KPSZB/3/2006.
KPSZB/3/2006-2010.
az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2006. június 21-én, szerdán, 16 órára
az Országház főemelet 64. számú tanácstermébe
összehívott üléséről
Tartalomjegyzék
Dr. Tordai Csaba szóbeli kiegészítése
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Zarándy Tamás szóbeli kiegészítése
További kérdések, észrevételek
További észrevételek, vélemények
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Dr. Hargitai János szóbeli kiegészítése
A kormány álláspontjának ismertetése
Dr. Hargitai János szóbeli kiegészítése
Dr. Hargitai János szóbeli kiegészítése
A kormány álláspontjának ismertetése
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról
Döntés az ügyrendi javaslatról
A képviselők által benyújtott módosító javaslatok tárgyalása
A bizottság által benyújtandó módosító indítványok tárgyalása
Döntés a bizottság által benyújtandó módosító indítványokról
Megjelent:
Elnököl: Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Balla György (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Burány Sándor (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Molnár László (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Kovács Tibornak (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) Keller Lászlónak (SZDSZ
Lakos Imre (SZDSZ) Molnár Albertnek (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) dr. Hargitai Jánosnak (KDNP),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz).
Dr. Tordai Csaba, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Zarándy Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője
Dr. Bene Orsolya, a Pénzügyminisztérium tanácsosa
Dr. Puskás Imre, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal főosztályvezetője
Lutz Zoltánné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 15 perc)
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm a mai bizottsági ülésen megjelent képviselőket. Varga Mihály elnök úr felhatalmazása alapján a mai ülést, az előzetes megbeszélésnek megfelelően, én vezetem.
Az előzetesen kiküldött meghívóhoz egy módosítás érkezett Hargitai János képviselő úr aláírásával. Kérdezem képviselő urat, hogy kívánja-e néhány mondatban indokolni a változtatást. (Jelzésre.) Igen. Öné a szó.
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a lehetőséget. A három törvényjavaslatot, amit benyújtottunk, indokolni nem kívánom. A költségvetési bizottságnak tárgyalnia kell ezeket az anyagokat. Most itt együtt vagyunk, a feltétel adott ahhoz, hogy ne halogassuk ezeknek az egyébként nagyon fontos kérdéseknek a megtárgyalását. Úgyhogy, ha a többség hajlandó a napirendet módosítani, azt hálával nyugtázzuk.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjai, hogy az előttünk fekvő, módosított napirendi javaslat elfogadja, kérem, jelezze! Egyben a határozatképességet is megállapítjuk. (Szavazás.) Húsz igen szavazattal a bizottság a napirendjét elfogadta, egyben határozatképes is.
Így tehát a mai napirendünk nyolc pontból áll. Az első a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, T/237. számon benyújtott törvényjavaslat általános vitája. Megkérem az előterjesztő képviselőjét, hogy foglalja a helyét, és szóbeli kiegészítésének megtétele előtt nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára közölni szíveskedjék. Öné a szó.
Elnézést kérek, elmulasztottam köszönteni az Állami Számvevőszék képviselőit. Köszöntöm Kovács Árpád elnök urat.
Dr. Tordai Csaba szóbeli kiegészítése
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tordai Csaba vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője. A törvényjavaslat benyújtásával a kormány a pártfinanszírozás, ezen belül a választási kampány finanszírozásának régóta húzódó kérdését kívánta azon az alapon kezelni, hogy a lehető legteljesebb nyilvánosság érvényesüljön mind a források, mind pedig a kiadások tekintetében, és ezzel összefüggésben a pártok számviteli kötelezettségének pontos meghatározását is tartalmazza a törvényjavaslat.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy az Állami Számvevőszék részéről elnök úr kíván-e a vitában részt venni. (Dr. Kovács Árpád helyet foglal az előterjesztők asztalánál.) A továbbiakban bármikor, amikor a vitához csatlakozni kíván, kérem, hogy jelezze!
DR. KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A magunk részéről úgy gondoljuk, és a jegyzőkönyv számára is szeretném jelezni, hogy ez a konszenzussal benyújtott törvényjavaslat nagyon sok tekintetben mindazokat a problémákat, amelyeket éveken keresztül jeleztünk, kezeli. A szabályozásnak jó néhány új eleme van, amelyekkel nem szeretném önöket terhelni.
Bennünket érintően: az Állami Számvevőszékre tulajdonképpen ez fokozott feladatot ró, meg kell oldanunk majd ennek a kérdéseit. Hozzá kell tenni, hogy ma Magyarországon, Lóránt úr kigyűjtése szerint 161 politikai párt van, tehát bőséges kör, és a pénzösszeg is viszonylag jelentős. A választási eljárásról szóló törvénnyel kapcsolatban egyetlen megjegyzésünk lenne. A javaslat nem ad igazi megoldást, annak ellenére, hogy van benne határidő, hogy mi is számít választási időszaknak jogilag, mert azok a választási költségek, amelyek a nyomdával, a különböző kampányrendezvényekkel kapcsolatban felmerülnek, általában jóval korábban jelentkeznek. Ha ezek a költségek továbbra is kívül esnek az elszámolás körén, akkor ez a törvényjavaslat ebben a formájában kódol egy bizonyos mértékig torz pénzügyi helyzetet.
Aggályosnak tartjuk az "egyéb, tudomásra jutott adatokat ellenőrzése során felhasználja" szövegrészt, az összes érték és előremutató lépés elismerése mellett, és amellett, hogy a javaslat kiterjeszteni tervezi az ÁSZ ellenőrzési jogosítványait, ezzel is egyetértünk. Ezt szeretnénk valamiféleképpen pontosabbá tenni. Az a javaslatunk, és tisztelettel megfontolásra ajánljuk, hogy rendezni kell, mely időponttól felmerült költségek, vagy időponttól függetlenül mely költségek azok, amelyek a választások kampányköltségei közé illeszthetők. Természetesen van egy politikai kampányidőszak, és van egy pénzügyi értelemben kezelt időszak. A politikai kampányidőszak kérdésében értelemszerűen nem foglalhatok állást.
A másik, ami még az elszámoláshoz kapcsolódik, hogy nincs szankció rendelve a Magyar Közlönyben történő közzététel elmulasztása miatt. A javaslat azt sem szankcionálja, ha az OVB részére történő adatszolgáltatást elmulasztjuk, késedelmesen teljesítjük. Szeretném mondani, hogyaz ÁSZ jogászkollektívája, és azok a vezetők, Lóránt úr, Elek úr, akik több mint 16 éve a politikai pártok pénzügyi ellenőrzésével foglalkoztak, sőt, még az MSZMP vagyonelszámolását végezték, összességében ezeket a változtatásokat, az Állami Számvevőszék észrevételeinek figyelembe vételével hasznosnak, előremutatónak tartják. Ezekkel a kisebb módosító indítványokkal kezelhető problémákkal a kérdés sokkal zártabbá tehető és rendezhető. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői hozzászólásokra kerül a sor. Kovács Tibor, majd Mádi László és Keller László.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, hogy ez a javaslat mindenképpen időszerűnek tekintendő. Így, a választások követően, de minden választást megelőzően ezek a problémák mindig felszínre kerülnek a pártok kampányfinanszírozását tekintve, és sok-sok jogos kritika éri a jelenleg hatályos jogszabályokat, a '89-es törvényt, illetve a '97-es választási eljárásról szóló törvényt, hogy számos területet nem szabályoz pontosan. Mindenképpen indokolt tehát egy ilyen szabályozás elfogadása. Számos területen tisztább helyzetet teremt, egyrészt világossá és áttekinthetővé teszi mindenki számára a pártok finanszírozását, másrészt pedig a kampányfinanszírozásban is a jelenleginél mindenképpen jelentősen tisztább helyzetet teremt. Mindenképpen támogatandónak tartjuk ezt a javaslatot.
Az kétségtelen, hogy vannak a választási kampánynak olyan területei, amelyek rendkívül nehezen szabályozhatóak, rendkívül nehezen ellenőrizhetőek. Utalnék itt különösen az új és korszerű elektronikus eszközökre, a rádiótelefon és egyéb más eszközök használatára, amelyek a következő években még inkább jelentőséget kapnak a választási kampányban. Ezeknek a kontrollja még elég nehezen képzelhető el. De mindezek figyelembe vételével elfogadásra ajánljuk ezt a törvényjavaslatot. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ez egy kétharmados jogszabály, amihez az ellenzék támogatása is szükségeltetik. Mindenképpen jó néven vennénk azt, ha az ellenzéki oldalról olyan módosító indítványok érkeznének, amelyekkel ezt a valóban nem tökéletesnek tekinthető javaslatot, mert hiszen számos helyen kritizálható, közösen, mindannyian jobbá tennénk, és megszülethetne egy olyan szabályozás, ami a következő években mindenképpen megnyugtatóbb helyzetet teremthetne, mint ami jelenleg van.
Kérem az ellenzéki frakciókat, járuljanak hozzá, hogy ez a törvényjavaslat megszülethessen, és az Országgyűlés mielőbb elfogadhassa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Mádi képviselő úr.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tényleg egy aktuális, időszerű kérdésről van szó, még aktuálisabb lett volna fél évvel ezelőtt, vagy azt megelőzően, mert az anomáliák az egész politikai rendszer működése tekintetében kedvezőtlenül hatnak. Ezt, amennyire csak lehet, csökkenteni kell. Nyilvánvalóan, ha egy törvényt alkotunk, akkor az a vágyunk, az az ideánk, hogy az adott helyzetben rendelkezésre álló összes információ alapján a lehető legjobbat csiholjuk ki az adott lehetőségből. Éppen ezért kérdezem az előterjesztőket, mivel számomra itt több probléma jelentkezik egymás mellett. Az egyik a kampányidőszak, és annak átláthatóvá tétele és mederben tartása, korlátok között tartása, a másik általában a pártok működésének ellenőrzése, és a harmadik, ami itt említve volt, a pártok nagy számából fakadó diszfunkció, mert a demokrácia lehetővé teszi a szabad pártalapítást, de az valahol nem teljesen normális, ha számos nagyságrendben működnek pártok, és ezek nem fejtenek ki politikai tevékenységet, akkor valami szabályozásbeli probléma van.
E tekintetben kérdezem, hogy van-e olyan megoldás, amely abba az irányba tolná a szereplőket, hogy csak azok jegyeztessék be magukat pártként, amelyek tényleg pártszerű tevékenységet folytatnak, és annak feltételeit abszolút betartják, érvényes rájuk. Ezt a kérdéskört ezzel a módosítással sikerül-e olyan módon befolyásolni, hogy az igazából nem működő szervezetek felhagyjanak a pártlogó használatával, a párt megnevezéssel és a pártszerű, formális működéssel.
ELNÖK: Keller képviselő úr.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Igazából egy kérdésem lenne az Állami Számvevőszék elnökéhez. De előtte két mondatot. Mádi képviselő úr azt mondta, hogy fél évvel ezelőtt időszerű lett volna. Ez a törvénymódosítás évekkel ezelőtt időszerű lett volna, nagyon pontosan tudjuk, hogy a politika nem vette a bátorságot arra, hogy ezt a kérdést megoldja. Márpedig a közélet tisztasága szempontjából alapvetően fontos kérdésről van szó. Közben pontosan tudtuk, hogy a korrupcióellenes fellépésnek az első sarkalatos kérdése, hogy a pártok finanszírozásáról egy más tartalmú törvényt alkossunk, mint ami eddig hatályban volt. Nagyon örülök annak, hogy most a kormány rászánta magát, és egy viszonylag jól végiggondolt törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlés elé.
A kérdésem az lenne elnök úrhoz, bár tudva azt, hogy az Állami Számvevőszék nem jogalkotó szerv, de ha már vannak most is látható kiskapuk a törvényben, amit az Állami Számvevőszék gazdag tapasztalata alapján felismer, van-e konkrét, szövegszerű javaslatuk arra, hogy ezeket a kiskapukat még be tudjuk zárni az elkövetkezendő néhány nap alatt. Mert az lenne az igazi, ha úgy lehetne elfogadni egy finanszírozási törvényt, hogy az általunk ismert összes problémát megkíséreljük megoldani, a kiskapukat bezárni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Czövek Ágnes képviselő assszonyt illeti a szó.
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Nekem is lenne kérdésem. Az egyik a 2. § f) pontjában van egy olyan megjegyzés, itt a párt bevételeiről van szó, hogy "természetes személyek és a párt által alapított alapítványok hozzájárulásaiból" - ez úgy tűnik, mintha a természetes személynek is alapítványa kellene, hogy legyen, holott a 3. oldalon ez már elválik, hiszen ott külön veszi a magánszemélyt. A 6. pontban már úgy írja, hogy "egy naptári év alatt a természetes személytől, valamint a párt által alapított alapítványtól kapott összeg." Ezt egy kicsit zavarónak tartom.
Itt több képviselőtársam is elmondta, hogy még frissek az élményeink a választási kampányról. Nem teljesen értem a 2. § (11) bekezdését, amely úgy szól, hogy "ha szabályt sértve fogadott el az adott párt támogatást, akkor a párt elnöke, ennek hiányában a párt képviseletére jogosult személy köteles a hozzájárulás ellenértékét befizetni." Ő maga személy szerint, vagy ezt teheti a pártkasszából? Mert ha teheti a pártkasszából, akkor "minden alkalommal el kell fogadni." De nem ez a célja most ennek a törvényjavaslatnak. Számomra ez nem teljesen egyértelmű. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdésre, észrevételre jelzést nem láttam, ezért most megadom a szót válaszadásra az előterjesztő képviselőjének és az Állami Számvevőszék elnökének. Önöket illeti a szó.
DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Mádi képviselő úr felvetésér a pártok nagy számával kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy a párttörvény jelenleg hatályos szövege szerint, ha két egymást követően országgyűlési választáson nem állít jelöltet egy párt, akkor pártként törölni kell a bírósági nyilvántartásból, és ezután társadalmi szervezetként folytathatja tevékenységét. Ennek a szigorítására azért nem nagyon látok igazi esélyt, mert a pártalapítás szabadságát az Európai Emberi Jogi Bíróság még szigorúbban ítéli meg, mint a sima egyesületek működését. Azt gondolom, azáltal, hogy jogharmonizációs kötelezettségeink miatt a pártokra vonatkozó adószabályok megváltoznak, a nem politikai jellegű pártalapítási kedv csökkenni fog, mivel elvesznek azok az előnyök, amelyek miatt érdemes volt pártot alapítani.
A 4. § (1) bekezdésének f) pontjával kapcsolatban nem zárom ki, hogy nyelvtani pontosításra szükség lenne, a többszörös alárendelt összetételek a magyar nyelvben olyanok, hogy olykor félreérthetőek, ha alanyesetben szerepelnek, de a pontosításra nyitottak vagyunk. A 4. § (11) bekezdésében a kötelezett egyértelműen a párt elnöke mint természetes személy. Elvileg kifizetheti helyette a pártja a bírságot, vagy a büntetést, de ez akkor a személyi jövedelemadó-törvény hatálya alá eső jövedelemnek minősül. Ezt kizárni nem tudom törvényileg, de a kötelezett a párt elnöke egyértelműen.
Azt szeretném még elmondani, hogy ha akár az Állami Számvevőszék, akár a tisztelt ellenzéki pártok részéről olyan módosító javaslatok érkeznek, amelyek még zártabbá, még parensebbé teszik a törvényjavaslat szabályozási rendszerét, akkor azt a kormány támogatni fogja.
ELNÖK: Köszönöm. Elnök úr?
DR. KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Mindenekelőtt szeretném mondani a kérésre, ami felmerült, hogy az Állami Számvevőszék a módosításhoz szövegszerűen járuljon hozzá, Az Igazságügyi Minisztériummal korábban kialakult jó kapcsolatoknak megfelelően a világ legtermészetesebb dolga. Tehát mi erre készek vagyunk. Alapvetően nem a párttörvénnyel kapcsolatban vannak észrevételeink, hanem a választási eljárásról szóló törvénnyel kapcsolatban. Hozzá kell tenni, hogy a párttörvény sokkal kiérleltebbnek tűnik a mostani megkeresésben és változtatásban, mint a másik törvényszöveg. Ez részünkről természetesen nem kritikai észrevétel. Meg lehet találni a szövegfordulatokat, lehetőségeket, de azért azt szeretném mondani a tisztelt bizottságnak, az, hogy mi a különböző, kisebb-nagyobb kiskapukat kereső tevékenységet ennek a törvénynek a segítségével tökéletesen kizárjuk, az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem tartom valószínűsíthetőnek.
Egy óriási lépés lesz a szabályozásban, hozzá kell tennem, az európai gyakorlatban és a világ gyakorlatában egy ilyen típusú párttörvénybeli szabályozás, egészen példaértékű. Tehát amikor arról beszélünk, hogy Magyarországon ezek a dolgok hogyan működnek, hogyan ellenőrizzük, akkor ez általában elismerést vált ki, mert sokkal szabályozatlanabb az egész gyűjtése. És ha már a korrupciónál tartunk, akkor a nagystílű politikai korrupciók esetében tulajdonképpen a világ számos országában, hadd ne soroljam fel ezeket az országokat, európai nagy országokban is azt tapasztalhatjuk, hogy a választási kampányok különböző elkötelezettségei hozták ki azokat a tételeket, amelyek néhány év múlva felrobbantak a legkülönbözőbb nagyszerű és általunk is világnagyságnak ismert politikusok talpa alatt. Nagyon nehéz helyzetek teremtődnek, számvevőszéki vezető is volt, tehát van olyan, akiről konkrétan tudom, hogy ez hogyan történt. Politikusként nagyon nehéz volt elhatárolódni.
Ha ezt a szabályozást meg tudjuk tenni, hogy mi számolható el, akkor technikailag helyére kerül a rendszer, és ehhez képest fog történni az összes, elnézést kérek a kifejezésért, nagy tiszteletlenség, stikli. Egy szabályozott játéktérben zajlik majd, de tulajdonképpen eddig még ezek sem voltak megfelelően körvonalazva. Óriási lépést tenne a magyar parlament és a magyar politika, ha ezt a kérdést így tudnánk rendezni. Hozzá kell tenni, hogy nekünk sok munkát jelent ez természetesen, de minden bizonnyal megoldjuk.
Ha igény van rá, konkrétan el tudom mondani azt a néhány dolgot, de nem hiszem, hogy ezt most meg kell tenni. Majd megküldjük a bizottság vezetésének és az Igazságügyi Minisztériumnak néhány napon belül azt a pár pontosító észrevételt, amit szerintünk ezzel kapcsolatban helyére kell tenni.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Jelentkezést nem láttam. A határozathozatal következik. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a T/237. számú, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Aki nem? Nincs ilyen. Tartózkodott? Öt. Tehát a bizottság 16 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Amennyiben a bizottság nem kíván többségi és kisebbségi előadót állítani, akkor írásban küldjük meg a Háznak. Ha ezzel egyetértünk, és a metakommunikációból úgy látom, hogy ezzel egyetértünk, akkor e napirendi pont tárgyalását lezárjuk. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének és az Állami Számvevőszék elnökének a munkában való közreműködést.
Áttérünk a 2. napirendi pont tárgyalására, a földgázellátásról szóló, T/242. számú törvényjavaslat általános vitájára. Megkérem az előterjesztő képviselőjét, foglalja el a helyét, és szóbeli kiegészítésének megtétele előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára közölje.
Zarándy Tamás szóbeli kiegészítése
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Zarándy Tamás vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője. A rövidke törvényjavaslat, amely mindössze három paragrafusból áll, kettős célt szolgál. Az egyik: a kormányprogram fontos eleme az energiaár-támogatások átalakítása. A törvényjavaslat ezt két módon teszi meg, illetve teszi lehetővé ennek a munkának a végrehajtását. Egyrészt biztosítja, hogy a jövőben az energiagazdálkodási célelőirányzatból a távhőszolgáltatásban részesülő rászoruló fogyasztók is támogatást kaphassanak, a másik pedig, hogy lehetővé teszi a törvényjavaslat, hogy az energiagazdálkodási célelőirányzatba a költségvetés is biztosíthasson forrásokat.
A törvényjavaslat másik eleme az Európai Unió azon előírásával van összefüggésben, amely szerint 2007. július 1-től a gázszolgáltató társaságokat két önálló jogi személyiségű társasággá kell szétszervezni. Az egyik társaság a közüzemi gázszolgáltatást fogja végezni, a másik pedig a gázelosztói tevékenységet. Annak érdekében, hogy Ez a szétszervezés a lehető legkisebb költségekkel járjon, szükséges biztosítani az átalakulás adó-, illetve illetékmentességét. Ez elsősorban fogyasztói érdek, hiszen a törvény által előírt átalakulások indokolt költségként merülnének fel, ezért célszerű ezeket az átalakulásokat lehetőség szerint olcsóvá tenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdések, észrevétel elhangzására kerül sor. Balla György, majd Kovács Tibor képviselő úr.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Ha megengedi a tisztelt elnök úr és a tisztelt bizottság, akkor először a kérdéseimet tenném fel, és majd utána mondanék véleményt. Annál is inkább, mert azt gondolom, hogy tényleg rövid a törvényjavaslat, de meglehetősen érdekes.
Osztályvezető úr, hadd kérdezzem meg, hogy áll most a célelőirányzat. Az a helyzet, hogy ez a célelőirányzat létezik, ebbe eddig is történtek befizetések, alapvetően két forrásból, az egyik a megemelt bányajáradék, a másik pedig, nevezzük nevén a gyereket, a MOL Rt. hozzájárulása. Mekkora az az összeg, ami beérkezett a célelőirányzatba? Mekkora az az összeg, ami jelenleg kifizetésre került? Mekkora az az összeg, amit az év végéig várunk bevételként a célelőirányzatba, tehát mekkora lesz az év végéig az egész? És ha a jelenlegi rendszer nem változik, akkor mekkora összegre lenne szükség? Ez lenne az egyik kérdéskör, mert tiszta és világos képet kellene látni ezzel kapcsolatban.
A másik pedig, itt a törvényjavaslat indoklásában és az ön szóbeli kiegészítésében is az szerepel, hogy valójában a célelőirányzat felhasználásával kapcsolatban azért van szükség erre a módosító javaslatra, mert átalakul a támogatás rendszere. Akkor erről szeretnénk hallani valamit. Hogyan fog átalakulni a támogatás rendszere? Azt gondolom, ez teljesen jogos kérdés akkor, amikor egy olyan módosításhoz várják a képviselők szavazatát, amelynek az indoklásában pontosan az átalakulás szerepel, de semmit nem lehet arról tudni, hogyan gondolja a kormány átalakítani a támogatás rendszerét.
Még egy kérdésem lenne a törvényjavaslat második részéhez, ha úgy tetszik, a 2. §-hoz. Bevallom, eléggé bizonytalan vagyok, de látom annak veszélyét is, mivel tudjuk, hogy a legnagyobb társaságok saját maguk is átalakítást terveznek a cégen belül, például összevonásokkal, satöbbi, ha ez a paragrafus így marad, akkor megvan a veszélye annak, hogy az egyébként nem a törvényből fakadó, csak a törvényre való hivatkozást kihasználva a saját átalakulások is illetékmentes legyen. Azt gondolom, ez senkinek nem lehet a célja. A kérdés az, hogy nem érzi-e osztályvezető úr azt, hogy ez a veszély ténylegesen benne van jelen formájában ebben a paragrafusban. Köszönöm.
ELNÖK: Kovács képviselő úr.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Én is először kérdést szeretnék megfogalmazni a 2. §-sal kapcsolatban. Nekem is van egy rossz érzésem ezzel kapcsolatban, amit Balla képviselő úr elmondott, és azonosulok az általa megfogalmazottakkal, de van még egy kérdés, amit szeretnék itt tisztázni. Amikor bekövetkezik ez az átalakulás, akkor milyen vagyonértéken történik? Nem látom ezt pontosan és egzaktul szabályozva. A későbbiekben az átalakulás során milyen vagyonelemek kerülhetnek egyik társaságból a másikba? Ez hogyan hathat a társaság működésére, vagy úgymond a garantált eszközarányos nyereségre? Mert itt látok egy olyan lehetőséget, hogy ügyes könyvelési és egyéb technikákkal lehet némi pénzt keresni. Tehát ezt a szabályozást így, ezt feltételezve, meglehetősen pontatlannak, vagy elégtelennek tartom, és most már véleményt is megfogalmazok egyúttal.
Tehát nem tartom ezt kielégítő szabályozásnak, mert a későbbiekben elég nagy mozgásteret nyitunk ezeknek a társaságoknak olyan irányokba is, amit egyébként nem nagyon szeretnénk, ha bekövetkezne, mert a fogyasztó védelmét tűztük ki célul az áfamentességgel, akkor a másik oldalról is a fogyasztók védelmét biztosítani kellene, hogy csak olyan vagyonelemek átadására, illetve olyan vagyonértéken kerülhessen sor, ami a későbbiekben a fogyasztót nem károsítja, vagy nem jelent számára többletköltséget. A javaslatot egyébként általános vitára elfogadhatónak tartjuk, de ezt a szabályozást mindenképpen elégtelennek és a későbbiekben átgondolandónak tartjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdésre jelentkezést nem látok, ezért megadom a szót az előterjesztő képviselőjének a válaszadásra.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Az első kérdés a célelőirányzat bevételeire, kiadásaira utalt. A célelőirányzat bevételét a bányavállalkozók bányajáradék-befizetése képezi, kiadását pedig a lakossági földgázár-támogatás adja. A célelőirányzat bevételei és kiadásai ebben az évben a 100 milliárd forintot meghaladták.
A második kérdés a támogatási rendszer átalakítására utalt. Azt szeretném kiemelni, hogy ez a törvény lehetőséget ad a kormánynak. Gyakorlatilag eddig az ártámogatás a földgázfogyasztókra vonatkozott, beleértve a propán-bután gáz fogyasztókat is. Ami a nóvum a törvényjavaslatban, hogy elvi lehetőséget teremt arra, hogy ne kizárólag a földgázfogyasztókat támogassa, hanem a távhőfogyasztók is részesülhessenek támogatásban, és a törvény külön megemlíti, hogy ez nemcsak egy általános jellegű támogatás lehet, hanem kifejezetten célozott. Tehát lehetőség van arra, hogy rászorultsági alapon történjen meg ez a támogatás. Hangsúlyozom, hogy ez egy elvi lehetőség, a törvény jelen formájában ezt teremti meg.
Balla képviselő úr és Kovács képviselő úr kérdése valóban összefügg. Azt szeretném kiemelni, megértve azt, hogy garanciális elemeket kell biztosítani ahhoz, hogy egyrészt vagyonelemeket ne vonjanak be, vagy ki; tehát ne történjenek olyan üzletek, amelyek a gázfogyasztói érdekeket sértik, másrészt ne történjenek olyan tevékenységek, amelyek következtében előállhat a gázipari cég, illetve annak tulajdonosa egy áremelési követeléssel. (Kovács Tibor: Így van.) A törvényjavaslat ezt tulajdonképpen kizárja. A 85. § két részből áll, az egyik az illetékekre vonatkozik, a másik az áfára. Van benne egy gondolatjeles bekezdés, amely elmondja azt, hogy a Magyar Energia Hivatal által a társaság engedélyes tevékenységére kiadott érvényes működési engedélyében az alapvető eszközök átadása esetén kapja meg ezt a garanciát. Itt azért tettük be ezt a mondatrészt, hogy nehogy az legyen, hogy az engedély és a vagyon két külön helyre kerüljön. Nem kerülhet két külön helyre, azzal a vagyonnal később vissza lehetne élni, azzal az engedéllyel vissza lehetne élni.
Az áfára vonatkozó szövegrészben, de ez benne van a másik szövegrészben is, kifejezetten utal arra a törvényi helyre, amely előírja, hogy ezeket a tevékenységeket szét kell választani. Tehát nem lehet ez alapján a passzus alapján illetékmentességet kérni arra az esetre, ha netán földgázipari társaságok összeolvadnak, netán más indokok alapján szétválnak. Úgy látjuk, hogy ezek a bizonyos garanciák megvannak. Még egy dolgot hadd említsek. A gáztörvény általános megfogalmazása ma is érvényes, hogy minden egyes szétválasztás, egyesülést, összeolvadást a Magyar Energia Hivatalnak határozatban kell engedélyeznie. Ebben a határozatban bármit kiköthet.
Azt is el kell mondani, hogy az árszabályozásnál az Energia Hivatal különös tekintettel odafigyel arra, hogy nem feltétlenül a társaság által alkalmazott értékcsökkenés leírását veszi figyelembe, mindig ragaszkodik egyrészt a törvényhez, másrészt ahhoz, hogy ez a fogyasztó számára kedvező és korrekt legyen. Ezzel az Energia Hivatal, biztos vagyok benne, a jövőben is élni fog. Köszönöm szépen.
További kérdések, észrevételek
ELNÖK: Köszönöm. Úgy látom, a válasz további kérdéseket, véleményeket indukált. Balla György, majd Kovács Tibor képviselő úr.
BALLA GYÖRGY (Fidesz). Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Nem teszem fel újra a támogatásra vonatkozó kérdésemet, ugyan választ nem kaptunk, mert ami elhangzott, egy szép, kerek mellébeszélés volt, ezt mindannyian tudjuk, de köztisztviselőt nem akarok kellemetlen helyzetbe hozni a bizottság ülésén, nyilván nem teheti meg, hogy válaszoljon erre a kérdésre.
Ami a célelőirányzatot illeti, azt gondolom, vegyük egymást komolyan. Világos kérdést fogalmaztam meg. Tudom, hogy miből áll össze a célelőirányzat, tudom, hogy mire fordítjuk az összegét, és azt is tudom, hogy ez mekkora nagyságrend. Arra vagyok kíváncsi, hogy bányajáradékból eddig hány milliárd forint jött be, és hány milliárd forint várható az év végéig. Arra vagyok kíváncsi, hogy egyéb befizetésből hány milliárd forint jött be, és hány milliárd forint várható az év végéig. És arra lennék kíváncsi, hogy hány milliárd forintot költött el eddig a kormány. Ez öt szám. Azt gondolom, a költségvetési bizottság ülésén öt ilyen számot kérni nem botorság. Köszönöm. (Mádi László: Világos kérdés.)
ELNÖK: Kovács képviselő úr.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Nem vonom kétségbe az Energia Hivatal szándékát és szakmai hozzáértését, ugyanakkor egy törvényi garanciát ettől a szándéktól fontosabbnak tartanék. Ugyanis, ha nem lett volna rá korábbi időszakban példa, hogy a vagyonértékelés kapcsán ilyen kísérletek a társaságok részéről történtek, akkor azt mondanám, hogy igen, az Energia Hivatal minden alkalommal megfelelt ennek a kihívásnak. Itt viszont fontosnak tartanám, hogy a vagyonértékelés és vagyonátadás ne vezethessen oda, hogy különböző igényekkel jelenjenek meg ezek a társaságok, mert tudjuk, hogy a társaságok ilyen szempontból mérhetetlen módon kreatívan tudnak viselkednek. Ha a törvényjavaslatban nincs megfelelő pontossággal és szigorúsággal ez szabályozva, akkor az Energia Hivatal keze is meg van kötve. Számos példát tudnánk közösen felsorolni arra, hogy amikor valamilyen problémával megkerestük az Energia Hivatalt, az Energia Hivatal széttárta a karját, és azt mondta, hogy képviselő urak, sajnos a jogszabály nekünk erre ad lehetőséget.
Ezért ezt a garanciát ebben a törvényben nem tartom megfelelőnek és elégségesnek, ezt a jogszabályban kell rögzíteni, hogy ne fordulhasson elő olyan, hogy az átalakuló kreatív társaságok ebből indokolatlan haszonra tehessenek szert. Ezt javaslom, hogy az előterjesztő is, mi magunk is gondolkodjunk a megoldáson, hogyan lehetne ezt a szabályozásban úgy rögzíteni, hogy későbbiekben ne lehessen ez alól a szabályozás alól kibújni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdésre igényt ebben a körben nem látok, így az előterjesztő képviselőjének adom meg a szót.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Balla képviselő úr öt számot kérdezett. Említettem az előző válaszomban is, hogy 100 milliárd forint körül volt a kifizetés idáig ebben az évben. Tehát azt hiszem, az első számot említettem. Ebben az évben, a pontos számokat nem tudom, bevallom, erre nem készültem, a MOL Rt. bányajáradék-befizetése 35-40 milliárd forint volt, és egy tavalyi áthozatal 60 milliárd forint volt az energiagazdálkodási célelőirányzatból. Nem tudom pontosan azt sem megmondani, hogy az év végéig mennyi kifizetés várható, ez elég sok mindentől függ, az importáraktól, a kitermelt gáz mennyiségétől, tehát erre a kérdésre nem tudnék válaszolni.
Köszönöm szépen az észrevételt, átgondoljuk még egyszer, hogy nehogy fel lehessen használni a jelenlegi törvényi rendelkezéseket visszaélésre, és nehogy ez bármiféle áremelkedéshez vezessen. Mi eddig úgy láttuk, hogy erre a garanciák megvannak, de természetesen bármilyen észrevételt szívesen fogadunk, és gondolkodunk, hogy esetleg lehet-e szigorítani, vagy pontosítani ezt a törvényi rendelkezést. Köszönöm.
További észrevételek, vélemények
ELNÖK: Köszönöm. Balla képviselő úr.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Most szeretném megindokolni, hogy miért nem támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Az első pontban szeretném azt nagyon szigorúan rögzíteni, még mielőtt bárkinek később, nem itt a bizottságban, eszébe jutna kiforgatni az elutasításunkat: nem arról van szó, hogy nem szeretnénk támogatásban részesíteni a távhős lakásokban élőket. Nem erről van szó. Sőt! Ha a képviselőtársaim emlékeznek rá, éppen mi nyújtottunk be ahhoz a törvényhez, amihez való, tehát a távhőszolgáltatásról szóló törvényhez olyan módosító javaslatot, amely gyakorlatilag hasonló célt fogalmazott meg, mint ami itt most szerepel. Ez a törvény sem arról szól, hogy támogatni lehessen a távhős lakásokban élőket, hiszen eddig is lehetett. A földgázellátásról szóló törvény eddigi passzusai lehetőséget teremtettek erre, és ez meg is történt bizonyos formában.
Ez a javaslat arról szól, annak ellenére, hogy a kormány képviselője nem tudta elmondani a támogatási rendszer átalakítását, hogy eddig minden távhős lakásban élő család kapott támogatást, az átalakítást követően pedig majd csak egy részük fog kapni. Ez a törvényjavaslat erről szól, nem másról. Ezt biztosan nem fogjuk tudni támogatni.
Meglehetősen érthetetlen a bevételről szóló passzus is, ugyanis éppen tavaly, a költségvetési törvény módosítása kapcsán egyébként megteremtődött már ez a lehetőség, ez ki is derült, hogy 60 milliárd forint bekerült, nemcsak bányajáradékból a költségvetés soraiba. Itt az a probléma, tisztelt képviselőtársaim, hogy most olyan pénzről beszélünk, amit már elköltöttünk. Mélyen egyetértek azzal a gondolattal, amely nemcsak a bányajáradékot jelöli meg a célelőirányzat bevételi forrásaként, hanem egyéb költségvetési forrást is. Sokan emlékezhetnek rá, két évvel ezelőtt volt egy ilyen módosító javaslatunk a földgázellátásról szóló törvényhez, akkor azt leszavazták.
De most az a helyzet, hogy nem a parlament dönt arról, hogy mekkora ez az összeg, nincs a parlament ellenőrzési körében. Arról van szó, hogy majd utólag, erre a passzusra vonatkozó hivatkozással szentesítjük azt, amit már elköltöttünk. Mert a célelőirányzattal az az egyetlen probléma, hogy tök üres. Az az egy probléma, hogy a pénz elfogyott, és az idén már nem is igen lesz benne egy büdös fillér sem. Mindez annak tudható be, hogy semmi sem volt drága, mindent meg lehetett ígérni. Januárban még arról lehetett beszélni, hogy senkinek nemlesz gázáremelés, 3000 köbméter fölött sem, nem is volt. Támogatást osztogattak mindenkinek. Ezt fogadta el a gázáremelési javaslatban a kormány. Most meg arról van szó, hogy átlagosan 30 százalék, de lesz, akinek 80, lesz, akinek 10. Semmit nem lehet tudni. Ezt akarják most szentesíteni a parlamenttel, úgyhogy mi ehhez nem adjuk a nevünket, tisztelt képviselőtársaim. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Keller képviselő úr. Öné a szó.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Nem lehet szó nélkül hagyni Balla úr megszólalását. Az teljesen rendben való dolog, hogy igényli a támogatási rendszer ismeretét, de ezen a törvényen ezt nem lehet számon kérni. Azt javaslom, hogy osszák meg a szavazatukat. Ezt támogassák, és a támogatási rendszerről majd nyilván kialakíthatják a véleményüket.
ELNÖK: Balla képviselő úr.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Elnézést, elnök úr, ezt sem lehet szó nélkül hagyni. Az indoklás első szakasza azt tartalmazza, hogy a földgáz ártámogatási rendszerének átalakítása indokolja azt, ami itt van. Amiről nem tudunk semmit. Ezek után kérik a szavazatunkat. Ne vicceljünk már egymással!
ELNÖK: Köszönöm. Jelentkezést nem látok. Az előterjesztő képviselőjének adom meg a szót válaszadásra.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Egy félreértést szeretnék eloszlatni. Balla képviselő úr azt mondja, hogy a távhőszolgáltatásban részesülő fogyasztók eddig korlátozás nélkül kaptak gázártámogatást, és a törvényjavaslatnak az a célja, hogy ezután ne kapja meg ezt minden távhőfogyasztó. Nem, nem így van. A távhőfogyasztók eddig nem kaptak támogatást. Azok a távhőfogyasztók nem kaptak gázártámogatást, akik nem földgázalapú távfűtést használtak, pontosabban azok kaptak és olyan mértékben, ahol a távhőtermelés földgázalapon állt. Ezt szándékozik ez a törvénymódosító javaslat kiegészíteni. Semmi más nincs ebben benne. Tehát gyakorlatilag a támogatási kör bővülése lehetséges, erre is megadja a lehetőséget ez a törvényjavaslat.
Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat a lehetőségét teremti meg annak, hogy átalakíthatóvá váljon a támogatási rendszer, de ez egy abszolút széles spektrum. Itt a lehetőségek köre jelen pillanat nem szűkül, hanem bővül, egyre nagyobb lesz. Tehát a kormány dönthet arról, hogy ez a támogatás teljes körű legyen, ne legyen teljes körű, teljes körű is legyen, ezen kívül legyen célzott támogatás is. Tehát, azt hiszem, egy félreértésről van szó. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További észrevételek jelzést nem láttam, ezért a határozathozatal következik. Aki az előttünk fekvő T/242. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Aki nem? Öt. A bizottság tehát általános vitára alkalmasnak tartotta.
Többségi és kisebbségi előadó jelölésére kerül sor. A többségi előadó Kovács Tibor, a kisebbségi vélemény előadója Balla György. Ha nincs ellenvélemény, akkor e két személyt nevezi meg a bizottság. Köszönöm az előterjesztő képviselőjének a közreműködést, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 3. napirendi pontunk tárgyalására, önálló képviselői indítvány általános vitára való alkalmasságát tárgyaljuk, ez a T/291. számú törvényjavaslat. Kérdezem, hogy az előterjesztők nevében Hargitai János kívánja-e indokolni a javaslatot. (Jelzésre.) Igen, megadom a szót.
Dr. Hargitai János szóbeli kiegészítése
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): A törvénymódosítás lényege, hogy kiterjesztenénk azoknak a körét, akik vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. Az állami tulajdonú részesedéssel működő gazdasági társaságokban lévő személyek vonjuk be ebbe a körbe és olyanokat, akik gazdálkodó szervezetben vannak, de azok nem gazdasági társaságok. Szabályozzuk azt, hogy hová nyújtják be a vagyonnyilatkozatukat, az hogyan kerül nyilvánosságra, és mi annak a szankciója, ha ez a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem teljesül. A fél ország már vagyonnyilatkozatot gyárt, többek között a kistelepüléseken olyan önkormányzati képviselők is, akik soha egyetlen forint tiszteletdíjat még fel nem vettek, és valószínű, hogy az elkövetkezendő időszakban még kevésbé fognak. Ebben a körben talán inkább vannak olyanok, akik személyesen is gyarapodnak attól, hogy az állam helyezi őket bizonyos pozícióba. Itt ez volt a gondolkodásunk lényege. Keller egykori államtitkár úr nyomdokain még átláthatóbbá kívánjuk tenni, főleg a jelenlegi államot. Ezért kérem, hogy támogassák a törekvésünket.
A kormány álláspontjának ismertetése
ELNÖK: Köszönöm. Köszöntöm a kormány képviselőjét. Kérem, ha szóbeli kiegészítése van, tegye meg, előtte a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára közölje. Öné a szó.
DR. BENE ORSOLYA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Dr. Bene Orsolya vagyok a Pénzügyminisztérium vagyongazdálkodási főosztályáról. A kormány a törvényjavaslatot nem támogatja. Előkészületben van a vagyontörvény, és az állami vagyonról szóló átfogó szabályozás következtében módosulni fognak többek között az állami tulajdonú gazdasági társaságok működésére, irányítására vonatkozó szabályok is, így indokolatlan lenne jelenleg az egységes vagyontörvény megszületése előtt a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét a javasolt módon kiszélesíteni.
ELNÖK: Köszönöm. Kovács képviselő úr, majd Mádi képviselő úr.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években a vagyonnyilatkozatok kapcsán, amelyek szükségességét alapvetően senki nem kérdőjelezte meg, némi anomáliák keletkeztek. Az, hogy szükségszerű-e végül is, hiszen a Fidesz-kormány idején született ez a javaslat, annak idején mi is támogattuk, hogy még a gyanú árnyéka se vetüljön senkire, most mégis csak meg kellene gondolni, hogy vagyonnyilatkozatot kell-e tenni minden évben, vagy minden félévben, amilyen gyakorisággal lassan ezt a vagyonnyilatkozatot tesszük, ennek indokoltsága alapvetően megkérdőjelezhet.
Az, amit az előterjesztők javaslatukban megfogalmaztak, elgondolkodtató. Áttekintettük a javaslatot, vannak olyan elemei, amikről lehet beszélni, lehet tárgyalni. Megfontolandó a kormány javaslata is. De úgy gondolom, hogy gesztusként támogatnánk, hogy általános vitára tartsuk alkalmasnak ezt a javaslatot. Egyes elemeit korrigálva, vagy esetleg a korábbi szabályozás anomáliáit is áttekintve, közösen egy olyan szabályozást lehetne elfogadni, ami már sokkal jobban szolgálná azt a célt, amit már korábban megfogalmaztunk. Úgyhogy a kormány álláspontjával szemben támogatnánk, hogy általános vitára alkalmas ez a javaslat. Aztán, ha a két javaslat találkozik, akkor esetleg az összekapcsolása is megtörténhet. Tehát mi igennel fogunk szavazni az általános vitára való alkalmasságot tekintve. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Mádi képviselő úr, úgy látom, visszalépett. (Mádi László jelzi, hogy igen.) További jelentkezést nem látok. Gondolom, a kormány képviselőjének sincs hozzáfűznivalója a vitához. Akkor a szavazás következik.
Aki támogatja az előttünk fekvő, T/291. számú önálló képviselői indítvány általános vitára való alkalmasságát, kérem, jelezze! (Szavazás.) Úgy látom, ez egyhangú, ellenvélemény, tartózkodás nem volt. Kérdezem, hogy szükséges-e bizottsági előadót állítani, vagy írásban közöljük a bizottság álláspontját. Úgy látom, hogy az írásos közlést támogatja a bizottság. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének az együttműködést, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása
Áttérünk a 4. napirendi pontban a T/294. számú, önálló képviselői indítvány, az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Kérdezem, hogy a kormány részéről van-e itt valaki. Jelenleg nem látok ilyet, de ez nem akadálya a tárgyalásnak. Megkérdezem, hogy az előterjesztők részéről kívánja-e valaki röviden indokolni a törvényjavaslatot. Hargitai János úré a szó.
Dr. Hargitai János szóbeli kiegészítése
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Répássy képviselő úr nagy vágyat érzett, hogy ezt ő indokolja, de éppen most kaptam a telefont, hogy plenáris ülésen beszél. Hogy ne tartsam fel a bizottságot, ezt a törvénymódosítás gyakorlatilag ugyanaz a gondolkodás motiválja, mint az előzőt. Olyan személyek kötelezne a jogalkotó arra, hogy az adóbevallásuk nyilvánosságra kerüljön, akik közhatalmi feladatokat látnak el, vagy közvagyonnal gazdálkodnak, illetve ezek közül is a frekventáltak. Tehát gyakorlatilag az összeférhetetlenségi szabályok, az eddigi vagyonnyilatkozatok, ha úgy tetszik, egy újabb jogintézménnyel gazdagítanák azt a történetet, amit az előbb Kovács képviselő úr is jellemzett, hogy bizonyos kör adóbevallása nyilvánosságra kerülne.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdés, észrevétel van-e? Kovács képviselő úr.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Az ilyen jellegű adatok nyilvánosságával kapcsolatban az igény mindig és folyamatosan megfogalmazódik. Ugyanakkor tudjuk, hogy ennek megvannak a maga veszélyei is, mert hiszen az ilyen jellegű adatokkal nemcsak élni, hanem adott esetben visszaélni is lehet. Attól még, hogy egy politikus közhatalmat gyakorol, neki is vannak magánjellegű érdekei, amit kellőképpen célszerű védeni, és csak indokolt esetben és a legszükségesebbeket nyilvánosságra hozni. Ennek a javaslatnak is vannak olyan elemei, amit meg kívánunk vitatni általános vita keretében. Remélhetőleg találunk olyan konszenzusos megoldást, ami mind a két oldal számára elfogadható, mindezek figyelembe vételével az általános vitára való alkalmasságát támogatjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Az előterjesztő kíván-e reagálni? (Jelzésre.) Nem kíván. A határozathozatal következik.
Aki a T/293. számú önálló képviselői indítványt általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Huszonkettő. Tartózkodás? Ellenszavazat? Nincs. Javaslom a bizottságnak, hogy az előbb elfogadott módon közöljük a Házzal a bizottság döntését. A napirendi pont tárgyalását lezárom, megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkáját.
Áttérünk a következő napirendi pontra, a Nemzeti Fejlesztési Kabinet országgyűlési ellenőrzését végző bizottság létrehozásáról szóló, H/298. számú országgyűlési határozati javaslat általános vitájára. Kérdezem, kíván-e valaki kiegészítést tenni. Hargitai képviselő úr.
Dr. Hargitai János szóbeli kiegészítése
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Az új kormány megalakult, az új Országgyűlés működik, épp ideje annak, hogy megalakítsuk az első ellenőrző bizottságot. Valószínűleg lesz több ilyen is. A közvélemény számára is nagy érdeklődést jelentett az új kormányzati struktúra, benne ez a fejlesztési kabinet, hogy másokról ne beszéljek, ahol meglátásunk szerint sok izgalmas hatásköri lehetősége van ennek a szervezetnek, még ha formálisan nincs is hatásköre. Mégis, azt gondolom, ez egy olyan nóvum a magyar kormány központi igazgatási elképzeléseiben, módszereiben, amit célszerű ellenőrizni. Erre szeretnénk létrehozni ezt az ellenőrző bizottságot, és ebben kérem a kormánypártiak támogatását. Követve egyébként az előző négy év gyakorlatát is, mert gyakorlat volt az ilyen és más típusú bizottságok felállítása.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány képviselője, ha elfoglalja helyét, szóbeli kiegészítése előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára legyen szíves közölni. Öné a szó.
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. PUSKÁS IMRE (Nemzeti Fejlesztési Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Jó napot kívánok. Puskás Imre vagyok, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal jogi, igazgatási és koordinációs főosztályának vezetője. Annak reményében vettem kézhez a mai meghívót és a napirendi pontra vonatkozó szöveget, hogy talán én tudom rosszul, és egy olyan bizottság létrehozására kerül sor a kormányzaton belül, amelyről nekem nincs tudomásom. Azonban az eddigi előterjesztés-tervezetek és egyéb anyagok megnyugtattak engem afelől, hogy nincs szó Nemzeti Fejlesztési Kabinet létrehozásáról, ilyen irányú szervezetet a központi kormányzat nem kíván létrehozni.
A miniszterelnök úr, azt gondolom, egyértelműen és világosan meghatározta a fejlesztéspolitikával kapcsolatban működő szervezetek körét, ebbe majd beletartozik a Nemzeti Fejlesztési Tanács, a tanácson kívül a fejlesztéspolitikai irányító testület, és gyakorlati végrehajtása majdan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatát fogja képezni. Az első két szervezetre vonatkozóan idő előtti bármit mondani, hiszen az előkészítés fázisában van a két tanácsadó típusú szervezet létrehozására vonatkozó kormányzati munka. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről azonban, önök által is nyilvánvalóan ismerten, megjelent a vonatkozó kormányhatározat, és abból ennek az ügynökségnek a tevékenysége egyértelműen megállapítható.
Tehát tisztelettel azt várnám, hogy mondják el, miről van szó, mert eléggé tanácstalan vagyok, tekintettel arra, hogy ilyen kabinet felállítása nincs napirenden. Egyebek vonatkozásában pedig a tanácsadó testületekre nézve idő előtti bármiről beszélni, hiszen nincs kormánydöntés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői hozzászólásokra, kérdésekre, észrevételekre kerül sor. Kovács képviselő úr.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselőtársaim! Szemben az előző két javaslattal, ezt a javaslatot nem támogatjuk, azért, mert egy olyan eseti bizottság létrehozására tesznek képviselőtársaink javaslatot, amelynek a feladata egyébként valóban, úgy, ahogy a kormány képviseletében jelen lévő főosztályvezető úr is említette, nem ismert. Másrészt pedig számos olyan állandó bizottsága van a parlamentnek, a költségvetési bizottság is ilyen, de lehet a gazdasági, vagy akár az önkormányzati bizottság, amely az illetékes minisztert, akinek a hatáskörébe tartoznak majd ezek a feladatok, akár a miniszterelnököt, akár a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, vagy a gazdasági minisztert bármikor, bármilyen ügyben meghallgathatja. Így indokolatlanak tartjuk ennek a bizottságnak a létrehozását, így az általános vitára való alkalmasságát nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Mádi képviselő úr.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Hogy idejekorán került a bizottság asztalára ez a javaslat, azt gondolom, hogy tekintettel az uniós fejlesztési források nagyságrendjére és arra, hogy a parlament arra van többek között, hogy a kormány működését ellenőrizze, ez az egyik legfontosabb funkciója, nem szabad ezen funkciót kielégítetlenül hagyni. Ha így történik egy kormányzati felállás, amelyben az operatív ügyek mellett alapvetően a fejlesztéseket egy elkülönül szervezetbe teszik át, akkor a parlamentnek kutya kötelessége ezen fejlesztések törvények felhasználásának gyakorlatán őrködni. Amennyiben erre vonatkozóan kezdeményezés van arra nézve, hogy legyen egy bizottság, mert 4 ezer milliárd forintról van szó négy év alatt, állítólag, azt gondolom, hogy ezt elutasítani semmiképp nem szerencsés. Az lehet, hogy nem ilyen névvel fog megalakulni, és meg kell várni a kormánydöntést, tehát lehet, hogy ebben a tekintetben a várakozásnak van indoka, de az elutasításnak, hogy az ellenőrzési lehetőség a parlament számára formalizáltan és garantáltan meglegyen, nincs. Ezt nem lehet elutasítani. Amennyiben a demokráciát tényleg komolyan vesszük. Akár módosító indítványokkal szerintem ez az igény megfelelő formába önthető.
ELNÖK: Köszönöm. További képviselői jelentkezést nem látok, ezért megadom a szót az előterjesztő képviselőjének.
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Az nem kérdéses számomra, hogy a két képviselőtársam, akik ezt az előterjesztést jegyzik, az ügynökségre gondoltak, amit ellenőrizni akartak, hiszen az ügynökség kapcsán hivatkozik arra, hogy megjelent egy kormányzati dokumentum, ami a statútumot szabályozza. Segítségképpen azt kérem, amikor a viszontválaszra lehetőséget kap, hogy a kormányhatározat számát mondja meg. Képviselőtársaimnak mondom, hogy amit elmondtak, megértéssel fogadom, mert kétségtelen, hogy ha ügynökségnek hívják azt, amit a két képviselő kabinetnek nevezett el, mert tényleg, ha ilyen néven nincs szervezet, azt nehéz ellenőrizni. Ugyanakkor a szándékot természetesen önök is értik. Ennek lehet a módja az is, hogy majd újra bejön egy pontosabb javaslat, ugyanakkor azt mondom, hogy az ellenőrzést nem lehet kikerülni. A Házszabály lehetőséget biztosít arra, hogy ez a bizottság felálljon, és meggyőződésem, hogy fel is fog állni az önök támogatásával. Ezt a leckét meg fogja csinálni a két képviselőtársam, és pontosítani fogja a szervezet nevében, mert, gondolom, a többivel nincs gond. Tehát annyi segítséget kérek, hogy egy rendeletszámot kapjak.
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Ez zárszónak is felfogható volt. A határozathozatal következik. Aki az előttünk fekvő, H/298. számú határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Nem látok ilyet. Ki az, aki nem? Tizenhat. Tartózkodás? Öt. A bizottság nem tartotta általános vitára alkalmasnak. Javaslom a bizottságnak, hogy az előző két napirendi pontnál bevált módon közöljük véleményünket a Ház felé. (Mádi László: Volt egy kérdés a kormány képviselőjéhez.) Bocsánat, ezt elmulasztottam, kérem, hogy még a napirendi pont keretén belül válaszoljon.
DR. PUSKÁS IMRE (Nemzeti Fejlesztési Hivatal): A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről szóló kormányrendelet száma 130/2006. (VI. 15.), és a Magyar Közlöny 72. számában jelent meg. (Dr. Hargitai János: Köszönöm.)
ELNÖK: Köszönöm. Mivel a szavazás megtörtént, a kérdésre megszületett a válasz, a napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm a kormány és az előterjesztő képviselőjének a munkában való közreműködést.
Áttérünk a 6. napirendi pontban az államháztartás egyensúlyát javító különadóról szóló, T/229. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalására, első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét, kérem, hogy az első válaszadáskor a jegyzőkönyv számára a nevét és beosztását közölje.
A napirendi pont tárgyalása előtt kérem a bizottságot, értsen azzal egyet, hogy döntsünk abban a kérdésben, hogy csak olyan módosító indítványt tárgyaljunk meg a következő három napirendi pontnál, amely időben a Ház elé érkezett, és ahol jelzi a jogi főosztály, hogy határidőn túl érkezett, azt a módosító indítványt ne ítéljük házszabályszerűnek. Ez a határidőn túli érkezésre vonatkozik. (Dr. Hargitai János: Szakítva az eddigi hagyományokkal.) Teszem ezt annak tudatában is, hogy talán én leszek az első, akinek módosító javaslataira vonatkozni fog egy ilyen döntés.
Ez ügyrendi javaslat volt, kérem, hogy akinek véleménye van, mondja el minden frakcióból. Hargitai képviselő úr.
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): A Házszabály betartását, ami egyébként is kötelező lenne, a továbbiakban is minden esetben támogatni fogjuk. Kíváncsi vagyok, hogy meddig lesz ilyen következetes a kormányoldal. (Kovács Tibor: Mindig azok vagyunk. - Dr. Kékesi Tibor: Ma mindenképpen.)
ELNÖK: A többi képviselőcsoport kíván-e élni a szólás lehetőségével? Kovács képviselő úr.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Szeretném jelezni képviselőtársamnak, hogy az előző ciklusban is, és azt megelőzően is minden esetben arra törekedtünk, hogy házszabályszerűek legyünk. Előfordulhatott egyszer-kétszer, hogy a több tízezer módosító indítvány szavazás kapcsán tévedett a bizottság, de aki dolgozik, az általában tévedni szokott. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mádi képviselő úr, Fidesz.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, haladni kell a korral. A Fidesz részéről azt tudom mondani, hogy sajnálatos módon ez a gyakorlat nem valósult meg az elmúlt időszakban. Én magam több tucatnyi olyan indítványra emlékszem, amit lényegében házszabályellenesen erőszakoltak át szocialista képviselőtársaink a bizottságban. Úgyhogy inkább hagyjuk ezt, és próbáljunk meg törvényesen működni. Remélhetőleg ennek a fogadkozásnak lesz majd némi foganatja. Ebben bízom. Ugyanakkor azért felhívnám a figyelmet arra, hogy ez nem mindig volt így, és elég magas mércét állítanak maguk elé, ha ezt kinyilatkoztatják. De ennek mi természetesen örülünk.
Döntés az ügyrendi javaslatról
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Akkor pontosan megismétlem az ügyrendi javaslatomat: ne nyilvánítsa házszabályszerűnek mindazokat a módosító indítványokat a bizottság, amelyek után az a megjegyzés szerepel az ajánlásban, hogy a Házszabály 102. § (1) bekezdése kimondja, hogy a törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig lehet benyújtani. Az iromány-nyilvántartó adatai szerint a módosító javaslat határidő után érkezett, ezért annak házszabályszerűsége vizsgálandó. Ennél a vizsgálatnál az a javaslat, hogy a bizottság mondjon nemet. Aki ezzel az ügyrendi javaslattal egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. Ellenvélemény? Tartózkodás? Nincs ilyen. Tehát 22 igen szavazattal a bizottság a javaslatot elfogadta.
Akkor rátérhetünk a módosító javaslatok tárgyalására. (Mádi László jelentkezik.) Igen? Mádi képviselő úr.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, szeretnék egy olyan kezdeményezéssel élni, mivel eléggé nagy számú indítvány van előttünk, hogy az egyes módosító csomagok tekintetében egy ismertetőt kapjunk, hogy a dolgok hogyan függnek össze. Látom, hogy az SZDSZ-es, a szocialista és a fideszes képviselők részéről is érkeztek javaslatok. Úgy lehet egyébként értelmesen megvitatni ezeket a kérdéseket. A kormánytól pedig azt kérdezném elöljáróban, hogy a benyújtott törvényjavaslathoz képest koncepcionálisan történt-e változás azóta, és ha igen, akkor az pontosan mit jelent, és milyen indokkal történt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Összesen hét szavazás lenne ennél a törvényjavaslatnál. (Mádi László: A 231-esre értettem, elnézést.) Köszönöm képviselő úr megértését.
Az 1. pont, dr. Gegesy Ferenc képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Lutz Zoltánné vagyok, a Pénzügyminisztérium jövedelemadók főosztályának vezetője. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelentkezést nem látok. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 2. pont, dr. Gegesy Ferenc javaslata, amely összefügg a 7. ponttal. Előterjesztő?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 3. pont, Farkas Imre képviselő úr javaslata, összefügg a 8. ponttal. előterjesztő?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdés, észrevétel? Farkas Imre képviselő urat illeti a szó.
FARKAS IMRE (MSZP): Megkérdezném, hogy miért nem, mert úgy gondolom, ahogy én kijavítottam, az szakszerű, ahogy viszont a kormány megfogalmazta, olyan alap nincs is.
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Vizsgáltuk a módosító indítványt, és valójában jó is lenne, de egyetlen egy szó van, ami véleményünk szerint félreviszi a szöveget. Tehát nem azt kellene írni, hogy felső határát, hanem felső határt. Ez több helyen ismétlődik. Ezért kapcsolódó módosító indítvánnyal lehet korrigálni ezt a javaslatot. Csak technikai jellegű az észrevétel, mert más jelentése lehet a szövegnek.
ELNÖK: Tovább kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ebből az tűnik ki, hogy tartalmilag egyetért a kormány, kapcsolódó módosító indítvánnyal kell rendezni, mert érdemi a felvetés. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 4. pont, dr. Gegesy Ferenc képviselő úr javaslata. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja. Ez is olyan, hogy kis pontosítással lehet kezelni.
ELNÖK: Tehát ehhez is kapcsolódó módosító indítvány szükséges. Kérdés, észrevétel? Lakos képviselő úr.
LAKOS IME (SZDSZ): Egy kérdésem lenne a kormány képviselőjéhez, amikor nem támogatja, legyen szíves egy-két mondatos indoklást fűzni hozzá, ne kelljen ezt minden esetben kérni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 5. pont, dr. Gegesy Ferenc javaslata. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja, az indoklás ugyanaz, mint az előbb, ezt az indítványt is csomagszerűen kezelnénk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 6. pont, dr. Gegesy Ferenc képviselő úr javaslata. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja. Ez már olyan típusú, amit szerintem nem is kell korrigálni, tudniillik az elején kimondja a törvényt azt, hogy ez adónak minősül, ezért szerepel a címben, hogy adókötelezettség. Tehát a törvény elején utal arra, hogy ez a járadékfizetés adónak minősül, ezért nem indokolt a cím módosítása.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 9. pont, dr. Gegesy Ferenc javaslata. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja. Ez azt az esetet kívánja kezelni, amikor az adóév nem egyezik meg a naptári évvel, és hogy mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség. Azt tudom ezzel kapcsolatban mondani, hogy megvizsgáljuk, és ennek függvényében, ha szükséges, kapcsolódó módosító indítvánnyal adott esetben támogatható is.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy tudnak-e olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Bizottsági módosító indítványt kíván-e valaki benyújtatni? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Öt perc technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! folytatjuk a bizottság ülését. Kérem, hogy mindenki foglalja el a helyét.
Áttérünk a következő napirendi pontra, a házipénztár adóról szóló, T/230. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalására. Ehhez a törvényjavaslathoz az ajánlásban csak olyan módosító indítványok szerepelnek, amelyeket az előbbi szavazásunkkal házszabályszerűtlennek minősítettünk, tehát ezekről nem tárgyalunk. Kérdezem a bizottság tagjait, van-e valakinek indítványa bizottsági módosító javaslat benyújtására. (Nincs jelentkező.) Ilyen jelzést nem látok. Ezért ennek a napirendi pontnak a tárgyalását lezárom.
Áttérünk a következő napirendi pontra, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, T/231. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok tárgyalásra. Itt szeretném megköszönni a Ház jogi főosztályának, hogy összeállította az ajánlást, de a képviselők és a kormány képviselői a módosító indítványokból tudtak készülni, ezért a módosító javaslatok alapján javaslom e napirendi pont tárgyalását.
A képviselők által benyújtott módosító javaslatok tárgyalása
Kérdezem, hogy minden képviselőtársamnál megvan-e a módosító javaslatok összegyűjtött példánya. (A képviselők jelzik, hogy igen.) Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy rendelkezik-e ezzel a példánnyal. Amennyiben igen, megkezdjük a tárgyalást.
A 231/9. pontban a törvényjavaslat 211. § (7) bekezdését javasolja elhagyni Kovács Ferenc képviselő úr. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 10. pontban Kovács Ferenc képviselő úr a 216.§ (7) bekezdését változtatja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezést. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 11. pontban Kovács Ferenc képviselő úr a 106. § (2) bekezdésének változtatását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 12. pontban Szabó Imre képviselő úr a 237. § elhagyását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 13. pontban Farkas Imre képviselő úr a 14. § módosítását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 14. pontban Farkas Imre képviselő úr a 153. § módosítását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 15. pontban Farkas Imre képviselő úr a 216. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés? Farkas képviselő úr.
FARKAS IMRE (MSZP): Azt szeretném megkérdezni, hogy valamilyen adat alapján, vagy tavalyi, vagy idei számítás alapján az anyagi összefüggés milyen. A 15 százalékos kulcs 20 százalékra emelése, vagy a 20 százalék 22 százalékra emelése mit jelent éves szinten, vagy néhány hónap szintjén? Egyáltalán ennek mi az anyagi ódiuma?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Egyszázalékonként mondanám. Tehát a 15 százalékos kulcs emelése százalékpontonként 35 milliárdot jelent, a 20 százalékos kulcs emelése pedig olyan 45 milliárd forint körül van.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Mádi képviselő úr.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Megjegyzésem lenne. Nekem szimpatikus az a típusú gondolkodás, ami azt mutatja, hogy nem össze kéne nyomni mindent a 20 százalék felé, hiszen részben a hazai vállalkozói társadalom szempontjából, részben szociális szempontból sem, tehát a lakosság szempontjából sem ez lenne a célszerű. A hazai iparvédelem, a nehéz helyzetben lévők védelme szempontjából nem közelíteni, hanem távolítani kellene. Nem tudom, hogy e tekintetben van-e mozgástér, vagy van-e elmozdulás, érdemi kompromisszum kialakulásának lehetősége a kormánykoalíción belül?
ELNÖK: Kovács képviselő úr.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Nagyon röviden szeretnék reagálni. A mi frakciónkon belül is megfogalmazódtak ilyen javaslatok. Ha egy politikai támogatottság egy hasonló irányú elmozduláshoz az ellenzéki oldalról is megjelenne, akkor sokkal könnyebben lehetne elérni egy pozitívabb változtatást, ami esetleg még egy OÉT-en is megfogalmazódó javaslatot is alá tudna támasztani. Remélem, hogy kellőképpen bonyolult voltam ahhoz, hogy kiderüljön, hogy nem idegen tőlünk ez a gondolkodás, amit Mádi képviselő úr megfogalmazott. (Derültség.) Egyelőre ezt a javaslatot amiatt, mert itt jelentős különbség van a tervezett bevétel, illetve a lehetőség között, nem lehet támogatni, de egy kiegészítéssel esetleg még gondolkodni lehet rajta. Tehát akár kétharmados támogatottságot mindenképpen javaslunk.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 16. pontban Podolák György képviselő úr a 46. § (1) bekezdéssel történő kiegészítését, a 216. § újabb 3. ponttal történő kiegészítését és a 216. § (5) bekezdésének módosítását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel?(Nincs jelentkező.) Jelentkezést nem látok. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 17. pontban Podolák képviselő úr a 46. § új (1) bekezdéssel történő kiegészítését, illetve a 216. § új (3) bekezdéssel történő kiegészítését javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 18. pontban dr. Újhelyi István és Pál Béla képviselő urak az 1. számú melléklet módosítását javasolják. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 19. pontban dr. Kökény Mihály képviselő úr az 1. számú melléklet módosítását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 20. pontban dr. Kökény Mihály képviselő úr a 8. § módosítását javasolja. Kormány,
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 21. pontban dr. Kökény Mihály képviselő úr a 2. §-át módosítja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 22. pontban Schvarcz Tibor képviselő úr a 86. § módosítását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
A 23. pontban Keller László képviselő úr a 224. § kiegészítését javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 24. pontban Kovács Ferenc képviselő úr a X. fejezet elhagyását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 25. pontban szintén Kovács Ferenc képviselő úr a 153. § elhagyását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 26. pontban Kovács Ferenc képviselő úr a 40. § elhagyását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 27. pontban Kovács Ferenc képviselő úr a 216. § (1) bekezdésének és a 6. számú melléklet változtatását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Mádi László, majd Kékesi Tibor képviselő urak.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Az lenne a kérdésem, hogy mennyi a költségvetési egyenlegre gyakorolt hatása a javaslatnak, ugyanis ezt egyértelműen indokoltnak látnám, alapvetően szociális indokok játszanak benne szerepet, ráadásul direkten, célzottan olyan típusú dolgok, amikkel nem is nagyon lehet visszaélni.
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem tudom pillanatnyilag megmondani, csak utólag.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Kérném szépen, hogy nézzék ezt meg, és jelezzék vissza számomra, de talán képviselőtársaimat is érdekli, mert 5 százalékos körbe kellene ezeket besorolni, ez egyértelműen indokolt lenne. Ha megnézik a listát, akkor láthatják, hogy nem nagyon lehet vele visszaélni.
ELNÖK: Köszönöm. Kékesi képviselő úr.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Mivel nem az ajánlások alapján haladunk, most elvesztettük azt a fonalat, amit ügyrendileg meghatároztunk, mert az ajánlásban nyilván fel van tüntetve, hogy melyik a házszabályszerű, és melyik nem. Erről konkrétan úgy gondolom, hogy ez a paragrafus nincs megnyitva a törvényjavaslatban, tehát itt feltehetőleg a házszabályszerűséggel valami probléma van. Vagy dönteni kellene róla, vagy pedig tartjuk magunkat az elfogadott ügyrendi javaslatunkhoz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérnék két perc türelmet, amíg megtaláljuk az ajánlásban, hogy van-e a házszabályszerűségre való utalás. (Mádi László: A 216. § meg van nyitva.) Az ajánlás 58. pontja tartalmazza, amely összefügg a 77. ponttal. nem találunk olyan kitételt, amely a házszabályszerűség vizsgálatára vonatkozna. Köszönöm az észrevételt. Bárkinek a jövőben lesz ilyen észrevétele, kérem, hogy tegye meg a módosító javaslat tárgyalásakor. Köszönöm.
Tehát a korány nem támogatja. Kérdés, észrevétel hangzott el. Van-e további? (Nincs jelentkező.) Nincs. A kormány képviselője ígérte, hogy megkapjuk a számszerű adatokat Mádi képviselő úr kérdésére. A döntés következik. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 28. pontban Kovács Ferenc képviselő úr a 12. § elhagyását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Mádi képviselő úr.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Azon túl, hogy az adóbevételek növelése van alapvetően a célkeresztben, kérdezném, hogy az eva tekintetében nem a visszaélések kiküszöbölésére kellene inkább az energiát fordítani a kulcsemelés helyett. Erre vonatkozóan a kormányzatnak van konkrét elképzelése? Mert szerintem igazából ez lenne a méltányos, év közben adót emelni egyébként alkotmányos szempontból nekem problémás.
ELNÖK: Nem tudom, jól értettem-e, hogy az evát kérdezte a képviselő úr. Ez nem az. Ez az elvárt adóról szól. (Mádi László: Elnézést.) Egy későbbi módosításnál lesz a képviselő úr kérdése aktuális.
A kormány nem támogatja. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 29. pontban Kovács Ferenc képviselő úr a 155. § elhagyását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 30. pontban Kovács Ferenc képviselő úr a 3. § módosítását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 31. pontban Kovács Ferenc képviselő úr a 16. és 17. §-ok elhagyását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 32. pontban Kovács Ferenc képviselő úr a 211. § (6) bekezdésének módosítását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 33. pontban Karsai József és Godó Lajos képviselő urak a 144. § módosítását javasolják. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 34. pontban dr. Orosz Sándor a 86. § (2) bekezdését javasolja módosítani. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 35. pontban dr. Orosz Sándor a 202. §-át új (3) bekezdéssel egészíti ki. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja. A támogatás az indítvány mindkét pontjára vonatkozott.
A 36. pontban Szabó Lajos a 203. § módosítását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
A 37. pontban Szabó Lajos a 202. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
A 38. pontban Szabó Lajos a 202. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
A 39. pontban Szabó Lajos a 201. § módosítását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
A 40. pontban Szabó Lajos a 203. § módosítását javasolja. Kormány?
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
Elértünk a 41. pontig, a 41. ponttól a 64. pontig az előbbi döntésünk értelmében azok a módosító javaslatok szerepelnek, amelyek házszabályszerűségéről nemlegesen döntöttünk. Kérdezem képviselőtársaimat, tudnak-e olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.
A bizottság által benyújtandó módosító indítványok tárgyalása
Bizottsági módosító indítványok benyújtására kerül sor. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy rendelkeznek a benyújtandó módosító indítványokkal. (Jelzik, hogy igen.) Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy rendelkezik-e az anyaggal.
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Tárgyalási módnak javasolnám, hogy a kormány képviselője, Mádi képviselő úr felvetése alapján, most a benyújtandó bizottsági módosító indítványokról adjon egy összefoglalót, utána igény szerint néhány perces olvasási szünetben mindenki megismerkedhetne a bizottsági módosító indítványokkal, és ha van kérdés, azt fel lehet tenni. A kérdések elhangzása, illetve megválaszolásuk után szavaznánk külön-külön, egyesével a módosító indítványokról. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy elfogadják-e ezt a tárgyalási módot. (A képviselők jelzik, hogy igen.) Úgy látom, hogy igen.
Mádi képviselő úr.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök úr, csak annyit, hogy a stilisztikai jellegű módosításokba ne menjünk bele, mert annak nincs különösebb jelentősége. Csak arról beszéljünk, ami érdemi és tartalmi változtatást jelent, és együtt is tárgyalhatjuk, illetve szavazhatunk ezekről.
ELNÖK: Ennek szellemében kérem az előterjesztő képviselőjének rövid indoklását a benyújtandó módosító indítványokról.
LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A módosító indítványok kivétel nélkül olyanok, amelyek nem jelentenek elmozdulást a kormány korábbi szándékához képest. Gyakorlatilag ezek vagy a tartalmi részeket pontosítják, vagy kiegészítik azokat. A kiegészítések olyan értelemben érdemiek, hogy megkönnyítik a szabályok alkalmazását, vagy hiányzó rendelkezést pótolnak.
Például az Art.-vel kapcsolatos módosítás olyan típusú, hogy a kamatjövedelem adóztatásával kapcsolatban nem volt utalás arra, hogy a kifizetőnek mikortól kell ezt a szabályt alkalmaznia.
Az Mpt.-vel kapcsolatos módosítás az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos eljárást egészíti ki, vagy pontosítja. Az Öpt.-t illetően az arányok számításánál jelent a javaslat kiegészítést.
Az szja-törvényt illetően van egy olyan javaslat, ami pozitív értelemben véve elmozdulást jelent, 211. § (7) bekezdése a lakáshitel-kedvezmény megszűnésével összefüggésben lehetővé teszi azt, hogy az, aki a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendelet alapján lakásépítési kedvezményre nem jogosult, de hitelt vesz fel, és családi pótlékra jogosult gyermekkel rendelkezik, akkor az eredeti törvényben nem öt év volt a kedvezmény érvényesítése, hanem hosszabb időtartam, ezt hozza vissza a módosító javaslat. Tehát nem öt évig, hanem ebben az esetben addig, ameddig családi pótlékra jogosult. Talán ez olyan javaslat, ami pozitív irányba, de elmozdulást jelent.
Gyakorlatilag az arányok tekintetében magánnyugdíjpénztárak esetében 2008-tól a jóváírandó részt indokolt magasabban megállapítani, 95,5 százalékban meghatározni. De 2007-től a tagdíjbefizetés feladatainak jelentős részét az APEH fogja átvállalni. Ilyen értelemben véve jelent az arányok változása kisebb elmozdulást.
Megemlíteném még a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 6.10. és 6.11. ponttal történő kiegészítését. A kormány javaslata szerint a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Itt egységesen szerepel a törvényjavaslatban, nincs különbségtétel az önkéntes pénztári nyugdíjszolgáltatás, illetőleg a nyugdíj-előtakarékossági számláról történő szolgáltatás esetében. A javaslat ezt korrigálja, eszerint adómentes a két említett pénztári szolgáltatás. Ezzel függ össze a 3. § 23. pontjának módosítása.
Még egy van, azt hiszem, amit meg kell említeni, a 69. §-ban az szja-törvényben a természetbeni juttatások adóterhe 44-ről 54 százalékra emelkedik, ugyanakkor a reprezentáció adóköteles része ugyanilyen terhet visel, de ez a módosításból kimaradt. Hangsúlyozom, itt van egy jelentős mértékű adómentes rész. Tehát amikor az adóköteles részről beszélünk, akkor egységesen, a többi természetbeni juttatással együtt itt is 54 százalék lenne az adó mértéke.
Az eva-törvényt illetően szerepel kisebb módosítás, ez igazából egy részről a 2006. évi adó számítását pontosítja, ez a zárórendelkezések között a 214. §-t érinti. A számításra két módszer van. Az egyik, hogy megosztja az adóalapot, a másik pedig arányosít, és az arányosítás nem volt pontos, illetőleg most egységesen kimondja a törvény azt, hogy a nyilvántartást mindenkinek ennek megfelelően kell vezetni, hogy az adóalap megállapítható legyen, illetőleg a december 20-i feltöltéssel összefüggésben mondja ki a törvény, hogy a bevallásban ezt is szerepeltetni kell.
Kisebb típusú módosítás az szja-törvény új 12. § (4) bekezdésében, amikor az adóhatósági adómegállapításra kerül sor, hogy a fő szabály szerint, ha valaki költséget számol el, akkor nincs adóhatósági adómegállapítás. Az n) pontban ezért a költségkülönbözetre való utalást el kellene hagyni.
A Tbj.-t illetően olyan típusú kiegészítésre kerül sor, hogy amikor a járulékmérték megállapításával kapcsolatban kimaradt a Tbj. 5. § (1) bekezdésének módosításából a társas vállalkozásra való utalás. Ezzel függ össze a Tbj. másik módosítása, ugyancsak nem volt pontos az a szöveg, hogy hogyan kell számítani a felső határt év közben. Tehát a felső határ számításánál nincs összhangban a javaslat a Tbj. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rendelkezéseivel, ezért kerül egyrészről elhagyásra, másrészről az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határával összefüggésben tartalmaz egy új (5) bekezdést.
Ezen kívül összesen már csak három javaslat maradt, amelyek kisebb kiegészítéseket, pontosításokat tartalmaznak. (Mádi László: Köszönjük szépen.)
ELNÖK: Köszönjük az előterjesztő képviselőjének a kiegészítést. Amennyiben egyetértenek vele, még adnék mindenkinek 3 percet. (Több képviselő közbeszól: Szavazzunk!) Szeretnék egy olvasási szünetet adni, és utána rögtön szavazhatunk.
Döntés a bizottság által benyújtandó módosító indítványokról
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy meg tudtak-e ismerkedni a módosító indítványok szövegével. A jelzésekből úgy látom, hogy igen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A határozathozatal következik. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy az előterjesztő ismertetése alapján szavazhatunk-e csomagban a 17 benyújtandó bizottsági módosító indítványról. A jelzésekből azt látom, hogy igen.
Aki támogatja az előttünk fekvő 17 módosító indítvány benyújtását, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Aki nem támogatja? Jelzést nem látok. Aki tartózkodott? Három. Tehát 16 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett a bizottság benyújtotta módosító indítványait.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki módosítót benyújtani. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének az együttműködést, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Napirendi pontjaink végére értünk. Az elnök úrral történt megegyezés alapján várhatóan a jövő héten csütörtökön 9 órára kerül összehívásra a bizottság ülése, természetesen mindenki meg fogja kapni a meghívót. Amennyiben a házbizottság döntése alapján bármilyen változtatás szükséges lenne, azt elnök úr a meghívóban közölni fogja. De most várhatóan jövő héten csütörtökön 9 órakor találkozunk. A parlament háromnapos ülést tart, és utolsó bizottságként kell tárgyalnunk a kapcsolódó módosító javaslatokat. Ezért kell a csütörtököt megvárni. Köszönöm az együttműködést. Mindenkinek további jó napot kívánok. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 18 óra 35 perc.)
|
|
Szabó Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit