KPSZB/2/2007.
KPSZB/31/2006-2010.
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. február 14-én, szerdán 9 óra 12 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
A napirend elfogadása *
A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Pettkó András szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Kérdések, vélemények *
Pettkó András válasza *
A kormány képviselőjének reflexiója *
Döntés az önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről *
A Magyar Nemzeti Bankról szóló és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A napirendi pont lezárása *
A "gazdasági versenyképesség", a "nyugdíjreform", valamint az "oktatás és gyermekesély" témájában megalakuló nemzeti kerekasztalokba bizottsági tagok delegálása *
A napirendi pont lezárása *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Balla György (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Tóth András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Molnár László (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Végh Tibornak (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ),
Babák Mihály (Fidesz) Szijjártó Péternek (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Lengyel Zoltánnak (Fidesz),
Domokos László (Fidesz) Tóth Andrásnak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Lengyel Zoltán (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz).
Pettkó András (MDF), előterjesztő
Vicze Klára, a Pénzügyminisztérium főtanácsadója
Tabák Péter, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Bokodi Melinda, a Magyar Nemzeti Bank vezető jogtanácsos-helyettese
Mayer László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 12 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, tisztelt hölgyeim és uraim. Köszönöm szépen a türelmet. Örülök, hogy a bizottság tagjai megjelentek, hiszen ilyen szörnyűséges, terrorveszéllyel és terrortámadással fenyegetett időszakban azért az is nagy kihívás, hogy a bizottság tagjai időben beérkezzenek. Köszönöm, hogy vállalták ezeket a veszélyeket, és eljöttek a bizottság ülésére. (Keller László: Mi pontosak voltunk.) Keller Lászlónak is köszönöm, hogy bejött Törökbálintról, és itt van a bizottság ülésén. Köszönöm, képviselő úr. Köszöntöm a bizottság munkatársait, a sajtó képviselőit, köszöntöm a meghívott előadókat is, és köszöntök mindenkit, aki a bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
Ezúton is szeretném köszönteni bizottságunk új tagját, Katona Béla frakcióvezető-helyettes urat, további eredményes és sikeres munkát kívánok neki a bizottság régi-új tagjaként, hiszen már volt időszak, amikor a költségvetési bizottság tagja volt.
A kiküldött napirendi javaslathoz egy írásbeli módosítás érkezett. A Szabó Lajos bizottsági alelnök úr által jegyzett napirendi javaslatban 4. napirendi pontként szerepel a "gazdasági versenyképesség", a "nyugdíjreform", valamint az "oktatási és gyermekesély" témájában megalakuló nemzeti kerekasztalokba bizottsági tagok delegálása. Alelnök úr ezzel javasolja kiegészíteni mai napirendünket.
Kíván-e valaki hozzászólni ehhez, hiszen a Házszabály alapján frakciónként két percben lehet ezt megtenni. (Figyelmeztetésre.) Napirend előtt nem lehet, azért a bizottság munkatársainak éberségét is teszteltük, Szabó Lajossal együtt lecsaptak erre az elnöki bejelentésre, és figyelmeztettek arra, hogy nem lehet napirend előtt hozzászólni. Akkor nem lehet, így az elnöki nagylelkűség elvész a történelem homályában. Szavazni fogunk.
Először Szabó Lajos úr kiegészítéséről szavazunk. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Számolok is. Tizenhat. Szép kerek szám. Aki ezzel nem ért egyet? Tíz. Tartózkodott? Egy. Tehát a bizottság napirendje kiegészült a Szabó Lajos alelnök úr által jegyzett napirendi ponttal, amelyet a 4. pontban fogunk majd megtárgyalni.
Elsőként képviselői indítványok tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Köszöntöm Pettkó András képviselő urat, aki a T/1848. számú, szimbolikus számmal jelzett indítványt jegyzi. A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról van szó, ahogy mondtam, T/1848. számon. Meg is adom képviselő úrnak a szót, ha szóbeli kiegészítést kíván tenni. Parancsoljon!
Pettkó András szóbeli kiegészítése
PETTKÓ ANDRÁS (MDF), előterjesztő: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ha körbenézek, a parlamenti patkó mind az öt parlamenti pártja mind a választási kampányban, mind a választási programjában, mind az elmúlt 16 év során hangoztatta, hogy számára fontos a civil társadalom. Az általam benyújtott módosító javaslat azt tartalmazza, hogy ha Magyarországon ma egy nonprofit, vagy közhasznú egyesület képviseletében diák utazik, mondjuk Budapestről Pécsre, vagy Pécsről Miskolcra, elmegy egy konferenciára, vagy bármilyen rendezvényre, jár neki diákként az utazási kedvezmény, és a civil szervezet a számára ki szeretné fizetni ezt az utazási költséget, nem tudja megtenni, mert nem kap a MÁV és a Volán járatain áfás számlát.
Az általam benyújtott módosító javaslat számottevő költségvetési módosítással nem járna, hiszen valljuk be, hogy ma is a civil szervezet képviseletében diákjeggyel utaznak, és más módon történik az elszámolás. Ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása a feketegazdaság kifehérítését is elősegítené. Úgy gondolom, jelentős lépést tennénk annak érdekében, hogy egy normális országban a civil et támogatni szükséges. főleg azokat a civil szervezeteket, amelyek az elesetteket támogatják, állami feladatokat vállalnak át. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása nem járna költségvetési kihatással, már csak azért sem, hiszen most is, akár Kovács Pisti nevére is kiállítanak áfás számlát, ha ezt igényli. Csak annyi történne, hogy ráírnák a számlára az egyesület nevét. Közhasznú, nonprofit, nem nyereségorientált szervezetekről van szó, ezeknek a szervezeteknek a könyvelésébe bárki betekinthet, bárki megnézheti a programjaikat, ezek után ellenőrizhetővé válna az utazás, nem lehetne vele visszaélni.
Ennyit szerettem volna mondani, és persze bármilyen más kérdésre szívesen válaszolok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A bizottsági tagok előtt még megadnám a kormány képviselőjének a szót. Kérdezem, hogy van-e kormány-, vagy tárcaálláspont az ügyben.
A kormány álláspontjának ismertetése
VICZE KLÁRA (Pénzügyminisztérium): Vicze Klára vagyok a kormány részéről. A kormány álláspontja, hogy nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a bizottság tagjait illeti a szó. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Molnár Albert!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Számtalan ötletünk van arra, hogy milyen állami szolgáltatást lehetne még ingyenesen igénybe venni. Tulajdonképpen az egy ideális állapot lenne, ha valamennyi állampolgárunknak minden állami szolgáltatást ingyen tudnánk biztosítani, azonban ez egy olyan bizottság, Pettkó képviselő úr, megértve az ön indítványát, amely elsősorban azon őrködik, hogy a költségvetési szabályokat és a költségvetési kereteket betartsuk.
Azt gondolom, hogy egy ilyenfajta módosítás átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, tervezhetetlen a költségvetés számára. Éppen azon munkálkodunk, hogy bezárjuk a nyitott fejezeteket, hogy valóban tartható és tervezhető költségvetést tudjunk a Magyar Köztársaság számára biztosítani. Nincs kétségem afelől sem, hogy az a felelős ellenzék, amely mindig a költségvetési keretek betartására buzdít bennünket, szintén nem fogja most a konvergenciaprogram betartásán munkálkodó gazdaságot abba az irányba tolni, hogy ezeket a költségvetési kereteket túllépjük.
Közben megváltozott a kormányrendelet, a diákoknak is csak az iskola és az otthon között ingyenes az utazás, a hallgatói önkormányzatok egyetértésével történt megállapodás alapján. Így legnagyobb sajnálatunkra nem tartjuk aktuálisnak ennek a kérdésnek a felvetését, ezért a frakció nem támogatja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szijjártó Péter!
SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, azon most már túl vagyunk, hogy a "mindenki számára minden ingyenes" illúzióját dédelgessük. Voltak persze a kampányban erre vonatkozó ígéretek, csak azokat rendszerint megszegték. Érdekes módon, tavaly tavasz előtt önök valahogy elfeledkeztek arról, hogy elmondják a diákoknak, drasztikusan szigorítani akarják a diákkedvezményeket a tömegközlekedésben. Volt-e egyetlen képviselő önök közül, aki kiállt a választási kampányban, és azt mondta, hogy kedves fiatalok, drasztikusan szigorítani fogjuk az utazási kedvezmények rendszerét? (Kovács Tibor: Egyszeri nagyarányú csökkentés volt. - Más szocialista képviselők is közbeszólnak.) Nem volt. Elnök úr, többen vagy rosszul vannak, vagy szót kérnek, nem tudom, melyikről van szó.
ELNÖK: Folytassa képviselő úr!
SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Szóval, önök közül senki sem volt ilyen bátor, egy ember sem állt ki. És most, amikor itt van egy javaslat, amely teljesen egyértelműen egy természetes igényt próbál kielégíteni, mert ha egy közösség, egy szervezet utazik együtt, és vannak közöttük diákok, akik kedvezményes jegyet vehetnek, nem lehet számlát kérni, csak az adott személy számára. Ezt nyilvánvalóan önök is tudják. Van egy javaslat, amely ezt a helyzetet próbálja orvosolni, erre hallunk a kormánytól egy véleményt, indokolás nélkül, hogy nem támogatja, önök pedig az utazási kedvezmények drasztikus szigorítása után most a költségvetési fegyelemre hivatkoznak.
Azzal, hogy az utazási kedvezmények köréből gyakorlatilag kivonták a nem iskola és az otthon közötti utazások lehetőségét, nyilvánvalóan drasztikusan megnövekednek a diákok utazási költségei. Ráadásul azáltal, hogy a kedvezmény is csökken az iskola és a lakóhely között, ráadásul nő az alapjegyár, majdhogynem a dupláját kell kifizetni majd a diákoknak az utazásért. Tényleg nem értem azt, hogy miért kell ilyen szinten hadat üzenni a fiataloknak, miért nem szóltak esetleg előbb, hogy arra készülnek, hogy drasztikusan szigorítsák az utazási kedvezményeket.
Azt kérem kormánypárti képviselőtársaimtól, hogy bírálják felül ezt az álláspontjukat. Azt kérem a kormánytól is, hogy bírálja felül ezt az álláspontját, és támogassák Pettkó képviselő úr javaslatát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kovács Tibor!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Képviselő úr, ha jól emlékszem, arra hivatkozott, hogy azért is lenne például szükség erre a módosításra, mert ha egy civil szervezet megbízásából utazik valaki vidékre, akkor a jegyet nem tudja elszámolni. Úgy gondolom, semmilyen akadálya nincs annak, hogy bárki bármelyik jegyirodában elővételben jegyet vásároljon, ott áfás számlát kötelesek kiállítani, annak a nevére, akinek a nevére kérik a számla kiállítását. Tehát most sincs semmilyen akadálya annak, hogy ha valaki utazási költséget akar elszámolni, akkor azt elszámoltathassa. Tehát ilyen alapon nincs is indoka ennek a javaslatnak.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor szavazhatunk a kérdésről. (Pettkó András jelzi, hogy szót kér.) De előtte még megkérdezem, hogy az előterjesztő kíván-e válaszolni az elhangzottakra. Igen, parancsoljon! Megadom a szót.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF), előterjesztő: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha összefognak, és csoportosan utaznak, akkor írhatnak áfás számlát. Tehát itt egy kis zavart észlelek, mert egy egyszerű matematikai számítással ki lehet számítani, hogy ha a csoportos utazásnak megfelelően váltunk jegyet, akkor például van esély ennek a törvénynek a kijátszására. Azt gondolom, egy országgyűlési képviselőnek az a feladata, hogy minél több kiskaput bezárjon, az a feladata, hogy normális mederbe terelje az élet menetét. Ez ma is több esetben így működik. Természetesen egy költségvetési bizottságban ülő képviselőnek nem kell ismernie a civil szervezetek működését. Azt állítom, hogy ennek a törvénymódosításnak az elfogadása nem jár a költségvetés számára számottevő kihatással, és azt állítom, a képviselő úrral ellentétben, hogy az APEH állásfoglalása szerint nem adnak ki áfás számlát, sőt, a Pénzügyminisztériumból is van egy ilyen papír, hogy ezt a törvényt szükséges módosítani annak érdekében, hogy az áfás számlát kiadják a MÁV- és a Volán-járatokon abban az esetben, ha diák utazik.
Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak a tárgysorozatba-vételét. Lehet, hogy nem ez a legjobb megoldás, amit az MDF képviselőcsoportja kitalált, de mi nyitottak vagyunk bármilyen más megoldásra. A mi számunkra egy a fontos, hogy azok a civil szervezetek, amelyek képviseletében diákok utaznak, legálisan el tudják számolni az utazást.
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon!
A kormány képviselőjének reflexiója
VICZE KLÁRA (Pénzügyminisztérium): A kormány képviseletében reagálnék az itt elhangzottakra. Néhány pontosítást szeretnék tenni. Egyrészt arról van szó, hogy nagyon helyesen hangzott az el, hogy itt semmi új nem történik, mert ha a diákok a saját nevükre áfás számlát igényelnek a bérletpénztáraknál, megkapják. A civil szervezetekre való kiterjesztés lehet, hogy közvetlenül nem jelentene többletkiadást, viszont azért került ez a megszorítás még 1998-ban a törvénybe, majd 2005-ben egy újabb megszorítás, tehát a nevelési-oktatási intézmények sem minden esetben vehetik igénybe, és nem vásárolhatnak saját tanulóik részére bérletet, mert olyan konstrukciók jöttek létre, amelyek nagyon nagy mértékben visszaélésre adtak okot. Miután ezeket a kiskapukat bezártuk, gyakorlatilag érezhető megtakarítás történt a fogyasztói árkiegészítésben.
A másik dolog pedig az, hogy külön kell választani a jelenlegi helyzetet, és külön a jövőbeli helyzetet, aminek még folyamatban van a kialakítása. Köszönöm szépen.
Döntés az önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm. Ezzel a kiegészítéssel is bölcsebbek lettünk és szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki a tárgysorozatba-vételt támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenegy. Feltételezem, hogy a többiek nem támogatják, de azért megkérdezem. Ki az, aki nem támogatja? Tartózkodott? Egy. A bizottság nem támogatta a javaslat tárgysorozatba-vételét. Köszönöm szépen a bizottsági ülésen való részvételt, további jó munkát kívánok.
Áttérünk a 2. napirendi pontra, amely a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/1916. szám alatt, a módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Köszöntöm a Pénzügyminisztérium és a jegybank munkatársát. Gondolom, az ajánlási pontokat ismerik.
Az 1. pontban Kékesi Tibor képviselő úr indítványa szerepel, amely összefügg a 3. ponttal. Kérdezem, az előterjesztő támogatja-e.
TABÁK PÉTER (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen. Megkérdezem a jegybank képviselőjét is, hogy látták-e ezt az indítványt, és támogatják-e.
DR. BOKODI MELINDA (Magyar Nemzeti Bank): Igen, láttuk az indítványt, és támogatjuk.
ELNÖK: Akkor szavazhatunk róla. Kérdezem, van-e hozzászólás. (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 2. pontban Dancsó József képviselő úr indítványa szerepel. Kormányálláspont?
TABÁK PÉTER (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Igen. MNB?
DR. BOKODI MELINDA (Magyar Nemzeti Bank): Támogatjuk.
ELNÖK: Igen. Kérdezem, van-e hozzászólás, kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazhatunk. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A bizottság ezt is egyhangúlag támogatta.
Ezekkel a módosító javaslatokkal végeztünk. Most rátérünk azokra az indítványokra, amelyeket a bizottság tagjai is megkaptak. Feltételezem azt, hogy alapos előkészítés előzte meg ezeknek a módosító javaslatoknak az asztalra kerülését. Ezért arra kérném a kormány képviselőjét, hogy egyben indokolja ezeket a javaslatokat, 11 módosítás van a bizottság asztalán.
TABÁK PÉTER (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. A módosításokkal kapcsolatban azt fontos megjegyezni, hogy a jegybanktörvény módosításával kapcsolatban speciális szabályok érvényesek, ugyanis az Európai Központi Bank véleményét is figyelembe kell venni a módosítások kialakítása során. Ez a vélemény decemberben vált ismertté számunkra, és a bizottsági módosító javaslatok részben az Európai Központi Bank véleményének figyelembevételét teszik lehetővé.
Ilyen módosítás a törvényjavaslat 9. § (1) bekezdését módosítani kívánó javaslat, amely a jegybankelnök, a monetáris tanácsi tagok és alelnökök felmentésére vonatkozó szabályokat, a felróhatóság és fel nem róhatóság megkülönböztetését megszünteti az Európai Központi Bank által adott vélemény alapján, illetve ugyanehhez kapcsolódik az a javaslat, amely a 10. §-t módosítaná. Itt értelemszerűen a megkülönböztetés megszüntetésével a felmentés esetén végkielégítés nem adható. Ez szintén az Európai Központi Bank véleményének figyelembevételével történik.
Az Európai Központi Bank álláspontja szerint az éppen hivatalban lévő monetáris tanácsi tagok és jegybanki tisztségviselők esetében a szabályok visszamenőleges hatállyal nem érvényesülhetnek, ezért a 17. §-t módosító javaslat ezt az átmeneti szabályozást fenntartja a jelenleg hivatalukat betöltők számára. 2006 decemberében jelent meg az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank konvergenciajelentése, az ezekben jelzett észrevételeket, amelyek a két évvel korábbi konvergenciajelentéshez képest újak voltak, szintén ezek a módosító javaslatok veszik figyelembe, és vezetik át a törvényjavaslaton.
Így a végső hitelnyújtás szabályozására vonatkozó szabályok esetében az MNB csak a monetáris finanszírozás tilalmának figyelembevételével nyújthat hitelt, ez a 2. §-t módosítaná, illetve a köztulajdonban lévő hitelintézetek számára az európai közösségekről szóló szerződés szerint csak a magántulajdonban lévő hitelintézetekkel azonos feltételekkel nyújthat hitelt a jegybank, ez szintén a 2. § módosítását jelentené. Az MNB az állam megbízottjaként piaci feltételek mellett nyújthat hitelt, ez a 3. §-t módosítaná az Európai Központi Bank konvergenciajelentésében megjelölt irányoknak megfelelően. Szintén a konvergenciajelentésben szereplő észrevétel alapján a 17. §-ban pontosítjuk azt, hogy a vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén milyen szankciók lehetnek, illetve nem lehetnek.
A többi módosítás alapvetően technikai pontosítás, szóhasználati, illetve az adott európai uniós jogszabályokra való pontosabb hivatkozást teszik lehetővé. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem az MNB álláspontját, hogy támogatják-e ezeket a módosításokat.
DR. BOKODI MELINDA (Magyar Nemzeti Bank): Támogatjuk a módosító javaslatokat, tekintettel arra, hogy, ahogyan az előbb elhangzott, a konvergenciajelentés és az EKB véleményének figyelembevételével készültek. Egyébként az időbeli elcsúszást az is okozza, hogy az EKB az idén először vizsgálja a konvergenciajelentésben a monetáris finanszírozás tilalmával kapcsolatos jegybanki rendelkezéseket, tehát most alaposabb vizsgálatnak vetette alá, mint korábban bármikor ezt a kérdést. A konvergenciajelentésük így később készült el, mint a jegybanktörvény módosítására irányuló jelenlegi törvényjavaslat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó. Mádi László jelentkezett, megadom a szót.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Két kérdésem lenne. Az egyik a monetáris tanács tagjainak számára vonatkozik. Korábban sem értettem egyet azzal a lépéssel, amely jelentősen növelte a monetáris tanács tagjainak számát, amit alapvetően politikai beavatkozásnak értékeltem akkor is a kormánykoalíció részéről. De mint konstrukció sem szerencsés, semmi nem indokolja, hogy ilyen nagy létszámú tanács legyen. Tudom, hogy ez csökken, de komolyabb csökkenés miért nem történik a távlatokban, a jogbiztonságot figyelembe véve? A másik, hogy ez a változtatás, amit most törvénymódosításként tárgyalunk, a jegybank függetlenségére vonatkozóan valamilyen elmozdulást eredményez-e?
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, vagy észrevétel? Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Talán most nem is lényeges, de általános problémát szeretnék jelezni. A módosító indítványok konkrétan nem is érintik, csak csatlakoznak ahhoz, hogy a törvényjavaslat 2. §-ában az eredeti indítvány is hivatkozik a szerződés 104. és 104/B cikkelyére. A 104. és a 104/B cikkely azonban a mai állapot szerint már nem tartalmazza azokat a hivatkozásokat, amiket ide szükséges volna értelmezni. Pusztán azért kerültek ilyen formában a törvényjavaslatba, mert az egyébként szinten hivatkozott '93-as tanácsi rendelet még a '93-ban érvényes szerződés ezen cikkelyére hivatkozva került megfogalmazásra.
Természetesen ismerjük az Európai Unió közös jogának változását, hogy hogyan lett a római szerződésből maastrichti, amszterdami szerződéseken keresztül ma már nizzai szerződés, de mindenképpen szerencsétlennek találom, ha ez tartósan így épül be a mi jogalkotásunkba. Vagy valamilyen módon azonosítani kellene, hogy a szerződés mint alapszerződés mikori állapotának megfelelően hivatkozzuk meg ezeket a pontokat, maga a jogi szakirodalom is, amikor átszámozzák, az eredeti számozás szerinti, aztán a későbbi számozás szerinti pontokra hivatkozik, persze, ha benne maradt a jogszabályban.
Csak szeretném felvetni, ez nem mostani indítvány, hogy ezt majd a jövőre nézvést tisztázni kellene, hogy milyen módon lehet a mai jogalkotáshoz hozzáigazítani az ilyen típusú hivatkozásokat, hogy csak csupán a hatályos tanácsi rendeletet jelöljük, ami az akkori állapot szerinti alapszerződésre hivatkozik, vagy azzal a megkülönböztető névvel látjuk el a szerződést, zárójelben vagy bármilyen más módon, vagy a tényleges mai állapot, a jogalkotás szerinti időpontban hatályos alapszerződési pontokat hivatkozzuk meg. Ezt csak mint problémát vetettem fel, nem gondolom, hogy most kellene megoldani. Köszönöm, elnök úr, a szót.
ELNÖK: Köszönöm. Több képviselői jelentkezést nem látok, megadom a válaszadásra a lehetőséget. PM? MNB? Ki kíván válaszolni?
TABÁK PÉTER (Pénzügyminisztérium): Igazából egy képviselői kérdésre, a monetáris tanácsi tagok számára nem tudok válaszolni, nem volt ilyen típusú változtatási igény sem a konvergenciajelentésben, sem máshol. A szerződéssel kapcsolatban a Kékesi képviselő úr által elmondottak miatt célszerűbb volt ez a módosítás, ami a konkrét Európa tanácsi rendelkezésre való hivatkozást betette ebbe a módosító javaslatba, hogy egyértelmű legyen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. MNB!
DR. BOKODI MELINDA (Magyar Nemzeti Bank): Csak azt tudom mondani, hogy a tanácsi rendeletnek ez a címe. Kétségtelen tény, hogy '93-ban, amikor a tanácsi rendelet megjelent, még a 104. cikkely tartalmazta a monetáris finanszírozást, ma pedig a 101. cikkely tartalmazza, de a tanácsi rendelet a kodifikációs szabályok szerinti utalás alkalmazásával ezt a címet viseli '93 óta. Mivel konkrétan idéztük a tanácsi rendelet címét, ez okozza azt, hogy a 104. cikkely van a címben feltüntetve.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a benyújtandó 11 indítványt egységesen támogatja a kormány is, az MNB is. Kíván-e valaki külön-külön szavazni az indítványokról? (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Akkor szavazhatunk egyben. Kérdezem tehát a bizottság tagjait, hogy a benyújtásra javasolt indítványokat támogatják-e, vagy sem. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság tehát benyújtja ezeket az indítványokat. Köszönöm szépen.
Van-e még olyan indítványról tudomása bárkinek, amelyről szavaznunk kellett volna, tárgyalnunk kellett volna, de nem tettük? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor köszönöm szépen a részvételt, ezzel a napirendi ponttal is végeztünk.
Áttérünk a 3. napirendi pontra, a hosszú című, T/1371. szám alatti törvényjavaslat módosító indítványainak megtárgyalására. Összesen négy módosító javaslatunk van.
Az 1. pont Vas János és Pettkó András képviselők indítványa, amely összefügg a 3. ponttal. Az előterjesztő támogatja-e?
MAYER LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés van-e az indítvánnyal kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Nincs. A szavazás következik. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Három. Ez egyharmad sincs, tehát a bizottság egyharmada sem támogatja.
A 2. pont Simon Gábor és Gúr Nándor képviselők indítványa. Előterjesztő?
MAYER LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
A 4. pont szintén Simon Gábor és Gúr Nándor javaslata. Előterjesztő?
MAYER LÁSZLÓ (Szociális és Családügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatta.
Ezzel végeztünk a módosító indítványokkal. Köszönöm a részvételt.
Áttérünk a 4. napirendi pontunkra, ez a Szabó Lajos alelnök úr által javasolt, a "gazdasági versenyképesség", a "nyugdíjreform", valamint az "oktatás és gyermekesély" témájában megalakuló nemzeti kerekasztalokba bizottsági tagok delegálása. Megadom a szót alelnök úrnak.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A múltkori bizottsági ülésen megkaptuk a levelet, amely szerint a Magyar Köztársaság miniszterelnöke a bizottság elnökéhez egy levéllel fordult, hogy a megalakuló gazdasági versenyképesség, nyugdíjreform, valamint az oktatás és gyermekesély témájában nemzeti kerekasztalok megalakítását kezdeményezte, és kéri a bizottságot, hogy a három kerekasztalhoz 2-2 szakértő delegálása történjen meg. Ennek a levélnek az értelmében kezdeményeztem ennek a napirendi pontnak a megtárgyalását. Kérem a bizottságot, hogy ennek a miniszterelnöki felkérésnek megfelelően a bizottság delegáltjai útján vegyen részt a kerekasztalok munkájában, és tegyük meg javaslatainkat a 6 helyre, amely 2-2 fő arányában oszlik meg a három bizottságban.
Kérem ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy ha úgy gondolják, ebből a munkából vegyék ki részüket, tegyék meg javaslataikat, és azokat mi a magunk részéről meg fogjuk vitatni. Köszönöm. A szocialista frakciónak külön önálló javaslata nincs, minden bizottsági tagnak van módja rá, hogy javaslatot tegyen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak tájékoztatni kívánom a bizottságot, hogy én mint a bizottság elnöke már küldtem egy levelet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak, amelyben tájékoztattam arról, hogy semmiféle javaslatot nem kívánok tenni.
Nyilván nem kell most hosszabban, talán csak a jegyzőkönyv kedvéért néhány mondatban ecsetelnem azt, hogy az a miniszterelnök, aki Balatonőszödön kitűnő beszédet mondott, és az akkor még titkos ülésen elhangzott, de később nyilvánosságra került beszédében a szemünkbe mondta, hogy másfél-két éven keresztül hazudott nekünk, szerintem nem alkalmas arra, hogy ilyeneket kezdeményezzen. Ebből a szempontból nincs új helyzet. Talán majd lesz egy második balatonőszödi beszéd, ahol elmondja, hogy milyen jó ötlet volt, amikor három, úgynevezett reformbizottságot javasolt, és megpróbálta az ellenzéket is bevonni egy kommunikációs színjátékba.
Azt gondolom, hogy nekünk ebben nem kellene részt venni. (Több szocialista képviselő közbeszól.) Türelem! Mindenki szót fog kapni. Még egyszer mondom, semmi akadálya, hogy egy ilyen döntés szülessen a bizottság részéről, csak tájékoztatni kívántam a bizottságot, hogy, tekintettel ezekre a fenntartásokra, én már egy ilyen levelet elküldtem. Ez persze ne befolyásoljon senkit abban, hogy az álláspontját itt, a bizottsági ülésen kifejtse.
Nos, többen jelentkeztek közben. Szabó Lajos ragaszkodik hozzá, hogy először ő kapjon szót, meg is kapja. Parancsoljon, alelnök úr.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm. Természetesen az elnök úrnak mint a bizottság tagjának módjában áll véleményét kifejteni, de a felkérés a bizottsághoz érkezett. Úgy gondolom, hogy a bizottság a megfelelő keretek között, a napirendi pont kapcsán meg fogja tárgyalni ezt a kérdést. Én tiszteletben tartom mindenkinek a véleményalkotási jogát. Fontosnak tartjuk, hogy a költségvetési bizottság ebben a munkában részt vegyen, és minden javaslatot érdemben fogunk megtárgyalni annak érdekében, hogy mindannyiunk hasznára ezek a kerekasztalok el tudják végezni a munkájukat, és ezekben a kerekasztalokban a költségvetési szempontok is érvényesítésre kerülhessenek. Jó lenne, ha a bizottság minden résztvevőjének javaslata alapján tudnánk ezt a munkát befolyásolni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Mádi László és Hargitai János, Keller László jelentkezett, tehát felváltva mindenki szót fog kapni. Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én már részt vettem egy ilyen tanácskozáson a versenyképesség témájában, úgyhogy be tudok számolni képviselőtársaimnak arról, hogy igazából ez inkább egy verbális és nem nagy hozadékkal kecsegtető tanácskozás, mert minden annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ha kinyilvánítjuk az egyetértésünket - például egyetértettünk abban, mind az 5 párt, hogy szabályalapú költségvetési politikára van szükség, tehát lényegében a Fidesz álláspontjával egybehangzóan szükség van költségvetési szabályok világos megfogalmazására, ennek kapcsán a felelősök és a szankciók megnevezésére -, és az indítványt nem támogatja a parlament, akkor az egész nem ér semmit. Mert az a lényeg, hogy mi valósul meg. Egyetértettünk a kis- és középvállalkozások fokozottabb támogatásával, illetve azzal a szemponttal, hogy a helyzetüket javítani kellene a magyar gazdaságban. Ebben is konszenzus volt, egyébként ezt is én kezdeményeztem, ennek ellenére lényegében minden intézkedés a kis- és középvállalkozások versenyképességének kárára történt az elmúlt időszakban.
Tehát a dolognak, nem akarok ilyen köznapian fogalmazni, inkább alibizős jellege van, hogy demonstráljuk azt, hogy mennyire tárgyalunk, mennyire egyetértünk, és milyen fontos az, hogy párbeszéd zajlik. De a tettek nem azt mutatják, hogy ez a párbeszéd érdemi. Én persze szívesen beszélek mindig, mert az ország, azon belül szűkebb pátriám érdekeit tartom fontosnak, csak azt tapasztalom, hogy ez messze áll a hatékony és garanciális párbeszédtől. Abban nem vagyok partner személy szerint sem, hogy tárgyaljunk, lobogtassanak engem mint résztvevőt, és ezzel próbálják legitimálni a legitimitás hiányát, vagy az elmúlt időszak folyamatos baklövéseit, hiteltelenségét, eközben igazából a hatalom oldaláról úgy is azt csinálnak, amit akarnak. ez így nem korrekt.
Ha támogatni fogják azt a három indítványt, amit ott elfogadtunk, ebből a harmadik az volt, hogy a bürokrácia túltengése miatt és a bonyolult államigazgatási eljárások miatt nincs szerepe és indoka a kis adóknak, tehát ha ezeket benyújtom, és támogatni fogják önök, akkor természetesen partner vagyok a további párbeszédre, de azt nem szeretem, ha csak beszélünk, és nem történik semmi. Mert annak az önök oldaláról látom az értelmét, de az ország oldaláról nem látom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Annyit hadd tegyek hozzá, hogy amin képviselő úr részt vett, azt Kóka János kezdeményezte, nem Gyurcsány Ferenc. Mi eddig is elmondtuk, ezután is el fogjuk mondani, hogy értelemszerűen minden egyeztetésen részt veszünk, amit nem Gyurcsány Ferenc kezdeményez. Azt sajnáljuk csak egyébként, hogy amikor mi kezdeményeztünk ötpárti megbeszéléseket, azokra, érdekes módon, önök nem voltak hajlandók eljönni. Úgy tűnik, hogy a nagy konszenzuskeresés csak egyirányú folyamat. Olyan, mint a dióda a tranzisztorban, hogy csak egy irányba vezeti az áramot, a másik irányba sajnos nem.
De Keller Lászlónak szeretnék most szót adni, hiszen jelentkezett képviselő úr.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök úr megszólalása késztetett szólásra. Talán meg kellett volna várni, elnök úr, a mai ülést, és azután véleményt nyilvánítani. Szerencsétlen dolognak tartom azt, hogy a bizottság döntése nélkül elnök úr mindenféle véleményt megfogalmaz, olybá feltüntetve, hogy ez a bizottság véleménye. Ez szerencsétlen dolog. Elnök úr Fidesz-politikusként, magánszemélyként mindenféle szélsőséges gondolatot közreadhat, de a költségvetési bizottság elnökeként, úgy gondolom, úgy nyilvánulhat meg, ahogy azt a bizottság eldönti, olyan tartalommal, ahogyan azt a bizottság eldönti.
Arra szeretném felhívni elnök úr kedves figyelmét, hogy legközelebb kérdezze meg a bizottságot, foglaljon állást a bizottság, és utána a bizottság álláspontját tükröztesse akár a miniszterelnök úr felé, akár Kóka miniszter úr felé.
Azt pedig csak üdvözölni tudom, amit tett Mádi képviselő úr. Lehet, hogy megrótták amiatt, mert adott esetben egy ilyen konferencián részt vett, de szerintem tovább kell menni ezen az úton. Azt gondolom, ha Mádi Lászlóra érkezik javaslat, hogy egy ilyen versenyképességi párbeszédben vegyen részt, akkor jó szívvel meg lehetne szavazni, és talán eljutna képviselő úr oda, hogy nemcsak a párbeszéd szintjén érzi az együttműködés szükségességét, hanem a cselekvés szintjén is. Ehhez két ember, vagy két személy kell, hogy az együttműködés megvalósuljon. Nyilvánvaló, hogy azzal a szemlélettel, amivel elnök úr bír, nagyon nehéz az együttműködés irányába haladni, amit Mádi képviselő úr megpengetett itt, az, azt gondolom, a közös nevező irányába elvihet. Úgyhogy bátran vállalkozzon ilyen feladatra, képviselő úr. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, hadd reagáljak csak az engem érintő megjegyzésére. Abban reménykedtem, hogy most már jogi ismeretekkel felvértezte magát dicsőséges államtitkári szereplése óta, de csalódnom kellett. Szeretném önt újra arra emlékeztetni, hogy nem a kormány ellenőrzi a parlamentet a magyar alkotmány szerint, hanem a parlament a kormányt. Tehát teljesen más egy levél akkor, ha a miniszterelnöktől érkezik a parlament egyik bizottságához, vagy bizottsági elnökéhez, és teljesen más akkor, ha azt a Ház elnöke küldi. Javaslom, hogy olvassa el a Házszabályt és az alkotmány ide vonatkozó pontjait, érdekes olvasmányok. Most már fel van vértezve jegyzői segítséggel is, úgyhogy biztosan el tud majd igazodni a jogszabályok között.
Hargitai János kért szót.
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Azt mondtam volna, hogy sok értelme nincs, köszönöm, de visszavonom a megszólalás lehetőségét, mert az egészet nyilvánvalóan csak egy kommunikációs offenzívának értem, nincs értelme, hogy olyan szinten is részt veszünk ebben, hogy tárgyalunk a dologról. De ha mégis mondhatok egy mondatot. A kerekasztal, az én fogalmaim szerint ez az intézmény, ha ezt lehet intézménynek nevezni, a rendszerváltáshoz kapcsolódik. Akkor működött is. Azért működött, mert egyébként még a nem demokratikusan megválasztott volt hatalom és parlament, az akkori parlament önmagára kötelezőnek tekintette azt, hogy amiről a kerekasztalnál megállapodnak, azt törvénybe önti. Gyakorlatilag így indult a jogi rendszerváltás. Itt ma nem látszik semmi.
Nem tudjuk pontosan, hogy ezekben a kerekasztalokban az ellenzék milyen súllyal vesz részt. Nyilvánvalóan értelmetlen számunkra, ha csekély súllyal veszünk részt az egészben, és nem tudjuk, hogy egyáltalán mi lesz a hozadéka, mennyire veszik ezt komolyan. Mert ha önök elköteleznék magukat arra, ha ez akár egy paritásos alapon felálló csapat lenne, és önök mondjuk garanciákat vállalnának arra, hogy ami ott megfogalmazódik bekerül a törvényalkotás elé, akkor az egésznek lenne valamifajta értelme. Az, amit Varga elnök úr mondott, persze ebben az esetben is problémaként megjelenne, de akkor legalább gondolkodni lehetne róla. Egy olyan játékba akarják bevonni az ellenzéket, ami meggyőződésem szerint csak az önök kommunikációs játékterének intézménye, és nem gondolnak erről semmi komolyat.
Úgyhogy azt gondolom, értelmetlen részt vennünk az egészben. Egyébként a miniszterelnök úr ebben a levelében még csak azt sem igényli, hogy ellenzéki képviselő is legyen benne, persze, ez az önök döntésén múlik, felkínálja, hogy ketten a költségvetési bizottságból, vagy a költségvetési bizottság szakértői közül vegyenek részt. Az önök többségével úgy is dönthetnének, hogy mi nem vagyunk elég szakértők, az önök szakértői még inkább szakértők. Még erre az érzékenységre sem figyel ilyen szempontból ez a levél, hanem azt mondja, hogy a kormánytöbbség döntsön úgy, ahogy dönteni tud.
ELNÖK: Köszönöm. Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy mivel a mindennapokat számtalan kis probléma jellemzi, de talán mindannyian látjuk, hogy Magyarország előtt milyen típusú, milyen kategóriájú nagy, megoldandó gondok állnak - ha nem is az összeset, de néhányat látunk belőlük. A mindennapok vitáját jellemzi az is, hogy amikor ilyen sok évre, sok évtizedre vonatkozó döntéseket kell meghozni, akkor egyfajta kibeszéletlenség, egyfajta, a társadalom felkészülésének, felkészítésének az elmaradását hiányoló szövegkörnyezetbe kerül az, aki mégis bátorkodik megfogalmazni valamilyen álláspontot.
Én magam egyébként javíthatatlan egyeztetéspárti vagyok, tehát akár értvén is, de nem megértvén, amit a tisztelt fideszes és KDNP-s képviselőtársaim mondanak, azt gondolom, egészen más dimenziójuk van ezeknek a kérdéseknek. Azt jobban értem, ha csak kommunikációnak veszik, mintha egy eleve elutasító pozícióból mérlegelik a szempontot, bár ez sem az én véleményem. A társadalomnak szükséges van arra, hogy előtte történjenek meg ezek a versenyképességet, nyugdíjat változtató kérdések. Ha mi magunk nem vállaljuk, hogy erről vitatkozunk, majd csak akkor fognak ők is ráébredni, hogy milyen típusú problémák és milyen megoldási lehetőségek vannak, és ezekből melyeket szeretnénk kiválasztani, akkor bizony mi magunk is elkövetjük ugyanazokat a hibákat, amiket eleink, vagy lehet, hogy mi követtünk el néhány évvel, évtizeddel ezelőtt.
Éppen ezért minden olyan fórumot, a sajtón, a szakmai konferenciákon túl ezt a kerekasztalt is olyan alkalmas fórumnak tartok, elfogadva azt a kritikát, hogy adott esetben nem is lesz konkrét eredménye, és a problémáról való beszéd, párbeszéd szükségességét hangsúlyozva, amire és minden ilyen kezdeményezésre szükség van.
Ezért magam tennénk egy személyes javaslatot, és szeretném hangsúlyozni, hogy bennem, gondolom, nem vitatott módon, megvan az a tolerancia, hogy ha az ellenzéki oldalnak vannak javaslatai, akkor úgy állítjuk össze a bizottság delegált személyeit, hogy ilyenformán reprezentálja azokat a véleményeket, azokat a szempontokat is, amelyek azon a térfélen fogalmazódnak meg. A nyugdíjreform kerekasztal vonatkozásában szeretném javasolni dr. Matits Ágnest.
Ő terv-matematika szakon végzett 1971-ben, közgazdász. Azóta hol fő-, hol mellékállásban volt a Corvinus Egyetemen, az utóbbi időben a nemzetközi bankárképző óraadójaként dolgozott. Huszonnyolc nyugdíjpénztár alapításában és működtetésében, azok megszervezésében vett részt, és ma is több ilyen nyugdíjpénztár szaktanácsadója, és mint említettem, a nemzetközi bankárképző témavezetője. Publikációi is széles körűek, alapvetően természetesen a magánnyugdíjpénztárak működésével, működési problémáival, hatékonyságával, a nyugdíjrendszer reformjával, a változtatás igényeivel, a megoldási lehetőségekkel is foglalkoznak ezek a tanulmányok, cikkek, amelyek az elmúlt időszakban a tollából megjelentek. A fentiek alapján javaslom a bizottságnak a nyugdíj kerekasztalba történő delegálás egyik személyeként. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót.
ELNÖK: Kovács Tibor!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tudom, hogy néha kellemetlen, hogy ülnek itt olyan képviselők is, akik a régebbi időkben is itt ültek, de emlékszünk az ellenzék vezérének egy olyan megjegyzésére, amikor azt találta mondani, hogy a parlament működik az ellenzék nélkül is. Túl sok panaszra nem nagyon lehet okuk önöknek sem, mert a pártvezetőjük véleménye e tekintetben láthatóan nem a másik irányba változott, hanem sokkal inkább a radikalizmus irányába. Úgy gondolom, hogy ezek a megjegyzések nem nagyon valóak ide. Egyébként vannak több száz éves demokráciák, ilyen például a brit parlament is, ahol az ellenzéknek még törvénykezdeményezési jogosítványa sincs, de ettől még a parlament, a demokrácia működik több száz éve. Nálunk más gyakorlat alakult ki, de azért gondolom, az ellenzéki képviselők sem gondolják azt, hogy a kormányzás bizonyos elemeit át kellene adnia a kormánynak az ellenzék részére.
Ezek a tanácskozások arra is jók, hogy az ellenzék kifejthetné szakmai álláspontját, hogy bizonyos kérdésekről mi a véleménye, mert az utóbbi időben, hetekben, hónapokban ilyen véleményeket természetesen nem hallottunk, demagógiát annál többet. De ki kellene ezt a lehetőséget is használnia az ellenzéknek, hogy kifejtse az álláspontját, hogy a társadalom meggyőződhessen arról, hogy az ellenzék javaslatai valóban reálisabbak, megvalósíthatóbbak, mint amit a kormány egyes témakörökben javasol. Szabó Lajos alelnök úr óvatosan nem fogalmazta meg azt a szándékunkat, amivel idejöttünk a bizottsági ülésre, hogy a két felajánlott helyből a kormányoldal egyre fog javaslatot tenni, a másikat fenntartja az ellenzéknek, még akkor is, ha ezzel a jogával az ellenzék nem kívánna élni. Eszünkben sem volt itt, amit valamelyik képviselő, Mádi, vagy Hargitai képviselő úr megjegyzett, hogy megtehetnénk akár azt is, hogy két jelöltet szavazunk, és a többségünkkel élve betöltjük mind a két helyet. Ilyen szándékunk nem is volt, ezért mind a három bizottságba csak egy-egy személyt kívántunk javasolni, fenntartva a helyet az ellenzéki oldalnak is, hogy megtehesse a javaslatát. Ezt az álláspontunkat fogjuk is tartani, és nem fogunk két nevet megjelölni egyetlen egy bizottságba sem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Katona Béla jelentkezett, de nem tartózkodik az ülésteremben. Molnár Albert!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tényleg nem élezve a helyzetet, csak egy megjegyzést teszek. Nagyon nem jó az, ha a költségvetési bizottság elnökének szájából a Fidesz alelnöke szólal meg. Végig kellene egyszer hallgatni azt a bizonyos őszödi beszédet, mind a 25 percét, mert akkor, azt gondolom, egészen más lenne a vélekedés.
De tényleg inkább az együttműködésre próbáljunk meg koncentrálni. Mi ezt a kérdést átbeszélgettük, mielőtt a bizottsági ülésre jöttünk. Egyfajta változásra készülünk, hogy nem az ügyeletes makroközgazdászokat fogjuk javasolni, hanem megpróbálunk olyan sikeres vállalkozókat javasolni, politikától függetlenül, akik a környezetükre pozitív hatással voltak, a saját erejükből és nem állami támogatásból indultak el. Arra készültünk, hogy majd ilyen személyeket fog az ellenzék is javasolni. Én is tennék egy javaslatot.
A gazdasági versenyképességi kerekasztalba szeretném javasolni Jüllich Ádám urat. Ő egy holding vezérigazgatója, a hazai üveg-nagykereskedelem piacvezetője. Igazi sikertörténet az övé: 1984-ben egy garázsban kezdte a tevékenységét, mára egy 8,5 milliárdos cég tulajdonosa és vezetője, ami holdingszerűen működik. '84-ben GMK-ként kezdve, ma pedig rt.-ként 420 embernek munkát adva, azt gondolom, olyan igazi középvállalat Magyarországon, amilyenből nagyon sokra lenne szükség.
Amit tudni kell róla, főiskolai végzettséggel rendelkezik, az autóiparban, a bútoriparban beszállító, az üvegiparban biztonsági üvegek, golyóálló üvegek és hasonlók gyártásában nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is elindult a terjeszkedés. (Varga Mihály: Aktuális.) Volt az "év vállalkozója", a Szent György lovagrend tagja, számos egészségügyi, kulturális és sportszervezet mecénása. Az az igazi vállalkozó, akit egy normális országban, ahol jövedelem termelődik, ott elvárható, hogy lokálpatrióta módon és példamutatóan álljon a civil szervezetekhez, a kultúrához, az egészségügyhöz. Tudom őt javasolni, ha jobb javaslatok vannak, természetesen meg fogjuk fontolni, hogy milyen sorrendet állítunk fel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Katona Béla jelezte, hogy nem kíván hozzászólni. Tukacs István kért szót.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Ha a köztársaság miniszterelnökétől érkezik egy felkérés a bizottság számára, gondolom, azt minimum meg kellene fontolni. Elnök úr megfontolta, és levelet írt. A levélnek politikai motívumai voltak, megindokolta, hogy miért nem gondolja azt, hogy a bizottságnak foglalkoznia kelljen ezzel a kérdéssel. Elnök úr, nem helyeslem ezt a módszert, ezt el kell hogy mondjam. Célszerűbb lett volna a bizottságot kérdezni róla. Azt gondolom, hogy a kerekasztalokban először is mérlegelhettük volna azt, hogy vajon kiket küldünk oda. Mérlegelhettük volna azt, hogy vajon politikai szereplőket, vagy valóban szakembereket küldünk-e oda. Mérlegelhettük volna azt, hogy van-e módunk alakítani az ott folyó munkát, és mik a tartalommal, vagy a formával kapcsolatos javaslataink.
A második, amit mondani szeretnék: Ha elnök úr politikai motívumok alapján válaszolt, akkor hadd politizáljak én is most, mert felmentett az alól a kényszer alól, hogy kizárólag csak a jelöléssel foglalkozzam. Elnök úr, az álláspontjuk tarthatatlan ebben az ügyben, mármint a miniszterelnökkel kapcsolatos bojkottban. Meglehetősen furcsa az őszödi beszédre hivatkozni akkor, amikor jeles polgármestereik nagyon szívesen tárgyalnak a miniszterelnökkel, utalnék itt Kósa Lajos látogatására. (Kovács Tibor: Pénzről van szó.) Meglehetősen abszurdnak találom, hogy Mádi László képviselőtársunkat meg kell védeni, hogy ő úgymond csak a Kóka miniszter úr által szervezett egyeztetésen volt jelen.
Nos, azt, hogy milyen politikai vonalvezetésük van, önök döntik el. Mi, a javaslatokat megfogalmazók azt gondoljuk, hogy a kerekasztalokban szükség van olyan emberekre, akik bírnak szakmai tapasztalatokkal. Az oktatás és esélyegyenlőség ügyében ilyen javaslatot szeretnék megfogalmazni. Ez a javaslat pedig Nagyné Román Margit jelöléséről szól, aki jelenleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyháza székhellyel működő térségi integrált szakképző központot vezeti.
Hogy miért erről szól a javaslat, azt szeretném megindokolni. A hölgy, akinek egyébként a műszaki egyetemen, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen és a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett oklevele van, hosszú ideig vezetett egy olyan szakképző intézményt, amely kifejezetten hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozott. Azokkal a hátrányos helyzetű fiatalokkal, akik családi hátterüket, szociális hátterüket, lehetőségeiket tekintve nem rendelkeznek esélyekkel. Tudja és ismeri azt, hogy milyen bánni velük, milyen megteremteni az esélyeiket. A másik kulcskérdés nyilvánvalóan a szakképzés, hiszen többször került már szóba szakmai értékelés gyanánt, hogy a valódi előrelépés csak akkor lehetséges, ha tisztességet és megfelelő felkészültséget biztosítunk mindazoknak, akik szakmával szeretnék elkezdeni a munkájukat.
Tehát ezt a hölgyet szeretném javasolni egyikként, és kérem, hogy képviselőtársaim támogassák ennek a szakmájához jól értő, az esélyegyenlőség és az oktatás ügyét élethivatásának tekintő hölgy jelölését.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Eddig türelmesen hallgattam a hozzászólásokat, bár már Keller László képviselő úr esetében utaltam arra, hogy jogi ismeretek talán nem ártanak egy ilyen vitához. Akkor most engedjék meg, hogy egy pontosítást tegyek, mert úgy érzem, hogy nem olvasták el azt a levelet, amit nekem küldött a miniszterelnök úr. Először is a levél névre szól. Persze, ettől mondhatják még azt, hogy ez a bizottság minden tagja számára szóló levél. Csakhogy szerepel a harmadik bekezdésben az a mondat, ami valószínűleg elkerülte a figyelmüket, nem tudom: "...a kerekasztalok elnökeit és három tagját a miniszterelnök kéri fel - írja Gyurcsány Ferenc -, a többi tagot a témában illetékes parlamenti bizottságok elnökei, az adott területen működő tudományos műhelyek, érdekképviseleti és társadalmi szervek, történelmi egyházak delegálják."
Önöknek valószínűleg jogalapjuk sincs arra, hogy delegáljanak ebbe a testületbe embereket. El lehet itt vitatkozni arról, hogy kit delegálnának szívesen, de még egyszer mondom, a levél nekem szól, a miniszterelnök levelében az szerepel, hogy a bizottság elnöke delegál ebbe a testületbe tagot. Miről beszélnek? Miről beszélnek?
Mádi Lászlónak adom meg a szót.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Eléggé rossz ízű, történelmileg már ismert megoldás az, hogy próbáljuk a szalámitaktikát alkalmazni, és próbáljuk megmondani, hogy egy csapaton belül ki az, aki konstruktív, ki az, aki patrióta, a jövőre gondoló, és ki az, aki nem. A magam részéről nem tartok igényt az ilyen szép jelzőkre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még hozzászóló ehhez a kérdéshez? Szabó Lajos!
SZABÓ LAJOS (MSZP): Tiszteletben tartva elnök úr előbbi bejelentését és a levél megfogalmazását, nekem még van egy megbízásom, amit Herényi Károly úrtól kaptam, aki jelenleg nem tud részt venni a bizottság ülésén más elfoglaltsága miatt. Felhatalmazott arra, hogy az ő nevében három javaslatot tegyek a delegálásra. A versenyképességi csoportba Szkladányi Sándort, a MAHART volt gazdasági igazgatóját, aki jelenleg adószakértőként dolgozik, az oktatási csoportba dr. Vasa Lászlót, a Szent István Egyetem egyetemi oktatóját, a nyugdíjjal foglalkozó csoportba pedig Németh György szociológust ajánlja. Kérem elnök urat, hogy e jelöltek megfontolását is vegye figyelembe.
ELNÖK: Lehet, hogy Herényi Károly is kapott ilyen levelet. (Szabó Lajos: Az elején mondtam, hogy megkért engem, hogy az ő nevében tegyek ilyen javaslatot e napirend kapcsán.) Képviselő úr, egy jogi nonszensz, amiről beszélgetünk. Az előbb arra próbáltam utalni, és úgy látom, még mindig nem értik, hogy a levélben mi szerepel, pedig a bizottság tagjai ezt megkapták. E-mailben is megkapta mindenki, tehát aki az elektronikus világban tájékozódik, az is elolvashatta.
Azt javaslom, hogy ezt a mai vitát fejezzük be. Teljesen értelmetlennek tartom a további folytatását ennek a napirendi pontnak. Levéllel fogok fordulni Szili Katalin házelnök asszonyhoz, megkeresem az alkotmányügyi bizottságot is, hogy foglaljon állást ebben a kérdésben, és akkor majd folytathatjuk ezt a vitát. Addig a napirendi pontot sajnos le kell zárnom.
Ezzel a mai bizottsági ülésünket is befejezem. Viszontlátásra! Mindenkinek további jó munkát kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 15 perc.)
|
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit