KPSZB/18/2006.
KPSZB/18/2006-2010.
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2006. október 31-én, kedden 16 óra 17 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Krémerné Gerencsér Ildikó szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Krémerné Gerencsér Ildikó válasza *
További kérdések, észrevételek *
Krémerné Gerencsér Ildikó válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Kék Mónika szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények, észrevételek *
Kék Mónika válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Hegedűs Márta szóbeli kiegészítése *
Vélemények, észrevételek *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az ülés bezárása *
Megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Burány Sándor (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Keller László (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Molnár Lászlónak (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Lakos Imre (MSZP) dr. Gegesy Ferencnek (MSZP),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Tóth András (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Herényi Károly (MDF) dr. Hargitai Jánosnak (KDNP).
Krémerné Gerencsér Ildikó, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Kék Mónika, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Hegedűs Márta, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tanácsosa
Dr. Sarnyai Zsuzsanna, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakértője
Gál Ilona, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék főigazgatója
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 17 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim. A bizottság ülését megnyitom. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Köszöntöm a bizottság tagjait, munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm a sajtó munkatársait, meghívott vendégeinket, mindenkit, aki a bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
Szeretném ismertetni azokat a pontokat, amelyeket nem kell tárgyalnunk a kiküldött napirendi javaslathoz képest. Az ORTT beszámolójához nem érkezett módosító javaslat, a 2. pont alatt található, a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló törvénymódosítás részletes vitájára még nem került sor, így ezt sem kell tárgyalnunk. A 7. pontban szereplő, az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája még nem zárult le, ez bármelyik percben esedékes lehet. A következő, 8. pontban szereplő, a közbeszerzésekről szóló törvénynek a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslathoz nem érkezett bizottsági módosító javaslat. Tehát javaslom az 1., a 2., a 7. és a 8. napirendi pont elhagyását.
A kiküldött napirendi javaslathoz írásbeli észrevétel nem érkezett. Aki a módosításokkal együtt elfogadja a napirendi javaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Huszonnégy. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság 24 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta napirendi ajánlását.
Rátérünk az 1. napirendi pontunk tárgyalására, ez pedig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/1140. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét. Kérem, hogy egy rövid kiegészítést fűzzön a törvényjavaslathoz a bizottság számára, és legyen szíves egy nevet is mondani a jegyzőkönyv kedvéért.
Krémerné Gerencsér Ildikó szóbeli kiegészítése
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Krémerné Gerencsér Ildikó vagyok, főosztályvezető-helyettes a nyugdíjbiztosítási főosztályról. A most benyújtott törvényjavaslatunk a konvergenciaprogramban közzétett nyugdíjintézkedéseket tartalmazza két kivétellel. A korkedvezményes nyugdíjról később történik a törvénymódosítás benyújtása, a rokkantsági nyugdíjakat érintően pedig a jövő évben.
Ez a törvényjavaslat az előrehozott nyugdíj, a leggyakoribb korai nyugdíjazás szabályaival foglalkozik, valamint a korhatár előtti nyugdíjazás és a keresőtevékenység összefüggéseivel. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez valóban rövid kiegészítés volt. A bizottság tagjait kérdezem, ki kíván hozzászólni, kérdést feltenni, észrevételt elmondani. Lengyel Zoltán!
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Furcsa dolog, amikor nyugellátásról kell beszélnünk, mert egyrészről egy becsülettel végigdolgozott élet után szóló ellátásról van szó, másrészről pedig kétélű ez a történet, mert a nyugellátással kapcsolatban a munkaidőben eltöltendő időszak hosszabbítása történik rendre évek óta, illetve szigorítanak olyan intézkedéseket, amelyek a már nyugdíjban lévők munkavállalását nehezítik. Azt szeretném megkérdezni az előadótól, hogy ebben az esetben mire számíthatnak a nyugdíjba vonulók, konkrétan milyen intézkedésekre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Valóban, a konvergenciaprogram szerinti törvényjavaslattal találkozhattunk, meglehetősen időben, tehát a kormány eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy az alkotmányossági elveknek is megfeleljen az intézkedések bevezetését illetően.
Kétségtelenül több változásról van szó, az előrehozott nyugdíj szigorításáról, és találhatók benne olyan elemek is, amelyek bizonyos anomáliákkal függnek össze. Azt hiszem, 1997-től kezdve sok férfitársunk gondolhatott arra, hogy a szigorítás közepette egy évvel hamarabb megy nyugdíjba, mint korábban. Ebben az esetben csupán a korábbi állapot helyreállításáról van szó. A másik ilyen jelentős lépés, és azt gondolom, helyeselhető, a korhatár előtti nyugdíjazással kapcsolatos kereseti lehetőségek korlátozása. Személy szerint megjegyzem, hogy a módját illetően bizonyára több módosító javaslat fog beérkezni. Magam is gondolkodom olyan indítványon, amely nem a munkavégzést igazítaná a minimálbérhez, hiszen ez automatikusan ahhoz vezetne, hogy a legtöbben minimálbéren lesznek foglalkoztatva, hanem inkább az alacsony nyugdíjjal rendelkezők számára kellene megteremteni a lehetőséget, hogy munkát végezzenek. Úgy érzem, ez sokkal igazságosabb lenne.
Azt is pozitívnak tartom a mai viszonyok között, hogy a nyugdíjas foglalkoztatottak esetében is további járulék kivetésére kerül sor, azzal együtt is, hogy az alkotmányossági érdekekre tekintettel az ellenszolgáltatási oldala is meg fog majd teremtődni. Hogy kellő mértékben-e, azt nem tudom, mindenesetre mindenképpen lesz ennek valamiféle ellenszolgáltatása. Az országgyűlési vita során még több tekintetben pontosítani lehet ezeket az előírásokat, amelyek elveivel, céljaival döntő módon egyetértünk. Tehát a szocialista képviselőcsoport, illetve a bizottsági tagok nevében támogatni fogjuk az általános vitára való alkalmasságot.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés? (Nincs jelentkező.) Most nincs. Akkor az előterjesztő képviselőjének adom meg a szót. Parancsoljon!
Krémerné Gerencsér Ildikó válasza
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Azzal szeretném kezdeni, hogy a már megállapított nyugdíjakat nem érinti a módosítás. A nyugdíjban lévőket annyiban érinti, hogy ha mellette keresőtevékenységet folytatnak, akkor jövő évtől kezdődően majd a járuléktörvény módosítása tartalmazza a járulékfizetési kötelezettségüket. Ez a törvény azt tartalmazza, hogy amennyiben járulékot fizettek, akkor 365 nap után nyugdíjemelést kérhetnek, ami a már megállapított nyugdíjukat megnöveli.
2008-tól lép be az első olyan módosítás, ami az ezután nyugdíjba vonulókat érinti. Ez azt jelenti, hogy a 2008. január 1-től nyugdíjba vonulóknak, kizárólag abban az esetben, ha a korhatárt még nem töltötték be, választaniuk kell, hogy tovább dolgoznak, vagy a nyugdíjazást kérik. Tehát a nyugdíjazáshoz a biztosítási jogviszonyt meg kell szüntetni. A nyugdíj megállapítása után mindaddig, amíg be nem töltik a korhatárt, a nyugdíjat szüneteltetni kell, ha a kereset eléri a minimálbért. 2009-től változnak az előrehozott nyugdíj megállapítási szabályai. Ezt a '97. évi reform is 2009-re hirdette meg. Képviselő úr már említette, hogy a férfiaknál marad alsó korhatárként a 60. év, a nőknél pedig az 59. életév, és 2012-ben javasolja a törvényjavaslat ezt is a 60. évre emelni. Tehát két év lenne a rugalmas nyugdíjazás lehetőség a 62 éves korhatárhoz viszonyítva.
A másik változás 2009-től, hogy a nyugdíjcsökkentés a bonus-malus rendszerben úgy változik, hogy a szolgálati idő hosszától függetlenül, attól függ biztosításmatematikai számítás szerint, ahány hónappal előbb megy az illető nyugdíjba. Ennek mértéke 2010-ben éri el a biztosításmatematikailag indokolt mértéket, ez 0,3-0,4 százalék lesz havonta. 2009-ben csökkentettebb mértékkel történik a bevezetés, havi 0,1, az első év után havi 0,2 százalékkal. A harmadik típusú változtatás a nyugdíjrendszerben, ami minden nyugdíj előtt állót érint majd 2008-tól, nemcsak a korai nyugdíjazásokat, az ellentmondásos szabályok korrigálása. Az egyik ilyen korrekció, hogy jelenleg részleges a valorizálás, az utolsó három év keresete nem kerül felszorzásra. Ezzel a módosítással a nyugdíjazás előtti év szintjére, hiszen csak annak ismerjük az adatait, felszorzásra kerül az 1988-tól beszámított minden kereset. A másik változtatás, hogy a járulékkal csökkentett bruttó keresetből kell az adót levonni. A harmadik változtatás pedig, hogy a 40 év feletti szolgálati idővel rendelkezőknek nem évi 1,5 százalék lesz a nyugdíjmértékszabály, hanem évi 2 százalék. Ezek a konkrét intézkedések, amelyek a nyugdíj előtt állókat érinti. Köszönöm.
További kérdések, észrevételek
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Kérdezném a kormány képviselőjétől, hogy mindezen intézkedések, a változtatások hatására hogyan alakul a nyugdíjak összege. A befizetések nagyjából világossá váltak, de mindezek hogyan érintik az induló nyugdíjakat. (Babák Mihály: Rosszul.)
ELNÖK: Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Parancsoljon!
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): 2007-ben nem jelent változást. 2008-ban a minden nyugdíjast érintő változás körülbelül 7 százalék nyugdíjszínvonal-mérséklést jelent. Ehhez szeretném hozzátenni, hogy az elmúlt években körülbelül 15-16 százalékkal nőtt az újonnan megállapított nyugdíjak színvonala a 13. havi nyugdíj beszámítása nélkül. A 16 százaléknak körülbelül a felét indokolja az, hogy nőtt az átlagos biztosítási idő, tehát hosszabb az átlagos szolgálati idő, amivel nyugdíjba vonulnak az érintettek, a másik fele viszont abból adódik, hogy részleges valorizálás volt, és a nettósítás szabálya sem a tényleges nettó keresetekhez igazodott. Ezek a módosítások sokkal jobban követik a tényleges nettó keresetek alakulását.
A 2009-től belépő módosítás, a malus pedig egyénileg különbözőképpen hat. Hiszen a jelenlegi törvényi szabály szerint a rövidebb szolgálati idővel rendelkezőnél magasabb csökkentés szerepel a törvényben, a hosszabb szolgálati idővel rendelkezőnél, 40 év felett viszont nincs csökkentés. Ez 2009 után jelentkezik, egyénileg nagyon eltérően. Ahol 0 volt a csökkentés, ott előidézhet 8-9 százalék közötti színvonalcsökkentést azoknál, akik teljes egészében igénybe veszik a korai nyugdíjazás lehetőségét. Aki ezzel nem él, ott természetesen nincs ilyen.
ELNÖK: Köszönöm. Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Köszönöm a korrekt, pontos tájékoztatást. Egyúttal kérném azt, mivel ezek nagy horderejű kérdések, hosszú távon a nyugdíjba vonulókat tömegével érintő kérdések, hogy ezekről minél rövidebb időn belül kapjon a bizottság tájékoztatást, hogy lássuk papíron is, hogy a különböző változtatások milyen hatással vannak a nyugdíjba vonulás tekintetében. Másrészt arról is kérnék írásos tájékoztatót, hogy az elmúlt 10 évben az induló nyugdíjak reálértéke évről évre hogyan változott, azért, hogy itt is lássunk egy közelmúltbeli folyamatot. Kíváncsi lennék a részletekre is.
Kérdezném azt is, hogy ezek a változtatások hogyan hatnak a következő évek várható nyugdíjkiadásaira. Jó lenne erre is választ kapni, ha most nem tetszik tudni megmondani, akkor szintén írásban várnánk. Hiszen a nyugdíjkasszával összefüggésben jó lenne ezt is ismerni. Tavasszal a legnagyobb kormánypárt választási ígéreteiben egy igazságosabb nyugdíjrendszer szerepelt, ami elsősorban a nyugdíjkiadások növekedésében jelent meg. Ha most ez a módosítás életbe lép, akkor nyilván újabb igazságtalanság keletkezik az eddig nyugdíjba menők és a jövendő nyugdíjba menők között. Más szabályok alapján fognak a közeljövőben nyugdíjba menni, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, mint az eddigi törvényi lehetőségek, és ezért más nyugdíjak fognak induló nyugdíjként keletkezni. Ez a generációk közötti társadalmi igazságosság szempontjából hogyan egyeztethető össze a korábbi ígéretekkel és deklarációkkal?
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? Barabásné Czövek Ágnes, parancsoljon!
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Amikor egy rendszert megváltoztatunk, mindig nagyon izgalmas az átmenet éve, és úgy érzékelem, hogy 2007 ebben a rendszerben az átmenet éve. Erre vonatkozóan milyen speciális szabályok lesznek? Ha erről hallhatnánk valamit. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Most nem látok több jelentkezőt. Parancsoljon! Visszaadom a szót.
Krémerné Gerencsér Ildikó válasza
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A képviselő úr által kért részletesebb adatokat természetesen elkészítjük és eljuttatjuk a bizottságnak. 2007-ben nincs változtatás, ott még nincs kiadásmegtakarítás. 2008-tól 9-36-76-87-110 milliárd körüli a kiadás megtakarítása, ez természetesen becsült adat, és a jelenlegi szinten számított hatás. Említettem, hogy 2008-tól a nyugdíj-megállapítási szabályok változása éppen az igazságosság érdekében születik, hogy ne legyenek olyan aránytalanságok, mint amilyenek a '90-es években képződtek a nyugdíjrendszerben. Ha most nem lépnénk, a 2000-es évek végén ismét lennének ilyen aránytalanságok, ellenkező előjellel. Tehát pontosan az aránytalanságok kiegyenlítése érdekében egyrészt tavaly decemberben megszületett az a törvényjavaslat, amely a '90-es években az elmaradásokat korrigálja, azokat a nyugdíjakat megemeli, most pedig az elfutó nyugdíjszínvonalat mérsékli pontosan azért, hogy az egyes generációk között az arányok megmaradjanak.
2007-re nincs módosítás, tehát változatlan szabályokkal lehet ebben az évben nyugdíjba menni. A 2008-tól induló módosítások fokozatos bevezetést és fokozatos változtatást jelentenek. Köszönöm.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. A szavazás következik. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem, hogy ki az, aki a bizottság tagjai közül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot T/1140. szám alatt általános vitára alkalmasnak találja. Kézfelemeléssel jelezze4 (Szavazás.) Tizennyolc. Ez már sok lesz. Valaki fogja vissza magát! Az előbb néztem a jelenléti ívet, ott három helyettesítést láttam, azóta több van? Akkor még egyszer kezdjük!
Tehát: ki az, aki az általános vitára való alkalmasságot támogatja? (Szavazás.) Ez 16, de annyian is vannak. Jó. Nem támogatja? Egy. Tartózkodott? Tizenegy. A bizottság 16 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 11 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést. Farkas Imre és Lengyel Zoltán lesz a bizottság két előadója. Köszönöm szépen. Ezzel a napirendi pontot lezártam. Köszönjük a részvételt. Viszontlátásra!
Következő pontunk a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/1095. szám alatt. Szintén az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk, ezúttal első helyen kiemelt bizottságként. Köszöntöm a minisztérium két képviselőjét. Melyikőjük fogja ismertetni szóban a javaslatot? Kék Mónika, ha jól emlékszem. Igen, parancsoljon! Megadom a szót.
Kék Mónika szóbeli kiegészítése
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót. Nagyon rövid lesz az összefoglaló. Lényegében négy célra egyszerűsíthető le az a szándék, amellyel ezt az előterjesztést elkészítettük. Egyrészt szerettük volna a jelzálog-hitelintézetek finanszírozási lehetőségeit, enyhíteni gondoltuk az ügyfelek terheit azzal, hogy eltekintenénk a közokiratba foglalási kötelezettségtől a jelzáloghitel-szerződés esetében, és más teljes bizonyító erejű okirat előállítását is lehetővé tenné a javaslat. Lehetővé tennénk más EGT-állam területén lévő ingatlan fedezetével történő jelzáloghitel-nyújtást, ami az üzleti pozíciót javíthatja a jelzálog-hitelintézetek esetében, illetve át gondoltuk alakítani a felszámolásra irányadó szabályokat. Röviden ennyi volt a célja a törvényjavaslat kidolgozásának.
Kérdések, vélemények, észrevételek
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait illeti a szó. Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tényleg nem tűnik nagy horderejűnek ez a változtatás, egyfajta liberalizálást jelent, legalábbis a rugalmasabb működés irányába viszi a jelenlegi szabályozást. Az lenne a kérdésem, hogy akkor, amikor nagyon komolyan felfutott a jelzálog-hitelezés hazánkban, amelynek olyan jelentős veszélyei is vannak a magánszemélyek esetében, mint a túlzott hitelállomány, a likviditási problémák, a kényszerlikvidálások, ezek tömegével lehet találkozni, egy ilyen rugalmasabb szabályozás nem járul-e hozzá ahhoz, hogy még nagyobb adósságspirálba vigye az embereket a magasabb hitelfelvételek ösztönzésével, a könnyebb hitellehetőségek megszerzésével. Erre kérnék választ.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? Lengyel Zoltán!
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetlen egy rövid kérdésem lenne. A liberalizáció emeli a hitelezők kockázatát, miután nincs mögötte közokirat, így a behajtás nehezebbé válik. Ha növekszik a kockázat, általában növekszik a hiteldíjmutató. Nem fogja-e drágábbá tenni a hiteleket ez a liberalizáció? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel? Szabados képviselő úr!
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvény módosítása fontos, hiszen a jelzálog-hitelezés továbbfejlesztésére irányul, és az uniós normákhoz igazodik. A törvénymódosítás bővíti a jelzálog-hitelintézetek lehetőségeit azzal, hogy lehetővé teszi az EGT-államokban lévő ingatlanok fedezetbe történő bevonását és jelzálog-hitelezését, természetesen a hazai törvények betartása mellett. A pénzügyi vállalkozásoktól is vásárolhatnak jelzáloghiteleket, természetesen a törvények és a PSZÁF-ra háruló kötelezettségek maradéktalan betartása mellett.
Fontos, hogy módosulnak a jelzálog-hitelintézet felszámolásának szabályai, garantálja, hogy a fedezetbe vont eszközöket el kell különíteni a felszámolási eljárás során, amelyeket fedezeti gondnok kezel. Úgy ítéljük meg, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén bővül a jelzálog-hitelezés rendszere, ezért általános vitára alkalmasnak tartjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel van-é? Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elhangzott itt egyfajta könnyítés a jelzálog-hitelintézetek vonatkozásában, legalábbis ami a hitel kihelyezését, illetve a jelzáloglevél vásárlásának kiterjesztését jelenti. Képviselőtársam feltette a kérdést, hogy a liberalizáció nem jelent-e nagyobb veszélyt. Azt gondolom, ennek elébe kell menni, és a fedezetértékelést valamennyire szigorítani szükséges. Erre irányult az a módosító indítvány, amit elkészítettem, és majd meg fogunk vitatni. Ennek az a lényege, hogy a fedezetértékelés szakmaiságát, színvonalát emeljük, ennek a feltételeit kell megteremteni. Azt gondolom, hogy egy korábbi jelzálog-szövetségi összefoglalóból látható, hogy Magyarországon körülbelül 20 százalék körül van az ingatlanok jelzáloggal való terhelése, ez pedig a nyugat-európai szintnek körülbelül harmadát jelenti, tehát ott 60 százalék körül van. Itt még jelentős tartalék van. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Több észrevétel nincs, úgyhogy visszaadom a szót az előterjesztő képviselőjének. Parancsoljon!
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A kérdések sorrendjében válaszolnék. Az első kérdés az volt, hogy nem fokozza-e ez a fajta liberalizáció az ügyfelek adósságspirálba kerülését, nem hordoz-e ilyen kockázatot. Erre az a rövid válasz, hogy ez lényegében nem ösztönöz nagyobb hitelfelvételre, sőt, a kockázatmegosztással igyekszik a jelzálogbanki kiszolgáltatottságot csökkenteni úgy, hogy nemcsak hazai ügyfélkörre és nemcsak az itt elhelyezkedő ingatlanokra vonatkozó jelzálogbejegyzést tenne lehetővé. Képviselő úr az utolsó kérdésben még egy választ adott erre, hogy pillanatnyilag alacsony az ingatlanalapú jelzálogkölcsön állománya Magyarországon, vagyis viszonylag kis teher van az ingatlanvagyonon az egyes magánszemélyek esetében is.
A második megállapítás az volt, hogy emeli a kockázatot, ha nem közokirat formájában kerül a szerződés megkötésre. Erre a válasz az, hogy egyoldalú jognyilatkozat formájában a végrehajtás szempontjából pontosan ugyanazt a szituációt eredményezi, csak mivel a közjegyzői létszám adott, ezt jogszabály határozza meg, érdemi versenyhelyzet kialakulására nem számítunk rövid távon. Ezért gondoltuk, hogy kinyitjuk ezt a lehetőséget, és megpróbálunk egy másik közokirati formát is beengedni a jelzálog-hitelezés formai kellékei közé. Ez inkább az ügyfelek tehercsökkentését célozta. A végrehajtásban nem eredményez többletkockázatot.
Az utolsó kérdésre pedig, ami a fedezetértékelés kapcsán szükséges szigorúbb személyi követelményeket jelenti, természetesen, ha elkészül a módosító indítvány, a kormány is kialakítja róla az álláspontját. Előzetesen szakértői szinten annyit fűzhetünk hozzá, hogy természetesen az a cél, hogy a fedezetértékelés megfelelő megbízhatóságú legyen, hiszen ez az alapja a hitelezésnek. Minden olyan javaslat valószínűleg a kormány tetszését is elnyeri, ami ennek erősítése irányába hat.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Ennyi? Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e még valakinek kérdése, észrevétele. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következhet. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki a T/1095. szám alatt benyújtott, a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmasnak találja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Nem támogatja? Tartózkodott? Tizenkettő. A bizottság tehát 16 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett támogatta a törvényjavaslatot. A többségi vélemény előadója Szabados József lesz, a kisebbségi véleményé Mádi László. Köszönöm szépen. Köszönöm önöknek is a részvételt, további jó munkát kívánok. Viszontlátásra!
Áttérünk a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII: törvény módosításáról szóló, T61139. számú törvényjavaslat megtárgyalására, itt szintén az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét. Egy bemutatkozást kérnék és azt, hogy fűzzön az előterjesztéshez egy rövid szóbeli kiegészítést.
Dr. Hegedűs Márta szóbeli kiegészítése
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Dr. Hegedűs Márta vagyok a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tanácsosa. Csak nagyon röviden, néhány mondatban szeretném ismertetni a törvénymódosítás célját és indokát. Kifejezetten jogharmonizációs kötelezettség teljesítése a törvénymódosítás célja.
Két ponton kívánja az Európai Bizottság véleményének megfelelően módosítani a reklámtörvényt. Az egyik, tekintettel arra, hogy a hatályos rendelkezések szerint általános dohányreklám-tilalom van Magyarországon, ez alól négy kivételt enged a törvény. A Bizottság álláspontja szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű esemény vonatkozásában érvényes felmentési lehetőséget a 2003/33. irányelvnek a határon átnyúló rendezvényekkel kapcsolatos tilalmi szabályával összhangba kell hozni. Emiatt a törvénymódosítás hatályon kívül helyezi az összes olyan rendelkezést, amely ezt a felmentési lehetőséget megalapozza.
A másik indoka pedig a Bizottság azon álláspontja, hogy a szponzoráció fogalmát, illetve a dohányáru szponzorációjára vonatkozó tilalmat külön meg kell jeleníteni a hatályos szabályozásban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevételek, kérdések következnek. A dohányreklámról van szó, ha jól vettem ki a szavaiból. Molnár Albert jelentkezett, megadom a szót.
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban egy uniós jogharmonizációs célú szabályozásról van szó, amely gyakorlatilag a szinte teljes körű magyar szabályozást egészíti ki két elemmel. Részben a szponzorálás reklámcélú hatását pontosítja, másrészt a határokon átnyúló rendezvényekkel kapcsolatban vezet be egyfajta további korlátozást. Azt gondolom, hogy az egészségre ártalmas dohányzás további szigorítása mindenképpen a magyar társadalom egészségét szolgálja. Ezért kérem az ellenzéki képviselőket is, hogy támogassák ezt a jogharmonizációs célú törvényt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Babák Mihály.
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Volt ezzel kapcsolatban korábban egy jó törvényünk. Nem tudtam felkészülni ebből a törvénymódosításból, de úgy tudom, hogy annak idején a Medgyessy-kormány ezt lepuhította. Pontosan csak arról van szó, hogy többet kér tőlünk az Unió a szabályozást illetően? Jól értettem a szavait? A kérdésem az, hogy ez a módosítás most kizárólagosan a koherenciát szolgálja az uniós jogszabályokkal, vagy pedig egyéb más érdeket is szolgál. Határozott választ kérnék erre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések, észrevételek? Lengyel Zoltán!
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Valóban igaza van Molnár képviselő úrnak, hogy a társadalomban a dohányzás mértéke eléggé jelentős, és mindenféleképpen vissza kell ezt valamilyen módon szorítani. Én éppen azt látom egyébként, hogy ez a módosítás, lehet, hogy nem ismerem jól az uniós tagállamok szabályozását, de talán egy kicsit puhábbá teszi a lehetőségeket, mint más uniós tagállamokban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor visszaadnám a szót az előterjesztő képviselőjének. Parancsoljon!
DR. HEGGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Kizárólag a 2003/33. irányelvnek a Bizottság által megjelölt cikkelyeit kívánja átültetni. Semmilyen plusz, a közösség által el nem fogadott szabályt nem ültet be.
ELNÖK: Belenéztem ebbe a törvényjavaslatba. Ha jól vettem ki, akkor 2007-ben a magyar Forma-1-en nem lesznek dohányreklámok?
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztésnek nem témája a Forma-1 és annak jövőbeni szabályozása. Kifejezetten közvetlen kapcsolat nincs. Sem a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nem rendelkezik erről információkkal, hogy 2007-től milyen szabályozási, vagy szerződési feltételek lesznek a Forma-1-en. A kormány ezzel kapcsolatban ezen előterjesztés keretében nem fogadott el álláspontot. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól beszerzett információk szerint már aláírták a 2007-től érvényes új szerződést. Ennek konkrét tartalmáról én nem, de az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium jelen lévő képviselője, amennyiben ezek az információk publikusak, természetesen tájékoztatást ad. Köszönöm.
ELNÖK: Akkor én értettem rosszul ezt az előterjesztést. Ennek elég hosszú indoklása van, amiben azt fejtegetik, hogy a nemzeti hatáskörök szabályozása történik európai uniós irányelvek alapján. Az irányelvek itt teljesen világosak, nehéz alóla kibúvót találni. Ezért kérdeztem konkrétan is, hogy ebből mi következik 2007-re. Minden esztendőben van egy vita arról, hogy a magyar Forma-1-en lehet-e dohányreklámot elhelyezni, vagy sem. Gondolom, ennek van talán gazdasági hatása is, ezért érdekelne csak a kérdés. De ha jól veszem ki a szavaiból, akkor erre ma a kormány, vagy a tárca nem tud világos, egyértelmű választ adni.
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nem, de a jelen lévő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium képviselője igen. Egyébként a szabályozásból következően minden határon átnyúló rendezvény tekintetében a jövőben tilos a dohányreklámozás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lengyel Zoltán jelentkezett, megadom a szót.
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy kérdésem lenne az előbb elhangzott kérdés függvényében. A nemzetbiztonsági szempontból kiemelkedő jelentőségű esemény alatt mit ért a minisztérium?
ELNÖK: Tessék! Parancsoljon!
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm. Ez a jelen szabályozás megfogalmazása. A tavalyi törvénymódosítás folyamán került be, és annak idején a szabályozás gazdasági szempontból olyan jelentős eseményeket tartott e fogalom alá tartozónak, amelyek olyan gazdasági erővel rendelkeznek.
ELNÖK: Babák Mihály kért szót. Parancsoljon!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm. Volt egy jó reklámtörvény, amely a dohányzással, a dohányreklámokkal, a dohányzás népszerűsítésével szembe fordult, a Medgyessy-kormány pedig ezt lepuhította konkrét rendezvényekre. Ekkor mi nem szavaztuk meg ezt a törvényjavaslatot. Most azért nem értem, hogy mi történik, mert a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium rakta bele annak idején, és terjesztette elő, hogy legyen benne a Forma-1. Most nem értem, azt mondja, hogy nem tudnak róla, nem önök illetékesek. Ki terjesztette be a törvényt, miről szól a törvény, most szigorít-e, vagy sem. Beszéljünk már egyszer őszintén ebben a kérdésben. Jelentős gazdasági érdek fűződik hozzá. Önök terjesztették be az elmúlt ciklusban, hogy a Forma-1 benne legyen. Azt tudtuk annak idején is, hogy nem kompatibilis az uniós joggal, most pedig visszapofozzuk. Akkor tessék elmondani, hogy most milyen törvényről is beszélünk! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Molnár Albert.
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Babák képviselőtársam mondta, hogy nem olvasta a törvényt, ezért szeretnék néhány sort felolvasni, nem kioktatásként, csak tájékoztatásul. A jelenlegi hatályos magyar szabályozás négyféle módon mentesítette a tilalom alól a dohányreklámot. Az egyik a dohányáruk forgalmazóinak szóló, szakmai tárgyú reklámok, a dohányáruk eladási helyén való bemutatás és árfeltüntetés, a harmadik az elsődlegesen nem a Magyar Köztársaság területén való forgalmazás, a nyomtatott, vagy kiadott idegen nyelvű sajtótermék, a negyedik volt a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű esemény. Mivel ez szponzoráció, nem tiszta reklámmal valósul meg. Az Unió úgy gondolta, hogy a szponzorálással megvalósult áttételes reklámot a 33-as irányelvvel ellentétesnek ítéli meg. Tehát nemhogy lazításnak, hanem szigorításnak ítélem meg ezt a módosítást, és kérem képviselőtársaimat, hogy hasonló módon fogadják ezt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Akkor én megkérem, ahogy ön felajánlotta, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium adjon választ erre, hogy ez a bizonyos szigorítás odavezet-e, hogy nem lesz a következő Forma-1-eseken dohányreklám. Mert ha nem lesz, akkor valóban szigorítás, ha lesz, akkor nem tudom, miről beszélünk. Akkor csak másképp szabályozunk.
ELNÖK: Köszönöm.
DR. SARNYAI ZSUZSANNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Sarnyai Zsuzsa vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakértője. Nem lesz dohányreklám a következő Forma-1-es futamon. Már ez évben sem volt.
ELNÖK: Köszönjük. Fellélegeztünk. Ha nincs több kérdés, nem tudom, kíván-e még a felmerült észrevételekre reagálni. Parancsoljon!
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Nem.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Nem látok további jelentkezést, akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Nemmel szavazott? Tartózkodott? Tizenkettő. A bizottság tehát általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést. A többségi vélemény előadója Molnár Albert, a kisebbségi véleményé Lengyel Zoltán. Köszönöm szépen. További jó munkát kívánok. Ezzel a napirendi pontot lezártuk.
Következik a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat, T/1037. szám alatt, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatokat fogjuk megtárgyalni. A kiegészítő ajánlás pontjai szerint fogunk haladni.
A 8. pontban Schvarcz Tibor és képviselőtársai indítványa. Kormányálláspont?
GÁL ILONA (Egészségügyi Minisztérium): Egyetértünk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 10. pontban Schvarcz Tibor és képviselőtársai javaslata. Kormány?
GÁL ILONA (Egészségügyi Minisztérium): Nem ért egyet.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad támogatta.
A 17. pontban Schvarcz Tibor és képviselőtársai javaslata. Kormányálláspont?
GÁL ILONA (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad.
A 18. pontban Schvarcz Tibor és társai javaslata. Kormány?
GÁL ILONA (Egészségügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A következő pontunk majd a napirendi javaslatok között lesz, mert végére értünk az ajánlásnak. Köszönöm szépen a részvételt. Olyan további javaslatokról nem tudunk, amelyekről tárgyalni kellene.
Áttérünk a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalására. (A Pénzügyminisztérium képviselői még nem érkeztek meg az ülésre.) Akkor szünetet rendelek el, reméljük, hogy a József nádor térről hamarosan ideérnek a felmentő seregek, és akkor folytatjuk a tárgyalást. Addig szünet. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Örvendetes változás történt, megérkeztek a Pénzügyminisztériumból az előadók. Folytatjuk a bizottság ülését. Még nincs előttem a módosító javaslatsor. Átadom az ülés vezetését Domokos alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke veszi át.)
Köszönöm szépen. Üdvözlöm a kormány képviseletében megjelent főcsoportfőnök urat. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként tárgyaljuk. (Varga Mihály távozik az ülésről.)
Az 1. pont összefügg a 2. ponttal, dr. Nagy Imre képviselő úr módosító javaslata. A kormány álláspontja?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatom. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Engedjék meg, hogy mielőtt rátérnénk a részletes tárgyalásra, a múltkori kötelezettségemnek eleget tegyek. Azt ígértem, hogy az időpontokat és a kamatok elszámolásának rendjét írásban megküldöm a képviselő úrnak. Itt van nálam, ha igénylik, természetesen felolvasom. A dátumok, amelyekről említést tettem: április 30., július 31., október 15. Ezt most tisztelettel átadnám. (Dr. Bathó Ferenc átadja a levezető elnöknek a dokumentumot.)
ELNÖK: Átvesszük, köszönjük szépen. Kérjük, hogy minden frakció kapjon egyet. További szóbeli kiegészítés van? (Dr. Bathó Ferenc: Köszönöm, nincs.) Köszönöm.
Tehát az 1. pontot a kormány nem támogatja. Megkérdezem, van-e ehhez kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.) Nincs. Jelen van az Állami Számvevőszék képviselője, ha van hozzá kérdés. Meg is kérnénk Lóránt Zoltán főigazgató urat, hogy foglaljon helyet. Úgy látom, nincs. Szavazunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
A 4. pont dr. Bóth János képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Aki támogatja, jelezze! (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
Az 5. pont dr. Tilki Attila képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Mádi László indoklást kér.) Indoklást kér a képviselő úr.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Azért nem támogatjuk ezt az indítványt, mert az Állami Számvevőszék megállapításával szemben a kormány egyetlen indítványt sem támogat. Ez az indítvány az Állami Számvevőszék megállapításával szemben szeretné Fehérgyarmat önkormányzatát mentesíteni a befizetési kötelezettség alól. Köszönöm.
ELNÖK: Tehát a korábbi álláspontnak megfelelően következetes a kormány.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen. Ugyanilyen okból nem támogatjuk a következő indítványt sem.
ELNÖK: Legfeljebb az abszolút összegek lehetnek érdekesek, ha valaki ezt kérdezi. (Nincs jelentkező.) Nem kérdezi. Szavazunk. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatta.
A 6. pont Botka Lajosné és Jauernik István módosító javaslata. A kormány nem támogatja, ahogy hallhattuk. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, szavazzunk! (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatta.
A 7. pont Szászfalvi László és társai módosító javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. De az előzőekben a bizottság módosító indítványát támogattuk, amit a múlt ülésen megtárgyaltunk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) amennyiben nincs, kérem, szavazzunk! Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad.
A 8. pont Szászfalvi László és társai módosító javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk, az indok ugyanaz.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad támogatta.
A kiegészítő ajánlásban foglaltak végére értünk. Most a bizottságok módosító javaslatai közül az önkormányzati és területfejlesztési bizottság T/881/23. számú javaslatáról döntünk. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): A 23. számú javaslatot támogatjuk, mivel időközben számlaszámváltozás történt, ezt vezette át a bizottság.
ELNÖK: Ez egy technikai módosítás, a kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
A 24. számú indítvány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Ezt is támogatjuk, ez a Keller úr által sokat emlegetett ÖKOTÁM-os indítvány, amelyről a múlt ülésen mondtam, hogy pontosítjuk a számításokat, ezt az önkormányzati bizottság az Állami Számvevőszékkel egyetértésben el fogja készíteni, és benyújtja. A kormány támogatja.
ELNÖK: Ha jól látom, 3 milliárd 112 millió forint visszafizetéséről van szó a 2002-2005 közötti beruházások után. Ez a pontos szám, ennek további részletezése nyilván az, hogy melyik önkormányzatot milyen mértékben érint. Ennyi nem is szokott lenni máskor az összes korrekció, mint most ez az egy tétel, ha jól gondolom. Ez azért egy mértékadó rendszerkorrekció.
A kormány támogatta. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
Megkérdezem, hogy más bizottsági módosító javaslatról tudunk-e, illetve a költségvetési bizottság fog-e várhatóan benyújtani ilyet, a többséget kérdezem. Ilyet nem látunk. A kormány esetleg tud-e ilyenről, hogy készül valahol valami? (Dr. Bathó Ferenc: Mi nem készülünk.)
Ezek szerint a bizottságunknak nem lesz módosító javaslata, és más bizottságoktól sem érkezett további módosító indítvány. Ezzel megtárgyaltuk ezt a napirendi pontot is. Köszönöm szépen a kormány közreműködését. További jó munkát kívánok.
Ezzel mai ülésünket is befejeztük. A bejelentésem az, hogy jövő héten, szerdán fél 10-kor lesz bizottsági ülés. Ez a tervezett időpont. Köszönöm szépen. Mindenkinek további jó munkát, jó pihenést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 17 óra 19 perc.)
|
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit