KPSZB/23/2006.
KPSZB/23/2006-2010.
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2006. november 22-én, szerdán 9 óra 36 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
A Szülőföld Alapról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Törzsök Erika szóbeli kiegészítése *
Kérdések és válaszok *
Észrevételek, vélemények *
Törzsök Erika válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A fővárosi önkormányzatok és kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Észrevételek, vélemények *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Mayer László szóbeli kiegészítése *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Malárik Edit szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Dr. Rapi Katalin válasza *
Malárik Edit válasza *
További kérdések, észrevételek *
Dr. Rapi Katalin válasza *
Malárik Edit válasza *
Vélemények *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A kormány által támogatott kormánypárti módosító javaslatok tárgyalása *
A kormánypárti képviselők által benyújtott és az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatok tárgyalása *
Az ellenzék által benyújtott és az előterjesztő által támogatott módosító javaslat tárgyalása *
Az ellenzéki képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatok tárgyalása *
További módosító indítványok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Burány Sándor (MSZP) Tukacs Istvánnak (MSZP),
Dr. Kékesi Tibor (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Keller László (MSZP) Molnár Lászlónak (MSZP),
Molnár Albert (MSZP) Keller Lászlónak (MSZP),
Szabó Lajos (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Lakos Imre (SZDSZ) dr. Gegesy Ferencnek (SZDSZ),
Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Balla György (Fidesz) dr. Fazekas Sándornak (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Lengyel Zoltánnak (Fidesz),
Tóth András (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz).
Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikai főtanácsadója
Deli Erika, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője
Mayer László, az Szociális és Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője
Dr. Rapi Katalin, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára
Malárik Edit, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Horváth István, az Egészségügyi Minisztérium tanácsosa
Dr. Bánsági Györgyi, az Szociális és Munkaügyi Minisztérium főtanácsadója
Krémerné Gerencsér Ildikó, az Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. .Szelényi György, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Bozzay Erika, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Szivi József, az Szociális és Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 36 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok tisztelt hölgyeim és uraim. Köszöntök mindenkit a bizottság mai ülésén, a bizottság tagjait, munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, az előterjesztők képviselőit, köszöntök mindenkit, aki a bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
A meghívóban 16 napirendi pont szerepel, ezek közül az utolsó kettőhöz, a 15. és 16. ponthoz nem érkezett olyan módosító javaslat, amely a bizottság hatáskörébe tartozik, és meg kellene tárgyalnunk. Ezért javaslom, amennyiben nem kéri valaki, hogy ezek közül a módosító javaslatok közül bármelyiket megtárgyalja a bizottság, hogy ez a két napirendi pont maradjon el. Ezen túlmenően javaslom, hogy a bizottság az 1. és a 2. napirendi pontot cserélje meg, tekintettel arra, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslatot más bizottság is tárgyalja, és az előterjesztők a mi bizottsági ülésünkön kezdenének.
Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki az így módosított napirendi javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Húsz. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen, tehát a bizottság elfogadta napirendjét, egyúttal határozatképes is.
Rá is térünk az 1. napirendi pontunkra. Megkérem az előterjesztő képviselőit, hogy foglaljanak helyet, és rövid szóbeli kiegészítésüket tegyék meg. Üdvözlöm Törzsök Erika asszonyt a bizottság ülésén. Megadom a szót. Parancsoljon!
Törzsök Erika szóbeli kiegészítése
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Szülőföld Alaphoz kapcsolódó törvénymódosítással kapcsolatosan nagyon röviden szeretnék néhány bevezető gondolatot elmondani. Úgy gondoljuk, azt hiszem, valamennyien, hogy a szomszédos országok magyar közösségei felé irányuló magyarországi támogatási rendszer azokat az egyenlőtlenségeket kívánja enyhíteni, amelyek a kisebbségi létből óhatatlanul következnek. Nem elég ugyanis kinyitni a versenyt, a versenyzőket helyzetbe is kell hozni, de legalábbis azokat az intézményeket életben kell tartani, amelyek az úgynevezett egyszerű újratermeléshez elengedhetetlenül szükségeseket, és amelyeket az adott államok vagy nem akarnak, az adott közösségek pedig jelenlegi állapotukban nem tudnak fenntartani.
A versenyképesebb Európáért, a versenyképesebb Közép-Európáért, saját versenyképességünkért az egyenlőtlenségeket oldani kell. A Szülőföld Alap törvény 2005-ben ezt a célt kívánta szolgálni, és ez a módosító javaslat, ami most hozzákapcsolódik, azt a helyzetet kívánja tovább javítani, ami abból keletkezett, hogy a magyarországi elaprózódott támogatási rendszer hatékonysága enyhén szólva problematikussá vált. A Számvevőszék véleményének tesz eleget a kormány többek között akkor, amikor a jelenlegi Szülőföld Alapról rendelkezik. Miután a miniszterelnök úr a szomszédos országok magyar vezetőivel megtárgyalta, egy olyan módosítást nyújtunk be önöknek, amely arról szól, hogy a támogatáspolitika rendszere a források nagyon jelentős részét ne önmagára fordítsa, hanem azokra, akiknek ez szánva van.
Ezért a Szülőföld Alap háromszintűvé válik. Lesz egy politikai egyeztető szint, ez alatt lesznek a szakmai kollégiumok, és lesz egy végrehajtó szint. Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy a szervezeti átalakítás nem jelent forráskivonást. Jelenleg azt tudjuk mondani, hogy körülbelül ugyanazon nagyságrendben állnak majd rendelkezésre a szomszédos országok magyar közösségei létfontosságú intézményeinek támogatására források, mint eddig, csak ezek jóval áttekinthetőbbek, folyamatosan követhetők, és reményeink szerint hatékonyabbak lesznek. Ennek az átalakulásnak a során az eddigi alapítványi rendszer is átalakul. Nagyobb részt bekerül a Szülőföld Alapba. Az Új kézfogás Alapítvány pedig a Corvinus Zrt.-vel együtt, a Magyar Fejlesztési Bank segítségével, egy új intézményi formában a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fog működni.
Itt szeretném még jelezni, hogy a Munkaerő-piaci Alapból is jelentős nagyságrendű, meghatározott százalékban megfogalmazott forrás átkerül a Szülőföld Alapba. A bevezetőmben röviden ennyit szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjait, kinek van észrevétele, véleménye. Nekem kérdésem lenne. Az előterjesztésnek vannak számszaki részei, ezek a 2007. évi költségvetésben szerepelnek. A szóbeli kiegészítésben azt hallottuk, hogy érdemben nem csökkennek ezek a támogatások, holott ezek érdemben csökkennek. Legalábbis én összeadtam azokat a tételeket, amelyeket most össze-visszavontak a költségvetésben, és eszerint most kevesebb pénz jut a határon túli magyarok támogatására. Kérem, hogy vagy erősítsen meg, vagy cáfoljon meg, azt is elfogadom, ha bebizonyítja, hogy több pénz fog nekik jutni. Mondom, én összeadtam a számokat, és nem erre a megállapításra jutottam.
Van-e most még valakinek kérdése? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs, akkor visszaadnám a szót. Parancsoljon!
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm a kérdést, elnök úr. Azt szeretném jelezni, hogy majd csak az elfogadott költségvetési fejezetekből lesz megállapítható pontosan, hogy a határon túli előirányzatok nagysága összességében több, vagy kevesebb. Amennyire én át tudom tekintetni a helyzetet, és ezzel a kérdéssel elég régen foglalkozom, úgy tűnik, hogy lényegesen nem fog ez a nagyságrend csökkenni. Talán elnök úr is tudja, hogy vannak olyan intézmények, illetve a költségvetésnek olyan pontjai, amelyek nem kifejezetten nevesítik a határon túlra szánt források nagyságrendjét. Hogy egyetlen példát mondjak, a Nemzeti Kulturális Alap is nagyon jelentős forrást biztosít a határon túli kulturális intézmények számára, illetve rendezvényekre. Jelen pillanatban ezt sem lehet külön látni.
Tehát azt gondolom, hogy amikor elfogadott költségvetés lesz, akkor nézzük meg, hogy valóban igaz-e az az állítás, hogy lényegesen nem csökkent, hanem nagyságrendben körülbelül ugyanaz a forrásmennyiség áll rendelkezésre 2007-ben, mint 2006-ban.
ELNÖK: Köszönöm. Fazekas Sándor.
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt szeretném kérdezni a tisztelt előterjesztőtől, hogy ha jól értettem, akkor nagyságrendjében lényegesen nem fog csökkenni a támogatás, azt mondta az imént. Illetve, ha elfogadott költségvetés lesz, akkor fogjuk majd pontosan látni azt, hogy mennyi jut erre a területre. Ez így nem a kézrátétel kategóriájába tartozik? Ha esetleg egy számot mondana, hogy a nagyságrendileg lényegesen kevesebb mit jelent, mert mégis csak számokból áll a költségvetés. És mit jelent az tervezett szinten, hogy majd az elfogadott költségvetésből fogjuk pontosan látni ezeket az összegeket? A csökkenés nagyságrendileg nem jelentős, az számszerűleg mit jelent? Mennyivel kevesebbet fognak kapni a határon túli magyarok? Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon!
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnök Hivatal): Én is átnéztem ezeket az adatokat, és összeadtam. Úgy számoltam, hogy a múlt év 10 milliárd állt rendelkezésre, ami e pillanatban nevesítetten összeadható, közel 9 milliárd 400 millió forint.
ELNÖK: Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Természetesen itt most nyilván tágabban merültek fel a kérdések, mert a határon túli magyarság támogatásával összefüggő összegekre kérdezett rá elnök úr is, Fazekas képviselő úr is. Ennek egy szűkebb részéről beszélünk, ez a Szülőföld Alap.
A Szülőföld Alap mint elkülönített állami pénzalap működik, és alapvetően két változás történik benne. Az egyik egy strukturális változás, azaz a korábbi, döntően kétszintűnek minősíthető rendszer háromszintűvé alakul át. A korábbi tanácsi funkciót egy regionális egyeztető fórum fogja betölteni. Mondhatni, ez a politikai szint, itt történik meg a határon túli legitim magyar szervezetek delegálása alapján az a faja konzultáció, ahol majd a Szülőföld Alapból nyújtandó támogatások irányait, céljait meg fogják fogalmazni.
A következő szint a szakmai tevékenység, a kollégiumok szintje lesz. Ide már a politikai közvetlenül nem delegál személyeket. Tehát joggal elvárható lesz, hogy a konkrét pályázatok létrehozása és elbírálása tekintetében egy jóval átláthatóbb, tisztább, és remélem, a korábbi időszaknál hatékonyabb rendszer fog kialakulni, bár itt majd a tapasztalatok után szeretném én is a következtetést levonni. Így az a pénz, ami megmozdul, jobban elő fogja segíteni a határon túli magyarság szülőföldjén való megmaradását, akár gazdasági, akár a Szülőföld Alapból támogatott más célok érdekében használjuk fel.
A harmadik szint a végrehajtás, magának a támogatás közvetítésének szintje lesz. Ide kerül bevonásra a jelen pillanatban az MFB tulajdonában lévő Corvinus Zrt. azzal, hogy a Miniszterelnöki Hivatal elhatalmazás alapján többségi tulajdont szerezhet ebben a társaságban, ily módon integrálva az eddigi közalapítvány eddigi szakértelmét, átvéve a humánpolitikai erőforrásokat fogja bonyolítani a jövőben ezeket a határon túli gazdasági, befektetési célokkal összefüggő munkát és a támogatásközvetítés koordinálását.
A másik változás, ami persze sokban hasonlít a korábbi állapothoz, a pénzügyi forrásokhoz kapcsolódik. Ez, tekintettel a jelen pillanatban érvényes jogszabályra, ugye, a költségvetés csak érvényben lévő, hatályban lévő jogszabály alapján tervezhető meg, azt eredményezi, hogy a költségvetésben jelen pillanatban az az egymilliárd forint áll rendelkezésre, ami a jogszabály alapján a támogatásokhoz egy forintot, de minimum egymilliárd forintot jelent. Ez önmagában növekedés, hiszen, ha jól emlékszem, 2006-ra mintegy 630 millió forint értékben került az alap megtervezésre, a következő évben pedig már tudja teljesíteni az egymilliárdos szintet.
Ugyanakkor, ha a jogszabály elfogadásra kerül, részben változhat majd a következő időszakok tervezése, hiszen az előterjesztő is említette, hogy például a Munkaerő-piaci Alapból automatikus források keletkeztek a külhoni magyarság ilyen típusú támogatására, részben az előterjesztésben szerepel, hogy a kormány felhatalmazást kap arra, hogy fejezeti előirányzatok terhére átcsoportosítást hajtson végre. Tehát olyan pénzeket is a Szülőföld Alapon keresztül osszon el, amelyekre most az előirányzat megképzése nem itt történik meg.
Ha már képviselőtársaim felvetették, akkor én is hadd erősítsem, hogy a különféle fejezetekben, egészségügyi, oktatási, belügyi fejezetben számos olyan kisebb tétel fog keletkezni, ami látszódik a 2006. évi tervezés alapján, az elemi költségvetések elkészítésekor, ami kifejezetten a külhoni magyarság támogatására vonatkozik, de most még nincs kibontva, és valóban nem tudjuk teljes pontossággal meghatározni a mértéket. Ezzel együtt én is úgy látom, hogy nagyságrendileg azonos támogatás fog rendelkezésre állni erre a célra.
Itt azonban van még egy nagyon jelentős kérdés, ez kifejezetten a Sapitentia Egyetem támogatását jelenti, ahol azt várom, hogy a romániai akkreditációs folyamat előbb-utóbb véget ér, és akkor, ugyanúgy, ahogy Magyarországon minden akkreditált oktatási intézmény, ők is jogosulttá válnak a romániai állam támogatás elnyerésére. Ez jelentős mértékben javítja, segíti azt az eddig csupán hazai forrásból és ottani saját bevételből megszerzett működési pénzeszközök bővülését, így az oktatás színvonalának emelését, az oktatás terjedelmének bővítését, ami, gondolom, alapvető politikai célja a Magyar Országgyűlésnek is.
Összességében tehát úgy látom, hogy jó irányba, megfelelő lépésekkel mozdul el a törvényjavaslat, ezért az általános vitára való alkalmasságot, később pedig az elfogadást a magam és a szocialista frakció nevében támogatom. Elnök úr, Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Fazekas Sándor!
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Időközben megkaptam azt az anyagot, amit Törzsök Erika készített. Elég tanulságos, különösen az első oldalán található néhány olyan rész, amely mindenképpen megéri, hogy foglalkozzunk vele. Ha jól értem, Kékesi képviselő úr a nagyságrendileg azonos méretű támogatás fogalmát úgy használja, hogy az 600 millió forinttal kevesebb tartalmat takar. Azért szögezzük már le itt, legalább a jegyzőkönyv kedvéért, mert nyilván önök szemrebbenés nélkül megszavazzák ezt a konstrukciót, amelynek lényege az, hogy kevesebbet kapnak a határon túli magyarok, hogy ez a nagyságrendileg azonos támogatás, nem is tudom, az orwelli kettős beszéd kategóriájába tartozik. Itt 600 millió forinttal kisebb a támogatás, ahogy Törzsök Erika elmondta, és ez nincs összhangban a Törzsök Erika által leírtakkal sem. Idézem: "az egyenlőtlenségeket az eddigiekben nem csökkentő támogatások helyett az új magyarságpolitika két pillére..." satöbbi. Hat százalékkal csökkennek a támogatások.
A napirendet kiegészítő anyagban konszenzus és hasonlók szerepelnek, nem tudom, hogy a határon túli magyarok hogyan látják ezt, ha összeadják a számokat, milyen következtetést vonnak le, olyan értekezleteken, amelyeket nem hívnak össze, ezeket nyilván nem lehet értékelni. De beszéljünk már nyíltan, egyenesen, összhangban a számokkal. Ez mégis csak egy költségvetési bizottság. Itt 600 millió forinttal kevesebb támogatást kapnak a határon túli magyarok, jövő évben ezt elvonják ettől a területtől. A többi lehet a szép szavak kategóriája, lehet elmagyarázni, hogy nagyságrendileg azonos ez a támogatás - nem. Ez elvonás. Az lenne a nagyságrendi különbség, attól függ, mit határozunk meg nagyságrendként, ha azt mondjuk, hogy sok minden belefér, ha egymilliárd alatt lenne, akkor az már nagyságrendileg érzékelhető lenne, akkor már nem lehetne megkerülni ezt a problémát ilyen ügyes diplomáciai fogással.
Mi a magunk részéről nem tudjuk elfogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kovács Tibor!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyetértek azzal, hogy a költségvetési bizottságban a számokról beszéljünk, de akkor beszéljünk a másik oldaláról is. Ha Fazekas képviselő úr azt hajtogatja százezerszer itt, a teremben, hogy márpedig ez a támogatás kevesebb, és többet kellene adni, akkor tessék szíves lenni megmondani azt, hogy a költségvetés mely fejezetének adjunk kevesebbet, honnan vágjunk le, hogy a határon túli magyaroknak több jusson. Tehát kérem szépen, ha ezt hiányolja, akkor itt, a költségvetési bizottságban nevezze meg azt a tételt, hogy minek a rovására kellene a határon túli magyarok támogatására többet fordítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen. Fazekas Sándor!
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Természetesen meg fogja kapni a kérdésre a választ, az erre vonatkozó módosító indítványt be fogjuk terjeszteni. De azt ne várja tőlem, tisztelt képviselőtársam, ne várja tőlünk az MSZP, hogy a saját konstrukciójukat, a Szülőföld Alapot mi töltsük meg tartalommal. Előtte megvárjuk azt, hogy a nagy szavak mellett, a tettek mezején a Szülőföld Alap mit jelent. Itt látszik, hogy mit jelent, elvonást a tavalyi évhez képest. Köszönöm.
ELNÖK: Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Bár tudom, hogy a Házszabály nem szereti az ismétlést, most mégis ismétlésbe kell bocsátkozzam. Ezt ugyan két hozzászólásban teszem meg, Fazekas képviselő úr egy hozzászólásban is többször is ismételt, de még egyszer szeretném rögzíteni, hogy most a Szülőföld Alapról beszélünk, és a Szülőföld Alap támogatása nem csökken, hanem nő. Az előbb elmondtam a számokat is. Abban önnek igaza van, képviselő úr, hogy összességében, a mai ismereteink alapján a költségvetésben a külhoni magyarság támogatására az a 600 millió forintos nagyságrendű támogatáscsökkenés van, igaz, erről most nem tárgyalunk, de beszélhetünk róla.
Erről is elmondtam, az előterjesztő is elmondta, hogy mivel még nem ismerjük az elemi költségeket, ön most azzal a 10 milliárddal hasonlítja össze, ami már az elemi költségvetésekből van kiszámolva. Mert az eredeti költségvetési előirányzatban, 2005-ben, amikor a 2006. éviről tárgyaltunk, akkor is csak 9 milliárdot meghaladó nagyságrend volt, tehát a tervvel összevetve nincs csökkenés. Nekem most pontos számom nincs. De ezért jogos esetleg az a türelemre való intés, hogy amikor majd meglesznek az elemi költségvetések, akkor érdemes ezt pontosan meghatározni. Az én erre vonatkozó megjegyzésem ezért volt az ön számára kissé elnagyoltnak tűnő, de remélem, hogy amikor összeszámoljuk, valóban kisebb lesz a rés.
Ezzel együtt nem tartom világtól elrugaszkodottnak abban az állapotban, amikor Magyarország a saját maga köztisztviselőin, a saját maga vállalkozóin, foglalkoztatottjain, a saját maga ellátottjain kell hogy megtakarítson néhány százaléknyi jövedelmet az előző évhez képest, akkor adott esetben a külhoni magyarok is toleránsan viselkedjenek néhány százaléknyi elvonás miatt, ami szerintem kevesebb lesz majd, mint az említett 6 százalék. Lehet, hogy nem lesz kevesebb, ezt nem tudom pontosan megmondani, ezért nem is kívánok képviselő úrral vitatkozni, de úgy gondolom, hogy ezek az érvek ma még nem támasztják alá azt az álláspontot, amit ön ilyen markánsan szeretne kihangsúlyozni. Ráadásul most nem is erről kell dönteni, tehát ettől függetlenül a Szülőföld Alapot elvben lehet támogatni, a gyakorlat más kérdés. Köszönöm, elnök úr, a szót.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor én is hadd fűzzek még hozzá néhány gondolatot. Nyilván a dolgok mélyére kell ásni akkor, amikor a Szülőföld Alap körüli problémákról próbálunk beszélni. Kékesi képviselő úr talán egyetért velem abban, hogy a Szülőföld Alap konstrukcióját a kormány rossz lelkiismerete hívta életre. Emlékezzünk vissza, a 2004. december 5-ei népszavazás után került sor ennek a bejelentésére. A kormány, főleg a kormánykoalíció legnagyobb pártja elég ellentmondásos álláspontokat képviselt ebben a kérdésben, hiszen volt itt 23 millió románnal való riogatás is, a népszavazáson a nem-re való buzdítás is, utána pedig a Szülőföld Alap. A hirtelen ötletek általában ritkán szoktak szerencsések lenni.
Ez sem volt szerencsés, nem volt végiggondolva ennek a struktúrája, nem volt felállítva az a logika elv, hogy minek alapján fog ide a pénz bekerülni, és hogyan jut el a határon túli magyar intézményekhez, szervezetekhez. Ebből a szempontból, szerintem, azért kell most ezzel itt egy kicsit foglalkozni, hogy próbáljuk meg rendbe rakni ezt a Csáky szalmáját, és próbáljunk meg egy kicsit tájékozódni, hogy mi is történik a határon túli magyar intézményrendszer fenntartása körül a magyar költségvetés kifizetései szempontjából. Ha a kormány ezt legalább most, a módosítások bejelentése előtt megfuttatta volna, mondjuk a MÁÉRT-en, és legalább kikérte volna a határon túli magyar szervezetek véleményét, akkor mindjárt előrébb lennénk.
Szeretném is megkérdezni, hogy volt-e valamilyen alkalom - nem arra gondolok, hogy a folyosón megkérdezte valaki Markó Béla urat, hallott-e arról, hogy ilyen módosítás lesz -, volt-e valamilyen intézményes vitája ennek a módosításnak. Hiszen Törzsök Erika szavaiból azt vettük ki, hogy itt azért elég jelentős átalakításra kerül sor. Egyeztettek-e valakivel? A MÁÉRT-tel biztosan nem, mert a MÁÉRT-et nem hívják össze most már hosszú-hosszú ideje. De más fórumon volt-e erről bármilyen egyeztetés?
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ahogy a bevezetőmben jeleztem, a kormányalakítás után a miniszterelnök úr valamennyi szomszédos ország magyar politikai és érdekképviseleti szervezetének vezetőjével két alkalommal tárgyalt ezekről a kérdésekről. És ha már nálam van a szó, engedjék meg, hogy a Szülőföld Alap kapcsán hadd hívjam fel mindenkinek a figyelmét arra a változásra, hogy a kisebbségi kérdés új dimenzióba került azzal, hogy a magyarság 95 százaléka ugyanazon politikai és gazdasági keretek közé került. Amikor azt az említett anyagot az önök rendelkezésére bocsátottam, azzal a szándékkal tettem, mivel sejtettem, hogy itt a Szülőföld Alap kapcsán itt nagyobb összefüggésekről is lesz szó, segítségükre legyen, miután 30 éve foglalkozom ezzel a kérdéssel.
Nem kiragadott félszavakkal, vagy félmondatokkal szeretnék vitatkozni. Ha megtennék, és van rá idejük, kedvük, olvassák végig ezt a néhány mondatot. Arról van ugyanis szó, hogy annak következtében, hogy ezek a jelenlegi fizikai határok folyamatosan eltűnnek, elsősorban a bennünk lévő mentális határokkal kellene megküzdenünk. Ugyanis gyakorlatilag vissza tudna állni egy olyan helyzet, amiben a történelmileg kialakult régiók, központok és környékük revitalizálódik. Ehhez azok a források, amik a térségbe érkeznek, az egymás felé forduló régiók okán nagyon jelentős mozgásokat képesek generálni.
Azt gondoljuk tehát, és helyes, ha kimondjuk, a kisebbségpolitika két pilléren alapszik, egy támogatáspolitikai pilléren, amelynek az egyik eleme a Szülőföld Alap, és egy fejlesztéspolitikán, ami természetesen a mostani megbeszélésnek nem tárgya, csupán jelzem, hogy e vonatkozásban nagyon komoly tárgyalások folytak minden szomszédos országgal, hogy a lehetőségeket kihasználjuk az egymás felé forduló régiók, a regionális, az ágazati operatív programok révén. Ugyanúgy, ahogy emlékeznek rá, Ausztria esetében Burgenland fejlesztési tervei Magyarországra is átcsurogtak, Zala, Sopron, Győr megye lakossága tudna erről beszélni. Ez ebben az esetben is így fog történni.
Úgy gondolom, a feladatunk az, hogy a határon túli magyarságot felkészítsük erre a helyzetre, helyzetbe hozzuk őket. Ahogy a bevezetőmben szóltam róla, a támogatáspolitika ahhoz kell, hogy azokat az elemi intézményeket, amelyeket a szomszédos országok kormányai nem kívántak finanszírozni, a közösség még nem elég erős ahhoz, hogy fenntartsa őket, Magyarországról megtámogassuk. Ez elemi feltétel, erről szól a támogatáspolitika, amelynek egyik eleme a Szülőföld Alap. De ehhez fog kapcsolódni az önök, a magyar parlament segítségével az a fejlesztéspolitika, ami, még egyszer mondom, ágazati operatív programokban és az európai fejlesztési programokban testesül meg. Ezeknek a nagyságrendjével most nem kívánom önöket terhelni, feltehetőleg önök is ugyanúgy ismerik ezeket, mint én, aki ezzel naponta foglalkozom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ha nincs több kérdés (Nincs jelentkező.), akkor szavazhatunk. Megjegyzem, költségvetési bizottság lévén azért jó, ha a számokkal tisztában vagyunk. Ha egy gyors fejszámolást végzek, 10 milliárd volt az idén a támogatás, akkor 7 százalékos inflációval számolva 10,7-nek kellene lennie 2007-ben, ehhez képest 9,4. A kettő között van 1,3 milliárdos különbség, ami, ha jól számolom, 12 százalékos csökkenést jelent. Maradjunk annyiban, hogy kevesebb pénz jut ezeknek az intézményrendszereknek a fenntartására.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Tehát a szavazás következik. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja az előterjesztést. (Szavazás.) Tizenhat, ha jól számolom. Keller Lászlót ki helyettesíti, hadd kérdezzem meg. (Molnár László jelentkezik.) Igen. És Szabó Lajost? (Szabados József jelentkezik.) Szabados képviselő úr, igen. Akkor tizenhat. Nem támogatta? Három. Tartózkodott? nem volt ilyen, tehát a bizottság többségi állásponttal támogatta az általános vitára való alkalmasságot.
A többségi vélemény előadója Kékesi Tibor, a kisebbségié Fazekas Sándor. Ezzel a napirendi pontot le is zártuk. Köszönöm szépen. További jó munkát kívánok.
Áttérünk a fővárosi önkormányzatok és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat tárgyalására, szintén az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm az előterjesztőt. Egy nevet kérek majd és egy rövid szóbeli kiegészítést.
A kormány álláspontjának ismertetése
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Deli Erika vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Szeretném előre jelezni, hogy a törvényjavaslat előterjesztője az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottsága.
ELNÖK: Bocsánat, pillanat! Igaza van, én néztem el. Képviseli-e valaki a bizottságot az ülésünkön? (Nincs jelentkező.) Nem képviseli. Akkor visszaadom önnek a szót, a kormányálláspont érdekel bennünket.
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja a törvényjavaslatban foglaltakat. Ismereteim szerint konszenzus van az érintettek között a lényegében új elosztási mechanizmus tartalmában és eljárási kérdéseiben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadnám a szót képviselőtársaimnak. Gegesy Ferenc képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon!
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Itt arról van szó, hogy a főváros és a kerületek közötti elosztási mechanizmusnak van egy törvényi szabályozása, ami azért született, hogy egy átlátható módszer legyen, évről évre ne nagymértékben változott, tehát egy kiszámíthatóságot is biztosítson. Ezek után megszűnik az évente kétszeri nagy vita, amikor nem ritkán megtörténik az, hogy júniusban kell az önkormányzati költségvetésből 900 milliós - ez volt, azt hiszem, a legnagyobb - csökkentést végrehajtani. Ez egy nagyon egyszerű módszer.
Még hozzáteszem, hogy érdekes módon a felhasznált normatívák egyik évről a másikra igen nagyot tudnak változni, a fizikai mennyiségek, amelyek alapján a számítás történik. Ez most egy olyan számítási módszer, amelynél a kiinduló adatok abszolút kontrollálhatók, a számítási metódus egyszerű. Évente egyszer lesz elosztás, és egyik évről a másik évre a belső arányok nem fognak rettenetesen változni. A módszerben konszenzus van, a százalékot illetően elképzelhető, hogy lesznek módosító javaslatok. Én azt javaslom, mint engem nagyon érintőt, annyira, hogy ezt a szöveget én írtam, hogy a bizottság a vitára való alkalmasságát és elfogadását támogassa. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Én is azzal kezdeném, hogy a törvényjavaslat benyújtása azért szerencsés, mert bár már van egy ilyen törvényünk, amelyet ez a törvény majd hatályon kívül fog helyezni, de látható, hogy továbbra is fennálltak azok az egyébként nem kívánatos viták a kerület és a főváros, vagy a kerületek között is, amelyek a forrásmegosztással összefüggésben jelentkeztek, és amelyekre nem adott választ a jelenleg hatályos törvényszöveg.
Néhány fontos elemét én is hadd hangsúlyozzam ennek a javaslatnak, amivel természetesen egyetértek. Az egyik elem az, hogy megszűnik a forrásmegosztás újragondolásának, újragombolásának lehetősége, a visszamenőleges hatály. Sajnálatos tapasztalat volt, hogy a forrásmegosztási döntés meghozatala után az egyik szereplő rájött, hogy valamit kifelejtett a különféle paraméterek közül, és ennek megfelelően utólagosan szándékozta, vagy ténylegesen tudta is korrigálni a forrásmegosztás. Ez a többi szereplőt, akik alapos munkát végeztek, és erre terveztek a megfelelő időben, hátrányosan érintette, még ha egyébként a feledékenység alapja igaz is volt.
Az is fontos, hogy egy nagyon precíz menetrendbe kényszeríti bele a rendelet a szereplőket, és meghatározza azokat a bázisszámokat, illetve azok helyét, amelyek alapján dolgozhatnak. Új elem a korábbi mértékhez képest a megváltozott részesedési arány, a most érvényes 48-52 százalékos főváros-kerület megosztás 47-53-ra módosul. Ennek az a háttere, hogy a főváros a tömegközlekedés támogatására jelentős normatív alapú támogatáshoz, forráshoz jut, és ez indokolja, hogy az ő oldalán ezt a számot is vegyük figyelembe, ezért javul a kerületek részesedési aránya. Az sajnálatos állapot jelen pillanatban, hogy a volumen viszont éppen csökken, mivel az adóerő-képesség számításánál egy több milliárdos nagyságrendű összeg az adóerőképesség-számítási szabályok miatt csökkentené a főváros egészére vonatkozó támogatást, ez azonban magát a megosztást nem kell hogy érintse.
A másik érdemi változás, hogy a korábbi 5, vagy 10 százalékos szabály most 5-5 százalékos szabállyá változik, tehát sem 5 százaléknál jobban nem csökkenhet, sem 5 százaléknál jobban nem nőhet egyik évről a másikra egy-egy kerület, illetve a fővárosi önkormányzat támogatási mértéke. Ez mindenképpen kiszámítható, még ha számára hátrányosan is változó, de kiszámítható forrásallokációt jelent a költségvetés több éves tervezésénél, a több éves elkötelezettség vállalásánál. Új elem az is, hogy bekerül a forrásmegosztásba a korábbi lakosságszám, népsűrűség, terület mellett az önkormányzatok tulajdonában lévő lakásállomány, ezekből is az alacsony komfortfokozatú, a rossz minőségű lakások alapterületével összefüggésben egy korrekció. Ez természetesen változtatja a korábbi viszonyokat, de éppen egy olyan feladattal, amit ha az önkormányzatok vállalnak, igen jelentős többletterhük van, eredendően abból, hogy a bérleti díjak az elmúlt időszakban az alkalmazott szabály szerint amortizációs költséget nem tartalmaztak, tehát óriási felújítási, karbantartási terhek nyomják az önkormányzatok vállát, amelyek a privatizáció folyamán nem szálltak ki ebből a feladatból olyan mértékben, hogy a lakásállomány nagy részét eladták. De értelemszerűen arányosan ez mindenképpen jelentős terhet jelent.
Összességében két olyan észrevételt tennék, ami mint módosító gondolat felvetődött, azzal együtt is, hogy természetesen egészében a törvényjavaslat támogatásra érdemes. Az egyik az, hogy az 5 százalékos támogatásnál azon mindenképpen el kell gondolkodni, hogy a bázis megképzésénél mindenképpen figyelembe kéne venni, hogy amikor feladat-, intézményátadás van két önkormányzat között, ez az 5 százalékon túl, vagy mint bázis kerüljön értelmezésre, és az 5 százalékos szabály ehhez képest legyen alkalmazandó. A másik gondolatomat elhagytam időközben, de ez is egy módosításra vonatkozó javaslat lesz majd. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy rendkívül jó alap az együttműködéshez a törvényjavaslat, úgyhogy itt is szeretném mind az általános vitára, mind a későbbi elfogadásra való alkalmasság miatt a szocialista képviselőcsoport nevében támogatni a benyújtott bizottsági javaslatot. Köszönöm, elnök úr, a szót.
ELNÖK: Köszönöm. Gegesy képviselő úr!
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Csak annyi pontosítást tennék, hogy amihez Kékesi úr viszonyított, a változás nem a jelenleg érvényes törvényhez kapcsolódik, hanem a tavaly év végén benyújtott törvénymódosító javaslathoz, amit nem szavaztunk végig.
ELNÖK: Farkas képviselő úr jelentkezett az előbb? (Farkas Imre jelzi, hogy nem.) nem? Úgy látom, hogy nincs több hozzászóló. Visszaadom a kormány képviselőjének a szót, ha kíván reagálni az elhangzottakból bármire. Parancsoljon!
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm. Nagyon röviden csak annyit, hogy a 5 százalékos eltérés korrekcióját mi is indokoltnak tartjuk. Ezt tavaly is jeleztük. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki az előterjesztést általános vitára alkalmasnak találja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Tartózkodott? Egy. A bizottság tehát többségi állásponttal általános vitára alkalmasnak találta.
Kékesi Tibor lesz a bizottsági álláspont ismertetője. Köszönöm. (Dr. Gegesy Ferenc jelentkezik.) Bocsánat, képviselő úr, parancsoljon!
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Szívesen lennék én a bizottsági előadó.
ELNÖK: Akkor Szabó Lajos tévesen tájékoztatott engem. (Dr. Kékesi Tibor jelzi, hogy átengedi a lehetőséget.) Kékesi úr átengedi, akkor ön lesz a bizottsági álláspont előadója. (Dr. Gegesy Ferenc: Köszönöm szépen.)
Áttérünk a következő napirendi pontra, a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megtárgyalására. Kérem az előterjesztő képviselőjét, hogy rövid szóbeli kiegészítést fűzzön hozzá. Parancsoljon!
Mayer László szóbeli kiegészítése
MAYER LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. Mayer László vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási főosztályának osztályvezetője. Nagyon röviden szeretném összefoglalni a törvénymódosítás lényegét. A 2004. évi CXXIII. törvény 2005. január 1-től szabályozza a címben is nevesített rétegek járuléktámogatását. Ezt 2005 októberétől a kormányzat kiegészítette az úgynevezett Start programmal a pályakezdő fiatalok számára. Úgy tűnik, hogy ez a program nagyon jó eredményeket ért el, 31 ezer fiatal váltotta ki ezt a kártyát, és majdnem 11 ezer fiatalt foglalkoztatnak ezzel a kártyával, és a munkáltató veszi utánuk igénybe a járulékkedvezményeket.
Ezzel kapcsolatban döntött úgy a kormányzat, hogy kibővíti ezt a törvényt. Az egyik lényeges bővítési elem a Start + program, amely a tartósan álláskeresőknek, illetve azoknak, akik a gyesről, gyedről, illetve ápolási díjról visszatérnek, illetve a gyermek egy éves kora után szeretnének elhelyezkedni, szeretné biztosítani ugyanazokat a járulékkedvezmény-feltételeket mértékében és arányában, amit a pályakezdők részére biztosít, egy kétéves programon belül. Tehát két év alatt biztosítaná a tételes egészségügyi hozzájárulás mentességét, és azt, hogy az első évben 15, a második évben pedig 25 százalékos járulék megfizetésére kerüljön sor.
A másik ilyen lényeges módosítási elem lenne a Start extra program, amelynek célja az, hogy azok a tartósan állást keresők, akik betöltötték az 50. életévüket, illetve életkorukra tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, szintén egy kártya kiváltásával részesülhessenek kedvezményes támogatásban. Szintén egy kétéves programról van szó. Itt is mentesülne két év alatt az ilyen kártyával foglalkoztató munkáltató a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, és az első évben egyáltalán nem kellene járulékot fizetnie a munkáltatónak, a második évben pedig 15 százalékos járulékmértéket kellene megfizetni. Egyebekben pontosító indítványokat tartalmaz a törvénymódosítás. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel van-e? Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): Egy kérdésem van, milyen pénzügyi kihatása van a most benyújtott módosításnak éves szinten.
ELNÖK: További kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor parancsoljon, megadom a szót válaszadásra.
MAYER LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jelenleg igen nehéz lenne a pénzügyi kihatását meghatározni ennek a programnak. Egy dologból lehet kiindulni, abból, hogy jelenleg majdnem 11 ezer személy van támogatva a Start programon belül, ez lehet egy viszonyítási mérőszám. Meg lehet vizsgálni, hogy ennek mekkora a jelenlegi járulékkihatása, maximum a minimálbér kétszereséig terjedhet ez a támogatás, ez mindenképpen egy korlátot szab. Természetesen ez akkor fog egyértelművé válni, amikor kiderül, hogy mekkora létszámban váltották ki a kártyát, és ezzel a kártyával mekkora létszámban foglalkoztatnak a munkáltatók.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Ha nincs több kérdés, szavazunk. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja az előterjesztést. (Szavazás.) Tizenhat. Tartózkodott? Három.
A többségi álláspont előadója Farkas Imre lesz. Köszönöm szépen. Ezzel a napirendi pontot lezárjuk.
Áttérünk a 4. napirendi pontunkra, az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására, T/1375. szám alatt. Kérdezem, ki képviseli az előterjesztőt. Parancsoljon! Foglaljon helyet, és egy rövid szóbeli kiegészítést várnánk a javaslathoz.
Malárik Edit szóbeli kiegészítése
MALÁRIK EDIT (Egészségügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy bemutatkozzam, Malárik Edit vagyok, az Egészségügyi Minisztérium egészségpolitikai főosztályának főosztályvezető-helyettese. Bemutatom Rapi Katalin szakállamtitkár asszonyt, ő szakállamtitkári szinten az egészségpolitikáért felelős.
Engedjék meg, hogy pár szóban ismertessem, hogy mi volt a törvény célja. Ahogy az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat preambuluma is megfogalmazza, az államnak az egészségügyi ellátó rendszer megszervezéséért, működéséért felelősséggel kell tartoznia, és ezt érvényesítenie kell úgy, hogy a lakosság egyenlő hozzáférését minél jobban biztosítani tudja. Ugyanakkor szükséges az egészségügyi fejlesztések összhangját is megteremteni, a fejlesztéseket oda összpontosítani, ahol erre az ellátás szempontjából szükség van. Ezen elveket figyelembe véve történt a törvényjavaslat megalkotása, biztosítva ezzel azt, hogy a jövőben egy folyamatos, magas színvonalon működő szolgáltatói ellátó rendszer alakuljon ki.
ELNÖK: Ennyi? Köszönöm szépen. A bizottsági tagoké a szó. Kérdezem, ki az, aki kérdést kíván feltenni, vagy hozzá kíván szólni az előterjesztéshez. Barabásné képviselő asszony, parancsoljon!
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Néhány kérdést szeretnék feltenni, azután a véleményt is szívesen elmondom, ha már nem lesz másnak kérdése. Sok mindenről szó van ebben a törvényjavaslatban Újszerű, megpróbálja megfogalmazni mindazt, ami az utóbbi években felgyülemlett problémaként megjelenik. Az újszerűsége mellett, úgy gondolom, becsúszik még egy-két olyan megfogalmazás, ami még a régi rendszerre utal. Lehet, hogy furcsa, de az intézmény szót is ilyennek tartom. Több helyen előfordul a törvényjavaslatban, miután több olyan intézmény átalakult már valamilyen egészségügyi közszolgáltatóvá, vagy vannak olyan társaságok, amelyek egészségügyi közszolgáltatást is végeznek, kérdezem, hogy ezt csak a régi terminológia szerint használják, és ebbe beleférnek az egészségügyi kht.-k, vagy sem.
Az utóbbi időben a RET-ek működését tartom nagyon fontosnak, hiszen az elmúlt években szinte nem működtek, és esetlegesen alakultak a kórház ágyszámok is, a fejlesztések is. Azt kérdezem, mi annak a jelentősége, hogy belefogalmazzák, hogy a RET-ben ágyszám szerint súlyozzák az egészségügyi ellátók szavazatát. Mit kívántak ezzel elérni? Mi az, amiért ezt fontosnak tartották meghatározni? Hiszen a RET működését a benne lévő tagoknak kell elsősorban meghatározniuk. Találtam olyat is, például a 4. § (3) bekezdésének bb) pontjában, hogy azt a gazdasági társaságot akarja előnyben részesíteni, ahol a dolgozók a tulajdonosok, holott van azért olyan gazdasági társaság is, ahol 100 százalékban az önkormányzat a tulajdonos. Miért akarnak ilyen különbséget tenni a kapacitások elosztásánál, mert ezt egyfajta előnyként határozzák meg.
A könyvvizsgálatot értem, fontos is, az intézménynél egyszerűbb, de azért azt szeretném kérdezni, hogy erre biztosítanak-e pénzügyi alapot az adott intézménynél. A területi egészségügyi központok alatt mit kell pontosan érteni? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon, képviselő úr.
DR. RAPI KATALIN (Egészségügyi Minisztérium): Kezdem az intézménnyel.
ELNÖK: Bocsánat, egy pillanat. A bizottsági tagoknak még vannak kérdéseik, úgyhogy képviselő úré a szó.
SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt szeretném megkérdezni, hogy a most elbírálás alatt lévő pályázat milyen összefüggésben van ezzel a törvényjavaslattal. Az ágyszámcsökkentés, a racionalizálás elbírálása, úgy tudom, most történik a minisztériumban. Ennek az összefüggésére lennék kíváncsi. Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Schwartz képviselő úr után kíván-e még valaki kérdezni? (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor visszaadnám a lehetőséget a válaszadásra. Parancsoljanak!
DR. RAPI KATALIN (Egészségügyi Minisztérium): Az intézmény kifejezéssel szeretném kezdeni. Az egészségügyi törvény használja ezt a terminológiát, ezért követjük mi is ezt. Az intézményeknek, a kormányzatnak és egyéb egészségügyi ellátóknak általában a szervezeti és működési szabályzata is ezt a terminológiát használja, éppen az egészségügyi törvényben használt terminológia miatt. A könyvvizsgálóval kapcsolatban a pénzügyi fedezetre kérdezett rá. Nem tudom, hogy az OEP-nél, vagy egyéb helyen terveznek-e fedezetet, mindenesetre a költségvetésük még a tervezési időszakban van, úgyhogy ott oda fogunk figyelni rá.
A RET-ek működésével kapcsolatban az ágyszám szerinti súlyozás módosító javaslatban szerepel, de a válasz lehetőségét átadom a kolléganőnek.
MALÁRIK EDIT (Egészségügyi Minisztérium): Az Országgyűléshez benyújtásra került a salátatörvényben az egészségügyi törvény módosítaná a RET összetételét a tagokra tekintettel. A módosítás tartalma az lenne, hogy gyakorlatilag az ellátó rendszerben részt vevő közfinanszírozott és nem közfinanszírozott valamennyi egészségügyi szolgáltató fenntartója képviselve legyen. Ez nem azt jelenti, hogy fenntartóként van képviselve, hanem közös képviselő. Ez részletesen meg van határozva a módosító javaslatunkban. Úgy érezzük, hogy ennyi egészségügyi szolgáltatónak a-a arányban történő képviselete méltánytalan lenne. Méltánytalan lenne, ha ugyanolyan arányban tudnának beleszólni akár a nem közfinanszírozott fenntartók is az egészségügyi ellátó rendszer közfinanszírozott és biztosítandó kapacitásába. Hozok egy példát. Egy régióban, ahol több súlyponti kórház is van, nem szeretnék azt elérni, hogy a súlyponti kórházak rovására olyan kapacitáselosztás alakuljon ki - ha a RET feladatai közül csak a kapacitáselosztást nézzük -, ami aránytalanságokhoz vezetne, vagy megvétózná a helyi döntéshozatalt.
A képviselő asszony másik kérdésére, hogy mit értünk a területi egészségügyi központok alatt, szeretném felhívni a figyelmet, hogy ma minden ötödik beteg annak ellenére fekszik kórházban kis hazánkban, hogy gyorsan és hatékonyan meg lehetne gyógyítani a járóbeteg-ellátás keretében is. Jellemző például, hogy számos európai országban 50 százalékot is eléri az egynapos ellátások aránya, Hollandiában hétszer, az Egyesült Királyságban tizennégyszer több egynapos műtétet végeznek, mint nálunk.
A fejleszteni kívánt és kialakítandó járóbeteg-ellátó központokkal gyakorlatilag a lakosság közelébe vinnénk azokat az alapvető szakellátásokat és a hozzá tartozó diagnosztikai vizsgálatokat, amelyekhez nem kellene távolra utazni, fekvőbeteg-ellátó intézetet elérni. Helyben történne a mielőbbi biztos diagnózis és az ellátás. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a járóbeteg-ellátó központok ráépülnének ápolási egységek. Ráépülhet az egynapos ellátás, ráépülhetnek a nap 24 órájában nyitva tartó, vagy ügyeletet tartó gyógyszertárak és a központi ügyeletek. Ez tehát olyan egységet alkotna, ahol helyi viszonyok között viszonylag komplex ellátást kapnának azok a betegek, akik nem szorulnak magasabb szintű, vagy aktív, illetve krónikus fekvőbeteg-ellátásra. Itt az a lényeg, hogy a betegek helyben magasabb színvonalú ellátáshoz tudjanak jutni.
Schwartz képviselő úr kérdésére, hogy a benyújtott strukturális átalakításra vonatkozó pályázatok elbírálására vonatkozóan úgy tudom, hogy a napokban lezárul. Utaltunk a törvényjavaslat normaszövegében is arra, hogy a RET-ek szintjén a kapacitáselosztások során történjen ennek figyelembevétele. Mindenképpen ösztönözni szerettük volna az egészségügyi szolgáltatóikat és fenntartóikat arra, hogy a felesleges aktív kapacitásaikról önként mondjanak le, másrészt a struktúraátalakításba a felesleges aktív ellátási kapacitásaikat vonják bele. A pályázat elbírálásánál figyelembe lettek véve azok a szempontok, amelyek a körvonalazódó törvényjavaslatban már megfogalmazódtak. Úgy érzem, hogy ez a kettő nem fog összeütközni, és maximálisan találkozni fognak az és a törvényjavaslat megfogalmazott elvárásai.
DR. RAPI KATALIN (Egészségügyi Minisztérium): Kiegészítésként még szeretném elmondani, hogy a pályázat során a kórházak 4 ezer aktív ágyat ajánlottak fel ágyszámcsökkentésként maguktól, mert racionalizálják a saját struktúrájukat. Ez elég magas szám.
További kérdések, észrevételek
ELNÖK: Igen. El tudom képzelni azt az önként és dalolva felajánlott ágyszámcsökkentést. Molnár képviselő úr jelentkezett. Megadom a szót, parancsoljon!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az államtitkár asszonytól várnám a választ: mekkora költségcsökkenést várnak a következő évben ettől a reformtól, illetve ágyszámcsökkentéstől a finanszírozásban. A második kérdésem: a 2. számú mellékletben felsoroltakhoz önök készítettek-e, készítenek-e valamiféle javaslatot a megosztásra vonatkozóan. A harmadik pedig: elképzelhetőnek tartja-e azt, hogy a sürgősségi betegellátási osztály megszűnjön ott is, ahol nemrégiben alakították ezt ki, és máshol alakítsák ki központi forrásból? Köszönöm.
DR. RAPI KATALIN (Egészségügyi Minisztérium): Az első kérdésre: egyértelműen az a célunk, hogy ne vonjunk ki pénzt ebből a körből, hanem az egy egységre jutó finanszírozás forintösszegét szeretnénk emelni. Azt szeretnénk, hogy az az aktív fekvőbeteg-kapacitás, amelyben magasabb szintű ellátás lesz, magasabb térítési díjjal kerüljön elismerésre. Tehát a tervek szerint nem vonunk ki pénzt ebből a területből. A második kérdésre, hogy készítettünk-e javaslatot, igen, elkészült a javaslat arra, hogy mi mely intézményekben milyen aktív kapacitást szeretnénk regionálisan ajánlani a RET-eknek. Ettől ők eltérhetnek. A harmadik kérdés a sürgősségi ellátási osztályra vonatkozik. Ahogy az előbb ismertettük a kistérségi területi egészségügyi központokat, azoknak szintén lesz ilyen feladatuk. Tehát ha van olyan sürgősségi osztály, amelyet nemrég alakítottak ki, és annak a kórháznak a jövőben nem az aktív ellátás lesz az alaptevékenysége, a feladataik között megmarad. Ezek abszolút illeszkednek a kistérségi egészségügyi központok struktúrájába a jövőben is.
ELNÖK: Utólag is megadtam a szót, nincs semmi gond. Fazekas Sándor képviselő úr következik.
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Itt az előbb elhangzott az, hogy önként ajánlottak fel ágyakat, illetve kapacitásokat a kórházak. Így is lehet fogalmazni, de nézzünk már a dolgok mögé. Év közben csökkentették a finanszírozást a kórházak esetében, ezért voltak kénytelenek pályázni és kapacitásokat felajánlani. Itt egy kormányzati szándék van a leépítésre a kórházak területén, ennek a törvénynek a címe az is lehetne, hogy az egészségügyi ellátó rendszer visszafejlesztéséről. Valamennyi területen szűkítés, leépítés, ágyszámcsökkentés tapasztalható. A nemzeti összterméken belül ott áll az egészségügy, ahol áll, és a lakosság egészségi állapota olyan, amilyen, nem akarok ebbe belemenni. De azért a történeti hűség és a jegyzőkönyv kedvéért ezt mindenképpen el kellett mondani. Köszönöm.
ELNÖK: Boldvai képviselő úr!
BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Nekem egy kérdésem lenne. A törvényjavaslatban kiemelt kórházak kapacitásleosztása mellékletben szerepel. Az a kérdésem, hogy elképzelhető-e, hogy az összágyszámot, az összkapacitást adott kórház esetében nem növelve, tehát ugyanazon a játéktéren belül a szerkezeten, amelyet a törvényjavaslat tartalmaz, módosítási lehetőség van-e.
ELNÖK: További kérdések? Molnár Albert.
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetlen egy kérdésem lenne. A közép-dunántúli régiónál a 10 ezer főre jutó ágyszám a kialakult új struktúrának megfelelően mindössze 77 százalék. Eddig is nagyon jelentősen le volt maradva ez a térség, különösen Fejér megye, ahol három kórház van mindössze. Az a kérdésem, azt mondtuk, hogy igazságosabb lesz majd az elosztás, akkor miért nem következik be már a javaslatban az, hogy közeledett volna ennek a térségnek a kapacitáslemaradása a többi térséghez képest, és milyen megoldást tudnak erre ajánlani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Czövek Ágnes, parancsoljon!
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Miután a RET-ekben a szavazati arányokra azt a választ kaptam, hogy esetleg a RET-ben lévő tagok a kiemelt kórházak kapacitásához is hozzá tudnak nyúlni, ezért kérdezem meg: akkor nem úgy van, hogy a kiemelt kórházak kapacitását közvetlenül a miniszter határozza meg. Ehhez valóban még a RET-ben is hozzá lehet nyúlni? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót válaszadásra. Parancsoljanak!
DR. RAPI KATALIN (Egészségügyi Minisztérium): Az első kérdésre, hogy önként pályáztak a kórházak ágyszámcsökkentésre, azt gondolom, a válasz igen. Én is 11 évig voltam kórházvezető, és teljesen egyértelmű ez a tendencia. Az is egyértelmű, hogy a világ is ebbe az irányba halad. A jelenlegi kórházi struktúra Magyarországon igazából még a körülbelül 20-30 évvel ezelőtti szakmai tudásunknak felel meg, ami akkor nagy vívmány volt. Ezek a négy alapszakmás kórházak. Ma már azok a kis kórházak, amelyek a betegeket abban az időben 70-80 százalékban képesek voltak ellátni, a szakma új szabályai miatt teljesen megváltoztak. Idő közben ezek a kórházak már önmaguktól leadták a szülészetüket, ezért a törvényt is módosítottuk, és a négy alapszakma helyett már csak három alapszakma maradt. Utána általában az aktív sebészetüktől váltak meg. Ez a folyamat régóta tart, és a szakma ezt akceptálja. Azt gondolom, hogy valóban átgondolva, önként pályáztak a kórházak.
A kiemelt kapacitásra szeretnék válaszolni. Azoknak a kórházaknak a struktúrája, amelyek a törvény mellékletében szerepelnek, csak részleges. Úgy is nevezem, hogy ezek a védett ágyak. Ezen kívül ők a RET-ből természetesen ugyanúgy részesülnek és pályázhatnak, mint a többi intézmény a régióban. Ez egy védett kapacitás, amelyet nem ajánl fel a törvény vita tárgyául a regionális egyeztető tanácsok számára, hanem védetté nyilvánítja.
ELNÖK: Köszönöm. Boldvai képviselő úr! Válaszoltak már? (Boldvai László: Nem válaszoltak a kérdésemre.) Még nem.
MALÁRIK EDIT (Egészségügyi Minisztérium): Molnár Albert képviselő úr kérdésére válaszolva, a regionális leosztás során a tárca a tervezésnél igenis tekintettel volt arra, hogy regionális egyenetlenségek vannak. A leosztásánál az egyenlőtlenségek mértéke csökkent és közelített az új átlaghoz, természetesen egy lépésben az egyenlőtlenségek kiigazítására nem volt mód. Figyelembe kellett venni a jelenlegi helyzetet is. Csak erre tudtunk most tervezni.
ELNÖK: Kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni.
MALÁRIK EDIT (Egészségügyi Minisztérium): Volt még egy kérdés, elnézést, elnök úr.
ELNÖK: Igen.
MALÁRIK EDIT (Egészségügyi Minisztérium): Gyakorlatilag arra a kérdésre, hogy a súlyponti intézményen belül a szakmacsoportok közötti elosztások arányára milyen lehetőség van, a törvényjavaslat normaszövegében, az 5.§ (1) bekezdése foglalkozik a kérdéssel. Abban az esetben, ha a kapacitások tartós kihasználatlansága következik be, akkor a fenntartó csökkentheti az átlagtól való eltérés mértékét, illetve szakmai összetételét a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint megváltoztathatja. Fel van sorolva a feltétel, hogy mihez viszonyítva kell ezt a kihasználatlanságot figyelni. Ugyanakkor még arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a 7. § foglalkozik azzal, hogy a normatívafelosztás módosításra kerülhet. Ebben az esetben, ha az 1. számú mellékletben meghatározott kapacitások tekintetében, ami a súlyponti kórházakat jelenti, az egészségügyért felelős miniszternél lehet kezdeményezni, és itt lehet esetleg a kapacitásoknak az aktívból a krónikus fekvőbeteg-ellátásba történő átstrukturálását kérni.
ELNÖK: Kérdezem, van-e még kérdés, észrevétel. Barabásné Czövek Ágnes!
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. A kérdéseken túl vagyunk, a válaszokon is túl vagyunk. Az a véleményünk erről a törvényjavaslatról, hogy meglehetősen nagy jelentőségű. Szinte valamennyi önkormányzatot, állampolgárt érint, reméljük, hogy a lehető legjobban. Az utóbbi években nem volt ilyen, szinte szervezett szakmai megfontolású kapacitásegyeztetés ezen a területen. Biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező hónapok egyik legfontosabb feladata lesz az egészségügy területén, hogy azokkal az ajánlásokkal és azokkal a szervezeti keretekkel, amiről ez a törvényjavaslat szól, mindezt végigvigyük, végigvigyék azok, akik ebben részt vesznek.
Az ellátó rendszer átalakítása, úgy gondolom, mindenképpen indokolt volt, hiszen az elmúlt évtizedekben szinte érintetlen maradt, néhány ágyat, kapacitást ide-odapakolgattunk, de igazán átfogóan nem rendeztük ezt a területet. Úgy gondolom, hogy az a rengeteg kérdés, ami arra irányult, hogy hogyan kell érteni a törvényjavaslatban foglaltakat, biztos, hogy azt jelenti, hogy módosításokkal tudjuk ezt igazából általános vitára alkalmasnak tartani majd. Ezzel együtt úgy gondolom, a fejlesztések területén hoz egyfajta rendszert, és nem hozza olyan helyzetbe a szakmát, hogy először az adott intézmény fejleszt, majd azt meg kell finanszírozni. Tehát a finanszírozottság oldaláról is egyfajta szabályozottságot lehet benne látni, és azt, hogy ennek kapcsán egy működőképes rendszer fog kialakulni.
Általános vitára mindenképpen alkalmasnak tartom, a magam kis észrevételeit, amikre nem kaptam teljesen megnyugtató választ, majd szívesen egyeztetem, és esetleg tudunk módosítani ezen. A szocialista frakció nevében alkalmasnak tartjuk általános vitára. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Boldvai László!
BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Nem vitatva az általános vitára való alkalmasságot, konkrétan jeleznék egy olyan elírást, ami a salgótarjáni Szent Lázár megyei kórháznál szerepel. Ugyanis ha a kapacitás megszabásánál 60 fős pulmonológiát állítottak be a törvényjavaslat mellékletében, ami valószínűleg a nógrádgárdonyi intézet megszűnéséből átcsoportosított ágyszámokra vonatkozik, azok az ágyak nem a salgótarjáni, hanem a balassagyarmati kórházba kerültek. Tehát nem véletlenül kérdeztem azt, hogy a keretek tágítása nélkül az adott szakmacsoportok belső tartalmának megváltoztatásával lehet-e. Ugyanis a törvényjavaslat önök által idézett pontjából az következik számomra, hogy a törvényjavaslat mellékletében kiindulásként, úgymond minimumlétszámként a kiemelt kórházak esetében biztosításra kerülnek a szakmacsoportos ágyak, abban az esetben, ha ott tartós kihasználatlanság van, a későbbiekben már a RET-ek hatáskörébe kerül ezek újraosztása. Tehát nem mindegy az, hogy adott esetben egy szakmai szolgáltató téves adatközlése okán rosszul kerül megállapításra a kiinduló helyzet. Ezért azt gondolom, hogy itt, a törvényjavaslat mellékletét szükséges majd kiinduló helyzetben korrigálni, a valós élet feltételeihez alakítva. Köszönöm.
ELNÖK: Schwartz képviselő úr!
SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A kérdésem is arra vonatkozott, hogy a pályázat, illetve a törvényjavaslat mennyiben függ össze. Egy kicsit pesszimista vagyok ebben a kérdésben, hogy ez valóban össze tud-e kapcsolódni, hiszen a gyakorlatban az történt az utóbbi két hónapban, hogy általában megyei szinten készültek a különböző betegségtípusokra a kapacitástervek. A napokban zajlanak a régiós egyeztetések. A Közép-Dunántúlon éppen tegnap volt, és láthatólag semmit sem közeledtek az álláspontok. Ebből az egy dologból persze nagy következtetést nem kellene levonni, de úgy látom, szerencsésebb lett volna a jelenleg zajló pályázatban egyrészt a régiós szerepkört kiírni, azt ösztönözni, hogy a régiós szerepkör-kapcsolat mennyit jelent a pályázat szempontjából, illetőleg már magukat a korábbi megyei elképzeléseket is régiós szintre elkészíteni, amennyiben lehetett volna.
Az kétségtelenül összefügg a pályázattal, hogy ha ez nem eredményes, a törvényjavaslat is így fogalmaz, akkor a minisztérium fog dönteni a különböző kapacitáskérdésekben, nem is marad más lényegében. Én is ennek fontosságát hangsúlyoznám, azt gondolom, erre kell felkészülni, és ebbe az irányba kell az előkészítő munkát folytatni, mert olyan érdekeltségbeli különbségek vannak, amelyek miatt kevés területen tudom elképzelni az összehangolt régiós szintű egyeztetések eredményességét. Az én hozzászólásom tehát inkább figyelemfelhívó, hogy valóban összefügg a két rendszer egymással, de úgy látom, az adminisztratív jellegnek kell most erősebbnek lenni, mert az ösztönző jelleg kevésbé tud dominálni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Újra megadnám a lehetőséget válaszadásra.
MALÁRIK EDIT (Egészségügyi Minisztérium): A salgótarjáni pulmonológiával kapcsolatban: a súlyponti kórházaknál meghatározásra kerültek a kötelezően ellátandó szakmacsoportok. Ugyanakkor azért arra van lehetőség, ha ezek a pulmonológiai ágyak, amelyek a salgótarjáni kórház kapacitásai között szerepeltek, Balassagyarmaton vannak, attól még az ellátási kötelezettség ott marad a súlyponti kórháznál, de konkrét fizikai ellátását az intézmény egy kiszerződéssel biztosítani tudja. De az ellátás felelősségének ott kell lenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
MALÁRIK EDIT (Egészségügyi Minisztérium): Schwartz képviselő úrnak pedig köszönjük szépen a szavait.
ELNÖK: Én is megtoldanám egy kérdéssel, ha már a képviselő urak és a képviselő asszony is előhozták ezeket az úgynevezett kiemelt ellátások nyújtására kijelölt súlyponti kórházakat. Fazekas polgármester úr, képviselő úr és az én körzetem is az Alföld közepén lévő körzet. Ha jól láttam a súlyponti kórházakat, akkor Eger, Debrecen, Szolnok és Szentes között körülbelül 110 ezer ember ellátása megoldatlan most. Értem ezt az 50 kilométeres körzet című történetet, de éppen a karcagi kórház van abban a helyzetben, hogy túlesik ezeken a körzethatárokon. Milyen megfontolás alapján maradt ki az alföldi régióból ez a kórház a súlyponti kórházak listájából?
DR. RAPI KATALIN (Egészségügyi Minisztérium): Biztosan önök előtt is ismert, hogy a munkafázisban nagyon-nagyon sokféle lista volt, ezek nagyon eltértek egymástól számukban és elgondolásukban. Először abban az elképzelésben, hogy nagyobb körben határozzuk meg a védett kórházak körét, sajnos nem igazán lehetett volna egy rendező elv alapján védeni ezt az álláspontot, és a RET-eknek gyakorlatilag alig maradt volna döntési jogkörük, ha mi a városi kórházakat is bevesszük, a 30 kilométeres körzetben megrajzolt, az 50 kilométeren kívüli ellátási területeket és kórházak helyét. A városi kórházakat kivettük ebből a körből, hogy a RET-ek sokkal szabadabban tudjanak dönteni. Tehát nem akartuk azt, hogy íróasztal mellől döntsünk majdnem mindenben.
Így az arány körülbelül fele-fele. Mi csak a súlyponti kórházakat határoztuk meg, és általában a rendező elv az volt, hogy megyénként egy, kivéve, ha két megye határánál volt olyan ellátási érdek, ahol az 50 kilométerhez közelített. Van sajnos így is olyan terület, két pici terület az országban, hogy ha még a 30 kilométeres berajzolt kórházakat is néztük az ellátási térképen, ott is van olyan pici terület, mert fizikailag nincs kórház, ahol ezt a szabályt nem fogjuk tudni érvényesíteni. Tehát az egyenlő hozzáférés elve eddig is sérült, meg ezután is fog, mert most csak azokat tudjuk nevesíteni, és csak azok tudnak működni, amelyek léteznek. Viszont azért jó ez az előkészítő munka, mert a fejlesztéseknél, amelynek lényege ez a törvény, erre külön figyelni fogunk a jövőben, illetve a lakosságközeli kistérségi egészségügyi központokat kell első körben létrehozni ahhoz, hogy az egyenlő hozzáférés minél kevésbé sérüljön a lakosság számára.
Visszatérnék a konkrét példára, Salgótarján - Balassagyarmat ügyére. Köszönjük szépen, továbbítani fogjuk módosító javaslatként.
ELNÖK: Köszönöm. Lengyel Zoltán.
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az előbb szó volt a közép-dunántúli régió helyzetéről. Évek óta megy az iszapbirkózás a nagy kórházak között, és bizonyos kiemelt ellátások okkal, ok nélkül, jól megindokoltan, nem jól megindokoltan körzetesítésre kerültek, áttevődtek fejlesztések, amelyek még folyamatban vannak. Számomra soha meg nem magyarázható módon például az onkológiai központ elkerült az ország legnagyobb kórházából, a Fejér megyei Szent György kórházból a veszprémi kórházba. Ezen kívül ott van még a kórházi ellátás szokása. Ha csak a Fejér megyei kórházi ellátási szokásokat nézzük meg, akkor a megye északi része köszönő viszonyban nincs a közép-dunántúli régióhoz tartozó egészségügyi intézményekkel, mert a közlekedési lehetőségek kizárólag Budapesten át engedik közlekedni.
Úgy gondolom, ezeket jobban figyelembe kellett volna venni a leosztásnál. Jobban figyelembe kellett volna venni az intézmények kijelölésekor. Elméletben, adminisztratív módon lehet koncepciókat gyártani, csak kérdés, hogy az az életben hogyan fogja megállni a helyét, és mennyi többletköltséget fog okozni olyan címen, hogy racionalizálni szeretné a kormány az egészségügyet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Boldvai képviselő úr!
BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a második választ. Ugyanis közben átolvastam a törvényjavaslat mellékletét, és azt állapítottam meg, hogy ma korántsem minden kiemelt kórház esetében látszik szerkezeti elemként mondjuk a tüdőgyógyászat mint standardizált ellátás. Ezt megértem. Arra szeretném csak felhívni az előterjesztő figyelmét, hogy próbáljunk meg, elfogadva a törvényi kereteket, hogy adott esetben kapacitás nominális növelésére, lehatárolásra nincs lehetőség, de próbáljunk meg abban együttműködésre jutni, hogy az élethez igazítsuk adott kórházak kiinduló szerkezetét, ugyanis ezzel a későbbiekben sok felesleges vitát, huzavonát megspórolni. Én már tettem is konkrét indítványt arra, hogy konkrétan a tarjáni kórház belső szerkezete, az ottani egészségügyesekkel egyeztetve milyen módon, a keretek betartásával meg kellene hogy változzon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lengyel Zoltán!
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ismételten a kistérségi ellátással kapcsolatban lenne akadékoskodó kérdésem. Nekem azért az a tapasztalatom, hogy nagyon sok esetben azok a rendelőintézetek, amelyek egyébként megyei kórházakhoz tartoztak, vagy tartoznak a mai napig, jelentős többségükben működésképtelenné váltak. Jelentős többségében maga az épület is kezd funkcionálisan alkalmatlanná válni arra, hogy rendelőintézeti tevékenységet folytassanak benne. Milyen pénzből lehet megoldani azt a kistérségi egészségügyi ellátást, amire alapozzuk a magasabb szintű kórházi ellátási rendszert?
Nagyon komoly problémák mutatkoznak, a lakókörnyezetemben most a sárbogárdi önkormányzatot akarják arra rávenni, hogy a tulajdonában lévő rendelőintézet épületét 5 forintért adja el a kistérségnek. Természetesen visít a sárbogárdi önkormányzat, mert forráshiányos, hogy egy nagy értékű, jó helyen lévő ingatlant, ahol csak a telekár sokkal magasabb, miért engedjen át ilyen kevés pénzért annak a kistérségnek, ahol egyébként a kistérségben lévő települések a nem létező forrásukból kell hogy beszálljanak az intézmény működőképessé tételébe. Úgy gondolom, ha kistérségi szinten ekkora katyvasz van, akkor egy kicsikét kockázatos erre ráépíteni a többit anélkül, hogy ezt ne tette volna bárki is rendbe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Visszaadom válaszadásra a szót. Parancsoljanak!
DR. RAPI KATALIN (Egészségügyi Minisztérium): Azt szeretném mondani, hogy az előkészítő munkálatok során egyrészt megnéztük a megyékből elvándorló és a megyébe bevándorló lakosokat, évekre visszamenőleg. Fejér megye tipikusan olyan, amelyet elhagynak a betegek, és máshol veszik igénybe a szolgáltatást. Nagyon alaposan megnéztük ezeket a térképeket, és elég érdekes és hasznos információkat kaptunk.
A kistérségi ellátás kialakításában sajnos mi is azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt évtized során, vagy másfél évtizedben még ott is megszüntették a szakrendelőket, ahol pedig azelőtt volt, feltehetően az integráció egyik mellékhatásaként. Mindenképpen szükséges ugyanolyan hálózati jelleggel a lakosságközeli ellátást ebben a fejlesztésben kialakítani. Egyrészt tervezünk egy pályázati lehetőséget, másrészt az Új Magyarország fejlesztési tervben is van egy ilyen definiált cél. Együtt akartuk a járóbeteg-ellátással, de lehetetlen volt mint feladat, tehát most az aktív ellátásokat nézzük meg. Megnézzük, hogy hogyan alakul a krónikus ellátásba tartozó krónikus rehabilitációs ápolási kapacitás, illetve az aktívból, krónikusból a járóbeteg-kapacitás, és utána meg kell sajnos határoznunk ezt a lakosságközeli hálózatot is, mert valóban nagyon súlyos problémák vannak ezen a téren. Mondom, ezek a problémák több mint egy évtizede kezdődtek. Ez a törvény most nem kezeli, mert nem tudtunk többre vállalkozni.
ELNÖK: Fazekas Sándor!
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném folytatni azt a gondolatmenetet, amit elnök úr elmondott, és ami sok szempontból kapcsolódik ahhoz, amit az előterjesztő képviselője is kifejtett, hogy egy lakosságközeli ellátás mindenképpen célszerű és hasznos. Ha megnézzük a térképen, hogy a súlyponti kórházak hogyan helyezkednek el, akkor vissza kell kanyarodnunk arra a problémára, hogy van egy egészen nagy terület az ország keleti részén, a Tiszántúlon, ahol a karcagi kórház a legnagyobb szolgáltató intézmény, több mint 600 ággyal, hatalmas telephellyel, ahová 3,5 milliárd forint állami címzett támogatás és rendes önkormányzati önerő került befektetésre. Ez minden adottságában hordozza azt, hogy súlyponti kórház legyen, és így tehermentesítse azokat a centrumokat, amelyek távol vannak tőlünk, illetve a lakosság leggazdaságosabb ellátását is tudja szolgálni.
A vonzáskörzete kiterjeszthető Hajdú-Bihar megye keleti részére, mert az 51 kilométernél messzebb van Debrecenhez, és Berettyóújfaluhoz navigálja, illetve Békés megye északi részére is. Az elvándorlási adatok is nagyon pozitívak, nem mennek az emberek erről a vidékről más kórházakba. Ennek több oka van egyébként. Az egyik az, hogy az 50 kilométeres kör, a légvonalban számolt távolság az útállapotok miatt lényegesen többet jelent, időben is többet jelent, és a közlekedésben is bizonyos visszafejlődés látható, egyre nehezebb közlekedni, illetve egyre drágább. Azt hiszem, az egész ágazat szempontjából is gazdaságos lenne egy ilyen megoldás. Azt javaslom, hogy tessenek esetleg figyelembe venni ezeket a szempontokat. Nem hiszem, hogy erre egy kapacitásokért vívott pályázati küzdelem, vagy egy regionális érdekegyeztetés elégséges lenne. Célszerű lenne a súlyponti kórház szerep azért is, mert a jelenlegi megyei kórházakban is olyan tumultus van, olyan várakozási idő, amely bizony a betegeket próbára teszik.
Azt hiszem, a betegek érdeke egyértelműen az, hogy ez a súlyponti kórházi kör még néhány helyen bővüljön, és az egyik hely pontosan ez. Elég ránézni a térképre. A kórház jelenlegi vonzáskörzetében 110 ezer körüli a lakosságszám, de azok a területek, amiket még említettem, körülbelül további 50 ezer főt jelentenek. Onnan most a megyehatárok miatt utaznak távolabbi helyekre, mint a helyben igénybe vehető karcagi kórház. Köszönöm.
ELNÖK: Igen. Parancsoljanak!
DR. RAPI KATALIN (Egészségügyi Minisztérium): Azt gondolom, hogy a karcagi kórház helyzetét és problémáit jól ismerem. Mind a három gyerekem ott nyaralt sokáig, és ismerőseim, kollégáim is dolgoznak a kórházban. Ugyanilyen alapon került az egyik variációban még a munkaanyagokba a soproni kórház, vagy a dunaújvárosi kórház. Ezek azok a klasszikus kórházak, amelyeknek a RET-ekben egyértelműen megkérdőjelezhetetlen szerepük lesz.
Egy dologra nagyon kiemelten szeretném felhívni a jelenlévők figyelmét. A súlyponti kórház nagyon nagy felelősséggel jár. Az azt jelenti, hogy a nap 24 órájában, 365 napon át folyamatosan bizonyos szintű, teljes körű sürgősségi ellátást kell biztosítani. Ezt nagyon meg kell gondolni. Azt gondolom, úgy emlékszem, az utolsó információm az volt, hogy a karcagi kórházban körülbelül 60 orvosi státus van, körülbelül 40 volt betöltve, és annak fele áttelepült orvos volt. Ez a nagyságrend, a pontos számokra nem emlékszem. Tehát a súlyponti kórház definíciója nagyon-nagyon más, és az, aki erre a listára rákerül, alapvetően egy óriási ellátási felelősség terhét kell hogy vigye. Nekünk erre is figyelnünk kellett.
Az a véleményem, hogy természetesen ezeknek az általam eddig sorolt kórházaknak a léte nem megkérdőjelezhető, de éppen ezért, mert csak a felét kötöttük le súlyponti kórházként. és valóban ezen kritériumok mellett, hogy minden egyes sürgősségi esetet mindig szakorvos jelenlétében, az EU-normák, munkaidő-direktíva figyelembevételével teljesíteni tudja, a többi kórház ennek a kritériumnak nem tud megfelelni, tehát nem tud minden sürgősségi szakmában, műszakban, 24 órában szakorvost biztosítani.
ELNÖK: Lengyel Zoltán, aztán Fazekas Sándor.
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyet kell hogy értsek az előterjesztővel abban, hogy kell hogy legyen olyan kórház, ahol 365 napon keresztül, 24 órán át van olyan sürgősségi ellátás, ahol rendelkezésre áll szakorvos. Nagyon vidéken élek, nagyon kis településen. Nagyon rossz az ott élő emberek túlélési esélye. Nagyon-nagyon rossz a túlélési esélye. Számtalan esetben el sem tudnak jutni egy ilyen intézményhez. Most egy ilyen megritkított kórházhálózatban, ilyen kevés súlyponti kórházzal kockázatosnak tartom a periférián élő emberek túlélési esélyeit. Nem fog javulni, romlani fog ebben a felállásban, mert azok a kórházak, amelyek eddig elérhetők voltak, és nagy valószínűséggel megkapták az ellátást, nem lesznek rá jogosultak, nem fogják csinálni azért, mert nem kapnak hozzá finanszírozást. Bele lesznek kényszerítve abba, hogy hagyjanak fel bizonyos szolgáltatásokkal, és nem fogunk odaérni azokhoz a kórházakhoz, ahol az emelt szintű és megfelelő mértékű, EU-normáknak megfelelő szolgáltatást igénybe lehet venni. Egy ajtóval odébb kell vinni a kedves beteget, ott pedig már megette a fene az egészet. Köszönöm.
ELNÖK: Fazekas Sándor!
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Csak annyit szeretnék hozzáfűzni az elhangzottakhoz, amit az előterjesztő kifejtett, hogy a karcagi kórházban címzett támogatásból a sürgősségi betegellátó osztály kialakítása megtörtént, ezzel kapcsolatban az egyeztetések folyamatban vannak. Ez rajtra készen, indítható állapotban van jelenleg is. És szükség is van rá, hiszen a távolságok olyan nagyok a régión belül, hogy ha ott valakinél egy ilyen ellátás szükséges, akkor már nem fog beérni élve Debrecenbe, vagy Szolnokra. Az 60-70 kilométerre van a régiótól. És ez érinti Észak-Békést és a Tisza-vidéket is. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Több hozzászólás nincs. A szavazás következik. (Dr. Rapi Katalin jelzi, hogy még szeretne szólni.) Kívánnak még reagálni? Parancsoljon!
DR. RAPI KATALIN (Egészségügyi Minisztérium): Szeretnék válaszolni. Gyakorló orvosként még a fővárosban is az volt a vélemény, és azt gondolom, a beteg akkor jár jól, ha oda visszük ellátásra, ügyeletbe, ahol ott a teljes stáb. Nem kell behívni a röntgenest, nem kell behívni a műtősfiút, a sebészt, az aneszteziológust. A karcagi kórháznak egy osztályát kell, a sürgősségit működtetni 24 órában. A súlyponti kórháznak minden szakmában 24 órában ott kell lenni a teamnek. És annyi idő alatt, amennyi idő alatt általában még Pesten is behívtuk a készenléteseket, átér a beteg oda, ahol mindenki áll és várja, mert bent van a teljes stáb. Tehát azt gondolom, hogy ebben a beteg ellátása nem fog sérülni.
ELNÖK: Fazekas Sándor!
DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Nagyon rövid leszek, és nem is akarok már ebben a témában hozzászólni. Csak annyit szeretnék mondani, hogy itt az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat a napirend tárgya. Azt javaslom, ha szükséges fejlesztés, akkor azt tegyük meg ezen a területen, hogy egy olyan kórház, amelyik jelenleg nem képes arra, hogy kiemelt szintű ellátást adjon, akkor kapjon lehetőséget, nyilván a megfelelő forrásokkal együtt, hogy ennek a kihívásnak eleget tudjon tenni. Hiszen részben már megfelel ennek, akkor ne abba az irányba mozdítsuk el, hogy hátra kerüljön, hanem inkább abba az irányba, hogy előreléphessen. Azt hiszem, ez a kormányzati politikával is összhangban van, de a lakosság érdekeit is szolgálja, hiszen biztos, hogy közép-, illetve hosszabb távon ennek a kórháznak a fejlesztése már megtakarítást jelent a tárca számára, illetve az OEP számára. Köszönöm.
ELNÖK: Tessék!
DR. RAPI KATALIN (Egészségügyi Minisztérium): Azt kell mondjam, hogy egyetértek vele. Kiindulásként viszont az adott helyzetet kellett figyelembe venni, de mivel fejlesztési törvény, a későbbiekben biztos, hogy lesznek más súlypontok. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. A szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot T/1375. számmal általános vitára alkalmasnak találja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Nem tartja alkalmasnak? Négy. Tartózkodott? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta.
Kérdezem, ki a többségi álláspont előadója? Barabásné Czövek Ágnes. A kisebbségi vélemény előadója Varga Mihály. Köszönöm. A napirendi pontot lezártuk.
Áttérünk a következő napirendi pontra, az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslatra, T/1035. szám alatt, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.
A bizottság hatáskörébe tartozó pontokkal foglalkozunk csak. A kiegészítő ajánlás pontjai szerint haladunk.
A 3. pont, Schvarcz Tibor és képviselőtársai indítványa. A kormányálláspontot kérdezem.
...........(Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
A 6. pont, Schvarcz Tibor és képviselőtársai indítványa. Kormányálláspont?
...........(Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
Ezzel végeztünk a bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatokkal. Van-e olyan módosítás, amelyről még szavaznunk kellene, de nem szavaztunk? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor ezt a pontot is lezárom. Köszönöm szépen a részvételt.
Áttérünk a következő pontra, egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására T/1093. számmal. Szintén a bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatokról van szó.
A 2. pont, Schvarcz Tibor és képviselőtársai módosító javaslata. Kormányálláspont?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Tárcaálláspontot tudunk mondani, mert most van a kormányülés előtt. A tárcaálláspont igen.
ELNÖK: Hogy volt?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Most van kormányülésen az ajánlás...
ELNÖK: Ne azt mondja. Igen, vagy nem?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Tehát igen. A tárca támogatja. Észrevétel, kérdés van-e? Bocsánat, csak elolvastam a módosítást, azért vártam, hátha még van valakinek hozzá észrevétele. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
A 3. pont, Horváth Zsolt és képviselőtársai javaslata.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem. Jól értem-e, hogy a kormányálláspont szerint a detoxikálás és egyéb tevékenységet meg kel fizettetni a pácienssel, és nem az Egészségbiztosítási Alap terhére végzik a kezelést?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Gondolom, a bizottság kevés tagjának volt még ilyenben része, tehát érdekelne, hogy mennyit kellene fizetni egy ilyen ellátásért.
DR. RAPI KATALIN (Egészségügyi Minisztérium): Ez eddig is így volt, ez a rendszer így működött tizenvalahány éve. Nem kívánjuk ezt most E-alapból finanszírozni.
ELNÖK: Ezt értem, az összeg mekkora?
DR. RAPI KATALIN (Egészségügyi Minisztérium): Pár ezer forint, nem tudom pontosan megmondani. Ez egy külön rendeletben van, amely a gépkocsivezetéshez, jogosítványhoz kapcsolódik. Ebben a kategóriában szabályoztuk, és az ez a nagyságrend. (Szabados József: öt és huszonötezer forint között mozog.)
ELNÖK: Egy kolléga azt mondja, hogy ötezer és huszonötezer forint között van, (Derültség.) Nincs közvetlen tapasztalatunk. a módosítást nem támogatja a tárca. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Négy szavazat, tehát egyharmad sem.
Az 5. pont Horváth Zsolt és képviselőtársai javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 6. pont, Horváth Zsolt javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 7. pont Spiák Ibolya és Horváth Zsolt javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 8. pont Schvarcz Tibor és képviselőtársai javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 9. pont Nagy Kálmán és Horváth Zsolt javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 10. pont Csáky András indítványa. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki támogatja? (Szavazás.) Senki, egyharmadot sem kapott.
A 11. pont Schvarcz Tibor és képviselőtársai javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
A 16. pont Schvarcz Tibor és társai javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
Ezzel a módosító javaslatok végére értünk. Kérdezem, van-e még valakinek olyan módosításról tudomása, amit nem tárgyaltunk. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor köszönöm szépen a részvételt. A napirendi pontot lezárom.
Áttérünk a következő napirendi pontra, az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megtárgyalására.
Az 1. pontban Csáky András javaslata. Kormányálláspont?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Senki, egyharmadot sem kapott.
A 3. pont Simon Gábor és képviselőtársai javaslata. Kormány?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 6. pont Harrach Péter és társai javaslata. Kormány?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 8. pont Farkas Imre javaslata.
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a szociális rászorultság kategóriába hogyan illik, hogy kizárólag életkorról van szó. A rászorultságot el tudom képzelni az élethelyzetében, egészségi állapotában valakinek, de hogy függ ez össze a szociálisan rászorulttal. Ez a következőre is vonatkozik.
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez a két módosító indítvány a szociális szótörlését kéri a törvényjavaslatból. A rászorultság nemcsak ennél a két ellátási formánál jelenik meg a törvényben, hanem másoknál is, tehát nem teljes körű a két módosító javaslat. Azért nem támogatja a kormány. Szociálisnak tudjuk elképzelni az egyedülálló, a bizonyos betegségekkel együtt élő hozzátartozó jelenlétét, ha kétszemélyes háztartásról van szó. De az igazi érvünk az, hogy a jövő évi módosítással a jövedelmi rászorultságot is szeretnénk megjeleníteni mint szociális rászorultságot. De úgy gondoljuk, hogy az állapothoz kapcsolódó helyzet megítélése is szociális jellegű. Ezért nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Egyharmad támogatja az indítványt, legalább egyharmad, még nem fejeztem be a mondatot, a többség támogatja. Több mint egyharmad, szinte már a bizottság teljes létszámban támogatta az indítványt, úgyhogy elfogadta.
A 10. pont Simon Gábor és társai javaslata. Kormány?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége.
A 12. pont Pálinkás József indítványa. Kormány?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadnál kevesebb.
A 13. pont Simon Gábor és társai indítványa.
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 14. pont Harrach Péter javaslata. Kormány?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadnál kevesebb. Ezzel végeztünk is. Farkas Imre kért szót, parancsoljon!
FARKAS IMRE (MSZP): Szeretném megkérdezni, mert úgy gondolom, a költségvetéssel van összefüggése a 2. és az 5. pontban lévő javaslatoknak is, hogy lehetne-e, hogy ezekről is nyilatkozzon a kormány képviselője.
ELNÖK: A 2. pont?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A 2. pontban nem arra vonatkozik a szigorítás, hogy köteles legyen, vagy sem együttműködni, hanem a hozzátartozó együttműködési lehetőségét biztosítja. Tehát nem változtatja meg ez a módosítás azt, ami a törvényben van, nem szeretnénk megváltoztatni azt, hogy kötelezettsége legyen az együttműködésre, hanem itt egy lehetőséget biztosítana a hozzátartozónak arra, hogy működjön együtt a rendszeres szociális segélyben részesülővel.
ELNÖK: Farkas Imre. Én tudom, mit javasoltam, én viszont azt szeretném, hogy kötelezettség legyen. Hiszen korábban, amíg nem a júliustól bevezetett szabályozás volt, addig a másik házastársnak is volt együttműködési kötelezettsége abban a körben, amire most itt a lehetőséget megadják. Azt gondolom, ez kötelezettségként is előírható, mert a szociális segély folyósításakor ez elvárható. Nemcsak pozitív értelmezésként lehet ezt kezelni, hanem a korábbi, a nem most hatályos törvény, hanem az az előtti állapot szerinti együttműködési kötelezettség helyreállításáról van itt szó.
ELNÖK: Igen, parancsoljon!
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm, akkor ezt továbbítani fogom.
ELNÖK: Igent mond, vagy nemet a módosító javaslatra? Támogatja a kormány, vagy sem?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Miután a szolgáltatási főosztályt képviselem, ez pedig pénzbeli ellátást érint, csak vissza tudok utalni az illetékes főosztálynak arra, hogy ez a javaslat megváltozna. Az eddigi ismereteim szerint nem támogatta a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) További nincs. Szavazunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy. A többség. A bizottság többsége tehát támogatta.
Az 5. pont?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez a módosítás kivenni javasolja az egészségbiztosítási szerv vezetőjének döntését. A kormány ezt nem támogatja, mert úgy gondoljuk, hogy szükség van egy kontroll biztosítására, ami a szakorvosi vizsgálat feletti kontrollt jelenti.
ELNÖK: Igen, Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): Nem is vitatom, hogy erre szükség van. Csak azt szeretném jelezni, mivel ez egy abszolút formális előírás lesz így, a kontrollt ez az egészségbiztosító ugyanúgy elvégezhetné a szakorvosoknál. De ennek előírásával, hogy ezt még jóvá kell hagyatni - nem is értem a tartalmát, hogy mit jelent ez. Mindenképpen bürokratikus lépés olyan emberek esetében, akiknél fontos, hogy a közgyógyellátás életbe lépjen. Tehát egyetértek azzal, hogy az egészségbiztosítási szerv kontrolláljon, az összes szakorvost ellenőrizheti, de egyébként ez egy abszolút formális, ami itt így beépítésre kerül.
ELNÖK: Kíván rá válaszolni?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen. Ugyanúgy, ahogy az előbb, továbbítani fogom ezt az észrevételt. Most azt tudom mondani, ami az előzetes álláspontunk volt, hogy nem támogatjuk, de vissza fogok csatolni.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazunk. Ki az, aki az 5. pontot támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
Ezzel a módosító javaslatok megtárgyalásának végére értünk. A napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen. Mielőtt áttérünk a 8. pontra, előtte szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk munkánkat. A 8. napirendi pontnál tartottunk, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatnál, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megtárgyalása következik.
Az 1 pont Kékesi Tibor javaslata. Kormányálláspont?
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Pontosító javaslat, köszönjük, támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
A 2. pont Béki Gabriella javaslata.
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Visszavonta a képviselő asszony az egészségügyi bizottság előbbi ülésén.
ELNÖK: Nekünk ezt még nem árulta el, tehát szavazunk róla.
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem, a bizottság nem támogatta.
A következő pont Harrach Péter és képviselőtársai indítványa. Kormányálláspont?
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. A munkaköröket hozná vissza.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadnál kevesebb, tehát a bizottság nem támogatja.
Akkor ezt a napirendi pontot is lezártuk, köszönöm a részvételt.
Áttérünk a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megtárgyalására
Köszöntöm az előterjesztő képviseletében Bathó Ferencet. Az 1. pont Kökény Mihály javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Az indítványt alapvetően támogatjuk, mert helyes és jó, csak formai hibás, azt ki kell javítanunk. A Belügyminisztériumot szerepelteti még a képviselő úr.
ELNÖK: Tehát az indítvány szövege rossz, ennek ellenére a kormány támogatja?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): A tartalmát támogatjuk természetesen. A formai hiba az, hogy belügyminiszterként szerepelteti az önkormányzati fejezetet.
ELNÖK: Világos, tehát ha a Rendkívüli Ügyek Minisztériumát szerepeltetné a képviselő úr az indítványban, akkor is támogatná a kormány, igaz, hogy nincs olyan minisztérium.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen. Jó. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
A 2. pont Tállai András javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadnál kevesebb. Ez összefügg az ajánlás 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 11. pontjában ismertetettekkel. Tehát a bizottság nem támogatja.
A 10. pont Donáth László javaslata. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ez összefügg a 12. és a 13. ponttal. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
Ezzel végeztünk a módosító javaslatokkal. Kérdezem, hogy van-e olyan indítvány, amiről nem tárgyaltunk, vagy akar-e ilyet kezdeményezni valaki. A kormány sem. Akkor ezt a napirendi pontot lezártuk. Köszönöm szépen.
Következik a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatainak megtárgyalása. Bizottsági alelnök úrral konzultálva itt egy tárgyalástechnikai módosítást javaslok. A bizottság abban a szerkezetben tárgyalja meg a módosító indítványokat, amelyet követett a tavalyi esztendőben is. Vannak olyan pontok az ajánlásban, amelyeket a kormány támogat, vannak olyanok, amelyeket nem támogat, és a nem támogatottak között is vannak a kormánypárti és az ellenzéki javaslatok. Javaslom, hogy a bizottság ebben a szerkezetben tárgyalja az indítványokat, értelemszerűen az összefüggő pontokat együtt tárgyalja.
Kérdezem, ki az, aki hozzá akar ehhez szólni, véleménye van. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Ki az, aki támogatja ezt a tárgyalási metodikát? (Szavazás.) A bizottság többsége, tehát ebben a szerkezetben fogjuk tárgyalni.
Kiosztottuk azt a segédanyagot, amely erre a 4 csoportra bontja a módosító indítványokat. Tehát vannak a kormánypártok által benyújtott és az előterjesztő által támogatott ajánlási pontok. Aztán vannak a kormánypárti képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott ajánlási pontok, a listán láthatják a bizottság tagjai, hogy melyek ezek, van az ellenzéki képviselők által benyújtott és az előterjesztő által támogatott ajánlási pont, egyetlen ilyen van, és vannak az ellenzéki képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott ajánlási pontok.
Kérdezem, hogy az előterjesztő képviselői, Bathó úrék rendelkeznek-e ezzel a segédanyaggal.
A kormány által támogatott kormánypárti módosító javaslatok tárgyalása
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen. Azt kérem, hogy adjanak egy rövid összefoglalót azokról az ajánlási pontokról, amelyeket a kormány támogat.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjék meg a tisztelt bizottság tagjai, hogy bemutassam két kollégámat, akik segítenek majd az önök által feltett kérdések megválaszolásában: Szikszainé dr. Bérczes Annak főosztályvezető asszony az egészségügyi, szociálpolitikai részleggel foglalkozik, irányítja a Pénzügyminisztériumban, a másik kollégám dr. Szelényi György főosztályvezető-helyettes úr, aki az önkormányzatokkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik, ő az önkormányzati főosztály vezetőhelyettese.
A kormány azokat a módosító indítványokat támogatja, amelyek egyrészt alkalmasak arra, hogy az Állami Számvevőszék véleményében leírt és kifejtett problémákra választ adjanak, azokat a javaslatokat, amelyeket az Állami Számvevőszék a kormánynak és a szaktárcáknak tett, valamilyen formában megoldják. Ezek közül ki szeretném emelni a legfontosabbat, amit az Országgyűlésnek javasol az Állami Számvevőszék, hogy a túlzott hiány megakadályozása érdekében korlátozza azon részvénytársaságok hitelfelvételét, amelyek a maastrichti hiányelszámolási körbe tartoznak, és kötelességszerűen a kormánynak el kell számolni. Hat ilyen céget sorol fel az Állami Számvevőszék a jelentésében, ezek hitelfelvételét a kormány által támogatott módosító indítványok egyike megtiltja.
Pontosításokat is végre kellett hajtanunk a törvény szövegében. Itt elsősorban az önök által is nagyon jól ismert önkormányzati mellékletek, a 3-8. számúak, tartalmazzák egyrészt a normatívákat, másrészt a kiegészítő normatívákat és az ehhez kapcsolódó rendszereket. Támogatjuk azokat az indítványokat is, amelyek leválasztanak és pontosításokat hajtanak végre az egyes szakminisztériumok előirányzatai között.
Ha nálam a szó, elnök úr, engedje meg, hogy arról is mondjak néhány mondatot, hogy van egy csokra a módosító indítványoknak, egy olyan elv, amit nem támogatunk, függetlenül attól, hogy kormánypárti, vagy ellenzéki képviselők adták-e be. Ezek az indítványok négy csoportba foglalhatók. Semmilyen olyan indítványt nem támogatunk, amelyek a felülről nyitott előirányzatokból vesznek el és csoportosítanak át valamilyen más, hasznos célra. Ez egyértelműen az egyenleg megbomlásához vezetne, tehát ezt elvből nem támogatjuk. Nem támogatjuk azon indítványok halmazát sem, amely az egyensúlyi tartalék, akár központi, akár fejezeti egyensúlyi tartalékból csoportosít át bizonyos előirányzatokat, szintén hangsúlyozom, amúgy hasznos célokra.
A harmadik csoport az adósságelemek, a kamatkiadások csökkentésére tesz javaslatot, és immár hagyományosan nem támogatunk semmilyen indítványt, amely az adóbevételek növeléséből teremtené meg a forrásokat a különböző helyes célok finanszírozására. Itt nemcsak az adókat kell itt érteni természetesen, hanem az adó típusú bevételek összességét, amely magába foglalja a különböző járulékokat is. Nagyon röviden, elnök úr, ezt szerettem volna szóbeli kiegészítőmben elmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel, kérdés van-e az elhangzottakkal kapcsolatban? Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): Azokról az indítványokról érdeklődnék, amikről a kormány most nem tett említést, és a cél- és címzett támogatásokkal kapcsolatosak. Szabó Lajos és Gegesy Ferenc nyújtotta be ezeket, és ezek forrásául a leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatása szolgál. Ezt mire alapozza a kormányzat? (Keller László megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Igen, megadom a szót, parancsoljon!
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Az volt a kormány kiinduló álláspontja, hogy a cél- és címzett támogatásokról szóló törvény egyik lába, az új induló nem indulhat. Ezt a koncepciót megváltoztatta a kormány, úgy döntött, hogy indulhat új induló beruházás is. Ahhoz, hogy ehhez megfelelő forrás álljon rendelkezésre, a 16. számú mellékletből csoportosított át erre a célra. Egyértelmű volt az önkormányzatok igénye, hogy lehetőség legyen, ha nem nagymértékben is, az új induló beruházások finanszírozására. Részletesebben, ha szükséges, Szelényi kollégám szívesen ad a tisztelt bizottságnak tájékoztatást.
ELNÖK: Köszönöm. Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): Mindenképpen szükségeltetik, mert ezek a támogatások, gondolom, az ország területén sok tekintetben egyenletesebben oszlanak el. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatása pedig régiónként differenciált, és lehet, hogy arányosan ugyanannyi összeget vettek le egy nyugat-dunántúli régióból, ami ebben az esetben, mondjuk 5 millió forintot jelent, és egy észak-alföldi régióból, ami már négyszázvalahány millió forintot jelent. Nem gondolnám, hogy a területi különbségeket kellene most ezzel helyre rakni, és ennek kellene a forrásának lenni az ilyen jellegű pénzteremtésnek, ami a cél- és címzett támogatáshoz szükséges.
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon!
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Hozzá kell tenni azt, hogy az az egymilliárd forint, ami a leghátrányosabb helyzetű kistérségektől került elvételre, tartalmazza a módosító indítvány a régiók közötti megoszlás logikai szabályait, és azok olyan logikai szabályok, a törekvések célja az volt, hogy ugyanolyan szempontok szerint, ahogy a régiókban allokálódnak az összegek, kerüljenek ezek ismét vissza az adott régióhoz ebből a célból, természetesen a regionális fejlesztési tanács döntésének megfelelően. Ennek megbontásában nemcsak az elvételt, hanem a pluszösszeget is tartalmazza a 16. számú melléklet. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazás következik erről a módosító sorról. Nem olvasom fel a listát, hiszen minden képviselőnél ott van, majd csatoljuk a jegyzőkönyvhöz is. Kérdezem, ki az a bizottság tagjai közül, aki támogatja ezeket a módosító indítványokat. (Szavazás.) Tizenhat. Farkas Imre nem? Tartózkodott?
FARKAS IMRE (MSZP): Egy pillanat. Elnézést, lehet, hogy lemaradtam.
ELNÖK: Lehet, de nem adtam szót képviselő úr. Szavazás van, bocsánat. Világosan fogalmaztam, csak azt nem láttam pontosan, hogy igennel szavaz, nemmel, vagy tartózkodik. De igennel nem szavazott úgy láttam, azért kérdeztem meg. (Farkas Imre: Nem.) Akkor tizenöt igen szavazat van. Nemmel szavazott? Öt. Tartózkodott? Egy. Tehát a kormánypárti képviselők által benyújtott és az előterjesztő által támogatott ajánlási pontokat a bizottság támogatta.
Következnek azok módosító javaslatok, amelyeket kormánypárti képviselők nyújtottak be, de az előterjesztő nem támogatta. Köszöntöm Keller László képviselő urat a bizottság ülésén. Jelentkezik, képviselő úr? Várjon egy pillanatra! Mindjárt. Ezeket a módosító javaslatokat is kiosztottuk a bizottságnak.
Szeretném megkérdezni, hogy ezekhez Bathó Ferenc kíván-e valamit hozzáfűzni. Nem. Akkor a bizottság tagjaié a szó. Amelyik pontra szeretnének rákérdezni, adok lehetőséget. Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nemcsak kérdezni szeretnék, hanem érvelni a módosító javaslatunk mellett, amit több képviselőtársammal együtt nyújtottunk be, az 580. számot viseli az ajánlási pontok szerint.
Ez a módosító indítvány arról szól, hogy tartsuk meg azt a rendszert 2008-ban is, amit az adóerő-képesség miatt az önkormányzati finanszírozásban eddig kialakítottunk. 2002-ben a 2003-as költségvetés kapcsán, hál' istennek megszüntettük azt a mérhetetlen elvonást, amit a Fidesz-kormány ideje alatt az adóerő-képesség miatt kialakítottak. Nem teljesen szüntettük meg, hanem kialakítottunk egy olyan egyensúlyt, aminek három lába volt. Az egyik, hogy kisebb mértékű lett az elvonás, a másik lába az volt, hogy azokat az önkormányzatokat, amelyek saját erőből fejlesztéseket valósítanak meg, a megvalósított fejlesztések és a saját erő után egy meghatározott rész, a 25 százalék megilleti a következő évben. A harmadik pedig a gépjárműadó volt. Gyakorlatilag így teremtettünk egy egyensúlyi állapotot.
Most a kormány a 4. számú mellékletben kivette az egyensúly egyik lábát. Magyarul azoktól az önkormányzatoktól, amelyek egyébként a kívánatos gazdasági növekedés motorjai tudnak lenni, mert náluk van saját fejlesztési forrás, ezt az elemet elveszi 2008-tól, miközben az elvonás mértékét változatlanul hagyja. Ebből csak az következik, hogy a 2009-től remélt gazdasági növekedést ezzel is gyengítjük. Mert miből tudnak fejleszteni az önkormányzatok? Vagy felvesznek hitelt, vagy úgy takarékoskodnak a forrásaikkal, hogy a fennmaradó részből bizonyos fejlesztéseket tudnak megvalósítani. A gazdasági növekedésnek lehet egy másik motorja is, amikor a gazdálkodó szervezetek fektetnek be és járulnak hozzá, már akik hozzájárulnak, ha tudnak, a gazdasági növekedéshez. Akik képesek arra, hogy a gazdasági növekedést elősegítsék bármilyen módon, azokat közvetett módon szükséges támogatni.
A gazdasági szférában ilyen az Audi. Minden körülmények között meg kell teremteni azokat a feltételeket, hogy itt maradjon, fejlesztéseket hajtson végre, beruházásokat végezzen. Az önkormányzati szférában pedig azok az önkormányzatok, amelyek a gazdaságfejlesztés motorjai lehetnek, fejlesztéseket, beruházásokat hajtanak végre. Példát is tudok mondani. (Lengyel Zoltán: Törökbálint.) Ez nemcsak Törökbálint érdeke, hanem az egész térség érdeke, mert az az 1200-2000 munkahely nem törökbálintiakkal lesz feltöltve, hanem a környékről. De ugyanígy lehetne Tiszaújvárost, a fővárost, Székesfehérvárt példaként mondani. Nyilvánvaló, hogy vannak időszakok, amikor szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat, de azt nagyon meg kell nézni, hogy milyen mértékben és hol szorítunk. Mert ha a jövőnket szorítjuk el, az nagy gondot okoz. Ez az egy eleme olyan a költségvetésnek, amiben nem lehet, meggyőződésem szerint, szorítani, mert ezzel a további, 2009-es, 2010-es fejlesztéseket fogjuk vissza.
Ez azért is nagyon lényeges, mert akik innovatívak, akik tudnak fejleszteni, azok egy része nyilván fel tudnak venni hitelt, de ennek is vannak korlátai. Az államháztartási törvény korlátozza ezeket a tételeket. Tehát azt mondom, hogy az egyensúlynak ezt a lábát indokolatlan megbontani. Úgy, ahogy korrekciós lépésre kényszerültünk a gazdasági szférában, korrekciós lépésre kényszerülünk most az önkormányzati szférában is. Tudom, hogy erre azt mondják, hogy már megint a gazdagok, miért kell nekik adni további milliárdokat. Azt meg kell érteni, hogy a gazdag önkormányzatokkal lehet felhozni az országot. ha most úgy gondolkodunk, hogy legyen mindenki egy szinten, akkor a gazdasági növekedés remélt üteme nem fog alapvetően megváltozni. Tehát azt szeretném kérni, hogy a gazdagokkal szembeni irigységet felejtsük el, és nézzük meg azt, hogy hogyan tudja egy-egy jobb adottságú település, Tiszaújváros, Székesfehérvár felhúzni a környezetét, fejlettebbé tenni azt a térséget. Ezért kérem a támogatását ennek az 580. számú javaslatnak.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): Én is a bizottság támogatását kérem a 14. számú módosító javaslatnak, ennek az ajánlási számai 97., 254. és 595. Ez belterületi utak szilárd burkolattal való ellátására vonatkozik. A költségvetés biztosít forrást a szilárd burkolat felújítására, de vannak területek, ahol ez még egyáltalán nem épült ki. Ilyen többek között az én körzetem is, ahol olyan város is található, ahol 30 százalékot nem éri el a szilárd burkolatú utak aránya. Azt kérem, hogy amit erre beütemeztünk, legalábbis célt, a bizottság támogassa.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet, akkor megadom a szót az előterjesztőknek.
DR. SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Először Keller képviselő úrnak. Nagyon kényelmes helyzetben vagyok, ha úgy tetszik, abban az értelemben, hogy képviselő úr elmondta az ezzel kapcsolatos problémakör teljes dilemmáját. Elmondta pro és kontra is. Nyilván a költségvetési törvényjavaslat előkészítésekor végiggondoltuk mindkét oldalt, végiggondoltuk azt, hogy melyik az az önkormányzati kör, amelyet ez érint, végiggondoltuk azt, hogy ez 5-6-7 milliárd forint körül szokott változni egy adott évben ez a visszaigénylési összeg. Végiggondoltuk azt is, hogy ezek munkahelyeket teremtenek, és ebből adódóan iparűzési adót teremtenek, satöbbi. De ennek a másik oldala az, hogy olyan településeket érint, ahol eddig is volt megfelelő adóerő-képességet jelentő bevétel.
A kérdés az, hogy a további fejlesztést tekintve a hitelfelvételi képesség hogyan alakul. Az Ötv.-ben a hitelfelvételi korlát ezt meghatározza. Általában a tapasztalat az, hogy az ebben érintett önkormányzatok a hitelfelvételi korlátban lévő intervallum 10-15 százalékát használják ki. Tehát nem a hitelfelvételi korlátba ütköznek bele. Ezeknek a pro és kontra kérdéseknek az egyenlegezéséből, összegzéséből fakad a kormánynak az a döntése, hogy mintegy 6-7 milliárd forint prognosztizált összeggel járul hozzá az önkormányzati kör a 2008-as konvergenciakritériumokhoz. Ugyanis az önkormányzati kör is több lépésben, több témában, de hozzájárul a konvergenciakritériumok teljesüléséhez, nagyon-nagyon differenciáltan, hogy melyek azok, amelyek a működésben és melyek azok, amelyek a működésen kívüli ügyekben. Ebből következett a kormány javaslata, az, hogy most kiszámítható módon láthatók ezek a lépések ebben a körben.
A másik a szilárd burkolatú utakkal kapcsolatos kérdéskör. Ez abba a problémakörbe tartozik, ami a bevezetőben úgy hangzott el, hogy van számos jó ötlet és nagyon fontos cél, de tudunk-e hozzá valamilyen formában forrást teremteni. Nyilván a gyorsforgalmi utak megjelölt forrása nem tud jelen lenni. Amikor a kormány beterjesztette a költségvetési törvényjavaslatot, nagyon sok mindent végignézve nem látott további mozgásteret ilyen típusú feladatokra. Ezért van az, hogy ez a nem támogatott körbe került be. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kovács Tibor!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Csak egy-két gondolat ahhoz, amit Keller László elmondott, tehát az 580. számú indítványhoz. Ez az a forrás, amiből biztos, hogy fejlesztés és beruházás lesz. Semmi másra nem lehet költeni, mert ha másra költik, akkor nem igényelhetik vissza. Ha fejlesztés és beruházás van, abból az államnak visszacsorgó bevételei vannak nyilvánvalóan. Tehát az kérdés, hogy ezt a pénzt, ezt a költségvetést mire akarja költeni. Ha egyébként működési célú kiadásokra akarja költeni, akkor elvész, és nem tudjuk, hová lesz. Mondhatja azt, hogy a központi költségvetés fejleszteni akar ebből az összegből, amit ily módon elvon az önkormányzatoktól. Itt az a kérdés merül fel, hogy ki biztosít hatékonyabb fejlesztést, a helyi önkormányzat, vagy az állam. Nekem van egy olyan érzésem, hogy azok az önkormányzatok, amelyek ezeket a fejlesztéseket végrehajtják, hatékonyabban használják fel ezeket a pénzeket. Az elmúlt 15 év bizonyítja ezt. Tehát ha ezeket az érveket összevetjük, mégis csak amellett szólnak, hogy ezt meg kellene tartani, mert ebből van fejlesztés, az összes többi mind bizonytalan. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólást nem látok. Kérdezem, hogy szavazhatunk-e. Igen. Az első pont az 580. számú volt, amit Keller László kért külön szavazásra. Ezt a kormány nem támogatja. Kérdezem, hogy a bizottság tagjai támogatják-e. (Szavazás.) Tíz. Nem támogatja? Három. Tartózkodott? Egy. Valaki nem vett részt a szavazásban, de mindegy. Két tartózkodás? Lassan kialakul a végeredmény. Tehát a bizottság többsége támogatta az indítványt.
Kérdezem Farkas Imrét, melyek voltak azok a pontok, amelyeket külön szavazásra kért. A 97. számú? (Farkas Imre: A 97., a 254. és az 595. számú.) Ezek összefüggnek egymással? (Farkas Imre: Igen.) Tehát a 97., a 254. és az 595. számú módosító javaslatokról szavazunk együtt. Kérdezem, a kormány támogatja-e ezeket. Nem támogatja. A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A többség támogatta ezeket is.
A 44. pontban Simon Gábor és Vidorné Szabó György házszabályellenes módosító javaslatot adott be, ugyanis a bevételi és kiadási főösszegre, valamint a hiány összegére nem lehet beadni módosító javaslatot. Ezt képviselőtársaink elfelejtették. Nem házszabályszerű az indítvány, de a bizottságban, egyébként megjegyzem, sajnálatos módon, kialakult egy olyan gyakorlat, hogy szavazunk ezekről az indítványokról, még akkor is, ha nyilvánvalóan nem házszabályszerűek. Ennek sajnos rossz tapasztalatai vannak az elmúlt időszakban. Ha most senki nem kéri, nem szavaztatnék erről, mert annyira nyilvánvalóan nem házszabályszerű. (Nincs jelentkező.) Nem kért ilyen szavazást senki, tehát a bizottság a 44. pontról nem fog szavazni, ezt a listából ki is vesszük.
Van-e még olyan pont, amelyikről külön kell szavaznunk? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, hogy a kormánypárti képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott további ajánlási pontokat ki támogatja. (Szavazás.) Egyharmad támogatja, a többség nem.
Az ellenzék által benyújtott és az előterjesztő által támogatott módosító javaslat tárgyalása
Következik a 268. pont, ez a módosító indítvány Katona Kálmán képviselő javaslata. Az előterjesztő támogatja. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) A többség támogatja. Ezzel is végeztünk.
Következnek az ellenzéki képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott ajánlási pontok. Én fűznék rövid kiegészítést a Fidesz által benyújtott módosító javaslatokhoz.
A Fidesz öt fő területre nyújtott be módosító indítványokat, ezek a hazai vállalkozások támogatását érintik, a munkahelyteremtéssel, a vállalkozói támogatással függenek össze. Van egy egészségügyi módosító csomag, az oktatást érintő javaslatok vannak, és van egy, az önkormányzatokat érintő módosító javaslatsor. Ezek a területek azok, amelyeknél úgy ítéltük meg, hogy mindenképpen fontos a fejezeti összegek átcsoportosításával is támogatni.
Az egészségügyi módosító javaslatsor 57 milliárd forintos összeget érint, az oktatási csomag 17 milliárd forint, a foglalkoztatással és versenyképességgel foglalkozó módosításcsomag 40 milliárd forint, a szociális csomag 6 milliárd forint és az önkormányzatokat érintő módosító javaslatsor 136 milliárd forint átcsoportosítására tesz javaslatot.
Ezek közül most talán egy területet hadd emeljek ki, ez a versenyképességhez és foglalkoztatáshoz tartozó módosító csomag. Három célt jelöltünk meg, amelyre átcsoportosítást javaslunk. Az egyik a magyar kis- és középvállalkozások támogatása. Több módosítást nyújtottunk be erre a területre, részben a különböző előirányzatok megemelésével, részben olyan alapok visszaállításával, amelyek a hazai vállalkozásokat támogatják. A második terület a turizmus fejlesztése, a harmadik pedig a foglalkoztatási, munkahely-teremtési lehetőségek bővítését hivatott megteremteni. Az önkormányzati javaslatsor részben az önkormányzatok helyi bevételeinek megtartására, a központi források reálértéken való tartására, valamint az önkormányzatok pluszfeladatainak fedezetbiztosítására szolgál.
Az átcsoportosítás forrásai. Az átcsoportosítást négy nagyobb összeg átcsoportosításával véljük megoldhatónak. Az egyik a kommunikációs költségek átcsoportosítása. Elég érdekes, hogy miközben néhány tíz-, vagy százmillió forinton vitatkozunk, a kormány a Miniszterelnöki Hivatal fejezetén keresztül 3 milliárd forintot szán a következő évben kommunikációs kiadásokra. Ennél brutálisabb az az összeg, amelyet az új fejlesztés kommunikációs és koordinációs program megvalósítására szántak 37,7 milliárd forinttal Úgy ítéljük meg, hogy ezek az összegek indokolatlanok, és ezeket el lehet vonni, át lehet csoportosítani.
A másik terület a kormányzati negyed megvalósítása. Nem értünk egyet ezzel az elképzeléssel. Meggyőződésem, hogy a kormány hosszú távra "hoz rossz döntést". Hiszen nyilván a mostani kormányzati épületek eladásából azonnali bevétele lesz a kormánynak, de 10-15-20 éven keresztül részben finanszírozni, folyósítani azokat az összegeket, amelyekkel ezek a beruházások megvalósulnak, fizetni a bérleti szerződések díjait, majd, ha ezek a szerződések lejárnak, egy ismeretlen összeggel továbbra is finanszírozni a kormányzati negyed elhelyezését, a minisztériumok, intézmények működését, egyelőre beláthatatlan költségeket jelent. Tehát nagyon szépek azok az elképzelések, hogy olcsóbb lesz ennek működése, működtetése, nem hiszem, hogy reális forgatókönyvön alapulnak. Semmiféle kormányzati hatásszámítást, kalkulációt még senki nem tudott bemutatni a kormányzati negyed kapcsán. Tehát ezeket a költségeket szeretnénk elvonni.
A harmadik terület a felesleges költekezés. Mondok ezek közül példákat: az Államreform Bizottság kiadásai, vagy vannak olyan tételek, amelyek az úgynevezett demokratikus átalakítás elősegítéséhez kapcsolódnak a költségvetésben, és van néhány olyan európai uniós, szintén kommunikációra fordítandó összeg, amit indokolatlannak tartunk.
Végül a negyedik nagy csoport a kamatkiadások területe. Magyarország ma egy olyan kockázati felárat, kockázati prémiumot fizet az államadósságra, ami egy hiteltelen, rossz gazdaságpolitikából származik. Véleményünk szerint egy hitelesebb gazdaságpolitika (hitelesebb kormányfő) jelentősen csökkenthetné ezeket a kockázati felárakat, amelyeket az átlagember hazugságfelárnak is nevezhet.
Összefoglalva tehát, ebből a négy nagy csoportból javasoljuk, hogy a Fidesz által megcélzott egészségügyi, oktatási, munkahely-teremtési, szociális és önkormányzati területre átcsoportosítás történjen. Ennek akár adhatnánk a Vöröskereszt címet is, hiszen Vöröskereszt alcímet, mint azt a költségvetésben láthattuk az idei támogatás felére veszi vissza a kormány, 240 millió forint helyett 120 millió forintot fog kapni jövőre a Vöröskereszt. Azt hiszem, egy 100 évnél idősebb intézménnyel szemben, ráadásul, amelyiknek nagyon komoly nemzetközi és hazai kötelezettségei vannak, ez teljesen méltánytalan eljárás. Ezért javaslatot tettünk arra is ebben a csomagban, hogy a Vöröskereszt támogatását a kormány állítsa vissza az idei szintre, de a Fidesz módosító javaslataira is azt mondom, hogy ez egy Vöröskereszt-csomag, egy elsősegélynyújtó csomag. Megpróbálja 2007-et a túlélés esztendejét a magyar lakosság és a magyar vállalkozások számára elviselhetőbbé tenni.
Ennyit szerettem volna a Fidesz által benyújtott módosító indítványokhoz, talán összefoglaló általános indoklásként, hozzátenni. Nem kérek külön szavazásra egyetlen módosító javaslatot sem. Ezeket tenném fel szavazásra. Kérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e hozzáfűzni valamit. (Jelzésre.) Nem. Akkor a szavazás következik. Ki az, aki támogatja ezt a javaslatsort. (Szavazás.) Egyharmad sem. (Az elnöknek jelzik, hogy megvan az egyharmad.) Igen? Akkor számolunk. Hét. Igen, így már egyharmad támogatja. Egyharmados támogatást kapott ez a javaslatsor. Reméljük, hogy a módosító indítványok szavazásakor is támogatják majd ezek a képviselők ezeket a módosításokat. Sőt, meggyőzik frakciótársaikat is, hogy ezek jó és hasznos módosítások.
További módosító indítványok tárgyalása
Van-e olyan módosító indítvány, amelyről nem döntött a bizottság? Igen? Akkor ezekre térünk át.
Kezdjük a 233. számú módosító indítvánnyal, ez Katona Kálmáné. Kormányálláspont?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, ki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmad sem.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Csak a bizottság adhatta volna be ezt az indítványt, mert az általános tartalékból vesz el, és arra a Házszabály szerint csak a költségvetési bizottság jogosult.
ELNÖK: De nem is támogatja a bizottság egyharmados arányban sem, tehát megakadályoztunk egy házszabályellenes indítványt.
A mezőgazdasági bizottság indítványa 232. szám alatt. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk
ELNÖK: Nem támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 231. számú a sport és turisztikai bizottság indítványa. Kormány?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Negyvenmillió forint átcsoportosítása, ha jól látom, doppingellenes tevékenysége. Észrevétele van-e valakinek? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége doppingellenes érzelmektől áthatva támogatta az indítványt.
Van kezdeményezés egy bizottsági indítvány benyújtására, ez a Várpalota és régiója környezetvédelmi rehabilitációs programra létrehozott céltársulás önkormányzatainak a költségvetéstől kapott kölcsönt engedné el. Emlékezzünk, szinte minden évben foglalkozunk ezzel a japán hitel üggyel. Úgy emlékeztem, hogy egyszer már elengedtük ezt a hitelt, de úgy tűnik, nem a teljes összeget, vagy itt történt valami. Bocsánat, a 2007. évi kölcsöntörlesztést engedjük most el. Ezek szerint minden évben szavazunk az adott év kölcsöntörlesztésének elengedéséről. Bathó úr, kívánnak-e hozzáfűzni indoklást?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. Jövőre ez 122,7 millió forint. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
Jogtechnikai módosítások tárgyalása
A következő csomag, úgy látom, alapvetően költségvetési tételeket nem érint, inkább jogtechnikai módosításokról van szó: alcímek pontosítása, Unió helyett Bizottság, Európai Unió helyett Európai Bizottság, Magyar Államkincstár helyett kincstárellenőrzés. Tehát ezek olyan jogtechnikai módosítások, amelyeket az Országgyűlés jogi főosztálya készített el, és amelyek beadását mindenképpen javasolnánk, 40 ilyen pontunk van. Van-e valami hozzáfűznivalója az előterjesztőnek.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönjük szépen az Országgyűlés jogi főosztálya által elkészített pontosításokat. Támogatjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Bizottsági módosító javaslatként nyújtanánk be szavazásra. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
Ezzel a napirendi pont végére értünk. Nincs több olyan módosításról tudomásunk, amelyről szavaznia kellene a Háznak.
Áttérünk a 11. pontban jelzett, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megtárgyalására. Szintén van egy segédanyagunk, egy olyan csoportosítás, amely a benyújtott módosító javaslatokat három csoportra bontja, a kormánypártok által beadott és az előterjesztő által támogatott, a kormánypártok által beadott, de nem támogatott, illetve az ellenzék által benyújtott, de nem támogatott ajánlási pontokra. Ebből is látható, hogy most nem sikerült olyan ellenzéki indítványt beadni, amit a kormány támogatni tudott volna.
Ebben a hármas bontásban tárgyalunk az indítványról. Kérdezem, hogy a bizottság tagjai elfogadják-e ezt a technikai felosztást. (Szavazás.) Igen. Akkor nekiláthatunk. Megadom a szót az előterjesztőknek, hogy az előterjesztő által támogatott ajánlási pontokról tájékoztassanak bennünket.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Alapjában véve három fő csoportba lehet sorolni az előterjesztő által támogatott indítványokat. Az egyik fő csoportban szintén az Állami Számvevőszék által javasoltak szerepeltek. A költségvetési törvényjavaslat 1. § (2) bekezdése is tartalmazza az elsődleges szufficit kérdéskörét. Az államháztartási törvény ide vonatkozó módosításával ezt általános szabályként szeretnénk alkalmazni, hosszú távú egyensúlyi szabályként bevezetni. Ez egy olyan fiskális szabály lenne, amely egészen addig élne, amíg az elsődleges szufficit meglétére szükség lenne az egyensúlyt illetően.
A következő ilyen fő csoport, nagyon sok vita volt róla szakmai berkekben is, a minisztériumok között is, a tankönyvellátás kérdésköre. Ezt próbáljuk a módosító indítványok támogatásával úgy rendezni, hogy az alapvető célkitűzések megvalósulhassanak, és az önkormányzatoknak legyen lehetőségük ezekben a kérdésekben dönteni, a megfelelő módon finanszírozni.
A harmadik, önök által is nagyon jól ismert csoport a járulékfizetési kérdéseket pontosítja. A köznyelvben, a különböző sajtóorgánumokban ez a ki számít potyautasnak. Az indítvánnyal ezeket szeretnénk tovább pontosítani. Eljutottunk egy olyan fázisig, ahol a minisztériumok között egyetértés kezd kialakulni, de azt is őszintén hozzá kell tennem, hogy ez még változhat. Tehát előfordulhat, hogy a tárgyalások során még további módosításra is szükség lehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Úgy látom, szavazhatunk, nincs észrevétel, vagy hozzászólás. Kérdezem, ki az, aki az előterjesztő által támogatott, kormánypárti képviselők által benyújtott javaslatsort támogatja. (Szavazás.) A többség támogatta.
Következnek az előterjesztő által nem támogatott, kormánypárti képviselők által benyújtott ajánlási pontok. Az előterjesztő kíván-e hozzátenni valamit? (Jelzésre.) Nem. a bizottság tagjai közül kíván-e valaki valamelyik pontról külön szavazást kérni. (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor szavazhatunk ezekről is, 22 ilyen pont van. Ki az, aki ezeket támogatja? (Szavazás.) Egyharmad támogatta, a többség nem.
Végül van az ellenzéki képviselők által benyújtott és nem támogatott ajánlási pontsor. Ehhez kíván-e valamit hozzáfűzni Bathó úr? (Jelzésre.) Nem. Az ellenzék részéről sincs hozzáfűznivaló, a bizottság tagjai sem jelentkeznek, akkor szavazhatunk erről a sorról is. Kérdezem, ki az, aki ezt a javaslatsort támogatja. (Szavazás.) Egyharmad támogatta, a többség nem.
Ezeknek a módosító javaslatoknak is a végére értünk. Köszönöm szépen.
Áttérünk a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megtárgyalására. A távozóknak további jó munkát kívánok. Kérem, hogy a közlekedési törvényhez érkezett előterjesztők foglaljanak helyet. Egy nevet kérnék szépen.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Bozzay Erika vagyok a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúraszabályozási főosztályának vezetője.
ELNÖK: Köszönöm. Az ajánlási sorral rendelkeznek-e? (Jelzésre.) Igen.
A 2. pont Katona Kálmán indítványa. Támogatják-e?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 3. pont Márton Attila indítványa. Kormány?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 7. pont Mester László javaslata. Kormány?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 8. pont Mester László, Simon Gábor javaslata. Kormány?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 16. pont Katona Kálmán indítványa. Kormány?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ilyen sincs. Akkor egyharmadot sem kapott.
A 17. pont Nagy László, Gazda László indítványa. Kormány?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Ezzel végére értünk a bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatok megtárgyalásának. A napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a részvételt, további jó munkát kívánok.
Következik a 13. pont, az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, szintén módosító javaslatok megtárgyalása.
A 10. pont Pósán László és Zsigó Róbert indítványa. Kérdezem, támogatja-e az előterjesztő.
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 14. pont?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 25. pont Zsigó Róbert és társai indítványa. Kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 26. pont Hoffmann Rózsa javaslata. Kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 27. pont Tatai-Tóth András és társai javaslata. Kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Támogatja a kormány. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 28. pontban Révész Máriusz javaslata. Kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 30. pont Kuzma László indítványa. Kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 31. pont, Kuzma László indítványa. Kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 34. pont Hoffmann Rózsa javaslata. Kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 35. pont Kuzma László és társai javaslata. Kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
A 40. pont Kuzma László javaslata. Kormány?
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadnál kevesebb.
Ezzel a módosító javaslatok végére értünk. Köszönöm szépen. A napirendi pontot lezárom.
Áttérünk a 14. pontra, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megtárgyalására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.
Az 5. pont Bernáth Ildikó indítványa. Kormányálláspont?
MAYER LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadnál kevesebb.
A 7. pont Nagy László javaslata. Kormány?
MAYER LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadnál kevesebb.
A 8. pont Nagy László javaslata. Kormány?
MAYER LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 10. pont Simon Gábor és társai javaslata. Kormány?
MAYER LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 13. pontban Bernáth Ildikó javaslata. Kormány?
MAYAR LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadnál kevesebb.
Ezzel a módosító javaslatok végére értünk.
Az ülés bezárása. Tisztelt Bizottság! Ezzel a mai napirendünk végére értünk, tekintettel arra, hogy a 15. és 16 ponthoz továbbra sem érkezett módosító indítvány. A bizottsági ülést bezárom, mindenkinek további jó munkát kívánok. Viszontlátásra! Még egy szolgálati közlemény: jövő héten, ha minden igaz, csütörtökön fogunk ülni, valószínűleg 9-től, vagy fél 10-től.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 56 perc.)
|
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit