KPSZB/24/2006.
KPSZB/24/2006-2010.
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2006. november 30-án, csütörtökön 9 óra 06 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Vásárhelyi István, az ÁPV Zrt. igazgatósága elnökjelöltjének kinevezés előtti meghallgatása *
Vásárhelyi István szóbeli kiegészítése *
Az MSZP-frakció álláspontjának ismertetése - Molnár László *
Tóth András kérdései és a válasz *
Herényi Károly kérdései és a válasz *
Varga Mihály kérdése és a válasz *
A Fidesz-frakció álláspontjának ismertetése - Varga Mihály *
Döntés Vásárhelyi István kinevezésének támogatásáról *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
Elnöki javaslat a tárgyalási metodikára *
Döntés az elnöki javaslatról *
A kormánypárti képviselők által benyújtott és az előterjesztő által támogatott módosító javaslatok tárgyalása *
Döntés a módosító javaslatokról *
A kormánypárti képviselők által benyújtott és az előterjesztő által nem támogatott módosító indítványok tárgyalása *
Kormánypárti és ellenzéki képviselők által közösen benyújtott és a kormány által támogatott indítványok tárgyalása *
Az ellenzék által benyújtott, az előterjesztő által nem támogatott indítványok tárgyalása *
Döntés az ellenzéki képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatokról *
Más bizottságok által benyújtott és az előterjesztő által támogatott módosító indítványok tárgyalása *
Az előterjesztő által nem támogatott bizottsági indítványok tárgyalása *
A költségvetési bizottság által benyújtandó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont tárgyalásának felfüggesztése *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
Az előterjesztő által támogatott kormánypárti módosító javaslatok tárgyalása *
Az előterjesztő által nem támogatott kormánypárti módosító javaslatok tárgyalása *
Az előterjesztő által támogatott ellenzéki módosító javaslat tárgyalása *
Az előterjesztő által nem támogatott ellenzéki módosító javaslatok tárgyalása *
Más bizottságok által benyújtott módosító indítványok tárgyalása *
A költségvetési bizottság által benyújtandó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont tárgyalásának felfüggesztése *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A közbeszerzésekről szóló törvénynek a "vállalkozói körbetartozások" mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Csiha Judit szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Csiha Judit válasza *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
A magyar gazdaságban - különösen a közbeszerzések területén - kialakuló vállalkozói "körbetartozások" mérséklése érdekében a társadalmi és szakmai egyeztetések elvégzéséről, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről szóló határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Kérdések, észrevételek *
A kormány képviselőjének válasza *
További észrevételek, vélemények *
Döntés a határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok vitájának újbóli megnyitása *
A napirendi pont lezárása *
Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Szülőföld Alapról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az illetékekről szóló törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Pásztor Tamás szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Pásztor Tamás válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről, valamint a költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokhoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalásának lezárása *
Az ülés bezárása *
Megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Burány Sándor (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ)
Balla György (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Tóth András (Fidesz)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP) Tukacs Istvánnak (MSZP),
Boldvai László (MSZP) Végh Tibornak (MSZP),
Farkas Imre (MSZP) Burány Sándornak (MSZP),
Keller László (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Keller Lászlónak (MSZP),
Molnár Albert (MSZP) Molnár Lászlónak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Kovács Tibornak (MSZP),
Szabados József (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Lakos Imre (SZDSZ) dr. Gegesy Ferencnek (SZDSZ),
Babák Mihály (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Tóth Andrásnak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Mádi Lászlónak (Fidesz).
Meghívottak részéről:
Vásárhelyi István, az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnökjelöltje
Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Alács Tibor, Miniszterelnöki Hivatal
Dr. Csiha Judit (MSZP), előterjesztő
Dr. Péterfalvi Tamás, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tanácsosa
Dr. Nagy Zsuzsanna, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fogalmazója
Katona Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tanácsadója
Dr. Kónya László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Bogár Ágnes, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Horváth Éva, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértője
Mayer László, az Szociális és Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője
Lelkes Ildikó, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Székely Tamás, az OEP főigazgató-helyettese
Dr. Bots Dénes, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője
Deli Erika, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője
Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója
Dr. Pásztor Tamás, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 06 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok, hölgyeim és uraim. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a jegyzőkönyvvezető kisasszonyt. Köszöntöm a sajtó megjelent képviselőit, mindenkit, aki a bizottsági ülésünk iránt érdeklődik. A bizottsági ülést megnyitom, bár úgy tapasztalom, a korai órára tekintettel egy kicsit foghíjasak vagyunk. (Keller László: Az elnök úr is elkésett.) Bízunk benne, hogy vidékről... Keller képviselő úr, azért, mert Törökbálinton most nincs testületi ülés, könnyen vigéckedik, de másoknak van ilyen elfoglaltságuk, és reméljük, befutnak majd ők is.
Az írásbeli meghívót mindenkinek kiküldtük, ennek alapján 19 napirendi pontunk van mára, kiegészítés nem érkezett hozzá. Javaslom, hogy a 14. pont alatt szereplő, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, azaz a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalását vegye le napirendről, mert nem érkezett ilyen. Úgyhogy aki az előterjesztők részéről ehhez a napirendi ponthoz érkezett, annak további jó munkát kívánunk, elmehet nyugodtan. Mivel észrevétel nincs, ennek a pontnak a törlésével döntsünk a napirendünkről. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a bizottság napirendjét, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Huszonegy. Ezzel a bizottság elfogadta a napirendjét. Köszönöm. Hozzákezdhetünk a munkánkhoz.
Vásárhelyi István, az ÁPV Zrt. igazgatósága elnökjelöltjének kinevezés előtti meghallgatása
Az 1. napirendi pontnál köszöntöm Vásárhelyi István urat, akit az a szerencse, vagy szerencsétlenség ért, ezt majd eldönti, hogy Veres János úr javasolta az ÁPV Rt. igazgatósága elnökévé. Szili Katalin házelnök asszony levelében kérte, hogy a bizottság a kinevezés előtt Vásárhelyi urat hallgassa meg, mint ahogy ez egyébként a Házszabályunkban szerepel is. A bizottság tagjai megkapták Vásárhelyi úr szakmai önéletrajzát. Azt kérem jelölt úrtól, hogy néhány rövid szóbeli megjegyzést tegyen kiegészítésként ehhez az életrajzhoz, utána pedig a bizottság tagjai kérdezhetnek. Parancsoljon, megadom a szót.
Vásárhelyi István szóbeli kiegészítése
VÁSÁRHELYI ISTVÁN, jelölt: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégek! Megpróbálom a szakmai életpályámat nyomatékkal az ÁPV Rt.-nél eltöltött mintegy 15 évre és az ott végzett munkámra koncentrálni, és röviden szeretnék szólni arról, hogy ennek a számomra megtisztelő megbízásnak a következményeként milyen terveket, milyen szakmai feladatokat látok magam előtt. Itt vannak a munkatársaim is, ha esetleg majd lennének olyan speciális szakmai kérdések, a kontrolling, a jogász és a humán erőforrás részéről készséggel állnak az önök rendelkezésére.
A privatizációs törvény életbeléptetése után kerültem az ÁPV Rt.-hez felügyelőbizottsági tagként, hol ellenzékben, hol kormánypártiként végeztem a munkámat. Amikor 2002-ben az új kormány felállt, az a megtiszteltetés ért, hogy az igazgatóság tagjaként, Mészáros Tamás úr jelenlegi elnök helyetteseként dolgozhattam az ÁPV Rt.-nél, és dolgozom jelenleg is. Közöttünk a munkamegosztás az volt, hogy a testületi munkát az elnök úr vezette, és amikor akadályoztatva volt, én helyettesítettem. Ezen belül is volt egy munkamegosztás, a kiemelt projektekkel, a munkabizottságokkal való kapcsolattartás külön az én feladatom volt.
Az elmúlt egy évben döntően azzal foglalkoztam az igazgatóság és az elnök úr megbízásából adódóan, hogy megpróbáljak egy szakmai teamet összehozni az ÁPV Rt. jövőjének kialakításáról szóló koncepció formálása érdekében. Ez a munka jelenleg folyik, és erről a későbbiekben néhány szót szólnék.
Engedjék meg, hogy nagyon röviden visszatekintsek a privatizáció elmúlt 15 évére, ezen belül is az ÁPV Rt. 2002-2006 közötti munkájára. Mi, akik az ÁPV Rt.-nél huzamosabb ideje dolgozunk, úgy ítéljük meg, hogy a magyar gazdaság szempontjából nagyon jelentős volt az elmúlt 15 év privatizációja, megteremtődött a magángazdaság alapja, kiépült a piacgazdaság, javult a társaságok gazdálkodásának hatékonysága, a tőkehiány enyhítésére lehetőség és mód volt tőkebevonásra. Új technológiákat sikerült a vállalatoknak szerezniük, kikerültek a világpiacra, és ez jelenleg is folyamatban van. Megindult egy szerkezetváltás, jelentős külföldi tőke került az országba, ami mind technológiában, mind pedig tőkeerőben jelentős változásokat hozott. Új munkahelyek teremtődtek, a környezeti károkkal kapcsolatban érzékennyé vált az ország, nyitott lett az Európai Unió előírásaira, a dolgozók tulajdonszerzésében segítettük a magyar állampolgárokat. Nem utolsósorban sikerült a kárpótlási jegyek bevonásával kapcsolatosan szinte teljes körűen befejezni a kárpótlást.
Néhány szám az elmúlt négy év privatizációs eredményeiről. A költségvetés számára az ÁPV Rt. több mint 1100 milliárd bevételt realizált. Átlátható, transzparens működése kapcsán a nagy privatizációk úgy zajlottak le a nemzetközi színtéren, hogy igazából szakmai probléma, szakmai konfliktus ebből nem adódott. Engedjék meg, hogy a legutóbbi három év privatizációs teljesítményéből néhányat megemlítsek.
Szeretném mondani, hogy 2003-ban egy olyan évet sikerült lezárnunk, ahol a Postabankot, a Konzumbankot, a Hajógyári szigetet, a Belvárosi Irodaház Kft.-t és HM-ingatlanokat értékesítettünk. Tőkepiaci technikával a Forrás Rt.-t és a Földhitel és Jelzálogbankot értékesítettük egy részében. 2004-ben a mezőgazdasági portfóliók nagyon jelentős része került magántulajdonba, azon kívül a Mahart és a Hungaropharma MFB-től megvásárolt részesedése. Szintén tőkepiaci technikával a MOL egy részét, pontosabban 10,9 százalékát, a Richtert és a Forrást vittük piacra. 2005-ben a Budapest Airport, az Antenna Hungaria, a Hungexpo, a Nemzeti Tankönyvkiadó, az M-Ingatlan Rt., a Dél-Gabona Rt., a tököli reptér került sorra.
A privatizáció befejezésével, ami a nagy magánosítás lezárulását jelentette, minőségi és nagyon hatékony vagyonkezelésre kellett az ÁPV Rt.-nek felkészülnie. Úgy ítélem meg, hogy a jövőben ez lesz a súlyponti kérdés, azzal együtt, hogy jelenleg még mindig 100-105 olyan állami tulajdonú vállalat működik különböző intézmények tulajdonlásával. Célszerű lenne, ha egységes vagyonkezelési elképzelések szerint ezek az ÁPV Rt.-hez tartoznának. Mik lesznek az elvárások a jövőbeni vagyonkezeléssel kapcsolatosan? Nagyon fontos, ami az ÁPV Rt.-nél már megteremtődött, hogy legyen egy állami vagyonkataszter, ami a tulajdonos számára egyértelművé teszi, hogy mi az a vagyoni kör, amivel szakmailag hatékonyan és naprakészen kell gazdálkodni. Biztosítani kell a transzparens működést, EU-konform üzleti politikát kell folytatni, és továbbra is az a véleményünk, hogy testületi működéssel kell az állami vagyonkezelés minőségét javítani.
Nagyon komoly figyelmet fordítottunk, és gondolom, hogy ezt ebben a bizottságban fontos elmondanom, az Állami Számvevőszék évről évre megismétlődő vizsgálatainak konzekvenciájára. Többször felhívták a figyelmünket a megbízható állami vagyonnyilvántartásra, amiről az előbb szóltam, a transzparens beszámolási-elszámolási rendszerekre, a döntési folyamatok szabályozottságára, a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségek nyomon követésére és teljesítésére. Társaságonként igényli az Állami Számvevőszék, hogy legyen önálló vagyonkezelési koncepció, és a versenyszférában kell működtetni azokat a társaságokat, amelyek a piacnyitás kapcsán EU-konform piaci modellben kell hogy működjenek.
A teljesség igénye nélkül mondanám el, ha már egy kicsit a jövőt taglaljuk, hogy láthatóan állami körben még körülbelül 103 olyan vállalat van, amely nem az ÁPV Rt. kezelésében működik, hanem különböző felügyeletek, intézmények kezében van. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál 35, az FVM-nél 21, a Honvédelmi Minisztériumnál 14, a Magyar Fejlesztési Banknál 8, a Miniszterelnöki Hivatalnál 2, az egyéb minisztériumoknál, közalapítványoknál 23. Úgy gondoljuk, megteremtődött annak a makro- és közgazdasági feltételrendszere, hogy az állam úgy döntsön, a rábízott vagyont egy egységes magyar vagyonkezelő szervezetbe koncentrálja. Ez alatt a KVI-t, az ÁPV Rt.-t és a Földalapot célszerű egy szervezetbe integrálni. Az előkészítő munkák befejeződése után a tisztelt törvényhozás ezzel kapcsolatban az első negyedévben hozhat érdemi döntést. Amikor ezt a lehetőséget ezek a szervezetek megkapják, 2007 második félévében ennek a megbízásnak eleget is tudnak tenni.
Nagyon röviden ennyit szerettem volna elmondani. Nagyon sok ábra, szám van nálam, ha a tisztelt képviselők ezekben a kérdésekben szeretnének tájékozódni, készséggel állok rendelkezésükre. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést. A bizottság tagjait illeti a szó vélemények, észrevételek elmondására, kérdések feltevésére. Kérdezem, ki kíván szólni. Molnár László!
Az MSZP-frakció álláspontjának ismertetése - Molnár László
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Jelenlévők! Az elmúlt 5-6 évben az állami vagyonnal, az állami vagyoni körrel kapcsolatban elég sokszor nyilvánultam meg a parlamentben. Nagy örömömre szolgál, hogy Vásárhelyi úr nagyon sok olyan elemet említett, amely az egyközpontú vagyongazdálkodás irányába mutat. Örülök annak, hogy az Állami Számvevőszékkel való kapcsolat folyamatosan alakul, és egyre jobbá válik, ennek az is része lehet, hogy az üvegzsebtörvény az Állami Számvevőszék számára lehetővé tette azt, hogy a felügyelőbizottsági elnökökről, tisztségviselőkről véleményt mondjon, illetve jelölje a felügyelőbizottsági elnököt.
A költségvetés adótípusú bevételei mellett jelentős eredményt mutat a bevételi oldalon az állami vagyon értékesítése és hasznosítása. Reményeink szerint a jövő év folyamán ennek az egyközpontú vagyongazdálkodásnak olyan szintű műveleteit végezhetjük el, amely a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a vállalkozói vagyont kezelő ÁPV és a Nemzeti Földalap egységes vagyonkezelő rendszerbe való olvasztását jelenti. Hozzá kell azt tenni, hogy túlhaladt az élet azon is, hogy a fejezeteknél lévő állami vagyon hasznosítására önálló vagyonkezelő, gazdálkodó főosztályok, osztályok működjenek. Ideje a vagyonhasznosítást olyan profi szervezetre bízni, amely reményeink szerint ebből az ötvözetből fog kialakulni. Az én véleményem az, hogy a társasági típusú vagyonkezelés, a személyi felelősség oldalát említve nagyon fontos szervezeti egység, azonban hozzá kell tenni, hogy a kincstári típusú vagyonkezelés, az a bizonyos statikus vagyon, amely az állami, önkormányzati intézmények, szervezetek elhelyezését, üzemeltetését jelenti, más típusú, de szintén nagyon fontos feladat.
Vásárhelyi úr életútjától hallhattunk, 15 éve foglalkozik az ÁPV keretein belül vagyonkezeléssel. A szocialista képviselőcsoport úgy ítéli meg, nemcsak a most elmondottak és a kiosztott anyag alapján, hanem egyfajta együttműködést és az elmúlt időszak munkáját ismerve, hogy alkalmas arra, hogy ezt a fajta állami vagyonkezelést az ő vezetésével valósítsuk meg. Így támogatjuk a kinevezését. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottsági szokásainknak megfelelően azonnal is reagálhat rá. Kíván-e most hozzátenni valamit Vásárhelyi úr? Igen.
VÁSÁRHELYI ISTVÁN, jelölt: Természetesen megköszönöm a bizalmat. Amit képviselő úr elmondott, azzal szakmailag teljesen egyetértek. Részben erről szóltam a szóbeli kiegészítésemben, részben erről szólnak azok a szakanyagok, amelyek nálunk első körben már elkészültek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tóth András!
Tóth András kérdései és a válasz
TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Jelölt úr említette az 1100 milliárd forintos privatizációs bevételt, de nyilván ennek voltak költségei is, hogy ezeket a cégeket ilyen állapotba lehetett hozni, hogy ennyi bevétel származott belőle. Erre vonatkozóan tudna-e nekem valamilyen számot mondani? Tudna-e arra vonatkozóan arra adatokat mondani, hogy ez a vagyon, aminek a privatizációs bevétele ennyi volt, évről évre mint kezelt vagyon milyen bevételt hozott folyamatosan? Nyilvánvalóan az egyszeri értékesítéssel ez a folyamatos bevétel már nem lesz meg.
Említette, hogy van még egy portfólió, ennek egy része még értékesítve lesz. Melyek ezek a cégek, és milyen nagyságrendű bevételre számítanak ebből? A maradó cégeknél a vagyonkezelésből milyenbevétel várható, vagy milyen változtatásokat terveznek? Ön erre is utalt, annak érdekében, hogy a vagyonkezelésből is minél több bevétele legyen az ÁPV Rt.-nek. Egyelőre ennyit szeretnék kérdezni.
ELNÖK: Igen, parancsoljon!
VÁSÁRHELYI ISTVÁN, jelölt: Köszönöm szépen. Először a számokat mondanám: 2003-ban ez a bevétel 160 millió volt, 2004-ben 398 millió, 2005-ben 154 millió, és úgy néz ki, hogy 2006 harmadik negyedévéig 284 millió, de itt már beadtunk egy módosított üzleti tervet, amely 300 millió forint fölötti bevételt fog eredményezni. Ez összesen 997 millió, és 2002-ből a leszakadó rész adja ki azt az összeget, amit mondtam. Az osztalékok mértékéről is szeretném képviselő urat tájékoztatni: 2003-ban 14 millió volt, 2004-ben 87 millió, 2005-ben 28 millió, 2006-ban idáig 14 millió, ez összesen 144 millió forint. Osztalékágon, ahogy említettem volt, az elmúlt időszakban 100,4 milliárd forintot realizált, és ehhez járult az 1100 milliárdos bevétel. 2006-ra körülbelül 73 milliárdot várunk az év végére.
Az ÁPV rt. kezelésében év végére várhatólag 78 társaság lesz, és ebből 54 többségi tulajdonú. Ezek közül a legnagyobbak, mi úgy hívjuk, hogy jelentős súlyú kiemelt cégek: a Földhitel és Jelzálogbank, a Malév, a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek, a jelenleg a MOL-ban, a Richter-ben még meglévő részesedésünk és a Szerencsejáték Rt. A tartós vagyoni körben nagyon jelentősek még a Volán-társaságok, az erdőgazdaságok, ezek szám szerint több mint 40 tételt tesznek ki, és vannak még nálunk kisebbségi portfólióba tartozó társaságok, azok teszik ki a maradék részt.
Voltak a munkánknak kevésbé sikeres mozzanatai is, nyilván erre is utalt képviselő úr a kérdésében. Ezek közül nyilván nem szabad a Malév-ot, a Bábolnát, a Lóverseny vállalatot, vagy a kerámiatermékeket gyártó három porcelángyárunkat meg nem említeni. Hollóháza, Zsolna és Herend az, ami még állami tulajdonban van, Herenden kisebbségi tulajdonunk van. Az ez évi privatizációs elképzelések között szerepel még a Prudent értékesítése, mind a két alap kifogyott alóla. Ennek a privatizációs pályázata lezárult, volt egy jelentkező, és úgy néz ki, hogy eredményesen tudjuk privatizálni. A MOL megmaradt részvényeinek folyik a tőzsdei értékesítése, szintén jelenleg folyik a Malév Rt. teljes körű részvényeinek értékesítése, nagyon bízunk benne, hogy a jövő év második hónapjában talán eredményesen tudjuk lezárni. Az FHB értékesítése előkészítés alatt van, a Lóverseny vállalatot is, mivel a koncessziós törvény megteremtette rá a lehetőséget, az ÁPV Rt. értékesíteni szeretné.
Egyébként az ÁPV Rt. közvetlen működési költsége 5,8 milliárd, ehhez jelenleg 183 fő kötődik. Korábban ez a létszám 260 fő volt, de folyamatosan csökkentjük a létszámot. Most van egy kis megtorpanás, hiszen amint elkészül az új törvény koncepciója, ahhoz igyekszünk majd a szervezetet alakítani, mert szeretnénk elkerülni azt, hogy most elmennek tőlünk a jó szakemberek, és néhány hónap múlva azon kell gondolkodni, hogy az új feladatokat kivel és hogyan lássuk el. De a létszámleépítés pénzügyi feltételei továbbra is biztosítottak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herényi Károly!
Herényi Károly kérdései és a válasz
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Jelölt Úr! Két dologra szeretnék rákérdezni. A Magyar Demokrata Fórum konzervatív pártként a privatizáció pártja, ami nem jelenti azt, hogy a privatizációt 16 év tapasztalatával a későbbiekben ugyanúgy kell folytatni, mint ahogy idáig történt. Nyilván szükség van változásokra. Az egyik nagyon fontos szempont, hogy a privatizációs szerződések a későbbiekben tartalmazhatnak-e olyan garanciális elemeket, amelyek az eredeti tevékenység folytatására kötelezik a vásárlót? Említhetnék egy példát. Most már lassan tíz éve privatizálták a Balatonboglári Állami Gazdaság Borászati Kombinátot. Tíz év távlatából nyilvánvaló, hogy itt piacvásárlásról volt szó, hiszen az egyedi tevékenység minimálisra zsugorodott.
A másik kérdésem pedig az, hogy látja-e a lehetőségét annak, vagy támogatja-e, hogy a még állami tulajdonban lévő cégek fejlesztés eredményeképpen olyan állapotba kerüljenek, hogy tőzsdén jelenjenek meg, és a privatizáció további részében a tőzsdei privatizáció lenne a domináns. Azt gondoljuk, hogy ez a fajta eljárás sokkal tisztább, átláthatóbb viszonyokat teremthet úgy a vásárlók, mint az eladandó cég tevékenységét illetően.
Még egy kérdésem van. A felsorolt cégek között szerepel a Szerencsejáték Rt. Annak ellenére, hogy a privatizáció hívei vagyunk, van néhány olyan cég, amelyeket a normális államok általában megtartanak maguknak, többek között azért, mert rendkívül nagy a működésük nyereségtartalma. Tehát nincs piaci és üzleti indoka a privatizációnak. Erről kérdezném a véleményét, erről ön hogyan gondolkodik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon, Vásárhelyi úr.
VÁSÁRHELYI ISTVÁN, jelölt: Köszönöm szépen. Megpróbálok a végéről visszafelé haladni, mert úgy tűnik egyszerűbbnek. Hogy az állami tulajdonos hogyan gondolkodik egy-egy portfólió piaci irányításáról, az csak részben az ÁPV Rt. kompetenciája. Mi ezzel kapcsolatban megfogalmazunk ajánlásokat. Azt gondoljuk, hogy a Szerencsejáték Zrt.-nek, ami a tisztelt képviselő úr kérdésében megfogalmazódott, évről évre nagyon dinamikusan növekvő eredménye van. Nem látunk ma olyan okot, ami egy gyors privatizáció indokaként megjelenne. Hiszen mind a játék típusaiban, mind pedig országos kiterjedtségében ez a társaság az elmúlt évek egyik legdinamikusabb működését produkálta. Felvetődik az, hogy ha az Unió piacnyitása kapcsán maga a szerencsejáték-piac alapvetően deformálódik, és ez azt hozza magával, hogy annyi új játék és annyi új típusú szolgáltató érkezik Magyarországra, akkor persze ezt a versenyt valamilyen formában a Szerencsejátéknak fel kell venni. Egyelőre, úgy látom, biztonságban van, és évről évre nagyon jelentős mértékben járul hozzá a költségvetéshez.
Úgy gondoljuk, hogy mind a Szerencsejáték, mind a posta, mind az MVM és a nagy vállalatok, ha egyszer úgy dönt a tulajdonos és a kormány, hogy valamilyen oknál fogva piacra viszi, akkor, egyetértek képviselő úrral, tőkepiaci technikával kell ezt megtenni. Ez lehetőséget teremt mind szakmai, mind pénzügyi befektető megjelenésére, de jelentősen megnyitja az utat a hazai kisbefektetők számára, hogy ebből a társaságból realizáljon, a befektetéseiket, megtakarításaikat ebbe fektessék be.
A legnehezebb kérdés, és úgy gondolom, mióta az ÁPV Rt. működik, ezzel sokat bajlódunk, hogy minden jó szándék ellenére nagyon részletes, 100-150 oldalas kötelezettségvállalások kikötésével a befektetőket hogyan tudjuk arra kényszeríteni, hogy az adott szót, az üzleti ígéretet, a mögé rakott pönálét is figyelembe véve, megtartsa. Úgy érzem, hogy ebben az elmúlt néhány évben nagyon jelentős javulást értünk el. Például a Dunaferrt említem, mert számunkra az a legfrissebb sikeres privatizáció, ahol megteremtődött a munkaerő megtartásának a lehetősége, tőkebevonás történt. Minden félévben visszatérünk azokra a szerződésben vállalt kötelezettségekre, amit a Dunaferr leírt és aláírt, és nagy örömmel jelentem, hogy egyelőre ebben az esetben rendben vagyunk, tartja a kötelezettségeit. De egyetértek önnel abban, hogy ezt még alaposabban kell a jövőben figyelnünk. Köszönöm szépen.
Varga Mihály kérdése és a válasz
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is szeretnék kérdést feltenni a jelölt úrnak mint a bizottság tagja. Vásárhelyi úr utalt arra a bevezetőjében, hogy éppen most zajlik a MOL-részvények értékesítése. Itt arról van szó, hogy 1,7 százalék, még állami tulajdonban lévő részvénycsomagot el kívánnak adni. Ezzel kapcsolatban elég sok, számunkra nehezen érthető és magyarázható esemény történt, történik. Az egyik, hogy ha valaki jól figyel, talán észrevesz valamiféle reklámot az értékesítésről, de ha nem, akkor el is kerülheti a figyelmét, hogy éppen MOL-részvénykibocsátás történik. Mondok egy példát. A mai napig nincs a MOL honlapján semmiféle olyan figyelemfelkeltő tájékoztatás, ami arról szólna, hogy értékesítés történik. De ez talán még a kisebbik gond.
A nagyobbik gondot abban látjuk, hogy ez az értékesítés úgy történik, hogy egy elég elrémisztő maximális árat adtak meg ezeknek a részvényeknek az értékesítésére, 25 500 forintos maximált ár szerepel a kibocsátásban. Tudjuk jól, hogy a részvényárak a MOL-nál valahol 20-21 ezer forint körül vannak, és a különböző banki elemzések is arról szólnak, hogy várhatóan e körül lesz majd a tényleges ár. Maximált ár ennyire elrémítő még sohasem volt. De talán ez még mindig a kisebbik baj.
A nagyobbik baj, hogy azt a meglepetésszerű bejelentést az utolsó pillanatig tartogatták, miszerint kárpótlási jegyekkel is lehet MOL-részvényeket jegyezni. Visszalapoztam munkatársaimmal az elmúlt napok kárpótlásijegy-árfolyamát. Arra az érdekes megállapításra jutottunk, hogy mintha valakik már értesülhettek volna arról, hogy kárpótlási jegyeket is bevonnak a MOL-részvények értékesítésébe. Ha valaki megnézi a tőzsdei összefoglalót, hogy a kárpótlási jegyek árfolyama hogyan alakult, akkor jól láthatja, hogy ez előtt az információ előtt árfolyammozgás érdemben nem történt, mégis a volumen, tehát a vásárlás a tőzsdén megélénkült.
Ebből a szempontból felmerül annak a gyanúja, hogy bennfentes információ alapján, jólértesülten valakik már tudták azt, hogy itt kárpótlási jegyekkel is lehet vásárolni MOL-részvényeket. Hiszen épszerű ember akkor, amikor a maximált árat 25 500 forint állapítják meg, nem kezd bele olyan részvény vásárlásába, amit egyébként a tőzsdén 20-21 ezer forint között tud megvenni. Ez csak akkor éri meg, ha kárpótlási jegyet tudok felhasználni a kibocsátáskor a vásárláshoz. Talán kicsit elébe megyek a délutáni bejelentésünknek, de a Fidesz kezdeményezni fogja, hogy a MOL-részvények kibocsátását függesszék fel. Levélben fogunk fordulni a pénzügyminiszter úrhoz.
A kérdésem ehhez kapcsolódik: Vásárhelyi úr hogyan látja ezt a kibocsátást, és támogatja-e azt a Fidesz-kezdeményezést, hogy a kibocsátás felfüggesztésére sor kerüljön, és haladéktalanul kezdődjön vizsgálat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, amely megvizsgálja a MOL-részvények kibocsátásának összes körülményét.
VÁSÁRHELYI ISTVÁN, jelölt: Köszönöm szépen. Amit elnök úr mondott zárószavában: nem az én kompetenciám, hogy a Pénzügyminisztériumból levélben milyen válasz érkezik. Úgy gondolom, hogy egy prudens és transzparens előkészítés történt ebben az ügyben. Minden olyan előterjesztés, amit láttam és döntöttem róla, a kárpótlási jeggyel történő fizetést tartalmazta. Szeretném mondani elnök úrnak, hogy a felügyelőbizottság részére is nyilvánosak ezek az előterjesztések, mindenki név szerint megkapja. Úgy érzem, ebben az ÁPV Rt.-nek semmi titkolnivalója nem volt.
A kárpótlási jeggyel való fizetés az elejétől kezdve része volt a tranzakciónak. Jelesül azért, mert szeretnénk, ha a kárpótlási jegy a piacról végleg bevonásra kerülne. Nincs már sok olyan tranzakció, majd' azt mondom, hogy már nincs is, amivel ezt el tudjuk érni. Tehát nagyon fontosnak tartom, hogy kárpótlási jeggyel történjen ez a tranzakció, azzal lehessen fizetni. Az ár kérdésében az allokáció nyilvánvalóan a végén lesz, és az árképzésnek van egy, számunkra a tanácsadó által elfogadott módja. Kicsit aláértékeltnek tartom, amit elnök úr mondott az elmúlt hónapok MOL-részvényeivel kapcsolatban. Információim szerint volt ez magasabb is. Inkább azt gondolom, ez egy olyan esély a befektetők részére, véletlenül a MOL-t nagyon jól ismerem, ami nagyon biztos és jó befektetésnek tűnik. Azt gondolom, érdemes és kell ide befektetni.
Lehet, hogy a zárás majd engem igazol, és el fognak fogyni ezek a részvények, lehet, hogy az elnök urat igazolja, hogy az indító ár talán a piacvezetés szempontjából nem volt annyira szerencsés. Úgy gondolom, nagyon körültekintően döntöttünk akkor, amikor ezt a tranzakciót elindítottuk. Volt is benne gyakorlatunk. Talán a tisztelt bizottság emlékszik rá, hogy az előző MOL-részvényértékesítés egészen kiemelkedő sikerrel zárult, minden képzeletet felülmúlóan. Köszönöm szépen.
A Fidesz-frakció álláspontjának ismertetése - Varga Mihály
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tekintettel arra, hogy több kérdés nincs, még a frakciónk álláspontját szeretném ismertetni. Reménykedtem, Vásárhelyi úr, hátha él azzal az eséllyel, amit a MOL kapcsán felkínáltam önnek. Nevezetesen, a kárpótlási jegy árfolyama volt 400 forint alatt is, mégis október 5-e, tehát a bejelentés előtti felvásárláskor valakinek már volt információja arról, hogy érdemes kárpótlási határozat nélküli kárpótlási jegyet vásárolni, tehát olyat, amit nem az eredeti tulajdonos kapott meg annak idején. Mindegy, a pénzügyminiszter úr nyilván majd dönt arról, hogy mi történjék a kibocsátással.
A következőt szeretném a frakciónk álláspontjaként elmondani. Vásárhelyi úr most már több mint tíz éve dolgozik az ÁPV Rt.-nél, 1995 óta mint felügyelőbizottsági tag és mint igazgatósági tag. Tóth András kollégám már kérdezte arra vonatkozóan, hogy mit tekint sikeresnek és mit sikertelennek az ÁPV Rt. működésében. Én két elemet hadd emeljek ki, ami a frakciónk álláspontját befolyásolta a jelöltség támogatásakor, vagy elutasításakor. Az egyik a Tocsik-ügy 1996-ban. Nem akarok most ebbe belemenni, parlamenti bizottságban is jó néhány alkalommal beszéltünk erről. Az akkori kormánydöntést szeretném felidézni. Az akkori kormánydöntés az volt, hogy az ÁPV Rt. 11 tagú igazgatóságát és 7 tagú felügyelőbizottságát felmentette a munkavégzés alól.
Emlékezzünk vissza, ezeknek tagjai között volt többek között Marosán György, Nemes Zoltán, Sáling József, Nagy Tamás, Puskás Sándor mint felügyelőbizottsági elnök és ön is, Vásárhelyi úr. Szerintünk ez egy helyes kormánydöntés volt, és nem látunk okot arra, hogy azok a szereplők visszakerüljenek az ÁPV Rt. bármilyen vezetésébe is, akik akkor ebben az ügyben szerepeltek, és akiknek a munkájáról abban az időben az akkori kormány, még egyszer mondom, a Horn-kormány ítélkezett.
A másik ügy, nyilván erre majd reagálni fog, a Nemzeti Tankönyvkiadó ügye. Erről is hosszú vita volt, ezért most csak két-három lényegi elemét hadd idézzem fel ennek az eseménysornak. Az egyik az volt, hogy többször is deklarálta minden kormány, a társaság hosszabb távú állami kézben tartása indokolt. Ez szerepelt az akkori törvényben is, hiszen nyereségesen működött ez a cég. Nyereségesen működött, az éves átlagos nyeresége még az eladás előtt is 400 millió forint volt. Mindennek ellenére önök ezt egy tollvonással értékesítették. De hogyan és milyen körülmények között értékesítették? Arra Magyarországon még soha nem volt példa, hogy a második fordulóban a győztes pályázó az első fordulóban ajánlott vételi árat is csökkentse. Még egyszer mondom, erre még soha nem volt példa.
Azt gondolom, hogy részben ez a két ügy, a Tocsik-ügy és a Nemzeti Tankönyvkiadó ügye bennünket, ellenzéki képviselőket fokozott óvatosságra int. Ezek miatt nem tudjuk támogatni a jelölését, nemmel fogunk szavazni. Arra kérjük a bizottság többi tagját is, fontolja meg, hogy vajon a pénzügyminiszter úr jelöltje kellő módon tudja-e betölteni azt a hivatalt, amelyhez elengedhetetlen egy minimális közbizalom, enélkül ugyanis nem lehet ezt a munkát végezni. Egyáltalán nem mindegy az érintettek, valamennyiünk számára, hiszen a közvagyon a köz vagyona, hogy a közvagyonnal ki és milyen módon sáfárkodik. Ezért mi nemmel fogunk szavazni.
Megadom a szót, mert nyilván kíván reagálni ezekre.
VÁSÁRHELYI ISTVÁN, jelölt: Igazából érdemben nem kívánok reflektálni, hiszen elnök úrnak van egy benyomása, akár a személyemről, akár az életutamról. Azt gondolom, hogy mindkét eset, amit elnök úr említett, nagyon alapos kontroll alatt történt, és később feltáró vizsgálatok követték ezeket. Maga a felügyelőbizottság élen járt az ominózus ügy feltárásában, és önálló vizsgálati jelentést is készítettünk, amit később az ellenzék és a kormánypártok egyaránt elfogadtak. Úgy gondolom, ez elég szignifikáns ebben az ügyben. Ettől eltérő megállapítás nyilván lehet, de azért az a testületi megállapítás számomra releváns.
A Nemzeti Tankönyvkiadóval nincs rossz érzésem. Azt gondolom, az idő minket igazolt, a Tankönyvkiadó nagyon jól működik, nem tűntek el a piacról a jó könyvek, az olcsó könyvek, az iskolák ellátása változatlanul rendben van. Magát a pályázatot is, még egyszer mondom, a pályázat teljes folyamatát mind a felügyelőbizottság, mind az Állami Számvevőszék ellenőrizte, és nem talált benne olyan kifogást, amely az én személyemet megítélhette volna.
Természetesen tiszteletben tartom elnök úr véleményét, azon változtatni nem tudok. Azután 15 évet dolgoztam az ÁPV Rt.-nél, elmondtam, milyen eredmények voltak az alatt az időszak alatt, amikor ott dolgoztam. De valószínűleg ez nem olyan fontos, mint az a két ügy, amit ön említett, úgyhogy tisztelettel tudomásul veszem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyit engedjen meg megjegyzésként, hogy az Állami Számvevőszék jelentése tartalmazott kritikus pontokat. Értelemszerűen nem nevezett meg senkit név szerint, de azt gondolom, hogy mindannyian, akik valamilyen közfeladatot látunk el, valamilyen köztestület munkájában részt veszünk, bizonyos szempontból 1/valahányad részben vállaljuk azt a felelősséget, amely ezekből a döntésekből fakad. Nem hallottam, hogy bárki az ÁPV Rt. részéről lemondott volna akármilyen funkciójáról tiltakozásul, annak jeléül, hogy nem ért egyet a Tankönyvkiadó privatizációjával. Mi nem értettünk ezzel egyet, hangsúlyozom. Nagyon rossz döntésnek tartottuk, pláne, mondom, azok után, hogy a magyar privatizáció történetében példátlan módon, miután a három pályázóból kettőt parkolópályára tettek, az egyetlen megmaradt pályázónak árcsökkentést tettek lehetővé. Ezt nem tartottuk szerencsésnek.
Döntés Vásárhelyi István kinevezésének támogatásáról
Kérdezem a bizottság tagjait, kíván-e még valaki észrevételt tenni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Akkor a szavazás következik. Kérdezem tehát a bizottság tagjait, ki az, aki Vásárhelyi István úr jelölését az ÁPV Rt. igazgatósági elnöki posztjára támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Aki ezzel nem ért egyet? Hét. Tartózkodott? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság Vásárhelyi úr jelölését 16 igen szavazattal, 7 nem ellenében támogatja.
Köszönöm szépen a bizottsági ülésen való részvételt. Nehéz helyzetben vagyok, mert a bizottság elnökeként mégis azt kell mondanom, hogy jó munkát kívánok önnek, annak ellenére, hogy nem támogattam a kinevezését. De azt gondolom, a döntést tudomásul véve valamennyiünk érdeke az, hogy az ÁPV Rt. is a törvények, a jogszabályok betartásával, valamennyiünk érdekében dolgozzon. Köszönöm szépen a részvételt. (Vásárhelyi István: Köszönöm szépen. Viszontlátásra!)
Áttérünk a következő napirendi pontunkra, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatra. A beérkezett kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalására kerül sor. Köszöntöm a bizottsági ülésen Bathó Ferencet és Várhelyi István urat. A bizottság tagjai számára kiosztjuk a módosító indítványokat tartalmazó anyagot. Mindenki megkapta? (Jelzésre.) Igen.
Elnöki javaslat a tárgyalási metodikára
Évek óta az a gyakorlat alakult ki - azért, hogy lehetőleg belátható időn belül végezzünk, hiszen ma is még 16 napirendi pontunk van hátra -, hogy úgynevezett a módosító indítványokat csoportbontásban tárgyalunk. Vannak a szerencsésebb kormánypárti képviselők által benyújtott és az előterjesztő által támogatott ajánlási pontok. Vannak a szerencsétlenebb kormánypárti képviselők által benyújtott és az előterjesztő által nem támogatott módosító indítványok, ők még nyilván küzdeni fognak. Van néhány olyan módosítás, amelyek érdekes módon ellenzéki és kormánypárti képviselők közös javaslatait fogalmazzák meg, és az előterjesztő támogatja ezeket. Végül vannak a szokásos, legnagyobb csoportot képező, az ellenzéki képviselők által benyújtott és az előterjesztő által nem támogatott ajánlási pontok. Tehát ez a négy nagy csoportunk van, továbbá vannak olyan módosítások is, amelyeket a kormány leánykori néven fog benyújtani ehhez a törvényhez is. Ezeket is meg fogjuk tárgyalni.
Először a technikai lebonyolítással kapcsolatban kérdezem a bizottság tagjait, támogatják-e, hogy abban a bontásban tárgyaljunk, amelyet mindenki számára írásban kiosztottunk. Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Úgy tűnik, hogy kimarad egy halmaz, nevezetesen az ellenzéki képviselők által benyújtott és a kormány által támogatott indítványok. Nem tudom, ez véletlenül maradt-e ki, vagy ez egy üres halmaz? Ezek mindig üres halmazok voltak az elmúlt öt évben. Jól látom-e, hogy ez most is így van? A médiából más információt kaptam, ezek szerint hibás felvetés volt, hogy vannak olyan ellenzéki módosító indítványok, amelyeket támogat a kormány. Ilyen nincs most?
ELNÖK: Ne tévesszen meg senkit a csoportosítás, a múltkori szavazásnál egyetlen egy olyan módosítás volt, amelyet ellenzéki, Katona Kálmán MDF-es képviselő nyújtott be, és amelyet támogatott a kormány, ezen kívül semmilyen mást nem. Most úgy tűnik, hogy a Vöröskereszt érdekében a kormány még arra is hajlandó, hogy az ellenzék indítványát támogassa, bár nem az ellenzék önállóan benyújtott indítványát, hanem egy ellenzéki és kormánypárti közös indítványt, de a nagylelkűség nem ismer határokat, úgyhogy ezt is köszönjük. (Kovács Tibor: A Fidesz-kormány alatt nem volt ilyen.)
Szabó Lajos már pontosít is, hogy nehogy azt higgyem, hogy ezt az indítványt támogatják. Mások a lábai a Vöröskeresztes indítványnak is. (Szabó Lajosnak.) Kap szót mindjárt képviselő úr, csak először a technikai részt tárgyaljuk le. Tehát Mádi képviselő úrnak válaszolva, vannak ilyen bontások, ezek itt szerepelnek, ki fog derülni a vitából, hogy a kormány hajlandó-e koncepcionális, nagy ívű módosítások elfogadására is az ellenzék részéről, vagy pedig a szépészeti, ráncfelvarró beavatkozásokat támogatja.
Kérdezem, hogy a technikai részhez van-e még valakinek észrevétele. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor döntsünk arról, hogy ebben a metodikában tárgyaljuk a bizottság előtt szereplő indítványokat. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. A bizottság többsége elfogadta ezt a tárgyalási metodikát.
Most térünk rá az indítványok tárgyalására, és ha Szabó Lajos alelnök úr megengedi, amikor odajutunk a kérdéses ponthoz, akkor adnám meg a szót. Arra kérem Várfalvi István és Bathó Ferenc urakat, hogy a kormánypárti képviselők által benyújtott és az előterjesztő által támogatott ajánlási pontokról adjanak indoklást a bizottság számára.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nem tételesen szándékozom indokolni, ha lesz konkrét kérdés, természetesen arra is tudunk válaszolni, hanem a jellemzőket ismertetném.
A módosító indítványok egy része pontosító jellegű, ez elsősorban a 266. pont alatt szereplő több indítványra vonatkozik. A következő, amit a Számvevőszék javasolt, hogy a parlament korlátozza a kormányzati szektorba tartozó állami tulajdonú részvénytársaságok hitelfelvételét. Erre vonatkozik a 2/1. ajánlási pontban szereplő 269. számú módosítás. A következő a céltámogatással kapcsolatban tartalmaz pontosítást, a gyógyszertámogatással kapcsolatban tartalmaz egy előirányzat-pontosítást, illetve van belső átcsoportosításra vonatkozó két módosító indítvány is. Tehát összefoglalva ezek a kormánypárti képviselők által benyújtott és a kormány által támogatott ajánlási pontok.
ELNÖK: Szabó Lajos!
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A kormány által támogatott kormánypárti módosító indítványok közül külön szavazást szeretnénk kérni arról a módosító indítványról, amely a címzett és céltámogatás forrását jeleníti meg, majd a kormány által nem támogatott javaslatoknál is lesz ennek egy ellenpárja, amiről szeretnénk külön szavazást kérni. A 7/1., a 29/1., a 80/3., a 80/6. és az 572/1. számú ajánlási pontokat nem kívánjuk támogatni, a többit a szocialista frakció támogatja.
ELNÖK: Köszönöm. Én is kérdezném az előterjesztőket néhány módosító indítványról. Ha arra a módosító indítványsorra, amely a 107/1., a 206/2., a 207/1. számok alatt található, indoklást adnának, azt megköszönöm, úgyszintén az 560/1., az 560/2., az 560/3. számú, a 267. pont alatt található javaslatokról.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): A másodikkal kezdem, elnök úr, mert az gyorsabb. Ez a gyógyszertámogatáson belül a technikai sorok nyitását jelenti. A javaslatban egy összegben szerepelt a gyógyszer-előirányzat 301 milliárd forinttal, most külön megjelenik a méltányossági gyógyszerkeret, és külön soron jelenik meg az az összeg, ami a sávos befizetéshez az állam hozzájárulása. És itt pontosan az a 287 milliárd forint szerepel a gyógyszertámogatás önálló során, ami a gyógyszergyártói befizetési törvény alapján a számítási küszöb a sávos befizetéshez. Tehát egyértelműen így van összhangban a szakmai törvénnyel a költségvetési törvényjavaslat. Ez nem összeget csökkent, vagy növel, hanem belső technikai átcsoportosítás van a három sor között.
A 278. számú pedig 100 millió forint átcsoportosítása a GKM és a Miniszterelnöki Hivatal között az audiovizuális médiaszabályozással kapcsolatos hatáskörökkel összhangban.
ELNÖK: Ezt én is látom, de az indokát kérném.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Mert már megtörtént a két tárca között a feladatátadás, -átvétel, és a feladat átkerült a GKM-ből a MeH-be. Bocsánat.
ELNÖK: Talán, ha még egy mondattal beavatnának bennünket a megállapodásba. Tehát mi volt az indoka annak, hogy a Miniszterelnöki Hivatal és a Gazdasági Minisztérium között egy ilyen megállapodás létrejött. Én nem kétlem, hogy megállapodtak, vagy hogy ezzel nem ellentétes módosítás került beadásra, csak az indoka érdekel.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Elnök Úr! Jelen van a Miniszterelnöki Hivatal képviselője, ha megengedi, akkor őt megkérjük, hogy válaszoljon.
ELNÖK: Hallgattassék meg! Parancsoljon! Foglaljon helyet egy mikrofonnál. Megadom a szót, és egy nevet kérünk a jegyzőkönyv kedvéért. (Érthetetlen bemutatkozás.) Még egyszer! Bocsánat!
ALÁCS TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Alács Tibor vagyok. Elnök Úr! Ismert az, hogy a minisztériumok statútumának változásával összefüggésben vannak olyan feladatok, amelyekhez határidők kapcsolódnak, december 31-e, és még sok ilyen határidő van. Amikor a költségvetés elkészült, a statútum átrendezése már megtörtént, de a végrehajtáshoz szükséges megállapodás még nem. Ez a közelmúltban fejeződött be, és per pillanat indokoltnak tartjuk, hogy kövesse a költségvetési mozgás is. Ennyi, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés az előterjesztő által támogatott csoporthoz van-e? (Nincs jelentkező.) Szeretnék még rákérdezni a 22/1. számú indítványra.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a személyi jövedelemadó 1 százalékának felhasználására vonatkozó szabály. A képviselők javaslata bővíteni kívánja a megjelenített célokat az illegális lerakóhelyek felszámolásával kapcsolatos feladatokkal. A korábbi négy jogcím ezzel tovább bővülne.
ELNÖK: Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A fejezetek közötti átcsoportosítást tárgyaljuk most. Az önkormányzatok szempontjából a benyújtott módosító indítványok, amelyeket a kormány támogat, hogyan értékelődnek? Mennyiben változik az önkormányzatok finanszírozási helyzete a jövő évben, amennyiben elfogadjuk ezeket a módosító indítványokat, amelyeket a kormány is támogat?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Ezen módosítások között most nem szerepel olyan, ami az önkormányzatok pozícióját csökkentené, vagy növelné. Néhány, tárcák közötti átcsoportosítás van, a többi pontosítás, a kondíciót nem érinti.
Döntés a módosító javaslatokról
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Az ajánlási pontokat tartalmazza az az anyag, amelyet a bizottság tagjai is megkaptak. Ebben 26 ajánlási pont szerepel, amelyeket a kormány is támogat. Amivel kezdünk: a 7/1., 29/1., 80/3., 80/6., 572/1. számú javaslatokról a bizottság külön szavaz. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja ezeket. (Szavazás) Senki nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Ezek elhagyása után kérdezem, a bizottság a fennmaradt többi módosító indítványt támogatja-e. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
Következnek azok a módosító indítványok, amelyeket kormánypárti képviselők nyújtottak be, és az előterjesztő nem támogatja ezeket. Nem tudom, külön indoklást kívánnak-e hozzáfűzni? Nem. Most adom meg a szót Szabó Lajosnak.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Az előbb is jelzett cserén túl még vannak módosító indítványok, amelyek támogatását a szocialista frakció nevében kérjük a bizottságtól. Ezeket is felsorolnám, hogy mindenki meg tudjon velük ismerkedni. Ezek a 7/2., 32/2., a 80/4., a 80/5., a 143/1. a 144/1., a 152/1., a 154/2., a 208/1., a 208/2., a 208/6., a 208/7., az 509/1., az 510/1., az 562/1., az 572/2. számú javaslatok. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezekről külön szavazás lesz, vélhetően támogatja majd a kormánypárti frakció. Kérdezem a bizottság tagjait, ki kíván még valamelyik indítvánnyal kapcsolatban álláspontot kérni. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Akkor szavazunk azokról a módosításokról, amelyeket Szabó Lajos felsorolt. Tehát 65, a kormánypárti képviselők által benyújtott és az előterjesztő által elutasított indítvány van, ebből 16-ot kért Szabó Lajos külön szavazásra.
Az előterjesztők kívánnak-e ezekhez az indítványokhoz hozzátenni valamit? (Várfalvi István: Nem kívánunk, köszönöm.) Nem. Akkor szavazunk. Kérdezem, ki az, aki a Szabó Lajos alelnök úr által felsorolt indítványokat, szám szerint azt a 16-ot támogatja. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás) A bizottság többsége támogatja.
Most szavazunk a még fennmaradt 49 indítványról. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ezeket az indítványokat támogatják-e. (Szavazás) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Rátérünk arra a legkisebb halmazra, amely az ellenzéki és kormánypárti képviselők által benyújtott indítványokat tartalmazza, és amelyeket támogat az előterjesztő is. Várfalvi úr, vagy Bathó úr kíván-e indoklást fűzni? Nem. Szabó Lajos indokol.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Egy mondatot szeretnék csak mondani. A célok egybeestek az ellenzéki és a kormánypárti frakcióknál, hogy a Vöröskereszt társadalmilag hasznos tevékenysége támogatásra kerüljön az előterjesztésen túl. A kormánypárti frakciók részéről egy 100 millió forintos módosító indítvány fogalmazódott meg eredetileg, az ellenzéki frakciók részéről 123 millió forintos módosító indítvány. Mindkettőben közös volt a cél és az is, hogy az átcsoportosítandó láb nem volt megfelelő. Éppen ezért ellenzéki képviselőtársainkkal, a kormánnyal és a kormánypárti frakciókkal közösen kerestük meg azokat a forrásokat, ahonnan ez a cél az ellenzéki képviselőtársaink által támogatott mértékben megvalósítható, és így szerepel most a tisztelt bizottság és az Országgyűlés előtt ez a 123 millió forintos támogatás. Ennek forrásait a kormány is tudomásul vette, támogatni tudja, és az ellenzéki képviselők által igényelt mértékben ez megvalósításra kerül.
Amennyiben kell, azonnal tudom a lábát is mondani: Miniszterelnökség fejezet, működési költségvetés, dologi kiadás - 30 millió forint; Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, működési költségvetés, dologi kiadás - 20 millió forint; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, működési költségvetés, dologi kiadás - 20 millió forint, Egészségügyi Minisztérium, szak- és továbbképző intézmények működési költségvetése, egyéb működési célú támogatási kiadások - 33 millió forint. Így jön össze a 123 millió forint. Még pluszban a Pénzügyminisztériumtól a kormányzati rendkívüli kiadások, pénzügyi igazgatás korszerűsítése - 20 millió forint.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát ezek jelentik a Vöröskeresztes indítvány ellentételezését. Mádi László jelentkezett, megadom a szót.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Csak egy rövid tisztázó mondat. Ezek szerint egyetlen módosító indítványról van szó, amelynek különböző forrásai jelennek meg itt. Tehát egyetlen indítványt takar ez a 6 pont. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen. További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Örüljünk a jókedvű adakozóknak, akik lemondtak a Vöröskereszt javára a tárcatámogatásról. Ha nem kíván más hozzászólni, akkor a szavazás következik. A módosítás számát mondom, kérdezem, ki az, aki a 341. számút támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) A bizottság egyhangúlag támogatta.
Az ellenzék által benyújtott, az előterjesztő által nem támogatott indítványok tárgyalása
Következnek azok a módosító javaslatok, amelyeket ellenzéki képviselők nyújtottak be, de az előterjesztő nem támogatja. Egy rövid összefoglaló indoklást adnék ezekhez a módosító javaslatokhoz, pontosabban csak a fideszes indítványokhoz.
Az idén 103 módosító indítványt adtunk be. Összehasonlításként: tavaly 1400-at. A kormány legalább ezt értékelte volna, de ezt sem tette. A parlamenti vitában kiderült, hogy ha van sapka, az a baj, ha nincs sapka, az a baj. Ha keveset adunk be, az a baj, ha sokat, az a baj. Úgy tűnik, ennek az MSZP-SZDSZ koalíciónak az életben nem tudunk jót tenni. Úgyhogy nem támogatták egyetlen egy indítványunkat sem. Ezek rendkívül visszafogott módosítások voltak, 200 milliárd forint átcsoportosítására tettünk javaslatot. Azt kell mondanom, valóban igaz volt az, amit mondtunk, hogy ez egy elsősegélynyújtó csomag, a túléléshez lesz talán elég néhány területnek, de nem kívánunk, nem akarunk túlterjeszkedni azon a módosító indítványszámon sem és azon a volumenen, nagyságrenden sem, amely a kormány számára már nem kezelhető.
Ebből a szempontból a másik oldalról vártunk valami jó szándékot. A Vöröskereszt esetében ez megtörtént. Most nem mondom, hogy miért a "Vörös"keresztet támogatja a kormány - a kifejezés jellege miatt, humor helyett -, de legalább ezt támogatták. Ez is jó. (Derültség.) Ez is jó, a Fidesz kezdeményezte, a kormány végül is támogatja, örülünk ennek. De sokkal jobban örültünk volna, ha a módosító javaslatsorunkból jó néhány mást is támogatnak.
Csak címszavakban, hogy mire adtunk be módosítást. Beadtunk a kis- és középvállalkozások támogatására, gazdaságfejlesztésre. Azt mondjuk, és fenntartjuk a véleményünket, hogy azok a megoldások, amelyeket önök alkalmaznak, bocsánat, most már nem is alkalmaznak, tehát a vállalkozások olyan jellegű támogatása, mint a kamat, a hitel átvállalása és egyebek az elmúlt években kudarcot vallottak. Ezeket nem tudták igénybe venni a vállalkozók, ezek érdemben nem tudtak hozzájárulni a munkahelyteremtéshez.
Tehát igenis valamilyen elv alapján - és voltunk annyira nagyvonalúak, hogy ezt döntsék el önök - érdemes a magyar vállalkozások tőketámogatását is megfontolni. Minden országban van ilyen, Németországtól Nagy-Britanniáig. Magyarország az az ország, ahol, úgy tűnik, a hazai vállalkozó lépéshátrányban van a külföldi befektetővel szemben. Miközben ott még élnek adókedvezmények, ha megnézem a Gazdasági Minisztérium listáját, nagyságrendileg komoly munkahelyteremtő támogatásokat kapnak, addig a magyar vállalkozó semmi ilyesmit nem kap. Tehát szerettük volna egy 25 milliárd forintos kerettel visszaállítani azt a lehetőséget, hogy egy ilyen, vállalkozásokat segítő, támogató program mindenképpen működjön.
A munkahelyteremtés szerintünk mindannyiunk számára fontos. Nem fogadjuk el a konvergenciaprogramnak azt az állítását, hogy a következő két évben a munkanélküliségnek növekednie kell. Miért kell növekednie? Miért nem lehet olyan gazdasági konszolidációt végrehajtani, amely nem jár a munkanélküliség növekedésével Magyarországon? Ebből a szempontból tehát a módosító indítványunkat fenntartjuk.
Volt egy javaslatsorunk az önkormányzatok tekintetében is. Itt lényegében két nagy módosító sor volt, egy 17 milliárdos, Budapest fővárost támogató indítványsor, és volt egy 62 milliárdos, főleg az önkormányzati normatívákat érintő javaslatsorunk. Sajnáljuk, hogy ezek közül sem tudtak egyet sem megfogadni.
Mi volt még ezen kívül? Volt egy egészségügyi csomagunk, egy, a szociális szférára vonatkozó javaslatsor, és volt egy oktatási javaslatsor. Az oktatási javaslatsorunk 17 milliárd forintot érintett. Ezek nem azok a nagyságrendek voltak, amelyek ne tudták volna elősegíteni, hogy a költségvetés egy kicsit jobb, egy kicsit elviselhetőbb legyen, vagy akár még az ellenzéket is bevonva próbáljuk meg a következő év kárait enyhíteni. Ez nem történt meg, azért az indítványainkat fenntartjuk, és nyilván szavazást kérünk róluk. (Kovács Tibor jelentkezik.) Azt gondolom, itt az utolsó esély a kormánypárti képviselők számára, hogy még most, megragadva az alkalmat - Kovács Tibor már meg is kívánja ragadni, nagyon örülök - támogassák valamelyik indítványunkat, hiszen ez, azt gondoljuk, 2007-et mindannyiunk számára egy kicsit elviselhetőbbé teszi. Képviselő úr jelentkezett, meg is adom a szót. Parancsoljon!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Mennyivel hitelesebb lett volna mindaz, amit elmondott az elnök úr, akkor, ha úgy folytatta volna a megkezdett mondatát, hogy bezzeg mi, amikor kormányon voltunk, példát mutattunk arra, hogy hogyan kell fogadni az ellenzéki javaslatokat, hogyan kell azokat beépíteni a mi költségvetésünkbe. De, hát emlékszünk rá, mert itt ültünk akkor is, hogy akkor is az történt, ami most, hogy ha egy kormánynak van egy gazdaságpolitikai filozófiája, akkor nem lenne túlzottan szerencsés, ha ezzel gyökeresen ellentétes ellenzéki indítványok sorozatát fogadná be a költségvetés. Azt a korábban megfogalmazott és elfogadott koncepciót verné szét, úgymond, egy ilyen ellenzéki javaslatcsomag.
Ez történt a Fidesz-kormány idején is, amikor éppen az elnök úr volt a pénzügyminiszter, bár az ő idejében nem tárgyaltunk költségvetést, mert emlékszünk, hogy akkor kétéves költségvetés volt, és amikor elnök úr volt a pénzügyminiszter, ilyenre éppen nem került sor. De abban az időben, emlékszünk rá, gyakorlatilag példa nem volt arra, hogy ellenzéki indítványokat a költségvetés tárgyalásánál bármikor is figyelembe vettek volna. Persze, ezeket a dolgokat itt el lehet mondani, de ha itt ülünk, olyanok is, akik még emlékeznek arra az időszakra, számunkra egy kissé hiteltelen az, amit az elnök úr itt megfogalmazott. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Milyen kár, hogy rosszul emlékszik, képviselő úr. 2002 azért nem volt olyan régen. Kétéves költségvetést fogadtunk el, csak emlékeztetnék rá, méghozzá olyan kétéves költségvetést, amelynek második esztendejében is sokkal jobban teljesültek a számok, mint az önök költségvetései az elmúlt négy esztendőben bármikor. Na, ez aztán a világra szóló teljesítmény! Azt gondolom, nekünk nincs szégyenkeznivalónk. Talán, ha megfogadjuk az önök módosításait, akkor mi is úgy járunk, mint az elmúlt négy évben önök jártak a saját módosításaikkal, amelyek felborították a mindenkori költségvetést, lehetetlenné tették, hogy köszönő viszonyban legyenek a tervezetthez, az elfogadotthoz képest a megvalósuló költségvetések. Úgyhogy szerintem jól jártunk el ebből a szempontból. Még egyszer mondom, kínosan ügyeltünk mindig arra, hogy azért az önök módosításai közül is befogadjunk legalább egyet. (Kovács Tibor: Ez most is megtörténik, elnök úr.)
Nem történik meg, képviselő úr, mert önök átírták a mi módosítónkat. Mi nem innen akartunk pénzt elvenni, mert azt gondoltuk, ha önök beterveztek valamit az FVM fejezetébe dologi kiadásokra, annak biztosan oka van. Most kiderült, hogy olyan komoly oka nincs, mert át lehet csoportosítani egy laza 20 milliós tételt. De most ebbe ne menjünk bele, nem akarom a közös örömünket elrontani, mielőtt még bárki erre gondolna. (Derültség.)
Balla képviselő úr jelentkezett.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem szeretnék olyan messzire visszamenni, mint képviselő úr. De az a helyzet, hogy októberben itt történt valami. Jött egy miniszterelnök, és azt mondta, hogy szakít a múlt hagyományaival, bevonja az ellenzéket, és mindenkinek együttműködést ajánl, és nem hazudik többet. Kiderült, hogy akkor is hazudott, hiszen teljesen egyértelmű, hogy esze ágában nincs az, amit akkor ígért. Nem vont be senkit, sem az ellenzéket, látszattevékenység mindaz, amit csinál. Ez teljesen világosan és egyértelműen kiderül a ki törvénymódosító javaslatokról történő szavazáskor.
ELNÖK: Szabó Lajos következik.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én még olyan messzire se mennék vissza, mint Balla képviselőtársam. Maradnék a napirendnél, amit tárgyalunk. Természetesnek tartom, hogy a részletes vitában elhangzottakat itt elmondjuk, hiszen arról szól a kapcsolódó módosító indítvány. Azt szeretném kiemelni, hogy vannak olyan módosító indítványok, amelyek irányával, nagyságával is egyetértünk, ennek itt van egy példája, amit megszavaztunk. Vannak olyan módosító indítványok, amelyeket ellenzéki képviselőtársaink is kezdeményeztek, és amelyek irányával egyetértünk, csak a nagyságával vannak, koncepcionális okok miatt gondjaink.
Ilyen különbség például az ÁNTSZ kezelése, ahol mi azt mondjuk, hogy a szükséges változtatások elvégzése utáni feladatokhoz járó pénzösszegeket kell megadni az ÁNTSZ-nek, itt az ellenzéki képviselőtársaink nagyobb nagyságrendet, 4 milliárd 250 millió forintot szerettek volna a régi szerkezetű ÁNTSZ-re visszatenni. A szocialista frakció azt mondja, hogy a megváltozott feladatokhoz az eredetileg benyújtott költségvetéshez képest valóban több pénz kell. Mi ezt az előzőek során, a módosító indítványokban meg is támogattuk. Ez volt az egyik, amit a kormány által nem támogatott sorból kikértünk, és megtámogattuk 500 millió forinttal. Ha kell a lába, azt is meg tudom mondani, csak akkor elő kell venni a módosító indítványt hozzá. És most csak kiragadtam egy példát. Tehát van olyan, ahol az iránnyal egyetértünk, csak a nagyságrendben vannak különbségek, ezért nem tudtuk az eredeti ellenzéki módosításokat támogatni.
Vannak olyan módosító indítványok, amelyek véleményünk szerint az önkormányzatokat, önkormányzati normatívákat érintik. Majd a második körben, a felmérések után keletkező mozgástérben kívánjuk a finomhangolást elvégezni. Külön szeretnék beszélni a forrásokról, amelyeket ellenzéki képviselőtársaink megjelöltek. Ahogy a részletes vitában is elhangzott már, nem tudtuk valós forrásként elfogadni azokat a forrásokat, amelyek a kamatcsökkentést jelölték meg. Nem kívántuk valós forrásként elfogadni azokat, amelyeket a tartalék terhére jelöltek meg, mert a költségvetés biztonsága érdekében képezünk tartalékot. Itt van egy következő csoportja a módosító indítványoknak, ahol a forrás nem volt megfelelő, ezért nem tudtuk támogatni ezeket az ellenzéki költségvetési módosító indítványokat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Megdöbbentő számomra, hogy kormánypárti oldalon a múlt egyszerűen nem akar kitörlődni. Mindig, mindig, mindig legalább öt évvel korábbi példákhoz nyúlnak vissza, és azokkal próbálják magyarázni cselekedeteiket. Talán szakítani kéne már ezzel. Ha ennyire az új dolgokra koncentrálnak, ahogy Szabó Lajos is mondta, akkor ne a múlttal foglalkozzanak. Mert ha állandóan a múlttal foglalkoznak, akkor nem tudnak az újra koncentrálni.
Itt rendkívüli helyzet van, amit mi mondtunk, és önök váltig tagadtak, folyamatosan tagadtak, és azt mondták, hogy mi vagyunk a nemzetrontók, és tönkretesszük azzal az országot, hogy rossz hírét keltjük, miközben a helyzet még drámaibb volt, mint ahogy mi lefestettük. Tehát egy rendkívüli helyzet van, és a társadalom jelentős tömegei, még az is lehet, hogy többsége azt igényelné, hogy valamilyen szintű összefogás legyen, vagy egyfajta olyan konstruktív párbeszéd, ami azt mutatja, hogy képesek a politikai szereplők együttműködni. Most itt van a költségvetés, ez a legkiválóbb terep. Lehet azt mondani, a kollektív bölcsesség alapján, hogy lehet, hogy néhány dologban az ellenzéknek igaza van. Ez, azt gondolom, nem egy botor feltételezés, mert nem feltétlenül hordja magával mindenki a bölcsek kövét.
Ha ez így van, akkor az, amit önök csinálnak, tökéletesen szembe megy ezzel. Bárhány indítványt nyújtunk be, az önök számára nem elfogadható. Semmilyen forrással. Több százból lehetett volna csemegézni. Tehát a rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat igényelne. Azt gondolom, nem egy, szimbolikus, közös dolgot lehetett volna prezentálni, hanem akár néhány tucat ellenzéki módosító indítványt befogadni, mert talán ott is jobban ismerik a magyar valóságot, és olyan indítványokat nyújtanak be, amelyek előremutatóak, vagy amelyek kedvezőbb helyzetet idéznek elő, mint a beterjesztett anyag.
A második megjegyzésem. Lehet végtelenül ragaszkodni ahhoz, amit benyújtanak, ha az elmúlt öt év tapasztalata, amióta önök kormányoznak, azt bizonyította volna, hogy a kormány a helyzet magaslatán van, és a kormány által támogatott indítványok mindig a helyzet érdemi megoldását, megnyugtató kezelését idézik elő. Ennek az elmúlt öt év tökéletesen ellentétes bizonyítéka volt. Ha azt tapasztaltuk volna, hogy minden rendben van azzal, amit a kormány támogat, hátradőlhetünk a székünkben, és nincs szükség igazából újabb változtatásokra, mert a kormány ura a helyzetnek, jó irányba megy az ország, fejlődünk, és minden kedvező tendenciájú - de ennek az ellentettjét tapasztaltuk meg az elmúlt öt évben.
Most önök azt mondják, hogy amiket önök benyújtanak, és az elfogadott költségvetést takarja mai ismereteink alapján, az abszolút rendben van, korrekciót nem igényel. Ezt mondták ki az elmúlt öt évben is minden évben. És ezek után higgyük el azt, hogy az elmúlt öt évvel tökéletesen ellentétesen ez most majd meg fog valósulni, most éppen jó lesz. Ez egy eléggé botor feltételezés annyiban, hogy ennek ellentmond minden tapasztalat. Ha megnézzük az elfogadott és a megvalósult helyzetet, tehát a tervezett és a megvalósult helyzetet, akkor a ránk való mutogatás megint csak nem állja meg a helyét, mert a költségvetési, vagy az államháztartási hiány a mi időszakunkban nem tért el, sőt, az utolsó évben kedvezőbb volt, több bevétel volt. Tehát a pozíció oldaláról jobb lett a helyzet, mint ami tervezve volt. Jobb lett a helyzet, ez tény.
Megint csak azt kell mondani, hogy a visszafelé mutogatások emiatt jórészt hiteltelenek. Ennyi a szomorú kommentem. Sajnos, lejáratódnak azok a szép szavak, amelyek az ígéretekben hangzottak el, hogy itt most érdemi együttműködés lesz, meghallgatjuk, beépítjük. Mert nem hallgatják meg, nem építik be, és nincs együttműködés. Ezzel lényegében eljutunk oda, hogy ezt a szót is lejáratjuk, és akkor nem tudom, hogy hogyan tudunk továbbmenni. És amikor majd nagyon ég a ház, akkor a felelősséget tényleg egyedül kell vállalni.
ELNÖK: Tukacs képviselő úr jelentkezett, megadom a szót.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elhangzott itt egy kulcsmondat, hogy próbáljuk meg másképpen. Hát akkor próbáljuk meg, tisztelt bizottság! Mondjuk, próbáljuk meg azt, hogy ha a kormányoldal esetleg nem jutna el a második mondat után addig, hogy mi történt az önök kormányzása alatt, akkor ne jussanak el önök e témától, mondjuk a mesterséges beporzás költségei napirendtől az őszödi beszédig. És akkor megpróbáltuk. Próbáljuk meg ebben a bizottságban. Ez az egyik, amit javasolni szeretnék, mert hadd mondjam el, hogy a dolog, mint látjuk, minimum kölcsönös ebben a kérdésben. Megegyezni pedig a kölcsönösség alapján lehet. (Varga Mihály kimegy a teremből.)
A másik, amit javasolnék megpróbálni a tisztelt bizottság számára, az az, hogy próbáljunk meg valóságos dolgokról beszélni a módosító indítványok kapcsán. A valóság nem az, hogy egy kormányoldal, és pláne a kormányzati apparátus képviselői azért utasítanak el módosító indítványokat, mert gonoszak, vagy fafejűek. Azért utasítanak el, mert egy kormányzatnak az adott költségvetésről megvan a maga elképzelése, ezt szeretné keresztül vinni. Ez egyébként az alfája és omegája minden többpártrendszerű demokráciának. És van még egy korlát, a rendelkezésre álló pénz. Általában egy kormányoldal a módosító indítványokat ebből a két szempontból vizsgálja, és az utóbbi elég erősen esik latba. Ez egy ellenzék esetében természetesen nem így van. Szabó Lajos tételesen kifejtette azt, hogy mi az, ami ezek közül az ügyek közül kezelhető, és mi a korlát. Az ellenzéknek nem kötelező az utóbbit, tehát a korlátot figyelembe venni, nekünk viszont muszáj, kell, szükséges.
Azt szeretném tehát mondani, hogy egy kormányoldal toleranciája közel sem azon múlik, hogy 1, vagy 12, vagy esetleg 124 ellenzéki indítványt fogad el, hanem azon múlik, hogy beleillik-e abba az elképzelésbe, amellyel a költségvetést elkészítette, és van-e erre forrása. A 200 milliárdnál Szabó Lajos alelnök úr elég világosan elmondta, hogy körülbelül mi ezekről a véleményünk, és mi az, amiben még tárgyalni tudunk. Tisztelt Bizottság! Akkor tegyük ezt, és ha közös az elképzelés, akkor csináljuk most másképpen. Nézzük meg, hogy hogyan lehet a következő időszakban ezt másképp tenni. Ennyit szerettem volna elmondani, köszönöm.
(Az ülés vezetését Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Lengyel képviselő urat illeti a szó.
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, alelnök úr. Némely dologban egyet kell hogy értsek Tukacs képviselő úrral, a költségvetés tárgyalása során toleranciát kell tanúsítani. Lehet, hogy vannak olyan dolgok, amelyek nem összehasonlíthatók, sőt, mi több, biztos, hogy vannak olyan dolgok, amelyek nem összehasonlíthatók. Mint ahogy nem összehasonlítható a jelenlegi kormányzati ciklust jelentősen befolyásoló őszödi beszéd, valamint a '98 és 2002 közötti parlamenti ciklus. Vannak olyan dolgok, amelyeken túlfutott az idő, a két történés között volt egy kormányzati ciklus, amit ugyanez a kormánykoalíció vezetett. Igen nagy tisztelettel megkérem a képviselő urakat, hogy ha a költségvetésről akarunk beszélni, akkor próbáljunk meg összehasonlítható dolgokat összehasonlítani, és próbáljunk meg valóban szakmai dolgokról beszélni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Molnár Albert képviselő úr!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm. Én most nagyon szakmai szeretnék lenni, tökéletesen egyetértek ezzel az úttal. Itt vannak sokan, akik nem tudják, hogy miről vitatkozunk. Az a bizonyos elsősegélycsomag, amit a Fidesz átcsoportosít, valóban higgyék el, mi is úgy gondoljuk, nagyon fontos társadalmi és gazdasági feladatokat tartalmaz. Csakhogy ez a közel 200 milliárdos csomag, amit önök átcsoportosítanak, nem valós forrásokkal rendelkezik. Ha az lenne, vitatkozhatnánk róla. Mondanám konkrétan.
Önök elköltenek a központi egyensúlyi tartalék 50 milliárdjából 48-at, amikor az elmúlt hónapokban mindig azt mondták nekünk, hogy végre egyszer tartalékokat kell teremteni az államháztartásban, azt meg kell fogni, és nem szabad túllépni az államháztartási hiányt. Ebből nem engedhetünk, mert most valóban itt az ideje annak, hogy ezt megfogjuk. Amikor a Miniszterelnökség fejezetében a lakossági tájékoztatás 3 milliárdjából csak ebben a csomagban 8,5 milliárdot tudnak elkölteni, ismét virtuális forrást használnak fel politikai célok finanszírozására. De ennél sokkal rosszabb a helyzet az összes fideszes módosításnál. A 3 milliárdból 22 milliárdot költenek el. Nincs valós forrása az önök által megjelenített, egyébként valóban népszerűnek tűnhető változtatásokra.
Vagy mit szólnak ahhoz, szóltak-e azokban a kis falvakban, vagy a különböző településeken, ahol a közháló program révén nagyon sokan interneteznek, hogy a 3,5 milliárdból elvesznek 2 milliárdot? Vagy szóltak-e azoknak a terhes nőknek, bajba jutott lányoknak, asszonyoknak, hogy az 1 milliárd 540 milliós előirányzatból több mint 500 milliót tetszenek elvonni? Hajlandók vagyunk egyfajta közös gondolkodásra, csak akkor nézzük meg, hogy miből vesszük el azt a pénzt. Vagy nem beszélek a kamatkiadásokról, 99 milliárd 365 milliót tetszenek levenni a kamatkiadásokból. Megbeszélték ezt a Járai Zsigmonddal, hogy ez annyi lesz? Vagy a világpiaccal, a világ pénzügyi piacával? Azt gondolom, a kormányzat reálisan tervezett, számolt azokkal a külső gazdasági folyamatokkal, amelyek miatt az adósságsz9olgálat ilyen mértékű. Ha abból leveszünk 100 milliárd forintot, attól az még kiadás lesz, ha önök azt mondják, hogy önök szerint nem.
Tehát térjünk vissza erre a pályára, és ha visszatérünk erre a pályára, tudunk olyan közös mezsgyét találni, amely mentén tudjuk támogatni a módosításokat. Ha nem virtuális forrásuk lesz azoknak a módosításoknak, amelyeket önök népszerű és politikai célokra, valószínűleg valós támogatásokra akarnak elkölteni, akkor ezekről fogunk tudni tárgyalni, és fogjuk támogatni azokat. Amíg azonban ez így nézni ki, addig ezeket nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Mádi képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tényleg konstruktív hozzáállásnak látom, csak meg kéne tölteni tartalommal. A fideszes képviselők által benyújtott módosító indítványok mindegyikét egy kalap alá venni a probléma eltorzítását jelenti. Ugyanis a képviselőtársak nem feltétlenül kell hogy megbeszéljék egymással a javaslataikat. ők a saját logikájukban gondolkodnak, a saját választókerületük igényének, a saját szakterületüknek megfelelően nyújtanak be indítványt. Az, hogy egyikük ugyanazt tartja forrásnak, mint egy másik képviselőtársa, és tőle függetlenül benyújt egy indítványt, akkor ezt talán nem kéne kipellengérezni, mert nem biztos, hogy szándékos volt, és nem biztos, hogy mind a ketten ezt így akarták, és megbeszélték, hogy márpedig mi túlterjeszkedünk azon az előirányzaton, amit forrásként bejelöltünk.
Más a helyzet az ellenzéki és más a helyzet a kormánypárti oldalon. Ellenzéki oldalon nem köt bennünket képviselőként az a frakciófegyelem, hogy itt most mindenben összehangoltnak kell lenni. A választók, a választókerület oldaláról fogalmaz meg alapvetően az ember indítványt, vagy éppen a szakmapolitikai meggyőződése alapján. Tehát nem kellene ezt ilyen összevontan és rosszindulatúan tekinteni, mert ez minden valószínűség szerint nem szándékolt, senki nem tesz ilyet szándékosan.
A másik megjegyzésem, hogy mi a valós és mi a nem valós forrás. Ami oda van írva, az mind valós forrás, mind előirányzat. Lehet azon vitatkozni, hogy az mennyire jó, vagy mennyire rossz. Vannak kevésbé jó meg jobb forrásmegjelölések, az ország szempontjából egyébként ezt semelyikünk nem tudja, mert az ország érdekeit szubjektíven nagy valószínűséggel nem lehet megítélni. Ne feltételezzük azt, hogy ez eleve rossz gondolkodás. De ha nem tetszik a forrás, akkor le kell ülni háttértárgyalásokon, és azt mondani, hogy ellenzéki képviselőtársaim, jónak tartjuk a javaslatot, beszéljük meg együtt, hogy milyen megoldással lehetne ezt a problémát kezelni. Az tényleg konstruktív lenne, ha ez így lenne, és akkor tényleg lehetne olyan közös indítványokat megfogalmazni, ami jobbá teszi az egyébként szerintem koncepcionálisan rossz dolgot. Mi is azért szeretnénk javítani rajta, mert azt mondjuk, hogy nincs olyan dolog, amin ne lehetne javítani. (Varga Mihály visszatér a terembe.)
Azt ne várják tőlünk, hogy az egész költségvetést támogassuk annak ellenére, hogy esetleg befogadnak egy-két indítványt, nemcsak gesztusként, hanem a helyzet, a problémák kezelése szempontjából is az ilyen típusú lépések előrevihetnének. Még egy alapvető különbség van. Önök kormányoznak, mi pedig ellenzékben vagyunk. Ez azt jelenti, hogy önöké a felelősség, és mi bármit tehetünk, megszakadhatunk, nem tudunk elérni semmit, ha önök ebben nem partnerek, és önök nem nyitnak, és nem konstruktívak. A problémák kulcsa az önök kezében van. Ha élnek vele, akkor élnek, ha részlegesen élnek, részlegesen élnek, ha nem élnek, akkor nem élnek vele. ezt sajnálnám. Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm. Molnár Albert, aztán Balla György.
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Egyetlen egy mondat, inkább a megoldás irányába. Mi felnőttnek tartjuk a Fideszt. Felnőttnek tartjuk, mert meg tud szervezni egy tízezer fős demonstrációt. És arra is felnőttnek tartjuk, hogy 150 képviselő munkáját össze tudja hangolni. Amikor mi abból indulunk ki, hogy elvárjuk azt, hogy a Fidesz, amely letesz egy csomagot, és valóban szakított azzal a hagyománnyal, hogy nem ezermilliárdokat költ el, mert a tavalyi költségvetésnél még ezermilliárdot tetszettek hasonló módon átcsoportosítgatni, felnőttnek tartjuk annyira a Fideszt, hogy meg tudja ezt csinálni, próbálja meg összeszervezni a 150 képviselőt. És valóban üljünk le, és ha valós és konkrét források lesznek azok mögött az átcsoportosítások mögött, akkor valóban tudunk ezekről a kérdésekről tárgyalni, ebben egyetértek Mádi úrral.
ELNÖK: Nem kommentálom a különböző tömeggyűlések szervezésére vonatkozó megjegyzését képviselő úrnak. Szégyellnénk magunkat, ha csak ilyen babazsúrokat tudnánk szervezni. Ennél komolyabb párt a Fidesz. Balla Györgynek kívánom megadni a szót. Parancsoljon, képviselő úr.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Molnár Képviselő Úr! Vigyük előbbre a dolgokat. Elmondta, hogy a Fidesz által megnevezett célokkal egyetértenek, mindet fontosnak tartják, forrásoldalról kritizálta a módosító javaslatokat. Több forrást felsorolt, felsorolta például a kormányzati kommunikációra fordítható összegeket. Azt mondta, hogy ez azért nem jó, szerintem ez nem igaz, de nem ebben szeretnék vitát folytatni, hogy többet költünk el, mint ami valójában rendelkezésre áll. Hárommilliárd rendelkezésre áll, igaz? Hárommilliárd rendelkezésre áll? Képviselő úr, tegyen javaslatot itt és most, a bizottsági ülésen, hogy az általunk megnevezett célokból nem többet, egyet, hogy ezt a hárommilliárdnak megfelelő összeget, amit ön is elismert, hogy rendelkezésre áll, melyik az a cél, amit ön kiválasztana, hárommilliárd forint összegéig. Várom a javaslatát, képviselő úr, és meg fogom szavazni.
ELNÖK: Köszönöm. Megjegyzem, hogy a módosítás egy része az új fejlesztés koordinációs és kommunikációs programra vonatkozik. Vita alakult ki a parlamentben, hogy ez a 37,7 milliárd, amit önök erre szánnak, mennyire megalapozott. Most nem akarom itt a vitát megismételni, de azért a részletes anyagokat átnézve is kiderült, hogy egyéb költségre betervezni 25 milliárd forintot talán nem szerencsés, mert az ember esetleg még rosszra gondol. És akkor a miniszterelnöki 3 milliárdjáról most nem beszélünk.
Kérdezem, hogy van-e még valakinek észrevétele, hozzászólása ehhez a módosító javaslatsorhoz. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor szavazás következik. Ezeket a módosító javaslatokat egyben tenném fel szavazásra. Kérdezem, ki az, aki az ellenzéki képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott ajánlási pontokat támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Egyharmad támogatta, a többség nem. Kovács Tibor is jelentkezett? Nem? Akkor rosszul láttam. Visszavette a kezét félúton. Kár.
Más bizottságok által benyújtott és az előterjesztő által támogatott módosító indítványok tárgyalása
Vannak olyan módosító indítványok, lapozzanak tovább ebben az anyagban, amelyeket más bizottságok nyújtottak be. A 343. számmal a környezetvédelmi bizottság, 345. számmal a sport és turisztikai bizottság, 350. számmal a gazdasági bizottság, 351. és 353. számmal az önkormányzati bizottság nyújtott be indítványt, ezeket támogatja az előterjesztő is. A 346., 347., 348., 349. számú javaslatokat a sport és turisztikai bizottság adta be, ezeket nem támogatja az előterjesztő, továbbá a 352. számú javaslatot szintén nem támogatja. Végül van két olyan indítvány, amelyek nem szerepelnek az ajánlásban, a 342. és a 344. számú, ezeket sem támogatja az előterjesztő.
Indoklást kérnénk azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket támogat az előterjesztő, hogy miért támogatja ezeket.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Kénytelen vagyok tételesen elmondani, mert ezek az indítványok nem függnek össze, nincs bennük közös halmaz. A 343. számú, a környezetvédelmi bizottság indítványa szócserére tesz javaslatot, a "tömegközlekedési feladatok" kifejezést a törvényben "közösségi közlekedési feladatokra" cseréli. A 345. számú indítvány, amelyet a sport és turisztikai bizottság adott be, az olimpiai bizottság működési támogatásából különíti el azt az előirányzatrészt, amely a Súlyemelő Világszövetség működésének finanszírozását szolgálja. A 350. számú módosító indítvány, amit szintén támogatunk, a gazdasági és informatikai bizottság javaslata, amely a múzeumok átcsoportosítását hajtja végre. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz kerülnek azok a múzeumok, amelyek eddig a különböző szaktárcáknál voltak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak eddig két múzeuma volt, az egyik a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a másik a Közlekedési Múzeum. Az egységes irányítási rend szerint ezek átkerülnek az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz.
Javaslom a bizottságnak, hogy ennek az elvnek megfelelően az Egészségügyi Minisztériumnál lévő múzeumokat is az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz csoportosítsa át. Erre majd javaslunk elfogadni egy módosító indítványt, amelyet a bizottság adna be. A 351. számon szereplő indítvány, amelyet az önkormányzati és területfejlesztési bizottság adott be, egy pontosítás, ahol a tervezett bevételek helyett a valóságos, tényleges bevételekre cseréli ki a megfelelő kifejezést az önkormányzati támogatási rendszereknél. Az utolsó, amit az önkormányzati és területfejlesztési bizottságnál támogatunk, egy célelőirányzat pontos szétszedése személyi, munkaadói járulékra és dologi kiadásokra. Ez azért szükséges, hogy pontosan lehessen követni a lakás- és építésügyi célelőirányzat felhasználását. Elnök úr, röviden ezek voltak azok a bizottsági indítványok, amelyeket támogattunk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottsági tagokat kérdezem, kérdés, észrevétel van-e ezekhez. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezeket az indítványokat. (Közbeszólásra.) Világos volt, hogy mely indítványokról beszélünk. Bathó úr elmondta, hogy a kormány által támogatott, más bizottságok által benyújtott módosító javaslatokról van most szó, a 343., 345. 350., 351. és 353. számúakról. Ki az, aki ezeket támogatja? (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
Az előterjesztő által nem támogatott bizottsági indítványok tárgyalása
Áttérünk a nem támogatott javaslatokra, ilyet két bizottság, az önkormányzati és a sportbizottság adott be. Az előterjesztő ezeket nem támogatja. Miért, ha megkérdezhetjük?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Természetesen. Ezek a javaslatok, noha helyes célokat fogalmaznak meg minden bizottságban, a fejezeti egyensúlyi tartalék csökkentésére tesznek javaslatot. A tartalék alapvető célját sérti a módosító indítvány azzal, hogy elveszi innen az előirányzatokat, és más helyre csoportosítja át. Köszönöm.
ELNÖK: Meghallgattuk még egyszer, hátha meggondolja magát az előterjesztő, de nem gondolta meg, úgyhogy továbbra sem támogatja ezeket a módosításokat. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezeket a módosító indítványokat. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Egyharmad támogatta.
Maradt még két indítvány, amelyeket szintén nem támogat az előterjesztő, 342. és 344. számmal. (Molnár László: Véletlen lehet.) Ehhez van-e észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor ezekről szavazunk. Együtt szavaztatok róla, gondolom, ez ellen nem tiltakozik senki. Ki az, aki ezeket támogatja? Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
Áttérünk azokra a módosításokra, amelyekről eddig nem tárgyaltunk. Az oktatási és tudományos bizottság módosító indítványai következnek. Az előterjesztő ismeri-e ezeket? A 354., a 355. és a 356. számúakról van szó.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Ismerjük.
ELNÖK: Támogatja-e ezeket?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottsági tagokat kérdezem, ki az, aki kérdezni, észrevételt tenni kíván. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Ha jól látom, a kutatási téma előirányzatoknál emelne meg 1 milliárdos tételt az országos tudományos kutatási alapprogramon belül a javaslat. Ha tehát nincs hozzászólás, szavazás következik az oktatási bizottság módosító indítványairól 354-356. számmal. Ki az, aki ezeket támogatja? Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A költségvetési bizottság által benyújtandó módosító javaslatok tárgyalása
Következnek a nagyon szépen megírt és kivitelezett módosító javaslatok, indoklást kérnénk hozzá. Az önkormányzatok támogatásáról van szó.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Tételesen szavazunk, vagy együtt, elnök úr?
ELNÖK: Az indoklást egyben kérném. Nem tudom, csak önkormányzatokat érintő van, vagy van más is?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Van másfajta is.
ELNÖK: Akkor menjünk most végig mindegyiken, az indoklást el lehet mondani hozzájuk, és utána majd szavazunk róla.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Az első a köztestületi tűzoltósághoz javasol átcsoportosítani a hivatásosoktól, mert bővül a számuk. Ennyivel csökken a hivatásos tűzoltósági kiadás, ez 40 millió forint átcsoportosítását jelenti. Kétszer 20 millió forintot.
A következő egy szigorítás. Azon művészeti intézmények, ahol nincs akkreditálás, az eredeti javaslat szerint 80 százalékát kapnák a normatíváknak, a módosítás szerint 50 százalék lenne a támogatás. Ez egy szigorítás tehát azokkal szemben, akiknek nincs megfelelő akkreditációjuk.
A következő egy hosszabb javaslat, erről bővebben szólnék, elnök úr. Ez a vizitdíjjal függ össze. Az eredeti javaslat szerint önkormányzati igazolás alapján lett volna kedvezményes vizitdíj, tehát 300 forint helyett 100 forintot fizetnének azok, akik különböző jogcímeken jogosultak erre. Nagyon bonyolult lett volna ez a rendszer, ezért a mostani módosítás azt javasolja, hogy a vizitdíj egységesen 300 forint, viszont felemeli azon rászorultak szociális ellátását havi 300, illetve havi 200 forinttal, akiknek eredetileg is kedvezményes lett volna a vizitdíj. Ez megtakarítja az adminisztrációs költséget és az utánjárást az érintettek részéről, hiszen a postás automatikusan kiviszi. Ez vonatkozik a minimálnyugdíjjal rendelkezőkre, a minimálnyugdíj kétszereséig keresőkre, a munkanélküliekre, és hadd ne soroljam tovább. Ha lesz konkrét kérdés, visszatérek rá. Ennek az átrendezését tartalmazza a módosítás, illetve a vizitdíj későbbi bevezetésével összefüggő korrekciót hajtja végre.
A következő módosító indítvány, erre már Bathó úr utalt, az Orvostörténeti Múzeumot helyezi át az Oktatási Minisztériumba. Az utolsó pedig a Nemzeti, Etnikai, Kisebbségi Közalapítvány előirányzatát emeli meg 150 millió forinttal a kisebbségi választások lebonyolításának előirányzata terhére. Az érintettek is ajánlották, hogy olcsóbban megoldják a választásokat, de ez az összeg inkább a tartalmi ügyekre kerüljön felhasználásra. Ezek voltak azon kezdeményezések, amelyeket a kormány támogat, ha a bizottság ezeket beadja bizottsági módosító indítványokként. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Tóth András!
TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A tűzoltóságokkal kapcsolatban van itt egy átcsoportosítás a hivatásosoktól a köztestületi önkéntesekhez. Kérdezem én, hogy ugyanabból a pénzből ezáltal jobb szolgáltatást tudunk-e nyújtani ezen a területen. A hivatásos tűzoltóságtól visszük el a pénzt. Nem vagyok benne biztos, hogy ugyanabból a pénzből jobb szolgáltatást tudunk nyújtani. Egyetértek azzal, hogy az önkéntes köztestületi tűzoltóságot fejlesszük, viszont talán nem a hivatásosok rovására kellene ezt megtenni. Tekintettel arra, hogy költségvetési bizottság vagyunk, keressünk egy másik forrást. Úgy gondolom, hogy a hivatásosok alapvetően jobb háttérrel, jobb feltételekkel rendelkeznek, nem vagyok benne biztos, hogy ezáltal tudjuk tartani a szintet.
Költségvetési bizottság vagyunk, keressünk ennek más forrást, akár még a hiányba is bel tudnánk piszkálni, mivel költségvetési bizottság vagyunk. Negyvenmillió forintról van szó, azt mondom, fontoljuk meg.
ELNÖK: Tukacs István jelentkezett, aztán Lengyel Zoltán.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Mondandómnak két mondata kapcsolódik Tóth András képviselőtársam mondandójához, illetve egy kérdést is szeretnék Várfalvi úrnak feltenni. Azon túl, hogy egyezik a véleményem, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok magasabb színvonalon tudják ezeket a feladatokat ellátni, a javaslat földrajzi értelemben tartalmaz-e valamiféle összefüggést? Azt jelenti-e, hogy ahol nincs önkormányzati hivatásos, ott támogat köztestületeket? A válasz igen, ahogy látom, és köszönöm szépen, ez nekem egyelőre elegendő.
Egy mondatban szeretnék érvelni a művészetoktatás finanszírozásának megszigorítása mellett. Tehát csak minősítés mentén finanszírozzuk ezeket az intézményeket, a javaslat ezt tartalmazza. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Lengyel Zoltán!
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A tűzoltósággal kapcsolatban lenne észrevételem. A hivatásos tűzoltóságnak bizonyos esetekben vannak nagyon kemény anyagi gondjai. Tényleg nem nagy összegről van szó, viszont az is igaz, hogy vannak olyan területek, amelyeket kizárólagosan köztestületi tűzoltóságok tudnak lefedni, ellátni szükség esetén. Készült-e hatástanulmány, hogy mi alapján kinek kerül átcsoportosításra ez az összeg, illetve én is azt javasolnám, hogy ne a hivatásosok kevés pénzéből vegyünk el, hanem más lábat találjunk neki, és úgy támogassuk a köztestületi tűzoltóságokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e még valaki hozzászólni ezekhez a módosító javaslatokhoz? (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt, akkor szavazni fogunk. Kér-e valaki külön szavazást valamelyik módosításról? Vagy kíván-e benyújtani valaki ilyet? Igen, Tóth András? Melyikről?
TÓTH ANDRÁS (Fidesz): A tűzoltósággal kapcsolatos indítványról, ha ezt esetleg nem támogatná a bizottság, lehetőségünk lenne arra, hogy más forrást találjunk.
ELNÖK: A tűzoltóságról tehát külön szavazunk. Utána a többiről szavazhatunk együtt? (Jelzésre.) Igen, köszönöm. Akkor kezdjük a tűzoltókkal. Tehát a köztestületi tűzoltóságok számára adott kétszer 20 millió forint átcsoportosítást ki az, aki támogatja? Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenhat. A többség.
Következik a többi módosítás, ezeket együttesen teszem fel szavazásra. Kérdezem, ki az, aki támogatja a többi módosító indítványt. (Szavazás) A bizottság többsége támogatta. Akkor ezt az öt indítványt nyújtja be a bizottságunk. Ötcsillagos módosítások.
A napirendi pont tárgyalásának felfüggesztése
Van-e még bárkinek olyan módosításról tudomása, amelyet a bizottság nem tárgyalt? (Nincs jelentkező.) Van-e olyanról tudomása bárkinek, amelyet valaki kezdeményezni kíván, hogy nyújtsuk be? (Nincs jelentkező.) "Szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik." Nincs ilyen. Egyelőre nem zárom le ezt a napirendi pontot, csak felfüggesztem, hátha még idekerül valahonnan valamilyen módosítás. A napirendi pontjaink tárgyalásának végéig lesz nyitva ez a napirendi pont, akkor zárjuk majd le.
A következő napirendi pont előtt öt perc szünetet tartunk, utána folytatjuk a bizottság munkáját. (Rövid szünet. - Varga Mihály távozik az ülésről.)
(Az ülés vezetését Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A 3. napirendi pont megtárgyalása következik. Amennyiben mindenki kész a tárgyalás megkezdésére, akkor az elnök úr által elfogadtatott, tömbösített tárgyalás alapján nyitnám meg a bizottsági vita e szakaszát. Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy szóbeli kiegészítésüket tegyék meg.
Az előterjesztő által támogatott kormánypárti módosító javaslatok tárgyalása
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A támogatott javaslatokról annyit szeretnék mondani, hogy ez az első eset, amikor a kapcsolódó törvények nem a költségvetés részeként kerülnek a parlament elé, hanem önálló csomagban. Ez az eljárási rendet is érinti, hiszen amíg a költségvetést két fordulóban tárgyalja a parlament, addig a kapcsolódó törvényeket egy fordulóban. Ezért óhatatlanul sokkal több pontosító javaslat van, mint általában lenni szokott, hiszen ez az utolsó alkalom, hogy végleges formába öntsük a törvényjavaslatot. Ezért a kormány által támogatott javaslatok döntő többsége pontosító jellegű. Szövegpontosítások a költségvetési törvény és a kapcsolódó törvények közötti koherencia megteremtésére.
Ami érdemi, az a művészetoktatással már a költségvetésnél jelzett kapcsolat, a pedagógusok időkerete szabályozásának pontosítása és talán a cél- és címzett támogatásokkal kapcsolatos szabály. Az összes többi pontosító javaslat. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést. Kérdezem, hogy a képviselő urak közül van-e valakinek kérdése ehhez a blokkhoz. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Aki támogatja a kormánypárti képviselők benyújtott és a kormány által támogatott ajánlási pontokat, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Aki nem? Jelzést nem látok. Aki tartózkodott? Kettő.
Az előterjesztő által nem támogatott kormánypárti módosító javaslatok tárgyalása
Áttérünk a második csoportra, a kormánypárti képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott ajánlási pontokra. Kérdezem az előterjesztőt, kíván-e kiegészítést tenni. Nem. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e ehhez a blokkhoz hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A szavazás következik. Aki támogatja ezeket az ajánlási pontokat, kérem, jelezze! (Szavazás) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az előterjesztő által támogatott ellenzéki módosító javaslat tárgyalása
A harmadik blokk az ellenzéki képviselők által benyújtott és az előterjesztő által támogatott ajánlási pont, a 22/1., amely a 72. számú módosító javaslatot takarja. Az előterjesztő képviselője kíván-e kiegészítést tenni?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk, mert a művészeti oktatás feltételeit javítja ez a módosító javaslat.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdezem képviselőtársaimat, van-e kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.) Nincs. A szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Az előterjesztő által nem támogatott ellenzéki módosító javaslatok tárgyalása
Az ellenzéki képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott ajánlási pontok következnek. Az előterjesztő képviselője nem kíván kiegészítést tenni. Kérdezem képviselőtársaimat, kívánnak-e kérdést, észrevételt tenni. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, nem kívánnak. A szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt a blokkot. (Szavazás) A bizottság egyharmada támogatja. Köszönöm.
Más bizottságok által benyújtott módosító indítványok tárgyalása
A más bizottságok által benyújtott módosító javaslatok tárgyalására térünk át. Ezek közül az alkotmányügyi, igazságügyi, valamint a gazdasági és informatikai bizottság 82., 83. és 84. számú módosító javaslatát a kormány támogatja. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, kíván-e kiegészítést hozzáfűzni.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen, elnök úr, köszönöm szépen, nagyon röviden. Itt azokat a bizottság által beadott indítványokat támogatjuk, amelyek jogi pontosító észrevételeket tesznek, illetve a szöveg jobbítását szolgálják. A nem támogatott indítványok közül pedig azért nem tudjuk támogatni a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság javaslatát, mert az előbb a kormány ugyanolyan szó szerinti indítványát támogatta a költségvetési bizottság a 66. számú pont szerint. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Mind a két blokk indoklását meghallgattuk. Igen, Balla képviselő úr!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): A gazdasági bizottság indítványát miért nem támogatja a kormány? A foglalkoztatásit mondta, de a gazdaságit nem.
ELNÖK: A gazdasági bizottság 85. számon benyújtott módosító indítványáról van szó.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Nem feledkeztem meg róla, csak azért nem ejtettem róla szót, mert ha ezt elfogadnánk, akkor a költségvetési törvény mellékletét is módosítani kellene a bányajáradékkal összefüggésben. Az előbb tetszettek szavazni a költségvetési törvény módosító indítványairól, tehát ez az indítvány nem támogatható. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdések? Igen?
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Tudom, hogy ritkaság ilyet kérni, de hadd tegyem meg, hogy ennek a módosító indítványnak a lényegét legyen szíves ismertetni pontosan.
ELNÖK: Bathó úr!
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Ez a tájrendezési célelőirányzat finanszírozásával függ össze. Ez azt jelenti, hogy ha ezt az indítványt elfogadnánk, akkor a költségvetési törvényben x milliárd forinttal módosítani kellene az előirányzatokat. De úgy látom, hogy szerencsére itt van a tárca képviselője, tehát ha az indoklásom nem elégséges, és ha az elnök úr is hozzájárul, és a képviselő úr kéri, akkor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jelen lévő képviselői tudják indokolni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. A tárca képviselőjét illeti a szó. Foglaljon helyet. Kérem, a nevét és a beosztását a jegyzőkönyv számára legyen szíves közölni.
KATONA GÁBOR (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Katona Gábor tanácsadó vagyok. A bánya törvénybe ez a 20/A § tavaly került bele. Előtte is volt ugyanilyen jellegű felhasználás a tájrendezési célelőirányzatra, de már több éve nem került feltöltésre. A konvergenciaprogram alapján úgy gondoljuk, hogy 2007-ben nem jut erre pénz, de nem zárjuk ki annak lehetőségét, hogy ha jobb lesz az államháztartás helyzete, ezt a 20/A §-t visszaemeljük a bányatörvénybe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, kielégítő volt-e a válasz. (Balla György. Köszönöm.) További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Szavazhatunk. Kérdezem, hogy a bizottságok által benyújtott, és a kormány által támogatott módosításokat ki az, aki támogatja. (Szavazás) A bizottság egyhangúlag támogatta.
Ki az, aki az ismertetett bontásban a bizottságok által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott módosításokat támogatja? (Szavazás) Nincs ilyen, a bizottság egyharmada sem támogatta.
Kérdezem képviselőtársaimat, tudnak-e még olyan módosításról, amelyet kellett volna, de nem tárgyaltunk. (Nincs jelentkező.) Legjobb tudomásom szerint az oktatási bizottság nyújtott be olyan módosító javaslatokat, amelyeket még nem tárgyalt a bizottság. Kérdezem képviselőtársaimat, rendelkeznek-e az oktatási bizottság által benyújtott, a 86., 87., 88., 89. és 90. számokon jegyzett módosító indítványokkal. Amennyiben sikerült mindenkinek kiosztani, és meg tudtunk ismerkedni a tartalmukkal, akkor meg tudjuk kezdeni ezeknek a pontoknak a tárgyalását. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy a 86. ponthoz kíván-e kiegészítést fűzni.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk, mert majd a bizottság által benyújtandó és általunk támogatandó indítványok között ez szerepel, abban a formában támogatjuk. Lényegében ugyanaz, csak szóeltérések vannak.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazás következik. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 87. pont?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Ugyanaz az indokolásom, mint az előbb.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
A 88. pont?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
A 89. pont?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
A 90. pont?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Ez ugyanaz, mint amit az elején mondtam, szintén szerepel a bizottság által benyújtandó módosítások között.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmada sem támogatja.
Ezzel a más bizottságok által benyújtott módosító indítványok tárgyalásának végére értünk.
A költségvetési bizottság által benyújtandó módosító javaslatok tárgyalása
Következik a költségvetési bizottság által benyújtani kívánt módosító javaslatok tárgyalása. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy rendelkeznek-e ezekkel a módosító indítványokkal. Igen. Az előterjesztő képviselői szintén rendelkeznek. Most már csak az kell, hogy az elnök is rendelkezzen egy olyan példánnyal, amit alá tud majd írni. Tíz módosítás beadására kerül sor, amennyiben a bizottság támogatni fogja.
Az első javaslat három pontot tartalmaz, kérem az előterjesztő álláspontját.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk. Elnök úr, ez az a módosítás, amelyre nagyon sok javaslat volt a képviselőktől is, a bizottságoktól is, ez azok eredményeit foglalja össze, ez pedig a tankönyvjuttatás rendjével függ össze. A három- és többgyermekesek továbbra is automatikusan részesülnek tankönyvtámogatásban, illetve ez a változat a kölcsönzéssel kapcsolatban is tartalmaz szabályokat. Köszönöm.
ELNÖK: Hadd kérdezzem meg: biztos, hogy ugyanarról beszéltünk? Nekem az első a törvényjavaslat 24. és 28. §-ának módosítását tartalmazza. Tehát erről a módosító indítványról döntsünk először. Öné a szó.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk. A felsőoktatási törvénynek a költségvetéssel való összehangolására van már egy módosítás, annak további pontosítását tartalmazza.
ELNÖK: Ezt az előterjesztő támogatja. Kérdezem a bizottság tagjait, kérdés, észrevétel van-e. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kérdezem a bizottságot, benyújtja-e. (Szavazás) A többség benyújtja.
Áttérünk a javaslat 18. §-ára, ahol már elhangzott az előterjesztő indokolása. Kérdezem, hogy az indokolás alapján van-e kérdés, észrevétel. Kovács képviselő úr!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Két ilyen javaslat van, ami a 18. §-ra vonatkozik. Melyik az igazi?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): A két változat közötti különbség a kötelező kölcsönzéssel függ össze. A kormány úgy gondolja, hogy mind a kettőt támogatja, hogy majd a parlament döntse el, hogy a kettő közül melyiket fogja választani, tehát legyen választási lehetőség a parlamenti szakaszban.
ELNÖK: Az egyik módosító javaslat 2008-tól bevezetné a kötelező kölcsönzést, a másik ezt a részét nem. Azért, hogy a parlamentben lehessen dönteni, javaslom, hogy mind a kettőt adja be a bizottság, és akkor mindenki el tudja dönteni a keddi határozathozatalig, hogy melyiket kívánja támogatni. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kérem, hogy az első, a 18. §-t érintő módosításról döntsön a bizottság, benyújtja-e. (Szavazás) A többség benyújtja.
Úgy gondolom, különösebb indokolás nélkül áttérhetünk a másikra is, hiszen a Kovács képviselő úr által feltett kérdés alapján már ez is indokolásra került. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.
A következő a törvényjavaslat 6. §-ának (4) bekezdését kívánja módosítani az első pontjában. Előterjesztő?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatja. Ez alapvetően a sajátos nevelésű gyerekek oktatásáról szól. Erre már utaltam korábban. Az eredeti határidőhöz képest egy évvel meghosszabbítja a rendszer átalakítására vonatkozó határidőt.
ELNÖK: A bizottság tagjait kérdezem, kérdés, észrevétel van-e. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja a javaslatot.
A következő a törvényjavaslat 13. §-ának (1) bekezdése szerinti változtatást tartalmaz az 1. pontjában. Mindig csak az első pontot mondom, de értelemszerűen kérem, hogy az indoklás az egészre vonatkozzon.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Ez az egészségügy átalakításával függ össze. A "potyautasok" kiszűrésével kapcsolatos a módosító indítvány, hogy kik minősülnek ellátottnak. Nemcsak azok, akik járulékot fizetnek, hanem akik nyugdíjasok, satöbbi. Nagyon sok képviselői, bizottsági módosító indítvány volt az eddigi szakaszban, ezek eredményeit foglalja össze. Meghatározza azt a kört, amely alanyi jogon, élethelyzete alapján, illetve szociális helyzet alapján jogosult társadalombiztosítási ellátásra, és azt a kört, ahol az eltartó képes az eltartott, de nem biztosított után egészségügyi hozzájárulást fizetni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát ez a sajátos élethelyzetekre rendezi az ellátottság kérdését. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.
A következő a törvényjavaslat 25. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Előterjesztő?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Ez egy technikai, határidő-pontosítás, támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.
A következő a törvényjavaslat 29. §-ának módosítását kezdeményezi. Az előterjesztő?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatja, szintén technikai jellegű pontosítás.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.
A következő a törvényjavaslat 1. §-ának (45) bekezdéssel való kiegészítését javasolja. Előterjesztő?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk. Összhangba hozza a vagyongazdálkodást az Art. más jellegű szigorító szabályaival, hogy nem automatikusan illeti meg a vagyoneladásból származó bevétel a vagyonkezelőket, hanem a kormány, illetve a pénzügyminiszter engedélyével.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.
A következő módosítás a törvényjavaslat új 25. §-sal való kiegészítését kezdeményezi. Előterjesztő?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Az államháztartási törvénnyel eddig koherencia probléma volt, ennek helyretételét indítványozza, támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.
Áttérhetünk arra a módosító indítványra, amely a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló '93. évi III. törvény módosításáról szól, és új 4. §-sal és megelőző alcímmel egészíti ki a törvényt.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Amiről már az előbb szavazott a tisztelt bizottság, az eltartottakkal összefüggő kérdésnek egy szociális ágát rendezi ez a bizottsági módosító javaslat.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.
A következőben a bizottság a törvényjavaslatot egy új címmel és egy új 18. §-sal egészítené ki. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Erről már szavazott egy másik javaslat kapcsán a bizottság. Az volt a 25. §.
A napirendi pont tárgyalásának felfüggesztése
Kérdezem, hogy van-e valakinek még kezdeményezése bizottsági módosítások beadására. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. hasonlóan az előző napirendi ponthoz, itt is felfüggesztem a napirendi pont tárgyalását, és a bizottsági ülés végén fogunk visszatérni a napirendi pont lezárására, ha addig még érkezne be olyan javaslat, amelyről eddig nem tudtunk.
Köszönöm az előterjesztő képviselőinek a közreműködést, és ahogy látom, maradhatnak is a helyükön, hiszen a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének módosításról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatására kerül sor első helyen kijelölt bizottságként.
Kérdezem képviselőtársaimat és az előterjesztő képviselőit, hogy rendelkeznek-e a munkához szükséges ajánlással. Amennyiben igen, megkezdjük munkánkat.
Az 1. pont a kulturális bizottság javaslata. Előterjesztő?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem támogatjuk, hiszen ezt már megoldotta a 2007. évi költségvetési törvényhez kapcsolódó törvény, amelyről támogatólag tetszettek nyilatkozni. Tehát felesleges.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
A 2. pont a kulturális bizottság javaslata.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Összefügg az 1., a 2. és a 4. pont. Ezek ugyanarról szólnak, amit az előbb említettem, a Magyar Filmlaboratórium Kft.-ről.
ELNÖK: Köszönöm. Elnézést kérek az előterjesztő képviselőitől, de az előterjesztésből nem tudom egyértelműen megállapítani.
Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? Egyharmad sem támogatja.
A 3. pont?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk. Az APEH érdekeltségi rendszerének pontosításával függ össze, ugyanúgy, mint a VPOP érdekeltsége. Köszönöm.
ELNÖK: Jelenlegi formájában ez túlterjeszkedő, a házszabályszerűségről dönt a bizottság akkor, amikor szavaz az indítványról. Tehát, ha a bizottság támogatni fogja, akkor házszabályszerűnek minősül, ha nem, akkor nem házszabályszerű, és nem szavazhat róla a parlament sem. Ennek tudatában kérdezem, kérdés, észrevétel van-e. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottságot kérdezem, támogatja-e. (Szavazás) A többség támogatja.
A 4. pont a kulturális bizottság javaslata.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
Kérdezem képviselőtársaimat, illetve az előterjesztő képviselőit, hogy van-e olyan módosító indítványról tudomásuk, amelyről kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kíván-e valaki kezdeményezni módosító indítvány beadását? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A napirendi pont tárgyalását lezárva megköszönöm az előterjesztő képviselőinek a közreműködést.
Áttérünk az 5. napirendi pontunkra, a közbeszerzésekről szóló 2003. törvénynek a "vállalkozói körbetartozások" mérséklése céljából történő módosításáról szóló, T/842. számon benyújtott törvényjavaslat bizottsági módosító javaslatainak megvitatására első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit. Kérem, hogy első válaszuk megadása előtt a jegyzőkönyv számára a nevüket és beosztásukat legyenek szívesek közölni.
A kiegészítő ajánlás 1. pontjában a gazdasági bizottság a törvényjavaslat címének módosítását kezdeményezi. Előterjesztő?
DR. PÉTERFALVI TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Péterfalvi Balázs vagyok, az IRM tanácsosa, a kollégám Nagy Zsuzsanna, az IRM tanácsosa. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Indoklást kérnék.
ELNÖK: Tessék!
DR. PÉTERFALVI TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Arról van szó, hogy a gazdasági és informatikai bizottság a T/842/9. szám alatt egy olyan bizottsági módosító javaslatot terjesztett elő, amely a körbetartozásokkal kapcsolatos törvényjavaslatból gyakorlatilag a körbetartozásokra vonatkozó teljes részt kivenné. Ennek az első pontja a cím módosítása. Tehát a törvény most már csak a közbeszerzési törvény módosításáról szólna, és nem a körbetartozások kezelésére vonatkozó módosításáról. Majd lesz később egy másik pontja is ennek a módosításnak, ami értelemszerűen az ide vonatkozó összes pontot kivenné.
A kormány törvényjavaslata arra irányult, hogy a közbeszerzésekben az alvállalkozók pozícióját pénzforgalmi eszközökkel, illetve magánjogi biztosítékok előírásával megerősítse. A törvényjavaslattal kapcsolatban a szakmai képviselet egészében aggályok merültek fel. Ezeket az aggályokat a közigazgatási egyeztetés során, majd a parlamenthez való benyújtás során is megpróbáltuk egyeztetni. A gazdasági és informatikai bizottság elnöke kérte, hogy a szakmai képviseletekkel egyeztessünk a bizottsági módosító javaslatról. Az igazságügyi és rendészeti tárca azt javasolta a gazdasági bizottságnak, hogy terjesszen be módosító javaslatot, amely kezelné ezeket az aggályokat úgy, hogy az akkreditívet nem tenné kötelezővé, hanem egy választható biztosítékká tenné, illetve az inkasszó biztonságát is növelné.
A gazdasági és informatikai bizottság azonban nem fogadta be ezt az elképzelést, hanem arra jutott, hogy a körbetartozásokkal kapcsolatos teljes részt kiveszi ebből a törvényjavaslatból. Egy későbbi napirendnél azt is láthatják majd, hogy határozati javaslatot terjesztett be, amely arra irányulna, hogy jövő márciusi határidővel a kormány jöjjön újra az Országgyűlés elé egy átfogó, más kérdéseket is kezelő törvényjavaslattal. Mivel a kormány hozta ezt a törvényjavaslatot ide, a Ház elé, nyilvánvalóan ezt a módosítást, ami a körbetartozásokra vonatkozó részt megszüntetésére irányul, nem támogatja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Végh képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Miután a következő két napirendi pont is összefügg a közbeszerzésekkel, illetőleg a körbetartozásokkal, igazából azt gondolom, hogy egyszerre fogjuk tárgyalni, de nyilván külön fogunk szavazni róla. Már most előre szeretném bocsátani, ahogy amit a gazdasági bizottság feszeget, teljesen életszerű. Majd fogjuk látni a későbbi módosításoknál azt, hogy még mindig nem jó helyen van ez a rész a törvényben. Majd azt fogom javasolni a későbbi módosításoknál, hogy azokat fogadjuk el, persze, még nem tudom, hogy a kormánynak mi az álláspontja ebben. Ha most a gazdasági bizottság módosító javaslatát nem fogadjuk el, akkor viszont valóban célszerű lenne azt a később tárgyalandó, benyújtott határozati javaslatot megtárgyalni, befogadni és magunkévá tenni, hogy nyúljunk hozzá a közbeszerzési törvényhez, de immár nemcsak az alvállalkozók, a teljesítés tekintetében. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha jól értettem, akkor mind a két ajánlási pontról lefolyt a vita. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy kíván-e válaszolni az elhangzottakra.
DR. PÉTERFALVI TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Azt gondolom, hogy elmondtam mindent, amit erről gondolunk. Csak azt tudom mondani, hogy a kormány úgy döntött a tegnapi ülésén, hogy nem támogatja ezt a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány nem támogatja. Az 1. ajánlási pontról tudunk-e szavazni? További kérdés, észrevétel ehhez a ponthoz nem érkezett. A bizottság támogatja-e? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 2. ponthoz van-e még kiegészítése a kormánynak az előbb elmondottakhoz képest?
DR. PÉTERFALVI TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez lényegében azt tartalmazza, ami a tervezett 4. és 5. § kiemeléséről szól. Értelemszerűen, ahogy a cím módosítását, ezt sem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Szavazunk. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
Az ajánláson kívül van még egy módosító indítvány, amely a 842/10. számot viseli. Kormány?
DR. PÉTERFALVI TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Erről kormányálláspont még nem született. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakmai álláspontját tudom mondani. Az IRM ezt támogathatónak tartja. Ez így rendben van. Kormányálláspont azért nincs, mert tegnap nyújtotta be a bizottság.
ELNÖK: Köszönjük. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Kérdezem, hogy van-e valakinek tudomása olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kíván-e valaki kezdeményezni módosítás benyújtását? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a következő, 6. napirendi pont tárgyalására. Szeretném kérdezni, mivel itt elhangzott Végh képviselő úr részéről egy javaslat, felfoghatom-e úgy, hogy a 6. és 7. napirendi pontot együtt tárgyaljuk, de külön döntünk. Tehát felfoghatom-e ügyrendi javaslatként is? Amennyiben igen, akkor frakciónként kérdezném, hogy van-e valakinek az ügyrendi javaslattal kapcsolatban véleménye. Tessék?
DR. PÉTERFALVI TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnézést, de mi úgy látjuk, hogy a két napirendi pont egyáltalán nem függ össze, hiszen az egyik az önkormányzatok központosított közbeszerzéséről szól, a másik pedig az a téma, amiről az előbb beszéltünk. Nem látom, hogy ezek tartalmi szempontból bármilyen módon összefüggnének egymással.
ELNÖK: Az ügyrendi kérdésben a frakcióknak van joguk véleményt mondani. Ha hibáztam a megértésében, akkor a bizottság bölcsessége eldönti a kérdést. Most frakciónként 2 percre mindenkinek megadnám a szót. Végh képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Az együttes tárgyalás természetesen arra vonatkozik, hogy ez a közbeszerzési törvény még nem a világ csodája. Tehát az, hogy három javaslat is érkezik arra vonatkozóan, hogy ezt hogyan lehetne jobbá tenni, az egyik a vállalkozói körbetartozásokkal kapcsolatos, a másik az önkormányzatok központosított közbeszerzésével, és én magam még tízet tudnék hozzátenni. Tudjuk nagyon jól, hogy nagyon fontos értéke a közbeszerzési törvénynek, vagy értéke lesz majd a stabilitás, de még ennél is fontosabb dolog az, hogy mindenki értse, hogy mi a dolga, és mit is kell csinálnia. Beleragadunk abba a posványba, hogy azt mondjuk, hogy a vállalkozói körbetartozások...
ELNÖK: Azt szeretném kérni képviselő úr, hogy azt mondja el, támogatja-e az együttes tárgyalást.
VÉGH TIBOR (MSZP): Legyen külön. Megértem.
ELNÖK: Van-e valakinek még ehhez hozzáfűznivalója? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság döntését kérem, ki támogatja azt, hogy egyben tárgyaljuk. (Szavazás) Nem tárgyaljuk együttesen, mert jelzést nem látok.
Rátérünk a napirendi pont tárgyalására, a közbeszerzésről szóló 2003. évi törvény módosításáról szóló, T/1501. szám alatt dr. Csiha Judit és képviselőtársai által benyújtott önálló indítvány tárgyalására. Ahogy látom, az előterjesztőket dr. Csiha Judit képviseli. Kérem, foglalja el a helyét. A kormány részéről az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium marad. Megadom az előterjesztő képviseletében dr. Csiha Judit képviselő asszonynak a szót.
Dr. Csiha Judit szóbeli kiegészítése
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), előterjesztő: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslatnak az a célja, hogy a közpénzek takarékosabb felhasználása érdekében megteremtődjön a közbeszerzési törvényben a törvényi alapja annak, hogy az önkormányzatok a kormányzati központi közbeszerzésekhez hasonlóan a saját intézményeikre és illetékességi területükre vonatkozó közbeszerzések tekintetében központi beszerzéseket írhassanak elő. E pillanatban olyan formációk működnek, amelyek a szerződésjogba tartoznak, a tapasztalatok azt mutatják, hogy 10-15 százalékos költségmegtakarítást lehet elérni ebben a rendszerben, de ennek a működésnek a törvényi alapja hiányzik. Ezt célozza ez a módosítás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottsági tagok véleményének meghallgatása előtt a kormány képviselőjének adnám meg a szót, nyilván kíván szólni.
DR. NAGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az igazságügyi tárca támogatja a javaslat általános vitára bocsátását.
ELNÖK: A bizottsági tagok hozzászólására van mód. Balla képviselő úr, majd Végh képviselő úr.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak azt szeretném megjegyezni, hogy semmi sem fehér, és semmi sem fekete. Körülbelül másfél-két hónapja tárgyaltuk a Közbeszerzések Tanácsának beszámolóját, amely éppen azt emelte ki, hogy azáltal, hogy a közbeszerzések központosításra kerültek, egyre nagyobb értékhatárban kerülnek kiírásra, ami értelemszerűen a verseny lehetőségét csökkenti, és egyre jobban kiszorítja a kis- és középvállalkozásokat a pályázaton való részvételből. Nem vitatom képviselő asszony, hogy van olyan ügy, amiben a központosítás eredményes, de fenntartom azt is, hogy számtalan olyan ügy van, ahol a központosítás, pontosan az értékhatár miatt, kifejezetten káros.
ELNÖK: Köszönöm. Végh képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Nemcsak virtuálisan, de valóságosan is igaza lehet képviselőtársamnak, ha ezt nézzük, de mi a költségvetési bizottság vagyunk. Azt gondolom, az állami költségvetés részére azokat a lehetőségeket kell megragadnunk, amelyeket mi megragadhatunk a sajátos eszközeinkkel. Ilyen sajátos eszköz lehet ez a törvényjavaslat. Tudjuk, hogy volt erre lehetőség, de mint kiderült, jogi alapja nem nagyon volt, hogy eddig is csatlakozhattak önkormányzatok a központosított közbeszerzéshez, és nyilván kedvezőbben jutottak hozzá azokhoz a beruházásokhoz, beszerzésekhez, mintha külön-külön próbáltak volna meg egy saját pályán mozogni.
Azt gondolom, hogy teljesen valóságos ez a probléma, de azt semmi nem tiltja, hogy konzorciumok összeálljanak egy-egy nagyobb értékű közbeszerzésre, hiszen a tapasztalat bizonyítja, hogy ez működik. Azt vélelmezem, hogy ha egy helyi önkormányzat kiír egy közbeszerzést, és ez vélhetően több fajta árucikkre szól, mert nem valószínű, hogy csak vécépapírra írná ki, akkor egy konzorcium minden további nélkül össze tud ebben az ügyben állni, be tudja szerezni, meg tudja csinálni.
Viszont az helyes lenne, hogy a törvény oldaláról is támogassuk meg ezeket a vállalkozói együttműködéseket. Gondolok itt a versenyjogra, a versenyszabályokra, hogy ne ütközzenek ezek a konzorciumok folyamatosan a különböző versenytanácsi döntésekbe, tehát egyszer világossá kellene tenni, hogy mit jelent ez. Azt gondolom, támogatható ez a javaslat, bár a 10-15 százalék nagyon optimális szám, amennyivel nagyobb spórolást, takarékosságot tudunk elérni, nekem az 5-8 százalék is megtenné, ha ez mindenhol így lenne. Tudjuk, emlékszünk rá, hogy a központosított közbeszerzésben sajnos voltak olyan árucikkek, amelyek drágábbak voltak, mint külön alkuval. Gondolok itt a számítástechnika, a hardver eszközeire. Tehát ezt nagyon ügyesen kell csinálnunk a továbbiakban, egyébként pedig támogatandónak javaslom a javaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Herényi képviselő úr!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen. Mi támogatjuk ezt a javaslatot, sőt, mi magunk is kezdeményeztük volna, de itt azért másról is szó van. Attól lesz ez olcsóbb, mert mindenféle közbeszerzési eljárás lebonyolítására cégeket kell felkérni, hiszen ezeket a költségeket lehet megtakarítani. A kiírót pedig semmi nem akadályozza abban, hogy olyan részletes pályázati kiírást készíttessen, vagy fogalmazzon meg, ami az ön, vagy képviselő úr által említett anomáliákat kiküszöböli. Azt hiszem, hogy ez egy jó javaslat, és támogatni fogjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Balla képviselő úr!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Képviselő Úr! Hogy egy közbeszerzés drágább, vagy olcsóbb, legalább két dologtól függ. Kisebb részben magának az eljárásnak a költségeitől, nagyobb részben pedig attól az ártól, amennyiért a szolgáltatást, beruházást, satöbbit a pályázat nyertese elvégzi. Amiről én beszélek, a következő, nem vitatva, hogy a közbeszerzés lefolytatásának az ára csökkenthető így, de pontosan a nagyobb volumen, a nagyobb összegek miatt a versenyhelyzet is csökken, mégpedig árfelhajtó hatással. Itt élünk, ebben az országban, tapasztalhatjuk ezt mindannyian. Nem azt mondom, hogy a javaslat rossz, hanem azt, hogy nem lehet azt kimondani, hogy ezzel olcsóbbá tudunk tenni közbeszerzéseket. Az eljárást magát természetesen igen. Tehát van, amikor olcsóbb lesz, nem vitatom a 10-15 százalékot, és van, amikor drágább lesz, nemcsak 10-15 százalékkal, hanem még többel.
ELNÖK: Köszönöm. Herényi képviselő úr!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót. Nem akarván vitatkozni a költségvetési bizottság tagjaként, de mint költségvetési bizottság az eljárás oldaláról tudjuk a kérdést megközelíteni, mert itt van beavatkozási lehetőség. A többi a piac és a kiíró ügye. Ha egy pályázat tisztességesen van megfogalmazva és kiírva, akkor elég ritkán fordul elő, hogy drágább lesz az eljárás, vagy drágább lesz a beszerzés, a megvalósítás, mintha ezt kevésbé odafigyelve teszik meg. Azt gondolom, hogy tisztességgel kell tenni mindenkinek a dolgát, és akkor ilyenek nem fordulhatnak elő. Az előbb is mondtam, hogy lehet olyan pályázati kiírásokat megvalósítani, amelyek kellően részletesek, és lehetőséget adnak a kisebb kapacitású, kisebb forgalmú, kisebb volumenű cégek részvételére is.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Akkor először megadnám a szót a kormány képviselőinek, hogy van-e a vitában elhangzottakhoz hozzászólásuk.
DR. NAGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Annyit szeretnék hozzátenni, hogy a javaslat céljával teljes mértékben egyetértünk, viszont a részletszabályok módosító javaslatokkal majd pontosításra szorulnak.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztőnek adom meg a szót.
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), előterjesztő: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Mindenekelőtt örülök, hogy a javaslat a szándékával együtt megértésre és támogatásra talál a bizottságban. Mindenkivel egyetértek, aki azt mondja, vagy azt járta körül itt, a vitában, hogy a kiíró felelőssége megnő egy ilyen közbeszerzési lehetőségnél, ami, hangsúlyozom, lehetőség, nem kötelező, hiszen erről még az önkormányzatnak persze rendeletet is kell alkotnia, hogy ezt így fogja a jövőben csinálni. De a kiíró felelőssége az, hogy pontosan tisztában legyen azzal, hogy mit akar, mit akar elérni, milyen tartalommal és mennyi pénzért. Ha ehhez még társul az a szakértelem, ami a pályázati felhívás megfogalmazásában kell hogy megjelenjen, akkor egészen biztos, hogy tendenciájában és többségében a közbeszerzéseket olcsóbbá teszi.
A számokon nem akarok lovagolni, az a szám, amit mondtam, a tapasztalati 10-15 százalék a fővárosi önkormányzat száma. Hiszen látható az előterjesztők rövidke névsorából, hogy fővárosi képviselők vagyunk, akik benyújtottuk ezt a javaslatot. Örömmel fogadjuk a módosító javaslatokat is, amelyek jobbá, pontosabbá teszik. Vannak nekünk is kételyeink egyes megfogalmazásokkal kapcsolatban, de majd köszönettel várjuk a minisztérium ez irányú segítségét. Lényegesnek azt tartom, hogy az Országgyűlés mielőbb elfogadhassa ezt a javaslatot, hogy a következő évi költségvetéseknél az önkormányzatok ezzel már tudjanak kalkulálni. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Jelzést nem látok, hogy valaki folytatni szeretné ezt a vitát, akkor szavazásra kerül a sor. Először a tárgysorozatba-vételről döntünk. Aki tárgysorozatba kívánja venni a törvényjavaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás) A bizottság egyhangúlag tárgysorozatba kívánja venni.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás) A többség 17 szavazattal igen. Nem tartja alkalmasnak? Tartózkodott? Három. A többségi vélemény előadója Végh Tibor, a kisebbségi vélemény előadója Balla képviselő úr. Kinek van ellenvetése? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Köszönöm. A napirendi pontot lezárom.
Áttérünk a 7. napirendi pontra, a gazdasági bizottság önálló indítványára a körbetartozások mérséklése tárgyában. Kérdezem, hogy a gazdasági bizottság véleményét kívánja-e valaki képviselni. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kérdezem a kormány képviselőjét, kíván-e véleményt nyilvánítani. Öné a szó.
DR. PÉTERFALVI TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja. Mondjam részletesen?
ELNÖK: Amennyiben a bizottsági tagok kérik, akkor majd részletesebben ki lehet fejteni a véleményt. A kormány nem támogatja. Nem látom, hogy az előterjesztő véleményét valaki igyekezne védeni, az indoklásban benne van. Képviselői kérdésekre, észrevételekre kerül sor. Végh képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Ahogy az előbb jeleztem az összevonás szükségességét, ilyen értelemben egyértelműnek tűnik nekem. Előre szeretném bocsátani, hogy a közbeszerzések kapcsán a vállalkozói körbetartozások nem a fő- és az alvállalkozó viszonylatában jelennek meg először. Tehát ott van a kutya eltemetve, hogy bizony az önkormányzatok saját maguk, vagy azért, mert olyan helyzetben vannak, vagy azért, mert átmeneti bizonytalanság van az önkormányzatok gazdálkodásában, és most finoman fogalmaztam, vagy azért, mert egész egyszerűen nincs a törvényben szabályozva, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak egy közbeszerzési törvény kapcsán megnyert pályázattal, amikor a végszámlát kell kifizetni.
Mire gondolok? Arra gondolok, hogy az önkormányzatoknak nincs arra kötelezettségük, hogy fizessenek is a közbeszerzési törvény kapcsán. Persze, nyilván az általános polgárjogi szabályok szerint, a szerződés szerint, a római jog szerint előbb-utóbb fizetni fognak. Magyarul, ha valamilyen oknál fogva az önkormányzat úgy dönt, hogy köszöni szépen, de most még nem szeretne fizetni, azt az önrészt, ami mondjuk egy címzett beruházásnál elég jelentős lehet, egy picit még a saját kasszájában szeretné tartani, nem küldi el a kincstár felé a lehívandó összegről szóló dokumentációt. Mit is tud ebben az esetben tenni a vállalkozó? Gyakorlatilag semmit. Majd legközelebb egy év múlva az ÁSZ megállapítja, hogy az önkormányzat helytelenül járt el.
De, mondjuk, megvan a dokumentáció, az önkormányzat a saját részt nem tudja hozzátenni valamilyen oknál fogva, mondjuk azt, hogy a kincstár nem tud ezen a problémán segíteni, a vállalkozó meg arra kéri az önkormányzatot, hogy ugyan, tegye már meg azt a szívességet, hogy hozzájárul ahhoz, hogy ezt a számlát faktoráltatni lehessen. Az önkormányzat vagy hozzájárul, vagy nem járul hozzá. Hangsúlyozom, közbeszerzésen elnyert pályázatokról beszélek, tehát nem egy általános szerződésről, amikor meg kell javítani valamit az önkormányzatnál, hanem a közbeszerzés szigorú szabályai szerint elnyert, 1-2-3 milliárdos beruházásról.
Azt gondolom, hogy nem lenne ez mérlegelési jogköre az önkormányzatnak, hogy adott esetben a faktoráláshoz hozzájárul-e. Nem lenne mérlegelési jogköre, ha a vállalkozó benyújtja a számlát, akkor igenis legyen kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy haladéktalanul, a következő munkanapon felszerelve elküldi a kincstárnak ezt a számlát lehívás céljából. Ezeket biztos, hogy szabályozni kellene. Tehát a vállalkozói körbetartozás nem a fő- és az alvállalkozó, vagy az alvállalkozó és a teljesítési segéd viszonylatában problematikus ebben az időszakban, ebben a fél évben, egy évben, ahogy én látom, hanem elsősorban tőlünk, az állami szektortól függ az, hogy ez a folyamat megállítható-e, vagy sem. Azt gondolom, megállítható, ehhez viszont támogatásra javaslom ezt az országgyűlési határozati javaslatot. Igenis nézzük meg, hogy melyek a törvényben azok a lehetőségek, amelyek ezt az egyensúlyt helyreállítják, ezeket a kötelezettségeket beemelik, vagy egyszerűen csak figyelmeztetik rá az önkormányzatokat, hogy van nekik ezzel kapcsolatban feladatuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ha jól értettem, akkor képviselőtársam támogatja ezt a gazdasági bizottsági indítványt. Balla képviselő úr!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is támogatni fogom ezt az indítványt, és ott szeretném folytatni, ahol Végh képviselő úr abbahagyta. Mert egy fontos problémáját az egész körbetartozási rendszernek kiemelte képviselő úr, csak én nem zárnám le ott, hogy a fővállalkozó és az alvállalkozók, továbbá az alvállalkozók között nagyon komoly probléma van. Az bevett gyakorlat Magyarországon, hogy egy közbeszerzési eljárást a fővállalkozó megnyer, és utána úgy viselkedik, mintha semmiféle felelőssége az ügyben nem lenne. Alvállalkozók végzik el teljes egészében a munkát, ha éppen nem kapja meg idejében a pénzt a megrendelőtől, akkor értelemszerűen esze ágába nem jut fizetni, az anyagbeszerzést nem maga végzi, hanem azt is ráhárítja az alvállalkozókra. Az alvállalkozóknak kell megfinanszírozni gyakorlatilag mindent, miközben a fővállalkozó tekintélyes hasznot realizál. Szerintem ez sincs rendben.
Azt gondolom tehát, hogy mindenképpen lehetőséget kéne arra is teremteni például, hogy az alvállalkozók számára a fővállalkozó ne tagadhassa meg az árbevétel-engedményezést. Ha már fizetett a megrendelő, akkor az alvállalkozó megtehesse azt is, hogy ne a fővállalkozótól várja az általa elfogadott és elismert teljesítés hozamát, hanem közvetlenül a megrendelőtől. Van erre mód árbevétel-engedményezéssel, csak ehhez meg a fővállalkozónak kell hozzájárulni, és sokszor bizony esze ágában sincs hozzájárulni. Így aztán előfordultak olyan történetek is, hogy a fővállalkozó megkapta a pénzt, eltűnt, az alvállalkozót meg nem fizette ki senki. Nyilvánvalóan ez is körbetartozásokat indukált, hiszen az alvállalkozónak is lehetett még számtalan más partnere, akikkel emiatt nem tudott elszámolni. Túl azokon, amit képviselő úr mondott, hogy rendezni kellene, ebben az irányban is nagyon kemény szabályokat kellene alkotni, mégpedig olyanokat, amelyek egyértelműen az alvállalkozókat védik a fővállalkozóval szemben.
ELNÖK: Köszönöm. Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Örülök annak, hogy a kormányzat hosszas hezitálás után végül úgy döntött, hogy eredeti javaslatát fenntartja, már az előző napirendi pontnál is e szerint foglaltunk állást. Ha pedig ez így van, akkor semmi nem indokolja azt, hogy most egy országgyűlési határozattal próbáljunk az egyébként reményeink szerint elfogadott törvényen tovább lazítani. Tudom, hogy a kormány hosszú ideig kereste a körbetartozások feloldására vonatkozó megoldást, nyilván ez nem lehet teljes, mert azt elmondtuk a vitában is, hogy korlátozott lehetősége van a kormánynak arra a piaci szférában, hogy ezt megoldja. De most ez egy teljesen értelmetlen feladatadás a kormánynak, miután a költségvetési bizottság nem támogatta a gazdasági bizottság módosító javaslatát, amivel a mostani törvényjavaslatot annullálni kívánta.
A kormány hosszú hónapok óta ígéri azt, hogy a körbetartozásokra vonatkozóan törvényjavaslatot terjeszt be, ezt megtette. Úgy gondoltuk, hogy ez egy elfogadható javaslat, akkor most nincs ok a fellazítására. Tehát én meg azt mondom, miután a bizottság az előbb már egyértelműen állást foglalt, hogy törvényt szeretne ebben a tárgykörben, akkor most az Ogy-határozatnak vajmi kevés értelme van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Molnár László képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Félreértés van, azt gondolom. Az Ogy-határozat arról szól, hogy a kormányt az Országgyűlés kötelezze arra, hogy 2007. március 31-ig terjessze az Országgyűlés elé e tárgyban az elképzelését. Alkosson róla törvényt, hozzon kormányrendeletet. Az Ogy-határozat arról szól megítélésem szerint, hogy egyszer s mindenkorra vessünk véget ennek az állapotnak, hogy Magyarországon van fővállalkozó, alvállalkozó, állam, önkormányzat az egészet tekintve. Ezt támogatandónak tartom, és nem ugyanaz, kedves képviselőtársam, mint amiről az előbb beszéltünk. Azért bátorkodom szólni, mert az indokolás és a beterjesztés is elég világos. Ezt szerintem támogathatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) A képviselők részéről nem látok. A kormány képviselőjének adom meg a szót válaszadásra.
A kormány képviselőjének válasza
DR. PÉTERFALVI TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Röviden, egy-egy mondatban válaszolnék a képviselői észrevételekre, aztán összefoglalnám a véleményünket. Azt, hogy az önkormányzatnak határidőben kell fizetnie, nemcsak a polgári törvénykönyv írja elő, hanem a közbeszerzési törvényben is van egy ilyen szabály, amely azt mondja, hogy az ajánlatkérőnek 30 napon belül ki kell fizetnie az ajánlattevőt. Ez az önkormányzatokra is vonatkozik. Sőt, azt is kimondja, hogy ha nem fizet az önkormányzat 30 napon belül, inkasszálható a számlája a fővállalkozó által. Tehát azt gondolom, hogy ezt a kérdést a Kbt. most is rendezi. Éppen az volt az elképzelésünk, hogy ezt a fajta inkasszót, ezt a fajta jogot, amit az fővállalkozó most az önkormányzattal szemben érvényesíthet, a vállalkozói lánc további tagjai számára is lehetővé tegyük egymással szemben. Ilyen, vagy ehhez hasonló jogokat.
Éppen a fővállalkozói és alvállalkozói viszony rendezése volt a szándéka ennek az előterjesztésnek, pénzforgalmi eszközökkel - inkasszó -, magánjogi eszközökkel biztosítékok előírása. Tehát ez a törvényjavaslat éppen ebben az irányban tett volna lépéseket. Abban a kérdésben, hogy most pontosan mi ez az országgyűlési határozati javaslat, ez kifejezetten arról szól, hogy törvényi szabályozást hozzon ide a kormány, és azt is mondja, hogy különösen a közbeszerzések területén. Vitatkoznék azzal, hogy a kormány ezt a kérdést kormányhatározat keretében meg tudná oldani.
Röviden, három pontban foglalnám össze a véleményünket, ami miatt nem támogatja ezt a kormány. Egyrészt a kormány 2006 márciusában már elfogadott egy kormányhatározatot a körbetartozások átfogó rendezéséről. Ebben rendelkezett a Hitelgarancia Zrt., az Exporthitel Zrt. felé arról, hogy a hitelgaranciák, a faktoring területén milyen lépéseket tegyen. Rendelkezett a közbeszerzési kifizetések nyilvánosságra hozataláról, azt hiszem, 100 millió forintos értékhatár fölött, illetve felkérte az igazságügyi minisztert, hogy készítsen előterjesztést erre, ez az, amit most az Országgyűlés is tárgyal. Másrészt tartalmilag elhibázottnak tartjuk, mert konkrét intézkedéseket nem tartalmaz. Azt tartalmazza, hogy megnyugtató, átfogó megoldást kell találni, de semmit nem mond arról, hogy milyen területen kéne lépni a kormánynak. Olyan mondatokat tartalmaz, hogy "az egyeztetés lefolytatása érdekében a kormány a szükséges egyeztetéseket végezze el". Az egész teutologikus, pontatlan.
Harmadrészt pedig a gazdasági bizottság elnöke szóban elmondta, hogy mit gondol. Azt gondolja, hogy a polgári jog területén kéne előbbre lépni, és ugyanez van ebben a határozatban. Ugyanakkor ezekhez a jogalkotási feladatokhoz különböző idősávok szükségesek. Van ebben a javaslatban egy március 31-ei határidő. A közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban körülbelül fél éve folyamatosan zajlik az egyeztetés a Bankszövetséggel, az építőipari vállalkozókkal, a Nemzeti Bankkal, és itt van egy kész törvény. Tehát ez készen van, és erről folyik a vita. Mondjuk, a polgári jog területén a gazdasági perek gyorsítása egy hosszabb, átfogó feladat, amin nagyon komolyan dolgozik az Igazságügyi Minisztérium, de valószínű, hogy ez a határidő nem tartható, hiszen az OIT-tal kell egyeztetni. Az egy egészen más kérdés, a körbetartozásokon messze túlmutató probléma. És nem is tudjuk, hogy melyek azok a területek, amelyeken a kormánynak lépnie kell. Amiről informálisan tudjuk, hogy lépni kell, azok pedig különböző idősávokban teljesíthetők. Az, hogy a kormány márciusra egy ilyen csomaggal elő tudjon állni, valószínűleg nem lesz teljesíthető.
Mindezen érvek alapján a kormány úgy foglalt állást tegnapi ülésén, hogy ezt a határozati javaslatot nem támogatja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Végh képviselő úr!
További észrevételek, vélemények
VÉGH TIBOR (MSZP): Ha ez valóban így van, ahogy a kormány képviselője elmondta, hogy mennyi minden történt ebben az ügyben, akkor egeret szültek a hegyek. Azzal, hogy megtaláltuk a dolgok mélyét, hogy ha a fővállalkozó nem fizet az alvállalkozónak, ezért az alvállalkozónak biztosítsunk hasonló jogokat, elintézettnek véli a dolgot. Ez a problémának tizedszázaléka sincs. Hiszen azt láttuk, hogy az összes módosító javaslat, amit a bizottság nem fogadott el, arra vonatkozik, hogy az alvállalkozó milyen típusú garanciákat kapjon, és ezeket is különbözőképpen képzeljük el, tehát igazából még a garancia kérdése sem volt jól körbejárva. Ha később lehet, hát később kell megcsinálni, de biztos, hogy meg kell csinálni. Egyébként én magam még nem láttam olyan közbeszerzési szerződést, amelybe bele lett volna írva a törvény megfelelő passzusa, hogy amennyiben az önkormányzat nem hajlandó 30 napon belül fizetni, akkor a vállalkozót feljogosítja az azonnali beszedési megbízás érvényesítésére. Legalábbis a közepes szintű vagy kisebb önkormányzatnál nem láttam, ilyet vállalkozó részére, ha benne van a törvényben, ha nincs, nem adott még.
Innentől kezdve szabad játék a dolog. Képviselőtársammal abban is egyetértek, hogy csirkefogók megjelennek nyilván a vállalkozói oldalon is, azokat is végig kell nézni. De végig kell nézni a teljesítési segédig. Olyat sem láttam még, bár a törvény erre is lehetőséget adott volna, hogy a szerződésben megfelelő engedményezéssel szerepeljen ez. Nem szerepel a törvényben az, amiről mi is beszélünk, hogy mi is történik olyankor, ha egy önkormányzat ezeket a szabályokat valamilyen oknál fogva megsérti. Tudjuk, majd a Közbeszerzések Tanácsa eljár ellene, megbüntetik egymillió forintra. Mérlegelés kérdése, hogy mi mennyit ér meg. Azért kellene továbbgondolni ezt, mert elképzelhető, hogy az állami fejlesztésekből az az önkormányzat, amely tudatosan vét a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabályok ellen, a következő öt évben kimarad a játékból, a dobásból. Ezek a valódi fenyegetettségek, és nem az, hogy a Közbeszerzések Tanácsa majd egyszer elmeszeli az önkormányzatot, és befizetik azt az egymillió forintot, amit egyébként a bonyolító szervezet így is, úgy is átvállal, mert körülbelül ilyen megállapodások szoktak születni.
Tehát továbbra is azt gondolom, hogy végig kell vinni, ha nem március, akkor legyen más határidő, nyilván nem olyan egyszerű ez. De hogy ezt nem hagyhatjuk így annyiban, és nem dőlhetünk hátra, hogy megoldottuk a közbeszerzéseknél a körbetartozás problémáját, az egészen bizonyos. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérem a képviselő urakat és a kormány képviselőjét is, hogy az általános vitát folytassuk le az általános vita szabályai szerint. A részletes vitát akkor folytassuk le, ha a Ház elé kerül. Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Itt alapvetően nemcsak a közbeszerzés kérdésköréről van szó, hanem a vállalkozás biztonságáról, a kötelmi jogi kérdésekről, hogy hogyan lehetetlenülhet el ma Magyarországon akármilyen szintű vállalkozó, most beszélhetünk sorban az alvállalkozók láncolatáról. Azért kérném, hogy erre több időt fordítson a kormány, mert tudjuk nagyon jól, és ez nemcsak közbeszerzési kérdés, ott is sokkal szigorúbb szabályokat lehet hozni a nem fizetők szervezeteinek vezetőire, képviselőire, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy minőségi kifogással akár évekig el lehet húzni egy osztályba sorolással egy építőipari beruházás kifizetését. Ugyan már lakják, ugyan már tovább is adták azt a lakást, a kivitelező és a megrendelő között még sincs rendezve a számla. Itt van a probléma, és ez nemcsak közbeszerzési kérdés, ez egy lehetőség, hogy a tisztelt kormány figyelmét felhívjuk arra, hogy a vállalkozók és a vállalkozások biztonsága érdekében ezzel a témával foglalkozni kell. Én támogatom ennek az általános vitáját. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy van-e olyan vélemény, ami az általános vitához még hozzátartozik, és nem hangzott még el. (Nincs jelentkező.) Kormány?
DR. PÉTERFALVI TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ha megengedik, két mondatban reagálnék arra, ami itt elhangzott. Annyit szeretnék hozzátenni, hogy a törvényi inkasszót nem kell szerződésbe foglalni, hiszen a törvényre lehet hivatkozni. Az engedményezés, a minőségi kifogások kérdése, úgy érzem, messze túlmutat, egyetértek képviselő úrral, a közbeszerzési jogon. Lehet, hogy nem is a közbeszerzési jogban kellene szabályozni, hiszen ha az általános magánjogi kérdésekben egy szerződés teljesítésének jogszerűségét vitatja, ezt nem tudjuk elvenni az emberektől, ez alkotmányos jog. Én mindig vitathatom, hogy nekem nem teljesített szerződésszerűen, és a bíróság az, amely ezt eldönti.
Végül, hogy milyen garanciák szerepelnek ebben a törvényben, ezt igen alaposan körüljártuk. Arra az egyeztetésre, amit lefolytattunk, és amit a gazdasági bizottság elnöke kér, hoztunk egy kompromisszumos javaslatot, de ezt a bizottság, ahogy mondtam, nem fogadta el. Tudatában vagyunk annak, hogy a garancia fontos kérdés, és erre az eredményre jutottunk. Köszönöm, és megerősíteném azt, hogy a kormány nem támogatja ezt a határozati javaslatot.
Döntés a határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, van-e további kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Szavazásra kerül a sor. Ki az, aki támogatja az általános vitára való alkalmasságot? (Szavazás) A többség támogatja. Ki az, aki nem? Egy. Tartózkodott? Kettő. Tehát a bizottság 13 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartja. A többségi vélemény előadója Végh Tibor, a kisebbségié Keller László. Ez egy érdekes helyzet, de majd túl leszünk rajta. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm a kormány képviselőinek a munkában való részvételt.
Áttérünk a 8. napirendi pont alatt az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, T/1297. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatására első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit.
Javaslom a bizottságnak munkamódszerként azt, hogy ahol a házszabályszerűségről kell dönteni, ott a bizottsági döntést fogadjuk el házszabályszerűségnek, hogy ne kelljen kétszer szavazni. Tehát amennyiben a bizottság támogatja, az házszabályszerű, ahol nem kapja meg a támogatást, akkor értelemszerűen nem házszabályszerű.
Ez vonatkozik rögtön az első javaslatra, amelyet Rogán képviselő úr nyújtott be. Kormány?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Kónya László, Pénzügyminisztérium, főosztályvezető. Az 1. pontot nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ellenzéki képviselőtársaim közül kéri-e valaki, hogy a házszabályszerűségről döntsünk külön? (Nincs jelentkező.) Nem kéri senki. Akkor úgy veszem, hogy ezt nem házszabályszerűnek minősítette a bizottság. (Lengyel Zoltán: Döntést kérek.) Hogyan? Tehát döntést kér képviselő úr ebben. Ki az, aki támogatja a házszabályszerűséget? (Szavazás) Kettő. A bizottság többsége nem tartotta házszabályszerűnek.
A 2. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Egy pillanat, hadd mondjam végig, mert ez összefügg a 3., 4., 5., 6., 7., 39., 41. pontokkal. A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 8. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 9. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 10. pont, amely összefügg a 32. ponttal. Kormány?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 11. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 12. pont, amely összefügg a 33. és 42. pontokkal. Kormány?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 13. pont, amely összefügg a 34. és 46. pontokkal. Kormány?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 14. pont, amely összefügg a 15., 16., 17. és 40. pontokkal. Kormány?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 18. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.
A 19. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Azt szeretném kérdezni, hogy miért nem támogatja, mert ez gyakorlatilag azt teszi lehetővé, hogy a helyi adótörvényben olyan telkek után, amelyeket védőtávolság miatt elvileg nem lehet beépíteni, de településrendezési eszközökkel mégis hasznosítják a területet, az önkormányzat szedjen adót. Nem parlagon van a terület a védőtávolság miatt. Miután ma elég sok autópálya épül, ez elég sok önkormányzatot érint, sajnálom, hogy erre nemet mondtak. Azt kérem, hogy a bizottság támogassa ezt a módosító javaslatot, és szeretném hallani, hogy a kormány miért nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő képviselőjéé a szó.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány azért nem támogatja ezt a javaslatot, mert az úgy nevezett védő és biztonsági övezetnek minősülő területet, ami a telekadóban mentes, szűkítené. Ez a mentesség nem azért jár, mert oda nem lehet építeni. A helyi adókról szóló törvény nem értékeli azt, hogy a telek beépíthető, vagy nem, a kifejezett építési tilalom kivételével. Tehát azt, hogy egyébként a rendezési tervek szerint egy telek milyen hányadban építhető be, azt nem értékeli korlátozó intézkedésként. Itt önmagában a terület használhatóságának értéke az érintett, más létesítmény miatt biztonsági övezetnek minősül, ettől független, hogy a telek többi részété mire használják, hiszen a mentesség nem is terjed ki a telek többi részére, csak arra a részére, ami biztonsági övezetnek minősül.
ELNÖK: Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Éppen az a probléma a gyakorlatban, hogy ezek a területek is használhatóak más megközelítésben, és mentesek ma az adó alól. Az önkormányzatok pedig azt szeretnék, hogy ezek se legyenek mentesek. Valószínű, hogy itt a napi gyakorlat és az elméleti megközelítés ütközik. A napi gyakorlat pedig azt igényli, hogy erre is kivethető legyen a helyi adó.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): A dolog szakmaivá vált, és itt polgármester képviselőtársammal kell vitázzak. A lakosság szempontjából ez hátrányos. Teljesen természetes, hogy a nagyfeszültségű vezeték alatt nem lehet építeni, teljesen világos, hogy a közműnyomvonal védőtávolságában nem lehet semmilyen felépítményt elhelyezni. Értéktelen az a terület. Ezt egyetlen egy esetben a zöldterületnél és a beépíthetőségi százaléknál lehet figyelembe venni, ami aránytalan teher, hogy ugyanolyan adóval legyen sújtva, mint a 100 százalékig hasznos terület.
ELNÖK: Köszönöm. Herényi képviselő úr!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Ha egyszerűsíteni akarom a képletet, akkor képviselőtársam gyakorlatilag forgalomképtelen területet akar adóval sújtani.
ELNÖK: Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Ez nem forgalomképtelen terület, ez használható terület, de védőtávolságok miatt védőterületnek van kijelölve. (Herényi Károly: Mire lehet használni?) Tessék?
ELNÖK: Megadom mindenkinek a szót.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): El lehet menni az M7-es mentén, jobbra-balra kell nézni, arra lehet használni.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha mindenki figyelne, szavazhatnánk a módosító indítványról. Az előterjesztő nem támogatja, a vélemények elhangzottak. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad.
A 20. pontnál szintén a házszabályszerűségről kell dönteni. Javaslom ugyanazt a döntést meghozni, mint az elsőnél. Bizottsági szakban vissza tudunk térni rá, mert a bizottságnak van módja benyújtani, és akkor az házszabályszerű lesz. Kérdezem, ki támogatja a házszabályszerűségét. (Szavazás) Jelzést nem látok, a bizottság nem minősítette házszabályszerűnek.
A 21. pont, összefügg a 24. ponttal. Kormány?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 25. pont, ha ellenzéki képviselőtársaim elfogadják, ugyanazt az eljárást követnénk, mint eddig a házszabályszerűségre vonatkozóan. Ellenvéleményt nem látok.
A 26. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 27. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 28. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 29. pont, amely összefügg a 30. ponttal?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 31. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 35. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 36. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 37. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 38. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 43. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 44. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 45. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Kérdezem, tud-e valaki olyan módosításról, amit kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkáját. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 9. naprendi pontra, a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló, T/1298. szám alatt benyújtott törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok tárgyalására első helyen kijelölt bizottságként.
Egy módosító indítvány van, dr. Gegesy Ferenc és dr. Kékesi Tibor képviselő urak javaslata. Kormány?
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
Kérdezem, hogy van-e valakinek tudomása olyan módosító indítványról, amelyről kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnézést, itt a kolléganőm azt mondja, hogy a 22. pont kimaradt.
ELNÖK: Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknél? Megnézzük. Elképzelhető, hogy vétettem. Utánajárunk. Igaza van, köszönöm szépen az észrevételt. Újra megnyitom a napirendi pont tárgyalását.
A 22. pont összefügg a 23. ponttal. Kormány?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja. Még egyszer külön is megköszönöm. Az én figyelmemet elkerülte, az önökét nem. Van-e még?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen. A 21. pontról volt szavazás, ami az ajánlás szerint összefügg a 24. ponttal. Viszont ez az összefüggés nem teljes mértékben áll fenn, úgyhogy a 24. pontról külön kell szavazni.
ELNÖK: Mivel a Ház így fogadta el, így került elénk, a bizottság szavazata úgy értelmezhető, hogy a 24. pontot is támogatja. Kérdezem az előterjesztőt, hogy itt is fennáll-e a véleménye.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, a 24. pontot támogatjuk. A 21. pont nem volt támogatott az előterjesztő részéről.
ELNÖK: A 21. pontot nem támogatta a kormány. Kérdezem képviselőtársaimat, egyetértenek-e azzal, hogy a 21. és a 24. pontról az előterjesztő megjegyzése alapján újra és külön szavazzunk. Kérem, ezt egy szavazással erősítsük meg! (Szavazás.) Ellenvélemény? Tartózkodás? Nincs. A bizottság egyhangúlag egyetértett azzal, hogy e két pontról újra szavazzunk.
A 24. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 21. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
Kérdezem, van-e még valami, amit nem egyformán értelmeztünk. (Nincs jelentkező.) Nincs, jelzést nem látok, akkor ezt a napirendi pontot lezárjuk. Köszönöm a munkát, köszönöm a figyelmet.
Áttérünk a 10. napirendi pontban az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló, T/1305. szám alatti törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.
Egy pont került kijelölésre, dr. Csáky András képviselő úr módosító indítványa. Kormány?
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok. Bogár Ágnes vagyok, főosztályvezető-helyettes a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban. Melyik módosító indítványa a képviselő úrnak, mert több is van?
ELNÖK: Az ajánlási pont szerint, az 1305/19. számú ajánlás 1. pontja.
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kívánnak-e több módosítást megvitatni. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kérdezem, hogy van-e még olyan módosítás ezeken kívül az ajánlásban, amit kellett volna, de nem tárgyaltunk. (Nincs jelentkező.) Szintén nem látok jelzést, a napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm az előterjesztő képviselőjének a közreműködést.
Áttérünk a 11. napirendi pontra, az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló, T/1375. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megtárgyalására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit.
Az 5. pontban dr. Mikola István képviselő úr és társai módosító javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Köszöntöm a bizottságot, Lelkes Ildikó vagyok, az Egészségügyi Minisztériumban az egészségbiztosítási főosztályt vezetem. Az OEP képviseletében dr. Székely Tamás főigazgató-helyettes úr van jelen. Az 5. pontot a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdés, észrevétel, (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 11. pontban Mikola képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 13. pontban Csáky képviselő úr javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? Egyharmad támogatja.
A 14. pontban Csáky képviselő úr javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 15. pontban Mikola képviselő úr és társai javaslata.
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) egyharmad támogatja.
A 16. pontban Mikola képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 19. pontban Csáky képviselő úr javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 20. pontban Csáky képviselő úr javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 21. pontban Mikola képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 23. pontban Ivanics Ferenc képviselő úr javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 30. pontban Mikola István képviselő úr és társai módosító javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 40. pontban Mikola képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 41. pontban Schvarcz képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 45. pontban Csáky képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 49. pontban Mikola István képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel, (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 53. pontban Schvarcz képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 54. pontban Mikola képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 57. pontban Csáky képviselő úr javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel, (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 58. pontban Schvarcz képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 59. pontban Schvarcz képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 60. pontban Czira képviselő úr javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 61. pontban Schvarcz képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
Lenne egy ügyrendi javaslatom, ha elfogadná a tisztelt bizottság. A 66-99-ig terjedő pontokban az 1. számú melléklet és a 2. számú melléklet módosítására tesznek képviselők pártállástól függetlenül javaslatokat. Szeretném megkérdezni a kormány képviselőjétől, hogy van-e olyan módosító indítvány ezek között, amennyiben elfogadják az ügyrendi javaslatomat a bizottság tagjai, amelyet támogat a kormány, azokról külön szavaznánk, amelyeket pedig nem támogat, azoknak szeretném, ha egy szavazással az egyharmadot megadnánk. ha ezt az ügyrendi javaslatot elfogadja a bizottság, így folytatnám a szavazást.
Kérdezem, kíván-e valaki javaslathoz hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Akkor szavazhatunk. Ki az, aki az ügyrendi javaslattal egyetért? (Szavazás.) Ellenvélemény? Tartózkodás? Nem volt ilyen. Akkor ennek megfelelően teszem fel a kormánynak a kérdést, hogy a 66-99-ig terjedő pontok között van-e olyan, amelyet támogat.
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Igen. Felsorolom: a 81., a 90., a 93., a 94. és a 99. pont. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy a kormány által támogatni kívánt módosító javaslatokhoz van-e kérdés, észrevétel. Úgy látom, Molnár Albert képviselő úrnak van.
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Szeretném felhívni a kormány figyelmét a 85. pontra. Arról szól a törvény, hogy igazságosabbá tesszük az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást. A közép-dunántúli régióban, különösen Székesfehérváron az új, lecsökkentett aktív kapacitás 77 százalékra jön ki, és ez számunkra elfogadhatatlan. A módosításunkkal az országos átlag 90 százalékára módosítottuk, így is az országos átlagnál 10 százalékkal rosszabbul jutunk hozzá az aktív ágyakhoz. Az a kérdésem, hogy a kormány miért nem támogatja a módosító javaslatunkat.
ELNÖK: Az elfogadott ügyrendi javaslat alapján egy következő körben fogunk erről tárgyalni. Most azt kérem még egyszer képviselőtársaimtól, hogy tartsuk magunkat ahhoz, amiben megállapodtunk. Tehát a 81., 90., 91. 93., 94. és 99. pontokhoz van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor kérdezem, hogy szavazhatunk-e ezekről együtt. Úgy látom, hogy igen. Akkor együtt teszem fel a kormány által támogatott pontokat szavazásra, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja.
Áttérünk az ezeken kívüli módosító indítványokra, és itt kérem meg a kormány képviselőjét, hogy Molnár képviselő úrnak válaszoljon.
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Itt szeretném felhívni képviselő úr figyelmét, hogy ezek az ágyszámok, amelyek a mellékletben meg vannak határozva, a védett ágyszámok, amelyek feltétlenül szükségesek a zavartalan ellátás biztosításához, és a RET-eknél további aktív kapacitásra pályázhat az intézmény, ott lehet megoldani a további kapacitások elnyerését.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő úr!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Én a választ nem fogadom el. Azt gondolom, ha egy kórháznál leírjuk, hogy mi a szükséges ágyszám, mi ezt szükséges ágyszámnak tartjuk, még egyszer mondom, 77 százalék, amit önök javasolnak, mi azt gondoljuk, hogy 90 százalék a szükséges ágyszám, a RET-eknél pedig valószínűleg nem fogunk tudni pályázni.
ELNÖK: Kérném képviselő urat, hogy legyen szíves megismételni az ajánlási számot.
MOLNÁR ALBERT (MSZP): A 85., és külön szavazást kérek.
ELNÖK: Köszönöm.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Szintén a 85. ponthoz szeretnék hozzászólni, a Fejér megyei Szent György kórház helyzetét ismerve elfogadhatatlanul alacsony ez a kapacitáslekötés, ami meghatározásra került, és mindenféleképpen az ország legnagyobb kórházának esetében szükség van arra a korrekcióra, ami itt elhangzott, én is külön szavazást szerettem volna kérni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e még valaki, aki valamelyik pontról külön szavazást kérne. Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Nem ebben, elnök úr átugrotta a 17. pontot.
ELNÖK: Arra megkérném, képviselő úr, hogy erre a végén térjünk vissza, mert nem volt kijelölve. A végén meg fogom kérdezni, hogy ki kíván még valamelyik pontról szavazást kérni. (Molnár László: Köszönöm.)
Van-e még ebben a blokkban olyan, amiről külön szavazást kér valaki? (Nincs jelentkező.) Értelmezhetem-e úgy, hogy a 85. pontról külön szavazunk, a fennmaradókról együtt? Igen. Aki a 85. pontot támogatja, kérem, jelezze4 (Szavazás.) Ezt többségnek látom. Aki nem támogatja? Aki tartózkodott? Három.
Akkor a fennmaradó és a kormány által nem támogatott pontokat ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad támogatja. Köszönöm.
Molnár képviselő úrnak adom meg a szót.
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Békéscsaba megyei jogú város Réthy Pál kórháza megyeszékhelyi kórház.
ELNÖK: Kérnék egy ajánlási számot!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): A 17. Ahogyan a 94. pontban szintén békéscsabai képviselőtársam, Tóth Károly a sürgősségi betegellátási osztály 15 ágyát hozta be a régióba, miután a minisztériumnak fogalma nem volt az ágyszám kialakításakor, hogy ez októberben át lett adva 150 millió forintos költséggel, ezért ezzel nem is számolhatott. Tehát vélhetőleg hiányosak voltak az ismeretei a Réthy Pál kórházzal kapcsolatban, amely az elmúlt két évben "az év kórháza" címet elnyerte, traumatológiai és egyéb központtá vált. Itt önök 28 százalékos leépítést irányoznak elő, ez a módosító javaslat arról szól, hogy 10 százaléknál magasabb ne lehessen az ágyszám-leépítés, 120 ezer ellátottra vonatkozik ez egyébként. Köszönöm.
ELNÖK: Előterjesztő!
LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Az a problémánk a módosító javaslattal első körben, hogy rendszeridegen. A törvény rendelkező részébe vinne be egy olyan speciális szabályt, amit egyetlen intézményre vonatkozna. A törvényi szabályozás az elvi kereteket adná meg, tehát egy intézményre vonatkozó specifikus szabályozás itt nem jelenhet meg.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztő nem támogatja. Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Igazán az lett volna ildomos, ha törvényben szabályozzuk a kórházi ágyszámkiosztást, de miután más megoldást választottak, nevezetesen, ha a RET-ek nem tudnak megegyezni, márpedig nehéz lesz megegyezni ilyen körülmények között, mint ahogy tudjuk, önök szeretnék eldönteni. Ezért én garanciát kérek, és hogy mi a rendszeridegen, majd a parlament eldönti. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Szavazás következik. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja. (Molnár László: Számolást kérek.) Akkor még egyszer, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem? Ki az, aki tartózkodott? Nyolc. Ez többség, tehát a bizottság támogatta.
Van-e még valaki, aki szeretne a nem tárgyalt módosító indítványok közül valamelyikről szavazást kérni? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm az előterjesztő képviselőinek a munkát.
Áttérünk az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló, T/1302. szám alatti törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét, kérem, hogy a nevét a jegyzőkönyv számára bemondani szíveskedjék.
DR. HORVÁTH ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Üdvözölöm a bizottság tagjait, dr. Horváth Éva vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértője.
ELNÖK: Köszönöm. A kiegészítő ajánlásban a 4. pont következik. Kormány?
DR. HORVÁTH ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 5. pontban dr. Pálinkás József és Tóth Ferenc képviselő urak javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Kérdezem, hogy kívánja-e még valaki a módosító indítványok közül valamelyiket tárgyalni. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 13. pont alatt a foglalkoztatás elősegítéséről szóló, T/1303. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megtárgyalására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.
Az 1. pont Nagy László képviselő úr módosító indítványa. Kormány?
MAYER LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Mayer László vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője. Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Több pontot nem látok, kérdezem, hogy tud-e valaki olyan javaslatról, amit kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 15. pontra, a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/1203. szám alatt. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.
Az 1. pontban dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslat. Kormány,
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Bots Dénes vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője. A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 3. pontban Török Zsolt képviselő úr és társai javaslata. Kormány?
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 4. pontban Török Zsolt képviselő úr javaslata. Kormány?
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 5. pontban Török Zsolt javaslata. Kormány?
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel, (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 1203/38. számú ajánlásból a 2., 3. és 11. számú javaslatot még meg kell tárgyalnia a bizottságnak.
A 2. pont a gazdasági bizottság javaslata. Kormány?
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 3. pont?
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 11. pont?
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
Kérdezem, hogy tud-e valaki olyan javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyaltunk. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm a munkában való részvételt. A napirendi pontot lezárom.
Áttérünk a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló, T/1339. számú előterjesztés módosító javaslatainak megvitatására. Üdvözlöm a kormány képviselőjét.
Az 1. pont, dr. Fónagy János képviselő úr javaslata. Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok, Deli Erika vagyok az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Csak szeretném jelezni elnök úrnak, hogy az előterjesztő ebben az esetben az önkormányzati bizottság. Az 1. pontot a kormány támogatja.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Kérdezem, hogy kívánja-e valaki az előterjesztőt képviselni. igen, Gegesy képviselő úrnak fogom megadni a szót.
Az 1. pont?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Igen, hiszen ellenzéki javaslatról van szó. (Derültség.)
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 2. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem. Az ellenzéket nem szabad elkapatni.
ELNÖK: Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 3. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Igen.
ELNÖK: Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 4. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem.
ELNÖK: Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 5. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 6. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem.
ELNÖK: Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 7. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem.
ELNÖK: Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 8. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem.
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 9. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem.
ELNÖK: Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 10. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem.
ELNÖK: Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 11. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Ez így tökéletes, de ennél még jobb javaslat jön, úgyhogy ezt most nem. (Derültség.)
ELNÖK: Tehát ezt most az előterjesztő képviselője nem támogatja. Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 12. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem.
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 13. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem.
ELNÖK: Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 14. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem.
ELNÖK: Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 15. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem.
ELNÖK: Tehát ezt most az előterjesztő képviselője nem támogatja. Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 16. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem.
ELNÖK: Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Elfelejtettem mondani, hogy a 7. pont összefügg a 17. ponttal, így értelemszerűen a szavazásunk erre is vonatkozott. Elnézést kérek.
Az 18. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem.
ELNÖK: Tehát ezt most az előterjesztő képviselője nem támogatja. Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 19. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Nem.
ELNÖK: Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 20. pont? Előterjesztő?
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Poénként igen.
ELNÖK: Az előterjesztő képviselője támogatja. Kormány?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
Kérdezem, hogy tud-e valaki olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm a munkában való részvételt. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 17. pontra, a Szülőföld Alapról szóló törvény módosító javaslatainak megvitatására első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.
Az 1. pont Ékes József és Németh Zsolt képviselő urak módosító indítványa.
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 2. pont Karsai Péter és Herényi Károly képviselő urak javaslata.
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés? Herényi képviselő úr!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Indoklást szeretnék kérni.
ELNÖK: az előterjesztő képviselőjét illeti a szó.
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): Amikor a Szülőföld Alap intézményét átalakítjuk, egy háromszintű intézményben gondolkodunk, ahol világosan elválik a politikai felelősség, a szakmai felelősség és a végrehajtás. Tehát a politikai egyeztető szinten, a fórumon a kisebbségek legfelsőbb vezetői, a szomszédos országok magyarságának megválasztott politikusai egyeztetnek a magyar kormány vezetőivel az adott térség általuk legfontosabbnak tartott céljait illetően.
Amikor ezt az egyezség megvan, a következő szinten, a kollégiumokban szakértők, mégpedig olyan szakértők, akik a szakmájuk legelismertebb képviselői az adott térségekben is és Magyarországon is, azon prioritásokat próbálják meg sorrendbe rendezni. Tehát itt egy összeférhetetlenség nem áll fenn. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Herényi képviselő úr, van-e még kérdés? Nincs. Szavazhatunk. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 3. pont Avarkeszi képviselő úr javaslata. Kormány?
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 4. pont Ékes és Németh képviselő urak javaslata. Kormány?
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az 5. pont Karsai Péter és Herényi Károly javaslata. Kormány?
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Herényi képviselő úr!
HERÉNYI KÁROLY (MDF):Amit az előbb mondott Erika, az teljesen rendben van. Rossz helyre tettük be, tehát ez az előző szinten kell hogy szerepeljen. Viszont ebben a módosító javaslatban, ezt oda középre szántuk, ahol a szakértői kollégiumok döntenek. Az Illyés Közalapítvány 14 éves gyakorlattal a háta mögött kitűnően alkalmas arra, hogy ilyen szakértői feladatot ellásson. Ráadásul abban a rendszerben, amely most a módosítás után életbe lép, a kisközösségek támogatása, a civil társadalom apró szerkezetének támogatása egyáltalán nem megoldott. Azért javasoltuk, hogy az Illyés Közalapítványt tegyük át ide, és ennek a rendszernek a középső szintjére illesszük be.
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): Az a helyzet, hogy kormányhatározat van arra vonatkozóan, hogy az alapítványokat át kellett világítani, és a sokcsatornás, szétszóródó, szétfolyó pénzügyi helyzetet tekintve az Állami Számvevőszéknek is az volt az ajánlása, hogy egy világos, koncentrált, áttekinthető, a folyamatokat folyamatosan követő rendszert hozzunk létre. Ilyen módon az Illyés Alapítvány is megszűnik. Ennek következtében azt tudom mondani, hogy azokat a kollégákat, szakértőket, akik az Illyés Alapítványnak ezt a típusú munkáját végezték, be fogjuk vonni a Szülőföld Alap megfelelő szintjére.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány nem támogatta. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A következő a 6. pont, dr. Kozma József képviselő úr javaslata. Kormány,
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 7. pont?
TÖRZSÖK ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
Kérdezem, hogy van-e valakinek tudomása olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Megköszönöm a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a 18. napirendi pontra, az illetékekről szóló, T/1489. szám alatt előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitájára első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét. Kérem, hogy rövid szóbeli kiegészítését tegye meg.
Dr. Pásztor Tamás szóbeli kiegészítése
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszöntöm alelnök urat, köszöntöm a tisztelt bizottságot, Pásztor Tamás vagyok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának vezetője. A törvényjavaslat célja az, hogy a földművelésügyi hivatalok számára biztosítani tudjuk a működésüket, több olyan módosító javaslatot tettünk a törvénybe, amely a bevételek növelését szolgálja.
A legfontosabb az igazgatási szolgáltatási díjak mértékének felemelése 5-ről 6 ezer forintra. A másodi, legjelentősebb a jelzálogjog bejegyzésének kérdésköre. Eddig a bejegyzés mértéke függött az összegtől, mégpedig oly módon, hogy 5 százalékát kellett befizetni, de maximálisan 12 ezer forintot, ezt egységesen 12 ezer forintban szeretnénk meghatározni. Módosítani szeretnénk a vagyoni értékű jog fogalmát, amely esetben az történik, hogy a jelzálogjog fogalmát töröljük ebből a körből. Ennek az a jelentősége, hogy így nem az általános 2 ezer forintos eljárási díj érintené, hanem a módosítás miatt, az előbb is említett módon, az eljárás a jelzálogjog törlése tekintetében 6 ezer forint lenne.
A másik fontos módosító javaslatunk az, hogy a társasházak alapításának bejegyzése esetén tulajdoni laponként - külön-külön - 6 ezer forint lenne az eljárási díj, viszont itt a kormány úgy döntött, hogy egy maximumot állítana fel, ez pedig 100 ezer forint lenne. Szűkítenénk a tárgyi mentesség körét is, ami azt jelenti, hogy magánszemély által épített lakástulajdon ingatlan-nyilvántartásba vétele esetén, illetve gazdálkodó szervezetek által épített társasházak esetén az új lakások bejegyzése nem lenne tárgyi illetékmentes, hanem 6 ezer forintot kellene itt is megfizetni. Viszont azokban az esetekben, ahol állami támogatással valósul meg a lakáscélú beszerzés, mégpedig a lakásépítési kedvezmény, a fiatalok otthonteremtési támogatása, illetőleg a vásárlási kedvezmény esetén továbbra is fennmaradna az eljárásidíj-mentesség.
A legutolsó pont pedig az, hogy azon szervezetek esetében, ahol személyi illetékmentesség volt, olyan eljárás kezdett kibontakozni, hogy olyan személyek javára, akik egyébként nem lettek volna eljárásmentesek, a javukra kérték a bejegyzést. Ezt szeretnénk kiküszöbölni, mégpedig oly módon, hogy annak kellene megfizetnie az eljárási díjat, akinek a a javára a bejegyzés történik. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést. A képviselői hozzászólásokra kerül sor. Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kérdésem lenne. Ha egy hatlakásos társasházat épít a vállalkozó építőközösségi formában, ahol jogilag az építtető a magánszemély, és mondjuk ebből egy személy állami támogatást vesz igénybe, ott a társasházi külön bejegyzés érinti lakásonként a 6 ezer forintot, van társasház-alapítási díj. Ha van valamiféle vagyonijog-bejegyzés, akkor arra külön díjat kell-e fizetni? A másik kérdésem pedig az, hogy miért 6 ezer forint a jelzálogjogtörlés és egy vagyoni jog törlése, mondjuk egy vételi jog törlése csak 2 ezer forint, vagy egy holtig tartó haszonélvezet csak 2 ezer forint. Mennyivel problémásabb, mennyivel több munka van ezzel, vagy azzal? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Ellenzéki oldalról van-e hozzászólás? Igen, Lengyel képviselő úr!
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Hasonló aggályaim vannak, mint Molnár képviselő úrnak. Valójában bizonyos esetekben újabb és aránytalan terheket ró ez az előterjesztés, úgyhogy semmiképpen nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Végh képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Az előterjesztő igen őszintén elmondta a javaslat szándékait, de azért több mindent látok benne. Túl azon, hogy 3,3 milliárdot be lehet majd szedni jövőre, azért 2-3 olyan helyen is rendet tesz, ahol eddig egyébként valóban káosz volt. Megfordítanám a dolgot. Elsősorban azt látom ebből a törvényjavaslatból, hogy elsősorban a rend megteremtését szolgálja, a visszaélések kiküszöbölését, másodsorban elvileg hozhat több bevételt. Arra persze nincs jó magyarázat, hogy a vagyoni értékű jog és a jelzálogjog között különbséget tesz. Azt gondolom, ha ezt sokáig feszegetjük, akkor majd a többi vagyoni értékű jog is 6 ezer forint lesz, tehát egyelőre szerintem ezt ne feszegessük. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor megadom a szót az előterjesztő képviselőjének.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, alelnök úr. Több kérdés is felmerült, kezdeném a végével. Igaza van képviselő úrnak, ez is egy szándék. A tapasztalatok azt mutatják a földhivatali eljárások során, hogy a tárgyi, illetve a személyi mentességgel visszaélve több olyan eljárás is volt, amelyben, kihasználva ezt a lehetőséget, vagy lyukat a törvényben, úgy jártak el nagyon sokan, hogy ne kelljen nekik fizetni. Természetesen ezt egy magánszemélynél megértem, viszont a másik oldalról ez olyan terheket rótt a földhivatalra, amely ebben az esetben, ismerik a 2007-es költségvetési törvényjavaslatot, ahol elő vannak irányozva a bevételek, amit többek között a földhivatalnak is teljesíteni kell, egyre nehezebbé válik.
Ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy a bevételeket növeljük, ez természetes. A másik oldalon pedig rendet kívánunk teremteni, ami szintén ebbe az irányba hat. Tehát indirekt módon, nemcsak a bevétel növelésével, hanem a rendteremtéssel is azt a célt szeretnénk elérni, hogy még több pénz folyjon be a földhivatalok javára. De a másik oldalon azt kell tekinteni, hogy abban az esetben, ha nincs lehetőség a földhivatalok működésére, mert, mondjuk nem lesz pénzük arra, hogy kifizessék a villanyszámlát, vagy fizessék a rezsiköltségeket, akkor egy olyan helyzet állhat elő, ami éppen az állampolgárok érdekeit sérti, azaz nem tudnak hozzájutni ahhoz a közhiteles nyilvántartáshoz, amit a törvény előír.
Molnár képviselő úr kérdése nagyon érdekes és összetett kérdés. Mondhatnám, hogy most végig kell gondolni, mi a helyzet. Abban az esetben, ha van egy olyan lakástulajdonos, aki kizárólag állami támogatásból vásárolja meg az adott tulajdonrészt, ha jól emlékszem, építőközösségben, de ott is van külön lap, a saját külön lapja esetében tárgyi illetékmentesség illeti meg, hiszen a kizárólag támogatásból megvalósuló beszerzések, vagy vásárlások esetén nincs eljárási díj. Kérdésként merült fel, hogy a jelzálogjog miért került ki a vagyoni értékű jogokból, és más esetekben miért nem, nagyon egyszerű a dolog. Ha végiggondolják, a jelzálogjogtörlés számban a legnagyobb. Ott lehet elérni azokat a bevételeket, amelyek lehetőséget biztosítanak a működésre. De hogy a jövőben át kell tekinteni a személyi és tárgyi mentesség körét, az biztos.
Érinti ez természetesen, képviselő úr is említette, a vagyoni értékű jogokat. Erre most nem tér ki ez a javaslat. Most egyértelműen az volt a cél, hogy az első félévre biztosítani tudjuk a földhivatalok működéséhez szükséges források megteremtését. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelentkezést nem látok. Akkor szavazhatunk az általános vitára való alkalmasságról. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényt? (Szavazás.) A többség. Aki nem? Három. A többségi vélemény előadója Végh Tibor, a kisebbségié Lengyel Zoltán. Ellenvélemény nincs. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm a munkát.
Vissza kell térnünk a két lezáratlan napirendi pontunkhoz, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről és az azt megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokra. Az ezekhez kapcsolódó módosító indítványok tárgyalását felfüggesztettük. Kérdezem, van-e valakinek tudomása arról, hogy közben érkezett még olyan módosító indítvány, amelyet első helyen kijelölt bizottságként meg kellett volna tárgyalnunk. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság munkatársai jelzik, hogy eddig a pillanatig nincs olyan módosító indítvány, amit a bizottság ne tárgyalt volna meg, tehát mind a két napirendi pontot lezárom. Köszönöm mindenkinek az együttműködést.
Az elnök úrral történt megállapodás alapján a jövő héten szerdán a délelőtti órákban, várhatóan fél 10-től lesz a következő bizottsági ülésünk. Köszönöm a munkát, mindenkinek további jó napot kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 33 perc.)
|
Szabó Lajos |
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit