolgáltatási Alapból többletforrás már ne keletkezzen; csak szeretném jól érteni elnök úrék szándékát. Én pedig azt mondom, hogy ha az 5. § benne marad, akkor sincs lehetősége a Műsor-szolgáltatási Alapból forrást növelni az ORTT-nek, csak arra van lehetősége, hogy a kiadási előirányzatok között év közben egy célszerű, racionális gazdálkodást valósítson meg.
DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Hadd mondjam, hogy ezzel az értelmezéssel a magam részéről is egyetértek, hogy a törvényjavaslatban meghatározott finanszírozáson túli finanszírozás nem elfogadható.
ELNÖK: Ez eddig is így volt, csak jelezni szeretném Keller képviselő úrnak, hogy mindig ez az 5. § - amelyik évről évre benne volt az ORTT költségvetésében -, ez az ominózus 5. § tette lehetővé annak a 466 millió forintnak az átvitelét a működési kiadásokra. Erről van szó, és azt gondolom, ezt kell megvizsgálnia a parlamentnek, hogy ez mennyire indokolható, mennyire nem. Én azt gondolom, hogy ez persze - még egyszer mondom - az általános vitára való alkalmasságot nem befolyásolja, lesz még lehetőségünk lefolytatni ezt a vitát, és megfelelően értelmezni ezeket a dolgokat.
Elnök úr!
DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ elnök (Országos Rádió és Televízió Testület): Akkor még egy rövid megjegyzést szeretnék tenni. Közös álláspontunkat mondhatom, hogy ennek a 460 milliónak az elvétele, amely lényegében az egyharmada az ORTT működésének, azt jelentené, hogy az eddig megszokott formában az ORTT nem tudna működni.
Még azt is szeretném elmondani, hogy amikor én beléptem a hivatalba - ezt a hátam mögött ülők igazolni tudják, ha akarják -, a takarékos gazdálkodás az egyik elsődleges szempont volt, amivel kapcsolatban elég komoly vitákba is belementem a kollégáimmal. Persze ezek az összehasonlítások mindig kérdésesek, de akkor azért megnéztem, hogy a hasonló jogállású, autonóm közigazgatási szervek költségvetése és az ORTT költségvetése egymáshoz hogyan aránylik. Most nem akarom megnevezni ezeket a társszerveket, mert az árnyékát is kerülni szeretném annak, hogy rájuk bármi rosszat mondjak, de nem rosszat akarok mondani. Azt kell mondanom, hogy ez a költségvetés nem lóg ki se így, se úgy a sorból, tehát nagyjából a hasonló szervek költségvetésével összehasonlítható, nem több mint azok, amelyeket én ebben a tekintetben megnéztem. Még azt is megnéztem, hogy a juttatások, bérszínvonal és hasonlók hogyan néznek ki, és ebben sem láttam érdemi különbséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy világosak az álláspontok, de még egyszer aláhúzom, nekünk most az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Ha nincs más észrevétel, akkor felteszem a kérdést a bizottság tagjainak. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a költségvetési bizottság előterjesztését? Aki igennel szavaz, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Tíz igen.
A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.
Köszönöm szépen Keller képviselő úrnak és Majtényi elnök úrnak a megjelenést a bizottságban, valamint a szóbeli kiegészítést. Ezzel az 1. napirendi pontot lezárom. Előadót kell a bizottságnak állítani. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy előadót fogunk állítani; a többségit időben leadjuk, de valószínűleg én leszek az, ha ezt elfogadja a bizottság. (Nincs ellenvetés.) Köszönöm. A 4. pontot lezártuk.
5. napirendi pontunk következik, az "egyebek". Van-e valakinek valami bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nincs. Jövő héten természetesen kedden, 10 órakor várható bizottsági ülés, úgyhogy arra kérem a bizottság tagjait, hogy így készüljenek. (Lukács Zoltán: Kedden nem szavazunk?) Bocsánat, jövő héten, kedden szavazunk. Akkor az időpontot ki fogjuk találni, és írásban értesítjük a bizottság tagjait. Köszönöm mindenkinek a megjelenést. A bizottsági ülést lezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 06 perc)
|
Dr. Jánosi György
|
Jegyzőkönyvvezető: Várszegi Krisztina