KPSZB/25/2006.
KPSZB/25/2006-2010.
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2006. december 5-én, kedden 8 óra 34 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Burány Sándor (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Tóth András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Farkas Imre (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Szabados József (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Burány Sándornak (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) Kovács Tibornak (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) Schwartz Bélának (MSZP),
Lakos Imre (SZDSZ) Boldvai Lászlónak (MSZP),
Dr. Dancsó József (Fidesz) dr. Fazekas Sándornak (Fidesz),
Lengyel Zoltán (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Tóth Andrásnak (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) dr. Hargitai Jánosnak (Fidesz).
Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 8 óra 34 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, tisztelt hölgyeim és uraim. Köszöntök mindenkit. Úgy látom, a bizottság a határozatképességhez szükséges létszámban megjelent. A bizottsági ülést megnyitom.
Rá is térünk arra az egyetlen napirendi pontra, amelyet ma tárgyalnunk kell, ez pedig az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, azaz előterjesztői vélemény kialakítása a módosító javaslatokról. Írásbeli kiegészítés ehhez a napirendi javaslathoz nem érkezett, ezért kérdezem, ki az, aki a napirendi ajánlással egyetért. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság tehát megkezdheti munkáját.
Köszöntöm Kovács György elnök urat. Foglaljon helyet! A törvényjavaslathoz egy módosító javaslat érkezett, Halász János képviselő úrtól, amely röviden, tömören azt fogalmazza meg, hogy az ORTT ne legyen jogosult a T/1380. számú törvényjavaslatban felsorolt költségvetési kiadások közötti átcsoportosításra. Elnök úr véleményét várnánk ezzel kapcsolatban.
KOVÁCS GYÖRGY, az ORTT elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszöntöm a bizottság tagjait. A 10 évvel ezelőtt médiatörvénynek ma az egyik jelentős hibája az, hogy a támogatáspolitika vonatkozásában nem követhető az a technikai, műszaki, tartalmi változás, ami a médiapiacon megtörtént az elmúlt közel 11 évben.
Ez a javaslat nem engedi, hogy a technikai-műszaki változások következtében bizonyos átcsoportosítások végrehajthatók legyenek. Csak példaként szeretném említeni, hogy az egyik kereskedelmi műsorszolgáltató által befizetett díjat a törvény 10 év óta a kábeles szakmának rendeli támogatási célul. Magyarországon a kábel európai viszonylatban is kimagasló, a kábelezettség a háztartások vonatkozásában Magyarország kimagasló színvonalú, és továbbra is ugyanazokat a pénzeket szánja a törvény erre a célra, mint a 10 évvel ezelőtti, korántsem ilyen állapotban. Ez a kábeleseket ma már arra készteti, hogy különböző megoldásokat találjanak arra, hogy hogyan lehet ezeket a forrásokat előteremteni, és a hatóságot is arra kényszeríti, hogy bizonyos megoldásokat találjon annak érdekében, hogy ezeket a forrásokat hogyan lehetne a törvény által még mindig odarendelt módon felhasználni.
A másik problémája az, hogy az év közben keletkező többletbevételeket nem kezeli ez a javaslat. Minden intézmény tevékenységének elismeréseként ezek a források kiadási oldalon meghatározott felhasználhatók. Ma minden támogatási keret az ORTT vonatkozásában forráshiányos, tehát nem éri el a törvényben előírt mértéket és színvonalat. Ez a többletbevételek bizonyos keretekbe való áthelyezésére nem ad módot és lehetőséget. Ezek a pénzek ma egy úgynevezett szabad keretbe halmozódnak fel, és ennek a javaslatnak az elfogadása esetén nem lehet például közszolgálati műsorok támogatására ezeket a pénzeket felhasználni.
A harmadik gond véleményem szerint ezzel kapcsolatban az, hogy ha nem illeti meg az intézményt ez az átcsoportosítási jogkör, akkor nyilvánvalóan ezeket a forrásokat, amelyekről beszélek, és amelyeket fel kellene használni, és célirányosan el kellene juttatni a forráshiányos támogatási keretek kiegészítésére, akkor ezekről a pénzekről a parlamentnek kellene dönteni, év közben, a keletkezésük okán. Néhány tízmillió forintos tételről van szó alapvetően. Azt gondolom, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentése megállapította, hogy ez az átcsoportosítási jogkör elérte a célját, betöltötte a funkcióját. Nem célszerű a keletkező pénzek felhasználását az adott évben tiltani, mert ez a javaslat ezt jelenti. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait illeti a szó észrevételek, kérdések elmondására. Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Megítélésem szerint, amit Halász János képviselő úr módosító indítványa tartalmaz, ebben a formában igazából nem támogatható. De azon el kell gondolkodni, a Közszolgálati Televíziós Kerekasztal beadványa kapcsán is, hogy a Műsorszolgáltatás Alap kiadási oldalán megjelenített 405 millió forint nem jelenik meg az ORTT saját szervezeti költségvetésében. Gyakorlatilag egy lába van. Tulajdonképpen most három költségvetést fogadunk el, az ORTT szervezetének költségvetését, azt, ami az ORTT-n kívül van, de az ORTT-n átmenő tétel, valamint a Műsorszolgáltatási Alap költségvetését. Itt megjelenik a 405 millió forint, ez az ominózus rendkívüli finanszírozás az ORTT részére kiadási oldalon, de nem jelenik meg az ORTT szervezete költségvetésének bevételi oldalán és a kiadási oldalon sem.
Tehát most az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely egyébként a költségvetési bizottság javaslata, az ORTT szervezetének költségvetését úgy tartalmazza, hogy az üzemben tartási díj 4 százaléka fedezetet biztosít az ORTT kiadásaira. Valójában a költségvetési javaslat nem ad igazából felvilágosítást arra, hogy mi lesz a 405 millió sorsa. Azt mondom, hogy most Halász úr javaslata nem támogatható, de a Kerekasztal felvetését mindenképpen értékelni kell, és holnap a költségvetési bizottság ülésén ezt megnyugtató módon rendezni szükséges, függetlenül attól, hogy mi volt a korábbi gyakorlat. Most azt javaslom, hogy ne támogassuk Halász úr módosító indítványát, és holnap kapcsolódó módosító javaslattal térjünk vissza rá. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Balla György, aztán Mádi László.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Előzetesen csak néhány általános mondatot engedjenek meg nekem. Az ORTT mindig úgy tesz, mintha az összes probléma oka a médiatörvényben lenne keresendő. Azt nem állítom, hogy a médiatörvény tökéletes lenne, de teljesen egyértelmű, hogy a sorozatos hibák és a nagyon nehéz gazdálkodás az, amiért döntően az ORTT felelős. Csak néhány példát hadd mondjak. A két kereskedelmi televízió szerződésének meghosszabbítása kapcsán lehetőség lett volna jelentős mértékben emelni a koncessziós díjat. Ez nem történt meg, egyébként szakértők által javasolt emelésről lett volna szó. Körülbelül 3 milliárd forint hanyag kivonásáról döntött így az ORTT. Vagy megemlíthetjük a Roxy Rádió műsorszolgáltatási díját is, amit a felére csökkentett az ORTT, ez 47 millió forint szintén hanyag kivonása. Úgyhogy azt gondolom, a felelősség teljesen egyértelműen és világosan az ORTT-t terheli az összes olyan problémáért, amit jelezni szokott.
Azt azonban mindenképpen szeretném megkérdezni, hogy ezt az említett 405 millió forintot mire költi az ORTT, amit az alaptól saját magára von el. A másik kérdésem, hogy az alap pályázható pénze kevesebb, mint valaha, és ez is jórészt kötelezettséggel terhes. Mennyi akar konkrétan megpályáztatni az alap? Arra lennék kíváncsi, hogy konkrétan mennyi az az összeg, amire egyáltalán még pályázni lehet. Egy megpályáztatott forint mégis mennyi pénzükbe kerül az adófizetőknek? Ha erre választ kaphatnánk, az szerintem segítené a vitát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Óvnám a költségvetési bizottságot attól, hogy olyan helyzetet idézzen elő, amely egy kétharmados törvénnyel ellentétes szabályozást kodifikálna. Márpedig ez történne, hiszen a médiatörvény szerint az átcsoportosítás lehetősége ilyen módon nincs meg, ezt nem lehet felülírni egy ilyen jogszabállyal, amit a beterjesztés tartalmaz. Ezen a jogi érven túl, azt gondolom, az ORTT gazdálkodásáról már sokszor és sokat tárgyalt ez a bizottság. Akkor tudunk belelátni a dolgokba, ha megtartjuk magunknak azt a jogot, hogy szükség esetén, ha módosításra van szükség, és tényleg át kellene csoportosítani, és ez indokolt, akkor azt mi magunk hagyhassuk jóvá. De hogy teljesen kinyitva megadjuk a lehetőséget az ORTT-nek, ez törvényalkotóként, felelős gazdaként sem indokolható. Most a többség szempontjából is fejtem ki a gondolataimat, hogy nem tudják ellenőrizni úgy az átcsoportosításokat, ha megadják nyakló nélkül ezt az átcsoportosítási lehetőséget. Ez az önök érdekét sem szolgálja. Azért kérem, hogy szavazzuk meg ezt így, és azt követően, ha szükség lenne átcsoportosításra, akkor ezt a kérdést majd megtárgyaljuk a bizottságban konkrétan is, hogy indokolt-e, vagy nem, és akkor tudunk erről dönteni. De általánosságban ezt semmiképpen nem tartom szerencsésnek, úgyhogy javaslom, fogadjuk el ezt az indítványt közösen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések, észrevételek? (Nincs jelentkező.) Egyelőre nincs. Akkor elnök úrnak adom meg a szót, hogy a felmerült kérdésekre válaszoljon.
KOVÁCS GYÖRGY, az ORTT elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Azt talán már többször elmondtam, hogy tényleg a médiatörvényben keresendők az okok a finanszírozási kérdésekben. Az első problémája a médiatörvénynek az, hogy eleve túloszt. Ha összeszámoljuk a bevételeket, és megnézzük, hogy milyen kiadási célokra van rendelve, 100 százalék fölött oszt el pénzeket. Tehát a forráshiány bizonyos mértékben eleve bele van kódolva.
A másik probléma az, hogy ez a törvény időközben változott, és olyan kiadások kerültek be az ORTT-t terhelő módon, például a kereskedelmi televíziók helyett fizetendő jogdíjak, amelyek soha voltak rendezve bevételi oldalon, forrásoldalon. A túlosztás tehát tovább fokozódott.
A harmadik probléma kétségkívül a két kereskedelmi rádió szerződésének módosításából fakad. De azt állítom, hogy ha ezt a három tételt összeadnánk, az idén nem beszélnénk arról, hogy át kellene csoportosítani az ORTT költségvetésén belül. Ez a három tétel körülbelül másfélmilliárdos nagyságrendet tesz ki, ennyi az önök előtt fekvő törvényjavaslatban az átcsoportosításra vonatkozó javaslat.
A két kereskedelmi televízió bevétele a törvény szerint a forráselosztás fejlesztésére szolgál, illetve a televíziós műsorszolgáltatók pénze. Ennek a két összegnek a felhasználása determinált, és a forrásuk a működési költségekből hiányzik. Nincs elrendezve az ORTT működési költsége, ezért van szükség az átcsoportosításra.
A Roxy Rádió díjáról. Budapesten 20 kereskedelmi rádió működik. Nem egy rádió fejezte be a működését a piacon való ellehetetlenülése esetén. A Roxy Rádió a budapesti rádiók között kiemelkedően magas díjat fizetett a vételkörzetéhez és a piaci viszonyaihoz viszonyítva. Az ORTT annak érdekében csökkentette például a Roxy Rádió díját, hogy piacon maradhasson, ne lehetetlenüljön el, valamilyen normál értékű piaci díjat tudjon fizetni, és a versenyben ugyanolyan feltételekkel vegyen részt, mint a több budapesti kereskedelmi rádió, műsorszolgáltató.
Körülbelül 1,9 milliárd forint van az az összeg, amit az Országos Rádió és Televízió Testület jövőre újabb pályázatok céljaira tud felhasználni. Az alap működési költségei és az 1,9 milliárd százalékos összehasonlítása azért nem biztos, hogy megállja a helyét, mert az évek óta futó pályázatok elszámolásait is figyelembe kell venni. Ma, azt gondolom, 6-7 százalék körül működik ez a támogatási rendszer a ráfordításokat, az alap kezelését, a működési költségeket illetően, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az elszámolható, az előző évekről átnyúló feladatokat is el kell látni.
Mire fordítjuk a 405 millió forintos átcsoportosítást. Alapvetően látni kell, hogy az a korábbi elgondolás, miszerint az üzemben tartási díj 1 százaléka képezi a forrását az ORTT költségvetésének, és további 3 százalékkal kiegészíthető az egyéb bevételek terhére, tehát összesen 4 százalékot szán erre. Már évekkel ezelőtt a mindkét oldalról érkező módosító indítványok ezt a 4 százalékot 6 százalékra kívánták felemelni, de ezt a parlament soha nem támogatta, soha nem fogadta el. Ma is azt gondolom, hogy a 6 százalék körüli működési költségvetés felelne meg annak a célnak, amilyen módon ez a médiarendszer ma Magyarországon felállt és kiteljesedett.
És még mindig azt mondom, hogy például a monitoring szolgálatunk 1-1,5 százalékát képes a napi műsoridőnek kontrollálni és vizsgálni, rendkívül csekély mértékben. Ennek a területnek a létszáma évek óta, szerintem a magyar közigazgatásban példátlan módon, nem emelkedett. Ráadásul az idén 15 százalékos létszámcsökkentést hajtottunk végre az alap vonatkozásában, ami 82 millió forint megtakarítást jelent a jövő évben, ez csak a részleges áthúzódó hatás, az ezt követő években ennek a hatása még teljesebb lesz, és körülbelül negyvenegynéhány millió forint az irodai megtakarítás annak ellenére, hogy ott 4 fős létszámbővítés van a parlamenti frakciók számának változása következtében, hiszen bekerült egy hatodik tag is az ORTT-be. Ennek okán azonban ott is kiadáscsökkenésre került sor. A 405 millió forint alapvetően a monitoring szolgálat és a panaszbizottság működtetésére megy el. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevételek vannak-é? (Nincs jelentkező.) Nincsenek. Akkor a szavazás következik. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy a T/1380/2. számú módosító javaslatról, Halász János módosító indítványáról hogyan vélekednek. Ki az, aki támogatja? Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenegy. Nem támogatja? Tizenhat. Ez egy szép kerek szám. A bizottság többsége tehát nem támogatta az indítványt.
Ezzel végeztünk is a mai napirendi pontunkkal. Felhívnám a bizottság tagjainak figyelmét, hogy ebédszünetben sajnos nekünk ebéd helyett, vagy az ebéd mellett is dolgoznunk kell. Azért kapunk valamit, ha nem is hamuba sült, de valamilyen pogácsa, vagy valami más lesz. Úgyhogy ma még találkozunk, addig is mindenkinek jó munkát. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 8 óra 52 perc.)
|
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit