KPSZB/19/2007.
KPSZB/48/2006-2010.
az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2007. május 16-án, szerdán 10 óra 05 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A napirendi pont lezárása *
Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-ai 1889/2005/EK Európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A bizottság által benyújtandó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A tőkepiacról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *
A bizottság által benyújtandó módosító indítványok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A bizottság által benyújtandó módosító javaslatok tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A bizottság által benyújtandó módosító javaslat tárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó bizottsági kapcsolódó módosító javaslat megvitatása *
A napirendi pont lezárása *
Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló törvény alapján a kormányzati negyed beruházás részeként létrejövő kormányzati épületegyüttes megvalósítását célzó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez és az eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződéskötéshez című országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Görözdi György szóbeli kiegészítése *
Megjegyzések *
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A Sport XXI. nemzeti sportstratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Elbert Gábor szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Elbert Gábor reflexiói *
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Kérdések, vélemények *
Dr. Kovács Álmos és Simor András válasza *
További észrevételek, megjegyzések *
Dr. Kovács Álmos és Simor András reflexiója *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A felsőoktatásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Szövényi Zsolt szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Szövényi Zsolt válasza *
További észrevételek *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Döntés napirendi pontok cseréjéről *
Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Bőke Katalin szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A közoktatásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Simon Henrietta szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, vélemények *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Simon Henrietta szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Kajos László szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, megjegyzések *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A területfejlesztési támogatásról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása *
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Szaló Péter válasza *
További hozzászólások *
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A schengeni végrehajtási egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Kara Ákos szóbeli kiegészítése *
Észrevételek *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Scharle Ágota szóbeli kiegészítése *
Vélemények *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Vicze Klára szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, vélemények *
Vicze Klára válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Bartal Róbert szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, vélemények *
Aladics Sándor válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslat tárgyalása *
A napirendi pont lezárása és az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Szabados József (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Babák Mihály (Fidesz)
Dr. Dancsó József (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)
Mádi László (Fidesz)
Tóth András (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Farkas Imre (MSZP) Végh Tibornak (MSZP),
Dr. Katona Béla (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Keller László (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Molnár Lászlónak (MSZP),
Schwartz Béla (MSZP) Szabados Józsefnek (MSZP),
Tukacs István (MSZP) Barabásné Czövek Ágnesnek (MSZP),
Lengyel Zoltán (Fidesz) Mádi Lászlónak (Fidesz),
Mádi László (Fidesz) Lengyel Zoltánnak (Fidesz),
Szijjártó Péter (Fidesz) Tóth Andrásnak (Fidesz),
Tállai András (Fidesz) dr. Dancsó Józsefnek (Fidesz),
Tóth András (Fidesz) dr. Hargitai Jánosnak (KDNP),
Varga Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Hargitai János (KDNP) Babák Mihálynak (Fidesz).
Meghívottak részéről:
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Dr. Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék főigazgatója
Görözdi György, a Miniszterelnöki Hivatal miniszterelnöki megbízottja
Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese
Dr. Slujtner Zsolt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője
Dr. Bozzay Erika, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője
Elbert Gábor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára
Dr. Bőke Katalin, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Szaló Péter, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára
Dr. Szövényi Zsolt, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője
Dr. Varga Mária Beáta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Simon Henrietta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium referense
Mészáros László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Szelényi György, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Kék Mónika, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Scharle Ágota, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Vicze Klára, a Pénzügyminisztérium főtanácsosa
Dr. Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára
Dr. Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Tolnainé dr. Tóth Veronika, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője
Kajos László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Pénzes Zsuzsanna, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese
Dr. Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára
Dr. Kara Ákos, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek! Megkezdjük ülésünket, amelyet Varga Mihály elnök úr megbízásából a mai napon én vezetek.
A napirend elfogadására kerül sor. Az előzetesen kiküldött napirendhez a következő megjegyzéseket szeretném hozzáfűzni, és szeretném, ha a bizottság ezekkel együtt fogadná el a napirendet. Az eredetileg kiküldött napirendből a 7., a 8., a 32. és 33. pontokhoz nem érkezett módosító javaslat, ezért ezeket a napirendből törölni javasolom. A 3. pontot a napirend végén javasolom tárgyalni, hiszen várhatóan fél 1-kor fog megkezdődni parlamenti vitája. Két kérés érkezett a bizottsághoz, amelyben rugalmasságot kérnek a tárgyalásban. Ezek a 28. és a 29. napirendi pontok. Azt javasolom, hogy az előadó megérkezésekor - a tárgyalt napirendi pont befejezése után - tárgyaljuk meg ezeket a napirendi pontokat. Az MSZP-frakció nevében javaslom az elektronikus díjfizetési rendszerről szóló 23. pontot levenni a napirendről, hiszen az általános vita majd csak júniusban fog megkezdődni, tehát nem késünk le semmiről. Azt javasoljuk, hogy ezt egy későbbi időpontban tárgyalja a bizottság. A vállalkozói körbetartozások mérsékléséről szóló 11. napirendi pontot is kérem levenni a napirendről, mivel nem fejeződött be az általános vitája.
Van-e kérdés ezekhez a javaslatokhoz? Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, a múltkor ugyan biztosan okoztam némi keveredést a 7. napirendi ponttal kapcsolatban, de a legutolsó információm az volt, hogy az akkor visszavont egyik módosító indítványomat sikerült benyújtani kapcsolódó módosító javaslatként, és szükség is volna arra, hogy a bizottság ezt megtárgyalja, mert a költségvetést érinti.
ELNÖK: Köszönöm a jelzést. Kérem a bizottság munkatársait, legyenek szívesek megnézni, helytálló-e az az információ, hogy nem érkezett javaslat. Amennyiben érkezett, természetszerűleg meg fogjuk tárgyalni. Van-e további észrevétel a napirendhez? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kérem, hogy aki a bizottság tagjai közül ezt elfogadja, kézfelemeléssel jelezze, egyben a határozatképességet is ellenőrzöm. (Szavazás.) Huszonegy. Megállapítom, hogy a bizottság elfogadta napirendjét, és határozatképes.
Áttérünk a napirendi pontok megtárgyalására. Első napirendi pontként a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló, T/2838. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Kérdezem, az előterjesztő képviselői jelen vannak-e. Igen, akkor kérem, foglalják el helyüket, és az első válasz megadásánál nevüket és beosztásukat legyenek szívesek közölni. A bizottság feladatkörébe tartozó indítványokat vesszük sorra a kiegészítő ajánlás alapján. Utána, ha van még olyan indítvány, amelyet bárki tárgyalni szeretne, kérem, jelezzék!
A 4. pont Molnár László és Szántó János képviselő urak javaslata.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm a szót. Bozzay Erika vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúra-szabályozási főosztályának vezetője. Kollégám Pósta Zoltán, a hálózati infrastruktúra főosztály vezetője. Szeretném elöljáróban jelezni, hogy a kapcsolódó módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontról szóló előterjesztést ma tárgyalja a kormány, ezért a tárca álláspontját tudom képviselni.
A kiegészítő ajánlás 4. pontjában szereplő módosító javaslatot a tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az 5. pont Szántó János, Kovács Tibor és Molnár László képviselők javaslata. Ez összefügg a 6., a 7., a 8. és a 9. pontokkal. Tárca?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Kérdés, észrevétel? Kovács képviselő úr!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Csak szeretném jelezni, hogy a korábbi bizottsági ülésen hasonló tárgyban benyújtott indítványt, miután ezek pontosabbak, vissza fogjuk vonni.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát a tárca támogatja. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 10. pont Balla Mihály képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 11. pont Balla Mihály képviselő úr javaslata.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 12. pont Balla Mihály képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság egyharmada támogatja.
A 13. pont Márton Attila képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 14. pont dr. Czira Szabolcs képviselő úr javaslata.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 15. pont dr. Czira Szabolcs képviselő úr javaslata.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 16. pont dr. Czira Szabolcs képviselő úr javaslata.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 17. pont dr. Czira Szabolcs képviselő úr javaslata.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 18. pont Jauernik István képviselő úr javaslata.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 19. pont Szántó János képviselő úr és társai javaslata.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A bizottság hatáskörébe tartozó ajánlási pontokkal végeztünk. Kérdezem, van-e olyan javaslat, amiről kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, a napirendi pont tárgyalását lezárom. Az előterjesztő képviselőjének köszönöm a közreműködést.
Áttérünk a 2. napirendi pontra, a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, T/2837. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.
A kiegészítő ajánlás 2. pontjában Szántó János és Jauernik István képviselő urak javaslata. Előterjesztő?
DR. SLUJTNER ZSOLT (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó napot kívánok. Slujtner Zsolt vagyok a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jogi és koordinációs főosztályának osztályvezetője. Az előterjesztő egyetért.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az ajánlás végére értünk. Kérdezem, tud-e valaki olyan javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkát.
Áttérünk a következő napirendi pontra, a T/2480. számú, a cégnyilvánosságról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.
Az 1. pontban dr. Kékesi Tibor és Simon Gábor képviselő urak indítványa. Előterjesztő?
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Gadó Gábor vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára. Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A következő a 14. pont, dr. Simon Gábor, dr. Szabó Éva és dr. Kékesi Tibor képviselők indítványa. Ez összefügg az ajánlás 28., 39., 50., 51. és 53. pontjaival. előterjesztő?
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 49. pont dr. Simon Gábor és társai javaslata.
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az 56. pont dr. Kékesi Tibor és dr. Simon Gábor képviselő urak javaslata.
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az 57. pont dr. Kerényi János és dr. Rubovszky György képviselő urak javaslata. Előterjesztő?
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
Az 58. pont dr. Kerényi János és dr. Rubovszky György képviselő urak javaslata. Előterjesztő?
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
Az 59. pont dr. Simon Gábor, dr. Szabó Éva és dr. Kékesi Tibor képviselők javaslata. Előterjesztő?
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 60. pont dr. Kerényi János és dr. Rubovszky György képviselő urak javaslata. Előterjesztő?
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 61. pont dr. Simon Gábor, dr. Szabó Éva és dr. Szép Béla képviselők indítványa. Előterjesztő?
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 64. pont dr. Cser-Palkovics András és dr. Kerényi János képviselő urak javaslata. Előterjesztő?
DR. GADÓ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A bizottság kompetenciájába tartozó javaslatok megtárgyalásának végére értünk. Kérdezem az előterjesztő képviselőit, illetve képviselőtársaimat, hogy tudnak-e olyan módosító javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyaltunk. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, a napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkáját.
Áttérünk a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról szóló, T/2839. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatására első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.
Az ajánlás 1. pontja dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Mészáros László vagyok a Pénzügyminisztérium számviteli főosztályáról. Azt szeretném elmondani, hogy a kormány a javaslatokról még nem döntött, így a tárca álláspontját tudom képviselni. Az 1. pontot a tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Hankó képviselő úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Szeretnék kicsit bővebb indokolást kérni, mert a "szervezet" fogalmat olyan értelemben nem találtam a törvényben, amely itt jelentőséggel bírna, tehát, hogy a "gazdálkodó szervezet" és a "szervezet" fogalmát ilyen mértékben elkülönítené a javaslat. Az a véleményem, hogy nagyon nagy jelentősége nincs, de értelmezési problémához vezethet az, hogy a gazdálkodó szervezet és a szervezet ebben a tekintetben külön megfogalmazást kap.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, az előterjesztő képviselőjének adom meg a szót.
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Ez a kitétel, amit a benyújtó elhagyni javasol, szándékos, tekintettel arra, hogy a törvény hatálya nemcsak a magyarországi gazdálkodókra - amit a Ptk. definiál -, hanem számos más, európai uniós és Európai Unión kívüli harmadik ország szervezeteire is vonatkozik. Ezt a fajta kiterjesztett értelmezést kívánja a "szervezet" megjelölés definiálni. Hiszen nem tudhatjuk, hogy más országokban milyen típusú, milyen elnevezésű szervezetekről van szó. Ott, ahol egyébként a törvényjavaslatban kizárólag csak a hazai, Ptk. szerinti gazdálkodó szervezet lehet az adott előírás alanya, értelemszerűen csak így jelenik meg a törvényjavaslatban. Ahol ennél bővebb, mert külföldi alanyai is lehetnek, ott jelenik meg a "szervezet" megjelölés. Úgy gondoljuk, erre szükség van, mert a gazdálkodó magyar Ptk. szerinti kifejezése nem vonatkozik a külföldiekre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, a döntés következik. Kérdezem a bizottság tagjait, támogatják-e a módosító indítványt. (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 2. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 3. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Kovács képviselő úr!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Azt szeretném kérdezni, hogy az elektronika világában miért nem lehet faxon vagy elektronikus úton benyújtani.
ELNÖK: További kérdés? Hankó képviselő úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Egyetértek a módosítással, számos törvényben éppen most vezetjük be ennek a lehetőségét. Úgy gondolom, a mai világban ennyi rugalmasság minimálisan elvárható. Létezik elektronikus aláírás, elektronikusan lehet céget bejegyezni, adóbevallást tenni, és sorolhatnánk hosszan. Sorra jönnek be azok a törvényjavaslatok, amelyekben megteremtjük ennek a jogi alapjait. Úgy gondolom, ez jó indítvány.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, a döntéshozatal következik. A bizottság tagjait kérem, aki támogatja, jelezze! (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 4. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Hankó képviselő úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Erre a törvényhelyre vonatkozóan több javaslat is érkezett. Ha szabad kérni a tárca álláspontját, hogy melyiket tudja támogatni, mert annak függvényében könnyebben tudunk erről vitatkozni, és utána dönteni is, ha az érintett összes javaslatról egyszerre beszélünk, ugyanis következő 5. és 6. pont is erre vonatkozik.
ELNÖK: Akkor úgy pontosítom a képviselő úr kérését, hogy a hátralévő módosító indítványok közül melyikben van olyan rész, amely foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, és azokból van-e olyan, amelyet a tárca támogat. Ha erre tud válaszolni, legyen szíves, amennyiben nem tud, megyünk tovább egyenként.
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. A tárca a 4., az 5. és a 6. pontot jelenlegi formájában nem támogatja, viszont részben a 12. pontban szereplő javaslat is összefügg ezzel, amelyet a tárca a jelenlegi formájában szintén nem támogat, de az abban érintett 53. § (3) bekezdésének módosításánál pontosító javaslatokat támogatni tud. Mondhatom-e az egyes érveket, vagy arra nincs szükség?
ELNÖK: Még látok jelzést, akkor várjuk össze az észrevételeket.
Kovács képviselő úr!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Nekem úgy tűnik, mintha a képviselő urak által beadott, teljesen logikusnak tűnő javaslatokat a tárca csípőből elutasítaná, úgyhogy szépen haladjunk sorban, és szavazzunk róla. Úgy látom, nem érdemes a dologról különösebben vitát nyitni, mert nem szakmai érvek alapján utasítják el ezeket a javaslatokat, hanem csak úgy általában. Úgyhogy haladjunk tételesen. (Babák Mihály: Ezt mi megszoktuk.)
ELNÖK: Úgy látom, Schwartz képviselő úr jelentkezett, megadom a szót.
SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Itt lényegében arról van szó, hogy ez a jogszabálytervezet más szellemű, mint a korábbi volt. A korábbi abból indult ki, hogy lényegében mindent lehet, ami nem összeférhetetlen, a jelenlegi pedig lehatárolja a könyvvizsgálatot és a szakmai feladatokat, és azon túl mindent tilt. De volt egy mondat Mészáros úrtól, amit jó lenne, ha ki tudna fejteni, mert akkor mi is világosabban látjuk, hogy mi a mozgásterünk, és mit nem támogat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Hankó képviselő úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Igazán nem szeretném a bizottságot feleslegesen terhelni, de tudom, hogy tegnap az általános vitában a bizottság tagjai közül nem mindenki tudott jelen lenni. Göndör képviselő úr is, Schwartz képviselő úr is és én is, arról beszéltünk, sőt az ellenzéki képviselők is arról beszéltek, hogy ha azok az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok, illetve konkrétan a 11. § rendelkezései így lépnének hatályba, ahogyan pillanatnyilag megfogalmazásra kerültek, alkalmazhatatlan lenne: a könyvvizsgáló este nem mehetne ki horgászni a folyó partjára. Tehát változtatni kellene rajta, mert - és ezt most szó szerint értsék - semmilyen tevékenységet nem végezhet. Nincs benne az, hogy jövedelemszerző, vagy anyagi ellenszolgáltatásért végzett bármilyen tevékenység. Tehát így semmiképpen nem maradhat, mert az nagyon súlyos problémákhoz vezet.
Amit én javasolok, az elsősorban arra irányul, hogy a jelenlegi szabályozás maradjon hatályban: ez a 12. pont. Ezt azért javasoltam, mert alaposan utánanéztem annak, hogy a kamara milyen álláspontra helyezkedik ebben a tekintetben. Egyáltalán: az elmúlt öt évben, de nagy valószínűséggel a törvény hatálybalépése óta, tehát tíz éve nem volt ezzel összefüggésben fegyelmi probléma vagy vizsgálat a kamaránál - az öt évet biztosan merem mondani. Tehát a pillanatnyilag hatályos szabályozás jól működik, bevált. Ha így van, akkor szerintem nem feltétlenül indokolt rajta változtatni. Egyébként úgy látom, hogy Göndör képviselő úr nagyon hasonlóan gondolkodott, amikor a saját javaslatait elkészítette, tehát az övéi közül is több mindent lehetne átvenni. Ha az én 12. pontban megfogalmazott javaslatomat vennénk át, akkor szerintem tartalmában nem állnánk vitában Göndör képviselő úrral, ezért javasolom azt elfogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy a vitában elhangzottakhoz kíván-e valamit hozzátenni a döntés előtt.
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Egy nagyon rövid megjegyzést. A 4. pontban szereplő javaslat olyan kiegészítés, amely a jelenleg hatályos rendelkezésekben sincs benne, és igazából olyan értelmezési problémát, kérdéseket vetne fel, amelyet nem biztos, hogy megfelelően tudunk kezelni. Éppen ezért van benne a javaslatban az 5. pont szerint elhagyandó bekezdés, amely végül is bizonyos szituációban, indokolt esetekben megengedi az általános főszabálytól való eltérést.
A 12. ponttal valóban egyet tudok érteni, csak adott esetben a megközelítésünk nem azonos. Hogy azok a felvetések, amelyek az elmúlt időszakban megjelentek, és amire itt példát is mondott a képviselő úr, véletlenül se okozzanak problémát, és az értelmezés vagy a gyakorlat kapcsán ne forduljon elő olyan helyzet, hogy esetleg ilyen magánjellegű tevékenységek sem végezhetők, javasoljuk az 53. § (3) bekezdés 12. pontnak megfelelő módosítását.
ELNÖK: Köszönöm. A 4. pontot tárgyaljuk, erről következik szavazás, utána megyünk tovább. További kérdést, észrevételt nem látok, a bizottság véleményének kialakítására kerül sor. Aki támogatja a 4. pontot, kérem, jelezze! (Szavazás.) Ez többségnek tűnik, tehát a bizottság többsége támogatja.
Az 5. pont dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca nem javasolja a bekezdés elhagyását. Egyébként a jelenleg hatályos rendelkezésekben is szerepel egy ilyen típusú előírás.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 6. pont Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 7. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 8. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja. Nem azért nem támogatja, mert nem ért vele egyet, hanem azért, mert ezt a kérdéskört az adatvédelmi törvény rendezi. Az adatvédelmi törvény 11. § (1) bekezdésének a) pontja általános jelleggel rendelkezik erről a lehetőségről.
ELNÖK: Hankó Faragó képviselő úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Nyilvánvalóan nem feltétlenül szükséges feleslegesen megismételni egy más törvényhelyen biztosított rendelkezést, de gyakran tapasztaljuk, hogy ilyenkor, ha hiányzik egy ilyen rendelkezés, értelmezési problémákhoz vezethet, mert előfordulhat, hogy valaki megtagadja az adatokhoz való hozzáférést, mivel nincs benne a törvényben, hogy kellene. De nem kérdés, hogy az adatvédelmi törvény alanyi jogon lehetővé teszi. Ha biztosak vagyunk abban, hogy ez az értelmezés tekintetében nem vezethet problémához, akkor valóban felesleges a javaslat, mert más törvény szerint egyértelmű, hogy ehhez alanyi joga van mindenkinek hozzáférni, csak ne legyen ilyen értelmezési probléma.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság döntése? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 9. pont Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 10. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca ebben a formában nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 11. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 12. pont Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca, ahogyan az előbb már szóba került, jelen formájában nem támogatja, de módosítást javasol.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 13. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 14. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 15. pont Göndör István képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 16. pont Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca a jelenlegi formájában nem támogatja, de más, javasolt szövegezéssel egyet tud érteni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 17. pont Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Képviselő úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Ha a súlyos szabályszegés nem szerepel ebben, vagy valamilyen más enyhített formában, akkor a legkisebb szabálytalanság is nagyon súlyos következményekhez vezet. Arra szeretném felhívni a tárca figyelmét, hogy ebből megint olyan alkalmazási problémák származhatnak, hogy egyetlen apró hibából adódóan rendkívül súlyos következményekkel járó eljárást kell lefolytatni, és nem lesz mérlegelési lehetőség arra vonatkozóan, hogy a szabályszegést súlyosnak, vagy nem súlyosnak tekintik. A szabályszegés önmagában nagyon súlyos jogkövetkezményeket fog megalapozni, ez nem lehet célja a jogalkotónak.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztő képviselőjének van-e hozzáfűznivalója?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Részben egyetértve a képviselő úrral, a fegyelmi eljárásnak kell eldöntenie, kiderítenie és megítélnie, hogy egy fegyelmi vétség milyen súlyú, ahhoz milyen további szankciókat rendel. Másrészt magával a "súlyosan" kifejezéssel vannak aggályaink, ahogyan itt is elhangzott. Nem tudjuk pontosan megítélni, hogy ez milyen további értelmezési problémákat eredményez a javaslatban. Tehát úgy gondoljuk, a fegyelmi eljárás feladata, hogy elfogulatlanul megállapítsa a fegyelmi vétség mértékét, és adott esetben felmentse az eljárás alá vontat, vagy pedig a kiszabható szankciók közül a lehető legkisebbet szabja ki.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, döntés következik. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 18. pont Gegesy Ferenc képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 19. pont Göndör István képviselő úr javaslata.
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ez összefügg a 20. ponttal. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 21. pont, összefügg a 22. ponttal.
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
A 23. pont Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata. Tárca?
MÉSZÁROS LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
Az ajánlás végére értünk. Kérdezem, van-e olyan javaslat, amelyikről kellett volna, de nem tárgyaltunk. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a részvételt a munkában.
Következik az ENSZ anyaga. Kérdezem az előterjesztő képviselőit, hogy rendelkeznek-e a 7. és 8. számú módosító javaslattal. (Igen.)
Először a 2716/7. számú javaslatról kérdezem az előterjesztő álláspontját.
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tárcaálláspontot tudunk mondani, a tárca támogatja. Pénzes Zsuzsanna vagyok, a Környezetvédelmi Minisztérium jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese, a kolléganőm pedig Hasznos Erika, a környezetfejlesztési főosztály munkatársa.
ELNÖK: A tárca támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
A 8. számú javaslat?
DR. PÉNZES ZSUZSANNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Kérdezem, hogy van-e valakinek tudomása olyan javaslatról, amelyről kellett volna, de nem tárgyaltunk. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm az előterjesztő képviselőinek a munkában való részvételt. (Dr. Gegesy Ferenc jelentkezik.)
Elnézést! Képviselő úr!
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Nálam van egy ajánlástervezet, amelyben egy Gusztos-féle javaslat van.
ELNÖK: Ezt úgy ítélték meg az előkészítők, hogy nem tartozik a bizottság hatáskörébe. Ha képviselő úr kívánja, megtárgyalhatjuk. (Jelzésre.) Nem. Köszönöm szépen.
A T//2882. számú képviselői önálló indítványhoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása következik. Köszöntöm a tárca képviselőit.
Az 1. pont dr. Magda Sándor és társai módosító indítványa. Előterjesztő?
KOVÁCS TIBOR (MSZP), előterjesztő: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A probléma ismert, amit képviselőtársaink benyújtottak. Ez egy nehéz és problematikus ügy, amiben esetleg még további egyeztetések szükségeltetnek. De a mi javaslatunk nem tért ki erre a módosításra, úgyhogy ezt ilyen formában nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. A tárca képviselője?
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Szelényi György vagyok, a Pénzügyminisztérium önkormányzati főosztályáról. A tárca nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Döntésre kerül a sor. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.
Az ajánlás végére értünk. Kérdezem, hogy tud-e valaki olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyaltunk. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm az előterjesztő és a tárca képviselőjének munkáját.
Áttérünk a T/2912. szám alatt benyújtott törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatására. Köszöntöm a tárca képviselőit.
Az 1. pont összefügg az ajánlás 2. pontjával, dr. Kékesi Tibor képviselő úr módosító indítványa. Előterjesztő?
TOLNAINÉ DR. TÓTH VERONIKA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tolnainé dr. Tóth Vera vagyok, a Pénzügyminisztérium vámosztályának vezetője. Azt előrebocsátanám, hogy tárcaálláspontot tudok mondani, és a tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.
Az ajánlás végére értünk. Kérdezem, tud-e valaki olyan javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyaltunk. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm a tárca képviselőinek a munkában való részvételt.
ELNÖK: Áttérünk az eredetileg 12. pontban szereplő, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, T/2757. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatására első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm a tárca képviselőjét, Kék Mónikát.
Az 1. pont Molnár László képviselő úr módosító indítványa. Tárca?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Molnár képviselő úr indítványát nem támogatja a minisztérium. Egyelőre csak minisztériumi álláspont áll rendelkezésre, a kormány még nem tárgyalta ezeknek a módosító indítványoknak a sorsát.
ELNÖK: Tehát a tárca nem támogatja. Kérdés, észrevétel? Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Rövid indokolást kérek, főosztályvezető asszony.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kiegészítésben "a jogi személynek egy alkalmazottja, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügynök legalább középfokú állami közgazdasági végzettséggel rendelkezzen" kitétel nem kellően egzakt, illetve nehezen indokolható meg, hogy miért kell minden esetben kifejezetten közgazdasági tartalmú végzettséggel rendelkezni. Ezért nem támogatta a tárca.
ELNÖK: Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Azért vagyok kénytelen vitába szállni a tárca képviselőjével, mivel az országot elárasztották azok a tudatlan ügynökök, mindenféle banki felhatalmazás, szerződés nélkül, hitelközvetítői status quo-t felvéve, akiknek fogalmuk nincs a hitelezésről. Az erkölcsi, szakmai ismeretek hiányában olyan káoszt okoznak az emberek fejében, és jóhiszemű emberek fejében - elsősorban tudatlanabb, falun élő embereket, nem akarom bántani őket, tévesztenek meg. Ha legalább középszintén ismernék a szabályokat, valamiféle pénzügyi, közgazdasági, számviteli ismeretekkel rendelkeznének, akkor nem győzködnék az embereket, hogy ilyen és ilyen feltételekkel hiteleket vegyenek fel, akár jelzáloghiteleket, akár mást. Kifejezetten azokra gondolok, akik hitelközvetítői tevékenységet végeznek. Egészen biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb el kell ide jutni, ezért kérem, hogy ezt támogassuk. Ha nem jó szakmailag, akkor segítséget kérek. Elég sokfelé van középfokú közgazdasági képzés, sőt, szakképzés is, OKJ-val. Azt gondolom, hogy felvállalható, hogy ne tudatlanok járják az országot és hirdessék az igét. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Az előterjesztő képviselője kíván-e reagálni az elhangzottakra? (Kék Mónika: Nem kívánok.) Nem kíván. Akkor döntés következik. Aki támogatja az 1. pontban benyújtott javaslatot, jelezze! (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 2. pont dr. Dancsó József képviselő úr indítványa. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Szakmai álláspont alapján nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 3. pont dr. Kékesi Tibor képviselő úr javaslat. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatta. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 4. pont dr. Kékesi Tibor képviselő úr javaslata.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
Az 5. pont dr. Kékesi Tibor javaslata. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 6. pont dr. Dancsó József képviselő úr javaslata.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 7. pont következik, amely összefügg a 8. és 9. pontokkal. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdés, észrevétel? Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Rövid indoklást kérnék.
ELNÖK: Előterjesztő!
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A javaslat kifelé mutat, túlterjeszkedik ennek a javaslatnak a hatályán, szabályozási körén.
ELNÖK: Tehát túlterjeszkedő a javaslat az előterjesztő álláspontja szerint. Első helyen kijelölt bizottságként tudunk dönteni a túlterjeszkedésről. Először döntsünk arról, hogy a bizottság házszabályszerűnek ítéli-e meg ezt a javaslatot. Aki házszabályszerűnek ítéli meg, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság többsége.
Akkor most lehet továbbfolytatni róla a vitát. Képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Nem vagyok elfogult. Egyszerűen arról van szó, hogy szeretném, ha az ebben érintett személyek munkaviszony keretében végeznék ezt a munkát. Emlékszünk a megbízásos jogviszonyokra: ami az állami szektorban történik, az megtörténik a magánszektorban is - fővállalkozó és alvállalkozó alvállalkozója -, és bizony ezáltal a munkaviszony kereteit nem igazán tudjuk követni, az nem átlátható. Két dolog. Amikor főosztályvezető asszony a túlterjeszkedésre utal, valószínűsítem, hogy a szakosított pénzintézetre gondol elsősorban. Én viszont a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben bátorkodom az egyéb pénzintézeteket is szabályozni, nemcsak a jelzálog típusú hitelezést, a takarékszövetkezeti értékelés felé is fordítom a figyelmet. Hiszen a takarékszövetkezetek fedezeti értékelési színvonala az összes pénzintézetet figyelembe véve a legalacsonyabb szintű. Ezért próbáltam szakmailag indokolva ezt a kérdést úgy szabályoztatni, hogy az összes pénzintézetre azonos alapelvek és tevékenységek vonatkozzanak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Előterjesztő!
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az indokoláshoz némi kiegészítést fűznék még, amellett, hogy mire alapozta a tárca a túlterjeszkedésre vonatkozó álláspontját. A pénzintézeteknek a banküzemen belül rendelkezniük kell olyan folyamattal, ami a fedezeti értékelés helytállóságát biztosítja. Ez a módosító indítvány ebbe a viszonyba avatkozott volna be, némileg átfedést mutatva a külső ingatlanértékelési kötelezettség kapcsán az ingatlanértékelőkkel szemben támasztott kötelezettségek tekintetében. Ezért is megerősítem azt az álláspontot, amely szerint a két dolog nem keverendő. A banküzem részét képezőkre megvannak a személyi, tárgyi feltételek, azokat szükséges betartani, betartatni. Ezek a javaslatok, amelyek most az asztalon voltak a hitelintézeti törvény kapcsán, a külső ingatlanértékelőkre próbáltak meg pótlólagos feltételeket meghatározni.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A szavazás következik. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Több módosító indítványról, amely az ajánlásban szerepel, én nem tudok. Kérdezem, a tárca képviselőjét.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Én még kettőt látok, a 8. és a 9. számút.
ELNÖK: Mindkettő összefüggött a 7. ponttal. Ezt valószínűleg mondtam, és együtt szavaztunk. (Jegyzőkönyvvezető: Igen, a bizottság egyharmada támogatta.) Igen, a bizottság egyharmada azokat is támogatta. Képviselő úr tud-e még valamilyen javaslatról?
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Abban van vitám, hogy a 9. pont összefügg-e a 7. ponttal. Mert nem erről beszéltünk, hanem a túlterjeszkedésről és az egyéb pénzintézeti szabályozásról. A 9. pontban lévő javaslat igazán a jelzálog-hitelintézetről szóló törvény szakaszait módosítja. Ez az alapja az egésznek, az összes ingatlanértékelői tevékenységnek, látható lesz majd az ingatlanalap-értékelésnél, az egyéb fedezeti értékeléseknél. Az a célom, hogy egységes értékelői szempontok legyenek beemelve. Nem lehet egy ingatlant, akár lakóház, akár ipartelep, háromféle módon értékelni. Vagy piaci értéke van, vagy nincs semmilyen értéke, vagy van valamilyen értéke. Innen indult az egész szabályozás.
Most azt mondjuk, hogy már a jelzálog-hitelintézetek forgalmi értéket is megállapíthatnak. Decemberben módosítottuk ezt a törvényhelyet. Miután akkor felmerült, hogy szigorítsuk a fedezetértékelés mechanizmusát, ez azóta tartó folyamat, azt mondtuk, hogy majd ebben a törvényben lehet helyretenni, illetve felhatalmaztuk a pénzügyminisztert, hogy rendeletben állapítsa meg az ide vonatkozó részeket. Ez a szöveg megegyezik tartalmában a pénzügyminiszteri rendelettel, ha jól látom, majdnem teljesen, és beemelnénk az egyéb pénzügyi szervezetek esetében is. Ha megnézik tisztelt képviselőtársaim, itt egyetemi, főiskolai képzésről van szó, szakirányú képzésről van szó uniós tagországban szerzett minősítéssel, és nem külön jogszabályokra hivatkozva.
Ha most ezt nem fogadjuk el, akkor nincs külön jogszabály. Ezért én erről külön szavazást kérek.
ELNÖK: Tehát a képviselő úr külön szavazást kér a 9. pontról. Megadom a szót az előterjesztőnek.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, szavazás következik. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
Most megkérdezem, a képviselőtársaim tudnak-e olyanról, amelyet kellett volna, de nem tárgyaltunk. (Nincs jelzés.) Jelzést nem látok, ezért az ajánlás... (Jelzésre:) Képviselő úr!
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Most lett kiosztva egy bizottsági anyag.
A bizottság által benyújtandó módosító javaslatok tárgyalása
ELNÖK: Ezek bizottsági módosító javaslatok, amelyek most kerülnek beadásra. A kérdésem arra irányult, van-e olyan, már beadott módosító indítvány, amelyről kellett volna, de nem tárgyaltunk. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, akkor áttérünk a bizottsági módosítók beadására. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy rendelkezik-e a módosító indítványokkal?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Igen, megkaptam, köszönöm.
ELNÖK: Akkor az lenne a kérésem, hogy az előterjesztő minden beadandó módosítóhoz egy rövid, egy-két mondatos indokolást fűzzön hozzá, utána lennének kérdések és döntenénk a módosító indítvány sorsáról. Az előterjesztőt illeti a szó.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A módosító javaslatot nem a kormány terjeszti elő.
ELNÖK: Tudom, azért kérdezem, hogy az előterjesztőnek mi a véleménye arról a módosító indítványról, amelyet a bizottság be kíván nyújtani, amely a törvényjavaslat 61. § (1) bekezdésének módosítását javasolja.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Ezt az előterjesztő támogatja. (Közbeszólás: Technikai.)
ELNÖK: Technikai jellegű módosító indítvány. Ezért nem kíván az előterjesztő hozzáfűzni?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A módosító indítványt a többség benyújtja.
A bizottsági módosító javaslat 2. pontja a 2. melléklet 3. pontjának módosítását tartalmazza. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja, ez is technikai jellegű módosítás.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság benyújtja a módosító indítványt.
A következő módosító indítvány a 72. § módosítását javasolja. Az előterjesztő álláspontja?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Most zavarban vagyok, mert az előterjesztő elvileg támogatná, viszont lehet, hogy némi korrekcióra szorul ez a javaslat, és lehet, hogy érdemes lenne ezt kapcsolódó módosító indítvány formájában tisztázni.
ELNÖK: Akkor az előterjesztő erről most azt mondja, hogy nem, ezt nem fogjuk most benyújtani, de akkor kapcsolódó módosító indítványként elkészül a következő ülésre, vagy akár egyéni képviselőként is be lehet adni. Szavazzunk róla! A bizottság be kívánja-e adni ilyen formában? (Jelzésre:) Dancsó képviselő úr!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A kérdésem arra vonatkozna, hogy eddig ugyan nem volt benne a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók ilyen értelmű, a tőkekövetelménybe való beszámítása. Ezt mi indokolja? Nyilván, mert kockázatos tevékenységről van szó, de milyen technikai megoldással lehet majd kezelni, hogy a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók így a tőkekövetelményben megjelenjenek majd?
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nem látok. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Igazából ennek is technikai jelentősége van, bár újdonságnak látszik, mert ilyen formán nem volt része a Hpt.-nek. A kereskedési könyvvezetési kötelezettség eddig is megvolt a kereskedési céllal tartott papírok esetében, most viszont annyi az újdonság valóban, hogy ez a szavatolótőke-számítás körébe is bekerül. Ezért volt szükséges elválasztani a tőkepiaci törvény felhatalmazása alapján kiadott kereskedési könyv eredeti szándékától, ez pedig ugyanazokba a modellekbe fog beépülni, amelyek engedélyezését a felügyelet fogja elvégezni minden egyes hitelintézet esetében. Tehát ez technikai lépés lesz a továbbiakban.
ELNÖK: A bizottsági tagoknál szerepel ez a javaslat, kérem, szavazzunk róla, hogy a bizottság ilyen formában, az elhangzottak figyelembevételével be kívánja-e adni. (Szavazás.) Nyolc, tehát a bizottság ezt a módosító javaslatot nem adja be. Akkor vagy egyéniként, vagy amennyiben lesz, a következő bizottsági ülésen döntünk róla.
A következő módosító indítvány a 83. § (1) bekezdés a) pontjának módosítását javasolja. Kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja, ez is technikai módosítás, a hatályon kívül helyezettek közül visszaszednünk ezt a bizonyos pontot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Dancsó képviselő úr!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Melyik pont ez? Mit takar ez, mert az, hogy pont visszavonás, önmagában nem jelent semmit.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kereskedési könyv visszakanalazott része, mert ezt teljes egészében el akartuk hagyni a törvényi szintről, de most úgy tűnik, a kötelezettség jellege miatt - merthogy az alapmodellbe kerül bele - mégiscsak megtartottuk, és inkább módosítjuk.
ELNÖK: Úgy látom, kielégítő volt a válasz, és a bizottság dönteni tud. Amennyiben a bizottság támogatja a benyújtást, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottsági többség támogatja a benyújtást.
A következő pont a törvényjavaslat 75. § (10) bekezdésének új e) ponttal történő kiegészítését javasolja a bizottság. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő támogatja, ennek is technikai jelentősége van. Ezt korábban rendeleti szintre szántuk, de mégis törvényi szinten szükséges szabályozni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja a benyújtást.
A következő indítványban a 81. § új bekezdéssel történő kiegészítését javasolja a bizottság. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő támogatja. Ennek az a jelentősége, hogy van néhány különleges státusú intézmény a hazai jogban, ilyenek közé tartozik például az Eximbank, amelynek a sorsáról külön szükséges rendelkezni a szavatolótőke-számítási modellek esetében is, ez egészítené ki az Exim-törvényt ilyen formán.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja, tehát a bizottság benyújtja.
Kérdezem a bizottság tagjait, tudnak-e még módosító javaslatról, amelyet a bizottság kívánna benyújtani. Van-e előkészítve bizottsági módosító javaslat? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, ezért e napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a tőkepiacról szóló törvény módosításáról szóló T/2754. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatására, első helyen kijelölt bizottságként.
Az 1. pont dr. Kékesi Tibor képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 2. pont dr. Kékesi Tibor képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 3. pont dr. Dancsó József képviselő úr javaslata, amely összefügg a 7. ponttal. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a javaslatot, de javítható.
ELNÖK: Tehát a jelen formájában nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 4. pont dr. Dancsó József képviselő úr indítványa. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő hasonló okokból nem támogatja.
ELNÖK: Jelen formájában nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
Az 5. pont dr. Dancsó József képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 6. pont dr. Kékesi Tibor képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 8. pont dr. Dancsó József képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Jelen formájában nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 9. pont Molnár László képviselő úr javaslat. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Ez ugyanaz a fejezeti oldal, mint a jelzáloghitel-intézeteknél. A 44. § az ingatlanalapok értékeléséről szól. Az ingatlanalapok értékelése a legmagasabb szakmai kihívás minden értékelőnek. Azt gondolom, ahogy az imént is elmondtam, nincs kétfajta értékelhetőség és értékelői minősítés. A legmagasabb szakmai szinten nem tartom elfogadhatónak, hogy az 1993. évi LXXVIII. törvényben, a lakások és helyiségekre vonatkozó törvényben kapott felhatalmazással középfokú végzettségű ingatlanértékelők dolgozhassanak. Nem is látnak ilyet életük során, mert nem tudnak találkozni az ingatlanalappal. Itt sokkal inkább a fejlesztési, a projekt-, a cash-flow és az egyéb hozam típusú értékeléseket kell végezni. Még egyszer mondom, ahogy az előző törvényben, itt is azon a magas szinten kell maradni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Előterjesztő!
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztőnek két kiegészítése lenne az elhangzottakhoz. Az egyik, hogy itt azért van egy markáns különbség a banküzem kapcsán felvetődött ingatlanértékelői kötelezettségek és az ingatlanalapok értékelőivel szemben támasztott kötelezettségeket illetően. A legfőbb különbség az, hogy míg egy bankban a független ingatlanértékelőt még legalább két szint követi még az értékelésben, az egyik a belső fedezetértékelési főosztály vélemény, illetve, ha jelzáloghitel-intézetről van szó, akkor még a vagyonellenőr szava is kiterjed erre a kérdésre. Tehát itt azért más pozíciója, más szava van egy külső ingatlanértékelőnek.
Az ingatlanalapok esetében, egyetértve Molnár képviselő úrral, egyetlen emberen áll, vagy bukik a nettó eszközérték induló összege, ugyanis az, ami az ingatlanértékelő szakvéleményében áll, a továbbiakban alapját képezi az ingatlan vagyonértékének. Ennyiben különbözik a szabályozási logika, itt egyenként minden egyes értékelő esetében vannak követelmények, míg a hitelintézetek esetében elég egyetlen fedőnév, egyetlen aláíró, és bárki bedolgozhat az ingatlanértékelésbe ezen felül. Itt ez nem áll rendelkezésre.
A másik megjegyzésem annyi, hogy ennek a törvénynek a címe a tőkepiacról szóló törvény, ami az alapokkal, illetve az alapkezelőkkel kapcsolatos kötelezettségeket tudja meghatározni, ilyen értelemben az ingatlanértékelőkre vonatkozókat nem. Tehát itt is érzek egyfajta túlterjeszkedést a szabályozási körön. Elméletileg az ingatlanértékelőkre vonatkozó külön jogszabályban lenne szükséges rendezni ezt a fajta szigorú követelményt.
ELNÖK: Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Bocsánat, a főosztályvezető asszony éppen azt mondja, amit én, hogy itt a legmagasabb szintű szakképesítésre van szükség. Tehát ebben egyetértünk. Az pedig, hogy a kormány megnyitja a 44. §-ban a tőkepiaci oldalon az alapértékeléseket, nem az én túlterjeszkedésem, hanem a kormány ezt szabályozni akarta. Ha szabályozni akarja, akkor viszont tegyük meg tisztességgel. Tehát kérem, hogy támogassák ezt a módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazás következik. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatta.
A 10. pont Molnár képviselő úr javaslata.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdés, észrevétel? Molnár László!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Ez ugyanoda sorolódik, az ingatlanalap-értékeléshez. Ez módszertanilag is hibás, hiszen az, hogy ezeket az alapokat egyetlen módszerrel, nevezetesen egy költségalapú módszerrel értékeljük, ami ugyanazt jelenti a Gellért-hegyen, mint mondjuk Geszten az utolsó Békés megyei faluban Románia felől, nem piaci megközelítés. Azt mondom a b) pontban, hogy nem vagy-vagy, hanem mind a három módszerrel kell értékelni. A telekértékelés pedig azért hibás, mert a fejlesztők elsősorban maradványértékelési módszerrel értékelik a telket. Tehát abból indulnak ki, hogy mi az az elérhető nyereség, ehhez mennyi lakást kell eladni, mi az a maradvány, amit adhatok ezért a telekért. Nagyon leegyszerűsítve így történik. Ma a szakma 95 százaléka így dolgozik, mert így kell az európai standard-ek szerint dolgozni. Azt hiszem, hogy ez a módosítás javít a szakmai előterjesztésen. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő veszélyesnek tartja a módosítást, mert a piaci szokványokon alapuló szabályokat rögzítettek hosszú évek óta. Úgy gondolom, hogy ezzel gyakorlatilag lehetetlenné válik a hatálybalépést követően az ingatlanalapok értékelése.
ELNÖK: Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Létezik a pénzügyminiszternek egy 25/1997. rendelete, amely az ingatlanszövetségi módszertani alapjain nyugszik. Ha egyszerűen azt beemelte volna az előterjesztő, akkor szakmailag megfelel. De ő újat akar. Pont ekkor borul fel az értékelői rendszer, hiszen az egyéb telekingatlanra, szántóra és más földterületre viszont létezik az FVM-nek egy 54/1997. rendelete, amely megint csak szigorú módszertant ír elő. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A szavazás következik. Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, jelezze4 (Szavazás.) Ez többség.
A 11. pont Molnár László képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdés, észrevétel? Molnár képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Ez annak a számozásnak az eredménye, ahogy én végiggondoltam a módosításokat, a bekezdések számozása változik. Ezt nyilvánvalóan támogatni kellene. Köszönöm.
ELNÖK: Ez megtörténik a törvényjavaslat elfogadása utáni átvezetéssel, vagy tartalmi? (Jelzésre.) Ez technikai kérdés. Képviselő úr!
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Akkor ezt visszavonom, köszönöm.
ELNÖK: A képviselő úr a 11. pontban szereplő javaslatát visszavonta.
A 12. pont dr. Dancsó József képviselő úr javaslata.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
A 14. pont dr. Dancsó József képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
Az ajánlás végére értünk. Kérdezem, tud-e valaki olyanról, amelyet nem tárgyaltunk, de kellett volna. Dancsó képviselő úr!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Igen, elnök úr, a 14 pont kimaradt.
ELNÖK: Most kérdeztem.
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): A 13. pontról szavaztunk.
ELNÖK: A 13. pont összefüggött a 12. ponttal.
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): És van még egy 14. pont is.
ELNÖK: Arról pedig utoljára szavaztunk. De lehet, hogy rosszul fogalmaztam. A jegyzőkönyv tanúsága szerint szavaztunk a 14. pontról? (Jegyzőkönyvvezető: Igen, egyharmad támogatta.) Egyharmad támogatta. Köszönöm.
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Elnézést kérek, lemaradtam.
ELNÖK: Ezek után kérdezem, van-e még észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.
A bizottság által benyújtandó módosító indítványok tárgyalása
Bizottsági módosító indítványok benyújtására kerül sor.
Az első módosító javaslat a törvényjavaslat 5. § (2) bekezdését javasolja módosítani. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Ezt támogatja az előterjesztő, az indoka pedig a támogató álláspontnak, hogy ez egy technikai kiegészítés, ami az értelmezést egyszerűbbé teszi.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás.) A többség benyújtja.
A következő módosító indítvány a törvényjavaslat 17. §-ának módosítását javasolja. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nekem 27-es van, de lehet, hogy ez csak tévedés.
ELNÖK: Nálunk 17-es, a 27-es a következő.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Elnézést kérek. Ezt támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás.) A bizottsági többség benyújtja.
A következő lesz a törvényjavaslat 27. §-ának módosítása. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő hasonlót javasolna, mint a hitelintézeti törvény esetében a kereskedési könyvnél. Lehet, hogy ezt most még nem lenne célszerű benyújtani, hanem majd együttesen rendeznénk.
ELNÖK: Tehát az előterjesztő nem támogatja a módosító indítványt. Kérdezem, van-e kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) Tizenhárom. Tartózkodás? Négy. Ellenszavazat? Nincs. Tehát a bizottság benyújtja a módosító indítványt.
A következő a törvényjavaslat 38. §-ának elhagyását javasolja. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
Az utolsó módosító javaslat elég áttekinthetetlen. Ha erről tudna mondani valamit.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Ez az IRM megváltozott deregulációs értelmezésének folyománya, tehát ez technikai lépés, hogy ennek így kell szerepelnie a törvény végén.
ELNÖK: Dancsó képviselő úr!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Csak a lehetetlen helyzetre szeretném felhívni a figyelmet. Azért a bizottság ne hozza saját magát ilyen helyzetbe, hogy gyakorlatilag július 1-jével 30-40 paragrafus hatályát veszíti, és azt sem tudjuk, mi van benne. Tehát szerintem ezzel kicsit várni kellene.
ELNÖK: Úgy érzem, nem tartalmi az ellenvetés, hanem az, hogy a bizottsági tagok nem tudták áttekinteni, hogy mi van benne, ezért az a javaslat hangzott el, hogy a bizottság ezt ne adja be. Egy későbbi szakban még van mód a beadásra. Amennyiben a bizottság úgy dönt, hogy ezt nem adja be, akkor utána annyi segítséget kérnék az előterjesztőtől - mivel fontosnak tűnik, hogy ez a módosító indítvány bekerüljön -, hogy akkor a megértéshez adjon olyan jellegű háttértámogatást, amely azt a célt szolgálja, amit Dancsó József képviselő úr felvetett.
Ezek után kérdezem a bizottságot, be kívánja-e adni a módosító indítványt. (Szavazás.) Ez elenyésző kisebbség, tehát a bizottság most nem adja be ezt a módosító indítványt. Akkor kérjük, hogy a következő bizottsági ülésre - amely a részletes vita után lesz - készítsék elő ezt a módosító indítványt úgy, hogy akkor ezekre a kérdésekre választ tudjunk kapni.
Van-e még bizottsági tag által benyújtásra kezdeményezett módosító indítvány? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény módosításáról szóló T/2754. számú törvénymódosító javaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatására, első helyen kijelölt bizottságként. Az előterjesztő képviselője változatlan.
Az 1. pont dr. Schvarcz Tibor képviselő úr és társai javaslata. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Kérdezem a képviselőtársaimat, tudnak-e olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna tárgyalni, de nem tárgyaltunk. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, a bizottsági módosító indítványok megvitatására kerül sor, az előbbiek szerint.
A bizottság által benyújtandó módosító javaslatok tárgyalása
A törvényjavaslat 19. § (2) bekezdésének módosítását javasolja a bizottság. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége a módosító indítvány beadását támogatja.
A második módosító indítvány a törvényjavaslat 15. § (3) bekezdésének a) pontját javasolja módosítani. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja, technikai jellegű.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja a benyújtást.
A következő a 15. § (4) bekezdésének módosítását javasolja. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja, technikai jellegű.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja a benyújtást.
A törvényjavaslat 17. §-ának új (3) bekezdéssel történő kiegészítését javasolja a bizottság. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja, technikai jellegű.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A többség támogatja a benyújtást.
Van-e még kezdeményezés bizottsági módosító beadására? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a biztosítókról, a biztosítási tevékenységről szóló, T/2756. számon benyújtott javaslatainak megvitatására, első helyen kijelölt bizottságként.
Az 1. pont Mádi László képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 2. pont Mádi László képviselő úr javaslata, amely összefügg az ajánlás 5. pontjában ismertetett javaslattal. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 3. pont Mádi László képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 4. pont Mádi László képviselő úr javaslata. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
Az ajánlás végére értünk. Kérdezem a képviselőtársaimat, illetve az előterjesztő képviselőjét, van-e valami, amit kellett volna, de nem tárgyaltunk. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.
A bizottság által benyújtandó módosító javaslat tárgyalása
Bizottsági módosító indítvány beadására kerül sor. A bizottság javasolja a törvényjavaslat 18. § (1) bekezdés b) pontjának módosítását. Előterjesztő?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatja, technikai jellegű.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja a módosító indítvány benyújtását.
Kérdezem, van-e még igény bizottsági módosító indítvány benyújtására. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, a napirendi pont tárgyalását lezárom, és az utóbbi négy napirendi pontban megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a segítséget.
Az előbb jelzettek szerint, hogy a Ház és a másik bizottság munkáját is tudjuk segíteni, visszatérnénk a 7. napirendi ponthoz. Ebben az esetben bizottsági módosító javaslat benyújtására kerülne sor. Kérdezem, a bizottság tagjai közül kívánja-e valaki indokolni. (Jelzésre.) Igen. Megadom a szót Kékesi Tibor képviselő úrnak.
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP), előterjesztő: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Bizottság! Már a múltkori bizottsági ülésen egy kis keveredést voltam kénytelen jelezni, mert a módosító indítványok közé becsúszott egy kapcsolódó módosító indítvány, és ez a helyzet mostanáig sem rendeződött. Ezért javaslom a bizottságnak, hogy azzal a kapcsolódó módosító javaslattal azonos tartalmú indítványt nyújtson be. Röviden arról van szó, hogy differenciált összegek kerülnek meghatározásra egyszeri juttatásként a kényszerbérletek megszüntetése vonatkozásában, illetve a korábbi módosító indítványhoz képest nem szükséges vizsgálni a folyósító szervezetnek a költségek indokolását, mivel olyan korlátozott összeget határoz meg, amelynek esetében nincs mód az értéktől való felfelé eltérítésre, ezért korrektül meghatározható a költségvetés vállalt terhe.
Még arra szeretnék utalni, hogy a múltkori bizottsági ülésen az előterjesztő képviselője jelezte, hogy ebben a formában támogatja az akkori indítványt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdések, észrevételek? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A döntés következik. Kérdezem, a bizottság tagjai közül ki az, aki támogatja, hogy a bizottság beadja ezt a módosító indítványt. (Szavazás) A többség támogatja.
Van-e még a napirendi pont keretében bizottsági módosító indítvány benyújtására kezdeményezés? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Megérkezett az eredetileg a 29. pontban szereplő téma előadója, akinek még más bizottságokhoz kell továbbmennie, ezért a megállapodásunknak megfelelően következik a H/2941. szám alatti határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit.
Görözdi György szóbeli kiegészítése
GÖRÖZDI GYÖRGY miniszterelnöki megbízott: Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Bemutatkozom, Görözdi György vagyok, miniszterelnöki megbízott, az előterjesztő Miniszterelnöki Hivatal miniszterét képviselem. Az pedig, hogy mellettem Markó Andrea államtitkár asszony ül, tükrözi, hogy kormányzati negyed munkája során a Miniszterelnöki Hivatal projektszervezete, illetve a Pénzügyminisztérium közötti együttműködés a legfontosabb láncszem.
Tisztelt Bizottság! A kormány célja az olcsóbb, hatékonyabb és korszerűbb kormányzati munka megteremtése. Ennek egyik legfontosabb eszköze a minisztériumok jövőbeni elhelyezését szolgáló kormányzati negyed, ezen belül is az új kormányzati épületegyüttes kialakítása. A feladat nem előzmények nélküli. A rendszerváltás óta valamennyi kormány tett lépéseket annak érdekében, hogy az új államigazgatási struktúra fizikai kereteit kialakítsa. Ezekre is tekintettel készülnek a jelen kormány alatt azok a tanulmányok, folynak azok a vizsgálatok, amelyek mind az elhelyezéssel, mind a megvalósítással, mind pedig az egyéb részletszakmai tevékenységekkel összefüggenek. Így történt ez most is, amikor a megvalósítás pénzügyi és egyben jogi konstrukciójára is javaslatot teszünk.
Szeretném a bizottságot tájékoztatni arról, hogy az a javaslat, ami a Ház elé került, az indoklásban szereplő számok és érvek a nemzetközi standard-ek és a magyar tapasztalatok együttes felhasználásával készültek. Egyébként az említett állami szervezeteket ebben a munkában külső tanácsadó is segítette, hiszen közbeszerzési eljárással az előterjesztő szervezetek ajánlatot kértek a négy legnagyobb nemzetközi tanácsadó cégtől, és a legkedvezőbb ajánlat alapján végül is a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Zrt. végezte el azokat a számításokat, amelyek a javaslat indoklásában találhatóak.
Röviden összefoglalva az indoklásban található konstrukciót, az előterjesztő azért tartja ezt a vizsgált négy konstrukció közül a legalkalmasabbnak, mert ez a konstrukció jelenti az állam számára a legkisebb kiadásokat. Fontos, hogy ehhez a konstrukcióhoz kötődik a leggyorsabb megvalósíthatóság lehetősége, ami a költségvetési kiadások visszafogásának mielőbbi megtörténtét jelentik. Fontos az, hogy ez a konstrukció az állam számára hosszú távon, a vizsgált 25 éves időtartamra fix, számítható, tervezhető állami kiadásokat jelent. A beruházás oldaláról tekintve nagyon fontos a konstrukcióban az az elem, hogy mind a kivitelezés, mind pedig az üzemeltetés hardelemeit ugyanaz a magánfejlesztő végzi majd el, és ez ösztönzőleg hat arra, hogy az épület a legmagasabb minőségi követelményeknek megfeleljen.
Szeretném jelezni azt, amit az indoklás nem tartalmaz, hogy ez a konstrukció nemcsak azért került be a javaslatba, mert a legkedvezőbb jelenértéket mutatja, hanem azért is, mert a közvéleményben és más fórumokon is jelentős figyelemmel kísért biztonsági elemek miatt a PPP statisztikai körön kívül megvalósítható teljes szolgáltatása ez esetben nem szerezhető be. Hiszen biztonsági okok miatt akár az épületfelügyeletnél, akár az őrzés-védelemnél, akár más szolgáltatásoknál vagy az államnak magának kell ellátnia a feladatokat, vagy pedig külön szervezetekkel kell elláttatnia. A hosszú távú bérlet ellen az szólt, ami szintén a vizsgált konstrukciók között szerepelt, hogy nem tartalmazta azt a lehetőséget, hogy a nagy figyelem és közérdeklődés mellett megépülő kormányzati épületegyüttes a 25 éves futamidő végén névleges vételáron az állam tulajdonába kerüljön. Tehát nemcsak pénzügyileg, hanem összességében is a legkedvezőbb megoldásra teszünk javaslatot.
Az indoklás tartalmazza azokat a számszerűsíthető megtakarításokat, eredményeket, amelyeket fontosnak tartottunk. Hadd említsem meg, hogy azért vannak nem számszerűsíthető előnyei is ennek a beruházásnak. Az egyik mindenesetre az a valós cél, hogy egy olyan közigazgatási fizikai munkakeret jöhessen létre, ahol nemcsak a minisztériumok közötti együttműködés javulhat, hanem a minisztériumok belső szervezeti egységeiben lévő kommunikáció is tovább érhet. Szeretném mindenképpen felhívni a bizottság figyelmét arra, hogy ettől a fejlesztéstől nemcsak az államigazgatás eredményeit várjuk, hanem egy olyan városrevitalizációs keretbe kívánja a kormány ezt helyezni, amely nemcsak a leendő kormányzati épületegyüttes 3,5 hektáros területén, hanem a Nyugati pályaudvar környékén, a főváros legporszennyezettebb és a belváros egyik legelhanyagoltabb területén az élhetőbb élet körülményeit is kialakítja majd. Méghozzá úgy, hogy húzóerőként a kormányzati épületegyüttes mellett az elkövetkező időszakban magánforrásból jelentős beruházások kerülhetnek megvalósításra.
Szeretném még kiemelni azt a garanciarendszert, amelyet rendhagyó módon csatolt a kormányzat a projekt megvalósításához. Azoknak a céloknak a garanciarendszerét, amelyek akár a közigazgatás, akár a város számára a projekt elején meghatározó tartalmat adnak, többek között olyan fórumrendszerrel is biztosítja a kormány, mint a projektmonitoring bizottság. Itt az Állami Számvevőszék, a kerület, a főváros, illetve szakmai szervezetek közreműködésével a projekt minden lényeges dokumentuma, úgy a vizsgálati dokumentumok, mint a kormány, illetve az Országgyűlés elé kerülő javaslatok véleményezésre kerülnek, és csak akkor folytathatják útjukat, ha azzal a projektmonitoring bizottság egyetért. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az Országgyűlés elé benyújtott javaslat is élvezi ennek a körnek a támogatását. Ezzel együtt kérem a bizottságot a benyújtott javaslat támogatására.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdések, észrevételek, vélemények következnek. Kékesi Tibor!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! A kormányzati negyed létrehozása elég sok vitát váltott ki már a sajtóban. Remélem, kellően tájékozott vagyok a dologban, tehát nem az újságcikkek, hanem a megismert anyagok, elemzések és természetesen az előttünk fekvő határozati javaslat alapján szeretném megfogalmazni a viszonyomat, illetve a szocialista frakció viszonyát ehhez az előterjesztéshez. Azt gondoljuk, hogy a kormányzati költségekben elérendő megtakarítások, tehát költségágon a konvergenciaprogramhoz illeszkedő megtakarítások elérése számos módon, például a kormányzati negyed létrehozásával is elősegíthetők. Sőt, szükséges, hogy ez megtörténjen.
Miért van ez így? Azért gondoljuk ezt, mert egy egységes helyre telepített kormányzati munka olyan szinergiákat, együttdolgozásokat tartalmaz, mint akár a tevékenység hatékonysága, akár az ahhoz szükséges létszám, akár az azt kiegészítő feladatok elvégzése - értem alatta a különféle szolgáltatások, az ingatlankezelés, a vagyonkezelés ide tartozó részeit, és leginkább ide kívánkozik a számítástechnikai háttérszolgáltatások elvégzése -, de a koncentrált elhelyezkedés nagyrészt a humánpolitikai erőforrások szempontjából szintén egyfajta jelentős hatékonyságjavulást jelent. Ez a korábbi becslések tekintetében évi tízmilliárdos nagyságrendet jelentene, nyilván ez már induláskor is feltételezhető.
A megtakarításnak azonban van más ága is: kisebb területen, nyilván a modern követelményeknek megfelelően korszerűbb ingatlanban, korszerűbb energiafelhasználással - és ezt a sort bizonyára hosszan lehetne még folytatni - lehet működtetni magát a központi államapparátust. Ez megmutatkozik abban is, hogy a ma használt, mintegy 325 ezer négyzetméternyi kormányzati iroda helyett a jövőben ezt a célt ki lehet váltani 165 ezer négyzetméter alapterületű ingatlannal, és értelemszerűen ennek relatíve csökkenő költségeivel. A különféle kalkulációk, számítások elég részletes háttérül szolgálnak ahhoz, hogy megállapítható legyen a hosszú távú bérlet, illetve a kétfajta köz- és magán-együttműködés közül melyik mutatja, adja a legjobb költségvetési hátteret ezeknek a lépéseknek. Egyébként kötelezően vizsgálandó, ennél a konstrukciónál kötelezően előírásra került az államapparátusban, hogy a PPP tárcaközi bizottságnak mindenképpen ki kell fejtenie az álláspontját, hogyan alkalmazható az állami beruházás. A számok alapján látjuk, hogy a PPP-konstrukció jobb a hagyományos megoldásoknál, azon belül pedig a szolgáltatások megválasztása tekintetében bizonyos részeket a szolgáltató, majd az együttműködő partner végez el, másokat, amelyeket persze elsősorban biztonsági megfontolások is indokolnak, maguk a kormányzati szervek végzik, végezhetik el. Költséghatékonyság szempontjából is ez a konstrukció jelölődött ki a legjobbnak.
A kormányzati épületegyüttes létrehozása az idő szempontjából sem közömbös. Azt gondolom, egy rendkívül hosszan elhúzódó, akár évtizedig terjedő építkezés pont a rövid idejű megvalósítással járó előnyöket szorítja háttérbe, amelyek, illetve azt gondolom, az a környezet, a környezetre gyakorolt hatás, amely a negyed megvalósításával szintén várható, nem közömbös sem a városnak, sem annak a kerületnek, sem annak a szűkebb térségnek. Tehát egy belvárosi, de tulajdonképpen elég rossz minőségű környezetnek nevezhető pályaudvari kiegészítő terület kerül megújításra, jelentős fejlesztést, fejlődést jelentve, és lényegében mindez magántőkéből valósul meg. Itt a "lényegében"-t csak azért használom, mert az előkészítés költségei állami forrásból valósulnak meg, néhány milliárdos összegben. Összességében tehát azt gondolom, ez jó a szűkebb környezetnek, jó a tágabb környezetnek, jó az országnak, jelentős állami megtakarítással és hatékonyságjavulással jár. Reméljük, ez a hatékonyság majd a szakmai munkában is megmutatkozik, nemcsak ezekben a kiegészítő tevékenységekben. A szocialista képviselőcsoport e szempontok alapján támogatja a közbeszerzés megindításához és majd a szerződés megköthetőségéhez szükséges országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Az előterjesztő képviseletében kíván-e valaki reagálni az elhangzottakra? (Nincs jelentkező.) Nem, akkor döntés következik.
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról
Aki általános vitára alkalmasnak tartja a határozati javaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Aki nem? Kilenc. A bizottsági vélemény előadójának javasolom dr. Kékesi Tibort. Akinek ellenvéleménye van, kérem, szóljon! (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, akkor a bizottságban elhangzottakról Kékesi Tibor fogja tájékoztatni a Házat. A napirendi pont tárgyalását lezárom, az előterjesztő képviselőjének megköszönöm a munkában való részvételt. Kérdezem, hogy a jegybank képviselői megérkeztek-e? (Jelzésre.) Amennyiben nem, visszatérünk a rendes kerékvágásba.
A 16. napirendi pont következik, a "Sport XXI." nemzeti sportstratégiáról szóló H/2919. számon benyújtott országgyűlési határozati javaslat, az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét és kérem, hogy rövid szóbeli kiegészítésének megtétele előtt a jegyzőkönyv számára közölje a nevét és beosztását. Öné a szó.
Elbert Gábor szóbeli kiegészítése
ELBERT GÁBOR (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elbert Gábor vagyok, sport-szakállamtitkár. Köszönöm a lehetőséget, hogy itt lehetünk ma. A nemzeti sportstratégia alapvetően arra tesz kísérletet, hogy a sportot a helyén pozícionálja a társadalom szempontjából. Az eddigi megközelítéssel szemben, amely szerint a cél az a sport, ahol az aranyérmeket és a Balaton-átúszáson résztvevőket számoljuk, és amely természetesen a jövőben is fontos marad, sokkal inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy a sportot a társadalom szempontjából milyen eszközként, milyen lehetőségekkel lehet felhasználni.
A nemzeti sportstratégia egy teljes sportszakmai konszenzus eredménye. Minden, a sportszakmában megtalálható civil szervezet, a köztestületek és a területi szervek is támogatták, ezen kívül megjárta a stratégia a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumát, ahol mind a hét önkormányzati szövetség teljes támogatásáról biztosította. Több körben, az öt párt parlamenti frakcióvezetőjének segítségét kérve, ötpárti szakmai egyeztetéseken is átment, és ennek eredményeképpen tegnap a sport- és turizmus bizottság teljes egyhangúsággal támogatta az általános vitára kerülését, úgyhogy én ezt kérem most a bizottságtól. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői hozzászólásokra, kérdésekre, véleményekre kerül sor. Molnár László képviselő úrnak adom meg a szót.
MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Ez az anyag kimondja, hogy a testnevelés és a sport az egyetemes magyar kultúra része. Ha az egyetemes magyar kultúra része, akkor miért nem a kulturális tárca felügyeli. Átnéztem én is a sportstratégiát, és az jutott eszembe, hogy a '80-as években volt egy minisztertanácsi rendelet, amely akkor bontotta szét a sportot versenysport, élsport, szabadidő sport, diáksport kategóriákra. Abban az időben is megfogalmaztuk azt, akkor éppen a TF-re jártam, hogy bizony a diáksport az elsődleges. Ennek kimondása mellett is megszűnt a mindennapi testnevelés, megszűnt a diáksportnak az a prioritása az oktatási intézményekben, amiről ez az anyag is beszél. Hogyan motiválhatók a gyerekek, elnőiesedett a testnevelői szakma, és lehetne még sorolni az okokat.
Most mégis pénzügyi, költségvetési oldalról szeretném inkább megközelíteni, hiszen a szakbizottságunknak nem igazán a sportszakma a feladata. Én ehhez tartom is magam. Fontosnak tartanám az éves költségvetési tervezés folyamán ezrelékes, százalékos mértékben a sport finanszírozására fordítható keretösszeg meghatározását. Fontos lenne az, hogy a költségvetési szerv, mondjuk az államkincstár, amely folyósítja a szakági szövetségek, az olimpiai bizottság és más szervezetek számára a pénzt, az év elején juttassa el az arra az évre vonatkozó költségvetésből az összeget, hiszen mint gyakorló sportegyesületi elnök én is tudom, hogy mit jelent az, hogy beígért, leszerződött összeget 4-5-6 hónappal később kap meg az egyesület. Úgyhogy kifejezetten pénzügyi oldalról általános vitára alkalmasnak tartom, a képviselőcsoportunk nevében is. Azt gondolom, néhány ilyen jellegű módosítást megérne ez a stratégia. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Igen, képviselő úr!
TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Valami közöm nekem is van az élsporthoz, ilyen szempontból is olvastam ezt a stratégiát. Aztán eszembe jutott az, hogy a nagy kérdés az, hogy ebből a stratégiából mi fog megvalósulni. Kicsit ellentmondást érzek az elmúlt esztendők történései, illetve az azt megelőző stratégiák között, illetve e között a stratégia között. Nagyon szép elképzelések vannak leírva, támogatom ezt a stratégiát, pénzügyi oldalról viszont szeretném feltenni a kérdést, lesz-e az államnak tehetsége ahhoz, hogy e stratégia megvalósítását segítse, illetve szerettem volna látni több konkrétumot ebben. Mégis, azon túl, hogy ösztönözni kell a magánszféra bevonását, néhány dolgot célszerű lett volna megfogalmazni.
Mondom ezt azért is, mert hasonló, Sport XXI. néven egy létesítményfejlesztési program indult el néhány évvel ezelőtt, és itt is lát az ember olyan problémákat, amelyek azt mutatják, hogy szép a stratégia, aztán kérdés, hogy mennyire fog megvalósulni. Gondolok itt a létesítményekre. A várakozásokat messze alulmúlja az a szám, amit sportcentrumban, sportcsarnokokban, tanuszodákban tud produkálni a kormányzat. Magam polgármesterként részese voltam annak, hogy egyszer csak kaptunk egy hírt, hogy ha nem zárjuk a közbeszerzési eljárást x. napon belül, akkor lehetséges, hogy a források is el fognak fogyni. Aztán őrjítő versengést indult be a részt vevő önkormányzatok között, hogy ki lesz az első öt, vagy első tíz, aki még forráshoz fog jutni.
Én is problémásnak tartom a döntések elhúzódását, nem ritkán hónapokba telik, mire a pénzügyminiszter rámondja az igent a döntésekre. Szeretném, ha ennek a stratégiának a megvalósulása során ezekre figyelemmel lenne a kormányzat, és akkor talán sikeres lesz ennek megvalósítása. Még egyszer mondom, azt, ami le van írva stratégiaként, támogatandónak tartom, elsősorban az abban megfogalmazott célokat. Köszönöm szépen. (Simor András megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Akkor az előterjesztő képviselőjének adom meg a szót válaszadásra.
ELBERT GÁBOR (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Alaphelyzetben én is testnevelő vagyok, úgyhogy azt gondolom, a mindkettőjük által elmondottakkal teljes mértékben azonosulni tudok. Elindítottunk néhány mintaprojektet ebben az esztendőben, és ha erre igény van, a bizottság elé is szívesen elhozzuk az eredményeit már ősszel, mert magunk is azt látjuk, hogy ha leírunk valamit, az nagyon szép, de annak megvalósításán múlik minden. Szerencsére mi a sportpályán szocializálódtunk, akik most ezt a munkát végezzük, tehát arra ítéltük magunkat, hogy a saját munkánkkal lerajzolt pályán, közösen meghatározott szabályrendszer mellett győzelemre vigyük ezt az anyagot. Örömmel veszem az ön és pártja segítségét, kérem a bizalmát, és örömmel hallottam, hogy az anyagot jónak tartja. Mi pedig ezt meg is fogjuk csinálni, erre már ősszel fogunk tudni hozni adatokat, számokat, hogy a leírtak mintaprojekt szintjén hogyan működnek, és milyen területeken tudtunk előrelépni. A létesítményhelyzettel kapcsolatosan azt gondolom, hogy ha képviselő úr elolvassa az anyagot, ebben eléggé kritikusak vagyunk, elég pontosan határozzuk meg azt, hogy mire volna szükség. Ebben egyébként szintén elindultunk mintaprojektek szintjén, mert ez is egy bonyolult és összetett, akár költségvetési kérdés is. Úgyhogy nagyon szépen köszönöm képviselő uraknak és a bizottságnak is, ha támogatják az anyagot.
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. Tovább jelentkezést nem láttam. A határozathozatal következik. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a H62919. számú határozati javaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás) Úgy látom, egyhangú. A bizottság véleményének képviseletére javaslom Molnár László képviselő urat. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló, T/3026. számú törvényjavaslat általános vitájára kerül sor, első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét, illetve Simor András jegybankelnök urat. Kérem, hogy a törvényjavaslathoz szóbeli kiegészítésüket tegyék meg. Először az előterjesztő képviselőjének, majd az MNB elnökének adnám meg a szót, utána képviselői hozzászólások következnek. Önöké a szó!
DR. KOVÁCS ÁLMOS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A benyújtott törvényjavaslatban leírt általános indokolás tartalmazza a módosítás legfőbb indokait, ezért én most nem kívánom ezeket megismételni, a kérdésekre természetesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm. A jegybank képviseletében van-e kiegészítés?
SIMOR ANDRÁS, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: Köszönöm szépen. Hasonlóképpen, amennyiben kérdés van, természetesen boldogan állok rendelkezésre.
ELNÖK: Köszönöm. A képviselői kérdések, vélemények következnek. Szabados József képviselő úr!
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A szocialista frakció az előterjesztést támogatni fogja, általános vitára alkalmasnak javasolja, kiemelve azt a fontos tényt, hogy az előterjesztés javítja az irányítási struktúra hatékonyságát, változtatást tartalmaz a testület létszámában, összetételében, és a monetáris tanács összetételének változása a nemzetközi gyakorlathoz igazodik. Azt javasolom a bizottságnak, hogy bocsássa általános vitára a törvényjavaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Dancsó képviselő úr!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Jegybankelnök Úr! Amikor a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatot megkaptam és elolvastam, akkor a pár évvel ezelőtti hasonló módosítás jutott eszembe, amikor ennek éppen az ellenkezőjét igyekeztek bizonyítani, hogy miért fontos az, hogy a monetáris tanács tagjai és az alelnökök számát megnöveljük, ez mennyiben szélesíti, növeli az átláthatóságot, az érdekek ütközését. Akkor a kormány bebizonyította, hogy bizony, az addig volt rendszer nem jó, az a rendszer jó, amelyet a jegybank irányítási testületei most jelentenek. (Babák Mihály: Nincs új a nap alatt.) Most épp ennek az ellenkezőjét olvassuk. Gondolom, ebben az ön hathatós és tevékeny véleménye is szerepel, hogy mennyire fontos, hogy csökkentsük a monetáris tanács tagjai, az alelnökök számát, hogy az alelnökök kerüljenek be a monetáris tanácsba, és ilyen értelemben sokkal jobban követhető, figyelembe vehető az egyszemélyi felelősség, gyakorlatilag sokkal könnyebben irányíthatóvá válik a Magyar Nemzeti Bank.
Úgy gondolom, helyes álláspontot képvisel a kormány, illetve a jegybank elnöke, hiszen tudomásom szerint az ő kezdeményezésére került ez benyújtásra. Csak akkor azt nem értem, hogy két-három évvel ezelőtt miért gondolt mást előterjesztőként a Pénzügyminisztérium, illetve a kormányfő? Akkor is ugyanaz volt, mint most. Miért gondolták azt, hogy akkor az a hatékonyabb, most pedig ez a hatékonyabb, hiszen gyakorlatilag szöges ellentétben áll egymással a két verzió? Úgy gondolom, szerencsés lenne kimondani, hogy az akkori verzió egyszerűen csupán politikai célokat szolgált, az akkori jegybankelnök korlátozását és a jegybank tevékenységének nehezítését. Ellehetetlenítést azért nem mondok, mert ez nem következhetett be, hiszen azért láttuk, hogy az elmúlt években Járai Zsigmond vezetésével gigászi harcot kellett folytatni azért, hogy a kormány monetáris politikába történő folyamatos beleszólását próbálják enyhíteni és ellensúlyozni. Egy szó, mint száz, úgy gondolom, hogy ez az elképzelés az irányítás szempontjából helyes, még egyszer mondom, azt kellene bevallani, hogy az elmúlt két-három évben követett stratégia pusztán politikailag volt meghatározott.
Ami a dolog technikai és érdemi részét érinti, azért két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik az, hogy a munkáltatói jogok gyakorlása kapcsán számomra nem derült ki teljesen világosan, hogy a 6. § c) pontjában felsorolt külsős tagok tekintetében ki is lesz a munkáltató, illetve ki fogja gyakorolni a munkáltatói jogokat. A másik: amennyiben fokozatosan csökken a monetáris tanács tagjainak száma, egyszer csak eléri a törvényjavaslatban kívánatosnak tartott 5-7 tagot, és akkor hirtelenjében négy taggal lesz kevesebb. Akkor mi fog következni az ő pótlásukra, milyen eljárási rendet találnak ki arra vonatkozóan, hogy ki, mikor és hogyan delegálhat majd személyeket a monetáris tanács külső tagjainak? Összességében azt tudom mondani, hogy támogatható ez az irány, viszont azok a fenntartások, amelyeket hangoztattam, természetesen fennállnak. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Hargitai képviselő úr!
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bankelnök Úr! Én is azt gondolom, hogy ez jó irányú módosítás. Ezzel persze kimondtam azt is, amit itt Dancsó képviselőtársam ecsetelt, hogy amit eddig láttunk a kormány részéről az MNB-törvény módosítása kapcsán, az a kormány által elkövetetett legnagyobb politikai szélhámosságok egyike. Itt az élő példája. Most pont az ellenkezőjét teszik, ráadásul ugyanazokkal a mondatokkal indokolva, mint három évvel ezelőtt, csak akkor ellenkező irányú mozgás volt.
Mielőtt a részletekbe belemennék, mert azért bizonyos kérdésekben további finomításokat tartanék szükségesnek, az egyik ilyen pontosítási igényt, amelyet Dancsó képviselőtársam megfogalmazott, én is ellentmondásosnak látom a törvényben. Azt látom, hogy a monetáris tanács minden egyes tagja munkaviszonyban áll a Nemzeti Bankkal. Tehát a külsős tagok is munkaviszonyban állnak, és a munkaviszony valamilyen szinten feltételezi a munkáltatói jogok gyakorlását. Nem látom megfogalmazva ezt a külső tagok esetében. Az alelnökök esetében egyértelmű, hogy a kardinális jogokat, a kinevezést és felmentést leszámítva, természetesen az MNB elnöke gyakorolja, de nem látom ugyanezt a külső tagoknál.
A másik ellentmondás, hogy ha munkaviszonyban áll minden egyes monetáris tanácsi tag, a törvény csak az elnöknél és az alelnököknél tiltja, hogy más munkaviszonyt, vagy munka jellegű jogviszonyt létesítsen. Ezek szerint az ilyen, külsősöknek tekinthető tagok esetében ez lehetséges. Persze, elképzelhető, hogy valakinek több munka jellegű jogviszonya van, viszont akkor ez valamelyest a függetlenségét sérti. Tehát én is azt gondolom, hogy ez vagy elnagyoltan van szabályozva, vagy mi nem értjük egyelőre azt, ami itt le van írva. Ilyen szempontból ráerősítek arra, amit Dancsó képviselőtársam mondott.
Tisztelt Szocialista Képviselőtársaim! Pár évvel ezelőtt azt hallottuk önöktől, hogy rossz a magyar rendszer, mert kevesen vannak a monetáris tanácsban, így szükséges behozni ebbe a tanácsba azt a nagy-nagy bölcsességet, amelyet különböző helyekről jött emberek hozhatnak be. Ezt tartottuk Európa-konform megoldásnak. Ezt igyekeztek önök bebizonyítani nekünk. Most eltelik néhány év, és azt bizonygatják nekünk, hogy nem, hát nem ez volt az eurokonform, hanem az, ha 5-7 tagú, merthogy ekkora országban...?! Vagy eddig nem tudták, hogy mekkora az országunk? Most jöttek rá, és ezért jelölik meg 5-7 főben a monetáris tanács létszámát? Vagy Dancsó képviselőtársamnak van igaza, hogy korábban mégsem az volt az európai irány? Nyilvánvalóan nem az volt, tudjuk jól, hogy politikai indok miatt kellett az akkori jegybankelnököt bekeríteni és olyan emberekkel körbeültetni a monetáris tanácsban, akik majd kevésbé képviselik az ő gondolkodását és álláspontját.
Jellemző, hogy mivel itt azért nem általános iskolát végzett emberekről, hanem végül is szaktekintélyekről van szó, a gyakorlati működés, és ilyen szempontból megerősítem a képviselő urat, nem feltétlenül ezt igazolta. Azért ezeknek az embereknek működött a racionális agyuk, de hogy a kormány és a miniszterelnök részéről volt egy ilyen szándék, az teljesen egyértelmű volt. Vagyis a kormány sértette és befolyásolta a Magyar Nemzeti Bankot és a monetáris politikát. Azt is sajnálom, hogy az Európai Központi Banknak nem volt ereje, bátorsága, politikai akarata ahhoz, hogy ezt egyértelműen jelezze a magyar kormánynak. Mert itt a bizottságban mindenki tudta, hogy csak erről szól a dolog, mégis meg lehetett tenni ezt egy európai uniós országban. Még egyszer mondom, az ellenkezőjét tesszük, de ezzel egyetértek, hogy kisebb legyen a monetáris tanács tagjainak száma.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy Európában továbbra is példa nélküli az a gyakorlat, hogy minden egyes monetáris tanácsi tag a mindenkori miniszterelnök akaratától függ. Mert jelenleg Gyurcsány Ferenc akarata nélkül nem lehet senki tag. Az a kérdésem is, hogy mikorra "kopnak ki" a jelenlegi urak, tehát mikor lép életbe az új működési rend. Nagy valószínűséggel egy másik miniszterelnök lesz, de akkor sem helyeslem, ha a miniszterelnök akaratától függ. Ugyanis ebből a szabályozásból az derül ki, hogy a miniszterelnök akarata nélkül senki nem kerülhet be a monetáris tanácsba. Azt jó dolognak tartom, hogy az MNB elnökének itt megjelenik a jelölési lehetősége az alelnökök esetében, vagy a külsősnek mondott tagok esetében is. Azt nem tartom szerencsésnek, hogy miniszterelnöki akarat nélkül ide nem kerülhet be ember, mert ez így van szabályozva. Ha az MNB elnöke jelöl valakit, és ha a miniszterelnök egyetért azzal, akkor küldi tovább a köztársasági elnöknek. A másik esetben pedig az elnök véleményét kell kikérni, ez kisebb jog.
Azt tartanám szerencsésnek, ha a kompetencia egy kicsit megoszlana. Még egyszer mondom, azt helyeslem, hogy az MNB elnöke kap jogosítványokat, de a miniszterelnöki jogkört tompítanám. El tudnám képzelni azt is, hogy ugyanazoknak a tagoknak az esetében, akiket az elnök jelöl, nem kell miniszterelnöki egyetértés, hanem esetleg csak vélemény, mint ahogy fordítva is csak véleményezési lehetőséget ad a bankelnöknek. Ugyanis kivel szemben kell védeni a Nemzeti Bankot, a monetáris függetlenséget? Nyilvánvalóan a mindenkori kormánnyal szemben. Itt egy olyan grémium jön mindig létre, miben a mindenkori miniszterelnök dominálhat, persze, azokkal a csúszásokkal, hogy nyilvánvalóan egyszerre lehetősége arra, hogy egy teljes testületet lecseréltessen. Azért az Európai Unió szabályai védik ezt a függetlenséget.
Az egész nemzeti banki játéktérrel az a gondom, hogy sem a magyar alkotmány nem védi kellően a Nemzeti Bankot, ez az 50 százalékos törvény pedig egyáltalán nem védi. Itt az élő példa rá, hogy egyszer a-t mondani, és két hét múlva ugyanazokkal az indokokkal b-t is lehet mondani. Tehát a Magyar Nemzeti Banknak felfogásom szerint nincs meg az a szervezeti függetlensége, ami ideális lenne. Egy ilyen szervezeti függetlenség persze civilizált országban működőképes rendszert hoz létre, de a mi esetünkben ez jó példa, hogy ez nem egészen így működik. Azt már csak az érdekesség kedvéért mondom, hogy bár megélhetnénk akár képviselőként, hogy majd az euró bevezetésének napján, ahogy itt megfogalmazódik, megszűnik az akkor ott lévők urak monetáris tanácsi tagsága. Bár látnánk már ezt az időpontot, de azt a gazdaságpolitikát látva, amit önök folytatnak, ez egy nagyon távoli jövőbe tolódik el.
A véleményem mellett a következő kérdéseket fogalmaztam meg, amire választ kérnék. Én sem látom, hogy ezeknek a külsősnek mondott tagoknak, akik munkaviszonyban állnak az MNB-vel, ki a munkáltatójuk, ki a munkáltatói jog gyakorlója, és ez a munkáltatóijog-gyakorlás mire terjedne ki, mert az nyilvánvaló számomra, hogy ha ez munkáltatói jog, akkor az alapvető munkáltatói jogokat természetesen itt sem a bankelnök gyakorolja, mint ahogy az alelnökök esetében sem. Tehát, ha munkajogviszonyban vannak, akkor ki engedi szabadságra, vagy ki engedi külföldi kiküldetésre és így tovább? Dancsó képviselő urat megerősítve, ugyanazt olvasom ki a törvényjavaslatból. Szerencsésnek tartanám azt, a monetáris tanács tagjainak megválasztásában a mindenkori miniszterelnök jogosítványai tompulnának. Felfogásom szerint ez elsősorban a bankelnök felé tolódhat el valamilyen mértékben. Mondtam erre egy példát is, hogy amikor a bankelnök jelöl, akkor csak a miniszterelnök véleményét kelljen kikérnie, és máris egy kiegyensúlyozottabb testület jöhetne létre.
Volt egy konkrét kérdésem, hogy ez az új eljárási rend mikor indul, magyarán mikorra kopnak ki a jelenlegi tagok a testületből, mert arra már nem emlékszem, hogy az utolsót mikor tettük oda be. Ugyanakkor, amit képviselőtársam felvetett, az egyértelműen szabályozva van, amikor bejön az új jelölési rend, akkor a zárórendelkezések megfogalmazzák, hogy ez a jelölési rend a miniszterelnök jelölésével indul, és felváltva jelölnek. Ez egy normális gyakorlat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelentkezést nem látok, ezért most az előterjesztő képviselőjének és a jegybank elnökének adnám meg a szót válaszadásra.
Dr. Kovács Álmos és Simor András válasza
DR. KOVÁCS ÁLMOS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Köszönöm azt, hogy a változtatásokat alapvetően támogatják. Nem akarok elidőzni a történetnél, de talán egy mondatot engedjenek meg. Már 2001-ben is én képviseltem a kormányt egy olyan módosításnál, ami egyoldalúan a jegybankelnökre delegálta a jelölési jogokat. A következő módosítással megpróbáltunk egyensúlyt teremteni, és az addigi tapasztalatok alapján az egyensúly megőrzésével, a hatékonyság érdekében lehetőség látszik a létszám csökkentésére. A folyamatot egészében nézve el kell ismernünk, hogy nem szerencsés, ha ilyen sűrűn módosul ez a törvény, de több olyan, utólag azt gondolom, nem helyes lépés volt, aminek a korrekcióját jobb korábban megtenni, mint később.
A konkrét kérdésekre. A külső tagoknál egyetlen munkáltatói jog van, amit nem a törvény szabályoz, ez a szabadság kiadása. Itt van egy olyan bevett gyakorlat, hogy a szabadság tekintetében is egyeztetnek az elnökkel, de talán az elnök úr erre még kitér. A törvény lefedi a fizetéssel és egyebekkel kapcsolatos jogokat. Azt a kérdést, hogy milyen egyéb tevékenységet végezhetnek, szintén a törvény szabályozza, hogy a külső monetáris tanácsi tagok oktatási, kutatási tevékenységet végezhetnek, tehát szűkítve van az a kör, ahol tevékenykedhetnek, ahhoz nem kell a jegybankelnök külön engedélye, hogy valaki milyen egyetemen legyen oktató. De az a kör, ahol ők munkát végezhetnek, eddig is szabályozva volt.
A jelölés tekintetében, ahogy azt a képviselő úr a végén említette, a szabályozás valóban arról szól, hogy amikor először sor kerül új tag jelölésére, akkor ezt a rendszert a miniszterelnök kezdi, a jegybankelnök folytatja, és felváltva történik a jelölés. Ezt a részt a törvénymódosítás szabályozza. Végül felvetődött az a kérdés, hogy miért van a miniszterelnöknek végső kinevezési joga, ebben nagyjából követi ez a rendszer az európai gyakorlatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Simor Andrást illeti a szó.
SIMOR ANDRÁS, az Magyar Nemzeti Bank elnöke: Köszönöm szépen. Talán annyi kiegészítést tennék, hogy ami a függetlenségi szabályokra vonatkozik, azt a mostani módosítások nem érintik. A hatályos törvény szövege viszont határozottan tartalmazza a külső tagokra vonatkozó szabályokat, ezekben nincs változás. Úgy gondolom, ezek elég szigorúak. A másik kérdés a munkáltatói jogokra vonatkozik. A kinevezés, elbocsátás, fizetés a törvényben meghatározott módon történik. A munkahelyükre vonatkozóan pedig utasítást nem kaphatnak senkitől, mert éppen a függetlenségüket sértené. Igazából nem nagyon van olyan munkáltatói jog, amelyet lehetne gyakorolni. A Magyar Nemzeti Bank elnökének egyébként nincs munkáltatói joga a külső monetáris tanácsi tagok szempontjából. Ami az alelnökökre vonatkozik, éppen ebben a módosításban fogalmazódik meg a munkáltatói jog, de nem azokra a kérdésekre, mint a kinevezés, a fizetés, hanem az alelnöki funkciójukban a munkabeosztásra vonatkozik. Köszönöm szépen.
További észrevételek, megjegyzések
ELNÖK: Köszönöm. Hargitai képviselő úr!
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Érteni vélem, hogy a függetlenségüket sértené, ha a Nemzeti Bank elnöke instruálhatná őket. Nem is erre gondolok, de ha munkajogviszonyban gondolkodunk, márpedig itt ez van rögzítve, hiszen ilyen viszony létesül a bank és köztük, akkor a jogviszony lényegéből fakadóan van egy utasítási jog. Akkor miért hívjuk ezt munkajogviszonynak, ami gyakorlatilag nem az? Akkor miért nem kapnak a tevékenységükért tiszteletdíjat? Most csak mondtam valamit, az összeg ugyanaz lehetne. Akkor már a jogintézmény jellege is kifejezi azt, hogy ők valamelyest érinthetetlenek. Miért húzunk rá egy olyan jogi kategóriát, amit a gyakorlatban nem működtetünk? Adhat-e az elnök úr jutalmat ezeknek a jól dolgozó harcosoknak, vagy sem? Mert, ha munkáltatóijog-gyakorló, akkor elméletileg adhat. Külföldre akarnak menni. Munkajogviszonyban állnak a bankkal, dolgozniuk kellene, de az egyikük úgy dönt, hogy két hétre elmegy külföldre, akkor ki fogja engedélyezni. Mert az, hogy egyetemen tanítanak, nagyszerű, de ennek ehhez az ügyhöz semmi köze, itt is munkajogviszonyban vannak. Tehát lehet, hogy van egy ilyen hallgatólagos gyakorlat, hogy ők tőlem kicsit távol vannak, és ez valószínűleg normális is, de akkor a munkajogviszonyt, amit erre ráhúzunk, nem tartom szerencsés kategóriának, mert ez nem az.
DR. KOVÁCS ÁLMOS (Pénzügyminisztérium): Egy mondatot erre. Ez a munkajogviszony a 2001. évi törvénymódosítással került be, akkor valójában nem vetődött fel ez a vetület. Tehát a dolog lényege az volt, hogy ezzel kell biztosítatni azt, hogy ne csak mellékállásban foglalkozzanak a monetáris politikával, hanem ez legyen a fő tevékenységük. Azt gondolom, az eddigi gyakorlat azt igazolta, hogy ez nem okozott gondot a szabadságok tekintetében. Igazából ez az egyetlen jog, amely nincs szabályozva a törvényben, mert abból, ahogyan a díjazás szabályozva van, következik, hogy jutalmat sem lehet adni, hiszen a törvény meghatározza ezt a mértéket.
Egyetlen jog nincs szabályozva a törvényben, ez a szabadság, illetve az esetleges külföldi utazások joga. Az eddigi gyakorlat nem utalt arra, hogy ez problémát okozna, hiszen végül is az elnök és a monetáris tanács tagjai eddig mindig meg tudtak állapodni ebben. Tehát nem látom indokoltnak, hogy törvényi szabályozás kell, de szükség esetén nyitottak vagyunk egy ilyen módosító indítvány iránt.
ELNÖK: Köszönöm. Dancsó képviselő úr!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, az viszonylag gyenge érv, hogy 2001 óta ez az állapot áll fenn, attól még a munka törvénykönyve vonatkozik a munkaviszonyra. Nyilván nem mindegy, hol vallják be, a személyi jövedelemadó bevallásuk melyik sorában kell bevallani, az 1. vagy az 5. sorban. Tehát úgy gondolom, ezt a kérdést, attól függetlenül, hogy 2001-ben nem lett kellően pontosítva, célszerű a helyén kezelni és rendezni.
Arra a kérdésemre vonatkozóan viszont nem kaptam választ, hogy mi történik majd akkor, amikor a monetáris tanács tagjainak száma eléri a kívánatosnak tartott 5-7 főt, és akkor hirtelen négyüknek is le fog járni a mandátuma. Akkor mi fog történni, milyen kinevezési rend fog életbe lépni, és hogyan fogják betölteni a helyüket? Ezzel összefügg a következő kérdésem. Ha egyetértünk, mondjuk abban, hogy csökkenteni kell a monetáris tanács tagjainak számát, akkor mi az indoka annak, hogy meg kell várni, míg folyamatosan "kikopnak", letelik a jelenleg kinevezett tagok mandátuma? Miért nem lehet ezt egy "huszárvágással" megtenni, és ilyen értelemben tiszta lapot indítani, és valóban már most 5-7 fővel működtetni a monetáris tanácsot? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Hargitai képviselő úr!
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Arra kértem egy időpontot, hogy a monetáris tanács jelenlegi tagjainak a mandátuma mikor szűnik meg, melyik az utolsó év, mikor kezd el működni ez az új rend.
Dancsó képviselő úrnak mondom, az durván sértené az európai jogot, ha például azt akarnánk tenni, hogy úgy, ahogyan annak idején betették, most kirepítenék őket. Ez teljesen lehetetlen. Ez csak így tud működni, mert sértené a monetáris tanács függetlenségét. Ebben nem látok gondot, viszont ha lehet, egy mondat erejéig térjünk vissza a válaszhoz. Mert a Pénzügyminisztérium képviselőjeként az államtitkár úr úgy fogalmazott, hogy ez többé-kevésbé megfelel az európai gyakorlatnak. Erre azt mondtam, hogy itt a miniszterelnök a minden, és nem ilyennek ismerem az európai gyakorlatot. Ha most nem tudnak egyértelmű választ adni, akkor írásban kérnék tájékoztatót arról, hogy az európai uniós tagállamok közül melyikben van olyan gyakorlat, hogy csak a miniszterelnök akaratával lehet valaki a monetáris tanács tagja, mert ez ezt a rendszert honosítja meg, én pedig ilyen szempontból sokkal kiegyensúlyozottabbnak ismerem az Európai Unió gyakorlatát. Tehát kíváncsi lennék, hogy rajtunk kívül van-e még ilyen, melyek azok az európai uniós országok, amelyek ennyire erős jogosítványt adnak a miniszterelnöknek. Mert itt minden a miniszterelnök akarata szerint történik. Vagy majdnem minden, mert elméletileg a köztársasági elnök is megállíthat egy folyamatot, ha mondjuk kiderül, hogy 8 általános végzettségű jelöltet állítana az elnök úr, bár ennek kicsi a valószínűsége, de ilyen extrém esetekben lehet. Ha viszont normálisan működik a dolog, akkor minden a miniszterelnök akarata szerint történik. Szerintem, ez nem az európai gyakorlat. (Közbeszólások. - Kovács Álmos: Erre az utolsó kérdésre...)
ELNÖK: Egy pillanat türelmet kérek! Ha van még kérdés, észrevétel, akkor meghallgatjuk. Dancsó képviselő úr!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Még egyetlen kérdésem lenne. A törvényjavaslatot illetően hol tartanak az egyeztetések az Európai Központi Bankkal, ezzel kapcsolatban mi az álláspontja az Európai Központi Banknak? Hiszen a törvény indokolásában erre vonatkozóan nem kaptunk instrukciót, márpedig a módosításokat velük is egyeztetni kell. Hol tart ez a folyamat, mikorra ér véget, és mi az álláspontjuk? (Közbeszólások.)
ELNÖK: Látom, még Hargitai képviselő úrban is keletkeztek kérdése. Öné a szó!
DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Igen, mert a kormányoldal kérdésfeltevései engem is további vitára inspirálnak. Van egy olyan passzus is, amelyet nehéz lesz pontosan betartani. Azt gondolom, itt viszont minden a bankelnökön múlik, de mert puhán van megfogalmazva, nem tudom, egyáltalán miért van ennek értelme. Azt helyeslem, hogy a banknak egyszerűbb és átláthatóbb lesz a struktúrája, erre ki sem tértünk, megszűnik az igazgatóság, és az igazgatóság jogosítványait döntően az elnök veszi át, ezért kommunikál a kormánnyal, tájékoztat a napirendről, és így tovább. Itt a 2. § (3) bekezdésében írva vagyon, hogy tájékoztatja a minisztert az MNB működése szempontjából kiemelten fontos döntésekről, az e témában készült döntés-előkészítő tanulmányokat megküldi számára. Persze lehet azt mondani, hogy racionális emberek meg tudják ítélni, mi az, ami kiemelkedően fontos, de szükség van-e erre? Akár ebben a megközelítésben, hogy nem futunk-e bele valami olyasmibe, hogy erre fogja azt mondani a Központi Bank, hogy ez már túlzott beavatkozás, és a bank függetlenségét sértik ezek a mondatok, amelyek itt le vannak írva. Ez csak egy kérdés volt.
ELNÖK: Mielőtt megadnám a szót válaszadásra, megkérdezem van-e további kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, önöké a szó.
Dr. Kovács Álmos és Simor András reflexiója
DR. KOVÁCS ÁLMOS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Hargitai képviselő úr válaszolt Dancsó képviselő úr egyik kérdésére, tehát valóban, a függetlenséget alapvetően sértené, ha megadott mandátumokat vissza lehetne vonni, ez teljesen ellentétes lenne minden európai gyakorlattal. Ezért értelemszerűen a mandátumok az eredetileg megadott lejáratig érvényesek lesznek. A kinevezés tekintetében a törvény bizonyos szabadságfokot ad azzal, hogy 5 és 7 között szabja meg a nagyságrendet. 2011-ben fog lejárni az utolsó négy mandátum, akkor csökken a létszám olyan szintre, hogy új tagokat kell kinevezni. Viszont nem kell egyszerre négy tagot kinevezni. A miniszterelnöknek és a jegybankelnök úrnak lehetősége van, ha nem olyan rendszert akar kialakítani, hogy megint azonos időpontban járjon le négy mandátum, és a törvény alapján, gondolom, ezzel élni fognak. Tehát ahogyan említettem, az időpont 2011.
Elküldtük a törvénytervezetet és a levelet az EKB-nak, itt 30 napos válaszadási határidő van, tehát hivatalosan még nem kaptunk választ. Informálisan érkeztek bizonyos jelzések, talán majd a jegybankelnök úr tud erről további információt adni. Azt jeleztük a benyújtáskor is, hogy az esetleges EKB-véleménynek megfelelően, ha van olyan vélemény, akkor a parlamenti szakaszban mindenképpen van mód ezek figyelembevételére. Talán ezért is fontos volt az a felvetés, amelyet a képviselő úr tett abban a kérdésben, hogy milyen információt kérünk. A dolog hátterében az van, hogy eddig az igazgatósági ülésen a Pénzügyminisztérium képviselője meg volt híva, és az igazgatóság döntéseinek egy része például érinti MNB gazdálkodását. Miután az MNB gazdálkodásának végső csekkjét a költségvetés állja, azért fontos tudni, hogy milyen kiadások merülnek fel, tehát azt gondolom, fontos, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter információt kapjon bizonyos, az igazgatóság által tárgyalt kérdésekről. A többi kérdésben a monetáris politikai előkészítő anyagokat eddig is megkaptuk, tehát elképzelhetőnek tartom, hogy az a fogalmazás, amely jelenleg szerepel, további finomítást igényel, hogy világos legyen, hogy az információkérés semmiképpen nem jelentheti a monetáris politikai döntések befolyásolását. Ebben a tekintetben elképzelhető, hogy pontosítás kell.
SIMOR ANDRÁS, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: Annyit fűznék hozzá, hogy az Európai Központi Bankkal több körös egyeztetés folyt, én jártam kint Frankfurtban, mielőtt a törvényjavaslat beadásra került. Szóban tájékoztattam az EKB vezetőit a változások lényegi pontjairól, és kértem a segítségüket abban, hogy lehetőleg gyorsan véleményezzék ezt a törvényt. Azóta a belső vélemény kialakult. A második körben egyeztetnek már a 27 tagország között, és nagyon reméljük, hogy a jövő hét folyamán az EKB végső véleménye megérkezik, ami nagyon nagy segítség lesz. Ez jóval rövidebb, mint az az idő, ami elvileg a rendelkezésükre áll, úgy tűnik, hogy nagyon rugalmasan álltak ehhez a kérdéshez. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Akkor a határozathozatal következik. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot. Kérem, jelezze! (Szavazás) Ez húsz. Aki nem? Nincs ilyen. Aki tartózkodott? Öt. A többségi vélemény képviselője Szabó Lajos, a kisebbségi vélemény képviselője Hargitai János. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének és jegybankelnök úrnak a bizottsági munkában való részvételt, és további eredményes munkát kívánok.
Áttérünk a következő napirendi pont megtárgyalására, amely a felsőoktatásról szóló, T/2930. számon benyújtott törvényjavaslat általános vitája. Megkérem az előterjesztő képviselőjét, hogy foglalja el a helyét, és tegye meg rövid szóbeli kiegészítését. Öné a szó.
Dr. Szövényi Zsolt szóbeli kiegészítése
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Szövényi Zsolt vagyok a felsőoktatási főosztály vezetője. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! A felsőoktatási törvény módosítására és beterjesztésére két okból került sor. Egyrészt a felsőoktatás minőségi fejlesztése szükségessé tette, hogy a hatályos felsőoktatási törvény néhány ponton módosuljon, másrészt a törvény bevezetése óta a gyakorlat alapján és a jogszabályi környezet megváltozása következtében is indokolttá vált néhány helyen a hatályos törvény korrekciója.
A bizottság kompetenciájába tartozó változásokról szeretnék szólni, amely a felsőoktatási intézmények gazdálkodását érinti. Ennek sorában jelentős változás, hogy a jelenleg hatályos törvény két törvényi helyen, 6-7 pontban határoz meg olyan előírásokat, amelyek az éves költségvetés számára tartalmaznak determinációkat, és ez eléggé átláthatatlanná teszi a folyamatot. Ezért a törvénymódosításban a 127. § módosításával úgy gondoltuk, a felsőoktatás költségvetési támogatásában, a 2007. évet bázisnak tekintve ennek indexálása jelentsen a felsőoktatás finanszírozása számára kiszámíthatóságot. További, az intézmények támogatását jelentő változás a felsőoktatási törvényben, hogy a jelenlegi normatív finanszírozási rendszert érintetlenül hagyva az állami felsőoktatási intézményekkel egy hároméves fenntartói megállapodás megkötésére kerülne sor. Ez átláthatóságot, kiszámíthatóságot jelent. Mindezek mellett a 133/A § beiktatásával a felsőoktatási intézmény három évre a képzés, a kutatás, a gazdálkodás és a szerkezet tekintetében minőségi követelmények teljesítését vállalja.
Ezen túlmenően az intézmény gazdálkodását is érintő kérdés, a hatályos törvény is rendelkezik arról, hogy az oktatók alkalmazását finanszírozás szempontjából egy helyen lehet figyelembe venni. Most a törvénymódosítás ezen szigorít, és az intézményi kapacitásakkreditáció, vagy pedig az intézmény minősítése, szakindítások esetében is a több helyen alkalmazott oktató saját nyilatkozata alapján egy intézményben vehető számításba. Szintén az intézmények gazdálkodását segítendő, a 121. § módosítása arra ad lehetőséget, hogy a felsőoktatási intézmények a szellemi tevékenységük hasznosítására gazdasági társaságot hozhatnak létre, az innovációs törvénynek megfelelően, és ez a felsőoktatási intézmény számára egyrészt jelenti az ipar, a gazdaság és a felsőoktatás intézményi kapcsolatát, másrészt a kutatási kapacitások bővítését és a forrásbővítést is az intézmény számára. Bizonyos értelemben az intézmények gazdaságosságát és gazdálkodását érinti az a törvényi változás, amelynek következtében a felsőoktatási intézményeknek a jelenleg hatályos törvényben biztosított hitelfelvétele okafogyottá vált. Részben az Áht. 217. kormányrendelete következtében a hitelfelvétel elsősorban az európai uniós támogatások hazai lábát jelentette volna, egy utófinanszírozást, illetve az utófinanszírozásból adódó likviditási gondok kezelését, tekintettel arra, hogy a törvény végrehajtási utasításai, a pénzügyi törvények ezt módosították, másrészt a jelen törvényben a kockázatfedezeti alapot is megnyitottuk arra, hogy ilyen jellegű problémák előadódása esetén az intézmények a forrásokat fel tudják használni.
Ezek azok a csokorba szedett változások, amelyek az intézmények gazdálkodását és a minőség fejlesztését szolgálnák. Néhány olyan módosítás is van, amelyek egyrészt a képzés szerkezetének rugalmassá tételét, nyitottságát jelentik. Ilyennek tekintendő, ami az intézmény számára bevételt jelentene, hogy hallgatói jogviszonyban költségtérítéses formában hirdethetik meg a nem teljes alap-, vagy mesterképzéses kurzusokat, és bizonyos részkurzusok, résztanulmányok folytatására is lehetőséget biztosít a törvény. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést. Képviselői vélemények, hozzászólások, kérdések következnek. Tukacs István!
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztő! Az előttünk fekvő javaslat azt a megállapítást tartalmazza áttételesen, hogy a felsőoktatásban az eddigi mennyiségi szemléletnek vége van, minőségi szemléletre kellene áttérni. Részben a hallgatók számát tekintve van ennek vége, részben pedig, ha nincs is vége, de legalábbis jelzést ad arra nézvést, hogy hazánkban annyi felsőoktatási intézmény, mint a nálunk jóval nagyobb Németországban. Ezen ugyan természetesen a törvény jogi szabályozás útján nem kíván változtatni, mindenesetre jelzést ad arra nézvést, hogy a minőséget kell középpontba állítani. És természetesen azt, hogy az elhelyezkedés feltételei is megfelelőek legyenek.
A következő szempontokból szeretném ezeket az elérendő célokat úgy megítélni, hogy a tervezet általános vitára alkalmas. Egyrészt a stabil finanszírozás miatt, ami nagy előrelépést, kiszámíthatóságot jelent. A másik oldalról abból a szempontból, hogy a tervezet behoz egy olyan elemet, ami lehetőséget ad arra, hogy érvényesüljön a diák és a szülő felelőssége, az a pályakövető rendszert, ami nyilván segítséget ad az intézmény munkájának megítéléséhez. Meglehetősen örülök annak, hogy az akkreditáció feltétele az úgynevezett IC-professzorok ügye. Itt nem is megszüntetésről van szó, hanem arról, hogy oktathat ugyan más intézményben, de egyetlen intézményben lehet csak figyelembe venni. Azt gondolom, a szellemi javak vállalkozásszerű hasznosítása mindenképpen előrelépést jelent. Amit a szabályozástól mindenképp várni lehet, hogy egy kevésbé tömeges, ámde sokkal jobban felkészült, és a piac igényeinek megfelelő, vagy legalább is azt közelítő felsőoktatási rendszer működhet. Azt gondolom, ez jó cél, támogathatjuk, és általános vitára bocsáthatjuk ezt a tervezetet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További képviselői vélemények, hozzászólások? Babák képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt szeretném megkérdezni, hogy a professzori rendszer változása, milyen változásokat generál a most működő felsőoktatásban. Ellehetetlenül-e, vagy sem? Van-e erről az előterjesztőnek tapasztalata, vélekedése? Nyilvánvaló, hogy az a minőség irányában hat, ha a véleményemet is elmondhatom, hogy lehetőleg a professzor egy felsőoktatási intézményben legyen főfoglalkozásban, ez a minőséget garantálja, ez támogatandó dolog. De a jelenlegi változás okoz-e traumát a magyar felsőoktatásban? Ez a konkrét kérdésem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Az előterjesztő képviselőjét illeti a szó.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ha jól értettem a kérdést, szükségszerű, hogy a több helyütt alkalmazott egyetemi, vagy főiskolai oktatók esetében ez a szabályozás minőségi kanalizációt jelentsen. Az egész felsőoktatás lényege a mester-tanítvány kapcsolat, és mindenki számára evidens, hogy a több helyen alkalmazott és több helyen oktatói tevékenységet ellátó professzorok, oktatók esetében az oktató-hallgató, a mester-tanítvány kapcsolat mindenképpen sérül. Ha a törvény egyszerre és egyidejűleg vezetné be a változtatást, akkor úgy gondolom, ez a kisebb vidéki intézményeknél feszültséget okozna. Sőt, olyan helyzetet teremtene, amely elkerülendő. Ezért a törvény a hatálybaléptetéséről úgy rendelkezik, hogy ezt a szabályt az új szakok és új intézmények alapításánál a törvény hatálybalépésével egyidejűleg kell alkalmazni, a működő intézmények számára pedig kétéves átmeneti lehetőséget biztosít arra, hogy a kapcsolatok átstrukturálódjanak.
Még azt is szeretném válaszolni Babák képviselő úr kérdésére, hogy van egy intézményi kör, amelyben a törvény, mint alaptörvény továbbra is lehetőséget ad eltérő rendelkezésre, mégpedig az egyházi felsőoktatási intézményeknél, de hangsúlyozni szeretném, hogy csak a hitéleti képzésben. Az ott folytatott civil képzés ugyanolyan követelmény, ugyanolyan megítélés alá esik, mint az állami, vagy alapítványi intézményeknél, de a hitéleti szakok esetében biztosítja azt a lehetőséget, különösen a kisegyházak esetében, hogy másként gondolkodjanak és alkalmazzák az oktatóikat.
ELNÖK: Köszönöm. Babák képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Pontosan értette a kérdésemet Szövényi Zsolt úr, pusztán csak arra lennék kíváncsi, hogy jelenleg hány professzor, hány akkreditált oktatásra alkalmas fő áll rendelkezésre a jelenlegi magyar felsőoktatásban. Ugyanis ez a kettős-hármas munkaviszony megadta a lehetőséget, hogy az intézmény akkreditáltassa a jelenleg működő disciplinák oktatását. Ha folyamatosan vezetik is be az új rendszert, az nem okoz-e traumát? Még konkrétabban: van-e annyi felsőoktatásra alkalmas szakember Magyarországon, hogy két év múlva ne dőljön be a magyar felsőoktatás jelentős része? Van-e valamilyen tapasztalatunk, adatunk, hogy hány professzor, egyetemi oktató dolgozik, aki alkalmas arra, hogy a diplomájával, munkájával alkalmazza őt az intézmény? Mert ha nincs, prejudikálva a választ, akkor két év múlva bedől a magyar felsőoktatási rendszer jelentős része.
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nehéz komplexen válaszolni erre a kérdésre, mert ez képzési területenként és intézménytípusonként rendkívül változó. Kétségtelen, hogy az elmúlt 17 esztendő expanzív felsőoktatás-fejlesztésében vannak olyan területek, ahol a képzési helyek számának növekedését, így a gazdasági, közgazdasági jellegű szakok területén, valójában az utazó professzorok száma tette lehetővé. Most mondhatjuk azt is, nem biztos, hogy minden alkalommal indokolt volt, hogy a képzések elinduljanak. Kétségtelen, hogy tendencia a képzések megszűnése, átalakulása, és ez vállalható tendencia, amelyet, szeretném hangsúlyozni, nem ebben a törvénymódosításban, hanem az alaptörvény szerint erősíteni fog a 2007-től hatályos felvételi rendszer, amely a hallgatók számára a hallgatók által megjelölt intézmények elérhetősége és az ő minőségi teljesítményük alapján fog szelektálni, nem pedig keretszámok feltöltésével.
Tehát a felsőoktatási intézményekben nemcsak a professzorok számának és az alkalmazás bizonyos értelmű korlátozásával, hanem a felvételi rendszerrel is a megszokott nyugodt stabilitást egy instabil rendszer fogja felváltani, amely pedig a minőséget fogja szolgálni. Mert úgy gondoljuk, a hallgató oda fog jelentkezni, ahol megkapja a diplomája aranyfedezetét, és ez el fogja indítani azt, hogy az elkövetkezendő két-három évben a képzési szerkezet, a felvételi rendszer és bizonyos humánpolitikai intézkedések együttes hatására valójában át fog alakulni az intézményrendszer. A képviselő úr is hivatkozott arra, hogy a hároméves szerződésnek van minőségfejlesztési tendenciája és számon kérhető követelménye, amely azt mondja, hogy nem teljesítés esetén a miniszter a törvény 36. §-a alapján eljárást kezdeményez. Ez pedig az intézmények átalakítását jelenti. Tehát a közgazdasági és a jogi területen számolhatunk ezekkel a feszültségekkel, a merítési bázis szűkülésével, de ilyen értelemben a kívánt hatással is, a képzési helyek számának csökkenésével.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Babák képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Azért szeretném elmondani kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy ezzel azt tudjuk majd elérni, hogy csökken a hallgatók száma a felsőoktatásban. Nyilvánvaló, hogy ez kedvezően hat az állami költségvetésre, de azt tudni kell, hogy csak a nagy intézmények fognak megmaradni, és ez a változás drasztikus, túl gyors. Viszont azzal egyetértek, hogy a minőséget természetesen biztosítani kell, csak nem biztos, hogy e törvényjavaslat kapcsán tudjuk elérni azt az eredmény, amelyet értelemmel, tisztességgel szándékolunk, hanem a jelenlegi változtatás két éven belül a kisebb vidéki főiskolák megszűnésével jár. Jó, ha ezt tudják, ez az önök felelőssége. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztő képviselője kíván-e reagálni? (Jelzésre.) Öné a szó!
DR. SZÖVÉNYI ZSOLT (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ha szabadna erre reflektálni: mindenki számára ismert az a kormányzati döntés, amely 2007-re az államilag támogatott, első évre felvehető hallgatólétszám 62 ezerről 56 ezerre történő csökkentését, és ennek a továbbiakban történő megtartását irányozta elő. A felsőoktatási törvény szabályozza ezt az arányszámot, nevezetesen azzal, hogy előírja: a 2005-ben végző középiskolások és a felvettek arányát kell a továbbiakban is tartani. Tehát az államilag finanszírozott hallgatólétszámban ez az arány a továbbiakban is megmarad. A minisztérium prognózisa szerint a demográfia, a középiskolai kibocsátás az elkövetkező időszakban is körülbelül a 80-100 ezer közötti nagyságrendben mozog. Tehát ezt a beiskolázási arányszámot kell tartani, és hangsúlyozni szeretném, az államilag támogatottnál történik korlátozás, a költségtérítéses képzésben nincs korlátozás a felsőoktatási intézmények számára. Tehát a felsőoktatási intézmények kapacitásától, működőképességétől függően az a ma mintegy 400 ezres hallgatólétszám, befogadóképesség a továbbiakban is biztosítható, garantálható.
Ennek következményeként, szeretném mondani, hogy ezzel a sokszor eléggé sajátosan megítélt expanzív fejlesztéssel a magyar felsőoktatás az európai rangsorban a 23. volt, most elértük a középmezőnybe tartozást, a 13-14. helyünket, és az oktatáspolitika, a kormányzat politikája a tudás társadalmának megalapozása érdekében ezt az európai helyzetet kívánja tartani. Számításaink szerint az új képzési struktúra bevezetésével a törvényben meghatározott, piramis rendszerű alap-, mester- és doktori képzésben az elkövetkezendő 2-3 évben talán mintegy 5 ezerrel fog csökkenni a hallgatói létszám. Tehát ez a demográfiával teljesen összefüggésben lévő csökkenési tendenciát jelent.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A döntéshozatalra kerül sor. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, kérem, jelezze4 (Szavazás) Tizenhat. Aki tartózkodott? Aki nem? Hat. A többségi előadó Tukacs István, a kisebbségié Babák Mihály képviselő úr. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkát, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Döntés napirendi pontok cseréjéről
Mielőtt áttérnénk a következő napirendi pont tárgyalására, egy cserére tennék javaslatot. Az Állami Számvevőszék jelen lévő képviselője kérte, hogy az eredetileg a 21. pontban szereplő törvényjavaslatot tárgyaljuk meg, mivel neki már van egy másik időpontja, amikorra el kell mennie. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy egyetértenek-e ezzel a cserével. Kérem, jelezze! (Szavazás) Úgy látom, ez egyhangú.
Akkor áttérünk az európai együttműködési csoportosulásról szóló, T/2934. számú törvényjavaslat általános vitájára. Kérem, hogy rövid szóbeli kiegészítésüket tegyék meg. Önöket illeti a szó.
Dr. Bőke Katalin szóbeli kiegészítése
DR. BŐKE KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Bőke Katalin vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese. Mellettem ülő munkatársam Fekete Katalin. Mi vagyunk hivatottak az előterjesztés rövid összefoglalóját önök elé tárni.
DR.- LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Jó napot kívánok. Dr. Lóránt Zoltán vagyok, az Állami Számvevőszék főigazgatója. Köszönöm.
ELNÖK: Önöket illeti a szó.
DR. BŐKE KATALIN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvényjavaslat az Európai Parlament és tanács 1082/2006/EK rendelet előírásai alapján készült, fogadta el a kormány, és nyújtotta be az Országgyűlés elé. A hivatkozott rendelet úgy rendelkezik, hogy európai területi együttműködési csoportosulás működését kell biztosítani minden, az Európai Közösséghez tartozó tagállam területén 2007. augusztus 1-től. Ennek jogi személynek kell lennie. A magyar szabályozás tervezetének megalkotásánál erre a rendelkezésre voltunk figyelemmel, továbbá arra, hogy ez egy rendelet, amely megfogalmazza az európai területi együttműködési csoportosulás kereteit. Ezért a magyar szabályozásnál azokat a rendelkezéseket, amelyeket a rendelet kötelezően előír, természetesen nem kívántuk megismételni, csak azokat a rendelkezéseket tettük bele a törvényjavaslat szövegébe, amelyek Magyarország mint tagállam részéről történő alkalmazáshoz szükségesek voltak.
Ennek megfelelően olyan jogi személy létrehozásáról rendelkezik a javaslat, amely nonprofit szervezet, elsődlegesen gazdasági tevékenységre nem alapítható, bár vállalkozási tevékenységet folytathat, de úgy, hogy az európai területi együttműködési csoportosulás célkitűzéseit nem sértheti ez a feladat. Olyan új jogintézményről van tehát szó, amilyen a magyar jogrendben nem található. Ezért maga a szabályozás módja is, mint ahogy a törvényjavaslatban láthatják, számtalan magyar jogszabály módosítását teszi indokolttá és szükségessé. A törvényjavaslat egyrészt az alapításról rendelkezik, kitérve a törvény hatályára, a részt vevő szervezetek körére, a működésre, a megszüntetésre, az ellenőrzésre, és mindarra, ami a magyarországi alkalmazást lehetővé teszi. Az volt a cél, hogy a területi együttműködést minél jobban szolgáló, minél rugalmasabb magyar jogi személy jöjjön létre, és hogy a magyar törvény 2007. augusztus 1-től alkalmazható legyen, a hatálybalépés időpontja is 2007. augusztus 1-ben van meghatározva. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Az Állami Számvevőszék képviselőjének adnám meg a szót.
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Természetes, hogy ha az Országgyűlés bármilyen feladatot ad, az Állami Számvevőszék örömmel ellátja. Amiért feltétlenül indokoltnak tartottuk, hogy itt jelen legyünk, az az, hogy tisztelettel kérjük, hogy amikor majd az Állami Számvevőszék költségvetéséről lesz a vita, ne feledkezzenek el arról, hogy itt is állami feladatot kaptunk. A fővárosi kerületek forrásmegosztásánál is kaptunk egy állami feladatot, és nem akarok belemenni, de a központi költségvetésből közvetlenül 300 milliárd, az államháztartás helyi szintjéről 185 milliárd megy ki a nonprofit szférára. Magyarul annak az ellenőrzésére is sokkal nagyobb hangsúlyt kell fordítanunk a jövőben, és ha ne adj' isten, önök tényleg elfogadják a párttörvényt és a választási törvény, abból is fakad nekünk többletfeladat.
Tisztelettel kérjük, hogy ha majd mértéktartó és racionális költségvetési javaslatot terjesztünk elő, akkor azt támogassák. Ilyen értelemben természetesen egyetértünk ezzel a javaslattal.
ELNÖK: Köszönöm. A törvényjavaslathoz van-e olyan kiegészítés, ami az Állami Számvevőszéket érinti?
DR. LÓRÁNT ZOLTÁN (Állami Számvevőszék): Köszönjük szépen, nincs.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselői hozzászólások következnek. Boldvai képviselő úr!
BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! A szocialista képviselők támogatják, általános vitára alkalmasnak tartják a benyújtott törvényjavaslatot. Azt gondolom, a bevezetőben is világossá vált, hogy egy kötelező törvény megalkotásáról van szó, amelyet az Európa Tanács egy rendelet útján a tagállamok számára kötelezővé is tett. Azt hiszem, egy olyan, hosszú évek óta fennálló problémára talál ez a törvényjavaslat megoldást, amit főleg talán a határ mentén élő képviselőtársaim tapasztaltak már, az interregionális együttműködés során sokszor azon múlott az együttműködés, hogy nem sikerült a nemzetállamoknak azonos standard-ek szerinti kapcsolódási pontot találni. Ez a törvényjavaslat szándékában is ezt a problémát orvosolja, magyarán, hogy azonos standard-ek szerint alakuljanak meg azok a társaságok nemzetállami jogi szabályozás keretein belül, amelyek határon átnyúló együttműködést és közös fejlesztési feladatokat kívánnak ellátni.
Ahogy látszik, a magyar törvényjavaslat egyrészt rendelkezik ezeknek a társaságoknak a létrehozásáról, rendelkezik a működtetés feltételeiről, és rendelkezik a megszűnés feltételeiről is. Világosan definiálja a Budapesti Fővárosi Bíróság jogi lehetőségét, illetve az alapítás, majd a megszűnés kapcsán világosan definiálja azt a szabályrendszert is, hogy a jogi felügyeletre az ügyészség jogosult, és arra is világos útmutatást ad, hogy a gazdasági felügyelet tárgyában az Állami Számvevőszék az illetékes. Reményeim szerint ez több olyan európai uniós forrás megszerzését teszi lehetővé, amely a korábbiakban nem állt az ország rendelkezésére, de szeretném jelezni, hogy maga a törvényjavaslat, illetve a szándék nemcsak európai uniós források megszerzésének lehetőségét hagyja nyitva, hanem adott esetben nemzetállamok nemzeti forrásainak megszerzésére is vonatkoztatja a lehetőséget. Úgyhogy még egyszer szeretném jelezni, hogy a magunk részéről általános vitára való alkalmasnak tartjuk a javaslatot.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kérdezem, az előterjesztők, illetve az ÁSZ képviseletében kívánnak-e reagálni. (Jelzésre.) Nem kíván senki, szavazás következik.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. Javasolom, hogy a bizottság írásban küldje meg a véleményét a házelnöknek. Ellenvéleményt nem látok. Megköszönöm az előterjesztőnek és az ÁSZ képviselőnek a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Visszatérünk az eredeti sorrendre, a közoktatásról szóló, T/2931. számon benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása következik. Kérem az előterjesztő képviselőit, hogy foglalják el helyüket, és az eddigieknek megfelelően a rövid szóbeli kiegészítés megtétele előtt a jegyzőkönyv számára ismertessék a nevüket, beosztásukat. Önöké a szó!
SIMON HENRIETTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Simon Henrietta az Oktatási és Kulturális Minisztériumból, közoktatási finanszírozási referens.
DR. VARGA MÁRIA BEÁTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Varga Mária Beáta, szintén az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási szakterület főosztályvezető-helyettese.
DR. MADARÁSZ HEDVIG (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Dr. Madarász Hedvig, szintén a közoktatási főosztályról.
ELNÖK: Köszönöm. Önöket illeti a szó!
Simon Henrietta szóbeli kiegészítése
SIMON HENRIETTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönjük. Az oktatási kormányzatot a javaslat elkészítésekor három dolog vezérelte: a hatékonyság, a feladatellátási kötelezettség során a racionalizálás, ez egyes elemekben feladatszűkítést jelentene a fenntartóknak, illetvea minőségi javulás az intézményekben. A benyújtott javaslatot a három szempont szerint különbözőképpen lehet csoportosítani. Számos olyan javaslat született, amely fenntartói oldalról nézve számos lehetőséget nyújt. Gondolok itt például a szakközépiskolák szakképzési évfolyamok nélküli, illetve vegyes típusú megszervezésére, tehát a Kt. 33. §-ában, illetve 121. § (1) bekezdése 25. pontjában leírtakra. Ugyanakkor találunk olyan dolgokat, amelyek a kötelezettséggel függenek össze nemcsak fenntartói, hanem intézményi oldalról is. Ilyen például a munkaerő-gazdálkodási rendszer működtetése, vagy a minőségbiztosítási program, amely utóbbihoz a költségvetési törvény 5. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján a 17/2007. OKM-rendelet támogatást is nyújt.
Ezenkívül a javaslat számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek a gyakorlatban nyert tapasztalatokból erednek. Ilyen például, amikor a fogalmak módosítására került sor, gondolok itt a halmozottan hátrányos helyzetűekre, a sajátos nevelési igényűekre, vagy pedig a beiskolázási körzetre. A hozott javaslatok pénzügyi szemszögből alapjaiban a gazdasági területet, a központi költségvetést nem érinti olyan szinten, hogy számszerűen meg tudnám mondani, mennyi támogatás nyerhető a rendszer beindítása után, ellenben a fenntartóknál, attól függően, hogy milyen lehetőséggel élnek, biztosan jelentkezhet megtakarítás, ezenkívül minőségjavulást vár a kormány, például a tanulókkal és a pedagógusokkal szembeni elvárásban, illetve a szakmai minőségben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdés észrevétel? Gegesy képviselő úr!
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Nekem egy szintén nem pénzügyi típusú kérdésem van. Rögtön az anyag elején, a 2. §-ban kijelentésként szerepel, hogy a helyi önkormányzat munkaerő-gazdálkodási rendszert működtet. Végigolvasva ezt a passzust, ez azt jelenti, hogy ha az önkormányzat egyik, adott esetben önállóan gazdálkodó, tehát minden területen önállósággal rendelkező iskolájában, például azért, mert a gyermeklétszám csökkent, felesleges státus keletkezik, és az ott lévő, a munkáját már régen rosszul végző embert elküldi, viszont az önkormányzat területén egy másik iskolában éppen üresedés van, akkor ezt a nem jó munkát végző munkavállalót be kell vonni? Jól értem, hogy ez ennek a rendszernek az egyik következménye? Mert ha jól értem, akkor nagyon nem tetszik.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, az előterjesztő képviselőjét kérem, hogy válaszoljon!
DR. VARGA MÁRIA BEÁTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Valóban kell munkaerő-gazdálkodási rendszert működtetni, ennek azonban nem ez a célja, hanem elsősorban az, hogy növelje a foglalkoztatási biztonságot. Például olyan módon, hogy ha egy pedagógust az adott iskolában nem tudnak ellátni megfelelően kötelező óraszámmal, az önkormányzat másik iskolájában meg szükség van négy-öt ugyanolyan szaktárgy ellátására, akkor az adott pedagógus a munkaerő-gazdálkodási terv figyelembevételével ezen a két helyen elláthatja a munkakörét, és ezáltal anyagi hátrány sem éri. Ez volt a fő célja, hogy egyrészt a fenntartó az intézményeiben átlássa a munkaerőhelyzetet, másrészt próbáljanak segíteni azoknak, akik nem teljes egészében válnak, úgymond feleslegessé, hanem lehetne őket alkalmazni nem teljes kötelező óraszámban. Azt azért tudnunk kell, hogy most is megvan a lehetőség a létszámleépítésre, és ez nem közoktatási jogszabály, hanem a Kjt. és a munka törvénykönyve rendelkezése. Ha létszámleépítés van, akkor önmagában az erre való hivatkozás elég ahhoz, hogy felmentéssel megszüntessék az illető közalkalmazotti jogviszonyát.
A közoktatási törvény módosításánál nem nyúltunk hozzá az intézményvezetők munkáltatói jogosítványához. Ilyen értelemben ő dönti el, hogy kit alkalmaz. Akkor viszont fel kell vállalni a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését is. Tehát a munkáltatói jogokat ez annyiban érinti, hogy figyelemmel kell lennie a munkaerő-gazdálkodás rendszerére, amely szerintünk biztosíték a törvényjavaslat szövegében, hogy az érdekegyeztetés figyelembevételével kell a munkaerő-gazdálkodási rendszert működtetni, tehát a Kjt. és a munka törvénykönyve általános szabályai szerinti érdekegyeztető fórumokon is egyeztetni szükséges.
Amit a képviselő úr nem jelzett, a 2. § paragrafusnál - Kjt. 16. § (6) bekezdés -, hogy figyelembe kell venni a teljesítményértékelés szempontjait is. Nem hiszem, hogy ezzel a rendszerrel ráerőszakolhatjuk az intézményigazgatókra, hogy a szakmailag alkalmatlan pedagógusokat foglalkoztassák a továbbiakban is. Egyébként az érintett pedagógus tekintetében védelem az is, hogy az ilyenfajta, úgynevezett kettős, vagy közös foglalkoztatást a munkajogi általános szabályok szerint csak az ő beleegyezésével lehet végrehajtani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés, észrevétel? Barabásné Czövek Ágnes képviselő asszony!
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Tisztelt Bizottság! Az elmúlt években sok minden megváltozott az életünkben, az adott települések életében. Kistérségek jöttek létre, lecsökkent a gyereklétszám, és sok mindenre nem tudtunk igazán helyben válaszolni. Akik önkormányzatnál is dolgoztak, ezt tudják. Ez a törvényjavaslat megpróbál némely dologra rámutatni, ezekre a kihívásokra választ adni, megfelelni és egyfajta terepet biztosítani. A településszerkezeti tényezőkből adódó esélykülönbségeket is figyelembe veszi és mindazt, amiről már képviselőtársam beszélt. Ugyan nem egyszerű azt megoldani, hogy tudomásul vegyük, hogy megszűnik az egy intézmény - egyfajta feladatellátás, nagyon sok mindennek meg kell felelni, így a többcélú kistérség keretében történő közoktatási megoldást figyelembe véve, a szakképzési nehézségeket, amikor arról beszélünk, hogy nem egy település feladatait és munkaerőhelyzetét kell figyelembe venni, hanem lehetőleg inkább regionális szintű feladatmegoldásnak kell lenni. Figyelembe veszi a tényleges munkateljesítményeket is, és reméljük, hogy az esetleges módosításokkal egy fogjuk tudni fogadni ezt a törvényjavaslatot. Az általános vitára mindenképpen javaslom.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Gegesy képviselő úr!
DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Nyilván lesz arra mód, hogy javuljon a szöveg, de a 2. §-ban hiába van a (16) bekezdésben az, ami, ha a (9) bekezdés úgy szól, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a munkaerő-gazdálkodás rendszerébe bevont intézményeknél nincs lehetőség a közalkalmazott továbbfoglalkoztatására. Ez elég egyértelmű megfogalmazás. Igaz, kihagyta a Kjt. 30. § (1) bekezdése a)-b) pontjára való hivatkozást, ami lehet, hogy kimenekülést jelent, de ez nekem nagyon nem tetszik.
ELNÖK: Köszönöm. Tóth András képviselő úr!
TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy pici kérdésem lenne. Az előterjesztő mondta, hogy az önkormányzatnak lehetőségük lesz arra, hogy megtakarítsanak. Ez miben fog megnyilvánulni? Létszámban? Dologiban? Miben?
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést ebben a körben nem látok, akkor önöké a szó.
DR. VARGA MÁRIA BEÁTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen, valóban él a Kjt. 30.§-a, amiről az előbb is szóltam. Itt egy feladatmegszűnéssel kapcsolatosan ez a probléma nem vetődik fel. A másik, az valóban igaz, hogy nagyon nehéz az alkalmatlan pedagógusokat elküldeni, de azért nem reménytelen. Voltak már munkaügyi bíróságon példák, hogy el tudtak küldeni alkalmatlan pedagógust. Azt tudom mondani, hogy várjuk a javaslatokat. Köszönöm szépen. Erre most nem tudok mást válaszolni.
SIMON HENRIETTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): A második kérdésre reflektálnék. Már korábban is elhangzott, hogy abból kell kiindulni, hogy milyen lehetőséggel él a javaslat és a hatályos jogszabály alapján a fenntartó. Ha megengedik, néhány példával kezdeném. Ha megnyílik az a szabadság, amit az elmúlt években a közoktatási törvény elég mereven kezelt, hogy nem minden ágazatból lehetett bevinni egyes feladatokat, a közoktatási törvény benyújtott javaslata számos olyan kedvezményt nyitott, amelyben hasonlóak az elvárások a szakmai oldalról az alkalmazottakkal szemben, illetve a feladatok is kapcsolódnak, így hatékonyabban lehet egy szervezetbe szervezni. Gondolok például az iskola-egészségügyre, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó mellett egy intézményi egység keretében működhet a munkaerő-piaci szervezeti egység, ami egy másik ágazathoz tartozik.
De ha nemcsak ezt veszem példának, hogy ágazatokon belül, tehát például kistelepüléseknél lehet hatékonyan megszervezni egy intézmény keretein belül a kötelezően ellátott feladatokat, akkor vehetek csak ki szigorúan közoktatási feladatokat, ha egy városi, megyei jogú városi településben gondolkodom, az egymáshoz közel lévő intézmények a napközi ellátását közösen szervezhetik meg, nem elfelejtve, hogy továbbra is él a közoktatási törvény alapelve, például a gyermekek aránytalan terheinek vizsgálata. Ilyen megtakarítást eredményezhet az egységes iskola és kollégium. Készítettünk a meglévő hatályos statisztikákból olyan kimutatásokat, amelyek azt erősítették meg, ami a kollégiumok esetében élő, hogy nincs olyan önálló kollégium, amelynek fenntartója ne tartana fenn például szakközépiskolát, szakiskolát. Tudjuk, hogy közel 600 kollégiumi feladatellátásban részt vevő intézmény van, ennek több mint kétharmada bár önállóan működik, de egy, vagy két intézményhez kapcsolódik. Ha ez egy szervezeti keretben működik, hangsúlyozom, hogy ez egy fenntartói lehetőség, akkor biztos, hogy várható személyi oldalról is megtakarítás, azon kívül szakmai oldalról minőségi javulás.
Ugyanilyen lehet a szakképzés is. És itt nemcsak rövid távban gondolkodunk, mert az eredmények nem biztos, hogy egy hónap alatt láthatóak, hanem akár éves, kétéves távlatban, vagy akár hosszabb idő alatt. A szakképzési területek regionális szintre emelésével, illetve a bizottsági szakképzési szervezési társulások létrejöttével olyan végzettek kerülnek ki az iskolarendszerből, akik a munkaerőpiacon alkalmazhatóak, akkor népszerűbbek lesznek az iskolák akár a felnőttoktatásban is. A csökkentés szerintem még ott is megjelenhet a feladatellátási szűkítésben, hogy a felnőttoktatásban nevesítve lett, hogy az önkormányzatnak kötelezettsége csak a nappali oktatás munkarendjében van, tehát az esti-levelezőben nincs. Vagy például beszélhetnék az alternatív iskolai képzés megjelenéséről, amely keveri a távoktatást és a levelező rendszert. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Babák képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt a kérdést szeretném feltenni, amit nem találtam, lehet, hogy rosszul olvastam át a törvényjavaslatot, hogy az egységes iskolánál, amikor a középfokú és alsó fokú oktatást egy intézményben oldja meg - ez szerintem nagyon jó elképzelés, régen várt ennek a bevezetése -, a szakképzés ebben lehetséges-e, vagy sem. A következő a gond. A gyermekek nem biztos, hogy alkalmasak a középiskolai képzésre, de jó manuális készségeik vannak, ezért át lehet irányítani őket a szakképzésbe. Ez az egységes iskola kisvárosokban, kistelepüléseken járható út, szimpatikus, hiszen az egységesség nemcsak azt jelenti, hogy az iskola egységes, hanem a programja is, tehát átjárható, és nincs mutogatás az alsó fokú oktatásra, hogy ki nem tanította meg írni, olvasni. Van ebben pozitívum. A kérdésem tehát az, hogy megmarad-e az a lehetőség, hogy az egységes iskola része legyen a szakképzés is.
SIMON HENRIETTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ez a hatályos jogszabályok alapján is lehetséges, a közoktatási törvény 33. § (4) bekezdése felsorol olyan lehetőséget, hogy egységes középiskola, amely feltételezi az egységes iskolai intézményegységet, kibővítve azzal, hogy szakközépiskola, gimnázium, általános iskola hármasa alkothat egységes középiskolát. Természetesen több fajta egységes iskola fogalom is van, ön által is jól ismert, ahogy elmondta, azt csak megerősíteni tudom. A legklasszikusabb az általános iskolára és gimnáziumra épülve a komprehenzív iskola, amely lehetőséget teremt arra, hogy alaposabban, több időt adva a tanulónak, szakaszosan, kellően megalapozott ismereteket szerezzen, és ne legyen kétszer Hunyadi Mátyás az oktatásban.
A másik iskola a 2006-os módosításnál került be, amely azt célozta, hogy azon kívül, hogy egységes a program, és az átjárást természetesen segíti a tanulók számára, ez úgy jelenik meg náluk, hogy nem kell felvételi, a tankötelezettség a 18. életévig ehhez is kapcsolódik, továbbá a választási lehetőségük az egységes iskolából több fajta ágazásban is lehetséges. Ma a hatályos jogszabályok alapján elképzelhető olyan intézmény, hogy akár szélesebb feladatellátási helyekkel van általános iskolai oktatás, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola gondozókkal, oktatási csoportokkal. Ez különböző a szakképzési oktatási csoportoknál a szakmai csoportok szerint, és az iskola saját maga kidolgozhatja a lehetőséget, hogy az egyes tanuló milyen feltételekkel tud továbbhaladni. Tehát ettől még simán lehet egységes iskola.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Babák képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Még egy kérdés a költségvetést és a szakmákat érintő területre vonatkozóan. Tudvalévően nagyon kevés a közoktatás normatívája. Gondot jelent a kistérségi együttműködésben és a kistérségi közös fenntartású intézmények létrehozásánál, amikor arról van szó, hogy a helyi önkormányzatok költségvetésében többletet kell biztosítani az iskola fenntartásához, ez jelenleg diákonként 170-200 ezer forint. Mikorra gondolja a tárca azt, mint most a felsőoktatásnál is, hogy kiszámítható állami normatívát tenne a közoktatáshoz? Van-e egyáltalán ilyen szándékuk? Jelenleg, mint mondtam, 170-200 ezer forint/fő/év kell egy gyermek közoktatási feladatainak ellátásához, amely helyi adóból, helyi forrásból biztosítandó, a működési és oktatási költségek finanszírozására. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztő képviselőit illeti a szó.
SIMON HENRIETTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Most egy pillanatnyi zavar állt elő részünkről, mert az előterjesztés ilyen javaslatokat nem tartalmaz, és erre vonatkozóan nem kaptunk felhatalmazást. De visszakérdeznék, hogy a kérdést jól értettük-e. A költségvetési törvény 8. számú mellékletében meghatározottakon kívül ön említette a többcélú kistérségi társulást, az összes közoktatásban igénybe vehető normatívát, akár központosított, akár bármilyen formában, és a tanulói létszámokat alapul véve állapította meg ezt az összeget, és ilyen szempontból szeretné megállapítani, hogy mondjuk, egy általános iskolában milyen jogcímen mekkora az összeg? Vagy az új, bevezetésre kerülő teljesítménycsoportos finanszírozástól függően valami mást?
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Még konkrétabb leszek, és köszönöm, hogy visszakérdezett, mert úgy látszik, nem pontosan értjük egymást. Nem sokfajta normatíva kell. A kistérségi iskoláknál is évente, gyerekenként 170-200 ezer forint többletforrást kell biztosítani a helyi adóból, és ez vitát jelent a közös fenntartású iskoláknál. Hiszen az önkormányzat azért szabadul meg az iskolájától, mert gondolja, hogy ezt majd a kistérség vállalja valahogyan. Ez a pénz nincs meg. A kérdésem tehát az, hogy ahogyan a felsőoktatásban arról volt szó, hogy három évre kiszámítható finanszírozás lesz, szeretnénk, ha a tárca és az állam azon gondolkodna, hogy az állami kötelező közoktatásnál is rögzítené, hogy mennyi pénzt ad, mert a jelenlegi a kötelező feladatok 70 százalékára sem elegendő.
SIMON HENRIETTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen, most már értem, mit kérdezett. Két megoldás van. Az egyik: most arról beszélünk, hogy az állami támogatás és a fenntartó által fenntartott intézmény nem azonos, tehát nem egyenlő oldalú. Az önkormányzatnak az ellátott feladatok tükrében körülbelül 40-60 százalék között hozzá kell tenni, és erre irányul a kérdés. A hatályos jogszabály, a Kt. 118. § (1) bekezdése kimondja, hogy az intézményfenntartó, jelen esetben az önkormányzat, amennyiben vállalja - mivel ez nem kötelezettség, hiszen többfajta megoldás lehet rá, hogyan tegyen eleget a feladatellátási kötelezettségének -, akkor természetesen nem várhatja el, hogy állami támogatásból tartsa fenn az intézményét.
Természetesen fenntartói oldalon egyedi, intézményi szinten meg kell vizsgálni, hogy miből adódnak a különbözőségek, lehet-e racionalizálni, ésszerűsíteni, megtakarítani, illetve magát a költségvetési támogatást hatékonyabban felhasználni. Természetesen ez nem oldja meg azt, hogy a maradékot az adókból és egyebekből fedezi, de vannak pályázatok, NFT I.-es és II.-es források. Nyitni kellene, például társulásban kellene gondolkodni. Jelen pillanatban a költségvetési törvény 8. számú melléklete ösztönzi az intézményfenntartói társulásban való működést, illetve a többcélú kistérségi társulást. A javaslat szerint pedig azt a fajta megoldást tudom mondani, amikor az önkormányzatok, illetve nem önkormányzatok különböző társulásokat tehetnek.
ELNÖK: Gondolom, ezt a vitát majd a költségvetésnél részletesebben le fogjuk folytatni.
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Bocsánat, elnök úr, de ezt a vitát mindig lefolytatjuk, és mindig kevés a kötelező közoktatási feladatok normatívája. Arról beszéltem, hogy a felsőoktatásban van egy javaslat, amely ezt kiszámíthatóvá teszi, megmondja, hogy mit fog kapni. Jó lenne, ha itt is tudnánk, és nem évente változtatnának. Tíz-tizenöt normatíva van a közoktatásban, és még pályázni is kell. Úgy gondoljuk, az állami közoktatás nem pályázat, hanem finanszírozás kérdése, és ezt már nem lehet a helyi adóból finanszírozni, mert a minőség rovására megy. Az lenne a megoldás, ha a tárca elgondolkodna, hogy a közoktatás ne a vesztese legyen a minden évi költségvetés restriktív intézkedéseinek, mert hiába vannak ösztönző források és pályázati lehetőségek a kistérségi egységes iskolák létrehozására, ezek nem ösztönzők. Jó, ha tetszenek tudni, hogy egyáltalán nem segítik azt, amit önök elterveztek, különben szakmailag nem is rosszul, hanem többségében helyesen. Ezt nem segítik a pénzügyi források és a finanszírozás, ellene hat az egésznek. Ezt szerettem volna elmondani, és a költségvetési törvénynél már rég késő, jó lenne, ha ide tudnánk beapplikálni egy olyan passzust, hogy az állam x. százalékban és hosszú távon gondoskodik a közoktatási feladatokhoz szükséges működési források 80-90 százalékáról. Erre gondoltam, ha ezen a kormány és a szaktárca elgondolkodna.
SIMON HENRIETTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Javaslatokról hallottunk, de mivel felhatalmazás hiányában vagyok, továbbítjuk a kérést és a tájékoztatást. Köszönjük.
ELNÖK: Én is úgy gondoltam, hogy a szakmai törvényből adódó feladatok ellátásához szükséges forrásokról a költségvetési törvény kapcsán fogunk vitatkozni.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet, a döntéshozatal következik. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a tárgyalt törvénytervezetet, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Ki tartózkodik? (Nincs jelentkező.) Ki van ellene? Nyolc. A többségi vélemény előadója Tukacs István, a kisebbségi véleményt Babák Mihály mondja el. Ellenvetést nem látok. Megköszönöm az előterjesztő képviselőinek a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a következő, a tankönyvpiac rendjéről szóló, T/2932. számú törvényjavaslat általános vitájára. Az előterjesztő változatlan csapattal jelent meg, rövid szóbeli kiegészítés megtételére önöket illeti a szó.
Simon Henrietta szóbeli kiegészítése
SIMON HENRIETTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. A tankönyvpiaci törvény módosítását alapvetően az Állami Számvevőszék 2006. decemberében elkészített jelentése motiválta. A most benyújtott javaslat ennek maradéktalanul megfelel, melynek alapjaiban két koncepció figyelhető meg. Szigorúbb feltételek között került meghatározásra, hogy mit értünk tankönyv alatt. Tankönyv alatt értjük azt, ami meghatározott eljárás során kerül be a rendszerbe, felkerül a tankönyvjegyzékre. Ez új dolog, most már csak az számít tankönyvnek, ami benne van a jegyzékben. Változás az, hogy a nevelőtestület helyett az igazgató van döntési pozícióban, hogy évente többször lehet felkerülni a tankönyvjegyzékre, továbbá a tankönyvjegyzékkel kapcsolatban van egy költségvetési passzus is. E szerint az állami támogatást csak arra a tankönyvre lehet fordítani, ez egyértelmű a definícióból, ami benne van a tankönyvjegyzékben. Ezzel ellenőrizhető lesz, főleg úgy, hogy törvényi felhatalmazás alapján a közoktatási információs rendszer és az Oktatási Hivatal is szerepet kap mind a statisztikai adatok gyűjtésére, mind a normatív állami támogatás ellenőrzésében. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdés, észrevétel, vélemény következik. Barabásné Czövek Ágnes!
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Nehéz hozzátenni ehhez a viszonylag rövid törvényjavaslathoz. Egy kicsit az ember gyerekkora jön elő, amikor valami hasonló módon zajlott a dolog. Hiszen itt is az van, hogy az iskola igazgatója minden lehetőséget figyelembe vehet. Azaz minden évben visszaadtuk a tankönyveket, hogy azok, akiknek nem volt lehetőségük megvásárolni, a következő évben hozzájussanak. Mindenképpen alkalmasnak tartom általános vitára.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kíván-e reagálni?
SIMON HENRIETTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Csak egy kiegészítést tennék. Ebben az irányban szigorodott a feltétel, tehát ha valami tartós tankönyvnek minősül, a kiadónak vállalnia kell, hogy három évig nem módosítja a tartalmát, így lehetőség van arra, hogy tartós tankönyv hosszabb távon az iskolában maradjon. Illetve megemlíteném a Könyvtárellátó Kht.-t, amely olyan szerepkört tölt be, hogy értékesíteni lehet a használt tankönyveket, ebben segíti az iskolák munkáját. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Babák képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Bocsássanak meg, képviselőtársaim, de politikai típusú megjegyzésem lesz. Mégpedig az, hogy a kormányváltás tájékán önök ingyenes tankönyvet ígértek. Nyilvánvaló, hogy ezt nehéz a mai gazdasági körülmények között teljesíteni, ezt nem lehet nem megérteni, bár a hiányt nem értem meg, ezzel is számolni kellene. Miután már az előző napirendnél is azt mondta, hogy állami közoktatásról van szó, nagyon fontos lenne az, és nagy hiba volt, hogy a tankönyvkiadást teljesen liberalizálták, mert erről a magyar kormánynak és a tárcának kellene gondoskodni, hogy megfelelő minőségű és árú tankönyvek legyenek az iskolákban.
Kérem, ezt kellene valahogy megoldani, nem a piacot liberalizálni, és az ígéret irányába hatni, mégpedig úgy, hogy bizonyos tankönyveket, amelyek hosszú távon jók, az államnak, a kormánynak kellene biztosítani az iskolák számára, nem a diák tulajdonába kellene adni. Ez régen is így működött, a háború előtt, és ez nem volt rossz gyakorlat, úgyhogy ezen kellene elgondolkodni. Nem a szűken vett napirendhez szóltam hozzá, hiszen bejelentettem, hogy politikai típusú megjegyzésem van. Fájlalom azt, hogy az ígéretüket részben sem tudják teljesíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tovább észrevétel, kérdés? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Az előterjesztők képviseletében kívánnak-e erre reagálni? Igen.
SIMON HENRIETTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egy mondat erejéig. Ingyenes hozzájutási garanciát ígértünk, és ez szerintünk meg is valósult, mert az érintettek köre nem változik, nem ez a jogszabály módosítja. Különböző módon lehet ehhez hozzájutni, egy-két példa. Az iskolaotthonos egész napos képzésben vesz részt, így a tankönyveket haza sem viszi. A gyermeknek garantálta az alkotmány 70/F §-ára hivatkozva is, tehát az oktatáshoz joga van, biztosítani kell, hogy tanulni is tudjon. A fenntartó az intézményen keresztül valamilyen módon, könyvtári kölcsönzésből satöbbi kell hogy pótolja ezeket a könyveket. A mostani módosítás azt szolgálja, hogy ezek racionalizálások megtörténjenek. Köszönjük szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönjük. Akkor a szavazás következik. Aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Aki tartózkodott? Nincs ilyen. Aki nem? Hat. A többségi előadó Tukacs István, a kisebbségi véleményt Babák Mihály képviseli. Megköszönöm az előterjesztő képviselőinek a munkát. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a T/2939. számú szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájára. Megkérem az előterjesztő képviselőjét, hogy tegye meg rövid szóbeli kiegészítését.
Kajos László szóbeli kiegészítése
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok. Kajos László vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felnőttképzési, szakképzési főosztályának főosztályvezető-helyettese. Az előterjesztés, amely három törvény módosítására tesz javaslatot, alapvetően a gazdaság igényeihez jobban illeszkedő munkaerő-piaci igényeket figyelembe vevően működő szakképzési rendszer és az ehhez tartozó támogatáspolitika rendezettségét kívánja elérni, illetve mindhárom törvény módosításánál azokból a gyakorlati tapasztalatokból adódó korrekciókat kívánja elvégezni, amely a forrásfelhasználás ellenőrizhetőségét biztosítja. Ez jelenik meg a törvénymódosítási csomagban. Ez összefüggésben van természetesen a Munkaerő-piaci Alap felhasználásával kapcsolatos különböző elemekkel, mind a fejlesztési támogatás átadhatóságával, mind az egyéb fejlesztési célú forrásokkal, illetve megtermeti azt a jogszabályi környezetet, amiben az Új Magyarország fejlesztési terv szakképzésre fordított fejlesztési forrásai a korszerű szakképzés igényeinek megfelelően biztosítják a fejlesztési igényekhez a forrásokat. Ez a módosítás lényege, várom kérdéseiket.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdés, észrevétel? Barabásné czövek Ágnes képviselő asszony!
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy csak üdvözölni lehet azt a fajta egységesítést a szak- és felnőttképzési javaslatokban, amit megjelenít a törvénymódosítás során. Nagyon-nagyon időszerű volt, hiszen ami jelenleg ezekben a szakképzési intézményekben folyik, elsősorban az utcának neveli a középiskolásokat, semmiképpen nem a gazdaság számára. Valamennyien sok példát tudnánk erre hozni. Mindenképpen fontos, hogy kialakuljon a TISZK-ek új koncepciója, hiszen ide lehet igazából összefogni, összehangolni azokat a szellemi és tárgyi feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valóban jó szakembereket képezzenek ezekben az intézményekben. Mindenképpen általános vitára alkalmas a törvényjavaslat. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdés? Babák képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Barabásné képviselő asszony hozzászólásához szeretnék kapcsolódni, ugyanis jó, ha tudja ön is, hogy 18 éves életkor a tankötelezettség. Nem mindegy, hogy ha még egy nem tökéletes és nem piackonform szakképzésben vesz részt a hallgató, akkor sem az utcán van, hanem tanul. Valamit tanul. Ahhoz, hogy piackonform szakképzés folyik a szakképzésben, az kell, hogy működő gazdaság legyen. Ön is nagyon jól tudja, hogy ez nem működik igazán jól a gazdaság, és nagyon sok a munkanélküli. Tehát annak az általános gondnak az okát, hogy a gazdaság, a foglalkoztatás és az azt megelőző szakképzés nincs teljesen szinkronban, a gazdaságban kell keresni, nem a szakképzésben. Tudniillik, ha nem jelenik meg konkrét igény a gazdaság oldaláról, akkor arra nem lehet képezni. Valamire képzik, amihez a gyereknek, vagy a szülőnek hangulata, kedve van.
Köszönöm, hogy szóba hozta, de ajánlom önöknek, kormánypárti képviselőknek, hogy a gazdaság élénkítésén próbáljanak valamit változtatni, mert minden annak folyománya, amit ön mondott. Tényleg nem mindegy az sem, hogy tudomásul kell vennünk, hogy a törvény előírja a tankötelezettséget, hogy 18 éves korig iskolában kell tartani valamilyen képzési formában a gyerekeket. Komoly gondot jelent ez minden településen, ahol még a szakképzés akármilyen szintje sincs meg, és nem tudják a tankötelezettséget teljesíteni, holott a szülőnek, a gyereknek igénye lenne rá. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Barabásné Czövek Ágnes!
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES (MSZP): Nem azért, hogy nagy vitát provokáljak, de azzal teljesen egyetértek, hogy 18 éves korig tartsuk a gyerekeket valamilyen szakképző rendszerben. De azt gondolom, nem mindegy, hogy azért van-e a szakközépiskolában valamilyen szak, mert erre van most éppen még 2-3 évig szakoktató, vagy azért, mert a kamarák jelezték, az éppen ipari parkba betelepülő vállalkozó jelezte, hogy ilyen munkaerőre van szüksége. Biztos, hogy ezzel Babák képviselőtársam is találkozott, én rendszeresen Gyöngyös városában, hogy az 5 szakképző intézmény mint olyan, szinte felesleges, és az meg pláne felesleges, hogy három is ugyanazt a szakot oktatja, egyre rosszabb színvonalon. Ezért mondtam, hogy ez mindenképpen előrelépés, és azért fontos, hogy ne szűk körben határozzuk meg, hogy mit oktassanak ezek az intézmények, ez a törvényjavaslat erre módot, lehetőséget ad, és mindenképpen el kell mozdulni a gazdaság igényeinek kielégítésére. Azt gondolom, ebben is egyetértünk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztő kíván-e reagálni a vitában elhangzottakra?
KAJOS LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, nem.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Határozathozatal következik. Aki a most tárgyalt törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Ki tartózkodott? Hat. A bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. A többségi vélemény képviselője Tukacs István, a kisebbségi véleményt Babák Mihály képviselő úr mondja el. Ellenvéleményt nem látok. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk az eredeti napirendi javaslatban 22. pont alatt szereplő, a területfejlesztési támogatásról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló, H/2940. számú országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit, kérem, hogy az eddigieknek megfelelően vegyenek részt a vitában. Önöké a szó!
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Szaló Péter szakállamtitkár vagyok, és Tipold Ferenc munkatársam segít a munkában. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A területfejlesztési törvény eredetileg kerettörvény volt, de azóta sok ponton gazdagodott részletszabályokkal, de csak keretjelleggel fogalmazta meg a területfejlesztési támogatások eszközrendszerét. Ezért került be a törvénybe az a rendelkezés, hogy az Országgyűlés határozatot hoz a területfejlesztési támogatások irányelvéről, a decentralizáció elveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről. Ilyen határozat már többször született a tisztelt Házban, de most nagy változások álltak be, amelyek lényegében a tervezési rendszert, a költségvetési rendszer egészét érintik, illetve a reálszférát jellemzik. Elmozdulások történtek a térségi mutatókban, megváltozott egyes térségek infrastrukturális, gazdasági, társadalmi fejlettsége, megváltoztak a közlekedési kapcsolatok. Tehát mindenképpen indokolt a térségek újra besorolása.
A legnagyobb kihívást azonban az uniós támogatási rendszerek megjelenése jelenti, részben amiatt, hogy a hazai források zömmel az uniós forrásokhoz kapcsolódnak kiegészítő vagy társfinanszírozási forrásként, és a racionális eszközfelhasználás érdekében mindenképpen újra kellett fogalmazni az elvrendszert. Világos, hogy a zászlóshajó az uniós támogatási rendszer, azonban vannak olyan célok, amelyeket nem támogat az Unió. Sok-sok ilyen terület van, ezek hazai támogatása mindenképpen indokolt. Természetesen számítunk olyan nemzeti forrásokra is, amelyek továbbra is segítik a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatását.
Milyen elveket fogalmaz meg a határozati javaslat? Egyfelől, hogy regionális és kistérségi szinten is szolgálja a kiegyenlítést. A kormány ezeket az elveket már alkalmazta az Új Magyarország fejlesztési tervben, az operatív programok közötti forrásfelosztás során, a kistérségek közötti forrásfelosztás szintjén, és ez a határozat irányelvet fog megfogalmazni a települési kiegyenlítő mechanizmusok működtetéséhez. Olyan mutatószámrendszerre tesz javaslatot, amely azonos súlyt ad öt mutatószámcsoportnak: a gazdasági, a társadalmi, a szociális, az infrastrukturális és a foglalkoztatási csoportnak. Ennek alapján készül egy komplex mutató, és az e komplex mutató átlagának 50 százalékát el nem érő településektől lefelé kedvezményezett térségekről beszélünk. Ez a különböző próbaszámítások szerint a magyar népesség mintegy egyharmadát érintheti, ezen belül azonban differenciált támogatási elvrendszerre tettünk javaslatot. Ezen belül meghatározzuk a leghátrányosabb helyzetűek körét, ráadásul a leghátrányosabb helyzetű térségi körön belül arra a körre, amelyben a határozati javaslat szerint nem élhet több mint egymillió fő, olyan program kidolgozását javasoljuk, ahol a kormány a pénzügyi támogatások mellett még intézményes ösztönzőkkel, programszervezéssel, tanácsadással segít a térségek felzárkóztatásában. Tehát külső segítségek kapnak a célok, feladatok megfogalmazásához. A leghátrányosabb feletti szűkebb mezőnél, ahol a kedvezményezett népességszám nem lehet több mint másfélmillió, egyfajta zsilipelő rendszer kerül megfogalmazásra, tehát ilyen értelemben egy négylépcsős differenciált támogatási rendszerre teszünk javaslatot.
Röviden említeném meg, hogy főleg az első fejezet támogatási rendszerének átalakítási irányai érintik a költségvetést, az államháztartást is. Ebben olyan javaslatokat fogalmazunk meg, mint a regionális fejezet kialakítása a költségvetésben, amelynek sok-sok feltétele van. Ezt a tisztelt bizottság nagyon pontosan tudja, és ezért nem is úgy gondoljuk, hogy ez már most, a 2008. évben kerülne bevezetésre, mivel sok-sok törvénymódosítás, részletszabály és intézményfejlesztési feladat szükséges ennek az elvégzéséhez. De a lényege az, hogy a decentralizáció erősödjön, és a költségvetés szintjén áttekinthetővé váljon a regionális finanszírozási rendszer. Köszönöm szépen a tisztelt bizottság figyelmét. A javaslat összhangban van az uniós támogatási rendszerrel, a nemzetközi szabályokkal, gazdasági és társadalmi hatása pozitív, úgyhogy kérem a tisztelt bizottságot, támogassa általános vitára való alkalmasságát.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdés, vélemény, észrevétel? Schwartz képviselő úr!
SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A 4. fejezettel, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerével kapcsolatban a 6. pontban leírtakat szeretném jobban értelmezni. Itt a legjobb komplex mutató 50 százalékánál a leghátrányosabb helyzetű kistérségnek kell minősíteni. Ez az összesből a legjobb komplex mutató, vagy csak a hátrányos helyzetűekből képzett mutatóval van összefüggésben? Még egy kérdést szeretnék feltenni. Az előterjesztés lényegében nem beszél a megyei területfejlesztési tanácsokról, bár egy helyen megemlíti. Tudomásom szerint lényegében már nincs is szerepük. Nem kellene befejezni ezt a folyamatot, és azt mondani, hogy tulajdonképpen a jelenlegi helyzetben nincs is értelme a megyei területfejlesztési tanácsok működésének? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Boldvai képviselő úr!
BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Nekem is kérdéseim lennének. Gondolom, a törvényjavaslat háttereként végeztek próbaszámításokat a minisztériumban. A törvényjavaslat elfogadása esetén hogyan alakul a hátrányos, és hogyan a leghátrányosabb helyzetű kistérségek darabszáma és a leghátrányosabb helyzetű kistérségeken belül azok darabszáma, amelyek a megkülönböztetett európai uniós projektlistára is felkerülnek a komplex program megvalósításának keretében? Tehát szeretném látni a nagyságrendeket, hogy ez a mai tudásunk szerint hogyan fog alakulni.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, megadom a szót az előterjesztő képviselőjének.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Schwartz képviselő úr kérdésére: a 4. fejezet 6. pontjával kapcsolatban lehet, hogy elírási hiba történt. A legjobb mutatóval rendelkező térség komplex mutatójának 50 százalékáról van szó. Elnézést kérek, ezt korrigálni fogjuk. A megyei területfejlesztési tanácsokkal kapcsolatban az a helyzet, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv, amely ágazati és regionális operatív programokra épül, amelyekhez biztosítani kell a társfinanszírozást, lényegében meghatározza a területfejlesztési támogatáspolitika 90-95 százalékát. Tehát gyakorlatilag nincs lehetőség arra, hogy a megyei területfejlesztési tanácsokra olyan döntési szerepet telepítsünk, amely összhangban van az itt megfogalmazott tervekkel, például a koncentráció elvével. Ezért valóban nem jelenik meg a tanácsoknak biztosított forrás. A másik oldalon az önkormányzati törvényben kicsit részletezve szerepel, hogy a területfejlesztés feladatait a megyei területfejlesztési tanácsok látják el. Tehát kétharmados törvény határozza meg a megyei területfejlesztési tanácsok létét és működését. Erről voltak tárgyalások, és feltehetően lesznek is, és ennek eredményeképpen születhet majd döntés a területfejlesztési törvény, illetve az Öt. módosításáról.
Boldvai úr kérdezte a háttérszámításokat. Mivel a mutatószám nagyon sokat alakult, hiszen a tárcáknál minden szakterületnek megvolt a kedvenc kutatócsoportja, nagyon sokfajta számítás létezik. Biztosak vagyunk abban, hogy a tisztelt Házból is nagyon sok javaslat érkezik a mutatószám változtatására. De a modellszámítások azt jelzik, hogy 90-95 közötti a hátrányos helyzetű térségek száma, ez ma 98, és 48 jelenleg a leghátrányosabbak száma, ez 40 és 45 között mozog. Az a kör, amely a zászlóshajó program által érintett, 30 és 35 között mozgott aszerint, hogy mely mutatókat vettük figyelembe. Mi ennek az üzenete? Az, hogy sajnos nagyon nagy fokú a stabilitás a térségi településhálózati rendszer alsó szegmensében. Történtek ugyan jelentős erőfeszítések a felzárkóztatás érdekében, de az ottani társadalmi-gazdasági problémák nem oldhatók meg a tudomány megállapításai szerint sem évek alatt, hanem évtizedes tartós erőfeszítések kellenek hozzá. Tehát ez nem nagyon tud változni, majdnem azt mondom, hogy a statisztika határvonalai húzzák újra a kedvezményezettek számát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Schwartz képviselő úr!
SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Véleményem szerint az előterjesztés helyesen fogja össze a magyar település- és területfejlesztés fő eszközrendszerét és ennek allokálási viszonyait. Ez még akkor is igaz, ha nyilván nem lehet teljes körű. Itt elsősorban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hatásköréből és feladatköréből kiindulva történik meg a határozat előkészítése. Ugyanakkor számtalan más funkcionális elem azért még hiányzik ebből, hiszen például a gazdaságélénkítésnél nem feledkezhetünk meg arról, hogy Vállalkozásfejlesztési alapítvány, a Fejlesztési Bank, más pénzintézetek, vagy a munkaerő hasznosításában és fejlesztésében érdekelt Országos Munkaerő-fejlesztési Alap, vagy a közmunka eszközrendszere is ugyanezekre az egységekre fókuszál, nevezetesen az kistérségekre és a regionalitásra. Tehát ilyen szempontból nem teljes az anyag, ugyanakkor, ahogy mondtam, azzal a céllal, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztési eszközeiről szól, véleményem szerint alkalmas általános vitára.
A regionalitást helyezi előtérbe, és azt gondolom, ez valóban megfelel az európai uniós követelményeknek is. A regionalitás alappillére a kistérség. A kistérség most már több mint területfejlesztési egység, azt gondolom, a kistérséget egyrészt területfejlesztési egységként, másrészt működési egységként is helyes, ha hívjuk, hiszen az önkormányzatok, önkormányzati intézmények, gondoljunk csak az oktatásra, egészségügyre, számtalan területen működési egységként élnek és tevékenykednek. Ugyanakkor közigazgatási egység is, hiszen jó néhány szerepkörre vonatkozóan már jelenlegi alkalmazásában is lefedi a térséget, nem beszélve azokról a célkitűzésekről, amelyeket éppen az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szándékozik majd a jövőben bevezetni.
A 3. számú mellékletben őszintén szólva nem értettem, hogy az ipar miért hiányzik a fejlettséget befolyásoló tényezők közül. Lehetséges, hogy ez szándékos. Viszont azt jónak tartom, hogy magának a kistérségnek az integritása mellett, annak meghatározása mellett gondot fordít arra, hogy a kistérségen belüli viszonyok is további differenciálásra adnak lehetőséget, így például a települések különböző minősítése. Tehát a valamilyen szempontból elmaradott települések jóval nagyobb számban is lehetnek, mint ahány esetleg elmaradott, vagy hátrányos helyzetű kistérséget említünk. Az a nagy kérdés, hogy az ilyen eltérő minősítéseket hogyan sikerül a támogatási rendszerben érvényesíteni. Mindenképpen javaslom általános vitára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztő képviselője kíván-e reagálni az elhangzottakra?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, csak egyetlen egy mondatban. Az ipar azért hiányzik, mert a komplex elemzés eredménye az volt, hogy a gazdaság fejlettségét vezérváltozóként az ezer lakosra jutó vállalkozások száma nagyon pontosan kifejezi. Tehát gyakorlatilag az ipar helyett lehet szolgáltató, mezőgazdasági, de erős gazdasági funkciót adó térség, ezért választottuk ezt a mutatót. Köszönöm.
Döntés az országgyűlési határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelentkezést nem látok. Határozathozatal következik. Aki az országgyűlési határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Aki tartózkodott? Hat. Ellene? Ilyen nem volt. A többségi vélemény előadója Schwartz Béla, a kisebbségié Lengyel Zoltán képviselő úr. Köszönöm szépen az előterjesztő képviselőjének a munkában való részvételt. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Tájékoztatásul szeretném közölni a bizottság tagjaival, hogy a parlament befejezte munkáját, és a 3., a 30. és a 31. napirendi pontokban szereplő előterjesztésekhez módosító indítvány nem érkezett, tehát ezekkel nekünk a továbbiakban feladatunk nincs. Most már csupán négy általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk a mai bizottsági ülésen.
Áttérünk a schengeni végrehajtási egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló, T/3031. számú törvényjavaslat általános vitájára. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit. Önöket illeti a szó.
Dr. Kara Ákos szóbeli kiegészítése
DR. KARA ÁKOS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Kara Ákos vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese, kolléganőm pedig Tóth Judit, aki segítségemre lesz, ha olyan kérdések merülnek fel. Röviden ismertetném a törvényjavaslatot. Itt valójában egy teljesen új törvényről van szó, ami lehetővé teszi, hogy a Magyar Köztársaságban a schengeni információs rendszert alkalmazzuk. Ez az információs rendszer az Európai Unió bűnüldözést, az illegális migráció megelőzését, illetve bizonyos elveszett, eltulajdonított, vagy megsemmisült hivatalos okmányokkal való visszaélés megakadályozását célzó információs rendszer.
A teljes jogú schengeni tagság elérése az uniós csatlakozásunk óta kiemelt cél, és ahhoz, hogy ez megvalósuljon, elengedhetetlen e rendszer alkalmazásának lehetővé tétele, mert a belső határellenőrzések megszüntetésének ez az egyik feltétele. A törvényjavaslat meghatározza a rendszer nemzeti része működésének személyi és tárgyi feltételeit biztosító úgynevezett informatikai központot. Ez a közigazgatási és elektronikus közszolgáltatások központi hivatala lenne, és szintén a schengeni végrehajtási egyezmény rendelkezéseinek megfelelően rendelkezik az úgynevezett kiegészítő információk cseréjét biztosító nemzeti hatóságról, amelynek a feladatait önálló szervezeti egységként a NEBEK látná el.
A törvényjavaslat meghatározza, milyen esetekben, milyen figyelmeztető jelzések helyezhetők el, annak mi az adattartalma, és azt milyen szerv, illetve hatóság helyezheti el, illetve részletesen rendelkezik arról is, hogy a schengeni információs rendszerben tárolt adatokhoz mely hatóságok milyen feladatkörben és milyen célból férhetnek hozzá. A törvényjavaslat bizonyos háttértörvényeken is elvégzi a szükséges módosításokat, ezek jelentős része, a NEBEK új feladatából fakadóan, a NEBEK-et statuáló törvényen keresztül történik meg, illetve egyszerűsíti az okmánykörözés rendszerét, és ennek megfelelően módosítja a különböző okmánynyilvántartásokról rendelkező törvényeket, továbbá a személy- és tárgykörözésről szóló törvényt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői kérdések, észrevételek, vélemények? Végh Tibor képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez vadonatúj törvény, valóban így van, viszont módosít néhány olyan törvényt, amelyekről nem baj, ha tudunk, és ezek nyilván e törvény céljainak eléréséhez szükségesek is. Így módosítja a nemzetközi bűnsegélyről, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központról, a közúti közlekedési nyilvántartásról, a személy- és tárgykörözésről szóló törvényeket. Nem véletlenül mondtam el ezeket, mert érdekes, hogy még mindig tudunk találni olyan jogterületet, ahol vannak hiányok, hiányosságok. A törvény nagyon jól megtalálja és rendezi is ezt, például Magyarországon nem lehet érvényes elfogatóparancsot kiadni egy nemzetközi körözés kapcsán, egy nemzetközi körözés kiadásakor. Ez olyan hiátus volt, amely nyilván pótolandó. Nagyon precízen és nagyon feszesen vannak szabályozva benne az előírások, azt gondolom, ez egy jogharmonizációs törvény, és általános vitára alkalmasnak találjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kíván-e reagálni az előterjesztő? (Jelzésre.) Nem kíván, döntéshozatalra kerül sor.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Aki a tárgyalt törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. Kérdezem, hogy a bizottság szóban vagy írásban kívánja előterjeszteni a véleményét. (Jelzésre.) Végh képviselő urat javasolom a bizottsági vélemény ismertetésére. Ellenvéleményt nem látok. Megköszönöm az előterjesztő képviselőinek a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk a döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló, T/3029. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét, és kérem, hogy az eddigieknek megfelelően vegyen részt a bizottság munkájában. Öné a szó!
Scharle Ágota szóbeli kiegészítése
SCHARLE ÁGOTA (Pénzügyminisztérium): Scharle Ágota vagyok, a Pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztályáról. A törvényjavaslatnak alapvetően az a motivációja, hogy a közpénzek hatékonyabb felhasználását kívánjuk elősegíteni, lényege pedig az, hogy a központi kormányzati szervek stratégiai jelentőségű munkatársai hozzájussanak az egyéni és vállalati szintű adatokhoz is. Itt kizárólag olyan adatokra gondolunk, amelyeket amúgy közpénzből gyűjtenek, tehát vagy adminisztratív adatbázisokra, vagy a KSH adataira.
Miért van szükség erre a szabályozásra? Alapvetően a hatásvizsgálatok elvégezhetőségét, illetve az európai uniós kötelezettségeknek való megfelelést kívánjuk elősegíteni. Megkérdezhetik, miért van szükség az egyéni szintű adatokra. Ennek alapvetően az az oka, hogy az utóbbi tíz évben lezajlott egy olyan módszertani váltás, amelynek mentén a kutatóknak, elemző szakértőknek ma elsősorban egyéni szintű adatokon kell dolgozni. Milyen technikát javasol az előterjesztés? A lényege az, hogy ezek az egyéni szintű, akár egyénekre, akár vállalatokra vonatkozó adatok anonimizáltan, tehát a személyhez, vagy a vállalathoz való visszacsatolást lehetetlenné tett módon jutnak el az elemzést végzőkhöz. Az adatvédelmi biztossal részletesen átnéztük a tervezetet, aki ezt elfogadta.
Még egy kérdés merülhet fel, hogy mennyibe fog nekünk kerülni, hogy a kormányzat szélesebb körben férhet hozzá az adminisztratív adatbázisokhoz vagy a KSH-adatokhoz. A válasz erre az, hogy vélhetően nem sokba, legalábbis rövidtávon, mert jelenleg viszonylag szűk az államigazgatásban az a kapacitás, amely az elemzést lehetővé teszi, kevés szakértő és kevés szoftver van, amely alkalmas lenne ilyen jellegű vizsgálatokra, a javaslat inkább azt célozza, hogy ezeket a szűk kapacitásokat jobban ki tudjuk használni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel, vélemény? Végh képviselő úr!
VÉGH TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Mint költségvetési bizottság, igencsak üdvözölni tudtuk, hogy azokat a hatásvizsgálatokat, amelyeket mostanában nehezebben kapunk meg, esetleg pénz, vagy más hiányában, most már meg fogjuk kapni. Ehhez nagyon jó előrelépés ez a törvény. Nekem kifejezetten tetszik, hogy rendkívül szigorú garanciarendszer védi a személyes adatokat, különböző függvényekkel anonimizálja ezeket a mikroszintű hozzáféréseket, adatokat. Megmondom őszintén, mióta képviselő vagyok, nem láttam ennyire körülírt és garanciákkal jól körbevett törvényt. Tehát egészen biztos, hogy azok az adatok, amelyek személyhez tapadnak, el fognak válni a feldolgozás során. Rendkívül fontos az is, hogyha szeretnénk ellenőrizni a közpénzek felhasználását, mérni a döntéseinket, akkor ennek legyen nyoma. Tudjuk, hogy az aggregált adatokból ez nem valósítható meg, mikroszintű adatokra van szükség. Tehát még egyszer: nagyon szimpatikus számomra az a garanciarendszer, amelyet ez a törvényjavaslat beépített, az meg pláne, hogy az adatvédelmi biztos is jóváhagyta a törvény tervezetét. Köszönöm szépen, alkalmasnak találjuk általános vitára.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Kíván-e az előterjesztő képviselője reagálni? (Jelzésre.) Nem kíván, a döntéshozatal következik.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Kérem, hogy aki az előttünk fekvő törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, szavazzon! (Szavazás.) Tizenhat. Ki tartózkodik? Hat. Tehát a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Végh Tibort javasolom többségi előadónak. Ki lesz a kisebbségi előadó? (Közbeszólás: Nem hangzott el.) Kisebbségi vélemény nem hangzott el, tehát a bizottság nem kíván kisebbségi előadót állítani, akkor a képviselő úr a bizottsági ülésen elhangzottakról tájékoztatja a Házat. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkát, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása
Áttérünk a 26. pontra, a fogyasztói árkiegészítésről szóló, T/3028. számú törvényjavaslat általános vitájára, első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviseletében megjelenteket, és kérem, hogy az eddigieknek megfelelően vegyenek részt a munkában. Öné a szó!
Vicze Klára szóbeli kiegészítése
VICZE KLÁRA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Vicze Klára vagyok, a Pénzügyminisztérium forgalmi adó, vám- és jövedéki főosztályának szakmai főtanácsadója.
A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosítását a következő tényezők indokolják. A közösségi közlekedés korszerűsítése és átalakítása címén megtörtént a kedvezményrendszer és a tarifastruktúra átalakítása, a vasút és a távolsági autóbusz díjszintjének egységesítése. A fogyasztói árkiegészítési törvény ennek a változásnak a leképezését szolgálja, mivel a támogatási rendszer gyakorlatilag három pilléren nyugszik. Az egyik a kedvezményrendszer, a másik a tarifarendszer, a harmadik pedig a fogyasztói árkiegészítés. A törvénymódosítás ennek a kettőnek a változtatását képezi le és követi le. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselői vélemények, kérdések következnek. Dancsó képviselő úr!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): A kérdésem az lenne, hogy tetszett említeni a tarifát. Bizonyára önök előtt is ismert az, hogy azok esetében, aki a vasutat vette igénybe, és 100 kilométer alatti távolságokra utazik rendszeresen, 300-400 százalékos áremelkedés következett be. Kívánják-e ezt módosítani, változtatni, hiszen ilyen drasztikus áremelést nem lehet a fogyasztókra hárítani. Illetve lehet, de azt eredményezi, hogy senki nem fogja igénybe venni a vasúti személyszállítást, és innentől kezdve akár Kóka miniszter úr elképzelése megvalósulhat, hogy az összes szárnyvonalat be lehet zárni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kovács képviselő úr!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Én is erre szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy az elfogadott tarifarendelkezésektől nem lettünk túlzottan boldogok, és nemcsak, hogy nem vagyunk túlzottan boldogok, hanem nem is tartjuk szerencsésnek az elfogadott szabályozást. Időszerű lenne ezt átgondolni ezen törvényjavaslat kapcsán is. Kérdezem is, hogy ezen jogszabály elfogadását követi-e olyan kormányrendelet, ami egyéb tarifaváltoztatásokat is eredményez, és ennek elkészült-e már a tervezete, mert szerencsés lenne, ha ilyen jogszabály-változtatások esetén a kapcsolódó kormányrendeletekkel is megismerkedhetnének a képviselők. Arról már nem beszélve, hogy a jogalkotási törvény szerint ez előírás is lenne. Mindezeket összefoglalva nem igazán szerencsés egy ilyen jogszabály ily módon történő előterjesztése.
ELNÖK: Lengyel képviselő úr jelentkezett.
LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az aggályaim egy részét az előttem felszólalók elmondták. Amikor átnéztem ezt a tarifarendszert és a szabályozástervezetet, akkor a parlament felé haladva kellett ismét szembesülnöm azzal az anomáliával, hogy az egyre drágább vasút üresen megy, mégpedig a túlzsúfolt főúton egymást érik az autóbuszok úgy, hogy a normál közlekedés szinte már lebonyolíthatatlan, illetve életveszélyes.
Van egy másik szomorú dolog, amiről az elmúlt időszakban nem sok szó esett, sem a bizottságban, sem pedig a parlamentben, holott az ígéretek sorában benne volt, ez pedig a diákok közlekedése a lakóhelyük és az iskola között. Egyre drágább és egyre nehezebb a diákok iskolába járása és járatása, mindenféleképpen szükség lenne az utazások támogatására is. Nagyon sajnálom, hogy ebben az előterjesztésben nem találunk még utalást sem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Molnár Albert képviselő úr!
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy ez nem Kóka-kérdés és semmilyen más közlekedési miniszter kérdése. Amióta közlekedési közszolgálat van, és ha visszaemlékszünk 20 évre, ahogy elkezdett az autók száma szaporodni, gyakorlatilag egyik kormány sem győzte az állami támogatást berakni a közlekedési közszolgáltatást végző vállalatokba. Az helyes irány, hogy az állam azt mondja, hogy mindenféle közlekedési közszolgálatra azonos mértékű állami támogatás, vagy árkiegészítés jut, persze, ehhez azonos szolgáltatási színvonalnak is kell párosulni, amivel egyetértenék. Az nyilván elvárható, hogy a vasút is jöjjön fel színvonalban a Volán nyújtotta komfort mögé.
Ha azonban racionalizálni akarjuk a közlekedést, a közszolgáltatást, akkor sokkal könnyebb úgy, hogy azonos mértékű támogatást adunk mind a két féle szolgáltatáshoz, hiszen előbb-utóbb eljön az az idő, amikor el kell dönteni azt, hogy melyik közszolgáltatást biztosítjuk melyik járaton. Mert az azért tisztán látszik, hogy mind a két féle szolgáltatást, közszolgáltatást nagyon drága dolog működtetni. Azt gondolom, ez a törvényjavaslat előrelépést mutat abban, hogy a félhavi kedvezményes bérlet után is igénybe lehet venni árkiegészítést, állami támogatást. Így gyakorlatilag lehetővé válik, hogy mind a két ágazatra arányos mértékben kerüljön kifizetésre. Amit még fontosnak tartok, talán az, hogy kezdjünk el vitatkozni ezen a bizonyos táblázaton, és tegyük olyanná, amilyenné szeretnénk, figyelembe véve a konvergenciaprogramban vállalt kötelezettségeinket. Ennek megfelelően partnerek vagyunk egyfajta közös gondolkodásra. Azt javaslom a képviselőtársaknak, hogy jó módosításokkal tegyük még jobbá a lakosság számára elfogadhatóvá ezt a törvényt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Babák képviselő úr!
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Elnök úr, valójában okafogyottá vált a hozzászólásom, ugyanis Kovács képviselőtársam és Lengyel képviselőtársam elmondta. Egyetértek velük. Molnár Albert utolsó mondatával értek egyet, csakugyan rendet kellene tenni, de úgy gondolom, egyszerű a megoldás, hogy mit válasszon a kormány, döntse el, melyik tömegközlekedési eszközt támogatja, melyiket nem. Lehet kocsit is venni mindenkinek, és akkor el van rendezve az egész, nem kell sem busz, sem vonat. Úgy gondolom, hogy a vasút esetében azt a tendenciát, amit felvázolt Kovács Tibor képviselőtársam, annak nézünk elébe, én pedig ebben nem tudok partner lenni, úgyhogy ezt a törvényjavaslatot nem támogatjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelentkezést nem láttam, ezért az előterjesztő képviselőjének adom meg a szót válaszadásra.
VICZE KLÁRA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Elég sok kérdés felmerült, meg kell mondjam, hogy nem szorosan a törvénymódosításhoz kapcsolódóan, hanem azon egy kicsit túlmutatva. annyit tudok megígérni, mivel mind a kedvezményrendelet, mind a tarifarendelet nem a Pénzügyminisztériumhoz, hanem a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz tartozik, hogy kezdeményezni fogjuk és kormányszinten is lehetségesnek látjuk azt, hogy esetleg korrekciók történjenek akár a tarifarendeletben, akár a kedvezményrendeletben, ha erre szükség van.
A diákok utazása az iskola és a lakóhely között. Itt meg kell jegyezzem, hogy a 18 év alatti diákok esetében gyakorlatilag nem történt változás, megőrizték ugyanazt a kedvezménymértéket, a fogyatékosok kedvezményei növekedtek is, az egyetemi hallgatók kedvezményeinél úgy történt egyfajta módosítás, hogy a hallgatói önkormányzatokkal történt megegyezés alapján. Tehát a kedvezmény mértékének csökkenése viszont kiterjesztést is jelent. A jelen időszakban például nincs a 67,5 százalékos bérlet, viszont az új törvénymódosítás szerint lesz. Tehát vannak a törvényjavaslatnak mind támogatáscsökkentő, mind pedig támogatásnövelő elemei is.
A melléklettel kapcsolatban annyit mondanék el, hogy óvatosságra intenék mindenféle számítás nélküli javaslat benyújtásánál. Tudniillik az a helyzet, hogy emögött elég komoly és megalapozott számítások vannak. Ezek a számítások egyrészt figyelembe veszik a tarifastruktúra változásait. Annyiban történt módosítás, hogy mivel egységesítésre került a vasúti és a távolsági autóbusz-közlekedés díjszintje, így egységes szinten került megállapításra ez a támogatás is. Gyakorlatilag a törvényjavaslat leköveti a tarifarendeletet, a tarifastruktúra még olyan mértékben is megváltozott, hogy egy bizonyos rendelkezésre állási díj került bevezetésre az alacsonyabb távolsági kategóriákban, és ezt is lekövette a fogyasztói árkiegészítés. Tehát a kisebb utazási távolságra, de valószínűleg a forgalom nagyobb részére magasabb a támogatás, mint a jelenlegi helyzetben. Ennyit tudnék erről mondani.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, a határozathozatal következik.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Aki az előttünk fekvő T/3028. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Aki tartózkodott? Nincs ilyen. Aki nem támogatta? Hat. Többségi előadónak Molnár Albertet javasolom, a kisebbségi előadó Lengyel Zoltán lesz. Ellenvéleményt nem látok. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Áttérünk az utolsó általános vitánkra, amelyet még egy napirendi pont fog majd követni, az eredeti napirendi javaslatban is az utolsó. Tehát a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló, T/3027. törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát vitatjuk meg, első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az MFB képviseletében megjelent Aladics Sándor vezérigazgató-helyettes urat és a Pénzügyminisztérium munkatársát. Önöknek adom meg a szót rövid szóbeli kiegészítés megtételére, az önök által megválasztandó sorrendben.
Bartal Róbert szóbeli kiegészítése
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A törvény terjedelmileg nagyon rövid, így én is erre próbálok törekedni. Összesen három pontot emelnék ki ebből a törvénymódosításból, az egyik szerint módosításra kerül a fejlesztési tőkebefektetésekre vonatkozó stratégia, és a törvényjavaslat a fejlesztési tőkebefektetések esetén is megteremti az alapszerű kezelést. Ennek keretében olyan módosítás történik, hogy az MFB Rt. a törvényben meghatározott paraméterekkel rendelkező befektetési alapban, illetve kockázati tőkealapban szerezhet tulajdont. A másik ilyen módosítás, hogy aktualizálásra kerül az MFB-törvény mellékletében felsorolt gazdálkodó szervezetek listája, illetve a kormány 1016/2007. számú határozatának végrehajtásaként bekerül egy olyan szabály az MFB-törvénybe, hogy a költségvetési törvényben kell meghatározni azt a keretet, amely a kormány határozata alapján forrás- vagy eszközoldali kamattámogatást biztosít.
ELNÖK: Köszönöm. Aladics úr jelezte, hogy nem kíván most szólni, így képviselői kérdések, vélemények, észrevételek következnek. Dancsó képviselő úr!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Elég szegényesre sikerült ez az általános indokolás, amely a törvényjavaslathoz íródott, ráadásul van is benne egy érdekes megfogalmazás, amely szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter döntött a fejlesztési tőkebefektetésekre vonatkozó stratégia módosításáról és a meglévő fejlesztési tőkebefektetések átstrukturálásáról, ez szükségessé teszi, hogy az MFB Rt. a meglévő fejlesztési, illetve kockázati tőkebefektetéseit a jövőben a prudens és transzparens működésre vonatkozó követelményeknek megfelelően "alapszerűen" kezelje.
Azt nem tudom, hogy ez a kettő hogyan függ össze, mert nem látom ennek az összefüggését, különösen azt nem értem, hogy ha eddig gátló tényező volt ez az "alapszerű" működés, akkor miért nem előbb kezdeményezte a kormány e törvény módosítását, és miért kell most a kockázati tőkével kapcsolatos alapszerű működést behozni. Hiszen évek óta tudjuk, hogy a kockázati tőkealapok nem megfelelően működnek Magyarországon, nem tudják betölteni azt a kellő súlyt, amelyet szántak-szánunk részükre. Gondolom, ebben esetleg a tőkepiaci törvény módosítása is közrejátszott, ha igen, erősítsék meg, ha nem, akkor ilyen szempontból ez rossz felvetés volt.
A törvényhez kapcsolódik, hogy a 2. §-ban szintén bejön a hozamgarancia és hozamígéret kérdése, amelyet kedves képviselőtársammal, Kékesi Tiborral éppen most próbálunk javítani és orvosolni. Úgy látom, az MFB-törvényjavaslaton ez még nem vezetődött át, ezért szíves figyelmükbe szeretném ajánlani azt a módosító javaslatot, amelyet a mai napon jegyeztünk képviselőtársammal. Úgy gondolom, szerencsés lenne, ha megjelenne az MFB-törvényben is a hozamígéret, hozamgarancia megfelelő szabályozási pontosítása. Szintén ebben a paragrafusban van egy érdekes dolog, amely arról szól, hogy mi minősül egy évet meghaladó fejlesztési célú hitelnek, illetve kölcsönnek. Ennek b) pontja számomra elég érdekes, mert arról szól, hogy ettől kezdve a beruházást terhelő általános forgalmi adó finanszírozása is ebbe a körbe tartozik. Azért nem igazán értem, hogy miért minősülne ez egy éven túli fejlesztési célú hitelnek. Talán csak nem azért, hogy ezt beleilleszthessük az MFB hitelezési lehetőségeibe? Legyenek olyan kedvesek ennek az okát megvilágítani, hogy miért került ez most ide.
További érdekes felvetés a törvényjavaslatban, amely arról szól, hogy a beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó forgóeszköz-igény nem haladhatja meg a beruházás bruttó módon számított összegét. Milyen indokok váltották ki, hogy ezt be kellett emelni? Ha megmutatnák ennek a hátterét, azt köszönettel venném. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Szabados képviselő úr!
SZABADOS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! A szocialista frakció általános vitára alkalmasnak javasolja a törvénytervezetet. A képviselő úr által elmondottak nyilván pontosításra szorulnak, de az MFB-ről szóló törvény erősíti az MFB befektetési stratégiáját, és aktualizálja az MFB azon gazdálkodó szervezeteit, amelyekben 100 százalékot elérő részesedéssel rendelkezhet. Továbbá az MFB-ről szóló törvény az MFB Rt. helyett az MFB Zrt.-t fogja tartalmazni, és nyilvánvaló, hogy a törvénytervezet elfogadását követően rendezni kell az MFB belső szabályzatait, a szervezeti és működési szabályzatát is. Javasoljuk általános vitára. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, vélemény, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, ezért megadom a szót önöknek.
ALADICS SÁNDOR (Magyar Fejlesztési Bank Rt.): Tisztelt Képviselő Úr! Önnek teljesen igaza van, majdnem minden javaslatát lehet támogatni. Amit az indokolás tartalmaz, valóban hiányos, hogy az Európai Unió 2006. augusztus 18-án módosította a tőkebefektetésekről szóló szabályokat, amely lehetetlenné teszi, hogy állami tulajdonban lévő társaságok a társasági mérlegből tudjanak befektetni.
Azzal is egyetértek, amit mond, hogy Magyarországon még mindig fejletlen a kockázati tőkepiac. Ha már megváltozott az uniós szabály, és mérlegből nem lehet befektetni, Európában nem is nagyon illik, csak nálunk, mivel nem működött a kockázati tőkepiac, és kénytelenek voltunk mérlegből is befektetni, meg ilyen társaságokat is tulajdonolni, ezért is döntött úgy a tulajdonosi jog gyakorlója az MFB ügyvezetésének kezdeményezésére, hogy módosítsuk az MFB stratégiáját, és az uniós szabályoknak megfelelően alapszerű befektetésen keresztül valósítsuk meg. Ennek az átvezetése van a törvényben. Nota bene, úgy szól az uniós szabály, hogy a magyar állam bankja csak minimum 30 százalék privát tőkével működhet együtt az alapok jegyzése során, tehát még az a transzparencia is igaz, amelyet az előterjesztés tartalmaz, hogy a mérlegből történt befektetéshez képest sokkal transzparensebb megoldást ad az alapszerű befektetés.
A másik megjegyzését nagyon köszönjük. Ha önök benyújtották a hozamgaranciára és a hozamígérvényre vonatkozó pontosítást, gondolom, technikailag megoldható, hogy a kettő találkozzon egymással. Mi is bajban voltunk, de a hatályos, most önök előtt levő Tpt. szövegét vette át a Pénzügyminisztérium, mi ezt támogattuk, mert nem tudtunk mást tenni, mint a kályhához visszanyúlni. A harmadik megjegyzés két hatályos MFB-törvényszövegre vonatkozik. Jelen pillanatban is a Magyar Fejlesztési Bank áfát tud finanszírozni. Nem az a lényeg, hogy önállóan áfát finanszíroz, hogy ha valaki beruház, a beruházásnak van áfatartalma, és a magyar vállalkozói kör még nem olyan gazdag, hogy egy-kétmilliárdos, de akár egy kisvállalkozásnál 5-625 milliós esetben a beruházási áfa visszaigénylési időszakát meg tudja finanszírozni, még ha ez vissza is jön neki, és beruházást egybe szeretné finanszíroztatni. Hitelprogramjaink vannak, ezért keresünk bankokat, mert úgy tudunk csak forrást adni, ha azt mondjuk, hogy ebben a forrásban, amit a bank odaad a vállalkozónak, benne van a beruházás nettó összege, átmenetileg az áfa. És hogy ne legyen ellentmondás a törvény általános szabályaiban, hogy csak fejlesztési hitelt nyújthatunk, önök még két évvel ezelőtt ezt beillesztették az MFB-törvénybe, csak ezt jelenti.
A másik is hatályos törvényszöveg. Jelenleg 40 százalékban van korlátozva a forgóeszköz a beruházási hányadhoz. Ezt a bankpiaci, illetve vállalkozói piaci igények támasztották, de a 40 százaléknak sem volt túl sok értelme. A 100-nak van egyedül értelme, hogy azt mondjuk, annál a beruházásnál, mondjuk a szolgáltatási szektorban, vagy a szállodaiparban, ahol nyilván nagyobb a forgóeszközigény, mint egy hajógyárban, itt maximálná a törvény, hogy nem haladhatja meg a beruházási hitel a forgóeszközhitelt. De mondom, ez a hatályos szöveg pontosítása, a másik pedig a törvényalkotási technikában egy teljes paragrafust emel be a rendszerbe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Dancsó képviselő úr!
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a válaszokat. Csak annyi megjegyzésem lenne, hogy mindenképpen szerencsés lett volna az indokolásban arra utalni, hogy ilyen irányelv 2006-ban született, és ez teszi ezt szükségessé. Ez pontosabb indokolása lett volna a törvénymódosításnak. Köszönöm szépen.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Köszönjük. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztők részéről sem látok múlhatatlan szándékot a reagálásra. A határozathozatal következik. Aki az előttünk fekvő törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Tizenhat. Aki tartózkodott? Hat. Ellenvélemény? Nincs. A többbségi vélemény előadója Szabó Lajos, a kisebbségié Dancsó József. Megköszönöm a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Az általános viták végére értünk. Egyetlen módosító indítvány maradt még, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló, T/2759. számú törvényjavaslathoz. Első helyen kijelölt bizottságként tárgyaljuk. Köszöntöm a Pénzügyminisztérium részéről Bathó Ferenc urat.
Az 1. pont Tukacs István és Warvasovszky Tihamér képviselő urak javaslata. Az előterjesztő véleménye?
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyharmada.
A napirendi pont lezárása és az ülés bezárása
Kérdezem, hogy tud-e valaki olyan módosító indítványról, amelyről kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.
A mai munkánk végére értünk. Köszönöm mindenkinek a részvételt. Várhatóan jövő héten szerdán fogunk találkozni.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 35 perc.)
|
Szabó Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit és Ulrich Ferencné