KPSZB/16/2007.
KPSZB/45/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. április 25.én, szerdán 9 óra 35 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
A földgázellátásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az egyes, a költségvetési manipulációk megakadályozása, a hiteles és kiszámítható költségvetési gazdálkodás helyreállítása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Varga Mihály szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Észrevételek *
Varga Mihály reflexiója *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
A gépjárműadóról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Balla György szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Észrevételek, vélemények *
Balla György válasza *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Mészáros László szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, vélemények *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Felsmann Balázs szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Felsmann Balázs válasza *
További vélemények *
Felsmann Balázs reflexiói *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Bots Dénes szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Balla György (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Tóth András (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Farkas Imre (MSZP) Kovács Tibornak (MSZP),
Dr. Katona Béla (MSZP) Keller Lászlónak (MSZP),
Molnár László (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Végh Tibornak (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) dr. Hankó Faragó Miklósnak (SZDSZ),
Dr. Dancsó József (Fidesz) Lengyel Zoltánnak (Fidesz),
Domokos László (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Tóth Andrásnak (Fidesz).
Zarándy Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Kónya László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Mészáros László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára
Dr. Bots Dénes, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője
Szatmári László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 35 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim. Tisztelettel köszöntök mindenkit. A bizottsági ülést megnyitom. Elkezdjük munkánkat. Köszöntöm a bizottság tagjait, a bizottság munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm a meghívott vendégeket és mindenkit, aki a bizottsági ülésünk iránt érdeklődik.
A kiküldött írásbeli meghívót reményeim szerint mindenki megkapta. Ebben a következő módosításokat javasolnám. A 3., a 4. és a 6. napirendi pontokat nem kell megtárgyalnunk, tekintve, hogy a 3. és 6. pontokban jelzett törvényjavaslatokhoz nem érkezett módosító javaslat, a 4. pont alatt szereplő, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló előterjesztést pedig visszavonták. Továbbá javaslom, hogy az 5. napirendi ponttal kezdjünk, mivel ez tűnik célszerűnek a munkamegosztás miatt. Tehát ezekkel a módosításokkal javaslom a napirendünket elfogadni.
Kérdezem, ki az, aki támogatja. Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Ez tizennyolc. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. Akkor a munkánkat megkezdhetjük.
Az 1. napirendi pont a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2714. számmal, a módosító indítványok megvitatására kerül sor. A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokat kell megtárgyalnunk. Összesen 5 módosító javaslat van, ezek közül a 4. számút ítéltük olyannak, amelyről a bizottságnak döntenie kell, de ha bárki kéri, hogy más indítványt is tárgyaljunk meg, akkor ez meg fog történni.
Tehát a 4. ponttal kezdjük, Balla György és dr. Fónagy János képviselő urak indítványával. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e az indítványt.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem tudok kormányálláspontot mondani, nem támogatjuk.
ELNÖK: Tárcaálláspont, vagy személyes álláspont?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Egyelőre ez személyes álláspont.
ELNÖK: Értem. Tehát nem támogatja. Kérdezem, ki kíván hozzászólni. Van-e valakinek kérdése? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Egyharmad támogatta.
Kíván-e még valaki az indítványok közül valamelyikről döntést kérni? Kovács Tibor!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Kérem, hogy az 1. pontról döntsön a bizottság.
ELNÖK: Igen, ez Podolák György és dr. Szanyi Tibor képviselő urak indítványa. Kérdezem az előterjesztő álláspontját.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk, kapcsolódó módosító indítvány esetén igen. Kifejtsem az aggályaimat? (Kovács Tibor: Igen!)
ELNÖK: Pár mondatban igen.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Pontosító javaslat van előttünk, amely azt tartalmazza, hogy az egyablakos vezetékek közül emeljük ki a célvezetéket, illetve a határon keresztüli földgázvezetéket. A célvezeték kiemelésével maximálisan egyetértünk, hiszen célvezeték nem lehet egyablakos vezeték. A határon keresztüli földgázvezeték esetében azonban megfontolásra javaslom, hogy továbbra is lehessen egyablakos. A gáztörvény 3. §-ának 29) pontja a határon keresztüli földgázvezetéket úgy definiálja, hogy "az a vezeték, amelynek kezdő-, vagy végpontja Magyarországon van." Ez a Nabucco-vezetéket nem érinti, hiszen annak kezdőpontja Törökországban, végpontja pedig Ausztriában van, tehát tranzitvezetékről van szó. De ezzel a jövőben kizárnánk esetleg olyan vezetékeket, amelyekre ez a feltétel megvalósulna.
Többek között vizsgáljuk az adriai LNG-vezeték létesítését, amelynek végpontja Magyarországon lehet. Azt hiszem, nem célszerű már most kizárni, hogy ez esetleg könnyített módon valósulhasson meg. Amennyiben egy olyan kapcsolódó módosító indítvány érkezik ehhez a módosító javaslathoz, amelyben a célvezeték benne marad, de a határon keresztüli földgázvezeték kikerül, a támogatását fogjuk javasolni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik az 1. számú indítványról. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad támogatta.
Kíván-e még valaki valamelyik javaslatról döntést? Igen, Balla képviselő úr!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Örülnék, ha röviden beszélnénk a 2. és a 3. pontról is, bár a legfontosabbnak az 5. pontot tartom, de azt nem látom célszerűnek, hogy a vitát lefolytassuk, mert a parlamentben ez már egyértelműen megtörtént, és nyilvánvaló, hogy a két oldalnak egészen más elképzelései vannak a Nabucco-vezetéket illetően. Ugyanakkor a 2. és 3. pont a jelen törvényjavaslat szándékának megfelelően mindenképpen pontosítja a törvényt, tehát ezekről szerintem fontos lenne néhány szót szólni.
ELNÖK: Igen?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Mondhatom?
ELNÖK: Igen, mondja!
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ugye, jól érzékelem, hogy az ajánlás szerint haladunk?
ELNÖK: Igen, jól érzékeli.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A javaslat két módosítást tartalmaz. Az első azt mondja, hogy az egyablakos vezeték csak a törvény hatálybalépését követően kerülhet megépítésre. Vélelmezem, a módosító indítvány szándéka az, hogy a jelenlegi határkeresztező vezetékek ne kerüljenek ennek hatálya alá. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy erről szó sincs. Ugyanakkor ezzel nem tudunk egyetérteni, mert a 2003/55. irányelv 22. cikkelyének (2) bekezdése kimondja, hogy nemcsak új infrastruktúrára vonatkozhatnak ezek a mentesítések, hanem, amennyiben elfogadja a tagállam, illetve a Bizottság, akkor a régi vezetékek bővítésére is vonatkozhat. Az ajánlás 2. pontja szerinti módosítás vége arra vonatkozik, hogy az új vezeték illeszkedjen a magyar földgázrendszerhez. Azt hiszem, ezzel elméletileg egyetértünk, ha ilyen pontosító jellegű kapcsolódó módosító javaslat érkezik, ezt a kormány tudni fogja támogatni.
A 3. javaslatban az utolsó mondat, azt hiszem, ismételten erre vonatkozik, ezt jogilag meg kell vizsgálni, hol kellene biztosítani azt, hogy illeszkedjen a magyar rendszerhez. Ugyanakkor ez is két gondolatot tartalmaz. Beszél arról, hogy az egyablakos kapacitásértékesítési engedély csak határozatlan időre adható ki. A probléma ezzel kapcsolatban ismételten az, hogy az európai uniós irányelv 22. cikkely (3) bekezdés b) pontjának II. alpontja kimondja azt, hogy egyedi döntést kell hozni a felmentésekről, és lehet olyan döntést hozni, hogy ez határozott idejű felmentés legyen. Az egyablakos kapacitás arra vonatkozik, hogy az Európai Unió fő szabálya alól hogyan valósuljon meg a mentesség. Erre szintén azt tudom mondani, hogy ha egy kapcsolódó módosító indítvány érkezik, akkor a gondolat második részével egyet tudunk érteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Balla képviselő úr!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Értettem, amit a kormány képviselője mondott, és nem is feltétlenül szeretnék vitába szállni vele, de továbbra is fenntartom, hogy jelen formájában a törvény, ha így fogadjuk el, arra teremt lehetőséget, hogy a Magyarországon jelenleg keresztülmenő három határkeresztező szállítóvezeték is kikerüljön a hazai földgázrendszerből. Szerintem ez nem helyes. Elfogadom, hogy nem ez a szándék, de ha így marad a törvény, akkor ez előfordulhat. Javasolnám, próbáljunk megoldást keresni arra, hogy ezt a lehetőséget mindenképpen kizárjuk.
Köszönöm, hogy a kormány el tudja fogadni a módosító javaslatnak azt a részét, hogy a paraméterekben feleljen meg a magyarországi kapcsolódás lehetőségének. A másik módosításról pedig továbbra is az a véleményem, bár lehet, hogy nem a legpontosabb ez a javaslat, amit megfogalmaztunk, hogy zavaró az a bizonyos 2008. december 31-ei időpont, ami arról szól, hogy abban az esetben is engedélyt lehet adni, ha nincs a vállalkozás tulajdonában az az eszközrendszer, ami szükséges a tevékenység végzéséhez. Arról szeretném megkérdezni a kormány képviselőjének a véleményét, hogy ha a módosító javaslatot oly módon változtatjuk meg, hogy a kapacitásértékesítési engedély csak abban az esetben adható ki, ha a földgázipari vállalkozás rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök és azok berendezéseinek többségi tulajdonjogával, tudja-e támogatni. Mert ez lett volna az igazi célja a javaslatnak.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A helyzet az, hogy úgy működik a rendszer, hogy létrejön egy új vezeték. Erre ki lesz adva egy szállítási engedély, valamint a törvényben megfogalmazott egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezetéki engedély, amelyről majd eldől, hogy milyen határidejű lesz. Ezen kívül lesz egy engedély, amely az egyablakos kapacitásértékesítési engedélyre vonatkozik. Hozzáteszem, hogy ennek az engedélyesnek komoly eszközvagyona nem lesz, hiszen a vezetéket nem ő fogja tulajdonolni, neki egy papírja lesz arról, ami persze hatalmas eszmei értéket képvisel, hogy számára biztosított a kapacitás továbbértékesítésének lehetősége. Tehát a vezeték kapacitásjogával ő rendelkezik, viszont konkrét fizikai eszköz a vagyontárgyához nem kapcsolódik.
Visszatérve az előző gondolathoz, megvan-e a veszélye annak, hogy a jelenlegi, Magyarországra érkező nemzetközi vezetékek egyablakossá válhatnak. Azt hiszem, sőt, meggyőződésem, hogy nem. Egyrészt az Európai Unió irányelve azt mondja ki, hogy vagy új vezetéket kell kiépíteni, vagy meglévő vezetékeket kell fejleszteni. Tehát abban az esetben, ha fejlesztés nem történik, akkor ez szóba sem kerülhet. Ha viszont itt egy nagyobb mértékű fejlesztés történik, elméletileg erre lenne lehetőség, de ezt először is elő kellene terjeszteni a Magyar Energia Hivatalnak, jóvá kellene hagynia a gazdasági miniszternek, és utána Brüsszelben is jóvá kellene hagyatni. Tehát nem valósítható meg olyan vezeték, amely a brüsszeli, tehát az összeurópai energiapolitikai érdekekkel szembe menne. Nem lehet átminősíteni a meglévő vezetékeket. Nem is beszélve arról, hogy nagyon sok feltételt kell t megvizsgálni ahhoz, hogy ez az átminősítés megtörténhessen. A beruházáson túl be kell mutatni azt, hogy ez az európai versenyérdekeket szolgálná, és ha nem minősítenék át, akkor nem növekedne az ellátás biztonsága. Ebben az esetben szó sincs erről a meglévő vezetékeknél. Azt hiszem, hogy ettől nem kell igazán tartani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Több hozzászólót nem látok, a szavazás következik. A 2. pontban Balla és Fónagy képviselő urak indítványa szerepel. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad támogatta.
A 3. pont szintén Balla és Fónagy képviselő urak indítványa. Ha jól értem, ezt sem támogatják. Nem. Akkor szavazunk. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
(Balla Györgyhöz.) Az 5. pontról kért szavazást, képviselő úr? Nem. Akkor ennek a napirendi pontnak a végére értünk. Köszönöm szépen.
Áttérünk a 2. napirendi pontra, amely döntés képviselői indítványok tárgysorozatba-vételéről. Két ilyen javaslat van. Az első az egyes, a költségvetési manipulációk megakadályozása, a hiteles és kiszámítható költségvetési gazdálkodás helyreállítása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, T/2732. szám alatt.
Varga Mihály szóbeli kiegészítése
A cím ismerős lehet néhány éberebb képviselőnek, tekintettel arra, hogy egyszer ezt már benyújtottam, ám akkor nem sikerült átverekedni a parlamenti napirendig. De amíg élek, remélek, ezért újra benyújtottam, mivel az államháztartási gazdálkodásban továbbra is szükséges a manipulációk elkerülése. Ebben, gondolom, Bathó képviselő úr, vagy Bathó úr - nem akarok neki rosszat, de végül is a kormány képviselője, a Pénzügyminisztérium képviselője - egyetért velem. (Derültség.)
Csak egy rövid indoklást fűznék hozzá, tekintve, hogy ugyanaz a javaslat került benyújtásra, mint két hónappal ezelőtt. Úgy érezzük, hogy akár az áfa-visszatérítésben, akár a makrogazdasági előrejelzésekben, akár az ESA'95 számításának publikálásában még van mit fejlődnünk. Szeretnénk, ha ez a javaslat ezt a célt meg tudná valósítani. Még egyszer hangsúlyozom, nem az elfogadásáról van szó, attól még nagyon-nagyon messze állunk, hanem arról van szó, hogy erről a parlament legalább érdemben tudjon tárgyalni.
Arra is emlékszem, hogy akkor azzal az indoklással került le napirendről, hogy készül a kormány előterjesztése. Január közepén jelentettük be ezt a törvényjavaslatot először. Ha jól számolom, azóta eltelt három hónap, és a kormány előterjesztésével még nem találkoztam, de lehet, hogy Bathó Ferenc úr most meglep bennünket vele, és a táskájából előhúzza az elkészült kormányváltozatot.
Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e az előterjesztést.
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A múltkori tárgyalásunk során a kormány érveit, a pénzügyminiszter úr, a Pénzügyminisztérium érveit ismertettem, ezt nem akarom újra elővezetni. Arról adhatok viszont tájékoztatást, hogy a munkánk az előre meghatározott terveknek megfelelően folyik. Az Állami Számvevőszékkel, az Igazságügyi Minisztérium szakapparátusával közösen dolgozunk azon az alaptörvényen, amelyről a múltkor már beszéltem. Azon kívül, hogy akkor elmondtam azokat a téziseket, amelyekről úgy gondoltuk, hogy szükségesek - a kiszámíthatóság, a stabilizáció, a transzparencia és a garanciális rendszerek beépítése a költségvetésbe -, ezt a gondolatsort a pénzügyminiszter úr a Magyar Nemzeti Bankkal közösen rendezett konferencián, nemzetközi és hazai szakértők előtt is kifejtette. Megerősítette azt, hogy ebben az évben a parlament előtt lesz az a törvényjavaslat, amely alkalmas arra, hogy a fiskális szabályrendet az európai gyakorlatnak megfelelően alakítsa ki. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Észrevétel, kérdés van-e valaki részéről, kérdezem a bizottság tagjait. Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Nemcsak a törvényjavaslat címe ismerős, hanem tulajdonképpen minden betűje, mert egy az egyben ugyanaz a javaslat került ismételten benyújtásra. Ha mindenáron keresni akarnék valami eltérőt, akkor a februári dátumjelzés változott áprilisra. Ezért, én is egyszerűsítve a hozzászólást, azt tudom mondani, hogy ugyanazok az indokok szerepelnek a mi megfontolásunkban a szocialista képviselőcsoport részéről, amelyek akkor motiválták a döntésünket. Illetve rövidesen beadásra kerül a vagyontörvény, hiszen ezt tegnap a plenáris vitában az államtitkár úr három héten belülre valószínűsítette, és az is megerősítést nyert, hogy a négy nagy pénzügyi törvény még a tavaszi ülésszak alatt benyújtásra fog kerülni, de lehet, hogy a tárgyalás megkezdésére már csak ősszel kerül sor. Úgy gondolom, hogy tartja a kormányzat ezt a menetrendet, éppen ezért mi is tudjuk tartani azt a hozzáállást a törvényjavaslathoz, amit korábban megfogalmaztunk. Úgyhogy most sem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Előterjesztőként annyit hadd mondjak, a parlamenti vitában Kékesi Tibornak volt egy megjegyzése, hogy politikai szándékokat lát a törvénymódosítás mögött. Akkor rákérdeztem, hogy egészen pontosan milyen politikai megfontolásokat lát, mondjuk az áfatörvény mögött, az államháztartásról szóló törvény módosítása mögött.
Nem kaptam választ, de nem is ez a lényeg. Immár hónapok óta várunk különböző előterjesztésekre, és most megint azt hallhattuk, hogy majd jön valami három hét múlva, és azt akár már ősszel tárgyalhatja is a parlament. Egészen komikus, ami a parlamentben folyik. Olyan előterjesztéseket tárgyalunk, amelyek egészen messze állnak attól, amit érdemi parlamenti munkának lehet nevezni. Legutóbb a Hungária Televízió Közalapítvány 2004-es és 2005-ös előterjesztéseit tárgyalta a parlament, vagy a Legyen jobb a gyermekeknek című előterjesztést, amelyről dönteni sem kellett a végén. Azt gondolom, hogy e helyett lehetne értelmesebb munkával is kitölteni az időt, de nyilván a kormány egészen elfoglalt más ügyek tekintetében is. Azok a nagy ívű reformok, amelyeket először a miniszterelnök 2005 őszén ígért - mondván, hogy felálltak a reformbizottságok, és ott vannak az asztalfiókba az elkészült anyagok - úgy tűnik, még váratnak magukra.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Szavazást kérek erről az indítványról, hacsak valaki nem kíván hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nincs Ilyen. Kérdezem, ki az, aki támogatja a T/2732. számú előterjesztés tárgysorozatba-vételét. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Hét. Ez kisebbség. Akkor nem is kell szavaznunk az általános vitára való alkalmasságról.
A második ilyen javaslat Tállai András képviselő úr önálló indítványa, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2786. számmal. Kérdezem, ki képviseli az előterjesztőt. Balla György. Megadom a szót.
Balla György szóbeli kiegészítése
BALLA GYÖRGY (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a javaslat is ismerős lehet a tisztelt bizottság előtt, hiszen foglalkoztunk már vele. Véleményünk szerint akkor a parlament nem gondolta át kellő mélységig ennek a javaslatnak a súlyát, és nem értékelte kellő mélységig az eredeti törvényben felmerülő igazságtalanságot. Miről is van szó? Arról van szó, hogy mérhetetlenül igazságtalan módon, ha nem a súlyosan mozgáskorlátozott tulajdonában van a gépjármű, akkor idén január elsejétől gépjárműadót kell utána fizetni.
Azt gondolom, mindannyian pontosan tudhatjuk, hiszen számtalan esetben találkozhattunk már ilyen élethelyzettel, a mozgáskorlátozottak esetében nagyon sokszor fordul elő az, hogy nem az ő tulajdonukban van a gépjármű, hanem, mondjuk a férjük tulajdonában. Ennek roppant egyszerű és praktikus okai vannak, például a mozgáskorlátozott nem tud autót vezetni, a gépjárművel kapcsolatban számtalan ügyet kell intézni, ami mindig sokkal egyszerűbb tulajdonosként, mint megbízáson keresztül. A súlyosan mozgáskorlátozott férje mozgásképes, tehát ő tudja intézni ezeket az ügyeket. Nem hiszem, hogy bárki komolyan gondolja azt, hogy ilyen esetben meg kéne fosztani a súlyosan mozgáskorlátozottakat az adómentességtől.
Még egyszer mondom, meggyőződésünk, hogy nem kellően gondolta át a parlament, amikor ezt a javaslatot elutasította, ezért próbálkozunk még egyszer, hátha most a tisztelt Ház elé engedi a kormánypárti többség. Kiegészítésként csak annyit hadd jegyezzek meg, hogy ez nem pusztán a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség javaslata, ezt a javaslatot egyértelműen támogatja a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége is, ami kiderült abból a levélből, amit Veres János pénzügyminiszter úrhoz írt. Nagy tisztelettel szeretném kérni a kormánypárti képviselőket, illetve a kormányt, engedjék, hogy a parlamentben erről a javaslatról vita legyen, és engedjék azt is, hogy a parlament elfogadja. Köszönöm szépen.
A kormány álláspontjának ismertetése
ELNÖK: Köszönöm. A kormányálláspontot kérdezem.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány nem támogatja ezt a javaslatot. Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy amit Balla képviselő úr elmondott indokolásként, és ezt Tállai úr módosító javaslatának indokolása is tartalmazza, nincs összhangban a normaszöveggel. Mert a normaszöveg önmagában csak a kiskorúak vonatkozásában akarja a szülő, nevelőszülő, gyámszülő, mostohaszülő mellett a közeli hozzátartozókra is kiterjeszteni ezt a mentességet, ami kiskorú személy esetében, házastárs és élettárs lehetetlensége miatt, valójában csak a testvért jelentené. Én sem ismételném meg azokat az érveket, amelyeket a múltkori indítványnál már elmondtam, hogy mi indokolta ezt a törvénymódosítást. Ezért a jelenlegi módosító javaslatot sem támogatja a kormány. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevétel, kérdés? Tukacs képviselő úr!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyvalamiben mélységesen egyetértek Tállai úrral, illetve az előterjesztőt képviselő Balla képviselőtársammal, nevezetesen abban, hogy ezzel az üggyel foglalkozni kellene - felelősséggel és mélyen. Sajnos, az előterjesztés összes többi kezdeményezésével nem értek egyet. Az első beadvány tárgyalása után módomban volt elég mélyen beleásni magam az adott problémába, abba, hogy az önkormányzatok hogyan kezelik ezt a helyzetet, és abba is, hogy milyen a törvényi szabályozása a súlyadó mentességének.
Először is fel kell tenni a kérdést, hogy az adórendszer alkalmas-e szociális típusú problémák kezelésére. Az adórendszer-e az a mód, ahol érvényesíteni tudunk szociális kérdéseket? Meggyőződésem, hogy nem. Miután az adórendszerben ilyen elemek vannak, ezeknek nem a bővítése szükséges, hanem a csökkentése. Úgy gondolom, az egész probléma kezelését nem az adórendszer keretében kellene tárgyalni, hanem a szociális ellátások keretében. Ez lenne az elvi megközelítésem. Ezzel egyébként az általam felkért önkormányzatok szakemberei mélyen egyetértettek.
A második, amit mondani szeretnék, megismerve a szabályozást, teljesen elképesztőnek tartom azt, hogy más a mozgáskorlátozott minősítése akkor, amikor szociális járandóságokat kell neki megítélni, más, amikor súlyadómentességet kell adnunk, és más, amikor, mondjuk ingyenes parkolóbérlettel kell ellátni. Jelen esetben a súlyadómentességet szakorvos, vagy háziorvos igazolhatja a mozgássérült részére, a törvényi szabályozás ehhez egy nyomtatványformát biztosít. Tisztelt Bizottság! Nyomós okom van azt állítani, hogy a szakorvosok és a háziorvosok nem járnak el kellő körültekintéssel a vezetésre képtelenség megállapításában. És akkor még nagyon udvariasan fogalmaztam.
A másik, amit mondani szeretnék, az az, hogy el kellene választani egymástól két elemet. Az egyik az, hogy vajon azért akarunk-e segíteni, mert a mozgáskorlátozottakat, mozgásukban gátoltakat sajnáljuk, vagy azért, mert olyan a szociális helyzetük. Biztos vagyok benne, hogy a mozgáskorlátozottak többségükben nehéz körülmények között élnek, hiszen valószínűleg nem végezhetnek, vagy nem tudnak teljes egészében olyan munkát végezni, amely jó kereseti lehetőségeket biztosít, de mozgáskorlátozottság és szegénység, rászorultság nem ugyanaz a kategória. Ebben egyenlőségjelet tenni nem kellene.
Éppen ezért azt gondolom, hogy az adott probléma mostani megoldásához az adózás rendjéről szóló törvény lehetőséget ad. Megadja azt a lehetőséget, hogy bárki, aki szociális helyzete kapcsán kérni akarja hozzátartozóként a súlyadómentességet, az megtegye. Lehetőséget ad a mostani szabályozás a kiskorú szállítására, valamint arra, hogy a mozgássérült tulajdonában lévő személygépkocsira súlyadómentesség legyen. Egyébként ez nem életszerűtlen ügy, hiszen mindannyian ismerjük, hogy a mozgáskorlátozottak személygépkocsi-vásárlásához a mozgássérültnek adják ki az engedélyt, furcsa módon, és ő vásárol személygépkocsit, ha támogatást igényel, és így tovább. Miután a mostani megoldásra állításom szerint az adózás rendjéről szóló törvény lehetőséget ad, abban értenék egyet, hogy az egész üggyel foglalkozni kellene, abban a gondolatmenetben, hogy adózás keretében akarunk-e érvényesíteni ilyen ügyeket, vagy sem. A mozgáskorlátozottak, vagy a fogyatékkal élők szervezeteivel együtt ki kéne dolgozni azokat a viszonyokat, ahol a támogatás szociális ágon oda jut, ahová szükséges, és nem bővítjük nyomós okkal vélelmezett körben a súlyadómentességet.
Tudom, hogy az adótitok körébe tartozik, és a személyiségi jogok is védik az ezzel kapcsolatos dokumentációkat, de a polgármester urak nézzenek körül majd a saját környékükön, és érdekes dolgokat fognak tapasztalni. Ezt csak úgy tanácsként mondom. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e még valaki szólni? Igen, Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. A gondolatmenet egy elemére szeretnék röviden reagálni. A szociálpolitika nagyon nehezen alátámasztható, precízióssá tehető dolog, tehát meg kell találni azokat a fogódzókat, amelyek leginkább indokolják a rászorultságot. Ezek nem működnek tökéletesen. Ha az apparátusra bízzuk, akkor nagyon drága a működtetése, ha alanyi jogosultságokat, bizonyos kategóriákat feltételezünk, akkor sokkal olcsóbb. A mozgáskorlátozottak esetében a pozitív korreláció hihetetlenül magas. Ugyanúgy, ahogy a sok gyerek vállalása is az esetek zömében együtt jár a szegénységgel, a mozgáskorlátozott, vagy hendikepes státus is valószínűsíti a szegénységet, tehát ilyen értelemben az okfejtését nem tartom megalapozottnak, ezért azt kérem, hogy támogassuk ezt az indítványt.
ELNÖK: Tóth András!
TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Lehet, hogy nem is kellene megszólalnom, mert nem kapcsolódik közvetlenül ehhez a témához, de Tukacs Istvánt hallgatva eszembe jutott, hogy komoly összegeket fordítunk folyamatosan az akadálymentesítésre az adófizetők pénzéből. Képviselőtársam, ezek után mindig szociális igazolást kérjünk majd arra vonatkozóan, hogy valaki ingyenesen igénybe veheti ezeket a létesítményeket? Beszállhat a liftbe, vagy nem? Szociális alapon fogjuk ezeket mérlegelni? Nem hiszem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tukacs képviselő úr!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves András! Tudod, hogy most olyat mondtál, ami nem tartozik szorosan az én mondandómhoz, és egyáltalán nem erről beszéltem. Az, hogy egy mozgássérült használja azokat a létesítményeket, amelyek számára vannak, és az, hogy egy mozgássérült családtagja, mert erről szól az indítvány, kap-e kedvezményt egy adórendszerben, két teljesen különböző dolog. Amellett érveltem folyamatosan, hogy igen, ezzel az üggyel foglalkozni kellene. Ugyanis látszik, hogy a mostani szabályozás szerint nincs minden rendben. De a foglalkozást nem úgy értem, hogy válogatás nélkül kiterjesztem a családtagokra is azt a kedvezményt, amit jó okunk van vélelmezni, hogy az odaítélés szempontjából most sincs rendben, hanem úgy értem, hogy tegyük át a szociális gondoskodás szférájába, ahol a mozgássérült kap támogatást, és a támogatás odaítélése az ő szociális helyzetétől is függ. De nem bővítünk adózásban kedvezményeket, mert a közteherviselés célja a közterhek viselése, a befizetés a közös kasszába, és a mentességek bővítését nagyon végig kell gondolni. Változatlanul amellett vagyok, hogy minden olyan indítványra, amely szociális ágon segítséget akar nyújtani, támogatnék, ebben a formában azonban nem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tóth András!
TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm. Én egy javaslatot abból a szempontból vizsgálok, hogy kinek az érdekében születik meg. Számomra az indifferens, hogy maga a mozgáskorlátozott kap adókedvezményt, vagy pedig a közeli hozzátartozója, lényeg az, hogy valakinek az érdekében történjen ez meg. Lehet, hogy ez a törvényjavaslat azt a szándékot, amit a javaslattevők kifejeztek, nem 100 százalékos mértékben adja vissza, de nem hiszem, hogy abban vita van, hogy foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. Itt a lehetőség, foglalkozzunk vele, szerintem maga a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy akár szövegének markáns átírásával is, de ezeket az elveket tudjuk érvényesíteni. Én ezért fogom támogatni a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. Több hozzászólás nincs. Az előterjesztő képviselőjének adnám vissza a szót.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Őszintén be kell valljam, hogy nagyon csalódott vagyok. Nem azért vagyok elsősorban csalódott, mert szemlátomást ez a törvényjavaslat nem nyerte el a kormánypárti többség tetszését, erre készültem az előzmények ismeretében. Csak én korábban mindig abban a hitben éltem, hogy az elutasítás pusztán dafkéből történik, pusztán azért történik, hogy nehogy beismerjük már, hogy amikor egy nagyon nagy rendszert módosítottunk, közben becsúsztak hibák, elkövettünk ilyen hibákat, és erre nehogy már a Fidesz jöjjön rá, és ezért módosítsuk a javaslatot. Végig azt gondoltam, hogy erről van szó.
Most hallgatva az MSZP képviselőjének, Tukacs Istvánnak a hozzászólását, kiderült, hogy egészen másról van szó. És ez sokkal rosszabb. Egyetlen egy mondat van, képviselő úr, amiben önnel egyet tudok érteni, ez pedig az, hogy az adórendszer nem a szociális problémák kezelésére ad megoldást. De a fogyatékkal élés, a mozgáskorlátozottság szociális kérdés? Nem társadalompolitikai kérdés? Egy adórendszer társadalompolitikai kérdésekre adhat megoldást? Hát hogyne! Pont ez a lényege. Nem szociálpolitikai, hanem társadalompolitikai kérdésekre kell megoldást adnia, erről szól ez a javaslatunk.
De világos, nem is újdonság, hogy az MSZP nagyon sok esetben az ilyen típusú kérdéseket leegyszerűsítve, csak és kizárólag szociális kérdésként kezeli. Mi nem. Azt gondolom, ez világos különbség kettőnk között. Mint ahogy világos az az üzenet is, képviselő úr, amit a hozzászólásában a végén mondott, nem kimondva, de azt gondolom, mindannyian, akik itt ülünk, értettük. Ez a mondat úgy szólt, hogy beszélgessünk már polgármesterekkel, és majd meglepődünk, hogy mit mondanak. Ez arról szólt, képviselő úr, azt akarta üzenni, hogy bizony ezzel a lehetőséggel vissza lehet élni, és vannak is, akik visszaélnek. Nem mozgáskorlátozottak, mégis igénybe veszik az ilyen típusú támogatásokat. Ezt nem akarom vitatni. Csak azt gondolom, itt megint lényeges különbség van az MSZP gondolkodása és a mi gondolkodásunk között. Mi ugyanis nem vagyunk hajlandók azért egy egész rendszert megszüntetni, nagyon sok nehéz sorban élő embernek újabb terhet rakni a vállára, mert vannak, akik a segítséggel vissza is tudnak élni. Önök pedig úgy gondolják, hogy akkor szüntessük meg az egész rendszert. Ez a lényeges különbség közöttünk.
Sok reményem nincs, de nagyon szeretném, ha a bizottság legalább megengedné, hogy tárgyaljunk erről a törvényjavaslatról, foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, ahogy képviselő úr is javasolta, és értelemszerűen, ha ez így nem tetszik önöknek, de van más elgondolásuk, akkor beszéljünk arról is. De az nem old meg semmit, ha beszélni sem vagyunk hajlandók róla. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: Köszönöm. A szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki a T/2786. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) A többség nem. Akkor nem is kell szavaznunk az általános vitára való alkalmasságról.
Áttérünk az írásbeli meghívóban 7. pontként jelzett, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló, T/2839. számú törvényjavaslat általános vitájára. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét, és meg is adnám a szót, hogy indokolja röviden az előterjesztést.
Mészáros László szóbeli kiegészítése
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mészáros László vagyok, a Pénzügyminisztérium számviteli főosztályának vezetője. Csak nagyon röviden szeretnék néhány mondatot mondani.
A jelenlegi törvényjavaslat egy új európai uniós könyvvizsgálati irányelvnek való megfelelést szolgálja, amelyet 2008 közepéig kell az egyes tagállamoknak teljesíteni. A törvényjavaslat előkészítésére viszonylag hosszú idő állt rendelkezésre, így az előkészítés hosszú időn keresztül folyt, részben szakmai egyeztetés keretében, részben pedig igyekeztünk az európai uniós tagállamok által követett gyakorlathoz igazodni, a hazai szabályozást ahhoz illeszteni. E törvényjavaslat megtart számos régi elemet a jelenleg hatályos könyvvizsgálói törvényből, így például a kötelező kamarai tagság intézményét, vagy például azt az általános megközelítést, hogy alapvetően csak főállásban lehet könyvvizsgálatot végezni. Ugyanígy megtartja azokat a garanciális elemeket, amelyeket éppen az új uniós irányelv tesz kötelezővé a tagállamok számára, de Magyarország már e tekintetben egy korábbi ajánlás alapján előbbre jár. Ilyenek: a kötelező oktatás, a minőségellenőrzés, vagy akár a részletes etikai szabályzatok.
Ugyanakkor a régi elemek mellett számos új elem is bekerült a törvényjavaslatba, éppen a hivatkozott irányelv kapcsán. Az egyik legfontosabb, vagy talán a legfontosabb a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer intézménye, amely részben lefedi azokat a garanciális elemeket, amelyeket ma is a kamara működtet, és részben néhány új elemmel egészült ki. Ez például a könyvvizsgálói közfelügyeleti bizottság, amely a kamarától független olyan szakmai bizottság, testület, amely a jövőben értékeli, vizsgálja a könyvvizsgálókkal kapcsolatos összes kérdéskört, és megfelelő jogosítványokkal rendelkezik, kezdeményezési jogosítványokkal arra, ha bárhol a közérdek sérelmét érzékeli.
Ugyanígy új elem a hatósági ügyek kiterjesztése is. A jelenleg hatályos előírásokhoz képest sokkal több azon eljárások, ügyek köre, amelyekben a kamara hatóságként járhat el. Szintén új elem a könyvvizsgálók minősítésének rendszerbe illesztése. Ma részben több szervezet, ide értve például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is, jogosult arra, hogy különböző minősítéseket adjon, részben pedig maga a kamara. Ezt egy egységes rendbe szervezi a törvényjavaslat azzal, hogy a korábban érintett szervezetek megfelelő jogosítványokkal rendelkeznek ehhez. A jelenlegihez képest további garanciális szabályokat is tartalmaz a javaslat. Például a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatánál szigorúbb előírásrendszert követ, szintén a hivatkozott uniós irányelvi rendelkezésnek megfelelően, vagy például a felelősségi kérdések tekintetében. Új elemként talán még hadd említsem meg, hogy nagyon lényeges része a törvényjavaslatnak a nemzetközi együttműködés szabályozása, ami az Európai Unión belül kifejezetten az irányelvi igényeknek megfelelő.
Tájékoztatásul még annyit szeretnék elmondani a tisztelt bizottságnak, hogy a törvényjavaslat előkészítésébe folyamatosan bevontuk a Könyvvizsgálói Kamarát, sőt, gyakorlatilag együtt készítettük el a törvényjavaslatot. A Könyvvizsgálói Kamara a benyújtott javaslattal egyetért. Ezen túlmenően a törvényjavaslat azon része, amely a kamara mint köztestület működésére vonatkozik, kifejezetten azokat az előírásokat tartalmazza, amelyeket a kamara kért és javasolt.
A törvényjavaslat tartalmaz néhány kapcsolódó jogszabály módosítását is, beleértve a számviteli törvényt, amelyhez az Állami Számvevőszék elnökének egyetértő véleménye szükséges. Jelentem a tisztelt bizottságnak, hogy az Állami Számvevőszék elnöke ezt az egyetértését megadta, és benyújtottuk az Országgyűléshez. Szintén a módosítandó egyéb jogszabályok között szerepel két kétharmados törvény, az önkormányzatokról, illetve az Állami Számvevőszékről szóló törvény, de ezen törvények módosítása pusztán technikai jellegű, a különböző könyvvizsgálói minősítésekkel kapcsolatos előírások pontosítása.
A törvényjavaslat számos olyan elemet tartalmaz, ami viszonylag hosszú felkészülési időt igényel a Könyvvizsgálói Kamara számára, ezért a javaslat oly módon került benyújtásra, hogy a jelenlegi ülésszak végén elfogadhatóvá váljon, és ezzel mintegy féléves felkészülési időt biztosít a kamara számára az új előírásoknak való megfelelésnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjait, ki kíván hozzászólni az előterjesztéshez, az általános vitára való alkalmasságról van szó. Megadom a szót Schwartz képviselő úrnak.
SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy mi a helyzet az Európai Unió fejlettebb országaiban a kamara tevékenységével, különös tekintettel a könyvvizsgálói értékhatárra. A jelenlegi javaslat emeli az értékhatárt a nettó árbevétel ötvenmilliós szintjéről százmilliós szintre, és új elem, hogy az átlagos állományi létszámot 50 főben határozza meg. Ez valószínűleg igazodik a magyar piacgazdaság viszonyaihoz, de mi a helyzet az Európai Unió fejlettebb országaiban? Ott hogyan alakul az értékhatár a piaci szerkezet összevetésével? Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés? (Nincs jelentkező.) Jelenleg nincs. Akkor megadom a szót válaszadásra.
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Való igaz, ebbe a részletbe már nem mentem bele, hogy a törvényjavaslat a számviteli törvény módosításának keretében tartalmazza a jelenlegi könyvvizsgálati értékhatár ötvenmillió forintról százmillió forintra történő emelését. Az Európai Unióban lehetséges mértékként ennél jóval jelentősebb értékhatár szerepel a tekintetben, hogy az egyes tagállamok milyen értékben, vagy mértékben határozhatják meg azt a küszöböt, amely alatt nem kötelező, illetve amely fölött kötelező a könyvvizsgálat a vállalkozásoknál. Azt azonban hozzá kell tenni, és ez az európai uniós gyakorlatot is jól mutatja, hogy az egyes tagállamokban a vállalkozások száma, egyáltalán a gazdaság ebbéli szerkezete teljesen eltérő. Ilyen, nagyon sok számú, de egyébként kisméretű vállalkozási struktúra nagyon kevés országban van. Magyarországon nagyon sok, 350-400 ezer azoknak a társas vállalkozásoknak a száma, amelyeket valamilyen módon érintheti a számviteli törvény.
A válasz mindenképpen az, hogy az Európai Unió azon tagállamaiban, ahol nagyobbak a vállalkozási méretek, jelentősen magasabb ez az értékhatár. Vannak olyan országok, ahol hasonlóbbak a vállalkozási méretek, ott kisebbek a mentesítési értékhatárok is. Az ötvenmilliós jelenlegi értékhatár gyakorlatilag azt jelenti, hogy ma Magyarországon 53-55 ezer - a pontos számot nehéz megmondani, de nagyságrendileg ekkora - azon vállalkozások száma, amelyekre a jelenlegi ötvenmilliós értékhatár mellett a könyvvizsgálati kötelezettség vonatkozik. Ezzel a százmillióra történő emeléssel több mint egyharmaduk, tehát mintegy 20 ezer vállalkozás kiesik a könyvvizsgálatra kötelezettek köréből, és ettől kezdve ezzel az értékhatárral 33-35 ezerre becsüljük azon vállalkozások számát, amelyek könyvvizsgálatra kötelezettek.
A kérdésben valószínűleg az is benne volt, hogy lehetne ennél nagyobb mértékű emelésben is gondolkodni, és az nem lenne ellentétes az európai uniós előírásokkal. Ez való igaz, ugyanakkor egy kicsit is jelentősebb emelés a mai magyar piac biztonságát veszélyeztetné, hiszen, ahogy utaltam rá, ezzel az emeléssel is már mintegy egyharmad kiesik a könyvvizsgálati körből. Az 50 fő valójában azért került be, mert a vonatkozó európai uniós irányelv olyan rendelkezést tartalmaz, hogy három feltétel közül kettővel kell operálnia egy tagállamnak akkor, amikor a mentesítési előírásokat meghatározza. Eddig nem volt probléma, amíg ötvenmillió forint volt az árbevétel, mert az nem tette igazán reálissá az 50 fő fölötti foglalkoztatást. Valójában a százmillió forintnál is elenyésző arányban lesz mértékadó ez a fajta foglalkoztatotti megkötés, de úgy gondoltuk, hogy ezzel formálisan mindenképpen eleget teszünk az európai uniós irányelvi követelményeknek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy néhány százra tehető azon vállalkozások száma, akik emiatt valamilyen módon érintettek lesznek. Tehát továbbra is alapvetően a nettó árbevételi érték a meghatározó, ez sokkal inkább prezentációs szempont az Unió felé, a jövőbeni könyvvizsgált vállalkozások számát döntően nem befolyásolja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Schwartz képviselő úr!
SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előterjesztő által a kérdésemre adott válasszal magam is egyetértek, azt gondolom, hogy az új törvény, hiszen nem pusztán módosításról van szó, tükrözi a jelenlegi európai viszonyokat és a fejlettebb régióban követett tendenciákat. Az új jogszabály a réginek néhány alappillérét megtartotta. Ilyen fontos, szinte ökölszabályszerű alappillér a könyvvizsgálói függetlenség, amivel a 61. §-ban részletesen foglalkozik a javaslat. Ez szintén tartalmazza azokat a kihívásokat és függetlenségi feltételeket, amelyeket egy könyvvizsgáló - természetes személy és cég - esetében ma Európában meg kell követelni.
Talán a legfontosabb ezek között a pillérek között a könyvvizsgáló szakmai képesítése és az ehhez vezető út leírása, illetve dokumentálása. Ez egy nagyon nehéz és magas követelményt támasztó pálya, itt a megfelelő egyetemi, főiskolai végzettségen kívül vizsgát kell tenni, amit a szakmai képesítő bizottság szervez. A vizsga után és a könyvvizsgáló kamarai jelöltség előtt hároméves szakmai gyakorlatot kell teljesíteni, ebből egy év mentori szolgálat, két év pedig könyvvizsgáló mellett történő szakmai gyakorlat. Ezt követően kompetenciavizsgát kell tenni. Lényegében azt lehet mondani, hogy vizsgák sorozata és éveken át tartó gyakorlatok sorozata az, amíg egy jelöltből könyvvizsgáló válhat olyan értelemben, hogy erre a pontot a Könyvvizsgáló Kamara felvételi bizottsága teszi fel akkor, amikor a feltételek megléte esetén a jelöltet a kamara tagjai sorában felveszi.
A felvételi eljárás és ennek az útnak a leírása, megkövetelése, azt gondolom, önmagában is nagyon fontos garanciát jelent arra, hogy a könyvvizsgáló képes legyen ezt a szakmai kihívást és elvárást, a függetlenséget megvalósítani. Az, hogy az új jogszabály lényegében a kamarai jogosítványokat szélesíti, amellett, hogy a kamarai kötelező tagságot megtartja, szintén abba a témakörbe sorolható, ami Európa felnőttebb részén gyakorlat, tehát azt is mondhatnánk, hogy bár bizonyos értelemben vegyes a kép a fejlettebb országok esetében, a kötelező kamarai tagság az alkalmazott módszer.
Néhány új elemet is tartalmaz az új törvény, többek között, amit Mészáros úr is megemlített, a könyvvizsgálói közfelügyeleti bizottság létrehozása. A kamara fölött a hatósági felügyeletet lényegében a pénzügyminiszter gyakorolja, és a pénzügyminiszter pályázata alapján kerülnek kiválasztásra azok a személyek, akik a közfelügyeleti bizottságba felvételt nyernek. Fontos itt megjegyezni, hogy ez a bizottság közérdeket juttat kifejezésre, a közérdeket testesíti meg azon túl, hogy lényegében a kamara egy önigazgató funkciót valósít meg.
Ami a könyvvizsgálói értékhatárt illeti, ami a természetes és cégkönyvvizsgálókat leginkább érdekelni fogja, az értékhatár felemelése helyes lépés abban a tekintetben is, hogy bizonyosan két oldalról tudjuk ezt a kérdést megközelíteni. Az egyik, látnunk kell, hogy a magyar piacgazdasági szerkezethez igazítani kell ennek a törvénynek a feltételeit, hiszen a magyar piacgazdaság, ahogy Mészáros úr elmondta, elég heterogén, és jelentős számban a kis- és középvállalkozások jelentik az arányt. Ehhez alkalmazkodik ez az előírás. Azt gondolom, igen jelentős emelésről van szó, mégis alkalmazkodik a magyar viszonyokhoz. Itt el kell mondjuk, hogy a könyvvizsgálói törvény életbelépésekor a kis- és középvállalkozói érdekkör teherként élte meg a könyvvizsgálói szabályok érvényesítését, számtalan fórumon és érdekképviseleteik révén is kifejtették ezt. Most bizonyos értelemben egy könnyítés következik be, hiszen egy könyvvizsgáló alkalmazása és az ezzel kapcsolatos rendszer kialakítása bizony költségnövelő tényező. Ilyen értelemben költségcsökkentésről tudunk beszámolni.
Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a magyar gazdasági szerkezetből adódóan a kisvállalkozásokra jellemző szempontokat új módszerekkel kell pótolni, hiszen nálunk többek között olyan esetek is jellemzik ezt a szektort, hogy a tulajdonos maga gyakorolja a vállalkozás vezetését. A számvitelhez, az adózáshoz a tulajdonosi vezetők döntő többsége kevéssé ért, keveset foglalkozik vele. Sok esetben jogi ismereteik is hiányosak, vagy nem kellő mértékben követik azokat, belső kontroll nem működik, pontos feladatelhatárolás nincs. És sorolhatnám még az ezzel kapcsolatos észrevételeket. De az kétségtelen, hogy változás következett be az első könyvvizsgálói törvény életbelépése óta, ami durván 10 éve volt. Ez örömteli. Ez váltja ki azt a lehetőséget, hogy nem okoz problémát az értékhatár felemelése ötvenmillióról százmillióra.
Azt gondolom, hogy ezzel a törvényjavaslattal egy korszerű törvény születik, javaslom általános vitára való alkalmasságának támogatását. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztő kíván-e még szólni?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem, köszönöm, elnök úr.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Nem. Akkor szavazhatunk az általános vitára való alkalmasságról első helyen kijelölt bizottságként. Kérdezem, ki az, aki támogatja az általános vitára való alkalmasságot. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Igen. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság egyhangúlag támogatta. A bizottsági előadó Schwartz képviselő úr lesz. Más nem jelentkezik erre a hálás feladatra. Köszönöm. Ezzel ezt a napirendi pontot is lezárhatjuk.
Áttérünk a következő napirendi pontra, ez pedig az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, H/2804. számmal. Köszöntöm Kovács Árpád elnök urat és munkatársait a bizottság ülésén.
Egy olyan módosító javaslat van, amiről most döntenünk kell. Kérdezem, hogy elnök úr látta-e ezt a módosítást, amelyet a gazdasági bizottság készített elő.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Igen. Ott is voltunk a bizottság ülésén. Csapodi Pál úr képviselt bennünket. Ennek a módosító javaslatnak a hátterében a tegnapi parlamenti vita áll és az a készség, ami az MSZP-frakció részéről a határozati javaslat bővítése irányába mozdított. Az igazság az, és nincs a bizottság előtt takargatnivalónk, hogy van lehetőség arra, hogy végre megszülessen az első olyan törvénycsomag, amelynek háttérbeli megvalósíthatósági tanulmánya európai uniós forrásokból való pályázat segítségével készül. Ahhoz, hogy ebben mi tisztességgel közre tudjunk működni, számunkra fontos, hogy a segítés lehetőségét megadjuk. Ha elnök urat, a tisztelt bizottságot érdekli, akkor Báger professzor úr el tudja mondani a kutatások fő irányát és azokat a gondolkodásbeli köröket ellenzéki és kormányoldalon, ami ebben megindult. Természetesen, csak akkor tartanánk fel a tisztelt bizottságot, ha erre igényt tart.
ELNÖK: Ha jól értem, az Állami Számvevőszék egyetértésével találkozik ez a javaslat?
DR. KOVÁCS ÁPRÁD (Állami Számvevőszék): Igen, tudniillik ezzel az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy mi egy pályázati rendszeren keresztül az elméleti, elvi megvalósíthatósági háttérrel foglalkozzunk a továbbiakban, míg az eredeti határozati forma lényegében kizárta ennek a lehetőségét. Ha a parlament tegnap nem ebben az irányban mozog, dönt, akkor nem jutott volna eszünkbe, hogy egy ilyen határozati javaslattal megterheljük a tisztelt bizottságot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem egyrészt arról, hogy mindenki megkapta-e és ismeri-e a javaslatot, másrészt, hogy van-e észrevétele, indítványa a javaslathoz. (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. De! Bocsánat. Szabó Lajos!
SZABÓ LAJOS (MSZP): Ahogy elnök úr is említette, a tegnapi parlamenti vitában megfogalmazódott ilyen szándék a nagyobbik ellenzéki párt képviseletében Domokos Lászlótól, amiről a szocialista párt vezérszónokaként Boldvai László egyetértően nyilatkozott. Ennek eredménye az, hogy ez a módosítás most ilyen formában itt van előttünk. Mivel előterjesztői vélemény kialakításáról van szó e napirendi pont keretén belül, javasoljuk azt, hogy előterjesztőként a bizottság ezt a módosító indítványt támogassa.
ELNÖK: Így van. Ez ellen, a Fidesz-frakció nevében mondom, nekünk sincs kifogásunk, ismerve az ügy előzményeit, tehát, hogy a két, Állami Számvevőszék által készített variáció nyomán hogyan jutottunk el eddig a pontig.
Ha nincs több hozzászólás, szavazhatunk, tekintettel arra, hogy a bizottság álláspontja kell ahhoz, hogy a parlament erről az indítványról dönteni tudjon. Kérdezem, ki az a bizottság tagjai közül, aki ezt a gazdasági és informatikai bizottság által benyújtott előterjesztést támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság egyhangúlag támogatta.
Köszönöm szépen. Elnök úréknak köszönöm a bizottsági ülésen való részvételt. Ezzel ezt a napirendi pontot szintén lezárjuk.
Áttérünk a következő pontra, ez a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2838. szám alatt, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem, előterjesztő van-e? Igen. Köszöntöm a bizottság ülésén Felsmann Balázs szakállamtitkár urat. Meg is adom a szót az előterjesztés szóbeli indoklására.
Felsmann Balázs szóbeli kiegészítése
FELSMANN BALÁZS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat alapvetően három célt kíván megvalósítani. Az első célja a programút jogintézmények megszűnésére tekintettel az erre vonatkozó paragrafusok kivétele a törvényből. Azt gondolom, ebben a bizottságban korábban volt módunk erről többször vitát folytatni, ezért nem mennék bele a részletekbe. A kormány úgy döntött tavaly, hogy a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztését állami feladatként központi költségvetésből fogja finanszírozni, erre hivatkozva ezek a pontok okafogyottá váltak.
A második rész az autópálya-törvény mellékletének módosítása, tekintettel a közlekedési operatív program indikatív projektlistájára. A kormány 1004/2007. határozatában döntött a közlekedési operatív program indikatív projektlistájáról, ezért szükségesnek látjuk a két dokumentum harmonizációját, az autópálya-törvény mellékletének a közlekedési operatív programban szereplő projektlistával történő megfeleltetését. Előzetesen szeretnék itt arra kitérni, mielőtt erre vonatkozóan kérdés lenne, hogy a közlekedési operatív program indikatív projektlistája bővebb halmaz, mint a gyorsforgalmi utakról szóló melléklet. Ennek oka az, hogy a gyorsforgalmi út a definíció szerint olyan út, ahol kizárólag külön szintű csomópontok vannak.
Éppen ezért nem került be ebbe a mellékletbe néhány olyan út, amit a közlekedési operatív program indikatív projektlistája négysávos kiépítésű útként nevesít, a 86-os út, a 4-es főút egyes szakaszai, satöbbi. Úgyhogy, kérem szépen, ha erre kérdés irányulna, ezt azért mellőzzék, mert azon utakat ez a melléklet nem tartalmazza, amelyeket az indikatív lista úgy szerepeltet, hogy a későbbiekben gyorsforgalmi úttá fejleszthető út. Mert ezek az utak a 2013-ig terjedő időszakban annak a műszaki paraméternek nem fognak megfelelni, hogy kizárólag külön szintű csomópontokat tartalmaznak. Tehát emögött ez a műszaki logika áll. Meg lehet nézni, egyebekben teljes mértékben harmonizált a két dokumentum. Ebben a tekintetben is, csak itt ez a logikai kapocs.
A harmadik tartalmi eleme a gyorsforgalmi utak építésének gyorsítása, itt elsődlegesen a közműkiváltásra vonatkozó szabályokra kell kitérni. Ebben a tekintetben láttuk a legtöbb problémát, anomáliát, ahol az új szabályozás segíteni, könnyíteni kívánja az erre vonatkozó eljárásokat. Szintén ugyanezt célozza a törvénymódosításnak az a javaslata, amely a Nemzeti Földalapról szóló törvényt módosítja azon földterületek tekintetében, amelyek gyorsforgalmiút-építésre vannak, illetve lennének igénybe véve. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait illeti a lehetőség kérdések, észrevételek elmondására. Molnár Albert!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, az élet folyamatosan változik, és amikor valamilyen tevékenységről kiderül, hogy lehet ezt jobban csinálni, akkor hozzá kell nyúlni a szabályozáshoz. Így van a gyorsforgalmi utak építésénél is. Tudjuk valamennyien, hogy milyen akadályai vannak egy útépítésnek, a kisajátítások, a közműkiváltások hihetetlenül lassan mennek. De itt még szólnék a régészeti feltárásokról is. Meg is kérdezném államtitkár urat, hogy esetleg a régészeti feltárásokkal kapcsolatban ezen törvény keretében lehet-e valamilyen finomítást elvégezni. Valamennyien emlékszünk, hogy az M6-osnál több milliárd forintba és milyen időhorizontba került a régészeti feltárás. Időnként az ember azt gondolja, és tényleg nem a régész szakmát akarom bántani, de mintha egy picit túl lenne ez a kérdés egyes helyeken beszélve.
Azt gondolom, nagyon fontos, hogy gyorsabban épülhetnek az autópályák és az autóutak, hiszen ahogy kijelölik a gyorsforgalmiút-szakaszokat, azonnal kötelessége lesz az Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek jelezni a közműszolgáltatók felé, hogy mely szakaszokon kívánják építeni, és határidők vannak, hogy a közműszolgáltatók ezeket kiváltsák, nyilván állami költségre, ami utólagos elszámolás része lehet. Nagyon fontosnak tartom, azért kérem a bizottságot, hogy támogassa ezt a javaslatot, hogy gyorsabban épülhessenek az utak, és azokat a célokat megvalósíthassuk, amelyek a gazdaságot szolgálják. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A melléklethez kapcsolódóan szeretnék néhány kérdést feltenni, mert számomra az világos, hogy a kétszer két sáv, meg az autóút között mi a különbség, de milyen autópálya az, aminek kétszer egy sávja van. Évek óta beszélünk az M4-es, M8-as autópályáról - nem főútról! -, és most megdöbbenve látom, hogy Kecskemét és Szolnok között egy kétszer egysávos út szerepel, tehát ugyanolyan, mint az összes többi. Mikor lesz ebből autópálya, vagy mi fog itt történni? Mert annak nagyon örülök, hogy az autópálya-építés felgyorsul, csak éppen itt nem azt látom, hogy felgyorsulna az autópálya-építés, hanem azt, hogy nincs, például ezen a szakaszon. Csak zárójeles megjegyzés, hogy 2006-ra ígértek egy Szolnokot elkerülő szakaszt új Tisza-híddal. 2006 már kicsit elmúlt, de itt a híd már nem is szerepel. Egy szakasz van Szolnok és Kecskemét között, az is, mint kiderült, kétszer egy sávon.
Ehhez kapcsolódóan lenne még egy kérdésem. Ugyanennek az autópályának része az Abonyt elkerülő szakasz. Jelenleg egy kétszer egysávos út. Mikor lesz ebből valójában kétszer kétsávos út, vagy autópálya? Nem lényegtelen a kérdés, hiszen ez az út hihetetlenül balesetveszélyes. Azt gondolom, képviselőtársaim pontosan tudják, hogy azok az utak, amelyeknek a kanyarkialakítása, az egész nyomvonalvezetése úgy történt meg, hogy majd egyszer autópálya lesz belőle, arról ismerszenek meg, hogy nem lehet rajtuk előzni, nem lehet belátni, hiszen nem arra készült, hanem arra, hogy lesz majd egy másik fele is, ahol a másik irányú forgalom közlekedik. Mikor lesz ebből kétszer két sáv, vagy autópálya? És mi ez a kétszer egy sáv? Ez most nem teljesen világos. Köszönöm.
ELNÖK: Kovács Tibor!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt nem kívánom megismételni, amit Molnár Albert képviselő úr elmondott, de néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet, és jelezni azt, hogy az államtitkár úr által elmondottak ellenére szándékunk van módosító indítványokat benyújtani ehhez a törvényjavaslathoz. Több szempontból is fontosnak tartjuk ezt.
Az egyik problémának azt tartjuk, hogy bár az indikatív listában a kivitelezéskezdési határidők szerepelnek, a törvény korábbi változatában, a 2003-asban is a melléklet tartalmazott kezdési időpontokat, de úgy gondoljuk, hogy nagyobb garanciát jelentene az előkészítések időzítésére, illetve a beruházások kezdésére, ha ebben a táblázatban is megjelennének a tervezett kezdési időpontok. Ez az egyik észrevétel.
A másik az a megjegyzés, amely azokra az utakra vonatkozott az államtitkár úr részéről, amelyek kimaradtak a táblázatból. Abból a szempontból is megfontolandó, hogy ide bekerüljenek, mert a melléklet címe az, hogy az e törvény alkalmazási körébe tartozó gyorsforgalmi utak. Itt kibővíteném a gondolatot azzal, hogy számos olyan főútfejlesztés és beruházás esetén célszerű lenne e törvény szabályait is alkalmazni, például a kiváltások kapcsán, ami meggyorsíthatná, illetve költségtakarékosabbá is tehetné a beruházást. Tehát nem arról szól ez a történet, hogy ezeket bővíteni kellene korlátlanul, hanem be kellene vonni azokat az utakat, amelyek eredetileg is szerepeltek ebben a mellékletben, például a 86-os út, vagy a 4-es út. Fölvetődött sokak részéről, hogy a "szakmán kívül" kik voltak azok, akik annyira favorizálják ezt az úgynevezett Kecskemét - Szolnok közötti vadonatúj útszakasz megépítését szemben más, sokkal fontosabbnak vélt, például a Balla képviselő úr által is jelzett 4-es út fejlesztésével, korszerűsítésével.
Tehát fontosnak tartanánk, hogy beemelésre kerüljenek ebbe a táblázatba ezek, a 86-os út, a 4-es út fejlesztése, abból a megfontolásból is, hogy a törvény ezekre az utakra, ezek előkészítésére is alkalmazható legyen. Másrészt megfontolandónak tartjuk a kezdési időpontok definiálását, és egy-két további apróbb módosítást is javasolunk. Úgy gondolom, mindezekkel együtt mindenki, vagy legalábbis a többség megelégedésére egy jó törvényt fogadhat el az Országgyűlés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mádi László!
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Alapvetően kérdéseim lennének. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőként érdeklődnék, hogy a Görbeháza - Nyíregyháza közötti szakasz finanszírozási helyzete milyen. Megnyugtató-e, megvan-e a fedezet a költségvetésben a kiadásokra? A határidőkről is érdeklődnék a Nyíregyháza - Baja kétszer kétsávos autópálya-szakasz, illetve a Baja - Vásárosnamény kétszer kétsávos autóút esetében. Ezek a tervek mikori kezdéssel és mikori befejezéssel kalkulálnak a jelenlegi ismereteink alapján? Ezekre várnám a választ első körben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Több kérdezőt most nem látok, akkor megadnám a szót az előterjesztőnek válaszadásra.
FELSMANN BALÁZS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. A kérdések alapján úgy érzem, hogy lassan az egész közútfejlesztési koncepciót fogjuk megtárgyalni itt, a bizottsági vita során, ami nagyon egészséges és előremutató, és egyáltalán nem hátrányos, ha erről minél többször, minél szélesebb körben egyeztetünk.
Molnár Albert kérdéseire. A régészet azért nem került bele, mert a régészetre vonatkozó szabályrendszer megfelelő a gyorsforgalmi utak esetében. Az más kérdés, és nem szeretnék ebben a tekintetben valamiféle tárcasovinizmust megfogalmazni, hogy túlzott, vagy nem túlzott az az időtartam, illetve az a forrás, amit régészeti feltárásokra fordítunk. Nyilvánvaló, hogy ha muzeológusokat, régészeket kérdeznénk meg, akkor azt mondanák, hogy ezek a szakma igazi nagy lehetőségei, de ha végiggondoljuk azt, hogy milyen érték került felszínre a szó szoros és átvitt értelmében a gyorsforgalmi utakhoz kapcsolódóan, akkor ezt a kérdést semmi esetre sem szabad félvállról venni. Úgy látjuk, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő nagyon pontos ütemterv szerint figyelembe veszi a régészeti feltárások időigényét. Néha vannak ebből adódóan anomáliák, amikor az történik, hogy éppen olyan helyen van egy nagy értékű feltárás, ami egyébként építési szempontból kiemelten fontos, de ezzel együtt ez egy jó szabályozás, fontos eleme a jelenlegi törvényi szabályozásnak. A kisajátítás tekintetében véleményünk szerint most is jó, ott sem látunk problémát. Ahol igazi problémát láttunk a korábbi szabályozásban, az a közműkiváltások rendszere volt, ezért koncentrált erre az előterjesztés.
Balla képviselő úr kérdéseire. Nem szeretnék túl hosszú lenni, de tényleg fontos azt megértenünk, hogy gyorsforgalmi út az, ahogy elmondtam, ami műszaki szempontból biztosítja azt, hogy nincsenek benne szintbeli kereszteződések. Gyorsforgalmi ebből következően lehet kétszer egy-, és lehet kétszer kétsávos. Gyorsforgalmi úti kategóriának megfelel több olyan utunk, 2A, 19-es, M19-es út, satöbbi, ahol ezek a paraméterek megvalósulnak, hiszen ezek az utak azzal a szándékkal épültek, hogy később a másik félpálya megépülésével autópálya, vagy autóút minőségű kiépítést kapjanak. Itt egyértelmű a különbségtétel, hiszen a főútvonali kiépítési szakaszoknál ez nem is tervezési paraméter, ott eleve olyan tervezési paraméterekkel történik az út előkészítése, ami nem külön szintben, hanem szintbeli kereszteződésekkel tervez. Ilyen például a 8-as főút, hogy mondjak egy olyan példát, ami nem felel meg a gyorsforgalmi út paramétereinek, de jelentős részén már megvalósult a négysávosítás, és a közlekedési operatív program tervezi is újabb szakaszok kapacitásbővítését, ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy négysávosítás valósul meg.
Fontosnak tartom látni, ön is kérdezte, de más kérdéshez is kapcsolódik, hogy lassulnak-, vagy gyorsulnak az autópálya-építések. Azt gondolom, a költségvetés messze teherbíró képességének határain tervez forrásokat az autópálya-program folytatására. Ha a konvergenciaprogramban szereplő számokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kezelt fejezeti előirányzatban áttekintjük, a megkezdett és a korábbi időszakban eldöntött gyorsforgalmi beruházások finanszírozására 250 milliárd forint körüli forrás áll rendelkezésre. Ennek egy része az idén elkölthető, és még a következő két évre van lefutása, hiszen ezek már jellemzően megkötött szerződések. Nagyságrendileg körülbelül ugyanennyi európai uniós társfinanszírozású forrást tervezünk bevonni a közlekedési operatív programon belül, kifejezetten gyorsforgalmi hálózati elemek finanszírozására. Összesen 800 milliárd forintnyi forrást fordítunk a közúti rendszerre, ebből körülbelül 250-300 milliárd forint kifejezetten gyorsforgalmiút-hálózati elemek fejlesztésére irányuló forrás. Ez a második nagy lába a finanszírozásnak.
A harmadik nagy lába, és ezzel részben meg fogok válaszolni más kérdéseket is, amelyek például arról szóltak, hogy Vásárosnamény felé hogyan lesz finanszírozva az M3-as továbbépítése, a PPP-programok folytatása. A kormány egyébként teljesen transzparens módon, az általam idézett kormányhatározatban meg is jelenítette, hogy melyek azok az útszakaszok, ide tartozik az M3-as továbbépítése, az M6-os középső szakasza, amire még nem tendereztettünk, de nyilvánvalóan ez a következő lépés, a Dunaújváros - Szekszárd közötti szakasz, ide tartozik az M44-es, amelyekre a kormány köz- és magánforrás együttműködésében, közkeletű nevén PPP-programokban kíván finanszírozási forrásokat biztosítani. Azt gondoljuk, az is nagyon fontos, hogy ezek a számok, amelyeket az indikatív projektlista tartalmaz, egyeztetésre kerültek, és figyelembe veszik a konvergenciaprogramban, a költségvetési lehetőségekben rejlő számokat is. Tehát olyan mértékű PPP-program nem került ide beépítésre, amiről azt gondoljuk, hogy finanszírozhatatlan. Véleményem szerint egy költségvetési bizottságban fontos aláhúzni ezeket a szempontokat is. Konkrétan az abonyi szakasz a közép-magyarországi régió operatív programjában kerül tervezésre. Nyilvánvalóan a közép-magyarországi operatív programért nem közvetlenül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mint előkészítő a felelős. Mi a közlekedési operatív programot részleteiben ismerjük, tudomásunk szerint ez benne van a régió terveiben. Erre végleges választ akkor lehet adni, amikor annak elfogadása megtörténik.
Kovács Tibor első reakciójára, hogy módosító indítványok várhatóak. Nyilván előterjesztői székből nézve mi most egy olyan törvényjavaslattal érkeztünk ide, aminek célja a kormányhatározat és az autópálya-törvény mellékletének harmonizálása. Természetesen tiszteletben tartjuk a parlamentnek azt a jogát, hogy ehhez képest módosító indítványokkal éljen. A kezdési időpontok meghatározásában azt gondoljuk, hogy tekintettel az autópálya-törvény 3. §-ára, amely azt mondja, hogy a finanszírozás forrásait a kormány teremti elő, a kormány biztosítja, nem célszerű a törvényhozónak olyan helyzetet előállítania, amely egyfelől törvényi kötelezettségként fogalmazza meg bizonyos beruházások megkezdését, másfelől más jogszabályban nem biztosítja a kormánynak a kellő szabadságfokot arra, hogy ehhez a megfelelő finanszírozással rendelkezzen. Ezt célozza az az előterjesztői javaslat, amely, szakítva a korábbi gyakorlattal, nem szerepelteti az időpontokat. A közlekedési operatív program indikatív projektlistája, az általam többször hivatkozott határozat egyébként tartalmazza ezeket a kezdési időpontokat, viszont azt gondoljuk, hogy ez az a jogi szabályozás, jogszabályi környezet, amelyben biztosítjuk egyfelől a parlament primátusát, döntését a projektek kapcsán, ugyanakkor nem mondunk ellent az autópálya-törvény 3. §-ának, ami viszont a finanszírozás megoldását kormányzati feladatként definiálja.
Hogy kik preferálják a Kecskemét - Szolnok közötti utat? Erre hadd mondjak annyit, hogy az a projektlista, ami bekerült az indikatív programba, egy több hónapos egyeztetés végén, sok-sok vélemény figyelembevételével véglegesedett. Nyilvánvalóan egy ilyen ügyben sosem lehet lezárni a vitát, sosem lesz olyan lista, amely minden érdeket egyformán kielégít. Tudjuk, hogy ez a szakasz a távlati közútfejlesztés szempontjából kiemelt fontosságú szakasz, hiszen Budapest elkerülését biztosítja, az újonnan megépülő dunaújvárosi híd felé biztosít elérést. Abba nem szeretnék belemenni, hiszen ez nem prioritási sorrend, hogy melyik útnak van nagyobb prioritása a közlekedési operatív programban, illetve az autópálya-törvény mellékletében, hiszen nincs prioritás rendelve ezen utakhoz.
Mádi képviselő úr kérdéseire válaszoltam, mert Nyíregyháza - Baja - Vásárosnamény kapcsán 2007-ben szeretnénk elindítani az előkészítést és várhatóan 2008-ban kiírni a tendert erre a koncessziós technikával megvalósuló útszakaszra. A koncessziókat az M6-ossal kezdtük, utána az M6-os második szakaszával és azzal körülbelül párhuzamosan az M3-as továbbépítésével tervezzük. A Görbe-háza - Nyíregyháza szakasz pedig költségvetési forrásokból finanszírozódik, ez teljesen megoldott, a GKM fejezeti előirányzatában erre a megfelelő fedezet rendelkezésre áll, úgyhogy ez terv szerint épül és finanszírozódik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Keller László, Balla György, aztán Végh képviselő úr.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Illett volna az előtt szólni, mielőtt államtitkár úr átfogóan megadta a választ, de elég nehéz követni a vitát, mert egyszerre kell az indikatív listát és a törvényt is nézni. Itt szóba kerültek már gyorsforgalmi útszakaszok, én egyet szeretnék szóba hozni, amit sem a gyorsforgalmi, sem az indikatív listán nem látok, és erre nem lehet válasz az, hogy majd a közép-magyarországi régióban megoldják ezt a kérdést, mert meggyőződésem szerint ez annál nagyobb súlyú. Az M0-ás bővítése megtörténik egészen az M1-esig, és megtörténik a 10-es, 11-es út közötti szakasz megépítése is. Igen ám, de mi van a 10-es és az M0-ás között? Az elmúlt évek során az egyértelműen bizonyítást nyert, hogy megtízszereződött, megtizenötszöröződött a forgalom ezen a területen is. Most újabb fejlesztések valósulnak meg, nem is akármilyenek, ha megnézzük, hogy például az M1-es mellett milyen logisztikai központ épül ki. Az kizárt dolog, hogy mindenki csak az M0-áson fog majd körbemenni a 10-es út felé, és majd valahol kijön. Nem lehet arra terelni a forgalmat, Észak felé is fognak menni.
Azt látom, hogy sem a törvény mellékletében, sem az indikatív listában még csak elképzelés sincs arra, hogyan lesz összekötve az M0-ás ezen a bizonyos nyugati-északi szakaszon. Márpedig, ha ezt nem oldjuk meg, még papíron sem, akkor ez egyszerűen elképesztő helyzetet fog teremteni ebben a térségben. Legyen olyan kedves, erre térjen ki, mert korábban úgy emlékeztem, hogy nagyon-nagyon hosszú távon derengett ez a javaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Először is elnézést kérnék, ha mondandómból az derült volna ki, hogy nem preferálom az M4-es, M8-as autópálya megépítését, mert kifejezetten preferálom azon projektlista alapján, amiről államtitkár úr is beszélt. Természetesen nem a 4-es út kárára, hanem mindazon tervek alapján, amelyek tartalmazták ennek az autópályának a megépítését. Államtitkár úr, tényleg köszönöm a válaszát, mert nagyon örülök, hogy a definíciókat pontosítottuk. De ez volt az, amit eddig is tudtam. Azt nem tudom, hogy hogyan lesz egy autópályából kétszer egysávos út. Arra lennék kíváncsi, hogy miért nem az van ideírva, hogy autópálya. Miért kétszer egysávos út? Hol van a szolnoki Tisza-híd? Erre lennék kíváncsi, mert ezek szerepeltek a korábbi tervekben, nem pedig idevetve, hogy építünk egy kétszer egysávos autóutat, amit majd egyszer valamikor bővíthetünk autópályává. Foglalkozzon majd vele akkor az, aki akar. Erre szeretnék világos választ kapni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Végh Tibor!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Két kérdést szeretnék érinteni. Az egyik Pest megyei kérdés. Államtitkár úr említette az abonyi elkerülő szakaszt. Ez az a helyzet, amikor ellenzéki képviselőtársaimmal messze egyet tudunk érteni. A közép-magyarországi régió útfejlesztésre fordítható pénzeinek 96 százalékát vinné el, ha ez KMR-beruházásban épülne meg. Azt gondolom, ha van egy Kecskemét - Szolnok összekötő autóút, vagy gyorsforgalmi út, ami viszonylag frissen kerül bele ebbe a javaslatba, és ez Budapest vonatkozásában nyer legitimitást, akkor a 4-es út legalább ilyen legitimitást kellene hogy nyerjen központi beruházásként. Ez azt jelenti, hogy ha Pest megyében az összes útfejlesztés így marad, nem tudjuk megcsinálni.
Kovács Tibor képviselőtársam nyilván nem arra gondolt, hogy a régészek sokáig söprögetik ott a földet, hanem arra gondolt, amire én is gondolnék Pest megyében, hogy előfordult olyan eset, amikor egy évig tartott a huzavona a múzeumok igazgatósága és az autópálya illetékes szervei között a szerződéskötés miatt. Ott egy évet késtek azok az útszakaszok, amelyeken lehetett volna már egy évvel korábban is közlekedni. Ez tart sokáig, nem az, amikor a régészek felvonulnak, az már szakmai munka. Az viszont biztosan nem szakmai munka, ahogy ezeknek az előkészítése folyik. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Több jelentkezőt nem látok, akkor visszaadnám Felsmann úrnak a szót.
FELSMANN BALÁZS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tényleg élvezetes vita alakul itt ki, ezért mondtam, hogy lassan megtárgyaljuk a teljes gyorsforgalmi programot. Keller képviselő úr a legnehezebb kérdést tette fel, ami feltehető a gyorsforgalmi utak építése kapcsán. Ezek a tervek a 2013-ig megvalósuló tervek. Tudjuk, hogy milyen nehéz a 11-es és a 10-es út közötti szakasszal előrejutni, és milyen mértékű egyeztetéshalmazt vállal magára az, aki ma a budapesti agglomerációban ebben az északnyugati szektorban beruházásba kezd. Fontosnak tartottuk, hiszen a forrás alapvetően európai uniós társfinanszírozási forrás a legtöbb projektnél, hogy a megvalósíthatóságot is a realitásokon belül kezeljük. Úgy gondoljuk, hogy a továbbvitel itt a következő hét évben olyan biztatás lenne, amit ma felvállalni nem tud senki, hogy ez 2013-ig meg tudjon valósulni.
A másik fele a finanszírozási lehetőség, és ez rögtön Végh Tibornak is választ fog adni. Budapest és a közép-magyarországi régió tekintetében a közlekedési operatív program kizárólag kohéziósalap-forrásból valósíthat meg projektet. A kohéziós alap forrása útépítés esetében kizárólag a TEN-T nemzetközi hálózat elemeire vehető igénybe. Az M0-ásnál ez egyébként az a háromnegyed kör. Az a negyedkör, ami hiányzik belőle, nem része a TEN-T-hálózatnak, éppen ezért ennek a finanszírozása azokból a forrásokból nem lehetséges. Itt két finanszírozási lehetőség van, illetve három, ha a PPP-t harmadiknak tekintjük. Az egyik a közép-magyarországi régióba tervezett útfejlesztési források. Tudom, hogy ebben is jelentős igények merülnek fel, de a szubszidiaritás alapelve, hogy regionális szintű döntéshozatallal dől el, és nem központi döntéshozatallal, hogy mely projektek valósulnak meg a régió keretein belül. De mindenképpen látnunk kell, hogy vagy KMR-ből, vagy közvetlen költségvetési finanszírozásból, vagy PPP-ben tud megvalósulni a folytatás.
Itt gyakorlatilag ez az a döntés, amit főként a költségvetési bizottságban fontos megérteni, hogy európai uniós kohéziósalap-finanszírozással ez nem tehető meg. Ugyanez a helyzet egyébként Abonynál, mert a 4-es útnak ez a szakasza nem része a TEN-T nemzetközi hálózati elemeknek. Nem lehet a 4-es utat kohéziósalap-forrásból építeni. Ez azért fontos, mert akkor talán nem kérdeznek tőlünk olyat, amit nem tudunk megoldani ebben a struktúrában. Nyilvánvalóan a költségvetési törvény elfogadása során a parlamentnek megvannak azok a jogosítványai, amelyekkel forrást tud biztosítani költségvetési típusú finanszírozásra. Azt gondoljuk, hogy ezt a programot felelősen állítottuk össze abban a tekintetben, ahogy említettem, hogy a konvergenciaprogramban szereplő számokat betartja a költségvetési finanszírozás tekintetében, a PPP-programok finanszírozásánál szintén betartja a korábbi tervekben szereplő, PPP-re fordítható hányadot, ami szintén nem ró jelentős finanszírozási többletterhet a költségvetésre.
Balla úr, elnézést, hogy elsőre félreértettem a kérdést. Ha jól értem, az a kérdés igazából, hogy a korábbi autópálya-törvény melléklete ennél bővebb tartalommal határozott meg olyan útszakaszokat, amelyek ebben a tervezetben leszűkültek. Innen, az előterjesztő székéből megismételhetném az előző gondolatokat, hogy a költségvetési felelősség is fontos volt, hogy megvalósítható programot tegyünk le az asztalra, illetve azzal a kormány által elfogadott határozattal kívántuk harmonizálni, amelyet ma már többször idéztem. Ebből vezethető le az, hogy a finanszírozási realitások figyelembevételével ezeknél az útszakaszoknál ki kell mondani azt, hogy a 2007-2013 közötti időszakban ilyen kiépítettségre tudunk finanszírozási forrást biztosítani. Ez nem azt jelenti, hogy ezek ne lennének fontos útszakaszok, mert ha nem lennének azok, akkor nem szerepelnének ebben a programban.
Végh Tibor másik kérdésére, ami a régészetre vonatkozott, csak elismételném azt, amit említettem, hogy sokat konzultáltunk az építtetővel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel, hogy hol vannak ilyen problémák. Lehetséges, hogy voltak, vagy vannak egyedi szerződéskötési problémák valamely ügyben, azonban most szabályozási környezetről beszélünk, ez biztos, hogy nem a szabályozási környezet hibája. tehát nem gondoljuk azt, hogy az autópálya-törvény szövegén kellene amiatt változtatni, mert esetleg előfordult, hogy elhúzódtak ezek a tárgyalások. Tény az, hogy ebben a tekintetben a megfelelő hatóságoknak kellő odafigyeléssel kell hozzáállniuk ezekhez a kiemelt projektekhez. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. A szavazás következik, ha nincs több kérdés. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem tehát, ki az, aki a T/2838. számú törvényjavaslatot általános vitára való alkalmasnak találja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Igen. Nem találja alkalmasnak? Tartózkodott? A bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta. A többségi vélemény előadója Molnár Albert, a kisebbségi álláspontot Mádi László képviseli. Ezzel a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a részvételt a bizottság ülésén.
Áttérünk a következő napirendi pontra, a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/2837. számmal. Szintén az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit. Rövid szóbeli kiegészítést szeretnék kérni a törvényjavaslathoz.
Dr. Bots Dénes szóbeli kiegészítése
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Bots Dénes vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jogi főosztályának vezetője. Jelen pillanatban a bizottság előtt fekvő törvényjavaslat alapvetően két törvény módosítását célozza, a légi közlekedésről szóló törvény és a közlekedésbiztonsági törvény módosítását a hatósági szervezet átalakítása miatt. Egyrészt a Katonai Légügyi Hivatal megszüntetése és a nemzeti közlekedési hatóságba, illetve a közlekedésbiztonsági szervezetbe való feladatbeillesztése miatt szükséges a két törvény módosítása éppen azért, mert a garanciális szabályok a törvényben vannak. A másik ok egy európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünk, amely a folyami információs szolgáltatások központjával függ össze. Itt az adatok továbbítását fogja ez a szervezet végezni, de adatkezelési tevékenységet nem végez, pontosan azért, hogy ne legyen több adatkezelő, mint amennyi szükséges lenne. Harmadszor a vasutas szakszervezetek és a kormány közötti megállapodásnak köszönhetően szükséges a vasúti törvény módosítása, mert a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a vasúti érdekképviseletek kívánságára az állami egészségügyi központ megjelenik a vasúti törvényben mint olyan intézmény, ahová a vasutas biztosítottak beutalási joggal fognak rendelkezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Végh Tibor!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Először kérdésem lenne. Azt olvasom a törvény zárórendelkezéseiben, hogy módosítja a tavaly novemberben elfogadott, szintén hasonló tárgyú törvényeket a 7. és a 26. §-ban. A 7. §-t még értem, de a 26. §-ban az szerepel a 2006. évi CX. törvényben, hogy vízi jármű kapitánya az Európai Gazdasági Közösségben, Térségben lakó állampolgár lehet. Valószínű, csak én nem találtam meg, hogy ebben a törvényben mi módosítaná a 26. §-t, erre nem találtam utalást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen. További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor visszaadnám a szót válaszadásra.
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Meg nem mondom fejből, képviselő úr, hogy a CX. törvény 26. §-a hogyan rendelkezett, de ha önnél itt van, akkor szívesen megnézem, és azonnal reflektálok rá. Amennyiben az EGT államok képviselői jogosultak arra, hogy úszó létesítmény vezetői legyenek, ez a szabály biztos, hogy nem változott meg.
ELNÖK: Végh képviselő úr jelentkezett.
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. A tavalyi törvényben a 26. § részletes indoklása a következő: az Európai Bíróság határozata nem tette lehetővé, hozzáférhetővé harmadik állam polgárai számára a hajóparancsnoki, az első tiszti szolgálat ellátását. Így alkotmányossági okokból az EGT tagállamai polgárai részére volt biztosítható a hajóparancsnoki, illetve első tiszti szolgálat ellátása. Ez volt a CX. törvényben. Most pedig azt mondja a törvényjavaslat 34. § g) pontja, a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CX. évi törvény 7. és 26. §-a megszűnik. De erre vonatkozóan ebben a törvényben nem találtunk rá indoklást, hogy mi az, ami megszünteti. Melyik szakasz szünteti meg a tavalyi törvény 26. §-át? Csak erre irányult a kérdésem. (Dr. Bots Dénes: A 34. §.) A 34. § szünteti meg. Jó, világos. Köszönöm szépen. És lenne majd észrevételem, ha odaérünk.
ELNÖK: Úgy látom, nincs több kérdés, közben a képviselő úr a választ is megkapta az előterjesztőtől. Van-e még hozzászólás? Igen.
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Ez a törvény olyan szempontból nagyon jó, hogy beleilleszkedik abba a jogharmonizációs tevékenységbe, amelynek előképe volt az előbb idézett 2006. évi CX. törvény, most újabb 35 paragrafusban szabályozzuk ezeket a területeket, nyilván praktikus okokból, bár magam, és gondolom a bizottság is, jobban örülnék, ha egy évben csak egyszer hozzányúlnánk ezekhez a törvényekhez, mert most gyakorlatilag öthavonta történik a különböző törvények átvizsgálása. Ezek az álláspontok ismertek voltak már 2006 novemberében is, akkor is lehetett volna ezeket szabályozni, de természetesen támogatni kívánjuk a frakciónk nevében ezeket a szabályokat, mint ahogy a vízi közlekedésről szóló törvény módosítását is támogatjuk. Ott az szerepel, hogy hatósági, illetőleg mentési feladatok ellátása érdekében nyilvántartást kell vezetni az utasokról. Ez nagyon praktikus, és csodálkoztunk, hogy ez eddig nem volt kötelező. Végezetül örülünk annak, hogy a folyami információs szolgáltatások központjának tevékenységét pontosítja egy picit ez a törvény. Jómagam, amikor 2006 novemberében a bizottsági ülésen erről volt szó, aggályomat fejeztem ki, hogy nem lesz-e belőle tengerészeti hivatal. Úgy látom, hogy nem, az irány jó. Támogatjuk az általános vitára bocsátását. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Más hozzászóló nincs. Az előterjesztő kíván-e még mondani valamit? (Jelzésre.) Nem. Akkor a döntés következik. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja, tehát általános vitára alkalmasnak találja a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Igen. Nem támogatja? Tartózkodott? Nem volt ilyen. A többség tehát támogatta. Kérdezem, ki lesz a bizottság előadója. Végh Tibor. Köszönöm szépen. Ezzel a napirendi pontot lezártuk.
Rátérünk az utolsó napirendi pontunkra, az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására, T/2669. szám alatt. Kapcsolódó módosító javaslatok következnek.
Az 1. pontban Szathmáry Kristóf képviselő úr indítványa. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Szatmári László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel, kérdés van-e a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás) Egyharmad, a többség nem.
A 3. pontban Vas János képviselő úr indítványa. Kormányálláspont?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Nincs ilyen. Ezzel az ajánlási pontok végére értünk.
A benyújtandó pontok következnek. Előttem van egy T/2669/... jelzésű indítvány. Az előterjesztőt kérdezem, hogy ismeri-e ezt a bizottsági indítványként benyújtandó javaslatot. (Jelzésre.) Igen. Indoklást kérünk szépen.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány eredeti javaslatában a jövedelemminimummal való összehasonlításnál, különösen a társaságoknál nem közvetlenül az adóalap szerepel, hanem az adózás előtti eredmény. Ezt az indokolta, hogy bizonyos esetekben az adóalap-csökkentő tételek következtében térhet el jelentősen az adózás előtti eredménytől az adóalap, és önmagában, mert az adózó igénybe veszi az adóalap-csökkentés lehetőségét, az új szabályok ne vonatkozzanak erre az adóra. Erről szól ez a kiegészítő javaslatot tartalmazó szabály. Ez egy kétirányú utca. Tehát olyan eset is előfordulhat, amikor éppen az adózás előtti eredménynél az adóalap-növelő tételek következtében magasabb az adóalap. Ebben az esetben sem indokolt, hogy ilyenkor alkalmazni kelljen az új szabályokat, amelyeket a jövedelemminimum alapján történő adóalap-választásra vonatkozó lehetőségként iktat be a szabályozásba a törvény. Tehát ez egy kiegészítő módosító szabályozás, amely arról szól, hogy minden esetben a jövedelemminimummal, a nyereségminimummal való összehasonlítás akkor lépjen be, ha a két alap közül, az adóalap, illetve az adózás előtti eredmény közül a nagyobbiknál kisebb ez a bizonyos jövedelemminimum. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel, kérdés van-e a javaslattal kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja az egyelőre szám nélküli bizottsági módosító javaslat benyújtását. (Szavazás) Igen. A többség támogatja, így benyújtásra kerül.
Kérdezem a bizottság tagjait, van-e még olyan javaslat, amelyről nem tárgyaltunk, de kellett volna. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor ennek a napirendi pontnak a végére értünk. Köszönöm szépen az előterjesztőnek a részvételt.
Egy kérdésem lenne a bizottság tagjaihoz. Most vasárnap és hétfőn, szerencsés választás, Berlinben tartja költségvetési bizottságainak ülését az Európai Bizottság. Kérdezem, van-e olyan bátor jelentkező, aki a négynapos ünnepre is tekintettel vasárnap és hétfőn szívesen töltene két napot Berlinben. (Nincs jelentkező.) Ennyien azért ne jelentkezzenek, mert nehéz választani. (Derültség.) Köszönöm szépen. A bizottság munkatársát fogom elküldeni erre a fontos megbeszélésre. Mindenkinek kellemes hétvégét kívánok. Jövő héten nincs bizottsági ülés, legalábbis nem tervezzük, reméljük, hogy nem is lesz. Mindenkinek jó munkát. Az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 37 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit