KPSZB/6/2007.
KPSZB/35/2006-2010.

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. március 7-én, szerdán 9 óra 06 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat: *

Az ülés megnyitása *

A napirend elfogadása *

A gépjárműadóról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *

Tállai András szóbeli kiegészítése *

A kormány álláspontjának ismertetése *

Észrevételek, vélemények *

Tállai András válasza *

Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *

Egyes, a költségvetési manipulációk megakadályozása, a hiteles és kiszámítható költségvetési gazdálkodás helyreállítása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *

Varga Mihály szóbeli kiegészítése *

A kormány álláspontjának ismertetése *

Észrevételek, vélemények *

Varga Mihály válasza *

Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslat megtárgyalása *

A napirendi pont lezárása *

Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megtárgyalása *

A napirendi pont lezárása *

Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M6 autópályává fejleszthető autóút Szekszárd-Bóly és az M60-as autópályává fejleszthető autóút Bóly-Pécs közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *

Szűcs Júlia szóbeli kiegészítése *

Kérdések, vélemények *

Szűcs Júlia válasza *

Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *

Az ülés bezárása *

Napirendi javaslat:

Döntés önálló képviselői indítványok tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról
a.) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2103. szám - Tállai András (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
b.) Egyes, a költségvetési manipulációk megakadályozása, a hiteles és kiszámítható költségvetési gazdálkodás helyreállítása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/2218. szám - Varga Mihály (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (T/2082. szám - módosító javaslatok megvitatása)
Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2160. szám - módosító javaslatok megvitatása)
Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján, az M6 autópályává fejleszthető autóút Szekszárd-Bóly és az M60-as autópályává fejleszthető autóút Bóly-Pécs közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési határozati javaslat (H/2283. szám - általános vita.)

Az ülés résztvevői:

A bizottság részéről megjelent:

Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke

Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Tóth András (Fidesz)
Herényi Károly (MDF)

Helyettesítési megbízást adott:

Boldvai László (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Molnár László (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ),
Balla György (Fidesz) Lengyel Zoltánnak (Fidesz),
Domokos László (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Lengyel Zoltán (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Tóth András (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Tóth Andrásnak (Fidesz).

Meghívottak részéről:

Hozzászólók:

Dr. Kónya László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Mikó Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Horváth István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője
Szűcs Júlia, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője

(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 06 perc)

Az ülés megnyitása

VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim. Tisztelettel köszöntök mindenkit, a bizottság ülését megnyitom. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm a sajtó munkatársait, meghívott előadóinkat és mindenkit, aki bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.

A napirend elfogadása

A kiküldött meghívóban szereplő napirendi pontok közül kettőnek az elhagyását javaslom. Az egyik a regisztrációs adóról szóló törvény módosítása, erről hétfőn szavazott a parlament, tehát erről már döntenünk nem kell. A másik: Szabó Lajos alelnök úr javaslatot tett arra, hogy az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló, T/2280. számú törvényjavaslat tárgyalására ne kerüljön sor, vegyük ki a napirendi pontok közül. Ezt a bizottsági alelnök úr írásban terjesztette elő. Ezeken kívül még egy technikai módosítást javasolnék, hogy a képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről lefolytatandó vitát a gépjárműadóról szóló javaslattal kezdjük. Ez tehát csak egy sorrendcsere lenne, semmi több.

Kérdezem, kinek van észrevétele, kérdése. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki a napirendi ajánlást ebben a menetrendben elfogadja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.

A gépjárműadóról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása

Ennek alapján következik a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló, T/2103. számú törvényjavaslat, Tállai András képviselő úr önálló indítványa. Parancsoljon, képviselő úr, megadom a szót.

Tállai András szóbeli kiegészítése

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm szépen. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítását kezdeményeztem, mégpedig az Országgyűlés által tavaly elfogadott módosítás korrigálását. Hiszen méltánytalan helyzetet idéz elő a mozgáskorlátozottak szempontjából az a módosítás, amely szerint megszűnik a gépjárműadó megfizetésének mentessége azoknak a mozgáskorlátozottaknak az esetében, akiknek nem a saját nevükön van az a jármű, amivel orvoshoz, kezelésre járnak. Hadd ne mondjam, hogy egy mozgáskorlátozottnak milyen nehézségei vannak a hétköznapi életben.

Ez a módosítás lényegében visszaállítaná a korábban hatályban lévő szabályokat. Úgy gondolom, miután ez nem az állami költségvetést érintő, hanem az önkormányzatok adóbevételét módosító tétel, mindenképpen megfontolandó a kormánypárti képviselők részéről is, hogy azzal az indokkal ne utasítsák el, hogy ez az államháztartás költségvetési pozícióit rontja, hiszen, hangsúlyozom, ez önkormányzati bevétel. Ma nincs adatom arról, hogy ez az országban hány embert érint, de valószínűleg több tízezerről lehet szó. A mezőkövesdi önkormányzat tekintetében ismerem a pontos számot, Mezőkövesden 2006-ban 4315 gépjárműadó-alany volt, ebből 833 fő élvezett mentességet. A 2007-ben hatályba lépő törvény értelmében ez felére csökkent, tehát 414 fő. Tehát több mint 400 embert érint egy olyan kisvárosban, mint Mezőkövesd. Hangsúlyozom, csak azért, mert nem a mozgáskorlátozott, a súlyosan mozgáskorlátozott saját nevén van az adott személygépkocsi, hadd ne mondjam, milyen típusú gépjármű, hanem, mondjuk a férje nevén van, megszűnik az adókedvezmény.

Mint polgármester mondom, hogy bár az önkormányzatok nagyon nehéz helyzetben vannak, de köszönjük szépen, erre a többlet-adóbevételre nincs szükségünk. Nincs szükségünk arra, hogy olyan családoktól szedjünk be adókat, amelyek egyébként is nagyon súlyos körülmények között élnek. Javaslom, hogy az igazságosság helyreállítása érdekében fontolja meg a bizottság, hogy tárgysorozatba veszi-e, illetve általános vitára alkalmasnak tartja-e ezt a módosítást, aminek lényege az, hogy továbbra is adómentességet élveznének azon gépjárművek tulajdonosai, akik legalább egy éve közös háztartásban élnek a mozgáskorlátozottal, és nyilatkoznak arról, hogy a mozgáskorlátozott személy szállítására használják a gépjárművet. Azt várom a képviselőtársaimtól, hogy ezt a módosító javaslatot méltányolják, és támogatni fogják, hogy a parlament tárgyaljon róla. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Az előterjesztő álláspontját, szóbeli kiegészítését hallhatták. Kérdezem, a Pénzügyminisztérium, vagy a kormány álláspontját ki kívánja ismertetni. (Dr. Kónya László jelzésére.) Parancsoljon!

A kormány álláspontjának ismertetése

DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány a módosító javaslatot nem támogatja. Hadd menjek vissza tavaly nyárra, amikor a január 1-től hatályos gépjárműadóról szóló törvényt tárgyalta, illetve elfogadta az Országgyűlés. Akkor történt ez a módosítás, amely nem vette el általában a mozgáskorlátozottak kedvezményét, hiszen azok, akik gépjárművel rendelkeznek, illetve az a család, ahol kiskorú mozgáskorlátozott van, a család egy gépjárműve továbbra is adómentes.

Tény és való azonban, hogy a mentesség nem jár akkor, ha nagykorú mozgáskorlátozott családjában van gépjármű. Hadd mondjam, mivel itt a képviselő úr általában szociális szempontokra hivatkozott, hogy ez a mentesség nem szociális alapú mentesség volt. Mindig az olyan gépjárműveket mentesítettük, amelyeket a mozgáskorlátozott maga használt, hiszen a saját mozgását könnyítette meg vele. Felmerülhet a kérdés, hogy kiskorú esetében miért maradt meg a mentesség. Nyilván azért, mert nem az ő gépjárművéről van szó, hanem a család gépjárművéről, amellyel a gyermekeket a tankötelezettség teljesítése végett rendszeresen szállítják. Egyébként egy nagykorú mozgáskorlátozott esetében, aki nem önmaga közlekedik a gépjárművel, nem az ő tulajdonában van, igen nehéz bizonyítani, hogy tényleg szüksége van-e szállításokra. Jelzés érkezett a Pénzügyminisztériumhoz ez ügyben, de nem olyan, amikor arról van szó, hogy a mozgáskorlátozottat valahová rendszeresen kellene szállítani, amit a korábbi törvényi szabályozás meg is kívánt.

Mindent összevetve nem gondoljuk, hogy vissza kellene állítani a korábbi szabályozást, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy abban a családban, ahol van egy mozgáskorlátozott, automatikusan gépjárműadó-mentesség is van. El kell még azt is mondanom, hogy egyébként a nehéz szociális helyzetben lévők az adóhatóságtól kérhetik az adó méltányosságból való elengedését. Ha tényleg nagyon nehéz helyzetben van a család, és a gépjárművet ténylegesen a mozgáskorlátozott miatt tartják, ott az adóhatóság megteheti, hogy elengedi az adót. De törvényi változtatást nem kíván a kormány. Köszönöm.

Észrevételek, vélemények

ELNÖK: Köszönöm. A hozzászólások következnek. Tukacs István képviselő úr jelentkezett.

TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tállai képviselőtársunk kezdeményezése szociális alapú, hiszen segíteni kíván azoknak a hozzátartozóknak, illetve családoknak, ahol mozgáskorlátozott van. Ez a kiindulási alapja mondandómnak és érveimnek is. A család, ahol mozgáskorlátozott van, és a család egyébként nem a mozgáskorlátozott nevén lévő gépjárművel rendszeresen szállítani kívánja őt, az adózás rendjéről szóló törvény szerint kérheti és megkaphatja az adóhatóságtól a mentességet, vagy pedig méltányos elbírálást, amelynek alapján szociális típusú segítséget lehet adni, ha a család nehéz helyzetben van. A cél tehát ezen a módon teljesülni tud. Természetesen nem a javaslatban megfogalmazottak szerint, hanem helyi mérlegelést igényel.

Miután az adóhatóság az adott önkormányzat területén működő helyi adóhatóságot jelenti, azt hiszem, ez a mérlegelés pontos is lehet, hiszen közel van az adott család, az érintett ember az önkormányzathoz, látható, mérlegelhető a helyzete, és adható a támogatás. Azt gondolom tehát, hogy a cél teljesülhet anélkül is, hogy ezt javaslatba foglalnánk. Amit még hozzá szeretnék tenni, olvasva a javaslatot, nekem nem jutott eszembe, hogy olyan típusú érvvel hozakodjak elő, hogy ez központi költségvetési bevételt csökkent, ezért ne támogassuk. Éppen ellenkezőleg! Azt gondolom, hogy önkormányzatok zsebére nem célszerű alkudnunk. Nem célszerű nekünk dönteni arról, hogy mit veszünk ki a zsebükből. Tállai képviselőtársam használt egy általános többest, hogy "nekünk nincs szükségünk erre a bevételre". Ez a "nekünk" valószínűleg a településének önkormányzatát jelenti és nem az önkormányzatok összességét. Nem tartanám célszerűnek azt, hogy a szabályozás után most azon nyomban az önkormányzatok zsebére próbáljunk meg ilyen típusú törvényjavaslatot elfogadni.

Még valami elgondolkodtatott. A szám, amit képviselőtársunk mondott, illetve annak életszerűsége. Ha jól értettem, 4 ezer adózót és 800 mozgáskorlátozottat említett. Ez azt jelenti, hogy a gépjárműadót megfizetők durván 20 százaléka mozgáskorlátozott, mozgásában valamilyen módon korlátozott. Ismerem a lesújtó adatokat az ország egészségi állapotáról, mégis hadd fogadjam nagyon erős kétellyel azt, hogy ez általánosságban igaz. Ennyit szerettem volna elmondani, és javaslom annak az álláspontnak az elfogadását, amely úgy szól, hogy a cél teljesülhet az adóhatóság egyéni mérlegelésével és a mentesség megadásával is. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Babák Mihály!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Úgy gondolom, hogy Tukacs István képviselőtársam vélekedése és érvelése álságos. Ugyanis megalázzuk azt a megváltozott munkaképességű, mozgásában korlátozott állampolgárt azzal, hogy külön még eljárási illetéket kell fizetnie, kérelmet kell beadnia, könyörögnie kell, holott ténylegesen megnehezült viszonyok között él. A kormány az igazságosságot fennen hangoztatja, meg hogy a rászorulókat támogatja, és mégis külön eljárás keretében ad csak lehetőséget számukra, hogy azt, ami járna nekik, csak kérelmek alapján kaphatják meg.

Mindenféleképpen támogatom Tállai András képviselőtársunk beadványát, ugyanis életszerű, tárgyszerű, humánus és igazságos. Kérem, számoljanak el a lelkiismeretükkel e tekintetben is. Ne csak beszéljenek, cselekedjenek is! Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Több hozzászólót nem látok. Akkor az előterjesztőnek, Tállai Andrásnak adnám vissza a szót.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm szépen. Ha szabad, egy kérdésem lenne a Pénzügyminisztérium képviselőjéhez: van-e a Pénzügyminisztériumnak számadata arról, hogy hány embert érint az országban ez a törvényjavaslat, hányan kaptak mentességet ezen a címen. Tudom, hogy ez az önkormányzat szolgáltatási kötelezettsége, nem az államkincstáré, de elvileg lehet ilyen szám.

ELNÖK: Ha erre kíván válaszolni, megadom a szót. Parancsoljon!

DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Körülbelül 400 ezer olyan gépjármű volt az elmúlt évben, amely adómentes volt. Tehát valamivel alacsonyabb az országos átlag, mint amit Tállai úr a saját településén tapasztalt. De mindenképpen igen magas ez a szám, és minden valószínűség szerint nincs is mögötte rászorultság. Itt többször elhangzott, hogy szociális szempontból kell vizsgálni ezt a kérdést. Ha szociális szempontból kell vizsgálni, akkor egyedi méltányossági ügyekként kezelhetők, egyébként önmagában az a tény, hogy egy családban mozgáskorlátozott él, és gépjárművet tartanak fenn, adott esetben nagy értékű gépjárművet, nem feltétlenül indokolja a mentességet.

ELNÖK: Tállai András!

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm szépen a választ. (Keller László közbeszól.) Csak érzékeltetném a képviselőkkel, és ez nem hülyeség, Keller úr, mert tessék hazamenni fogadóórára, és amikor négy ember egymás után behozza a feleségét tolókocsin, és elmondja önnek, hogy tíz éve nem fizet gépjárműadót, és ki találta ki azt, hogy ettől az évtől a szállító jármű után adót kell fizetni, akkor majd nem fogja hülyeségnek minősíteni. Egyébként a négyszázezres szám mindannyiunk számára elgondolkodtató. Ha annak csak a fele igaz, akkor is kevés, amit én mondtam, hogy több tízezer embert érint, hanem több százezer embert érint ez az országban.

És nem az összegről, a 8, vagy 10, vagy 12 ezer forintról van szó, képviselő úr, hanem az elbánásról, az eljárásról. Hogy ez az ország oda jutott, hogy így segítünk az önkormányzatokon, hogy azoktól a családoktól szedjük be adó címén a pénzt, amelyeknek így is elég gondjuk van az élettel?! Ugyan már! Nem szabad ezt így kezelni! Egy kicsit legyenek érzékenyebbek a valóságra, hogy a saját döntéseik, saját szavazataik milyen következményekkel járnak emberek százezrei, családok tízezrei számára! Erről van itt szó.

Megismétlem és hangsúlyozom, a mezőkövesdi önkormányzatnak nincs szüksége erre a bevételre. Nincs szüksége arra, hogy attól vegyen el, aki egész életében ápolta a feleségét, hiába nevet Katona képviselő úr is, aki egyébként nem is tud jogosítványt szerezni. Hát hogyan lehetne a nevén gépjármű? Azt kimondani, hogy az adómentességet csak annak a mozgáskorlátozottnak adjuk meg, akinek a nevén van a gépjármű, egyszerűen képtelenség. Meg vagyok döbbenve a szocialisták álláspontján. A Pénzügyminisztériumén nem, mert nyilvánvaló politikai szándék, hogy ellenzéki képviselő nem javasolhat olyat, amit kormánypárti támogatni tudna. Tehát szó sincs itt arról, hogy fogjunk össze, gondolkodjunk együtt. Arról van szó, hogy egy ellenzéki képviselő felvet egy valóságos problémát, amiről kiderül, hogy több százezer embert érint, de mivel ellenzéki képviselőről van szó, ezért mosolyognak, ahogy Katona Béla teszi ezt folyamatosan, amióta sorolom az érveimet.

Szeretném hangsúlyozni önöknek, hogy a pénzügyminiszter úr ez év február 26-án már kapott levelet a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnökétől. Hegedüs Lajos elnök úr azt írja: "A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 2006 júliusában történt módosítása a súlyosan mozgássérült emberek egy jelentős része számára indokolatlan és méltánytalan érdeksérelmet okoz, amely ellen minden lehetséges módon tiltakoznunk kell. Kérjük tisztelt miniszter urat, hogy a bennünket ért sorozatos megszorítások és hátrányok részbeni kompenzálása érdekében, az alábbiakban részletezett javaslatainkat figyelembe véve szíveskedjen e törvény módosítását kezdeményezni." Tehát nem Tállai András és a mezőkövesdi emberek problémája ez, hanem egy ország problémája.

Nagyon-nagyon sajnálom, hogy a képviselő urak így állnak hozzá, mosolyogva, és majd kifacsart, mondvacsinált érvekkel, érzéketlenül leszavazzák ezt a törvényjavaslatot.

ELNÖK: Köszönöm. Többen jelentkeztek ismét, köztük Keller László képviselő úr is. Megadom a szót.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Tállai Képviselő Úr! Ha már megszólított, akkor azt javaslom, hogy jöjjön el Törökbálintra, és megmutatjuk, hogy ezt a problémát hogyan lehet kezelni az önkormányzati szférán belül. Ez az egyik, amit szeretnék mondani.

A másik: a beszólásom azért volt, képviselő úr, mert azt ugye, ön sem gondolja komolyan, hogy teljesen normálisnak tekinthető az a számadat, amit a Pénzügyminisztérium képviselője elmondott, és hogy ezt nekünk tudomásul kell venni. Mondok egy példát. Saját személygépkocsit tartok fenn, kettőt is, most a kivetett adó 48 ezer forint, éppen ma reggel vettem kézhez. Ha a kedves anyósom mozgáskorlátozott, akkor nyugodtan bejelenthetem a családba, és innentől kezdve mentesülök mind a két kocsi után a gépjárműadó megfizetésétől. Ez hülyeség, ha így van, tisztelt képviselő úr. Azt gondolom, ha mentességet akarok, akkor ballagjak el az önkormányzathoz, mondjam meg, hogy miért, és akkor ezt lehet kezelni. De hogy a törvény által ilyen szituációban mentesüljek a helyi adó megfizetése alól, ez meglehetősen elfogadhatatlan, ha már az igazságosságról beszélünk, Babák képviselő úr. Ez valóban igazságtalan rendszer lenne, amit most Tállai képviselő úr javasol. Köszönöm szépen.

ELNÖK: További hozzászólás van-e? Babák Mihály!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Úgy gondolom, a törvényjavaslat nem Keller Lászlóról szól, és nem arról a településről, ahol polgármester, mert tudvalévő, hogy ott tisztességes bevétel van, anélkül, hogy különösebben tenne érte. Kovács Tibor közbeszólt, és azt mondta, hogy add meg neki, ő már polgármester. Akkor viszont ismerni kellene az adóeljárás szabályait. Az adóba a polgármester nem szólhat bele (Kovács Tibor: A testület.), a testület sem szólhat bele. Ez nem helyi rendelet kérdése. Adóhatóság van, az adóhatóság az államigazgatási eljárás keretében működik, és ebbe a polgármester nem szólhat bele. Jó, ha tetszik tudni, Kovács képviselő úr. Ha már a parlamentben ül, jó lenne, ha ezekkel a kérdésekkel tisztában lenne.

Amúgy pedig: álságos, vagy nem álságos? Tisztelt Hölgyek, Urak! Úgy gondolom, hogy az, aki megrokkant élete alkonyán, már elég tisztességes társadalombiztosítást fizetett be. Miért kell még azzal is sújtani, hogy ha közlekedni akar, jól megadóztatjuk azt a járművet, amelybe rokkantkocsival tud csak beszállni, vagy csak így tudnak róla gondoskodni. Tényleg igazságtalannak és antihumánusnak tartom az egész intézkedést. Azt nem mondhatjuk ki kerekperec, hogy nincs az önkormányzatnak bevételre szüksége, mert nézzék meg az önkormányzatokat és költségvetésüket, katasztrofális, ahogyan finanszírozzák. Jó, ha tudják például, hogy egy gyermekre 200 ezer forintot kell költeni ahhoz, hogy az alapfokú oktatásban a gyermekgondoskodási intézkedéseket megtehesse egy település. Kétszázezer forintot/fő/év. Ezt helyi adókból kell beszedni. Ennyire lezüllött az önkormányzati közoktatás és a kötelező feladatok állami normatívája, ezt önök is nagyon jól tudják.

Éppen ezért rettentően nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok. De akkor is, helyben ez komoly gondot jelent. Tudják, ebben az undok és aljas megnyilvánulás az, hogy összeugrasztják az önkormányzatot az állampolgárral, miután nem adhatja meg esetleg a mentességet. Akkor a helybélieket szidják, holott szerintem a kormányt kellene szidni, hiszen az vetette ki ezt az adót. Hölgyek, urak, komolyan úgy gondolom, hogy képviselőtársam javaslata humánus, szociálisan érzékeny. Az önök adórendelete egy olyan réteg terheit növeli, amelyet igazságtalan tovább sújtani. Ezt továbbra is állítom. Köszönöm, elnök úr, hogy szólhattam.

ELNÖK: Köszönöm. Tukacs István!

TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném újfent leszögezni, ha szociális indokból fogalmazta meg képviselőtársunk a javaslatát, akkor a kezelésének van adóhatósági módja, igen helyesen. Azt gondolom, a polgármester úrnak nem kell a hatósági eljárásra bármilyen befolyással lennie, ne is tehesse ezt, ez így van rendjén. Úgy korrekt, ha a hatóság eljár, és a méltányosságot gyakorolja. Ez a része tehát teljesülhet. Azért szeretném ezt nyomatékosítani, mert nem arról szól az álláspontunk, vagy a személyes álláspontom, hogy nem kell szociális alapon segíteni azokat a családokat, ahol mozgássérült van. Éppen ellenkezőleg. Azt a lehetőséget kell megadni, hogy ez mérlegelhető legyen.

A másik, amit el akartam mondani: az, hogy egy családban mozgássérült van, nem jelenti automatikusan azt, hogy ez a család szegény. Ezt mindannyian tudjuk. Ezért azok az érvek, amelyek azonosítják a mozgássérülttel családban élőket a szegényekkel, számomra nem elfogadhatóak, hiszen ez nem automatizmus, mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van. Ha pedig ez nem így van, és önök ezt elfogadják, akkor annak a fajta érzelmi érvelésnek, hogy mindenkit sújtani akarunk, aki szegény, nincs alapja. Keller képviselőtársam plasztikusan elmondta, hogy miről van szó. Az álláspontunk nem arról szól, hogy a szegényeket, vagy a kevésbé jó helyzetben lévőket nem kell segíteni, hanem azokat nem kell segíteni, akik egyébként ezt az adót meg tudják fizetni.

Ez már inkább csak egy megjegyzés, elnök úr, én egyetlen hozzászólásomban sem éltem olyan kifejezésekkel, hogy undok, aljas, amit Babák képviselőtársunk felemlített. Azt szeretném javasolni, ha Tállai képviselő úr tárgyszerű vitát kér, akkor maradjunk a tárgyszerűség szintjén, és lehetőség szerint ne soroljuk fel az egész repertoárt abból a szókincsből, amit önök meglehetősen gyakran vesznek elő. Köszönöm szépen. (Babák Mihály: Csizmár Gábor mit csinált tegnap?)

ELNÖK: Kékesi Tibor! (Mádi László: Gyurcsánynak kell szólni ebben az ügyben.)

ELNÖK: Türelmet kérek! Kékesi Tibor következik.

DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Két szempontból megközelítve a javaslatot az első kérdés az, hogy az adóztatás oldaláról milyen lehetőségek vannak ebben a korábbi időszakhoz képest kétségkívül megváltozott helyzetben. Abban Babák képviselő úrnak, polgármester úrnak kétségkívül igaza van, hogy itt hatóságként járnak el a szervek, a hatóság az önkormányzat polgármesteri hivatalának része, de nem a polgármester és nem különféle testületek döntenek államigazgatási jellegű hatósági kérdésekben. Ezekben a kérdésekben kizárólag a jegyző, illetve a jegyző alá rendelt, erre a célra kijelölt személy dönthet. Természetesen ez egy létező lehetőség, tehát ha a meglévő jogszabályok szerint kíván eljárni államigazgatási jogkörben a hatóság, akkor a törvényben leírt kedvezményeket, illetve mentességeket alkalmazhatja.

Milyen lehetőségek vannak a jegyző számára? Az Art. 133 §-a szerint az államigazgatósági hatóság engedélyezheti a fizetési halasztást, vagy a részletfizetést ebben az ügyben, ha ezzel orvosolni lehet az éppen akkor felmerülő, nyilván egyedi problémát. Ebből a körből nincs kizárva a gépjárműadó, tehát értelemszerűen alkalmazható erre a törvényre. Az Art. 134. §-a alapján az államigazgatási szerv nevében eljáró személy, magyarul az adóhatóság engedélyezheti az adó, az alap tekintetében is, a bírság és a pótlékok vonatkozásában is a mérséklést és az elengedést, tehát adott esetben a teljes összeg elengedését is. Itt természetesen vizsgálni kell a rászorultságot, illetve azt a helyzetet, amit a jogszabály előír, magyarul, hogy ne veszélyeztesse a gépjármű fenntartója, vagy családtagja megélhetését. Lényegében államigazgatási szférában rendezett, kereteiben normatív, elbírálásában pedig az egyén egyedi, méltányolható körülményeire való tekintettel speciális döntéseket lehet hozni.

Ugyanakkor azt ne tévesszük szem elől, hogy bár ez az adó központi, állami adó, de teljes mértékben átengedett önkormányzati bevétel. Tehát az önkormányzat képviselőtestülete dönthet másképpen is. Ha valóban a területén nem egyedi, hanem problémáról van szó, akkor azzal a szándékkal, hogy a szociális szegmensben kíván segíteni, alkothat normatív szabályt is a képviselőtestület, jelesül a polgármester javaslatára, ami arról szól, hogy normatív kereteket állít fel a szociálisan rászorulók tekintetében. Nyilván a feltételrendszert úgy határozza meg az önkormányzat, ahogy gondolja. Mivel a forrás rendelkezésre áll, hiszen így, vagy úgy befizetik ezt az összeget, tetszőleges körben meghatározhat olyan feltételrendszert, amiben ezt az összeget szociális juttatásként visszaadja ugyanannak az érintetti körnek, akár megelőzően, akár követően. Tehát ebben a tekintetben is teljes belátási és mérlegelési joguk van az önkormányzatoknak. (Babák Mihály: Ez nem igaz, ez hülyeség.)

Majd utána elmondod, én úgy gondolom, hogy igaz, és amelyik önkormányzat ilyen generálisan szeretne élni ezzel a lehetőséggel, az megteheti. Ha most szembesült ezzel a problémával, akkor sem késő, hiszen az önkormányzati rendelet megállapítása egy következő testületi ülésen, a kihirdetés helyben szokásos módon, gyakorlatilag a faliújságra való kitétellel megtörténhet, és az érintetti kör akár célzottan értesíthető erről a lehetőségről. Tehát semmiféle gátja, akadálya nincs, ha olyan erkölcsi, etikai alapon gondolkodik az önkormányzat, hogy azt normatív módon juttassa vissza, így is megteheti. Ha pedig célzottan, egyedileg kívánja megtenni, akkor meghagyhatja államigazgatási jogkörben. Ezzel együtt ez a törvényjavaslat nem töltené be a funkcióját, mert differenciálatlanul, a helyzetre, az egyéni szociális viszonyokra nem semleges módon hatva mindenkinek visszajuttatná ezt, és esetleg felvetné a Keller képviselő úr által egy tekintetben megvilágított, az adó hatálya alól való kivonás lehetőségét, ami minden ilyen típusú kedvezmény nehézsége. Ezért nem javaslom a bizottságnak, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Akkor az előterjesztő következik.

Tállai András válasza

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm szépen. Megértettem a kormánypártiak álláspontját. Keller László képviselő úr felszólalását teljes egészében megértettem és tudom is az okát, hogy miért mond ilyen badarságokat, hogy például több gépjármű után is járna neki a kedvezmény, ha elfogadnák a törvényjavaslatot. Felhívnám a figyelmét, hogy el kell olvasni a javaslatot, mielőtt véleményt alkotunk róla. A képviselői indítvány utolsó mondata a következő: "Ha a mentességre jogosult tulajdonában több személygépkocsi van, a mentesség kizárólag a legkisebb teljesítményű gépkocsi után jár." Ennyit az ön érveléséről. Így meg is értem, hogy miért alakította ki ezt az álláspontot.

Kékesi Tibor viszont elolvasta a törvényjavaslatot, ezért aztán túlkombinálta. Képviselő úr, szerintem ez nem helyi adó, ahogy ön is említette. Miután törvényben van szabályozva az adóalanyi kör, a mentességi kör, ezért teljesen természetes, hogy ha bővíteni akarja az Országgyűlés az adómentességi kört, akkor ezt törvényben kell szabályozni, nem pedig önkormányzatok helyi rendeletében. Tehát nem tudok ezzel azonosulni. Azon túl a méltányosság gondolata, azt a nehézséget veti fel, hogy a jegyzőnek, az adóhivatalnak azt kell vizsgálnia, hogy a megélhetését veszélyezteti-e. Az a személy kapná a mentességet, akinek a tulajdonában, a nevén van a gépjármű, azért a tevékenységéért, amit a vele közös háztartásban élő mozgáskorlátozott érdekében végez. Tehát eleve lennének olyan élethelyzetek, amikor ezt a mentességet nem lehetne megadni, pedig abszolút jogos lenne. Gondoljuk csak el, ha valaki a házastársát, élettársát évtizedeken keresztül ápolja, gondozza, orvoshoz hordja! A 400 ezres szám mögött jó néhány tízezer olyan család van, amelyik valóban ilyen élethelyzetben van.

Megértettem, hogy a kormánypártiak ezt nem fogják támogatni. Meglátjuk, hogy a 400 ezerből hány ember, hány család fogja tolerálni ezt a túl érzéketlen, igazságtalan szabályozást, amit az elmúlt év júliusában önök sebtében, rohanva a reform felé, elfogadta. Szerintem egy Országgyűlés akkor tud bölcsen gondolkodni és dönteni, ha belátja a hibáit, és ha rossz döntést hoz, azt képes módosítani, még akkor is képes, ha azt egy ellenzéki képviselő veti fel, tárja a bizottság és a parlament elé. Köszönöm szépen.

Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről

ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztő elmondta az álláspontját. A kormány részéről kíván-e még valamit hozzátenni? (Dr. Kónya László: Nem, köszönöm szépen.) Nem. Akkor a szavazás következik, hacsak nincs több hozzászólás. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. Tehát a tárgysorozatba-vételről kell először döntést hoznunk. Kérdezem, ki az, aki Tállai András T/2103. számon benyújtott önálló képviselői indítványának tárgysorozatba-vételét támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenegy. Nem támogatja? Tizenhat. Tartózkodott? Nem volt ilyen. A bizottság 11 igen szavazattal, 16 nem ellenében nem vette tárgysorozatba a képviselői önálló indítvány. Köszönöm.

Áttérünk a következő pontra, amelynek során szintén hasonló döntéseket kell hoznunk. Ez az egyes, a költségvetési manipulációk megakadályozása, a hiteles és kiszámítható költségvetési gazdálkodás helyreállítása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, T/2218. szám alatt.

Varga Mihály szóbeli kiegészítése

Szerény személyem indítványa, úgyhogy engedjék meg, hogy mint előterjesztő szóljak erről az indítványról néhány szót. Alapvetően két kiinduló pontja volt ennek a törvényjavaslatnak. (Tállai András és dr. Katona Béla hangosan folytatják a vitát. - Babák Mihály: Nem bírják abbahagyni.) Csak nyugodtan beszélgessenek tovább. (Babák Mihály: Bántja a lelkiismeretüket.) Hadd folytassam! Az egyik kiinduló pont talán abban fogalmazható meg, hogy a kormány oldaláról elég sűrűn halljuk azt, hogy nincsenek javaslataink, elképzeléseink, az ellenzék kompromisszumképtelen. Tudjuk jól, hogy ez nem igaz, de időnként érdemes tesztelni a kormányoldalt, hogy mennyire komolyak ezek a kifogások, hogy az álságos "együttműködés", az álságos "boruljunk össze és üljünk le a nemzeti kerekasztalhoz" című történet mögött igazából mi is húzódik meg. Ez a javaslat mindenképpen indokolttá teszi, hogy legalább a kormányoldal eldönthesse, akar-e érdemi kérdésekről beszélni, vagy nem akar.

A másik kiinduló pont ennél mélyebb, és gondolkodtam rajta, hogy egyáltalán elővezessem-e, de végül is a javaslat ebből a kiinduló pontból született. Az egyik képviselő kollégám azt mondta, hogy igyekezzek dicsérni a kormányoldalt, hátha akkor tárgysorozatba veszik a javaslatomat, és talán még az általános vitára való alkalmasságát is támogatják. Lárifári - hogy egy klasszikust idézzek. Önök már rég eldöntötték, hogy ezt támogatják, vagy sem, tehát nekem nem kell itt önöket dicsérnem, nem kell önöket hájjal kenegetnem.

Nekem egész egyszerűen azt kell mondanom, hogy azért nyújtottam be ezt az indítványt, mert egy másik híres titkos beszédben elhangzott, hogy "trükkök százai" voltak az elmúlt másfél-két évben. "Trükkök százai, amiről nektek nem kell tudnotok" - hogy pontosan idézzem az őszödi beszéd szövegét. Önök ott ültek, és egyikőjük sem kérdezte meg, hogy milyen trükkök százairól van szó. Legalábbis ez nem hallható a felvételen. Tehát azt gondolom, hogy a trükkök százainak időszakát egyszer és mindenkorra le kell zárni. "Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon." "Az elmúlt másfél-két évben nem csináltunk semmit." Ismerik ezeket a mondatokat, hiszen az önök miniszterelnöke beszélt erről Balatonőszödön. Azt szeretném tehát, ha a gazdaságban, az államháztartási és a költségvetési gazdálkodásban, vagyis a fiskális politikában a "hazudtunk éjjel-nappal" című történetet végre egyszer le lehetne zárni.

Emlékezzenek csak vissza, a trükkök százainak egyik következménye, hogy tavaly a pénzügyminiszter 700 milliárd forinttal tévedett, azaz 700 milliárd forinttal lett nagyobb az államháztartási hiány annál, mint amit 2005 végén a parlament elfogadott. Ha egy vállalkozó 7 forinttal elszámolja az adóbevallását, akkor tortúrának lát neki azt adóhivatal is, a szerencsétlen vállalkozó is. Önök 700 milliárd forintos "laza" tévedést követtek el, de ebből itt senkinek semmilyen problémája nem származott. Magyarország, Magyarország polgárai, a vállalkozók, a magánszemélyek megszenvedték az önök által az elmúlt években elkövetett "trükkök százait", olyan kockázati felárat fizetett ezért az ország, amely mindenkinek a zsebére megy. Sajnos, nemcsak az önökére, hanem a mienkére is, akik nem támogattuk ezt a hazug kormányt. (Közbeszólásra.) Igen, kedves Farkas Imre, bármilyen kellemetlen, ott ültél Balatonőszödön, és nem kérdeztél vissza egy pillanatra sem, hogy mik ezek a "trükkök százai".

Tehát nyugodtan mondhatom, hogy itt van most egy javaslatsor, ami konkrétan 7 javaslatot tartalmaz. Ez egy kis salátatörvény, amely az államháztartást, az adótörvények módosítását érinti elsősorban. Itt van a lehetőség arra, hogy a trükkök százainak végére érjünk. Hová vezettek a "trükkök százai"? Ha Magyarország ma az Európai Unió 12 legutóbb csatlakozott országának listavezetője lenne, akkor azt mondanám, hogy na jó, egy huncut mosollyal kacsintsunk össze, tudjátok fiúk, végül is minden jó, ha jó a vége. De nem jó a vége! Azt látom, hogy ott ülünk a szégyenpadon. Az államháztartási hiányt tekintve az Európai Unióban rekorderek vagyunk, listavezetők vagyunk, de nemcsak az Európai Unióban, hanem a világon is. Ez aztán tényleg elképesztő, hogy Indonéziától Kongón át Magyarország példát tud mutatni abból, hogyan lehet egy 10 százalékos államháztartási hiányt elérni. De a többi adat sem jobb! Az államadósság mértéke 53 százalékról 65 százalék nőtt. Itt tartunk? Ugye, kedves Bathó úr? Nyilván a reagálásában majd erre is ki fog térni. Hát mi történt itt az elmúlt években? Nominális értéken számítva megduplázódott a bruttó államadósságunk!

Önök több hitelt vettek fel, mint a Kádár-rendszer 30 év alatt. Persze tudom, most új vonal van az MSZP-kongresszus után, most megint el kell határolódni a Kádár-rendszertől. De ha már elhatárolódnak, legalább ne a rossz hagyományokat folytassák! Legalább azt folytassák, amit az előző kormányok, még az Antall-kormányt is ide értve, elkezdtek annak idején: megpróbálni az államháztartás működését stabilizálni, kiszámíthatóvá, átláthatóvá tenni. Ez sajnos nem sikerült, hiába az államadósság növekedése, hiába az eladósodás, hiába a "trükkök százai". Nézzük meg - Szlovénia euróval fizet! Nézzük meg - Szlovákiában 8 százalékos növekedés van! Nézzük meg - Lengyelországban 7 százalékos növekedés van! Romániában tavaly 7,7 százalék volt az éves GDP-növekedés.

Azt kell mondanom önöknek, hogy nosza, akkor most tegyünk egy lépést annak érdekében, hogy ez megváltozzon. Szeretném ide idézni azt is, hogy az ellenzék már annyi gesztust tett, hogy ennél többet nem tud tenni. Ha csak abba gondolok bele, hogy a jegybankelnök jelölésekor önök egységesen, együttesen nemmel szavaztak a jelöltre, aki az MNB elnöke lett. Járai Zsigmondról van szó. Mi pedig azt mondtuk, hogy egy jegybankelnököt 6 évre választunk. (Mádi László és Kovács Tibor hangosan vitatkoznak.) Egy jegybankelnök a monetáris politikáért felel. Ha egy jegybankelnök garantálja... nyugodtan folytassák a beszélgetést, nem zavar..., tehát, ha egy jegybankelnök garantálja, hogy a monetáris politika független lesz a kormányzat működésétől, akkor nosza, ha valóban ez az ígéret, lehet támogatni. És aztán majd, ha kiderül, hogy ez nem így van, akkor meg lehet vonni a bizalmat.

De önök egyszer sem jöttek el egy ötpárti tárgyalásra! Önök beszélnek együttműködésről? Közös gondolkodásról? (Közbeszólásra.) Képviselő úr, én mindig meghallgatom önöket, nekem sem könnyű, higgyék el, most akkor hallgassanak meg önök is engem. Tehát ez a javaslat ebben lehet mérföldkő, egy kis közpénzügyi törvénycsomag. Úgy tűnik, egy-két képviselő úr már feszült, de most belemegyek a részletekbe is, mert eddig csak egy általános indokolást fűztem ehhez a javaslathoz. Szeretnék végigmenni a törvényjavaslat néhány pontján.

Maradványképzési kötelezettség. Draskovics Tibor pénzügyminisztersége idején a "trükkök százaiból" a trükkök legalább 60 százaléka megjelent. Ennek egyik eklatáns példája volt a maradványképzési kötelezettség, ami, meg kell mondanom, nem biztos, hogy kiállná az Alkotmánybíróság előtti tesztet. Ugyanis itt egy parlamenti döntésről van szó. A parlament határozza meg, hogy a tárcák, a fejezetek és más területek milyen költségvetési támogatást kapnak egy adott esztendőben. Önök ezeket szándékosan, már a parlamenti döntések után elkezdték manipulálni, megváltoztatni a maradványképzési kötelezettséggel. Ez a gyakorlat nem folytatható. Nem lehet folytatni, ezért javasoljuk, hogy ennek megtiltására kerüljön sor.

Köteleznénk arra az államot - néha még én is elhiszem, hogy majd támogatni fogják ezt a javaslatot -, hogy a befogadott számlákat 30 napon belül kifizessék. Hogy van az, hogy a magyar állam, amely elég szűken méri, mondjuk a vállalkozói támogatásokat, vagy pályázatokat, 180 napon keresztül, mit 180 napon keresztül(?), 365 napon keresztül képtelen utólag kifizetni a vállalt állami támogatást. Hogy van ez? Ezzel is játszunk? Próbáljuk csökkenteni az adott év hiányát? Nyilván erről van szó, ezért javasolnánk itt egy szigorítást.

Javasoljuk azt is, hogy a kormány elsősorban a maastrichti deficitmutató közlésére szorítkozzon. A "trükkök százai" gyakorlata ebben is megjelenik, hol ilyen számmal, hol egy másik számmal, hol eredményszemléletről beszélünk, és ezt hasonlítjuk a pénzforgalmi szemlélethez. Miről is van pontosan szó? Kommunikációs blöffökről van szó. Arról van szó, hogy igyekezzünk minél jobban összekavarni az átlag magyart, hogy lehetőség szerint ne is tudjon kiigazodni abban, hogy a pénzével hogyan is gazdálkodott az állam egy esztendőben.

Kötelezővé tennénk a havi előrejelzés készítését a főbb makrogazdasági mutatókról. Bathó úr majd erre válaszolhatja azt, hogy tessenek megnézni a Pénzügyminisztérium kitűnő havi jelentéseit. Megjegyzem, ezt mintha mostanában nem kapnánk bizottsági szinten sem, de lehet, hogy csak azért, mert a honlapra felteszik. (Dr. Bathó Ferenc: Elküldjük.) Akkor a posta ritkán jár erre, vagy a holló nem repül. No, a lényeg az, hogy javasolnánk a tavaly tavaszi tapasztalatok alapján, hogy ez is legyen törvényi kötelezettség. Tényleg ég a mi orcánk is, hogy ezt kell javasolni, de Veres János volt az, aki arra volt büszke, hogy megtiltotta a Pénzügyminisztérium apparátusának az előrejelzés készítését, ami egyébként törvényi kötelezettsége volt az apparátusnak. A székely viccnek a végét mondom: ez vicc, vagy komoly? (Dr. Katona Béla: Az egész viccet kérjük, mert nem ismerjük.) Béla, neked elmesélem majd a szünetben, egy újszülöttnek minden vicc új, új bizottsági tag vagy. Veled ezt majd megosztom. Ez elképesztő! Elképesztő, amit Veres úr csinált, és erre még büszke is. Megjegyzem, ennél már csak arra büszkébb, hogy ő mint pénzügyminiszter csak a pénzügyi tárca költségvetéséért felelős. Hát, ez aztán mindennek a teteje! Komolyan mondom, ha... Na jó! Nem mondom, mert most már a bizottsági ülésünk anyaga az internetre kerül, és nincs moderátor, úgyhogy nekünk kell magunkat moderálni. Erre kérem képviselőtársaimat is.

De hadd menjek tovább! Javasoljuk, hogy a költségvetési és a makrogazdasági mutatók manipulálása minősített bűncselekmény legyen. A számviteli fegyelem megsértése bűncselekmény, ha emiatt el lehet marasztalni egy könyvelőt, egy adótanácsadót, akkor azok a manipulációk, amelyek a költségvetésnél történtek, legyenek ugyanilyen súlyú bűncselekmények.

Javasoljuk, hogy a közszférából származó bevételek után a vállalkozó csak akkor fizessen általános forgalmi adót, ha a pénzt már meg is kapta. Újabb kis csemege a trükkök százaiból, amelyről az Állami Számvevőszék jelentése mondta ki, hogy törvénysértő volt. De ez nem zavarta önöket, nem zavarta Draskovics Tibort sem, aki ezt a gyakorlatot bevezette. Mit jelent ez? Tartsuk vissza a vállalkozók pénzét, ne fizessük ki, ezzel szépen lehet megint csak manipulálni a hiány alakulását. Kit érdekel az, ha majd a 30 napon túli visszafizetésnél a jegybanki alapkamat kétszeresével kell visszafizetni az államnak a vállalkozó számára ezt a pénzt? Szintén az Állami Számvevőszék jelentéséből derült ki, hogy több mint 4 milliárd forint kárt okoztak az országnak ezzel! Ki fizeti meg ezt a kárt? Draskovics Tibor? Veres János? Vagy ki? Ha van jelentkező, szívesen eszmét cserélek vele róla. De akkor szabályozzuk ezt is törvényben. Úgy látszik, Magyarországon csak írott törvények vannak, íratlanok nincsenek, a jó modor, a morális, vagy erkölcsi tartás... Emlékszünk még Medgyessy Péter kijelentésére, hogy ha a jog és az erkölcs ütközik egymással, akkor mindig az erősebbet kell választanunk, az erkölcsi normákat, ugye? Emlékeznek rá képviselőtársaim? Hát itt van, az írott törvények sem számítanak, nemhogy az erkölcsiek.

Azt gondolom, hogy ez a javaslat a "trükkök százait" kívánja lezárni. Nincsenek illúzióim, a kormány reakcióit már hallottam, Kékesi Tiborét is hallottam, amikor ezt egy sajtótájékoztatón közöltük, úgyhogy nyilván Kékesi Tibor majd megismétli ezeket az ellenérveket. Mi a magunk részéről megtettük, amit lehetett, a törvényjavaslat az önök asztalán van, az önök lelkiismeretén és döntésén múlik, hogy ebből lesz-e valami, a trükkök százainak korszaka elmúlik-e, vagy sem. Ennyit kívántam rövid indoklásként a törvényjavaslathoz hozzátenni.

Keller László rázza a fejét, de nyilván ugyanígy rázta akkor is, amikor a trükkök százai bekövetkeztek. Kár, hogy nem hallottam, hogy Balatonőszödön hozzászólt volna a vitához, képviselő úr, mert nyilván elmondta volna, hogy erkölcsileg is fel van háborodva, mint volt közpénzügyi államtitkár, hogy mi történik a magyar államháztartás és a magyar adófizetők pénzével. "Áll néma csend..." - "...amerre ment, és néma tartomány..."

Az előterjesztői álláspont elhangzott, a kormányálláspontot kérdezem Bathó Ferenc főcsoportfőnök úrtól.

A kormány álláspontjának ismertetése

DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Engedjék meg, hogy néhány mondatot elöljáróban szóljak arról, hogy az Állami Számvevőszékkel, az Igazságügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal e tárgyhoz kapcsolódóan milyen törvénytervezet előkészítésén dolgozunk. Itt van előttem az a törvénytervezet, aminek a címe: "a költségvetés tervezéséről, elfogadásáról, a végrehajtásról, a beszámolásról, a költségvetési fegyelemről és az átláthatóságról". Ebben a törvénytervezetben szeretnénk kitérni néhány, az államháztartás vitele szempontjából rendkívül fontos, a nemzetközi gyakorlatban is meghonosodott szabályrendre.

Ebben az elsők között szerepelnek a költségvetési átláthatóság biztosításának általános szabályai, illetve a költségvetési fegyelem biztosításának eljárási szabályai. Ezek a szabályozott mutatók definíciói, amit az előbb elnök úr is említett. Ez a fejezet magába foglalná a fiskális szabályokat, az eredményszabály eljárási szabályait és a fiskális szabályok megsértésének következményeit. A következő fejezetben ez a törvénytervezet taglalná a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslat előkészítésének és elfogadásának eljárási szabályait. Itt külön kitérnénk a költségvetés dokumentumtartalmára, felépítésére, a parlament, a költségvetési bizottság jogosítványaira, a kormány, a pénzügyminiszter és a szakminiszterek jogosítványaira. Ezek az eljárási szabályok lennének a garanciák arra, hogy a kormány a konvergenciaprogramban elfogadott pályától ne tudjon eltérni. Ez a törvénytervezet olyan előkészítettségi szakaszban van, hogy hamarosan a kormány elé tudjuk terjeszteni, és úgy gondoljuk, hogy az elnök úr által felvetett számtalan problémát ez az előterjesztés kezelni fogja. Ezzel egyetért az Állami Számvevőszék is, hiszen nagyon sokszor hangoztatta az Állami Számvevőszék elnöke, hogy az államháztartás vitele szempontjából új szabályrendre van szükség.

Ezek után szeretnék néhány gondolatot fűzni az elnök úr előterjesztéséhez. Maradványszabály. Itt ígéretet teszek arra, hogy a következő költségvetési évben nem fog bekerülni ez a maradványszabály, hiszen ma úgy látszik, hogy három alrendszer 12-13 milliárdos kiadási főösszegénél a 2-3 százalékos maradvány természetes folyamat, ugyanúgy, mint a háztartásban. Tehát 300-320 milliárd forintos maradvánnyal a rendszer nagyon jól fog működni. Az idén azért nem javasoljuk, hogy ezt töröljük a költségvetési törvényből, hiszen a negyedéves jelentések kapcsán, amit a kormány éppen ma tárgyal, hogy milyen formában készüljön, a Pénzügyminisztérium beírta a maradványképzés jelentési kötelezettségét. Tehát ha lehetőség lesz rá, a maradványszabályt a jövőben a kormányzat nem kívánja alkalmazni.

Az ön előterjesztésében a 2. §-nak az államháztartás 8. §-ára vonatkozó részével természetesen egyetértünk, és az első adandó alkalommal visszaírjuk az államháztartási törvénybe. Sajnálatos módon maradt ki az ön által jelzett (1), a (2) és a (3) bekezdés, amikor a maastrichti hiánymutató megfogalmazásra került. Ez az Áht. 116. §-ában szerepel, és a mi hibánkból, ezt is elismerem, véletlenül törlésre került az említett három bekezdés.

Nagyon fontos, és nagyon sajnálom, hogy nem tetszenek megkapni a havi jelentést, amit én magam személyes levélben szoktam elküldeni a költségvetési bizottság minden tagjának. Utána fogok nézni, és intézkedni fogok, hogy ez a havi jelentés időben eljusson a bizottság tagjaihoz. Ezt kiegészítve, az ön javaslatának megfelelően, a negyedéves makrogazdasági jelentést is meg fogom küldetni a költségvetési bizottság minden egyes tagjának, hiszen a Pénzügyminisztérium makrogazdasági prognózist készítő részlege negyedéves jelentéseket készít a makrogazdaság helyzetéről. Havi jelentésre azért nincs mód, mert jóllehet, nekünk is óriási segítség lenne, ha havonta a főbb makrogazdasági mutatókról tudnánk prognózist vagy jelentést készíteni, mert a nemzeti számlák jelenlegi gyakorlatában a havi nyilvántartási rend nincs meg. Amikor beléptünk az Unióba, az MNB az eredményszemléletű számba vételre tért át, és megszüntette a fizetési mérleg és a külső finanszírozási igény havi jelentését. Sokat gondolkodtam azon, hogy a jegybank közgazdasági főosztályát, Hamecz úr volt igazgatóságát hogyan lehetne rávenni arra, hogy térjen vissza a havi jelentésekre, hogy az ön törvényjavaslatában kért igényt teljesíteni tudjuk. A tárgyalások egyelőre folyamatban vannak. A fogyasztói árindexet, létszám- és béradatokat a KSH havonta publikálja. Ezek előrejelzése természetesen megoldható, de a nemzeti számlák kategóriaállása és havi megléte nélkül az ilyen típusú előrejelzés a költségvetés szempontjából nem ad igazán támpontot. Akkor adna, ha ehhez a számlarendszert ki tudnánk alakítani.

Végezetül még néhány dolgot szeretnék mondani a maastrichti hiánymutató publikálását illetően. A havi publikációkat a maastrichti hiánymutató alakulásáról azért nem indokolt kiadni, mert az adóbevételek eredményszemléletű számba vételének, az ESA-körben lévő intézményrendszer havi eredményszemléletű mérlegrendszere előállításának - itt fel tudnám mindet sorolni, csak nem akarom a tisztelt bizottság idejét rabolni, hogy melyek azok a kormányzati szektorba tartozó, államháztartáson kívüli szervezetek, amelyek ide tartoznak, azért mégis engedjék meg, hogy néhányat megemlítsek - az ÁPV Rt., az NA Rt., az Állami Autópályakezelő Rt., a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek felvásárlásával és kezelésével foglalkozó cég, az Államadósság-kezelő Központ, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió, a Magyar Távirati Iroda, a Rendezvénycsarnok Zrt., a Műveszetek Palotája, a Magyar Turizmus Zrt. és nem akarom tovább sorolni, mind részei. Az igény megvan nagyon sok elemző részéről is.

Azt határozottan állíthatom, hogy mihelyt rendelkezünk eredményszemléletű adatokkal, azonnal közzétesszük. Kötelező is közzétennünk két alkalommal egy évben, hiszen áprilisban és októberben jelentenünk kell az Eurostatnak ezeket az adatokat, amelyek az eredményszemléletű hiányra és az adósságra vonatkoznak. Ezeknek a kötelezettségeknek a Pénzügyminisztérium, a KSH és a Magyar Nemzeti Bank 2004 óta eleget tesz. Egyetlen egy kifogás érkezett tavaly, amikor a statisztikai bizottság összeült az Eurostat képviselőivel közösen, az eredményt tetszenek ismerni a 2005-ös költségvetési hiány módosítását illetően. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az a törvénytervezet, amin az Állami Számvevőszék, az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium szakértői és vezetői munkatársai dolgoznak, nagymértékben megfelel annak az elvárásnak, amit az elnök úr törvénymódosítási javaslatában indítványoz. Köszönöm a figyelmet.

Észrevételek, vélemények

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kékesi Tibor következik.

DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Hadd kezdjem azzal, hogy a Házszabály olyankor, amikor az elnök terjedelmesebb hozzászólásban kíván a bizottsági ülésbe bekapcsolódni, úgy rendelkezik, hogy adja át az ülés vezetését. Elnök úr eddig rendkívül visszafogottan élt ezekkel a lehetőségekkel, most is csak azért említem meg, mert az itt kialakuló polémia esetén nyilván elnök úrnak is sokkal könnyebb a hozzászólását elmondani, ha egy alelnök vezeti az ominózus napirendi pont tárgyalását, és akkor a rend helyreállítására is nagyobb lehetőségei vannak.

ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr, hogy közbeszólok, már meg is történt, Szabó Lajos vezeti tovább ennek a napirendi pontnak a tárgyalását, ha ez kérés. Nem hangzott el ilyen kérés, ha elhangzott volna, abban a pillanatban átadom az ülés vezetését. (Babák Mihály: Okafogyottá vált.) Most jelezte, értem, igaza van, Szabó Lajos fogja most vezetni az ülést.

(Az ülés vezetését Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke veszi át.)

DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr most is rendkívül belátóan reagált a megjegyzésre. Köszönöm.

Érdemében pedig rendkívül anakronisztikus lenne, nyilván persze képviselőtársaim meg fogják tenni, ha részleteiben, alaposan kitárgyalnánk azokat a szakmai javaslatokat, amelyek egy részét magam is szeretném viszontlátni a Bathó úr által ismertetett előterjesztésben, amely részben a szabályalapú költségvetés további erősítését szolgáló módosításokat terjeszti be a bizottsághoz, illetve a parlamenthez. Azonban elnök úr szóbeli kiegészítése, törvényjavaslatának általános indokolása és a deklaratív részek a törvényjavaslatban, akár a címre, akár a preambulumra utalok, jó előre megüzenték, hogy itt valójában nem azon múlik az elfogadása, hogy mi találunk-e olyan elemeket ebben a törvényjavaslatban, amelyek tárgyalási alapot képeznek.

Alapvetően nem is ebből a célból fogalmazódhatott meg ez a törvényjavaslat, hanem olyan politikai aspektusai vannak, amelyek a már régóta ismert, a hozzászólásba most is beleszőtt, az őszödi beszédtől a hazugságon át a "mondjunk le" felszólításig - ez most ugyan még nem hangzott el, de még majd elhangozhat - típusú vitáig megy el. (Babák Mihály: Ne add a szánkba!) Erre nem lehet szakmai választ adni, erre nyilván politikai választ lehet adni. Gondolom, elnök úr is mint előterjesztő arra számított, hogy egy vitát generál, nem pedig arra, hogy ez a törvényjavaslat végig fog futni. Ennek ugyan vannak alkalmasabb fórumai, vannak más típusú parlamenti eszközök ennek a vitának a lebonyolítására, de ha ezt választotta elnök úr, akkor ehhez kell alkalmazkodni.

Anakronisztikus a dologban az is, hogy első helyen kijelölt bizottságként nekünk kellene most itt egy Btk.-módosítás alkotmányos rendbe és általában a jogrendszerbe illeszthetőségéről véleményt nyilvánítani. Nem érzem magam túlságosan jól ebben a pozícióban, és egyébként is, ha már utalt rá elnök úr, hogy korábban megfogalmaztam egy álláspontot az ilyen típusú javaslatokkal kapcsolatban, akkor most is elmondom, hogy nem vagyok híve az ilyen típusú tevékenység kriminalizálásának. Alkalmasabb, hatékonyabb eszközöket kell keresni erre. Nyilvánvalóan az ilyen típusú büntetőjogi felelősség nem ez a kategória.

A hatály vonatkozásában is látom, hogy bizonyos szervezeteket proponál előtérbe helyezni a javaslat, más szervezetekről viszont nem gondolja, hogy azokba az irányokba kell elmenni. Jelesül például a minisztériumok számára továbbra sem gondolja, hogy ez a javaslat keményen meg akarná szüntetni a maradványképzési kötelezettséget. Az áfa-javaslatnál azt látom, hogy az EU-irányelvvel szembe megy, mivel jellemzően végső fogyasztó az államháztartás rendszere, illetve a központi költségvetés is, még a fordított adózással, ami kompatibilis a mostani EU-irányelvvel, sem megoldható az a probléma, amit felvet elnök úr. De az a megoldás, ami benne van a törvényjavaslatban, kilóg az EU-irányelvből.

Úgy látom, hogy hozzászólásával viszonylag szélesre nyitotta a vita terjedelmét, visszanyúlva, összehasonlítva kormányokat, stratégiákat, differenciálatlanul, hiszen a terjedelem nem volt elég arra, hogy kellően precízen és pontosan fogalmazzon meg bizonyos dolgokat, ezért az összehasonlításnál elég nehéz azt nem kezelni, hogy 2001-2002-ben, még ha utólag az ESA-rendszerben ki is vannak mutatva a hiány és az egyéb ide vonatkozó makroparaméterek, de arról azért nem feledkezhetünk meg, hogy a könyvelésre nem vonatkoztak ezek az ESA-előírások és a Fejlesztési Bank leánycégeinél keletkezett államadósságot növelő tényezők csak 2002 végén kerültek be ebbe a rendszerbe.

Úgy érzem, már én is kezdek belemenni részletkérdésekbe, holott a kérdés az, hogy hívei vagyunk-e egy ilyen típusú deklaratív jogalkotásnak, ahol a törvény 50 százalékos mértékével majd jól megmondjuk, hogy valaki manipulál, vagy trükközik, vagy nem teszünk ilyet. Illetve politikai tőkeként használjuk-e azt, amit nagygyűléseken lehet jobban elmondani, nem pedig egy szakmai bizottságban, bár a parlament plenáris ülése a tévéközvetítések örvén mindig alkalmas ilyen típusú érvek megfogalmazására.

Összefoglalva egy mondatban: úgy látom, hogy a kezdeményezés valójában nem arra irányul, ami célszerű lenne, sőt, párhuzamosan fut az a kormányzati munka, ami remélem, majd mindannyiunk megelégedésére egy szabályozottabb költségvetés-készítési és végrehajtási mechanizmust fog rögzíteni. Ezt az utóbbi munkát látom kivitelezhetőnek, erre az előterjesztésre pedig döntően politikai választ szükséges adni. A politikai válasz az, hogy nem támogatom, nem támogatjuk ezt. Köszönöm szépen a szót.

SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői kérdés, észrevétel? Babák Mihály képviselő úr!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Itt sok minden elhangzott, de úgy gondolom, alapvetően minősíteni kell a mai közállapotokat pénzügyek tekintetében. Nagy a baj, csődközelben, sőt, csődben vagyunk, az állapotok katasztrofálisak. Ezt mindenki tudja, aki itt van, hiszen konvergenciáról, megszorításokról, különböző adók emeléséről esett szó a tisztelt kormánypártiak szavazatával az elmúlt évben is. Hölgyek, urak, úgy vélem, a szavak és a tettek nagyon elváltak egymástól.

Szeretnék az önök, kormánypárti képviselők lelkiismeretére, tisztességére apellálni, amiben személy szerint nem kételkedem. Az eskünk is kötelez arra, hogy szolgáljuk a Magyar Köztársaság állampolgárait, és ez nem demagógia. Átlátható, tiszta pénzügyeket kell teremteni és ennek érdekében cselekedni. Így kellene kormányozni. De nem így haladnak a dolgok. Csőd közelében vagyunk, mindenhonnan lemaradunk, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim. Emlékeznek rá, a kormány ezelőtt öt évvel üvegzsebtörvényt hozott, de úgy gondolom, nem üvegzseb lett ez a törvény, hanem zsebes törvények születtek, mégpedig olyan zsebes törvények, amelyek kizsebelnek minket. Minden magyar állampolgárt. Többek között önöket is. Csak nézzék meg a bérjegyzéket, tisztelt képviselőtársaim, 60 százaléknyi adót és járulékot vonnak le az önök tiszteletdíjából is, az önök kormánya és az önök kormánya által beterjesztett törvények jóvoltából - 60 százalékot!

Még komolyan gondolják az öngondoskodást, amikor a jövedelmet központosítják, beszedik tőlünk, kasszíroznak? Nem, tisztelt hölgyeim és uraim, ha nálunk hagyják a jövedelmet, akkor majd gondoskodunk magunkról. Meg kellene abban is állapodni, hogy az állampolgártól beszedett adókból mit hajlandó finanszírozni a kormány, a parlament, de ne úgy cselekedjék - és azt hiszem, itt van a komoly gond, ahogy említettem, hogy a szavak és a tettek elválnak egymástól -, hogy beszed tőlünk mindent, és utána az orrunkat fricskázza azzal, hogy öngondoskodjunk. Úgy gondolom, ez a kormány zsebes kormány lett, kotorásznak a zsebünkben, és mindenkitől mindent elvesznek.

Felvetődik bennem a kérdés, hogy az elmúlt öt évben hová lett a lé? - hogy klasszikust idézzek. Hol a pénz, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim? Mert nem számoltak el vele. Hová tűnt mindaz a bevétel, amit beszedtek az állampolgároktól, és amit eladtak? Említhetném itt a Postabankot (Keller László: A Postabankot hogy mered a szádra venni?), a MOL-t, a Malévet, a repteret és sok egyéb más vagyont. Igen, eléggé áron alul adták el. (További közbeszólások.)

ELNÖK: Kérem, már a jegyzőkönyv kedvéért is, hogy tartsuk be a parlamentáris formákat.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Szóval, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, hová jutottunk az elmúlt öt év alatt? Oda, hogy ez a kormány zsebes kormány lett, önök pedig ehhez asszisztálnak. Ezért szeretnék az önök esküjére, tisztességére, lelkiismeretére apellálni, hogy igenis pallérozni kell a kormány cselekvéseit, tényleg átláthatóvá kell tenni, és felelőssé kell tenni a gazdálkodásért. Gondolják csak végig, hogy vannak a magyar igazgatásban, de a politikában is olyan szervek és szervezetek, sőt, személyek, akik teljes vagyonukkal felelnek tetteikért. Tisztelt Keller képviselő úr, mielőtt mosolyogna, gondolja végig, hogy ön teljes vagyonával felel például a települése költségvetéséért. És van a Magyar Köztársaság kormánya, amelyik semmiért sem felel. (Keller Lászlóhoz.) Megint nem figyel, pedig jó lenne, ha figyelne, mert akkor párhuzamot tudna vonni a saját pénzügyi felelőssége és a kormány pénzügyi felelőtlensége között.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megállapítom azt, hogy a kormány teljes felelőtlenséggel bír, azt tesz, amit akar, és ha rosszul teszi, akkor is azt teszi, amit akar, és ennek semmi következménye nincs. Ez az ország, ez a kormány, ez a struktúra, ez a szabályozás következmények nélküli. Ez nincsen helyén. Tudom, hogy önök is berzenkednek valójában, mert olyan népszerűtlen dolgokat kell elviselniük - nemhiába nem vállalják a kormánypárti képviselők helyben sem a nyilatkozatokat és a szembesülést, a találkozást az emberekkel, mert ami jelenleg folyik Magyarországon, azt nem lehet megmagyarázni. Egyre nehezebb az élet, a megélhetés, és egyre jobban csúszunk le.

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, ez az átláthatatlanság oda vezet, hogy sajnos felelőtlenül romlanak a viszonyaink, folyamatosan szakadunk le Európától és az uniós tagállamoktól. Miért van ez így? Azért, mert felelősségre vonás nélkül, átláthatóság nélkül kormányozhat az önök kormánya. Hogy nehogy azt mondják, hogy dramatizálom a helyzetet: tudják, hogy mennyi évente a kamatteher az államadósságra, az államháztartási hiányra? Tavalyi adat: 1100 milliárd évente. Eljutottunk oda, hogy a kamatokat is hitelből fizeti a Magyar Köztársaság. Hová vezet ez? Gondolják meg! Ennyivel jobban élünk? Ez vicc. Ezt önök sem gondolják komolyan!

Ez nem vezet sehová sem, valamit tenni kell. Úgy gondolom, hogy a kormányzati felelősséget és a felelősségre vonhatóságot kell megerősíteni. Nézzük meg a hétköznapokat! Semmire sincs pénz. Mindenre kevesebb van, mindenhol megszorítás van. Kérem, akinek ez tetszik, az szorítsa meg saját magát, ne az országot nyomorgassa, mert az önök reformcselekvése, a reformszlogen arról szól, hogy összemossák a szükséges kormányzati intézkedéseket a megszorításokkal. Azt senki sem vitatja el, hogy ma Magyarországon - és általában mindig - változtatni kell, alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez. A Magyar Köztársaságnak is alkalmazkodnia kell, ezért van kormánya, hogy az alkalmazkodást minden időben aktuálisan tegye meg, legyen szó közoktatásról, egészségügyről, vagy bármi másról. De jól megfontoltan, és úgy, hogy az ne az ország kárára legyen.

Ez is hiányzik, a megfontoltság. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, egész nyáron parlamentet ültünk, mert önök meggondolatlanul, mindenütt hatástanulmány nélkül szorongatták az országot, hoztak olyan törvényeket, amelyek az élet elnehezedését eredményezik. Nem tudom, melyikük figyelte az ÁSZ és Kóka miniszter úr beszélgetését, hogy majd kétezertizenvalahányban lehet ebből törvény is. Úgy gondolom, addigra a saját csapdánkban leszünk. Még nem vagyunk a mélyponton, de ha ilyen felelőtlen gazdálkodás folyik, akkor ez az ország tragédiába torkollik. Nem akarom feketére festeni az eget, a napot, mert jelenleg is süt a nap, pozitív gondolkodású vagyok, de úgy gondolom, ha valaminek a veszélye fennáll, akkor azt meg kell előzni.

Ez a kormány olyan felelőtlenül gazdálkodik, hogy mindenképpen szükséges valamit tenni. Nagyra becsülöm Varga Mihály elnök úr törvényjavaslatát, mert ebben jobbító és szigorító szándék van - nem pusztán beszéd, hanem cselekvés. Igaz, hogy Kékesi képviselőtársam azt mondta, hogy Varga úr ebből politikai tőkét akar kovácsolni, de ugyan mondja már meg, milyen politikai tőke van abban, hogy rosszul mennek a dolgok? Nem a televízióban, hanem ebben a bizottságban kell beszélni ezekről a kérdésekről, itt kell olyan szabályokat javasolnunk a Magyar Köztársaság kormányának, hogy ugyan kapja már össze magát, és próbálja átláthatóvá tenni a magyar pénzügyeket. Miért van az, hogy semmire sincs pénz, meg mindenre kevesebb van, és nőnek az állampolgárok terhei? Kérem, válaszoljanak erre a kérdésre!

Kilógunk az EU-szabályok alól. Vannak átmeneti szabályok, nem tudom, miért mondja Kékesi úr azt, hogy kilóg ez a javaslat az EU szabályai közül. Nem lóg ki. Rendet kell tenni, és ha önök igazi képviselők, és komolyan veszik az esküjüket, akkor partnerek vagyunk abban, hogy ha nem tökéletes a törvényjavaslat, mert miért hinnénk azt, akkor javítsák ki. Beszéljünk róla, és legyen törvény belőle. Ha csak a kormányra bízzuk, az szerintem olyan, ahogy Jutka néni mondja a Bethlen Gábor utcában, mintha a kutyára bíznánk szalonnát. Nem hiszem, hogy a pulykától kell megkérdezni, hogy karácsonykor mit akar, a kormánytól sem kell megkérdeznünk azt, hogy mit akar egy törvényjavaslattal, pláne, ha arról van szó, hogy neki kellene átláthatóbb módon és elszámolhatóbb módon gazdálkodnia.

Nem vitát akarunk generálni. Csak megismételném azt, hogy nem mennek jól a dolgok, nagy a baj, a teljes csőd közelében vagyunk, katasztrófahelyzet előtt állunk. Még egyszer szeretném kérni mély tisztelettel, bízva az önök lelkiismeretességében, tisztességében, hogy a törvényjavaslatot támogassák képviselőtársaim. Köszönöm, hogy szólhattam.

ELNÖK: Köszönöm. Több jelzés nem érkezett hozzászólásra, és kérdés sem hangzott el. Megkísérlek egy kört, hogy megadom a kormány képviselőjének a szót, ha kíván szólni a vitában elhangzottakhoz, majd utána zárszóként az előterjesztő képviselőjének adom meg a szót. (Dr. Bathó Ferenc jelzi, hogy nem kíván szólni.) A kormány részéről, úgy látom, nem kíván élni a lehetőséggel, akkor a zárszóra megadom a szót elnök úrnak.

Varga Mihály válasza

VARGA MIHÁLY (Fidesz), előterjesztő: Ne zárjuk ki annak lehetőségét, hogy a megjegyzéseim esetleg újabb kérdéseket, vagy észrevételeket fognak generálni, tehát még ne zárjuk le a vitát, azt javaslom elnök úrnak. (Kovács Tibor: Nem fogunk semmi mondani, nyugodtan mondja.) Képviselő úr lebecsüli azt az álláspontot, amit én itt képviselek, de mindegy.

Amit szeretnék mondani az elhangzottakhoz kapcsolódóan: arról tudunk tárgyalni, ami a bizottság, vagy a parlament asztalán van. Biztos, hogy kitűnő törvényjavaslat lesz az, ami állítólag most készül a kormányzati berkekben. De ha jól látom, még csak most kerül majd a kormány elé, és mire onnan a parlamenthez jut, az megint hosszabb időszak lesz. Míg élek, remélek. Higgye el, Bathó úr, hogy támogatni fogom ezt a törvényjavaslatot, de most erről nem tudunk tárgyalni. Ilyen ígéret egyébként volt korábban is. Emlékszem, amikor Gyurcsány Ferenc egy másfél méter magas irathalomra támaszkodva sorolta a parlamentben, hogy milyen reformelképzelések vannak, és ezeket hogyan fogják majd átvezetni a törvényozásban. Mi is lett azzal a másfél méteres irathalmazzal? Hová lett? Azóta sem láttuk. Úgyhogy ennyit a reformok előkészítettségéről és arról, hogy milyen jogszabályalkotás és -előkészítés folyik jelenleg.

Az adatok felhasználásáról és közléséről. A bizottság következő ülésére ki fogjuk osztani azt az anyagot, amelyet a bizottság elnökeként én már megkaptam. Ez arról szól, hogy két, jogászokból álló egyesület hogyan nézte át a tárcák működését az elektronikus információ szabadságáról szóló törvény alapján. Ebből csak egy megjegyzést hadd idézzek ide, de majd át is olvashatják: "A Pénzügyminisztérium továbbra sem alkalmazza az elektronikus információ szabadságáról szóló törvény nyilvánosságra vonatkozó rendelkezéseit." Tehát egyrészt eléggé hiányosan tudunk adatokat elérni, másrészt ezek az adatok nem összemérhetőek korábbi adatokkal. Azt elmondtam már egy másik vita kapcsán, hogy az elmúlt években háromszor módosították a bruttó hazai termék kiszámításának módját. Nem a Pénzügyminisztériumról van szó, hanem a KSH-ról, de megjegyzem, Katona Tamás mint volt KSH-elnök és pénzügyminisztériumi államtitkár esetleg az összekötő kapocs szerepét tölthette be ezekben a módosításokban.

Most már körülbelül egy éve folytatok élénk levelezést a KSH elnökével azzal kapcsolatban, hogy legyen szíves, közölje velem a bruttó hazai termék negyedéves adatait a megváltozott módszertan alapján. Mondanom sem kell, ilyet a mai napig nem kaptam tőle. Leveleket kapok, és azokra illedelmesen én is újra válaszolok, és újra csak kérem az adatokat. De hát nem kapok ilyet. A legutóbbi levélben éppen arról tájékoztatott, hogy igen, most már visszamenőlegesen is számolnak ilyen adatokat, de ezt csak 2008-ig kell majd nyilvánosságra hozni. Erre bátorkodtam neki egy olyan levelet küldeni, hogy legalább azokat az adatokat juttassa már el nekem, amit már kiszámoltak. No, még ezeket sem tudja eljuttatni.

Ködösítés folyik, persze a bruttó hazai termékben most már elszámoljuk a drogkereskedelmet, a prostitúciót, meg minden "nyavalyát", de jó lenne tudni, hogy például 2001-ben mennyi is volt a gazdasági növekedés, ha más módszertannal számolunk. Mindezzel csak arra szeretnék utalni, hogy nem könnyű a képviselők élete, aki el akar mélyedni az államháztartás adataiban, annak bizony van tennivalója.

Kékesi képviselő úr, arra a megjegyzésére, hogy hogyan áll a helyzet az elszámolásokkal, egy mondatot engedjen meg. 2004 óta vagyunk európai uniós tagok, és nyilván 2004-től kezdődően nekünk olyan uniós előírásoknak is meg kell felelni, amelyeknek korábban nem kellett. Ebből a szempontból azt gondolom, ha beléptünk ebbe az érdekes klubba, akkor ennek a klubnak a szabályait nekünk át kell venni, és alkalmazni kell. Én minden olyan törvénymódosítást támogatni fogok, amely ebbe az irányba visz bennünket.

Ami a Btk.-ra és egyéb törvénymódosításokra vonatkozik, mindig is annak voltam híve, hogy a vitákat igyekezzünk békésen rendezni, akár parlamenti, akár parlamenten kívüli vitákról van szó. Egyébként, ha már Ausztráliában, Brazíliában ültettek le minisztert azért, mert a költségvetési számoktól eltért, akkor törekszem arra, hogy lehetőleg Magyarországon is, ha nem is ebben a tiszta formában, de szankcióként ez a szabályozás megjelenjen.

Ennyit kívántam röviden hozzátenni. Még egyszer kérem majd a bizottság tagjait, hogy az előterjesztést, tekintettel arra, hogy a kormányé még valahol nagyon a horizont alján van, támogassák. Hiszen egy ilyen elkezdett vita segíthet bennünket abban is, hogy ha majd a kormány előterjesztése bekerül a parlament elé, már sokkal felkészültebben és sokkal alaposabb tudjunk nekilátni. Ami pedig Kékesi Tibornak azt a megjegyzését illeti, hogy ilyenkor célszerű a vitát másnak vezeti, akceptálom, sőt, a Házszabály ezt nyilván elő is írja. Tekintettel arra, hogy a következő időszakban több olyan javaslat is lesz, amelyet én fogok jegyezni, nem is árt, ha ezt a gyakorlatot a bizottság megszokja.

Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről

ELNÖK: Köszönöm. A zárszónak szánt gondolatok alatt nem érkezett újabb jelentkezés hozzászólásra, ezért az eredetileg megfogalmazottak szerint először a tárgysorozatba-vételről kérem a bizottság döntését. Aki támogatja a javaslat tárgysorozatba-vételét, kérem, jelezze! (Szavazás) Kilenc. Aki nem támogatja? Tizenhárom. A bizottság tehát nem vette tárgysorozatba a törvényjavaslatot. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm a kormány képviselőjének a részvételt, és visszaadom az elnöklést elnök úrnak.

(Az ülés vezetését Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke veszi át.)

VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm. Áttérünk a 2. napirendi pontra, ez a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat, T/2082. szám alatt. A módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit.

Az ajánlás 4. pontját tárgyaljuk először, Herbály Imre és Kis Zoltán képviselők indítványát. Kérdezem, hogy az előterjesztő támogatja-e.

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Mikó Zoltán vagyok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Elnök úr, elnézést, előttem az 1. pont van a március 6-ai ajánlás szerint.

ELNÖK: Előttem is.

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az 1. pont Herbály-Kis képviselő urak javaslata. Elnézést, kaphatnék egy példányt, mert itt valami nem stimmel.

ELNÖK: Azt gondolom, ugyanabból az anyagból dolgozunk, a március 6-ai tervezetről van szó, és csak a bizottság hatáskörébe tartozó indítványokat tárgyaljuk.

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök úr, elnézést. Azt hittem, hogy végigmegyünk az összes módosításon, ezért volt nálam egy kis fennakadás.

ELNÖK: Azért mondtam, hogy a 4. ponttal kezdünk.

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jó. Azt hittem, adminisztrációs problémák adódtak.

ELNÖK: A 4. pontot támogatja-e az előterjesztő, vagy sem?