KPSZB/9/2007.
KPSZB/38/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. március 13-án, kedden 14 óra 11 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Zarándy Tamás szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, vélemények *
Zarándy Tamás válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A 125 éves MTI - éves jelentés 2005 című beszámoló, a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, tovább az Állami Számvevőszék jelentése az MTI 2005. évi gazdálkodásáról, valamint az MTI Rt. létrehozásáról szóló országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Vas Éva szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, kérdések *
Döntés az előterjesztések általános vitára való alkalmasságáról *
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Kovács György szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Kovács György válasza *
További észrevételek *
Kovács György reflexiója *
Döntés a beszámoló általános vitára való alkalmasságáról *
Az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Dr. Szilvásy György levele alapján tagok delegálása a nemzeti kerekasztalokba *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Babák Mihály (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP) Tukacs Istvánnak (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Boldvai Lászlónak (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) Schwartz Bélának (MSZP),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Domokos László (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) Lengyel Zoltánnak (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) Szijjártó Péternek (Fidesz),
Tóth András (Fidesz) dr. Hargitai Jánosnak (Fidesz).
Dr. Mikó Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Horváth István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője
Zarándy Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője
Dr. Vas Éva, az MTI alelnöke
Dr. Podonyi László, az Állami Számvevőszék osztályvezetője
Kovács György, az ORTT elnöke
Dr. Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 11 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntök mindenkit. A bizottsági ülést megnyitom, megkezdjük mai munkánkat. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm a sajtó munkatársait, meghívott vendégeinket, mindenkit, aki a bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
A kiküldött írásos meghívóban 6 napirendi pont szerepel. Ehhez Szabó Lajos alelnök úr hozzátette a maga írásos kiegészítő javaslatát. (Babák Mihály: Skandalum.) Nem nevezném annak. Lassan már megszokjuk, hogy Szabó Lajos mindenhez kiegészítést tesz. De mindegy, nem ez a lényeg, hiszen az sem tökéletes, mint minden, amit ember alkot. Javaslom, hogy a napirendi javaslatból a 6. pontot töröljük, persze, ha Szabó Lajos is egyetért vele. Bólogat alelnök úr, köszönöm szépen. Alelnök úr már szóban tette ehhez hozzá, javasolja, hogy az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását hozzuk előre, 3. napirendi pontként. Remélem, mindenki tudta követni ezt a szóbeli kiegészítést, ennek megfelelően tenném fel a napirendi javaslatot szavazásra.
Kérdezem, ki az, aki egyetért ezekkel a napirendi pontokkal, ezt támogatja. Kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás) Tizenöt. Aki nem ért egyet? Nincs ilyen. Tartózkodott? Kilenc. Tehát a bizottság 15 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett elfogadta a napirendjét, így megkezdheti a munkáját. (Rövid technikai szünet.) Köszönöm szépen a türelmet, csak tisztáztuk, hogy ki helyettesíti az SZDSZ képviselőit, mivel a frakció nincs jelen. Boldvai képviselő úr az egyik helyettesítő, Végh képviselő úr a másik.
Az 1. napirendi pont a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat, T/2082. szám alatt, a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Mindössze egyetlen pontot kell tárgyalnunk ebből a sorból, ez pedig a 8. pont, Herbály Imre képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztő álláspontját, támogatja-e.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Igen. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja. Kézfelemeléssel jelezze!(Szavazás) A többség támogatta.
Köszönöm szépen. Kér-e valaki még valamelyik indítványról szavazást? (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor ezt a napirendi pontot lezárhatjuk. Köszönöm szépen a megjelenést, további jó munkát kívánok.
Áttérünk a 2. pontra, ez az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2160. szám alatt, szintén kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor.
Az 1. pont a foglalkoztatási bizottság javaslata. Előterjesztő?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok. A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazhatunk. Az indítvány összefügg a 6. pontban szereplővel. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatja.
A 2. pont szintén a foglalkoztatási bizottság javaslata. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 3. pont Gúr Nándor és Simon Gábor indítványa. Kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A többivel nem kell foglalkoznunk. Kér-e valaki esetleg valamelyik pontról szavazást? (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor ezt a pontot is lezárhatjuk. Köszönöm szépen, további jó munkát kívánok.
Áttérünk a 3. napirendi pontban elfogadott, az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. Az általános vita következik. Köszöntöm az előterjesztőket. Egy rövid szóbeli kiegészítést kérnénk a törvényjavaslathoz.
Zarándy Tamás szóbeli kiegészítése
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó napot kívánok. Zarándy Tamás vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője. Hadd mutassam be dr. Békési Zsófiát.
Az előterjesztés egy jogharmonizációs kötelezettségen alapul, ez a jogharmonizációs kötelezettségünk az, hogy 2007. július 1-től a villamosenergia-, illetve gázszektorban meg kell valósítani az elosztói engedélyesek és a kereskedelmi engedélyesek jogi szétválasztását. Ezt a jelenleg hatályos villamosenergia-, illetve földgáztörvény is előírja már, ugyanakkor a vizsgálatok kimutatták azt, hogy bizonyos szabályokat a továbbiakban még meg kell alkotni. Ezek a szabályok három fő témakör köré csoportosíthatók.
Az első kérdéskör, hogy szeretnénk biztosítani az energiaellátás hosszú távú biztonsága szempontjából, hogy elosztói engedéllyel csak olyan vállalkozás rendelkezhessen, amely tulajdonolja is ezeket az eszközöket, hiszen így tudjuk biztosítani azt, hogy átlátható és ellenőrizhető legyen az ezekkel a tulajdonokkal való bánásmód. A másik figyelembe veendő szempont, tekintettel arra, hogy 4 millió villamosenergia-fogyasztóról és 3 millió földgázfogyasztóról van szó, ezeknek a lehető legkevesebb adminisztrációt és feladatot adjuk. Ezért kimondja a törvény, hogy az új engedélyesek jogutódai lesznek a régi engedélyeseknek, ezzel gyakorlatilag a fogyasztókat mentesítjük attól, hogy bármilyen jellegű egyéb adminisztratív terhet kelljen viselniük. A harmadik fontos szempont, amit mindenképpen szeretnék kiemelni, arra kell törekednünk, hogy ez az átalakulás se most, se a későbbiekben semmiféle áremelési nyomást ne okozhasson. Tekintettel arra, hogy itt hatósági áras termékekről van szó, amely a jövőben is megmarad, hiszen a fizikai eszközök használata a jövőben is hatósági áras termékkör lesz, biztosítanunk kell, hogy az átalakulások során ne keletkezzenek olyan pluszterhek, amelyet a társaságok átháríthatnának a fogyasztókra.
Szeretném azt is kiemelni, hogy a törvényjavaslat teljes mértékben összhangban van a készülő új villamosenergia-törvénnyel és gáztörvénnyel. Az az indok, hogy ezt meg kell előznie az energetikai törvények átfogó módosításának, illetve az új törvények kidolgozásának, hogy ezeket a szabályokat már 2007. július 1-jére be kell vezetni, a társaságoknak addig szét kell választaniuk ezeket az engedélyeket. Köszönöm szépen.
Kérdések, észrevételek, vélemények
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevétel, kérdés? Kovács Tibor!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nem vitatva, hogy a jogszabályra a rugalmas átalakulás érdekében szükség van, ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy ember legyen a talpán, aki át tudja tekinteni minden szempontból ezen társaságok átalakulásának közgazdasági, jogi és egyéb következményeit. Olyasmikre gondolok, hogy az átalakulásra nyilvánvalóan - ahogy itt a jogszabályban is megfogalmazódik - többféle módon van lehetőség. Valószínűleg a gázszolgáltatók azt a megoldást fogják választani, amely számukra a legoptimálisabb, és a legkevesebb költséggel jár. Itt a jogszabályalkotónak is törekednie kell arra, hogy ha már egy jogszabályban előír ilyen átalakulási kötelezettséget, akkor indokolatlan költségeket ne keletkeztessen ez által.
Egy fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet. Véleményem szerint ebben a jogszabályban törvényi garanciát kell kapniuk a törvényhozóknak is és a fogyasztóknak is, hogy az átalakulásoknak sem most, sem a következő években nem lehet olyan következménye, ami áremelkedéshez, akár a villamos energia, akár a gáz árának emelkedéséhez vezethet. Tehát amikor az átalakulás során a vagyonértékelésre és az új társaság megalakítására sor kerül, törvényi garancia kell ebben a törvényben arra, hogy sem most, sem a későbbiekben erre hivatkozva áremelési nyomás ne keletkezhessen. Tudom, hogy erre vonatkozóan az Energia Hivatalnak most van kialakított gyakorlata. Úgy gondolom, hogy ezt ebben a törvényben nekünk meg kell erősítenünk, és ezt követően már nem lesz lehetőség az Energia Hivatal határozatát esetleg bármiféle hivatkozással megtámadni.
Mindezen szempontok figyelembevételével általános vitára alkalmasnak tartjuk a törvényjavaslatot, ugyanakkor szükségesnek tartjuk egy ilyen tartalmú módosító indítvány elkészítését, ami ezt a garanciát megadja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen én is a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, több probléma is van a jelen törvényjavaslattal, részint az abban foglaltakkal, másrészt azzal, ami hiányzik belőle.
Talán a legfontosabb, hogy minden évben azt halljuk, most már rendelkezésre áll egy világos, használható, kész energiapolitikai stratégia, azután az égadta világon semmi nem valósul meg belőle. Ha ősszel kérdezzük, hogy mikor lesz kész, akkor azt a választ kapjuk, hogy tavasszal, ha tavasszal kérdezzük, akkor azt a választ kapjuk, hogy ősszel. Ez így megy körülbelül 5 éve. Márpedig egy piacnyitás előtt az a minimum, hogy a kormánynak rendelkeznie kellene egy világos, normális energiapolitikai stratégiával. Azt kell mondanom, hogy ennek a nyomait sem lehet fölfedezni, és nagy valószínűséggel e törvény kapcsán nem is fog rá sor kerülni.
A másik általános kifogás, hogy ennek a módosításnak is, mint az ezt megelőzőeknek, teljesen olyan íze van, mintha egy az egyben a szolgáltatók írták volna. Egyetlen egy olyan mondatát nem látom, ami valójában, ténylegesen a fogyasztókról szólna, a fogyasztók érdekeit képviselné. Pedig lenne mit tennünk ebben is! Nem tudom, hogy az Energia Hivataltól van-e itt valaki, gondolom, mert általában itt szoktak lenni, de ha már tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot, szerintem néhány mondat erejéig érdemes arról is beszélni, ami az elmúlt hetekben történt, például a TIGÁZ-nál.
Nem tudom, képviselőtársaim mennyire ismerik a történetet, a Szolnok megyeiek egészen biztosan. Totális téves számlázása volt a TIGÁZ-nak, gyakorlatilag a fogyasztók nagyon jelentős része használhatatlan számlákat kapott. Nem néhány köbméteres, hanem ezer köbméteres eltérésekkel kaptak rossz számlát. Az az ügyfélszolgálati telefon, amin el lehetett volna érni a TIGÁZ-t, hetekig nem működött, senki nem tudta őket elérni, miközben ugyanez a szolgáltató írt mindenkinek egy levelet, hogyha ezen a telefonszámon nem jelenti be időre a gázóraállást, akkor megváltoztatják az egész szerződést, akkor át kell állni az átalányfizetésre. Százával álltak az emberek a még meglévő ügyfélszolgálati irodák előtt, ígéretet kaptak arra, hogy visszakapják a pénzüket, nem kapták vissza, főleg, akitől banki átutalással automatikusan leemelték. Teljes katasztrófa, ami történt.
Ami történt, az nem más, mint a szolgáltatási szerződés nagyon súlyos megszegése. Ezt művelte ma Magyarországon a fogyasztókkal, ha jól tudom, nem is egy, hanem több gázszolgáltató is. És egyetlen egy olyan passzust nem látok, ami legalább utólag azt mondaná, hogy még egyszer ilyen ebben az országban nem fordulhat elő. Egyetlen egy ilyen passzus a mostani törvényjavaslatban nincs. Nem ezzel kellene foglalkoznunk a piacnyitás előtt, tisztelt főosztályvezető úr? Nem ez lenne a kormány feladata, hogy erre is odafigyeljen? Meggyőződésem szerint, ami történt, az olyan súlyos volt, hogy akár a közüzemi szerződés felmondásán is lehetne gondolkodni. Ehhez képest azt sem tudjuk, hogy a Magyar Energia Hivatal milyen, nagyon-nagyon magas mértékű büntetés kiszabásának látott neki. A tényállást nem bonyolult megállapítani, echte szerződésszegésről van szó. Talán meg kellene védenünk a magyar fogyasztókat ettől!
Piacnyitás. Érdekes dolog, ma már mindenki arról beszél, hogy azt kell elérni, hogy ennél ne legyen drágább a gáz, illetve a villamos áram. Eddig pedig mindig azt hallottuk, hogy ettől lesz olcsóbb. Itt némi ellentmondást vélek felfedezni, és ha megengedik, megpróbálnék rávilágítani az ellentmondás okára is. Az ellentmondás abból ered, hogy ami ma Magyarországon zajlik, és ezen törvény kapcsán is nyugodtan elmondható, az nem piacnyitás, hanem piacszűkítés. Semmi mással nem foglalkozik a kormány, csak azzal, hogy a Magyarországon már jelen lévő nagy energiaszolgáltatók minél könnyebben tartsák meg a pozíciójukat, és minél lehetetlenebb helyzetbe kerüljenek azok, akik ugyanezen a piacon valójában versenyezni szeretnének. Ezt mutatja teljesen nyilvánvalóan a részleges piacnyitás is, ami évek óta zajlik az országban.
Még egy kérdéskör, benne van az anyag, hogy az átalakulás kapcsán áfát kellene fizetni. A kormány nagyvonalúan úgy döntött, hogy ezeknek a szolgáltatóknak mégse kelljen az átalakulás kapcsán áfát fizetni, tudom, az lesz rá a válasz, hogy ezt ráterhelnék a szolgáltatókra. Én meg azt gondolom, hogy nyugodtan el lehetne érni azt, hogy mégse tegyék meg. De ez költségvetési bizottság, nyilván el tudja dönteni azt, hogy szüksége van-e az államnak jelentős mennyiségű bevételre, vagy nincs. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor visszaadom az előterjesztőknek a szót. Parancsoljanak!
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Egy rövid reflexiót szeretnék mondani az árképzésre. Magyarországon a Magyar Energia Hivatal készíti elő a villamosenergia-, illetve a földgázárakat. Az árképzés során a Magyar Energia Hivatal négyévenként végez egy eszköz-felülvizsgálatot, amelyben megnézi az energetikai társaságok eszközértékét, és ennek alapján határozza meg a társaságok tőkeköltségét, illetve a társaságoknak az értékcsökkenési leírás alapján alkalmazható költségét. Tekintettel arra, hogy ezek az eszköz-felülvizsgálatok már a valós piaci értéket veszik figyelembe, ezért azt lehet feltételezni, hogy a felértékelés során ezek az eszközértékek nagyon közel fognak egymáshoz kerülni. El kell mondani azt is, hogy ha valahol egy téves eszköz-felülvizsgálat történne, a Magyar Energia Hivatal akkor is azt a módszert fogja alkalmazni, hogy saját szakértőivel vizsgáltatja meg ezeket a társasági eszközöket. Ennek ellenére természetesen, amennyiben lehetséges, egy további biztosíték beépítését támogatjuk, ha ez koherensen beilleszthető a jelenlegi törvényekbe.
Balla képviselő úr hozzászólásának első kérdésköre az energiapolitikával foglalkozott. Jelenleg az energiapolitikai koncepció társadalmi vitája zajlik, a Gazdasági Minisztérium honlapján meg lehet nézni, hogy hol tart ez a folyamat. Nem osztom azt a véleményt, hogy ez a törvényjavaslat nem a fogyasztói érdekeket védi. Lehet, hogy az előbb nem hangsúlyoztam eléggé, de két szempontból is védi. Először is mindenképpen el akarjuk azt kerülni, hogy az eszköztulajdon valahol eltűnjön, és ezért mondjuk azt, hogy csak az birtokolhat energetikai eszközt, akinek engedélye van, tekintettel arra, hogy a Magyar Energia Hivatal jogosítványai az engedélyesek ellenőrzésére, felülvizsgálatára terjed ki. Tehát mindenképpen előírjuk egy szigorú szabályban azt, hogy az engedélyes nagyon szorosan kötődik az eszközökhöz.
A másik, amint már említettem, a jogutódlás kérdése. Itt, bármilyen módon alakul át, válik szét a közüzemi szolgáltató, illetve az elosztói engedélyes, mindkét esetben jogutódja lesz az előző társaságnak, és ez egy nagyon-nagyon fontos, szintén fogyasztóvédelmi eszköz, és más egyéb szempontból is védi azokat a szerződéses kapcsolatokat, akik a jelenlegi engedélyessel szerződéses kapcsolatban vannak.
Harmadik kérdésként a TIGÁZ év eleji számlázási problémáira hívta fel a figyelmet a képviselő úr. Teljesen egyetértek azzal, hogy ami a TIGÁZ-nál történt, nem szerencsés. Rendkívül sok volt a panasz. Ezekből a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál is nagyon sokat érzékeltünk. A minisztériumnak közvetlen ráhatása nincs arra, hogy az engedélyest ellenőrizze, de éppen a panaszok nagy száma miatt február 16-án felszólítottuk a Magyar Energia Hivatalt, hogy indítson el egy vizsgálatot. A hivatal ezt a vizsgálatot el is indította, jelenleg folyamatban, ez egy határozattal fog lezárulni, és ebben a határozatban feltehetőleg a Magyar Energia Hivatal meg fogja tenni azokat a szükséges intézkedéseket, amiket meg kell tenni.
A következő kérdés a piacnyitással, az árakkal foglalkozott. Tudjuk azt, hogy a magyar végfelhasználói árakra több dolog van hatással: a világpiaci árak alakulása, az árfolyam, a verseny hatása. Ezek közül nagyon sok mindent nem tudunk befolyásolni. Magyarországnak semmilyen ráhatása nincs arra, hogy a kőolajárak hogyan alakulnak, az energiaszektornak nincs igazán ráhatása arra, hogy a forint/dollár árfolyama hogyan alakul. Tehát tulajdonképpen egy kis szeletét tudja a magyar szabályozás biztosítani a verseny fokozásán keresztül az energiapiacnak. Azt hiszem, a magyar kormánynak, illetve a magyar parlamentnek nincs szégyellnivalója abban, hogy 2001-ben olyan törvényt fogadott el, amilyet elfogadott. El kell mondanom, hogy a 2001-ben elfogadott törvény piackonform, a térségben Magyarországon a legnagyobb a piacnyitás mértéke. Magyarországon tavaly körülbelül 35-40 százaléknyi villamos energia érkezett a szabad piacon keresztül, ami igen komoly megtakarítási lehetőséget biztosított a fogyasztók részére.
Nem értek egyet azzal sem, hogy a jelenlegi kormányzati intézkedések során a kormány a jelenleg az energiaszektorban lévő társaságok pozícióját kívánja erősíteni. Hadd hívjam fel a figyelmet arra a legutóbbi, tavalyi intézkedésre, amikor kötelezte a nagy földgázellátó társaságot, hogy aukció keretében, kötelező jelleggel értékesítsen gázt másoknak, ezáltal is fokozva a kínálati piacot. Az áfafizetés ügyében hadd térjek oda vissza, hogy természetesen megfontolás tárgyává lehet tenni, bár a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről azzal messze nem értenék egyet, hogy a költségvetési bevételeket olyan módon növelnénk, hogy az a földgázárakban jelenjen meg, és ezáltal további terheket terhelnénk rá a fogyasztókra. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen én is. Kérdezem, hogy vannak-e további hozzászólások, kérdések. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazunk a törvényjavaslatról. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló, T/2280. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja és támogatja. (Szavazás) Tizenöt. Nem támogatja? Tíz. Tartózkodott? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság 15 igen szavazattal, 10 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést. A többségi előadó Kovács Tibor, a kisebbségi előadó Balla György. Köszönöm szépen. Akkor ezzel a napirendi ponttal is végeztünk. További jó munkát kívánok. Viszontlátásra!
Elméletileg most az ORTT 2006. évi tevékenységéről szóló beszámolót tárgyalnánk meg, de nincsenek még itt, úgyhogy ehhez nem tudunk hozzákezdeni. Az MTI anyagának tárgyalását el tudjuk-e kezdeni, az a kérdésem. Ki van itt az MTI-től? (Nincs jelentkező.) Így nehéz. ORTT? MTI? Keressük! (Az MTI képviselői megérkeznek az ülésterembe.)
Ha jól látom, az MTI-től megérkeztek, akkor a bizottság a 4. napirendi pontként tárgyalandó, "A 125 éves MTI - éves jelentés 2005" című beszámolót tárgyalná meg és az ehhez csatolt határozati javaslatot H/2454. számmal. Megadom a szót egy rövid szóbeli kiegészítésre. Parancsoljon!
Dr. Vas Éva szóbeli kiegészítése
DR. VAS ÉVA (Magyar Távirati Iroda): Tisztelt Bizottság! Az MTI 2005. évi gazdálkodásának adataiba és részleteibe nem szeretnék belemenni, hiszen önök előtt van a jelentés. A mérleg tartalmazza a megfelelő adatokat, azonban a 2005. évi mérlegről annyit elmondanék, hogy a megelőző három év veszteségei után 2005-ben volt az MTI először, minimális szinten, de nyereséges. Ezzel gyakorlatilag a nemzeti hírügynökség a pénzügyi egyensúlyát helyreállította, és sikerült egy fordulatot létrehozni a gazdálkodásban. Még szeretném elmondani, hogy várhatóan a 2006-os évet is egy kicsivel nagyobb nyereséggel zárja a cég az előzetes adatok alapján.
Az elmúlt időszakban, 2005-ben megkezdte az MTI az EU-konformitásra való felkészülést és az állami támogatás EU-konformmá tételének előkészítését, ennek megfelelően a közszolgálati tevékenységre a költségek elhatárolását. Ez egy jelentős munka, aminek a végére talán 2007 végére tudunk pontot tenni, ami már használható lesz a médium számára. Azt kérném a bizottságtól, hogy a mérlegbeszámolót, a könyvvizsgálói jelentést, valamint a felügyelőbizottság jelentését támogatólag terjessze a parlament plenáris ülése elé. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevétel, kérdés? Keller László, parancsoljon!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A korábbi időszakban, amikor létrejött abban a formában a Magyar Távirati Iroda részvénytársaság, amilyen formáról most tárgyalunk, elég komoly gondot okozott a szerkezet, a struktúra, maga a gazdálkodás is. Még jól emlékszem arra az időszakra, amikor a költségvetési bizottság személyes benyomásokat is próbált arról szerezni, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeni az MTI-nek mint részvénytársaságnak egy olyan tulajdonosi közegben, mint az Országgyűlés. Azt örömmel olvastam az éves beszámolóban és az Állami Számvevőszék összegző megállapításaiban, a felügyelőbizottság, a könyvvizsgáló jelentésében, hiszen szerteágazó anyaggal ismerkedhettünk meg a 2005-ös beszámoló kapcsán, hogy egy valódi fordulatot sikerült a gazdálkodásban megvalósítani. Persze, vannak még teendők, ahogyan arra az Állami Számvevőszék is utal, hiszen nem sikerült mindent megfelelően kezelni, például nagyon nehéz megbirkózni az elhasznált gépkocsiparkkal, itt is megmutatkozik, hogy jobb lenne korszerűbb lehetőségekkel bírni.
Összességében nagyra értékelem azt, hogy sikerült az üzleti tervet betartva jelentős szervezeti változásokat is generálva egy kiegyensúlyozott évet zárni, méghozzá olyat, amelynek gazdálkodása pozitív szaldóval fejeződött be. Ilyen szempontból csak azt tudom mondani, hogy mind az MTI beszámolóját, mind az erről szóló, meglehetősen rövid, de lényegét tekintve támogató kulturális és sajtóbizottsági javaslatot támogassa a tisztelt költségvetési bizottság. Arra szeretném felhívni a figyelmet, bár nem eget rengető változtatásokat javasol az alapító okiratban a kulturális bizottság országgyűlési határozati javaslat formájában, ennek az olvasása csak azért töltött el megnyugvással, mert folyamatosan azzal küszködünk, hogyan tudja az Országgyűlés a tulajdonosi jogát gyakorolni, érvényesíteni. Nyilvánvaló, ha ezt a módosítást most elfogadjuk, akkor az Állami Számvevőszék iránymutatása továbbra is élni fog, továbbra is maradnak megoldatlan problémák, de legalább néhány technikai kérdésen túljutunk, ha ezt elfogadjuk. Tehát azt javaslom, hogy a bizottság támogassa a kulturális bizottság által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot is, amely ily módon az MTI Rt. alapító okiratát néhány ponton módosítja.
Sok mindenről kell a napirendi pont tárgyalása kapcsán döntenünk, mind az éves jelentés elfogadásáról, mind a beszámoló elfogadásáról szóló határozatáról a kulturális bizottság, és az OGY-határozatról, amiről szóltam. Javaslom, hogy ezeket a bizottság támogassa. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Állami Számvevőszéktől ki van itt, hadd kérdezzem már meg. Kíván-e most szólni?
DR. PODONYI LÁSZLÓ (Állami Számvevőszék): Podonyi László vagyok. Csak egy dolgot szeretnék kiemelni, mert a jelentésünket benyújtottuk a parlamentnek. Az MTI Rt. támogatása, finanszírozása nem megoldott, nem felel meg az európai uniós jogszabályoknak. Ebben minél előbb lépni kell, mert hosszabb távon ez a támogatás így nem lehetséges. költségvetési bizottság lévén ennyit szeretnék kiemelni, egyébként a beszámoló elfogadását az Állami Számvevőszék elnöke támogatni fogja. Köszönöm szépen.
Döntés az előterjesztések általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel, kérdés a bizottság tagjai részéről? Szabó Lajos? Nem? Ehhez bezzeg nem. (Nincs jelentkező.) Hát, akkor szavazunk. Először is döntenünk kell arról, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e az MTI jelentését, J/7. szám alatt. Kérdezem a bizottság tagjai, ki az, aki támogatja az általános vitára való alkalmasságot. (Szavazás) A bizottság többsége ezt támogatta. A többségi vélemény előadója Keller László. A kisebbségi véleményé? Szijjártó Pétert javaslom. (Derültség.) Akkor ez rendben is van.
Következik a b) pontunk, A 125 éves MTI - éves jelentés 2005" című beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat, ez a kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa. Kérdezem, ki az, aki ezt a H/2454. számú előterjesztést támogatja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. A bizottság többsége támogatta.
Van még az Állami Számvevőszék jelentése az MTI Rt. 2005. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről, J/49. szám alatt. Erről viszont nekünk nem kell dönteni, ellentétben a kulturális és sajtóbizottság másik önálló indítványával, amely az MTI Rt. létrehozásáról szóló 70/1997. (VII. 15.) OGY-határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot tartalmazza. Kérdezem, ki az, aki ezt támogatja a bizottság tagjai közül. (Szavazás) A többség támogatta.
Ezzel a napirendi ponttal végeztünk, javaslom, hogy a bizottság többségi és kisebbségi előadói az előbb megnevezett személyek maradjanak.
Kérdezem, hogy az ORTT részéről megérkeztek-e. Igen, elnök urat látom. Parancsoljanak, foglaljanak helyet! Köszöntöm Kovács György elnök urat a bizottság ülésén.
Áttérünk az ORTT 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló tárgyalására, J/1960. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Elnök úré a szó.
Kovács György szóbeli kiegészítése
KOVÁCS GYÖRGY (Országos Rádió és Televízió Testület): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Elnézést kérek a késésért, ennek az volt az oka, hogy az emberi jogi bizottságban zajlott a vita, és egy kicsit tovább tartott, mint gondoltam, így csak most sikerült ideérnem, mindenki elnézését kérem.
A 2006. évről szóló beszámolót az ORTT rendben, határidőben, a korábbi évek megszokott színvonalán benyújtotta a parlament részére. Három olyan témakör van, amiről a törvény azt mondja, hogy az ORTT-nek mindenképpen be kell számolnia. Ehhez képest maga az önök előtt fekvő beszámoló mintegy 500 oldalon sokkal részletesebb képet mutat a médiahelyzetről, mintsem hogy erről a három témakörről esne szó. A három témakör a véleményszabadság helyzete, a tulajdonosi összeférhetetlenségek, a véleménymonopóliumok kialakulása és a műsorszolgáltatói piac helyzete.
Amit szóban szeretnék elmondani, ráirányítva a figyelmüket a beszámoló néhány bekezdésére, az alapvetően arról szól, hogy Magyarországon a kialakult médiarendszer a véleményszabadságot teljes mértékben biztosítja, minden releváns vélemény eljut a nézőkhöz, hallgatókhoz. Még akkor is igaz ez, ha néha egy-egy térségben, térben és időben feszültségek keletkeznek. A tavalyi év érdekesség volt sok szempontból. Egyrészt zajlottak az országgyűlési és a helyhatósági választásokkal kapcsolatban az ORTT vizsgálatai, ami azt jelentette, hogy nagyon sűrű időközökkel, szinte naponta bocsátottunk ki felméréseket arra vonatkozóan, hogy a politikai élet szereplői hogyan teljesítettek a kiemelt körzetekben a választások kapcsán.
Azt láttuk, hogy az elmúlt időszakokhoz képest jelentős javulást állt be. Nem volt olyan műsorszolgáltatási jogsértés, amit el kellett volna bírálni az Országos Rádió és Televízió Testület szempontjából. Ez két okra vezethető vissza. Elsősorban módosult a választásról szóló törvény, tisztázta az OVB és az ORTT közötti, korábbi hatásköri átfedéseket és az egyéb, ilyen típusú kérdéseket, elrendezte a fontosabb feladatokat, hatásköröket. A rendszer működőképesnek bizonyult ebben a tekintetben. A másik, amit óhatatlanul meg kell említenem pozitívumként, hogy az ORTT a korábbi választások tapasztalatait is figyelembe véve megújította és kibocsátotta választási etikai kódexét, és ez a helyi és körzeti, de mondhatnám, az országos műsorszolgáltatók esetében is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, még akkor is, ha vita volt, hogy ilyen, jogon kívüli eszközökkel élhet-e egy hatóság.
Ami további érdekesség volt az előző évben, hogy a Magyar Rádió parlamenti és nemzetiségi műsorai hogyan alakulnak. Közismert tény, hogy a 60-70 megás sávban a műsorszórás lehetősége a nemzetközi szerződések alapján lejárt, a készülékek is kikoptak az országból, már nincsenek ilyen Sokol típusú készülékek, tehát gyakorlatilag a vételi oldal is ellehetetlenült. A parlament egy évvel meghosszabbította ennek a sugárzásnak a lehetőségét. Ez az év módot és alkalmat nyújtott arra, hogy a kompromisszumok létrejöjjenek, és kialakult az az álláspont, hogy az ORTT a Magyar Rádió rendelkezésére bocsátotta a középhullámú országos frekvenciát, a Marcali és Szolnok adóhálózatot, ami a nemzetiségi műsorokban, a nemzetiségiek teljes egyetértése mellett lehetőséget biztosított számukra, hogy a megjelenés bárki számára elérhető módon, a korábbiakhoz viszonyítva sokkal jobb minőségben és elérhetőségben rendelkezésükre áll. A parlamenti műsorok tekintetében pedig a házbizottságban született egy konszenzus, hogy a Magyar Rádió az internetes és műholdas műsorszórás és szolgáltatás lehetőségével ezt a kérdést is megoldja.
Volt néhány olyan esemény az elmúlt évben, ami különös figyelmet érdemelt, akár a közvélemény, akár a politikai élet szereplői részéről is. Az egyik az augusztus 20-ai vihar médiaprezentációja volt. Amúgy is kíváncsiak voltunk annak a felmérésnek az eredményére, hogy a műsorszolgáltatók hogyan és miként tudtak eleget tenni a tárgyilagos, kiegyensúlyozott és tényszerű hármas követelményrendszernek. Azt gondoljuk, hogy egyetlen kereskedelmi televízió tekintetében tudtuk megállapítani, hogy bulvárjelleggel mutatta a sérülteket és a helyzet kialakulását. Itt kellett egyedül médiajogilag fellépni a testületnek, más esetekben ilyen típusú problémával alapvetően nem találkoztunk.
A másik, szintén ilyen általános, közérdeklődésre számot tartó esemény a szeptemberi zavargások médiaképe volt. Számos műsorszolgáltatóval szemben indított az ORTT hatósági eljárást annak felderítésére és megállapítására, hogy ebben a nem várt, szerencsére gyakorlattal nem rendelkező, atipikus helyzetben a műsorszolgáltatók hogyan tesznek eleget a törvényi kötelezettségeknek. Egy műsorszolgáltató akadt fenn a vizsgálatok hálóján. Ez a műsorszolgáltató nem tudta úgy prezentálni ezeket az eseményeket, hogy összhangban lett volna a médiatörvénynek a kiegyensúlyozottságra vonatkozó, a testület álláspontja szerint a 3. § (2) bekezdésének előírásaival, ami arról szól, hogy a műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét. Nagyon fontos megfogalmazás, hogy mit értünk a tiszteletben tartáson. Erre precedens nem volt még, a testület először alkalmazta a médiatörvénynek ezt az előírását, és az egyedi mérlegelés alapján úgy döntött, hogy ebben az esetben megáll a 3. § (2) bekezdésének megsértése.
Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy néhány nappal ezelőtt az elsőfokú bírósági eljárás ebben a kérdésben befejeződött. Természetesen az érintett műsorszolgáltató megtámadta a bíróságon az ORTT közigazgatási határozatát. A bírósági eljárás eredménye az lett, hogy a 4. § (1) bekezdésére vonatkozóan az ORTT álláspontját osztotta az eljáró bíró, míg a 3. § (2) bekezdésében nem volt az ORTT-vel azonos állásponton. Folytatódni fog az ügy, másodfokon a bírói döntés megszületik. Mindkét fél számára tanulságos lesz az eset, akár a műsorszolgáltató, vagy műsorszolgáltatók számára, hogy hol a határa a műsorszolgáltatásnak ilyen és hasonló jelenségek megítélése és közvetítése alkalmával, valamint a hatóságnak is leveri a cölöpöt a bíróság, hogy a hatóságnak hol van e jogszabály alkalmazhatóságának a határa. Kíváncsian várjuk magunk is, hogy milyen döntés születik ebben.
Ebben az évben a közszolgálati televíziók új csatornaindítási törekvései jelentek meg mint új médiajelenségek. A Magyar Televízió is és a Duna Televízió is élt ezzel a lehetőséggel. Az ORTT többségi álláspontja az volt, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók indíthatnak műholdas, vagy kábeles terjesztési móddal további műsorszolgáltatásokat. Az első esetben az államigazgatási eljárás szabályai még életben voltak, és így megkapták az érintettek, így a kábelszolgáltatók is az erre vonatkozó közigazgatási határozatot, és a kábelszolgáltatók úgy döntöttek, hogy megtámadják a döntést. Ebben a kérdésben is a napokban ért véget az elsőfokú bírósági eljárás, úgy döntött az eljáró bíró, hogy a kábelszolgáltatóknak nincs meg a kereskedési joguk. Ha a másodfokú eljárásban is ugyanez lesz az álláspont, akkor a Magyar Televízió elől is elhárul az akadály, hogy további csatornákat indítson, amennyiben anyagi fedezete bírja.
A Magyar Televízió jogszerűen működik, a bejegyzés létrejött, az eljáró bíró erre vonatkozó keresete nem helyezte hatályon kívül az ORTT határozatát, illetve nem függesztette fel, az hatályba lépett. A tulajdonosi helyzet kapcsán részletesen beszámolunk a műsorszolgáltatók tulajdonosi helyzetében bekövetkezett változásokról, nem volt említésre érdemes, nagyobb szabású esemény, amiről szólni kellene.
A kiskorúak védelme. Nagyon fontosnak tartom magam is az emberi jogok, az emberi méltóság védelme szempontjából. A pereink több mint 90 százalékában az ORTT álláspontját osztja az eljáró bíróság, minden esetben bírósági per indul. Ez nagyon jó mutatónak tűnik a közigazgatási peres eljárásokhoz viszonyítva. Úgy gondolom, van tennivaló. Valamelyest szűkült ezen eljárások száma. Néhány műsorszám esetében ma már azok a nagyon durva jogsértések nem fordulnak elő, de ez nem jelenti azt, hogy kívánatos helyzet van a magyar médiarendszeren belül.
Ide tartozik a pornográf tartalmú műsorok elosztásával kapcsolatos ORTT-tevékenység. Például úgy döntött a testület, hogy a határokon átnyúló televíziózás keretében Magyarországra érkező pornográf tartalmak ellen a médiatörvény szellemében fellép. Ma a médiatörvény a kábelszolgáltatók számára sem teszi lehetővé álláspontom szerint, hogy ilyen típusú tartalmakat továbbítson kábelrendszeren, ugyanakkor törvényi eljárás keretében nem lehet kiemelni ezeket a tartalmakat az általunk is aláírt egyezmények szerint. Nagyon bürokratikus eljárás keretében lehet ezek ellen fellépni, egyeztetési eljárások, az Európai Bíróság és sok más minden követi. Tehát nem megy máról holnapra, nem lehet megszüntetni bármilyen tartalmat, még akkor sem, ha annak jogszerűsége vitatható. Végig kell járni ezt az utat. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy Nagy-Britannia érdemben fel tudott lépni, és az Európai Bíróságon meg tudta védeni a hazai jog előírásait. Ott még a dekóderek árusítása is megszűnt. Lengyelország ugyanilyen típusú hazai jogrend mellett elbukott ebben az eljárásban, tehát nem olyan egyszerű a dolog, de megpróbálunk hatékony eszközökkel fellépni az ilyen típusú ügyekkel szemben is.
Folyik az Európai Unió televíziós irányelveinek felülvizsgálata. Azt gondolom, hogy ebben egy év múlva eredményt produkál az Európai Unió. Ebből következően Magyarországra is számos jogalkotói feladat fog hárulni. Alapvetően egy technológiasemleges szabályozás irányába indul el a rendszer, a lineáris és nem lineáris szolgáltatások között lépcsőzetes szabályozásokat próbál életbe léptetni. Várhatóan ilyen eredmények lesznek, a technológiasemlegesség a legfontosabb eleme ennek. Az előttünk lévő digitalizációs ügyek vonatkozásában is akár az uniós irányelvek változása, de önmagában a digitalizáció mint jelenség, mint technika megjelenése igényelné a mai magyar médiatörvény felülvizsgálatát és átszabását.
Hogy ne csak mindig hivatkozzunk erre, hanem próbáljunk ebbe az irányba haladni, 2006-ban az ORTT letette a törvényhozás asztalára azt a fajta szabályozási normaszöveget, általános és részletes indoklással ellátva, amit erről a világról gondolunk. Nem azt mondom, hogy az ORTT, mert az ORTT-n belül is komoly viták voltak, hogy tudunk-e azonosulni minden egyes pontjával, de az általunk felkért szakértői testület anyagát mégis átküldtük a törvényhozás számára, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy részben, vagy egészben lehessen hozzá viszonyulni. Nagyjából ennyit szerettem volna kiegészítésképpen elmondani, és köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottsági tagoké a szólás lehetősége. Kérdezem, ki kíván élni vele. Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az ORTT vaskos beszámolóját más szemmel néztem, tekintettel arra, hogy a költségvetési bizottságban vagyunk, leginkább a pénzügyi-gazdasági beszámolóra figyeltem. Természetesen, amit elnök úr elmondott, általános szempontból is fontos, csak ebben a bizottságban megítélésem szerint más megközelítésben kell tárgyalni. De ez nem ismeretlen előttünk, hiszen a 2007. évi költségvetés tárgyalása során már foglalkoztunk az ORTT pénzügyi-gazdasági helyzetével, és gyakorlatilag ez a 2006. évi beszámoló a lényegét tekintve az akkori helyzetet jól visszatükrözi, csakúgy, mint az ORTT támogatáspolitikája, vagy az APEH vizsgálati eredményeinek áttekintése. Szerintem ezek érdekesek a bizottság számára, vagy annak vizsgálata, hogy hogyan alakulnak a műsorszolgáltatási díjtartozások, amelyek szintén összefüggésben vannak a költségvetéssel. Ha ilyen megközelítésből nézzük, és természetesen az elnök által elmondott aspektusból is azt lehet mondani, hogy ez rendjén van, arról szól a beszámoló, amit csinált egy éven keresztül az ORTT.
Én most szeretnék egy picit foglalkozni a támogatáspolitikával, mert a beszámoló is érinti, mivel jelentős közpénzfelhasználásról szól a támogatáspolitika. Itt engedjen meg elnök úr egy elvi felvetést. 2006-ban 110 egyedi támogatási kérelem érkezett, és ezek alapján elég jelentős támogatást ítéltek oda. Az elvi felvetés az, hogy a kérelem tárgyaként megjelölt eseményt finanszírozza az ORTT, sok esetben kulturális küldetésként, vagy pedig úgy, ahogy a támogatáspolitikában leírják, a médiaipar támogatását szolgálja ez. Ez azért nagyon lényeges kérdés, mert nem mindegy az, hogy a két kérdés közül mire helyezi a hangsúlyt az ORTT. Ha a kérelem tárgya az ORTT támogatásának célpontja, akkor az az érzésem, mintha utat, vagy célt tévesztene, mert az ORTT-nek megítélésem szerint nem feladata a kulturális és egyéb szórakoztató rendezvények szponzorálása. Ha pedig a médiaipart támogatja, ez lehet fontos feladata, és olyan médiumoknak is támogatást biztosít, amelyek máshonnan nem kapnak támogatást.
Akkor viszont az a nagy kérdés, és nem biztos, hogy jó a kiragadott példa, de a "magyar asszonyok" nevezetű valami mióta tartozik a médiaiparba, a médiapiacra. Ez kapott 2006-ban egy elég jelentős támogatást Kommunikáció a Kárpát-medencében című konferencia megrendezésére. Más példát is hoznék, hogy még világosabb legyen a felvetésem. Tudjuk, hogy egy régi kisgazda képviselő megszervezte a kübekházi operettfesztivált. Az a kérdés, hogy ezt a fesztivált támogatja-e az ORTT, mondjuk 6 millió forinttal, vagy pedig a PCM Kommunikációs Kft.-t, amely feltehetőleg rögzíti az eseményt. De ha rögzíti az eseményt, akkor az ember polgármester fejjel elgondolkodik rajta, hogy vajon egy ilyen operettgála rögzítése és a fölé kerekedő médiaipar támogatása ilyen jelentős összeggel indokolt-e. Vagy még egy példát mondok. A debreceni virágkarnevál eseményei rögzítésére csak 1 millió forintos támogatást adott az ORTT a Főnix Rendezvényszervező Kht.-nak. Itt megint nem tudja az ember, hogy vajon a médiaiparnak, vagy a rendezvény megszervezéséhez adott költségvetési juttatás.
Azért hoztam a példákat, mert erre szeretnék világos választ kapni elnök úrtól, hogy tudjuk, hogy itt igazából a médiaipar erősítése a célja az ORTT-nek, vagy pedig van egy lehetőség, amit a törvény felkínál, hogy különböző támogatásokat adhat az ORTT, és akkor igény szerint, ahogy beérkeznek a kérelmek, aszerint támogatja az ORTT ezeket az eseményeket. Ettől függetlenül természetesen a beszámolót nem lehet nem támogatni. Általános vitára alkalmasnak lehet minősíteni, hiszen ennél részletesebb beszámoló az éves tevékenységről nehezen képzelhető el, és főleg az Országgyűlés kevés intézmény számol be ilyen részletezettséggel, mint az ORTT.
Tehát egyrészt várom az elnök úr válaszát az általam feltett kérdésre, másrészt azt javaslom, hogy tartsuk általános vitára alkalmasnak ezt a benyújtott beszámolót. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések, észrevételek? Lengyel Zoltán!
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A beszámolóval kapcsolatban lenne néhány észrevételem, ami most már évek óta visszaköszön.
Az egyik az RTL Klub és a TV2 története, itt miért nem történik az ORTT-ben ezzel kapcsolatban előrelépés? Az ORTT költségvetésével kapcsolatban lenne egy nagyon rövid kérdésem. Évek óta rendszeres az ORTT irodájának finanszírozása a Műsorszolgáltatási Alapból, a testület pedig a költségvetés sorai között átcsoportosít. Erre milyen törvényi felhatalmazása van az ORTT-nek? Végül egy rövid megjegyzésem lenne, és ez rögtön választ is ad valamilyen szinten a szeptemberi események közvetítésével kapcsolatos fejleményekre. Az ORTT álláspontja többségi állásfoglalás alapján alakul ki, ebből egyharmadot a kormány képviselői, egyharmadot a kormánypártok, egyharmadot pedig az ellenzék tud a voksokba beadni. Úgy tűnik, hogy itt a politikai egyensúly nem túlzottan valósul meg. Erre szeretnék választ kapni az elnök úrtól. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? Herényi Károly? Nem? Én szeretnék annyit kérdezni elnök úrtól, hogy 2006-ban az ORTT kapott-e valamilyen jellegű elmarasztalást. (Kovács Tibor, Keller László: Kitől?) Bármelyik hatóságra, bíróságra, nemzetközi szervezetre gondolok, Freedom House, Transparency International... Bárkitől. Van-e ilyen esemény 2006-ból? Ha nincs több kérdés, vissza is adnám a szót elnök úrnak. Parancsoljon!
KOVÁCS GYÖRGY (Országos Rádió és Televízió Testület): Keller képviselő úr kérdésére azt gondolom, mind a kettő, az esemény is, a médiaipar is keveredik ebben a támogatási rendszerben. Az ORTT minden év elején, a költségvetés elfogadását követően dönt a támogatási irányokról, ezt a beszámoló pontosan tartalmazza, és egy nagyon szűk mezsgyét meghagy olyan médiaeseményeknek, olyan konferenciáknak, amelyeket nem lehet beilleszteni a fősodorba, de mégis egy pici kaput nyit arra, hogy ilyen típusú események is kapjanak forrásokat.
A Kárpát-medencével kapcsolatos kommunikációs konferencia ebbe a körbe sorolandó, a kübekházi operettfesztivál és a debreceni virágkarnevál pedig a médiumokban is megjelenik. Az egyiket a Duna Televízió közvetítette élő adásban és ismétlésben is talán, nagyon sikeres rendezvény volt. El kell mondjam, hogy egy zsákfaluban rendezik meg az eseményt, ahol 364 napon keresztül semmi nem történik, aztán megjelenik egy operettfesztivál a hármas határ közelében, magyar, román és szerb határon túli magyarok nagyon szép számmal megjelennek, több mint 5 ezer nézője van ennek az eseménynek. Ennek médiavonzata is van, a Duna Televízió közvetítette talán kétszer is. A virágkarneválnak is helyi jellege van, Debrecen városában ez egy turisztikai látványosság, esemény, és erről a média folyamatosan és részletesen beszámol. A helyi támogatások kérdésköre tehát egy olyan szűk mezsgye, ami a központi támogatási tervekbe nem, vagy nehezen illeszthetők be.
Lengyel képviselő úr az RTL-lel és a TV2-vel kapcsolatos ügyeket kérdezte. Ezt itt, ebben a bizottságban szerintem számtalanszor megtárgyaltuk, az ORTT álláspontja e tekintetben alapvetően nem változott. A költségvetési kérdéskört már a 2006-ra vonatkozó költségvetésben volt egy 5. §, ami arról szólt, hogy az ORTT a költségvetések előirányzatai között átcsoportosíthat. Ez volt a törvényi felhatalmazás. A 2006-ra szóló költségvetésben ezt maga a tisztelt Ház tette meg, és ezt az átcsoportosítást már a törvény megalkotásakor meglépte képviselői módosító indítvány alapján. Tehát az az évek óta folytatott gyakorlat nyert előzetesen befogadást, ami arról szólt, hogy a médiarendszer finanszírozása nem kielégítő, nem mentes az anomáliáktól, a rendszer túlfinanszírozott, a működés valamilyen módon mégis csak megoldandó.
Rendezni kellene a kérdést, magam is nyugodtabb lennék, és jobban szeretném, ha a kétharmados törvényben rögzített előírások teljesítése mentén lehetne ezeket a feltételeket biztosítani. Több kísérletet tettünk arra, hogy módosítsuk a médiafinanszírozás rendszerét, legalább három ilyen kezdeményezésről tudok, mind a három a politikai alkuk mentén elvérzett a parlament asztalán. Még egyszer mondom, nyugodtabb lennék, ha a korábbi törvény keretei között zajlana ez le. Nem mintha a mostani nem lenne törvényes, csak egy másik törvénnyel nem biztos, hogy tökéletesen összhangban van.
A szeptemberi események és hogy az ORTT bizonyos értelemben politikai testület. A választás metodikája, hogy a politikai frakciók jelölnek, ez a feeling átlengi az Országos Rádió és Televízió Testületet. Az 1996. I. törvény így határozza meg az ORTT-tagok jelölését, választását. Az elnökét máshoz köti, de a tagokat mindenféleképpen a frakciók jelölik. Attól, hogy így áll össze, és politikai döntések születnek az ORTT-ben, szeretném visszautasítani. Ha nem a HÍR TV-ről szóltak volna a szeptemberi események, szerintem senkiben nem merült volna fel, hogy politikai döntés születik, vagy sem. Ez a televízió a szeptemberi eseményeket látható módon - egy részében már a bírósági elsőfokú eljárás osztotta az ORTT álláspontját - nem tartotta be a média-előírások egy részét. A második része másodfokon el fog dőlni. Nem lehet utcai, előre be nem jelentett tüntetést, vandál pusztítást, értelmetlen törést-zúzást oly módon beállítani, ahogy ott a televízió munkatársa interpretálta. Nem tudott felülemelkedni az eseményeken.
Mi nyilvánosságra hoztuk az ezzel kapcsolatos közigazgatási határozatunkat, bárki számára elérhető a honlapunkon. Rekonstruálni lehet, hogy mi hangzik el, és mi nem. Tüntetésnek, szabadságharcnak, forradalomnak nevezik, azt mondják, hogy az emberek a szabadságukért küzdenek. Forradalomnak nevezni olyan tüntetést, amelynek következménye a rombolás és az értelmetlen pusztítás, azt mondom, alapvetően szereptévesztés. Ma is tartom azt az álláspontot, ahogy a testület megítélte ezt, nem politikai döntést hozott, hanem szakmait. Jelzem még egyszer, ha nem a HÍR TV-vel szemben léptünk volna fel, ez a kérdés itt most nem kerülne ily módon az asztalra.
Elnök úr kérdésére, hogy született-e bármilyen elítélő döntés az ORTT-vel szemben. Döntésről nem tudok. Arról tudok, hogy az ügyészség foglalkozott a két televízió hosszabbítási szerződésének ügyével, és a legutolsó álláspontja az volt, hogy nincs törvényes eszköze arra, hogy az ORTT-vel szemben bármi módon eljárjon. Az eljárást befejezte, a kiadott indoklásban viszont leírt mégis egyfajta álláspontot, amit én magam azért vitatnék, mert ha valakinek nincs hatásköre, akkor az arra vonatkozó álláspont kialakítására sincs hatásköre. Ez a döntés mégis csak megszületett, erről számot kell adni, hogy ez történt. A másik, hogy az ombudsman helyettesével, Takács Alberttel volt hosszú időn keresztül szakmai vitája az ORTT-nek, és Takács Albert is ugyanerre az álláspontra jutott, és befejezte az ezzel kapcsolatos eljárását. Erről a kettőről tudok. Más hozzánk hivatalosan nem érkezett, ha mégis lenne, akkor az az oka, hogy erről nem tudok, hogy hivatalosan nem érkezett hozzánk ilyen típusú megkeresés. Nem hiszem, hogy kifelejtettem volna valamit. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e még valakinek kérdése. Babák Mihály!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Megdöbbentem, amikor elnök úr minősítette a HÍR Televíziót a szeptemberi események kapcsán. (Kovács Tibor: Nem mondta a nevet.) Mondta, kérem, figyeljen, Kovács Tibor úr, és ne kössön bele a szövegembe. Nem szeretném elterelni a figyelmet a dolog lényegéről. Elnök úr, gondolja végig! Megkorholták a magyar királyi televíziót, a magyar költségvetésből finanszírozott televíziót, hogy miért nem adott hírt arról, amikor őket megtámadták?
Tisztelt Elnök Úr! Vizsgálták-e azt a körülményt, hogy miért nem készültek felvételek a magyar királyi televíziónál az őt ért támadások kapcsán? Állítólag készültek, és még sincsenek meg a felvételek. Elnök úr, sokan beszélik ebben az országban és ebben a városban, hogy ha a HÍR Televízió nem közvetít, akkor ez a ház leég teljes egészében, hiszen azt beszélik ebben az országban - nem én állítom, csak elmondom -, hogy az volt a szándék, hogy a TV székháza porig égjen, politikai manipuláció eredményeként. Nem én mondom, ezt beszélik az országban. (Derültség a kormánypárti oldalon.) Azt is mondják, hogy ott fizetett emberek voltak, és a székház mögötti utca tele volt rendőrrel. Ugyanakkor diáklányok és diákrendőrök voltak a kapuban. Azt a rumlit pedig, ami ott történt, maguk a rendőrök csinálták, hiszen ők emeltek barikádot.
Úgy gondolom, hogy mértékletesen kellene ezzel bánni, és körbe kellene járni, mert innentől kezdve kilóg a ló lába, hogy egy televízió, a HÍR Televízió közvetíti a TV-székház eseményeit, és erre föl a hatalom és az ORTT elítéli, azaz megbünteti, bíróság előtt kell kikötnie. Szeretnék felhívni mindenkit, hogy gondolják végig. A magyar királyi televízió, amely az állami költségvetésből kapja a pénzét, milliárdokat költ el, a Magyar Köztársaság polgárait nem tájékoztatja arról, hogy mi történik a székház környékén. Mégis csak borzasztó, elnök úr! Ez nem jutott önnek az eszébe? A kérdésem tehát az, ha egy televíziót elítélnek, a többieket miért nem ítélte el, tisztelt elnök úr, hogy nem tartották be a tájékoztatási kötelezettségüket, kifejezetten a magyar állami köztelevízió sem.
Oda kellene arra figyelni, ami nagyon gyanús volt a TV-székház támadása kapcsán, és amiről az emberek nagyon sokat beszélnek, és ez ránk nézve is dehonesztáló, sőt, önökre nézve is dehonesztáló, hogy egy olyan kérdésben döntenek, amiről az országban teljesen más a vélekedés. Jó lenne odafigyelni a közhangulatra e tekintetben, mert ennek az intézménynek, amelyet ön elnököl, meg kellene tartania azt a kvázi politikai tartalom melletti függetlenségét és nagyvonalúságát, hogy igyekszik mérlegelni bizonyos dolgokat. Azt tapasztaltuk, és ne vegye rossz néven, hogy a kereskedelmi televíziók kérdésében ön taktikus döntést hozott a kuratóriummal, többek között, hogy nem kell megfizetni azt a tarifát, amit meg kellene fizetni, mondván, hogy így csődbe mennének.
A másik televíziónál pedig elfogult lehetett, hiszen ha itt beszélek, magam is elfogult vagyok, és ez nyilvánvaló, hiszen emberek vagyunk. De amikor hirtelen történik valami, és egy riporter közvetít olyan körülmények között, amit a képkockákból meg lehetett állapítani, hogy eléggé felfokozott állapotban voltak, hiszen ott voltak rendőrök, lövöldöztek jobbra-balra, gyújtogattak, tévedésekbe is eshet. Ezt önök elítélik. De amikor pénzről van szó a kereskedelmi televízióknál, akkor hirtelen elolvadnak, hogy ne menjenek tönkre, és a sugárzási díjakból lényegesen kevesebbet inkasszálnak, ugyanakkor jönnek azért, hogy támogassuk az ORTT-t, helyesebben az önök céljait. Amit szívesen meg is teszünk, csak valahogy a mérleget egyensúlyba kellene hozni, az az érzésem, elnök úr.
Fontolja meg az ORTT az eddigi vélekedését, és foglalkozzon elnök úr, kifejezetten kérem önt, azzal is, hogy miért nem közvetítettek a televíziók akkortájt erről a TV-székház-ügyről többet, élőben és konkrétan, úgy, ahogy azt a HÍR TV tette. Köszönöm szépen. Kérem, szíveskedjék a kérésemnek eleget tenni, ha lehetséges. (Kovács Tibor: Egyfajta tüntetők.)
ELNÖK: Köszönöm. (Domokos László: Kovács Tibor kért szót, elnök úr.) Nem jelezte Kovács úr, hogy szót kérne. (Domokos László: De véleménye van.) Ha más most nem kíván szólni, akkor visszaadom a szót elnök úrnak.
KOVÁCS GYÖRGY (Országos Rádió és Televízió Testület): Köszönöm a szót, elnök úr. Babák képviselő úr, nem ilyen könnyű a helyzet az ORTT-ben, hogy én döntést hozatok. Ez most egy ötpárti testület az elnökkel együtt, öt különböző felfogású, különböző politikai hátterű, kulturális tartalmú álláspontokkal és véleményekkel. Nem tudok döntést hozatni. Én ezt egy megfontolt szakmai döntésnek tartom mind a mai napig, és kitartok a többségi döntés mellett. Magam is ugyanezen az állásponton és véleményen voltam. Nem hirtelen ítéltük el, megfontoltan elemeztük minden cselekményét. Azt a nézőpontját osztom viszont, hogy a HÍR Televíziónak a közvetítése kifejezett előnye volt, mert valóban innen szerzett tudomást mindenki az eseményekről. A többi televízió, a kereskedelmi televíziók is a HÍR TV műsorát vették át, volt olyan televízió, amelyik hang nélkül, azt hiszem, mindegyik hang nélkül vette át, és maga kommentálta az eseményeket.
Azzal az álláspontjával viszont nem tudok azonosulni, hogy ez a közvetítés mindenben és maradéktalanul megfelelt volna a médiatörvény előírásainak. Úgy látszik, hogy ezt a bíróság is osztani véli. A felvezetőmben is azt mondtam, hogy a 3.§ (2) bekezdését először alkalmazzuk, és ilyenkor a bíróságnak az a dolga, hogy a médiahatóság határkövét és a műsorszolgáltatók határkövét megpróbálják kijelölni. E tekintetben is érdekes ez az ügy. Egyébként az, hogy mit beszélnek, és mit nem beszélnek emberek, nem ez a kiindulási alap, hanem a képernyőn megjelenő kép és hang elemzése, a médiatörvény előírásai. Erre hoztunk nem hirtelen, hanem megfontoltan, elemzések alapján többségi döntéseket. Köszönöm szépen.
Döntés a beszámoló általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr válaszát. Ha nincs több észrevétel, szerintem eljutottunk a napirendi pont végkifejletéhez, nevezetesen ahhoz, hogy szavazzunk a kérdésben. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki a J/1960. számú beszámolót általános vitára alkalmasnak találja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) A bizottság többsége támogatta. A többségi vélemény előadója Keller László, a kisebbségié Lengyel Zoltán. Akkor a napirendi pontot lezárom. Köszönöm elnök úrnak a részvételt. További jó munkát kívánok.
Következik az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, T/1101. szám alatt. A módosító indítványokat fogjuk megtárgyalni. A módosító indítvány valamennyiük asztalán ott van, Podolák György és Kálmán András képviselők indítványa. Kérdezem, hogy képviseli-e valaki a módosító indítvány benyújtóit. (Nincs jelentkező.) Nem. Kérdezem az előterjesztőt, hogy támogatják-e ezt a képviselői indítványt.
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Mi az új, mi a módosítás a korábbi állapothoz képest, mert itt van egy ezer cégnevet tartalmazó lista? Mi az, ami miatt az előterjesztő ezt támogatja?
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az első módosítás még nem is a lista, hanem az évszám korrekciója.
ELNÖK: Az világos.
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A másik átvezeti az időközben történt változásokat a miniszterek elnevezésétől kezdve a privatizációs törvény tavaly októberétől ez év márciusáig történt módosításait, ezeket technikai természetű módosításnak tekintjük.
ELNÖK: Köszönöm. Domokos László következik.
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Ha jól látom, azért vannak itt tartalmi változások, nemcsak nevek, ha már az előterjesztő erre nem hívta fel a figyelmet. Van egyszer a HungaroControl-lal kapcsolatos változás, illetve kikerültek kht.-k ebből a listából. Mi az indoka ennek, mi itt a szándék? Jó lenne, ha soronként megnéznénk, mert ugyan ez egy módosítás, de jó néhány szervezetet tartalmaz. Nyilván a benyújtók nem az előterjesztő tudta nélkül adták be ezt az indítványt, hanem megfontolták, ha a kormány támogatja is ezeket a javaslatokat. Ha segítene ebben, megköszönném.
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem volt egyeztetés a módosító indítvány benyújtása előtt, de az az érzésem, hogy ez a lista semmiféle érdemi változást nem hoz. Az került átvezetésre, ami a hatályos szabályok szerint ma is így van. Ezek megtörténtek, csak miután a privatizációs törvény módosítása az utolsó a sorban, ha ezt elfogadja a parlament, és nem kerülnek átvezetésre a tavaly októbertől mostanáig történt változások a privatizációs törvényben, akkor felülírná a jogalkotó a már egyébként elfogadott módosításokat.
ELNÖK: Köszönöm. Herényi Károly jelentkezett, megadom a szót.
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Két héttel ezelőtt kezdődött el az általános vitája ennek a törvényjavaslatnak, azután egy hét szünet következett be, és most újra visszakerült. Az általános vita során nem volt a parlamentnek olyan pártja, amelyik egyetértett volna ennek a törvénynek az ebben a formában való módosításával, illetve az előterjesztéssel. A kormánypártok sem értettek egyet. Akkor a kormánypártok azt ígérték, hogy olyan módosító javaslat készül, ami a törvény hiányosságait pótolja. Nevezetesen itt arról van szó, hogy a magyar állam ingyen, bérmentve, minden ellentételezés nélkül lemond olyan jogosítványáról, amit valahol pótolni kellene. Erre kézenfekvőnek látszanak az ágazati törvények. Azt hittük, hogy egy olyan törvénymódosítási javaslat kerül az Országgyűlés elé, ami ezt a kérdést rendezni.
Hát ez mindennek nevezhető, csak annak nem. Ez egy szépészeti, nyelvészeti meg mindenféle igényeket kielégítő módosító javaslat, de az alapvető problémákat nem oldja meg. Ráadásul még ilyen szempontból is hiányos, mert sem az első változat, sem ez nem tartalmazza a Balatoni Halászati Részvénytársaságot, amiben van legalább 80 százaléknyi állami tulajdon. Nem is tudom, ez hogyan fordulhatott elő. Tehát ez a törvénymódosítási javaslat az alapproblémát nem oldja meg. Nem tartom támogathatónak, hiszen itt az alapprobléma megoldása az elsődleges cél, ennek pedig ahhoz semmi köze. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólások? Domokos László!
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Most már értelmezve, hogy mi történt itt, az előterjesztő arra hivatkozik, hogy más törvények esetében született döntés, ami a privatizációs törvényt érintette, és ez koherencia zavart hozott létre. Elvileg mondhatjuk, hogy az egyik törvény megengedte, de a fő törvény, a privatizációs törvény nem. És ezt most egy technikai javaslatként kezelik, holott szerintem ez az érdemi döntés, hiszen nem születhet meg a törvényalkotó részéről technikai törvény. Tegnap is szó volt arról, hogy a törvényhozás selejtjeit próbálja meg utólag javítani a kormány, most már láthatóan nem is a kormány, hanem két szemfüles országgyűlési képviselő kíván a selejtes törvénykezési munkán korrekciókat végrehajtani.
Azt gondolom, ez elfogadhatatlan. Nem véletlenül született egy privatizációs törvény, amin át kellett volna ezeket vezetni, és akkor kezelve lett volna. Így nem is értem a kormány álláspontját, nem megfontolt, nem is átgondolt, és nem is szakszerű, amit tesznek. Kimondottan kapkodó a kormányzás, a "nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal" elvei érvényesülnek, ezért nem tudok ezzel azonosulni, és nem is tudom elfogadni ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztő, Gadó úr kért szót, parancsoljon!
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnézést, de azt hiszem, itt félreértésről van szó. Megpróbálom érthetően kifejezni magam. Tavaly ősszel be lett nyújtva egy törvényjavaslat, ami akkor kifejezte például a listát illetően az akkor hatályos privatizációs törvény szerinti állapotot. Ezt követően a 2006. évi CXXI. törvény módosította a privatizációs törvényt, és kikerült öt társaság, az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. például a listáról. Ezt az októberben benyújtott törvényjavaslat természetesen még nem vehette figyelembe. A hatályos privatizációs törvény ma a lista szerint helyesen már nem tartalmazza ezt a kht.-t, hiszen a 2006. évi CXXI. törvény kivette ezt a céget. Most a parlament tárgyalja tovább az előttünk lévő törvényjavaslatot, és ha megszavazná így, hogy egy módosító javaslat nem vezeti át az időközben elfogadott módosításokat a listát illetően, akkor újra visszaállna a 2006. évi CXXI. törvény előtti állapot, ami nem cél, mert a parlament egyszer már meghozta ezt a döntését. Ezért éltem azzal a kifejezéssel, hogy itt egy technikai korrekcióról van szó, a 2006 októberében benyújtott törvényjavaslat benyújtása óta bekövetkezett módosításokat vezeti át a javaslaton. Erről van szó.
ELNÖK: Kovács Tibor jelentkezett. Nem? Akkor kérdezem, hogy ki kíván még hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Nem jelentkezik senki. Akkor döntenünk kell a módosító indítvány sorsáról. Kérdezem, ki az, aki a Podolák és Kálmán képviselők által benyújtott indítványt támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizennégy. Nem támogatja? Hét. Tartózkodott? Egy. A bizottság többségi állásponttal támogatta az indítványt. Köszönöm szépen, végeztünk ezzel a napirendi ponttal is. Viszontlátásra! További jó munkát kívánok.
Dr. Szilvásy György levele alapján tagok delegálása a nemzeti kerekasztalokba
Áttérünk a következő napirendi pontunkra. Ez a dr. Szilvásy György miniszter úr levele alapján tagok delegálása a nemzeti kerekasztalokba, amit Szabó Lajos alelnök úr javasolt. Szabó Lajos alelnök urat keresem, itt van-e. (Szabó Lajost behívják a terembe.) Köszönöm. Alelnök úr javasolta a napirendi pontot, akkor kérem, hogy vezesse elő, indokolja a bizottság tagjai számára.
SZABÓ LAJOS (MSZP): A miniszterelnök úr levélben kereste meg a bizottság elnökét a delegálással kapcsolatban. Ezzel egy megelőző bizottsági ülésen a bizottság már foglalkozott, akkor lezártuk azzal, hogy az elnök úr az alkotmányügyi bizottsághoz fordul, hogy kivizsgálja a levéllel kapcsolatos eljárásokat. A mai napon érkezett a bizottsághoz egy levél Szilvásy György kancelláriaminiszter aláírásával, amelyben felkéri a bizottságot, hogy delegáljon ezekbe a kerekasztalokba tagokat. Ennek kapcsán kértem a napirend módosítását, hogy ezt a bizottság meg tudja tenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most már tudjuk, hogy miért került ide ez a téma. Hadd adjak tájékoztatást a bizottság tagjai számára arról, hogy a múltkori ülésünk után megkereséssel fordultam az alkotmányügyi bizottsághoz. Az alkotmányügyi bizottság, ha jól emlékszem, egy héttel ezelőtt tárgyalta azt a kérdést, hogy ilyen esetben, amikor a megkeresett személy a bizottság elnöke, és a levél tartalma is arról szól, hogy a bizottság elnöke delegáljon, vagy javasoljon valakit, mi a teendő. Az alkotmányügyi bizottságban készült egy állásfoglalás-tervezet, azonban a bizottság ennek elfogadását elnapolta. Ezért azt javasolnám, hogy a bizottság várja meg ezt az állásfoglalást, és amikor ez megszületik, el tudja dönteni, hogy delegál-e, vagy sem.
Kérdés, észrevétel? Keller Lászlónak az arcára is van írva, hogy kérdezni akar valamit. Parancsoljon, képviselő úr.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Nem akarok, elnök úr, csak nagy figyelemmel hallgattam az eszmefuttatását, de a két dolognak egymáshoz semmi köze nincs. Persze, majd be lehet várni, hogy mit mond az alkotmányügyi bizottság, most meg a napirendről szükséges döntenünk. (Varga Mihály: Arról már döntöttünk.) A kettő nem függ össze, két teljesen külön levélről van szó, elnök úr, ön ezt pontosan tudja. Azt javaslom, hogy döntsünk ebben.
ELNÖK: Képviselő úr, csak tájékoztatom, hogy a napirendről már döntöttünk, a bizottsági ülést általában ezzel szoktuk kezdeni, talán elkerülte a figyelmét. Más jellegű észrevétel? Szabó Lajos! Parancsoljon!
SZABÓ LAJOS (MSZP): Én is csak ahhoz szeretnék csatlakozni, hogy a bizottság a jelöléseket tegye meg. Adott esetben, amennyiben úgy kívánja a bizottság, ne is teljes körűen jelöljünk az összes munkacsoportba. Mi partnerek vagyunk abban, hogy bevárjuk, ha még más részről is jelöltek vannak. Ma döntsünk bizonyos delegálásokról, és egy későbbi ülésen mód van arra, hogy ha bármelyik képviselő még szeretne jelölni, akkor azt meg tudja tenni.
ELNÖK: Ez is egy lehetőség, ez is egy javaslat. Két javaslat van eddig. Én javasoltam, hogy a bizottság, ha következetes akar lenni ahhoz, amit a múltkori ülésen tett, akkor várja meg az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását. Szilvásy György levelét nem kívánom kommentálni, nem is annyira a stílus zavar, hanem az az alkotmányjogi felfogás, hogy a kormány ellenőrzi a parlamentet, és nem fordítva. Tehát azt javaslom, hogy várjuk meg az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását, és utána dönthetünk ebben az ügyben. Én kész vagyok elfogadni az alkotmányügyi bizottság álláspontját ebben a kérdésben.
A másik javaslat, amit most hallhattak, hogy ne foglalkozzunk ezzel, a bizottság döntsön most, mondja Szabó Lajos. Eddig ez a két alternatíva van.
Kíván-e még valaki hozzászólni ehhez a kérdéshez, mert ha nem, akkor szavazásra teszem fel. Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Annyival színesíteném a lehetséges választási repertoárt, hogy részben döntsön most a bizottság a lehetséges delegálásokról, amely ügyekben esetleg most képes meghozni a döntését. Mivel engem is váratlanul ért az előterjesztés, azzal a jelölttel, akit a múltkor megneveztem, nem sikerült egyeztetni, hogy fenntarthatom-e a jelölését, így ebben a helyzetben nem tudnám megismételni a jelölését, ezért kérem, hogy csak részben delegáljunk ezekbe a kerekasztalokba. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni ehhez a kérdéshez? Herényi Károly!
HERÉNYI KÁROLY (MDF): A levélben az áll, hogy minden más parlamenti bizottság élt a delegálás lehetőségével. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez valóban így van-e, és mikorra várható, hogy ezek a kerekasztalok elkezdenek működni, mert ha most nem döntünk, hanem megvárjuk az alkotmányügyi bizottság döntését, akkor lehet, hogy lemaradunk a delegálási jog gyakorlásáról.
ELNÖK: A következő tájékoztatást szeretném adni a bizottságnak. Három kerekasztal-javaslat van. Az egyik a nyugdíj és időskor kerekasztal, a parlamenti bizottságok közül hármat kért fel a miniszterelnök, hogy ebbe delegáljon. Az egyik a Simon Gábor (MSZP) képviselő úr vezette foglalkoztatási és munkaügyi bizottság, a másik pedig a Korózs Lajos (MSZP) képviselő úr vezette ifjúsági, szociális és családügyi bizottság. Ők már delegáltak. Az oktatás és gyermekesély kerekasztalba szintén három bizottság kért fel a miniszterelnök, a Szabó Zoltán (MSZP) képviselő úr által vezetett oktatási és tudományos bizottságot, valamint a Korózs Lajos vezette ifjúsági bizottságot. És van a harmadik kerekasztal, itt szintén három bizottságot keresett meg a miniszterelnök, a Simon Gábor vezette foglalkoztatási bizottságot és a Puch László vezette gazdasági bizottságot, valamint bennünket. Ennyiben tudom tájékoztatni képviselő urat és a bizottságot a delegálások állásáról.
Ha nincs több hozzászólás, akkor haladjunk, ne álljon meg az élet. Van Szabó Lajos javaslata, hogy döntsünk most, kompromisszumos javaslatnak érzem Kékesi Tiborét, hogy döntsünk is, meg ne is, hagyjunk ki helyeket, és végül van a harmadik javaslat, az én javaslatom, hogy várjuk meg az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását. További javaslat? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor, hogy ne érjen az elfogultság vádja, Szabó Lajos javaslatával kezdem, aki azt javasolta, hogy döntsünk most. (Szabó Lajos szót kér.) Pontosítja? Igen, pontosít. Mit jelent a részben?
SZABÓ LAJOS (MSZP): Konkrétan megfogalmazva azt javaslom, hogy a nyugdíj kerekasztalba legalább egy helyet hagyjunk nyitva, hogy azok a képviselők, akik később kívánnak jelölni, tudjanak javaslatot tenni, és a következő ülésünkön újra tárgyaljuk ezt a napirendi pontot, és akkor döntsünk az üresen maradt helyről. (Babák Mihály: Ez púder, komolytalan.)
ELNÖK: Képviselő úr, hogy pontosítsam, hat főt delegálhat ez a bizottság a három kerekasztalba a matematika szabályai szerint. Mert háromszor kettő hat - a hagyományos euklidészi matematika szerint. Tehát ön azt mondja, hogy akkor most öt főt delegáljunk, egyet ne. Ez a javaslat? (Szabó Lajos: Igen.) Igen.
Hargitai János!
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Elnök úr, azt javaslom, amit a múltkor is javasoltam. A miniszterelnök úrnak az eredeti levelében még arra sincs utalás, hogy azt várná, hogy kiegyensúlyozott legyen a jelölés. Mivel ez az egész, nagyon jól tudjuk, csak egy kommunikációs színjáték része, és a többség úgyis azt csinál, amit akar, adjuk meg a lehetőséget, hogy félrevonuljanak, és döntsenek úgy, ahogy akarnak. Mi ebben úgysem tudunk részt venni, mert nincs igazán felkínálva nekünk, az egész csak játék.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Én is hajlok erre. Érkezett hozzám javaslat, hogy egyórás szünetet rendeljek el, hogy a többségi oldalnak legyen ideje meggondolni, hogy kit is javasol. Mivel a Házszabály két órára ad lehetőséget, gondolkodom azon, hogy 6 órakor folytatnánk a bizottság ülését, és akkor meggondolhatják, hogy kit kívánnak javasolni. (Babák Mihály: Ez színjáték, elnök úr. - Szabó Lajos: Nincs szükség szünetre.) Másoktól érkezett ilyen javaslat. Szünetet bármikor el lehet rendelni. Azt javaslom, hogy most egy 10 perces ügyrendi szünet legyen, és mindenki gondolja át, hogyan kíván szavazni ezekben a kérdésekben. (Rövid szünet.)
Folytatjuk a bizottság ülését. Tisztelt Bizottság! Azt a szünetben előkészített kompromisszumos javaslatot tenném, hogy most levennénk a napirendről ezt a kérdést, és a bizottság a következő ülésén foglalkozik majd vele, akkor teljes egészében áttekintheti a delegálások ügyét, a személyeket is.
Kérdezem, ki az, aki ezzel egyetért. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A bizottsági ülést berekesztem. Jövő héten, kedden délután 3 órakor lesz a bizottsági ülés, mindenki úgy készüljön. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 56 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit