KPSZB/10/2007.
KPSZB/39/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. március 20-án, kedden 15 óra 10 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
A Hungária Televízió Közalapítvány 2005. évi működéséről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Bíró Sándor szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Dr. Bíró Sándor válasza *
Észrevételek, vélemények *
Dr. Bíró Sándor reflexiói *
Döntés a beszámoló általános vitára való alkalmasságáról *
Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Gadó Gábor szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, vélemények *
Dr. Gadó Gábor válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló 53/2005. (VI. 4.) OGY-határozatban megjelölt feladatok teljesítéséről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Juhász Edit szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, vélemények *
Dr. Juhász Edit válasza *
Döntés a beszámoló általános vitára való alkalmasságáról *
Tagok delegálása a nemzeti kerekasztalokba *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Balla György (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Herényi Károly (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Boldvai László (MSZP) Schwartz Bélának (MSZP),
Keller László (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Dr. Kékesi Tibor (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP9,
Kovács Tibor (MSZP) Tukacs Istvánnak (MSZP),
Molnár Albert (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Molnár László (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Végh Tibor (MSZP) Keller Lászlónak (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ),
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) dr. Katona Bélának (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Lengyel Zoltánnak (Fidesz),
Varga Mihály (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz).
Dr. Bíró Sándor, a Hungária Televízió Közalapítvány elnöke
Zarándy Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője
Dr. Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára
Dr. Juhász Edit, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 10 perc)
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégeink! Megkérem, hogy foglaljanak helyet, elkezdjük munkánkat. Jó napot kívánok.
A napirendi javaslatot írásban kiküldtük, ehhez képest az alábbi módosításokra teszek javaslatot. A döntés képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról című napirendi pont okafogyottá vált, mert Molnár Albert és Lakos Imre képviselők visszavonták indítványukat. Így a második napirendi pontunk lesz az első, a Hungária Televízió Közalapítvány tevékenységéről szóló beszámoló, J/1003. szám alatt. Az eredeti 3. és 4. napirendi pontot, amely az MTI beszámolójáról szóló határozati javaslat, illetve az MTI Rt. alapító okiratának módosításáról szóló határozati javaslat, nem kell tárgyalnunk, mert ezekhez nem érkezett módosító javaslat. Az 5. pont, amely az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szól, T/2280. szám alatt, lesz a második napirendi pontunk. A 3. lesz a 6. szám alatt szereplő, a cégnyilvánosságról szóló törvényjavaslat, T/2480. számmal, majd az eredeti 7. lesz a 4. napirendi pontunk, amely az ingatlanokkal foglalkozik, a J/2482. szám alatt benyújtott beszámoló. A 8. napirendi ponthoz nem érkezett módosító javaslat, így azt sem kell tárgyalnunk, a 9. pont lesz az 5. napirendi pont, amelynek során Szilvásy György miniszter úr levele alapján a bizottság tagokat delegál a nemzeti kerekasztalokba.
Erre az öt napirendi pontra teszek tehát javaslatot. Kérdezem, van-e ehhez kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, hogy szavazzunk a napirendünkről, egyúttal létszámellenőrzést is tartunk. Aki támogatja a napirendi javaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás.) Huszonkettő. Aki nem? Tartózkodott? Nem volt ilyen. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, és napirendjét egyhangúlag elfogadta.
Az 1. napirendi pontunk a Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2005. január 1-től 2005. december 31-ig terjedő időszakáról szóló beszámoló, J/1003. szám alatt, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Megkérem a közalapítvány képviselőit, hogy foglaljanak helyet a vendégeknek fenntartott asztalnál. Szóbeli kiegészítésre megadom a lehetőséget. Önöké a szó.
Dr. Bíró Sándor szóbeli kiegészítése
DR. BÍRÓ SÁNDOR (Hungária Televízió Közalapítvány): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elöljáróban szeretnék bemutatkozni, Bíró Sándornak hívnak, a Hungária Televízió Közalapítvány elnöke vagyok, egyben professor emeritus a Szent István Egyetemen. A feladatom az, hogy a Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2005. január 1-től 2005. december 31-ig terjedő időszakáról egy rövid összefoglalást adjak. Stílusosan a bizottság nevéhez, először a Hungária Televízió Közalapítvány, pontosabban a Duna Televízió Zrt. gazdasági helyzetéről szeretnék tájékoztatást nyújtani, majd a közszolgálatiság néhány aktuális kérdéséről szeretnék szólni 2005-ben, illetve azt követően, jogász lévén nem tudom megállni, a médiatörvény betartásának fontosságáról szeretnék két mondatot mondani, ha elnök úr ezt megengedi nekem.
A Duna Televízió Részvénytársaság, illetve az azt tulajdonló Hungária Televízió Közalapítvány 2005-ös éve igazában véve sikeresnek számít abban a tekintetben, ami szokatlan a közszolgálatiság területén, hogy ez a televízió, illetve közalapítvány nem mínuszba szaladt, nem volt tőkehiányos, hanem gyakorlatilag nullszaldósnak nevezhetném, noha valami minimális eredményt ért el, 15,6 millió forint pozitív mérleggel zárta az évet. A Duna Televízió Részvénytársaság üzleti tervét eredetileg 206,5 millió forint hiánnyal fogadta el a közalapítvány, az eredmény mégis, miként az előbb mondtam, 15,6 millió nyereség, ami egyértelműen költségcsökkenésből keletkezett. Zárójeles megjegyzésem, hogy a 2006-os előzetes mérlegadataink szerint a Duna Televízió ebben az évben szintén nullszaldós lesz, tehát nincs ráfizetés.
Szeretném elmondani azt is, hogy miből származik ez a pozitív eredmény. A saját gyártású műsorokra fordított költséget 350 millió forinttal sikerült csökkenteni, hozzátenném, nem úgy, hogy pocsékabb, hitványabb műsorokat készített volna a Duna Televízió, hanem a műsorszerkezet átalakításával, illetve a gyártási költségek racionalizálásával érte ezt el. Úgyszintén szerencsés helyzet volt, hogy az üzleti tervében megfogalmazott és meghatározott filmjogok, illetve szinkronizálási díjak esetében sem történt kerettúllépés, hangsúlyoznám, a rendkívül szolidra szabott filmvásárlási, illetve szinkronizálási költségeket sikerült pontosan betartani. Végül csoportos létszámcsökkentés történt, a Duna Televízió állományának közel 15 százalékát elbocsátotta, ez kétségkívül jelentős eredményt hozott a bérköltségekben. A stabilitás volt jellemző a 2005-ös gazdasági helyzetre. Minden adózási és járulékfizetési kötelezettségét időben teljesítette a Duna Televízió, illetve a közalapítvány is.
Kérdésként vetődhet fel persze, hogy miért exponálom ezt ilyen élesen. Tisztelt Bizottság! Egy évvel korábban, 2004-ben elnökválasztás volt a Duna Televízióban, illetve elnökválasztásra kellett volna sort keríteni. Azonban nem került erre sor, hiszen a közös megegyezés, a konszenzus semmiképpen nem akart kialakulni az elnök jelölése tekintetében a közalapítvány elnökségében. Ennek lett az eredménye, bár ez most nem vita tárgya, hogy bizonyos mértékű jelentős hiány keletkezett a Duna Televízió költségvetésében 2004-ben, hiszen szeptembertől nem volt elnöke. Három alelnök helyettesítette és látta el a feladatot. Ezek után a menedzsmenten érdemi vezetési tevékenységet, döntéseket számon kérni nem lehetett, hiszen próbáltunk sokféle megoldást, közös megegyezést, konszenzust kialakítani, ezek azonban felelős elnök hiányában eredményre nem vezettek.
Mindezt azért mondom el, mert szeretném hangsúlyozni, mennyire fontos az, hogy konszenzus legyen, hiszen különböző helyről érkezett elnökségi tagok egyeztek meg abban, hogy végül is legyen elnöke a Duna Televíziónak. Amikor 2005 februárjában sikerült elnököt választani, a gazdasági helyzet alapvetően megváltozott. A felelős vezetés, a menedzsment mindent elkövetett, hogy ilyen szép gazdasági eredményt érjen el. Összegezve tehát 8 milliárd 781 millió 200 ezer forint bevétellel szemben 8 milliárd 765 millió 500 ezer forint kiadás keletkezett, ami 15,6 millió forint nyereséget hozott. Őszintén mondom, elég ritka a közszolgálati médiumoknál az ilyen eredmény. Mindezt, meggyőződésem, annak köszönhetjük, hogy a konszenzust, a megegyezést, a közös akaratot, a Duna Televízió érdekét képviselő közös akaratot sikerült kialakítani.
Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, nagyon fontos lenne, hogy a közszolgálatiság néhány kérdéséről is beszéljek a gazdasági helyzetünkön túlmenően. Ami a közszolgálatiságot illeti, a Duna Televíziónak sokoldalú feladata van, erről részletes beszámolót nyújtottunk be. Úgy gondolom, a sokoldalúság, a hitelesség, a tárgyilagosság, a vélemények, nézetek sokféleségének biztosítása, a személyiségi jogok tisztelete, a pártatlan tájékoztatás, az anyanyelv ápolása összetett feladat, és igazában véve elég nehéz teljesíteni. Ha csak azt nézem, hogy ma Magyarországon csak az országhatáron belül hányféle nézet, hányféle elképzelés, hányféle gondolat, hányféle erkölcs, valláserkölcs, egyéb etikai megfontolás ugrik egymásnak, ha még ehhez hozzáteszem a Kárpát-medencét, a diaszpórában élő magyarságot egészen Új-Zélandig, akkor a kiegyensúlyozottságnak, a közszolgálatiság alapvető pillérének megfelelni rettenetesen nehéz. A kuratórium és az elnökség is azt állapította meg, hogy a Duna Televízió ezt a feladatát teljesítette. Nem állítom, hogy nem voltak hibák, nem lehettek jobbra-balra szakmai hiányosságok, de a tisztességes szándék mindenképpen megállapítható. Csak példaként említeném meg, hogy 2005-ben, a kérdéses évben az Országos Rádió és Televízió Testület előtt panasszal összesen két személy élt. Az egyik visszavonta a panaszát, a másiknak pedig az Országos Rádió és Televízió Testület panaszbizottsága nem adott igazat.
A közszolgálati előírások érvényesüléséről szabadjon néhány szót szólnom. A médiatörvény előírja, hogy mit jelent a közszolgálatiság, pontosabban milyen feladatokat kell minimálisan teljesíteni a közszolgálatiság elfogadhatóságához. Ennek során például előírja a médiatörvény, hogy a teljes műsoridő 50 százaléka legyen európai, 34 százaléka legyen magyar, 10 százaléka 5 évnél nem régebbi magyar. Ezekben a számokban az 50 százalék helyett 91 százalék, a 34 százalék helyett 66 helyett százalék, a 10 százalék helyett 20,2 százalék volt a Duna TV teljesítése. Ahol lemaradás van, ezt is őszintén meg kell mondanom, és ez nem is feltétlenül csak a Duna Televízión múlik, a sugárzás időpontja, tekintettel arra, hogy Erdélyben már egy órával több van, mint nálunk, másutt is más időszámítások vannak. Következésképpen azokat az időpontokat, amelyeket a médiatörvény előír, betartani nem lehet. Normális körülmények között 7 órakor vagy 8 órakor kellene egy híradót sugároznunk, de akkor Erdélyben már 9 óra van. Továbbá a Duna Televízió klasszikus filmkínálata közismerten nagyon színvonalas, ezt most nem nagyképűségből mondom, hanem tényleg őszintén, de a filmek vetítése későn kezdődik, és ember legyen a talpán, aki ezt Csíkszeredán még éjfél után meg tudja nézni, a végét be tudja várni. Nem könnyű megoldani.
A másik, ahol még elmaradásunk van a közszolgálatiság tekintetében, az a gyermek- és ifjúsági műsorok kérdése. Új gyermek- és ifjúsági műsorok általában nem készülnek Magyarországon, a régieket próbáljuk előszedni, időnként gyenge minőségű rajzfilmekkel helyettesíteni, de meg kell mondjam, hogy a Duna Televízió volt az, amely 2005-ben egy Benedek Elek-mesesorozatot készített az egyik magyar, nemrégen Kossuth díjat kapott színésznővel. Ez tényleg egy sikeres műsorsorozat volt.
A médiapiac kihívásairól és a Duna Televízió válaszairól kellene beszélni. Önmagában véve is rettentő sokat lehetne róla szólni. Itt ugyanis állandóan az érték és a nézettség konfliktusa vetődik fel. Ha értéket adok, akkor félek, hogy kevés lesz a nézőszám, ha nem adok klasszikus értéket, akkor a nézőszám emelkedhet, de a Duna Televízió nem tudja teljesíteni azt a hivatását, hogy a magyar kultúrát, a magyar műveltséget, a magyar kultúrával szemben támasztott igényeket legyen szíves sugározni és közvetíteni. Ennek ellenére, természetesen nem vetekedhet a Duna Televízió nézettsége a kereskedelmi televíziókkal, a Magyar Televízióval sem, bár itt adott esetben vitatható számok már akadnak, legalábbis a 2-es csatorna tekintetében, azt kell mondanom, hogy erről a feladatáról a Duna Televízió nem tett le. Inkább vállalja azt, hogy ha kevesebben is nézik, a szellemi értékeket, a magyar kultúra, az európai és az egyetemes kultúra értékeit akkor is sugározza. A nézettség 2005-ben 25 százalékkal emelkedett, és azóta is folyamatosan emelkedik, különösen akkor, ha a határon túli nézőközönséget is megszólítjuk, és vizsgáljuk, hogy a határon túli nézőközönség létszáma milyen módon növekszik.
Ami jelentős problémát okoz, az a műszaki-technikai fejlesztés. Miként közismert, a médiafinanszírozási szabályok nem ismernek fejlesztési rovatot, fejlesztési összeget, nem határozzák meg, hogy egy bizonyos átadott összegből mennyi az, amit műszaki fejlesztésre lehet fordítani. Ennek következtében bizony nagyon nehéz helyzetbe kerülhet a Duna Televízió. Három évvel ezelőtt az Állami Számvevőszék folytatott vizsgálatot, és megállapította, hogy a Duna Televízió eszközparkja 65-70 százalékban elavult. Ezen segített az, hogy 2004-ben a Duna Televízió kapott az Országgyűléstől 800 millió forintos támogatást, amivel az utolsó fillérig elszámolt, és ennek az összegnek a döntő többségét nagyon jelentős struktúraátalakításra, műszaki fejlesztésre használta fel.
Mégis azt kell mondanom, hogy még a mai viszonyok között is, hiszen nagyon gyorsan avulnak a televíziózás műszaki berendezései, sikerült 2005-ben és a következő években is továbbfejleszteni, virtuális stúdiót épített ki a Duna Televízió, a szerverrendszert bővítette, és ma egy nagyon jól működő szerverrendszert tudunk a magunkénak mondani.
Tisztelt Bizottság! Jogász létemre nem tudom megállni, hogy a médiatörvényről néhány szót ne szóljak. Divat unisono szidni. Bár azok is szidják a médiatörvényt, akik talán nem is olvasták, de ez benne van a levegőben. Nem könnyű olvasmány, azt férfiasan el kell ismernünk, ez egy bonyolult, nehéz törvény. De azért szeretném azt mondani, hogy jóakarattal, jóindulattal, konszenzuskereséssel az akármilyen médiatörvény is végrehajtható, ha valóban végre is akarják hajtani. Lehet esetleg interpretációt is csinálni, ahol éppen nem szabályoz, közös megegyezéssel saját magunknak szabályokat alkotni. Nem győzőm hangsúlyozni, hogy pokolian nehéz évünk volt, és ezt annak tudatában mondom, hogy a 2004-es esztendő, amiről most nincs szó, rendkívül nehéz volt az elnökválasztás miatt, mindaddig, amíg a konszenzust nem sikerült valamilyen módon az elnökségben létrehozni.
Tisztelt Bizottság! Még néhány szó, és rögtön be is fejezem, a Hungária Televízió Közalapítvány gazdálkodásának kérdéseiről. Minden pénz, ami a Duna Televízió működtetésére fordítódik, a közalapítványon megy keresztül. Ily módon a mérlegünkben megjelenik a Duna Televízió eredménye, vagy negatívuma, emellett van a saját működésünkre felhasználható költségteher, amelyet a médiatörvény egyértelműen szabályoz. A rajtunk keresztül ment pénz 98 százalékát fordítottuk a Duna Televízió működésére, 2 százalékát pedig a saját működésünkre. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 151 millió forinttal rendelkezett a Hungária Televízió Közalapítvány, ebből 143 milliót működésre fordított, 8 milliót pedig megtakarításként átadott. Ez is ritka, hogy a közalapítványok megtakarítanak a működésükre felhasználható költségekből valamely összeget. Ezt a médiatörvény alapján címkézés nélkül átadtuk a Duna Televíziónak.
Tisztelt Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottság! Ennyivel szerettem volna kiegészíteni a már írásban benyújtott anyagot, és azt kérem, hogy fogadják el az általunk elkészített jelentést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Kérdezem, hogy észrevétel, kérdés van-e. Igen, először Tukacs István, majd Mádi László.
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány kérdést szeretnék feltenni a beszámolóval kapcsolatban. Az első rögtön a 4. oldalra vonatkozna, mert egy meglehetősen érdekes felütést tartalmaz. "A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma abban a reményben fogadta el az országgyűlési beszámolót, hogy a Duna Televízió továbbra is megőrizheti önállóságát és függetlenségét." Ha van ilyen remény, akkor bizonyára van félelem is. Táplálja-e valami ezeket a félelmeket, különösen költségvetési oldalról?
A másik ilyen megállapítás kifejezetten az országgyűlési képviselőknek szól a 18. oldalon. A műsorgyártásra, azaz a produkciókra közvetlenül leosztott költségek részletezése után figyelmünkbe ajánlja, hogy lám-lám, el lehet pontosan számolni a közpénzekkel, illetve a költségvetés forintjaival. Ez a jelzés bizonyára nem a közalapítványra, illetve a Duna Televízióra vonatkozik, hanem másfajta médiumokra. Ha igen, akkor erősítsenek meg benne.
A következő kérdésem a fejlesztéshez kapcsolódik. Értettem az ön okfejtését arról, hogy milyen nehéz fejlesztési forrásokat találni, de szó van az értékcsökkenésről is. Ha jól értettem, az értékcsökkenés jelenlegi módja, amelyet önök alkalmaznak, tartalmazza ezt, vagy ha kevésbé jól értem, a számviteli törvény által előírt értékcsökkenési metódusok nem jelentenek kielégítő megoldást a fejlesztések megvalósítására. Ez miben áll, vagy mi ennek a megoldása, ha van megoldása?
Kérdésem lenne továbbá, hogy okozott-e problémát a foglalkoztatottaknál a színlelt szerződések címmel elhíresült foglalkoztatási mód. Volt-e ilyen, és mi volt a megoldása? Végül az amerikai és ausztráliai sugárzás érdekelne. A kérdésem úgy szól, hogy van-e. Ugyanis a beszámolónak az egyik része mintha azt tartalmazná a műsorszórási díjaknál, hogy van, a végén pedig mintha utalás lenne arra, hogy tulajdonképpen nincs. Van, vagy nincs? Hogyan működik, ha működik? Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mádi László képviselő úr. (Mádi László: Nem kérdésem lenne, hanem véleményem.) Hozzászólás lesz. Akkor kérem, hogy a kérdésekre válaszoljon!
DR. BÍRÓ SÁNDOR (Hungária Televízió Közalapítvány): Köszönöm szépen a kérdéseket. Ami a preambulumot illeti a 4. oldalon, hogy a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma abban a reményben fogadta el az országgyűlési beszámolót, hogy a Duna Televízió továbbra is megőrizheti önállóságát és függetlenségét, amire rákérdezett képviselő úr, azt tudom mondani, hogy ez 2005-ös beszámoló. És 2005-ben bizony nagyon gyakran hangzottak el különböző helyeken, a sajtóban is megjelentek fenyegetésnek is felfogható megjegyzések, hogy a Duna Televízió esetleg valamilyen médiaátszervezés folyamán beolvasztásra kerül, más televízió egyik osztályaként lehetséges működnie, vagy esetleg még arra sem lesz szükség. Nem véletlen, hogy amikor a beszámolót a nagykuratórium megszavazta, akkor azzal a feltétellel szavazta meg, egyetlen ellenszavazattal, hogy ez a szöveg kerüljön be, mint afféle mérték, hogy az Országgyűlés óvja és védje.
Amerikai és ausztráliai sugárzás. Igen, van sugárzás, és nemcsak az Egyesült Államokban és Ausztráliában, hanem Új-Zélandon is. A napokban némi átalakítás történt az ausztráliai sugárzás tekintetében, bizonyos költségkímélési okokból háromszor 8 órát sugároz a Duna Televízió Ausztráliába. Néhány héttel ezelőtt lépett be ez a korlátozás. Rettenetes mennyiségű levelet kapott a menedzsment, hogy mi akar ez lenni, csak nem akarják a Duna Televízió ausztráliai sugárzását lecsökkenteni. Persze, vitatható, hogy szükség van-e rá, vagy milyen mértékben van szükség rá, erről sok vita volt eddig is, annyit szeretnék azonban hozzátenni, hogy ami a finanszírozást illeti, a Duna Televízió teljes egészében a saját költségvetéséből finanszírozza. Erre egy huncut garast senkitől nem kap. Már erre a sugárzásra.
Színlelt szerződések. Ez 2006-os kérdés, én 2005-re készültem, de természetesen volt ilyen, elég sokat meg kellett szüntetni. Az a 72 fős létszámcsökkentés gyakorlatilag minimálbéren történő visszafoglalkoztatást jelentene. Értékcsökkenés. Az értékcsökkenés ahhoz nem elég, hogy a műszaki fejlesztésben segítsen, hiszen olyan gyorsan avulnak el a berendezések, és olyan hihetetlen összeget jelent, hogy az értékcsökkenési leírás azt jelenti, hogy legjobb esetben a meglévő, egyébként is elavult szintet tartani tudjuk. Végül az a pökhendinek tűnő megjegyzés, hogy szeretnénk felhívni az országgyűlési képviselők figyelmét arra, hogy a fenti táblázat és a hozzáfűzött elemzés beszédesen mutatja, hogy a költségvetés forintjaival a lehető legpontosabban el lehet számolni a közszolgálatban, az elkeseredés hangja. Legalább valaki ismerje már ezt el, ismerje el, hogy a Duna Televízió tisztességesen elszámol, vagy legalábbis igyekszik elszámolni. Ebben nincs semmifajta máshová mutogatás, legalábbis amikor ez megfogalmazódott, nem jelentett máshová mutogatást, még akkor sem, ha esetleg lehet ilyen zöngéje, ezt nem tagadom. Ennyiben tudtam válaszolni, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor képviselőtársaimé a szó. Igen, Herényi Károly képviselő úré először a szó, utána Mádi Lászlóé.
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Az előbb a beszámolójában nagyon helyesen nem minősítette a médiatörvényt, nem mondta, hogy rossz, nem mondta, hogy jó, annyit mondott, hogy nehéz. Mindenesetre számomra az világos, hogy ennek a törvénynek az alapján sokféleképpen lehet működni. Ugyanennek a törvénynek az alapján működik a Duna Televízió, a Hungária Televízió Közalapítvány, a Magyar Televízió és minden egyéb médium, és nem egyformán. Tehát itt alapvetően nem a törvénnyel, hanem a törvény alkalmazásával van baj. Azt hiszem, hogy ez nemcsak a médiatörvényre igaz, hanem az egész magyar jogalkalmazási rendszerre. Ha itt valami nem megy, azonnal törvényt akarunk módosítani, közben ki sem próbáltuk, hogy mi lenne, ha betartanánk a törvényt. De ez csak egy zárójeles megjegyzés.
Mindenesetre az önök tevékenysége és a beszámoló arról győzött meg, hogy legalább két szempontból kitűnően teljesíti feladatát a Hungária közalapítvány és a Duna Televízió. Az egyik anyagi vonatkozású és anyagi természetű, hogy lényegesen kisebb költségvetési forrásokból tudnak olyan értéket teremteni, ami, azt hiszem, maradandó és időtálló. Az ár/érték arány, ha szabad itt ilyen kifejezést használni, sokkal jobb, mint az egyéb műsorszolgáltatók és televíziók esetében. Afölött pedig ne szomorkodjanak, hogy a nézőszám és az érték fordítottan arányos, mert ez egy normális dolog. Azt kívánom, hogy tartson ki a Duna Televízió az eddigi filozófiája mellett, és értékes teremtsen. Még akkor is, ha ezt kevesen nézik. Annak a kevés embernek is alkotmányos joga az, hogy értékhez jusson. A nézettségre és a nézőszámra való állandó hivatkozás és az éter mindenféle színvonaltalan műsorral való elárasztása több mint hiba, az már bűnnek is minősíthető.
A másik dolog, amiben a közalapítvány és a Duna Televízió alaposan és jól helytáll, a közszolgálatiság értelmezése. A közszolgálatiságnak szerintem legalább három dimenziója van. Az aktuális hírek, az azonnali hírek hírversenyében a Duna Televízió egyáltalán nem marad el, sőt, ott van az élvonalban. A középtávú dimenzió a kultúra, a gyökerek megőrzése, ápolása, ebben a Duna Televízió az élen jár. A magyar televíziós szolgáltatók, cégek, társaságok közül kiemelkedik a Duna Televízió ez irányú aktivitása, tevékenysége, eredményessége. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében köszönetemet fejezem ki tevékenységükért. Megint egy zárójeles megjegyzés, hogy ezt a televíziót annak idején az Antall-kormány hozta létre, és a döntés időtállóan jónak bizonyult, és természetesen ezt a beszámolót az Országgyűlésnek elfogadásra javasoljuk, és mi el fogjuk fogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tukacs István képviselő úr!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is szeretném megköszönni a kérdésekre adott válaszokat. A véleményem nagyon rövid. Költségvetési bizottság lévén, nézzük először az anyagiakat. A 2005-ös évben a közalapítvány, illetve a Duna TV a mérlegadatok szerint is nagyon jelentős változáson esett át. Takarékossággal tudott az alapító okiratban foglalt célok csorbulása nélkül működni, és ez mindenképpen dicséretre méltó. Ez az egyik, amit szeretnék elmondani. A másik a Duna TV és a közalapítvány működtetésére fordított összegek aránya: a 98 százalék/2 százalék ugyancsak igen dicséretes arány, különösen úgy, hogy a 150 millióból még sikerült megtakarítani is.
A harmadik, amit említeni szeretnék, már nem költségvetési vonatkozású. Messze tartózkodni szoktam attól, hogy nagyon szubjektív meglátások alapján minősítsek akár műsorszolgáltatást, akár televíziót, vagy bármi mást, mégis meg kell állapítania a bizottságnak azt, hogy az alapító okiratban foglaltaknak eleget tesz mind a közalapítvány, mind a televízió, és ez mindenképpen eredmény. Messze egyetértek azzal, amit Herényi Károly képviselő úr elmondott, a nézettség és az érték bizony fordítottan arányos. De a televízió létrehozásának kimondott szándéka az értékközvetítés volt, ezért ezt megőrizni nemcsak a közalapítvány kuratóriumának és vezetőinek saját elhatározása, hanem egyben az alapító okirat betartása is. Éppen ezért a nézettségi adatok helyett, mint az ország keleti határán lakó, szeretném a határon túlról szerzett tapasztalatokat ide idézni. Igen, a Duna Televízió fontos értékeket közvetít, még akkor is, ha meg kell küzdeni azzal a bizonyos időelcsúszással.
Tisztelettel javasolnám a bizottságnak, hogy a beszámolót tartsuk általános vitára alkalmasnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mádi László képviselő úr!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Zavarban vagyok egy kicsit, hiszen annyi szép és jó hangzott el, hogy az ember elgondolkodik, hogy itt minden a legnagyobb rendben van, és igazából semmilyen kritika nem megalapozott, ami esetleg megfogalmazódhat az alapítvány működése kapcsán. Ha így lenne, akkor nagyon idillikus kép rajzolódna ki. De azt gondolom, ez nem teljesen van így. Van néhány olyan momentum, ami elgondolkodtató.
A Cselényi elnök úr pályázatában szerepeltek nem valósultak meg teljes mértékben, sőt, ezzel ellentétes lépések is történtek, ami nincs rendjén. Ha valaki egy pályázatban vállal dolgokat, akkor azt illik komolyan venni. Persze, az élet változik, és ettől el lehet indokolt esetben térni, koncepciójában azonban semmiképpen nem szerencsés, mert a demokrácia törvényeinek nem igazán felel meg, mert arra kap felhatalmazást, amit bevállal, nemcsak személyre, hanem programra is szavaznak, és az attól való jelentős eltérés a szavazók, vagy a megbízók becsapása. Ez nem elfogadható.
Általában a nézettség nőtt ugyan, de a hírműsorok vonatkozásában 2005-ben az AGB adatai, amely megbízható monitort végez, azt mutatják, hogy a híradó nézettsége 19 százalékkal, a Heti Hírmondóé 7 százalékkal, a reggeli vezető műsor nézettsége 41 százalékkal csökkent. Nem ez volt a pályázatban. Azt gondolom, ez megint csak nincs rendjén. Van olyan más eset is, amikor személyiségi jogi perben áll a felmondás kapcsán, a volt dolgozó pert nyert Cselényi úrral szemben, ami megint csak azt mutatja, hogy nem kellő szakszerűséggel hajtották végre a felmentést. Ez megint csak arra bizonyíték, hogy nincs minden teljesen rendben.
Ezek olyan tények, amelyek óva intenek bennünket attól, hogy sommásan és kritikátlanul csupán támogató szavakat mondjunk. Mindamellett a Duna TV értékhordozását, annak hivatását nagyon fontosnak tartjuk a határon túli magyarság vonatkozásában is ebben az elbulvárosodó világban. De ez nem jelenti azt, hogy ne szólnánk elismerően azokról a dolgokról, amelyek elismerésre méltóak. A Fidesz-frakció összességében tartózkodni fog a 2005-ös év beszámolója kapcsán. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy mondatot szeretnék kiemelni, ha megengedi elnök úr, az önök összefoglalójából, amit ön írt alá, és szerintem ez a kritika a negyedik alapvető helyzetértékelés. A múlttal sokat nem foglalkozik ugyan az anyag, de azért megállapítja, hogy a Duna Televízió több mint 25 milliárd forinttal kapott kevesebbet, mint amennyit a médiatörvény szabályozott, ezen belül külön megemlíti, hogy 2002-ben olyan elosztási elv érvényesült, amikor a költségvetés átvállalta a finanszírozást, hogy tízmilliárdos nagyságrendben jutnak egyedi döntéssel a médiumok évente támogatáshoz.
Ez viszont azt mutatja, hogy a legalapvetőbb médiatörvény alapján, amely a függetlenséget próbálta biztosítani, gyakorlatilag a parlamenti többség gazdasági függőségben tartja a közmédiumokat, így önöket is. Gondolom, ezt azért nehéz tudomásul venni. Azt leírták, hogy önök egy éven belül hogyan gazdálkodtak, átláthatóan, satöbbi, ebbe nem mélyednék bele, de a szituáció! Hiszen ez végül is nem egy vállalat, nem egy üzem, amelynek önmagában az a dolga, hogy ne termeljen veszteséget, bár a mai médiavilágban Magyarországon ez is nagy érték, és nemcsak a közmédiumok esetében. De ez közmédia, amely a közpénzt azért kapja, hogy meg tudjon felelni a feladatainak. Önök pedig leírják, hogy nem tudják megoldani gazdasági kényszerek hatására, vagy legalábbis korlátozza önöket ez, így fogalmaznak.
Márpedig ez jelzi azt, hogy gond van. Azt pedig, hogy a parlament értse, hogy valamilyen gond van, valamilyen módon ki kell fejezni. Ezt megítélésem szerint tartózkodással lehet kifejezni, mert az éves gazdálkodásuk, működésük az átlagnál sokkal jobb, ezt nyugodtan állíthatjuk, de maga a helyzet továbbra sem megnyugtató, amit viszont önök is jeleznek. Ha ezt nem tesszük szóvá, és kérném is erre azt, aki majd a kisebbségi véleményt elmondja, hogy ezt tegye szóvá. Gondolom, önök is egyetértenek ezzel, hiszen ezért írták le, és erre föl kell hívni a figyelmet. Ez pedig azt jelenti, hogy el kell mondani a különvéleményt, ha kisebbségben is. Köszönöm szépen.
Megkérdezem, van-e további képviselői kérdés, észrevétel, vélemény. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs szavazni fogunk az általános vitára való alkalmasságról. Természetesen az elhangzott észrevételekre válaszolhat elnök úr, ha úgy gondolja, még megadnám a szót, és utána, mert nem akarok újabb vitát nyitni, szavazunk. Reagálásra megadom a szót. Tessék!
DR. BÍRÓ SÁNDOR (Hungária Televízió Közalapítvány): Köszönöm szépen. Ami Mádi László képviselő úr megjegyzését illeti, a 2005-ös beszámolóról van szó, Cselényi László 2005 februárjában lett elnök, tehát a 2005-ös beszámolóban még azt leírni, hogy mit teljesített, mit nem egy négy évre szóló pályázatból, elég nehéz. Összesen volt tíz hónapja akkor, amikor ez az anyag készült. Nyilvánvalóan a következő évi beszámolóban már ez is szerepelni fog, hogy milyen módon teljesített.
Ami pedig azt illeti, hogy 25 milliárddal kevesebbet kaptak a közszolgálati médiumok, abból a számításból adódik, abból indult ki a közalapítvány, hogy amikor az Országgyűlés átvállalta a készülékhasználati díjak, az előfizetési díjak kifizetését az emberek helyett, akkor azt a szintet vette alapul, amelyet a Magyar Posta akkor be tudott szedni a kedves nézőktől. A Magyar Posta állítása szerint, utána lehet nézni az iratokban, 65 százalékot tudott beszedni, és az átvállalás 65 százalékos szinten történt. Ezért van az, ha utána számolunk a dolgoknak, akkor nagyjában-egészében ehhez hasonló arány fog kijönni. Ráadásul ebben az évben, de nem akarok a 2006-os, vagy 2007-es évről beszélni, még az inflációt sem követi a televízió támogatottsága.
Köszönöm szépen a dicséreteket, köszönöm szépen a kritikákat is, mind a kettőből nagyon sokat fogunk tanulni. Megismétlem a kérésemet, hogy fogadják el a beszámolót. Köszönöm szépen.
Döntés a beszámoló általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Az általános vitára való alkalmasságról van tehát szó. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy ki ért ezzel egyet. Aki igen, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenhét. Ellen? Ilyen nem volt. Tartózkodott? Nyolc. Köszönöm szépen. A bizottság többségi szavazással elfogadta az általános vitára való alkalmasságot. Az előadó Tukacs István, akit megkérünk, hogy foglalja össze a kisebbség véleményét is. (Tukacs István jelzi, hogy vállalja.) Köszönjük szépen. Hiszen nem eltérő véleményről van szó, hanem kiegészítésként hangzottak el a kritikák. Köszönöm szépen, elnök úr, a kuratóriumnak és a kollégáinak további jó munkát kívánunk.
Következik a 2. napirendi pont, az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2280. szám alatt, a módosító javaslatokat vitatjuk meg. Kérem, hogy a kormány képviselője foglaljon helyet. A bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatokat fogjuk megtárgyalni.
A 3. pontban Balla György képviselőtársunknak van egy módosító javaslata. A kormány álláspontja?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Kormányálláspontot még nem tudok mondani, a GKM energetikai főosztályának álláspontja az, hogy ezt nem támogatjuk.
ELNÖK: Természetesen Balla képviselő úr meg fogja kérdezni, hogy miért. Képviselő úré a szó.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Ennél bővebbet fogok kérdezni, tisztelt bizottság, mert az emlékek még eléggé frissek, hiszen most zajlott le az általános vita a parlamentben. Ha ugyanarról a módosító javaslattól beszélünk, ez a 3. számú, az államtitkár azt mondta, hogy miért lenne az baj, hogy a rendszerirányító, vagy a szállítóvezetéki engedélyes egy olyan társaság tulajdonában van, amelynek, mondjuk van elosztói engedélye és társasága is, vagy kereskedelmi társasága is. Jól értettem, ott volt Zarándy úr is, hogy nagyjából ezt mondta az államtitkár úr? (Zarándy Tamás: Igen.) Ez szerintem badarság. De nem ez a lényeg. Akkor egyáltalán miért szerepel magában az eredeti javaslatban? Ha az nem baj, hogy olyan tulajdonosa van, akinek van elosztói engedélyese, meg kereskedelmi, meg közüzemi engedélyese, akkor az miért lenne baj, hogy egy elosztói engedélyes közvetlenül a rendszerirányítónak is résztulajdonosa? Ez az önök javaslata. Miben különbözik a kettő? Abban, hogy az egyik, a mi módosító javaslatunk megpróbálja az összefonódásokat legalább korlátozni.
ELNÖK: Képviselő úron kívül van-e más, akinek ehhez van kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor kérem a választ.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A hatályos villamosenergia-törvény azt mondja ki, hogy az elosztó, illetve a közüzemi szolgáltató lehet egy jogi személy, természetesen két külön engedéllyel, és ezeket az engedélyeseket számvitelileg, illetve információáramlás szempontjából el kell választani egymástól. (Balla György: Bocsánat, ez a gázról szól.) Akkor viszont ez nem a 3. számú javaslat, hanem a 12. (Balla György: A villamos energiával nincs baj.) Akkor valamit nem értek.
ELNÖK: Mindenki mikrofonba beszéljen, mert egyébként nem lesz jegyzőkönyv. (Zarándy Tamás: Bocsánat, az ajánlásról van szó.) Igen a 3. ajánlási számú javaslatról beszélünk.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A következőről van szó. Ez a javaslat arra vonatkozik, ha jól tudom értelmezni, hogy földgázipari engedélyes nem birtokolhat, közvetve, vagy közvetlenül nem lehet olyan cégcsoport része, amely rendszerirányítási, illetve szállítási engedéllyel is rendelkezik. Ma Magyarországon a MOL Földgázszállító Zrt. rendelkezik rendszerirányítási, illetve szállítási engedéllyel. Tehát, ha végiggondoljuk ezt a javaslatot, ez praktikusan azt jelentené, hogy a MOL-nak, illetve a MOL társaságcsoportba tartozó vállalkozásnak ne legyen olyan engedélye, amelyik földgázipari tevékenységet folytat. Az indoklás értelmében a módosító javaslat célja, hogy ezáltal egy versenysemleges helyzetet hozzon létre, illetve olyan helyzetet, amely a versenyt elősegíti.
A helyzet az, hogy úgy ítéljük meg, hogy ez nem a verseny irányába mutat, tekintettel arra, hogy ma Magyarországon két fő forrása van a gázellátásnak, az egyik az importgáz, a másik pedig a hazai kitermelésű földgáz. A hazai kitermelésű földgáz 99 százalékát jelen pillanatban a MOL termeli ki, tehát abban az esetben, ha egy ilyen előírást betennénk, a hazai kitermelésű földgáz értékesítését ellehetetlenítené. Tehát lehetetlenné tenné azt, hogy ez a földgáz akár versenyezhessen az egyéb forrásból érkező gázzal. Ez az egyik ok. A másik ok, hogy az Európai Unióban ilyen szabály nincs. Nem írja elő semmilyen európai uniós szabály, hogy itt egy tulajdonosi szétválasztásról kellene rendelkezni. Nincs ilyen jellegű előírás az Unióban, és mi is úgy érezzük, hogy ez túlzott.
ELNÖK: Képviselő úr kért újból szót, megadom.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Értelemszerűen, a véleményként elmondott álláspont egyik fele stimmel, kapcsolódó módosító javaslattal nyilván helyére lehet tenni a földgázbányászatot, hogy az engedélyköteles tevékenységet ebből vegyük ki. De beszéljünk már világosan! Körülbelül itt fog lebukni a kormány, mert nem a MOL-ról van szó. Jelenleg a MOL tulajdonában van a rendszerirányítás és a szállítás is. De mi van akkor, mert bármikor dönthet úgy, semmi befolyásunk nincs rá, hogy hasonlóan, mint ahogy a gáz-nagykereskedelemtől, a rendszerirányítástól is meg akar szabadulni? Eladja. Szíve joga. És véletlenül éppen az a multinacionális vállalat akarja megvenni, amelyik a gáz-nagykereskedelmet, és a gázközüzemben nagyon jelentős területet birtokol, és ugyanezt a villanynál is. És a rendszerirányító az a cég, amelyik szabályozni tudja, hogy a csőbe mikor, mi, hogyan tud bejutni, a rendszerirányító seperc alatt totálisan tönkre tudja tenni a versenyt. Ha ez az érdeke.
Azt gondoltam, hogy ezt ismerte fel a kormány, ezért szerepel benne az, hogy mégse már a rendszerirányító legyen az, aki kereskedő is, meg elosztói engedélyes, satöbbi. Ez van a kormány javaslatában. Csak én túlmegyek ezen, mert ezzel egyet lehet érteni, de lehetőség szerint az se legyen már, aki a közüzemi szolgáltatónak, vagy a kereskedőnek a tulajdonosa. Miért gondolja azt a kormány, hogy ez túlmutat valamin, hogy megpróbáljuk védeni azt, ha már kiszolgáltatott helyzetben vagyunk a versenyben, mert semmi nem a sajátunk, semmi nem állami, legalább megpróbáljuk védeni azt, hogy valódi verseny lehessen?
ELNÖK: Van-e erre reagálás? Igen.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy a verseny legfőbb védelmét a szabályozó hatóságnak, a Magyar Energia Hivatalnak kell biztosítania. A Magyar Energia Hivatal a verseny védelmét több szempontból ellenőrzi, először is szabályokat hoz arra, hogyan kell működnie annak a rendszerirányítónak, annak az elosztói tevékenységnek, amely valóban a kulcsinfrastruktúrája a gázellátásnak, és meg kell hoznia azokat a szabályokat, amelyek alapján ellenőrzik ezt az engedélyest. A másik pedig az, hogy a Magyar Energia Hivatalnak igenis van jogosítványa arra nézve, hogy a földgázszállítónál egy tulajdonoscsere esetében kinek adhatja el a jelenlegi tulajdonos, amennyiben ilyen szándéka van. Ha egy ilyen veszély fennáll, akkor természetesen azt tudja az Energia Hivatal ellenőrizni már a jelenlegi eszközrendszerén keresztül is.
ELNÖK: Akkor a módosító javaslattól foglaljunk állást. Aki támogatja, kérem, jelezze4 (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem.
A 4. pont, Fónagy János, illetve Balla György képviselők módosító javaslata. Ez a 3. § (1) és (2) bekezdését érinti.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Képviselő úr? (Jelzésre.) Rövid indoklást kérünk.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A javaslat kihúzza azokat a bekezdéseket, amelyek az illetékmentességre, illetve az áfa visszavezetésére adnak lehetőséget. A földgázellátásról szóló törvény értelmében az indokolt költségeket be kell építeni a földgáz árába. Úgy ítéljük meg, hogy ezek a költségek nyilvánvalóan indokolt költségek, hiszen vitán felül áll, hogy az állam által előírt adófizetési kötelezettség indokolt költség, hiszen azt be kell fizetni, ezeket be kellene építeni a földgázárakba, ezért nem célszerű a földgázfogyasztókat azzal terhelni, hogy újabb adókat vetünk ki rájuk. Ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Balla György képviselő úr kért szót.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Amit az előterjesztő képviselője mond, az is egy megközelítés, természetesen nem a valóság. A kormány fennhatósága a piacnyitást követően és a közüzemben a hatósági ármegállapítás. A kormány döntése, hogy beleépíti-e ezt az árat, vagy nem. Nem szükséges beleépíteni, de ha úgy döntenek a szocialista képviselők, hogy nincs szükségük erre az adóbevételre, hogy legyenek kiváltságosok ebben az országban, akiknek nem kell áfát és illetéket fizetni, miközben a törvény szerint kellene, akkor ám tegyék.
Amikor ezekkel a szép szavakkal a fogyasztókat védené a kormány képviselője, akkor az emlékezetükbe idézném, hogy volt olyan szolgáltató, aki megpróbálkozott ezzel. Perre vitte, azt mondta, hogy az aktuális kormány nem ismerte el a költségeit, ez 2000-ben történt, ha jól emlékszem, az akkori nagykereskedő, a MOL Rt. vitte perre az akkori kormánnyal szemben, és elvesztette a pert. Tehát szándék kérdése a dolog, tisztelt kormány és tisztelt szocialista képviselő urak. Az nyilvánvaló, hogy senki nem akarja beépíteni az árakba, mi sem akarjuk beépíteni az árakba, de ha önöknek ez nem kell, akkor vissza fogjuk vonni ezt a javaslatunkat. Ha önök úgy ítélik meg, hogy a gázszolgáltatók és az áramszolgáltatók a legszegényebbek, nekik ne kelljen már befizetni az áfát és az illetéket, a költségvetés pedig olyan gazdag, hogy mindenre jut, akkor nagy tisztelettel majd vissza fogjuk vonni ezt a javaslatunkat.
ELNÖK: Akkor szavazhatunk. A kormány nem támogatta. Ki támogatja ezt a módosító javaslatot? (Szavazás.) Egyharmad, a többség nem. Utána majd eldöntik a képviselők urak, hogy visszavonják-e ezt a javaslatot.
Mi nem láttunk olyan további módosító javaslatot, amely a bizottságunkat érinti, de megkérdezem, van-e valakinek javaslata, hogy bármelyik módosító indítványt mégis tárgyaljuk. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének munkáját, a napirendi pontot lezárom.
A következő napirendi pontunk a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2480. szám alatt, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm a kormány képviseletében megjelenteket. Rövid indoklásra megadom a szót.
Dr. Gadó Gábor szóbeli kiegészítése
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Három kérdéssel szeretnék röviden foglalkozni. Egyrészt, hogy miért van szükség erre a törvényjavaslatra, mi a célja, és milyen más, az üzleti környezetet érintő törvényhozási változások várhatók, amelyek kiegészítik ezt a javaslatot.
A szükségességet illetően röviden csak arra szeretnék utalni, hogy mind az Európai Unión belül, mind azon kívül megfigyelhető egy erőteljes szabályozási verseny az üzleti környezet gazdasági feltételeinek egyszerűsítése, javítása érdekében. Ez tetten érhető abban is, hogy a közösségi szintű szabályozást folyamatosan deregulálja, vizsgálja felül a bizottság és a többi döntéshozó testület, és ennek nyomán a nemzeti jogalkotásban is megfigyelhető egyfajta törekvés arra, hogy mind a cégjogi, mind a társasági jogi szabályozás terén hangsúlyozottabban érvényesüljön a szerződési szabadság, a tulajdonosi autonómia.
Másfelől szükség van erre a javaslatra azért is, mert a tavaly hatályba lépett új cégtörvény tapasztalatait, a szakma visszajelzései alapján, érdemes figyelembe venni. Megállapíthatjuk azt, hogy az új cégtörvény főbb gondolatai gyakorlatilag egyetértéssel találkoztak a piaci élet szereplői, a jogászszakma részéről egyaránt. Így támogatják a törvényi szerződésminta bevezetését, az elektronikus cégeljárás megjelenését, az úgynevezett egyszerűsített eljárás bevezetését. Ugyanakkor megállapítható, hogy például a törvényi szerződésminta esetén tág tér nyílt arra, hogy a hatályos szabályokhoz képest egy rugalmasabb, több opciót biztosító minta kerüljön kialakításra, éppen annak érdekében, hogy az eredeti cél jobban teljesüljön.
Éppen ezért az elmúlt félév során előkészítésre került az itt tárgyalt törvényjavaslat. Melyek a legfontosabb célkitűzései? A sajtóban olvasható cikkek részben eltérőek ettől, mert nem pusztán azzal foglalkozik, hogy gyorsabb legyen a cégalapítás, hanem részint foglalkozik a cégalapítás, piacra lépés kérdésével, részint azonban a cégek működését is kedvezőbbé kívánja tenni. A cégalapításnál sem pusztán a gyorsaságon van a hangsúly, hanem legalább olyan fontos, hogy az eljárás egyszerűbb legyen, olcsó és kiszámítható szabályozás álljon a vállalkozások rendelkezésére. Ami pedig a működést illeti, a javaslat számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek olcsóbbá és lényegesen egyszerűbbé teszik a társaságok döntéshozatali mechanizmusát, ide értve az éves taggyűlés, közgyűlés megtartását helyettesítő írásbeli döntéshozatal bevezetését jelentő szabályokat is.
Végezetül szeretnék utalni arra, hogy ez a javaslat nem elszigetelt produktum, hiszen a következő napirendi pont az ingatlanügyletek biztonságáról szól, a kormány munkatervében szerepel az új könyvvizsgálói kamaráról szóló törvényjavaslat, amely az Európai Unió 8. számú irányelvének átültetését szolgálja, és szintén fontos előrelépést jelent majd a piac védelme és egyre rugalmasabb működése érdekében. Emellett, minden jel szerint, még ebben az évben a tisztelt Ház elé kerülhet az egyéni cégről szóló új törvény, amelynek célja az, hogy a '90. évi V. törvény szabályait részben felváltó, korszerűbb szabályozás álljon rendelkezésére több mint félmillió mikro-, vagy családi vállalkozásnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselői kérdések, észrevételek, vélemények következnek. Hankó képviselőtársunk!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden szeretnék a törvényjavaslatról szólni. Ha valaki elolvassa a törvényjavaslat általános indokolását, meggyőződhet arról, hogy egy nagyon gondosan kidolgozott, valóban a gazdaság igényeit nagyon konkrétan kielégítő és korszerű szabályozás válik hatályossá remélhetőleg hamarosan, ha az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja. Kétségtelen tény, hogy a gyorsítás éveken át fontos szempont volt az egyébként elhúzódó eljárások tekintetében. Ezen a területen nagyon nagy előrelépések történtek, de az egyszerűsítés, a bürokrácia csökkentése, a cégek működtetésének áttekinthetőbbé válása még mindig olyan cél, amelyért érdemes sok mindent tennünk. Ez a törvényjavaslat is ezt a célt tűzte ki elsősorban. A javaslatot feltétlenül támogathatónak tartom, minden elemében szükségesnek és színvonalasnak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői kérdés, észrevétel? Molnár Albert képviselő úré a szó.
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az Európai Unió célul tűzte ki a lisszaboni programban azt, hogy Európa versenyképesebb lesz. Ez abban is meg kell hogy mutatkozzon, hogy Európa, ezen belül Magyarország vállalatai hogyan hívhatók életre. Hiszen ha valaki elmegy ma egy céget alapítani, akkor nagyon sok helyre be kell jelentkeznie. Gyakorlatilag ezen a problémán is javít ez a törvényjavaslat, és nemcsak hogy javít rajta, hanem egészen új szemléletmódot jelenít meg. Nagyon fontos elemének tartom, hogy megszűnik a közjegyzők monopóliuma az aláírás hitelesítésénél, hiszen a cégokiratot ellenjegyző ügyvéd gyakorlatilag elláthatja az aláírási címpéldány ellenjegyzését is a törvényjavaslat szerint.
Nagyon fontosnak, előremutatónak és gyorsítónak tartom azokat a folyamatokat, amelyek ide le vannak írva. Nekem egy kérdésem lenne az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz, mivel elég sok visszaélés van a vállalatalapításoknál. Most, hogy olcsóbbá tesszük a vállalatalapítást, a kft.-knél ez lemegy 500 ezer forintra, az rt.-knél 5 millió, illetve a nyilvánosnál 20 millió marad, egyéb társaságoknál is jelentősen csökkennek a cégalapítás költségei, hiszen 15 ezer forint lesz az alapítási díj, fogjuk-e majd követni, tudjuk-e majd követni a fantomizált cégek útját, hiszen nagyon sok adócsalás éppen úgy történik, hogy különböző cégeket fantomizálnak?
De hogy folytassam az előnyöket, nagyon fontos eleme ennek a változtatásnak az is, hogy ha egy cég például profilt váltott, akkor a nevét is meg kellett változtatni, hiszen az eddigi szabályozás szerint a cég nevének tükröznie kellett egy adott társaság tevékenységét. Gyakorlatilag az új idők szavának felel meg, hiszen egy cég vagy sokféle tevékenységgel foglalkozik, vagy ezeket sűrűn váltogatja, ez megoldódik a törvényjavaslat szempontjából. A székhely fogalmának felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy a cégnek jogi szolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy ügyvédi irodával megegyezzen, hogy a létesítő okiratban, vagy cégjegyzékben székhelyként az ügyvédi irodát, vagy az ügyvéd székhelyét jelölje meg.
A pénzbeli hozzájárulás alapításkori szolgáltatásának szabályai jelentősen egyszerűsödnek. Mint említettem, jelentősen csökkennek a különböző társaságok tőkeminimum összegei, illetve az ezzel kapcsolatos szabályok is, hiszen, amíg a bejegyzésig be kellett mutatni a befizetési bizonylatot, mostantól fogva 8 nap áll rendelkezésre, hogy az összeget befizessék. Nagyon fontos előrelépésnek tartom az elektronikus cégnyilvántartás továbbvitelét, illetve azt, hogy kötelezővé válik gyakorlatilag a cégeljárásokban az elektronikus ügyintézés. A gyorsításnak ez is az egyik záloga. Nagyon fontos, hogy nem fontos a cégközlönyben megjelentetni a cég adatait, ha egy honlapot működtet, hanem bizonyos szabályok mellett a saját honlapján is megjelentetheti ezeket.
Ami az egyszerűsítést jelenti a továbbiakban, hogy a jövőben értékesítési célra is létre lehet hozni társaságokat. Ez új az eddigiekhez képest is, hiszen gyakorlatilag üres társaságokat hozhatnak létre ügyvédi irodák, és ha bemegy egy vállalkozó, aki azonnal üzletet akar kötni egy céggel, akkor gyakorlatilag egy órán belül tartalommal töltheti meg a céget, és egy órán belül működőképes céghez jut. Magyarország versenyképessége szempontjából ez egy nagyon jelentős előrelépés. Az egyszerűsített cégeljárás bírósági ügyintézési határideje 2 munkanapról 2008. július 1-jével egy órára csökken. Ez szép, félve olvastam ezt az egy órát, de bízom abban, hogy ennek a feltételei meg tudnak teremtődni. Mint említettem, jelentősen csökkennek az eljárási illetékek összegei, 15 ezer forint illetéket kell fizetni, cégformára tekintet nélkül, a kft.nél ez jelenleg 100 ezer forint, kkt.-nál, bt.-nél 50 ezer forint. Azt gondolom, ez mindenképpen a vállalkozásokat támogató javaslat.
A kft. tagváltozása esetén az üzletrész adásvételi szerződésének becsatolására nem lesz szükség. Ez szintén fontos elem, és nagyon fontos elem még, hogy a cégbíróságokon a titkár, a fogalmazó, vagy az ügyintéző a jövőben jelentősen szélesebb jogkörben járhat el önállóan, és mindazokat a tevékenységeket, amelyek rendeletileg nincsenek bíróhoz kötve, elláthatják. Az előzetes névfoglalás bírósági ügyintézési határideje 3 munkanapról 1 munkanapra csökken, és 60 napig megvan a névfenntartás lehetősége. Azt gondolom, ez is jelentős segítséget ad a vállalatalapítóknak, hiszen nagyon sokszor úgy jött vissza, ha valamilyen nevet akart valaki egy cégnek adni, hogy az már foglalt, és később kellett módosítani.
Mindezeket összeadva, azt gondolom, egy korszerű, egy jövőbeni Európához és a világ gazdaságához hozzáigazodó törvény születhet. Meg kell találnunk azokat a garanciákat, amelyek a visszaéléseket a lehető legkisebbre tudják zárni, mindazzal együtt, hogy azok az előnyök érvényre jussanak, amelyek e törvény által le vannak rögzítve. Támogatásra javaslom képviselőtársaimnak a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A Fidesz részéről támogatjuk. Az irány teljes mértékben jó irány. Hogy ez a valóságban hogyan fog realizálódni, az majd a cégbíróságokon fog eldőlni, de valóban ez a versenyképességi iránynak megfelelő. Majd a részletes vitánál még megnézzük a módosításokat, de az iránnyal, az időszerűségével egyet tudunk érteni, tehát támogatni fogjuk. Herényi Károly képviselő úr? Nem? Hasonlót mondott volna, ha jól gondolom.
Akkor rövid választ kérnénk, mert úgy látom, itt egyhangú szavazás lesz.
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Egy dologra szeretnék reagálni, a cégalapítás olcsóbbá válása és a fantomizálás közötti összefüggésekre. Azt hiszem, abban egyetértünk, hogy nem az jelenti a fantomcégek alapításának veszélyét, hogy a cégalapítás olcsóbbá válik, hanem a visszaélések komoly forrása volt, és még ma is az a papíralapú ügyintézés, másrészt azoknak a jogi garanciáknak a hiánya, amelyek megteremtésével a következő napirendi pont keretében fog a tisztelt bizottság foglalkozni. Köszönöm.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Javaslom, hogy szavazzunk. Aki egyetért az általános vitára való alkalmassággal, jelezze! (Szavazás.) Igen. Tartózkodott? Ellene? Nem volt ilyen. A bizottság egyhangúlag elfogadta. Az előadó Molnár Albert, akit megkérünk, hogy mindenki véleményét legyen szíves elmondani. Köszönjük szépen a kormány részvételét, további jó munkát kívánok.
Következik az ingatlanokkal, bérlakásokkal, satöbbi országgyűlési határozatban megjelölt feladatok teljesítéséről szóló beszámoló, J/2482. számon. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. A kormány részéről rövid szóbeli kiegészítést kérünk, amennyiben élni kíván indoklással. Öné a szó.
Dr. Juhász Edit szóbeli kiegészítése
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok, Juhász Edit vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Az Országgyűlés először 2004-ben fogadott el egy határozatot arról, hogy milyen intézkedéseket ajánl a kormánynak az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések megelőzésére, majd 2005-ben újrafogalmazta ezt a határozatot, aktualizálta, és erre készült el a jelenlegi beszámoló. A 2005-re benyújtott J/97. beszámolót végül az Országgyűlés nem tűzte napirendjére, az eltelt időre figyelemmel ezért azt tartottuk célszerűnek, hogy ezúttal már az Országgyűlés a két évre vonatkozó együttes beszámolót tárgyalja meg. Így tehát a bizottság előtt fekvő beszámoló erre a két évre terjed ki. Az országgyűlési határozat pontjai szerinti bontásban tartalmazza a feladatok teljesítéséről szóló beszámolót. Ezek közül néhányra szeretnék csak rámutatni mint leglényegesebbekre.
Több pontban foglalkozott az országgyűlési határozat az ingatlan-nyilvántartási rendszer működésével, ezért a beszámoló is részletesen számot ad az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó joganyag gondozásáról, az egységes számítógépes nyilvántartás megteremtése érdekében tett intézkedésekről, az adatvédelmi rendszer megteremtéséről, erősítéséről, így például a biztonsági rendszerről, a naplózásról, a nyilvántartásba betekintők azonosításáról, vagy az okmányirodáknak az adatszolgáltatásba való bekapcsolódásáról. Fontos része a nyomozó hatóságok felderítő, adatelemző munkájának értékelése, illetve a lakástörvény és a kapcsolódó jogszabályok gondozása, és amire szintén kitért az országgyűlési határozat, az ingatlanközvetítő, -értékbecslő szakma képesítési feltételeinek differenciáltabbá tétele.
Tartalmaz ismertetést a beszámoló a krízishelyzetbe került családok ellátását szolgáló különféle intézmények működéséről, végül pedig arról a törvényjavaslatról is, amelyre az előző napirendi pont kapcsán is kitért a kormány képviselője, ez pedig az ügyféladatok, az ingatlanügyekben érintett jognyilatkozatot tevő ügyfelek adatainak ellenőrzésére szolgáló rendszer kiépítéséről szóló törvényjavaslat. Ez az ügynevezett jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokat tartalmazza. Az emberi jogi bizottság éppen most, a délután folyamán támogatta az általános vitára bocsátását.
A 2005-ös országgyűlési határozat is több pontban foglalkozott ezzel a kérdéssel, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók eljárása során meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy elektronikus úton, rövid időn belül, néhány perc alatt meg tudjon az okiratszerkesztő győződni arról, hogy a részére személyazonossági igazolás céljából bemutatott okirat valóban létező-e, érvényes-e, szerepel-e a nyilvántartásban, illetve a benne lévő adatokat is ellenőrizni tudja, és össze tudja vetni a bemutatott okiratban szereplő adatokkal. A több határozati javaslati pontnak a végrehajtására egyébként már korábban is készült egy törvényjavaslat. Ennek tárgyalását 2005 végén meg is kezdte az Országgyűlés, és 2006-ban az általános vita végéig jutott, ezért úgy döntött a kormány, hogy ezt visszavonja, továbbfejleszti, és újra egyeztetésre bocsátja. Ennek az újabb egyeztetésnek az eredményeképpen került benyújtásra ez a T/2481. számú törvényjavaslat. Ebben egyébként úgy döntött az előterjesztő, hogy nemcsak az ingatlanügyekre terjeszti ki ezt a lehetőséget, hanem általában a közjegyzői okiratkészítésre, illetve általában az ügyvédi ellenjegyzésre, hiszen az ellenjegyzéshez kapcsolódik az ügyvédnek az a felelőssége, hogy meggyőződjön arról, hogy valóban a jognyilatkozatot tevő fél jelent meg előtte, és az ő jognyilatkozatát tartalmazza az ellenjegyzett okirat.
Ez tehát az egyik lényeges eleme ennek a törvényjavaslatnak. Másrészről új elem, és egy kicsit megint kapcsolódik az előző napirendi ponthoz, ez a cégingatlanokkal kapcsolatos fokozott gondossággal való eljárás. Egyrészt a cégtörvény is kiegészült azzal, hogy a cégingatlanok székhelyére, telephelyére, fiókhelyére vonatkozó szabályozás részletesebb lett, kifejezetten tartalmazza már a törvény azt a követelményt, hogy tulajdonjogot, vagy pedig használati jogot biztosít, ilyen jogcímmel kell rendelkeznie a cégnek. Ez a jogügyletek biztonságának erősítéséről szóló törvényjavaslat pedig részletesen szabályozza azt, hogy az okiratszerkesztő jogásznak miként kell ezeknek a követelményeknek a meglétéről meggyőződni.
Ezeket szerettem volna kiemelni ebből a beszámolóból, és kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa az általános vitára alkalmasságát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim? Tukacs István!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy nagyon rövid véleményt szeretnék elmondani a beszámolóval kapcsolatban, mert az országgyűlési határozat annyira pontosan igyekezett meghatározni mindazokat a feladatokat, illetve a kiváltó okokat is, hogy nagyon egyszerű véleményt mondani az elvégzettekről, részben egy csoportban az egész nyilvántartási rendszerről, részben a közreműködők nagyon precizírozott felelősségéről, azonosíthatóságáról, de ami mégis a legfontosabb, az az, hogy az igazi ok, hogy ha valaki olyan helyzetbe kerül, hogy a lakásmaffia áldozatává válik, vajon hogyan kezelhető. Éppen ezért a krízishelyzetben lévőkre vonatkozó intézkedéseket szeretném kiemelni mindazon feladatok közül, amelyeket végrehajtott a kormány, illetve amiről a beszámolót elénk tette.
A mondandómnak inkább az lenne a tárgya, hogy a határozatot magát át kellene tekinteni, folytatni kellene ezt a munkát, hiszen sem a kiváltó okok nem szűnnek, vagy nem látszanak szűnni, sem pedig az a közeg, amely körülveszi ezt a fajta kriminalizálódott tevékenységet. Tehát azt gondolom, általános vitára alkalmas a beszámoló, a feladatok döntő részben teljesülnek, ugyanakkor nem lehet a végére érni, mert nem szűnnek az okok. Ezért az a dolgunk, hogy folyamatosan, a változó körülményeket figyelembe véve alkossunk törvényt, vagy módosítsunk az elvégzendő feladatokon. Ennyit szerettem volna elmondani, és javaslom az általános vitára bocsátást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További képviselői észrevétel? Igen, Mádi László képviselő úr. Tessék!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Én is azt gondolom, kapcsolódva képviselőtársamhoz, hogy komoly előrelépések történtek, de ez nem jelenti azt, hogy a helyzet ma megnyugtató. Az országgyűlési határozati javaslat elég részletesen és a teljesség igényével próbálta megfogalmazni a szükséges teendőket. Azt gondolom, a jó szándék ellenére és az elég komoly igyekezet dacára nem tudott teljes körű lenni, tehát jó néhány ponton célszerű lenne ezt kiegészíteni, vagy újragondolni, mert a jelenségek nem szűntek meg teljes egészében, és bár kétségtelen, hogy az ügyhátralék vonatkozásában, a frissesség, a megbízhatóság, a naplók kezelése vonatkozásában rendkívül jelentősek az előrelépések, de a kiszolgáltatottság nem szűnt meg teljes egészében.
Azt gondolom, a jogi eszközökön túlmenően például célszerű lenne olyan lépéseken is gondolkodni, amelyek fokozottabb ismertető kampányt jelentenének az egyszerű emberek számára. Olyan egyszerű füzetecskéket, vagy a médiában megjelenő közszolgálati jellegű információkat kiadni, amelyek az ő kiszolgáltatottságukat csökkentenék, és minden olyan esetben, ahol ennek a lehetősége felmerül, ellenőrizni tudnák, hogy milyen fogódzóik vannak, milyen jogosultságaik vannak, és mi a törvényi szabályozás, ami megköti az esetleges visszaélések lehetőségét.
Van egy másik típusú felvetésem, ugyanis ahhoz, hogy megfelelő lakáspolitikát, illetve asz általunk pontosabbnak tartott szóval otthonteremtési politikát tudjunk ebben az országban kialakítani, nagyon sok információra lenne szükség. Ha jól tudom, a KSH oldaláról nagyon sok megkeresés érkezett az információszolgáltatás tekintetében a földhivatalokhoz. Olyan információk begyűjtésére, amelyek elsősorban a használtlakás-forgalmazás vonatkozásában jelennek meg, de amelyeket nem tudtak megkapni teljes körűen, éppen ezért a döntéshozók, jelen esetben a politikusok sem tudnak pontos adatokból kiindulni, így megfelelő döntéseket hozni. Nem tudom, ismerik-e ezt a problémát, ha igen, akkor esetleg jelezzenek ezzel kapcsolatban vissza. Ha nem, akkor én is utána érdeklődöm, hogy pontosabb információt kapjak ebben a vonatkozásban, mert úgy gondolom, hogy nemcsak a visszaélések, hanem a döntéshozatalok vonatkozásában is az információszolgáltatásnak teljes körűnek, vagy minél alaposabbnak kellene lenni ahhoz, hogy a döntéshozók megfelelő döntéseket tudjanak hozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További képviselői kérdés, észrevétel, vélemény? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor megadom a szót válaszadásra.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések elleni küzdelem nem lehet befejezett néhány törvény módosításával, illetve a jogalkalmazásnak is legalább akkora figyelmet kell szentelni, mint új jogszabályi előírások megfogalmazásának. Azzal is teljes mértékben egyet lehet érteni, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára a legfontosabb a közvetlen segítségnyújtás. Itt rá szeretnék mutatni arra, ami szintén az igazságügyi kormányzat elmúlt időszakban már nagy hangsúlyt kapott projektje a bűnmegelőzési tevékenység, a bűnmegelőzés koordinációja és ennek keretében kifejezetten az ingatlannal kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében is voltak célzott programok, amelyek arra próbálták felhívni a figyelmet, hogy mire kell tekintettel lenni, vagy hogyan lehet elkerülni az ilyen ügyletekben való részvételt.
Arról nem rendelkezem konkrét információkkal, hogy a KSH és a földhivatalok között milyen adatszolgáltatási folyamat zajlott le, természetesen, ha erre vonatkozóan kapunk valamilyen megkeresést, akkor ez ügyben tájékozódunk. Köszönöm szépen.
Döntés a beszámoló általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel, vélemény? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs, akkor a vitát lezárom. A szavazás következik az általános vitára való alkalmasságról. Aki egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tartózkodott? Kettő. Ellene? Nem volt ilyen. A többségi vélemény előadója Tukacs István, a kisebbségié Mádi László. Köszönöm szépen. További jó munkát kívánok.
Tagok delegálása a nemzeti kerekasztalokba
Az utolsó napirendi pontunk dr. Szilvásy György miniszter úr levele alapján tagok delegálása a nemzeti kerekasztalokba. Szabó Lajos alelnök úrnak adom át a szót.
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A bizottságban helyet foglaló pártok képviselőivel történt előzetes egyeztetés alapján a versenyképességi kerekasztalba Jüllich Ádám és Varga Szabolcs urakat javaslom a bizottságnak megválasztani, az oktatási kerekasztalba Nagyné Román Margit asszonyt és dr. Vasa László urat, a nyugdíj kerekasztalba Németh György és Zentai László urakat. A személyekről egyeztettünk, és minden párt képviselője tudomásul vette a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban kérdése, észrevétele, vagy szavazhatunk róla, mert ismereteink szerint egyeztetett véleményről van szó. Mindenki elmondta a saját javaslatát, és a másik oldal ezt nem kifogásolta, erről szólt az egyeztetés, az elosztás pedig Szabó Lajos alelnök úr ajánlása alapján történt a különböző felek között. Erről kellene állást foglalnunk. Ha megszületik a döntés, Szilvásy urat tájékoztatjuk. Kérem, hogy az elhangzott javaslatról foglaljunk állást, aki elfogadja, jelezze! (Szavazás.) Tartózkodott? Ellene? Nem volt ilyen, a bizottság egyhangúlag elfogadta. Ezzel a napirendet lezártam.
Az ülés bezárása
Szóbeli bejelentésem annyi lenne, hogy várhatóan hétfőn, 10 óra után, a pontos időpontról további egyeztetés lesz, a Nemzeti Bank alelnökének meghallgatására kerül sor. Karvalits Ferenc urat fogjuk meghallgatni. Amennyiben indokolt, a hétfői, keddi napirendhez kapcsolódóan kedden a módosító javaslatokról fogunk dönteni, várhatóan 14 órát követően. Így készüljön mindenki. Nagyon szépen köszönöm a bizottság munkáját, a kollégákét is. Köszönöm a figyelmet. További jó munkát. Jó pihenést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 38 perc.)
|
Domokos László |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit