KPSZB/18/2007.
KPSZB/47/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. május 9-én, szerdán 9 óra 10 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Az egyes törvényeknek a családi jövedelemadózással összefüggő módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Latorcai János szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Latorcai János válasza *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről *
A jövedékiadó- és az energiaadó-bevallás elektronikus benyújtásának bevezetésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Kovács Tibor szóbeli kiegészítése *
A Pénzügyminisztérium álláspontjának ismertetése *
Megjegyzések *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Kovács Tibor szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Megjegyzések *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
A közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Kékesi Tibor szóbeli kiegészítése *
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium álláspontjának ismertetése *
Megjegyzések *
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról *
A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Juhász Ferenc szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Juhász Ferenc válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A földgázellátásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Simonka Gábor szóbeli kiegészítése *
Megjegyzések *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Gadó Gábor szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, vélemények *
Dr. Gadó Gábor reflexiója *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A Gazdasági Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal 2006. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, illetve annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Nagy Zoltán szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Nagy Zoltán válasza *
Döntés a beszámolók és a beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatok általános vitára való alkalmasságáról *
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Deák László szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Deák László válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Horváth István szóbeli kiegészítése *
Megjegyzések *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Lelkes Ildikó szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, kérdések *
Dr. Lelkes Ildikó reflexiói *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az egészségügyi tevékenység végzésének kérdéseiről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Mészáros Árpád szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Rapi Katalin reflexiója *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Katona Béla (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Balla György (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Molnár László (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) Schwartz Bélának (MSZP),
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Boldvai Lászlónak (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) Szijjártó Péternek (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Varga Mihálynak (Fidesz),
Lengyel Zoltán (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz).
Dr. Latorcai János (KDNP), előterjesztő
Pettkó András (MDF), előterjesztő
Szatmári László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Görözdi Zsuzsanna, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Szelényi György, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Molnár András, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Simonka Gábor, a Pénzügyminisztérium fogalmazója
Dr. Bozzay Erika, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Bots Dénes, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője
Zarándy Tamás, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Juhász Ferenc, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Horváth István, az Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára
Dr. Kárpátiné dr. Krausz Zsuzsanna, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Deák László, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főtanácsosa
Dr. Polgár Ildikó, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium vezető főtanácsosa
Dr. Lelkes Ildikó, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Horváth István, az Egészségügyi Minisztérium tanácsosa
Dr. Mészáros Árpád, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Rapi Katalin, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 10 perc)
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, tisztelt hölgyeim és uraim. A bizottsági ülést megnyitom. Köszöntöm a bizottság tagjai, munkatársait, a gyorsíró kisasszonyt, köszöntöm a sajtó munkánk iránt érdeklődő képviselőit, és köszöntöm az előadókat is. Munkánkat megkezdjük.
A kiküldött írásbeli meghívóhoz képest két olyan napirendi pontot javaslok még megtárgyalni, amelyek Szabó Lajos alelnök úr kiegészítésében szerepelnek. Az egyik a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása, a másik pedig az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása. Tekintettel arra, hogy kiosztottuk az alelnöki napirendi javaslatot, indítványozom, hogy a 3. és a 8. napirendi pontot cseréljük meg. Tárgyalástechnikai kérdésről van csak szó, mert az előadóknak egy másik bizottság ülésén is részt kell venniük. Javaslom azt is, hogy kezdjük majd a 2/c pontban szereplő törvényjavaslattal, mivel Latorcai képviselő úr itt van, és a gazdasági bizottság velünk párhuzamosan ülésezik.
Egyéb észrevétel, kiegészítés, kérdés van-e, hadd kérdezzem meg. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki a napirendi ajánlást támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Ellenszavazat? Tartózkodás? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság 18 igen szavazattal elfogadta a napirendjét, így megkezdheti a munkáját.
Az egyes törvényeknek a családi jövedelemadózással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat következik T/2878. szám alatt, Semjén Zsolt, Rubovszky György és Latorcai János, valamint Harrach Péter képviselők önálló indítványa. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.
Dr. Latorcai János szóbeli kiegészítése
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP), előterjesztő: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány héttel ezelőtt a parlament politikai vitát tartott a családok helyzetéről, az ország demográfiai helyzetéről. Ebben a vitában a Kereszténydemokrata Néppárt egyértelműen a családi adózás megvalósítása mellett tört lándzsát. Akkor jeleztük azt, hogy rövid időn belül egy átfogó törvényjavaslatot készítünk annak érdekében, hogy elgondolásaink a parlament, a tisztelt képviselő hölgyek és urak számára is nyilvánvalóvá váljanak. Nem volt könnyű feladat, hiszen 6-7 törvényt érintő módosítást kellett végrehajtani annak érdekében, hogy ez az átfogó javaslat alkalmas legyen arra, hogy itt, a parlamentben is gondolatokat ébresszen, és vita alapjául szolgáljon.
Ismerve a költségvetés helyzetét, nem arra törekedtünk, hogy ezt a módosítási javaslatot rögtön bevezessék, hanem arra, hogy 2008-2009-ben, tehát két év alatt, felfutó jelleggel vezesse be a Magyar Köztársaság kormánya abban az esetben, ha a parlament ehhez a hozzájárulását megadja. A felfutás lényege az lenne, hogy először a három- vagy többgyermekes családoknál, 2009-ben a kétgyermekes családoknál, 2010-ben pedig minden család esetében bevezessék. Szeretném azt is jelezni, hogy választható adózási forma mellett foglaltunk állást, tehát semmiféleképpen nem gondoljuk ennek kötelező bevezetését, döntsék el a családok, hogy számukra ez kedvezőbb-e, vagy sem. Úgy gondoljuk, éppen a francia és az ír példa alapján, hogy egy ilyen típusú adózás a családok helyzetében javulást jelentene. Bizonyára látták képviselőtársaim, akik a paragrafusokat átolvasták, hogy a költségvetés számára lényegesen nagy kiesést nem jelentene.
Bizonyos szociológiai elemzéseket is végeztünk, de a korrektség kedvéért el kell mondani, hogy számszaki hatástanulmányokat nem tudtunk végezni, mert erre vonatkozóan egyértelmű, kristálytiszta adatok nem álltak rendelkezésünkre. Ezért csak analógiából tudtunk levonni párhuzamos következtetéseket. De úgy gondoljuk, ennek a törvénynek az elfogadása lehetővé tenné, hogy a családok zömének helyzete, a választhatóság betartása mellett, javuljon, és esetleg ez további gyermekvállalási kedvet gerjeszthetne az országban. Köszönöm szépen.
A kormány álláspontjának ismertetése
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadnám a szót a kormány képviselőjének az álláspont ismertetésére. Parancsoljon!
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Szatmári László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány a benyújtott javaslatot nem támogatja. Ennek néhány alapvető okáról szeretnék néhány szót szólni, ha a tisztelt bizottság igényt tart. (Az elnök jelzi, hogy igen.)
Mint bizonyára a tisztelt bizottság előtt is ismeretes, a kormány a családi adókedvezmény átalakításával kapcsolatban meghozta azt a döntését, hogy nem a jövedelemadón keresztül történő támogatást választja, hanem az adórendszeren kívüli támogatást. Ennek alapvető oka az, hogy ilyen módon a támogatások célzottabban jutnak el a családokhoz, és nem fordul elő az az eset, hogy a családtámogatásokkal a relatíve jobb helyzetben lévő családok tudnak elsődlegesen élni. Megítélésünk szerint a javaslat elfogadása esetén kétségkívül a gyermeket nevelő családok helyzete javulhat, de ez a javulás alapvetően két tényezőtől függ, egyrészt a gyermekek számától, másrészt a kereső családtagok által elért jövedelem nagyságától. Tehát hasonló probléma állna elő, csak még fokozottabb mértékben, mint amilyet a családi adókedvezménynél tapasztaltunk, és ami miatt a kormány úgy döntött, hogy annak rendszerét átalakítja, és a családi adókedvezmény helyett a családi pótlék rendszerén keresztül nyújtja ezt a támogatást.
Azt sem lehet egyértelműen állítani, hogy közvetlen kapcsolat létezne a családi típusú adóztatás és a demográfiai folyamatok között. Természetesen nem vitatható, hogy ennek az intézkedésnek a hatására lennének olyan családok, amelyek a mai szabályozáshoz képest jobban járhatnának. Meg kell említeni azt az összefüggést is, hogy az ilyen jövedelemosztásos rendszer esetében erős az érdekeltség arra, hogy amennyiben az első keresőnek magas a jövedelme, a második kereső távol maradjon a munkaerőpiactól, tehát a foglalkoztatási helyzetre sem jelentene igazán kedvező hatást. Hiszen közismert, hogy Magyarországon a nők foglalkoztatása viszonylag alacsonynak tekinthető.
Újabb tényezőként kell megemlíteni, bár gondolom, közhelyszerű, hogy a családi típusú adóztatás mindig lényegesen bonyolultabb, mint az egyéni típusú adóztatás. Ennek számos hátránya van. Éppen azért, mert választható adóztatásról lenne szó, lényegében egyszerre kellene fenntartani egy egyéni és egy családi adóztatási szisztémát. Ez mindenféleképpen bonyolítja az adóbeszedés rendszerét. A családi típusú adóztatásnál problémaként jelenik meg az is, hogy éppen azért, mert együttesen adóznak, illetve érvényesítik év közben a családtagok a különböző kedvezményeket, az előlegeztetés rendszerét jelentősen át kell alakítani. Erre kitér a javaslat, ezt egy nyilatkoztatási módszerrel próbálja megoldani. Megítélésünk szerint ez, azon kívül, hogy bonyolult, meglehetősen nagy bizonytalanságot visz be az adóbevételek év közbeni alakulásába.
Bár a javaslat törekszik arra, hogy összhatását tekintve semleges legyen, mégis bevételkieséssel jár, ami a konvergenciaprogrammal való összhangot tekintve aggályosnak mondható. Megemlíthető az is, hogy ehhez a javaslathoz, éppen azért, mert törekszik a bevételsemlegességre, egy igen erős progressziót mutató adótábla kapcsolódik. Ez az adótábla azonban nemcsak azokra vonatkozik, akik a családi adózást választják, hanem természetesen az egyéni adózást választókra is. Ha a magyar adóztatásban ismét megjelenne egy 44-48 százalékos adókulcs, ez, a közép-európai régióban megjelenő adócsökkentési törekvésekkel összevetve, nem igazán szolgálná az versenyképesség esetleges javulását. Tudom, hogy ezek között a törekvések között vannak olyanok, amelyek szinte csak optikai jelentőségűek, hiszen amikor a cseh kormány döntött az egykulcsos 15 százalékról, akkor természetesen úgy tette, hogy mindezt egy szuperbruttó bérre vetítette, tehát magasabb vetítési alapra. Ennek ellenére a megjelenő 44, illetve 48 százalékos adókulcsok nyilvánvalóan nem hordoznak jó üzenetet, és eléggé nehezen kalkulálhatóan átrendezik az adóterhelést.
Ez a javaslat tartalmaz több olyan elemet is, ami természetesen koherens rendszerben hozzátartozik ehhez a javaslathoz, de önmagában is elég jelentős a terhelést érintő hatása. Az egyik ilyen kérdés az adójóváírás gyakorlati felezése. Ez azt jelenti, hogy a gyermekkel nem rendelkező, de kereső magánszemélyekre az első fillértől kezdve viszonylag jelentősebb adóterhelés hárul. Elnézést, ez csak néhány kiragadott elem, de ezek mondatják azt a kormánnyal, hogy ezt a javaslatot nem támogatja. Köszönöm szépen.
Kérdések, vélemények
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjaié a szó. Kérdezem, ki kíván kérdezni, észrevételt tenni. Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztő! Azt gondolom, önmagában pozitív fejlemény, hogy most már egy koherens rendszere van annak a javaslatnak, amit a KDNP régóta kommunikál, hogy a családi adórendszerrel összefüggésben szeretne adórendszerbeli változásokat elérni. Ugyanakkor a mai adórendszer-változások, legalábbis a kormányzati adópolitika, a kormányzati adóstratégia keretében alapvetően abba az irányba terelődnek, hogy a személyi jövedelem típusú adók felől elvigye az adófizetés nagyobb részét a vagyoni típusú adók irányába. Ebbe egy picit idegenül lépne be ez az átalakítás, ami megfogalmazódott az előterjesztő részéről.
A konvergenciaprogram szintúgy nem kedvez ennek az adójavaslatnak, mert közismert, hogy 2009-ig gyakorlatilag olyan feltételrendszerben működik a magyar gazdaság, olyan keretek között terveződik a magyar költségvetés, amibe nem nagyon fér bele egy ilyen bizonytalansági tényező. Nagyságrendileg százmilliárdos tétel is mozoghat ennek az adófajtának a bevezetése által, ami nem kívánatos, amikor precízen teljesítenünk kellene a konvergenciaprogramban vállalt makroszámokat. Az említett összeg egyébként, legalábbis a rendelkezésre álló becslések alapján, 35 és 85 milliárd közé tehető, ami a veszteség irányába mutat. Ez ilyen értelemben nem pozitív oldalról segíti a javaslat megfontolását, hanem inkább nehezíti a befogadását.
Ugyanakkor az adórendszer, a bevallások egyszerűsítésének irányát megint felcserélné egy rendkívül komplikált és rendkívül nehezen ellenőrizhető, de a résztvevők számára is nehezen értelmezhető adóbevallási és adóelőleg-fizetési rendszerrel. Sajnos, ütközik a kormányzati stratégiával is, hiszen ilyen adótípus nem szerepel benne, ezért elég nehéz menet közben ebbe az irányba lépést váltani. Azt is jelentős problémának érzékelem, hogy a veszteség ellenére, amit hangsúlyoztam, egy olyan típusú átcsoportosítás történik az adórendszeren belül, amelynek révén bizonyos rétegek számára jelentősen kedvezőtlenebbé válik a helyzet, míg a gyermekesek helyzete javulhat. Például a vesztesek közé tartoznának azok a fiatalok, akik éppen készülnek a családalapításra, akik szeretnének felhalmozni az első gyermek vállalása előtti időszakban. Tőlük éppen az adórendszer javasolt változtatási formája miatt jelentős mértékét elvonnánk annak a megtakarítási potenciálnak, amivel felkészülnének a láthatóan kitolódó gyermekvállalási időszakra.
Számomra egy kicsit nehezen érthető és aggályos is az a része a törvénynek, ahol az egyéni vállalkozókról van szó. Csak egy vulgáris összehasonlítás: körülbelül 47 oldal a törvény, és ebből mintegy 20 oldal az egyéni vállalkozókkal foglalkozik. Az benne a zavaró, hogy a vállalkozási tevékenység is bekerülne ebbe a rendszerbe, de nem vállalkozásként kezelnék őket. Egyébként például személyesen az a törekvésem, hogy az egyéni vállalkozók a társasági nyereségadó rendszerébe kerüljenek át, és ne a személyi jövedelemadó-rendszerben maradjanak, hiszen a tevékenység maga vállalkozási tevékenység, nem pedig akár a család szempontjából megítélhető jövedelemszerzési lehetőség. Ott költség elszámolható, itt viszont a rendszer alapvetően nem fogadja be a költségelszámolást.
Pozitívnak tartom ugyanakkor azt, hogy a javaslat mellé hatástanulmányok kerültek, bár az előterjesztő, Latorcai képviselő úr nagyon korrektül jegyezte meg, hogy elsősorban a filozófiai, társadalmi beágyazottságot elemző tanulmányok kerültek mellé, és csak nagyon szőrmentén jelenik meg ennek adózási kapcsolata. Viszont azt azért kiemelendőnek tartom ezekből a tanulmányokból, hogy azt igazolják, az állam még ma is a gyermekvállalás átlagos terheinek körülbelül 50 százalékát átvállalja az egyéntől. Azt hiszem, ez elég méltányos szerepvállalás annak érdekében, hogy kevésbé legyenek megterhelve a családok a gyermekvállalást követően a korábbi időszakhoz képest.
E néhány pozitívum ellenére azt kell mondjam, hogy a javaslat nem aktuális, illetve azokkal az ellenvetésekkel, ütközésekkel, amelyek a kormány törekvéseivel nem egy irányba mozdítanák el az adórendszerbeli változásokat, a szocialista képviselőcsoport nem tudja támogatni a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét. Ennek ellenére úgy gondolom, ez a javaslategy továbbmunkálkodás, továbbgondolkodás alapjául szolgálhat. Elnök úr, köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy vannak-e további hozzászólások? (Nincs jelentkező.) Nincsenek. Akkor a bizottság tagjaként hadd tegyek én is két megjegyzést. Induljunk ki abból, hogy mi indokolhat egy ilyen javaslatot. Alapvetően két dolog indokolhat. Az egyik ok a népesedési, demográfiai tendenciák alakulása. Látjuk, hogy ez elég katasztrofális. Demográfiai számítások szerint 20 éven belül valószínűleg 9 millió fő alá csökken az ország lélekszáma, és emellett az aktívak és inaktívak aránya is drámai módon megváltozik. Tehát minden olyan javaslat, ami megpróbál ezen a tendencián változtatni, szerintem helyes és támogatandó, mindenképpen méltó arra, hogy a parlament napirendjére tűzze és tárgyalja.
A másik ok, ami indokolhat egy ilyen javaslatot, nyilván a gyermeket nevelő családok helyzete, életkörülményeik, megélhetésük alakulása. Azt gondolom, ebben is van mit javítani, hiszen minden egyes ilyen felmérés szerint a gyermekvállalás a szegénység vállalását is jelenti. Minél több gyermeke van valakinek, annál nagyobb valószínűséggel kerül nehezebb élethelyzetbe. Ezért, ha az adórendszer és a szociális ellátórendszer tud ezen valamit segíteni, változtatni, azt érdemes megfontolni és legalább megvitatni.
A támogatás persze egy másik kérdés, erről nyilván a javaslat és a módosító indítványok megtárgyalása után lehet dönteni. Ami ebből a szempontból fontos szerintem, hogy azok az érvek, amelyek eddig itt elhangzottak a javaslat tárgyalásával szemben, mondjuk úgy, hogy ellentmondásosak. Hiszen itt megint a konvergenciaprogramra történik hivatkozás, mintha ez lenne a legfontosabb iránytűje a kormányzatnak. Hát, ettől már jó néhány alkalommal eltért a kormányzat saját maga is. El kellett hogy térjen. Gondolok itt például az elvárt adóra, amit az Alkotmánybíróság "kilőtt". Ettől függetlenül a konvergenciaprogram él és virul. Másrészt a közép-európai országok valóban az egyszerűsítés irányába mennek, például Szlovákia a 19 százalékos egykulcsos adórendszer mellett érdekes módon megtartotta a gyermekek után járó adókedvezményeket. Sőt, lehetővé teszi azt is, hogy amennyiben egy jövedelem után nem lehet igénybe venni ezt a kedvezményt, akkor a másik fél is érvényesíteni tudja az adókedvezményt.
Ebből a szempontból mindenképpen javasolnám a tisztelt bizottságnak, hogy támogassa a napirendre vételét ennek az indítványnak. Meg lennék lepve, ha az MSZP részéről ehhez nem készülne módosító indítvány. Kékesi Tibor itt úgy beszél a javaslatról, mintha már lezárt ügy lenne, ezért a parlament plenáris ülésén ehhez már nem tud kiegészítést fűzni, vagy módosítást benyújtani. Ilyen példák biztosan vannak, de elég ritkák. Úgyhogy javaslom, a bizottság támogassa ezt az előterjesztést.
Amennyiben nincs további észrevétel, visszaadnám a szót Latorcai képviselő úrnak. Parancsoljon!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP), előterjesztő: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt a kormány képviselőinek észrevételeire szeretnék reagálni. Magától értetődően bizonyos családtámogatási rendszernek fenn kellene maradnia abban az esetben is, ha ez a javaslat törvényerőre emelkedne és megvalósulna. Hiszen, mint említettem, választható adózási formát javaslunk, tehát azok számára, akik valamilyen oknál fogva nem tudják ezt választan - nincs adóalapot képező jövedelmük, vagy számukra nem ez a megoldás -, a családtámogatási rendszert fenn kellene tartani. A javaslatunk jelzi is ezt, ugyanis nem szeretnénk azt mondani, hogy a jelenlegi rendszert fel kellene rúgni.
Hallottuk azt, hogy a javaslat bevételsemleges. Így igaz. Igyekeztünk olyan javaslatot készíteni, és itt Kékesi Tibor képviselőtársam hozzászólására is szeretnék reflektálni, amelyik nagyjából ott hagyja a bevételeket, ahol vannak. Nem véletlenül. Ennek megfelelően a magasabb jövedelműek esetében, jelesül 700 ezer forint fölötti havi jövedelmek esetében már nagyon progresszív adókulcs jelentkezne. Ennek a többletadózásnak kellene biztosítani a költségvetés számára, hogy a bevételsemlegesség megmaradjon. Valóban igaza van Kékesi képviselőtársamnak, hogy nem tudtunk részletes, a bevételre vonatkozó hatástanulmányt készíteni, de becslések alapján adószakértők is, akikkel ebben a témában tudtunk tárgyalásokat folytatni, úgy ítélték meg, hogy 10-20 milliárd forintnál több bevételkiesés nem jelentkezhet a költségvetésben.
Mi úgy gondoljuk, az, hogy a jövőnk az ország szempontjából biztosított legyen, nem 10-20 milliárd forintot ér meg éves szinten, a költségvetési veszteség oldaláról, hanem sokkal, de sokkal többet. Hisszük és változatlanul reméljük, hogy ezzel az adózási formával a jelenlegi, nagyon negatív demográfiai viszonyokból ki lehetne törni. Ezért is kérem tisztelettel a bizottságot, hogy támogassa ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről
ELNÖK: A kormány is jelentkezik még ehhez? (Szatmári László jelzi, hogy nem.) Köszönöm szépen. Akkor szavazhatunk. Kérem a bizottságot kérem, hogy fejezze ki álláspontját a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról. Kérdezem, ki az, aki a 2878. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét támogatja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) A bizottság nem támogatta, így nem kell szavaznunk az általános vitára való alkalmasságról. Köszönöm szépen Latorcai képviselő úrnak és a kormány képviselőjének a részvételt.
Áttérünk a következő napirendi pontra, ez pedig a jövedékiadó- és az energiaadó-bevallás elektronikus benyújtásának bevezetésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2907. szám alatt, Kovács Tibor önálló indítványa. Itt is a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Képviselő úr kíván szólni? (Jelzésre.) Igen, megadom a szót.
Kovács Tibor szóbeli kiegészítése
KOVÁCS TIBOR (MSZP), előterjesztő: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valószínűleg valamennyi képviselőtársam előtt ismert, hogy ez év január 1-jétől gyakorlatilag teljes körűvé vált az elektronikus adóbevallás, illetve adatszolgáltatás. Az azóta elmúlt időszak tapasztalatai alapján azt lehet mondani, hogy mind az ügyfelek, mind az adóhatóság számára jelentősen egyszerűbbé és hatékonyabbá vált ezen adatok kezelése, a tapasztalatok tehát egyértelműen pozitívak. Ebből vontuk le azt a következtetést, hogy nem csak az APEH felé, hanem a vámhatósághoz teljesítendő adók, a jövedéki és energiaadó tekintetében is lehetővé kellene tenni az elektronikus adatkezelést és adóbevallást. Ennek megfelelően készült el ez a javaslat, annak figyelembe vételével, hogy biztosítsunk kellő időt és lehetőséget az adózók számára, hogy erre az átállásra felkészüljenek. A javaslat szerint ez év július 1-je és december 31-e között lehetővé tennénk az adózók számára, hogy válasszák vagy az elektronikus, vagy a papíralapú adóbevallást, 2008. január 1-jétől pedig kötelezővé válna az elektronikus bevallás mindazok számára, akik az APEH felé is ilyen módon kötelesek bevallást készíteni.
Természetesen itt felmerül az, hogy történt-e egyeztetés az érintettekkel. Én mint a Jövedéki Tanács elnöke a tanács legutóbbi ülésén megismertettem ezt az elképzelést az érintettekkel. Gyakorlatilag egy terület képviselőinek volt nem is ellenvéleményük, inkább fenntartásuk a javaslattal szemben, ezt a mezőgazdasági adózók köréből jelezték a mezőgazdasági őstermelők jövedékiadó-visszaigénylésének esetében. Ezért ebben a körben, a javaslatnak megfelelően, továbbra is lehetővé tennénk a választás lehetőségét. Tehát 2008. január 1-től sem válna kötelezővé a mezőgazdasági őstermelők számára az elektronikus bevallás. Bár meg kell jegyezni, hogy ebben a körben is egyre jobban elterjed ez a forma, mert rájöttek az adózók, hogy ez számukra is jelentős könnyebbséget jelent.
Itt az adózóknak semmiféle új adminisztrációs kötelezettségük nem keletkezik, hiszen a jelenleg is meglévő ügyfélkapun keresztül érhetik el az adóhivatal megfelelő rendszereit. Tehát csak a regisztráció szükségeltetik azon adózók részéről, akik ezt a szolgáltatást eddig nem vették igénybe. A javaslat rendezi az adatkezelés jogosultságát is. Itt támaszkodtam a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium szakértőinek véleményére is a javaslat kidolgozásakor. Mindezek figyelembe vételével kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét és általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen.
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, ELNÖK: Köszönöm. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét, és kérem, hogy rövid véleményét ismertesse a bizottsággal.
A Pénzügyminisztérium álláspontjának ismertetése
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Görözdi Zsuzsa vagyok a Pénzügyminisztériumból. Tisztelt Bizottság! A Pénzügyminisztérium álláspontját tudom elmondani, mert a kormány a mai ülésén foglalkozik majd ezzel az indítvánnyal. Úgy gondolom, hogy a Kovács Tibor képviselő úr által elmondott pozitívumokat nem szükséges megismételnem az indítvány mellett. A Pénzügyminisztérium ezt az indítványt támogatja.
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, ELNÖK: Köszönjük szépen. Molnár László!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A képviselőcsoportunk támogatja az előterjesztést. Az elektronikus bevallás térnyerése nagyon fontos számunkra az egységes és pontos bevallás, valamint az adók egységes és pontos beszedése miatt, illetve, mert összemérhető mindkét területen. Ezen túlmenően az átfedések elkerülése, a visszaélések visszaszorítása okán is fontos ez az előterjesztés. Tehát támogatjuk mindkét szavazáskor.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kovács Tibor kíván-e még hozzátenni valamit?
KOVÁCS TIBOR (MSZP), előterjesztő: Miután csak támogató hozzászólások hangzottak el, amelyeket köszönök, kérem a bizottságot, hogy támogassa az indítványt. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. A szavazás következik, először a tárgysorozatba-vételről. Ki az, aki támogatja az indítvány tárgysorozatba-vételét? Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenhat igen. Tartózkodott? Kettő.
Az általános vitára való alkalmasságról is döntenünk kell. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás) Szintén tizenhat igen szavazat és két tartózkodás. Köszönöm szépen. A Házat írásban tájékoztatjuk a bizottság álláspontjáról.
Áttérünk a következő pontra, a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására, T/2882. szám alatt. Kovács Tibor és Jauernik István képviselők önálló indítványa. Köszöntöm a kormány képviselőjét. Kovács Tibornak adom meg a szót indoklásra.
Kovács Tibor szóbeli kiegészítése
KOVÁCS TIBOR (MSZP), előterjesztő: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Mint képviselőtársaim valószínűleg emlékeznek rá, az Országgyűlés a 2004. évi zárszámadásról szóló törvényben kérte fel az Állami Számvevőszéket, hogy vizsgálja meg a központi költségvetés által az önkormányzatoknak 2005 végéig juttatott, út- és szennyvízcsatorna-építés címén átutalt közműfejlesztési támogatás igénylésének és felhasználásának jogszerűségét. Ez a jelentés 2006 végén készült el és került a parlament elé. Ennek megfelelően az Országgyűlés elrendelte a megállapítások szerint jogtalanul, illetve a jogosulttá válás időpontja előtt igénybe vett támogatás visszafizetését. Ez a szabályozás 163 önkormányzatot érintett, és több mint 3 milliárd forint jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését fogadta el az Országgyűlés.
Ugyanakkor, látva és ismerve az önkormányzatok anyagi helyzetét, a szabályozás lehetővé tette azt, hogy amennyiben az önkormányzat kéri a halasztott és részletekben történő fizetést. Erre a Pénzügyminisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös rendeletében teremtett lehetőséget. Az önkormányzati választások és az új testületek megalakulása valószínűleg jelentősen befolyásolta azt, hogy az érintett 163 önkormányzatból 58 élt ezzel a lehetőséggel. Ezen kérésekről a kormány rendelkezett is. Azok az önkormányzatok, amelyek - valamilyen okból későn ébredve - lemaradtak a törvényjavaslatban megfogalmazott határidőről, kezdeményezték, hogy lehetőség legyen meghosszabbított határidővel kérvényezni a halasztott és részletfizetést. Még egyszer, ismerve az önkormányzatok anyagi helyzetét, indokoltnak tartjuk a határidő-hosszabbítást engedélyezni. Miután ez csak törvény formájában történhet, ezért kezdeményeztük a törvény módosítását képviselőtársammal, természetesen megfelelő korlátokkal. Ezzel lehetővé tennénk ezen önkormányzatok számára, hogy időben kérvényezzék a részletfizetés lehetőségét.
Természetesen ennek van költségvetési kihatása, de ezt annak idején, a zárszámadási törvény elfogadásakor figyelembe vettük, ahhoz viszonyított többletigény e tekintetben nem keletkezik. Tehát mindezek figyelembe vételével kérem a bizottságot, képviselőtársaimat, hogy támogassák a tárgysorozatba-vételt és az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A kormányálláspontot kérdezem.
A kormány álláspontjának ismertetése
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A javaslattal kapcsolatban minden információ elhangzott. Jelzem, hogy a kormány mind a tárgysorozatba-vételt, mint az általános vitára való alkalmasságot támogatja. Köszönöm.
Megjegyzések
ELNÖK: Három indítványból kettő támogat a kormány, ez végül is nem rossz arány. Kár, hogy mind a kettő kormánypárti indítvány, az ellenzékét viszont nem támogatja a kormány, de ezen már ne akadjunk fenn.
Észrevételek, kérdések, megjegyzések? Schwartz képviselő úr, parancsoljon!
SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nem kívánom megismételni Kovács Tibor képviselőtársam indokolását. Miután az Állami Számvevőszék a vizsgálata során szabálytalanságokat állapított meg, az emberben felmerül, hogy helyes-e ez az eljárási mód. Ez nyilván lelkiismereti kérdés. Kétségtelen azonban, hogy az önkormányzatok többsége nehéz helyzetben van, és számtalan kis önkormányzat érintett ebben az ügyben, nem egy közülük önhikis. Azt gondolom, hogy helyes, ha támogatjuk ezt az előterjesztést, mind a tárgysorozatba-vételt, mind az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor Kovács Tibornak adom vissza a szót. (Kovács Tibor jelzi, hogy nem kíván szólni.) Képviselő úr nem kíván hozzászólni, akkor szavazhatunk az előterjesztésről. Kérdezem, ki az, aki támogatja a T/2882. számú indítvány tárgysorozatba-vételét. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Tartózkodott? Kettő. (Szijjártó Péter megérkezik a bizottság ülésére.)
Az általános vitára való alkalmasságot ki támogatja? (Szavazás) Tizenhat. Tartózkodott? Három. A bizottság többsége támogatta az általános vitára való alkalmasságot. A bizottság álláspontját írásban el fogjuk juttatni a Háznak. Köszönöm szépen.
Következik a negyedik előterjesztés, amiről döntenünk kell, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2879. szám alatt, Káli Sándor MSZP-képviselő önálló indítványa. Kérdezem, hogy képviseli-e valaki Káli Sándort. Igen, Kékesi Tibor. Megadom a szót, parancsoljon!
Dr. Kékesi Tibor szóbeli kiegészítése
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP), előterjesztő: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! 2006-ban a gazdasági társaságokról szóló törvény megváltozott, és lehetővé vált egyszemélyes gazdasági társaságok létrehozása. Ennek eredményeképpen számos vidéki városi önkormányzat holdingstruktúrába szervezte, illetve holdingstruktúrában alakította ki a helyi kötelező, vagy esetleg önként vállalt önkormányzati feladatok ellátását. A közbeszerzési törvény az ilyen módon történő feladatellátást ugyan támogatja, de csak közvetett módon. Tehát a holding csúcsát jelentő szervezet 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalatok által elvégzett ilyen típusú tevékenységet nem támogatja a tekintetben, hogy mentesüljenek a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól, holott a helyzetük pontosan ugyanaz, mint az előbbiekben vázolt állapotban lévő szervezeteké.
Azt javasolja képviselőtársam, hogy ilyen típusú tevékenységet emeljük be hasonló módon, hasonló feltételekkel, különös tekintettel arra, hogy az ilyen típusú feladatellátás sokszor nem kifejezetten az ajánlattevő részéről kerül megfizetésre, hanem harmadik személyek, a szolgáltatást igénybevevők számlázzák ki, így ezeket egy tekintet alá véve, ily módon is el lehessen látni a feladatot, a közbeszerzési törvény tehát mentesítse ezen szervezeteket. Kérem a bizottságot, hogy ezt a rövid, ámde a települések számára fontos törvényjavaslatot találja alkalmasnak tárgysorozatba-vételre és általános vitára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány álláspontját kérdezem.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium álláspontjának ismertetése
DR. KÁRPÁTINÉ DR. KRAUSZ ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Krausz Zsuzsanna vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében. A kormány álláspontjáról nem tudok önöknek tájékoztatást adni, tekintettel arra, hogy a kormányálláspont kialakítása jelenleg folyamatban van. Ugyanakkor a minisztérium szakmai álláspontja szerint a képviselői indítvány nem támogatható. Támogathatónak tartunk viszont egy oly módosító javaslatot, amely a konstrukció tekintetében egyértelművé teszi azt, hogy a közvetett ajánlatkérői tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság az ajánlatkérővel szerződhet, illetve a közvetett tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet tekintetében a módosító javaslat egyes számban fogalmaz. Ezáltal egyértelművé válik az is, hogy a közvetett tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet tekintetében kívánja meg a törvény és a jogalkotó, hogy a jelenleg is szabályozott, 90 százalékos éves bevételi elvárás szerződésből, az ajánlatkérő és a közvetett tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet közötti szerződésből származzon. Ezzel a módosítással a konstrukciót támogathatónak tartom. Köszönöm.
Megjegyzések
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel, kérdés van-e, hadd kérdezzem meg. Végh Tibor!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Valóban így van, hogy a 2/A § (1) bekezdésének b) pontja módosításra szorul, és ezzel támogatható lesz majd az előterjesztés. Mindenesetre azt gondolom, hogy általános vitára alkalmas, de magam is azon gondolkodom, hogy a módosító javaslatot hogyan kellene javítani.
Azért mást is mondanék. Amikor a szövegben az szerepel, hogy kötendő, én inkább azt mondanám, hogy kötött. Tehát a fő tulajdonossal, vagy az egyedüli tulajdonossal, taggal, részvényessel, ajánlatkérővel kötött szerződésekből származó 90 százalékról lenne értelmes beszélni. Hiszen akkor azt tételezzük fel, hogy ebből az egy szerződésből származik majd az ajánlattevő összes bevételének 90 százaléka. Én ennél egy picit szigorúbb feltétel elé állítanám. Azt mondanám, hogy ha az egyedüli részvényes ajánlatkérőtől származik a 90 százalék, akkor legyen ez olyan feltétel, ami szükséges ahhoz, hogy az (1) bekezdés a) pontja életbe tudjon lépni. Nyilván pontosításra fog szorulni az, hogy a szerződést követő éves nettó árbevétel mit is fog jelenteni számviteli szempontból. Tehát ha nyár közepén kötik a szerződést, akkor nyártól nyárig számító időszakra, vagy a következő év január 1-jétől év végéig számolt időszakra értendő - ezt számvitelileg pontosítani kell. Egyébként támogatandó a javaslat, általános vitára alkalmasnak találjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztő kíván-e valamit hozzátenni? Igen, Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, csak nagyon röviden szólnék. Köszönöm a szót. Örülök és osztom az elhangzott véleményeket, hogy pontosításokkal a kívánt cél elérhető. Úgyhogy várom is a kormány, illetve a minisztérium képviselőinek támogatását, és kérem a bizottságot, hogy találja alkalmasnak az előterjesztést tárgysorozatba-vételre és általános vitára. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. A kormány részéről kívánnak még ehhez hozzátenni valamit? (Jelzésre.) Nem. Akkor a szavazás következhet. A T/2879. számú, a közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló, Káli Sándor által benyújtott önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről kell döntenünk. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) Tizenhat. Tartózkodott? Három.
Ki az, aki az általános vitára való alkalmasságot támogatja? (Szavazás) Tizenhat. Tartózkodott három. Tehát a bizottság támogatta. A Házat írásban tájékoztatjuk a bizottság álláspontjára. Köszönöm szépen. Ezzel a napirendi pontot lezártuk.
A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása
Áttérünk a következő napirendi pontra, a rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalására. Meg is adnám a szót az előterjesztés szóbeli indoklására. Parancsoljon!
Dr. Juhász Ferenc szóbeli kiegészítése
DR. JUHÁSZ FERENC (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Juhász Ferenc vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium rehabilitációs projektirodájának vezetője, ebben a minőségemben terjesztem elő mondanivalómat. Régi adósságot ró le a kormány, amikor beterjeszti a rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslatot, hiszen a rokkantsági nyugdíjrendszer korszerűsítésével évek óta foglalkozunk, ha jól számolok, több mint 10 éve. Rendkívül összetett, a hátrányos helyzetek tömkelegét ötvöző problémáról van szó. Nagyságát jelzi, hogy a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma csaknem félmillió, ehhez még hozzájárul több mint 200 ezer rendszeres szociális járadékban részesülő személy. A korhatár alatti rokkantsági nyugdíj kiadásai elérik a 300 milliárd forintot. Összességében a költségvetés és a társadalombiztosítás ebben az évben 800 milliárd forint körüli összeget fog kifizetni a fogyatékossággal és a megváltozott munkaképességgel kapcsolatban.
A legnagyobb problémát azonban nem ez jelenti, hanem a megváltozott munkaképességűek rendkívül alacsony foglalkoztatottsága, amely nem éri el a 10 százalékot. Összehasonlításképpen el kell mondanom, hogy az Európai Unió fejlettebb országaiban ez az arány 30-40, olykor 50 százalék. Nálunk elavult a rendszer, régi kategóriákkal dolgozik, és a legnagyobb problémája az, hogy nem foglalkozik a kedvezőtlen állapot felszámolását és enyhítését, megelőzését szolgáló rehabilitációval, az ellátórendszerben elsősorban a passzív pénzbeli ellátások dominálnak. Más országok példáját követve a probléma megoldásának az egyetlen és helyes útja a rehabilitáció erősítése lehet. A rehabilitáció alatt komplex rehabilitációt értünk, az orvosi rehabilitációt, a szocializációt elősegítő rehabilitációt, a gyógyászati segédeszköz-ellátást és a foglalkozási rehabilitációt.
Annak érdekében, hogy a rendszer rehabilitációs orientáltságát erősítsük, a javaslat egy új ellátási csoport, a rehabilitációs járadék bevezetését javasolja. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy megmarad a jelenlegi háromcsoportos rokkantsági nyugdíjrendszer. A rehabilitációs járadék ellátásba kerülnének a jelentős egészségkárosodással rendelkezők. Itt meg kell jegyeznem, hogy új kategóriaként kerül bele a rendszerbe az úgynevezett általános munkaképesség-csökkenés helyett az össz-szervezeti egészségkárosodás. A jelentős egészségkárosodással rendelkező személyek kerülnének ebbe a rendszerbe, akik saját munkakörükben, vagy tanult foglalkozásukban nem foglalkoztathatók rehabilitáció nélkül, és jól rehabilitálhatók.
Az ellátások két csoportra bonthatók. A pénzbeni ellátás a rehabilitációs járadék. Ez rövidebb időtartamú ellátás, mint a rokkantsági nyugdíj, hiszen időtartama 1-től 3 évig terjedhet. A pénzbeni ellátás mértéke a harmadik csoportú rokkantsági nyugdíj mértékének 120 százaléka, mert a rehabilitációs járadék nyugdíjjárulékfizetés-köteles, illetve a 13. havi ellátást nem tervezzük folyósítani. A pénzbeni ellátások folyósításának feltétele az együttműködés a foglalkoztatási szervekkel, vagyis az aktív rehabilitációs ellátások igénybevétele. Az aktív rehabilitációs ellátások közé tartoznak a személyre szóló ellátások és a munkáltatói támogatások. A személyre szóló ellátás a képességvizsgálat, az átképzés, a továbbképzés, az új szakmára való képzés, a munkatanácsadás, a munkahelykeresés, a munkában tartás és az ehhez járuló pénzbeni támogatások. A munkáltatók támogatását szolgálja elsősorban a munkatanácsadás, a munkahelyek támogatása, a bértámogatás, a munkahelyek adaptálásának és akadálymentesítésének támogatása.
A legnagyobb problémát jelenleg az jelenti, hogy a rehabilitációs lánc egyes elemei között nincs kapcsolat. Nagyon fontos feladat, hogy ezt a kapcsolatot, a rehabilitációs láncot összezárjuk. Éppen ezért az ellátások közé sorolunk egy új ellátási formát, a rehabilitációs ellátások szervezését. Az új ellátórendszer feltételeket igényel, mindenekelőtt a szakértői minősítési rendszer korszerűsítését. Egy új szakértői hálózatot szeretnénk kiépíteni, amely objektívebbé, igazságosabbá, megbízhatóbbá, sokoldalúbbá teszi majd az egészségkárosodás megállapítását. A régi általános munkaképesség-csökkenés helyett a szakmai munkaképességet tervezzük a jövőben megállapítani.
A szakmai munkaképesség megállapítása során elsősorban azt vizsgálnánk, hogy az egészségkárosodott személy képes-e ellátni jelenlegi munkakörét. Amennyiben képes ellátni, nem kerül be az ellátórendszerbe. Ha erre pozitív választ nem tudunk adni, akkor megvizsgáljuk a tanult foglalkozáshoz kapcsolódó munkaköröket, ha erre is negatív a válasz, akkor meg kell keresni azokat a munkaköröket, amelyekre a személy rehabilitálható. A továbbiakban az intézet vizsgálná a rehabilitálhatóságot. A rehabilitálhatóságnak számos eleme van, a szervezet funkciói mellett ilyen a vizsgált személy életkora. Úgy tervezzük, hogy a nyugdíjkorhatár előtti 10 évben már nem javasolnánk a rehabilitációt, hiszen az nagyon drága ellátás. Ugyanakkor az igénylő saját kérésére ebben az ellátásban részesülne.
A feltételek közé tartozik a rehabilitációs intézményrendszer állapota is, amelyet egyértelműen fejleszteni kell, és a feltételek közé soroljuk a munkaerő-piaci helyzetet, azt, hogy milyen a munkaerőpiac befogadóképessége. Mint mondtam, a rehabilitációs ellátások drágák, fölöslegesen elvégezni ezeket nem érdemes. Tehát azoknál célszerű, akiknél reális esély van a foglalkoztatásra, a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre.
Milyen hatásokat várunk az új ellátórendszertől? Mindenekelőtt nem a gazdasági hatások a legjelentősebbek, bár 4-5 éven belül a rendszer átfordul pozitív szaldóba, 7-10 éven belül jelentősek a megtakarítások, bár azt is el kell mondani, hogy ha zárt rendszerben gondolkodunk, akkor a ráfordítások az első 2-3 évben magasabbak lesznek, mint a hagyományos ellátórendszerben. A fő eredményt azonban nem a pénzbeli megtakarításoktól várjuk, hanem a foglalkoztatás hasznától, amelyek az adó- és járulékbevételek növekedésében, a foglalkoztatás egyéb hasznában jelentkeznek. Illetve, társadalmi hatásként megemlíthető az, hogy erősödik a munkára való törekvés, a képzés, a tanulás attitűdje, ami nem utolsó szempont, tekintve azt, hogy van a lakosságnak egy olyan köre, fiatal emberek, akik a szüleiket még nem is látták munkába indulni. Kérem a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm szépen.
Kérdések, észrevételek
ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Imre jelentkezett, megadom a szót.
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Frakciónk részéről támogatandónak tartjuk a törvényjavaslatot. Támogatható, mert változtatni kell a rokkantnyugdíjazás jelenlegi gyakorlatán. Azt hiszem, ezzel mindenki egyetérthet. Támogatandó, mert irányát tekintve megfelel a korábbi országgyűlési határozatban foglalt elképzeléseknek, ami szintén több párt támogatását bírta. Mint ahogy el is hangzott, egy komplex rendszert hoz létre, amely elsősorban segíteni, kezelni kívánja az ide belépő embereket, nem pedig szankcionálni ezeknek az embereknek az állapotát, helyzetét. Támogatható, mert rugalmas bevezetést kínál időben és állapot szerint is, és részben önkéntes választást tesz lehetővé. Végül támogatandónak tartjuk azért is, mert európai uniós finanszírozást kíván bevonni, és így kívánja elérni azt a célt, amit, hangsúlyozom, összességében helyesnek tartunk.
Két kérdést szeretnék feltenni nagyon röviden. Helyesnek tartjuk, hogy ez a rendszer kiterjed a szociális járadékosokra is, hiszen a törvényjavaslatban is benne van, hogy már az 50 százalékos munkaképesség-csökkenéssel rendelkezőkre, 50 százalék egészségkárosodással élőkre is vonatkozik, ugyanakkor a törvényjavaslat többi eleme ezt a rendszert még nem hozza be. Például meghatározza azt, hogy szolgálati idővel rendelkezni kell, ami nyilvánvalóan a rokkantnyugdíjazás szabálya. Akkor miért nem olyan rendszer ez, ami most szabályozza a szociális járadékosok ügyét is, vagy pedig kiveszi ebből a körből, ami rájuk vonatkozik? Úgy érzem, ennek a javaslatnak egységesebbnek kellene lennie. Ha ebbe nem kerül bele a szociális járadékosok ügye, akkor az hogyan és mikor lesz szabályozva?
A rendszer kritikus pontjának tartjuk a foglalkoztatás kérdését. Amíg ezeket az embereket egészségügyi oldalról vizsgálják és képzik, helyes és megvalósítható. De ott már nem egyszerű a helyzet, amikor majd ezeket az embereket foglalkoztatni kell. A törvényjavaslat maga is utal arra, elsősorban az indoklása, hogy a rehabilitációs munkahelyek átalakítása folyik. A saját választókörzetemben úgy élem meg ezt az akkreditációt és támogatáscsökkentést, hogy drasztikusan csökken ezeknek a munkahelyeknek a száma. Úgy gondolom, hogy ez a rendszer a megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak nagyobb fokú belépésével számol, és ezzel szemben fog állni a kevesebb munkahely, ahol ezeket az embereket foglalkoztatni lehet. Hogyan kívánja a kormány ezt az ellentmondást feloldani? Végül szeretném elmondani, hogy szerintem pontosításra szorul a törvényjavaslatban az is, amikor a foglalkoztatás mellett szabályozza, hogy a járadékkal hogyan kell számolni, milyen mértékben csökken.
Hangsúlyozni szeretném, hogy összességében támogatjuk a törvényjavaslatot, és módosító javaslataink is a pontosításra, az elfogadásához való hozzájárulásra irányulnak. (Balla György megérkezik a bizottság ülésére.)
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Azt hadd kérdezzem meg, hogy körülbelül hány embert érint várhatóan ennek a törvényjavaslatnak az esetleg elfogadása. Mivel itt csak a nagyságrendeket lehet megbecsülni, ha erre tudna valamilyen számot mondani, azt megköszönném.
Ha nincs több kérdés, vissza is adnám a szót az előterjesztőnek. Parancsoljon!
DR. JUHÁSZ FERENC (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Mint a bevezetőben mondtam, nagy számban vannak szociális járadékosok, számuk meghaladja a 200 ezret. Rájuk az új szakértői eljárási rendszer akkor vonatkozik, amikor felülvizsgálatra visszajönnek. Egyébként a megváltozott munkaképességűek szociális ellátását a szociális törvényben kívánjuk rendezni. Erre szükség van, mert számos olyan megváltozott munkaképességű egyén van, aki a rokkantsági nyugdíjra, illetve a rehabilitációs járadékra nem jogosult a munkaviszony hiánya, illetve egyéb okok miatt. Számukra a szociális segélyezés marad lehetőségként. Mivel szociális jellegű pénzbeli támogatásról van szó, úgy tartottuk helyesnek, ha ezt a szociális törvényben rendezzük.
Valóban, a foglalkoztatás a kritikus pont. Az előbb nem említettem, most viszont elmondom, hogy új szakértői bizottságokat szeretnénk kialakítani, amelyekben az orvosok mellett foglalkozási szakemberek is részt vesznek, segítenek megállapítani a rehabilitálhatóságot, akár a konkrét földrajzi területen is. A rehabilitációs munkahelyek átalakítása folyamatban van, jelenleg mintegy 30-35 ezer embert foglalkoztatnak a rehabilitációs munkahelyek, ezeknek megtörtént az akkreditációjuk. Azonban számos rendezetlen kérdés van még, például az, hogy a megváltozott munkaképességet nem a szakértői intézet állapította meg esetükben, hanem sokszor a háziorvos, illetve egyéb orvos.
Úgy gondoljuk, hogy egy személyi és minőségi csere fog végbemenni az akkreditált munkahelyeken, és egyre inkább a rehabilitációs járadékosok lesznek ezeken a területeken foglalkoztatva. Ez egyúttal gazdaságosabbá is teszi a rendszert. A foglalkoztatást segítheti elő a különböző alternatív, atípusos munkavégzési lehetőségek kialakítása, ilyen a távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás. A szociális gazdaság fejlődése rendkívül nagy lehetőséget biztosíthat ezen a területen. Példaként el kell mondanom, hogy Hollandiában a foglalkoztatás 40 százaléka atípusos munka keretében történik, míg Magyarországon ez az arány nem éri el a 4 százalékot. Valóban, az egyik probléma az, hogy hogyan biztosítjuk a foglalkoztatás lehetőségét a járadékellátás mellett, illetve bizonyos kereset, jövedelem mellett meddig nyújtsunk járadékot. Ez az ösztönzés kérdését is felveti, hogy mikor ösztönzünk legális munkára, és mikor illegális munkavégzésre. De ezt természetesen, hiszen a járadékellátás kompenzációs ellátás, amennyiben jövedelem, kereset van, egy határon túl nem lehet adni. Megköszönöm képviselő úr ezzel kapcsolatos észrevételét, és természetesen várjuk javaslataikat, mert nem egyértelmű, hogy minek van ösztönző hatása, ha beengedem a foglalkoztatást, illetve, ha korlátozom.
Hány embert érint? Jelenleg körülbelül 90-95 ezer az új rokkantsági nyugdíjat igénylők száma. Ebből az utóbbi években 35-40 ezer ember kerül be az ellátórendszerbe. A becslések, illetve tapasztalataink szerint ezen kör 30-40 százaléka viszonylag jól rehabilitálható. Úgy gondoljuk, hogy évente 10 ezer fő lehet azoknak a száma, akik a rehabilitációs járadék ellátásba kerülnek. Ahogy a hozzászóló képviselő úr is mondta, a rendszert fokozatosan akarjuk kiépíteni, tehát 2-3-4 év múlva érhetjük el azt a szintet, amikor évente 10-10 ezer embert beépítünk, és ha átlagosan két évnek vesszük az ellátás időtartamát, akkor 20-23-25 ezer ember kerülhet be a rendszerbe. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha 40-50 százalékos eredményességet prognosztizálunk, úgy 5-6 ezer megváltozott munkaképességű ember újrafoglalkoztatására lehet számítani. Egyébként a munkaerő-piaci prognózisok erre lehetőséget mutatnak. Köszönöm.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több észrevétel, vagy kiegészítés, akkor a szavazás következhet. Tehát a rehabilitációs járadékról szóló, T/2913. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntetnünk első helyen kiemelt bizottságként. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. Tartózkodott? Négy. A bizottság előadójának javaslom Farkas Imrét, ha vállalja képviselő úr. (Farkas Imre jelzi, hogy igen.) Köszönöm. Ezzel a napirendi ponttal végeztünk, köszönöm szépen a részvételt.
Következik a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2838. szám alatt. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit. A módosító indítványok megtárgyalására kerül sor.
A 2. pont Fónagy János képviselő úr indítványa, amely összefügg az ajánlás 7. pontjával. Kérdezem, hogy támogatják-e.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó napot kívánok. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a tárca álláspontját tudjuk képviselni, a kormány mai ülésén tárgyalja a módosító javaslatokkal kapcsolatos előterjesztést. A 2. pontban szereplő módosító javaslatot az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Meghagyjuk az esélyt a mai kormányülésnek arra, hogy ezen a tárcaállásponton még változtasson, de mi most csak ezzel tudunk dolgozni. (Derültség.) Észrevétel, kérdés van-e a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelentkező.) Ha jól értem a módosító indítványt, ez azt tartalmazza, hogy a kormány majd szeretné miniszteri szintű rendeletben szabályozni ezt a kérdést, a képviselő úr pedig arra tesz javaslatot, hogy a törvény melléklete legyen? Vagy pont fordítva?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Fordítva. A módosító javaslat arra irányul, hogy maradjon el ebből a szövegből a törvény mellékletére való utalás. Ezt azért nem támogatjuk, mivel a törvény melléklete jelöli ki pontosan a törvény tárgyi hatályát, és így a melléklet hiányában ez nem lenne meghatározva pontosan, egyértelműen.
ELNÖK: Köszönöm. Balla György jelentkezett.
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért kértem szót, hogy pontosan értse mindenki a módosító javaslatot. A tegnapi vitában egyértelműen kiderült, ez a módosító javaslat arról szól, hogy ne egy teljesen új, a korábbihoz képest totálisan megváltoztatott melléklet kerüljön be. Ennek az elhagyása azt jelenti, hogy nincs módosítása a régi mellékletnek, magyarul marad az a régi melléklet, amit egyszer már nagyjából konszenzussal sikerült kialakítani.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazhatunk. A tárca nem támogatja. Kérdezem, ki támogatja? (Szavazás) Négy. Egyharmadot sem kapott.
A 4. pont Göndör István és Kiss Ferenc képviselők indítványa. Tárcaálláspont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja. Itt szeretném megjegyezni, hogy szakmailag támogathatónak tartjuk, azonban ez összefügg az ajánlás 51. pontjában szereplő módosító javaslattal, amit viszont nem tudunk támogatni, ezért nem támogatjuk ezt a pontot sem. (Molnár László: A 3. pont kimaradt.)
ELNÖK: A 3. pontról azért nem szavaztunk, mert nem olyan módosításnak ítéltük, amely a bizottság feladatkörébe tartozik, de ha képviselő úr kéri, akkor értelemszerűen visszatérünk rá. (Molnár László: Meg az 1. pontra is.) De ha már megkezdtük ezt, akkor hadd döntsünk erről. A tárca nem támogatja a 4. pontot. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás) A többség támogatta.
Akkor visszatérünk az 1. pontra, Molnár László képviselő úr indítványára. A tárca támogatja-e?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés? Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Egy rövid indoklást kérnék, és észrevételem is van. A közcél és a közérdek már 2003-ban is fontos kitétel volt. Azóta sem érvényesült, mert elveszett a tárca a részletekben. A módosító indítványaim ezen része arról szól, hogy közérdekű az építés legyen, ne az üzemeltetés és a fenntartás. Kiemelt közérdek az építés. Az teljesen nyilvánvaló, hogy az állami vagyont védeni kell, hiszen a Btk. is rendelkezik a tekintetben, hogy aki nem így tesz, azzal mit lehet tenni, hány évet kaphat. Az sem ide való, hogy most csomópontokat beemeljünk gyorsforgalmi utas nyomvonalra. Ezt az engedélyezés folyamán el lehet dönteni. Azt, hogy különböző lobbik az áruházak építésénél megjelenő lehajtó, felhajtó csomóponti részeket is beemeljenek ebbe a törvényjavaslatba, nem tartom támogathatónak.
A másik: igenis a legnagyobb probléma a területszerzés. A területszerzés pénzkérdés, ez teljesen világos, de a közérdekű cél elérése érdekében akkor gyorsíthatunk az autópálya-építés folyamatán, ha a területszerzést szabályozza tisztességesen a tárca, pontosabban a parlament. Hiszen nem a tárca problémája, társadalmi probléma az, hogy évekig vitatkozunk egy-egy díjon. Azt gondolom, ha tisztességgel ki van jelölve a nyomvonal, és nem két év után, hanem 60 napon belül, akkor nem lesz olyan, mint ahogy erre volt példa, hogy évekig elhúzódott a vita, és harmadik, negyedik nyomvonalon épült meg az a bizonyos út. Ebből az következik az egyszerű ember olvasatában, hogy addig mutyizunk, amíg mindenki meg tudja találni az útfejlesztés melletti a számára megfelelő területvételt, hogy majd nagyobb értéket kapjon érte a kisajátítási eljárás folyamán.
Az engedélyezés kérdésköre. Mint ahogy említettem, hogy a nyomvonalat rendeletben jelöli ki az illetékes miniszter az engedély jogerőre emelkedését követően. De az engedélyezés, ami egy másik módosító javaslatban szerepel, azért nagyon fontos, hogy ne minden kistelepülés vindikálja a jogot magának ahhoz, hogy különböző nagy műtárgyakat, milliárdos műtárgyakat kelljen építeni azért, mert csak akkor fogja megadni a szakhatósági állásfoglalását. Ezért azt tartom kiemelt közérdeknek, hogy központi engedélyezési hatáskör legyen, de csak a gyorsforgalmi útra, az autóútra és az autópályára. Éppen ezért nem támogatandó, ahol országos főutakat is be akarunk ebbe emelni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A tárca kíván-e reagálni erre?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen, röviden szeretnék rá reagálni. Köszönöm szépen a szót.
A képviselő úr az 1. és a 3. ajánlási pontokban szereplő módosító javaslatokhoz fűzött kiegészítést. Természetesen a közérdekűség és a közcélúság szempontját a tárca is nagyon fontosnak tartja. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az autópálya-törvény már most is számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek ezt a közérdekűséget, közcélúságot, illetőleg az eljárások gyorsítását szolgálják. Az autópálya-törvény 1. §-ának (1) bekezdése csak a célt fogalmazza meg a közérdekűség, közcélúság szempontjából, ugyanakkor a részletszabályok kibontása a későbbiekben történik.
Itt utalnék arra, hogy a kisajátítási eljárással kapcsolatban a törvény már ma is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az eljárás gyorsítását szolgálják. Akár a 7. § (2) bekezdése, amely azt tartalmazza, hogy a közérdekűséget nem kell bizonyítani, vagy a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban álláspontunk szerint minden eljárásnál, akár a kisajátítási eljárásnál, akár a különböző hatósági, bírósági eljárásoknál az a célravezető és a jogalkalmazást valóban segítő, egyben az eljárásokat gyorsító megoldás, ha a törvény konkrét határidőket ír elő. Tehát nem igazán tudjuk támogatni a soronkívüliség törvényben való rögzítését, vagy a gyorsított eljárást. Itt szeretnék arra is utalni, hogy a kisajátítási eljárás szabályai felülvizsgálat alatt állnak, és feltehetően rövidesen egy új törvényjavaslatot fog benyújtani az igazságügyi tárca az Országgyűléshez.
Ami a csomóponti elemeket illeti, igazából csak egy pontosítás történik a törvényben, hogy a csomóponti elemek is részét képezik a gyorsforgalmi utaknak, ezt a 19/1994. KHVM-rendelet is egyértelműen rögzíti. Ami az eljárások gyorsítását illeti, lehet ezen gondolkodni, hogy milyen központi felügyeleti engedélyezési eljárást lehet kialakítani, de ebben a formájában, ahogy az a módosító javaslatban szerepel, szakmailag nem támogatható. Ilyet egyrészt nem ismer sem a Ket., sem más eljárási szabályok. Továbbá szeretném felhívni a tisztelt képviselők figyelmét, hogy elfogadásra került a 2006. évi LIII. törvény, ez a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról szól, és lehetőséget biztosít a kormánynak arra, hogy bizonyos kiemelt projekteknél, beruházásoknál egy kormányrendeletben pontosan kijelölje, meghatározza azokat a hatóságokat, amelyek lefolytatják az engedélyezési eljárásokat. Ezzel az eljárásrenddel pontosan biztosítható az a cél, amire képviselő úr is utalt.
Egyébként autópálya-építések kapcsán is született már ilyen kormányrendelet, például az M3-as autópálya Nyíregyháza - Vásárosnamény közötti szakasza tekintetében. Tehát azt gondoljuk, hogy ez a törvény is megfelelő garanciákat, illetőleg megoldásokat ad arra, hogy az eljárást gyorsítsák. A nyomvonal-kijelölő rendelettel kapcsolatban még egy nagyon rövid mondat: a tárca is mindent elkövet annak érdekében, hogy ez a rendelet mihamarabb megjelenjen. Itt viszont arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a nyomvonal kijelölésére még az építési engedélyezési eljárás előtt kerül sor. És ami szintén nagyon fontos, hogy amikor a nyomvonal kijelölése és a rendelet kihirdetése megtörténik, a kihirdetéssel egyidejűleg beáll az elidegenítési tilalom, illetve az államot elővásárlási jog illeti meg. Tehát a célokban egyetértünk képviselő úrral, de ezeket a javaslatokat ebben a formában szakmailag nem tudjuk elfogadni.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Az 1. pontról kell döntenünk. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) A többség támogatta.
A 3. pontról mi a tárca álláspontja?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás) A többség támogatja.
Az 5. pont Molnár László képviselő úr indítványa. Tárcaálláspont?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
A 6. pont, Molnár László képviselő úr indítványa. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
A 8. pont Molnár László indítványa.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Ezt is Molnár László nyerte meg a tárcával szemben, a bizottság többsége támogatta.
A 9. pont Szántó János és Kovács Tibor képviselő urak módosító indítványa. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 10. pont Fónagy János indítványa. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad sem.
A 16. pont Ivanics Ferenc javaslata. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad sem.
A 17. pont Molnár László javaslata. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja a bizottság tagjai közül? (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
A 18. pont Szalay Ferenc és Farkas Flórián képviselők javaslata az M4-esről. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Indoklást kérünk szépen. Mi az oka, hogy nem támogatja?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A projekt a közép-magyarországi regionális operatív programban szerepel, ezzel a tervezett műszaki tartalommal. Van egy formai hibája is a módosító javaslatnak, nem tartalmazza a kilométert. Tehát ez okból sem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm. Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Megint csak azért kértem szót, hogy pontosan tudja a bizottság, miről van szó. Az általános vitában a kormány képviselői arról beszéltek, hogy a kétszer kétsávos út nem autóút, hiszen hiányoznak azok az elemei, amelyek autóúttá tennék, magyarul szintbeli kereszteződések lehetnek rajta. Azzal, hogy ez a javaslat idekerül, éppen ezt a hibát szüntetné meg, nem véletlenül nyújtották be az indítványt a képviselő urak.
ELNÖK: Igen. Tárca? Nincs észrevétel? (Jelzésre.) Nincs. Akkor szavazhatunk. Kérdezem, ki az, aki a 18. pontban Szalay Ferenc és Farkas Flórián indítványát támogatja. (Szavazás) Négy, egyharmad sem.
A 19. pont szintén Szalay Ferenc és Farkas Flórián javaslata. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Öt, a többség nem, egyharmadot sem kapott.
A 20. pont Szalay Ferenc és Farkas Flórián javaslata.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Öt, egyharmad sem.
A 21. pont Ódor Ferenc javaslata. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Négy, egyharmad sem.
A 22. pont Márton Attila javaslata. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Négy, egyharmad sem.
A 23. pont Tasó László javaslata. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Négy, egyharmad sem.
A 24. pont Bebes István javaslata. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Négy, egyharmad sem.
A 25. pont Semjén Zsolt és társai javaslata. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Négy, egyharmad sem.
A 26. pont Semjén Zsolt és társai javaslata. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Négy, egyharmad sem.
A 27. pont Navracsics Tibor és társai javaslata. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Négy, egyharmad sem.
A 28. pont Hörcsik Richárd javaslata.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Négy, egyharmad sem.
Szeretném egy kicsit meggyorsítani a munkát, bár nagyon kellemes hangom van, szívesen hallgatom (Derültség.). Tekintettel arra, hogy csak ellenzéki képviselők javaslatai vannak... (Közbeszólásra.) Léteznek kormánypárti indítványok is ebben az ügyben? Ez hihetetlen. (Derültség.) Tényleg, találtam egyet a 48. pontban. (Közbeszólásra.) A 32. pontban is? Bocsánat, igazuk van. Akkor a tárca meg tudná mondani, hogy a módosító javaslatok közül melyiket támogatná?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium). A 34., a 48., az 50. és az 52. pontban lévő indítványokat. A többit nem támogatjuk. Viszont a 32. pontnál szeretném jelezni, hogy szakmailag ez a projekt támogatható, viszont egyelőre tárcaálláspontként csak nemet tudunk mondani, tekintettel arra, hogy a kormányhatározatban nem szerepel ez a projekt. Tehát ehhez kormányhatározat-módosítás szükséges. Ha a kormány ezt támogatja, akkor ez a projekt is támogatható lesz, de jelenleg tárcaálláspontként nem tudok a kormányhatározattal ellentétes álláspontot mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a kiemelt pontokról külön szavazunk, az összes többiről együtt fogok szavaztatni.
Tehát a 32. pontban Iváncsik Imre és társai javaslatát a tárca nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A bizottság egyhangúlag támogatta.
A 34. pontot támogatja az előterjesztő. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
A 48. pontban Gazda László és Szántó János képviselők módosítását a tárca támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
Az 50. pontban Suchman Tamás és társai javaslatát a tárca támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség ezt is támogatta.
Az 52. pontban Hankó Faragó Miklós és társai javaslatát a tárca szintén támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatta.
Az összes többi indítvány közül kér-e valaki külön tárgyalást, vagy szavazást? (Nincs jelentkező.) Nem kér. Akkor egyben szavazunk róluk. A tárca ezeket nem támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja ezeket az indítványokat. (Szavazás) Négy, egyharmad sem. Köszönöm szépen, ezzel végeztünk az indítványokkal.
Van-e még olyan pont, amiről tárgyalnunk kellett volna, de nem tárgyaltunk? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Tökéletes munkát végeztünk. Köszönöm szépen.
Áttérünk a következő napirendi pontra. Tekintettel arra, hogy itt van Pettkó képviselő úr, megtárgyalnánk azt az indítványt, amely az ő nevéhez fűződik. A T/1638. számú törvényjavaslat módosító indítványainak megtárgyalása következik.
Az 1. pontban Végh Tibor képviselő úr nyújtott be indítványt. Kérdezem Pettkó képviselő urat, támogatja-e ezt az indítványt.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF), előterjesztő: Igen.
ELNÖK: Igen, támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Kormányálláspontot tud-e valaki mondani ebben az ügyben? (Dr. Molnár András: Még nincsenek itt a többiek. Napirendcseréről nem volt eddig szó.) Most értesítelek András, hogy megcseréltük. (Derültség.) Megelégszünk azzal is, ha te mondasz egy tárcaálláspontot. Nem akarsz ilyet mondani? Ez csak egy módosító indítvány. Mindegy, kérdezem a bizottság tagjait, hogy... (Dr. Molnár András: Támogatjuk.) Támogatják. Éppen azt akartam megkérdezni, hogy a bizottság tárcaálláspont nélkül is tud-e dönteni. Szerintem tud, de most már pláne tud dönteni. Akkor a tárca támogatja, az előterjesztő támogatja. Észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
A 2. pontról nem kell szavaznunk, mert az összefügg az 1. ponttal, és azt támogatja a bizottság. Köszönöm szépen. A képviselő úrnak további jó munkát. Ezzel végeztünk.
Áttérünk a következő pontunkra, ez a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2837. szám alatt, módosító javaslatokról kell döntenünk. Köszöntöm az előterjesztőket. Összesen öt indítvány van.
Az 1. pontban Márton Attila képviselő úr javaslata. Kérdezem az előterjesztőket, támogatják-e az indítványt.
DR. BOTS DÉNES (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Négy, egyharmad sem.
A többi indítványt nem ítéltük a bizottság feladatkörébe tartozónak, de kérdezem, kíván-e valaki ezekről szavazást kérni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván senki. Köszönöm szépen, akkor ezzel ezt a napirendi pontot le is zártuk. Köszönjük a részvételt.
Az 5. napirendi pont a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2714. szám alatt. A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása következik.
Podolák György képviselő úr indítványát az előterjesztő támogatja-e?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen. Annyit hadd tegyek hozzá, hogy ez a kapcsolódó módosító javaslat egyrészt a 2. számú módosító javaslatot pontosítja, amely Podolák György és Szanyi Tibor indítványa volt, illetve a 6. pontot, amely Balla György és Fónagy úr módosító javaslata volt. Tehát itt két javaslat pontosítására került sor, és ezt tudjuk támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás) A bizottság többsége támogatta. Köszönöm szépen. Akkor ezzel is végeztünk. További jó munkát.
Áttérünk a következő, 6. pontra, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/2759. szám alatt, a módosító javaslatok megtárgyalására kerül sor.
Az 1. pont Jauernik István és képviselőtársai javaslata. Bathó Ferenc?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja az előterjesztő. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ez összefügg az ajánlás 2., 3. és 10 pontjával, tehát négy legyet tudunk ütni egy csapásra. Kérdezem a bizottság tagjait, támogatják-e. (Szavazás) Igen, a többség támogatta.
A 4. pont Répássy Róbert javaslata. Előterjesztő?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Négy, egyharmad sem.
Az 5. pont Domokos László javaslata.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Négy, egyharmad sem.
A 6. pont Jauernik István és társai módosító javaslata.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A bizottság többsége támogatta.
A 7. pont Balogh József javaslata.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A bizottság többsége támogatja.
Mivel a többi pont összefügg a korábban megszavazott pontokkal, így is ezzel végeztünk. Köszönöm a részvételt a bizottság ülésén.
Áttérünk a következő napirendi pontra, amely a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, T/2912. szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Megadom a szót az előterjesztő képviselőjének.
Simonka Gábor szóbeli kiegészítése
SIMONKA GÁBOR (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Simonka Gábor vagyok, a Pénzügyminisztérium tanácsosa. Tisztelt Bizottság! Bevezetőként szeretném elmondani, hogy a határon átmenő készpénzforgalmat ellenőrző rendszer kiépítése a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem részét képezi. Az Európai Unió a Közösség területére belépő, illetve a közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló rendelettel kívánja egységesen szabályozni a külső határon áthaladó készpénzforgalmat.
A rendelet 2005. november 25-én került kihirdetésre az EU hivatalos lapjában, 2005. december 15-én lépett hatályba, és 2007. június 15-étől kell majd alkalmazni. A rendelet közvetlenül alkalmazandó, e törvényjavaslat a rendelet alkalmazását segíti elő. A kidolgozott jogalkotási koncepció lényegi eleme, hogy a rendelet végrehajtásáról külön törvény szülessen, a külön törvényben való szabályozás indoklása elsősorban az, hogy a rendelet szabályozási tárgya nem egyezik meg a kérdést jelenleg szabályozó, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény szabályozási tárgyával.
A rendelet nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését írja elő a 10 ezer eurót, vagy azt meghaladó értékű készpénzt magánál tartó utas számára, a törvényjavaslat alapján a kötelezettség teljesítésének ellenőrzését a vámellenőrzés keretében a vámhatóság végzi el. A rendeletnek a vámhatóság jogkörét meghatározó cikke alapján a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a vámhatóság a természetes személyek, a poggyászuk és szállító eszközük ellenőrzésére jogosult legyen. A törvényjavaslat biztosítja a vámhatóság részére ezen ellenőrzési jogot. A törvényjavaslatban részletes szabályozás megalkotását igényelték a rendeletnek az információk, adatok rögzítését, feldolgozását és cseréjét érintő cikkei. A rendelet alapján a nyilatkozattételi kötelezettség során kapott, az ellenőrzés és lefoglalás során szerzett adatokat a vámhatóság rögzíti, feldolgozza, valamint azt a pénzügyi információs egység részére továbbítja. Hazánkban az információs egység feladatait az ORFK látja el.
Mivel a rendelet csak keretszabályokat tartalmaz, és mivel a jelen rendelkezésekben az információs önrendelkezési jog korlátait kell megadni, a hazai végrehajthatósághoz törvényjavaslatban biztosított felhatalmazásra van szükség. Minden tagállam köteles szankciókat bevezetni a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetére, ennek megfelelően megtörtént az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet módosítása, amelynek ilyen jellegű cikkei 2007. június 15-től lesznek hatályosak. Költségvetési szempontból a feladat ellátása többletkapacitást nem igényel, a feladat a meglévő személyi és tárgyi feltételekkel ellátható. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel? Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapjául szolgáló uniós tanácsi rendelet közvetlen hatállyal bír, tehát annak a magyar jogrendszerbe való átültetéséről nem kell gondoskodni, illetve nem is lehet ilyenformán eljárni. A törvényjavaslatnak alapvetően egy funkciója van az ehhez szükséges technikai feltételek egyidejű megteremtése mellett, ez pedig az, hogy az itt felmerült nyilatkozattételt és az azzal összefüggésben természetesen megjelenő adatkezelést mint az információs rendelkezési szabadság részét, tehát annak célhoz kötöttségét, felhasználási korlátait szabályozza.
A hatáskört a tevékenység elvégzésére a vámhatósághoz telepíti a jogszabály, és gondoskodik a tájékoztatási, az adattovábbítási, adatkezelési szabályokról, bizonyos esetekben a tájékoztatási kötelezettség, a tájékoztatás megtagadásának lehetőségéről. Ezek illeszkednek azokba az elképzelésekbe, törekvésekbe, amelyek a nem uniós tagországokkal való határátlépés vonatkozásában szükségesek. Egy, az indokolásban zavaró megjegyzésről hadd tegyek említést. Csak a földrajzilag tetten érhető határok kerülnek felsorolásra. Ilyen értelemben az Ukrajnával, Szerbiával kapcsolatos határok, vagy mondjuk a budapesti és debreceni repülőtér, amelyek nemzetközi és Unión kívüli nemzetközi forgalmat bonyolítanak le, nem kerültek megemlítésre, de gondolom, azok is a törvény hatálya alá tartoznak. Ezzel együtt a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatjuk. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztőt kérem, ha az egyszerű, egyfejű ember nyelvére lefordítaná három mondatban, hogy miről szól ez a törvényjavaslat, megköszönném. Mert nagyon szép és hosszú indoklást mondott el, de ha Józsi bácsi megkérdezne arról, hogy tisztelt képviselő úr, amikor a parlamentben támogatják ezt az indítványt, az nekem miért lesz jó, akkor erre ön hogyan válaszolna?
SIMONKA GÁBOR (Pénzügyminisztérium): Az egyszerű ember számára a közösségi rendelet tartalmazza a kötelezettséget. Ez a törvény csak a közvetlenül hatályos és alkalmazandó közösségi rendelet alkalmazhatóságát segíti elsősorban azzal, hogy kijelöli a vámhatóságot mint kompetens hatáskörrel rendelkező szervet, illetve az adatvédelmi törvénnyel összhangban megalkotja az adattovábbítással kapcsolatos követelményeknek megfelelő szabályokat. Tehát a közösségi rendelet tartalmazza az egyszerű emberre rótt kötelezettségeket. A kötelezettségek törvény nélkül is hatályosak és alkalmazandóak lennének 2007. június 15-től. Köszönöm.
ELNÖK: Sokat segített, köszönöm szépen. (Derültség. - Dr. Kékesi Tibor jelentkezik.) Kékesi Tibor valószínűleg megpróbál nekem segíteni.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Igen, elnök úr, köszönöm a szót. Tehát az alaprendelet, amit nem kell Magyarországon átültetni, arról szól, hogy a nem uniós országokba történő határátlépéskor, ha valaki 10 ezer eurót, vagy azt meghaladó készpénzt kíván áthozni-átvinni a határon, akkor nyilatkoznia kell adott esetben az összeg beszerzése és felhasználása tekintetében. A nyilatkozat tartalma benne van a törvényjavaslatban. Ez a 10 ezer euró alatti összegre is vonatkozik, ha az eljáró hatóság pénzmosás bűncselekmény gyanúját véli az ügyben felfedezni. Értelemszerűen a szándék az, hogy a készpénzforgalom csökkenjen, és világossá váljon, hogy ekkora összeget a határon ki milyen céllal, milyen rendeltetéssel kíván mozgatni.
A nyilatkozatokat rögzítve tájékoztatás céljából, és ha szükséges, akkor felhasználás céljából továbbítják egy kétéves időszakban, amíg fennáll ez az információ. Illetve, ha felmerül olyan eset, amikor ezt használni kell, akkor további öt évig lehet kezelni az adatokat. Még egyszer, a Btk.-ban ez az általános bűncselekményforma a pénzmosás, és ez alá tartozik számos, ezzel összefüggő bűncselekményforma. Általában az ilyen típusú bűncselekményeket kívánja szűrni és csökkenteni ez a jogszabály és az adatkezelési kereteket kijelölni, ami viszont a magyar jog szerint ennél is telepítendő, mert különben nincs célhoz rendeltség. Köszönöm szépen a szót.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor szavazhatunk. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja a hosszú című, T/2912. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) A bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Köszönöm szépen. Ezzel a napirendi pontot lezárom. A Házat írásban tájékoztatjuk.
Tekintettel arra, hogy két órája ülésezünk, szünetet rendelek el, utána folytatjuk a bizottság ülését. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk munkánkat. Következik a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, T/2914. szám alatt. Szintén az általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságnak döntenie. Köszöntöm dr. Gadó Gábor szakállamtitkár urat és Krausz Zsuzsanna asszonyt. Kérdezem, hogy ki fog az előterjesztéshez indoklást fűzni. Államtitkár úr, parancsoljon!
Dr. Gadó Gábor szóbeli kiegészítése
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Elöljáróban röviden utalnék arra, hogy ez a törvényjavaslat egy országgyűlési határozat teljesítésére törekszik, hiszen decemberben a parlament úgy foglalt állást, hogy a kormány nyújtson be egy javaslatot, amely a körbetartozások mérséklését célozza. E feladatnak úgy próbáltunk eleget tenni az elmúlt négy hónap során, hogy intenzív közös munkát folytattunk az érintett kamarákkal, gazdasági érdekképviseletekkel, így az Építésügyi Vállalkozók Szövetségével éppúgy, mint a VOSZ-szal, az IPOSZ-szal, vagy a Kereskedelmi és Iparkamara szakértőivel. Ennek a munkának az eredménye egyrészt az előttünk lévő törvényjavaslat, másrészt abban is megállapodás jött létre, amit a kormány egy határozatában jóvá is hagyott, hogy ez a munkabizottság, amely idáig működött, tovább folytatja tevékenységét, hiszen nyilvánvaló, hogy a körbetartozás elleni fellépés érdekében az itt szereplő javaslatok szükségesek, de nem elégségesek. Így további munkára van szükség.
Az így létrejött munkabizottság egyrészt figyelemmel kísérné azt, hogy a remélhetőleg a parlament által elfogadásra kerülő törvényjavaslat hogyan hatályosul, emellett további javaslatokat fog kidolgozni. Ebbe a körbe tartozik például az új egyéni vállalkozóra, cégre vonatkozó törvényjavaslat, vagy az állami jogérvényesítés, tehát a peres ügyek szabályozásának korszerűsítése, egy hatékonyabb bírósági végrehajtási szabályozás megalkotása, egy, a gazdasági forgalom számára hasznos hitelezői nyilvántartás létrehozatala, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Reményeim szerint ezek ebben az évben kidolgozásra kerülnek, ugyanúgy közös munka keretében, mint az előttünk lévő törvényjavaslat.
E törvényjavaslat három területtel foglalkozik. Egyrészt tartalmaz egy kis terjedelmű csődtörvény-módosítást, ennek legfontosabb rendelkezése arra irányul, hogy elérje azt, hogy az adós rosszhiszemű eljárása, vagy legalábbis gondatlansága terhét ne a jóhiszemű hitelező viselje, hanem pont fordítva, az adósnak kelljen utóbb küzdenie azért, hogy visszaperelje azt a kifizetett összeget, amelynek jogosságát korábban a hitelezővel szemben nem vitatta. A második, nagyobb része ennek a tervezetnek a közbeszerzési törvény módosítása. Ez két célt kíván megvalósítani. Egyrészt ahol lehet, átláthatóbbá, nyilvánosabbá teszi az eljárást, a releváns információkat, másrészt enyhítené a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő alvállalkozók, beszállítók kedvezőtlen pozícióját. A harmadik a polgári törvénykönyv módosítása annak érdekében, hogy az építési beruházások során a zálogjog garanciája védelmet jelentsen a vállalkozók számára, hogy bejegyeztethesse a jelzálogjogot a vállalkozás tárgyát képező ingatlanra is.
Ezek a javaslatok szerepelnek ebben az előterjesztésben. Természetesen a parlament pozitív döntését követően is csak az ezt követő közbeszerzési eljárásokban, vállalkozásoknál kerülhetnek ezek a szabályok alkalmazásra. Köszönöm szépen.
Észrevételek, vélemények
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, van-e észrevétel, kérdés. Képviselő úr, parancsoljon!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Örülünk annak, hogy ez a bizottság megkezdte munkáját. Egyre több olyan jogszabály változik meg, ami abba az irányba hat, hogy ez a körbetartozási lánc egyszer megszakadjon. Több mint 30 ponton változik meg a három jogszabály, de a módosítások többsége a fővállalkozót mutatja be mint olyat, akitől elindul a körbetartozási lánc. Azt gondolom, ez olyan, mintha a saját hajunknál fogva szeretnénk a mocsárból kihúzni magunkat. Mindenki tudja, de keveset beszélünk róla, hogy a körbetartozások először a nagyobb vállalkozásokat érték el, mégpedig azért, mert a nagy megrendelők, az állam és az önkormányzatok nem fizettek kellő időben.
Természetesen általános vitára nagyon is alkalmas ez a törvényjavaslat, de sokkal jobb lenne, ha a súlypontot egy picikét máshová is áthelyeznénk. Arra gondolok, hogy az államháztartásról, a pénzforgalomról szóló törvényekben is meg kellene erősíteni egy olyan szankciórendszert, legalább úgy, ahogy visszaidézzük a Ptk. 402. §-ánál, hogy a megrendelő köteles a munkát átvenni és a díjat megfizetni, a vállalkozó pedig köteles elvégezni a munkát. Ez magától értetődő, mégis fontosnak tartja a törvény előkészítője, hogy ez szerepeljen benne. Akkor viszont én ugyanolyan fontosnak tartanám azt, hogy a költségvetésről, az államháztartásról, a pénzforgalomról szóló részeknél is emlékezzünk meg arról, hogy mi is történik abban az esetben, ha egy címzett állami beruházás esetén az önkormányzat lehívja a pénzt a kincstártól, végül mégsem fizet. Teljesen életszerű a dolog, nem egy önkormányzat csinálja ezt, vagy muszájból, vagy tudatlanságból. Azt gondolom, vissza kellene erősíteni a személyi szankciórendszert, amely ebben az esetben a jegyzőt, az önkormányzat vezetőjét, a polgármestert, vagy a megyei közgyűlési elnököt teszi személyében is felelőssé azért, hogy ilyen ne történhessen meg. Tehát a súlypontot egy picit áthelyezném azokra, akiktől valójában indul a körbetartozás. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a legnagyobb megrendelő az állam és az önkormányzatok.
Ugyanúgy, ahogy a csődtörvény módosításánál a személyi felelősséget előtérbe helyezzük, az önkormányzatok vonatkozásában is helyezzük előtérbe azt, hogy mi történik akkor, ha az önkormányzat vonakodik a faktoráláshoz szükséges nyilatkozatot kiadni. Látom, hogy a teljesítésigazolás több helyen is szerepel: amikor a munkát elvégezték, a megrendelő köteles lesz a teljesítésigazolást kiadni. Nagyon jól tudjuk, hogy a bankok nem akármilyen teljesítésigazolást fogadnak el, csak olyat, amelyek a kötelezettségvállalásra jogosult nyilatkozatát tartalmazzák pluszként. Ez azt jelenti, hogy megkívánják a testületi határozatot is. Nem szimplán arról a teljesítésigazolásról van szó, amit az önkormányzat aktuális vezetője éppen aláír, hogy a munkát elvégezték, és majd egyszer fizetünk, hanem arról, hogy ezt testületi döntéssel kell ismételten megerősíteni. Jó lenne, ha ez valahol a törvényben is megjelenne. Ha nem jelenne meg, akkor a hitelintézetekről szóló törvényben kellene ezt nyilvánvalóvá tenni, hogy az önkormányzat képviseletére valóban jogosult a polgármester, valóban jogosult a közgyűlés elnöke, és tegyék meg, hogy nem kérnek újabb és újabb papírokat. Bár az önkormányzat vezetője aláírja a teljesítésigazolást, mégis nehézkes a testületet összehívni, a testületet külön rábeszélni, amelynek a fele talán nem is érti, hogy miért kell ezt megtenni, hogy bizony a faktoráláshoz szükséges nyilatkozatot igenis adják ki.
Tehát azt gondolom, hogy jó lesz ez az alap, látjuk, hogy előzetesen a Btk.-t, majd a cégtörvényt, a Ptk.-t, a végrehajtásról szóló törvényeket fogja érinteni ez a kör, ezek közé fogom javasolni az államháztartásról és a pénzforgalomról szóló törvények megfelelő módosítását is azért, hogy ez a körbetartozási lánc megszűnjön. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Szeretném megkérdezni, hogy az állami vállalatoktól, cégektől kiinduló tartozási hullám felszámolására kíván-e a kormány valamit tenni. Ez a törvényjavaslat törekszik arra, hogy ezzel a problémával is kezdjünk valamit? Másrészt hadd jelezzem, hogy a Fidesznek volt egy kisebb közpénzügyi törvénycsomagja, amit a parlament egyelőre nem vett napirendre, de ettől függetlenül támogatunk minden olyan kezdeményezést, ami a közpénzek felhasználásának nagyobb ellenőrzését, a törvények betartásának szankcióit is tartalmazza.
Ha nincs több kérdés, észrevétel, visszaadom Gadó Gábornak a szót.
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Az államháztartásra vonatkozó szabályok módosításával általánosságban mindnyájan egyetértünk, és ez elnök úr egyik kérdésével is összefügg. Legjobb tudomásom szerint a Pénzügyminisztérium rövidesen elkészíti azt a törvénytervezetet, amely a közpénzek átláthatóbb felhasználását célozza. Nyilván ennek a tervezetnek a vitája során lehet majd eldönteni, hogy ezek mennyire váltják be azokat a reményeket, elvárásokat, amelyek a kérdésre vonatkoznak.
Ami az állami cégek magatartásának befolyásolását ezen túlmenően érinti: ez a tervezet mindenütt, ahol ajánlatkérőről, vagy ajánlatkérőként szerződő félről szól, jellemzően állami szervekről, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó költségvetési szervekről, cégekről rendelkezik. Azáltal, hogy például kizárja annak lehetőségét, hogy ezek a szervezetek éljenek a Ptk. alapján megengedett olyan lehetőségekkel, mint a jogosulti késedelmi kamat korlátozása, vagy a szerződésszegésért való felelősség korlátozása, esetleg kizárása bizonyos esetekben, erősíteni kívánja az állami megrendelő felelős eljárását. Az előbb említett teljesítésigazolás megadásáról, vagy megtagadásáról szóló rendelkezések kötelezettje az ajánlatkérő, tehát az állami oldalon szereplő szervezet.
Ehhez képest is szeretném azt hangsúlyozni, hogy minden olyan módosító javaslatra fogadókészek vagyunk, amely az országgyűlési határozatban, illetőleg e törvényjavaslat preambulumában, címében megfogalmazott célok teljesítésére alkalmasabbá teszi ezt az előterjesztést. Ha ilyen módosító javaslatok érkeznek, azokat az érintett gazdasági érdekképviseletekkel egyeztetve megvitatjuk, és reményeink szerint beépülhetnek a törvényjavaslatba. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki a T/2914. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm, tizenhat szavazat. Nemmel szavazott? Tartózkodott? Négy fő. A többségi vélemény előadója Végh Tibor, a kisebbségi álláspontot Babák Mihály fogja ismertetni. (Keller László: Nincs is itt.) Elolvassa a jegyzőkönyvet. Képviselő úr, lehet, hogy a törökbálinti önkormányzatban más eljárási módok vannak, mi itt ilyen gyakorlatot alkalmazunk. Köszönöm szépen az előterjesztőknek a részvételt. A napirendi pontot lezárom. További jó munkát kívánok.
Áttérünk a következő pontra. A Gazdaság Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló, az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, a 2006. évi tevékenység során szerzett tapasztalatokról szóló beszámoló és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat megvitatására és az általános vitára való alkalmasságáról való döntésre kerülne sor. Köszöntöm Nagy Zoltán elnök urat. Meg is adnám a szót, hogy szóbeli kiegészítést fűzzön az írásos anyagokhoz.
Nagy Zoltán szóbeli kiegészítése
NAGY ZOLTÁN (Gazdasági Versenyhivatal): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Néhány szót mondanék a két év munkájáról. Hadd kezdjem azzal, hogy a Versenyhivatal munkájában mostanra három pillér kristályosodott ki. Az első pillér a felügyeleti eljárás. Ennek van a legnagyobb sajtója. A második pillér a versenypártolás. Ez az a folyamat, amikor a kormányhatározatok és a törvényjavaslatok előkészítése során igyekszünk érvényesíteni, vagy legalább megjeleníteni a versenyszempontokat. A harmadik pillér, amely tulajdonképpen újnak számít, a versenykultúra fejlesztése. Ez azért fontos, mert hosszabb távon ahhoz, hogy sikeres tudjunk működni, és legyen értelme a munkánknak, tudatni kell a széles közönséggel, hogy miről szól a törvény. Jobb, ha ezt ismerik a cégek is, a diákok is. A diákok a jogi egyetemeken versenyjogot tanulnak, a közgazdaságtudományi egyetemeken pedig a mikroökonómiának azt a sajátos ágát, ami megalapozza a versenyjogot. A három pillért egyformán fontosnak tartjuk, de a munkaerő, az erőforrás megosztásakor egyértelműen az első pillér veszi igénybe a legtöbbet. A versenytárgyalás és a versenykultúra jóval kevesebbet.
A felügyeleti eljárásokról. Évente 170-190 versenytanácsi döntés születik meg záróhatározatként, valószínűleg ennyit kíván meg a piac. Külön szeretnék beszélni a fogyasztói ügyeinkről, a kartellmegállapodásokról, az erőfölénnyel kapcsolatos ügyekről és a fúziókról. A fogyasztói ügyekről szintén az mondható el, hogy nagyjából kialakult a struktúra. Az első nagy csoportba az egészségvédelemmel kapcsolatos ügyek tartoznak. Sokszor még erőn felül is költünk arra, hogy egészséges termékeket fogyasszunk, ha valami bajunk van, gyógyhatású készítményekkel javítsunk a kondíciónkon. Van a piacnak egy olyan szegmense, amely ezt nagyon is kihasználja, és félrevezető, megtévesztő reklámokkal jelenik meg a piacon. Ez a fogyasztói csoport tulajdonképpen védtelen a reklámok ellen.
A második nagy csoportba a nagyméretű kiskereskedelmi láncolattal rendelkező cégek, kereskedők tartoznak. Ők a reklámújságokkal szintén félre tudják vezetni a fogyasztókat. Vagy már nem kapható az első nap reggelén a termék, vagy mégsem a kedvezményes áron kapható - száz meg egyfajta módja van a fogyasztók megtévesztésének. Annyira sok ilyen ügyünk van, hogy az utóbbi két esztendőben összevárjuk ezeket, és 6-8-10 apróság után indítunk el egy ügyet. Legutóbb a Tesco-nál soroltunk fel 12 versenyjogsértést. Remélem, hogy ezek a cégek belátható időn belül reagálnak ezekre az eljárásainkra. Mi már látjuk ennek jeleit.
A harmadik nagy ügycsoport, amikor az információs aszimmetria zavarja meg a fogyasztókat. Az egyik a bankok, biztosítók, pénzügyi szolgáltatások területe, amikor nem tudja az ember, hogy mit vásárol, akár akkor, amikor lakáshitelt vesz fel, akár akkor, amikor folyószámlát nyit, és ahhoz szinte kötelező bankkártyát vásárolni. Ilyenkor az eladónak van abban felelőssége, hogy minden releváns információt megadjon az első perctől kezdve a fogyasztónak. Megítélésünk szerint nem elegendő az, ha az ügyfél a szerződéskötés pillanatában kapja meg hat oldalon, hogy mi mindent vállal, amikor belép ebbe az üzletbe, és mi mindent nem vállal a másik fél, aki eladja a termékét. Hasonlóak a távközlési ügyek, a vezetékes és mobiltelefon, az internet, a kábelszolgáltató esetében sokszor nem tudja az ember, hogy mit vásárol. Itt szintén az eladók feladata, hogy a legalapvetőbb információkkal az első perctől kezdve ellássák a fogyasztót.
A fogyasztói csoportok kérdése hosszú évek óta megoldatlan. Máig is szerveződnek ilyen csoportok. Aki belép, néhány hónap után meglepve tapasztalja, hogy nem is azért csatlakozott, és a kilépésekor elveszti az addig befizetett pénzét. Több esetben azt látjuk, hogy azért szerveznek fogyasztói csoportokat, mert a szervezők abból élnek meg, hogy kilépnek majd, akiket korábban behúztak a csoportba, és valójában ez termeli számukra a jövedelmet, nem az, amire ezt a társaságot megszervezték. Az utóbbi egy-két évben igyekszünk a fogyasztói ügyekkel kapcsolatos bírságokat erősíteni, most már 100-200-300 milliós bírságok is vannak. Korábban teljesen más szinten voltunk.
Második ügycsoportunk a tiltott megállapodásoké. 2005-2006-ban számos ilyen ügyünk volt. Ezek legdurvább esete a kartellezés, amikor árat, vagy piacot felosztanak egymás között a szereplők. A kartelleket két csoportba sorolhatjuk. Az egyik, amikor üzleti alapon köttetnek a kartellmegállapodások, a másik, amikor közbeszerzési eljárásokra kötnek megállapodásokat, illetve általában nem egy közbeszerzésről, hanem egy közbeszerzés-sorozatról van szó. Ilyenkor szétosztják a szereplők egymás között, hogy ki melyik megrendelést ki melyik céggel köti majd meg, egymást alvállalkozói-fővállalkozói pozícióba helyezik, és ezáltal körbenyeréses szituáció alakul ki.
Tavaly nagy számú informatikai ügyünk is volt. Ebből összesen öt volt olyan, ahol közbeszerzési megállapodás miatt hoztunk határozatot. Az informatikai cégek nagyon határozottan állították, hogy az ő szakmájuk olyan, hogy csak így tudnak dolgozni, hogy a pályázatok beadása előtt pontosan megbeszélik egymással, hogy kié a szoftver, és abban is megállapodnak, hogy milyen mérnöki óradíjakat számolnak majd fel. Ez a szakma jobban meglepődött, mint korábban az útépítési szakma, mivel ez inkább fehérgalléros.
Vannak nem közbeszerzéses kartelljeink, a legnagyobb visszhangot a tavaly év végi kötelező gépjármű- és Casco-biztosítási kartell váltotta ki. Vannak biztosítók, amelyek év végén, az átkötések idején szoktak veszíteni biztosítási szerződéseket. Ezek azt gondolták, hogy ezt akkor tudják biztosan visszanyerni a következő év közepére, ha olyan megállapodást kötnek a gépjármű-forgalmazó és szervizelő cégekkel, hogy amennyiben hozzájuk csoportosítják át az új autók eladásakor a biztosítást - itt precíz mutatószámok voltak -, cserébe a rezsi-, óradíjat infláció plusz valahány százalékponttal emelik, és még egyéb jutalékot is fizetnek. Az év folyamán azt vállalták ezek a forgalmazó-szervizelő cégek, hogy az új autók 60-70 százalékát oda viszik a brókerek segítségével. A brókerek körét külön vizsgálja a PSZÁF, és remélhető, hogy belátható időn belül születnek is döntések, mert a brókerek megsértették a rájuk vonatkozó törvényt is. Egyébként ezzel a kartellel mindenki jól járt, a biztosítók visszanyerték az elvesztett állományukat, a szervizek meg büszkén mondták, hogy néhány éven belül magasabb óradíjjal tudnak dolgozni, mint az osztrák kollégák. Kizárólag a fogyasztók látták kárát. A mi szemszögünkből ez egy nagyon szép, tiszta, kerek kartellmegállapodás volt.
Az erőfölényes ügyek közé a kábeltévé, a mobil hangposta, a vezetékes telefon, az internet tartozott, és a MÁV mint konkrét vállalat. A MÁV esetében egy alkalommal volt eljárás. A piacnyitási periódusban különösen figyelünk arra, hogy a régi vállalat ne tudjon visszaélni az erőfölényével. Korábban nagyon sok Matáv-os, most már T-Com-os ügyünk volt. Ilyenkor olyan pozícióban van a régi cég, hogy bár jogilag még nem történt meg a piacnyitás, néhány éven keresztül nem engedi be az új szereplőket. Ez nem arról szól, hogy az új szereplők például mennyire megalapozottak anyagilag, hogy mindig a régi cégből szállnak ki, és egymás között szoktak lenni személyes ellentétek is, hanem arról van szó, hogy oda kell engedni őket. Ilyen volt a MÁV-ügy is.
A negyedik nagy csoport a fúziók. A fúziós értékhatárt két évvel ezelőtt 10-ről 15 milliárdra felvittük, ez most Európában is egészen magas szint. Az volt az indokunk, hogy minél kevesebb adminisztratív teher legyen a cégeken. Ennek megfelelően kevesebb fúziós ügyünk volt tavaly, mint korábban. Tavaly 43 volt, az előző években általában 70-80. Új jelenség, hogy újabban erre is kiszabunk bírságot, mert viszonylag sok cég elfelejt benyújtani fúziós engedélykérelmet, és a kollégák az újságokból és egyéb cégközleményekből értesülnek róla, hogy nem bejelentett fúzióval találkozunk, holott ezek komoly cégek. Valószínűleg az ügyvédeik nem eléggé felkészültek.
Új jelenség még, hogy kötelezettségvállalással engedélyezünk fúziót. Ez azt jelenti, hogy a fúzió rendben van, feltéve, ha valamilyen kötelezettséget vállalnak a fuzionáló cégek, abból az összefüggésből kiindulva, hogy ne tudja az új, erős cég kiszorítani a többi szereplőt a piacról. Például a UPC mögött álló cég és a Sport1 fúziójánál is ezt az elvet követtük, ők kötelezettséget vállaltak.
A kereskedelmi törvény néhány passzusát mi érvényesítjük. Ahol jelentős piaci erővel rendelkeznek a kiskereskedelmi cégek, azok a mi ügyeink lennének, ha lennének bejelentések. A kereskedelmi törvényre felkészültünk, de bejelentés nincs. A kereskedelmi törvény alapján van egy eljárásunk, ezt mi indítottuk, annak belátható időn belül vége lesz. A kereskedők etikai kódexét tavaly úgy fogadtuk el, hogy ez év végéig érvényes. Ezt szintén a kereskedelmi törvény írta elő, és azért fogadtuk el év végéig, mert azt gondoltuk, hogy lesz tapasztalatunk. Úgy reagáltunk erre a helyzetre, hogy kutatást indítottunk el egy piackutató céggel. Mi interjúkkal, a második lépésben felmérésekkel veszünk részt ebben a beszállítók és a nagyméretű kiskereskedő közötti viszony feltérképezésére.
Az ágazati vizsgálatok közül az utóbbi két évben kettőt is lezártunk. Az egyik a jelzálog alapú lakáshitelezés, amiből egy sor javaslatot megfogalmaztunk a kormány számára. Utána ez elhalt. Egy része visszajött a Várhegyi Éva-féle, a miniszterelnök úr által felállított bankbizottság javaslataiban, ott hasznosult. Volt ágazati vizsgálatunk a villamosenergia-piacon, ahol javaslataink is vannak a mostani törvényalkotási folyamatban. Itt eljárás is indult a magyar és az uniós versenyjog alapján a hat áramszolgáltató cég ellen, és indult egy eljárás a Magyar Villamos Művek ellen is, brüsszeli kezdeményezésre.
A versenypártolásról szeretnék még néhány szót mondani. Igyekszünk kinyitogatni a szakmai kamaráknak a törvény által is nagyon zárt rendszerét. Javaslatot teszünk több szakmai kamara esetében a nyitásra. Eljárásaink is vannak, ahol hirdetési tilalmat hirdetnek meg önmagukra nézve, vagy minimál árat hirdetnek meg. A gyógyszerpiacon három évvel ezelőtt kiadtunk egy kis füzetet a patikaliberalizáció témájában. Ott aktívak voltunk, mert a kormány ebbe a piacba belépett. A villamos energiában vagyunk még aktívak, és legutóbb a digitális átállás stratégiájának tervezeténél voltunk aktívak.
A harmadik pillérről, a versenykultúráról is ejtenék néhány szót. Itt oktattunk is, egyetemistáknak írtunk ki pályázatokat. Van egy új jelenség, hogy a legutóbbi törvénymódosítás után a befolyt bírság 5 százalékát visszaforgathatjuk a versenykultúra fejlesztésére. Ott kialakítottunk egy rendszert, amelynek az a lényege, hogy egyrészt elveket fogalmaztunk meg, hogy milyen célra költünk, és minden egyes költés nyilvános. Az elkészült tanulmányok is nyilvánosak lesznek. Nem célunk persze, hogy minden pénzt elköltsünk, eddig a könyvtárfejlesztésre költöttünk, a versenyjoghoz kapcsolódó jogi szakkönyvek, közgazdasági szakkönyvek beszerzésére egyetemi, főiskolai könyvtáraknak adtunk lehetőséget, kutatásokat finanszírozunk, ez valójában még most indult el. Van saját újságunk, különféle fogyasztóvédelmi civil szervezeteket támogatunk, viszonylag nagy számban, de kisebb összegben.
A nemzetközi tevékenységünkről annyit mondanék, hogy viszonylag sok energiát fordítunk rá, de a nyilvánosság előtt ez kevéssé jelenik meg, mert az eredmény nem nálunk jelentkezik, hanem mondjuk a brüsszeli határozatokban, javaslatokban. Ez egy zárt rendszer, amelynek a működtetése sok időt elvesz. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. A bizottság tagjait illeti a szó kérdések, észrevételek elmondására. Kovács Tibor!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nyilván a fogyasztó örömmel olvas olyan híradásokat, hogy ha valamelyik társaság visszaél a versenyjoggal, akkor a Versenyhivatal megbünteti. Ugyanakkor azt is olvassa, hogy a büntetés nagysága csupán akkora, hogy egy multicég egy hónapban többet költ kávéra. Azt szeretném megkérdezni, hogy ezeknek a büntetéseknek milyen visszatartó hatásuk van. Vagy egyáltalán mi az az alap, amihez viszonyítják a büntetés mértékét? Ugyan voltak itt példás büntetések az autópálya-építések kapcsán, ennek a közvéleményben nyilván pozitív fogadtatása volt, de az említett esetnek kevésbé van ilyen fogadtatása. Talán többet kellene fordítania a Versenyhivatalnak a tájékoztatásra, hogy ezen eljárásokat minek alapján folytatták le, és a büntetési mértékeket minek alapján határozzák meg. Akkor talán a Versenyhivatal elfogadottsága is jobb lenne.
ELNÖK: Köszönöm. Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Urak! A kérdésem, engedtessék meg nekem, nem közvetlenül kapcsolódik a 2005-ös, illetve a 2006-os beszámolóhoz, de ezt az alkalmat most már hosszú évek gyakorlatában mindig fel szoktuk használni arra is, hogy konkrét ügyekre próbáljunk rákérdezni. Én ezt tenném. Az ügy egyébként ez évi, ezért nem is kapcsolódhat a tárgyalt beszámolóhoz. Nem tudom, hogy a Gazdasági Versenyhivatal foglalkozik-e a TIGÁZ ügyével, vagy elnök úr pontosan tud-e róla? A sajtóban meglehetősen sokat lehetett olvasni erről.
Véleményem szerint a TIGÁZ, kihasználva azt, hogy abszolút nincs verseny a lakossági szolgáltatók tekintetében ezen a piacon, teljesen egyoldalú szerződésmódosítást hajtott végre, ami a számlázással függött össze. Hogy lefordítsam magyarra, minden fogyasztó kapott egy levelet, hogy innentől kezdve nincs gázóra-leolvasás, ha akarod, bediktálhatod telefonon a gázóra állását, egyébként pedig átalánydíjat kell fizetni. Ennek volt egy folyománya is. Gyakorlatilag elképesztő túlszámlázások történtek, az emberek a pénzüket nem kapták vissza, az ügyfélszolgálatok előtt egy hónapon keresztül sorállás volt. De szinte nem is foglalkoztak velük, a megadott telefonszámokon nem lehetett őket elérni. Ezek után hallottuk azt is, hogy a Magyar Energia Hivatal vizsgálódik az ügyben. A vizsgálat, ha jól tudom, befejeződött, ezt olvastam az újságban, és elképesztően brutális 10 millió forintra sikerült megbüntetni a TIGÁZT, miközben szerintem ehhez képest százszoros kárt okozott az emberek megaláztatásával, a munkaidőből való kiesésével, satöbbi.
Úgy érzékelem, hogy itt önmagában a szerződésmódosítással és ennek folyományaként ezzel az esettel jócskán az erőfölénnyel való visszaélés történhetett. Azt sem tartom véletlennek, hogy erre az egyoldalú szerződésmódosításra éppen a piacnyitás előtt került sor. Lehet, hogy utána már, pontosan a versenyhelyzet miatt, ezt nehezebben lehetne megtenni. Azt szeretném megkérdezni elnök úrtól, hogy a Versenyhivatal gondolja-e azt, hogy esetleg foglalkozhat ezzel az üggyel, és ha igen, megteszik-e. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Molnár Albert!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Azt hiszem, hogy önöket először alapvetően köszönet illeti a tisztességes vállalkozók részéről, hogy a piacgazdaság egyik alappillérét, a versenyt felügyelik, igyekeznek feltételek közé szorítani a vállalkozásokat, hogy akik illegális eszközöket vesznek igénybe, ne kerüljenek versenyelőnybe. Ennek az alapvető célnak a Versenyhivatal megfelelt az elmúlt két évben. Ebben a két évben folytatódott a piacgazdaság továbbépítése Magyarországon. Én néhány olyan területet sorolnék fel, amivel érdemes foglalkozni.
Két monopóliumot látok még mindig a magyar gazdaság bűvkörében. A gyógyszer-kereskedelem monopóliuma már léket kapott. Tudjuk, hogy már egy kicsit szabadabban lehet gyógyszerekhez jutni. A másik ilyen a közjegyzők bebetonozott, masszív monopóliuma, amiben kérjük a Versenyhivatal támogatását is, hogy fel tudjuk törni.
A piacgazdaság építésében ebben a két évben jelentős előrelépés volt, de az energiaszektorban még mindig igen nagy a fogyasztók kiszolgáltatottsága. Itt a fogyasztóvédelemmel közösen további erőfeszítésekre van szükség. Igaz, viszonylag kevés piaci kevés szereplő van ezen a területen, mert a tényleges feladatokat csak néhányan tudják ellátni, hiszen ezek rendelkeznek hozzá feltételekkel.
Úgy látom, hogy a vasútnál, bár ott is megkezdődött egyfajta nyitás, különösen az áruszállításban, nem teljesedett ki a verseny.
A 15 milliárdos egyesülési értékhatárt még a magyar piac nagyságrendjét tekintve sem tartom soknak. Ha megnézzük a kereskedelmet, ez a 15 milliárd nevetséges. Itt százmilliárdos cégek vannak a piacon. Elnök úrhoz az lenne a kérdésem, hogy a nemzetközi gyakorlatban hogy néz ki a fúziók, egyesülések versenyhivatali engedélyeztetésének értékhatára. A 15-öt én nagyon kevésnek tartom. Biztos van néhány ágazat, ahol ez a 15 milliárd jelentős, de a főbb ágazatokban ez nagyon kicsinek minősíthető.
A távközlésben, az informatikában jelentős árcsökkenés következett be, ez feltétlenül a versenynek köszönhető. A Versenyhivatal a beszámoló alapján el is végezte a rá háruló feladatokat.
Ami a további erőfeszítéseket illeti, az egyik a pénzügyi szektorral kapcsolatos elvárásokkal függ össze. Hiszen a magyar gazdaság szereplői messze magasabb kamatmarzsokat fizetnek a hitelekért és a pénzügyi szolgáltatásokért, mint akár tőlünk Nyugatra. Amikor beszélek a pénzügyi piac szereplőivel, ők azt mondják, hogy egy magasabb kockázatú piac magasabb marzsot igényel. Úgy látom, hogy nincs arányban a magasabb kockázatú piac és a magasabb marzs. Ebben közösen tovább kell munkálkodnunk, hogy alacsonyabb kamatok, áttekinthetőbb pénzügyi rendszer alakuljon ki. Ugyanide sorolnám az energiaszektor szereplőinek magatartását a fogyasztókkal szemben.
Ha megnézzük a Versenyhivatal döntéseit, a bevételek, a kiszabott bírságok 90 százaléka két nagy ügyből jön össze, az egyik a 2004-es autópálya-ügy, a másik az ön által is említett biztosítók és autószervizek kartellmegállapodása.
Az egyik kérdésem az, hogy a Versenyhivatal hol húzza meg a határt, hogy a verseny pozitív irányú legyen, hiszen van a versenynek egy olyan szakasza, ahol már inkább károkat okoz. Van-e a Versenyhivatalnál ilyenfajta mérlegelés, hogy hol húzza meg a határt, hol van a tisztességes verseny határa, egyáltalán meg lehet-e ezt szabni? Nevezetesen arra gondolok, hogy ha túl alacsonyan húzzuk meg a verseny határát, akkor esetleg a feketegazdasággal tud keveredni a tisztességes piac, és a feketegazdaság eszközrendszerét nem bíró tisztességes gazdaság nem tud versenyben maradni a fekete-, vagy szürkegazdaság versenyben lévő szereplőivel.
A másik kérdésem, mivel a gazdaság nemzetköziesedik, a vállalatok több országban tartanak fenn leányvállalatokat, különböző üzleti fiókokat, van-e lehetősége és módja a Gazdasági Versenyhivatalnak arra, hogy az adott ország versenyhivatalával együtt tudja ezeket a nemzetköziesedő üzleti csoportokat kontrollálni. Van-e módja arra, hogy ha itt Magyarországon felvetődik egy nemzetközi kapcsolat, akkor ezeket a társszervezettel tudja-e rendezni? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Végh képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Előre szeretném bocsátani, hogy ma már nem állok perben, haragban a Versenyhivatallal, tekintettel arra, hogy az általam egykor képviselt vállalat a perek többségét megnyerte. Tehát, ha egy picit elfogult lennék, akkor kérem elnök urat, hogy tudja be ennek. Azt gondolom, hogy nem csupán az említett két évről van szó, hiszen ezekben a beszámolókban már egy más Versenyhivatalt láthatunk. Bizonyára nem szűnt meg teljesen az a gyakorlat, amelynek néhány jellemzőjét szeretném önnek elmondani, hátha okulunk belőle mindnyájan.
Nyilván az egyik legnehezebb terület a kartellmegállapodások ellenőrzése. Hogy az üzleti közbeszerzéshez kapcsolódó, vagy esetleg kamarai tevékenységen belül megjelenő árajánlások, árminimumok, ármaximumok tekintetében hogyan kell viselkedni, nagyon nehezen induló folyamat volt. Remélem, hogy a legutóbbi beszámolókban talán már nem ez tükröződik. Az elmúlt egy évben nem láttam rá a Versenyhivatal tevékenységére, de régebben ez eléggé kérdéses volt. Ha a főváros mint önkormányzat összehív egy tanácskozást, és ezen a tanácskozáson megjelennek a szolgáltató vállalatok, megjelenik a Ferihegyi repülőtér illetékese, majd ezek után a Versenyhivatal az összes ott jelen lévő szereplőt eljárás alá vonja, mondván, hogy kartellmegállapodást készítenek elő, az melléfogás. Ha a fővárosi önkormányzat illetékes bizottságának hívására mennek oda a szolgáltató vállalatok egy áldatlan állapotot megoldani, akkor ez nem kartellmegállapodásra való törekvés lehet, éppen az önkormányzat a garancia arra, hogy ez másként lesz.
Ugyanennél a szolgáltatói körnél érvényben volt egy hatósági maximált ár. Nyilván vagy a hatósági maximált ár, vagy a versenyár nem fér össze egymással, de mert a szolgáltató vállalatok a hatósági maximált ár alatt voltak az áraikkal, a Versenyhivatal azt tételezte fel, miután ez körülbelül egységesen mozgott egy időben, hogy nyilván itt valamiféle megállapodások születtek. Megmondom őszintén, nagyon kellemetlenül érintett az, amikor a Versenyhivatal eljáró illetékesei megtették azt, hogy egyszerre több helyen bejelentkeztek ezeknél a szolgáltató vállalatoknál, majd amikor úgy értesültek, hogy a vezérigazgató, vagy az igazgató nincs a helyén, akkor a titkárságra benyomulva elkobozták az összes iratot, ami az irodákban volt. Azt gondolom, hogy ez a komoly bűncselekményeknél szokásos eljárás. Ebben az esetben úgy viselkedett a Versenyhivatal, mint egy elszabadult hajóágyú.
Említette elnök úr, hogy az ügyvédek sokszor a fúzió kapcsán nem elég felkészültek. Valószínűleg így van, de az mégis csak nonszensz volt, és nyilván ma már ez nem gyakorlat, hogy 23-24 éves pályakezdő jogászokat állítanak rá évtizedek óta megoldatlan ügyekre. Ezeknek a pályakezdő jogászoknak az alapfogalmakat kell az eljárás során az eljárásba bevontaknak elmagyarázni, és az érintetteknek megvárni tisztességesen, fejet lehajtva, hogy mikor marasztalja el őket az éppen pályakezdő illetékes, mikor terjeszti fel a Versenytanács elé az elmarasztalásukat. Ez egy picikét talán még nevetséges is volt.
Ugyanennél az eljárássorozatnál, amikor próbált az ember azzal érvelni, hogy kérem szépen, valaki menjen már el egy benzinkúthoz, és nézze meg az ottani árakat, hogy miért hasonlítanak olyan rettentő módon egymásra, amikor az egyik Magyarországon szerez be, a másik Ausztriából is szerez be, a harmadik talán máshonnan is, akkor az volt a válasz, hogy ezt bejelentésre nem, csak hivatalból indított eljárás során lehet vizsgálni. Ez nem volt igaz akkor sem, de ezt a tájékoztatást kaptuk. Azt gondolom, biztosan megszűntek ezek a kezdeti csiszolatlanságok, és ma már a Versenyhivatal teljes erejével a verseny pártján áll. De el szeretném mondani, hogy a finomhangolást nyilván nem a Versenyhivatalnak kell elvégeznie. A jogszabályok finomhangolását a parlamentnek, a kormánynak kell elvégezni, a Versenyhivatal túl darabos ahhoz, hogy csak ő maga állapítsa meg ezeket a szabályokat, csak ő maga legyen az, akitől a dolgok elindulnak. Biztos vagyok benne, hogy ma már ez valószínűleg nem így van, de ez jellemző tapasztalatom volt, és ezt meg szerettem volna osztani önnel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel, kérdés van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor elnök úré a válaszadásra a lehetőség.
NAGY ZOLTÁN (Gazdasági Versenyhivatal): Köszönöm szépen. Gyorsan végigmennék a kérdéseken. Sok, vagy kevés a bírság, hogyan mérhető? Ilyenkor mindig a releváns forgalmat próbáljuk figyelembe venni. Vegyünk egy példát. Van egy nagy méretű kiskereskedelmi láncolat, amelynek van egy reklámújságja, amelyből két termék nem kapható az első napon, nyitás után két órával, mert mondjuk összesen két darab volt raktáron. Ilyen esetben az a legjobb mérce, ha azt nézzük, hogy a reklámújságban megjelent összes termék mekkora forgalmat generált. Mert feltehetjük azt, hogy a reklámújság vonzott oda vevőket. Megpróbáljuk ezt a releváns forgalmat nézni, és ehhez viszonyítjuk a bírságot. Mert az is jogtalan lenne, és jogosan kifogásolnák a cégek, hogy ha az előző év teljes forgalmához viszonyítanánk a jogsértés súlyát. Valójában ilyen mérlegelési lehetőségünk van, hogy egyrészről van a cég teljes forgalma, és a plafon a cég előző évi teljes forgalmának 10 százaléka.
Voltak esetek, főként kartellügyekben, ahol nem tudtunk rendes bírságot kiszabni, mert úgy alakult a cég forgalma és a közbeszerzés adott forgalma, hogy alacsonyabb lett, mint ez a 10 százalék. A releváns forgalmat meg lehet nézni például a joghurtreklámoknál. Abban az esetben azon volt a vita, hogy mennyi volt a brandreklám. Ha a fogyasztói ügyekben jól mérhető a reklám nagysága, hogy mennyit költöttek reklámra, az jó viszonyítási alap, akkor a vita arról szól, hogy mennyit költöttek a termékreklámra, és mennyi volt a brandreklámrész. Így jönnek ki azok a számok. Mi húzzuk felfelé a bírságot, de hogy mikor éri el azt a szintet, ami már képviselő úr szerint kellő magasságú, nagyon nehéz megítélni. A mostani bírságszintünket nagyjából elfogadja a bíróság. Az első lépésünk az volt, hogy az 1-2-5 milliós, 100 ezer forintos bírságokat úgy feltornázzuk, hogy a bíróságon is átmenjen. Ezeket a bírságokat nem mertük nagyon gyorsan felhúzni, mert korábban már volt arra példa, hogy egy-egy kiemelkedő bírságot kapásból harmadolt, vagy felezett a bíróság, sőt, az egész bírságot elvetette. Lassan, de még mindig megyünk felfelé. A jó mérőszám az lenne, ha azt vennénk alapul egy megtévesztő reklám esetében, hogy mennyit költöttek arra a reklámra.
A bírság kapcsán engedjék meg, hogy elmondjam azt, hogy valójában ilyen ügyekben a Versenyhivatal az első lépést teszi meg. A következő lépést annak kellene tennie, akit megkárosítottak, akár kartellformában, akár fogyasztók megtévesztése esetében. Már nálunk is lehetőség van arra, hogy magánjogi alapon a károsult a kárát visszakövetelje. Mi az egyéni fogyasztók sérelmét nem reparáljuk. A beszedett bírság rögtön megy a központi költségvetésbe, és más dimenzióban osztjuk szét később. Ellenben az egyes fogyasztó lehet bárki, és érvényesítheti a bíróságon a Ptk. alapján, magánjogi úton a jogait. Erre sajnos kevés példa van, igazából nem is tudok ilyenről. Mi elkezdjük a folyamatot, ha a Versenyhivatal kimondja a jogsértést, és az végigmegy az összes fokozaton, viszonylag jó a találati arányunk, akkor már a polgári bíró nem kérdőjelezheti meg a törvények alapján, hogy történt-e versenyjogsértés, hanem már csak arról lehet szó, hogy ebből mekkora kára származott a fogyasztónak. Tehát ott zárulna be a kör.
Más országokban, ahol a versenyjog nagyobb tradícióra nyúlik vissza, működik a magánjog-érvényesítés, és sok esetben ez az igazi anyagi áldozat a cégeknek, mert ott már a polgári bírónak nincs korlátja, hogy mekkora kártérítést ítél meg. Plusz az a cég imázsát másképpen rontja. Ha mi kiadunk egy sajtóközleményt, az másnap hír, és jó esetben egy-két hét múlva a Figyelőben, a HVG-ben utólag összeállításban jelenik meg, utána kész, a dolog el van rendezve. Ellenben, ha a fogyasztó továbblép, akkor érdeke az ügyvédnek is továbbvinni az ügyet, nyomást gyakorolni a cégre, hogy minél előbb befejeződjék, és kifizessék a kártérítést. Van egy másik dimenzió, ami a mi esetünkben nem működik. Az a helyzet, hogy ahol csak tehetem, újabban mindenkit arra sarkallok, hogy gondolkodjon ezen, aztán hátha előbb-utóbb történik is valami. Ha lenne egy-két ilyen eset, az kinyitná ezt az eljárási módot. És mi akkor is csak az első lépést tesszük meg, ami nagyon fontos lépés, ez a mi dolgunk, de folytatódnának az ügyek a bíróságon.
Amit Balla képviselő úr mondott, de később is előkerült Molnár képviselő úrnál, az a helyzet, hogy a szabályozott iparágakban, ez esetben az energiaiparban ezek a fogyasztói panaszok kifejezetten az Energia Hivatal hatáskörébe tartoznak. Ha vannak is versenyvonatkozásai, akkor is az Energia Hivatal kötelezettsége - a távközlésben, a vasútnál is így van. Nekünk is vannak nagyon kis számban ügyeink. Például volt olyan ügyünk egy villamosenergia-szolgáltatónál, hogy túl magas áron cserél villanyórát, vagy túl magas annak az ára, hogy időlegesen kihelyez egy fogyasztóhelyet, ha valaki egy hétig, vagy két napig használ valahol villanyáramot, és utána le kell azt szerelni. Amikor elkezdtük az eljárást, kitűnt, hogy a két évvel korábban az Energia Hivatalnak beadott üzletszabályzat egyik mellékletében ezek az árak szerepeltek. És akkor elkezdődhetett a vita a mieink, a hivatal szakértői és a cég jogászai között, hogy akkor ez most legitimált ár, vagy sem. Utána csökkenttettük valahogy az árakat, de az első reakció az volt, hogy a reguláló hatóság ilyenkor nagyon széles körben elfogadja a cég működését, és azon lehet vitatkozni, hogy a mellékletet is elfogadta, vagy csak az üzletszabályzatot. Ezzel is inkább csak arra akarok rámutatni, hogy általában és fő szabályként ezek a reguláló hatósághoz tartozó ügyek.
Gyógyszer-kereskedelem, közjegyzők. Mind a kettő olyan, ahol sok erőfeszítést tettünk azért, hogy nyíljon a piac. A patikaliberalizáción és a gyógyszerárak új szisztémáján is sokat dolgoztunk, úgy látom, mind a kettőben megjön a haszon. A közjegyzők esetében évek óta küzdünk azzal, hogy a közjegyzői monopóliumokat abban a dimenzióban feltörjük, ahol üzleti módon tevékenykednek. A közjegyző részben az állam kinyújtott keze, ott rendben van, hogy legyenek ők, mert elvégzik az állam helyett azt, amit az államnál olcsóbban tudnak elvégezni. Ezt csak ők végezhetik. De nagyon sok közjegyzői üzleti tevékenység van, mondjuk, amikor lakáshitelt vásárol az ember. Ez esetben simán lehetne verseny, mondjuk a bank versenyeztethetné, hogy ki írja alá a legolcsóbban, attól a felelősségvállalás ugyanúgy megmarad. Bár nem a felelősségvállalás a lényeg, hanem az üzleti alap, amikor a cégbejegyzéseket ellenjegyzi a közjegyző. A jobb közjegyző vállalja, hogy 24 órában bármikor ellenjegyez, csak hívják fel. Ennek persze megvan az ára. Szóval, vannak olyan tevékenységek, amelyek egyértelműen üzleti alapon szerveződnek. De erről eddig mindig visszapattantunk, el is indult ilyen munka, de aztán elhalt.
Az energiaszektorra az vonatkozik nagyjából, amit az előbb mondtam. Viszonylag kevés a jogosítványunk, de nem is akarunk sok jogosítványt, nekünk az a jó, ha az Energia Hivatal és a többi hatóság végzi el ezt a feladatot, és érvényesítik a versenyjogi szempontokat.
A 15 milliárdos fúziós értékhatárral az a helyzet, hogy mi az uniós gyakorlat legtetején vagyunk. A nemzeti szabályozásban van, ahol 3 milliárd az értékhatár. Valójában jóval alacsonyabbra van téve az a limit, ahol a versenyhatóságnak engedélyeznie kell a fúziót. Lehet annak is értelme, hogy még alacsonyabban húzzuk meg, mert így ki nem számítható munkatöbbletet okoz.
A pénzügyi szektorban további erőfeszítéseket teszünk, amit képviselő úr mond, és előbb-utóbb megérkeznek a panaszok a bankoktól, hogy túl sok munkát adunk. Folytatjuk azt az ügyet, hogy "akár 45 napig ingyen használhatja az OTP hitelkártyáját" típusú sorozatot. Az OTP, a Külkereskedelmi Bank, a CIB Bank, a K&H Bank, az Erste Bank, a City Bank, a Budapest Bank és rövid időn belül a Raiffeisen Bank ellen is indítunk ilyen eljárást. Itt az bonyolítja a dolgot, hogy nagyon sok bank koo-kártyával dolgozik. Ezen kívül van egy másik sorozatunk a bankváltás költségeire. Ezt két dimenzióban nézzük, egyrészt a lakossági bankváltás költségeit, másrészt, és ez fontosabb lesz, a kisvállalkozók bankváltási költségeit. Ha a kisvállalkozók egy bankhoz bemennek, nagyon nehezen tudnak átmenni egy másik bankhoz, mert olyan magasak a váltási költségek. A bankok úgy ítélik meg, hogy olyan mennyiségű információt kérünk tőlük, ami akár az évi nyereségüket is ronthatja.
Eljárásaink is vannak bankok ellen, erőfölényes típusú eljárások. Itt arról van szó, mintha úgy működne néhány bank, hogy egyszerre sokan akarnak lakáskölcsönt előtörleszteni, és sokan mennek át máshoz, akkor úgy reagál kéthónapos átfutással, hogy elkezdi megemelni a kilépési költséget. Ahol korábban 5 ezer forintért lehetett törleszteni, most már 30 ezerért lehet. Ha bizonyítható lesz, ez még nem 100 százalék, de talán abba az irányba haladunk, hogy visszaélnek a bankok az erőfölényükkel, akkor jó példát mutatunk. Azt mondhatjuk, hogy a fogyasztót bent tartani egy hitelszerződésben azt jelenti, hogy túl drágán lehet kilépni a fogyasztónak.
A bírság 90 százaléka nagy ügyekből jön. Igen. Olyan statisztikát is adhatnánk minden évben, hogy levesszük a legnagyobb bírságot, akkor évi 2-3-4 milliárdos bírságszintünk lenne. Ez látszik is, 2005-ben 3 milliárd körül volt, akkor nem volt nagy ügyünk, de ha van nagy ügyünk, akkor felmegyünk 8-10-11 milliárdra. Fixen megvan a 2-3 milliárd, de azt szoktam mondani, hogy valójában nem ez a mérce. Az lenne a jó, ha nem lenne, csak kevés ügyünk, mert akkor a gazdaság szépen működik.
A verseny pozitív irányú, vagy inkább károkat okoz. Igen, ezt több dimenzióban is vizsgáljuk. Csak hogy egy példát mondjak, a T-mobil és a Pannon közösen építtet fel és üzemeltet egy olyan céget, ahol az MMS-forgalmukat bonyolítják. Itt bár egymással versenyző cégekről van szó, elfogadtuk azt, hogy káros lenne, ha azt követelnénk, hogy mindkettő külön megalapítsa ezt a központját, mert technikailag nem lenne kihasználva, mert kapacitásfölösleg maradna, és drága is lenne. Ezt engedélyeztük azzal a feltétellel, hogy ha megalakítják ezt a közös céget, és valaki be akar lépni, akkor azt reális áron engedjék belépni. Ez az egyik típusú helyzet, amikor azt mondjuk, hogy a verseny káros lenne, mert erősen megdrágítaná a szolgáltatást. A másik, amikor a feketegazdaság és a szürkegazdaság keveredik. Ez már bonyolultabb. Az őrző-védő cégek szoktak azzal jönni, hogy olyan ajánlatokkal nyeri meg a másik a versenyt, ami már a minimálbérbe nem fér bele. Ez valószínűleg igaz, ezekkel nehezen tudunk mit kezdeni. És az érvek között ott van, hogy ha végigvisszük az eljárást, akkor a szürkegazdaságot erősítjük. Az egyébként a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény hatálya alá tartozik, és a bíróságok jogosítványa.
A gazdaság nemzetköziesedik. Két összefüggésben is együttműködünk más hatóságokkal. Egyrészt van az Európai Uniónak egy versenyjogi hálózata, amiben a 27 tagállam versenyhivatala és Brüsszel van benne. Ez egy nagyon zárt és nagyon intenzív rendszer. A nagy ügyeink indításakor az indítás előtt 30 nappal értesítünk mindenkit, hogy van-e valakinek érdekeltsége benne. Mondjuk, ha egy rajtaütést tervez ugyanott, ahol mi is tervezünk, és akkor ne tegyünk keresztbe egymásnak. Az európai uniós ügyek esetében a döntés kihirdetése előtt 30 nappal ellenőrzik olyan szemmel, hogy megfelel-e az Unió egységes piaci követelményeinek. Tehát össze vagyunk húzva. Erre sok időnk elmegy. Ennek semmiféle nyilvánossága nincs, nem is kell hogy legyen.
A másik: van egy OECD magyar regionális központunk a versenyjog oktatására, Oroszországtól Szlovéniáig 17 állam jár Budapestre, versenyjogi oktatásra. Ez egy új üzletágunk, amit sikeresnek tartok. A 17 állam versenyjogi szakértői jönnek évente 8-10 alkalommal egy-kéthetes programokra. Már volt fél, aki azzal jött hozzánk, magyarázzuk el a macedón kollégának, hogy ne árat szabályozzon, hanem versenytörvényt érvényesítsen.
Amit képviselő úr mond a taxisokra: lehet, hogy van tévedésünk, hibánk, ugyanakkor nehéz hibát elkövetni úgy, hogy minden egyes rajtaütés esetén bírói felhatalmazás kell, a bírót pedig minden egyes alkalommal meg kell győzni arról, hogy van jogalapja annak, hogy így kell eljárni. Van nekünk is kontrollunk, ezzel együtt tévedhetünk, hibázhatunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm elnök úrnak a válaszokat. Képviselő kollégáimat kérdezem, hogy kíván-e még valaki kérdést feltenni, vagy észrevételt tenni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Köszönöm szépen. Akkor a szavazások következnek. Hadd kérdezzem meg, hogy kíván-e valaki külön-külön szavazást kérni, mivel négy indítványról kell most döntenünk. (Nincs jelentkező.) Nem. Akkor együtt szavazhatunk, köszönöm. Kérdezem, hogy a napirendi pontban felsorolt beszámolókat, valamint határozati javaslatokat ki tartja általános vitára alkalmasnak. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm. Tartózkodott? Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A támogatás egyhangú volt. A bizottság előadójának Molnár Albertet javaslom, ha más javaslat nincs. (Nincs jelentkező.) Nincs. Köszönöm szépen, és köszönjük elnök úrnak is az alapos beszámolót. Egy óra 10 percet töltöttünk együtt, de olyan ritkán szerepel napirendi pontként ilyen beszámoló, hogy ez mindannyiunk számára öröm volt. További jó munkát kívánok. Viszontlátásra!
Következik a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/2911. szám alatt. Köszöntöm az előterjesztőket. Kérdezem, hogy ki kíván szóbeli kiegészítést tenni. (Jelzésre.) Parancsoljon! Megadom a szót.
Deák László szóbeli kiegészítése
DEÁK LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Deák László vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főtanácsosa. Kolléganőm dr. Csukás Novák Nóra, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium tanácsosa.
Röviden néhány szót szeretnék hozzáfűzni a törvényjavaslathoz. A kistérségi lehatárolás megváltoztatásának történeti hátterét szeretném bemutatni. 1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal elnökének közleménye alakította ki a statisztikai körzeteket, ekkor 138 statisztikai körzetet hoztak létre. A közlemény módosításával 1998. január 1-től 150 körzet került kialakításra, majd első jogszabályi lehatárolásként a 244/2003. kormányrendelet határozta meg a kistérségeket, ekkor 18-cal bővült a számuk, így 168 kistérség került létrehozásra. Ugyanezt a lehatárolást vette át a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény is.
E törvény 13. §-a lehetőséget ad arra, hogy az érintett képviselőtestületek az önkormányzati választásokat követő hat hónapon belül kezdeményezést nyújtsanak be a kistérségi lehatárolás megváltoztatására. Ennek határideje 2007. március 31-én járt le. A szempontrendszer és a beérkezett kezdeményezések alapján a lehatárolási javaslatot elkészítettük, a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fóruma megtárgyalta és elfogadta. A megadott határidőig a minisztériumhoz 58 kezdeményezés érkezett, ebből 41 átsorolási kérelem, 14 új kistérség kialakítására vonatkozó kérelem, 2 székhely-változtatási kérelem és 1 névváltoztatási kérelem. A 41 átsorolási kérelemből 35-öt támogat a javaslat, a 14 új kistérség létrehozásából pedig 6-ot. A székhely-változtatási kérelmeket nem támogatja a javaslat, a névváltoztatási kérelmet igen. Köszönöm szépen.
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdések, hozzászólások következnek. Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egy észrevételem lenne. Maga a melléklet az én választókörzetemet illetően rendben van, de a 78. oldalon az indokolás már nincs szinkronban a melléklettel. Javaslom, hogy nézzék meg, mert ha a sajtó ebből dolgozik, akkor hamis információt kap. Négy település elmegy a budaörsi kistérségből, létrejön az érdi kistérség, és nemcsak Páty, hanem a Zsámbéki-medence további három települése is hozzá kerül. Sem az új településszám, sem a lakosszám nem stimmel. A 78. oldalon a (2) bekezdésben majd javítsák ki. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? Balla képviselő úr!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Nagyon röviden, elnök úr, úgy látom, hogy az elutasított kérelmek mögött jelentős helyi támogatottság van a területfejlesztési tanácsok részéről, ehhez képest nem meggyőzőek azok az érvek, amelyeket a kormány az elutasítás indokául felsorolt, úgyhogy a magam részéről tartózkodni fogok a szavazáskor.
ELNÖK: Köszönöm. Tukacs képviselő úr!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Javaslom az előterjesztés támogatását, abból a megfontolásból, hogy az önkormányzati testületek kérésére, az előzetes egyeztetéseket lefolytatva megszületett az a javaslat, amely korrigál. Úgy látom, hogy a támogatott javaslatok racionálisak, az elutasításnak pedig megvan a maga oka minden esetben. Ismerek olyan javaslatot, amely gyakorlatilag úgy módosította volna a kistérség lehatárolását, hogy nem lett volna természetes határa az újonnan alakuló kistérségnek a meglévővel, és mindenféle extrém állapot is előadódott.
A törvényjavaslat támogatását javaslom, annál is inkább, mert a szükséges egyeztetéseket a tárca lefolytatta, és örömmel hallom, hogy a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fóruma is támogatta. Azt viszont, Balla képviselő úr, hogy a területfejlesztési tanácsok mit tettek, vagy mit nem tettek, bizonyára nagyon lényeges és fontos mozzanat, de én úgy tudom, és bizonyára majd az előterjesztők megerősítenek ebben, hogy a területfejlesztési tanácsoknak nincs ebben formális jogosítványuk, hogy véleményt formáljanak.
Van azonban egy dolog, ami a természetes és az önkormányzatok által generált korrekciók mellett is szembetűnő. Nem tartozik ugyan az előterjesztés tárgyához, hiszen a mellékletet módosítja, de miután az indoklásban szerepel egy táblázat, mégis meg kell említenem. A táblázat azt tartalmazza, hogy a kistérségek lakosságszámának alakulása milyen. Magyarul hányan laknak az érintett kistérségekben, milyen a kistérségek nagysága lakosságszám szempontjából. Látszik, hogy a 70 ezren aluli kistérségek száma nagyon jelentős, zömét képezi a meglévő kistérségeinknek. Szakemberek véleménye szerint miután a kistérségek most már önkormányzati szolgáltatásokat, feladatokat végeznek, a 70 ezres lakosságszám az, ahol ezeket a szolgáltatásokat racionálisan lehet ellátni, különösen az oktatás, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás területein. Csak megjegyzem, bár ezen nyilván nem tudunk változtatni, nincs is szándékunkban a szocialista képviselőcsoport részéről, de azért szembetűnő, hogy milyen kevés kistérség van a szakemberek által racionálisnak tartott szolgáltatási határon belül. Azonban ezzel a megjegyzéssel együtt is az előterjesztés támogatását javaslom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További jelentkezést nem láttam, ezért az előterjesztő képviselőinek adom meg a szót válaszadásra.
DEÁK LÁSZLÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Keller képviselő úrnak köszönöm szépen az észrevételt, ki fogjuk javítani. A regionális fejlesztési tanácsoknak valóban nincs szerepük a jelen törvény szerinti módosítás előkészítésében, a megyei területfejlesztési tanácsok viszont véleményt nyilvánítanak ebben a kérdésben.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? (Nincs jelentkező.) Nincsenek. Akkor a szavazás következhet. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a T/2911. számú előterjesztést. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) A többség. Tartózkodott? Négy. Nemmel szavazott? Nem volt ilyen. A bizottság előadója Tukacs István lesz. Köszönöm szépen.
Áttérünk a következő napirendi pontunkra, az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/2938. szám alatt. Szintén az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Parancsoljon, megadom a szót az előterjesztés kiegészítésére.
Dr. Horváth István szóbeli kiegészítése
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A törvénymódosítás hátterében alapvetően az Európai Bíróság több olyan határozata áll, amely a magyar fogalmak szerinti ügyeletet munkaidőnek minősítette. Ennek felel meg első helyen a munka törvénykönyve és más foglalkoztatási törvények módosítása. Ehhez kapcsolódik alapvetően még egy alkotmánybírósági határozat apropóján a két ponttal később tárgyalandó, az egészségügyi tevékenységről szóló törvény módosítása. Az ügyeletet munkaidőnek kell tekinteni a heti korlát vonatkozásában, azonban az ügyelet díjazása az általános szabályok tekintetében nem változik, tehát ennek a törvényjavaslatnak többletköltség-kihatása nincs.
A munkaidővel kapcsolatban változnak még olyan jogintézmények az irányelv keretén belül, mint a munkaidőkeret, például megfelel-e bizonyos, az Európai Unió által megfogalmazott rugalmasítási törekvéseknek. Ennyit szerettem volna mondani, ha van kérdés a részletekkel összefüggésben, szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Észrevétel, kérdés? Farkas Imre!
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Itt az alkotmánybírósági és az uniós elvárások alapján feltétlenül helye van a szabályozásnak. Nyilván összhangot kell teremteni az egészségügy területén várható változásokkal is. Ezért a frakciónk támogatja ezt a módosító javaslatot. Azt azért szeretném megkérdezni, hogy a munkáltatói és a munkavállalói oldallal történt-e itt egyeztetés, és milyen tapasztalatok vannak, hiszen úgy gondolom, hogy elsősorban a munkaidőkerettel kapcsolatban és a díjazással összefüggésben korábban is és nyilván majd most is megfogalmazódnak kritikák.
ELNÖK: Köszönöm. Több hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Visszaadom asz előterjesztőnek a szót.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. A kérdésre válaszolva: az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése, illetve ennek illetékes munkaügyi szakbizottsága is kétszer tárgyalta a törvényjavaslat tervezetét. A munkaadói oldal véleménye az, hogy nem használja ki Magyarország kellően a munka törvénykönyvének az irányelvben biztosított, a munkaidő szervezésével kapcsolatos flexibilitást. Nem túl szerencsés persze, hogy én interpretálom mások véleményét, de ennek az oldalnak ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatos véleménye ebben az elhangzott mondatban összegezhető. A munkavállalói oldal egy pontot feltétlenül nem támogat, nevezetesen azt, hogy a megállapodás szerint, ami kifejezetten csak ügyelet végzésére szólhat, heti 12 óra lehet a többletügyelet a 48 órához képest. Hangsúlyozom, ez nem jelenti a munkaidő mértékének növelését, hanem azt, hogy az irányelv által megszabott heti 48 órába most már bele kell számítani az ügyeletet is ahhoz, hogy olyan cégeknél, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó nagy közszolgáltatóknál például az ügyeletet el lehessen rendelni olyan mértékben, amelyet a hatályos szabályok lehetővé tesznek. Erre pedig csak ilyen megállapodás alapján van lehetőség. Ezt a munkavállalói oldal nem támogatta, vélhetően nem szakmai, hanem egyéb okok miatt.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. A szavazás következik. Ki az, aki az általános vitára való alkalmasságot támogatja? (Szavazás) A többség. Köszönöm szépen. A bizottság előadója Farkas Imre lesz.
A következő napirendi pontra térünk át, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatra, T/2936. számmal. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét. Megadom a szót szóbeli kiegészítésre.
Dr. Lelkes Ildikó szóbeli kiegészítése
DR. LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Engedjék meg, hogy először bemutatkozzam és bemutassam kollégámat. Lelkes Ildikó vagyok, és az egészségbiztosítási területet vezetem a minisztériumban. Kollégám dr. Horváth István, a jogi főosztály főosztályvezető-helyettese. Nagyon röviden vázolnám az előterjesztett törvényjavaslat főbb tartalmi elemeit, és természetesen ezt követően állunk rendelkezésükre a kérdéseket illetően.
A törvényjavaslat a reformfolyamat megindulását, az eltelt első időszak tapasztalatait ötvözendő és az időközben felmerülő észrevételek alapján felmerülő hibákat, hiányosságokat korrigálandó került megalkotásra. Öt törvény módosítását célozza, és három fő területet említenék meg átfogóan, amelyet érint a javaslat. Egyrészt a vizitdíj rendszerét emelném ki, erre miniszterelnöki ígéret is volt a korábbiakban, hogy felülvizsgáljuk a rendszert a tapasztalatok alapján, az első időszak elteltét követően. Az Egészségbiztosítási Felügyelet működéséhez, szervezetéhez, ezáltal az alkalmazandó szankciókhoz kötődik a második fő szabályozási terület. Ezen kívül is tartalmaz különböző rendelkezéseket a javaslat, amelyek nem kevésbé fontosak, hiszen például a transzplantáció területét, vagy a működési alapnyilvántartást érintik.
A vizitdíj talán az, ami a leginkább érdeklődésre tarthat számot. Itt bővítettük a mentesülők körét. Olyan mentességeket fogalmaz meg a javaslat, amelyek lehet, hogy nem érintenek nagy tömegeket, de társadalmilag rendkívül fontos és kívánatos, hogy ezek a körök mentesüljenek a vizitdíj fizetése alól. Itt emelném ki például a rendszeres véradók körét, a rendvédelmi szervek, a tűzoltóság, az Országos Mentőszolgálat hivatásos állományú tagjait, akik, amennyiben szolgálatuk teljesítése közben szorulnak rá az ellátásra, mentesülnek a vizitdíj fizetése alól, és néhány egyéb mentességet is megfogalmaz a javaslat. A javaslat célozza a vizitdíjfizetés körében a beutalóhoz kötöttség erősítését is. Itt a fizetendő emelt összegű vizitdíj mértékében történt változás, és változás történt a 18 éven aluliak ehhez kapcsolódó helyzetében.
Fontos szabályozási pont az adatvédelem, adatkezelés területe. Közismert az, hogy a 20 alkalmat meghaladó vizitdíjfizetés összege a járóbeteg-szakellátásban visszaigényelhető a jegyzőtől. A jegyző számára törvényi felhatalmazást adnánk a javaslatban arra, hogy kezelhesse ezeket az egészségügyi és személyi adatokat. Nem minden adatot, itt a taj-számra és a névre kell gondolni. Tehát célhoz kötött az adatkezelés és behatárolt is, a visszafizetés bevégeztéig tart ez a felhatalmazás.
A második fontos szabályozási terület az Egészségbiztosítási Felügyelet. Itt a rendelkezések egyrészt az elnök és az elnökhelyettes megbízatásával kapcsolatosak, a kinevezéssel, a megbízatás megszűntével és az összeférhetetlenség megállapításával, másrészt az Egészségbiztosítási Felügyelet tevékenységét célozzák annyiban, hogy rendelkezések történnek az egészségügyi szolgáltatások minőségének fokozottabb és hatékonyabb ellenőrzése céljából. De itt fokozott mértékben érvényesíti a felügyelet az egyenlő bánásmód követelményét, és közvetlenül felszólíthatja magát az egészségügyi szolgáltatót is, amennyiben a szolgáltatások minőségével kapcsolatban merül fel panasz. Továbbá a szabályozásban rendelkezéseket találunk az egészségbiztosítók tevékenységére vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban a felügyelet jogosítványait, a kiróható bírság összegét nevesíti a javaslat.
Az egyéb szabályozási elemek közül megemlíteném a transzplantációra vonatkozó rendelkezést. Előkészületben van az Eurotransplanttal kötendő megállapodás, amely szűk körben és kizárólag viszonossági alapon tenné lehetővé a szervek országból történő kiszállítását. Ezen kívül, mint már említettem, az alapnyilvántartás és a működési nyilvántartás adattartalmának bővítésére kerülne sor. Végezetül még egy fontos elem, hogy a korábban bevezetett várólista fogalma mellett az előjegyzés fogalmát is bevezeti a javaslat. A gyakorlat azt mutatja, hogy szükség van egy ilyen differenciálásra, hiszen a várólista csak a tartós kapacitáshiány, továbbá az ellátás természete miatt alakítható ki, míg az előjegyzés nevesítése lehetővé teszi azt, hogy az intézmények egyéb okokból, például orvosválasztás esetén előjegyzést alkalmazhassanak. Röviden ennyit szerettem volna mondani, és várom az észrevételeket, kérdéseket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevétel? Barabásné Czövek Ágnes. Parancsoljon!
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Átnézve a törvényjavaslatot és meghallgatva az előadót, látszik, hogy életszerűbbé kezd válni ez az egyszer már elfogadott jogzsabály, az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása. Valóban, sok olyan kifogásolt rendelkezés átvezetésre került ennek kapcsán, ami közben felmerült, érdekelte és izgatta az embereket, hogy csak a szüléssel kapcsolatos rendelkezésekre utaljak. Úgy gondolom, a szocialista frakció tudja támogatni, de azért engedjen meg egy megjegyzést. A 34. §, ami a zárórendelkezések között szerepel, egy gyöngyszem. Szinte követhetetlen. Elhiszem, hogy önök tudják követni, de ennek a részletes indoklása mindössze azt hozza ki, hogy a járóbeteg-szakellátásért fizetendő vizitdíj... satöbbi... aki beutaló nélkül veszi igénybe, annak 1000 forintot kell fizetnie a korábbi 600 forint helyett. Ennek nem leltem nyomát, segítsen nekem, hogy ebben a befejező részben hol találom ezt meg. Egyébként általános vitára alkalmasnak tartjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valószínűleg nem lesz meglepő, amit mondok: amíg a kormány nem olyan javaslattal áll elénk, amelyben a vizitdíjat teljes egészében visszavonja, értelemszerűen nem tudjuk támogatni. Ön mondta, hogy miniszterelnöki ígéret vonatkozott erre a javaslatra. Gratulálunk hozzá! Bevallom, '94-ben sosem gondoltam volna, de nekem ma már lényegesen szimpatikusabb egy másik miniszterelnök, aki '94 és '98 között szolgálta az országot, és ő maga mondta, hogy ezt az egész hülyeséget el kéne felejteni.
Amit egészségügyi reform címén az országgal művelnek, az egész egyszerűen felháborító. Ezeket nem lehet apró plasztikai műtétekkel helyrehozni. Az egészet be kéne fejezni, újragondolni, és egyértelműen az emberek érdekében kellene dolgozni. Amit most csinálnak, az nem más, mint plasztikázás. Örülök neki, gratulálok, az egészségügyi kormányzatnak külön is, hogy sikerült fél év alatt odáig eljutniuk, hogy rájöttek, hogy például egy tűzoltónak, ha tűzoltás közben, munkavégzés közben megsérül, nem feltétlenül kell vizitdíjat fizetnie azért, hogy ellássák. Gratulálunk hozzá, nagy előrelépés. De folytassák tovább, és jöjjenek vissza egy olyan javaslattal, ami valójában támogatható is. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő asszony azt mondta, hogy életszerűbbé kezd válni a törvény. Én csak annyit tennék hozzá, hogy a képviselői fogadóórán volt módom megismerkedni ennek az életszerűségnek néhány elemével - ügyfeleken keresztül. Egy bácsika elmesélte, hogy szerdán a háziorvosa elküldte szakorvosi rendelésre a helyi karcagi kórházba. A bácsika másnap reggel 8-kor kiment. Először is nagyon hosszú sort állt végig a kartonozónál, aztán kikérte a kartonját, azzal felvonult az osztályra, ahol ellátásban kell részesülnie. Ott közölték vele, hogy csak 11 órától lesz orvos, mert éppen vizitál. Rendben. A tömegben elvegyülve az ajtó előtt várakoztak, majd 11 után megérkezett az orvos. Ekkor közölték a bácsikával, hogy bocsánat, nincs beutalója, de emberiességi szempontból 3 óra után majd foglalkoznak vele. Így a bácsika 4 órakor vidáman haza is tudott menni. (Keller László: Ez a karcagi orvosok hibája.)
Bocsánat, a vizitdíjról van szó. Ennél nagyobb ostobaságot az elmúlt 20 évben a magyar egészségügyben nem követtek el. Nézzék meg, mi van ma egy kórházi rendelésen! Nézzék meg, milyen tömegnyomor van minden osztályon! És akkor majd rájönnek, hogy a vizitdíjnak mit köszönhetnek. Azt gondolom, hogy amíg a vizitdíj hatályban van, addig mi semmiféle, a vizitdíjhoz köthető jogszabály-módosítást nem támogatunk. Az alaphiba a vizitdíjban van. Nálunk józanabb országokban, ahol korábban ezt a hibát elkövették, szerencsére kezdik visszavonni. A kormányzat persze "nyugodtan kiélheti a maga egészségügyireform-elképzeléseit".
Ha belegondolunk, hogy a magyar egészségügy problémái mellett 20-30 milliárd forint a tét, és hogy ennek milyen következményei vannak az orvos-beteg viszonyban, és milyen következményei vannak a társadalomban az egészségügyi és általában a kormányzati munka megítélése kapcsán?! Ha önöknek ez megéri, csinálják! Mi ezt nyilvánvalóan nem fogjuk támogatni, ez a jogszabály úgy, ahogy van, alkalmatlan tárgyalásra. És nem azért, mert a minisztériumban nem végzik el tisztességgel azt a munkát, amit kiszabnak önökre, hanem azért, mert egy rossz koncepcióra épül rá a most már sokadik módosítás. Hogy ettől a módosítástól életszerűbb lesz, nekem efelől kételyeim vannak. Nem hiszem, hogy a megoldást a magyar egészségügy problémáira ez fogja jelenteni, úgyhogy mi ezt nem fogjuk támogatni.
Kovács Tibor!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha megenged néhány megjegyzést: amit elmondott, nem a jogalkotás, nem az egészségügyi irányítás kérdésköre, hanem egy kórház működésének szervezettségét, az irányítás rendszerét és hatékonyságát mutatja. Ez az egyik dolog. A másik pedig, természetesen minden politikai és szabályozási szándékot meg lehet torpedózni a helyszínen, ha azok, akiknek nem tetszik a dolog, ímmel-ámmal, vagy még úgysem hajtják végre azokat az előírásokat és szabályozásokat, amelyeket akár a parlament, akár a kormány elfogad. Természetszerűleg ilyenkor lehet mutogatni felfelé, hogy minden azon múlik, hogy van egy vizitdíjrendszer, hogy a vizitdíj rossz, ezért nem működik az egész rendszer. Holott csupán arról szól a történet, hogy az intézmény működése nincs rendesen megszervezve, másrészt az alkalmazottak szabotálják a végrehajtást.
ELNÖK: Ezt szeretném visszautasítani az ott dolgozó egészségügyiek nevében. Szó sincs semmiféle szabotálásról. Önök egyik hazugságot rakják a másikra, azt kell mondanom, képviselő úr. Tegnap hallom, a miniszterelnök úr azt mondja, hogy a vizitdíjnak köszönhetően a betegek egynegyede nem fizet borravalót. Ennél nagyobb ostobaságot, komolyan mondom, az elmúlt 20 évben szintén nem hallottam miniszterelnöktől. Horn Gyulát hallgassák már meg! Az egyetlen olyan ember, úgy látom, az MSZ frakciójában, akinek van némi realitásérzéke, némileg odafigyel arra is, amit az emberek mondanak neki. De még egyszer mondom, ez az önök üzlete. Ez egy feles törvény, lehet a vizitdíjat tovább dagasztani, lehet szépen tovább építeni ezt a kártyavárat, de előbb-utóbb össze fog omlani a rendszer.
Egyetlen egy olyan szempont, egyetlen egy olyan feltétel sem teljesült, amit önök a vizitdíjtól vártak. Megszűnik a borravaló. Hát, lehet ilyen pr-mondatokkal a borravaló ellen hadakozni, de ettől még a borravaló működni fog. Kérdezzék meg azokat a kismamákat, akik arról beszélnek, hogy mennyit is kell adni az orvosnak egy szülés után. (Kovács Tibor közbeszól.) Kérjen szót, képviselő úr, most hadd mondjam el én is mint a bizottság tagja a véleményemet. Azt mondták, hogy ettől majd horribilis bevételekhez fognak jutni a rendelőintézetek, a kórházak. Komolyan, 20 milliárd forinton múlik? Ha ennyin múlik, akkor megoldható a dolog, de nem ennyin múlik. A harmadik, hogy ebből fogják majd az intézményben dolgozók jövedelmét növelni. Erről szintén kérdezzék meg az ott dolgozókat. Ha az ön logikájából indulok ki, akkor éppen nem szabotálni kéne a rendszert, hanem minél működőképesebbé tenni. Sőt, az lenne az érdek, hogy minél többen fizessenek vizitdíjat.
De az egésznek nem ez az alapkérdése. Ebből a szempontból, nem akarom tovább ragozni, nem támogatjuk ezt az előterjesztést, és nyilván minden lehetséges eszközt fel fogunk használni arra, hogy a vizitdíjat a kormány előbb-utóbb visszavonja.
Tukacs István!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Annyi hozzáfűznivalóm lenne a vitához, hogy a tapasztalás, akár képviselői fogadóórán történik, akár máshol, veszélyes dolog. Magam az elmúlt pénteken szülővárosomban apró problémával elballagtam egy szakrendelésre, fél órával a rendelési idő vége előtt. Befizettem a vizitdíjat, jelzem, senki nem állt előttem a sorban, körülbelül 10 percnyi várakozás után odakerültem az általam egyébként nem ismert szakorvos elé, aki szánt rám 10 percet, és megtörtént a kezelés, a gyógyszer felírása. Távoztam. Mindez mintegy negyedórát vett igénybe. Ezért tehát országgyűlési képviselőként nyugodtan általánosíthatnék, és azt mondhatnám, hogy az egészségügyi rendszer tökéletesen működik. Csak az a baj, hogy ez nem igaz. Nagyon örültem, hogy ilyen hamar végeztem ezzel a procedúrával, de ebből általánosításokat levonni nem lehet.
Azt szeretném mondani, hogy az egészségügy bajainak orvoslása közös feladatunk. Ennek a vizitdíj egy eleme, természetszerűleg korrigálandó eleme, hiszen új dologként az egészségügyi szolgáltatásokban szükséges, hogy felülvizsgáljuk, és időről időre átnézzük. Ebben semmi csodálnivalót nem találok. Megjegyzem, hogy a tűzoltó-ügy engem kifejezetten zavar, mert nem kell hozzá túlságosan nagy beleérző képesség, hogy az a tűzoltó, aki nem hordhat magánál semmit, sokféle ok miatt, munka közben, oltás közben, bevetés közben, ezért ha megsérül, nyilván nincs miből fizetnie, nem beszélve a humánus oldaláról, hogy a munkavégzés közben megsérülttel mi van. Azt szerettem volna tehát elmondani, hogy a személyes tapasztalás és a képviselői fogadóóra veszélyes műfaj, ha ebből szeretnénk következtetéseket levonni és általánosítani, azt messze nem javasolnám.
Amiért még szót kértem, az a bizonyos 10-20 milliárd, és hadd utaljak vissza a bizottsági ülés elejére. Latorcai képviselő úr a családi adózás ügyében azt mondta, hogy 10-20 milliárd forint ennek a vonzata, és a dolog megéri, mert orvosolja az egyik legnagyobb problémánkat, a népességfogyást. Tíz-húszmilliárd? Komolyan, elnök úr, azért ütötte meg a fülemet, amit mondott, hogy vajon ennyi bevételért megéri-e, hadd szembesítsem azzal, amit már hallottunk a bizottsági vita elején. Nagy valószínűséggel ez a pénz az, amiről valóságos vitákat kell folytatnunk, de megérheti a bevétel. Tervezhető bevétellé válik. Megértem az álláspontjukat, higgye el. Politikai álláspontként megértem és tudomásul veszem azt, hogy vizitdíjellenesek és kifogásolják ezt a rendszert. Az ezt kísérő kommentárokat nem tudom megérteni, azt a fajta indoklást, amit elmondott. Ezért kértem szót, hogy ezt a két elemet elmondjam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Barabásné Czövek Ágnes!
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Két apró megjegyzést szeretnék tenni. Úgy tudom, lehet, hogy rosszul, hogy ennek a törvénynek és a vizitdíjnak a bevezetése az indokolatlan orvos-beteg találkozó egyfajta szabályozása próbált lenni. Reméljük, hogy kialakul a rendszer. Mert ha egyszer egy rendszerről beszélünk, és tökéletes rendszert akarok alkotni, akkor soha nem vezetek be semmit, mert mindig rájövök, hogy még mitől nem tökéletes. Miután bevezettük ezt a fajta rendszert, én is úgy gondolom, hogy lehet és kell is jobbá tenni, de ezt valóban a működésben tudjuk ellenőrizni, hogy a visszacsatolás úgy jó, ahogy benne van, vagy módosítani kell még. Ezért mondtam az életszerűségét, hogy azokkal az elemekkel, amikkel most módosítjuk, közelít ahhoz, hogy a rendszer működőképesebb legyen, ha már működik.
Én is el tudom fogadni, hogy a Fidesz tegnap egész délután ezt hangsúlyozta, hogy nem tudja támogatni, és nem tudja egyáltalán elfogadni ezt a rendszert. Ez természetesen az önök... nem felelősséget akarok mondani, de azt a fajta stabilitáshoz való hozzájárulást, amit ez jelenthet és a gondolkodásmódjukat. Bocsánat, hogy én is elmondok egy apró példát. Amikor Németországban jártunk, és azután érdeklődtünk, hogy a gyerek zeneiskolájáért kell-e fizetni, akkor, bármennyire barátok voltunk, rögtön kelet-európaivá váltunk, mert azt mondták nagy önérzetesen, hogy náluk mindenért fizetni kell. Hogy nálunk kell-e mindenért fizetni, még nem tudom, nem akkora ez az összeg, hogy ezzel egy másfajta gondolkodásmódot is el tudjunk indítani. Talán messzire vezetne, ha tovább folytatnánk ezt. Én mindenképpen támogatom az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem állhatom meg, hogy ne szóljak, hogy a dolgok egy kicsit jobban a helyükre kerüljenek. Indokolatlan orvos-beteg kapcsolat. Elnézést, Tukacs képviselő úr hozta a saját példáját, azért akarom mondani. Ha véletlenül nem lett volna indoka annak, hogy orvoshoz fordul, akkor is ki tudja fizetni a vizitdíjat, gondolom. Mert ez nyilván jövedelemtől függ, nem attól, hogy most tényleg indokolt, vagy nem indokolt. Ez nem old meg semmit. Megint az indokolatlan orvos-beteg kapcsolatról van szó, itt van ebben a javaslatban is. Ha valaki kap egy beutalót egy szakorvoshoz, miért nem választhatja meg, hogy kihez megy? Ezért miért kell pluszban fizetni? Indokolt beutalóval megy, nem? Az egy extra szolgáltatás, hogy azt szeretné, ha az az orvos gyógyítaná meg, akiben megbízik? Miért baj ez?
Nem erről van szó, mindannyian tudjuk, hogy nem erről van szó. Pénzt vonnak ki az egészségügyből, erről van szó. Én is azt gondolom, amit elnök úr, hogy ez a 20-30 milliárd forint nem old meg semmit, viszont hihetetlen káoszt tud teremteni.
ELNÖK: Most megnézhetnénk annak a balassagyarmati betegnek az esetét, akit először Salgótarjánba vittek, aztán a váci kórházba, utána elvitték Kistarcsára egy fémdarabbal a szemében, mert senki nem tudta, hogy az új rendszerben hol kell ellátni. De mindegy, nyilván a stabilitást szolgálta ennek a betegnek az esete is. Személyes érintettség miatt, látom, Boldvai képviselő úr jelentkezik. Parancsoljon!
BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Csak szeretném a példát helyretenni. A salgótarjáni kórházban ellátták a beteget, a kórház ezzel kapcsolatosan protokollal rendelkezik. Ennek következtében azt tanácsolnám, hogy ezt a példát a későbbiekben ne használják az egészségügyi rendszer szétverése tárgyában.
ELNÖK: Megfogadom a tanácsát, máshogy verik szét valóban az egészségügyet, nemcsak ezzel a retorikával. Ettől függetlenül a sajtó beszámolt az eseményről, viszont nem láttam a cáfolatot, képviselő úr. Ha rendelkezik ilyennel, akkor legyen szíves publikálni.
De térjünk vissza a napirendi pontunkhoz. Kíván-e még valaki hozzászólni ehhez a kérdéshez? (Nincs jelentkező.) Megértem, hogy önök vizitdíjpártiak, mi nem vagyunk azok, nyilván ennyiben tudjuk az álláspontunkat leszögezni. Majd a választók eldöntik alkalomadtán, hogy ők vizitdíjpártiak-e, vagy sem. Visszaadom a szót az előterjesztőnek, parancsoljon!
DR. LELKES ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden reagálnék a felvetésekre. Minden észrevételt megköszönök, mert a kritikai észrevételek is lehetnek építőek a tárca számára. Különösen köszönöm Barabás képviselő asszony észrevételét a jogtechnikai összefüggések tárgyában. Természetesen mivel jogalkalmazók számára készül a jogszabály, megpróbáljuk könnyen kezelhetővé tenni.
Valóban a vizitdíj az indokolatlan orvos-beteg találkozások csökkentését célozta. Nagy baj lenne, és természetesen nem az volt a kormány szándéka, hogy az indokolt orvos-beteg találkozásokat csökkentsük. Már a jogszabály szintjén is ezt próbálták kezelni a mentességi esetek, közismert, hogy ezek elég széles köre szerepel a szabályozásban. Ezt próbálja kezelni a szociális ellátások emelése is, amely a rászorulók számára ad lehetőséget, hogy ebből fizessék a vizitdíjak összegét. A beutalási rendtől való eltérésnek az az értelmezése, hogy amennyiben nem oda megy a beteg, ahová a beutalón küldik, akkor köteles emelet összegű vizitdíjat fizetni. Kérheti a beutalót máshová is, ez szerepel a hatályos beutalási rendben, akkor máshol fogják ellátni.
A nem indokolt igénybevétel az ügyeleti ellátásnál jelenik meg a jogszabály szintjén. A gyakorlatból kaptunk, a szakma oldaláról ilyen irányú észrevételeket, hogy jelentősen terheli az ügyeleti ellátást az, ha csupán kényelmi szempontok miatt nem indokolt esetben fordulnak az ügyeleti ellátáshoz. A felmerült problémák, amelyek most, a kezdeti időszakban jelentkeznek, a minisztériumnál is jelentkeznek, folyamatosan figyeljük, monitorozzuk a rendszert. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy van az új jogintézményünk, az Egészségbiztosítási Felügyelet, amelynek szintén van jogköre arra, hogy eljárjon ezekben a kérdésekben, amikor a betegjogok sérülnek, és ezt meg is teszi.
Végezetül az egy konkrét kérdésre, ami felmerült képviselő asszony részéről, reagálna a kollégám, mert megtaláltuk közben a jogszabályhelyet.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Azért nem látható, mert egy utaló szabály, és nem az 1000 forint szerepel benne. Ez konkrétan az utolsó szakasz (4) bekezdésének h)-j) pontja. Köszönöm.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönjük. További kérdés, esetleg vizitdíj melletti állásfoglalás? (Nincs jelentkező.) Keller képviselő úr? Nem? Nem jelentkezett. Akkor mehetünk tovább. A szavazás következik. Kérdezem tehát, ki az, aki az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot T/2936. számmal általános vitára alkalmasnak találja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Köszönöm szépen. Nem találja alkalmasnak? Négy. Tartózkodott? Nem volt ilyen. (Keller László közbeszólására.) A jelenlegi Házszabály alapján a módosító javaslatokról való szavazást és az általános vitára való alkalmasságról szóló szavazást keveri képviselő úr. Javaslom, járjon gyakrabban bizottsági ülésre, és akkor nem fogja ezeket összetéveszteni. (Derültség.) Ha pedig jár, akkor figyeljen jobban. Ezek a képességek egy bizottsági ülésen is elsajátíthatók, nem kell hogy forgassuk hozzá a Házszabályt. Barabásné Czövek Ágnes lesz a többségi álláspont előadója, Balla György a kisebbségi vélemény előadója. Köszönöm szépen, a napirendi pontot ezzel lezártuk, további jó munkát.
Áttérünk a következő pontra, az egészségügyi tevékenység végzésének kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra. Az általános vitára való alkalmasságról van itt is szó. Az előterjesztőt kérném szépen, hogy fáradjon ki. Parancsoljon, megadom a szót.
Dr. Mészáros Árpád szóbeli kiegészítése
DR. MÉSZÁROS ÁRPÁD (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden összefoglalva ennek a törvényjavaslatnak a lényegét, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez a törvényjavaslat nagyon szorosan összefügg a munka törvénykönyve módosításával, illetőleg az azzal összefüggő jogszabály-módosításokkal kapcsolatos törvényjavaslattal. Gyakorlatilag az előkészítés során a kormány részéről a két felelős tárca, illetőleg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium folyamatosan konzultált annak érdekében, hogy a két törvény között az előkészítés minden fázisában meglegyen az összhang.
Ami talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy jogalkotási szükséghelyzetben vagyunk, tekintettel az Alkotmánybíróság döntésére, emellett természetesen az európai uniós kötelezettségeink végrehajtása kapcsán is nyilvánvalóan egy olyan jogszabály-alkotási helyzetben vagyunk, amiben célszerű egy olyan jogi keretrendszer kialakítása, amely egyrészt megfelel az EU elvárásainak, illetőleg megfelel a magyar jogszabályi környezet általános szabályozó rendszerének. Ezért említettem az elején a munka törvénykönyvével való nagyon szoros összefüggést.
Mi az a jogi helyzet, ami egyáltalán ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását indokolja? Egyértelművé vált, hogy július 1-jét követően az ügyelet teljes időtartama rendkívüli munkavégzés keretében teljesített munkavégzésként kerülhetne csak értékelésre jogszabály-módosítás nélkül. Ez azt jelenti, hogy havi két ügyelet elrendelésére lenne lehetőség a munkáltató részéről, a jelenlegi havi 6 ügyelet elrendelésével szemben. Ez az ügyeleti struktúra rendkívül gyors és radikális átalakítása nélkül gyakorlatilag a betegellátás biztonságát jelentős mértékben veszélyeztetheti. Ez az egyik gyakorlati szempont. Az elméleti szempont pedig az, hogy annak idején, amikor ezek a hatályos jogszabályok elfogadásra kerültek, az az alapaxióma, ami most már mindenki számára elfogadott, hogy az ügyelet időtartama teljes időtartamban munkaidőnek tekintendő, kérdésként fel sem merült. Hiszen az ügyeletnek csak egy meghatározott részét, a tényleges munkavégzési részét tekintettük munkaidőnek.
Európai uniós tagállamként ezt a szabályozó rendszert fenntartani nem lehet. Tehát azt kellett megfontolni, azt kellett figyelembe venni az előkészítés során, hogy milyen olyan jogi megoldások vannak, amelyekben az új szabályozási környezetben, amelyet az Unió is és az Alkotmánybíróság döntése is megszabott számunkra, milyen olyan jogi keretrendszert tudunk biztosítani, amely kellően rugalmas szabályozási környezetet biztosít mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára ahhoz, hogy az ügyeleti feladatok ellátását megfelelő módon lehessen szervezni az intézményrendszerben.
Az Mt. ad egy általános felhatalmazást, elismerve azt, hogy az egészségügyi ügyelet jellegében más típusú ügyelet, mint az általános munkajogi tartalmú ügyelet. Itt lényegében van egy jól láthatóan, előre láthatóan szükséges munkavégzési eleme az ügyeleti időszaknak, szemben a munkajog általános elveivel, ahol valóban tényleg csak rendkívüli alkalommal, rendkívüli esemény miatt kerül sor rendkívüli munkavégzésre. Az egészségügyi ügyelet szabályainak megalkotására az Mt. adott egy felhatalmazást. A mi szabályozó rendszerünk szerint a javaslat alapján nem rendkívüli munkavégzés lenne az egészségügyi ügyelet, hanem egy önálló jogi kategória, amely, és ezt szeretném hangsúlyozni, az egyik olyan feladatellátási lehetőség, amellyel az ügyeleti feladatokat az intézmény vezetője, vagy az intézmény működtetéséért felelős személy biztosítani tudja.
Az egészségügyi ügyelet csak és kizárólag a munkavállaló, illetőleg a közalkalmazott által végzett ügyeleti tevékenység, de az ügyeleti feladatokat, az intézmény ügyeleti feladatait más jogi formában is elláthatja, vagy más jogi eszközt is igénybe véve elláthatja, vagy elláttathatja a munkáltató az intézményen belül. A szabályozás egyik legfontosabb kiinduló pontja az volt, hogy a kórházi struktúraátalakítással egyidőben az ügyeleti struktúra átalakítása megkerülhetetlen. A kiinduló pontja ennek a javaslatnak az, hogy a mai ügyeleti pontok száma jelentős mértékben felülvizsgálatra szorul. Ennek a felülvizsgálatnak az elvégzése döntően az intézményvezetők hatáskörében van és lehet is, hiszen ők tudják megítélni azt, hogy az adott intézmény vonatkozásában, az adott feladatok vonatkozásában, az adott humán erőforrás vonatkozásában milyen eszközrendszerrel valósítja meg az ügyeleti feladatok ellátását.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy valóban az ügyelet csak az egyik lehetséges megoldás, a másik megoldás a műszak, a készenlét, kifejezetten az ügyeleti feladatok ellátására munkaszerződés megkötése, tehát kifejezetten csak ügyelő orvos alkalmazása is egy lehetőség. Az egészségügyi ügyelet elrendelése kapcsán innentől kezdve is él, hogy egészségügyi ügyeletet csak havi két alkalommal lehet elrendelni. A jogszabály-módosítás ezen a jogszabályi alapkiinduló ponton nem tud változtatni, mert az EU irányelvének vonatkozó rendelkezése alapján átlagban, a munkaidőkeret átlagában a heti 48 órát a ténylegesen elrendelt munkavégzés nem haladhatja meg. A heti 40 órás munkavégzés mellett ez azt jelenti, hogy hetente csak 8 órával rendelkezik még a munkáltató az ügyelet elrendelésének vonatkozásában, ez havi két hétköznapi ügyelet elrendelését teszi lehetővé. E fölött értelemszerűen, ha valóban a munkavállaló bevonásával kívánja ellátni a munkáltató az ügyeleti feladatokat, akkor önkéntes munkavégzés igénybevételével van erre lehetősége.
Itt szeretnék az utolsó kérdésre rátérni, alapvetően változtat az eddigi szabályozáson a díjazás kérdésében is a tervezet, hiszen fő kiindulópontként azt mondja, hogy az egészségügy ügyelet díjazásának kérdésében a felek megállapodása, illetőleg a kollektív szerződések azok, amelyek ezt a kérdést fő szabályként rendezik. Arra az esetre, ha nem jönne létre megállapodás, vagy nincs kollektív szerződés, ad egy minimumszabályt a törvény, vagyis megfogalmazza, hogy mennyi az a minimumdíj, amit ki kell fizetni. Természetesen ennél magasabban rendelkezhet a munkáltató. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a díjak csak a havi két elrendelt ügyeletre alkalmazhatók. Minden más esetben a felek megállapodása és az önkéntes munkavégzés szabályai figyelembe vételével ezeknél a díjaknál értelemszerűen magasabb díjak kerülnek kialakításra.
A javaslatnak tehát lényegében a díjazás vonatkozásában az a koncepcionális megközelítése, hogy célszerűen a felek megállapodására helyezze a fő hangsúlyt a helyi viszonyok lehető legmesszebbmenő figyelembe vételével. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, ki kíván hozzászólni. Barabásné Czövek Ágnes!
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Azt szeretném megkérdezni, értem, hogy a felek megállapodására helyezi ez a jogszabály a hangsúlyt, ezzel együtt van-e valamilyen számításuk arra, hogy mibe kerülhet ez. Hiszen jó néhány kórház indított ügyeleti pert a fenntartó ellen, vagy dolgozó a kórház ellen. Mindenképpen egységes szabályozást érzek ebben a törvényjavaslatban, tényleg alapot ad most már ahhoz, hogy kicsit a munka törvénykönyvéhez, kicsit a helyi viszonyokhoz alkalmazva legyen egy egységes szabályozás. Ezzel együtt kérdezem, hiszen költségvetési bizottságként fontos tudni, hogy van-e, vagy lesz-e ennek többlethatása, számoltak-e ilyesmivel.
ELNÖK: Balla György!
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Egy hatását ennek a törvényjavaslatnak már ismerem, és szívesen megosztom a tisztelt bizottsággal. Szolnoki kórház. Még mielőtt bárki azt mondaná, hogy ez a szolnoki kórházigazgató döntése és ő a felelős érte, egyetértek vele. Azzal egyetértek, hogy ő a felelős, és nem értek egyet a döntésével. Farkas képviselő úr bólogat, tehát nagyjából sejti, hogy miről szeretnék beszélni. A kormány totálisan alulfinanszírozza a kórházakat, ez április elsején kiderült, olyan kórházak esetén is, ahol ágyszámcsökkentés nem volt jelentős mértékben, 4-500 millió forinttal jutnak kevesebbhez. Ilyen a szolnoki Hetényi Géza kórház. Az igazgató, hogy a problémát megoldja, ezen törvényjavaslat alapján - ügyeleti rendszer átalakítva, ügyelet megszüntetve - a műtősnőket műszakba sorolja.
Ennek van egy kisebb következménye, 40-50 ezer forinttal csökken a műtősnők havi jövedelme. Ez a törvényjavaslat, képviselő asszony, arra lesz jó, hogy az egészségügyi dolgozóknak ilyen mértékben csökkenthessék a fizetését. A műtősnők, amikor ezt megtudták, értelemszerűen rosszul lettek, és betegállományba vonultak. Ennek most az az eredménye, hogy csak nem tervezett műtéteket tudnak ellátni a szolnoki Hetényi Géza kórházban, mert nincs műtősnő. Csak az akut eseteket tudják ellátni, a tervezett műtéteket nem. Ez a javaslat nem megoldja az ügyelet kérdését, hanem arra ad lehetőséget, hogy az amúgy is agyonnyomorított kórházak ilyen megoldásokkal csökkentsék az ott dolgozók bérét, hogy egyáltalán meg tudjanak valamilyen módon élni, és tovább fokozzák az egészségügyben meglévő válságot. Úgyhogy a magam részéről ezt a javaslatot nem támogatnám.
ELNÖK: Köszönöm. Ha nincs több hozzászóló (Nincs jelentkező.), az előterjesztőké a szó. Parancsoljanak!
DR. RAPI KATALIN (Egészségügyi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm. A második kérdéssel szeretném kezdeni, a szolnoki Hetényi Géza kórházban kialakult helyzettel. Az a jelenlegi helyzetre és a jelenlegi szabályozásra történt reakció. Jelenleg 12 óránál többet nem lehet egy nap dolgozni, ezért lett műszak az ügyeletből. A jelenlegi javaslatunk úgy készült, hogy tavaly december óta, vidéki kórház főigazgatóját bevonva, a Magyar Orvosi Kamara ügyeleti átalakításra vonatkozó anyagát figyelembe véve és gyakorló embereket is bevonva készítettük el. Megengedi az ügyeletet. Ez éppen meg fogja engedni a Hetényi Géza kórházban az ügyeletet, mert úgy szól, hogy a napi munkaidő 12 óra, kivéve az egészségügyi ügyeletet, amelyben 24 óra. A mostani szabályozás nem teszi lehetővé, ez a szabályozás már lehetővé teszi.
Tehát mi életszerűen, az intézmények működőképességét és a dolgozók érdekeit figyelembe véve alakítottuk ki a szabályozást. Egyébként, ha a Munkaügyi Minisztérium nem tette volna lehetővé, hogy az ágazat sajátos működését figyelembe vegyük ebben a kapcsolódó törvényjavaslatban, akkor valóban ez a helyzet konzerválódott volna. Tehát az ügyelet a jövőben életszerűen lehetséges lesz. Vannak olyan helyek, ahol a specialitás és a munka természete és a munkateher olyan, hogy műszakot kell szervezni, és vannak olyan helyek, ahol ezután is lehet 24 órás hétvégi ügyelet, és nem az a nonszensz helyzet áll elő, hogy szombaton is két ügyeletes kell, mert csak 12 órát dolgozhat, illetve vasárnap is két ügyeletes kell, mert csak 12 órát dolgozhat. Ráadásul az EU-direktíva és a kamara javaslata alapján a pihenőidőt is figyelembe véve kell a munkabeosztást készíteni. Ezzel összhangban van a mi javaslatunk. Tehát ezt most a gyakorlathoz és az érintettek véleményét figyelembe véve alakítottuk ki.
A másik kérdés az ügyeleti díjakkal kapcsolatos. Az ügyeleti díjak már ma sem egységesek. A mi rendelkezésünk szintén egy minimum, és csak arra a bizonyos havi két ügyeletre vonatkozik. A fölött már nem. Csak az egészségügyi ügyelet közalkalmazotti formában való ellátására, tehát nagyon szűk körre vonatkozik. Egyébként is preferáljuk azt, hogy kollektív, vagy egyéni szinten jöjjön létre. Jobb, ha egyéni szinten jön létre.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. A szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja. Kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Köszönöm, a többség. Nem tartja alkalmasnak? Kettő. Tartózkodott? Kettő. Barabásné Czövek Ágnes lesz a többségi vélemény előadója. Köszönjük szépen. A napirendi pontot lezárom.
Továbblépünk. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény módosítása következik. Köszöntöm az előterjesztőket.
Az 1. pontot Kékesi Tibor visszavonta. A 2. pont Erdős Norbert képviselő úr javaslata.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Négy, egyharmad sem.
A 3. pont Kékesi Tibor javaslata.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Észrevétel, kérdés? Képviselő úr!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Némi ügyetlenkedés után sajnos bekerült a kapcsolódó módosító indítvány is, amit majd ehhez a módosító indítványhoz akartam volna beadni. Azt most visszavonnám. Ez a 4. Csak jelzem előre, hogy ugyanígy majd kapcsolódó indítványként beadom. Előzetes egyeztetés alapján ez a véglegesen jó szöveg. Ez volna az az indítvány, amihez be kívánnám adni, ez a szöveg igazításra kerül. Most arra kérem a képviselőtársaimat, hogy egyelőre kénytelen-kelletlen ezt támogassák, függetlenül attól, hogy a tárca egyetért-e a benne foglaltakkal. Köszönöm.
ELNÖK: Ha nincs több hozzászólás, a szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás) Egyharmad támogatta, a többség nem.
A 4. pont Kékesi Tibor javaslata...
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Visszavonta az előterjesztő!
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen, de a tartalmat támogatni tudjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Az 5. pont Hock Zoltán javaslata.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad sem.
A 6. pontot visszavonták.
A 7. pont Hock Zoltán javaslata.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatja.
A 8. pont Erdős Norbert javaslata.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Egyharmad sem.
A 9. pont László Tamás javaslata.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Itt egy technikai probléma miatt a 9. ponttól végig egy másik törvényjavaslathoz tartoznak az indítványok, úgy tudom, vissza is vonták. Természetesen nem támogatjuk.
ELNÖK: Ettől függetlenül nekünk tárgyalnunk kell. Megmondom őszintén, ilyennel még nem találkoztam. (Derültség.) Mi nem tudunk arról sem dönteni, hogy házszabályszerű-e, mert nem mi vagyunk az első helyen kijelölt bizottság, úgyhogy javaslom, együttesen szavazzunk ezekről. A 9., 10., 11., 12. és 13. számú indítványt nem támogatja az előterjesztő. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) Nincs ilyen, egyharmad sem támogatta. Köszönöm szépen a részvételt a bizottsági ülésen. Ezzel a napirendi ponttal végeztünk.
Elérkeztünk az utolsó napirendi ponthoz, az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megtárgyalásához. Ilyen azonban nem érkezett, úgyhogy nem fogunk ilyen módosító javaslatokról tárgyalni.
Tisztelt Bizottság! Ezzel napirendi pontjaink végére értünk. Tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy a jövő heti ülés előkészítése folyamatban van. Valószínűleg szerdán lesz. Én nem leszek jelen, tehát Szabó Lajost és Domokos Lászlót kell majd felelősségre vonni, ha valakinek más időponttal ütközik. (Derültség.) A most jelzett napirendi pontok száma 26, tehát mindenki egy kicsit hosszabb lélegzetű megbeszélésre készüljön. Köszönöm mindenkinek a részvételt. További jó munkát. Az ülést bezárom. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 22 perc.)
|
Varga Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit