KPSZB/5/2007.
KPSZB/34/2006-2010.
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. február 28-án, szerdán 9 óra 08 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Az Európai Számvevőszék 2005. évről szóló éves jelentésének tárgyalása *
Halász Gejza szóbeli tájékoztatója *
A napirendi pont lezárása *
Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Horváth István szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Horváth István válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A regisztrációs adóról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Gruber Attila szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Gruber Attila válasza *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
Az illetékekről szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Kérdések, vélemények *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Pettkó András szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Észrevételek, vélemények *
Pettkó András válasza *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Pettkó András szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Kérdések, észrevételek *
Pettkó András válasza *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
Az otthonteremtés elősegítése érdekében szükséges törvénymódosításról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételre és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Mádi László szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Kérdések, észrevételek *
Mádi László válasza *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
A regisztrációs adóról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Molnár Albert szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Kérdések, észrevételek *
Molnár Albert válasza *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A számvevőszéki albizottságba új tag delegálása *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Balla György (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Tóth András (Fidesz)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Farkas Imre (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Dr. Katona Béla (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Szabados József (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ),
Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Lengyel Zoltán (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Lengyel Zoltánnak (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Tóth Andrásnak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Herényi Károlynak (MDF):
Dr. Gruber Attila (Fidesz), előterjesztő
Pettkó András (MDF), előterjesztő
Halász Gejza, Európai Számvevőszék
Dr. Csapodi Pál, az Állami Számvevőszék főtitkára
Dr. Horváth István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője
Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Kónya László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Papp Adrienn, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Szatmári László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőj-helyettese
Erhart Tibor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Kovács Erika, a Magyar Nemzeti Bank vezető jogtanácsosa
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 08 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim. Köszöntöm a bizottság tagjait, munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm meghívott vendégeinket és mindenkit, aki bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
A mai bizottsági ülésünkre számos napirendi pontot terjesztettem elő. Ehhez képest javaslom, hogy ebből a 4. pontban szereplő, "A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek..." és így tovább, hosszú című törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalására ne kerüljön sor, tekintettel arra, hogy házbizottság által első helyen kijelölt bizottság házszabály-ellenesnek tartotta azokat az indítványokat, amelyeket tárgyalnunk kellene. Így ezzel nekünk sem kell foglalkoznunk. Még egy bejelentésem van, hogy a 2/c pontban javasolt, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, Jauernik István és Sós Tamás képviselők önálló indítványát az előterjesztők visszavonták, tehát ezt sem kell tárgyalnunk.
Kérdezem, ki az, aki a napirendi ajánlást elfogadja. Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. Akkor megkezdhetjük a munkánkat.
Az Európai Számvevőszék 2005. évről szóló éves jelentésének tárgyalása
Rá is térünk első napirendi pontunkra. Tisztelettel köszöntöm bizottsági ülésünkön Kovács Árpád számvevőszéki elnök urat, köszöntöm kollégáit, Csapodi Pál urat, és köszöntöm Halász Gejza urat, az Európai Számvevőszék tagját. Nem tudom, vasárnap tartja a névnapját?
HALÁSZ GEJZA (Európai Számvevőszék): Elnök úr, akkor volt.
ELNÖK: Isten éltesse sokáig. Nem tudtam, hogy csak a Gézák, vagy a Gejzák is vasárnap ünnepelnek-e.
HALÁSZ GEJZA (Európai Számvevőszék): Bocsánat, ez ugyanolyan, mint az András és az Endre közötti különbség.
ELNÖK: Jó, ezt csak egy kis feszültséglevezetőnek szántam a fajsúlyos témák előtt. Tehát köszöntöm Halász Gejza urat, aki egy rövid prezentációt tart a bizottság tagjai számára az Európai Számvevőszék 2005. évről szóló jelentéséről. Parancsoljon, meg is adom a szót.
Halász Gejza szóbeli tájékoztatója
HALÁSZ GEJZA (Európai Számvevőszék): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy most itt, önök előtt adhatok tájékoztatást az Európai Számvevőszék éves jelentéséről, és néhány olyan háttér-információval is szolgálhatok, amelyek talán nem lényegtelenek az önök számára. Például, hogy a magyar költségvetés és áttételesen az európai adófizetők pénze, akik közé ma már mi is tartozunk, hogyan, miként hasznosul Európai Unió-szerte. Mi az Európai Számvevőszéknél legfontosabb feladatunknak tartjuk, illetve kötelességünk, hogy évente a parlamentnek és a tanácsnak adjunk tájékoztatást jelentés formájában arról, hogy hogyan láttuk az európai költségvetés végrehajtását.
Azzal kezdeném, hogy ennek jogalapja az európai szerződésben van. A maastrichti szerződés előírja azt, hogy többek között egy megbízhatósági nyilatkozatot kell közreadni, amely - hasonlattal olyan, mintha egy könyvvizsgálatot végeznének valahol -, itt az elszámolások megbízhatóságáról és az ezek alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről, szabályszerűségéről van szó. Ez az igazoló nyilatkozat képezi a politikai viták alapját - erről majd néhány szót szeretnék szólni. Ezt az Európai Unió hivatalos lapjában közzé kell tenni. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy elmondjam, minden képviselőnek külön elküldtük a magyarul megjelent éves jelentésünket. Úgy gondolom, ez feljogosít arra, hogy egy kicsit rövidebbre fogjam tájékoztatómat, és csak vázlatosan, talán a leghangsúlyosabb dolgokkal foglalkoznék. Egyébként több órán keresztül képes lennék beszélni erről a témáról. (Derültség.)
A jelentés hátteréről röviden annyit, hiszen ez egy hosszú vita, hogy immár 11. éve adtuk közre a jelentésünket ebben a formában, a költségvetési zárszámadási folyamatról, egy kicsit persze mindig módosítva. Jelen pillanatban a Barroso-bizottságon belül Siim Kallas, aki felelős ezekért az ügyekért, egy pozitív DAS-t, így rövidítjük franciából ezt a megbízhatósági nyilatkozatot, kíván elérni. Ennek a hátterében az áll, hogy a Bizottság célul tűzte ki, hogy bebizonyítsa, az európai költségvetést el lehet úgy költeni, végre lehet úgy hajtani, hogy számottevő hibák ne forduljanak elő benne. Ezt stratégiai célként kezelik, és kellemetlenül érinti őket, hogy immár többedik éve nem adunk ki pozitív DAS-t. Egyébként ilyen fogalom, sem pozitív, sem negatív, nincs, mert valamely területen mindig meghaladja a feltárt hibák mennyisége azt a tűrési határt, ami miatt nem mondhatjuk azt, hogy igen, jól dolgoztak.
Ezért aztán kialakult, még a Barroso-bizottság előtt, egy olyan mozgalom, hogy egységes európai ellenőrzést vezessenek be, amely egy bizottsági cselekvési tervben csúcsosodott ki, amelyet 2006 januárjában fogadtak el. Ez azt a célt tűzi ki, hogy egy megbízhatósági nyilatkozatot adjanak ki tagállami szintén, másrészt lényeges eleme az is, hogy a tagállamok számvevőszékei ellenőrizzék a tagállami felügyeleti és belső kontrollrendszereket, és azok gyengeségeiről adjanak jelentést. Ezzel kapcsolatban hadd mondjam el, hogy nekünk, Európai Számvevőszéknek van egy határozott és elég erős véleményünk, hogy ebben több dolgot is figyelembe kell venni. Egyrészt az ellenőrzési stratégiákat és a bizonyítékok megszerzésének elemeit össze kellene hangolni, egységes, elfogadható hibakockázatokat kellene kialakítani, ösztönözni kellene a nemzeti szintű összefoglaló jelentéseket, és meg kellene valamilyen módon könnyíteni a nemzeti számvevőszékektől kapott kiegészítő bizonyosság megszerzését.
Ez nem olyan egyszerű dolog, mert a nemzeti számvevőszékek általában függetlenek az illető ország kormányától, és ez így helyes, másrészt pedig elég nehezen képzelhető el, hogy tagállami szinten egy ilyen megbízhatósági nyilatkozatot adjon ki, mondjuk a pénzügyminiszter, akinek a fő feladata a végrehajtás. Európai uniós területen valahogy nehéz összehozni, mert olyan nincs, hogy rá lehessen parancsolni az illető nemzeti számvevőszékekre, hogy fogják a tollat, és adjanak ki ilyet. Óriási nagy érv az is, hogy az európai szerződés szerint a Bizottság felelős végső soron a költségvetés végrehajtásáért, még akkor is, ha átlagosan, 90 százalékban az európai költségvetést a tagállamok szintjén költik el, illetve ott döntenek a pénzek felhasználásáról. Ezt csak háttér-információként szerettem volna elmondani, hogy jelenleg ez áll a politikai és szakmai viták hátterében az Európai Unióban.
Ennek a hátteréhez még az is hozzátartozik, hogy ezt a DAS-nak nevezett megbízhatósági nyilatkozatot felülvizsgálta az Európai Számvevőszék, és 2006 januárjában elfogadtuk az új, kiigazított módszertant, amelyben változatlanul maradt számos elem. Például az, hogy kielégítő mennyiségű ellenőrzést végezzünk, meggyőződjünk arról, hogy az ügyletek jogszerűek és szabályszerűek voltak, feltárjuk a felügyeleti és kontrollrendszerek gyengeségeit, és így tovább. Többek között még ezek között szerepel, hogy a főigazgatók éves tevékenységi jelentéseiben szereplő ellenőrzésre és a költségvetés végrehajtására vonatkozó elemeket is elemezzük, és valamilyen módon beépítsük a nyilatkozatunk mögöttes tartalmába.
Megváltozott viszont a DAS-kiadások hierarchiája. A legfontosabb a felügyeleti és kontrollrendszerek értékelése, valamint hogy a reprezentatív statisztikai mintavétellel kiválasztott ügyleteket hogyan ellenőrizzük részletesen. A másik két, kevésbé jelentős, de azért fontos forrása a már említett főigazgatók éves tevékenységének elemzése, nyilatkozatainak és más ellenőrök munkájának figyelembevétele. Ebbe sok minden beletartozik, ez majd ki fog derülni a későbbiekben. Új elemként viszont bevezettük az ellenőrzési bizonyosság modelljét, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy a felügyeleti és kontrollrendszerekből, a részletes ellenőrzésekből eredő bizonyossági szinten próbáljuk megállapítani. Meg kell hogy mondjam, sikerrel, és kiinduló pont az eredendő kockázat, amely magasabb, vagy alacsonyabb, és ehhez képest határozzuk meg azt, hogy hány ellenőrzést, hány tranzakciót kell vizsgálni az adott költségvetési területen.
Ezt azért mondtam el, mert hallhattak arról is, hogy például Siim Kallas támadást intézett az Európai Számvevőszék ellen, hogy túl kevés tranzakciót ellenőrzünk. Ez a túl kevés nézőpont kérdése, mert aki valaha tanult a pénzügyi ellenőrzésről, alkalmazta azt, netán könyvvizsgálói képesítése van, tudja azt, hogy egy reprezentatív, rétegzett mintavételt kell alkalmazni. Ezt nagyon szigorúan veszik, mi is így csináljuk. Nem elég csak úgy, vulgárisan hozzáállni a kérdéshez, hogy, mint tudom én, bizonyos területen 600 ellenőrzés nem elég, miért nem végzünk 2000-et. Ezt tovább lehetne folytatni azzal is, hogy akkor adjanak több pénzt, katonát és fegyvert, mert ez a költségvetési juttatás, amiben az Európai Számvevőszék európai szinten részesül, ennyit tesz lehetővé. Egyébként a jelenlegi feltételrendszerben kielégítő módon el lehet végezni a munkát.
Most konkrétan rátérnék az ellenőrzési jelentés tartalmára. Annyi megjegyzést tennék még, hogy abszolút nem foglalkoznék az Európai Fejlesztési Alap ügyeivel, mivel az gyakorlatilag az Európán kívüli, harmadik országoknak nyújtott segélyrendszerekről szól. A megbízhatósági nyilatkozatunkkal kapcsolatosan pedig még annyit szeretnék itt megemlíteni lényeges elemként, hogy 2005 tárgyunk éve. Ez fontos mérföldkő volt a Bizottság számára a tekintetben is, hogy eredményszemléletű számvitelre tértek át. El lehet képzelni, hogy ennek számos buktatója volt. Ugyanis nem olyan egyszerű dolog ez egy ekkora költségvetésnél és ilyen hatalmas szervezetrendszerrel, de úgy néz ki, hogy kisebb hibákkal ugyan, de a dolog működik. Rögtön az elején a nyitómérleg felülértékelt lett, ennél fogva a zárómérleg is több százmillióval nagyobb lett, de nyilvánvalóan ezeket a hibákat a későbbiekben ki fogják küszöbölni.
A 2005. évre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatunk általánosságban tartalmazza azt, hogy híven tükrözi a 2005 végi helyzetet. Az eredményszemléletű számvitelre való áttérés során jelentős elmaradás volt tapasztalható, és az oktatási és kulturális igazgatóságnál annyi hibát tárt fel az ellenőrzés, hogy nem lehetett értékelni a helyzetet. Az általánosságban vett értékelésünket abban lehet összefoglalni, hogy az ügyletek általában jog- és szabályszerűek a bevételek, a kötelezettségvállalások, a működési kiadások, a SAPARD kivételével az előcsatlakozási stratégia, valamint a közös agrárpolitikán belül az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében. Ahol nem volt ilyen, hiszen ez egy hatalmas terület, a közös agrárpolitika minden egyéb része, a strukturális intézkedések teljes területe, a belső politikák és a külső fellépések.
A bizottsági belső kontroll vizsgálata nagyon lényeges elem, mert amennyiben egy belső kontrollrendszer gyenge, és erre számos bizonyíték van, ott nem is lehet normális és elfogadható a pénzek elköltése. Tehát szükség van egy jól működő és erős belső kontrollrendszerre, ezért ezt kiemelten vizsgáljuk. E tekintetben kiemelném, hogy a Bizottság területén 95 százalékban elfogadhatóan működnek ezek a rendszerek, és ha őszinték akarunk lenni, ez egy jó eredmény ahhoz képest, hogy pár évvel ezelőtt milyen rossz volt a helyzet.
A költségvetési gazdálkodásról az EU-ban annyit említenék meg, hogy a kötelezettségvállalások már 119 milliárd eurót tettek ki 2005-ben, ami 2,4 év kifizetésének felel meg, főként a bővítés miatt. Ezt úgy kell érteni, hogy számos program, projekt van, amely több éven keresztül tart, kötelezettségvállalás már keletkezett, de nyilvánvalóan csak több év alatt lehet elkölteni ezeket. Van egy n+2-es szabály a kötelezettségvállalások tekintetében, amely néhány évvel ezelőtt született, és arról szól, hogy amennyiben a kötelezettségvállalás megnyílta után két éven keresztül nem történik kifizetés, akkor törlik. Ezt azért vezették be, hogy ne nyújtsanak be olyan igényeket, amelyeket aztán nehéz realizálni. Nem túl sok pénzt takarított meg így az EU, 2005-ben 286 milliót. Ily módon nem váltotta be a reményeket, de azért önöknek is figyelmükbe ajánlanám, hogy ha itthon sor kerülne ilyesmire, az a pénz el fog veszni.
A bevételek területéről nem akarok többet mondani annál, mint amit eddig említettem, itt csak az uniós vámrendszerek technikai problémái okoznak gondot, valamint a GNI-alapú hozzájárulások statisztikai számbavételének gyengeségei, amelyek a bevételek legnagyobb részét teszik ki. Itt arra biztatjuk az Európai Uniót, a nemzeti számvevőszékeket is, a nemzeti statisztikai hivatalokat is, hogy valamilyen módon próbálják megerősíteni azt, hogy ezek a GNI-számítások teljesen megbízható lábakon álljanak, mert egyébként torzulhat az egyes tagországok arányos közteherviselése.
A közös agrárpolitikáról hadd említsem meg, hogy az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer jól működik, de van egy kivétel, ez Görögország. Itt folyamatos problémák vannak. Magyarország egyébként a jobbak között van az értékelés szerint e területen, de azért megemlíteném, hogy általánosságban 40 százalékos arány az, ahol a valóságosnál nagyobb földterületre kértek támogatást. Magyarországon is előfordult ilyen probléma, abban tetőződött ez, hogy nem vették kellően figyelembe a vizsgálati eredményeinket és javaslatainkat, hogy hogyan igazítsák ki.
A közös agrárpolitikában van egy másik nagy probléma is, ez rendszerbeli hiányosság, hogy a jelenlegi európai uniós szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a kedvezményezettek szintjén ellenőrizzenek az igazoló szervek. Horribile dictu, az Európai Számvevőszék részéről vagyunk kénytelenek kimenni a kiválasztott kedvezményezettekhez, és ha hiszik, ha nem, gumicsizmát húznak, és úgy mérik le a területeket, számolják le az állatokat, hogy a fülükön ott van-e a megfelelő jelző. Ezt a nemzeti szintű igazoló szerv nem köteles elvégezni jelen pillanatban. Ezt mi állandóan a bizottság orra alá dörgöljük, hogy legyenek szívesek ezen változtatni.
A kulturális intézkedések területén folyamatos és óriási problémák vannak a jog- és szabályszerűségekkel. Tipikus, jellemző hiba a bizonyítékok hiánya, a közbeszerzésre és az állami támogatásra vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása, hogy a felügyeleti és kontrollrendszereknél nem alakítanak ki megfelelő ellenőrzési nyomvonalat, nem igazolják megfelelően, nem támasztják alá a kiadásokat, és a független ellenőrzések sem javultak kellőképpen. Általánosságban, a Bizottság és a tagállamok közötti viszonylatban meg kell említeni, hogy míg a '94 és '99 közötti programok jó része lezáratlan, az EU éppen az előbb említett problémák miatt cipel magával egy nagy terhet.
A belső politikáknál csak annyit említenék meg, hogy itt oroszlánrészben a kutatások támogatására fordított pénzekről van szó. Itt a lényeges és rendszeresen előforduló problémák közé tartozik az alátámasztó bizonyítékok hiánya, a kétszeres költségelszámolás, a valós költségektől elszakadó átalánydíjak alkalmazása, és így tovább. A külső fellépéseknél, amely kifejezés arra utal, hogy az EU - mint a világ legnagyobb segélyszervezete, jóval nagyobb, mint az ENSZ - segélyt nyújt a különféle nemzetközi és kétoldalú egyezmények alapján a világ számos fejlődő országa számára, gyakorlatilag szinte alig marad ki ebből ország. 2005-ben 5 milliárd eurót fordított erre. Az a kiinduló elv, hogy ha pénzt adunk európai uniós szinten, akkor jogunk van ellenőrizni annak felhasználását. Itt aztán tényleg nagyon sok a probléma. Hadd mondjam, egy picit lazításként, hogy időnként irigyeljük azokat a kollégákat, akik mondjuk Mauritiusra, vagy Zimbabwéba mennek ellenőrizni, de ez csak idáig hangzik szafaritúraként, mert utána hihetetlen történeteket mesélnek arról, hogy miken mentek keresztül, mivel esetekkel találkoztak, és mivel töltötték el az idejüket.
Még egy lényeges problémát említenék meg, hogy a nukleáris biztonságra eddig az Európai Unió egymilliárd eurót költött. A beavatkozás célja, hogy a FÁK-országok atomerőműveinek biztonságát a nyugati normákhoz igazítsák. A projekt irányítása e tekintetben javult, de még sok a probléma. Egyébként egyedül Csernobilba nem mennek el, az atomerőművek látogatása azonban rendszeres. Az előcsatlakozási stratégiánál nem időznék sokat, itt annyit említenék meg, hogy viszonylag jól működik. Viszont kiemelném azt, hogy a két új tagállam, Románia és Bulgária rengeteg problémával küszködik e tekintetben, eszméletlen mennyiségű a szabálytalanság folyamatosan.
Az EU működési kiadásai 6,2 milliárd eurót tettek ki az intézmények és más szervezetek költségeire. Hadd szögezzem le azt, hogy minden előzetes híresztelés ellenére mi nem tartjuk túlzottnak azt az összeget, amit az EU magára fordít. Ez mélyen alatta marad annak, amit költeni kellene, mert rengeteg álláshely betöltetlen, rengeteg tevékenység részben, vagy egészben ellátatlan. Például mi, a Számvevőszék is 92 millióból gazdálkodunk, amelyet ha átszámolnak forintra, nem is olyan sok, hatszázvalahány fővel. Ezt csak azért tartottam fontosnak, mert vannak olyan újságírói jelentések, hogy az EU mennyit költ bürokráciára. Nekünk ez egyáltalán nem okoz problémát, akárhonnan nézzük a kérdést, inkább az, ha szabálytalanul és nem megfelelő hatékonysággal költik el ezeket a pénzeket, ami sajnos előfordul. Azért azt tudom mondani, hogy falrengető problémák nem fordulnak elő.
Ezzel az előadásomat be is fejezném, megköszönvén a figyelmüket. Nem tudom, maradt-e idő, elnök úr, de ha tudok, válaszolok a kérdésekre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Halász úrnak a beszámolót. Csapodi Pál főtitkár urat kérdezem, kíván-e valamit hozzátenni.
DR. CSAPODI PÁL (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen a szót. Igen, röviden szeretnék néhány szót szólni, összefüggésben a magyar és az európai uniós gyakorlattal. Látható, hogy a magyar Országgyűlés ez évben a 2006. évi zárszámadással fog foglalkozni, míg az Európai Unió egy évvel korábbi zárszámadást végez. Többször felmerült már, hogy nem kellene-e nálunk is így dolgozni. A pozitív DAS-ról annyit, hogy a "financial audit" szerinti eljárás, amit az Állami Számvevőszék alkalmaz, pontosan ezt a célt szolgálja. Tudjuk azt, hogy ez még nem teljes, de reméljük, hogy rövidesen ez is teljes lesz. Még annyit az európai uniós pénzek felhasználásáról, hogy az Állami Számvevőszék mindig készít egy úgynevezett "trend report" megállapítást, ez a mindig azt jelenti, hogy az elmúlt évben készítettük először, és ettől kezdve minden évben el fogjuk készíteni. Csak a magyar kapcsolódásokat szerettem volna nagyon röviden kiegészítésként elmondani. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a lehetőség, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban kérdezzenek. Úgy látom, a bizottság több tagját is felkavarta Halász úrnak az a mondata, hogy Mauritiuson és Zimbabwe környékén is lehet vizsgálatokat végezni. Átéreztük azt a nehézséget, amivel ez a munka járhat. Megjegyzem, a mi bizottságunk talán egyszer, vagy kétszer tartott kihelyezett bizottsági ülést, az is itt, a Széchenyi rakparton volt, az APEH székházában. Tehát mi ekkora perspektívában nem tudunk gondolkodni, hogy ilyen helyszíni üléseket tartsunk.
No, kérdezem, ki szeretne szólni. (Nincs jelentkező.) Azt gondolom, a megkapott írásos anyaggal együtt nagyon alapos és sokrétű tájékoztatást kaptunk. Halász úrnak és Csapody úrnak köszönöm, hogy eljöttek a bizottsági ülésünkre. Azt hiszem, hogy minden ilyen beszámolónak van jelentősége, hiszen a mi munkánkat is szolgálja az, hogy az európai gyakorlat hogyan tud a közpénzek felhasználásában eredményeket elérni, és hogyan tud a közpénzek kontrolljával úgy foglalkozni, hogy abból kormányzati és parlamenti tapasztalatok is leszűrhetők legyenek. Köszönöm szépen, eredményes további munkát kívánok.
Mi pedig áttérünk a következő témánkra. Azt kérném, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselői foglaljanak helyet, mert nekik 10 órára át kell menniük a gazdasági bizottság ülésére. A bizottság tagjait kérdezem, hogy ezt a sorrendcserét megoldhatjuk-e. (A bizottság tagjai jelzik, hogy igen.) Igen, köszönöm szépen. Akkor kérem, hogy tegyék meg rövid szóbeli előterjesztésüket. Parancsoljanak, megadom a szót. A T/2160. számú, az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról van szó.
Dr. Horváth István szóbeli kiegészítése
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Több törvényt érint a módosítás, ezek szűk terjedelmű, de lényeges módosítások. Első helyen emelném ki a munka törvénykönyvét. Azt hiszem, itt, valamennyiünk előtt ismert az Alkotmánybíróság határozata, amely a szabadság tárgyévi kiadásának lehetőségeivel kapcsolatban állapította meg a hatályos szabályok alkotmányellenességét. Ennek orvoslásáról szól a javaslat, nevezetesen megszigorítja, hogy milyen körülmények mellett lehet kiadni a tárgyévet követő évben a szabadságot, és mi az a maximális mérték, amit a tárgyévet követően adhat ki a munkáltató.
A munka törvénykönyvén kívül a törvényjavaslat érint olyan jogszabályokat is, amelyeknek valamiféle költségvetési vagy pénzügyi kihatásuk van. Ezek közül emelném ki elsődlegesen a bérgarancia-törvény módosítását, amelyben pontosítva, egyhavi keresettel megemelve kerül szabályozásra az az összeg, amelyért a felszámoló köteles a Munkaerő-piaci Alaphoz fordulni, továbbá a plusz kéthavi átlagkeresetet a felszámolás második évében saját döntése alapján kérheti az alaptól, és mérlegelési jogkörben döntenek a kifizetésről. Ennek fedezete egyébként, miután a törvényjavaslat tervezete már az elmúlt évben előkészítésre került, a Munkaerő-piaci Alap idei költségvetésébe beszámításra került.
Érinti az előterjesztés a munkaügyi ellenőrzési törvény módosítását, egyrészt a foglalkoztatás további tisztítása érdekében, másrészt pedig, hogy valamiféle preventív ereje legyen a törvénynek, a munkaügyi bírság mellett a vétkes jogkörgyakorló ellen is le kell folytatni a szabálysértési eljárást.
Végezetül, ha még egy törvényt kiemelhetek: ennek olyan költségvonzata van, hogy illetékfeljegyzési jog illeti meg azokat a munkavállalókat, akik felszámolási eljárást kezdeményeznek munkáltatójuk bértartozása miatt. Amennyiben ez alapos, akkor ez a munkáltatót terheli, ha viszont alaptalan, akkor a munkavállalóknak kell majd ezt az illetéket kifizetni. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy minősítse általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait illeti a szó. Kérdés, észrevétel van-e? Tukacs István jelentkezett. Megadom a szót.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, ahogy az előterjesztő is mondta, több törvényt módosít. Ebben csak részben vannak költségvetést érintő javaslatok. A javaslat a nyilvánosság előtt is döntően a szabadság kiadásának alkotmánybírósági korrigálásáról lett nevezetes. Ugyanakkor szeretném jelezni a tisztelt bizottságnak, hogy a munkaerő-kölcsönzés szabályait módosítva, jelezve azt, hogy az alkalmi munkavállalás a munkaerő-kölcsönzésnek nem az a tipikus esete, ahol nagyvállalkozók járnak el, úgy gondolom, mindenképpen ésszerű szigorítást tartalmaz, egyben kiskaput is bezár.
A tervezet költségvetési szempontból érinti még a természetbeni juttatások elszámolását, a munkaügyi ellenőrzést, mint ahogy ezt itt hallottuk, illetve azt az illetékkönnyítést, amellyel a munkavállaló élhet. Említeném még a postai szolgáltatások korrekcióját is, mert bár nem lényeges eleme az előttünk lévő javaslatnak, nyilván a pontosítások tárgykörébe tartozik. Miután a bérgarancia-törvény változtatásának költségvetési fedezete megvan, és miután látnivaló, hogy a költségvetési szempontból értékelhető, pontosító javaslatok nem költségvetési kiadási tételeket növelnek, hanem esetleg bevételeket is növelhetnek, úgy gondolom, tartsa általános vitára alkalmasnak a költségvetési bizottság.
A magam részéről a munkajogi és általában az alkotmánybírósági döntés utáni jogi álláspontokhoz, vagy érveléshez nem kívánnék csatlakozni, ez a bizottságunk munkájának nem tárgya. Tehát pontosító jelleggel, a munkavállalókat védve, a költségvetést nem veszélyeztetve, sok szükséges korrekciót lehetővé téve ezeknek a törvényeknek ebben a keretben történő módosítása indokolt. Javaslom, hogy támogassuk az általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen, elnök úr, köszönöm szépen, tisztelt bizottság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mádi László jelentkezett.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Kilenc törvényt módosít a benyújtott javaslat, ami nem túl szerencsés, mert megbeszéltük, hogy salátatörvényeket nem célszerű tárgyalni, még akkor sem, ha ezeknek jó része összefügg. De a postatörvény módosítását nem ilyennek látom. Nem értem, hogy mit keres ebben a törvénycsomagban.
Két kérdésem lenne. Az egyik, hogy az érdekegyeztető tanács három oldala közül a munkavállalói oldal véleményére lennék kíváncsi, hiszen itt a szabadságolással kapcsolatosan számukra hátrányos változtatás történik a szabályozásban.
A másik kérdés, amiben ellentmondást látok a törvényjavaslat tételes szövege, illetve indoklása között. A bankszámlára történő átutalásnál a törvény jogi szövege azt írja le, hogy erről a kollektív szerződésben, illetve megállapodásban kell a két félnek megállapodnia. Az indoklás pedig azt írja, hogy ez valójában a munkáltatót fogja terhelni, nem háríthatja át a munkavállalóra. A 4. §-ról van szó, hogy mindenki számára világos legyen. Ez sok embert érinthet, a banki költségek folyamatosan nőnek, a bankok nyeresége pedig a különböző jutalékokból származik. Ez sok nehéz helyzetben lévő ember számára fontos kérdés, még akkor is, ha egyes emberek esetében havi szinten ez nem tűnik olyan túl nagy összegnek. De éves szinten, illetve a népesség kiterjedtsége tekintetében ez fontos kérdés.
Ez a két kérdés számomra megválaszolásra vár. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, van-e még észrevétel, kérdés. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor parancsoljanak, megadom a lehetőséget a válaszadásra.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Elöljáróban annyit, hogy azért nem beszéltem mindenről részletesen, mert nem akartam a tisztelt bizottság idejét rabolni, de értelemszerűen válaszolok a kérdésekre. Az egyik felvetés Mádi képviselő úr részéről a salátatörvény. Ha ezt igazán megnézzük, akkor a munka törvénykönyvéhez kapcsolódik az szja-törvény módosítása, hangsúlyozom, éppen az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok elősegítése érdekében, hogy a kölcsönvevő bizonyos keretek között ugyanazt az adókedvezményt igénybe vehesse a természetbeni juttatások esetében. A bérgarancia-törvényhez kapcsolódik a csődtörvény és az illetéktörvény módosítása. Ez is egy csomagban kezelendő. Ahogy elhangzott, szintén egy egység ebből a munkavállalói érdekek elősegítése érdekében a munkaügyi ellenőrzési törvény.
Arra nem vagyok hivatott, hogy a munkavállalói oldal véleményét tolmácsoljam, mit mondtak el az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Arra viszont igen, hogy összehasonlítsam, melyek a hatályos szabályok, és mi a változás. A jelenlegi hatályos szabályok alapján, ha olyan kollektív szerződést kötöttek, akkor elvileg annak sincs akadálya, hogy például a 2006. évi teljes szabadságot 2007 decemberében adják ki. A törvényjavaslat szerinti szabályok alapján egyrészt két minősített esetben van lehetőség a szabadság esedékességét követő kiadásra. Az egyik az úgynevezett vis maior, amibe olyan esetek tartoznak, amikor kárelhárításról, életet, testi épséget, egészséget közvetlenül is súlyosan veszélyeztető események elhárításáról van szó. A másik pedig olyan gazdasági körülmény, amelyet a szabadság kiadásával kapcsolatos munkaszervezéstől függetlenül másmilyen módon nem lehet kezelni, mint hogy nem adják ki a szabadság egy részét.
Itt abba is bele kell gondolni, hogy természetesen a szabadság egy alapvető munkavállalói jog, a kiadása a munkáltató kötelezettsége. De például előre nem tervezhető módon egy munkáltatónak decemberben van egy olyan megrendelése, amivel éppen stabilizálni tudja a foglalkoztatást, akkor azt hiszem, eléggé rigid kezelése lenne a problémának, hogy a szabadságot tessék kiadni, és majd a jövő évben csoportos létszámcsökkentéssel el lehet küldeni a munkavállalók egy részét. A definícióban, felhívom a tisztelt bizottság figyelmét, szerepel a munkaszervezéstől független kifejezés. Ez magyarán azt jelenti, hogy előre nem tervezhető körülmény. Tehát arra hivatkozással, hogy karácsonykor, meg nyáron sok a vevő, megrendelő, nem lehet a munkáltatónak az esedékesség évét követő esztendőben kiadni a szabadságot, hiszen ezek a vásárlói, megrendelői igénynövekedések előre tervezhetőek.
Hangsúlyozom, hogy csak a rendes szabadság, ideértve a pótszabadságot is, egynegyedét lehet legfeljebb az esedékesség évét követő évre átvinni. Ebben az esetben is a munkáltatónak március 31-ig kötelező kiadni a jelenlegi június 30-cal szemben a szabadságot. Másrészt a kollektív szerződésben ezt az időpontot el lehet tolni legkésőbb június 30-ig. De ha bizonyos szakszervezetnek ez a lehetőség nem tetszik, akkor nem kell ilyen tartalommal kollektív megállapodást kötni, ez csak egy lehetőség, de senki nem kötelez semmilyen érdekképviseletet arra, hogy ilyen megállapodást kössön. Megjegyzem, ez egyébként a munkavállalók képviselőinek alkupozícióját erősíti, mert ha ilyenbe belemegy, akkor ezért valamilyen díjazás megemelését követelheti a kollektív szerződésben.
A bankszámlára történő átutalással kapcsolatban annyit, hogy a normaszöveg és az indoklás vonatkozásában, az OÉT-nek benyújtott tervezettel megegyezően, a törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a bér átutalása, ami vagy kollektív szerződés alapján, vagy munkavállalói kezdeményezésre történhet a jelenleg is hatályos törvényszöveg alapján, ne lehessen egyoldalúan a munkavállalóra terhelhető. Ebben konszenzusra kell jussanak, hogy milyen feltételek mellett fizetheti így a munkáltató a bért.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több kérdés, akkor a szavazás következik, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem, ki az, aki a T/2160. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja. (Szavazás) Igen. Nem ért ezzel egyet? Kettő. Tartózkodott? Hét. A bizottság tehát általános vitára alkalmasnak találta. A többségi vélemény előadója Tukacs István, a kisebbségi véleményé Mádi László. Köszönöm. A két előadónk is megvan a parlamenti vitához. Köszönöm szépen a megjelentést. További jó munkát. Viszontlátásra!
Most következnek az önálló képviselői indítványok. Elsőként a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2040. szám alatt. Dr. Gruber Attila, a Fidesz képviselőjének önálló indítványa következik. Köszöntöm képviselő urat, és köszöntöm Csobánczy Pétert, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét. Képviselő úrnak adom meg a szót, röviden ismertesse az indítványát.
Dr. Gruber Attila szóbeli kiegészítése
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok. Bár az idő alkalmas lenne arra, hogy kicsit hosszabban is ismertessem ennek az anyagnak a hátterét, de természetesen megkímélem önöket a részletekbe menő ismertetéstől. Egy dologra szeretném felhívni a figyelmüket. Igazándiból ez nem került volna a bizottság elé, ha a magyar műszaki történetet nem mindig a rombolás és nem mindig a korábbi értékek elfeledése jellemezte volna. Erre számtalan példa van, hadd utaljak az I. világháborút lezáró békeszerződés műszaki és közlekedési eszközeink jelentős megsemmisítését előíró passzusra, vagy a II. világháború után kialakult állapotokra. Sajnos, ez mind odavezetett, hogy mindig csaknem 100 százalékosan veszendőbe ment az a tudás, amire büszkék voltunk, amire büszkék lehettünk, és ezek az értékek is eltűntek.
Úgy vélem, hogy pénzügyminisztériumi szemüvegen keresztül nézve ez semmiféle jelentős bevételkiesést nem jelentene. Azt hiszem, ez pusztán jóindulat kérdése, hiszen az elmúlt időszakban egyetlen egy ilyen "kit-car"-t nem építettek az országban. Utánanéztem, egy jelentős autó-összeépítő mozgalom beindulása esetén sem jelenthet ez többet, mint évi 8-10 autó összeépítését. Ez egy annyira rétegelem, hogy ennek pénzügyi vetülete nincs. Másrészről bevételeket az engedélyeztetési eljárás során, a műszaki dokumentáció elkészítése során jelentős mértékben tud hozni.
Még egy dolgot kérek a tisztelt bizottságtól. Teljesen véletlenszerű az, hogy most egy ellenzéki képviselő nyújtja be ezt a javaslatot, hiszen a hazai "kit-car"-mozgalom vezetői megkerestek a parlament képviselői közül jó néhány kormánypárti és más ellenzéki képviselőket is. Nem tudok olyan frakciót mondani, ahol ne támogatták volna, ne tettek volna ígéretet arra, hogy a későbbiekben ezt a módosító javaslatot be fogják nyújtani. Az én kezem talán egy kicsit gyorsabban járt el, ezért jegyzi most egy ellenzéki képviselő. Kérem, hogy a benne foglaltakra legyenek tekintettel, és kérem, hogy támogassák ezt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontja következik, utána a bizottsági tagoké a szó. Csobánczy urat illeti a lehetőség, parancsoljon!
A kormány álláspontjának ismertetése
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk a képviselő úr indítványát.
ELNÖK: Lakonikus rövidség.
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Ha a tisztelt bizottság kéri az indokolást, természetesen elmondom. Jelen társadalmi és gazdasági körülmények között nem látjuk kellő súllyal indokoltnak a mentesség biztosítását.
ELNÖK: Kicsit retroérzésem volt a szavakat hallva, "a jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetben", ezt már hallottam valahol. De ez csak egy kellemetlenkedő megjegyzés. Hankó képviselő úr jelentkezett, parancsoljon!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ahogy azt Gruber Attila képviselő úr is elmondta, a "kit-car"-építők minden parlamenti pártot hónapokkal ezelőtt megkerestek, ezek közé tartozom én is. Nagyon sokszor konzultáltam velük, igyekeztem megismerni, hogy mi rejlik a háttérben. Nagyon sok fontos érv elhangzott, amit az előterjesztő képviselő úr elmondott, de van még néhány érv, amit szerintem fontos kiemelni annak érdekében, hogy az Országgyűlés ezt a javaslatot támogathatónak tartsa esetlegesen. A magam részéről támogatni fogom, és a frakciót is erről próbálom majd meggyőzni, ha a frakcióülésen döntünk az előterjesztésről.
Azért tartom támogathatónak a javaslatot, mert a regisztrációs adó alól tettünk már kivételt, nem egyet, többet. Minden bizonnyal lehetnek erre elfogadható érvek. Azt kell mondanom, hogy ezek a kivételek több autót jelentenek, mint amennyi "kit-car"-t valaha is megépítenek Magyarországon a következő időben. De van egy nagyon fontos garanciális mozzanata. Tudom, hogy a pénzügyi kormányzat alapvetően attól tart, hogy ha egy ilyen szabály bekerülhet a jelenleg hatályos regisztrációs adóba, azaz mentességet kapnak a "kit-car" építői (Csobánczy Péter bólogat), akkor majd autókereskedők, mert a magyar nagyon fifikás nép, szétszednek autókat, valaki bejelenti, hogy "kit-car"-ként építi, egy hét alatt összerakja, és utána nem kell regisztrációs adót fizetni.
Látom, Csobánczy úr bólogat, de ebből az következik, hogy nem ismeri a "kit-car"-autók engedélyezési eljárását. A "kit-car"-autók engedélyezési eljárása úgy néz ki, hogy azokat az autókat már a legelső pillanattól be kell jelenteni a közúti hatóságnál. Ezt az 5/1999. KöHiM-rendelet írja elő. Ez egyértelműen, kizárólagos illetékességgel a nemzeti közlekedési hatóság közép-magyarországi regionális igazgatóságát jelöli ki, mint ilyen engedélyek kiadására jogosultat. Ez az engedélyező hatóság az első csavar megvásárlásától kezdve figyelemmel kíséri a "kit-car"-autók építését. Tudni kell hozzá, hogy egy "kit-car" megépítése nagyjából két-háromszoros összegbe kerül, mint egy ugyanolyan típusú autót megvásárolni. Ez egyébként bármelyik típusra igaz. Meg lehet venni az autók mindegyikét alkatrészenként, és azután, aki otthon ügyesen tud barkácsolni, az összerakja. Ha ezt így teszi valaki, akkor 2,5-3-szor annyiba kerül, mintha a szalonból megvásárolná. Tehát eleve sokkal több pénzt fizet ki.
De a legfontosabb az, hogy megvannak a jogi garanciák arra, és nem szeretném eltréfálni a dolgot, éppen ennek az engedélyezési eljárásnak köszönhetően, hogy egy, a szalonból megvásárolható autót nem lehet ilyen sumákolással megépíteni. Ezek valóban teljesen egyedi autók. Egyébként nagyon hosszú időbe telik, és még egy jó közlekedési, műszaki és nem tudom, milyen ismeretekkel rendelkező szakember sem tud "kit-car"-autót építeni, speciális tudás kell hozzá és egy még speciálisabb megszállottság. Mert egyébként azt mondja az ember minden ilyen hobbira, és elnézést kérek a "kit-car"-építőktől, hogy normális ember ilyet nem csinál. Nekem valószínűleg életem végéig eltartana egy matchbox összerakása is, ők másként vannak ezzel.
De nagyon kevesen vannak, és nagyon kevés ilyen autót megépíteni, mert drága, és nagyon hosszú a folyamat. De a legfontosabb, hogy a jog garanciát tud adni arra, hogy ne lehessen visszaélni a "kit-car" építésével. Ez a pénzügyi kormányzat szempontjából természetesen a legfontosabb szempont kell hogy legyen, mert a visszaélést el kell kerülni. Úgy tudom, hogy ha most minden "kit-car"-építőt utasítunk arra, hogy amilyen autót valaha kigondolt, azonnal építse meg, és ne csináljon semmi mást, akkor tíznél kevesebb ilyen autó épülne a következő öt évben, mert ha éjjel-nappal építi is valaki, akkor is eltart évekig.
Bocsánat, ha egy kicsit hosszabb voltam, de azt gondolom, hogy azok a "kit-car"-építők, akik nem kevés energiát fektettek abba, hogy bennünket, képviselőket meggyőzzenek, megérdemlik, hogy érdemben foglaljunk állást mellettük. Én a javaslatot támogatom, és arra szeretném kérni tisztelettel a pénzügyi kormányzatot, hogy ezeket a szempontokat is figyelembe véve hozza meg esetlegesen később a döntését. Köszönöm szépen a türelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Katona Béla jelentkezett.
DR. KATONA BÉLA (MSZP): Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem tárgyaltam a "kit-car"-mozgalom képviselőivel. Ezért az álláspontom köztes álláspont ahhoz képest, amit Hankó Faragó Miklós mondott, mert úgy látom, ha ezzel a szöveggel bekerül a törvénybe a "kit-car"-ok építésének regisztrációsadó-mentessége, akkor bizony adhat visszaélésekre lehetőséget, még akkor is, ha ezt külön engedélyezni kell. Viszont amikor már megépítették, onnantól kezdve forgalomképes autó. Tehát azt javaslom, hogy akik ezzel foglalkoztak érdemben, próbáljanak egy olyan törvényszöveget alkotni, amely valóban kizárja az összes visszaélés lehetőségét.
Akkor egy új beadványt a magam részéről fogok tudni támogatni, ezt így nem, mert ebben például az sincs benne, hogy saját célra építi. Egyáltalán nem mindegy, hogy saját célra építem, vagy sem. Ha ügyes vagyok, építek ötöt is, és eladhatom valakinek. Én meg tudom építeni, és eladom Hankó Faragó Miklósnak, aki nem tudja megépíteni. Ezeket a lehetőségeket nyilván ki kell zárni. Elvileg nem látok nagy különbséget, ha tényleg csak ezekre az egyedi építésekre terjed ki a regisztrációs adó mentessége, hiszen a muzeális autók esetében tettünk már ilyen kivételt. Ha ezt jól megfogalmazzuk, ez sem lesz több, mint ahány muzeális autó forog Magyarországon.
ELNÖK: Köszönöm. Molnár Albert!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy valóban vannak kivételek a regisztrációs adóban. Ezek fontos társadalmi, vagy környezetvédelmi ügyek megoldását segítik elő. Gondolok a hibridautókra, a gázüzemű autókra. Ezek azért vannak, hogy minél kisebb legyen a környezetterhelés. Ennek megvan a maga funkciója. A muzeális autóknál van egy speciális szabály, speciális rendszámúak, az eljárás teljesen zárt. Úgy gondolom, kinyitnánk egy szelepet, ha ilyen módon megengednénk a közforgalomban korlátozás nélkül részt vevő autókra ezt. Még akkor is, ha tudom, hogy ma ez nem számottevő. De ha kinyitunk egy szelepet, és elnézünk a tengerentúlra, ez egy iparággá fejlődött, gyakorlatilag ez előtt az iparág előtt nyitunk egy adómentes lehetőséget.
Ma az a költségvetési bizottság felelőssége, hogy a konvergenciaprogram betartására nem adót be nem fizetőkkel növelje a kört, hanem inkább megtartani azt a feszességet, amit a konvergenciaprogram megkíván. Tehát a magam részéről arra buzdítom a bizottságot, hogy ne támogassuk ezt a javaslatot. Egy szigorítással egy későbbi időpontban, amikor az államháztartás rendben lesz, el tudom képzelni, hogy támogatható lesz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az előterjesztőnek a végén adnék szót. Most a bizottsági tagokat kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. Igen, Végh képviselő úr, parancsoljon!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Én is egy köztes álláspontot képviselnék. Természetesen engem is megkerestek az autóépítők mint a Főtaxi vállalat volt vezérigazgatóját. Gondolom, úgy gondolták, hogy támogatni fogom ezt a megoldást. Igen, úgy szeretném támogatni, hogy üljünk össze, nézzük meg a versenysportra vonatkozó szabályokat, mert ott is van egy-két olyan luk a törvénykezésben, akár költségvetési oldalról, amit ennek az egész ügynek a kapcsán be lehetne foltozni. Tegyük meg ezt, nézzük meg együtt. Nem azt mondanám, hogy a bizottság ne támogassa, hanem azt, hogy vonják vissza ezt a javaslatot, mert egy elutasított javaslattal igen nehéz visszajönni a parlament elé. Magam is felajánlom a segítségemet ebben az ügyben. Költségvetési szempontból pedig nem kell félnünk. Amikor forgalomba helyezik ezt az autót, bőven több, mint a regisztrációs adó, ezzel az állam nem fog rosszul járni, viszont a műszaki innovációt fogjuk segíteni ezzel hosszabb távon, de valóban, a törvényszöveg, hogy a muzeális autókhoz hasonlóan se kelljen fizetni, nem jó, mert a se szócska megnyitja a lehetőséget minden más kivételre. Dolgozzunk össze ebben az ügyben. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó képviselő úr jelentkezett még.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Bocsánatot kérek, hogy másodszor is szót kérek, de néhány olyan dolog hangzott el, amire, úgy gondolom, érdemes reagálni. Nagyon egyetértek Végh Tibor képviselő úrral, mert valóban, a "kit-car"-on kívül még lehet egy-két, de szerintem így sem több, mint néhány darab autó, amiről érdemes dönteni. De én nem az elutasítást javaslom, vagy a visszavonást, mert ha most visszavonja a kolléga úr a javaslatot, akkor nagy valószínűséggel hosszú időre lekerül a napirendről, és a "kit-car"-osok nagyon nagy türelemmel voltak, hónapokon keresztül egyeztettem én is velük, és tudomásul vették, hogy tavaly, amikor éppen a költségvetés és az adótörvények vitája zajlott, nem lett volna igazán szerencsés egy hirtelen jött ötlettel előállni.
Ez most megfelelő időben van, véleményem szerint. Változatlanul elfogadom, hogy nem szabad engedni ezen a költségvetési szorításon, és nem szabad kibúvókat keresni. De jelezni szeretném, hogy egy autót muzeális értékű autóvá minősíteni jóval egyszerűbb eljárás, mint "kit-car"-rá minősíteni, és nagyságrendekkel van több muzeális értékű autó Magyarországon, mint "kit-car". Ha azokat a bizonyos versenyautókat is beleveszem, amiket az előttem szóló kolléga úr említett, akkor sem lehet több, mint 20-30 autó. Innentől kezdve érdemes megfontolni a javaslatot, nem ebben a formájában, és ebben is egyetértek, hogy valószínűleg ebben a formájában nem jó, de nem a visszavonását, hanem valamelyes átalakítását javaslom.
ELNÖK: Köszönöm.
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elnézést, elnök úr, de úgy látom, hogy a részletes vitát kezdtük el. Hogy a "se" szó helyes-e, hogy benne van, vagy nincs, azt gondolom, a tárgysorozatba-vételhez és az általános vitára való alkalmasság megítéléséhez méltatlan. Ha egyetért a többség azzal, hogy ezt tárgysorozatba kell venni, és általános vitára alkalmas, akkor utána szövegpontosításokat, kiegészítéseket még lehet mérlegelni. Az pedig, hogy most behozunk újabb és újabb témákat ennek kapcsán, finoman szólva is az elegáns elutasítást jelenti, mert az életnek mindig lesznek olyan problémás területei, amelyek nem lesznek leszabályozva. Ha ez le lett volna, akkor az előző esetben, amikor a bíróság elmeszelte a magyar kormány regisztrációsadó-törvényét, akkor módot találtak volna a kormányzati oldalon. Nem tették ezt. Ami most történik, az hiánypótlás.
Szerintem az általános vitára való alkalmasságnak semmilyen akadálya nincs, hogy elkezdjük a téma előkészítését. Mert akkor a kormányzat érdemben fog vele foglalkozni. Hiszen ma láthattuk, hogy egy társadalmi-gazdasági helyzetre hivatkoztak, csak zárójelben mondom, Keller Lászlónak is, hogy 2005-ben és a 2006-ban is volt költségvetési törvény, és akkor is szerényebben kellett volna talán a pénzköltésről szólni, és akkor most nem tartanánk ott, hogy ez a társadalmi-gazdasági helyzet ilyen szörnyű. Talán akkor is lehetett volna a költségvetést jobban féken tartani. Egyébként semmi köze nincs a gazdasági helyzethez ennek az adómentességnek. Nehogy már a költségvetés egyensúlyának a problémája legyen! Ha a tegnapi alkotmánybírósági döntést nézzük, arról azt nyilatkozta Kékesi úr, éppen tőle hallottam, hogy olyan tartalékok vannak a költségvetésben, hogy ez nem okozhat gondot. Gondolom, itt nem 50 milliárd forintról van szó. Tehát nem rázhatja meg a konvergenciaprogramot.
Ha komolyan vesszük ezt a javaslatot, ha érdeminek tekintjük, akkor legyen meg az általános vitára való alkalmasság, legfeljebb a kormányzat hoz mellé párhuzamosan egy másik szöveget, és utána, ha mégis úgy gondolja néhány kormánypárti képviselő, hogy az jobb, akkor még mindig egyeztetni Gruber úrral mint előterjesztővel, hogy a téma napirenden maradjon. Mert egyébként én is attól félek, hogy kis ügyről van szó, aminek a következménye az lesz, hogy még a szeptemberi adótörvények tárgyalásánál sem lesz itt erre vonatkozó precíz szabályozás. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Végh képviselő úr jelentkezett még.
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, ebben a bizottságban egyenlőek vagyunk. Ha nekem nem lehet elkalandozni, és behozni más témákat, arra kérem alelnök urat, ő se tegye ezt. Az alkotmánybírósági döntés és a 2005-ös költségvetés messze nem tartozik ehhez a tárgyhoz. (Domokos László: Bocsánat, ehhez nincs joga.) Köszönöm.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy mindenki tartsa tiszteletben a másik véleményét. Soha nem kívántam én sem korlátozni senkit abban, hogy milyen véleményt nyilvánít a bizottsági ülésen, ez mindenkinek a saját ügye. A 18. évét betöltött emberek és ráadásul parlamenti képviselők is vagyunk.
Van-e még kérdés a bizottság tagjai részéről, hadd kérdezzem meg. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor az előterjesztőnek adnám meg a szót. Parancsoljon!
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mélyen meg vagyok tisztelve, hogy ellentétben az 1. napirendi ponttal, ez az előterjesztésem milyen mély vitára ingerelte a tisztelt bizottságot. Azért szeretném elmondani, tartok tőle, hogy néhányan valóban beleássuk magunkat, ki a választópolgároknak tett esküjéhez híven, ki azon túl még szakmaszeretetből is. Úgy tűnik számomra, hogy bizonyos fogalmak valóban keverednek. A színtiszta versenyautók java része köztudottan nem vehet részt a közúti forgalomban, tehát ez a kérdés is árnyalt.
Természetesen a veterán motorok és autók tekintetében, amiben van némi érdekeltségem, el kell mondjam, hogy a rendszámok kiadásánál semmiféle extra kötelezettség nincs, egyszerűen olyannak kell lenni az autónak, ahogy 30-40 évvel ezelőtt a gyárból kijött. Jóval több veterán autó, motor közlekedik az utakon, és fog is közlekedni, mint ilyen összeépített "kit-car". Engedelmet kérek, aki attól tart, hogy egy ilyen kis piros autó fogja felborítani a társadalmi-gazdasági egyensúlyt országunkban, azt hiszem, egy kicsit messzire veti el a sulykot. Ezzel az érveléssel a Pénzügyminisztérium részéről azért is nem tudok egyetérteni, mert ez mélyen nem szakmai, még csak nem is műszaki szakmai és mélyen nem pénzügyi kérdés. Nagyon sajnálom, hogy a minisztérium részéről mindössze erre a szegényes érvre futotta.
Bízom benne, hiszen a Pénzügyminisztériumban is kitűnő szakemberek és jó szándékú emberek dolgoznak, hogy megismerve ezeket az anyagokat, egy kicsit változni fog a véleményük. Kérem még egyszer a tisztelt bizottságot, hogy támogassa a javaslatot. A jövőben szeretnék még szorosabban együttműködni valamennyi képviselőtársammal, aki ebben elmélyedt, és segítséget tud nyújtani. Ahhoz sem ragaszkodom; hogy egyedül jegyezzük ezt a későbbiekben, de ha ez most lekerül a napirendről, akkor azt hiszem, egy ciklus is el fog telni, amíg ezt újra vissza tudjuk hozni. Tudom, hogy nem tömegeket érint, de ha ez a hozzáállás, hogy a "kit-car"-építők hozzájárulnak a társadalmi-gazdasági feszültséghez, akkor azt hiszem, hogy jaj a hobbiállattartóknak, jaj a kutyáknak, jaj a macskáknak, és jaj a papagájoknak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csobánczy úr kíván-e még valamit hozzátenni az elhangzottakhoz.
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Minthogy általános vitára való alkalmasságról van szó, ezért nem.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm szépen. A szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki a T/2040. szám alatt benyújtott képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételét támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenkettő. Nem támogatja? Hét. Tartózkodott? Hét. Akkor nem kapott többséget, nem vettük tárgysorozatba, így nem kell az általános vitára való alkalmasságról döntenünk. Köszönöm szépen. További jó munkát kívánok.
Áttérünk a következő pontra, ez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2066. szám alatt, Bernáth Ildikó indítványa. Képviseli-e valaki a képviselő asszonyt? (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor a kormány álláspontját hallgatnánk meg.
(Az ülés vezetését Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke veszi át.)
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! A képviselő asszony módosító indítványa arra irányul, hogy az úgynevezett ajándékozási illetéknél a mentességi kört bővítse azzal az esettel, amikor vagy a megajándékozottat, vagy az ajándékozót társaságiadó-fizetési kötelezettség terheli, és ezt egy hasonló, a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséghez kötött mentesség analógiájára gondolja megvalósítani, illetve ezzel indokolja a módosítást. (Varga Mihály távozik az ülésteremből.)
Ez a módosító javaslat azonban egyfelől szükségtelen, másfelől pedig értelmezhetetlen. A hatályos illetéktörvényben azért van olyan mentesség, hogy ha személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli az ajándék után az ajándékozót, vagy a megajándékozottat, akkor ne legyen kétszeres terhelés. A társasági adóban nincs így, hiszen ugyan az átadónak van egy adóalap-korrekciója a társasági adóban, és azért van ez a korrekció, mert előtte kölcsönként ő ezt elszámolta, másfelől pedig itt az adófizetési kötelezettség az éves eredményadó-alap után következik be, és nem magához az ajándékozás aktusához kapcsolódik. Míg a személyi jövedelemadóban vannak olyan kötelezettségek, hogy például, amikor a munkáltató ad valamilyen, nem bér jellegű juttatást, akkor vagy személyi jövedelemadó-, vagy tb-járulékfizetési kötelezettség van nála, vagy pedig az átvevőnél. Ilyen értelemben tehát szükségtelen, másfelől értelmezhetetlen is ez a módosító javaslat, úgyhogy nem támogatjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel, vélemény van-e képviselőtársaim részéről? Igen, Kékesi Tibor.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Az indokolásból kiindulva több ellentmondás is feszül a javaslat érdemét jelentő érvelésben. Az elsőre ott hívnám fel a figyelmet, hogy ellentétet vél felfedezni a képviselő asszony a számviteli törvény szabályozása és az adótörvény szabályozása között, mert más értelmű véleménye szerint más az ingyenesen átadott eszköz és más az ajándékozás. A közös alap azonban mindkét esetben a Ptk. tulajdonszerzésre vonatkozó szabályozása. Ha nem köztudott, akkor mondanám, hogy tulajdont szerezni mind ingó, mind ingatlan esetén csak nagyon szigorú jogcímeken lehetséges, más jogcímen lehet tulajdont szerezni. Olyan jogcímen, amit felfedezni vél, tehát térítésmentes juttatás, átadás, nem lehet tulajdont szerezni. Tehát az ajándékozás az a jogcím, aminek alapján tulajdont lehet szerezni.
Erre a gyökérre kell visszavezetni a számviteli törvény szabályozását is. Az nem lehet zavaró, hogy itt az ajándékozás bizonyos feltételek fennállta esetén visszakövetelhető, mert csakis ezen feltételek bekövetkeztekor követelhető vissza, és akkor ez egy ugyanolyan gazdasági esemény annak a személynek, vagy társaságnak az életében, akit érint. Párhuzamos példaként tudom mondani, hogy jogi személyek egymás között ajándékozhatnak. Ilyen, amikor oktatási intézmény, vagy egészségügyi intézmény átadására sor kerül, nemcsak a feladatot, hanem az ingatlant is adják. Általában odateszik, hogy csak akkor teszik ezt meg, ameddig ugyanaz a tevékenység folyik az intézményben, az épületben, amikor ez megszűnik, akkor vissza fogják kérni az ingatlant. Ez semmiféle zavart nem jelent ezek között a szervezetek között.
A másik ellentmondás, amire felhívnám a figyelmet, hogy maga az előterjesztő is hivatkozik arra, hogy ingatlanok és gépjárművek esetén, tehát ahol eddig is az illetékhivatali, illetve a nyilvántartási átvezetési kötelezettség miatt tetten érhető volt az ingyenes szerzés, az ajándékozás, ott bizony az illetéket nem lehetett elkerülni. Az ingóságnál és az ebbe a körbe tartozó pénzeszközátadásnál azonban ez kikerülhetőnek tűnt. Ezt az ellentmondást nem oldja fel az indokolás. Itt is elismeri az ingatlan és a gépjármű esetén ezt a fajta illetékfizetési kötelezettséget, és csak a felsorolt körben, alapvetően ingóságokat, pénzeszközöket érintően próbál érvelni más típusú szabályozás mellett. Azokat az indokokat tehát, hogy itt ráfordításképpen már elszámolták ezt az összeget, azaz nullára jön ki az ügylet az összes szereplőjét tekintve, és éppen ezért nincs értelme a társasági nyereségadó mentességi elemként való számbavétele, és nem értelmezhető az szja-val való összevetés, a kormány képviselője már részletesebben elmondta, hogy ezeket újra nem ismételném.
Mindezen szempontok alapján azt gondolom, hogy ellentétes a szándékkal, hogy minél kevesebb mentesség, kedvezmény legyen a törvényekben, és csak indokolt esetekben legyen, ezért nem támogatom az előterjesztés tárgysorozatba-vételét sem. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: További észrevétel, kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) A kormány részéről reagálás?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, nincs.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Akkor szavazunk. Tehát az illetékekről szóló törvénymódosítás tárgysorozatba-vételével aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Nyolc. Ellene? Tartózkodott? Tehát nem kapta meg a többséget, így a tárgysorozatba-vételre nem került sor.
Következik az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/1638. szám alatt, Pettkó András MDF-képviselő önálló indítványa. Köszöntöm a képviselő urat és a kormány képviselőjét. Az előterjesztő rövid indoklását kérem, ha van. Igen, megadom a szót, képviselő úr.
Pettkó András szóbeli kiegészítése
PETTKÓ ANDRÁS (MDF), előterjesztő: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! 2003-ban vetettem fel a tisztelt Ház falai között először ezt a javaslatot, hogy az APEH-irodákban miért nem lehet bankkártyával kifizetni az adózó állampolgárnak a szükséges adóját. Mindannyian tudjuk, ha valaki "0"-ás igazolást szeretne kapni, bemegy az APEH-irodába, ahol megállapítják, hogy van valamennyi adótartozása. Ott kiállítanak egy sárga csekket, azzal elmegy a postára, befizeti a pénzt, majd visszamegy az APEH-irodába, megint sorba áll, majd kiállítják neki az igazolást. Ezt a körülbelül félnapos sorban állást lehetne megszüntetni a XXI. század technikájával, ami a bankkártyát jelenti.
Ma Magyarországon 132 APEH-iroda működik, mindenhol egy olyan ablak lenne, ahol bankkártyaterminál segítségével az adózó befizethetné a fennálló adótartozását, akkor ezt a félnapos sorban állást meg tudnánk szüntetni. A benyújtott törvénymódosítási javaslat összecseng Medgyessy Péter miniszterelnök úrnak az adóreform bizottság által kidolgozott javaslatával, 2005-ben Medgyessy Péter felkérte Zara Lászlót, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnökét, hogy nézzék át a magyarországi adórendszert, és ez a javaslat benne volt a bizottság javaslatai között. A parlamentben 2003-ban Veres János akkor még államtitkárként azt mondta, hogy támogatja ezt a javaslatot, és mindent megtesz annak érdekében, hogy minden APEH-irodában minél hamarabb legyen legalább egy ilyen ablak, ahol bankkártyával lehet fizetni.
Megmondom őszintén, türelmes ember vagyok. 2005-ig vártam, majd 2005-ben először benyújtottam ezt a törvénymódosítási javaslatot, akkor sajnos a tisztelt Ház nem vette napirendre, majd ennek a ciklusnak az elején újból feltettem a kérdést, most már Veres János pénzügyminiszternek, hogy támogatja-e, hogy Magyarországon az APEH-irodákban lehessen bankkártyával is fizetni. Azt mondta a pénzügyminiszter úr, hogy támogatja ezt a javaslatot. Megint nem történt semmi. Ezért 2006. december 8-án ismét benyújtottam képviselői önálló indítványként, azt gondolom, reális dátummal, hiszen 2008. január 1-jét írtuk be, azt gondolva, hogy addig ezt technikailag is biztosan meg lehet valósítani. A dátumon lehet vitatkozni, akár még egy fél évvel is el lehet csúsztatni, amennyiben ezt technikailag nem lehet ilyen hamar megoldani, de nagyon fontosnak tartom, hogy a XXI. században minden megtegyünk az adózó állampolgárok érdekében, hiszen nemcsak nekik van kötelezettségük, hanem az államnak is van kötelessége az adózó állampolgárokkal szemben. Erről szól a benyújtott törvényjavaslat, az adózás rendjéről szóló törvény 38. § (1) bekezdését módosítaná. Köszönöm szépen.
A kormány álláspontjának ismertetése
ELNÖK: A kormány részéről?
DR. PAPP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A kormány nem támogatja az indítványt. Ennek indoka a következő. Először i8s az indítvány az Art. 38. § (1) bekezdését javasolja módosítani. Ehhez a rendelkezéshez ez az indítvány nem is illeszkedik, tekintettel arra, hogy az Art. 38. § (1) bekezdése a befizetési módokat tekintve általános szabályt tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy ez vonatkozik az önkormányzati adóhatóságokhoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendő befizetési módokra is. Az indítvány elfogadásával előállna az a helyzet, hogy adott esetben az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő helyiadó-fizetési kötelezettséget is az APEH-irodákban elhelyezett bankkártya-leolvasó terminállal, bankkártyával lehetne fizetni. Ez nyilvánvalóan megvalósíthatatlan, és mint említettem, nem illeszkedik ehhez a rendelkezéshez, ez egy hibás elgondolás.
Másfelől nem támogatjuk azért sem az indítványt, mert ez elsősorban nem adójogi kérdés. Ez tipikusan olyan módosítás, amelynek feltétele elsősorban a technikai feltételek megteremtése, a különböző informatikai fejlesztések legalábbis folyamatba helyezése. Ezeknek a fejlesztéseknek mindig a megvalósítandó célok közül a legoptimálisabb lehetőséget kell megvalósítaniuk, illetőleg szolgálniuk. Így, ellentétben az indítvány indokolásával, ez jelen pillanatban nem szolgálja az elektronikus közigazgatás kiépítésének folyamatát. Ugyanis az utóbbi időben az irányba tettünk lépéseket, és ez az elektronikus közigazgatás kiépítésének jelenlegi folyamata ez az irány, hogy az ügyfél, illetőleg az adózó elsősorban akár otthonról is, a saját számítógépéről intézhesse adóügyeit. Ez ügyben történtek lépések az elmúlt időszakban. Az indítvány pedig mindenképpen azt feltételezi, ha adófizetési kötelezettségnek akarok eleget tenni, akkor ügyfélszolgálati időben, adott esetben ugyanúgy sorban állva egy ablaknál, mintha más adóügyet intézek, teljesíthetem csak az adófizetési kötelezettségemet.
Egyébként pedig a bankok jelen pillanatban is biztosítanak olyan könnyített fizetési módot, például az interneten keresztül átutalással szintén lehet teljesíteni. Mindezek alapján, hogy egyrészt nem illeszkedik az Art. rendelkezései közé, másrészt nem tartjuk a jelen fejlesztések folyamatába illeszthetőnek, nem támogatjuk az indítvány tárgysorozatba-vételét. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim következnek. Kovács Tibor képviselő úré a szó.
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Azt szeretném kérdezni a kormány képviselőjétől, egyáltalán ahhoz, hogy valaki az adóhivatalban befizessen, és ez mondjuk bankkártyával történjen, miért kell törvényt módosítani. A csekkel történő befizetés benne van a jogszabályban, hogy csak így lehet? És ha erre tesznek módosító javaslatot? Érthetetlen, hogy a mai világban, amikor mindenhol lehet bankkártyával fizetni, nálunk miért nem? A kezdeményezés önmagában szimpatikus. Miért nem teremtjük meg a feltételeit annak, hogy ez megvalósulhasson? Akkor azt kell mondani, hogy képviselő úr, rossz helyre tetszett beadni a módosító indítványt, így nem jó, elméletileg támogatjuk a javaslatot, de így kellene ezt a problémát megoldani.
Azért ez mégis csak egy reális kezdeményezés, nem? Hogy 2007-ben is még mindig csak csekkel lehessen befizetni, az abszurdum. A problémát kellene megoldani, és ebben tökéletesen igazat adok képviselő úrnak, hogy találjuk meg a megoldás módját, de azzal, hogy most ez sem jó, meg az sem jó, meg amaz sem jó, nem fogunk előrehaladni semmikor sem.
ELNÖK: Először Végh képviselő úr.
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Azt gondolom, hogy a labda nem is ezen az oldalon, hanem a Pénzügyminisztérium oldalán pattog. Ma már az, hogy egy számítógépet összekössenek egy terminállal nem egy nagy truvaille, elég sok automatát helyezünk mostanában üzembe. Bólogatnak ellenzéki képviselőtársaim. Ha csak arra gondolunk, hogy italautomaták is vannak az adóhivatalokban, tehát nem egy nagy kunszt ezt megoldani. Ezt nyilván meg kellene oldani, mert nemsokára már a mobiltelefont húzzuk el az APEH-iroda előtt, és az is pontosan ugyanolyan jó fizetési mód lesz, tehát legalább a múlt század végi módokat találjuk meg. Azzal viszont egyet kell értenem a PM képviselőjével, hogy ez nem ezen az egy helyen van szabályozva, bár nem ártana, ha az önkormányzatnál is így lehetne fizetni, gondoljunk csak egy okmányirodára, egy vámhivatalnál az azonnali fizetésre, az ottani hosszú sorokra. Nem lenne olyan nagy dolog ezt megoldani, de tegyük ezt helyre.
Azt kérném, ha ilyet kérhetünk, hogy a Pénzügyminisztérium tegyen erre javaslatot, hogy ha így nem, akkor hogyan igen. És nézzük meg három hónap múlva, hogy melyik az a generális megoldás, ami a Pénzügyminisztérium számára is elfogadható. De addig is ezt napirenden kellene tartani. Így nyilván nem tudjuk tárgysorozatba venni, mert nem arra vonatkozik, amit szabályozni kíván. Viszont arra kérem a PM-et, hogy záros határidőn belül erre tegyen javaslatot, hogy hogyan másképp, és hogyan képzeli el ennek megújulását. Szükségünk van az adóbevételre, szükségünk van arra, hogy nyitott legyen az adóhivatal, szükségünk van arra, hogy az elektronikus közigazgatás kiépüljön, meg kell csinálni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Hankó Faragó Miklós képviselő úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Egyre kevesebb a mondandóm, mert az előttem szólókkal maximálisan egyetértek. Az a kifogás, amely első helyen hangzott el, hogy rossz törvényhelyhez került benyújtásra, érthető, világos és indokolt, ezen mindenképpen el kell gondolkodnia a kezdeményező képviselő úrnak, hogy máshová nyújtsa be. A második szempont azonban nem, mert egyébként jogszabályok sora kötelezi az állampolgárokat arra, hogy ne is választhasson, hogy készpénzzel, vagy másmilyen úton kell hogy teljesítsen befizetéseket. Ha ebben a tekintetben az állam ennyire erőszakosan beleavatkozik a pénzforgalomba, hogy egyszerűen jogszabályi szinten írja elő, hogy milyen módon kell befizetést teljesíteni, akkor azt, hogy egy ilyen korszerű, egyébként az állampolgárok szempontjából nagyon sok fáradságtól megkímélő módot ne lehessen megvalósítani, az érthetetlen.
Soha senki nem szokta felmérni azt, hogy a különböző jogszabályok hatálybaléptetésékor hány milliárd forint kárt okozunk az állampolgároknak azzal, hogy többletpapírmunkát, többlet-adatszolgáltatást, többletcselekvést írunk elő. Vannak esetek, amikor nem lehet kérdéses, hogy ez szükséges. De amikor nem nagy nehézséggel lehet egyszerűsíteni a módját ennek, akkor nem is értem, hogy miért ne lenne indokolt. Attól tartok, hogyha most nem vesszük tárgysorozatba a javaslatot, az ügy megint elsikkad néhány évre. Éppen ezért inkább azt tartanám helyesnek, hogy támogassuk, és javítsa ki akár a Pénzügyminisztériummal történő konzultáció útján is a képviselő úr, mert ebben a formájában valóban nem lehet elfogadni, ezt elfogadom, hogy így most nem lehet. Abban az esetben, ha a Pénzügyminisztériumtól határidőre vonatkozó fix ígéretet kapunk, akkor el tudom fogadni, hogy ezt most ne támogassuk, és majd egy pénzügyminisztériumi javaslatot igen. Ellenkező esetben attól tartok, hogy az idő megint túlzottan sokáig eredménytelenül telik el.
ELNÖK: Mádi László képviselő úr.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Csak a jegyzőkönyv számára szeretném rögzíteni, hogy teljes mértékben egyetértek az elhangzottakkal. Egy feszes és egyértelmű garanciát tartalmazó ígéretet várnánk a minisztérium részéről, máskülönben, azt gondolom, nyomást kell gyakorolni a kormányra, mert ez mindannyiunk érdeke, hogy átláthatóbb, egyszerűbb, olcsóbb és humánusabb megoldás szülessen ezen a területen is és minden olyan területen, ami ebből a szempontból szóba jöhet.
ELNÖK: Szabó Lajos alelnök úr.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Természetszerűleg az itt jelen lévő köztisztviselőtől nem lehet elvárni ilyenfajta nyilatkozat megtételét, mert erre nincs felhatalmazva. Itt a garanciái a kormánypárti képviselők lehetnek annak, hogy ez a fajta gondolkodás bekerüljön az adózás rendjéről szóló törvény rendes módosításába. Én is egyetértek vele, többször tárgyaltuk ezt a módszert, többször szerepelt már előttünk, többször kaptunk rá ígéretet, hogy ez be lesz építve a törvénybe. Úgy érzem, hogy ebben a konszenzus megvan. Szeretném, ha képviselőtársaim átértékelnék a garanciakérést a jelen lévő köztisztviselőtől. A magam részéről tudok arra jelentkezni, hogy ezt a fajta igényt közvetítjük mi, kormánypárti képviselők a Pénzügyminisztérium felé.
ELNÖK: Balla képviselő úr.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Nem vonom kétségbe a jó szándékot egyik oldalról sem, kicsit furcsa az a mondat, hogy a kormánypárti képviselők jelentik a garanciát, de még ezt sem vonom kétségbe. Az a problémám, amit alelnök úr elmondott, hogy többször tettek erre már kísérletet, többször próbálkoztak, többször kaptak ígéretet, a helyzet pedig jottányit sem változott. Most van egy helyzet, és ha megfogadjuk azt, amit Hankó Faragó Miklós képviselő úr mondott, hogy tárgysorozatba vesszük ezt az egyébként jelen formájában tényleg nem tökéletesen alkalmazható javaslatot, az világos és egyértelmű garancia. Tárgysorozatban van, ki lehet javítani, módosító javaslatot lehet hozzá benyújtani, és mehet a maga útján. Ez a valódi garancia, én erre szeretném kérni képviselőtársaimat.
ELNÖK: Képviselőtársaim közül további hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztőé a szó.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF), előterjesztő: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Több éve foglalkozom ezzel a kérdéssel, de csak most hallottam először, hogy rossz szakaszhoz nyújtottam be a módosítást, egyébként most nincs nálam, de mind az APEH-től, mind a PM-től van egy levél a birtokomban, miután alapos képviselő vagyok, hogy maga az APEH és a PM tett javaslatot arra, hogy ezt a szakaszt kell módosítani. Megértem, hogy néhány év alatt, amióta ezzel a témával foglalkozom, változott az álláspont, és most már nem ezt a szakaszt kell módosítani. Ezt a problémát meg tudjuk oldani, de még egyszer mondom, birtokomban mind az APEH-től, mind a PM-től egy levél, amikor arra adnak választ, hogy ha ezt a szakaszt módosítjuk, akkor megoldódik ez a probléma, ezért nyújtottuk be ehhez a szakaszhoz a módosító javaslatot.
Még egy információt szeretnék megosztani képviselőtársaimmal, itt az okmányirodák is szóba kerültek, az előző kormányzati ciklusban Baja Ferenc államtitkársága az okmányirodák tekintetében már kiírt egy közbeszerzési eljárást, ami segítette volna a kormányzat részéről, hogy az okmányirodákban legyen az illeték megfizetésére bankkártya-technikával lehetőség. Ez csak részben valósult meg, és leállt ez a tender, de az önkormányzat tekintetében már volt a kormányzatnak lépése, ami sajnos az APEH-irodákra nem terjedt ki. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kormány részéről esetleg észrevétel? Igen.
DR. PAPP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy az nem lenne baj, ha ezt a szakaszt módosítjuk, csak nyilván nem ezzel a szöveggel, mert akkor ki kell arra térni, hogy milyen adóhatósághoz teljesítendő befizetésekről van szó. A másik, amit szerettem volna elmondani, itt nem arról van szó, hogy a Pénzügyminisztérium, vagy a kormány elzárkózna attól, hogy a befizetések módja tekintetében nyisson, illetve ezt továbbfejlesszük, de amint azt az első hozzászólásomban is elmondtam, ehhez először a fejlesztéseket kell megvalósítani. Ahogyan napirenden volt az elmúlt években folyamatosan az elektronikus adóigazgatás fejlesztése, szélesítése, ez most ugyanúgy továbbra is napirenden van, folynak a fejlesztések, és amikor elérnek abba a stádiumba, eddig még mindig az Országgyűlés elé terjesztettük a vonatkozó módosító javaslatainkat. Köszönöm.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Megkérdezem, hogy lezárhatjuk-e a vitát. Úgy látom igen. Akkor szavazunk. Aki támogatja a tárgysorozatba-vételt, kérem, jelezze! (Szavazás) Tartózkodott? Ellene? Nem volt ilyen, a bizottság egyhangúlag tárgysorozatba vette a javaslatot.
Aki általános vitára alkalmasnak találja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Ez többség lesz. Tartózkodott? Hat. Ellene? Négy. A bizottság többsége általános vitára is alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. Előadókat kérnék javasolni! Kérdés, hogy Hankó Faragó úr felvállalja-e a többségi, vagy a kisebbségi állásfoglalást? (Derültség.)
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Csak amellett tudok érvelni, ahogyan szavaztam. Rendben. Akkor Hankó Faragó Miklós úr ismerteti a bizottság véleményét, erre kérnénk meg a képviselő urat. Köszönöm szépen az előterjesztőnek és a kormány képviselőjének a munkát.
Technikai szünetet rendelek el 5 percre. (Rövid szünet.)
Folytatjuk a bizottság ülését. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következik, T/2093. szám alatt, Pettkó András MDF-es képviselő önálló indítványa. Az előterjesztőé röviden a szó, majd pedig a kormányé.
Pettkó András szóbeli kiegészítése
PETTKÓ ANDRÁS (MDF), előterjesztő: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Törvénymódosítási javaslatot nyújtottam be, mint a tisztelt képviselőtársaim tudják, az előző év végén módosítottuk az adózás rendjéről és a személyi jövedelemadóról szóló törvény, egy csomagban. Ennek az lett a következménye, hogy az a költségtérítés, amit a közszférában dolgozók kaptak, adóköteles jövedelemmé vált. A költségtérítést a tisztelt Országgyűlés ez év elejétől adóköteles jövedelemmé tette. Azt a 2 ezer forintot, amit a munkavállalók azért kaptak, mert az 1990-es évek közepe óta törvény kötelezi őket arra, hogy bankszámlát nyissanak, és az erre a bankszámlára átutalt fizetésüket a bankautomatánál vegyék ki.
Ha megnézik a tisztelt kormánypárti képviselőtársaim azt az összehasonlító táblázatot, ami az én honlapomon, vagy az MDF honlapján található, de ha bárki kéri, szívesen elküldöm, annak alapján meg tudják állapítani, hogy az elmúlt két évben összesen legalább 40 százalékkal emelkedtek a banki tranzakciós díjak. Ennek az a következménye, hogy ha a munkavállalónak van nettó 100 ezer forintja, és odamegy bármelyik hó 2-án a bankautomatához, akkor abból csak 99 ezer forintot tud átlagosan kivenni. Van, ahol ez picikét több, van, ahol picikét kevesebb. Ezt a pénzveszteséget kompenzálta éveken keresztül ez a bizonyos 2 ezer forintos költségtérítés. Ettől az évtől kezdődően ezt a költségtérítést adóköteles jövedelemmé változtatták. Ezt kívánja a törvénymódosítás visszaállítani a közszférában dolgozók számára.
Azt gondolom, igazságtalan, ha a közszférában dolgozók a bérük egy részét elveszítik azért, mert a bankszámláról veszik fel a fizetésüket. Teljes mértékben jogosnak tartom azt, hogy ezt a 2 ezer forintot megkapták, az már más kérdés, hogy sajnos az elmúlt 10 évben ez a 2 ezer forint nem emelkedett, mert ha megnézzük a reális költségeket, akkor 4-7-8 ezer forint körül lenne az a reális költség, amit a munkaadóknak kellene vállalni. Természetesen a képviselőcsoportunk nyitott arra is, hogy ha ezt a 2 ezer forintot megemelnénk, és úgy adóztatnánk meg, akkor az is lehetne egy technika arra, hogy a munkavállalók meg tudják kapni jogos pénzüket. Köszönöm szépen.
A kormány álláspontjának ismertetése
ELNÖK: Kormány!
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szatmári László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. A kormány a javaslatot nem támogatja. Valóban arról van szó, hogy a tisztelt Ház a tavaly júliusban kihirdetett törvénymódosító csomag részeként döntött ennek a tulajdonképpen ágazatspecifikus adókedvezménynek a megszüntetéséről. Ez a juttatás, amely a bankszámlaköltség térítésével függ össze, azt szolgálja, hogy részben ellentételezze a bankszámla fenntartásával kapcsolatos kiadásokat.
Azonban az természetes, hogy ettől a kötelezettségtől függetlenül is, ami a közszférában kötelező térítés, ma már eléggé általánosnak, elterjedtnek tekinthető, hogy a bérek bankszámlára kerülnek, oda utalja a munkáltató. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a munkáltató esetében viszonylag jelentős a megtakarítás, hiszen a készpénzkezelés jelentős költségeit lehet megspórolni, a másik oldal esetében viszont lehetőséget teremt arra, hogy a bankszámlához kapcsolódó korszerű szolgáltatásokat, illetve korszerű fizetési módokat lehessen alkalmazni. A bankszámlával kapcsolatos költségeket kifejezetten ahhoz kötni, hogy ez csak azért merül fel, mert a bért odautalják, nem feltétlenül állja meg a helyét. Hiszen éppen a bankszámlára történő utalás általában a bankoknál díjmentes, a bakszámláról történő, meghatározott számú felvétel önmagában díjmentes.
Ennek ellenére kétségkívül igaz, hogy a bankszámla költségeit a munkavállaló viseli, és ettől az ágazattól eltekintve úgy, hogy adózott pénzéből fizeti. Az egy másik kérdés, ahogy éppen az 1. napirendi pontnál hallhattuk, hogy ilyenkor, amikor a munkáltató arra kívánja a munkavállalóit rávenni, hogy bankszámlára történjen az utalás, immár majd a munka törvénykönyve szabályozza, hogy meg kell állapodni a dolgozóval, hogy az ilyen költségek egy részét hogyan fogja önmagára vállalni. Valóban arról szólt ez a módosítás, hogy kifejezetten egy ágazatra vonatkozó speciális kedvezmény szűnt meg, és a módosítás elfogadása óta nem merült fel olyan tény, körülmény, ami ennek a kedvezménynek a visszaállítását indokolná.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselői kérdés, észrevétel, vélemény? Igen, Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! A javaslat egy adókedvezmény, egészen pontosan a köztisztviselők, a közalkalmazottak esetében a kötelező bankszámlanyitással kapcsolatos költségek egy részének ismételt kedvezményezését kívánja visszaállítani. Az adórendszer, ezen belül a személyi jövedelemadó-rendszer véleményem szerint mindenki által preferált változtatásának iránya az, hogy tisztuljon, egyszerűsödjön az adórendszer, és viszonylag széles bázison elfogadható mértékű, a jelenleginél, mondjuk, alacsonyabb mértékű adóztatás valósuljon meg átlagosan.
Természetesen nem tudunk egyszerre óriási léptekkel haladni, kinek-kinek megvan rá a megfelelő érvanyaga, de visszafelé semmiképpen nem szeretnénk haladni ebben a tekintetben. Az adórendszerből ezt a kedvezményt egyszer már kivettük, tehát sikerült csökkenteni azon adókedvezmények számát, amelyek elnehezítik, rontják az adórendszer hatékonyságát, átláthatóságát, és a kedvezmény miatt értelemszerűen nem folyna be bizonyos mértékű adó. Egyrészt úgy gondolom, hogy a konszolidációs időszakban ilyenről nem beszélhetünk, tehát mint kormánypárti képviselő nem tudom azt támogatni, hogy új adókedvezményt vezessünk még, még olyan formán sem, hogy egy régit hozunk vissza. Illetve, ha ilyen lépésre majdan sor kerülhet, akkor sem adókedvezmény megadásának formájában, hanem az adózók körének bővítése mellett inkább az adóterhelés mindenkit érintő módon történő csökkentését támogatnám.
Ezen érvek miatt ezt a javaslatot nem áll módunkban támogatni. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Herényi Károly képviselő úr kért szót. Megadom.
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Amit képviselő úr elmondott, az méltányolható és érthető, de azért itt elhangzott egy másik javaslat is, annak pedig az a lényege, hogy lehet ezt a költségtérítést bruttósítani. Tehát, ha azt gondolják, hogy ezt a kevéske pénzt meg kell adóztatni, mert olyan bajban van a kincstár, hogy erre szüksége van, akkor az rendben van, és az is rendben van, hogy nem kell a kivételeket növelni. De azért, hogy ne rövidítsük meg jogos járandóságukban a munkavállalókat, akik ilyen formában kapják a fizetésüket, azt el tudja-e képzelni képviselő úr, hogy támogassa ezt a fajta pontosítást, és akkor természetesen megmaradhat az adózás mai rendje. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Schwartz képviselő úr.
SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem kívánom megismételni azokat az érveket, amiket Kékesi Tibor képviselőtársam elmondott. Azt gondolom, hogy a személyi jövedelemadó-törvényben vannak még kivételek, de ezek elsősorban bizonyos szociális és rászorultsági elveket hordoznak még. Tovább kell mennünk azon az úton, hogy ezektől is megtisztítsuk. Az ilyen jellegű kedvezmények, amire most képviselő úr javaslatot tett, ágazati jellegűek, egyáltalán nem hordoznak semmilyen elismerendő szempontot. Ezt a mai adórendszerünk már meghaladta. Azt gondolom, egy visszamaradt tételről van szó, hiszen számtalan más réteg és ágazat hasonló kedvezményei kikerültek már az adórendszerből, és szerintem helyes, hogy ennek is búcsút mondunk. Úgyhogy én sem javasolnám.
ELNÖK: Balla György képviselő úr!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak két apró megjegyzésem lenne. Az egyik, hogy a kormány érvelése ebben az ügyben katasztrofálisan rossz szerintem. Érvelésként az hangzott el, hogy más ágazatban is bankszámlára kerül a fizetés, máshol is így van ez, nemcsak a köztisztviselőknél, közalkalmazottaknál, miért kellene itt bármiféle külön szabályozásnak életbe lépnie? Azért, tisztelt uraim, mert ők közalkalmazottak és köztisztviselők. Teljesen más szabályok vonatkoznak rájuk. Ők az állam alkalmazottjai. Magyarul az államnak kell olyan szabályrendszert kialakítani, ami kifejezetten rájuk vonatkozik. Ez meg is van, csak ebben az egy esetben nincs. De akkor hivatkozási alapként, valaminek az elutasításaként teljesen rossz érvelés az, amit a kormány elmondott.
A másik megjegyzésem Kékesi képviselő úr véleményéhez kapcsolódik. Az adórendszer egyszerűsítése helyes célkitűzés. De ha az egyszerűsítés a cél, akkor nem az a cél, hogy több adóbevétel legyen, és az emberek többet fizessenek. Magyarul, azzal a megoldással, amit Herényi képviselő úr is mondott, hogy ez a korábbi kedvezménynek megfelelő összegű bruttósítással együtt történő bevezetése, az világos. Annak ugye nem az a célja, hogy több pénzt vegyen el az emberektől, hanem az a cél, hogy egyszerűsödjön az adórendszer. Ha a másik eleme hiányzik, akkor nem egyszerűsítésről van szó, hanem pénzbehajtásról. Csak akkor beszéljünk világosan.
ELNÖK: További képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztőé a szó, egyúttal átadom Szabó Lajos alelnök úrnak a bizottsági ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)
PETTKÓ ANDRÁS (MDF), előterjesztő: Tisztelt Bizottság! Néhány kérdésre szeretnék válaszolni. (Domokos László távozik az ülésről.) Ha valaki megnézi, és el fogom küldeni a bizottság titkárságára, az összehasonlító táblázatot, ha átnézik képviselőtársaim azt az elemzést, amit 12 vezető magyarországi bank tekintetében elvégeztünk, akkor láthatja, hogy nem áll meg az a tétel, amit a kormány képviselője mondott, hogy a bankok többségében egy-két tranzakció ingyenes. A 12 bankból egyben, vagy kettőben valójában ingyenes, de ott a havi számlavezetési díj és a kártya éves díja magasabb, ez kompenzálja. Tehát egy kicsit bonyolultabb a kérdés, mint ahogy a kormány képviselője ezt elmondta.
A másik, hogy Kékesi Tibor képviselőtársammal vitatkoznék, mert itt egy költségtérítésről van szó, és ahogy például mi, országgyűlési képviselők sem adózunk a költségtérítésünk után, ugyanígy ez a 2 ezer forint nem jövedelem, hanem költségtérítés volt a munkavállalók számára. Egyébként a közszférában dolgoztatottakat törvény kötelezi arra, hogy bankszámlát nyissanak, míg az egyéb szférában foglalkoztatottak esetében a törvény erről nem rendelkezik, hanem meg kell állapodni a munkaadókkal, hogy bankszámlára, vagy a házipénztárban, vagy postán kapják meg a bérüket. Itt tulajdonképpen annyi történt, hogy a Pénzügyminisztériumban valaki átnézte, és leleményes módon azt mondta, hogy itt tudunk néhány százmilliót megtakarítani az államnak. Ezt senki nem tudja megmondani, de szerintem 300 millió forintnál nem nagyobb tételről beszélgetünk. Természetesen a munkavállalók zsebéből. Ezért került be annak idején az a törvénymódosítás.
Még egyszer mondom, itt nem jövedelemről van szó, hanem költségtérítésről, amit azért kap a munkavállaló, mert őt kár éri azáltal, hogy a házipénztár megszűnt. Egyébként az állam viszonyt tényleg rengeteg pénzt megtakarít, hiszen nem kell elvenni a bankba, kivenni a munkavállalók bérét, nem kell erre külön embereket alkalmazni. Tehát a másik serpenyőben az államnak elég nagy megtakarítása van. Javaslom képviselőtársaimnak, hogy támogassák ennek a törvénymódosításnak a tárgysorozatba-vételét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány képviselője kíván-e szólni?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, nem.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm. Akkor a döntéshozatal következik. Aki tárgysorozatba-vételre javasolja a személyi jövedelemadóról szóló, T/2093. számú törvényjavaslatot, Pettkó András MDF-es képviselő önálló indítványát, kérem, jelezze! (Szavazás) Nyolc. Aki nem? Tizenöt. Tartózkodott? Egy. Köszönöm. Köszönöm a munkában való részvételt is.
Következik az otthonteremtés elősegítése érdekében szükséges törvénymódosításról szóló, T/2144. szám alatt Mádi László képviselő úr által benyújtott önálló indítvány tárgyalása. Képviselő úr, kívánja-e szóban indokolni?
Mádi László szóbeli kiegészítése
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm, elnök úr. A kormány a maga részéről kihasználva azt az európai uniós jogszabályi lehetőséget, amelynek alapján bizonyos tevékenységek alacsonyabb áfakulcsba történő sorolását kezdeményezhette, ilyen kezdeményezéssel élt, miután az engedély megvan. Ha ez nem csak lehetőség lenne, hanem egy működő jogszabály, ehhez nyújtottam be egy törvényjavaslatot, amely azt kezdeményezi, hogy a lakásfelújítások és a szociális lakásépítés vonatkozásában a kedvező 5 százalékos áfakulcs érvényesülhessen. Ennek révén azt remélem, hogy azok a tevékenységek, amelyeket eddig zömükben nem legálisan, vagy nem adózottan végeztek, egy alacsony adókulcs mellett kifehéredhetnek, és ebből az államháztartás szempontjából nem kár, hanem haszon származhat.
Ezen kívül a felújítási tevékenységek egyfajta ösztönzését látom ebben a törvényi szabályozásban. A szociális lakásépítés vonatkozásában megfelelő rendeleti szabályokkal meg kellene határozni, hogy mi minősül szociális lakásnak, ez sajnos ma még hiányzik, és ez felszólítás lenne a kormány számára, hogy ezt fogalmazzák meg. Ezt többfajta módon meg lehet közelíteni. Más uniós országok ezt megtették, Csehország például négyzetméterhez kötötte a szociális lakás definícióját. Más csatlakozott országok ezzel éltek. Azt gondolom, hogy az élőmunka-igényes tevékenységek vonatkozásában, a foglalkoztatás és a gazdaság kifehérítése szempontjából is ezen törvényjavaslat támogatása indokolt. Nagy valószínűséggel mondhatom, hogy a költségvetés szempontjából sem jelent ez problémát, azt remélem, hogy már középtávon ebből haszna származna az államnak az államháztartás egyenlege szempontjából is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány nevében Csobánczy Péter főosztályvezető úr.
A kormány álláspontjának ismertetése
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): A képviselő úr indítványát nem támogatjuk. Túl azon, hogy jogalkotási szempontból számos ponton aggályos a képviselő úr módosító indítványa, a dolog érdemével sem értünk egyet. Ez az adómérséklés nem illeszkedik a kormány új egyensúly programjába és a konvergenciaprogramba sem. Konzervatív becsléseink szerint a módosító indítvány éves szinten mintegy 15 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelentene. Ezen túlmenően jelen gazdasági-pénzügyi körülmények között kétséges az, hogy az esetleg adócsökkentés az árakban is érvényesülne. Ha nem érvényesül, akkor egyértelmű, hogy ebből csak a költségvetés jár rosszul, és a fogyasztók ennek hatását nem érzik.
Nem bizonyított az, és jelezni szeretném a tisztelt bizottságnak, hogy az Európai Bizottság most készít felmérést, és a tagállamoktól információt kér arról, hogy vajon az áfakulcsmérséklés valóban olyan hatásokkal jár-e, amit képviselő úr is említ, hogy a bevételek kifehérítésében pozitív előrelépést jelent-e. Most folyik az Európai Bizottság szintjén ennek a vizsgálata, amibe Magyarország is bekapcsolódott, tehát itt tényszerű vizsgálatok nyomán lehet arra az állításra visszatérni, hogy vajon az adómérséklés a bevételek kifehérítésében milyen súlyt képviselhet, illetőleg mennyiben segítheti új munkahelyek létrejöttét. Ez még függőben van. Mondom, tényszerű vizsgálatok folynak az Európai Bizottság szintjén e tekintetben, de hangsúlyozom, jelen körülmények között a költségvetési kihatások okán is kétséges az adómérséklés árakban való megjelenése, ezért nem támogatjuk az indítványt. Most nem részleteztem, hogy jogalkotási szempontból számos ponton aggályos.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői hozzászólásokra, kérdésekre kerül sor. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni. Molnár László képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a szót, elnök úr. Nem állítom, hogy a legjobban és a leginkább a fiataloknak, vagy a rászorultaknak megfelelő ma a lakásépítés, vagy a -vásárlás, -bővítés, -átalakítás szabályozása, azt azonban látni kell, hogy éves terheink a lakáskasszából például 2006-ban 223 milliárd forint volt, az idei év januárjában, látható a statisztikából, 21,6 milliárd lett már kifizetve. Tehát van egy determináció, amelyet végig kell vinnünk. Van egy konvergenciaprogram, amit elfogadtunk, ez nem engedi meg, Csobánczy főosztályvezető úr említette, a 15 milliárd forint kiesését sem.
Szakmailag nem akarok belemenni, de a javaslat sántít, miután olyan, hogy szociális lakás nincs. Vannak szociálisan rászorultak, hiszen az építési tárgyú törvények egészen pontosan meghatározzák, hogy mit kell elvégezni ennek megfelelően, mik azok az általános lakáskategóriák. Szociális lakás nincs, szerintem nem is szabad, hogy legyenek. Emberek vannak, akik rászorulnak a nagyobb támogatásra, vannak, akik kevésbé, ennek megfelelően a képviselőcsoportunk nem támogatja a tárgysorozatba-vételt sem. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Az előterjesztőnek megadom a szót.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm. A jogalkotási részéről. A benyújtott törvényjavaslat lényegében megismétli a jelenlegi törvényi szabályozást. Nem tartottam célomnak, hogy a redundáns elemeket kiirtsam, tehát van benne olyan törvényi szabályozás is, amit ki kellene már irtani. Folyamatosan meg kellene lenni a megfelelő eljárásnak, hogy a kormány azt a jogszabályi dzsungelt, ami sok esetben elavult, sok esetben ellentmondó jogszabályokat is tartalmaz, rendezze és kiirtsa. Egyébként a hatályos törvényszöveget nyújtottam be, egyetlen egy többlet van benne, ami azt tartalmazza, hogy a kormány feladatává teszi, hogy dolgozza ki a szükséges módosítást. Nem értem igazából a kormány véleményét. Logikailag is üres halmaz, amit mond, mert akkor vagy a hatályos szabályozást kell módosítani, vagy ha nem ért egyet azzal, hogy egy ilyen felhatalmazás szülessen, akkor ezt mondja ki, és ne jogszabály-szövegezési gondokat fogalmazzon meg.
Ami a dolog érdemi részét érinti. Elhangzik egy 15 milliárdos összeg. A közgazdaságtanban ismerünk olyat, hogy multiplikatív folyamatok. Két komoly tanulmány született egyébként a GKI részéről és a Növekedéskutató részéről az államháztartási egyenlegre vonatkozóan, a lakástámogatások, lakásépítési támogatások hatásait érintően. Az egyiket a kormány rendelte, és ez sem egyezik a kormány által most elmondott véleménnyel. A közgazdászok arra tanítottak engem, hogy általában kérdőjellel tekintsek dolgokra, amíg a bizonyítékot nem mutatják be nekem, addig nem tudom elfogadni a kormány álláspontját, mondom, komoly szakértői tanulmányok, amelyek elkészültek, ennek ellenkezőjét mondják. Ezek a kormányzat felkérésére készültek, és a GKI elég közel áll a kormányhoz személyében, megrendelésében, tulajdonosi és egyéb szempontból is.
Ezért ezt a véleményt nem tudom hitelesnek és szakmailag relevánsnak elfogadni. A szociális lakásépítés vonatkozásában lehet különböző definíciókat találni, miért nem fogalmazzuk meg azt, hogy mi az, hogy szociális lakás? Az Európai Unió ezt ismeri, mi nem ismerjük. Ez nem fontos? Lényegtelen? Azt gondolom, ez nem így van. Lehet azt mondani, hogy a szociálpolitikai körbe tartozó lakás, hiszen nemcsak négyzetméterben lehet gondolkodni, fontosabb, hogy hányan laknak benne, milyen viszonyok közepette, milyen családi együttélési feltételekkel. Van szabály, ami előírja, hogy mi minősül szociálpolitikai támogatásra méltó lakásnak.
Állandóan az igazságosságról beszélünk, ez egy igazságos dolog, akik jobban rászorultak, annak kedvezőbb áron való lakáshoz jutási lehetőséget jelent. Nem hallottam ezzel ellentétes véleményt, és mondom, a kormány lehetőségét illetően pontosan meghatározza, hogy mi minősül szociális lakásnak. A kormány ezt kezdeményezte egyébként a felújítások vonatkozásában az Unió felé. Most azért ijedt meg, mert nem akarja csinálni? Mi ebben a logika? Mert én nem látok benne logikát. Ha az ember kérvényez valamit, hogy ennek a lehetősége nyíljon meg, akkor azért kérvényezi, mert meg akarja csinálni, nem? Máskülönben miért kell ezt kérvényezni? Ez nem megnyugtató válasz, nemcsak nekem, hanem értelmesen gondolkodó embereknek sem. Egyszerűen nem értem a vélemény tartalmát.
Hajlandó lennék sok-sok órát erre rászánni, mert fontos kérdéskörnek látom, de csak megfelelő partnerekkel és értelmes vitában lehetne ezt megtenni. Én készen állok erre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány képviselőjének adom meg a szót.
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Néhány szó a képviselő úr felvetésére. Utaltam rá, hogy jogalkotási oldalról is számos szempontból problémás a javaslat. Az egyik csoport, csak példaszerűen mondanám, hogy a törvényjavaslat címe és tartalma nem áll összhangban. Ez egy olyan jogalkotási hiba, ami nem orvosolható. Ezen túlmenően nóvumként a törvényjavaslat behozza a szociális elemet az adómértékbe mint megkülönböztető ismérvet. A szociális definícióját pedig egy alacsonyabb szintű jogszabályba utalja. Itt utalni szeretnék az Alkotmánybíróság következetes ítélkezési gyakorlatára, plusz a jogalkotásról szóló törvényre is, ami azt mondja, hogy az adókötelezettség lényeges tartalmát csak törvényi szinten lehet megállapítani. A képviselő úr javaslata egy kormányrendeletre bízná azt, hogy definiáljuk, mi minősül szociálisnak. Ez sem a jogalkotási törvénnyel, sem az Alkotmánybíróság következetes ítélkezési gyakorlatával nem összeegyeztethető.
Hangsúlyoztam a kihatásoknál, hogy csak konzervatív becslést adtunk, mi sem tudjuk pontosan, mi az, hogy szociális. Abból indultunk ki, hogy ha az önkormányzatok finanszírozásában végzett szociális lakásépítést vennének alapul, akkor ennek ennyi lenne a kihatást, hiszen nem tudjuk pontosan, hogy mit is gondol képviselő úr pontosan szociális lakásépítésnek.
ELNÖK: Én követtem el a hibát, hogy nem a végén adtam meg az előterjesztőnek a szót, most az előterjesztőnek a zárszóra megadom a szót.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm. A cím azt tartalmazza, hogy "az otthonteremtés elősegítése érdekében szükség törvénymódosításról". Ha képviselőtársaim felé fordulok, hogy a kezdeményezés tartalma hol ütközik a címmel? (Molnár László: Salátát kezdeményezel, erről van szó.) Én magyarul tanultam, ez a cím a tartalommal abszolút nem ütközik. Ebben a kérdéskörben egyszerűen nem értem a kormány álláspontját. Ez a törvényjavaslat az otthonteremtés elősegítését szolgálja, ösztönző hatással bír. Tényszerűleg megint teljesen érthetetlen számomra, hogy ha azt mondjuk, hogy az önkormányzat szociális lakásállományáról van szó, ez egy nagyon-nagyon szűk kör jelenleg, drasztikusan leépült az önkormányzati bérlakásállomány, az építés pedig, mióta megszüntették a Széchenyi-tervben biztosított szociális bérlakás-építési programot, azóta nincs. Az akkor megszületett döntések is lezárultak.
Hol van az a 15 milliárd? Komolyan mondom, az ember esze megáll nagyon sok esetben, hogy akkor most miről is beszélünk. A jelenlegi struktúrában szociális lakást nem épít az önkormányzat, amiről a kormány képviselője beszélt, ezért az a 15 milliárd semmilyen módon nem passzol az elgondoláshoz. Nagyon sokszor értetlenül állok a dolgok előtt, most is így vagyok vele, nagyon sajnálom, hogy nincs érdemi párbeszéd, érdemi vita. Mindig hangsúlyozzák a túloldalon, hogy kellene és legyen. A kormány megkéri ezt a lehetőséget, akkor a kormány szándékával ez egyező. Akkor nem értem, hogy miért nem akarunk együttműködni. Különböző tanácskozásokra hívnak bennünket, hogy értsünk egyet. Szavakban egyetértettünk, mert a kormány is egyetértett ezzel, és most én is benyújtom, akkor meg azt mondják, hogy nem, és még érdemi vitát sem folytatunk róla. Az embernek ilyenkor elmegy a kedve.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm. Határozathozatal következik. Aki támogatja az otthonteremtés elősegítése érdekében szükséges törvénymódosításról szóló T/2144. számú, Mádi László által jegyzett önálló indítványt, kérem, jelezze! (Szavazás) Nyolc. Aki nem? Tizenhat. Aki tartózkodott? Nem volt ilyen. A bizottság tehát nem javasolja tárgysorozatba-vételre. Megköszönöm a kormány képviselőjének munkáját, de kérem, hogy maradjon, mert a következő napirendi pont is az ő hatáskörébe tartozik.
A következő napirendi pont a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása, amelyet T/2113. szám alatt dr. Világosi Gábor és Molnár Albert képviselő urak önálló indítványként nyújtottak be. Kérem, hogy az előterjesztő képviseletében Molnár Albert a szóbeli kiegészítését tegye meg.
Molnár Albert szóbeli kiegészítése
MOLNÁR ALBERT (MSZP), előterjesztő: Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem röviden, tömören összefoglalni, hogy miről van szó. A tavalyi év végéig életben volt egy GKM-rendelet, amely tiltotta az 1996 előtt gyártott autók behozatalát Magyarországra. Európai uniós nyomásra ezt a rendeletet meg kellett szüntetni, mert versenyellenesnek minősítette az Európai Unió. Azért, hogy Magyarország ne legyen a használt roncsautók temetője, egy képviselőtársammal tavaly év végén beadtam egy módosítást, amelynek alapján úgy módosult a regisztrációsadó-törvény, hogy bejött egy negyedik sáv, amivel jelentősen megadóztattuk a '96 előtt gyártott kocsikat, így nem érdemes ilyet behozni az országba.
A problémát az jelentette, és önkritikát szeretnék gyakorolni, hogy a mögöttes rendelet alapján, ami 1990-es volt, arra hivatkozva tettük meg a törvénymódosítást, sajnálatos módon, a '96 és 2000 között gyártott benzines autók, illetve az ugyanakkor gyártott dízeles autók között 50 százalékos regisztrációsadó-különbség keletkezett. Tehát egy koherencia zavart kell elhárítani, ezért azt javaslom, hogy a bizottság ezt támogassa.
A 15. §-ban azt javasoljuk, hogy az euro 2-es motorok, vagyis minden olyan motor, amit '96 és 2000 között gyártottak, akár benzines, akár dízel, a 3-as oszlopba tartozzon a regisztrációs adó szempontjából. Mivel a GKM módosította a rendeletét, az 2007. február 5-én életbe lépett, ezért az arra való hivatkozással ki lehet küszöbölni ezt a problémát. Egy következő pontban mivel elkövettük ezt a hibát, arra kérjük a kormányt, támogassa azt, hogy akiket a 2007. február 5-én életbe lépett rendelet, illetve az e törvény életbe lépése közötti időszakban károsan érintett ez a szabályozás, azoknak illetékmentesen visszakaphassák ezt a különbözetet, illetőleg visszamenőleg 2007. február 5-ig mindenki, aki ilyen autóra regisztrációs adóra fizetett, az új, kedvezőbb elbírálásban részesülhessen. Ehhez kérem a bizottság támogatását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány képviselője!
A kormány álláspontjának ismertetése
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): A kormány a képviselő urak indítványát mind a tárgysorozatba-vétel, mind az általános vitára való alkalmasság tekintetében támogatjuk.
ELNÖK: Képviselői kérdések, észrevételek, vélemények? Balla képviselő úr, majd Molnár László képviselő úr.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Első körben csak egyetlen egy kérdésem lenne, az összeg nagysága, amit így fizetni fogunk, mekkora.
ELNÖK: Ha több kérdés nincs, akkor megadnám a válaszra a lehetőséget, hogy a vitát ennek függvényében tudjuk lefolytatni.
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Ezt most nem tudnám számszerűsíteni, ahogy a képviselő úr is utalt rá, egy tartalmi koherencia zavar feloldásáról van szó, egy nem szándékolt hatásról. A költségvetési tervezés során nyilván a bevételt sem kalkuláltuk, tehát nem tudnám megmondani, hogy mennyi ebből a "kieső" bevétel".
ELNÖK: Tehát ha jól értjük a választ, akkor statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre arra, hogy ebben az időszakban mennyi ilyen autó után fizették meg a regisztrációs adót, de a költségvetés tervezésénél nem számoltunk ilyen típusú bevétellel. Tehát ha ennek a visszafizetése megtörténik, a költségvetés tervezett bevételét nem érinti.
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Pontosan erről van szó. Utalnék arra, hogy az adómérték-változás is február 5-én, e hónap elején lépett hatályba. Ha ez a törvénymódosítás bekövetkezik, akkor valószínűleg számos esetben még nem került kiszabásra.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? Molnár képviselő úrnak adom meg a szót.
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miután egy ésszerű javaslatról van szó, és egy múlt évi hibát korrigálunk, ezért képviselőcsoportunk támogatni fogja ezt az indítványt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Balla képviselő úr!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Csak tisztázni szeretném, hogy nem azért tettem fel a kérdésemet, mert nem szeretném ezt a javaslatot támogatni, csak eszembe jutott a mai bizottsági ülésnek az a napirendi pontja, amikor a regisztrációs adóval foglalkoztunk. Bár nem hallottunk számszerűsített összeget a kormány képviselőjétől, de megkockáztatom, hogy jelen javaslatban jóval nagyobb összegről van szó, mint annál a játékautókra vonatkozó javaslatnál. Ott egy órás vitát folytattunk, és mindenféle érv elhangzott, hogy az aztán tönkre fogja tenni az államháztartást, most meg azt sem tudják megmondani, hogy ez mennyibe kerül, ez meglehetősen érdekes felfogás.
ELNÖK: Molnár képviselő úr.
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Egyetlen mondat. A szabályozottak körét pontosan tudjuk. Ott sok minden más nyitva maradt.
ELNÖK: Köszönöm. További képviselői kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás előtt először a kormány képviselőjének adom meg a lehetőséget, majd utána zárszóra az előterjesztőnek. Csobánczy úr!
CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Csak röviden reagálnék Balla képviselő úr felvetésére. E napirendi pont kapcsán utaltunk rá, hogy koherencia zavar kiküszöböléséről van szó, a korábbi napirendi pont kapcsán egy új mentesség beépítéséről lett volna szó. Emlékeztetném a tisztelt képviselő urat, hogy én nem költségvetési kihatásokkal érveltem az elutasítás kapcsán.
ELNÖK: Köszönöm. Molnár Albert képviselő úr!
MOLNÁR ALBERT (MSZP), előterjesztő: Köszönöm a támogatást. Egyetlen egy mondat: a jogalkotó szándékával ellentétes volt ez a többletbevétel, ami egyébként a költségvetésben sem lett tervezve, így annak visszaadása sem jelent a tervezettől eltérést.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Akkor szavazunk. Aki tárgysorozatba-vételre javasolja a regisztrációs adóról szóló törvényjavaslatot T/2113. számon, Világosi Gábor és Molnár Albert képviselő urak önálló indítványát, kérem, jelezze! (Szavazás) Úgy látom, ez egyhangú, de ellenpróbát kérek. Aki tartózkodott? Aki ellene volt? Nincs ilyen. Tehát a bizottság egyhangúlag tárgysorozatba-vételre javasolja.
Az általános vitára való alkalmasságról is döntenünk kell. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás) Itt kérnem kell ellenpróbát. Tartózkodás? Ellenvélemény? Nincs. Akkor én láttam rosszul, a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja. A bizottsági vélemény elmondására Molnár László képviselő úrra teszek javaslatot, amennyiben ellenvélemény nincs. Megköszönöm az előterjesztőnek és a kormány képviselőjének a munkáját.
Áttérünk a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására első helyen kijelölt bizottságként. Kérdezem, hogy a Pénzügyminisztérium, illetve a jegybank képviselői jelen vannak-e. Igen, akkor kérem, hogy foglalják el a helyüket.
Az ajánlás 1. pontjában az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat címének módosítását javasolja, ez összefügg a 18. pontban szereplő javaslattal. Az előterjesztő álláspontja?
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Erhart Tibor vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérem a jegybank képviselőjét, hogy amennyiben kíván hozzászólni, jelezze, és meg fogom adni a szót.
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): Köszönöm szépen, Kovács Erika vagyok, a Magyar Nemzeti Bank vezető jogtanácsosa. Egyetértünk.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az ajánlás 8. pontjában az alkotmányügyi bizottság a törvény 31/A § (4) bekezdésének módosítását javasolja. Előterjesztő?
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Támogatom.
ELNÖK: MNB?
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): Mi is egyetértünk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az ajánlás 12. pontjában a mentelmi bizottság a törvény 58/A § (1)-(3) bekezdésének módosítását javasolja. Előterjesztő?
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: MNB?
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): Egyetértünk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 14. pontban az alkotmányügyi bizottság új 11. §-sal kívánja kiegészíteni a törvény 60. § (1) bekezdését. Előterjesztő?
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: MNB?
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): Egyetértünk.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? Kékesi képviselő úr!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Hadd kérdezzem meg, hogy a 60. §-ba épülne be ez a szöveg, hogy a Nemzeti Bank elnöke a jogalkotásról szóló törvény megfelelő alkalmazásával rendeletben szabályozza... a jogalkotási törvényben nincs ilyen jogosítvány, ott rendelkezés van. Ez egy értelmező rendelkezés akar lenni?
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, az előterjesztő képviselőinek adom meg a szót. (Varga Mihály visszatér az ülésterembe.)
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Erre a kérdésre az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselője tudná egészen pontosan megadni a választ. A jogalkotási törvény valóban nem nevesíti jelen formájában, és ami a törvénymódosítás után hatályban lesz, azt sem. Ennyiben jogos a felvetés. Ugyanakkor a jogalkotási törvény egyéb eljárási szabályai mint jogszabályra vonatkoznak erre. Ez a hivatkozás eddig is szerepelt, ami a módosítás benne, az az, hogy bizonyos mérlegelési jogkört lehetővé téve alkalmazza a jegybank elnöke a jogalkotási törvényben előírtakat.
ELNÖK: Kíván-e ehhez valamit az MNB képviselője hozzáfűzni?
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): A jelen javaslat 11. oldalán a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 13. § 1) pontja is szerepel "a következő jogszabályokat alkotják" felvezetéssel, a c) és d) pontjában "a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletet" fordulat is szerepel. (Dr. Kékesi Tibor kérdéssel fordul az előterjesztőkhöz.)
ELNÖK: Ha Kékesi képviselő úr a jegyzőkönyv számára is hallható módon fogalmazná meg a kérdését, akkor tudnánk vele tovább foglalkozni.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Azt mondom, amit a kislányom szokott ilyen helyzetben mondani, ezt most inkább hagyjuk.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Az MNB képviselője.
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): Bocsánat, én tévedtem, mert ez egy korábbi verzió volt. Az az igaz, amit Erhart úr mondott, de a kormány képviselőjével egyetértünk, az igazságüggyel is egyeztetett módon értelemszerűen alkalmazható szabályok megfelelő alkalmazásával tudjuk az MNB-elnöki rendeletre használni a jogalkotási törvény jelenlegi szövegét.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel ehhez a ponthoz? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az MNB és a PM képviselője az alkotmányügyi bizottság által javasolt módosítást támogatta. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 17. pontban az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 11. § (3) bekezdésében a törvény 60. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Előterjesztő?
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: MNB?
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): Egyetértünk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 18. pontban az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 13. és 15. §-ainak elhagyását javasolja. Előterjesztő?
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: MNB?
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): Egyetértünk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 20. pontban a mentelmi bizottság a törvényjavaslat 17. §-át új (2) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. Előterjesztő?
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: MNB?
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): Egyetértünk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 21. pontban az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 17. §-át új (2) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. Előterjesztő?
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: MNB?
DR. KOVÁCS ERIKA (Magyar Nemzeti Bank): Egyetértünk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Ezzel az ajánlási pontok végére értünk. Kérdezem a bizottsági tagokat, az előterjesztő és az MNB képviselőit, hogy van-e tudomásuk olyan javaslatról, amit kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm az előterjesztő és az MNB képviselőinek a részvételt.
A számvevőszéki albizottságba új tag delegálása
Áttérünk az utolsó napirendi pontunkra, ahol a számvevőszéki albizottságba Lakos Imre képviselő helyére új tagot kell delegálni. Az előzetes egyeztetések alapján dr. Hankó Faragó Miklós személyére teszek javaslatot, mivel ez az SZDSZ helye volt ebben az albizottságban. Kérdezem, hogy van-e ettől eltérő vélemény. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kérem, hogy a bizottság szavazzon Hankó Faragó Miklós személyéről. (Szavazás) Ez egyhangú. Képviselő úr, gratulálok, a számvevőszéki albizottságban, amelynek a múlt héten munkát is adott a főbizottság, kívánok eredményes munkát.
Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. A következő bizottsági ülésről a szokott módon, elnök úrral egyeztetve értesítjük a bizottság tagjait. Köszönöm a munkát, mindenkinek további eredményes napot kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 49 perc.)
|
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit