KPSZB/28/2006.
KPSZB/28/2006-2010.
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2006. december 14-én, csütörtökön 9 óra 04 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Az Állami Számvevőszék 2007. évi ellenőrzési tervének megtárgyalása *
Dr. Kovács Árpád szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, vélemények *
Dr. Kovács Árpád válasza *
A napirendi pont lezárása *
A közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az illetékekről szóló törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilag-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A kormánypárti képviselők által benyújtott és az előterjesztő által támogatott módosító javaslatok tárgyalása *
A kormánypárti képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott javaslatok tárgyalása *
Az ellenzéki képviselők által benyújtott és az előterjesztő által támogatott módosító javaslatok tárgyalása *
Az ellenzéki képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott módosító javaslatok tárgyalása *
További módosító indítványok tárgyalása *
A költségvetési bizottság által benyújtandó módosító indítványok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az ülés bezárása *
Megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Burány Sándor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Burány Sándor (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Farkas Imre (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Molnár Lászlónak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) Végh Tibornak (MSZP),
Lakos Imre (SZDSZ) Boldvai Lászlónak (MSZP),
Domokos László (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) Lengyel Zoltánnak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz).
Meghívottak részéről
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Dr. Nagy Zsuzsanna, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tanácsosa
Filyóné Bokros Ágnes, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezető tanácsosa
Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Varga Sándor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Peresztegi Gergely, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Pósfai Gábor, Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinet
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 04 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, tisztelt hölgyeim és uraim. A bizottság ülését megnyitom. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, meghívott vendégeinket, a sajtó munkatársait, mindenkit, aki a bizottság ülése iránt érdeklődik.
Napirendi ajánlásunkban négy pont szerepel, ezt a bizottság tagjai mindannyian megkapták. Írásos kiegészítés ehhez nem érkezett, javaslom tehát, hogy ezen pontok alapján tárgyalja a bizottság mai napirendjét. Kérdezem, ki az, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! Egyben létszámellenőrzést is tartunk. (Szavazás) Tizenkilenc. Ellenszavazat? Tartózkodás? Nem volt ilyen. A bizottság határozatképes, és megkezdheti munkáját.
Az Állami Számvevőszék 2007. évi ellenőrzési tervének megtárgyalása
Köszöntöm Kovács Árpád elnök urat és munkatársait az Állami Számvevőszéktől. Az 1. napirendi pontunk az Állami Számvevőszék 2007. évi ellenőrzési tervének megtárgyalása, Kovács Árpád elnök úr előterjesztésében. A Házszabály 69. § (2) bekezdése azt mondja, hogy szükség esetén a bizottság zárt ülést tart, de ilyenkor meg kell indokolni, hogy zárt ülés elrendelésére miért kerüljön sor. Kérdezem elnök urat, hogy van-e olyan államtitok, szolgálati titok, személyes, üzleti titok, vagy törvény által védett más olyan körülmény, ami ezt indokolttá teszi. Elnök úr szerint van-e ilyen, mert akkor a bizottság zárt ülést fog tartani.
Dr. Kovács Árpád szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Ez egy korábbi szokásjog továbbvitele volt. Valamikor a '90-es évek második felében egyszer képviselői igény volt, hogy zárt ülést tartsunk. A jegyzőkönyv alapján visszakereshető, hogy melyik ülésen. Ezután követtük ezt a gyakorlatot, mondván, hogy a tervezet addig nem publikus, ameddig nincs meghirdetve, és a bizottságnak is lehetnek olyan kívánságai, amelyeket nem óhajt megosztani. Ha a bizottságnak ilyen kívánsága nincs, az Állami Számvevőszék pedig ezt nem minősített iratként küldte meg véleményezésre, a szűken vett TÜK-szabályok, a titkosítási és ügyrendi szempontból ennek felvetése részemről nincs meg. Tudomásul veszem, akár nyílt, akár zárt ülést tartunk, én magam ilyet nem kezdeményezek, nincs is okom rá.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. A bizottság ennek megfelelően nyilvánosan folytatja ülését. Akkor azt kérem elnök úrtól, hogy rövid szóbeli kiegészítést fűzzön a bizottság tagjai számára írásban megküldött dokumentumhoz.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Két gondolatkörről szeretnék beszélni. Az egyik az, hogy az Állami Számvevőszék programköltségvetés alapján dolgozik. Ez azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék tervének első kraftváltozatára ráépül a következő évi ellenőrzési terv. Ebben mindig van egy rotáció, mert vizsgálatok vannak előkészítés alatt, illetve folyamatban, és vizsgálatok fejeződnek be, tehát az ellenőrzési terv vitele nem kötődik szorosan naptári évhez, noha ez szükségszerűen ilyen gondolkodásmódú, hanem gördülőtervezés van. Ennek alapján, amikor ez elkészül, kiszámítjuk, hogy körülbelül mennyi az Állami Számvevőszék költségvetési támogatási pénzigénye, és ennek alapján nyújtjuk be az Országgyűlésnek a költségvetésünket is. Külön tisztelettel szeretnénk megköszönni a bizottságnak is, hogy ezt támogatta.
Tehát nincs a tervben szabad kapacitás tervezve, nincsenek az Állami Számvevőszéknek tervezőkapacitásai. Amennyiben valamilyen feladatot bele kell suszterolni, az a képzési időből vesz el, vagy el kell hagyni feladatokat. Tehát tisztelettel jelentem a bizottságnak, hogy amennyiben ilyen kívánság van, hogy valamit végezzünk el, fontolja meg az illető tisztelt képviselő úr, hogy mit halasszunk el, vagy minek a terhére dolgozzunk. Mintavétellel lehet bizonyos határok között operálni, de ennek a mértéke nem meghatározó. Ez valamikor július körül alakul ki. Hozzá kell tenni, hogy óriási determináció van abban a tekintetben, hogy van egy sor kötelező feladat, ez az általunk leírtakból látszik. Az Országgyűlés ezeket a kötelező feladatokat feles törvényekkel tudja előírni. Ezzel kapcsolatban volt egy alkotmánybírósági határozat is, legutóbb, ha jól tudom, ilyen döntés született a fővárosi forrásmegosztás vonatkozásában.
Tehát évről évre halad ez a munka, és 60-70 százalék között mozog azok száma, amikről törvények rendelkeznek, és körülbelül 30 százaléknyi a mozgásterünk. Hozzá kell tenni, hogy azok a vizsgálatok, amelyeket törvények írtak elő, jellemzően szabályszerűségi vizsgálatok is, az Állami Számvevőszék lényegileg maradék kapacitásának döntő többségét tudja olyan vizsgálatokra fordítani, amelyek hatékonyságtípusúak. Mint ismert, és a bizottság szíves segítségével felállítottunk egy kutatóintézetet, Báger úr is megtisztelt bennünket, és eljött ide, ezen a területen olyan munkákat tudunk elvégezni, amelyek adott esetben az Országgyűlés érdeklődésére számot tarthatnak, vagy egyet tud érteni velük, de nem szorosan vett ellenőrzési feladatok, és inkább az Állami Számvevőszék tanácsadó, véleményező szerepéhez kapcsolódnak, lásd konvergenciaprogram és más tételek világa. Ha megengedik, elkerülném annak felsorolását, hogy hány ellenőrzést fogunk végezni, és nem is emelnék ki vizsgálatokat.
A másik gondolatkör, amit megemlítenék a kollégáimmal való megbeszélés alapján, hogy az első kraftváltozatban képződött számsorokat véleményezésre megküldtük a bizottságoknak, parlamenti frakcióknak, a kormány illetékeseinek, és évről évre kapunk válaszokat, pontosító gondolatokat, amelyeket, ha megengedik, néhány mondattal ismertetnék. Ezek közül Herényi Károly képviselő úr képviselőcsoportja azt írta, hogy egyetért az ellenőrzési tervünkkel, de két témát javasol felvenni. Az egyik a balatoni régió turisztikai tárgyú tanulmányainak költségvetése, ezek indokoltsága és hasznosulása a rendszerváltozás óta eltelt 17 esztendőben. A másik a cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére fordított támogatások mértéke és hatékonysága a rendszerváltozás óta eltelt 17 év során. Javasoljuk, hogy a vizsgálatnál szíveskedjenek külön figyelmet szentelni annak, hogy mindezek következtében a magyarországi cigányság helyzetében milyen pozitív, esetleg negatív elmozdulás történt.
Azzal szeretném kezdeni, hogy természetesen a tudományos munka szintjén, adatgyűjtés szintjén az MDF képviselőcsoportjának ezt a kérését teljesíteni fogjuk. Borzasztóan nehéz feladatot jelent egy 17 éves áttekintést megvalósítani, adatokat szerezni ahhoz. Azt nagyon óvatosan megjegyezném, szűkítésben gondolkodva, hogy nem hiszem, hogy az Állami Számvevőszék alkalmas lenne arra, hogy szociológiai értelemben is minősítse, hogy a magyarországi cigányság helyzetében pozitív vagy negatív elmozdulások történetek. Azt a részét tudjuk teljesíteni a képviselő úr kívánságának, ami a támogatások mértékére, a hatékonyságra vonatkozik. Itt is hozzá kell tenni, hogy rendkívüli nehézséget jelentenek a sokszoros átszervezések, hogy egyáltalán hogyan lehet iratokat megtalálni, mert nyilvánvalóan ezek a támogatások nem csak egy csatornán és nem csak ezen a címen jelentek meg, hanem a legkülönbözőbb források világából.
Kísérletet teszünk rá, nem hárítjuk el ezt a kérést, de Báger úrékat szeretném arra felkérni; hogy készítsen erre vonatkozóan kutatási tervet, és természetesen ez is publikus lesz, és a bizottság rendelkezésére tudjuk bocsátani az adatokat, de 17 év re visszamenőleg vizsgálni szinte képtelen dolog. Noha a Balaton ügyeit és a fejlesztéseket messze tudom méltányolni, és azt is tudjuk más vizsgálatokból, a képviselő úrnak igaza van, hogy rendkívül nagy összegek mennek különböző tanulmányok készítésére, amelyek aztán nem hasznosulnak. Megjelent ilyen az Egészségügyi Minisztérium egy korábbi vizsgálatában, vagy a MÁV-nál, vagy akár az ÁPV Rt.-nél, tehát mindenütt megtaláltuk ezeket a pontokat.
A kormányzat részéről az IM államtitkára írt, ő két pontosítást kér. Egyrészt az európai uniós források ellenőrzését a helyi önkormányzatok vonatkozásában, nevezetesen a vizsgálat címe így szól, hogy "kiemelt beruházások ellenőrzése a helyi önkormányzatoknál." Mi szeretnénk az európai uniós pénzek hasznosulását is megnyitni, noha a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal mint igazoló ügynökség, illetve mint erre rendelt szervezet foglalkozik ezzel, de úgy gondolom, kiemelt feladatunk az, hogy minden önkormányzati programban megjelennek az európai uniós beruházások. Nyilvánvalóan egy mérethatárt figyelembe kell venni. Gilián úr másik felvetése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működésével kapcsolatos. Itt a kérdése az volt, hogy részünkről vizsgálati szempont-e, hogy a Nemzeti Fejlesztési ügynökség munkája hogyan kapcsolódik a tisztán hazai forrásokból finanszírozott források felhasználásához, milyen harmonizáció van. Itt az államtitkár úrnak az a kérése, hogy tegyük egyértelművé a megfogalmazást, mire gondolunk. Az államtitkár úrnak ezt a kérését teljesítjük.
Hozzá kell tenni, hogy a parlamenti frakciók részéről a Szabad Demokraták Szövetsége elfogadja, ezt írja Kuncze Gábor úr. Balog Zoltán úr, az emberi jogi bizottság elnöke olyan jelzésekkel élt, hogy mely témákat szeretnék ők tárgyalni, és ehhez hasonló visszajelzések érkeztek hozzánk más bizottságok részéről is, hogy mely vizsgálatokat tartanak különösen fontosnak. Az utolsó gondolat, hogy időről időre felmerül, hogy az Állami Számvevőszék a témaválasztásaiban bármilyen irányvonalba belesimulna, vagy valakinek a szolgálatára rendelkezésre állna. Ezt fizikailag azért sem tudjuk megtenni, mert lényegileg a tisztelt bizottság és maga a parlament is ennek véleményezésekor már a 2008 első felére meghatározott vizsgálatokról is véleményt mond. Ma, 2006 végén 2008 első negyedére elég nehéz meghatározni, hogy akkor milyen politikai aktualitások fognak felmerülni. Tehát nyugodt szívvel szeretném mondani, hogy ezek a vizsgálatok olyan korábbi elhatározások függvényei, amelyek munka alatt vannak. A számvevőszéki bizottság korábban döntött erről, és támogatott bennünket.
Egy téma merül fel, a kormányzat esetleg átköltözésével kapcsolatos nagyberuházás ügye. Az álláspontunk az, hogy amennyiben a parlament előzetes vizsgálatot óhajt ebben az ügyben, akkor a parlament határozata alapján az Állami Számvevőszék rendelkezésre áll. De szeretném megjegyezni, hogy erre talán azért sincs szükség, mert az Állami Számvevőszék a zárszámadás keretében, a költségvetési tervezés keretében, a minisztériumok vizsgálata kertében automatikusan végig fogja követni, vizsgálni ezt a programot, és ott, ahol megjelenik, fog vele foglalkozni, ahol pedig projektgazda megjelenik, valamelyik minisztérium, akkor annak vizsgálata során fogjuk ennek a projektnek az ügyét, megígérhetem, külön mellékletben hozzuk. Más esetben is tettük ezt.
Még egy dolog van, a kollégáim súgják, hogy ezt említsem meg, szintén a kutatási tervhez tartozik, hogy elkészült a közpénzügyi törvény koncepciójához kapcsolódó számvevőszéki dokumentumok első változata. A kutatási munka lényegileg itt befejeződött, gyakorlatilag a tézisek megfogalmazása indult el. Tisztelettel két megjegyzésem van a bizottság számára. Megtiszteltetés lenne, és annak külön örülnénk, ha egy munkaülés keretében a bizottságot az Állami Számvevőszéknél vendégül láthatnánk, és áttekinthetnénk a közpénzügyi törvénnyel kapcsolatos írásbeli munkáink eredményét. Ezt nagyon fontosnak tartanánk. Másrészt tájékoztatást adnánk a szakmai egyeztetésről, és a bizottsághoz majd megfelelő időben, az első félév során ezt eljuttatjuk. Lehet, hogy azt tekinthetjük majd egy olyan ülésnek, amely csak az érintetteket invitálja, hogy az Állami Számvevőszéknél kihelyezett formában, vagy akár ebben a teremben is együtt legyünk, és megtárgyaljuk ezeket a gondolatokat is. Szeretném, ha a bizottság munkatervébe ennek a tárgyalása valamikor az első félévben beférhetne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszöntöm az Állami Számvevőszék munkatársait, Csapodi Pál urat, Bihary Zsigmond urat, Lóránt Zoltán urat, Báger Gusztávot, Kékesi László urakat, Menyhárt Erikát. Köszöntök mindenkit, aki itt van a mai bizottsági ülésen. Köszönjük elnök úrnak a szóbeli kiegészítést. A bizottság tagjai számára nyílna meg a lehetőség kérdések, észrevételek elmondására. Boldvai László jelentkezett.
BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! A szocialista képviselők nevében szeretném támogatásunkról biztosítani az Állami Számvevőszék 2007. évi ellenőrzési tervét. Ez a téma, általában az Állami Számvevőszék témája az elmúlt 16 évben a bizottságon belül, a számvevőszéki bizottságon belül, és most, itt, a költségvetési bizottságon belül is az egyetlen olyan témakör, amely mindig meg tudott maradni a szakmaiság talaján. A javaslat tartalmazza, erre szóbeli kiegészítésében nem tért ki az elnök úr, de talán nemcsak a jegyzőkönyv számára szeretném leszögezni, hogy maga az ellenőrzési terv erősen determinált. Mint minden évben, most is az áthúzódó kapacitás 30 százalék, a rendszeres visszatérő, vizsgálandó tételsor 39 százalék, a kötelezően vizsgálandó önkormányzati alrendszer 18 százalék, tehát mindösszesen 87 százaléka a 100 százalékos kapacitásnak előre, valamilyen szabályoknak megfelelően determinált, tehát 13 százalék az, ami az aktuális, a számvevőszék által, illetve a javaslattevők által is fontosnak tartott szakmai témák vizsgálatára kapacitásként rendelkezésre áll.
Megértve és tudomásul véve, és ez az elmúlt évek gyakorlatától sem eltérő, hogy az Állami Számvevőszék kapacitása, ha szabad ilyet mondani, 100 százalék fölött terhelt. Tehát minden olyan újabb ötlet, kezdeményezés, ami aktuálpolitikai, vagy bármilyen más érdek mentén felmerül, csak úgy teljesíthető, és erről az elnök úr nagyon világosan beszélt, ha valami más helyett, valami más rovására történik, ami adott esetben időbeli csúszást jelent. A magam részéről külön örömmel látom, hogy szándékként megjelent és tovább erősödik a teljesítményellenőrzés mint fogalom, illetve mint vizsgálandó tételsor beépítése. Ez valószínűleg a döntéshozóknak, az ellenőrzési eredményeket vizsgálat tárgyává tevő politikusoknak, államigazgatási szakembereknek is talán nagyobb eligazodást ad, nagyobb lekövethetőséget jelent, és talán például a most megvalósuló, vagy elindult államreform kapcsán is több olyan adat a későbbiekre vonatkozó következtetés levonását teszi lehetővé, ami szakszerűvé teheti ezt a munkát.
Azt is szeretném jelezni, hogy a magunk részéről, és ha jól értettem, az elnök úr szóbeli kiegészítése is erre utalt, értelemszerűen azt tudjuk támogatni, hogy a Herényi úr által javasolt témakörökben a Báger Gusztáv úr által vezetett háttérintézmény végezzen kutatást, de erre kifejezetten ellenőrzési kapacitást véleményünk szerint nem kellene lekötni, illetve nem kellene mást háttérbe szorítani. Külön örömmel vettem azt, eltérve a visszatérő, gyakorlatilag kötelezően előírt témáktól, hogy olyan témákat vettek fel ebbe az ellenőrzési tervbe, mint például a felsőoktatási kollégiumi beruházási program. És még mondanék néhány másik olyan témát is, amely szerintem helyes, hogy a programsorban szerepel. A magyar központi közigazgatási modernizációjának ellenőrzése. Tehát lehet látni, hogy az Állami Számvevőszék valóban a segítő szándék, valóban a magyar társadalom és a magyar politika előtt álló közös kihívások szakmai ellenőrzésében próbál meg adott esetben olyan anyagokkal a döntéshozók, illetve a politikusok segítségére lenni, ami reményeink szerint a későbbiekben hasznosulhat a döntéshozatalok során.
Mindezeket figyelembe véve támogatjuk az ellenőrzési tervet.
ELNÖK: Köszönöm. Tállai András, aztán Keller László.
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, hogy jelen politikai és mondhatnám, költségvetési helyzetben egészen más az Állami Számvevőszék szerepe és feladata, mint amikor egy országban a pénzügyek rendben vannak, az állami pénzügyek törvényszerűen normális mederben folynak, nem úgy, mint ahogy jelen esetben ezt tapasztalhatjuk Magyarországon. Ma Magyarországon az a jellemző, hogy az állam, vagy a kormány rossz, felelőtlen pénzügyi gazdálkodása, költségvetési politikája folytán ma már ott tartunk, hogy egyrészt az Európai Unióban a legrosszabb mutatókkal rendelkezünk, az újonnan csatlakozott és a régi tagországok körében is az utolsók egyike vagyunk. De ez még csak egy mutató, ezzel talán még nem lenne olyan nagy probléma, mert ezen talán még lehet javítani. Az a helyzet, hogy a társadalom ma már akkora árat fizet azért, mert az országban a pénzügyek rosszul mennek, hogy láthatjuk, életszínvonal-csökkenés fog bekövetkezni, a reálbérek csökkenni fognak, a gazdaság teljesítménye csökken, a munkanélküliek száma nő, az államadósság növekszik.
Jól látható, hogy az Országgyűlés ezt a kérdést nem tudja kezelni, mert a kormányzó többség egyszerűen nem veszi figyelembe adott esetben az ellenzék véleményét, javaslatait, figyelmeztetését. Ilyen esetben ahhoz, hogy a pénzügyek rendben menjenek, szerintem az Országgyűlés ellenőrző szervének bizony komoly felelőssége és feladata van abban a kérdésben például, hogy hogyan jutott idáig egy ország. Hogyan jutott idáig egy ország, hogy már hosszú évek óta nem tudja tartani az eltervezett költségvetési hiányt, hosszú évek óta ütemesen növekszik az államadósság mértéke. Ma már azt a szintet érte el, hogy bevallottan belátható időn belül nem fogja tudni teljesíteni azt az elvárást, hogy a GDP 60 százaléka alá kerüljön, hogy egyáltalán az euró bevezethető legyen Magyarországon.
Véleményem szerint ebben a közvéleménynek, a médiának, az országgyűlési képviselőknek, és valljuk be őszintén, az Országgyűlés ellenőrző szervének is felelőssége van. Tehát úgy gondolom, hogy a 2007. évi ellenőrzési tervnél ezeket az országban meglévő gondokat, feszültségeket, problémákat mindenképpen valamilyen módon felszínre kellene hozni, kezelni kellene. Tudom egyébként, hogy ilyen tekintetben sajnos az Állami Számvevőszéknek nem sok jogköre van, azon kívül, hogy megállapítja a tényeket, a tendenciákat, a folyamatokat, és azokat nyilvánosságra hozza. Körülbelül itt meg is áll a jogköre. Ma már azonban jól érzékelhetjük, hogy ennél sokkal, de sokkal többre van szükség. Véleményem szerint az Állami Számvevőszék ellenőrzését ahhoz kellene igazítani, amilyen gondok az állam pénzügyeinek kezelésében vannak. (Keller László távozik az ülésről.)
Melyek ezek a gondok? Ezeket már említettem. Például az, hogy egy sokkal szorosabb ellenőrzés szükséges a költségvetési felhasználás, a hiány, egyáltalán a működés tekintetében. Ma már kevés az az állami számvevőszéki ellenőrzés, hogy a zárszámadási jelentést véleményezi. Ma már egy folyamatos felügyelet kellene az állami költségvetés felhasználása fölött. Példaként mondom azt, hogy az Állami Számvevőszéknek jogot kellene adni arra, hogy azt a jelentést, amit majd a következő negyedév végén az Európai Uniónak a kormány a pénzügyekről ki fog küldeni, véleményezze. Megvizsgálja az Állami Számvevőszék azt a negyedéves jelentést, annak összeállítási módszerét, hogy egyáltalán kiszűrje azt, hogy valaha még egyszer Magyarországon egy miniszterelnök azt mondhassa, hogy trükkök százait kellett ahhoz bevetniük, hogy a költségvetést valamilyen formában egyensúlyban tudják tartani.
Nagyon fontos szerepe kellene hogy legyen az Állami Számvevőszéknek abban, hogy megvizsgálja, mi az állam eladósodásának oka, és feltárja ezeknek a valós okait, gyökereit. Az állam eladósodásának két iránya van, az egyik a túlzott mértékű kiadás, az, hogy a szocialista kormány nem tud ellenállni a jóléti, szociális kiadások növelésének, és ezáltal a működésben nem tudja visszafogni a kiadásokat. Ez nyilvánvalóan eleve eladósodást generál. Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol a közszférában béremelést, illetve nyugdíjemelést adósságnövelésből finanszíroznak. Az eladósodás másik ága pedig az a mérhetetlen nagy étvágy a beruházások megvalósítására. Itt sorolhatnánk, különösen a PPP-s beruházásokra gondolok, aminek az a hatalmas nagy veszélye, hogy nemcsak rövid távon, hanem lényegében hosszú távon is eladósítja az országot. Ebben a kérdésben szerintem az Állami Számvevőszéknek hatalmas feladata van, hogy ezt feltárja, nyilvánosságra hozza, egyáltalán kimutassa és kimondja azt, hogy mit csinál ez a kormány jelenleg azért, hogy az állam adóssága ilyen hihetetlenül gigantikus mértékűvé vált.
Véleményem szerint az Állami Számvevőszéknek kell megvizsgálni és kimondani azt, hogy mi az oka annak, hogy Magyarországon ma már az önkormányzatok az államhoz hasonló mértékben adósodnak el, és valljuk be őszintén, ma már annak határén vannak, hogy meg tudnak-e felelni annak, hogy közszolgáltatásaikat elvégezzék. Egyszerűen meg kell vizsgálni az Állami Számvevőszéknek azt, hogy a kormány eleget tesz-e annak a feladatának és felelősségének, hogy az önkormányzatok feladatait állami forrásból finanszírozza. Tehát meg kell vizsgálni azt, hogy ennek az alkotmányos kötelezettségének a jelenlegi állami pénzügyi rendszer eleget tud-e tenni. Úgy vélem, hogy az Állami Számvevőszék természetesen szakmai értelemben nagyon-nagyon magas színvonalon látja el feladatát, és ezeknek a problémáknak a nagy részét felszínre is hozta, amikor tudomására jutott. De azt is látnunk kell, hogy az ellenőrzésnek ebben a rendszerében, amikor az ország elég jelentős összegeket költ arra, hogy az Országgyűlés ellenőrző szerve megfelelően működjön, az Országgyűlésnek abban is felelőssége van, hogy ez az ellenőrzés olyan értelemben is hatékony legyen, hogy időben tárja fel a hiányosságokat, és segítse a döntéshozókat abban, hogy ez ne forduljon elő még egyszer.
A másik része a dolognak, amiről már beszéltem, az ellenőrzések hatékonysága. Jó lenne, ha olyan összegző jelentéseket, tanulmányokat, megállapításokat készítene az Állami Számvevőszék, amelyekben a saját ellenőrzésének következményeit megvizsgálná, és azt a nyilvánosság elé tárná. Tehát, hogy a jelentéseinek mi az útja, hasznosulása. Van-e egyáltalán? Gyanítom, hogy az ellenőrzések nagyon nagy részében hiába tár fel problémákat, hiányosságokat az Állami Számvevőszék, annak semmiféle következménye nincs. Ezt nemcsak kormányzati esetekre mondom, hanem akár önkormányzatok tekintetében, de más közpénzfelhasználás tekintetében is. Úgy látom, hogy ha ilyen tekintetben az Állami Számvevőszék politikailag is felkészült lenne, és képes lenne erre a változtatásra, ezt a feladatott maximálisan el tudná látni, szakmai szempontból felkészült. Úgy vélem, a döntéshozókon a sor, hogy ezt a lehetőséget az Állami Számvevőszéknek megadják.
Tudom, hogy ebben az ellenőrzési tervben az általam felvetett problémák nem fognak érvényre jutni, de mindenképpen elgondolkodtatónak tartom, és ajánlom mindannyiunk figyelmébe, hogy ha azt akarjuk, hogy változás legyen az állam pénzügyeiben, akkor nemcsak fogadkozások és ígérgetések kellenek, hanem annak lehetőségét is meg kell teremteni, hogy ez az ellenőrzés mindenkori és folyamatos legyen, aztán annak megállapításait is figyelembe kell venni.
ELNÖK: Köszönöm. Keller László időközben távozott, de örökül hagyta hozzászólását Molnár Lászlóra. Lehet, hogy képviselő úr mást fog mondani, úgyhogy megadom a szót. (Babák Mihály: Egykutya.)
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyjából egy gondolatsor, amit Keller képviselőtársam hagyott rám, de természetesen nem mondanám, ha nem értenék vele egyet.
Amivel kezdeni szeretném, az az, hogy én is nagyra becsülöm az Állami Számvevőszék szakmai ellenőrző tevékenységét. Az éves terv kialakítása mindig fontos, hiszen, ahogy itt elhangzott, ez nem évtől évig tart, hanem átnyúló, és mindig magával görgető, a napi ügyeket, illetve a hosszabb időszak történéseit is vizsgálja. Azt gondolom, hogy az Állami Számvevőszék tevékenysége az ellenőrzési rendszerben törvényileg garantáltan működik, a közpénz-felhasználási törvény, az üvegzsebtörvény 2003-as megalkotása további lehetőségeket jelentett. Itt vitatkoznom kell Tállai képviselőtársammal, ki nagyon fekete, nagyon csúnya képet fest a pénzügyi tervezésről, gazdálkodásról.
Emlékszem több évvel ezelőtti, 6-7 évvel ezelőtti ÁSZ-jelentésekre, amikor még demokráciamínuszról beszéltünk, és emlékszem arra az időszakra, amikor nem volt lehetőség belenézni ügyiratokba, aktákba, mert részben magántulajdon, részben társasági tulajdon volt. Nem akarok ennyire a múlttal foglalkozni, csak felhívom mindenkinek a figyelmét, hogy működjön az a memóriaközpont, amely a kisagy végében van, a hozzászólások összeállításának időszakában. Ne ferdítsünk, és legalább törekedjünk a közvélemény korrekt tájékoztatására, ha nem is mindig sikerül ezt elérni.
Herényi képviselő úr felvetésére, a képviselőcsoport beadványára reagálnék, nevezetesen arra, hogy szociológiai felméréseket végezzen-e a képviselő úr a saját alapítványa költségére. Nem gondolnám, hogy az Állami Számvevőszéknek ilyen jellegű vizsgálattal foglalkoznia kellene. Ha azt tenné, hogy mondjuk a Balaton térségében a nagy szállodai fejlesztések üzleti tervében, állami támogatásokkal létrejött fejlesztések üzleti tervében ígért megtérülések, adóbefizetési ígérvények hogyan alakulnak, azt nagyon szívesen venném, mert az előremutató lenne, és nyilvánvalóan a támogatások felhasználásának ellenőrzését jelentené. Szerintem ezt senki nem vizsgálja a mai időszakban. Azzal is egyetértek, hogy az Állami Számvevőszék saját ajánlását a tárcák, a kormány felé érdemes lenne utóvizsgálattal megnézni, hogy mit teljesít ebből a kormány és mit nem. Ha egyszer átfogóan megnézzük ezt a törvényt, lehet, hogy szankcionálni is kellene, ha a teljesülés parlamenti döntés ellenére nem történik meg. Ezekkel egyetértek. De beszéljünk konkrétan, és ne ferdítsünk, a közvéleményt pedig korrekten tájékoztassuk. Köszönöm.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Én mint a bizottság tagja, annyival egészíteném ki az elhangzottakat, áttanulmányozva az Állami Számvevőszék dokumentumát, hogy én is arra helyezném a hangsúlyt, és azt húznám alá, hogy az elmúlt két év eseményeit figyelve, a következő, várható egy-másfél év eseményeit tekintve különösen fontosnak tartom, hogy az állami vagyongazdálkodással foglalkozzon az Állami Számvevőszék. Ez nyilván egy bonyolult ügy, hiszen a konkrét tranzakcióktól kezdve a vagyongazdálkodás általános elveiig, szabályaiig nagyon sok mindennel lehet és kell is foglalkozni.
Úgy érzem, hogy az elmúlt években az államadósság és az államháztartási hiány növekedése különösen kiélezte, vagy, mondjuk úgy, feszültségponttá tette a kormány számára, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevételek arányát növelje. Ebből a szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy ez milyen módon, milyen elvek szerint történik. Gondolok arra, hogy az utóbbi másfél-két hónapban egyrészt a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál felgyorsult az értékesítés, erről több esetben a sajtó is beszámolt, egy pályázó, egy értékesítő, a könyv szerinti érték 70-80 százalékán értékesített vagyontárgyak szerepelnek a tételek között. Olvastam a honvédelmi miniszter úr hadiipari cégek értékesítésére vonatkozó nyilatkozatát, ezt is érdemesnek találnám egy vizsgálatra. Nem a laktanyák száma érdekes, vagy a laktanyák eladása, bár ez sem mindegy, hanem annak a 4-5, még állami tulajdonban lévő hadiipari cégnek az értékesítése, amely most van folyamatban.
Végül, de nem utolsósorban az elmúlt hetekben a földértékesítés is újra előkerült. Az a földértékesítés, amely állami tulajdonban lévő, jelenleg állami gazdaságok, magánszemélyek részére bérbe adott földek értékesítését jelentené. Azt húznám alá, vagy arra hívnám fel a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszéknek érdemes és kell is az állami, köztulajdont érintő vagyon sorsával foglalkoznia. Ennyit kívántam csak hozzátenni az elhangzottakhoz.
Ha több bizottság tagnak nincs kérdése, akkor elnök úrnak és munkatársainak adnám meg a szót válaszadásra.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Ha megengedi, elnök úr, akkor az ön által említettekkel kezdeném. Ami az ÁPV Rt.-hez kapcsolódik, természetesen a tranzakciós mintavételben, amit minden évben megnézünk, ezeket meg fogjuk nézni, hiszen ezek jelentős tételek. Általában a választás itt mindig az értékhatárokkal függ össze, hogy minél nagyobb tételt fogjuk meg. Például az önkormányzatoknál is a kiemelt beruházás fogalma alatt mi a legjelentősebb tételű beruházásokat értjük. A kincstári vagyonkezelő szervezet vonatkozásában is ezt az alapkérdést, amikor a szervezetnél a szükséges vizsgálatokat végezzük, megnézzük ezeket a tranzakciókat. Tehát egy sor olyan igény merül fel a képviselő urak részéről, amit minden további nélkül be tudunk tenni a mintavétel szabályozásánál, és be is fogunk tenni. Ha úgy gondolja a bizottság, amikor tárgyalja az Állami Számvevőszék zárszámadását, vagy az ÁPV Rt.-ét, akkor ezekre a tételekre külön is vissza tudunk térni. Ugyanez vonatkozik a földértékesítésekre.
A másik, amit szeretnék a bizottságnak jelenteni, hogy minden korábbi számvevőszéki javaslatot ellenőrzünk az utóvizsgálatok során, hogy megvalósultak-e. Tulajdonképpen az a kép, ami sokszor itt kialakul az államháztartási gazdálkodásról és a meg nem történt intézkedésekről, az támaszkodik az utóvizsgálatokra. Elég, ha csak a költségvetési zárszámadás, vagy a költségvetési tervezés kapcsán a számvevőszéki megjegyzéseket nézni. Ugyanez kapcsolódik ahhoz, hogy az Állami Számvevőszék az éves beszámolójában az összes javaslata sorsáról számot ad, és ezt a bizottság szokta tárgyalni. Elég furcsa helyzet áll elő, hiszen a bizottság elfogadja az Állami Számvevőszék beszámolójában, hogy ezeket az intézkedéseket láttuk, és kvázi tudomásul vétetik, hogy ezeknek az intézkedéseknek körülbelül ez a megvalósulása, hiszen ez a táblázatsor a jelentés szerves részét képezi. Éppen a számvevőszéki bizottság, Tállai úrék egy javaslata alapján, azt hiszem, 6-8 éve épült be az Állami Számvevőszék éves jelentésébe.
Azt szeretném mondani, hogy az Állami Számvevőszék a jogállását érintő kérdéseket nem tudja és nem is kívánja minősíteni. Mi végrehajtjuk a törvények keretei között azt, amit ránk ró, és lehetővé tesz a törvény. Ami a különböző okokat illeti, az önkormányzatok eladósodását, az államadósság növekedését, emlékeztetném a bizottságot, hogy a közelmúltban volt ilyen vizsgálatunk, a bizottságnak is rendelkezésére állt. Minden évben szeleteljük a nagy bevételgyártó szervezeteket a különböző adók ügyében, az önkormányzatok ügye megvan. Szeretném jelezni, hogy éppen a napokban elkészült az autópálya-beruházások finanszírozásáról, a PPP szerepéről a jelentésünk, és talán mindnyájuk számára szeretném mondani, hogy ez az anyag is egy-két napon belül rendelkezésre áll. Nyomdában van, a leveleket aláírtuk, a tisztelt hölgyek és urak meg fogják kapni.
A politikai okok, a kormány viselkedésének kérdésköre. Azt hiszem, hogy azok között a határok között, amit a mai alkotmányos pozíció nekünk lehetővé tesz, el szoktuk mondani a véleményünket. Nekem inkább az a problémám, és azért merem szóba hozni, hogy néha a kollégáim megsimogatják a hátamat, hogy néha kicsit túl is terjeszkedünk azon a határon, ami illendő. Most a parlamenti expozéban, amikor zajlott a költségvetés véleményezése, akkor utaltam erre, hogy addig a határig tesszük ezt, amíg a tisztelt parlament be tudja fogadni ezeket a kezdeményezéseket.
Úgy gondolom, mindazok, amiket önök mondtak, szükségesnek tartottak elmondani, a biztató szót is tudomásul veszem, köszönettel vesszük. A teljesítményvizsgálatok számát növelni fogjuk. Hozzá kell tenni, hogy éppen ez a terület az, ahol nagyon nehezen mérhető, hogy mi történt meg, és mi nem történt meg. Van egy olyan törekvésünk, és elnézést kérek elnök úrtól, hogy ezt szóba hozom, vannak a világban olyan számvevőszékek, amelyek azzal mérik a hatékonyságukat, hogy hány milliárd forintot hoznak vissza a költségvetésbe. Ez egy nagyon csalóka helyzet, mert ahol nagyon jól működő költségvetési rendszer van, ott az Állami Számvevőszék ebben a felfogásban borzasztóan gyenge hatékonysággal dolgozik, hiszen nem hoz vissza pénzt. Azokban az országokban, ahol tragikus helyzet van, például a szovjet utódállamok közül az egyikben a Számvevőszék méri ezt, és évről évre borzasztóan büszkén elmondja, hogy hány milliárd rubelt hozott vissza a költségvetésbe. A napokban megtisztelt az elnöki kabinet egyik vezetője a látogatásával, és megkérdezte tőlem, hogy ez most vajon valóságos mérőszám-e. Én mondtam, hogy ha majd az ország jobb lesz, akkor a Számvevőszék gyengébb hatékonyságúnak fog tűnni ennek alapján, nem biztos, hogy a kollégám örül ennek a megjegyzésnek. Tehát nagyon óvatosnak kell lenni.
Azt szeretném mondani, hogy bizonyos tendenciákra lehet következtetni, egyetértek Tállai képviselő úrral, például az Állami Számvevőszék az utóbbi években az önkormányzatok területén növekvő mértékben volt kénytelen visszahozni a parlament segítségével pénzeket, gondoljanak az ÖKOTÁM-történetre, ahol két év alatt 4-5 milliárdot hoztunk, ha úgy tetszik, eltartottuk magunkat. Vagy gondoljunk arra, sajnos ez is tény, hogy az Állami Számvevőszék számos alkalommal tesz büntetőfeljelentést, még ha nem is verjük nagydobra ezeket az ügyeket. Ezeknek a száma sem csökken, tehát bizonyos mértékig az állami fegyelemnek, messze egyetértek a képviselő úr felvetésével, a pozíciójára utal. Ezt nem tartom az intézményünk sikerének, inkább egy helyzetnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. A bizottságnak nem kell döntenie, csupán megtárgyalja a tervezetet. Ez megtörtént. Én is szeretném megköszönni elnök úrnak és munkatársainak az előterjesztést. Nyugodtan mondhatom, hogy valamennyiünk érdekében kívánok további jó munkát, és a tervezetben szereplő vizsgálatokhoz erőt és kitartást. Bízzunk abban, hogy amikor az Állami Számvevőszék 2007. évi beszámolóját vitatjuk majd meg, elégedetten tudjuk nyugtázni, hogy valóban, az esztendő vizsgálatai mind az Országgyűlés, mind pedig valamennyiünk számára eredményesen és haszonnal zárultak. Köszönöm szépen, elnök úr. Ezzel a napirendi pontot lezárom. További jó munkát kívánok mindannyiuknak. (Dr. Kovács Árpád és munkatársai távoznak az ülésről.)
Mi pedig áttérünk a következő pontra, ez a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/1501. számon. Köszöntöm a kormány képviselőjét. Csiha Judit, GY. Németh Erzsébet, Pál Tibor képviselők önálló indítványáról van szó, kérdezem, képviseli-e valaki az előterjesztőket. Igen, Gegesy Ferenc. Tekintettel arra, hogy módosító javaslatok megvitatására kerül sor, arra kérem képviselő urat, jelezze, hogy az előterjesztők támogatják-e, vagy sem a módosításokat.
Három módosítás van mindössze, amit a bizottságnak meg kell tárgyalnia. Az 1. pontban Steiner Pál képviselő úr módosító javaslata. Az előterjesztő kérdezem, támogatja-e.
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ), előterjesztő: Az előterjesztő mind a három javaslatot támogatja.
ELNÖK: Köszönöm. Kormányálláspont?
DR. NAGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakmai álláspontját tudom mondani, mind a három javaslatot támogatjuk.
ELNÖK: Akkor nem is fogom többet kérdezni önöket. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 2. pontot az előterjesztő és a kormány támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A többség támogatta.
A 3. pontot úgyszintén támogatja az előterjesztő és a kormány képviselője is. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) a többség támogatta. Köszönöm szépen.
Ezzel a napirendi pont végére értünk. Viszontlátásra!
Áttérünk a 3. pontra, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló, 1996. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására, T/1489. szám alatt. A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét. Vitányi Iván képviselő úr indítványáról van szó. Bocsánat! Én is csodálkoztam, hogy képviselő úr tőle szokatlan területre, jelzálogjog bejegyzésének területére ad be módosítást, de Vitányi Istvánról van szó, és nem Vitányi Ivánról.
Tehát dr. Vitányi István képviselő úr indítványát tárgyaljuk. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
FILYÓNÉ BOKROS ÁGNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. (Babák Mihály: Indoklást kérünk.) Indoklást kérnénk szépen, ha lehet.
FILYÓNÉ BOKROS ÁGNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A módosító javaslat a hatályos szabályozást állítaná vissza. A törvényjavaslat viszont el kívánja hagyni a százalékos mértéket, és egységesen 12 ezer forintban kívánná megállapítani az igazgatási szolgáltatási díjat. Ha a hatályos szabályozás maradna, ez bevételkiesést eredményezne a földügyi szakigazgatás számára. Márpedig a jelenlegi költségvetési helyzetben ez nem megengedhető. Röviden ennyi lenne az indokolás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt az egyszerű kérdést fogom feltenni, amit megkérdezne az utca embere, vagy bármelyik választópolgár, hogy a nép jobban jár ezzel, vagy nem jár jobban. Itt az szerepel, hogy a jelzálogjoggal biztosított követelés értékének 5 százaléka, de legfeljebb... Ugye, ezt önök szerint nem kell támogatni, marad az ingatlanonként 12 ezer forintos jelzálog-bejegyzési díj. Az a kérdésem, hogy mondjuk egy vidéki szempontból átlagosnak tekinthető 8-10 millió forintos ingatlan 40-50 százaléka jelzálogjoggal van terhelve, akkor az illető jobban j ár ezzel a módosítással, amikor a jelzálogjog bejegyzésre, illetve törlésre kerül, vagy akkor jár jobban, ha az előterjesztő által javasolt változat marad.
FILYÓNÉ BOKROS ÁGNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ha kiszámoljuk, ez az 5 százalék 240 ezer forintos követelésnél jelent 12 ezer forintot, tehát ez nem is nagyon nevezhető emelésnek, mert 240 ezer forint alatti követelés jelzálogjoggal való biztosításánál jelent ez megtakarítást annak, ki kölcsönt vesz fel, hanem inkább ez egy olyan pontosítás, ami könnyebbé teszi a földhivatalok munkáját, egységesíti, és minimális bevételt jelent. Tehát az állampolgároknak nagyon kicsi rétegét érinti.
ELNÖK: Igen. Csak én azt vettem ki a módosításból, hogy "de legfeljebb 12 ezer forint". Tehát, ha nem 240 ezer forint, hanem csak 100 ezer forint jelzálog van bejegyezve arra az ingatlanra, vagy bármire, akkor jobban járna elvileg az illető. Mégis csak azt látom, hogy Vitányi István "jót akar a népnek", ellenben a kormány nem támogatja ezt a módosítást, és nem annyira akar jót a népnek. A magam részéről tehát mint a bizottság tagja támogatni fogom ezt a módosítást.
Kíván-e ehhez valaki még hozzászólni? Igen, Babák Mihály képviselő úr.
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. A plenáris ülésen is felvetettem, hogy úgy gondolom, ez igazságtalan, pontosan a vidéki emberrel szemben, aki esetleg kisebb összegű hitelt vesz fel, és 12 ezer forint a jelzálog bejegyzése, illetve a törlése. Ez sok tekintetben nehézséget jelent az alacsony jövedelmű embereknek, ezért harmadszor is elmondom, hogy igazságtalan és tisztességtelen. A kormány elmondta, hogy bevételt akar fokozni, és később azt mondja, hogy ez nem is jelentős összeg. Lehet, hogy neki nem, de az embereknek igen. Úgyhogy támogatom a módosító indítványt, és kérek mindenkit, a kormánypártiakat is, pontosan azokból a megyékből érkezőket, ahol alacsonyabb jövedelmű emberek élnek. Ez így nem korrekt, tisztességtelen és igazságtalan. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Mint tudjuk, mondom, a hozzászólók is, hogy jelzálogjogot ingatlanra szoktak bejegyezni. Ingóságra nem. Tehát ilyen értelemben az eljárási költségek azonossága felvethető. Ugyanakkor, hogy egyszerű legyen megérteni, ez nem a hitelfelvevőnek rossz, hiszen 1 millió forint felvételénél az 5 százalékos illeték, illetve levonás 50 ezer forint, nem 12 ezer, hanem annak négyszerese, Babák képviselő úr. Tehát, mielőtt véleményt tetszik mondani, számolni kell. Én elővettem a számológépem, szívesen kölcsönadom, de 1 millió forint 5 százalékát könnyű kiszámolni. Köszönöm.
ELNÖK: igaza van képviselő úrnak, ha nagy számokat mondunk, 1 millió forintot, de nincs igaza, ha 240 ezer forint alatti összeget. Végh képviselő úr következik.
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Hosszú távon természetesen nagyon egyet tudnék érteni csak 2 százalékos mértékkel, de azt mindenre. Azt hiszem, a lakosság nagyon nagy felháborodással fogadná ezt a javaslatot, ha ezt a 2 százalékos javaslatot nyilvánossá tennénk, mert akkor a 10 milliósra, a 30 milliósra is 2 százalék lenne. Azt gondolom, úgy jó, ahogy most a törvénymódosító javaslatban szerepel, nem jellemző 12 ezer forint ingatlanra való ráterhelése, nem jellemző 12 ezer forintos hitel felvétele, amely az ingatlanra rákerül. Azt hiszem, hogy az ingatlanra vonatkozó terhelések zöme, erre vannak számok, hogy a statisztikai átlag hová esik, biztos, hogy nem 12 ezer forint. Sőt, az is egészen biztos, hogy nem 240 ezer forint körül van, tehát gyakorlatilag nulla a költségvetési haszna ennek a módosításnak. Csak magunkat áltatjuk azzal, ha ezen tovább vitázunk. Hosszú távon azt el tudom képzelni, nyilván ez egy számítás következménye, hogy 1, vagy 2 százalék lehet a tulajdonjoggal érintett bejegyzések díja. Ha költségvetési intézkedéseket kellene hozni, és én ülnék a kormány oldalán, akkor ezt először megfontoltam volna, majd ebből engedtem volna vissza egészen a "de legfeljebb"-ig. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Babák képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Nem tudom, honnan veszi a jogot Molnár képviselő úr, hogy többször kioktat minket. Teljesen értelmesen mondtam, hogy a kis összegű jelzálognál a százalékos arány kedvezőbb lenne a kis jövedelmű embereknek. Erről beszéltem, önök pedig összevissza karattyolnak e tekintetben. Nem értem, hogy miért nem értik azt, amit érteni kellene mindenkinek. Pontosan az alacsony jövedelmű emberek kis összegű jelzálogbejegyzéséről és annak törléséről beszéltem, ehhez olyan tarifát kell alkalmazni, amilyet az indítvány előterjeszt. Mondják meg, ha nem akarják érteni, de ne beszéljenek mellé, és ne nézzék ostobának az ellenzéket. Nagyon szépen kérem, kíméljenek meg ettől az atrocitástól. Nem első alkalommal csinálják.
Számolhat a gépével azt, amit akar, kedves Molnár képviselő úr! Megkérem, hogy ne provokáljon minket, mert ez méltatlan a bizottság tekintélyéhez.
ELNÖK: Kékesi Tibor képviselő úr jelentkezett.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm aszót. Tisztelt Bizottság! Egész érdekes régiókba emelkedtünk ennek a módosító indítványnak a tárgyalása során. Én azt az elvi hozzáállást szeretném érzékeltetni, hogy itt valójában egy szolgáltatásról, egy szolgáltatás díjáról beszélünk. Azt a végét fognám meg a problémának, hogy egy költséget kell fedeznie ennek a díjnak, egészen konkrétan egy ingatlanlapra egy ingatlannal kapcsolatos bejegyzés költségét. Ezt nyilván ki lehet számolni, természetesen tudomásul veszem, elfogadom, hogy valamilyen átlagos érték mentén, mondjuk éppen 12 ezer forint környékén alakul. De ugyanúgy, ahogy ennél alacsonyabb, vagy nagyobb összegnek, ha van konkrét indoka, el lehet fogadni, itt nyilván a 12 ezer forint van megindokolva. Éppen ezért nem nagyon értem a százalékos mértéket, hogy mivel lehet indokolni, hiszen az eljárás díja, költsége nem lehet összefüggésben a bejegyzett jelzálog nagyságával, hanem kizárólag annak a tevékenységnek a költségével, ami együtt jár ezzel a bejegyzéssel, vagy annak törlésével.
Ez tehát az elvi tétel. A második része pedig, azt gondolom, hogy igen szűk az az érintetti kör, amely ma még kis összegű jelzálogbejegyzés, vagy -törlés által érintett. Ha azonban ez mégis így van, akkor nem érzem ennek azt a rossz oldalát. Manapság egy ilyen típusú, kis összegű jelzálogbejegyzésre, ahogy ismerem a helyzetet, leginkább a társasházaknál a hátralékkal rendelkező tulajdonostárak lakására történő, de nyilván a társasházközös képviselője által kezdeményezett jelzálogbejegyzés eshet. Nem nagyon ismerek, de nem is zárok ki olyan helyzetet, amit esetleg Babák képviselő úr felvetett. Biztosan van ilyen, csak ennek számossága, nagysága nem olyan, ami komolyan felvetné azt, hogy ebből az aspektusból, ezért érdemes volna százalékos mértékű adatot is alkalmazni. Még egyszer, az elvi tétel az, hogy itt egy tevékenység költségét kell megfinanszírozni mindenkinek, aki érintett ebben az eljárásban. Elnök úr, köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm. Babák képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Ha egy visszterhes vagyonátruházási aktusról bejegyzés készül a telekkönyvben, az 6 ezer forint. Akkor a jelzálog bejegyzése miért 12 ezer, ha már a költségekről beszélünk? Amúgy Mária Terézia vezette be annak idején a telekkönyvet, és állami szolgáltatásként biztosították a közhitelesség végett. Elhiszem, hogy az államnak már a földhivatalra sincs pénze, de miért szed be adókat, ha mindenért ilyen horribilis tarifát hoz be? Csak arra szerettem volna Kékesi képviselőtársamnak reflektálni, hogy valamilyen bejegyzésnek mennyi a díja, ára, költsége. Nézze, ha bejegyeznek a telekkönyvbe egy ingatlanvagyont, az 6 ezer forint, ha jelzálogjogot, az már 12 ezer, és ha törlik, megint 12 ezer. Egyszerűen érthetetlen. Meggondolatlan. Pénzbehajtásról van szó, mert bajban van a kormány, és már a földhivatalnál is olyan díjakat szed be, amit az emberek lassan nem tudnak elviselni.
Arról beszéltem többször, hogy a kis összegű jelzálognál célszerűbb, különösen vidéken, a szegényebb, alacsonyabb jövedelmű emberek számára kisebb kölcsönöket kis jelzáloggal biztosítani, célszerűbb lenne alacsonyabb díjakra is lehetőséget adni. Ennyit próbáltunk javasolni, de persze önök ezt sem támogatják. Ez teljesen igazságtalan. Köszönöm szépen. (Keller László visszaérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Köszönöm. Ha nincs több hozzászólás, szavazhatunk. Az előterjesztő még kíván reagálni.
FILYÓNÉ BOKROS ÁGNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Annyival szeretném kiegészíteni az eddig elmondottakat, hogy a jelzálogjog bejegyzése és a bejegyzés módosítása iránti eljárásnál szeretnénk, ha 12 ezer forint lenne a díj. A törlésnél viszont 6 ezer forint a díj. Tehát arra az általános mértékű díj vonatkozik, amely 6 ezer forintra emelkedne a törvényjavaslat szerint.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jól meglepődtünk volna, ha csökkenne az ár. Akkor szavazhatunk Vitányi István javaslatáról. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Hét, ez egyharmad, a bizottság többsége nem támogatta.
Ezzel a napirendi pontot lezártuk, köszönöm szépen.
Áttérünk a 4. napirendi pontra, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatra, T/1145. szám alatt. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit, Várfalvi urat, Bathó urat, bizottsági üléseink hagyományos szereplőit ennél a napirendi pontnál.
A bizottság tagjai számára szintén egy segédanyagban tekintettük át, mely bizottsági módosításokat támogatja, illetve nem támogatja a kormány. Ezeket megkapták. Van megint a kormánypárti képviselők által benyújtott és az előterjesztő által támogatott ajánlási pontsor, van a kormánypárti képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott javaslatsor, van a mikroszkopikus méretű, ellenzéki képviselők által benyújtott és az előterjesztő által támogatott ajánlási pont, két ilyen van, úgyhogy van remény. Végül van a leghosszabb lista, az ellenzéki képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott ajánlási pontok sora. Ez a négy ajánlási sor jelenti a napirendi pont tárgyalási alapját.
Tárgyalástechnikai döntést kell hoznunk. Kérdezem a bizottság tagjait, elfogadják-e azt a tárgyalási menetet, miszerint ebben a négy csoportban tárgyaljuk végig a módosító indítványokat. Kíván-e valaki ehhez hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor kérdezem, ki az, aki elfogadja ezt a tárgyalási menetet. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. A bizottság tehát ebben a bontásban tárgyalja a módosító indítványokat.
Van több olyan módosítás, amely az Országgyűlés jogi főosztálya szerint nem házszabályszerű, ez a 83.,a 425., a 428., a 488., a 651., a 726., a 728. és a 752. számú javaslat. Ezek a módosító indítványok fejezeti főösszeget érintenek. Ezért ezekről döntenie kell a bizottságnak, hogy tárgyalja-e vagy sem. Kíván-e valaki ezekhez hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Teleki, Koszorús, Borsos József, Demeter Ervin, Hadházy Sándor, Becsó Zsolt által benyújtott indítványokról van szó. Ha nem kíván hozzászólni senki, akkor döntünk. Kérdezem, ki az, aki szerint ezek nem házszabályszerű indítványok. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) A bizottság többsége elfogadta, hogy ezek nem házszabályszerűek, tehát ezeket nem fogjuk tárgyalni.
Rátérünk az első csoportra, a kormánypárti képviselők által benyújtott és az előterjesztő által támogatott ajánlási pontokra. Kérem Várfalvi és Bathó urakat, hogy rövid indoklást fűzzenek ezekhez a módosításokhoz.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ezeknek a módosító indítványoknak három csoportja van. Az egyik csoport a múltkor megszavazott módosító indítványok pontosítását jelenti. Volt olyan eset, hogy ugyanarra a tárgykörre két módosító indítvány érkezett, és ezek között belső koherencia probléma volt, például a médiatörvénnyel kapcsolatban. Ezt teszi helyre több módosító indítvány, ezeket a kormány támogatja. Ezen módosító indítványok másik csoportja szövegpontosításokat tartalmaz. A harmadik csoport pedig tárcán belül a benyújtott javaslathoz képest módosít. Ezek egyik fajtája, hogy közben változtak intézményi elnevezések, hiszen a parlamenti munka során intézményi összevonások, intézményi létrehozások történtek, másrészt pedig a tárcákon belül kisebb átcsoportosításokat tartalmaznak a sorok között.
Hogy néhányat kiemeljek, és ne csak általánosságban beszéljek, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban egységes közlekedési hatóság jött létre, ezért át kellett javítani a korábbi elnevezésüket ezeknek a szervezeteknek. A szénbányászati szervezetátalakítási központ és a geológiai szolgálat a bányászati hivatalba integrálódott, vagy az Országos Mérésügyi Hivatal a Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalba integrálódott, ezért a költségvetést úgy elnevezésében, mind a különböző sorok összevonásában módosítani kell. Említettem a médiatörvénnyel kapcsolatos ellentmondást, ezt az 567. számú indítvány oldja meg, javasolja helyre tenni. Az energiakompenzációra tartalmazza a javaslat, hogy ha több bányajáradék folyt be, akkor ezzel növelni kell a tervezett előirányzatot. A többi pedig belső pontosítás az egyes előirányzatok között. Ha lesz kérdés, természetesen előkeressük, és konkrétan válaszolunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait illeti a szó. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Molnár András jelentkezik, de ő nem a bizottság tagja, úgyhogy nem tudok szót adni. (Molnár András tiltakozóan integet. - Derültség.) Úgy látom, nincs. Akkor szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványsort. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
Áttérünk a második csoportra, a kormánypárti képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott ajánlási pontokra. Szabó Lajosnak adom meg a szót.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Indoklás nélkül szeretném külön szavazásra kérni a 446. számú módosító indítványhoz tartozó 125/4., 130/1. ajánlási pontokat, a 447. számú módosításhoz tartozó 125/5. és 129/3. módosító indítványokat, a 483. számú módosításhoz tartozó 141/43. és 142/1. ajánlási pontokat és az 785. számú módosításhoz tartozó 165/1. és 166/1. ajánlási pontokat.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztő tud-e erre most választ adni, gondolom, nyilván továbbra sem támogatják.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Továbbra sem támogatjuk. Az egészre mondanék két mondatot, elnök úr, ha lehet. Két ok miatt nem támogatjuk ezeket. Az egyik oka, hogy olyan összevont előirányzatokból való tételes kiemelést javasolnak, amit a korábbi gyakorlatnak megfelelően a kormány nem támogat, hogy egyes konkrét létesítmények jelenjenek meg a költségvetésben. A másik csoport pedig főleg önkormányzati ügyekben olyan módosító indítványok, amelyek elveivel többségében a kormány egyetért, de tegnap az önkormányzati bizottság ezeket megtárgyalta, és majd a mai bizottsági ülésen kezdeményezzük egy olyan módosító csomag beadását, amely a szokott módon véglegesíti az önkormányzati normatívákat és azok szabályait. Ezek a módosító indítványok, akár kormánypártiak, és később az ellenzékieknél is vannak olyanok, amelyek ebbe beépülnek. Tehát a második csoport elvével egyetért a kormány, csak a megoldás technikájával nem, és jogtechnikai szempontból az elmúlt évekhez hasonlóan csomagszerűen fog megjelenni.
ELNÖK: Köszönöm. Közben itt néhányat sikerült nekem is előkeresni. Ha jól látom, az M44-es a vágy titokzatos tárgya. Békéscsaba elkerülő útjának és az M44-esnek az előkészítése is benne van ebben a csomagban. Van-e valakinek még ehhez a sorhoz hozzáfűznivalója? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki a 125/4., 125/5., 129/3., 130/1., 140/43., 142/1., 165/1. és 166/1. számú indítványokat - ezekről egyben szavaztatnék, hacsak valaki nem tiltakozik ellene (Nincs jelentkező.), nincs ilyen - támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Ez többség, a bizottság támogatta.
A fennmaradó indítványokról szavazunk. Ezekhez van-e hozzászólás, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad támogatja, a többség nem.
Áttérünk a 23/1. és a 127/4. számú indítványokra. Ezeket az előterjesztő támogatja. Észrevétel, kérdés van-e ezekhez? Tállai András!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy Török Zsolt és Gusztos Péter mióta ellenzéki képviselők, mert ezt a módosító javaslatot ők is jegyzik.
ELNÖK: És Katona Kálmán is, ha így tesszük fel a kérdést. (Derültség.) De ez csak a tréfa része. Török Zsoltról régóta tudjuk, hogy igazából ellenzéki képviselő, csak leplezi. Szerintem nem kell válaszolni rá. én is meglepődéssel láttam, hogy Gusztos Péter, Török Zsolt, Katona Kálmán és mások indítványáról van szó. Hagyjuk! No, van-e ehhez kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
Következnek az ellenzéki képviselők által benyújtott, de az előterjesztő által nem támogatott ajánlási pontok. Ezekhez van-e észrevétel? Igen, van. Tállai András!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Azt szeretném kérni, hogy a 123/18., 133/47/, 133/48., 141/14. és a 142/36. számú módosító javaslatokról külön szavazzon a bizottság. Itt szeretném felhívni a kormánypárti képviselők figyelmét, hogy amikor arról volt szó, hogy nem támogatott javaslataikról külön szavazott a bizottság, akkor azokat az ellenzéki képviselők támogatták. (Babák Mihály: A szívesség visszajár, ezt mondta a Tállai. Molnár, nem értetted, a szívesség visszajár.)
ELNÖK: Még egyszer elsorolná a képviselő úr, egy kicsit lassabban, mert itt nem tudták jegyezni a kollégák.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Egy kis türelmet kérnénk, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kollégák folyamatosan keresik, és abban a sorrendben próbálok válaszolni. Az 511. számú módosító indítvány volt az első, a 123/18. ajánlási pont, ez Mezőkövesd repülőtér logisztikai központ fejlesztését konkrétan nevesítené a költségvetési törvényben (Babák Mihály: Ez egy nagyon jó javaslat. Kitűnő javaslat.), a GKM fejezetén belül. Amit az előbb már a kormánypárti képviselők módosításai kapcsán elmondtam, a kormány konkrét létesítmények nevesített megjelenését nem támogatja, hiszen feladatcsoportokra vannak előirányzatok, és azokon belül a tárcák határozzák meg a konkrét fejlesztéseket.
A következő az 507. számú módosító indítvány, a KvVM előirányzatán belül egy dél-borsodi kistérség csapadékvíz-elvezetése kialakítására tartalmaz előirányzat-biztosítási lehetőséget. Az egyik indok az, amit az előbb mondtam, a másik pedig, hogy ez önkormányzati fejlesztés, ilyen értelemben ez első fordulós, hiszen át kellett volna csoportosítani az önkormányzati fejezetben, és nem tárcánál megjeleníteni konkrét költségvetési előirányzatot.
Az 510. számú módosító indítvány az OKM fejezeten belül a kisgyőri általános iskola építésének első ütemét tartalmazza. Ugyanaz a válaszom, mint az előzőnél, konkrét önkormányzati beruházás tárcafejezetben való előirányzatosítását jelenti. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Tállai úr külön szavazást kért, vagy csak külön indoklást?
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Külön szavazást.
ELNÖK: Tehát külön szavazást szeretne.
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): De úgy, hogy az öt indítványról egy szavazás legyen.
ELNÖK: Már látom lelki szemeimmel, amint a mezőkövesdi repülőtérről felszálló repülőgép kényszerleszállást hajt végre az M44-es kibővített szakaszán. (Derültség.) Hiába, a képviselői kezdeményezőkészségre minden helyzetben szükség van. Akkor külön szavazást javasolnék a Tállai úr által elmondott indítványokról, a számokat mindenki felírta. Tállai úr, elismétli még egyszer az indítványszámokat, mert nem tudtuk fellajstromozni teljes egészében. (Tállai András megismétli az ajánlási pontok számát.)
ELNÖK: Igen. A szavazást külön-külön, vagy együtt kéri?
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Együtt. Akkor az öt ajánlási pontról külön szavazást kért képviselő úr. Kérdezem, ki az, aki a bizottság tagjai közül ezeket támogatja. Kézfelemeléssel jelezze4 (Szavazás) Babák úr? Megvan az egyharmad, köszönjük.
Más indítvány? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazunk a fennmaradt további ajánlási pontokról is. Kérdezem, ki az, aki ezeket támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! Babák képviselő úr? Babák képviselő úr támogatja? (Szavazás) Igen, egyharmad támogatta.
További módosító indítványok tárgyalása
Következnek azok a módosítások, amelyek nem szerepeltek ebben a listában. A sport és turisztikai bizottság javaslat T/1145/786. számmal. A szabadidősport támogatására plusz 200 millió forintot indítványoz. Előterjesztő?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. A bizottság többsége támogatta.
Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság javaslata T/1145/787. szám alatt, a Duna Palota kulturális közhasznú társaságnak nyújtott támogatás. Nekem lemaradt a tétel. Ja, csak az elnevezést módosítja, a tételt valószínűleg nem. Az előterjesztő támogatja-e?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Ebben a formában nem, de majd a bizottsági módosítások között szerepel. Azért nem javasolunk párhuzamos támogatást, mert akkor sokkal több koherencia probléma lesz a végső szavazásnál. Technikailag ezt nem javasoljuk, de tartalmilag igen. Tehát a válasz nem.
ELNÖK: Jogi értelemben nem támogatja az előterjesztő. A bizottság? Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs, akkor szavazunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja az önkormányzati bizottság indítványát. (Szavazás) Nem támogatja senki, egyharmadot sem kapott.
A költségvetési bizottság által benyújtandó módosító indítványok tárgyalása
Következnek a bizottság által benyújtandó indítványok.
Az első indítvány a Déméter Házra vonatkozik, a beteg gyermekek kezelése, utókezelése során felmerülő lakhatási probléma megoldására javasol átcsoportosítást. Az indoklást, gondolom, ismerik. Nincs ilyen javaslatuk? Akkor Bathó urat megkérem, fáradjon ide, és egyet átnyújtok. (Dr. Bathó Ferenc átveszi az indítványt.) Tehát elsősorban azok a beteg gyermekek és az ápolásukban közreműködő hozzátartozók vehetik igénybe, akik a budapesti Szent László Kórház csontvelő-transzplantációs osztályára kezelés céljára felvételre kerülnek. A Déméter Ház igénybevételét másodsorban a csontvelő-átültetésen átesett gyermekek és családjuk számára tervezik a gondozás, utógondozás feltételeinek megteremtésére.
Kérdezem az előterjesztőt, hogy támogatja-e ennek az indítványnak a benyújtását.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem támogatjuk. (Kovács Tibor: Hogyan került ez ide? - Keller László: Ki szedte elő?)
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazunk róla. Kérdezem, ki az, aki támogatja a bizottság részéről ennek benyújtását. (Szavazás) Nincs többsége az indítványnak, a bizottság tehát ezt elvetette. (Babák Mihály: Skandalum! Szégyelljétek magatokat!)
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása a következő. Előterjesztő?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk. A 8 százalékos Áht. szerinti kötelező megtervezésére biztosítja ez a módosító indítvány a szükséges feltételt.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? A dologi kiadásból van átcsoportosítva személyire? (Várfalvi István: Csak belül, igen.) Ez 131 millió forint, csak a sajtó számára mondom. Észrevétel, kérdés van-é? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítvány benyújtását? (Szavazás) A kormánypárti képviselők támogatták, a bizottság többsége elfogadta.
A következő a Miniszterelnökség célelőirányzata. Kormányálláspont?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen. Dologiból tartalékra és dologira? Most már látom, igen. (Keller László: Ezt akarta az ellenzék is.) Keller László is ezt akarta. A jegyzőkönyv kedvéért. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítvány benyújtását? (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
A 3. pontban a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból átcsoportosítás.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Az első körben elfogadott, az alap felhasználását szabályozó módosító indítványhoz képest ez az indítvány hogyan viszonyul?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Az első körben a parlament úgy döntött, hogy az alap előirányzatának 2007-ben 40 százalékát, majd 50, 60 százalékát kimondottan vállalati típusú kutatásokra kell felhasználni. Ez a másik részről szól, tehát a másik 60-50-40 százalékra mondaná ki azt, hogy ebből 1 milliárd forintot kimondottan alapkutatásra kell felhasználni, és ennek eldöntésébe szakmai értelemben be kell vonni az OTKA-t. Ők értenek ehhez legjobban. Tehát az ő szakmai véleményének kikérése alapján lehet kimondottan alapkutatásra fordítani ezt az összeget, ami nem a vállalati kutatást célozza.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a benyújtását. (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
A 4. pontot a kormány támogatja-e?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja a benyújtását? (Szavazás) A többség támogatta.
Az 5. pont. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 6. pont. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen. Ez az, amire az előbb utaltam, ez teszi azt helyre, amit a másik szöveges módosításként javasolt.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
A 7. pont. Kormány?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Biztos kezdet. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
Ennek a sornak a végére értünk. Öt perc szünet, amíg a fénymásolással végeznek a kollégák, és ki tudjuk osztani a további anyagot. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a bizottság ülését. Kiosztásra kerültek a további módosító javaslatok. Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy indokolják a javaslatsort.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mint már említettem, tegnap az önkormányzati bizottság megtárgyalta a javaslatokat, és ennek alapján kialakult egy módosítási csomag, amelyeket már technikailag nem tudtak benyújtani. Ez éjszaka elkészült. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a mutatószám felmérése után véglegesítődnek a számok. Szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy mintegy 11 milliárd forint újraelosztható forrás keletkezett a mutatószám-felmérés révén. Ennek felosztására tesz a csomag javaslatot, normatívák emelésére és a normatívák feltételeinek pontosítására, amelynek során figyelembe vettük a korábbi időszakban beadott képviselői módosító indítványokat. Kilenc darab módosító indítványban került összeállításra az anyag az egyes mellékleteknek megfelelően. Arra szeretném kérni az elnök urat, hogy ha majd a konkrét módosítások kapcsán van kérdés, akkor Varga Sándor kollégámnak, illetve Peresztegi Gergelynek, az ÖTM főosztályvezető-helyettesének adhassuk meg a szót, hiszen ők tegnap a bizottság ülésén részt vettek, szakszerűen ők tudnak pontosan válaszolni. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Elébe mennék ezeknek a kérdéseknek. Varga urat kérném meg, hogy az önkormányzati normatívákat érintő javaslatsorról adjon nekünk egy kis háttér-tájékoztatót, vagy rövid indoklást.
VARGA SÁNDOR (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel köszöntök mindenkit. A Várfalvi úr által jelzett 11 milliárd forint legnagyobb része a közoktatást érinti, ott javasolt elosztásra 7 milliárd forintot, 3 milliárd forint a szociális ágazatot érinti, és 1,5 milliárd forint pedig kommunális, belterületi feladatokat tudja majd segíteni.
A szociális ágazatban néhány konkrét normatívaemelést engedjenek meg, hogy elmondjak. A falugondnoki ellátás fajlagos összege 2,1 millió forintról 2,237-re emelkedhet, az időskorúak nappali intézményi ellátása 125 ezerről 150 ezerre, a pszichiátriai szenvedélybetegek 197-ről 220-ra, és így tovább. Ilyen arányban tudnak emelkedni az alapszolgáltatást, illetve a magasabb szintű ellátást nyújtó intézményi normatívák.
A közoktatásban az alapfokú művészeti intézményeknél részben konstrukcióváltozás következhet be, részben pedig itt is emelkedik a támogatás összege. A konstrukcióváltozásra két változatot látnak. Az első változatban szeptembertől csökken a normatíva, a második változatban félévtől. Mind a kettő szeretné az akkreditációt előtérbe helyezni, és azt végigvinni a szabályozáson. Magyarul a jövőben csak akkreditált intézmény juthasson normatívához. Az informatikai fejlesztésekre 1 milliárd forint pótlódik vissza az első fordulós szavazást követően. Az esélyegyenlőséget szolgáló központosított előirányzat 1,6 milliárd forinttal nőhet. A pedagógiai szakszolgálatoknál egy konstrukcióátalakítás van, mivel az esélyegyenlőségre a kormány által elhatározott szabályozás egy évet csúszik, így ez az előirányzat nem a végrehajtást, hanem az előkészítést tudja szolgálni. A tankönyvtámogatásnál nemcsak a háromgyermekesek maradnak ingyenes tankönyvvel támogatottak, hanem egy ezerforintos általános támogatási összeg megszavazását követően az önkormányzatnak lehetőségük nyílik tágabb körben, úgy mint eddig, tankönyvtámogatást nyújtani. Picit korrigál a javaslat a közoktatási teljesítménymutató differenciálásán, különösen az alsó tagozatban segít a feszültségek oldásán. Köszönöm szépen. Ha a kistérségi csomagról bővebb tájékoztatást igényelnek, akkor Peresztegi Gergely kollégámnak átadom a szót. (Babák Mihály: Mondja el.)
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő úr már jelzi is, hogy lenne ilyen kérdése a kistérségre vonatkozó indoklás ismertetésére. Akkor parancsoljon, megadom a szót.
PERESZTEGI GERGELY (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelettel köszöntök mindenkit. Röviden összefoglalva a módosítás lényegét, az első pont alapvetően azt szándékolja, hogy ha a 2007. január 31-ig megalakult, de a feltételeket nem teljesítő társulások 2007. szeptember 1-jétől megfelelnek mindazon feltételeknek, amelyeke a költségvetési törvényjavaslat rögzít, akkor négyhavi időarányos támogatást vehessenek igénybe. Ezzel egyidejűleg igényelhessék egész évre az úgynevezett általános támogatást, amely az általános működés feltételeit kívánja szolgálni.
Alapvetően a fajlagos támogatási összegekben változást jelent a közoktatási intézményi feladat esetében a bejáró tanulók támogatás jogcímnél az intézményi társulások által fenntartott intézményekben a 73 ezer forintos összegről 80 ezer forintos fajlagos összegre növekedik. Az iskolabusszal utaztatott gyermekek jogcímnél a differenciálás a társulás által fenntartott intézmény és az intézményi társulás által fenntartott intézmény között megszűnik, egységesen 80 ezer forint kerül meghatározásra. Növekszik a tagintézményi támogatás, és új kvázi jogcímként megjelenik a kistelepülési tagintézményi támogatás, amely az átlaglétszám-feltételek teljesítésétől függetlenül jár valamennyi 1500, illetve az alatti településen működő, intézményi társulás által fenntartott intézmény tagintézménye 1-4 évfolyamos gyermekszáma, tanulószáma után. Ez 2007. szeptember 1-től időarányos támogatást jelent, négyhavi támogatást.
A szociális intézményi, illetve gyermekvédelmi szakellátási feladatok esetében egy pontosítás került be a törvényjavaslatba, amely szerint a 2006. január 31-ét követően megalakuló intézményi társulások is igénybe vehetik ezt a típusú támogatást, amennyiben az intézmény központi költségvetési, vagy európai uniós forrásból jött létre. A szociális alapszolgáltatások, illetve a gyermekjóléti alapellátások esetében a tavalyi évhez hasonlóan külön megállapodás útján is el lehet látni a feladatokat, a módosítás ezt célozza. A fajlagos támogatási összeg azonos azzal, amikor a társulás ellátási szerződéssel látja el ezen feladatokat. A gyermekjóléti alapellátási feladatok esetében a társulás, illetve az intézményi társulás által fenntartott intézmények után járó támogatás differenciálása csökken úgy, hogy a társulás által fenntartott intézmények után járó támogatás nem változott, az intézményi társulások útján biztosított feladatellátás fajlagos összege növekedett.
Változás továbbá, hogy a mozgókönyvtári feladatok, közművelődési tevékenység ellátáshoz is fel lehet használni, illetve technikai jellegű pontosítást jelent, hogy a mutatószámokat tizedes pontossággal kell meghatározni. Közoktatási feladatoknál a kiegészítő szabályok között egy változásra hívom még fel a figyelmet, amely szerint a tízezer fő feletti lakosságszámú városok esetében az első évfolyamon nem szükséges 100 százalékos átlaglétszám-feltételt teljesíteni, csak a 75 százalékot. A többi módosítás alapvetően pontosító jellegű volt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. A bizottsági kérdések, észrevételek következnek. (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Ha a bizottság nem ellenzi, együttesen tudunk szavazni, hacsak nem kér valaki erről külön-külön szavazást. (Nincs jelentkező.) Nem.
A kérdés a következő: a kormány ezt mind támogatja, vagy van közte olyan, amit nem támogat. Ez tehát kilenc módosító javaslat, ezt mindet támogatja a kormány, vagy sem?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Egy kivételével. A művészeti alapoktatásra két változat van, a kormány az egyiket, az elsőt támogatja.
ELNÖK: Indítványszám szerint vajon hányas lehet? A 8-as?
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): A legutolsó, elnök úr. (Szabó Lajos: A 8-ast támogatja a kormány, a legutolsót nem. - Babák Mihály: Elnök úr, kérdezhetek addig a kormánytól? - Az elnök jelzi, hogy igen.)
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Meg szeretném kérdezni a kormánytól, hogy az ehhez szükséges forrást, ha jól emlékszem, 11 milliárdot honnan sikerült rezerválni.
VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. a törvényjavaslat minden évben egy prognosztizált mutatószám alapján készül. Utána megtörténik a felmérés, beérkezik az önkormányzattól az általuk becsült adat, és az általában kevesebb, mint ami a javaslatban szerepel. Az itt megtakarított összeget nem vonja ki a javaslat a rendszerből, de csak úgy maradhat bent, ha fajlagosan emeli a normatívát. Ez a korábbi évek gyakorlatának felel meg, hogy a forrást nem vonja ki a rendszerből, hanem magasabb fajlagos összeggel visszajuttatja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bocsánat, csak nekem is végig kellett számozni az indítványokat, hogy kezelhetőek legyenek. A kilenc javaslatból az első nyolcat támogatja a kormány, a kilencediket. Nem. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor az első nyolcról egyben szavazunk, hiszen ezeket támogatja a kormány. Kérdezem, ki az, aki támogatja a bizottság tagjai közül. (Szavazás) A többség támogatta.
A 9. számú indítvány következik. Ezt a kormány nem támogatta. Kérdezem, ki az, aki támogatja a bizottságból. (Szavazás) A többség ezt is támogatta, tehát benyújtásra kerül. És ezzel végeztünk.
Érkezett egy újabb indítvány, amely a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2007-es területi kiegyenlítési rendszeréről szóló kormányrendelet kifejezéseit pontosítja. A kormány ismeri ezt az indítványt?
DR. VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Igen, megkaptuk, támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki a bizottság tagjai közül támogatja ennek az indítványnak a benyújtását. (Szavazás.) A többség támogatta. Köszönöm. Kellett egy kis technikai szervezés.
Kérdezem, hogy van-e még tudomása valakinek olyan indítványról, amelyet be kellene nyújtani, vagy kíván-e kezdeményezni ilyet. (Nincs jelentkező.) Hozzám érkezett még egy javaslat, de ez nincs házszabályszerűen megfogalmazva. Ez szintén a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat érinti, de erre az előbb fogadtunk el egy módosító indítványt. Itt van-e a benyújtást kezdeményező? Igen.
A bizottság számára mondom, most két dolgot tehetünk, vagy szünetet rendelek el, amíg ez Házszabályszerű formába nem kerül, vagy pedig a javaslattevő ismerteti az indítvány lényegét, erről döntünk, és ha elfogadjuk, akkor ez házszabályszerűen megfogalmazásra kerül, ha nem fogadjuk el, akkor nem kell a bizottság tagjainak várniuk. (Szabó Lajos: Elfogadjuk a második változatot.) Jó, elfogadják az ügyrendi javaslatot. Akkor azt kérem, hogy javaslat indoklására szíveskedjen a mikrofonhoz fáradni. Közben a kormánynak adnék egy példányt. Parancsoljon, Pósfai úr.
DR. PÓSFAI GÁBOR (Fidesz-KDNP népjóléti kabinet): Köszönöm. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. Pósfai Gábor vagyok, a szociális terület szakértője. Ugyancsak a 239/2006. területi kiegyenlítési rendszerről szóló kormányrendelet alapján készült a módosító javaslat, amelynek lényege, hogy a 30. § (6) bekezdésében egy definíciót tartalmaz a költségvetési törvény normaszövege, ennek pontosítását indítványozza az elfogadott korányrendeletnek megfelelő, azzal inkább összhangban lévő formában.
Röviden, a kormányrendelet meghatározza az új belépők definícióját a szociális ellátásban, és erre vonatkozóan tartalmilag más definíciót tartalmaz a 30. § érintett bekezdése. A javaslat az, hogy ez a másik definíció kerüljön ki a költségvetési törvény érintett bekezdéséből, és akkor egyértelműen a kormányrendelet határozza meg az új belépők definícióját.
ELNÖK: Próbálom én is megérteni, hogy mi az indítvány lényege. Tehát van egy kormányrendelet, és van egy elfogadott törvény, és ha jól értem, a kettő között koherencia zavar van.
DR. PÓSFAI GÁBOR (Fidesz-KDNP népjóléti kabinet): Így van, eltérő a definíció.
ELNÖK: Eltérő a definíció, világos. Észrevétel, kérdés? Kovács Tibor.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): A költségvetési bizottság korábbi gyakorlata alapján szaktárca által benyújtott javaslatokat a költségvetési bizottság nem nyújt be, ezt sem javasoljuk benyújtani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A dolgot tudom egyszerűsíteni, bármelyik képviselő kolléga fel tudja vállalni, hogy kezdeményezi, tehát tekintsünk el ettől az indoklástól. Az előterjesztők véleménye érdekel, hogy át tudták-e tanulmányozni.
DR. VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Az utoljára benyújtott módosítás az elnevezési problémát kezeli. Ha további jogi koherencia keletkezik, a koherencia szavazás keretében ez rendezhető, de ezt meg kell vizsgáltatni. Most nem tudjuk ezt támogatni, mert ebből nem derül ki egyértelműen, hogy a koherencia. (Babák Mihály: Írjam alá én?)
ELNÖK: Én is arra tennék javaslatot, hogy az utolsó pontban született egy előterjesztő által is támogatott módosítás, amely, úgy látom, ugyanezt a kérdést, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevételét pontosítja. Ettől függetlenül a bizottság dönthet másként is, hogy ennek benyújtását támogatja. Az a kérdés, hogy akar-e így dönteni a bizottság. További észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztő nem támogatja.
Akkor szavazásra tenném fel, hogy a bizottság benyújtson-e egy ilyen módosítást. Kérdezem, ki az, aki támogatja ennek benyújtását. (Szavazás.) A bizottság többsége nem támogatta, tehát a bizottság ezt nem nyújtja be. Marad a korábban elfogadott módosítás.
Kérdezem, hogy van-e még valakinek olyan módosításról tudomása, amelyről döntenünk kellene, vagy amely bizottsági módosító javaslatként bekerülhet a plenáris ülésre. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Akkor ezzel a napirendi pontot lezárom.
Egy perc türelmet kérek még, megnézzük, hogy van-e olyan indítvány, amelyről esetleg nem tudtunk.
Kérdezem Várfalvi urat, hogy a kormány által támogatott indítványok listája lezárult-e, van-e még esetleg olyan indítvány, ami bekerül a bizottság elé.
DR. VÁRFALVI ISTVÁN (Pénzügyminisztérium): Nincs, elnök úr.
ELNÖK: Nincs. Akkor a bizottsági ülést bezárom azzal, hogy két bizottság fog még ülésezni, az oktatási és a kulturális. Tekintettel arra, hogy mind a kettőnek kormánypárti elnöke van, talán nem haszontalan arra kérni a kormánypárti képviselőket, hogy tárgyaljanak velük arról, vajon adnak-e még be módosítást, vagy sem. Ne zárjuk ki ennek a lehetőségét, releváció erejű módosítások még születhetnek bizottsági szinten is.
Most a bizottsági ülést berekesztem, mindenkinek további jó munkát kívánok. Szükség esetén hétfő délelőttre a bizottsági ülés összehívható, de elvileg ma abban az állapotban vagyunk, hogy erre nem fog sor kerülni. Köszönöm mindenkinek a részvételt, további jó munkát. Viszontlátásra! (Babák Mihály: Jó hétvégét, elnök úr. Mi vagyunk olyan állapotban, de a szocialisták teljesen maguk alatt vannak.)
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 33 perc.)
|
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit