KPSZB/3/2006.
KPSZB/3/2006-2010.
az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2006. június 26-án, hétfőn, 12 órára
az Országház főemelet 64. számú tanácstermébe
összehívott üléséről
Tartalomjegyzék
Mádi László szóbeli kiegészítése
Dr. Kovács Árpád szóbeli kiegészítése
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Hirt Ferenc szóbeli kiegészítése
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Dr. Hargitai János szóbeli kiegészítése
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Ügyrendi javaslat a napirend kiegészítésére
Döntés a napirend kiegészítéséről
A házipénztár adóról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító javaslat tárgyalása
Megjelent:
Elnököl: Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Burány Sándor (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Tóth András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) dr. Dancsó Józsefnek (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Varga Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz).
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Hirt Ferenc (Fidesz), előterjesztő
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 07 perc)
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Nagy tisztelettel köszöntöm a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság minden megjelent tagját, vendégeinket, a jegyzőkönyvvezetőt és azokat, akik érdeklődnek a bizottság ülése iránt.
A mai írásos meghívónkban három napirendi pontra tettünk javaslatot. Megkérdezem, hogy ezzel kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel, javaslat. Írásban nem érkezett módosító javaslat. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. Akkor kérem, hogy szavazzunk, egyúttal jelenlét-ellenőrzést is tartunk. Aki egyetért a kiküldött napirendi javaslattal, kérem, jelezze! (Szavazás.) Huszonhat. Ellenszavazat? Tartózkodás? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendjét.
Az első napirendi pont a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/293. szám alatt. Latorcai János (KDNP), Répássy Róbert (Fidesz) és Rubovszky György (KNDP) képviselők önálló indítványa, általános vita.
Az előterjesztők megbízottja, ha jól tudom, Mádi László. Tudunk-e arról, hogy a kormányt képviseli-e valaki? (Nincs jelentkező. - Kovács Tibor: Nem kell kormány.) Nem kell, csak megkérdeztem, hogy van-e. Nem kötelező, az előterjesztő itt van. Mádi László az előterjesztők nevében.
Mádi László szóbeli kiegészítése
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nem akarom nagyon hosszú lére ereszteni. A Költségvetési Tanácssal kapcsolatos javaslat tekintetében konszenzusnak kellene lenni, hiszen ez egy olyan fegyelmező erőt jelent, amely indokolt a jelen esetben. Ez nemcsak egyszeri, hanem távlatilag is folyamatos féket jelenthetne a megfelelő szakmai tekintély oldaláról a kormányzaton kívül is, ugyanakkor ez nem jár többletköltséggel. Tehát minden indok azt mondja, hogy ez a jogintézmény szerepeljen az elkövetkezendőkben a költségvetési fegyelem, a transzparencia, a tervezés javítása érdekében más jogintézmények között. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A módosítás érinti az Állami Számvevőszéket is, ennek megfelelően az elnök úr és kollégái jelen vannak a bizottsági ülésen. Köszöntöm dr. Kovács Árpád elnök urat, illetve munkatársait. Kérdezem, hogy részükről észrevétel, vélemény van-e. Elnök úré a szó.
Dr. Kovács Árpád szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Nyilvánvalóan azokban a kérdésekben, ahol az Állami Számvevőszéknek valamilyen normatív feladatot adnak, legyen ez például a felügyelőbizottsági elnökök kijelölése, vagy valamilyen minősítés, tisztelettel csak azt tudom mondani, hogy ha így dönt a parlament, akkor az Állami Számvevőszék végrehajtja ezeket a feladatokat.
Globálisan, a költségvetéssel kapcsolatban, és ezért is köszönöm a lehetőséget, a Költségvetési Tanáccsal kapcsolatban két kérésem volna, ami a munkánkat nagyban segítené. Megint csak nem állást foglalva, hiszen tudom, hogy más összefüggésben a kollégáim jelen voltak ezen a vitán. Az egyik a megfelelő idő biztosítása a költségvetés véleményezésére, hogy legyen egy elviselhető időintervallumunk, ami pillanatnyilag hiányzik a számvevőszéki törvényből is, és az államháztartási törvényből is. A pénzügyminiszter úr erre a velem beszélgetés során bizonyos hajlandóságot mutatott. A másik dolog pedig az, hogy megfontolás tárgya lehet ezeknél a kérdéseknél, de ez vonatkozik az összes esetre, mert az idő ebben a kérdésben nagyon fontos, hogy valamilyen paraméterrendszerhez kellene kötni, hogy mi az az öt kérdés, amiben kötelezően igen-nem választ kell adni, hogy kielégíti, vagy nem elégíti ki a törvény azt a kívánalmat, állást foglaljon az Állami Számvevőszék.
Másrészt szeretném jelezni, hogy a költségvetési véleményezéssel kapcsolatban, azoknál a kérdéseknél, amelyek felmerülnek, a tisztelt bizottság szíves figyelmébe ajánlom, hogy ha dönt, akkor valamilyen ésszerű határidőt is meg kellene határozni, hogy mennyi időn belül kell meghozni azt a döntést, mert ezek nélkül ezek a folyamatok nem működnek. Ezt szerettem volna mondani, és nagyon szépen köszönöm. A politikai tartalmat illetően pedig az Állami Számvevőszék egy végrehajtó szerepkörű szervezet.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kinek van kérdése, észrevétele, véleménye. Kovács Tibor az MSZP részéről.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslattal, az alkotmánytörvény módosításával kapcsolatban elmondhatjuk azt, hogy gyakorlatilag itt most az történik, amit néhány nappal ezelőtt az ellenzéki pártok kritizáltak. Tehát olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amely már a Ház előtt van egy másik módosítás kapcsán. Már csak ezért is kérdéses, hogy a kettő együtt párhuzamosan tárgyalható-e. Nem beszélve arról, hogy bár egy külső szemlélő számára talán jól hangozhat egy ilyen Költségvetési Tanács felállítása, de azért jó lenne, ha egy-egy ilyen törvény elfogadása kapcsán tisztázódna például az, hogy a tanácsnak milyen hatásköre van, egyáltalán van-e hatásköre a kormány, vagy a parlamenti döntés tekintetében. Így gyakorlatilag ezek a kérdések nem tisztázottak ebben a törvényjavaslatban, és nem is igazán látjuk azt, hogy módosító indítványokkal hogyan lehetne ezt korrigálni és helyre tenni. Ezért, miután alapvető fenntartásaink vannak a javaslattal kapcsolatban, az általános vitára való alkalmasságát nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. További képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) A magam részéről annyit, hogy a Költségvetési Tanács intézményének bevezetése alapvetően a magyar költségvetés, gazdaságpolitika bizalmi válságához kapcsolódó kérdés egyik olyan eszközrendszere lehet, amely biztosítja azt, hogy egy világosabb és tisztább képet kapjon a parlament és a magyar közvélemény is arra vonatkozóan, hogy pontosan hogyan is áll a költségvetés. Hiszen azért azt láthatjuk, hogy az elmúlt 5 évben, beleértve 2006-ot is, gyakorlatilag már az első hónapokban, de legalábbis az első félévben a költségvetés tarthatósága megkérdőjeleződött. Ez szorosan hozzájárul ahhoz, hogy ma már mind a kormányoldal, mind az ellenzék abban egyetért, hogy valamilyen változás kell.
Hallhattuk éppen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr hétvégi észrevételét, hogy talán nem kellett volna ilyen sokáig a jólét illúzióját kelteni. Szerintem része volt ennek a költségvetés számainak emelkedése, a hiány növekedését bejelentő intézkedések, amelyek ma már azt jelentik számunkra, hogy az árfolyamban és a magyar költségvetés finanszírozásban is bizalmi, illetve bizonytalansági kérdések merülnek fel. Ennek egy intézménye lehetne ez a javaslat alapján létrehozott tanács. Köszönöm szépen.
Van-e más esetleg? Igen, Keller László képviselő úr.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Igyekszem nagyon röviden szólni. Elnök úr azt mondta, hogy bizalmi válság van, és a bizalmi válságra válaszokat kell adni. Szerintem nincs bizalmi válság, mindamellett persze nem könnyű a költségvetés helyzete. De ha tényleges, valós válaszokat akar adni erre az ellenzék, akkor lehet erre hozni különböző szervezeti megoldásokat, ami most itt van előttünk, és lehet konkrétan azt mondani, hogy "a költségvetés bevételi és kiadási oldalát úgy képzeljük el, hogy...", és a kettőspont után következik valami tartalmi válasz. A múltkor is elmondtam, hogy ez pótcselekvés. A tartalmi válasz az lenne, ha világos képletet mondana az ellenzék arra, hogy az egyensúlyi pozíciót hogyan gondolja helyreállítani. Ebből egyértelműen látszik az alternatív megoldása az ellenzéknek.
De azzal, hogy egy ilyen, egyébként valóban minden jogköri és felelősség nélküli testület feláll, az a bizalom, ami megrendült, vagy kisebb lett a kelleténél, biztos, hogy nem állítható helyre. Tehát nem jó eszközt választottak az ellenzéki képviselők a probléma megoldására. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További észrevételek? Igen, Herényi Károly.
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Az kérdés, hogy bizalmi válság van-e, vagy pedig annak a válságát éljük meg, hogy betartja-e az Országgyűlés és a kormány az Országgyűlés által hozott törvényeket, és önmaga az Országgyűlés betartatja-e ezt a kormánnyal. A költségvetés vonatkozásában elég világos törvényi, jogszabályi keretei vannak az Állami Számvevőszék működésének, feladatok vannak odatelepítve, amit az Állami Számvevőszék rendre, minden évben teljesít, még akkor, ha viszonylag kevés az ideje, hogy szakmailag megalapozott és mindenre kiterjedő vizsgálat alapján végezze el ezt a munkát.
Na, de hány olyan alkalom volt az utóbbi esztendőkben, amikor az éppen hatalmon lévő kormány, vagy a kormánytöbbség figyelembe vette volna a Számvevőszék azon jelentését, amely a problémákat előre jelezte. Ha valaki ezeket a jelentéseket elolvasta, akkor elég pontosan tudta, hogy mi fog történni a következő esztendő nyarán, félévében. Ezt idáig senki nem vette figyelembe. Ha egy ilyen új intézményt egy törvény elfogadása útján működésbe állítunk, akkor mi a garanciája annak, hogy ennek a hatékonysága, vagy a működés hatékonysága észrevehetőbb, vagy érzékelhetőbb lesz.
Most tárgyalja az Országgyűlés az államháztartásról szóló törvény módosítását, illetve most kezdi tárgyalni. A lényeg ebből is kimaradt, hiszen az államháztartási törvény lenne az a törvény, az a jogszabály, amely a kormány és az Országgyűlés viszonyát például a költségvetés vonatkozásában rendezné. Ma akkora a kormány mozgástere az Országgyűlés ellenőrzési funkciójának rovására, ami ide vezetett. Azt gondolom, hogy mielőtt egy új intézménnyel terheljük a meglévő, zavart állapotokat, jobb lenne rendet tenni, és a jelenleg hatályos törvényeket betartani és betartatni. A Magyar Demokrata Fórum ezt a törvényjavaslatot, elismerve a beterjesztők jó szándékát, az elmondottak miatt nem támogatja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Dancsó József képviselő urat illeti a szó.
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Keller képviselő úrnak szeretném figyelmébe ajánlani azzal kapcsolatban, hogy van-e bizalmi válság, vagy sincs: azok után, amikor új egyensúly néven beterjesztésre került a megszorító csomag, a Gyurcsány Ferenc által beterjesztett megszorító csomag, ha jól emlékszem, két napra rá a Standard & Poor's leminősítette a magyar államadósságot. Ez pedig nem azt bizonyítja a külföld szempontjából sem, hogy nagy bizalom lenne a magyar költségvetés, a magyar kormány iránt. Ha azt tekintjük, hogy gyakorlatilag egy negyedév alatt több mint 10 százalékkal esett a forint árfolyama, akár az euróhoz, akár a dollárhoz képest, ez megint nem azt bizonyítja, hogy bizalom lenne a magyar fizetőeszköz iránt. Ha a tőzsdét tekintjük, az az uszkve 6 ezer pontos csökkenés, ami szintén ez alatt az idő alatt következett be, megint nem azt jelenti, hogy óriási bizalom lenne a magyar gazdaság teljesítménye iránt.
Tehát, ha már nekünk nem hisz kedves képviselőtársam, akkor szeretném felhívni a külföld reakciójára a figyelmét, ami azt mutatja számomra, hogy finoman szólva is megrendült az a bizalom, ami esetlegesen fennállt az elmúlt hónapokban az előző kormány tevékenysége iránt. Azt tudom mondani, hogy igenis, van bizalmi válság, sajnos van bizalmi válság ma a magyar kormány tevékenységét érintően. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel, vélemény? Molnár Albert képviselőtársam.
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Való igaz, hogy egyensúlytalansági jelek vannak a magyar költségvetés körül. Azt hiszem, a tőzsdére hivatkozni nem túl szerencsés, hiszen a 2002-es kormányváltáshoz képest is több mint 12 ezer ponttal még mindig több ez a mínusz 6 ezer pont.
Egyetlen egy dologra szeretném felhívni a figyelmet: mi szervezeti egyszerűsítésben és szervezetek megszüntetésével gondoljuk, hogy Magyarországon racionalizálni lehet, olcsóbbá lehet tenni az államigazgatást, vagy egyáltalán az ország ügyeinek a vitelét. Nem bonyolítani akarjuk, és nem azzal, hogy azoktól a szervezetektől elvonjuk a hatáskört, amelyek egyébként ma teljes felelősséggel, a törvény által felhatalmazott jogánál fogva ezt a feladatot el kell hogy lássa. Ezek a parlament és a kormány. Azt hiszem, hogy jó kezekben van a költségvetés felügyelete. Képviselő urak, mi szervezetet egyszerűsíteni akarunk, nem bonyolítani. Köszönöm.
ELNÖK: További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. Akkor elnök úrnak adom meg a szót.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Két gondolatot szeretnék mondani. Erről a témakörről a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék szervezésében, a Pénzügyminisztérium részvételével volt egy konferencia. Ennek a konferenciának az írásos anyagát a mai napon megküldtem Varga Mihály úrnak, az alelnök uraknak, hozzáférhető. Ebből lehet követni, hogy a világban ezzel kapcsolatban milyen gyakorlat van. Ebben az is benne van, hogy az Állami Számvevőszék részéről milyen álláspontot képviselünk e feladat megoldásának összefüggésében.
A másik csendes megjegyzésem az volna, kapcsolódva Herényi úr megjegyzéséhez, hogy a múlt évi költségvetés véleményezése során a várható bevételi és kiadási kockázatok a költségvetési törvénnyel kapcsolatban végül is valósággá váltak. Egyáltalán nem vagyok büszke rá, és nem vagyok boldog ettől, hogy ezt elmondtuk. A költségvetési bizottság ülésére is visszaemlékezve, bár számunkra államjogilag az új ciklus törli az előző időszak ügyeit, de ebben a körben ültünk, és az akkori reakciók szerint a képviselő urak és hölgyek osztották aggályainkat, még a kormányoldal részéről sem volt lényegi visszautasító vita, ennek ellenére ezek a számok fogadtattak el, amelyek sajnos nem lettek igazak.
Az idén is meg fogjuk csinálni ugyanezt, és nagyon bízom abban, hogy a tisztelt parlament egy kicsit jobban elfogadja azt, amit mondunk, nemcsak annak igazságát, hanem annak a tartalma alapján valamilyen lépéseket is fog tenni. Nekünk más lehetőségünk nincs, tesszük a dolgunkat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy most az előterjesztőnek adnám meg a szót, és utána szavaznánk, ha úgy fogalmazza meg a szavait. Köszönöm.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Úgy érzem a hozzászólások alapján, hogy nagy fajsúlyú érdemi kritika, vagy kifogás nem érte a javaslatot, tehát a szakmai indokok megállnak. Nyilvánvalóan egy jogintézmény, amelynek csupán véleményezési jogköre van, nem jelent sem pénzben, sem időben problémát a jelenlegi helyzethez képest. Azt láttuk, hogy mivel ez nem csorbítja, sem a kormány, sem a parlament jogkörét, pusztán egy többletvéleményezéssel egy többlethitelességet adhat az egyébként a mai helyzetben különösen mondható államháztartással kapcsolatosan. Azzal szembesültünk az elmúlt években, hogy már a beterjesztés, a bevételi és kiadási oldal végösszege, a hiány összege nem volt reálisnak felfogható. Ezért egyfajta preventív szakmai véleményezés igenis a tekintély oldaláról komoly javítási lehetőséget rejt magában. Amennyiben egy ilyen vélemény elhangzik, akkor talán a mindenkori ellenzék esetleges véleménye nem feltétlenül politikai színezetet ölt, hanem itt van egy szakmai vélemény, amely világossá teszi azt, hogy szakmailag a beterjesztés nem áll meg megfelelő módon a maga lábán.
A bevételek és a kiadások szerkezetére vonatkozóan, amit Keller László említett, nem mond semmit az indítvány, ezért nyilvánvalóan a kormány és a parlamenti többség jogosítványait ez az indítvány nem akarja elvenni, átvenni. Itt teljes szabadsága van a kormányzati hatalomnak, természetesen a parlamenti többség szavazatával a háta mögött. Konkrét jogkövetkezménnyel sem kell számolni, itt nagyon ismertek azok a nemzetközi példák, amelyek lényegében a problémákra való figyelemfelhívások, ezeknek már kellő súlyúnak és visszatartó erővel bírónak kellene lenniük egy normális jogállamban. Tehát nem feltétlenül kell itt jogi szankciókat tartalmaznia a törvénynek. A törvény és ez a tanács, amely összetételében is olyan, hogy igazából nem átvenni akarja a döntési jogköröket, hanem pusztán véleményt nyilvánítani, és ettől a véleménytől nem szabad félni, mert nem gondolom azt, hogy ne lenne mindannyiunk célja az, hogy egy megalapozott törvény születhessen.
Mindezek figyelembe vételével, megköszönve a vitában való felszólalásokat, úgy érzem, hogy érdemi kifogás ezzel kapcsolatban nem volt, ezért kérem a bizottság támogató szavazatait. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazunk. Aki az általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenkettő. Aki ellene volt? Tizenöt. Tartózkodott? Egy. Köszönöm szépen. A többségi vélemény előadója Kovács Tibor, a kisebbségi véleményé Mádi László. Aki egyetért az előterjesztőkkel, kérem, jelezze! (Szavazás.) Igen, a bizottság elfogadta a személyeket. (Dr. Kovács Árpád távozik az ülésről.) Köszönöm szépen elnök úrnak és az Állami Számvevőszék munkatársainak munkáját.
A 2. napirendi pont a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/296. szám alatt, Répássy Róbert, Hirt Ferenc (Fidesz) és Rubovszky György (KDNP) képviselők önálló indítványa, általános vita. Együtt fogjuk tárgyalni a harmadik ponttal, abból kifolyólag, hogy a Ház is úgy döntött, 20/a, illetve 20/b pontként fogjuk tárgyalni a plenáris ülésen. De külön fogunk dönteni róla. A vitáját azonban együttesen fogjuk lefolytatni, ahogy a Házban is történik majd. Ez a napirendi pont ugyanazt a címet viseli a T/297. szám alatt, Szijjártó Péter, Varga Mihály, Domokos László (Fidesz) és Latorcai János, illetve Hargitai János (KDNP) képviselők önálló indítványának is az általános vitája zajlik.
A 2. napirendi pontunkhoz kapcsolódóan az előterjesztők közül Hirt Ferenc fideszes képviselőt köszöntöm. Megkérem, hogy az előterjesztők nevében rövid indoklást adjon.
Hirt Ferenc szóbeli kiegészítése
HIRT FERENC (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Higgyék el, hogy nem feltétlenül az ellenzéki szerepkörünkből adódóan nyújtottuk be ezt a törvényjavaslatunkat. Tényleg úgy ítéljük meg, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzete és az elmúlt négy év kormányprodukciója indokolja, hogy a 2002-es szinthez képest ne keressék több mint dupláját a miniszterek, az államtitkárok és a szakállamtitkárok. Amikor végigolvastam az új Gyurcsány-programot, akkor vártam benne, valahol az első lapokon, egy hasonló tartalmú törvénymódosító javaslatot, amit nem találtam. Szerintünk tényleg indokolható, hogy ne keressék a 2002-es szinthez képest a dupláját a miniszterek a jelenlegi gazdasági helyzetben. Kérem, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatunkat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány részéről, úgy látom, továbbra sincs senki, aki bekapcsolódna a vitába, így a képviselőtársaimat kérdezem, hogy van-e kérdésük, észrevételük, véleményük az előterjesztéssel kapcsolatban. Kovács Tibor képviselő úr.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Belátjuk, hogy tisztán csak szakmai megfontolásból nyújtották be az ellenzéki képviselők ezt a javaslatot, de igazán nagyszerű javaslat akkor lett volna, ha mindjárt a miniszterek alapilletményét 0 forintban állapították volna meg. Akkor talán még populistább lett volna ez a javaslat, még nagyobb sikert értek volna el ezzel. Talán az kellett volna, hogy az államtitkárok alapilletményét pedig mínusz forintban állapítsák meg, vagy fizessenek azért, mert lehetnek államtitkárok. Talán ez még nagyszerűbb kezdeményezés lett volna. Egyébként erre számos példát láthattunk a Fidesz-kormány idején, hogy hány ilyen javaslatot valósítottak meg. Nyilván itt beszélhetnénk más dolgokról is. Ennek megfelelően, miután alapvetően szakmai javaslatnak tekintjük, ezért, ha nem haragszanak, nem tudjuk támogatni az indítványukat. Köszönjük szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: További kérdés, észrevétel, vélemény? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazunk. Aki egyetért, általános vitára alkalmasnak találja a törvényjavaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenkettő. Ellene? Tizenöt. Tartózkodott? Egy. Köszönöm szépen.
Áttérünk a másik, ugyanilyen című törvényjavaslat általános vitájára. Ehhez kapcsolódóan az előterjesztők közül dr. Hargitai János képviselő úr van jelen. Megadom a szót.
Dr. Hargitai János szóbeli kiegészítése
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! A parlamentben többször elhangzik így, ahogy most idézni fogom, hogy az államháztartási hiány elszaladt. Tőlünk, mármint az érintettektől függetlenül ez a hiány csak úgy szalad, általában növekszik. Ennek szeretnénk gátat szabni. Nem fogom megismételni az indítványban szereplő mondatainkat, hogy a gazdaságnak mi a gondja azzal, ha az államháztartási hiányt bármilyen oknál fogva nem tudja, vagy nem akarja tartani a költségvetés. Egyébként ez kivédhető, mert természetesen a kormánynak bármikor lehetősége lenne a költségvetési törvényben meghatározott államháztartási hiánycél korrekcióját törvényben megtenni, tehát ki tudja kerülni a kormány azt, hogy ez a negatív szankció, az anyagi felelősség szankciója bekövetkezzen.
Továbbra is azt gondoljuk, hogy a kormány tagjait elsősorban politikai felelősség terheli tevékenységükért, és az az anyagi szankció, amit itt megfogalmazunk, csak egy kisegítő új elem lenne a kormány tagjaival szemben. De azt is jól láttuk, hogy a kormánynak ma megvan minden eszköze ahhoz, hogy akár a politikai közbeszédből, még egy kampányidőszakban is, az egész problémát kivonja. Ezzel találkoztunk. Többször tettünk arra kísérletet, hogy erről az érdemi kérdésről beszélni kell, hogy hogyan alakul az államháztartás hiánya. A kormány azon a médiakapcsolati hálón keresztül, amely körbeveszi, elérte azt, hogy ez egyszerűen nem tudatosodott az állampolgárokban. Azaz a politikai felelősség érvényesülni sem tudott információk hiányában, mert a politikai felelősséget csak a választók érvényesíthették volna.
Ezért, megtartva a politikai felelősség intézményét, és ezt nem megkérdőjelezve, azt gondoljuk, hogy terhelje a kormány tagjait anyagi felelősség, ha az államháztartási hiányt nem akarják betartani. Még egyszer mondom, kivédhetik azt, ami itt le van írva, mert megemelik a törvényben meghatározott hiánycélt, és már nincs ilyen gond. De az nem megy, hogy a parlament meghatároz egy hiánycélt, és utána arról értesülünk X. hónap múlva, hogy most Libanonnal egy szinten világcsúcsokat döntünk az államháztartási hiány tekintetében, és ennek nincs meg az a következménye, amiről Herényi képviselőtársam már beszélt. Mert lehetne szigorúbban fogni az államháztartástól való eltérés lehetőségét, ami a kormánynak mozgási lehetőséget ad. Mi azt szeretnénk, ha a parlament ellenőrző tevékenysége erősödne, és ennek egyik eszközének tekintjük ezt a szerény anyagi felelősségre vonási lehetőséget, amit gyakorlatilag a Számvevőszék javaslatára a törvény, azaz a parlament végezne el a kormány tagjaival szemben.
Kérem, támogassák ezt a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztők nevében szóló Hargitai János képviselőtársamnak. Megkérdezem, van-e kérdés, észrevétel. Kovács Tibor képviselő úré a szó.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ismét egy nagyszerű és kifejezetten szakmai javaslat van előttünk. Néhány dolgot hiányolok belőle, tisztelt képviselőtársaim, hiányolom belőle például azt, hogy milyen felelősség terheli az ellenzéki képviselőket akkor, amikor olyan módosító indítványok ezreit nyújtják be a költségvetési vita során, amelyeket, ha valamilyen véletlen folytán, és a kormánytöbbség nem lenne megfelelőképpen éber, megszavaznánk, akkor a költségvetési hiány sokszorosára növekedne. Ennek a következményei ebben a javaslatban nem fogalmazódnak meg például a tekintetben, hogy az ellenzéki képviselők benyújthatnak-e a költségvetési vita során olyan javaslatot, ami a költségvetési egyensúly további torzulásához vezetne. És ha, mondjuk javasolnak ilyet, akkor milyen kártérítési kötelezettségük van? Ezt mindenképpen hiányoljuk ebből a javaslatból. Miután ez szakmailag nem nagyon állja meg a helyét, hogy csak az egyik oldal felelőssége jelenik meg, a másik oldalé viszont nem, nem tudjuk támogatni ennek a javaslatnak az általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herényi Károly képviselő úr kért szót. Megadom.
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kovács Képviselő Úr! Lehet itt az ellenzék felelősségét feszegetni, de a döntéseket mindig a kormányoldal hozza meg, és a kormány hajtja végre. Tehát igazán helye van annak, hogy a többségi döntés felelősségtartalmát, vonatkozását valamilyen módon vizsgáljuk, és ha kell, akkor valamilyen módon szabályozzuk. Éppen most fogjuk tárgyalni a pártok gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot. A kormány előterjesztése, amelyben ha a pártok nem úgy működnek, ahogy az a törvényben elő van írva, akkor a működésük is veszélybe kerülhet, és a pártelnökök személyes felelősséggel tartoznak a törvény betartását illetően.
Akkor miért nem fogadják el a költségvetés vonatkozásában ugyanezt? Egy törvényről van szó, egy törvény betartásáról van szó és a végrehajtó szerv felelősségéről, hogy betartja-e a kormánypárti többség által elfogadott költségvetési törvényt. Azt hiszem, hogy ez a javaslat szakmailag, politikailag és erkölcsileg is kiállja a próbát. Nem veszítene semmit a megítéléséből a kormányoldal, ha ezt támogatná. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) részemről, miután előterjesztő is vagyok, azt gondolom, hogy itt az érvek egyértelműek. Ahhoz, hogy egy bizalmat helyre lehessen állítani, és egy felelős kormányzást el lehessen várni, ahhoz hiányoznak bizonyos intézményrendszerek a magyar költségvetés végrehajtásához kapcsolódóan. Ez nem kérdés. Várjuk a javaslataikat, hogy önök mit szeretnének, tisztelt kormánypárti képviselők, de nyilván a miniszterek nem szívesen járulnak hozzá semmiféle anyagi felelősségre vonáshoz, mert az számukra az elmúlt négy évben folyamatosan a fizetésük felének az elvesztését jelentette volna ezen törvényjavaslat alapján.
Márpedig, ha erre készülnek ebben az évben meg a következő évben is., akkor ez nyilván ezzel járna. Viszont megkérdezem én, aki ellene van ennek, hogy ha akár egy bt. Alkalmazottja akár csak egy forinttal is átlépheti-e a költségvetési keretét, amellyel gazdálkodhat. Akár egy kereskedelmi cég, akár egy vendéglátó cég nem a saját zsebébe nyúl bele, és pótolja ki, ha pénzhiány, vagy túlköltés jön létre? Mi most az ország költségvetésénél, amely közel 40 százaléka az össz elköltött pénznek, szabadjára engedjük ezt? Hogyan akarják majd azt a sok száz vezető köztisztviselőt megfogni, ahol elköltik ezeket a pénzeket? Csak akkor várható el tőlük sokkal szigorúbb költséggazdálkodás, az úgynevezett puha költségvetési korlát feloldása, ha a főnökeiknek megvan ez a felelősségük.
Azt gondolom, hogy ez egy szakmailag is nagyon megalapozott javaslat. És azt kell mondanom, hogy sajnos az elmúlt öt év alapján megindokolt a bizalomvesztés a vezetés irányában. Mivel önök előszeretettel tekintik részvénytársaságnak, vagy vállalatnak Magyarországot, ha így tekintjük parlamentet, mint egyféle tulajdonos, bár én ezzel a fogalommal nem értek egyet, de ha már önök így gondolkodnak, akkor joggal elvárható, hogy felelősséget állapítanak meg a cégvezetés irányában, itt a kormány felé. Felelősségteljesebb költségvetési gazdálkodást ma nem látunk, más eszköz pedig nincs, amellyel a személyes felelősséget is előtérbe helyezzük. Lehetne a jogi felelősségre is keresni megoldásokat, ismeri a polgárjog ezeket a fogalmakat is, a magyar közigazgatás perpillanat nem.
További észrevételre jelentkezett még egyszer Kovács Tibor, megadom a szót. Utána majd az előterjesztőnek.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Szeretném megkérdezni az előterjesztőket, mit jelent az, hogy a kormányzati szektor éves hiánya, mert a költségvetésnek fejezeti előirányzatai vannak, véleményem szerint. Itt már találkozhattunk némelyikkel. Egy-egy fejezeti előirányzat tartozhat miniszterhez, tárca nélküli miniszterhez, vagy más kormányzati tisztségviselőhöz, de olyat, hogy kormányzati szektor, ilyen definíciót nem ismerek az államigazgatásban. Akkor azt kérem, magyarázzák el, hogy ez mit jelent, mire gondoltak, amikor ezt a javaslatot megfogalmazták.
ELNÖK: Meg fogom adni a szót az előterjesztőnek, ha további kérdés, észrevétel nincs. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor Hargitai János képviselőtársamé a szó.
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Az utóbbi kérdésre, amit képviselőtársam feltett, a második pont egyértelmű választ ad, mert az államháztartási törvény pontos szakaszára, bekezdésére hivatkozva mondjuk, hogy melyiket gondoljuk ilyen hiánycélnak, úgyhogy erre a válasz ott van a törvényben. Ez nem lehet vitakérdés, hogy miről szól a dolog.
Amit képviselőtársam az első megszólalásában felvetett, és az ellenzéki képviselők felelősségét firtatta a hiánycél alakulása kapcsán, azért sántít az érvelés, mert nem véletlenül mondtam mindig, hogy egy költségvetési törvényben elfogadott hiánycélt a parlament bármikor korrigálhat, és akkor mentesül a kormánytag a felelősség alól. Ha mi nyújtunk be módosító indítványt, a költségvetés tárgyalási módját ismerjük, és a hiánycél rovására nyújtjuk be, és azt, ne adj' isten, elfogadná a többség, akkor ezzel együtt korrigáljuk a hiánycélt. Tehát nincs ilyen gond, hogy az ellenzéki képviselők zseniális javaslatai, vagy a kormányoldal nem ébersége jelenti a hiánycél túllépését. Ha év közben egyszer ilyen gyakorlat lenne, hogy egy ellenzéki képviselő a költségvetési törvényt módosítaná, és ezt önök elfogadnák, és ez a módosítás, még egyszer mondom, tudatosan, mindkét fél részéről az államháztartási hiány növelését célozná meg, megint csak ugyanazzal a módosítással korrigálni lehet az államháztartási hiánycélt.
Úgyhogy ezek mind mesterkélt, elfogadhatatlan érvelések, amit Kovács Tibor képviselőtársam szóba hozott. Azt gondolom, hogy ami a törvényben meg van határozva, egzakt és mérhető számok, ezért kisegítő elvként ez a felelősség érvényesíthető lenne a miniszterekkel szemben az elsődleges politikai felelősség mellett, ami egyébként úgysem érvényesül, mint ahogy ezt kifejtettem.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazhatunk-e? Úgy látom, igen. Aki az általános vitára való alkalmassággal egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenhárom. Ellene? Tizenöt. Tartózkodott? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság az általános vitára való alkalmassággal nem értett egyet. A többségi előadó Kovács Tibor. A kisebbségi? Hargitai János? Én vagyok az előterjesztő.
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Lemondok erről, nyugodtan éljen ezzel a lehetőséggel.
Ügyrendi javaslat a napirend kiegészítésére
ELNÖK: Nem egy napon lesz. Inkább felkérnélek. Akkor Domokos László. Aki egyetért az előterjesztőkkel, jelezze! (Szavazás.) Elfogadtuk.
Elméletileg most befejeznénk a bizottság ülését, de van egy speciális kérés. Van kormánypárti oldalról egy kezdeményezés, amely miatt úgyis össze kellene ülnünk. Ezért javaslom, éljünk azzal a lehetőségünkkel, hogy kiegészítjük a napirendet a házipénztári adóról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó módosítással. Közben ezt kiosztottuk. Ehhez kell az ellenzék jóváhagyása is, mert kétharmados döntést igényel. Gondolom, ezt megadhatjuk, és tárgyaljuk le, különben néhány óra múlva, vagy más időpontban kellene. Tehát javaslom, hogy még néhány percet szánjunk rá.
Döntés a napirend kiegészítéséről
Aki egyetért ezzel, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tartózkodott? Ellene? Egy. Akkor 27 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal a bizottság ezt megtárgyalja.
A házipénztár adóról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító javaslat tárgyalása
Ez egy bizottsági módosító javaslat, a gazdasági és informatikai bizottság ma tárgyalta meg. Tudtunkkal el is fogadta. Szabó Lajosnak átadom a szót, hogy a kormányzati álláspontot ismertesse, mert a bizottság ezt támogatta.
SZABÓ LAJOS (MSZP): A bizottsági ülésen az előterjesztő támogatta a módosító indítványt.
ELNÖK: Tehát az előterjesztő is támogatta, abból induljunk ki, hogy itt is ez hangozna el. Van-e kérdés, észrevétel? Molnár Albert.
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Szeretném megkönnyíteni a képviselő urak dolgát. Egy egyszerűsítésről van szó, egy átláthatóbb, sokkal életszerűbb, az üzleti életben sokkal használhatóbb terminológiát használó szövegezésről. Ez azt mondja ki, hogy a nettó árbevétel 0,5 százaléka, de minimum 100 ezer forint lehetne a küszöb a házipénztáraknál. A helyett a nagyon bonyolult megfogalmazás helyett, ami eddig szerepelt. Kérem a képviselő urakat, hogy támogassák.
ELNÖK: Dancsó József kévp iselőtársaim.
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Egy mondat ragadta meg a figyelmemet, hogy elismert pénzkészlet. Ez egy elég nehezen értelmezhető kategória. Mert melyik vállalkozás elismert pénzkészlete? Átvágva a gordiuszi csomót, az előterjesztő azt mondja, hogy a nettó árbevétel 0,5 százalékáról van szó, de legalább 100 ezer forintról. Miért ennyi? Egy kereskedelmi tevékenységet végző cégben, vagy egy ipari jellegű tevékenységet végzőnél, vagy a mezőgazdaságban felvásárlást végző? Hogy ez jó lesz-e, helyes-e, segíti ezek gazdálkodását, azt ebből nem lehet megtudni. Az indoklásból sem. Úgy gondolom, itt egy rögtönzésről van szó. Elismerve, hogy valamivel egyszerűbb kezelni egy ilyen fogalmat, mint az előző beterjesztésnél, de akkor is, az egészet rögtönzésnek érzem és nagyon-nagyon ellentétesnek a gazdaság logikájával. K
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tállai András képviselő úr.
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz). Köszönöm szépen a kormányoldalnak, hogy meghallgatta, amit az általános vitában elmondtam erről a törvényjavaslatról. Azt mondtam el, hogy ez a törvényjavaslat minden tekintetben teljesen alkalmatlan arra, hogy az Országgyűlés tárgyalja. Íme, az a módosító javaslat ezt teljes egészében be is bizonyítja, hiszen lényegében a százalékos mértéket tekintve, amikor 20 százalékban meg a házipénztár adót a törvényjavaslat, mind paragrafusa megváltozik. Tehát ez egy igazi, érett kormányzati munka, úgyhogy gratulálok hozzá. De azt azért ne várják, hogy ezt még támogassuk is.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk róla. Aki a bizottsági módosító javaslattal egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenöt. Aki nem? A többi. Az tizenkettő. Tartózkodott? Nem volt ilyen. A bizottságban tehát többséget kapott.
Ezzel befejeztük mai munkánkat. Tájékoztatásul jelzem, hogy csütörtökön 9 órakor találkozunk bizottsági ülésen. Addig várhatóan bővülni is fog a napirendje. Köszönöm. Mindenkinek jó étvágyat, vagy jó munkát.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 57 perc.)
|
|
Domokos László |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit