KPSZB/7/2007.
KPSZB/36/2006-2010.
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. március 12-én, hétfőn 11 óra 08 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat:*
Az ülés megnyitása*
A napirend elfogadása*
A társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes előírásai alkalmazásának kizárásáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása*
Lucz Zoltánné szóbeli kiegészítése*
Kérdések*
Lucz Zoltánné válasza*
Észrevételek, vélemények*
Lucz Zoltánné reflexiója*
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról*
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának megtárgyalása*
Varga Mihály szóbeli kiegészítése*
A kormány álláspontjának ismertetése*
Kérdések, észrevételek*
Varga Mihály reflexiója*
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről*
Az ülés bezárása*
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Molnár Albert (MSZP) Molnár Lászlónak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) Végh Tibornak (MSZP),
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Boldvai Lászlónak (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Lengyel Zoltán (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) dr. Dancsó Józsefnek (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Lengyel Zoltánnak (Fidesz),
Tóth András (Fidesz) Tállai Andrásnak (Fidesz),
Herényi Károly (MDF) dr. Hargitai Jánosnak (KDNP).
Lucz Zoltánné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 08 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim. Köszöntök mindenkit, a bizottsági ülést megnyitom. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm a napirendi pontjainkhoz meghívott vendégeinket és mindenkit, aki a bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
A bizottsági ülésre a meghívót előzetesen írásban kiküldtük. Valamennyien láthatják ebből, hogy két napirendi pontot javaslok, és mivel a két téma összekapcsolódik, ezért volt célszerű a keddi bizottsági ülés napirendjéből átemelni a képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről szóló döntést. Kérdezem, hogy az előterjesztőt ki képviseli. Kérem, foglaljon helyet!
Először döntünk a napirendről. Kérdezem, ki az, aki a napirendi javaslatot elfogadja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Igen. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen, a bizottság tehát egyhangúlag elfogadta napirendjét.
Rá is térünk az 1. napirendi pontra, a társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes előírásai alkalmazásának kizárásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására, T/2423. számmal. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Meg is adom a szót a Pénzügyminisztérium képviselőjének. Parancsoljon!
Lucz Zoltánné szóbeli kiegészítése
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Lucz Zoltánné vagyok, a Pénzügyminisztérium jövedelemadók főosztályának vezetője. Néhány szóban megindokolnám a törvényjavaslatot. Mindenki előtt ismert, hogy az Alkotmánybíróság február 28-ai határnappal helyezte hatályon kívül az elvárt adóval összefüggő rendelkezéseket. Ennek ellenére a kormány úgy gondolta, hogy akkor méltányos és igazságos, ha januárban és februárban nem kell megfizetni az elvárt adót. Ezzel összefüggésben tartalmaz javaslatokat a törvényjavaslat, egyrészről a társasági adóalanyok vonatkozásában, másrészről, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság még nem döntött az egyéni vállalkozókkal összefüggésben az elvárt adó sorsáról, az egyéni vállalkozókra vonatkozóan is. Tehát egységes január 1-jétől helyeződne hatályon kívül az elvárt adózásra vonatkozó rendelkezés mind a társasági adóalanyok, mind pedig a személyi jövedelemadó-alanyok vonatkozásában. Ilyen értelmű lenne ez az egységes szabályozás.
Annak érdekében, hogy azok az adózók, akik már az elvárt adó szerint teljesítettek esetlegesen adófizetési kötelezettséget, ilyen lehet például, ha egy vállalkozás megszűnt, ezért lehet ilyen kötelezettsége, rendelkezni kellett a törvényjavaslatban arról is, hogy mi az adóhatóság részéről az eljárás rendje. A törvényjavaslat szerint a bevallás helyesbítése hivatalból történik, külön kérelem nélkül, és az adó visszatérítése pedig az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszaigénylésre vonatkozó szabályai szerint történik. Ez azt jelenti, hogy ha az adózónak nincs adótartozása, vagy adók módjára behajtható köztartozása, akkor az adófolyószámláján jóváírt összeget saját döntése szerint az adózó visszaigényelheti, vagy az összegből a később esedékes adóját lehet kiegyenlíteni.
Így komplett módon kezeli az elvárt adóval kapcsolatos, mind az adózókra vonatkozó, mind pedig az adóhatóságra vonatkozó szabályokat ez a törvényjavaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjaié a szó. Kérdezem, ki kíván kérdést feltenni, véleményt mondani. Többen is. Először Domokos László, utána Tállai András.
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy időszerű és célszerű, hogy ezt a törvényjavaslatot most hétfőn, tehát minél gyorsabban tárgyaljuk. Mégis, két technikai kérdésre nem kaptam választ az előterjesztőtől. Az egyik, ahogy elmondta, a visszaigénylésre is módja van annak a befizetőnek, akinek esetleg nincs adótartozása. Igen, de a mai APEH-gyakorlat az, hogy egyúttal ellenőrzést is tartanak, tehát ha valaki visszaigényel, akkor rögtön egy adóellenőrzést is magára von. Erre milyen megoldási javaslatuk van? Talán elő kéne írni, hogy visszaigényelhető ellenőrzés nélkül.
A másik kérdés pedig, amire nem tért ki, hogy ha adózóként tartozom, akkor az adóhivatalnak kamatot kell fizetnem. A kérdés az, hogy miután most az adóhivatalnak hitelezett a befizető, kamatra számíthat-e arra az időszakra, amíg az államnak hitelt nyújtott. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tállai András!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Szintén kérdést szeretnék feltenni. Szeretném megtudni, hogy pontosan mennyi bevétel esik így ki a költségvetésből ennek az adónak az eltörlésével a költségvetési terv alapján. Milyen intézkedéseket tett, illetve tesz majd a pénzügyi kormányzat annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlya fennmaradjon? Ezzel egyetemben kívánja-e a pénzügyi kormányzat módosítani a 2007. évi költségvetést?
ELNÖK: Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egy kiegészítő kérdésem lenne ahhoz, amit Tállai képviselő úr kérdezett. Az első két hónapban mekkora adóbevétel folyt be ilyen jogcímen?
ELNÖK: További kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Szeretném megkérdezni, hogy hányan fizettek be előleget, tekintettel arra, hogy teljesen irracionális volt előre befizetni, mert az év második felében kellett volna befizetni, de sok vállalkozó van, és sokfajta magatartás valósul meg a fizetési gyakorlatban. Ha van pontos szám, akkor legyen szíves, mondja már meg nekünk, hogy hányan fizettek ilyen előleget. Még egy kérdésem van. Az már a parlamenti vita alatt többször elhangzott, hogy alkotmánysértő lesz ez a törvényjavaslat. A Pénzügyminisztériumban melyik osztály foglalkozott ennek az előkészítésével?
Meg is adom a szót, mert egyelőre több kérdés nincs.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Az első kérdés az adó visszatérítésével kapcsolatos. Az a döntés, hogy az első két hónapra nem kell ezt az adót megfizetni, a méltányosság alapján történik. Ezért az, hogy az ellenőrzéssel és az adó visszatérítésével kapcsolatos általános szabályokat ne kelljen alkalmazni, ebben az esetben semmi sem indokolja, hiszen úgy is lehet fogalmazni, hogy alkotmányosnak tekintendő február 28-ig ez a rendelkezés. Tehát addig az időpontig ez az adónem fennmaradhatna. Az, hogy ez január 1-től visszamenőlegesen hatályon kívül helyeződik, a méltányosság és igazságosság érdekében történik, és azzal magyarázható, hogy a vállalkozások számára egy rendkívül bonyolult szabályozás ne legyen előírva. Tehát az általános adó-visszatérítésre vonatkozó szabályok vonatkoznak rájuk is, az ettől való eltérést nem tartotta a kormány indokoltnak.
A másik kérdés, hogy mennyi a kamatbevétel. A költségvetésben 50 milliárd forint szerepel, illetve nem is jelenik meg, hanem a társasági adóbevételekben 50 milliárd forinttal magasabb az összeg az elvárt adóval összefüggésben. Tehát a két hónapra eső adórész időarányos körülbelül 8-9 milliárd forint lenne. Természetesen, ha lenne valamilyen, átmeneti időszakra vonatkozó szabályozás, akkor, különböző választási lehetőségeket figyelembe véve, ennél kisebb, feltehetően 4-5 milliárd forint lenne az első két hónapra vetítve reálisan az adóbevétel-kiesés. Összességében a kormány a múlt heti ülésen 30 milliárd forint zárolásáról rendelkezett egyelőre, figyelembe véve azt, hogy esetlegesen a többi kieső bevétellel összefüggésben intézkedések történtek.
Hogy milyen intézkedések várható a közeljövőben, arról még a kormány nem döntött, ezzel a témával foglalkozik még ezen a héten is, és a következő hetekben is ezzel kapcsolatosan különböző egyeztetések történnek, ahogy a kormányülést követően miniszter úr erről tájékoztatást adott. Hogy hányan fizettek a két hónapra adót? Azokról a vállalkozásokról van szó, amelyek megszűntek, időközben átalakulnak. Az adóhivatal becslései szerint, tekintettel arra, hogy még be sem kellett a bevallást adni, csak azoknak, akik éppen január elején szüntették meg a tevékenységüket, nem állnak rendelkezésre pontos adatok, abból a statisztikából, hogy hány vállalkozás szüntette meg a tevékenységét, körülbelül 4-500 vállalkozás lehet érintett. Gyakorlatilag nincs még olyan pontos adat, hogy hányan fizettek előleget, illetőleg hányan adtak be ezzel összefüggésben bevallást. A megszűnési statisztikák szerint lehet becsülni, hogy hány ilyen vállalkozásról van szó, tekintettel arra, hogy ezeket a bevallásokat még nem nyújtották be az adóhivatalnak az adózók.
Hogy ki foglalkozott ezzel a Pénzügyminisztériumban? A jövedelemadók főosztálya foglalkozott ezzel, de természetesen az Igazságügyi Minisztérium szakemberei is. De a szakmai előkészítő munkát a Pénzügyminisztérium jövedelemadók főosztálya végzi. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat, látván hasonló előterjesztést, összevág azokkal a szándékokkal, ami a parlamentben lévő politikai erők kinyilvánított szándéka. Attól függetlenül, hogy az Alkotmánybíróság február 28-ával nem visszamenőlegesen semmisítette meg a jogszabályt, nem kíván a törvényjavaslat tevője élni azzal a lehetőséggel, hogy az esetleg így keletkező, már befizetett, vagy ez alapján befizetendő adót megfizettesse azzal az adózói körrel, amely a jogszabályban érintett, hanem visszamenőlegesen ezt kiemeli. Mint hallottuk, ezt méltányos és igazságos megoldásnak tekinthetjük, illetve én is úgy ítélem meg, hogy rendkívül zavaros helyzet jönnek létre, ha ennek az adónak részben a továbbélésére, ebben a formában, ahogy torzóként benne maradhatna a jogszabályban, teret nyitnánk. Ezért praktikus ezt teljes egészében kiemelni.
A történet másik fele, hogy az Alkotmánybíróság döntése jelen pillanatban még csak a társasági nyereségadó-fizetési kötelezettségre kiterjedően született meg, azonban teljesen logikus a javaslattevő részéről, hogy a hasonló elvekre, hasonló megoldásra építő, az egyéni vállalkozókat és a személyi jövedelemadó-törvényen keresztül érintő, ugyanilyen típusú adót is vezesse ki az adórendszerből. Úgy gondolom, legalábbis rövid távon, a kormányzat a szükséges lépést megtette, tehát a központi egyensúlyi tartalék 30 milliárd forintos méretű zárolásával az az átmeneti lépés megtörtént, ami biztosítja, hogy túlfelhasználás, vagy a bevétel arányában többletfelhasználásra nem kerül sor. Így tartható az egyensúly irányába ható konvergenciapálya, amire Magyarországnak szüksége van.
Nyilván az év hátralévő részében meg lehet hozni azokat a döntéseket, amelyek ezt hosszabb távon is biztosítják. Már csak azért is, mert gondolom, abban is egyetértés van a parlamenti minden politikai szereplője között, hogy szélesíteni kell azt az adóbázist, ahonnan az adót be lehet szedni, éppen azért, hogy fajlagosan az adómérték kisebb legyen. Tehát nem engedhető meg, hogy egyes gazdasági társaságok, adott esetben egyéni vállalkozók üzleti tevékenységük során tartósan elkerüljék az adófizetési kötelezettségüket. De ez még a jövő zenéje. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Dancsó József!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára a sok kérdés miatt nem sikerült választ adni az előbb arra a kérdésre az előterjesztőnek, hogy milyen más megoldást kíván a pénzügyi kormányzat ennek az adónemnek a pótlására előterjeszteni, ahogy Tállai képviselőtársunk kérdezte. Született-e már ebben döntés, ha igen, akkor milyen formában, és milyen összeget kívánnak beszedni majd. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tessék!
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Elnézést, lehet, hogy nagyon röviden válaszoltam rá, de azt hiszem, mondtam, hogy a kormány most vizsgálja az ezzel kapcsolatos megoldási lehetőségeket. Tehát az e heti kormányülésen is és az elkövetkezendő hetekben is. Ezzel kapcsolatban nem tudok pillanatnyilag információt adni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tállai András, jelentkezett? Parancsoljon!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Gondolom, már nemcsak kérdéseket lehet feltenni?
ELNÖK: Eddig sem csak kérdéseket lehetett feltenni. Ez egy liberális bizottság, itt bárki felteheti a kérdéseit, és elmondhatja a véleményét, vagy észrevételeit.
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): A véleményem az, hogy nagyon örvendetes, hogy a pénzügyminisztert valakik jobb belátásra bírták, mert ha jól emlékszem, miután az Alkotmánybíróság nyilvánossá tette határozatát, másnap reggel a nagy nyilvánosság előtt a pénzügyminiszter még azt mondta, hogy igenis igényt tart a kormányzat a kéthavi arányos adóbevételre. Hiszen az nem alkotmánysértő. Tehát mindenképpen nagy eredménye ennek a törvényjavaslatnak az, hogy a pénzügyminisztert jobb belátásra bírta valaki, és ő maga terjesztette az Országgyűlés elé, hogy visszamenőleg rendeződjön ez az ügy, és az úgynevezett elvárt adó intézménye lényegében szűnjön meg, és ilyen minőségében a vállalkozókat a kormány ne terhelje újabb adóval.
Egy kormány tevékenységét minősíti, ha az Alkotmánybíróság hány kihirdetett törvényt ad vissza az Országgyűlésnek, vagy semmisít meg. Be kell látni, hogy a szocialista-szabad demokrata kormányról nagyon rossz bizonyítványt állít ki, különösen a Gyurcsány-kormány pénzügyi tárgyú törvényeinek tekintetében. Ez elgondolkodtató kell hogy legyen a kormánypárti országgyűlési képviselőknek is, hiszen az önök szavazatával mennek át ezek az alkotmányos alapjogokat sértő törvényjavaslatok. Ez a törvény is, ez az alkotmánybírósági döntés is azt bizonyítja, hogy oda kell figyelni arra, hogy adott esetben az ellenzék mit mond a parlamentben. Mert ha tetszettek volna figyelni a szavazás előtt, akkor biztosan nem szavazták volna meg ezt a törvényjavaslatot, hiszen időben jeleztük, hogy ez valószínűleg alkotmánysértő lesz.
Az a baj, hogy a tisztelt kormánypárti képviselők egyszerűen nem képesek arra, hogy a saját kormányukat figyelmeztessék arra, hogy nem szabad ilyen törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé hozni. Ez a törvényjavaslat jelzi a Gyurcsány-kormány kapzsiságát, jelzi, hogy nem számít semmi, csak egy, a költségvetés bevétele, csak egy számít, a pénzbehajtás végrehajtása. Ma már azt látjuk, hogy a kormány hihetetlen éhségét, törvénytelenségét, alkotmánysértő javaslatait egyetlen egy szervezet tudja megállítani Magyarországon, az Alkotmánybíróság. Az Országgyűlés nem képes ellenőrizni azt, amit a Gyurcsány-kormány, Veres Jánossal és a többi kormánytaggal együtt, képes megtenni az országgal, a vállalkozásokkal, az emberekkel. Azt gondolom, hogy le kellene vonni a tanulságokat a képviselő hölgyeknek, uraknak is, és le kellene vonni a tanulságot a kormánynak is. Ez utóbbiban annyira nem bízom, a képviselőkben jobban lehet bízni e tekintetben, remélem legalábbis, hogy a legközelebbi alkalommal ilyen törvényjavaslatot nem fognak átengedni az Országgyűlésen.
Ami a dolog tartalmát illeti, alapvetően rendben van, hiszen támogatni kell azt, hogy visszamenőleg szűnjön meg ez az adó, és ilyen címen ne szedjenek be a veszteséges vállalkozásoktól adót csak azért, mert a költségvetés rossz állapotban van. Úgy gondolom, néhány technikai kérdés tisztázása után ezt a törvényjavaslatot valóban el kell fogadnia az Országgyűlésnek. Persze, senki ne higgye, és ne gondolja azt, hogy azzal, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, mivel még az ellenzék által is támogatandó a tartalma, az feljogosítja a kormányt, vagy a kormánypárti képviselőket, akik többségben vannak a parlamentben, arra, hogy majd a kieső bevétel helyett egy újabb adót, egy újabb sarcot vessenek ki a vállalkozásokra. Tehát senki ne gondolja azt, hogy ez a törvényjavaslat bármilyen újabb adó beszedésére is feljogosítja az Országgyűlés tagjait.
Sajnálatos, hogy nem tudjuk most, hogy mi a kormány, a pénzügyi kormányzat szándéka, vagy esetleg a kormánypárti képviselők szándéka, hogy hogyan kívánják ezt a kieső bevételt, annak egy részét, vagy mindet pótolni, mert azzal, hogy az általános tartalékból átcsoportosítottak, nem jelenti azt, hogy még ebben az évben a teljes 50 milliárd forintot valamilyen új adó formájában a kormány szándéka szerint mégis be kellene szedni. Mi a tartalmi támogatásunkat azzal a politikai feltétellel adjuk meg, hogy le kell vonni a tanulságokat a kormányzatnak, a kormánypártiaknak, és semmilyen új adó bevezetéséhez nem fogjuk a támogatásunkat adni. Most azért támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, hogy ez a jogbizonytalanság, ami e kérdésben kialakult az Országgyűlés döntése kapcsán, az mielőbb szűnjön meg, és a vállalkozók számára egyértelmű legyen, hogy ilyen adót ebben az évben nem kell fizetniük.
ELNÖK: Köszönöm. Balla György jelentkezett. Megadom a szót.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azért kértem most szót, mert néhány dolgot szeretnék világossá tenni. Érdeklődéssel figyeltem ezt a beszélgetést, vitát, ami a törvény visszavonása kapcsán kialakult. Nem tudom, felfigyeltek-e tisztelt képviselőtársaim arra, hogy a leggyakoribb két szó, ami a kormány, illetve a kormánypártok részéről elhangzott, a "méltányos és igazságos" volt. Nos, a kormány képviseletében jelen lévő köztisztviselőt megértem, valószínűleg nagybetűkkel felírták neki, hogy ez az a két szó, amit lehetőség szerint nyolcszor el kell mondani, de attól ez még nem lesz érthető.
Először is szögezzünk le néhány dolgot. Ennek a törvénynek a bevezetése nyilvánvalóan méltánytalan, igazságtalan és jogszerűtlen volt. A kormányt sem méltányosság, sem igazságosság nem vezérelte most, hogy a törvényt visszavonja. Egyetlen dolog kényszeríti rá, az Alkotmánybíróság döntése. Tehát nem méltányosságból, nem igazságosságból történik mindez, pusztán azért, mert az Alkotmánybíróság a kormányt erre rákényszeríti.
Az Alkotmánybíróság döntését követően sem vezette a kormányt semmiféle méltányosság, vagy igazságosság. Tállai képviselő úr már kitért rá, Veres János pénzügyminiszter másnap azt közölte, hogy bizony az első két hónapra érvényben lévőnek tekinti a kormány a törvényt. Tehát eszébe sem jutott méltányosságot, vagy igazságosságot gyakorolni, egyszerűen kiderült, hogy nem folyt be semmi pénz, tehát értelmetlen lenne erre a két hónapra ezt a törvényt életben tartani úgy, hogy eközben nyilvánvalóan méltánytalan, igazságtalan és jogszerűtlen is lenne.
A negyedik dolog: azért fogok tartózkodni a most tárgyalt, a visszavonásról rendelkező törvényjavaslat szavazásakor, mert bár teljes mértékben egyetértek azzal, hogy vissza kell vonni ezt a törvényt, ugyanakkor azt gondolom, hogy a méltányos és igazságos eljárás, sőt, azt kell mondanom, az egyetlen tisztességes eljárás az lenne, ha haladéktalanul és válogatás nélkül mindenkinek azonnal visszautalnák azt a pénzt, amit egy jogszerűtlen, méltánytalan és igazságtalan adó elfogadását követően kellett befizetniük. Lévén, hogy ez nem történik meg, nagyon bízom benne, hogy ezt sikerül kijavítani a törvény elfogadásáig, de mindaddig, amíg ez az egyetlen méltányos és igazságos lépés nem történik meg, addig tartózkodni fogok. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Babák Mihály!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Bocsásson meg, elnök úr, de lenne egy megjegyzésem kormánypárti képviselőtársaimnak. Amikor méltányosságról és igazságosságról beszélnek, akkor mindig nézem, hogy reped-e a plafon. Mert olyankor igazságtalanok és méltánytalanok, amikor erről beszélnek. Itt a szavak és a tettek elválnak egymástól. Tudja mindenki nagyon jól, hogy ez egy olyan adótípus volt, amelyre semmi szükség nem volt, méltánytalan volt és igazságtalan. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólót nem látok. Az előterjesztőt kérdezem, kíván-e még valamit elmondani.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Csak egy nagyon rövid kiegészítést szeretnék tenni ahhoz, hogy mennyi pénz folyt be, vagy sem. Pénz folyna be, ha nem történne meg ez az intézkedés. Én csak arról beszéltem, hogy akik megszüntették a tevékenységüket, azoknak lett volna ilyen kötelezettségük. Ha nem lenne erre a két hónapra is törvénymódosítás, akkor ez nem zárná ki, hogy majd év végén, az adóbevallás alkalmával erre a két hónapra az adózónak több adót kellene fizetni. Ez egy rendkívül bonyolult technikával, természetesen nem megoldhatatlan módon történne, de lenne a kormánynak adóbevétele ebből. A nagyságrendet illetően említettem, hogy időarányosan 8 milliárd körüli, egyebekben pedig 4-5-6 milliárd lenne egy későbbi időpontban, mert a 2007. évről társasági adóbevallás alkalmával jelenne ez meg.
Tehát két különböző dologról beszélünk. Az egyik olyan adózói kör, amely már esetleg valamilyen ok miatt megszüntette a tevékenységét, vagy átalakult, a másik az a kör, amely majd a 2007. évről normál módon elszámol. Mind a két személyi körnél más kötelezettség jelenne meg, és mindkettő mentesül ezen kötelezettség teljesítése alól. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. A szavazás következik, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem, ki az, aki a bizottság tagjait közül támogatja a T/2423. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Sok. Tartózkodott? Kettő. Ellenszavazat? Nem volt ilyen. A bizottság tehát 2 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést.
Kékesi Tibor lesz a bizottság előadója. (Közbeszólás: Kisebbségi nem lesz?) Ha a két fiú akar? Akar. Jó. Annyira kisebbség, hogy még a kisebbségen belül is kisebbség. Akkor Balla György fog még véleményt mondani.
Áttérünk a 2. napirendi pontra, amely szintén ehhez a témához kapcsolódik. Tekintettel arra, hogy Kékesi Tibor nagyon alaposan, jogilag is felkészülve felhívta a figyelmemet arra a múltkori ülésen, hogy ha egy javaslat tárgyalásánál érintett vagyok, nem vezethetek ülést, most átadom az ülés vezetését Domokos Lászlónak.
(Az ülés vezetését Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke veszi át.)
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Következik az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2293. szám alatt. Latorcai János és társai módosító javaslatáról van szó. Megkérdezem, hogy az előterjesztők nevében kíván-e valaki szólni. Varga Mihály!
Varga Mihály szóbeli kiegészítése
VARGA MIHÁLY (Fidesz), előterjesztő: Csak a történelmi hűség kedvéért és a jegyzőkönyv számára rögzítsük, hogy miért is beszélünk erről a törvényjavaslatról. Erről a törvényjavaslatról azért beszélünk, mert az alkotmánybírósági döntés után a Pénzügyminisztérium deklarálta, többek között a pénzügyminiszter, majd a pénzügyminiszter sajtószóvivője is, hogy márpedig, ha törik, ha szakad, januárra és februárra be kívánják szedni az elvárt adó arányos részét. Én ezt végtelenül cinikusnak, és hogy ne mondjam, erkölcstelennek is tartom. Van egy törvény, amelyről kiderül, hogy alkotmánysértő. Ezek után, és ezt nyugodtan mondhatom, mert mi kértük meg a pénzügyminiszter urat rá, ahelyett, hogy a pénzügyminiszter sürgősséggel visszavonná a törvény megmaradt részét, arról nyilatkozik, hogy azért is - Ugocsa nem koronáz - beszedik a két hónapra járó adót.
Egy hét gondolkodási idő kellett a Pénzügyminisztériumnak és a kormánynak, Gyurcsány Ferenc arra, hogy mégis csak rájöjjön, talán nem helyes, vagy nem etikus ennek az adónak a beszedése, tekintettel arra, hogy valószínűleg újabb alkotmánybírósági megkeresés lett volna ebben a tárgyban, amely megkérte volna az Alkotmánybíróságot arra, hogy vizsgálja meg, vajon a fennmaradt, két hónapra életben maradt törvény alkotmánysértő-e, vagy sem. Úgyhogy egy nagyobb harcvesztéstől és hosszabb tortúrától kímélte meg magát a kormány azzal, hogy végül is benyújtotta saját változatát, ami egyébként, megjegyzem, majdhogy nem szóról szóra megegyezik a Fidesz által benyújtott javaslattal.
Mi azonban vagyunk annyira nagylelkűek, hogy nem csinálunk presztízskérdést ebből, örülünk, hogy tudtunk segíteni. Ahogy el is mondtam, az alkotmánybírósági megkeresésnek, ennek a lépésnek, ennek a döntésnek az igazi nyertesei a hazai kis- és középvállalkozások, amelyeknek nem kell befizetniük ezt az adót. Épp elég terhet tesznek a nyakukba, épp elég sarcot vetnek ki rájuk, épp elég alkalommal turkálnak a zsebükben. Nincs ok tehát arra, hogy ne fejezzük ki abbéli örömünket, hogy a kormány végül is eltalálta a helyes választ, és beadta a saját javaslatát, azt, amit az előbb tárgyaltunk.
Ettől függetlenül, tekintettel arra, hogy itt ma csak egyike vagyok a három beterjesztőnek, sajnos nem tudom visszavonni ezt a javaslatot, úgyhogy kérem a bizottságot, döntsön ennek az indítványnak a sorsáról.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kormány?
A kormány álláspontjának ismertetése
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Annyit szeretnék megemlíteni kiegészítésként, hogy a törvényjavaslat első része valóban bizonyos szintig hasonlít a kormány javaslatához, de ebben a javaslatban a személyi jövedelemadót érintő rendelkezés és a visszatérítéssel, tehát az eljárás rendjével kapcsolatos intézkedések csak részben jelennek meg. Tehát két különböző javaslatról van szó, tartalmában is és formáját illetően is. Igaz, hogy kétségkívül mindkét javaslat egységesen kezdődik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevétel, kérdés? Szabó Lajos!
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Értjük a szándékot, de ahogy az előterjesztők képviselője el is mondta, a kormány előbb tárgyalt előterjesztése teljes körűen, minden részletre kiterjedően rendezi ezt a kérdést. Az elnök úr által felvetett problémát pedig a Házszabály rendezi, amikor a 85. és 86. §-ban egyértelműen meghatározza, hogy azonos tárgykörben beadott törvényjavaslatokat milyen sorrendben kell tárgyalni. Ezért, mivel az előbb döntöttünk, és a kormány javaslata a Házszabály 85. és 86. §-a alapján megelőzi ezt a képviselői önálló indítványt, ez a kérdés az előbbi döntésünkkel már el is dőlt. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Babák Mihály!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az a helyzet, amikor a kormány mindig arról beszél, hogy tárgyalni szeretne, méltányolja az ellenzék javaslatait, úgy gondolja, hogy meghallgatja, egyáltalán foglalkozik azzal, amit mi, ellenzékiek beszélünk. Hölgyek, urak, alelnök úr vélekedéséből is megnyilvánul a pökhendiség, az önteltség. Pedig tudják, Henry Ford, az amerikai autógyáros azt mondta, hogy a kormány a nép szolgája, és legyen is mindig szolgája. Úgy gondolom, hogy itt hatalmaskodás folyik és nem szolgálat, még a jó szándékú javaslatokat is valamilyen fortéllyal, Házszabályra való hivatkozással, vagy "gyorsan beadja a kormány" metódussal annullálják. Tudják, ehhez több alázat kéne, és meg kéne hallani az ellenzék szavát, nem pedig leseperni, ahogy a múltkori bizottsági ülésen is tették. Egy kicsit szálljanak magukba! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Úgy látom, Keller László akar szólni. Képviselő úré a szó.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, csak két mondat Babák képviselő úr reagálására. Persze, meg kell hallani az ellenzék szavát, de önnek meg kell hallani a saját elnökének szavát. Ő világosan utalt rá, hogy ha egyedül írta volna alá, akkor visszavonta volna a törvényjavaslatot. (Babák Mihály: A múlt héten már kimeszeltétek.) Nem meszeltük ki, az egy egészen más előterjesztés volt. Képviselő úr, legjobb lenne, ha elnézést kérne az ilyen minősítésekért. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Babák Mihály! Röviden!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Szívesen megtenném, hogy elnézést kérek, de a praxisról, a gyakorlatról beszéltem, úgyhogy nincs miért elnézést kérni. Önök továbbra sem fogadják meg Henry Fordnak, az autógyárosnak a javaslatát, hogy a kormány minidg a nép szolgája, és annak is kell lennie. Köszönöm.
ELNÖK: További, a törvényjavaslat vitájával kapcsolatos kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. Az előterjesztő kíván-e kiegészítést fűzni az elhangzottakhoz? Igen.
VARGA MIHÁLY (Fidesz), előterjesztő: Ha szabad kommentálni a dolgot, talán elegánsabb lett volna, ha a kormány a saját kiegészítését hozzárakta volna a mi beadott törzsanyagunkhoz, de hát istenem! Ha nem tudnak nagyvonalúak lenni, nem tudnak, ezen már nem tudunk segíteni. (Babák Mihály: Mindig kisstílűek.) Egy hét spéteffektus, gondolkodási idő után a pénzügyminiszter úr is eltalálta a helyes választ, örüljünk ennek. Még egyszer mondom, tekintettel arra, hogy a két másik képviselővel nem tudtunk konzultálni, ezért a bizottságnak nyilván szavaznia kell erről az indítványról.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Először a tárgysorozatba-vételről fogunk állást foglalni. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenkettő. Ellene? Tartózkodott? Tizennégy. Megállapítom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot nem vette tárgysorozatba, így az általános vitára való alkalmasságról okafogyott szavaznunk.
Miután más napirendi javaslatunk nincs, így, elnök úr, be is zárom az ülést. Köszönöm szépen a közreműködést. További jó munkát! Majd kiderül, hogy fogunk-e találkozni, annak függvényében, hogy ebben a kérdésben eltér-e a Ház a Házszabálytól. Akkor tudunk erre visszatérni, a leírtak szerint ez 16 óra körül lesz, de ezt majd csak a napirend elfogadásakor fogjuk látni. Köszönöm szépen. Ezzel a mai bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 51 perc.)
|
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit