KPSZB/3/2007.
KPSZB/32/2006-2010.
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. február 20-án, kedden 16 óra 30 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Mikó Zoltán szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Mikó Zoltán válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Albizottság megalakításának kezdeményezése *
Döntés az albizottság megalakításáról *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Lengyel Zoltán (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Tóth András (Fidesz) dr. Hargitai Jánosnak (KDNP).
Dr. Mikó Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 30 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjai, a bizottság munkatársai, a jegyzőkönyvvezető kisasszonyt, köszöntöm a sajtó munkatársait, a bizottsági ülésünkre meghívott előadókat.
A mai bizottsági napirendi javaslatban három témát javasoltam megtárgyalásra, írásbeli kiegészítés ehhez nem érkezett. Javaslom, hogy az 1. napirendi pontban jelzett, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását vegyük le a napirendről, tekintettel arra, hogy a részletes vitáját elhalasztották. Úgyhogy két napirendi ponttal kell csak foglalkoznunk, a T/2082. számú mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedések kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslattal, valamint egy albizottság megalakításáról szóló kezdeményezéssel.
A szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki a napirendi ajánlást elfogadja, támogatja. (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen, tehát a munkánkat megkezdhetjük.
Rá is térhetünk az 1. napirendi pontunkra T/2082. szám alatt, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. A minisztérium képviselőinek megadom a szót. Parancsoljon! Majd egy nevet és egy titulust kérünk a jegyzőkönyv számára.
Dr. Mikó Zoltán szóbeli kiegészítése
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Dr. Mikó Zoltán vagyok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Az önök előtt lévő törvényjavaslat szellemiségében egy teljesen új megközelítésben próbálja kezelni az agrárpénzek szétosztási mechanizmusát. Mi ez az új megközelítés? 2007-től kezdődően a 2007-2013-as időszakra egy új KAP-reform lépett életbe, amelyik pénzügyi értelemben véve a közös agrárpolitika két pillérét, a piacszabályozást, valamint az agrár-vidékfejlesztési ügyeket pénzügyileg is önálló rendszerben kezeli. Ez egyidejűleg azzal is együtt jár, hogy a strukturális alapokból kikerülnek az úgynevezett agrár-vidékfejlesztési pénzekkel összefüggő irányítási és pénzügyi elszámolási kérdések.
Ez a törvényjavaslat azt a célt tűzi ki maga elé, hogy ezeknek a pénzalapoknak, nevesítetten az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap és ehhez hozzátéve a nemzeti hatáskörben biztosított támogatási rendszereket egységes keretbe foglalja. Ez a javaslat az intézményi és az eljárási kérdéseket foglalja magába, és a mezőgazdasági bizottság ülésén is világossá próbáltam tenni, hogy a gazdaságpolitikai értékítélet, ami általában egy ilyen támogatási rendszernél működik, részben a stratégiáknál, részben a programoknál, részben pedig a miniszteri rendeleti szintű szabályoknál fog érvényesülni.
A javaslatnak nagyon fontos célkitűzése az intézményi rendszernél az átláthatósági és hatékonysági követelmény, pontosan annak érdekében, hogy egyértelmű felelősségi viszonyok mellett lehessen ezeket a pénzeket szétosztani. Az fontos jogalkotói szándék volt, hogy nemcsak a közösségi, hanem a nemzeti pénzügyi érdekeket is megfelelően képviselni tudjuk.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden ennyivel szerettem volna ezt a javaslatot felvezetni. Amennyiben további kérdésük van, magam, valamint kollégám, Szentirmay Zoltán állunk az önök rendelkezésére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Elhangzott a rövid szóbeli kiegészítés. Kérdezem, hogy kinek van az elhangzottakkal kapcsolatban kérdése, vagy észrevétele. Szabados képviselő úr, parancsoljon! (Szabados József: Nem kérdés.) Lehet véleményt is mondani, ez egy ilyen bizottság.
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk lévő törvényjavaslat, bár kifejezetten a mezőgazdasági bizottsághoz köthető, azonban itt jelentős pályázati pénzek felosztásának és elosztásának szabályairól szól, ezért úgy gondolom, hogy a bizottságnak is kell hogy véleménye legyen róla. Szeretném kiemelni azt, ami az előző bizottsági ülésen is elhangzott, hogy az európai uniós pénzek kezelésében három fontos alapelv működik: a bizalom, a zéró tolerancia és a normativitás. Ebből a szempontból a mi bizottságunkra a második kettő tartozik igazából, és ebből az aspektusból szeretném megközelíteni a témát.
A jelenlegi törvényi szabályozás az eddig meglévő EMOGA-t, tehát az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot két, illetve három részre bontja. Lesz egy EMGA, a Mezőgazdasági Garancia Alap és az EMVA, a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, és ehhez jön még az egységes Halászati Alap. Mindhárom terület, az első kettő a fontosabb, meghatározott feladatokkal rendelkezik. Az EMGA az agrárpiaci támogatások rendszerét és szabályait tartalmazza, gyakorlatilag a kifizetéseket, az itt lévő pénzeket a tagállamoknak kell megelőlegezni. Az EMVA a Nemzeti Vidékfejlesztési Alap, amelynek belső tartalmát, fontosságát a nemzeti vidékfejlesztési terv határozza meg. Ezért a törvényjavaslatnak nem az a célja, amiről bevezetőjében a minisztérium képviselője szólt.
Szeretném kiemelni, hogy az EMVA-ban 58 tervezett jogcímen összesen 1300 milliárd forint felhasználásáról van szó 2007 és 2013 között. Ehhez jön még megközelítőleg 1500 milliárd forint normatív támogatás a vidékfejlesztési programokhoz. Mindkét alap kifizetésének koordinációja és ellenőrzése eddig a mezőgazdasági vidékfejlesztési hivatalokon keresztül történt, a 2007 és 2013 között beáramló jelentős összegű pénzek felhasználását, ellenőrzését és szabályait az előttünk lévő törvényjavaslat szabályozza, amelynek lényege az, hogy a szabályozás egységes minden alapra vonatkozóan. A törvényjavaslat az alapokból pénzre pályázók feltételeit, jogait, kötelezettségeit szektorsemlegesen szabályozza, meghatározza az irányító hatóságok jogait, a támogatási szerv, a kifizetési ügynökségek, az együttműködő szervezetek feladatait, a nemzeti vidékfejlesztési hálózat, a helyi akciócsoportok, feladatait, az eljárási szabályokat.
Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat egységes és az elmondottakon túl a pályázati eljárás szabályairól, jogkövetkezményeiről, a jogtalanul igénybe vett támogatások visszafizetéséről, pótlékáról, bírságáról, kizárásáról is megfelelő szabályozást tartalmaz. Azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy mindezeket figyelembe véve tartsa alkalmasnak általános vitára és fogadja el. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Én néhány laikus kérdést tennék fel. Az első, hogy ezt a mostani törvényjavaslatot mennyire indokolja az európai uniós jogszabály-módosítások átvezetése, vagy valamilyen uniós kötelezettség, és menyire volt a magyar kormányszervek, vagy a minisztérium saját kezdeményezése.
A második kérdésem: Itt is egy olyan dilemmával állunk szemben, amivel minden ilyen mezőgazdasági támogatás esetében szembesülünk. Persze, fontosak a támogatások, és mint magyar parlamenti képviselőknek elemi kötelességünk, hogy minél több ilyen támogatás eljusson a magyar gazdákhoz, vagy a mezőgazdaságban dolgozókhoz, de mégis minden támogatás bizonyos piackorlátozó mozgásokat is tartalmaz. Próbáltam Gráf miniszter úr mozgását követni, hogy mikor éppen melyik oldalon áll, de nem tudtam rajta teljesen eligazodni. Tehát nekünk, az országnak, a magyar kormánynak mi az álláspontunk Brüsszelben? Milyen irányban szoktunk ezeknek a pályázati pénzeknek és támogatásoknak az ügyében nyilatkozni? Azt mondjuk, hogy virágozzék minden virág, és a támogatásokat osszuk el jobban, mármint hogy a szegényebb országok kapjanak ebből többet, vagy azt mondjuk, hogy ezek a támogatások épüljenek le? Egyáltalán, mi a magyar kormány hivatalos álláspontja a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési támogatások ügyében?
Nem várok itt egy hosszú expozét, vagy előadást, hanem 2-3 mondatot, hogy a mezőgazdasággal napi szinten nem foglalkozó képviselők el tudjanak igazodni abban, hogy az uniós költségvetési vitákban mit kell mezőgazdasági támogatások ügyében képviselnünk. Vagy ha nem is képviseljük azt ellenzéki képviselőkként, de legalább tudjunk róla, hogy a magyar kormány mit szokott a partnerei felé képviselni.
Domokos László jelentkezett még.
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nekem is kérdésem lenne azzal kapcsolatban, hiszen intézkedési eljárásokról szóló törvényjavaslatról tárgyalunk, hogy ennek révén valóban gyorsabb lesz-e az eljárás, és mennyivel. Vagy ez hogyan mérhető? Mert egyelőre gondot okozott a gazdák számára a késleltetettség. A másik kérdés pedig az, hogy ez könnyíti-e az ügyfél oldaláról az ügyintézést, és miben jelenik meg ez a könnyebbség? Harmadrészt tudjuk, hogy a bürokrácia nem olcsó, ettől olcsóbb, vagy drágább lesz, több ember kell, újabb eljárási rendekre lesz szükség, vagy ez semleges ebből a szempontból? Tehát milyen költségei lesznek akár az ellenőrzés, akár a lebonyolítás kapcsán. Ez egy kérdés, de három alkérdéssel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Csak egy technikai megjegyzés, nem tudom, képviselőtársaim észrevették-e, hogy kicserélték az égőket, így az itteni világítás javult. (Domokos László: A gyorsírónknak egész jók lettek a munkafeltételei. - Derültség.) Megvilágosodtunk. Még jobban megvilágosodunk, ha most megadom a szót Mikó úrnak válaszadásra. Parancsoljon!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem veszem a bátorságot, hogy azt mondjam, és lőn világosság a mondataim alapján. Megpróbálok szakértőként válaszolni a kérdésekre azon korlátok között, hogy jogász vagyok. Bár állítólag a jogászok mindenhez értenek, és mindent meg tudnak magyarázni, de azért beismerem ebben a szűk körben, hogy vannak bizonyos korlátaim is. Ez a magánmegjegyzés része.
Az első felvetésre, hogy mennyire európai uniós kötelezettség és mennyire a minisztérium kezdeményezése, el szeretném mondani, hogy az Európai Unió tagállami hatáskörbe utalta. Ha a javaslat 84. §-át átböngészik, ott látják, hogy közel két tucat közösségi jogszabályt soroltunk fel, amelyek esetében a tagállamnak elemi érdeke, hogy megalkossa azokat a végrehajtási jellegű szabályokat, amelyek alapján a támogatást egyáltalán igénybe tudja venni. Ugyanis a policy ebben az összefüggésben az Európai Unióé, az Európai Unió határozza meg az alapvető szabályokat rendeleti szinten, jóváhagyja a programot, illetve véleményt nyilvánít a stratégiáról, és a tagállam felelőssége, hogy megalkossa a végrehajtási szabályokat.
Tehát ebből a szempontból nem arról a hagyományos jogharmonizációról beszélhetünk, amikor az irányelveknek megfelelő szabályozást a hazai jogrendbe átültetjük, hanem arról van szó, hogy meg kellett találnunk azokat a kisegítő szabályokat, amelyek alapján egyáltalán az európai uniós támogatásokat igénybe tudjuk venni. Mondok egy egyszerű példát, milyen eljárásrendben bíráljuk a kérelmeket, a pályázatokat. Mindegyik tagállamban más-más a nemzeti jogrend, ezt nekünk meg kellett csinálni. Ebből a szempontból ez szektorsemleges. Azt hiszem, elég, ha a bizottság számára csak annyit mondok, az egy adófilozófiai kérdés, hogy az szja sok, vagy kevés, de ettől teljesen független, hogy az adóigazgatási eljárás szabályai szerint hogyan kell befizetni. Ez itt végeredményben az "adóigazgatási eljárása" az agrárpénzek igénybevételének. Ennyiben nemzeti érdek is, hogy egy megfelelő rendszer legyen.
A másik felvetés a támogatáspolitikáról szólt. Erre bátorkodtam utalni, hogy köszönöm a megtisztelő felkérést, hogy erre a kérdésre választ adjak, de úgy érzem, kissé meghaladná a képességeimet. Azt viszont csak általánosságban, de mindenképpen el szeretném mondani, hogy abban a stratégiában és abban az Új Magyarország vidékfejlesztési tervben, amit Brüsszellel éppen most próbálunk letárgyalni, ezt a múlt héten fogadta el a kormány, és az este folyamán el is küldtük Brüsszelbe, alapvetően a versenyképességi szempontokat próbáljuk érvényesíteni. Arról, hogy a két nagy filozófia, a versenyképesség, vagy az agrár-vidékfejlesztés hogyan viszonyuljon egymáshoz, a magyar kormány álláspontja, a miniszter úr többszörösen kinyilvánított álláspontja, hogy a versenyképességet próbálja erősíteni és azt a termelési potenciált, ami Magyarországon, a magyar mezőgazdaságban rendelkezésre áll, megfelelő módon kiaknázni.
Miért volt szükség erre a törvényre? A törvényjavaslathoz fűzött indokolásban tízegynéhány okot gyűjtöttünk össze. Azt szeretném elmondani, hogy 2003-ban fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amit később hatszor kellett módosítani. De miután megszűnt az a pénzügyi rendszer, amire a korábbi jogszabály épült, ezért értelemszerűen egy teljesen új eljárási rendet kell kialakítanunk. Domokos képviselő úr felvetésére a gyorsításról annyit szeretnék elmondani, hogy összességében a javaslat a gyorsítást megpróbálja elősegíteni. Képzeljék el azt a helyzetet, hogy ahány támogatási jogcím volt, annyi eljárási rend volt érvényben a korábbiak folyamán, sőt, intézményileg is szanaszét volt. Ebből következően nagyon nehéz volt a korábbi struktúrában megfelelő stabilitást vinni a rendszerbe.
Itt egységes az intézményrendszer, egységes az eljárási rendszer, ami végül is a Ket. alapján fog működni. Ezzel standardizálni lehet az eljárásokat, reményeink szerint egy pontozási rendszert fogunk bevezetni. Ezek összességében közel 35-40 nappal tudják adott esetben lerövidíteni az eljárásokat. A jogalkotásban most abban gondolkodunk, hogy a jogszabályok előkészítési folyamata egy kicsit hosszabb legyen azért, hogy precíz szabályok legyenek. Szeretném jelezni, hogy akit érdekel az ezzel kapcsolatos végrehajtási szabály, az FVM honlapján már megtalálhatóak azoknak a végrehajtási rendeletek egy része, szám szerint 12, amelyek az EMVA-t érintik.
Ezek véleményünk szerint a gazdák számára egy kedvező helyzetet fognak jelenteni. Kedvező abból a szempontból is, hogy a Ket. szabályai alapján működhet egy sokkal átláthatóbb elbírálási és jogorvoslati rend, szemben a pályázati rendszerrel, mert ha valaki egy kicsit belegondol, a pályázatok esetén kisebb a jogorvoslatok lehetősége, míg a Ket. szerint eléggé rigorózus szabályok lépnek életbe, és ez nagyon tudatos szakmapolitikai értékválasztás volt az eljárási rendünkben. Annyiban is kiszámítható a rendszer, hogy általánosan érvényes mindegyik eljárásra, ebből következően meg kell tanulni az elején, de a második alkalommal mindenki, mind a közigazgatás, mind a szakmák számára ismert és elfogadott struktúra fog minden emberi számítás szerint kialakulni és működni. Ennyit tudtam válaszolni, köszönöm, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ja, a pénzügyekkel és a létszámmal kapcsolatos kérdésre nem válaszoltam.
ELNÖK: Igen.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ezzel kellett volna kezdeni. Nagyon fontos szempont volt, amikor a javaslatot kidolgoztuk, hogy reálisan azzal kell számolni, hogy az intézményrendszer pénzügyi és létszámszempontból felülről zárt. Pénzügyileg az NVH költségvetése adott, a költségvetési törvényekben meghatározzák, a létszámkeretei adottak. Mit lehet csinálni? A megnövekvő feladatokat csak úgy lehet végrehajtani, hogy a párhuzamosságokat kiszedjük, és amennyire lehet, lebutítjuk az eljárást. Ez a törvény pontosan ezt a két fontos célt tűzi ki, hogy standardizálja az eljárásokat. Tehát nem kell mindig mindenre új eljárásrendet kiépíteni, hanem lehet már standard paneleket alkalmazni. És ha egyszerűbbek az eljárások, akkor kevesebb emberrel lehet megoldani. Van az úgynevezett delegált feladatok köre. Talán emlékeznek arra, hogy január 1-től megalakult a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, ahol az agrárintézményeket, a végrehajtásban közreműködő intézményeket is összevonták. Ez a két nagy intézmény együtt, szoros együttműködésben sokkal kedvezőbb pénzügyi keretek között és reményeink szerint gyorsabb eljárási rendben tudja a támogatási rendszert működtetni.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönjük a válaszokat. Úgy hiszem, szavazhatunk az általános vitára való alkalmasságról. Kérdezem tehát, ki az a bizottsági tagok közül, aki támogatja a T/2082. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. (Babák Mihály: Jó a törvényjavaslat.) Hogy jó-e a törvényjavaslat, azt nem tudjuk eldönteni. (Domokos László: De meggyőző.) Határeset.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök úr, köszönöm szépen a segítségüket.
ELNÖK: Mi köszönjük, hogy részt vett a bizottság ülésén. A bizottság előadója Szabados képviselő úr lesz. Gondolom, nincs kifogás ellene. (Nincs jelentkező.) Köszönöm, nincs.
Albizottság megalakításának kezdeményezése
Rátérünk a következő napirendi pontunkra, ez pedig albizottság megalakításának kezdeményezése. Ennek az albizottságának a megalakítását a Fidesz-frakció kezdeményezte, szeretném itt röviden elmondani, hogy miről van szó. Megkaptuk az Állami Számvevőszék megállapításait a 2005-ben értékesített kincstári vagyoni körről. Ebben szerepel egy mondat, ami úgy hangzik, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság olyan kincstári vagyonkörbe tartozó ingatlanokat értékesített 2005-ben, amelyek - és itt szó szerinti idézet következik - "nyilvántartási értékükben, pontos megnevezésükben és a jogosultságukat illetően nem beazonosíthatók."
Elég súlyos mondatok. Magyarán olyan állami vagyont adtak el, amiről fogalmunk sincs, hogy mi is volt pontosan. No, a Fidesz képviselői ezért kezdeményezték ennek az albizottságnak a megalakítását, hogy járjon már utána, mi is történik ezzel a vagyonnal, mi volt ez a vagyon, ki adta el, milyen felhatalmazás alapján. Ezért Domokos László, Babák Mihály, Balla György, Dancsó József, Fazekas Sándor, Lengyel Zoltán, Mádi László, Szijjártó Péter, Tállai András, Tóth András és Hargitai János képviselő urak kezdeményezték ennek az albizottságnak a létrejöttét. Egyébként ez a mondat a T/881/1. számú állami számvevőszéki jelentésben található meg, amely a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről címet viseli.
Nagyjából ennyi a javaslat. Kérdezem, ki kíván hozzászólni a témához. Szabó Lajos jelentkezett. Megadom a szót.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm. A szocialista képviselők nevében tudom mondani, hogy megismerkedtünk a javaslattal, tudomásul vesszük, hogy az ellenzéki képviselők kezdeményezni kívánják ennek a problémakörnek a kivizsgálását. Állunk elébe, hogy ezt a problémakört a bizottság vizsgálja meg. (Babák Mihály: De?) Javasoljuk azonban, hogy a bizottság mellett működő számvevőszéki albizottság vizsgálja meg ezt a kérdéskört. Alkalmasnak tartjuk erre, ezért szükségtelennek tartjuk külön albizottság létrehozását. Javasoljuk a bizottságnak, hogy záros határidőn belül, akár egy hónapon belül a számvevőszéki albizottság vizsgálja meg az ügyet, és a főbizottság a számvevőszéki albizottság előterjesztése alapján tárgyalja meg ezt a témakört.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólások vannak-e? Nyilvánvaló, hogy az előterjesztők szemszögéből azért merült fel egy külön bizottság létrehozása, mert itt fajsúlyosabb dolgokról van szó, mint egy egyszerű számvevőszéki mondat vizsgálatáról. Eléggé kritikusnak tartom azt, hogy 2002-2003 óta felgyorsult az állami vagyon értékesítése. Lényegében nagyon sok olyan döntés született, amelynek sem a parlament, sem a parlament valamelyik bizottsága nem tudott utánajárni. Az Állami Számvevőszék nem véletlenül emelte ki ezt a mondatot a 2005-ös évről szóló jelentésében, ezért azt gondolom, mindenképen szavaznia kell majd a bizottságnak arról, hogy ez az albizottság létrejön-e, vagy sem.
Kíván-e még valaki hozzászólni? Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Az az igazság, hogy ha most őszinték vagyunk magunkhoz, akkor nem is az ellenzék tudja a kormány tevékenységét ellenőrizni, hanem a kormánytöbbség. A kormánytöbbség lehet a nyilvánosság megkerülésével ellenőrző hatalom, vagy szerv, különböző informális tanácskozásokon, frakciómegbeszéléseken, így, úgy, amúgy, a parlamenti albizottságokban, bizottságokban is kormánypárti többség van. Nekem az a meggyőződésem alakult ki az elmúlt, lassan már két évtized alatt, hogy a kormánytöbbség képviselői sem tudják nagyon sok esetben sem követni, sem ellenőrizni a kormány tevékenységét. Miközben a politikai felelősség az ő vállukon nyugszik, és a következményeket is zömében nekik kell lenyelni.
Ezt a javaslatot én is úgy fogom fel, hogy ez egyfajta lehetőség arra, hogy a felelősségüknek jobban meg tudjanak felelni a képviselők, sok esetben a kormánytöbbség által sem teljesen világos, vagy nem teljesen kontrollált és nem is teljesen az akaratával egyező helyzeteket időben tudja észlelni és szükség esetén korrigálni. Lehet, hogy az egy kicsit belezavar a képbe, hogy nem maguk között vannak, de azt gondolom, ez a helyzet még mindig jobb, mintsem hogy olyan dolgokat kell a nyakukba venni, amelyeket esetleg nem vállalnak fel 100 százalékosan. Hiszen nem a jóváhagyásukkal, vagy a beleegyezésükkel történt. Ez egy mélyebb megjegyzés volt, de azt gondolom, itt is megállja a helyét. Az ilyen típusú lehetőségeket meg kell ragadni, hogy ezzel a demokráciahiánnyal tudjunk valamit kezdeni, illetve ezt csökkenteni tudjuk. Kérem ezért, hogy támogassák ennek a kontrollnak a lehetőségét.
ELNÖK: Köszönöm. Kékesi Tibor jelentkezett.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Emlékem szerint mintegy 850 millió forintos tételről nyilatkozott a Számvevőszék akkor, amikor ezt a kincstári vagyonértékesítési kritikát, illetve az ezzel kapcsolatos észrevételét megfogalmazta. Szabó alelnök úr javaslata két szempontból érdemes megerősítésre. Az egyik szempont az, hogy kifejezésre juttatta, hogy a szocialista, és gondolom, a szabad demokrata képviselők is, akik a bizottságban ülnek, érdekeltek abban, hogy ez a vizsgálat, szerintünk persze megnyugtatóan lezárásra kerülhessen. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy Tállai képviselő úr vezetésével a számvevőszéki albizottság nemcsak tökéletesen felkészült és alkalmas erre, hanem megfelelő rutinnal és kapcsolattal is rendelkezik ahhoz, hogy ezt a vizsgálatot lefolytassa. Hiszen a korábbi parlamenti ciklusban éppen ők voltak a számvevőszéki bizottság, amelyik a költségvetési bizottság mellett minden ilyen típusú számvevőszéki észrevételt kellő alapossággal, jóval a jelenlegi munkánkon túlmutató alapossággal meg tudta vizsgálni.
Nyilván az albizottságban önálló döntés nem fog születni, hanem javaslatot fognak bizottságunk elé terjeszteni az elvégzett munkáról. Tehát nincs elzárva sem a bizottság többi tagja, sem a bizottság egésze attól, hogy megismerkedjen munkájuk eredményével, és ennek megfelelően, még egyszer mondom, megnyugtató döntéssel tudjuk lezárni ezt a felvetést, ezt a problémát. Tehát támogatjuk, és javaslatot tettünk egy létező albizottságra, amelyik elvégezhetné ezt a munkát. Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Hargitai János következik.
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Akár a számvevőszéki albizottság, akár egy másik, de mindenképpen a költségvetési bizottság tagjai vizsgálnák ezt a területet. Így nem nagyon értem, és indokát sem látom a kormánypárti képviselők ellenkezésének, hacsak nem azt, hogy feltétlenül többséget akarnak ebben a bizottságban már előre létrehozni, minthogy ebben a bizottságban többségük van. Ugyanis természetesen felállíthatnánk egy másik bizottságot is.
Elnök úrnak azt javaslom, hogy ha most ezeket a megszólalásokat elutasításnak kell venni, akkor fontoljuk meg, hogy létrehozzunk-e erre egy parlamenti vizsgálóbizottságot, és akkor a vita máris okafogyottá vált, mert a Házszabályra hivatkozva ezt kötelező jelleggel létre fog jönni. Ez nem akarnánk, legalábbis most nem gondolom, hogy ez olyan horderejű ügy, amit a plénum elé kellene vinni, de ha önök ezt mereven elutasítják, akkor nyilvánvalóan ezt is meg kell gondolnunk, és akkor az ellenzék döntésén múlik. Mi itt, a költségvetési bizottságban akartuk tartani ezt az ügyet. Látva önöket, lehet, hogy más pályára kényszerítenek minket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Több hozzászólót nem látok. Szabó Lajos még egyszer.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Kérem elnök urat, hogy a napirendi pont lezárása előtt a szocialista képviselők által megfogalmazott javaslatról is kérjen szavazást.
Döntés az albizottság megalakításáról
ELNÖK: Erről is kérni fogok szavazást, képviselő úr, de nyilván két döntést kell itt hoznunk. Az egyik döntés, hogy lesz-e ilyen albizottság, vagy nem lesz. A másik, hogy ha nem lesz, akkor csinálunk-e valamit, vagy nem csinálunk. Hogy így mondjam, útelágazáshoz érkeztünk (Derültség és taps.), ez mindig nehéz történelmi pillanat, hogy nagy szellemeket idézzek ide. Ahhoz, hogy ne tévedjünk el, először azt a kérdést tenném fel szavazásra, hogy ennek az albizottságnak a megalakítását, amelyet, még egyszer mondom, 11 képviselő kezdeményezett, a bizottság támogatja-e, vagy nem támogatja. Kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze, aki támogatja ennek az albizottságnak a megalakítását. (Szavazás.) Tíz. Nem támogatja? Tizenöt. Tartózkodott? Egy. Tehát a bizottság ilyen albizottságot nem kíván létrehozni.
Most tenném fel szavazásra a Szabó Lajos alelnök úr által javasolt változatot, miszerint a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság számvevőszéki albizottsága vizsgálja ki ezt a kérdést. Aki ezt támogatja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Igen. Nem támogatja? Tartózkodott? Négy. Tehát a bizottság 20 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett támogatta ezt a variációt. Akkor mint a bizottság elnöke az albizottság elnökének fogok egy levelet küldeni, amelyben felkérem, hogy a bizottság mostani ülésén hozott döntésnek megfelelően ezt a kérdést tekintsék át.
Több napirendi pontunk nincs. Egy bejelentéssel tartozom, hogy hétfőn 9 órakor hallgatjuk meg a Delegációs teremben Simor András elnökjelölt urat. A gazdasági bizottsággal közösen fogunk meghallgatást tartani. Történelmi pillanat, mert erre még nem került sor az elmúlt körülbelül 16 évben. Még egy útelágazás. Hogy ki fog elnökölni, azt még nem tudom, Puch elnök úrral ezt megbeszéljük. Részletkérdés, nem ezen múlik a meghallgatás. A bizottsági ülést bezárom. Mindenkinek további jó munkát kívánok. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 17 óra 05 perc.)
|
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit