KPSZB/22/2006.
KPSZB/22/2006-2010.
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2006. november 20-án, hétfőn 11 óra 31 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat bizottsági önálló indítványként való benyújtásának tárgyalása *
Keller László szóbeli kiegészítése *
Kovács György szóbeli kiegészítése *
Döntés az ORTT költségvetésének önálló bizottsági indítványként való benyújtásáról *
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Herczog László szóbeli kiegészítése *
Kérdések és válaszok *
Észrevételek, megjegyzések *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Herczog László szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Herczog László válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az ülés bezárása *
Megjelent:
Elnököl: Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Babák Mihály (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Burány Sándor (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Farkas Imre (MSZP) Tukacs Istvánnak (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Molnár László (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) Keller Lászlónak (MSZP),
Lakos Imre (SZDSZ) Molnár Albertnek (MSZP),
Balla György (Fidesz) dr. Fazekas Sándornak (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Tóth András (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Varga Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz).
Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke
Dr. Herczog László, az Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 31 perc)
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Nagy tisztelettel köszöntöm a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság tagjait, vendégeinket, akik a mai bizottsági ülésre eljöttek.
A napirendi javaslatunk három pontra vonatkozik. Megkérdezem, hogy ezekhez képest van-e módosító javaslat. (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérem, hogy szavazzunk a napirendről, egyúttal jelenlét-ellenőrzést is tartanánk. (Szavazás.) Huszonhat. A bizottság tehát elfogadta napirendjét, egyúttal határozatképes.
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat bizottsági önálló indítványként való tárgyalása. A bizottsági ülést megelőzően szakirányú albizottságunk tárgyalt, és javaslatot tett a bizottság önálló indítványára. Ezért meg is kérem a bizottság elnökét, amennyiben kíván, szóbeli kiegészítéssel indokolja ezt az indítványt. Köszöntöm az ORTT részéről Kovács elnök urat és munkatársait. Nem tudom, a Pénzügyminisztériumból van-e itt valaki? Most nem jöttek. Akkor a bizottság a saját keretei között dolgozik. Először Keller Lászlónak adom meg a szót.
Keller László szóbeli kiegészítése
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ma délelőtt tárgyalta az ORTT-albizottság az ORTT 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az ORTT a javaslatát határidőre benyújtotta a parlamenthez, még a nyáron. Ehhez képest némi módosítást hajtottunk végre egy előzetes konzultációt követően, és a bizottság már az új javaslatról tárgyalt. A bizottság egyhangúlag azt javasolja, hogy a költségvetési bizottság ezzel az új tartalommal nyújtsa be az Országgyűlésnek ezt a javaslatot.
Ha kérdés van, fogok rá válaszolni, különösebb kiegészítést nem szeretnék ehhez fűzni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy az albizottság más tagja kíván-e szólni. (Nincs jelentkező.) Mivel a döntés egyhangú volt, nyilvánvalóan nincs más vélemény. Megkérdezem elnök urat, kíván-e szóban reagálni a határozati javaslatra. Igen, megadom a szót.
Kovács György szóbeli kiegészítése
KOVÁCS GYÖRGY, az ORTT elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszöntöm a költségvetési bizottság tagjait. Csak nagyon röviden szeretnék szólni. Szeretném jelezni, hogy az ORTT a nyár folyamán, határidőre benyújtott a költségvetési törvényjavaslatot. Ehhez képest két ponton eltér az a javaslat, amit most az albizottság egyhangúlag támogatott, és önök elé terjesztett.
Az egyik pont, hogy a nyári folyamatokat figyelembe véve még viszonylagos esély mutatkozott arra, hogy a jövő évi lehetőségek között bevételekkel számolhatunk a digitális műsorszolgáltatás elindítása révén. Mára úgy alakult, hogy ennek az esélye fogyott. Az albizottság javaslatára az önök előtt fekvő anyag ezen bevételi forrásokat már nem tartalmazza. A másik eltérés alapvetően technikai, mégis tartalmi jellegű módosításokhoz vezet. A nyári, a Pénzügyminisztériumtól kapott számítások alapján az üzemben tartási díj átvállalásából származó bevételek még magasabb számot mutattak. Mára a benyújtott központi költségvetésben szereplő javaslat alapján nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a számok nem azonosak a nyári értékekkel. A tavalyi, illetve a tárgyévi abszolút számban mért üzemben tartási díj mértéke szerepel a jövő évi költségvetésben. Ennek hatását is keresztül kellett vezetni a jövő év költségvetés tervszámain. Ez a két eltérés, ami az ORTT és az albizottság közötti mutáció mutat.
Szeretném elmondani önöknek, hogy a jövő évi költségvetés rendkívül szűkre szabott a csökkenő források következtében. Az ORTT egyre csökkenő mértékben tud eleget tenni a médiatörvényből származó támogatási feladatainak. Ennek alapvető okai vannak. Az egyik oka, hogy a médiatörvény túlosztja a bevételek, 100 százalék fölött osztja szét a rendelkezésre álló forrásokat. Tehát itt keletkezik egy hiány. A másik ok, hogy olyan tételek kerültek időközben a kiadási oldalra, az ORTT-t terhelő költségek közé, mint például a közszolgálati műsorszolgáltatók által fizetett jogdíjakat az ORTT rendezi a fő költségvetéséből folyósított bevételi láb rendezése nélkül. A harmadik tétel önök által is ismert, a két kereskedelmi rádió szerződésmódosításából származó forráscsökkenés.
Ha ez a három rendezett lenne, azt kell mondjam önöknek, ma nem beszélnék arról, hogy hiánnyal gazdálkodik az ORTT. Konkrétan a költségvetés vonatkozásában: az iroda és a Műsorszolgáltatási Alap költségvetése rendkívül szűkre szabottan, takarékosan került megtervezésre. Ez azt jelenti, hogy az alap költségvetésének tervezési időszakában a testület úgy döntött, hogy mintegy 15 százalékos létszámcsökkentést határoz el. Ezt végre is hajtotta. Ennek a jövő évi hatása 82 millió forintban fejeződik ki, a következő évre ennél több, mert vannak olyan áthúzódó terhei is, amely a jövő évben nem jelenik meg megtakarításként. Az iroda vonatkozásában 46 millió forint a csökkenés, annak ellenére, hogy a kereszténydemokrata frakció belépése következtében négy fővel nőtt a létszámunk. Ezekkel a számokkal szeretnénk nekiindulni a jövő évi költségvetési évnek.
Jelzem, hogy ugyanazokkal az anomáliákkal, átcsoportosításokkal terhelt a költségvetés, amelyet ciklusokon keresztül hordozott magában, mégsem sikerült megoldani. A parlament azt az üzenetét fejezte ki, hogy a működőképesség fenntartása érdekében azt a megoldást választotta politikai konszenzus hiányában. Annak ellenére, hogy éveken keresztül több kísérletet is tett az ORTT, hogy a finanszírozási kérdéseket rendbe hozza, s javaslatokat dolgozott ki ennek kezelésére. Azt kérem önöktől, hogy az albizottság javaslatát támogatva tegyék lehetővé az ORTT működését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nekem van egy kérdésem, amely minden beszámolónál fel szokott vetődni, amikor az igazgatási költségek nem elegendőek, átcsoportosítás van az alapok között. Ma ezzel számol-e és milyen mértékben. Ez az egyik olyan pont, amely állandó vita tárgya.
KOVÁCS GYÖRGY, az ORTT elnöke: A hiány, amit kezelni kell, 1,5 milliárd. Ezt három keretből igyekszik rendezni a törvényjavaslat. A közszolgálati műsorok, a közszolgálati műsorszámok támogatására szánt pénzek és a szóráselosztás támogatására szánt pénzek átcsoportosításával kívánja rendezni az önök előtt fekvő javaslat. A közszolgálati műsorszámok kerete 235 millióval, a közszolgálati műsorok kerete 656 millióval, a műszaki keret 685 millióval van terhelve, ez utóbbi a szóráselosztás fejlesztése.
ELNÖK: Erre utal, hogy amíg nem rendeződik, addig az ORTT saját hatáskörében így tudja egyensúlyban tartani a költségvetését.
KOVÁCS GYÖRGY, az ORTT elnöke: Erre tudunk javaslatot tenni, és az albizottság ezt támogatta.
Döntés az ORTT költségvetésének önálló bizottsági indítványként való benyújtásáról
ELNÖK: Értem. A helyzetet nagyjából mindenki érti, látja. Szavazhatunk. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenkilenc. Tartózkodott? Nyolc? Ellene? Nem volt. Köszönöm szépen. A bizottság benyújtja a javaslatot. Sok sikert a munkához és majd a parlamenti munkához is. Köszönöm szépen. Ezzel ezt a napirendi pontot lezártuk, köszönöm elnök úrnak és kollégáinak a részvételt.
A 2. napirendi pontunk az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat, T/1306. szám alatt. Általános vita következik. Az előterjesztők képviselőié a szó rövid kiegészítésre, indoklásra.
Dr. Herczog László szóbeli kiegészítése
DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Herczog László vagyok, az SZMM szakállamtitkára. A törvényjavaslat annyiban nem új a tisztelt Ház előtt, hogy februárban ezt a kormány már benyújtotta, csak akkor nem volt idő a határozathozatalra. A 18 éve működő Országos Érdekegyeztető Tanács működését kívánjuk most törvényi alapra helyezni. Emellett szól az is, hogy az Alkotmánybíróság egy határozatban az elmúlt év októberében ugyancsak erre hívta fel a figyelmünket. A törvényjavaslat ennek megfelelően részletesen szabályozza, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehet valaki az OÉT tagja, és az országos részvételt megállapító bizottságot, amely egy tripartit testület, bízza meg a feltételek teljesülésének vizsgálatával. Egyben ez az egyetlen olyan érdemi változás a tavaly februárban benyújtott törvényjavaslathoz képest. Az a törvényjavaslat az Országos Választási Bizottságot jelölte meg e feladatra, de ez több szempontból sem tűnt szerencsésnek. Ezért változtattunk rajta.
A törvényjavaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács több alkalommal tárgyalta, és a benyújtását támogatta. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ahogy látom, a bizottságunkat közvetlenül csak a 25. § érinti, csak szeretném jelezni, amely a Munkaerő-piaci Alappal foglalkozik. Ebben van-e változás? Ez lenne az első kérdésem. Elnézést, ez a 14. §-ban van. A képviselőké a szó. Először Mádi Lászlónak, majd Tukacs Istvánnak adom meg a szót.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Két kérdésem is lenne. Az első, hogy a támogatás egyhangú volt-e. Ha nem, akkor ki és milyen megjegyzésekkel látta el a tanács részéről a benyújtott törvényjavaslatot. A másik kérdés, hogy a jelenlegi státus quohoz képest milyen koncepcionális elmozdulás tapasztalható a tripartit rendszer jogosítványai tekintetében, de egyéb vonatkozásban is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tukacs István.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Megvárom a válaszokat.
ELNÖK: Jó, akkor válasszuk szét a kérdéseket és az észrevételek. Ha van még kérdés, azokat gyűjtsük össze. Amennyiben nincs? (Nincs jelentkező.) Akkor az előterjesztőnek adom meg a szót.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Az OÉT-ről szóló törvényjavaslatot az OÉT egyhangúlag támogatta. Az OÉT jogosítványaiban a mai rendszerhez képest nincs elmozdulás. Ugyanazok az egyetértési és véleményezési jogok szerepelnek benne, csak immár törvényileg megfogalmazva, amiket eddig is gyakorolt a testület. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdés volt a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatban is.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Technikai változás történt. Egyrészt beépítettük a tervezetbe, hogy a munkáltatók és munkavállalók által befizetett járulék két évvel ezelőtti összege legyen a vetítési alap. Ez azért szerencsés, mert akkor már év elején lehet tudni, hogy mekkora a rendelkezésre álló összeg. Így a folyamatos finanszírozás esetén gyakorlatilag az éves felhasználás lehetetlenné válik. Az OÉT-törvényben 0,6 százalékkal számoltunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most észrevételek, vélemények következnek. Tukacs István képviselő úr.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Törvényalkotási kötelezettségnek fogunk eleget enni, amennyiben a Ház támogatni fogja az előterjesztést. Szeretném javasolni a tisztelt bizottságnak, hogy tartsuk általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot, nem lebecsülve természetesen a konszenzussal elénk terjesztett javaslat költségvetési hatásait. Valójában a 14. §-ban foglaltak azok, amelyek konkrétan érintik a költségvetést. Elnök úr, tisztelt bizottság, javaslom a szavazást, az általános vitára való alkalmasság támogatását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szolgálati közlemény. Mindenféleképpen kell bizottsági előterjesztőnek lennie. Mádi László képviselő úré a szó.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A költségvetési hatás szempontjából a szolidaritási járulék az egyik legfontosabb problémás kérdés. Eredetileg ez a '90-es évek elején arra lett kialakítva, hogy a biztosítási jellegű finanszírozási hátterét képezze a munkaerő-piaci eszközöknek. Ez sajátos módon megváltozott a 2000-es évfordulót követően is. Azt lehet látni, hogy a biztosítási rendszer nem működik úgy, hogy finanszírozási alapját képezze annak, amit a munkaerő-piaci kiadásokra fordítunk. úgy tudom, hogy a munkaadók ezt többször kifogásolták, hogy lényegében ez befolyt a közös kalapba, és általános pénzelvonásként funkcionál. Hány százaléka marad meg a befizetésekből, ami konkrétan nem munkaerő-piaci finanszírozásra megy el? És ez milyen nagyságrendet jelent?
ELNÖK: További kérdés, észrevétel, vélemény? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. Akkor még erre kérek választ, és utána szavaznánk.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Most nem tudok pontos számot mondani, hogy a klasszikus munkaerő-piaci funkciókhoz képest mennyi a különbség. Szerintem 1 százalék lehet, de azért ennek utána kellene néznem. Egyébként, ahogy képviselő úr is mondta, ez nem új gyakorlat, nem új eleme a rendszernek. Korábban is a MAT hozott ilyen határozatokat, hogy a Munkaerő-piaci Alapból a szociális párbeszédet támogassuk. Ez több éve működő gyakorlat, a Munkaerő-piaci Alap irányító testületének döntésén alapul az összeg is. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazás következik. Aki egyetért azzal, hogy a T/1306. szám alatt benyújtott törvényjavaslat általános vitára alkalmas, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ez tizenhat. Aki tartózkodott? Tizenegy. A többségi előadó Tukacs István, a kisebbségi Mádi László. Köszönöm.
Következik az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat, T/1307. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. A kormány részéről kérem, hogy szintén rövid kiegészítést fűzzön a törvényjavaslathoz.
Dr. Herczog László szóbeli kiegészítése
DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A törvényjavaslat ugyanígy februárban az Országgyűlés előtt volt, hasonló volt a sorsa, mint az OÉT-törvénynek. Több cikluson át folyt az előkészítő munka. Még 2002-ben kötött az akkori kormány az Európai Unióval egy megállapodást, hogy Phare-támogatás keretében megerősítjük az amúgy gyenge kétoldalú; tehát a munkáltatói érdekképviseletek és egyes szakszervezetek közötti közvetlen párbeszédet. A Phare-programot sikeresen teljesítettük, ma már több mint 30 bizottság jött létre, és egyetértés volt abban is, hogy törvényi alapokra kell a bizottságok működését helyezni. Ennek megfelelően született egy igen részletes szabályozás, amely nemcsak a részvételi feltételeket, hanem a döntési rendszert is szabályozza.
A törvényjavaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács támogatta. Hogy Mádi képviselő úr előbbi kérdésére válaszoljak, itt a Munkástanácsok Országos Szövetsége tudomásul vette a törvényjavaslat benyújtását, de bizonyos pontjaival nem értett egyet. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a törvényjavaslatot folyamatosan egyeztettük az ágazati párbeszéd bizottságok képviselőiből létrejött tanáccsal, amely ugyancsak támogatta a törvényjavaslatot. Napirendre tűzte a Munkástanácsok Országos Szövetsége által tett javaslatokat is, de nem támogatták. Azért foglaltunk úgy állást, hogy ebben a formában nyújtjuk be a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor itt igaz, hogy a 25.§ az, amely közvetlenül a Munkaerő-piaci Alap felhasználásával kapcsolatban 0,08 százalék járulék felhasználására ad lehetőséget a szakmai program megvalósítására. Ebben van-e változás? Ez lenne az egyik kérdés. Már az előző törvénynél is kérdezhettem volna, hogy ha törvényerőre emelkedik ez a fórum, akkor a döntései törvényi keretek között bíróság elé vihetők. Ez aktuális kérdés volt annyiban, hogy egyes felek szerint nem tartotta be mindenki mindazt, amit ígért, vagy nem változtatja meg a státusát az érdekegyeztetésnek. Szerintem ez a lényegi kérdés, hogy jogilag ezzel más státusba került-e, és mi módon. Ez a költségvetési összefüggés lett volna az én kérdésem. Másnak van-e kérdése, véleménye? Tukacs István képviselő úr.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Ellentétben az előzőekben tárgyalt javaslattal, itt az érdekegyeztetésnek egy újfajta intézményrendszerére látunk javaslatot magunk előtt. Bár ugyanazt kell mondanom, hogy nem kell lebecsülni az érdekegyeztetésnek, a munkáltatók és munkavállalók konzultációjának költségvetésre gyakorolt hatásait, valójában a törvényjavaslat tényleg csak a 25. §-ában érint költségvetést, amennyiben finanszírozza a javasolt konzultációs, illetve egyeztető fórumok működését. Tisztelettel javaslom a bizottságnak az általános vitára való alkalmasság megszavazását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úrnak válaszra megadom a szót.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ami a Munkaerő-piaci Alapból nyújtott támogatást illeti, arra a válaszom az, hogy igen és nem. Igazából egy konstrukcionális változás történt, az összeg maga nem módosult. A konstrukcionális változásnak az a lényege, hogy létre kívánunk hozni egy társadalmi párbeszéd központot a Szociális és Foglalkoztatási Hivatal keretében. Eddig is támogattuk a bizottságok működését, de ezt egy kht. tette. Értelemszerűen a kht.-nak voltak működési költségei, ez volt a támogatás egyik része, a másik pedig az, amit maguk a bizottságok kaptak. A változás az, hogy a működési költségek bekerülnek a hivatal működési költségeibe, erről a törvényjavaslat nem rendelkezik, csak azokról a támogatásokról, amelyekkel közvetlenül a bizottság programjait támogatjuk. Ez magyarázza az, hogy a korábbi 0,15 százalék helyett a törvényjavaslat csak 0,08 százalékot tartalmaz. De a programok vonatkozásában ez ugyanezt az összeget jelenti.
A második kérdés, ami a döntési jogosítványokat illeti, a bizottság alapvetően konzultál, természetesen ők bármiről megállapodhatnak, de ezek a megállapodások a döntéseiken, az állásfoglalásaikon alapulnak. Konkrét munkáltatókat utasítani nincs joguk. Egy külön eset, amiről szólni kell, amikor kollektív szerződést kötnek, hiszen a kollektív szerződés kötelezettségeket ró a munkáltatókra. E tekintetben sincs változás, továbbra is a fő szabály az, hogy a kollektív szerződés hatálya olyanokra vonatkozik, akiket felhatalmaztak ezek megkötésére. Létezik továbbá a kollektív szerződés kiterjesztésének jogintézménye, azt hiszem, elnök úr kérdése főleg erre a pontra vonatkozik. A '92 óta hatályban lévő munka törvénykönyve megengedi, hogy a miniszter a reprezentatív érdekképviseletek kérelmére az ágazat egészére kiterjesszen egy kollektív szerződést. A törvényjavaslat ezt is megteheti, de ez továbbra is diszkrecionális joga a miniszternek, hogy támogatja, vagy nem a javaslatot. Támogatás esetén viszont valóban az ágazat valamennyi munkáltatójára vonatkozik, de közvetlenül az érdekképviseletek nem hozhatnak olyan határozatot, amely egy külső munkáltatóra nézve kötelező. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az OÉT-re vonatkozóan is ugyanez a kérdésem, hogy ott jogilag változott-e a szituáció. Nem. Köszönöm. Csak kíváncsiság volt, mert vannak olyan országok, ahol erősebb jogosítványok is léteznek. De akkor ez az intézményrendszer, csak törvényi keretek közé lett az eddigi gyakorlat emelve, megfelelő jogi formába öntve. Nagyon szépen köszönöm.
Babák Mihály képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, érdekegyeztetésre szükség van. Lassan eltelt öt év, és ennek semmi praxisa nem történik a valóságban, és most, a törvény után sem fog történni. Nem vagyok depressziós, de megmondom őszintén, hogy az a kapkodás és az a szembenállás, ami jelenleg tapasztalható, azt bizonyítja, hogy ez is csak olyan látszatintézkedés, mint minden más, és csak a pr-ról szól, nem az igazi megegyezésről, a konszenzusról, a tárgyalásról, az érdekek tiszteletéről, az egyezségről, hanem egy papír lesz, amely megint nem fog érni semmit. Nagyon sajnálom. Köszönöm.
ELNÖK: Vélemény volt. Van-e más kérdés, észrevétel, vélemény? (Nincs jelentkező.) Akar esetleg még erre reagálni az előterjesztő? Ha igen, megadom a szót, utána szavazunk.
DR. HERCZOG LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt a törvényjavaslatot négy évig készítettük elő. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szavazunk. Aki támogatja a T/1307. szám alatt benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Tartózkodott? Hét. Ellene? Négy. A többségi előadó Tukacs István, a kisebbségi Mádi László. Köszönöm szépen államtitkár úrnak és kollégájának a részvételt.
Ezzel mai munkánkat befejeztük. Szerdán 9 óra 30-kor lesz ülés, megint csak tizenegynéhány napirendi ponttal bíró ülésre számíthatunk. Addig is mindenkinek jó munkát kívánok. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 3 perc.)
|
|
Domokos László |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit