KPSZB/8/2007.
KPSZB/37/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. március 12-én, hétfőn 16 óra 28 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
A társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes előírásai alkalmazásának kizárásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány megtárgyalása *
Tállai András szóbeli kiegészítése *
A Pénzügyminisztérium álláspontjának ismertetése *
Kérdések, észrevételek, vélemények *
A Pénzügyminisztérium képviselőjének reflexiója *
A napirendi pont lezárása *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Tóth András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Farkas Imre (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Molnár Albert (MSZP) Molnár Lászlónak (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Schwartz Bélának (MSZP),
Domokos László (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz).
Hadi László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 28 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülést megnyitom. Köszöntöm a bizottság tagjait, munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, mindenkit, aki itt van. ( A Pénzügyminisztérium munkatársai még nem érkeztek meg az ülésre.) Azt az átmeneti technikai megoldást javaslom, amiből rendszert azért nem kívánunk csinálni, hogy megkezdjük a bizottsági ülést, és ha közben megérkeznek a Pénzügyminisztérium képviselői, akkor bekapcsolódnak a vitába. Az öt előterjesztő közül négy itt van, tehát nem látom akadályát a munka megkezdésének. Az a kérdés, hogy a kormányoldalon hozzájárulnak-e ehhez. (A kormánypárti képviselők jelzik, hogy egyetértenek.) Kezdjük el? Jó.
A bizottság napirendi javaslatában egy pont szerepel, ez pedig a társasági adó és a vállalkozói személyi jövedelemadó egyes előírásai alkalmazásának kizárásáról szóló, T/2423. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány megtárgyalása. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy egyetértenek-e a napirendi ajánlással. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság elfogadta a napirendjét, tehát a munkánkat megkezdhetjük.
Kérdezem Tállai Andrást, hogy kívánja-e indokolni a módosító javaslatot. Rendelkezik képviselő úr az írásos indítvánnyal? (Derültség.) Igen. Akkor parancsoljon, megadom a szót.
Tállai András szóbeli kiegészítése
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz), előterjesztő: A módosító javaslat benyújtói, Varga Mihály, Domokos László, Balla György, Lengyel Zoltán és jómagam azt kezdeményezzük, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek vagy megszűnés, vagy átalakulás miatt megfizették ezt az elvárt adót azért, mert a megszűnés, vagy az átalakulás napjáig veszteségesek voltak, és ezáltal adóbevallás benyújtására váltak kötelezetté, az adóhatóság a túlfizetést a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben fizesse vissza. Nem tudjuk, hogy ez hány vállalkozót érint, mert a bizottság délelőtti ülésén arról volt szó, hogy ez 4-500 vállalkozást érint, de gondolom, ezen belül nyilván csak a veszteséges vállalkozásokat érinti az elvárt adó megfizetése. (A Pénzügyminisztérium képviselői megérkeznek az ülésre.)
Nem tartjuk helyesnek azt, hogy az adózás rendjéről szóló törvény előírásai alapján járjanak el, hanem kezdeményezzük, hogy abban az esetben, ha egy alkotmányellenes adónemet fizettek be, amely végül is hatályban volt február 27-ig, azt fizesse vissza az állam akkor is, ha az adott vállalkozónak esetleg más adónemben tartozása van. Az adózás rendjéről szóló törvény ezt ilyen esetben nem teszi lehetővé. Azért kezdeményezzük ezt, mert nem tartjuk igazságosnak, hogy egy alkotmányellenes, törvényellenes adónem befizetését követően, hogy úgy mondjam, az APEH-nek egyáltalán mérlegelési lehetősége legyen, vizsgálhassa azt, hogy más adónemben milyen a vállalkozó adózási helyzete. Ha a vállalkozó ezt az alkotmánysértő adónemet befizette, akkor ezt a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben az adóhatóság fizesse vissza, mégpedig április 30-ig.
Már csak azért is helyes szerintünk ennek a módosításnak a kezdeményezése, hogy ne csak az adózóktól várjuk el a jogkövető magatartást, hanem legyen az állam is jogkövető. Ha az adózó nem fizet, vagy késedelmesen fizet, akkor természetszerűleg késedelmi pótlék megfizetésére kötelezi őt a hatóság. Jelen esetben, miután egyértelműen az állam a hibás azért, hogy ez az adónem befizetésre került, és ezáltal olyan kiadásra készteti a vállalkozást, ami nem jogszabályszerű, ezért az állam, ugyanúgy, mint amikor az adózó hibázik, a jegybanki alapkamat duplájával fizesse vissza. Tehát ne csak az adó összegét, hanem még, kvázi kamatként a jegybanki alapkamat kétszeresét fizesse meg arra az időszakra, amely időszakra ezt a pénzt az állam jogtalanul használta. Ez a módosító javaslat lényege.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviselőit. Kérdezem, ki fogja a javaslattal kapcsolatos tárcaálláspontot ismertetni. Parancsoljon!
A Pénzügyminisztérium álláspontjának ismertetése
HADI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban csak tárcaálláspontot tudunk képviselni, a tárca nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja, akkor a bizottság tagjait illeti a lehetőség szólásra. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. (Babák Mihály: Indokolást kérek.) Babák képviselő úr indoklást kér.
HADI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tállai úr felvezetőjében elhangzott, hogy az állam jogosulatlanul követeli ezt az összeget a vállalkozásoktól. Ezzel kapcsolatosan kétségtelen tény, hogy az Alkotmánybíróság február 28-tól semmisítette meg az inkriminált törvényi rendelkezéseket, gyakorlatilag február 28-tól igaz az, hogy jogosulatlanul követeli az állam ezt a befizetést. Az, hogy a kormány visszaható hatállyal rendelkezik arról, hogy nincs ilyen adófizetési kötelezettség, ez már önmagában is egy gesztus, hiszen ilyen kötelezettsége a kormánynak az Alkotmánybíróság határozatából következően nem volt. Azzal meg elvileg nem tudunk egyetérteni, hogy ha valaki a bútorrészletét fizeti be az APEH csekkjén, ami nem ritkán előfordul, azt tartozatlan befizetésnek tekinti az adózás rendjéről szóló törvény, és ez természetesen visszajár annak az adózónak, akinek nincs más köztartása, vagy más adónemben tartozása.
Tehát, ha analógiákat keresünk, akkor nagyjából oda jutunk, hogy azokat a nagyon kevesen lévő adózókat, akik esetleg teljesítettek befizetést, vagy lehet, hogy a bevallásukat teljesítették, de még egyáltalán nem biztos, hogy fizettek is, kivegyük az összes, egyébként tartozatlan befizetés, vagy túlfizetés kategóriájából. Mert például, ha az alkalmazottai után nem fizetett járulékot, és járuléktartozása van neki, ami nem is az ő jogosultságát alátámasztó fizetési kötelezettség, akkor abba miért ne lehetne beszámítani a befizetést. Megítélésünk szerint azzal, hogy az adóhatóság nem kérelemre, hanem hivatalból vizsgálja felül a bevallásokat és állapítja meg az esetlegesen ténylegesen fennálló túlfizetéseket, az állam a maga részéről akár igazgatási, akár jogalkotási szempontból is megfelelően állt hozzá az Alkotmánybíróság döntéséhez.
Azt, hogy megpántlikázzuk ezt a pénzt, és csak ezt a pénzt kezeljük ilyen kivételes módon, hogy semmiféle beszámításra lehetőség ne legyen, elvileg nem tudjuk támogatni, mert semmilyen más esetben sincs így. Köszönöm szépen.
Kérdések, észrevételek, vélemények
ELNÖK: Köszönöm. Babák Mihály, azután Tállai András.
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Hadd érveljek már más szempontból, mint a kormány képviseletében itt lévő pénzügyminisztériumi dolgozók. A kormányzati többség elfogadott egy olyan törvényt, amely nem felelt meg az alkotmányos szabályoknak. Az eléggé furcsa érv, hogy ez csak február x. napján, amikor az Alkotmánybíróság kihirdette a döntését, kvázi akkor lépett önök hatályba, de ez a törvény akkor is alkotmánysértő volt január 1-jén is. Tehát valamiért úgy fizetni, hogy nem kellett volna fizetni, mert törvénysértő volt... (Kovács Tibor: Nem visszamenőleges.) Tessék? Megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Bocsánat, az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy ez az adó nem felel meg az alkotmánynak. Megsemmisítette. A kihirdetés történt egy dátummal, de hogy erre még hivatkoznak is, hogy addig jár az adó, szerintem igazságtalan és inkorrekt.
Szóval, hölgyek, urak, ha egyszer valami február 22-én, vagy január 30-án törvénysértő volt, az január 1-jén is törvénysértő volt. Nem felelt meg az alkotmány szabályainak. Ebből a logikából kiindulva teljesen helyes a Tállai képviselőtársam által előterjesztett módosítás, hogy ez a tartozás nem állt fenn. Azért nem állt fenn a formállogika szerint, mert alkotmánysértő volt. Márpedig, ami alkotmány- és törvénysértő, azt nem kell végrehajtani a magyar állampolgárnak. Ez már csak belemagyarázás, hogy mikor hirdették ki. Könyörgöm, volt téli szünet, volt karácsony, volt újévi ünnepség és sok egyéb más, és az Alkotmánybíróság nem döntött ebben a kérdésben. De ez a törvény a megszületésekor, hölgyek, urak, ez az önök által megszavazott adónem akkor is törvénysértő volt, amikor önök megnyomták az igen gombot. Maradjunk ennyiben! Nem hiszem, hogy ebben kekeckedni kellene, és bútorrészlettel kellene összekeverni.
A parlament épületében sok zsiványság és igazságtalanság történik, de amikor önök megnyomták a gombot, és megszületett ezáltal a törvény, ez már akkor, abban a pillanatban törvénysértő volt. Ott. Ezt szerettem volna elmondani. Köszönöm.
ELNÖK: Tállai András!
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Babák úr érveléséhez nem sok mindent lehet hozzátenni. (Kovács Tibor: Ehhez tényleg nem. - Derültség.) Így aztán én sem fogom megpróbálni. Inkább egy kérdést tennék fel a kormány képviselőjének. Abban az esetben, ha a vállalkozó minden más adónemet megfizetett pontosan, nincs túlfizetése, nincs késedelme, akkor kérheti-e arra az időszakra, amikor az állam jogtalanul használta a pénzét? Azért jogtalanul, mert való igaz, hogy ez január 1-től már alkotmánysértő volt, az más kérdés, hogy az Alkotmánybíróság sem tökéletes ezek szerint, hogy csak február 28-ával semmisítette meg. Végül is úgy vélem, ha alkotmányellenes maga a törvény, akkor az annak révén beszedett pénzt is jogtalanul, törvénytelenül használja az állam. Tehát a kérdésem az, hogy ha nincs más adónemben tartozása, akkor erre kérhet-e késedelmi pótlékot.
ELNÖK: Egy pillanat még. Szabó Lajos következik.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Csak azt szeretném mondani, hogy mi nem vesszük a bátorságot, hogy minősítsük az Alkotmánybíróság döntését, mint ahogy Tállai képviselő úr mondta, hogy nem tökéletes az Alkotmánybíróság döntése. Mi ezt tudomásul vesszük, annak szellemében a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot támogatjuk, és az előterjesztő által elmondottak alapján ezt a módosító indítványt nem tudjuk támogatni, de megismétlem, mi nem vesszük a bátorságot, hogy ne nevezzük tökéletesnek az Alkotmánybíróság döntését, mert a mi dolgunk az, hogy tudomásul vegyük. (Babák Mihály: Mert ti elvtelen... Magatokat minősítitek.)
ELNÖK: Szerintem két dolgot keverünk össze, egyrészt egy intézmény függetlenségének a tiszteletben tartását, másrészt az álláspontunk kifejtésének lehetőségét annak az intézménynek egy-egy döntéséről. Úgy tudom, hogy a kormány az elmúlt 4 évben elég sokszor elmondta a véleményét a jegybank működéséről. Kovács Tibor ebben élen is járt a bizottság tagjaként, úgyhogy szerintem ebbe ne menjünk bele, mert ez már meghaladná ennek a bizottsági ülésnek a kereteit.
Kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. Igen, Balla György.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, tényleg felfogásbeli különbség van a Pénzügyminisztérium és közöttünk. Meggyőződésem, annak ellenére, amit alelnök úr mondott, hogy nem a képviselők között van felfogásbeli különbség, hanem kifejezetten a Pénzügyminisztérium és a képviselők között. Ugyanis az a helyzet, hogy attól teljesen függetlenül, hogy mikortól semmisítette meg az Alkotmánybíróság ezt a törvényt, mindenki számára világos, hogy ez egy alkotmánysértő törvény.
Alkotmánysértő törvény alapján adót beszedni nem lehet. Ugye, ebben mindannyian egyetértünk? Nem gesztus az, amit a Pénzügyminisztérium gyakorolni akar, hogy az első két hónapra nem szedi be az adót, hanem egy teljesen természetes állapot, amire, azt gondolom, nem magától jött rá, hanem valakik erre rávették, lévén, hogy a pénzügyminiszter másnap azt mondta, hogy az első két hónapra ő még feltétlenül be akarja szedni ezt az adót. Nem lehet, maga a törvény alkotmánysértő.
Ehhez képeset teljesen érthetetlen, hogy azokkal, akik befizették, és nincsenek túl sokan, ezt is pontosan tudjuk, miért akar a Pénzügyminisztérium, vagy a kormányzat még egy procedúrát végigcsináltatni, hogy hozzájussanak ahhoz a pénzhez, amit egy alkotmánysértő törvény alapján kellett befizetni. Ez a módosító javaslat szerintem teljesen egyértelmű, semmiféle pluszterhet nem jelent az APEH-nek. Egy hét alatt mindenkinek normálisan vissza tudnák fizetni. Azt aztán nem lehet mondani, hogy ennek nemzetgazdasági kiadásai vannak, hiszen pontosan sejtjük a befizetett összeg nagyságát. Egy normális, világos elvről van szó, hogy az kezelje a problémát, aki hibázott. Jelen esetben nem az adófizetők hibáztak, hanem a kormány, magyarán ezt a kormánynak kellene kezelni, és teljesen egyszerűen meg lehetne ezt oldani. Meggyőződésem egyébként, hogy kormánypárti képviselőinknek is döntően ez a véleményük, csak úgy tűnik, hogy nem bírnak a Pénzügyminisztériummal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szeretnék még egy dolgot kérdezni Hadi úréktól, ha erre van lehetőség, bár ez nem kapcsolódik szorosan a törvényhez, mégis érinti, azért merem idehozni. Olvastunk arról híreket, hogy tervezi a Pénzügyminisztérium egy új adó kivetését a kieső bevétel beszedésére. Mindenféle kalkulációk jelentek meg, hogy 2005-ben volt körülbelül 110 ezer veszteséges vállalkozás, ezekre ráterhelve kellene beszedni majd ezt a 30-40 milliárd forintot. A kalkulációk szerint, ha még a nullás eredményű vállalkozásokat is ide számítjuk, akkor az év második felében körülbelül 83-85 ezer forintos adót kéne beszedni egyenként ezektől a vállalkozásoktól. A hírek szerint a minisztérium egy fix összegű tételes adó kivetésén dolgozik. Csak annyit szeretnék megkérdezni, hogy van-e közük ezeknek a híreknek a valósághoz, azaz a minisztérium az alkotmánybírósági kudarc után most valóban egy tételes, fix összegű adó kivetését szeretné-e.
Keller László jelentkezett. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő úr.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondoltam, elnök úr, hogy maradunk ennél a hevenyészett módosító indítványnál, és erről beszélünk, nem pedig mindenféle, a sajtóban, vagy itt-ott hallott kérdésről, mert akkor itt ülhetünk estig. (Babák Mihály: Nem oktatjuk ki az elnököt!) Szerintem arról érdemes beszélni, amit itt négy képviselő úr jegyzett (Balla György: Öt.), és egy világos választ kaptak arra. (Babák Mihály: Nem tud olvasni.) Kettő írta csak alá.
ELNÖK: Ne zavarjuk a képviselő urat, mert belegabalyodott a számokba. Folytassa, képviselő úr, parancsoljon!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Akkor ötből kettő aláírt. Tállai úr megerősítette, hogy ő is jegyzi, biztosan nem volt ideje aláírni. Ami a módosító indítványt illeti, nem az ellenzék és a PM között van a vita, hanem a józan ész nem képes hatni az ellenzékre, erről van szó. Ugyanis itt a befizetés kezelésére egyértelműen az adózás rendjéről szóló törvény eligazítást ad, és most önök azt mondják, hogy ebben az egy kérdésben lépjünk ki az adózás rendjéről szóló törvény keretei közül, és ezt kezeljük másképp. Az előterjesztő egyértelműen világossá tette azt, és ez számunkra teljesen evidencia volt, azért nem nagyon szólaltunk meg, de miután megszólíttattunk, már nem tudtam megállni, hogy ne szóljak, egyszerűen ez a javaslat így, ahogy megfogalmazták, szakmailag nem korrekt javaslat, ezért nem lehet ezt támogatni.
ELNÖK: Köszönöm. Mádi László, aztán Hargitai János, majd Babák Mihály.
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Ez a felszólalás annak példája volt, hogy okosabb lett volna, ha el sem hangzott volna. Ennek ellenére most elhangzott egy kérdés a minisztérium felé, amire a választ fontos lenne tudni, mert a tárgysorozatba-vétellel kapcsolatos döntésünket is befolyásolja, hogy a kormányzati döntések hogyan alakulnak, és mi a megoldása a dolognak. Szerintem hallgassuk meg a kormányzat álláspontját, ha Keller képviselő úr nem is kíváncsi rá, mi általában kíváncsiak vagyunk, felelősségünk okán is.
ELNÖK: Hargitai János következik.
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Azt gondolom, hogy a kormánynak ma sok minden szabadságában áll, még az alkotmánybírósági döntés után is. Mert képviselőtársaim ugyan érvelhetnek amellett, hogy ez a törvény megszületése pillanatában is alkotmányellenes volt, ha alkotmányt értelmezünk, ez nyilvánvalóan így van, ezért helyezték hatályon kívül, de ettől még két hónapig hatályban volt, működött. Ezt a pénzt elméletileg be lehetne szedni. Lehet úgy eljárni, ahogy azt a kormány javasolja, hogy az Art. szabályai szerint jár el, tehát, ha az illetőnek, aki már befizette, mégis tartozása van, akkor beleszámítják, és lehetne úgy is eljárni, ahogy azt fideszes képviselőtársaim javasolják.
Azért azt remélem, hogy a rendszerben nincs több olyan törvény, amiről kiderülhetne, hogy alkotmányellenes. Az egyedi eljárásra éppen ez adna elég okot, hogy a kormány erőszakosan nyúlt bele a gazdaságba. Az erőszak alatt a jog nyelvére lefordítva természetesen azt értem, hogy alkotmányellenes jogszabállyal kísérletezett. Tudjuk, hogy nagy a baj az államháztartásban, tudjuk, hogy bevételeket kellett önöknek produkálniuk, 60 milliárdot az elvárt adóból. Az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy vannak mégis alkotmányos korlátok. Valószínűleg a kormány azért kísérletezett ezzel a törvénnyel, mert az Alkotmánybíróság gyakorlatilag eddig mindent megengedett ezen a területen a kormánynak. Holló András, azt hiszem, ő az az alkotmánybíró, aki a bírósági döntésben érvel is amellett, és én is ezt látom, hogy itt egy fordulat van az Alkotmánybíróság döntésében, mert eddig bármilyen adótárggyal kísérletezett a kormány, az alkotmánybírósági döntésekben ott van világosan, hogy nagyon nagy a kormány mozgásszabadsága.
Most egyszer, 16 évvel a rendszerváltás után az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy mégis csak van alkotmányos tartalma annak a mondatnak, hogy mindenki a jövedelme és vagyoni viszonyai alapján visel közterheket és nem más viszonyok alapján. Ez meglepte a kormányt. Éppen ezért lenne elegáns a kormánytól az, hogy ha ezt a teljesen egyedi helyzetet egyedi módon kezelné, és úgy adná vissza ezeknek az adózóknak a befizetett adóját, hogy a jegybanki alapkamat kétszeresét is megfizetné. Eljárhatna így a kormány, ha elegánsan akarna eljárni. Nem ezt teszi, hanem azt a félmegoldást választja, bár hozzáteszem, jogszerűen, ha ez marad a törvényben.
ELNÖK: Babák Mihály!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Erre más szabályt is lehetne alkalmazni, pusztán csak analógiaként, a Ptk. szerint azt, ha valaki valakit tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart. Arra szeretnék visszautalni, és javaslom, hogy fontolják meg az önök előtt lévő javaslatot, hogy ez az adótörvény, ez az adótétel akkor törvénysértő és alkotmánysértő volt, amikor önök, tisztelt képviselőtársaim, megszavazták. Az Alkotmánybíróság csak egy időpontban kinyilvánította a véleményét, döntött felőle, úgymond bírósági döntést hozott, hogy ez tényleg alkotmánysértő. Önök állították az ellenkezőjét, nyomták a gombot, a kormány ezt be akarta kasszírozni. Tehát ha valaki a Ptk. szabályai szerint valakit tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, a követelés nem jár.
Ha önök nagyvonalúak lennének, akkor azt mondanák, hogy igen, nagyon csúnyán tévedtünk, éppen ezért vissza kell adni azonnal az adózóknak ezt a pénzt, és ezen nem szabadna vitatkozni. Amint látom a hozzászólásokból kisstílűek, és innentől kezdve következtetést vonok le. Engedje meg, elnök úr, hogy továbbra is annak a véleményemnek adjak hangot, hogy nagy baj van. Ha egy kormánynak, amely erre, arra, amarra, és most nem akarok ripacskodni, milliárdokat költ el, a reálszférának pedig azt a pár milliárdot, ami véletlenül becsúszhatott, mert befizették az emberek, nem hajlandó visszafizetni. Azoknak, akik adófizetők, és ebből a pénzből esetleg pörgetnék a vállalkozásukat, és további adókat tudnának befizetni. ez nem szűkkeblűségre vall, hanem nem akarom minősíteni, azt hiszem, a pont, pont, pont után tudják önök is a választ.
Ez komoly gondot feltételez, és akkor megint azt kell megkérdezni, amit a parlamentben is sokszor megkérdeztünk, hogy hölgyek, urak, önök kormányoznak ötödik éve, hol a lé. Hol a pénz? Hová lett ebből az országból a pénz, hogy ilyen kisstílű módon járnak el egy rosszul, alkotmánysértően kivetett adó esetében. Önök ehhez a kisstílűséghez még asszisztálnak is. Kormánypárti képviselőtársaim, rázzák már meg magukat! Legyenek egyszer nagyvonalúak, ha tudnának, tegyék.
ELNÖK: Köszönöm. Megadnám a szót a kormány képviselőinek. Parancsoljanak!
A Pénzügyminisztérium képviselőjének reflexiója
HADI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Arra a kérdésre, amit elnök úr feltett, nekem nincs felhatalmazásom, hogy válaszoljak. (Balla György: Tehát igen.) Mondhatnám azt is, hogy nem tudom, hogy ebben az ügyben mi van. A sajtóértesülések engem nem mentenek fel ez alól a helyzet alól. Sajnálattal ezt kell mondanom. Ismételni nem szeretném magam. Az Alkotmánybíróságnak joga lett volna ezt a törvényt január 1-jei hatállyal is megsemmisíteni. Az Alkotmánybíróság ezt nem tette, hogy miért nem, ezt nyilván az alkotmánybírák megfontolták. Ebből adódik az a helyzet, amit a kormány orvosolni óhajt.
Még egyszer, azt gondolom, azért nem lenne helyes, ha ezt a pénzt megpántlikázva, mindentől elkülönítve, a jegybanki alapkamat kétszeresével felruházva adnánk vissza, mert adott esetben az adótartozások a vállalkozásoknak azon körét érinti, akik egyéni vállalkozóként már megszűntek, tehát akik potenciálisan már bevallottak és befizettek. Azoknak a társas vállalkozásoknak, amelyek megszűntek, még nem is keletkezett bevallási kötelezettségük ebben az ügyben, mert a beszámoló készítése előtt, határidőben kellett bevallásukat benyújtani az éves elszámolású adók tekintetében. Ha ezt a törvényt elfogadja az Országgyűlés, és kihirdetik, akkor a társas vállalkozók ab ovo nem is kerülnek abba a helyzetben, hogy bevallják, befizessék és visszakérjék.
A tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozókról van szó, ha már keressük, hogy melyik az érintett kör. Ott pedig erről nem nagyon beszélhetünk, hogy ezt a pénzt mekkora lendülettel pörgették volna bele a vállalkozásukba, és ennek kapcsán jutottak volna forrásokhoz, lévén, hogy megszűntek. Az ő adófizetési kötelezettségük éppen tevékenységük okán merül fel az inkriminált rövid időn belül. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Hölgyeim és Uraim! Nem látok több jelentkezőt, akkor szavazhatunk a módosításról. Kérdezem, ki az, aki a módosító indítvány elfogadását támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz. Nem támogatja? Tizenöt. (Babák Mihály: Asszisztálnak ehhez a kisstílűséghez. Szégyen! Skandalum. - Derültség a kormánypárti képviselők között.) Tartózkodott? Nem volt ilyen. A bizottság tehát nem támogatta ezt a módosító indítványt, egyharmadot kapott, a parlamentben még lesz alkalmunk róla beszélni.
Dancsó képviselő úr? Parancsoljon!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz). Köszönöm szépen, elnök úr. Egy kérdésem lenne elnök úrhoz. Ma lesz a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény zárószavazása. Az alkotmányügyi bizottság benyújtott módosító javaslatokat a zárószavazás előtt. Ezeket tárgyalni fogjuk-e, vagy sem? Illetve az elmúlt plenáris ülésen, a szavazások során arról döntöttünk, hogy a jogalkotásról szóló törvény nem szerepel most a módosítandó törvények között, hiszen az kétharmados törvény, mert egységes törvényjavaslatot fog a kormány előterjeszteni. Ennek ellenére a módosító javaslatok közé visszacsempésződött, amit nem értek, a 6. pontban, hogy kétharmados módosítás szükséges, mert újra visszaköszön itt a jogalkotásról szóló törvény. Ezzel kapcsolatban mi a helyzet? Van-e tudomásunk arról, hogy miért jött mégis vissza most a zárószavazás előtt ilyen furcsa módon?
ELNÖK: Köszönöm az észrevételt. Annyit tudok most mondani, hogy ez a téma nem szerepelt a bizottság mai ülésén, tehát erre nem tudunk érdemben állást foglalni. Én még nem láttam ezeket a módosításokat, így véleményt sem tudok róluk mondani. Általában a koherencia alapú módosításokról, akár a költségvetési, akár az alkotmányügyi bizottság adja ki, más bizottságok nem szoktak tárgyalni. Ez lehet indokolt, és lehet kezdeményezni a bizottsági ülés összehívását ebben a tekintetben. Azt gondolom, hogy először látni kellene a módosításokat ahhoz, hogy ebben legalábbis állást lehessen foglalni. Annyi tudok javasolni, hogy a bizottság koherenciás módosító javaslatáról a plenáris ülésen lehet véleményt nyilvánítani.
Ha nincs más észrevétel, a bizottsági ülést bezárom. Mindenkinek további jó munkát kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 17 óra 02 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit